Benzolkükiohexándionok, eljárás sz előállításukra, valamint herbicid is nősckedéssitsbályözó hatású hatöasyagkenti itlktsbnazástrk
A találmány a hérbíeiőek és nőveketlésszabályozők területére, kSBnösea gymmsösértyek haszonnövény ku kúrában történő saelckttv irtására alkalmas feetbicidek területért· vonatozik.
Különböző forrásokból már ismert. h<g> tu/onv-'s benzolleíkiőhexándtoőfc, egyebek között a ienlígyürő 3-as helyzetbe» például hídon ás kapcsolódó csoportot hordozó beazoüeíkiohexáadtook hesrbsetá. iölajdor:ságokk;3.i rendelkeznek. JP-A OS 03055-1 például olyan benzmlciklohexátidionokat sr le. amelyek az említett helyzetben szubsztitudli féaoxsmesilcsoponot hordoznak. A JP-A 02 06222 szerisJŰ benzöií-elklohexándionok szirtién a 3-as helyzetbe» hídon keresztül kapcsolódó csoportot tártahnaznak, és e híd legalább egy 0-, S- vagy N-atomot tartalmaz. WÖ 99-Ί0327, WO 99 07638 és WO 69.-03845 olyan. heszoileáklotaáaáionokat ir le, amelyek a 3-as helyzetben szénláacoa (a 69099,07623 heíerosíomekkal megszakítóit szénlám con'í keresztül kapcsolódó heterociklusos csoportot hordoznak.
Az ezekből az iratokból ismert benzoifcikiohexándionok gyakorlati alkalmazása azonban gyakran hátrányokkal jár. Az ismert vegyületek herbicid és növekedésszabályozó hatása nem mindig kielégítő, vagy kielégítő hatás esetén a haszonnövények nemkívánatos módon károsodnak.
A jelen találmány fdadaia olya» herbicid és aövekedésszabályozó vegyületek megtalálása volt, melyek a teelmika állásának hátrányaitól mentesek.
A feladatot a feoilgyarü 3-as helyezlében különlegesen szpfesztítwít (1) általános képletü beszoilcildohexásdloKokkal oldottak meg,
amelyek képtelében: a. szubs Átessek es szimbólumok jék®tése az alábbi;
R* jefexitáse: 1-6 -széaatömos halegésalkoÁo,söpört, 3-8 szénatom cíkloaikcxicsöpört, aril-O-6 szóasíomos alkoxij-eseport, SxtouhidrofmMíímetete^pertj 2--fölr3:b£Őropiraaiteetoxícsopon:, etoxsetoxleíoxicsopött, meloxieíoxieíöxicsoprsrt vagy eíklopropibsetexiesoporti
RJ jelentése halogémrtOni:;
R3 jelentése: 1-6 szénatmuos alkilszalfójülcseport:
R·2 jelentése hldmgénaíöm vagy beözoilcsopcrt; és
Z jelentése CkL, COfCHj) vagy CíCKá?.
Több találmány szerinti t'l) képletü vegyület különböző tatomét· szerkezeti formákban fordulhat élő, a külső körülményektől, így pékiáal az oldószertől és u plT értéktől függően.
Amennyibe» Oif~ jefenése hídroxtlcsöpert, az A) vázlaton Íefetíeted tzutoipsr szerkezetek lehetségesek;
99197-1172 A SLIG )
A szubsztituensek milyenségétől függően az fh általános képlet·! vegyülerek savas protont tanatesakatek, amely bázissal történő reagáltatással eftávolItítató. Bázisként például alkálifémek, igy íltism, nátrium és· kálium. alkáhföldfémek, igy kalcium és magnézium. továbbá ammónia és szerves amtnok alfeatoasak. Az igy keletkezeit sók szintén a találmány tárgyához, tartoznak.
Az (i'j általános képletben és a további képletekben a lánc· alakú széntartslmu csoportok,, így aíkíí-,. i ko> IJsuvkU b >uJk\.s’iX 'kstfxuu’» xgv , tv ’ k ,k u d ί» ronn tómra ki i terű ssopukk fezt la ívó dszetktxu pólónál 1-n ^crutomox v^epvrt-A xtt? tc.vcfle'i ssopottok esetén a 2-4 szénatomos csoportokat előnyöm részesítjük. Az aikilesdpertöh - as összetett jeféntesdthes, így alkoxi-,: btlegérudkifésöport stb·,. esetén ia - például metil-, etil-, s- vagy ízópröpd-, η-, jgo-, tere- vagy f-fetítíkisojKirtek, pedtil-, feexilcseportok, így s-hexíh, kohexil és lA-áí-Hseídbutílcscpörtok, fesptil-csíjpcrtok, így rt-heptt I-, l -metil-hexii- és 1 ,4-áimedl-peuniessgféríeA lehetnek.
Cikloalkílcsoport: kattaxáklusos telített, 3-8 szénatomos gyűrürendszer, például cíklopropil-, cikfépestsb vagy eiklöhexilcsoport.
Halogénatom fluor-, kiér-, bröra- és jódalomot jelent ííategéualkíl-, -alkeni!- és -alkiniicseport hatógénatommal, előnyösen fluor-, klór- és/vagy brómatommal, különöse» előnyösen Spcr·· vagy töóraksmtal részben vagy teljesen szubsztituált alkil-. alkenil-, illetve aikmllcsoportot jelent, mint amilyen például CFj, CMFC, ClU . Cl <’r , X H-bt IfCÍ. t Ck Clkfo ClbVCÍi Cl 5 Rugona tfos seperlek pékéül ./ daoféak: OCÍk ÖCHF;< OCfbF, CkClkO. OCI-FCk és C>CH>CR;€L ez halogénslkemlcseportra és egyéb, feafogóriatornshkai szubsztituált csoportok is érvényes értelemszerűen.
Az ári lesöpörtök aromás, mono- vagy polimklusos· szétshiárpgáugyürűk, például féruk nafti!-, bdendés fesastríl-cseport.
Az (ii általános képletü vegyületek a szubszíkuessek milyenségétől és kapcsolódásától lüggűeu -ute'Csí ,\w . V aki-afeu1 khemA c.en Ik ,\k túl a netckotfouu sagv sfo? «Jkcrtlc'.opert .ao, diaszsereomerek léphetnek fel. Ha a vegyület egy vagy' több aszimöteíríkus széuaíampt tartalmaz, essstmmefvk és díasztereomerek keletkezbetneK. A vtereoszomerekst az előállításuk során keletkezett -elegyekből a szokásos szétválasztás! módszerekkel, például faomotográftásao különíthetjük el egymástól A sztermizomsrefeet sztereoszelekdv reakciókkal, optikailag aktív küsdutei és/vagy segédanyagok alkalmazásával ia állíthatjuk elő.
-3 A találmány az összes: szzereolzornerre és azok «legyeire is vonatkozik, amelyet az (íj általános képlet magiba foglalja, áe különösen rterít deősiált A
Előnyösek az olyan (I) általános képlető vegyületek:, amelyek képletében a szabszíiíoensek jelentése az alábbi:
K' jékntése I-o szénatomos Hl>ge«3lkova's<..poit, 3-S x/umatomvs v:klotdkov.eu-porí, benztlecoxusopnrí,
2úetrahtdnXüfanthnes<sMes,ípos:k z-tennbrátopitemlruetöntssoport, etusleíoxietovíesoport, metoxietoxietoxícsoport vagy < iúeprog ilmefoxíesoport;
R': jelentése klóraíom;
RJ jelentése metilszaiUbnlksopoP;
IV “ jelentése hldrogésátom; és
Z jelentése CkK,
Különösen előnyösek az olyan (1) általános képietü vegyületek, amelyek képletében Rl jelentess 2,2.2Iriíluereíöxb, 2,.2-411Αβ>ί«ίθχϊ~, SjJíŐJú-peoíaijuorptopoxí-, elklopeníox:-, elklobotoxi-, eilöoprcpílmetoxi-, benzáletoxi-j. i-íefnahiürefttratíllntefoxi-, S-tetotófee^traatteetoxb, etoxietoxíetexl··, metoxteloxsetoxi- vagy ciáiopropiirt!eíos:sesopo;rí.
Külön kiemeljlik az: olyan (I) általános képiét» vegyületeket, amelyek képletében R! jdentése 2,2,2irlOuoretox!-, 2,2-difíHoretoxb, 3,3,3,2,2-pentafinorpropöxi-, benzíleíoxí-, S-tetraindrofaranibnetoxb, 2-teírabidropiranőnteloxi-, eíoxietoxletoxi- vagy ttjetoxioteteloxlesopoA,
Az Összes képletben a sznhszitteensek és szsmlxSltímok. jelentése, ba mást oern kötünk ki, az (11 általános képletnél megadott.
A találmány szerinti vegyületek - a szubszírtnensek jelentésétől függően - az alábbi eljárások szerint állhhatók elő.
Az I, rerfeiovázlzten. telni nieteti. reakció szerint egy fii) általános: képlető vegyüietet: egy (Ili) általános képlető vegyülettei reagáltstva, ahol R jelentése bldroxllesoport, klóratotn, brdmatotn vagy eíattocsoport, találmány szerinti öl) általános kepiető vegyüietet kapunk. Ehhez a (11) általános képlető vegyüietet R. ~ hidroxílesoport esetben vlztnegkőtöszer, igy például DCC jelenlétében, vagy R « klóratom vagy brdmntsnn esetben bázis katalizátor és cianid fonás jelenlétében, vagy R ~ el-nsocsopínt esetben bázis katalizátor jelenlétében közvetlenül a (111) általános képlető vegyüléttel reagáltalak.
I. reakció vázlat
onÚ o tü
A (Π) általános képietü dikarboali-vegyőletok vagy a kereskedelmi forgalomban kaphatók, vagy ismert módszerek állíthatók elő, lásd például az alábbi irodalmat: EP-A ö 283 261, T&ntAetów óv??. 32, 3063 (1991),./ íkg. Öbi 42, 2? 18 (1977), tfdv Cá«s. 75, 2265 (1992), Amo/fedom /.ott. 28, 551 (1987), >'< ée 32 6<>’ (Iw,ι \ * ',.0 fcugl, ,^202^15(1^-0 •4 \ fent crdoett UB> aha ködet j veg\í.\tek i»mer rxO/emk '-eeüseeevel R Kóser Indjevsl vagy·alkariesopooeí íartultnazo(Hl· ainduíie.-képietűtegyaktokból n>«sietek.
R! helyen aikoxiesoportoi tartalmuk UH) a uian-x kepktnvcí/,\ Jelek például a 2. reakdóvázlat szériát (IVI általános kepietű veg> öletekből t Hal - 'talonén) aihthetok ele 2. reakcióvázlsi
2.1 Λ (111) általános képleta vegyít létek 2?-hl általános képietű vegyítetek, így alkoholok, íloslkoholok, anndok, aminek, heterosromás vegyületek és heteroclklases vegyületek bázissal katalizált roagáltai&sávai. Az ilye® reakciók lásd példáéi: J, €.. írie?n. &. órinop. 1S94, 171, .?kír«tefri?« Leíí. 27, 279 (198b), ,Z. érig: íriem. 55, 6037 fi990), J. írig: Cfa®. 54, 3757(1989),
2.2 A (Hl) általános képiéin vegyületek Rhy képietű szerves litmm-vegyüfetekkei is állíthatok ele, lásd: példáid5yn?k 6»»» 18, 1035,20¾. ériem, <,3132(1931).
\ (Hl· aka.as.os kép en. tvgyc.euk 3 re^kcsuvaz.aí s/a.au u a atban.··. etn /' hdv.ti OH-. Síi-, NH-ídkil·, NH-arií- vagy NH-beteroarii-cseponm tarialfnaxó (V> általános képlete vegyületet a kereskedelmi forgalomban kapható vagy Ismeri módszerekkel elöatMistó, £' helyén kilépő csoportot, például fealogénatomot, ienoxi- vagy aikilsznlfonilesoportot tartalmazó R*-Z2 képletá vegyűlettei bázis katalizátor jelenlétében reagieuuek. As ilyen teake íst lásd: példáéi jrnrierri 19819, 573, iriíívriiürimt öeri 37,.4955 {1996).
3. reakcióvazlat
A -1 ieakcióvázlat szeriül egy fia) általános képietű vegyületet kalogésezószerrel, Így oxalsiklöriddal vagy ozalührom iddal reagáltatok találmány szerinti ílb) általános képietű vegyületté, amely ... adott esetben bázis katalizátor jelenlétében - askleofíl \ együletial re&gáltafhatá. ilyen reakciót ismerte::például Ójvííáesri 12, 1287 (1992),
4. reakcibváziat
le (!) mnlanm. kentem no nums s/crn-i vog> .Jetek iemte hermmd tü.<yöorm.tgokk.;' e» szá-rnA gazdaságdag fontos egy- és kétszikű gyomnövénnyel szemben széles hatásspektrummal rendelkeznek, Rize-mókböi, gyökerekből és: egyéb áttéteid szervekből álló évelő és nehezen irtható gyomok is irthatok az új vsgyideíekkel. Á halában. «ea lényegei hogy a hatóanyagokat kikelés előtt, kikelés urán vagy vetés előtt alkaiimazzak. Az afáíbbtaklrim példaként, a korlátozás minden szándéka nélkül néhány egy- és kétszikű gyomnövényt adnnk meg, amely a tatáimársy szerinti vegyüierekkel irtható: egyszikű gyomok, példád Avena, toljam, Alopeenrus, Phaiaris, Eebinochloa. Digitaria, nem évelő Cyperusfélék. évelő fájták, igy Agropyron, Cynodon, imperata és Sorghata. Kétszikűek példád G&hum,. Viola, Verouk-a, t amiu«i, Síellaria, Amarantbus, Sinapis, ípomea, Matrioaria, Abodba es 'Síáa a ssetafoveló közöl. Convolvulus, Cirsimm teutnex és Anemisia az évelők közük
A: különleges termesztési körülmények: miatt a rlzstáblákoft elöfőrdtilő gyomok közül a találmány szériát! vegyületek például Eehinochíoa, Sagisraria, Ahsma, Eleoeharis. Seirpusés Cyperas ókat hatásosak. Ha a találmány szerinti hatóanyagot csírázás előtt juttatjuk a talajra. a gyomnövények vagy ki sem keinek, vagy sztktevetes stádiumban -megállnak a növekedésbe®, majd $-4 hét alatt elhalnak.
Ha kikelés utáni eljárásira zöld növényi részeket kezelőnk a találmány szerinti hatóanyagokkal, szintén hamar & kezelés ötén a növekedés megáll, a gyomnövények az alkalmazás Időpontjáig elért növekedési stádiumban maradnak vagy elhalnak bizonyos idő után teljesen, igy a gyomok haszonnövényekre nézve káros köakarettc iája korán és tartósan megszűnik.
Bár a találmány szerinti \ egy ideieknek egy- és kétszikű gyomnövényekkel szemben kiváló herbíeid hatau fejtenek ki, gaztkíságilag fontos haszonnövények, például búza, árpa. rozs, kukorica, cukorrépa. gyapot iS a uem kttosovteak I .roat: a sa.áimant v\ritp* ^‘gv: etek sget uKalmasak mezőgazdaság! \n'turu,\b.ra, dtszríös env ek ültetésében előforduló nemkssanatos gyom nő ve kedés szelektív irtására.
'Herbicid és novekedésszabályozó tulajdonságaik alapján a hatóanyagok ismert vagy tuég kdéjlesztertdő géninaniptöálr növények kultúrájába® előforduló gyomnövények leküzdésére sikstetzhatők, A traaszgetúkas növények, általában különösen előnyős tulajdonságokkal főnnek ki, például bizonyos psszrici. g dokkéi, főleg herbícidékkól -szembe»! rezss^eoeiáwk növényi betegségekkel és azok kórokozőivaí, így gombákkal, haktéruariöbhai vagy vírusokkal szembeai rezisztenciával, Más különleges tutajdcuságok a '««nőssel, annak mennyiségével, minőségével tárolhatóságával, Összegeiével, béltartalmával kapcsolatosak, ismén például olyan transzgeuikus .növény, amelynek keményitőtarsalirsa nagyobb vagy a keményítő minősége megváltozott, wgy a termés zsirsscősszetéícfe: más,
A találmány szerint! (1) áítalásos képleté vegyületek vagy sóik alkalmazása előnyös haszon- és dísznovértyek, például gabona, így 'búsa, árpa, rozs, zab, köles,- rizs, ntsutŐha és kukorica gazdaságtisg jelentős iranszgeoikos kuhárálbarí, vagy cukorrépa, gyapot, szója, repce, burgonya, zöldborsó és egyéb zökhégnóvénsk kjf. r r m V <fl na mos Unk u v.2\úlvtek előnyőse''ob<i' hcs/en \v e n k nh u, ib ir ulkal üz Sábák rerblcrdkést, amelyek a herbicid htotoxikus hatásával szemben rezisztens, illetve amelyeket géntechnologx u i ion rexiszteassé tettek.
Az eddig előíbrdnló növényekhez viszonyává módosítod ialajdonságekkal rendelkező új növények előállításának hngyoiuanyos módszeres például klasszikus: tenyésztés i elí:árásokbatt és mutánsok létreliozásában állnak Alternatív úton a megváltoztatott tulajdonságú növény géntechnológiai eljárással Is hozható létre (lásd példáid EP-A-9221Ö44, ΈΡ-Α-Θ Ö1624). Több esetben már leírták, hogy a növényben termelődő keményítő ntődösílása. céljából géntechnológiai változást hoztak lébe haszonnövényben (például WO 92/11376, WO 92/14827, WO 91/19896), giu'ozíuat d P k ¢/-17 Ho LP-A--4224.pt \ így áldozat iUb Q2 t\H”7); gusu hoib-cutdel vemben \ agy »2ul fonti -karban adókkal (hP-A-0257993:, ÜS-A~5b!36S9) szemben ítósztos trauszgeníkus haszonnövényeket áliiíottak elő, olyan írauszgentkas ΐηνοηκηem eket, példáid gyapotnővényt állítottak elő, amely a Basíllus tbaruii-n-nsís nounoü {8i o neveti termeli:, így bizonyos kártevőkkel szentben rezlsztenssé vált (EPA-9142Q?4. bl’. V? 193250( íraaszgentkus haszonnövényben nssgyálteztarták a zsúvavősszetéíeléí (WO 91/13972).
13-, mcgsáliöztatoít tulajdonságú Iraíiszgouíkus növériyek léáeliosására elvben számos molekulahtolöglai technika ismert, lásd példán! Sambreok és mtsai, 1989, Moleenktr Cjoning, A laboralory Mnnual, 2,. kiadás, Coid bprrng Hatkor Laborásory Press, Cold Spriug Hdbor, NY; vagy Winnaekcr ,,βοηο tmá Kiesé”, YCH Weinheim, 2. kiadas 196ő, vagy Cluásíou, „Tresds In. Plánt Science” 1 123-431).
Az ilyen géntechnológiai manipuláció céljából nuklcíusavatoiekclakat plaznaidokba juttatnak, amelyek ONS-szekvenclak rekombinációjával mutsgenézist vagy szekvencia-változást tesznek lehetővé. A lent endltett szabvátiv eljárások segítségével például bázisokat lehet cserélni, részszekveseíákst eltávolítani, vagy természetes vagy mesterséges szekvenciát hozzáadni. Á OMS-Hagstensek egymáshoz való kapcsolása, céljából adaptert: vagy (ínkert kapcsoinsk n Sngmcnsekhez.
Olyan, növényi: sejt, amelyben egy génierspék: aktivitása csökkent, például előállítható legalább egy inegiplelő antíszesz-RNS és - ko-szapresszíős hatás érdekében - egy szeuz-RNS expícssziőjáva) vagy egy megfelelően szerkesztett dboziin expressziójával, mely ríbozím az említett: génter-sék íraoszkrtpijait íajlagosau bontja, l·' célra egyrészt a gésnermék egész kódoló szekvenciáját ÓS: esetleges emellett még található szekvenciákat tartalmazó DNS-nudékulákat, másrészt & kódoló szskvexsclássak csak egyes részed tartalmazó DNSiivalekulát fejset használni; az utóbbi esőiben a részeknek, elég bosszúnak kell lenniük ahhoz, hogy a sejtheti
..γ·· ardiszenz-hatást keltsetek. Λ gáztermék kódoló szekvenciájával nagy fokú homológját mutató, azonban nem teljesen azóaos .Ö^S-s^kvesciák alkalmazása is lehetséges.
A nuktónsavmolaMák növényben történő expresszlöja esetés a szintetizált.protein a növényi sejt bánuelyík részében lehet Annak érdekében, hogy a protein egy kávást helyen jelsujen meg, a kódoló régióhoz olyas DNS-szekvetteiáí lehet kapcsolni, amely a kívánt helyen v aki kötődést biztosítja. Az ilye» szekvenciákat a szakember ismeri (lásd például 'Braun és mtsai, EMBO 1., 1 1 t 1992), 3219--3227:, W'őiter és mtsai, Pröc. Akti. Acad.Sci. USA 85 (IWSK MO5Q:; Sotmswaldés mtsai, PimüX (1901), 95-1 öőj.
A transzgettiktts növény ismert teehníkával teljes sövénnyé mgouomihafó. A tranazgeníkas növény bármely tetszőleges íajtalö lehet, azaz példást egyszikű vagy kétszikű,
A tmsszgemkus sóvény megváltoztatott Ptiajdoöságai homológ (~ természetes) gének .vagy gésszefcvsselák tólexpresszlöjáaak, szsppressztőíáuák. vagy gátlásának vagy betérőkig (::: Ideges) gének: vagy génszékvonalak expressz lójának őrerlmésye.
.A találmány szerinti vegyüietek előnyösen olyas kultúrákban alkslmazhíítok, amelyek a szcdlönilkarhmnidok, giatoslöát-ammomms vagy ghjlbzát-izopropil-astíuősinm és .analóg típusú herbisid hatóanyagokkal szeraben. rczisstessek.
Ha a találmány szerinti hatóanyagokat transzgesikns kulmrábas alkalmazzak, az egyéb kultúrákban íavg figyelt gyomirtó hatásokhoz képest gyskras olyan hutásak lépnek isi, amelyek az adott dasszgemkas kultúrára fajlagosak, például a leküzdhető gyorsok megváltozott: vagy kibővült spekirtmta, a leikasznákmdó menynyiség megváltozása, jó kcnxbhrálhatőság azokkal a herbicid hatóanyagokkal, amelyekkel szemben a kultúra rezisztess, valamint a srase./>?emkus t; i^zosnöveayek sővekedéseaek és termésének beíölyásoíhatésúga.
Λ találmány tárgyához a találmány szerinti vegyísletek: herbicid htítőanyagkéníi alkalmazása Is tartozik káros növények oanszgenika;· knlu»akb,ia történő leküzdésére.
Ezen túlmenően a találmány szerinti vegyüietek kiváló sövekedésszabályozó mlajdouságokkal rendelkeznek. Hatnak a növényi anyagcserére, így a növény béltartalmának befolyásolására, a betakarítás megkönnyítésére. például levélbuílás és törpenövés kiváltására alkalmazható*. A hafoanyaeekkal nemkívánatos vegetatív növekedést szabályozhatunk és gátolhatunk úgy. hogy a növények nőm pusztulnak el. A. vegetatív növekedés gátlása számos egy- és kétszikű ktíhárábar. fontos, meri Igy a nöressek „.efehvéset csökkenteni vagy teljesen gátolni lehet.
A tnléimáuy szerinti: hatóanyag szokásosan készített sedvesithele porok, emulgeálhstő kousemrátum, permetezhető oldal, porezószerek vagy granulátumok formájában alkalmazható. Ezért a találmány tárgyához az i 1) általános képletű vegyületeket tartalmazó herbisid: és nővekedésszahályozó készítmények is tartoznak.
Az (1) általános képletű vegyüietek klilörthözöképpen kiszerelhefök úttól Inggóen, milyen biológiai: és/vagy kérmai-irzikai paraméterek kívánatosak A készítmény lehet például nedvesíthető por fW), vízhsa oldód por 1)5?), vízben öklödé koncsmrshtm, emulgeálhatő koncemráhmt <íl€), etanlzlöL Így olaj-a-vtzhes· ös víz-az-olstban típusú: emulziók, permetezhető dómok, szuszpemtíós koneentrútomok (SCI, óla) és víz bázisú diszperziók, oisiial keverhető oldalak, kapszulák, szuszpenziója (CS), porazászerek: <I3P>, csáváaoszerek, szórásra, talajkezetéxrs alkalmas grsrmlátumok, stikrőgranőlátöm, permetezéssel, bevanásssk adszorpcióval előállított: granulátumok, vízben diszpergálható gramdásam (Sö>, íJLV-készíímények, mikrokapszuiák és viaszok, Ezek a különböző készítmény típusok elvben ismertek és leírtak, lásd például Wmnaeker-Rűchíer „Chcmíselte íéehnoiogie”, 7, kőt., C. Hauser Verlag München, 4. kiadás, Í9S6:; Wads vau Valkenhuig, „Pesdcióe •Μ ..
Föíwtóaüoas’, Marcal Oekkor, N.Y.. 1973; &. yarí«m.„S^ay Drying” l-fendbook, 3. kiadás 1979, ö, öoodwin ind, London.
A kiszereléshez szükséges: -segétoya^ek, így közömbös anyagok, tenzídek, oldószerek és egyéb adalékanyagok szinten ismertek és leírtak, lásd példás! Wstkins ,JdandhooR of Issecilcide Dóst Ölluents and Cartters”, 2. kiadás, Stósnd Books, CaldvcellÉJ,; íí. vtOiplmn Jnirodnetloo iöC'lay CoUotd Chemistry, 2. kiadás, ,?. Wiley & Sons, h'.Y'g C. M'srsden „Solvents Goidé'’, 2. kiadás, tniereience, N.Y. 1763; AkCutcheen's „Deiergeois and. Emulsiífeíx: Ammal”, MC Publ. Csíp.; Ridgev/ood Mi, Sislev aod Wstxl ..Eeyclopedia of Surfeee Aetive Agents”, Chem, Pdbl. Co. iae. N.Y, 1964; Schöafelál „Oreazílaeheaaktive Atbylenosidaddnkte’'', Wlss. Veriagsgsselk Stuttgart B7S; Wlnaacker-Kucbler ..Chennsebe yeehnologie, 7. kot,: C. Iláaser Verlag Miastei, 4, kiadás. IWk
Az ilyen készítmények alapján más, peszileid hatása anyagokkal, péídáúí ínszekticid, akaricid, hefbield, tbngíeíd hatása anyagokkal, anridatamökhah műtrágyával és/vagy növekedésszabályozó hatóanyagokkal alkotod kombinációk ís síósilíthatőR, példáid kész készítmény vagy pedig tankkeverék formájában.
A .nedyesikiOíGs porok ví'Aen egyenletese® öiszpergálhaíö készítmények, amelyek a hatóanyag mellett Kiég hígító vagy közömbös anyagok ionos és/vagy nemionos teszidet (nedvcsitészert, diszpergálöszett). példáid polletoxílezett slkilfenolt, potieíevdezett zsfealkoholp polfeáívífezett zsn-ammt, ssiralkoholpobgHkolétersztílláiot, alkánsznlíonátot, alkíibenzolszfetónátop íigíha-szalfessavas náiriűmot. fedMhn&ítihneíán-ófe''dtsztdíónsavas nátriumot, dtbntilnaitahnsztílfessav nferítÍmsójár vagy öíedmeídtwmsav náíríatnsóját tattalmázzák, A. nedvesíthető porok előállítására a berbícid hatóanyagot: a szokásos készülékekben, példáid kalapácsa alomban, légsugármalombaa ónomra őröljük és: ezzel egyídejüíeg vagy utána a segédanyagokkal összekeverjük.
Az emnlgálhóió koncéntrátoraok előállítására a hatóanyagot szerves oldószerben oldjak. Oldószerként például bütánok elklobesanon, dlme til-fermamid, xiloí vagy magasabb forrásponté aromás vegyületek vagy szénhidrogének vagy a felsoroltak eiegyet jöhetnek számításba. Az oídafeoz: egy vagy több Ionos és/vagy nendonos toszidet (enrnlgeátorokat) adnak. Esnalgeátorkení az alábbiakat sorolók fel:: aíkilarilsztdfensavak kaiéímosója, igy Ca-dodeeilbeszolszaifenát, nemionos emnlgeáknok, példás! zsirsavpoligl íkoílészíerek, alkilariipoltgííkotéter, zsiralko-boipoliglikeléterek, propdénoxid é& edlénexid kondenzációs termékei, alkilpollöferek, szorbstánészterek. például szorbitánzsírsavészter vagy poliozletiléö-szörbhánószferek, igy pQlioxíetiién-szorbitán-zsírsavészter.
Forozószerek a hatóanyag és tinóm eloszlásé anyag, példán! bókám, természetes agyagíold, Igy toslín, bemonit, pirofillit vagy diatosoafeld együttes őrlésével álhthalők elő.
A sznszpenzlós koaeeniráíum lehet tsrbazfeú vagy oiajbázdsó. A. hatóanyag szokásos gyöngymalontban végzett: nedves őrlésével, adott esetoen például a fentiekben már részletezett íenzldek adagolásával álllijnk eto.
Emulziók, például: olaj-a-vízben tlpnsü emulziók (,EW> például keverőgép, koboidmakmt és/vagy statikus keverek segítségével, vizes szerves, oldószerek és adott esetben teozides, például a fentiekben mór leírt tenzidek felhasználásával állíthatók élő.
öraouiáiuutök előállítására a hatóanyagot példán! adszorpeiöképes, nedvszívó, granulált közön-bős anyagra permetezzük, vagy featóastyagÁenceiitmíuinot ragasztóval, például poüvírBlalkohtéhd, poliakttlsavnátriummal vagy ásványolajjal hordozóanyagok, például. homok, kaolmít vagy granulál· közömbös anyag féld-9leiére ragasztunk. Arm alkalmas itatoumugok a .műtrágya granulátumok eMöasá-m.ismert módén - adott λΆι- tTütÍTa^^aí együtt - granulálhatok.
Vízben diszpergálható gonu'a: írnok általában a .szokásos módos, igy porlasztva szárítással, tluidágyss graouláiássai, gt,mt látással, nagysebességű kevsrövel vészeit keveréssé és szilárd hordozóanyag aélkilt gvtrtJdalással ads 'tatok dó.
A iányéros, Buidágyas, extradslt és porlasztva szárítóit grauislátaotok előállitásáitoz lásd az: alábbi irobaltnat: „Spray-Orydng Hasdbookk 3, kiadás. G. öoobwin Ltd, London; X £. Browning .Agglomeraílöíf', Chíísieal and Engtnesring 1967. 147, oldaliéi kezve; „Berry' Chenuexd Engtseers H&adbook”, 5, kiadás, kltíGmw-Hill, New York 1973, 8-57. old.
A növértyvédőszerek előállításának további részletei lásd például G.C. Oogman „Weed Coutrol as a Sefcnee’k John Wiley & Sons, fen, New Yaá, 1961,81-86. old. és 7, D, Freyer, S. A, Evans „Weed Coöítoi ííaodfoook''., 5. kiadás, BliaokweS Sbíestiík· Bubliesiiotss,-Oxíbrd» 1968, 101-107. old.
Az agrokémiai készítrsesvek általában 17,1 ~99 tömeg%, előnyösen 6,1--95 töntegiá fi} általános képletű hatóanyagot tartalmaznak. A sedveskhető porok teóaayag-tartalm például mintegy lö-Oö töateg%, a löd iómeg%-tg maradó rész a szokásos segédanyagokból. áll. Az etnalgsálbmő koacestrűtamok hatóanyeg-tartalsía mintegy 1-90 tümeg%, előnyösen 5-80 tömegé. Por alakú készítmények l-3ü íömeg%, előnyösen többseire 5 20 tömegrész hatóanyagot tartalmaznak. A permetezheti oldatok mintegy 0.05-80 tömegbe, előnyten 2-50 tömeg% hatóanyagot tartalmaznak. Vízben díszpergálbató gmnalóhsn esetén s liaióasyag-tartaloní részbert sítől tligg, hogy ά hatóanyag folyékony vagy szilárd, továbbá, milyen segédanyagok, íöltóanyagok sib. kerülnek felhasználásra a granuláló* során, A őzben dlszpeígáibatő granulátumok például 1-95 tOtsesbö, dőnyösert Ί0--80 tömeg% mennyiségbe® tartalmazzák a hatóanyagot.
A fentteCoeí. Tm hatoar>a-'-\öszhmények adott esetben: még a szokásos iapadáslbkozö, nedvesítő, diszpergáló. errulgeolo -egeéLn> apósat. a penetrációi fokozó anyagokat, íaríósríót, fegyásgátlót, oldószert, töltő-, hordozóim susog ^'ekzo*.et lob ssgádót, párolgásgátlöl, továbbá pB-értéket és viszkozitást befolyásoló anyagokat tartalma? tűt u ·
A talál.!uas s?,j \essuk ek keverék-készítmény vagy íankkevsrék lótmá^aa más IjMóanyagokkai kombinálna <'k KombOauv·» p.tr Kiként például ismert hatóanyagok alkalmazhatók (lásd például Weed Research 26, 4-t'-445 (10$*.) w n\; Pestiéibe Maissal I I. kiadás, The British Crop Proteebea Contól and the Royal <->' C sem »trs. '9 P es az ezekben megadott Irodaltsml Az C'i) általános képletá vegyhietekkel kombiíjáihaió ismert herfeieid hítórnyagkérg példáid az alábbi vegyületek jöhetnek számításba.(megjegyzés: a hatóanyagok vagy az bkemaílonal Örgamaíios for Stattbaráízabos (ISO) szerinti szasabnévvel, vagy kémiai nevükkel, adott esetben kiegészúoívg egy szokásos kődszátníBal szerepelnek), .teeteklor: aeillaortén; akloniíém .AH 7088, azaz fJJ1 -[S-P-klór-4-íéo<íxilG-m!rolémÍ]-2-ínetoxlet!Í!denp,mbno]-oxij:-seeisav és --eeeisítvmeblészter; aiaklór; áteidias; nmein»; amidöszttlfiutm; nmiírel: AMS, azaz armnömumsznlla-Oiát;: mílo&sz; azulátm aíraztn; azimszul&ron (1>PA-Ab947); aziprotrin; hatban; BAS 5iő il, azaz 5-llo<3:r-2-léítii-4ii-7, l~bsí5Zöxazía-4-<>íí; besszo.iiít; besBaralio; bénüsrsxát; hejsszalibrort-utebk boaszutkk bsí-tazom heszoíbnap;: beszedjei; bessodprep-etd; henztiazarou; bíalsfösz: brlenos; brérnaerl; brörnbwtid; brómfeöoxim; brőrooxirbi; hrőaterou; bumújsibsz; bnzexmon;. baiáidór; butambbsz; bmensklőr; butibazol; hatraliís; bmbáí; kafesísztröl (01-19001; kmfeetamid; kttfomrazon flCf-AÖÖS1-):; COAA, azaz 2-kiör-bi:,29-dl-2-pK!.pesíi:bceú3:uíib; CD£€,
- .10 azaz dieiildítiekarba5ídnsav-2-kiórul)llé8zte5·;: klorsetexlfén; kbramben; kferaziibp-budl kíbrmezukm (O-A0Ö51); klóibrémurua; klőrbuíam; kióriesák; bétourekol-nieid; klösádazoa; kiörírnuron-eiii; kfonstrofea; klórUderoö; kieresö-w kkkpsnláas; kká-szalíkre»; xi&bí-<bm.«Íö; kldrikesid; cinPieiska; citsoszuífiápon; kkrodí-js; klodísafep és: ez-eát észier-szárssazekai például kiodirsifop-pröpargÍl): kbmszöa; kfomeiprep::kR;praxidto;: ktodralid, ksnalsron (JC 949), cianazís. cskbú, c&ioszülfe&fön (AC 104). eikbxídka, es&teoa, etovetbp és ezek észter-származékai (például butlk-szter, DEH-Ϊ12.1, elperqát, eipraxin, ciprazet daiisuw, 2,4-DB, dalapon, desaneddáffi, dezrneum, di-aüát, dikaaaba. díkfobeník dikbrprop, dielefep és ezek észtere, mini dielöíbp-metil, dieiaíil. difenoxoroa, ái&nzoqát áiiWétnkas, dstetexn, dbaeixklér, dbríetametriH, dimiésamd (SAN-582H.!, dimetazc-re kiomzoa, disneupui. d’tneírasrjlŰJion, dirjtisunu. <.hro.,eb duu-serb, dtienarcud, J'.pOpeion, dsqát. dsuop-r. diurart, DHO€, egknazin-edl, £1. 77, azaz 5-cÍane-l-(l,l-dÍ5uetdetil;-N-fne;d-i H-pirazoM·ksrhexanüd, «ndoiál, EPTC, eszprokarh, eísiőuráiia, emssetszsllur<'n-medl, etkiánuros, «buzin, eto&anezák FS231, azaz to[2-kldr-4-9ti<sr-5-r4-(3-Suorpí®píl)~4,5-dd;idro-5-eico-lH-íetrazoM-ii)fenti] -etárssztdtoxmid, eloxisőn .és ezek észterei (például etdészier, HN-252), eiebetizasíd (fiW 52), faoprup, tornán, iénoxaprop és toiőxapiup-P, vatonini ezek észterei, például fesozapröp'-P-eii és toíoxaprep-ellt íéartodím, feraron, toiapKipnaebk fljszaszidtoron, 9aazi:to> és 9uazí9ap-P és ezek észterei, például 9ua?Itop-buíd és Huazifop-P-búi·;, (lukior-din, f-umetszulám, ilumeturen, flutnikktrák és ezek észted (például pentdészíet 5-2393b, i&tnioxazm (8-4X2), ítomiprepiu, ilupöxam (KNW739), fiuorditesr, Muotsdikofeíi-etik fiapropacd (lJ,S£C-4243-k áluritfen, narukleridön, tluroxipto fhtnatnoa, ibmezalen, fozumlu, fanloxsfea, gluíbzinsi, glsrézát, babza&a, baloszultaron. és ezek észtéin tpektod nR-E'tor.rt, \< )!>. kukmfbp us ezek xszUrzu halox-.bp-P (~ R-bubíSítupl és ezek észterei, bexazíuen. iniazametabenz-ínedl, itnazaplr, imazaqrs és sós, tsial: az sintnÓHÍi.uHs6, iniazetáa'íetapto iniííze-apjr, inuzoszulíuros, -feástl, izokarbstod, izöpropabrí, sz<ipr<itersa, ízööfö&, izoxabea, jzoxapirifop, karinadat. lakisién, buasd, iinurea, MCFA, M€FB, rsekoprop, nieiésaeet msőuldid, ntetarűitron, metazaklór, ntetabenzbazu! m, neiánz -«etazek ínelexlíéneu, metilíkntrös, tuetabejizuKut, nietöbsazurou, tngiobrómaron. mely dder tneísszulára (XRD 5)1), nieloxuron, me&ibazjn, {neuzalfaron-taetlk Mii, irtoktól, ;®ottoid, ttivnokarbanjld-dibidrogénsznliák iuonelinuroti, tnpatws, MT 128, azaz é-klér-N-ld-klór-z-öVipendi-ő-Kietri-X-tesd-S-piridaziríaPiáí,. MT 5959, azaz: X-t 3-kiér4-(l-metdetil}~té«i!]~2-nieíi;penlár;as«d, nsprsaadid, rsaproparidd,, naptaiám,, NC 310, azaz 4-(2,4dikióífceazoU)-1 -nKxd-S-bestolexiptosKsi, uetoren, níkaszafesn, topscaöofen»· biraiín. nifcreíess, niteiluadés, rwilurazp»,, otberskuíb, .prizate, uxadkirgd (Rk-929b39k uxadiazeu, miriaw&a, pMapái, pebtdát peudimeádto per®«idős, faizslam, itosKediton, piktora, pipernbsz, pldbuliiitob, pirifesvpbutil preiiiákbr, príssiszslftsrös-ínedk proehztn, prodismis, proíluradu, preglsnazin-etil, proineípK, prometrtn, prepakiér, preparál, prepsqtxfbp és ezek észterei, pröpazm, proton, propizokióz, ptépizwid, preszultábn, preszniiéksrb, proszulforea (CGA-152005), prl.naklér, pirazeliaák ptozon, piiuzoszrdRiren-etd, plrazoxbén, pxriöa·. p-ríttobak (X.1.1Í--2031), piruxofop és ezek észterei ipéldául propargdészter), kískferáiu kktruerák, kise&p és ezek: észter-szárarazéksi, Rizaloípp és kizaloíop-P és ezek: észter-származékai, például kizakdbp-eiik kizalöfop-P-tsiurd és -etd, retxdridsron, rimsznlfuron (DPX-E 9636), S 275, azaz 2-H-klór-2-5iue5--5-(2-}>ivpiaik)xí)-fead}-4,5,6,‘'-ieírabídrcí~2H-in.dazoS, szekbunretou, szeksxtátro, sztdanxs, szisaazla. ssxtnetóa, SiN 106279, azaz 2-[[?-[2-klór-4-(trifl«ar-πmetjl^4wo;xij-2“wWemíj:-oxi|-pt;<^teav és -srtetdészter, sztiriéxiíraztx· (FMC-97285. F-62851, sxal&zsma, sznlíbmetareiMneiíl,: sznlíhxáé (ÍCI-A0224), TÜA, tehntám (OCP-5544), Sehntiaron, erőn. 1 e ba-urh ^drakkt e ’ «\ <m k:b.thlaή U hu rm TI ti ‘,i \ \ ώ<?ι i > }< ’ '* 1 n metdíéíáij-szuiibnilj- AH-1.2,4-tnazoi-l-tohox8mÍd, tetnskior íN'SK-850), dazadurös, tsazeptr (Moo432Ö8h hdktziniis (SN-240&S}, u’lert&zul&tfss-tned!, tlebettkarb, tiokarhaziL trídkoxltlhn, tri-allát, tnaszni'ftmw. orazoienatmd. tnb«aífOö-met< tó&fepsr, indítás, írletazút, tnflnralhi, irifíuszal&roa, és esz’ue -„péklatd irentesrtC} PPV6nv4O .jnnetu'.eí sexíef vetnoks. W1 ', I >M'. u?<v ' h*nz\ I [RMSaosmenh-feoiU-IH-U'tniaol UBH.-509. D489. LS 82-556, KPP-300, NC-324. NC-33Ö, KH218, DPX~NB189. $0-0774. DOWCO-535, DK491Ö. V-55482, PP-ööö, MBH-ÖOI. K.IH-92OL ΕΓ75;, KIH-6127 és K.iH-2023..
Alkalmazás előtt a kereskedelmi fonnákban Jeten lévő készítményekéi adón esetben a szókásss módon hígítani keit, nedvesíthetó: port,, smmigeálhtdö granuiátnmot, diszperziót és vízben dsszpergálháíö gmuulámmot például vízzel, Por alakú készítsíésyek, htlaj- illetve szúró granaláttímrik, valamint permetezhető oidatoksí alkalsrtazás elült má® se kei! hígítani.
Az alábbi példákhaks íaláltnányt kórelebbtO ismertetjük.
Á, Kémiai pálílák
I, példa
2R2-!dPr-3-eikSr)hexáKÍÍ:-sxi-íseilÍ-4-«ietdszHifeí5Íbbenzöil)-eádvhöxán-i,3-dtön elöállításá
1. lépés: 2-klár-O-metil-tto-foluol
200 g 11R4 mól) 2.5-diklor-tohtöi §00 tni feexamettl-feszrörsav-íriatídddal készíteti oldatához 130,41 g í 1,86 mól) ttásrium-hornehlátoi. adunk. Az «legyet 3 órást át 100 “C-on tartjuk, majd hagyjuk Sebőink 88.2 a (Öp moi) jódntetán adagolása után az eiegyet szobahőmérsékleten még. 3® percen át kevertük, utána 3,5 liter vízre öntjük és etil-acetattal extraháltak. Az egyesített szerves; Oázist vízzel mossak, magnézkím-sztilíádal szárítjuk, majd rotációs képadón teljesen hepároljuk.
Hozam: 2.08,85 g (az elméleti hozam 97 %-a) tértnek sárga olaj alakjában !H-NMR (CDCh) [ppm]: S 2.4 (s; 3H). 2,42 (s, 3H), 7,Ö-7> (m, 3H>
2. lépés 2-kiór-.í-Rteí5ÍM“ö?.etíltío-aoei;denoH:
47,36 g (O.óÖ mól) acetííklödd 200 snl 1 J-dikíér-eiárinsl készített oldatát 15-20 °C-on 90,79 g (0,68 tnol> alatníshtm-klortd 200 mi L2-dikiör-eúanai készíted sztiszpeazíéjáhez csepegtetjük. Ezt kővetően 103,14 g 10,60 moí) z-klör-ó^suetlitie-íoiítel 400 mi 1 J-díkláf-eíáesal készített oldatát csepegtetjük. a reakejöeiegyfeez. Az eiegyet szobabómérsékleten egy. éjszakán át keverjük, ntajá I liter jég és 500 ml tömény sósav «legyére öntjük és dlklór-tnefánnai extraháljuk. Az egyesíted szerves fázisokat vízzel ttmssuk, snagnézium-szalfáttal szárítjuk és relációs bejrátión teljeses bepársljak, A maradékot vákunmban desztilláljuk,
Hozatn: 1104 g (az elméseit .hozam 87 2á-a) lerméket kaptmk színtelen kristályok: alakjában. Op.; 45.5-46 T, fH-NMR tCDCh); S - 2.42 (s, 3H),2,5 (s, 30,2,0 is, 3.H), 7,05 (d, IH), 7,35 (d, 111}
3. lépés; z-kíór-S-mssid-A-iHetiiszstfestl-aeetoietmn
22$ „ ! 1 t 4 η ί j 2 k e '-n .íd-l-itotdtt>'-a.e,>sSví.0.! 8 lt σ öttel \>z t.r; <.kútmez ''' - g (0,08 moi) nátrium-wod?arratot adunk -\z clegybe? hűtés kézben 203,83 g 30 3Ws btárogénpetoxö-oMatöf csepegtetünk, majd a se^etc-t s/obahotnersexL-ie» I ? napon át tbbsumk V elegyes 1 5 liter Orzei h-'gjyuk, a láváit szilárd anyagos h^zttaípik. v Crel sr„>ssik, majd szurthuk.
-12fíbzajn: 125,55 § (az elméleti hozam 44 %-s) maék, szántók© kristályok, op.: 1 16-1 11 °C,
-Ή-ΜΜΚ (CDCh): S 2.62 (s, JH), 2,8 (a 311),112 (s. 3Hp ~.38 (d, IH), 8,68 id, ffi).
4. iépé-c 2-kíóf-3-meííM-sneo 6·.· ültén·! -hen/oexut ''.1(6 21 nel) 2 k’o < n 'í í-4 ne Heuhon) „f > e \n s10 m. dto\< nn„ n<\z,.e ,63. teV'· s~9 e 13 %-os náiríum-hipoklorid-oldanx sdsnk. Az elegyet 1 óte st-SÖ *£-«» tejek, Lehűlés «ián az alsó teást dválaszijok, vízzel hígítjuk és sósavval tocgsavosyltjdk.. A. kivált szilárd anyagot leszívatiak, vfegl mossuk, ttrajd .szárítják.
Hozom: 53,62 g (azelméleti hozam SS %-ao szimeienkristályok, op.. 236-231 ftC ‘H-NMR (Mv;S0-»'O> 6 27% b, '1(1 1' v>, UH ‘-G5 id, 1111 ~5’8 id, Ili)
5. lépés: meti i-2-kiór-3-medl-4-!rsetsIsztsliiratl-benzoá:
52,02 g (0,21 mól) 2-tóór-3'metiM-B»tikzaifoHíl4jenzoesav 460 nti ntemollíd készítess oldatába v isszalblyaiobátő alap 3 órán átsősavgází vez«ö?>k be. Lehűlés után az oldatot rotációs bepátldr: teljesen bepótoljuk,
Hozaín: 54,93 g (az elméleti hozam 98 %-a) színtelen krisítslyok,. op, 102-108 *C !H-NMR(CDCld; 8 2,82 (s. 3B), 3,15 (s, 3H), 3,98 (s, 3H), 7,65 (s, Hí), 0,84 (d, tói
6. lépés: metii-J-brramnetil-d-kier-ó-meínsaslíóná-benzoá:
44,14 g (0,17 «tolj ötéit;-2-klór- 3-oíe;d-4-fstelszollbnil~be»zoát 600 ml széotetteípndáaL készített oldatához 29,91 g (0,17 tnol) N-bróstí-x/aketíttíttidei és 0,41 g áibenzoil-peroxidöi adunk. Az elegyet visszaíblyte feüiö alak forraljuk, 308 wattos lámpásai MÍáguva. Utána az elegy e- szűrjük, a xzofoie; betőménykjtikés a maradékot dieíil-élerbeo oldjak.. Aa oldathoz o-heptet aduok, a kiált χ/dárd anyagot le^ztvaljals, majd szárítjuk.
Hozam: 38.82 g (az elmék.·: hozást 87 %-a), szituslea kristSyttk, op. '74-75 aC (CDCb): 3 3,35 (s, 3H), 4.00 ís, 3ü)< 5,3 (s, széles, 2H.1, 7.8 (d, IH), 8.15 (d, IH)
7. lépés: á-kiui-J-eikíohexKail-oxt-tnehi-d-tneíílsztillboii-beüzoesav
1,0 g: (2,93 oimol) rhetil-3-brómmeííl-2“klör-4-raeiílszoironil-berízo;ií 10 ml ciklohexauoilal készített oldatához 6,33 g <2,°5 mmoi) káitam-terc-btrilíátöí adnak. Az elegye: egy éjszakán át szobahőmérsékletet: keverjük, majd rotációs bopárión bepároliuk. A «járadékot 16 ml tetrahídrofurán és 8 ml víz ekgyebeö oldjuk és az oldan t <> 5^ ö v 3, 1 mmo i: tnt nn l <. όό<Μ d 4 otao <. i-xzaio sato hoto akat tón \ ‘el u t elemx, ro'u.uo'. béna*'ón \va!ol;ak·„>·.. n,.radelhoz 2M s^szvat sátrak. Az elegyet áiklór-meiánaal exbaháíjok, az egyesben szerves fázisokat magnézium-szulfáttól szárítjuk, majd rotációs bepárlón teljesest hepsroljtík. Hozam: 0,55 g (az elméiéit hozam 52 %~aj szistelen olaj
H-NMR ,'tne-H 60.9 gn.oH) i.5 (m.4Hí, 3.3 «v. W υγ!, iu\ v *s, 2Hk 7 o ü|), SJ (d Hl·
8. lépes: 3-oxo-Í-cíkkskexeRÍÍ-2-kÍér“3-cifciiAíex3nih<sxs-nsetsí-4-steríszulfoaíkbestzoás
0,53 a (1,53 ntmolj 2-klói:-3-eiklohexifiKl-oxi-tstettl-4-au?tiis2ulfó»il-bet-z<-esav 23 ml dikk'sr-rsretenal készített okkbáhux 2 csepp KN-dísmilteusattidot és 6.59 g (4,58 tranoi) oxadlklotsdo; adnak. A reakciódégyei 2,3 órás át vlsszatblyatd hété alatt tőrraíjSik, utána. rotációs bepárkra az oldószert eipároljuk. A maradékot 23 ad átklór-meteban okijuk és az oklaihox 0 *C-etJ 0,19 g (1.Ó8 mmoli oiklohexáítdtosi és í3,46 g (4,58 mstoi.) trietll-astint sápok. Az elegyet szobahőmérséklete még 4 őran át kevsriak, utána rotációs bepárloP bepitreljnk és a maradékot kovgsaygélen etíl-acetát és hsxáa 1:1. arányé: degyével krotoaiegrafáljok.
Hozam: 9,1 g (az elméleti hozat» 15 %-a), színűdé» olsj
- ο’H-NMR. (CDC1;!): δ 9,9 (m, 6Hj, 1,3 (m, 4H), 2,35 (m, 2H), 2,3 (m, 2H), 2,7 (m, 2H), 3,35 (s. 3H), 5,4 (s. széli-. 2Π1 6.' (s, 5 IH, 9S (d 21U, 5U td, 2Π|
9. lépés: 2··(2-1όόΓ-3Ό!ΐ1ο1®;χβηίί-οχο-η^ίί1-4-ϊηοηί8ζηΗοη·3·00ηζο;1)·ν'ί1<·ο-ί®'χήκ-ί,3-5ίοβ
9,19 g (0,23 tmool) 3-oxo-Í-eikÍöhexe;til-2-kiór-3~eiklohexami-oxi-metil-4-metUszni;onii4:senz<sáí,: ί csepp acetonciáműdrin és 0.04 g (0,39 mmol) trie;d-amü) 5 mi acetonitrilleí kes.őeí; vkbtaí egy éjszakás át szobahőmérsékleten keverjük. Utána az elegye! rotációs bepárión hepámíjak, a {«am>ö-kt-oz 5 mi \ szét adunk és 5 M sósavval megsavunykjük. Az elegye; etil-aeetaha; extralsáljnk, az em-aesíáms (ásást vízzel rsesank, magnéziiim-vzulíáttal szárítjuk é» rotációs bepárión teljesen bepárobuk,
Hozam- 0,1 g (az elméleti hozam 109 %-a) színtelen olaj. &<<·“ 9,97 (Stöj, etil-seetát) ’H-NMR iCDCk.k 3 0,9 ím, 6H), 1,3 (m, 4H), 2.1 (m, 2H>, 2,45 (m, 2H), 2,85 (m, 2H), 3,3 (s. 3HJ, 4,55 (s, 1H), 5,35 is, széles, 211), 7,3 (d, 2H1 8.15 (d, 2H).
2. példa t' fclőr-4 -meüiszaff«ml.-3'-ss3Boxteál4seH20ÍÍHífeJoteás-l,3-iSois
1, lépes: 2-klór-4-metilsznl&)Hil-3-lenex:imet:il-benzoesav
1,9 g (2,93 mmol) meP:l-3-brötnmetíi-2-klór-4-metílsznÍ(ónil-beföZöát és 9,28 g (2,93 ;nmöi) (énéi 20 ml dinretiUformaíniódsi készített oldatához Cl, 14 g (3,54 mmol) 60 36-os uátfiúm-iiídrídet adunk, As hegyet szobátötttérsékleten egy éjszakán át keverjük, majd rotációs lepárlón nagyválnumbas bepárol juk. A maradékot 16 ad íetrskidrö&rás és 3 ml víz hegyében oldják: és a?,-oldatot: 1123 g (5,85: mmol) ríáfomn-lódrísxkidal 4 órán át vísszafolyató hűt» alak forraijnk. A lebfitt elegye;: rotációs bepárión bepáruljuk és a vizes maradékhoz 2M sósavat adnak. As: elegyet dikiór-ffihátatai esaaitáljök. ag: egyesített szerves felsokat magnézirnn-szui:laíta; szárítják, majd rotációs bepáhóu teljésen bepórhjnk.
Hozam: 0,67 g (az elméleti hozam 67 %-a) színtelen olaj SH-MHR iMe>SO-óó): Ó 3.3 (s, 3H), 5.5 >s, 2H1 6,98-7,05 (m. 2Hi. 7.95 (d. 1 Hl 8.1 (d, JH)
2. lépés.: 3-oxo~l-ciklohexen}i-2-klór-4-metüs3u;lbí5ji-3-fer;>>xime!.{i-fceazoesav '» ς1 ' . >' wf ο 1 ' kk<’ 4 >Ί ι \ ,n v <d - k,v<\ m enzeevov U ni K^r; e jv·0 ^cs/net;
öldaíáisoz 2 csepp 'N.N-dimeSiiíoro'íamidc·; és 0,76 g (5,9 mmol) exaiiiklorsdot adunk. A reakcióelegyet 2,5 érán &t visszaíol>aíó hölő alatt forraljuk. utána rotációs bepárión az oldószert elpárosjuk. A maradékot 30 ml áiklórmetánban oldjuk és az oldathoz 0 Ufooa 9,24 g (2,16 mmol): cikíohexáadfom; és: 0,60 g (5,9 ηοηοί) trietíl-amitá adunk. Az; hegyet: szobahőmérsékleten még 4 után át leve;jak, utána rotációs: bepárióí; bepárotjsk és a jmatadékorkovasnvgéleo eíü-aceíáí és hexán 1:1. arányé .elegyével kfonsnogmialjnk,
Jfazam: 0,51 g <az elméleti team 60 %-s), színtelen olaj !lí NMR «CiX'i. 1: 6 2,15 (m. 2Π1 2,45 tm. 2111, 24 im. 21H 3,2 is, 3Π), 5,75 g, 2H1 o.dS ;> 144), ~,ő-j (un 514), 7,55 (m, 210, 198 ;d, HH 3,25 id. Hl).
3. lépés: á-í.lklórh-nieirlszuifoml-? k'noxíms-«44>enzois)-cíkk<he\sn-Í3'dfor;
0,51 g (4,47 mmol) 3-oxo-l-viklóhe\e?rsi-2-slor-4-me;slsz«l(6mU3-fe:noximeöi-feenzoesnv, 1 csepp aceionháuhidrin és 9,2 f g (2,94· mmol) sdetíl-amin 2ő ml ecetoiutólc-i készíteti oldatát egy éjszakás át szobahőmérsékleten keverjük,, Után® az hegyet relációs hepátíőn bepáreljnk, a maradékhoz 5 ml vizet adunk és 5 M sósavvá; megssvaoyisjok.. As elegyet etil-acetihigl: estraháljsík, az etsUaeetáíos fázist vízzel mossuk, magsézinm-sztdiaítaí szárítjuk és rotációs: hepárloa teljeseit bepároíjak.
Hozam: (15 g (az elméleti hozam: 98 %~aj szmíhes olaj, R# ~ 0,22 (Ssél, -dsteelát) <14(CDCIjX §, 2.99 te W 2,45 te 2§,W te 2M), 3,2 {s, 38K 5,7 (s,: szeles, 2», <0 lökte), 7,95 (rn, 2H), 735 te 3H), Alg <<t 2H)
A fentiekre anató§ módon az alábbi táblázatokban szerepig versieteket is elMBitjakA tábkszasosbass használt rihidiiesekj-leniése az alábbi:
Ae
B |
aoetii
esi! |
Be
Me |
bubi
tstetil |
Bz beste!
Ft propil |
s: |
ciklo |
d |
clubiéit |
m steipte |
s |
smgúleíí |
1 |
íripleti |
í ÍZO |
Op |
olvadáspont |
dd |
dupla dáblett |
|
1. táblázat: (1) átelán<?s Lépte taláteány szerinti vegyiűelefe, altot a sxábsztteosek és sztóbólteok jelentése:
IC -CL IC' - SOTfe, te -< Z - C<R>
o« ο a te
r-—K. -Jte- te tete. tete fű o te |
| w, |r* · |
R7 Fizikas állandók - j |
|s I0CW2CF3 |
H ) |
te NME ÍCÖCM: 8 2-85 (mfH), 2.45
2.8 te2H). 3,25 {Mfe, 4.85 (q, 2H>, 5.35 ÍS,2W)X 7.35 Cd,íH). 8.15 (8.1R) |
4 j O(CHfeC(CHfeO£t |
H |
te Wf? (COCAJc S 1.2 (S.3H). 2.85 <m.2M>, |
2.45 (m,2HK 2.5 (mjZH), 3.35 <s,3HL 3.45 (s?, 2H>, 3.58 3.7 (re.2H), 3.85 5.2 ($X2H), |
7.3 3.1 <8JK) . I |
p LzxA.
jO y | |
H |teRMR<COC5s>:§ 1.55 (sn.8H), 2,85 te2H), |
12.45 te2B), 2.8 (m,2H). 3.35 (S.3HL 3.8 8x211), | |
ÍSJCAíH)
CXCHíhCXCKjlíOCCHiáisMe i H
Benzltoxietoxi
ÖCHsCFjCFj
Oc-pentü te RMR <cocy-. 5 2.85 te2H), 2.45 (mjZH).
2.42 3.28 (s.3H). 5,38 {S.2W5. Z.12
7.35 teíHX Z.2 {AlHK ?.S5 (m.íH?, 7.35 8.18 (d,1H) ’Η RMR (COCia): 5 2.85 (m,2HL 2.3 (s.SHL
2.45 {m«2HX 2.8 (ffl.2HL 3.2 (s«3H)« 5.85 ?s,2KL 8.85 (s«2H}> 8.7 7.35 8.18 (ΑΐΗ) )H iteNMR(CDCb}:S 2,85 2.45 te 2H),
2.85 3.2 (s,3HX 4,82 <k2B>, 5.3
5.8 ImJHS, 7.35 teH), 8.15
PHMMRÍCDCí^S 1,S-1.S5(m.8HL2.W
Rr, |
|
$$? | Fizikai állandók . - |
|
|
(m,2H), 2.5 <m,2R), 2.82 (w,2H), 3.3 (s,3B)s 4,2
! 5.05(8,2¾ 7.25(8,1 Hí 3.1 (8.1H) |
to |
QCCKghOíCHjfcOíCH^OMa |
H |
) ’H NMR <CDCá): 3 2.05 {m,2B)x 2.45 (m,2HÍ
2.82 3.4 3,5-3.85 (^,12¾ 5.25
(sx2B), 7,35 (8,1¾ 8.15 (8,1 H) |
11 |
OCCHjyX^feOMe |
H |
?H NMR {COCbí δ 2.05 (m.2Hí 2-45 (m,2H),
2.82 3.35 (8,3¾ 3.38-3.8 (m,8H>, 5.2
(s,2HK 7.3(8,1¾ 8.4(8,1¾ |
12 |
Ö<~Bu |
jMe |
5HHMR(CDC?2):8 1.15 <$S8B), 1.55 <nsx1H),
1,75 (m,1H), 2.80 (fn.2B), 2.25 2.3 (s.2H),
2.7 (s,2R), 3,3 (s,3H), 4,12 (m,1H), 5,82 (S.2B), 7,3 (8.1HX 8.15 (8.1H), 18.8 (s„1H} |
13 |
M3
0 |
H |
Ή HMH (CDCU): 8 1.8 (m,1 H)x 1.8-2.0 (m.3H},
2.1 (OT.2HX 2.42 (m,2H), 2.82 <m,2H), 3.35 (s,3H), 3.82 (fn,2H)x 3.78 {fl1,2H). 4.05 (m,1H}, 5.2 (3,2¾ 7.28 (8,1 H), 8.12(8,1¾ 18.75 (s,1B) |
14 |
Ö-c-So |
H |
’H NMR (CDCIS>: § 1.55 (m. 1 H), 1.75 (ro, 1 H),
2.8 (81,2^), 2.1 (m,2H), 2.25 (m,2H>x 2.45 (m,2Hí 2.82 3.3 (s,3H), 4.12 (sn.t H), 5.02 (s^H),
7.28 (d,1H). 8.1 18.78 (s,1H) ; |
15 |
Ö-GHr-e-Pr |
H i |
M HMR <C0a3): 5 . 0A5 (^,2H), 0.0.(m,2B).
0.8 (m.1H), 2.1 (m,2B>, 2.42 2.82 (mfH),
3.35 (s,3W), 3.45 (<S,2H>. 5.15 ($,2¾ 7,28 (4,1¾
8.1 (8,1¾ 18.78 (s.lB) |
r |
OCH2CF2CF3 |
H |
|
[l7 : |
och2cf2cf3 |
Ma |
|
hs |
OCHj CFsCFsCF-j |
H |
|
hs |
ÜCBs CF2CF3CPs |
Me ’ |
|
Í2O
5 |
ÜCHjCHsQ |
H ' |
|
21 |
OCHaCHjCI Ί |
Ma |
'X |
22 |
OCHsCHa8f |
H |
|
23 |
OCH2CH2Sf |
Me |
|
24' ; |
ÖCH2€HsF |
H |
............................................................................................................ |
25 I |
OCHsCHsF |
Me |
|
2S |
OCM>OW’~ .. ' J |
M |
A |
í27 jöCHsCBfz |
Ma |
|
- lóin, táblásat; sz t táblásai szgdsii vggyáteíek slötextistó
F“ |
a* [r* |
Fizikai állandók ’ j |
Í3a |
ÖCH3CF3 H |
*H NMR (CöCy: 8 2,15 (fn,2H), 2.5 (m,2H)v 2.7 {m,2H}, |
3.25 <s,3H), 44 (q, 2H). 5.2 (s,2H), 64 («Μ 7.S5 <4, 1R), 8.2 <64 W> í |
pa joCCH^OCCSHi^i |
H |
’Hf^R(Cöas):5 1.20,3^,245(01.2^,2.5(01,2^
2.7 (m,2H>, 3,36 <s,3M), 3.5 {4, 2H>, 3.55 (m,4H>, 3.7 X,2H>, 3,85(o?,2H), 5.25(s,2H). 54 (osJH), 7.8 (4,1 H), 648 (44 H) |
isa |
ö'^V' Λ |
H
Γ (
......... |
5 H NMR {CDCy; 5 1.55 (m.SH). 245 (m,2H>, 2.5 |
(«5.2ΗΚ 2.7 (o»^HX 3.35 (s,3H), 3.6 (m,2H>, 3.05 («η,ΖΗ), 4.3 (fMH), 5.2 (S.2HK e.06<m,1H}, 7.86(44H)« 846(54K) |
!Qa |
O-c-penR |
H |
Ή (WÍR (CDQÖ 6 1.54,85 (m,8K). 245 <m.ZH}, 2.5 |
{sj,2W>, 2.7 M2H), 3.3 (s,3H>. 4.2 (m4H). 5.1 (st2H), 64 |
(S4 H), 7.55 (4,1Η>, 548 (4,1 M) |
|hf> - |
|R< - ' |
|«r |
Fizikai állandók '., > < ', fi |
3b |
j QCHzCFj |
(H
I |
!H 884R í«e}SW 3 3.35 £s.3H), 4.3 (q, 2M). S.22 I
.(.e,73{84^.8,85.KWl............................................. |
|
OCCHabÖCCH^OEí |
Ír |
’H (CDCíA 8 ? .2 (Í.3MK 3.35 <$,6W), 3-6 í
(mx4W), 3.7 (fis,2H), 3.5 (¾ 2H). 3,55 (mx2Rk 5.25 j
7.9 (6,31¾ 645 $4H) |
|sb
j |
|
SH |
’H HMR (COCy: 6 1.55 (m,8H>, 3.35 (s.3R>, 3.65
{«1X2H5, 4.6 K2H), 4.35Oi'IH). 542 (s,2R>, 7.85 1
(44HK64C44H) |
IM NMRO8M&.......4,54.SSfoUSH). 3.£§JsJHjs ráWHXs.isftMH) _
- 17 ·
3, táblázat: <L* általános képletö: óülmásn szerint! yőgyáletek. ahol·» sxabsííitaeasek es szlmbötomk jefcaté se:
IC --» CL ;C » SO;jMef tó - < 2 - €R?SK^
154
SS
SS'
7S
G Cl
)CHa iCkAt
Oc-8ts
CHs
O-C-Pt
?Bx
GRs
G-c-Pf
O-c-Pf
CHs
CH«
OCHjjCFs
GCHíCF-s i Oc-hexíí
Oc-heoi
-bexiS i O-c-penti!
O-G-perÓ
Oc-oenöí:
3. táblázat: <t) általáaes képfeíts Saláhnájsy sssemti vegyáfelek, ahol s szebsztíteeiisek és szlíKbbkatiők jelentése:
Rtó Cl, ?V ... SO;.Ei, κ;ϊ - on, Z - CH?
- Η-
|ηγ. |
t |
|w\' |
Fizikai ekandók |
IS9O |
CHz |
^ÖCHsOlFs |
’W NMR (CDCM: 5 1.25 <t,3H), 2,05
ím,2H>. 2.45 <m,2HX 2.35 <m,2H), 3.98 (q,2W), 3.95 <re.2B), 5.25 <S,2H>, 5.9 j
hntJHK 7.3 (ÖJHX 3.15 <4,1H). 18.7 (s.WH |
|301 |
CHa |
OCHfCFs |
1 ?B BMR (COCla): δ 1.3 &3HK 2.05
2.45 <ro,2H)< 2,55 ím,2W). 3.38 Í<?,2KÍ, 4.0 <q. 2H). 5.35 <S,2B), 7.32 j
Ι(8.1Η), 8.88 <8.1H}, 18.75 (S.1H) [ |
|392. |
ch2 |
pOGHgCH^a |
1 'H {Cbqh}: S 1.3 &3B). 2.05
<m.2B>, 2.45 <m,2H>, 2.85 <mt2H), 3.45 (q<2H>. 3.85 <k2B), 3.78 (í.2H>, 5.35. j
I (S^H), 7.32 (8,2Β), 8.1 15.7 <9.1 H) |
304 |
0¾ |
GCHgCHsSr |
) |
395 |
W |
OCHjCW |
i |
bee
f... |
ch2 |
OCHgCFjCfjH |
I |
b§7 |
ch2 |
OCHgCFíCFa |
- ( j ........^..'^7 |
kos j |
GH« ’ ; |
OCH3CF2CFjCFs |
I |
430 |
m j |
CM>8o |
I - I |
410 ÍGHs i O-c-pen t i i
411
-hexíl
413 CH2
414 ICHj
1415 CH2
4. táblázat: (Ö áítaláfie» kepfesá 'taMWny szermti vegyietek, aié a Sásh^átéasefc és. sztatbóíamok jelemése:
•Rfo~H,.R^K,2>CH2
|i443 joCHsCFj |
ci 1 |
Cl | |
J444 [GCWyCRj |
Sr |
Sr |
|m |
OCH^CFaH |
α io I |
1453
5<i |
|
Br ί |
8r | |
OOWFaCFa |
0 1 |
a |
^402 i |
ÖCHsC^CFs |
Br br 1 |
470 |
OCHsCH?Ci |
α Ja ' ., |
471 |
OCH2CH3C8 i |
Br Br I |
Í479 |
ö |
ci ja j |
480 |
M3
0 |
Br br j |
Í48S |
JOCCHíbOlCHjifeQW |
Cl |
a |
489 |
OCCHjhOCCHjhObte |
dBr |
8r |
497 |
OCCHsfeOCCHjJaOet |
a |
a |
498 |
OCCH^OW» |
Sr |
Br |
506 |
: och2ch2f |
Cl |
a |
507 |
OCHsCHáP |
jSr |
Sr |
515 |
OCHjCHzSr |
Cl |
a |
1516 |
OCHjCHsOr |
Br
- .................... -- - |
Sr |
B. Kiszerelési példák