HU228707B1 - Method for producing copper alloy band or bar - Google Patents

Method for producing copper alloy band or bar Download PDF

Info

Publication number
HU228707B1
HU228707B1 HU0600421A HUP0600421A HU228707B1 HU 228707 B1 HU228707 B1 HU 228707B1 HU 0600421 A HU0600421 A HU 0600421A HU P0600421 A HUP0600421 A HU P0600421A HU 228707 B1 HU228707 B1 HU 228707B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
alloy
annealing
temperature
strip
aging
Prior art date
Application number
HU0600421A
Other languages
English (en)
Inventor
Andreas Bogel
Jorg Seeger
Hans-Achim Kuhn
John F Breedis
Ronald N Caron
Derek E Tyler
Original Assignee
Olin Corp
Wieland Werke Ag
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Olin Corp, Wieland Werke Ag filed Critical Olin Corp
Publication of HU0600421D0 publication Critical patent/HU0600421D0/hu
Publication of HU228707B1 publication Critical patent/HU228707B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C22METALLURGY; FERROUS OR NON-FERROUS ALLOYS; TREATMENT OF ALLOYS OR NON-FERROUS METALS
    • C22FCHANGING THE PHYSICAL STRUCTURE OF NON-FERROUS METALS AND NON-FERROUS ALLOYS
    • C22F1/00Changing the physical structure of non-ferrous metals or alloys by heat treatment or by hot or cold working
    • C22F1/08Changing the physical structure of non-ferrous metals or alloys by heat treatment or by hot or cold working of copper or alloys based thereon
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C22METALLURGY; FERROUS OR NON-FERROUS ALLOYS; TREATMENT OF ALLOYS OR NON-FERROUS METALS
    • C22CALLOYS
    • C22C9/00Alloys based on copper
    • HELECTRICITY
    • H01ELECTRIC ELEMENTS
    • H01LSEMICONDUCTOR DEVICES NOT COVERED BY CLASS H10
    • H01L2924/00Indexing scheme for arrangements or methods for connecting or disconnecting semiconductor or solid-state bodies as covered by H01L24/00
    • H01L2924/0001Technical content checked by a classifier
    • H01L2924/0002Not covered by any one of groups H01L24/00, H01L24/00 and H01L2224/00

Description

Eljárás rézötvözetből készült szalag, rúd vagy hasonló előállítására
A találmány eljárásra vonatkozik rézötvözetből készült szalag, rúd vagy hasonlók előállítására. A krómot, és adott esetben titánt, szilíciumot is tartalmazó rézötvözethez szabályozott mennyiségű ezüstöt keverve az ötvözet a feszültségreiaxáolöval szemben ellenálló lesz, és javított izotrop hajlíthatösági jellemzőkkel rendelkezik, a folyáshatárra vagy az elektromos vezetőképességre gyakorolt negatív hatások nélkül,
A rézötvözeteket számos termékben alkalmazzák, amelyekben az ötvözet nagy elektromos vezetőképességére és/vagy nagy hővezető képességre van szükség, ilyen termékek például az elektromos csatlakozók, vezetőkeretek, vezetékek, csövek, valamint termékké sajtolható porok és fóliák. Az elektromos csatlakozók egyik típusa egy doboz-szerű szerkezet, amelynek előállításához a rézötvözet szalagot előre meghatározott alakúra megnyomják, majd a megnyomott rész hajlításával állítják elő a csatlakozót. A csatlakozónak nagy szilárdságúnak és nagy elektromos vezetőképességünek kell lennie, továbbá az idő és a hőmérséklet függvényében a feszültség okozta rugalmas alakváltozása csak kis mértékben csökkenthet. Ezt az utóbbi tulajdonságot a feszüiiségreiaxáclóvaí szembeni ellenállásnak nevezik.
Az elektromos csatlakozó fontos jellemzői közé tartozik a folyáshatár, a hajh'thafóság, a feszültségreiaxáolöval szembeni ellenállás, a rugalmassági modulus, a szakítószilárdság és az elektromos vezetőképesség.
Ezeknek a jellemzőknek a megkívánt értéke a rézőtvőzetekbőí előállított termékek alkalmazási területétől függ. A továbbiakban elsősorban a gépkocsi motorházán belüli alkalmazásra vonatkozó értékeket részletezzük.
A folyáshatár az a feszültség érték, amelynél az anyag maradó eltérést, nevezetesen 0,2¾ eltérést mutat a feszültség-nyúlás arányosságtól. Ez jellemző arra a feszültségre, amelynél a maradó alakváltozás jellemzővé válik a rugalmas alakváltozáshoz viszonyítva. A csatlakozóként alkalmazott rézötvözetnek 550 MPa
(80 ksi) nagyságrendű folyáshatára kell legyen.
Ha használat közben a fémszalagot külső feszültségnek tesszük ki, például a csatlakozóvá hajlított szalagot terheljük, feszültségrelaxációval kell számolni. A fémben egyenlő mértékű, ellentétes Irányú belső feszültség keletkezik. Ha a fémet feszített állapotban tartjuk, a belső feszültség az idő és a hőmérséklet függvényében csökken. Ez a jelenség azért fordul elő, mert a fém vagy műanyag míkro-kúszása során a rugalmas alakváltozás maradó alakváltozássá alakul át.
A jó elektromos csatlakozás érdekében a réz alapú elektromos csatlakozóknak a csatlakozó tagban hosszabb ideig kell a csatlakozóért} küszöbértékénél magasabb értéket fenntartani. A feszüiíségrelaxácíó a küszöbérték alá csökkenti a csatlakozóéról, ami az áramkor megszakadásához vezet. Az ilyen csatlakozókkal szembeni követelmény, hogy az alkalmazott rézötvözet a kezdeti feszültség legalább 90 %-át 150 °C hőmérsékleten 1000 órán át megtartsa, és a kezdeti feszültség 85 %-át 200 *C hőmérsékleten 1000 órán át megtartsa.
A Young modulusként is Ismert rugalmassági modulus a fémek merevségének mértéke, a feszültség és a hozzá tartozó nyúlás aránya a rugalmas tartományban. Mivel a rugalmassági modulus a merevség mértéke, nagy, 150 GPa nagyságrendű modulus a kívánatos.
A hajiíthatóság határozza meg azt a minimális hajlítási sugarat (MBR)f amely megszabja, hogy milyen szabályos ív hajlítható a fémszalagból, az ív külső részének törése nélkül Az eltérő szögben hajlított, különböző formájú csatlakozóknál az M8R fontos tulajdonság,
A létrehozható Ív az MBR/f értékkel fejezhető ki, ahol t a fémszaiag vastagsága. Az MBR/t az a minimális ívű tüske, amellyel a fémszalag károsodás nélkül hajlítható. A “tüske” fesztet az ASTM £-290-92 számú (Standard Test Mefhod fór Semi-Gulded Bead Test fór Ducfilífy of Metaiííc Parts című) szabvány ismerteti.
Az MBR/t lényegében izotrop, hasonló értékű kell legyen a “jó irányban, ahol a hajlítási ív merőleges a fémszalag hengerlés! irányára, mint a “rossz irányban”, ahol a hajlítási ív párhuzamos a fémszalag hengerlés! irányával Célszerűen az MBR/t SO’-os hajlltásra körülbelül 0,5 vagy ennél kisebb érték, 18Ö*~os hajlltásra körülbelül 1 vagy ennél kisebb érték.
90*~os ív esetében a hajiíthatóság V-aíakú mélyedéssel rendelkező blokk és a kívánt ívű munkafelülettel rendelkező nyomófej alkalmazásával állapítható meg, A
“V-bíokk” eljárás során a vizsgálandó összetételű rézötvözet szalagot a blokk és a nyomófej közé helyezzük, és amikor a nyomófejef a résbe vezetjük, a szalagon a kívánt ív alakul ki.
A V-biokk módszerhez képest a 18ö°~os “fonna nyomás” eljárásban hengeres munkafeíüietü nyomöfejet alkalmazunk a rézőtvőzet szalag 18Ö*~os ívvé hajlítására.
A V»biokk módszert és forma nyomás módszert egyaránt az ASTM B-820-98 számú (Standard Test Method fór Bend Test fór Eormabiiíty of Gépper Alloy Sphng Máténál című) szabvány ismerteti.
Egy adott összetételre mindkét módszer számszerű hajllthatósági eredményeket ad, és mindkét módszer alkalmazható a relatív hajiíthaioság
A szakítószilárdság a maximális terhelésnek a szalag keresztmetszeti területéhez való viszonyával fejezhető ki, azaz annak a maximális terhelésnek az aránya, melynek a szakítóvizsgálat során a szalag a tönkremenetelig ellenáll Célszerűen a szakítószilárdság körülbelül 585-820 MPa (55-90 ksí).
Az elektromos vezetőképességet az IACS (International Anneaied Copper Standard) %~éban fejezzük ki, melyben definíció szerint az ötvőzetlen réz vezetőképessége 20 °C hőmérsékleten 100 %, A nagy teljesítményű elektromos csatlakozókban alkalmazott rézötvözet elektromos vezetőképessége legalább 75 %
IACS legyen. Előnyösebben az elektromos vezetőképessége legalább 80 % vagy nagyobb,
A Copper Development Association (CDA, New York, NY) G186ÖÖ jelű rézötvözetének tulajdonságai megközelítik a kívánt értékeket. A C188Ü0 vas tartalmú réz-krőm-cirkönium ötvözet, melyet az 5 370 840 számú amerikai szabadalomban Ismertetnek, A C18800 névleges összetétele: 0,3 tömeg % króm, 0,2 tömeg % cirkónium, 0,8 tömeg % vas, 0,2 tömeg % titán, rézzel kiegészítve, valamint az elkerülhetetlen szennyezések.
A jelen szabadalmi leírásban minden % érték tömegre vonatkozik, hacsak másként nem jelöljük.
A rézötvözetek mechanikai és elektromos tulajdonságai nagymértékben függenek a feldolgozás paramétereitől. Ha a C186ÖÖ~at Öregitő Iágyltásnak, 33 %-os hideg hengerelésnek és fesztiitségmentesítö iágyltásnak vetjük alá, az ötvözet névleges jellemzői a következők: elektromos vezetőképesség 73 % IACS;
λ,
I Λ» λ
folyáshatár 620 MPa (90 ksi): a tüske módszerrel (“henger hajlitás” módszer) meghatározott 9£P MBR/t 1,2 a “jó Irányban” és '3,5 a “rossz Irányban”; a feszültség veszteség 200 °C hőmérsékleten 1000 óra után 20 %.
A 4 673 637 számú amerikai szabadalom krómot, titánt és szilíciumot tartalmazó rézötvözetef Ismertet. Ennek, a CDA áltat C18Ö70~eí jelölt, az ötvözetnek a névleges összetétele; 0,28 % króm, 0,06 % titán, 0,04 % szilícium rézzel kiegészítve, valamint az elkerülhetetlen szennyezések. Meleg hengerlés, hűtés, és hideg hengerelés között egy vagy két közbenső lágyítást tartalmazó feldolgozást követően az ötvözet névleges jellemzői a kővetkezők: elektromos vezetőképesség 88 % IACS: folyáshatár 496 MPa (72 ksi); a 90 % MBR a “jő irányban” 1,6 t, a rossz irányban” 2,8t; a feszültség veszteség 200 *C hőmérsékleten 1000 óra után 32 %.
A DE 196 08 864 C2 szabadalomban ismertetett ötvözet 0,1-0,5 % krómot, 0,01-8,25 % titánt, 0,01-0,1 % szilíciumot, 0,02-0,8 % magnéziumot tartalmaz rézzel kiegészítve, valamint az elkerülhetetlen szennyezéseket. A leírás szerint magnézium adagolásával javítható az ötvözet feszüitségrelaxáoióvai szembeni ellenállása.
Kis mennyiségű, 0,085 tömeg % nagyságrendű (777,8 g 914.823,5 grammonként), ezüst adagolása lehetővé teszi, hogy a hidegen megmunkált réz körülbelül 400 *C hőmérsékletig megtartsa szilárdságát, mint azt Plnlay a SilverBearing CoppeP (1088) c. közleményében ismerteti. A CDA által C15500-val jelölt ezüst tartalmú ötvözet 0,027-0,10 % ezüstöt, 0,04-0,08 % foszfort, 0,08-0,13 % magnéziumot tartalmaz rézzel kiegészítve, valamint az elkerülhetetlen szennyezéseket. Az ASM Handbook szerint az ötvözet elektromos vezetőképessége lágyított állapotban 90 % IACS, foiyáshaíára 498 MPa (72 ksi). A hajlíthatóságot és a feszüitségrelaxáoióvai szembeni ellenállást nem ismertetik.
Bár a fentiekben ismertetett rézötvözetek néhány tulajdonsága megfelel a csatlakozókkal szemben támasztott követelményeknek, igény van a követelményeknek jobban megfelelő, javított tulajdonságú rézötvözetre, valamint szükség van a rézötvözetek holisztikus rendszert alkalmazó jellemzésére. A holisztikus rendszeren jelen esetben olyan rendszert értünk, amely egy teljesítményjellemzőben egyesíti a több felhasználó által kiválasztott, fontosnak ítélt tulajdonságokat
A találmány olyan réz alapú ötvözetből Indul ki, amely különösen alkalmas elektromos csatlakozóként való alkalmazásra. Ez a rézötvözet krómot, adott esetben titánt és ezüstöt tartalmaz. Vas és ón adagolásával a szemcsézettség Onömítható és a szilárdság növelhető, A találmány célja az elektromos és mechanikai tulajdonságok javítása az ötvözet feldolgozásával, ami oldó lágyítást, hűtést, hideg hengerlést és öregítést foglal magában. Még további célja a találmánynak az ötvözet tulajdonságainak holisztikus megközelítése, amelyet az ötvözet több tulajdonságának integrálására alkalmazunk a felhasználóktól származó súlyozó faktorral, amelyet bizonyos számú elektromos csatlakozó használata alapján határoztak meg.
Á találmány előnye, hogy az ötvözet feldolgozható úgy, hogy nagy, 550 MPa értéket (80 ksi) meghaladó szilárdságú legyen, és elektromos vezetőképessége meghaladja a 80 % 1ACS értéket, ami különösen alkalmassá teszi elektromos csatlakozóként való alkalmazásra járművekben és multimédiás berendezésekben egyaránt, Az ötvözet előnyös tulajdonságai közé tartozik a feszűltségrelaxációval szembeni ellenálló képesség nagy - egészen 200 °C~ig tegedő ~ hőmérsékleten. További előny, hogy az ötvözetből készült fémszalag hajlíthatósága lényegében izotrop, kiválóan nyomható, ami különösen alkalmassá teszi doboz típusú csatlakozók gyártására.
A találmány olyan rézötvözetböl Indul ki, amely lényegében 0,15-0,7 tömeg % krómot tartalmaz rézzel kiegészítve, és az elkerülhetetlen szennyezéseket. A kiinduló anyag előnyösen tartalmaz még 0,005-0,3 tömeg % ezüstöt, 0,01-0,15 tömeg % titánt, 0,01-0,10 tömeg % szilíciumot, legfeljebb 0,2 tömeg % vasat és legfeljebb 0,5 % ónt.
A találmány eljárás a nagy elektromos vezetőképességö, feszűltségrelaxációval szembeni jó ellenálló képességű, izotrop hajlíthatöságu rézötvozet feldolgozására szalaggá, rüddá vagy hasonló termékké. Az eljárás magában foglalja a 0,15-0,7 tömeg % krómot, és a szükséges egyéb öfvözöket, az elkerülhetetlen szennyezéseket, valamint rezet tartalmazó ötvözet öntését. Az ötvözetet szalaggá formáljuk, amelyet oldó-lágyífásnak vetünk alá 850-1030 °C hőmérsékleten, 5 másodperc - 10 perc időtartamig. Az előnyös lágyítási idő 10 másodperc - 5 perc közötti időtartam. A szalagot ezután 850 °C-t meghaladó hőmérsékletről 500 °C alatti hőmérsékletre bűtjük, legfeljebb 10 másodperc alatt. A lehűtött szalagot ezután hidegen hengereljük a vastagság 40-89 % csökkenéséig, majd 350-550 *G hőmérsékleten, 1 -10 óra alatt lágyítjuk.
A találmányt a továbbiakban a rajzok alapján Ismertetjük részletesebben. A rajzokon az
1. ábra szalag előállításának folyamatábrája a találmány szerinti rézötvózetből, a
2. ábra drót vagy rüd előállításának folyamatábrája a találmány szerinti rézötvözetből, a
3. és 4. ábra a találmányhoz kapcsolódó két rézötvözet átkristályosltott szemcseméretét ábrázolja az oldó lágy itási hőmérséklet és az oldó Iágyltási idő függvényében.
A találmány szerinti ötvözet különösen alkalmas gépkocsik motorházán belüli felhasználásra, ahol nagy környezeti hőmérsékletnek, és a nagy elektromos áram által generált l2R hőnek lehet kitéve. Az őtvőzet jói használható multimédiás eszközökhöz - például számítógépekben, telefonokban - is, ahol a működési hőmérséklet alacsonyabb, jellemzően maximálisan 100 *C nagyságrendű, és a jelek áramerőssége viszonylag kicsi.
A találmány szerinti eljárásban az alábbi ötvözetből indulunk ki:
0,15-0,7 % krém,
0,005-0,3 % ezüst,
0,01-0,15 % titán,
0,01-0,10 % szilícium, legfeljebb 0,2 % vas legfeljebb 0,5 % ón, rézzel kiegészítve, és az elkerülhetetlen szennyezések,
Előnyösebben az alábbi ötvözet Összetétele:
0,25-0,6 % króm,
0,015-0,2 % ezüst,
0,01-0,10% titán,
0,01-0,10 % szilícium, kevesebb, mint 0,1 % vas legfeljebb 0,25 % én, rézzel kiegészítve, és az elkerülhetetlen szennyezések,
k.
» * ♦ ♦ « 4
Legelőnyösebben az alábbi ötvözetből lehet kiindulni
0,3-0,55 % króm,
0,08-0,13 % ezüst
0,02-0,005 % titán,
0,02-0,08 % szilícium,
0,03-0,00 % vas kevesebb, mint 0,05 % ön. rézzel kiegészítve, és az elkerülhetetlen szennyezések,
Ha a nagy szilárdság különösen fontos, a titán tartalomnak 0,05 % vagy ennél magasabb értéknek keli lennie. Ha a nagy elektromos vezetőképesség különösen fontos, a titán tartalomnak 0,085 % vagy ennél kisebb értéknek kell lennie.
Króm: A króm részecskék az öregítő lágy itás során kiválnak, ezáltal kíváiásos keményedést, és ezzel együtt a vezetőképesség növekedését eredményezik. A króm kiválása stabilizálja az ötvözet szövetszerkezetét, mivel a szemcsehatáron második fázis kialakításával a szemcsenövekedést akadályozza. Ezen előnyös hatások eléréséhez minimálisan 0,15 tömeg % króm szükséges.
Ha króm tartalom meghaladja a 0,7 % értéket, megközelítve a króm maximális szilárd oldhatóságát a rézötvözefben, durva második fázis kiválások jelennek meg. A durva kiválások károsan befolyásolják mind a felületi minőséget, mind pedig a rézötvözet vékonyíthatóságát az ötvözet szilárdságának további növelése nélkül. A króm fölösleg károsan befolyásolja az átkristáiyosodást.
Ezüst: Az ezüst izotrop hajlífhatóságct biztosít, ezáltal javítva az ötvözet elektromos csatlakozóként való alkalmazhatóságát Az ezüst növeli továbbá a szilárdságot, különösen, ha a krőmfartalom az adott tartomány alsó határa körül van, 0,3 % vagy kevesebb. Ha az ötvözet öregített állapotban van, ezüst adagolásával javítható a magas hőmérsékleten tapasztalható feszültségrelaxációval szembeni ellenállás,
Ha az ezüsttartalom kisebb, mint Ü,ÖÖ5 %, az előnyős tulajdonságok nem tapasztalhatók teljes mértékben. Ha az ezüsttartalom meghaladja a 0,3 %-ot, az ezüst adagolásával járó többlet költségek meghaladják a várható előnyöket.
Titán: A titán javítja a feszültségrelaxációval szembeni ellenállást, és az ötvözet szilárdságát. Ha a titán tartatom kisebb, mint 0,01 % az előnyös tulajdonságok nem jelentkeznek. A titán feleslegesen káros hatással van az ötvözet elektromos vezetőképességére, valószínűleg nagyobb mértékben, mint bármely más ötvözőelem. A legalább 80 % IACS elektromos vezetőképesség eléréséhez a titán tartalmat 0,065 % vagy ennél kisebb értéken kell tartani, A nagy szilárdság eléréséhez a titán tartalmat 0,05 % vagy ennél nagyobb értéken kell tartani.
Szilícium: A szilícium javítja a feszültségrelaxáciővai szembeni ellenállást, és az ötvözet szilárdságát. Ha a szilícium tatalom kisebb, mint 0,01 % az előnyős tulajdonságok nem jelentkeznek. Ha a szilícium tartalom meghaladja a 0,1 %-of, az elektromos vezetőképesség csökkenése meghalad minden javulást a feszöltségrelaxádóval szembeni ellenállásban.
Vas; Adott esetben vas adagolható az ötvözet szilárdságának növelésére, és a szemcsézettség finomságában is javulást eredményez, öntött és feldolgozott állapotbán egyaránt. A finomabb szemcsézettség esetén jobb a hajllthatóság. A vasfelesleg azonban nagymértékben csökkenti az elektromos vezetőképességet. Kívánatos a 80 % IACS elektromos vezetőképesség elérése, igy a vas mennyiségének a legelőnyösebb ötvözet összetételében 0,1 % alatt kell maradni.
A vas titánhoz viszonyított tömegaránya előnyösen 0,7:1 - 2,5:1, előnyösebben 0,9:1 - 1,7:1, még előnyösebben 1,3:1, Néhány alkalmazás esetében a vas és az ón tömegaránya előnyösen 0,9:1 -1,1:1, előnyösebben 1:1,
Ón; Adott esetben ón adagolható az ötvözet szilárdságának növelésére, de ha feleslegben van jelen, csökkenti az elektromos vezetőképességet és a feszültségrelaxációt is erősíti. Ennek megfelelően kevesebb, mint 0,5 tömeg % ón lehet jelen az ötvözetben, előnyösen kevesebb, mint 0,05 %, ha 80 % IACS elektromos vezetőképesség szükséges.
Más adalékok: A találmány szerinti ötvözetben más elemek ís jelen lehetnek a kívánt tulajdonság növelés eléréséhez anélkül, hogy szignifikáns csökkenés lenne észlelhető a kívánt tulajdonságokban, mint például a hajllthatóság, feszültség relaxáciőval szembeni ellenállás vagy elektromos vezetőképesség. Ezen elemek teljes mennyisége a legnagyobb részre is kisebb, mint 1 %, előnyösen kisebb, mint 0,5 %. Az ez alóli kivételeket az alábbiakban ismertetjük.
Kobalt 1:1 arányban adagolható a vas helyettesítésére.
Magnézium adagolható a forraszthatőság és a forraszanyag adhéziójának javítására. A magnézium szintén hatásosan javítja az ötvözet felületének tisztíthatóságát a feldolgozás során. Az előnyös magnézium tartalom 0,05-0,2 %. A magnézium javíthatja az ötvözet feszűltségrelaxációval szembeni ellenállását.
A megmunkálbalőság, az elektromos vezetőképesség lényeges csökkenése nélkül, kén, szelén, telién ólom és feizmut adagolásával javítható. Ezek a megmunkáihatőságot segítő adalékok elkülönülő fázist alkotnak az ötvözeten belül, és nem csökkentik az elektromos vezetőképességet. Az előnyős mennyiségek ólom; legfeljebb 3 %, kén 0,2-0,5 %, tellúr; 0,4-0,7 %.
Dezoxidálóanyagok előnyösen 0,001-0,1 % mennyiségben alkalmazhatok. A megfelelő dezoxidálőanyagok közé tartozik a bőr, lítium, beriliium, kalcium, és a ritka földfémek akár önmagukban, akár egymással keverve. A bér, mely boridét képez, előnyös, mivel az ötvözet szilárdságát Is növeli. A magnézium, melyet korábban említettük, szintén hatékony dezoxídálóanyag.
A szilárdságot növelő, és az elektromos vezetőképességet csökkentő adalékanyagok, ezek közé tartozik az alumínium és a nikkel, kisebb, mint 0,1 % mennyiségben lehetnek jelen.
A cirkónium szilícium jelenlétében hajlamos durva szemcsés cirkónium-szilidd képzésére. Emiatt előnyős, ha az ötvözet lényegében cirkónium-mentes, vagyis a cirkónium legfeljebb szennyező mennyiségben van jelen.
A találmány szerinti ötvözet feldolgozása jelentős hatással van a kész ötvözet tulajdonságaira. Az 1. ábra folyamatábrán Ismerteti, milyen feldolgozási lépésekkel érhető el a rézötvözet kívánt folyáshatára, hajlíthatósága. feszűltségrelaxációval szembeni ellenállása, rugalmassági modulusa, szakítószilárdsága és elektromos vezetőképessége. Ezek a feldolgozási lépések előnyösek minden krómot tartalmazó rézötvözet esetében.
Az első lépés a 10 öntés, bármely megfelelő eljárással. Például a kálód réz tégeiyes kemencében vagy olvasztó kemencében szénnel befedve, körülbelül 1200 °C hőmérsékleten megolvasztható. Megfelelő mester-ötvözetként króm, és szükség esetén más ötvözőelemek, például titán, szilícium, ezüst és vas adható az olvadékhoz a kívánt összetételű ötvözet öntéséhez. Az öntés lehet folyamatos eljárás, például szalagöntés, melyben az öntvény a 14 oldó lágyítást megelőző 12 hideg hengerléshez megfelelő vastagságban hagyja ei a szalagot. Ez az öntési vastagság előnyösen körülbelül 10.2-25,4 mm (0,4-1 Inch), melyet körülbelül 1,14 mm (0,045 inch) névleges vastagságúra hidegen hengerlünk.
Az ötvözet Iö’ öntéssel szögletes tüskévé is önthető, majd 16 meleg
ÍÖ perléssel szalaggá darabolható, Jellemzően a meleg hengerlés hőmérséklete 750 ~ 1030 ’C, a tuskó vastagságának csökkentésére szolgál, valamivel az oldó lágyitásához szükséges vastagságnál nagyobb értékre. A meleg hengerlés több menetben végezhető, általában az oldó lágylíáshoz szükségesnél nagyobb vastagé
Bár a rézötvözet feldolgozását szalagra vonatkozóan meleg és hideg igerléssel ismertetjük, a találmány szerinti rézötvözet rúddá, dróttá és csővé is formázható, amely esetben a feldolgozási eljárás nyújtás vagy extrudálás lehet.
Á 18 meleg hengerlést kővetően a szalagot vízzel hötjük, szélezzük, és az oxid bevonat eltávolítására hengereljük. A szalagot ezután 12 hideg hengerlésnek és oldó lágyifásnak történhet, szú alá, A 12 hk es egy vagy ágyltással, A kő;
ül 4-8 óra. Az eljárás végén hőmérsékletén teljesen homogén esz az ötvözet szilárdsága és durva , elhagyásával az eljárás végén az ötvözet szemcsemérete 25 - 30 gm nagyságrendű lesz. Az áfkristályosodott szemcseszerkezet javítására előnyös olyan mértékű hideg hengerelés! lépés végzése, mely a vastagságot 25-00 % mértékben csökkenti.
Az ötvözetet 14 oldó lágyifásnak vetjük alá olyan hőmérsékleten, mely megfelelő a teljes átkristályosodás eléréséhez a szemcseméret lényeges növekedése nélkül. Előnyösen a maximális szemcseméretet 20 pm vagy ennél kisebb értéken tartjuk. Előnyösebben a maximális szemcseméret 15 pm vagy kisebb.
A lágyltás időtartamát és hőmérsékletét úgy választjuk ki, hogy megfelelőek legyenek a homogén szövefszerkezet eléréséhez. Így ha a lágyltás hőmérséklete vagy Időtartama túl kicsi, keménységben és szövetszerkezeti eltérések léphetnek fel a szalag különböző részei között, ami nem-izotróp hajlítási tulajdonságokhoz vezet.
Túl hosszú lágyltásí idő vagy túl magas hőmérséklet Indokolatlan szemcsenövekedéshez és gyenge hajlithatósághoz vezet. Széles tartományként a 14 oldó lágyltás hőmérséklete 350-1030 °C, Időtartama 10 másodperc - 15 perc. Előnyösebben a 14 oldó lágyltás hőmérséklete 900-1000 aC, időtartama 15 másodperc - 10 perc, legelőnyösebben 930-080 ’C és 20 másodperc - 5 perc.
az ötvözet szilárdsága nagy szerkezete homogén lesz. szerkezetet érünk el, az ei
végén
A 3. ábra grafikusan ábrázolja az oldó lágyitás (SA) időtartamának és hőmérsékletének hatását a 0,40 % krómot tartalmazó rézötvözet átkristályosodására és szemcsenövekedésére. A megadott értékek, mint a 10-15 pm, szemcseméretre vonatkoznak. 950 °C hőmérsékleten körűibe© 17-35 másodperc alatt az átkristáiyosodást indokolatlan szemcseméret növekedés nélkül értük el. 17 másodpercnél rővidebb idő alatt az átkristályosodás korlátozott. A 35 másodpercet meghaladó idő alatt az ötvözet teljesen áfkristályosodott, de 20-25 pm méretű szemcsék alakultak ki, a 40 másodpercet meghaladó idő alatt gyors szemcsenövekedést, 30-100 pm szemcseméretet tapasztaltunk.
A 4. ábra grafikusan ábrázolja a 0,54 % krómot tartalmazó rézötvözet oldó lágyitási időtartamának és hőmérsékletének hatását. Bemutatja, hogy a króm tartalom növelésével hogyan szélesedik az elfogadható lágyítási időtartam és hőmérséklet tartománya, Átkristályosodás10-15 pm szemcseméret esetén, 950 *C hőmérsékleten, 7-45 másodperc alatt érhető el. Ugyanakkor, bár a szemcseméret nagyon jói szabályozott, a nem oldódó króm részecskék nagyobb méretűvé válnak, rontva ezzel az ötvözet tulajdonságait.
Visszatérve az 1. ábrára, a 14 oldó lágyitás után az ötvözetet a szövetszerkezeti homogenitás fenntartására 18 hűtésnek vetjük alá. Hűtés során az ötvözetet az oldó lágyitásáboz szükséges minimum 850 °C, előnyösen azonban 900 SC feteti hőmérsékletéről 20 másodperc, vagy ennél rővidebb idő alatt 500 °C alá hűljük. Előnyösebben a hűtést 900 °C hőmérsékletről 5ÖÖ °C alatti hőmérsékletre 10 másodperc, vagy ennél rővidebb idő alatt végezzük el.
Az átkhstályositáshoz többszörös 14 oldó lágyitás alkalmazható, előnyős, ba az egyszeres oldó lágyitás kellően hatékony az átkristályosításhoz.
A 18 hűtést követően a szalag vágy lemez előállításához az ötvözetet 20 hideg hengerlésnek vetjük alá, a vastagságának 40-50 % csökkenéséig. Fólia eiőáliitáshoz a hideg hengerléssel elért vastagság csökkenés nagyobb, mint 90 %, előnyösen 99 % értékig terjed. Szalag vagy lemez előállításhoz a vastagságcsökkenés előnyösen 50-70 %, az egy vagy több hengerlés! menet hidegen nagymértékben megmunkált szalagot eredményez.
Az ötvözetet ezután 22 öregítő Iágyításnak vetjük alá. A 22 öregítő lágyitás tehet egy lépés, előnyösen két lépésben történik. Azt tapasztaltuk, hogy a lépcsős öregités nagyobb szilárdságot és elektromos vezetőképességet eredményez, valamint a hajlithafőság is javítható a lépcsős öregftéssek Az első öregitő lépést, mely az egylépcsős eljárás esetén ez egyetlen lépés, körülbelül 350-550 °C hőmérsékleten 1-10 éra alett hajtjuk végre. Előnyösen a 22 első öregitő lépés hőmérséklete 400-500 cC, Időtartama 1-3 óra.
Ha az öregitő lágyifásf főbb lépésben végezzük, a 24 második Iágyltási lépés hőmérséklete körülbelül 300-450 °C, Időtartama 1-2G óra. A lágyítás eredményeként a szilárdság csökkenése nélkül javul az elektromos vezetőképesség. Előnyösen a 24 második Iágyltási lépés hőmérséklete körülbelül 350-420 OC, Időtartama 5-7 óra.
Az ötvözet az öregitő lágyítás utáni állapotban alkalmazható, ha jő feszültségrelaxáciőval szembeni ellenállás szükséges, például járműipari felhasználások esetén. Az öregitő Iágyltási követően az ötvözet folyáshatáre körülbelül 470 f4Pa (68 ksí), elektromos vezetőképessége körülbelül 80 % IACS. Ha ennél is nagyobb szilárdság szükséges, a 22 és 24 öregitő lágyítás lépéseket más feldolgozási lépések követhetnek.
Az öregitő lágyltáson átesett rézőtvőzet szalagot 26 hideg hengerlésnek vetjük alá a végső vastagság méretére, ami jellemzően 0,25-0,35 mm, bár a jövőbeni csatlakozóknál a cél a 0,15 mm (0,006 inch) nagyságrendű, vagy kisebb vastagság elérése is lehet A vékony szalag anyag, 0,15 mm (0,006 Inch) alatti vastagságú rézőtvőzet fólia termékként is alkalmazható. Általában a 26 hideg hengerelést egy vagy több lépésben végezzük, forgó hengerrel, a vastagság 10-50 % csökkenéséig.
A 26 hideg hengerelés után a 28 íeszültségmentesitő lágyítás következik 200500 *C hőmérsékleten, 10 másodperc - 10 óra Időtartamig. A 28 feszültségmenetesítő lágyítás hőmérséklete előnyösen 250-350 °C, Időtartama 1-3 óra.
A 2. ábrán szereplő folyamatábra olyan eljárást mutat be, amely különösen alkalmas drót és rúd előállítására. A találmány szerinti rézötvözet bármely megfelelő 30 öntéssel készül, amelyet a kívánt keresztmetszetű, előnyösen henger alakú rúddá 32 exfíudáiunk. A meleg extrudátás hőmérséklete 700-1030 eC, előnyösen §30-1020 C.
Az extrádéit rudat 34 hűtésnek vetjük alá, majd 36 hideg nyújtásnak (vagy hideg extrudáiásnak) az átmérő legfeljebb 98 % csökkenéséig. A nyújtott rudat ekkor 38 lágyítjuk 350-000 °C hőmérsékleten, 1 perc ~~ 8 óra időtartam alatt. A 36 hideg nyújtás és 38 lágyítás egyszer vagy többször Ismételhető, majd az ötvözetet a végső méretre 40 hideg nyújtással alakítjuk (vagy hidegen extrudáljuk}.
Bár az egyes tulajdonságok, mint a folyáshatár, feszülfségrelaxáciőval szembeni ellenállás, elektromos vezetőképesség egyenként is fontosak, az elektromos csatlakozóként alkalmazható rézötvözet jellemzésére hasznosabb egy több fontos tulajdonságot egyesítő - holisztikus érték. A holisztikus megközelítés a Minőség Függvény Mutatót (Guaiity Function Deployment, QFD) alkalmazhatja. A QFD a gyártási folyamatban alkalmazható, a tervezés minőségének fejlesztésére szolgáló módszer, amely a megrendelők igényeinek kielégítésében, illetve a megrendelők igényeinek tervezési célként való megfogalmazásában segít. A megrendelő megvizsgálja és kijelöli az alkalmazás szempontjából legfontosabb tulajdonságokat és osztályozza azok relatív fontosságát A megrendelő megadja az egyes tulajdonságok “nem megfelelő, minimálisan elérendő, “kívánatos” és “kiváló értéktartományát A QFD részletesebb leírása megtalálható Edwln B. Dean két cikkében: Quality Function Deployment írom the Perspeetlve of Competitive Advantage, 1994, és Comprehensive QFD from the Perspectiye of Competitive Advantage, 1995. Mindkettő letölthető a http://mljun0.larc.nasa.gov/dfc/qfd/oqfd.bfml oldalról.
Az 1. táblázat ismerteti a járműiparban alkalmazható rézötvözetre vonatkozó tulajdonságokat, értékelésüket és tartományaikat, míg a 2. táblázat a multimédiáé berendezésekben felhasználható rézötvözetre vonatkozó hasonló tulajdonságokat, értékelésüket és tartományaikat adja meg. Az “értékelés” 1-10 skálán történik, 10 érték azt jelenti, hogy a tulajdonság értéke a legjobb, míg az 1 a tulajdonság minimális értékét jelenti.
** a,.
1. táblázat Jármű» és
O
ÍS <o o>
o x
ÍN
CO
O o>
'«$ íft íí>
o c:
£
Ό
N
O z:
«5
4*
-&S u
cs cs cs
-e ά>
N tft
X8
E o
>X c
O fO o
o>
'ÍS o
ö>
X φ
2, táblázat Multimédiás csatlakozók
ÍÖ f8 t:
φ
N
Ό ‘O
E <35 '83 ε
se (8 sr> '« <n sro
GS C » m 7 o~ 7 x 5 in « sss £
O >
4~·
SS «
-«3 $3 <8 >s g5
ÍS £
Φ
ÍÖ
O>
XS «
ss ,o o
ÖÖ
Ό >
CO <8 t£ ®
N
E ᧠o
S «3
N
O
XS xö
0S 'ÍS
N
S i
«3
J2
4)
E o es ŰS 03 < <
* * lé
A találmány szerinti rézötvözefek a járműiparban és a multimédiás, alkalmazásokban való felhasználások esetére egyaránt őG~nél nagyobb QPD érték (kívánatos) alkalmazásra alkalmasak, amely jelzi, hogy a megrendelők mindkét megfelelőnek találják a rézőtvözetet
Bár a fentiekben a rézötvözet szalag elektromos csatlakozóvá alakítását Ismertettük, a találmány szerinti ötvözet és annak feldolgozása egyaránt alkalmas, vezetékem! kialakítására is. A vezetékeretekhez jő hajlithatóság szükséges, mivel a külső vezetőt 30°-os szögben hajlítják meg a nyomtatott áramkörbe helyezéshez. Λ Unom szemsseméret, és a durva szemcsék hiánya alkalmassá teszi az ötvözetet a vezefőkeretek kialakítására használt egyenletes kémiai maratásra.
Bár a fentiekben a szalaggá alakított réz alapú ötvözetet ismertettük, a találmány szerinti ötvözetet felhasználó eljárás egyaránt alkalmas rúd, drót, és elektromos berendezések szerelvényeinek előállítására. A nagy merevség előfeltételt az ötvözet nagy, körülbelül 140 GPa Young modulusa biztosítja. A hajlithatóság kárára nagyobb elektromos vezetőképesség és nagyobb szilárdság érhető el a közbenső hengerlés vagy húzás kiterjesztésével a vastagság 98 % csökkentéséig, vagy több közbenső, 350-900 °C hőmérsékletű, 1 perc - δ óra időtartamú lágyltás alkalmazásával.
A találmány szerinti ötvözetből kiinduló eljárás előnyei a kővetkező példák alapján nyilvánvalóbbak lesznek,
Ixfíéida.
A Ο,δδ % króm, 0,10 % ezüst, 0,09 % vas, 0,06 % titán, 0,03 % szilícium, Ö,Ö3 % ón rézzel kiegészítve, és az elkerülhetetlen szennyezések névleges összetételű rézőtvözetet megolvasztottuk és tuskóvá öntöttük. A tuskó! megmunkáltuk és 080 °C hőmérsékleten melegen hengerelve 1,1 mm vastagságú szalaggá dolgoztuk fel, A szalagot körülbelül 300 mm hosszú darabokra vágtuk fel, 20 másodpercre 950 ’C hőmérsékletű sófürdőbe merítettük, majd vízben szobahőmérsékletig (20 cC) iehűföttük. A vágott szalag felületét a felületi oxldok eltávolítására hengereltük, majd 0,45 mm közbenső méretig hidegen hengereltük, és 470 °C hőmérsékleten 1 órán át, majd 390 ’C hőmérsékleten 6 órán át hőkezeltük. Ezután a szalagot a végleges 0,3 mm méretre hengereltük, majd feszültségmeneíesítő lágyításnak vetettük alá 280 ’C hőmérsékleten, 2 órán át A végtermék tulajdonságai a kővetkezők voltak;
Folyáshatár 580 MPa (84 ksi);
í?
Rugalmassági modulus 145 GPa:
90* hajlítási sugár Oxt (V-blokk módszer, a mikroszkópos vizsgálat nem mutatott ki repedéseket);
180° hajlítási sugár 0,8x1 (présformázás módszer, a mikroszkópos vizsgálat nem mutatod ki repedéseket);
Feszüitségrelaxáoiő 8 % feszültség veszteség 100 °C hőmérsékleten 1000 óra után, % feszültség veszteség 150 cC hőmérsékleten 1000 óra után, % feszültség veszteség 200 °G hőmérsékleten 1000 óra után;
Szakítószilárdság 593 MPa (38 ksi): és
Elektromos vezetőképesség 79 % IÁCS,
Az ötvözet QFD besorolása járműipari és ipari alkalmazások esetére 54 (lásd 12. táblázat), és multimédiás berendezésekben 84 (lásd 11, táblázat),
2. példa
A 3. táblázatban ismertetett összetételű hét rézotvőzetet megolvasztottuk és acél szerszámokba 4,5 kg-os (10 font) tüskökké öntöttük, Vágás után a tüskök mérete 102x102x44,5 mm (4Μχ4χ1,75Η). Az öntött fuskókat 950 °C hőmérsékleten, 2 órán át hőntartortuk, majd 8 menetben 12,7 mm (0,50) vastagságig melegen hengereltük, majd vízzel lehűtöttük. Szélezés után az oxidbevonat eltávolítására hengereltük az ötvözetet, majd 1,14 mm (0,045) névleges vastagságig hidegen hengereltük, majd 950 *C hőmérsékleten, 20 másodpercen át fluidágyas kemencében oldó hőkezelésnek vetettük alá, majd vízben lehűtöttük.
Az ötvözetet ezután 80 % vastagság csökkenésig, 0,48 mm (0,018) névleges vastagságig több menetben hidegen hengereltük, majd kétszeres öregkő lágyításnak vetettük alá, az első statikus lágyítás hőmérséklete 470 *G, időtartama 1 óra, a második statikus lágyítás hőmérséklete 390 °C, időtartama 8 óra volt. Ez a hőkezelés keményebbé tette az ötvözetet, és a hideg hengerlés utáni érték fölé növelte az elektromos vezetőképességet a szövetszerkezet átkristályosodása nélkül. Az ötvözetet ezután a vastagság 33 % csökkenéséig, 0,30 mm (0,012) névleges vastagságig hidegen hengereltük, majd két órán át 280 'C feszükségmenfesitő lágyításnak vetettük alá. Mint a 4. táblázat mutatja, a találmány szerinti ötvözettel elértük az 582 MPa (80 ksi) folyáshatár és 80 % IAGS elektromos vezetőképesség névleges értékek kereskedelmi szempontból előnyős kombinációját.
3, táblázat
$
*4* #W **
O)
U m
cs tó so
•4 Λ,
Az Q és E ötvözeteket lényegében ugyanúgy dolgoztuk fel, mint a 4308 és 4310 ötvözeteket, kivéve, hegy a meleg hengerlést 12 órás, 1000 °C hőmérsékleten végzett homogenizáló lágyltás után kezdtük. A sofürdőben végezett oldó hőkezelés hőmérséklete 900 “C, időtartama 90 másodperc volt, amit vízben való hűtés, és 500 °C~os, 1 óra időtartamú öregítő lágyltás követett. Az ötvözetek szakítást és vezefóképességí jellemzőit 0,2 mm (A eljárás) és 0,3 mm (B eljárás) méretek; esetében is öregitett állapotban mértük (5, táblázat), a szilárdság növekedését a 0,3· % króm mennyiség melletti ezüst adagolás biztosította.
A BT és BU ötvözeteket lényegében az ö és E ötvözetekkel megegyező módon dolgoztuk tel, kivéve, hegy az öregítő hőkezelés kétlépcsős lágyításbői állt, az első lépcső hőmérséklete 470 aC, időtartama 1 óra, a második lépcső? hőmérséklete 390 °C, időtartama 6 óra volt A szakítószilárdság és vezetőképesség adatokat (6. táblázat) öregített állapotban határoztuk meg, a feszükségrelaxáció csökkent (növekedés a feszOítségrelaxáclóval szembeni ellenállásban) a 0,5 % króm mennyiség melletti ezüst adagolásának hatására.
6. táblázat
ÖtvŐ l Foiyáshatár «zet Szakító- szilárdság Hyőiás Vezető- képesség Feszültségrelaxáciá mérteke (%) 1000 óra alatt
j ksí MPa ksí MPa % %IACS 100 °C 100 °c 200 *C
BT i 70,1 433,3 74,8 515,7 9 ( 79,1 ............. 2,4 4,3 10,9
BÜ )' 70,2 434,0 74,8 515,7 11 80,0 7,3 11,7
3. példa
A 7.A és 78 táblázatok alapján látható, hogy a találmány szerinti összetétel és feldolgozás hogyan javítja a bajlíthatóságot. Mint a 7A táblázat mutatja, ha oldó hőkezelésnek (Solutíon Heat Treatment, SHT) vetjük alá, a találmány szerinti 4310 ötvözet izotróp hajlítási tulajdonságokkal rendelkezik, míg az ezüstöt nem tartalmazó 4308 ötvözet hajlítási tulajdonságai némiképp anizotropok. A K0Ö5 összehasonlító ötvözet lágyítássai (Bell Ánneaiing BA) és közbenső hideg hengedő redukcióval feldolgozva anizotrop, és gyengébb hajlítási tulajdonságokat mutat, A 7A táblázatban található 4308, 4310 és K005 ötvözetek hajlítási jellemzőit tüske módszerrel határoztuk meg, amely tapasztalataink szerint legalább 0,5 értékkel nagyobb értéket
Λ 4
4 i
eredményez, mint V-blekk eljárással meghatározott görbület érték.
A KÖ07 és &Ö05 ötvözeteket 850-103Ö CC hőmérsékletű, 1-24 őrén át tartó homogenizálással, 60Ö-1ÖÖÖ 3C hőmérsékletű meleg hengerléssel, 5Ö-1ÖÖÖ °C/perct hűlési sebességű hűtéssel dolgoztok fel. Ezeket e lépéseket legfeljebb 89 % hideg hengerelés, egy vagy két közbenső, 380-508 aC hőmérsékletű, legfeljebb 10 órán át tartó lágyitás (hagyományos BA eljárás) követte. A 7B táblázatból látható, hogy a hagyományos BA eljárással feldolgozva a K007 ezüst tartalmú ötvözet hajlítási tulajdonságai jobbak. A 7B táblázatban található hajlíthatoságí jellemzőket V-bíokk módszerrel határoztuk meg.
A 7B táblázat alapján látható, hogy a találmány szerinti K007 és K00B ötvözetek hajlítási tulajdonságai jobbak, mint a K805 kereskedelmi ötvözeté, akár hagyományos lágyitással (BA), akár oldó hőkezeléssel (SHT) dolgoztok fel. A. hagyományos BA eljáráshoz viszonyítva az űj eljárással (SHT) jobb hajlithafóságot és izotrop értékeket kaptunk,
7A táblázat
~Ob?ö- Eljá- Folyáshatá Szakító- Nyúlás Vezető- se* % SR
zet rás szilárdság i képesség SSBfVt GW/BW 150 C/ 100© óra -
ksi »a ksi BRa % % IACS
3310 SHT 81 558 82 585 3 77,3 1,2/1,2 14
3306 SHT 78 538 80 552 3 78,2 1,2/0,8 nem mért
K005 BA 72 498 81 558 10 88,5 1,8/2,6 30
7B táblázat
Ötvö- zet Eljá- rás Folyáshatá Szakító- szilárdság Nyúlás Vezető- képesség 0Ö° i BBR/í GW/BW % SR 150 °C/ 100© óra
kel i BRa ksi | M Pa % % IACS
K005 BA 78 538 84 1 578 10 84,5 : 1,7/4,0 nem mért
K087 BA _ 78 538 82 per 10 80,2 ί 0,5/2 nem mért ;
K0Ö5 SHT 74 Γδΐο” 78 ί 538 $ 8 81,4 : 0,5/0,5 12 .
K0G8 SHT 78 | 538 81 558 8 81,9 8/0 15 [
A számítások, melyek a mért értékek alapján a minősítést segítik, bemutatják; annak “mérését”, hogy a különböző ötvözetek vagy összetételek mennyire elégítik ki a követelményeket.
Erre a célra matematikai s-függvények alkalmazhatók. Az eredmény* minősítése alacsony, például 5 %, ha nem felel meg a követelményeknek. Á. kívánatos jellemzők közelében a minősítés eléri a körülbelül SO % értéket, és a, mért tulajdonság változásával lépésenként nő vagy csökken, A kiváló korlátnál a követelményeknek teljesen megfelelnek a jellemzők. A minősítés elérheti a SS %-ot. A jellemzők további javulása nem eredményez jelentős javulást a megrendelő* megelégedettségében, A tulajdonságok változása csak kis változást okoz a minősítésben.
Erre a célra arctan függvény w(f(x}} skálát alkalmaztunk. A függvény összeköti az érdekes tulajdonság legkisebb (x^m) és legnagyobb (x^j értékét, Ezeknél azt értékeknél a minősítést w(f(x)) 0, illetve 100% értékre állítjuk be. Ezen értékek között az f(x) minősítésre adott két pont s-függvényt alkot.
f(x) - Sö + (1GÖ/B>arctan {el-(x*c2))
A d s c2 állandókat az (x~; :f(xt)) és (x2<f(X2)) alapján beállított két minősítésből határozzuk meg. A beállításokat a minősítéshez megfelelő tulajdonságok alapján hozott döntéssel határozzuk meg.
W(f(X))~W(f(XS5jf!))í'(^d(Xf?sasí)),Vírt(XAíi3)í)'(f(x)’f(X{«í>)k(f(^?T!SSií)f(Xrfsír!))
Ahol x a vizsgált tulajdonság aktuális értéke. w(f(x)) az adott tulajdonság minősítése.
Az összes tulajdonság holisztikus megközelítését az egyes lényeges tulajdonságok GFD által megadott relatív fontosság értékkel való szorzásával érjük el, Ezeket az eredményeket összegezzük, és elosztjuk a relatív fontosság értékek összegével.
Ezáltal a teljesítmény átfogó minősítését a teljesen megfelelő, 100 % megoldás % értékében kapjuk meg. Az ideális megoldás (fókusz) a körülbelül 50 % eredményhez tartozik. Az átfogó minősítés hasznos eszköz ötvözetek és összetételek objektív összehasonlítására. A multimédiás alkalmazásokhoz tartozó értékeket a 8. táblázat, a járműipari alkalmazásokhoz tartozó értékeket a 9. táblázat tartalmazza.
* k « « **
X ra ©
s:
>ra ©
© sn ©
cd ’V ©
©
CM ©
rt iq ed ra© ©
ed ra· «5
CM ©
© ö>
ad
MC
Ss ra sí o
© so
CM
8« táblázat QFD számítás multimédia alkalmazásokhoz <x '0 τ»
Ó $8
ΛΝ* •«5 i
s •s d
ö
MS
Ö>
© >ra
Sí c
o ©
ÍS s— «
X !«** ra
X ©
<0
CM !
so v~
I «3
O>
SO ν~ d
ra~ ©
T“ ©
o ©
©
Öl ©
© ©
CM ©
« ©
©
O
SO ©
o «Ο so o
© ra©
CM <N d
SO ©
Ö3
Sí ©
Sft ♦0 «5 ©
CM ©
rCM ©
♦ra £
Ό φ* ra ©
ra o© ♦ra ra
Έ w
'9 ra
Ό
·.«» AZC* x ra ra &. sm © és.
©
Md '3 ♦ra
I ©
♦ra ©
ra
Sí ra ©
íO %««*>$ ra ra ©
&Λ ά
**
Sw $
ra ©
ra ♦ra >
ra &.
sí ©
♦ra ra ra ra α ♦ra -x co © o *«<
ra ra ra >
-s í?* * « k
Κ ♦..·» ♦
A IÖ, táblázat mutatja, hogy a 2, táblázatban ismertetett névleges tulajdonságokkal rendelkező rézötvőzet QFÖ minősítése 51. A 11, táblázat mutatja , hogy az 1 példa szerinti multimédiás alkalmazásokra szolgáló rézötvőzet QFD értéke 64, a 12, táblázat pedig azt illusztrálja, hogy az ötvözet QFD minősítése a jármű- és ipari alkalmazás szempontjából 54.
Nyilvánvaló, hogy a találmány szerinti eljárással készült, nagy szilárdsággal és elektromos vezetőképességgel jellemzett anyag különösen alkalmas el csatlakozóként való alkalmazásra, és teljesen megfelel a korábban m<
céloknak és előnyöknek. Bár a találmányt meghatározott alkalmazások és példák kombinációjának segítségével ismertettük, a terület szakemberei számára nyilvánvaló, hogy számos változat, módosítás létezik. Ennek megfelelően minden, asz igénypontok körébe tartozó módosítás és változat a találmány tárgyát képezi.
i
nyomásos módszert alkalmaztuk)
Teljesítmény - névleges minősítés xreíatív fontosság, összes teljesítmény ~ Mjesítmény
Maximum; az összes teljesítmény abban az esetben, he minden mért érték kiváló (lásd 1. és 2. táblázatok) Összes névleges teljesítmény: (összes teíjesftmény/maximum) x 100
11. táblázat az 1, példaszerinti ötvözet értékelése ™ multimédiás alkalmazások
fc
12. táblázat: &z 1. példa szerinti ötvözet értékelése - járműipari alkalmazások
1f *

Claims (14)

  1. Szabadalmi Igénypontok
    1. Eljárás nagy elektromos vezetőképességö, feszűltségrelaxációval szemben ellenálló-képes, izotrőp hajlítási tulajdonságokkal rendelkező, 0,15-0,7 tömeg % krómot tartalmazó, rézzel kiegészített és az elkerülhetetlen szennyezéseket tartalmazó rézötvözet szalaggá, rűddá vagy hasonlóvá alakítására, azzal jellemezve, hogy ötvözetet öntünk (10!, 30);
    az ötvözetet 700-1030 cC hőmérsékleten melegen megmunkáljuk (18,32); ez ötvözetet a vastagság 40-99 % csökkenéséig hidegen megmunkáljuk (20,36); és az ötvözetet az első öregító lágyítás során 350-900 °C hőmérsékleten, 1 perc - 10 óra közötti Ideig lágyítjuk (22,38),
  2. 2. Az 1. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az öntött (íö!, 30) rézötvözet 0,005-0,3 % ezüstöt, 0,01-0,15 % titánt, 0,01-0,10 % szilíciumot, legfeljebb 0,2 % vasat, és legfeljebb 0,5 % mennyiség ónt is tartalmaz.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szalag kialakítására a meleg megmunkálás (18) 750-1030 °C hőmérsékleten meleg hengerlésből, és 850-1030 °C hőmérsékleten, 10 másodperc - 15 perc ideig tartó oldó lágyltásből (14) áll, és a meleg megmunkálás (16) és a hideg megmunkálás (20) között az ötvözetet 850 °C feletti hőmérsékletről kisebb, mint 500 °C hőmérsékletre hütjük (18),
  4. 4. A 3, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az ötvözetet a 900-1020 ÖC hőmérsékletű meleg hengerlés (16) után vízben hűtjök,
  5. 5. A 3, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oldó lágyítást (14) 900-1000 °C hőmérsékleten, 15 másodperc - 10 perc ideig tartó szalag lágyitássai végezzük,
    8. Az 5, Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első öregífő lágyítást (22) követően második öregífő lágyítást (24) alkalmazunk 300-450 °C hőmérsékleten, 1~2ö óra ideig.
  6. 7, A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első öregkő lágyítást (22) 350-550 hőmérsékleten, 1-10. éra ideig végezzük.
  7. 8, A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második öregitő lágyitás (24) után feszültségrelaxáciővai szemben ellenálló elektromos csatlakozót alakítunk ki,
  8. 9, Az 5. igénypont szerinti: eljárás, azzal jellemezve, hogy az első őregíto iágyitást (22) követően hideg hengerlést (28) és feszültségmentesítő Iágyitást (28) végzünk.
  9. 10, A 9, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első öregítő Iágyitást (22) követő hideg hengerlés (28) során a vastagságot 10-50 %-kal csökkentjük, és a feszültségmentesítő Iágyitást (28) 200-500 °C hőmérsékleten, 10 másodperc - 10 öra ideig végezzük.
  10. 11, A 7, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második öregítő lágyitás (24) után hideg hengerlést (28) és feszültségmentesítő Iágyitást (28) végzünk.
  11. 12, A 11. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második öregítő
    Iágyitást (24) követő hideg hengerlés (28) során a vastagságot 10-50 %-kal csökkentjük, és a feszültségmentesítő Iágyitást (28) 200-800 °C hőmérsékleten, 10 másodperc -10 őrs ideig végezzük.
  12. 13, A 10-12. Igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszültségmentesítő lágyitás (28) után a rézötvőzetből elektromos csatlakozót alakítunk ki,
  13. 14, Eljárás nagy elektromos vezetőképességű, feszültségrelaxáciővai szemben ellenálló, ízotrop hajlítási tulajdonságokkal rendelkező rézötvőzetből szalag előállítására, azzal jellemezve, hogy a 0,15-0,7 tömeg % krómot, az elkerülhetetlen szennyezéseket, valamint rezet tartalmazó ötvözetet folyamatosan öntjük (IÖ) 10,2-25,4 mm vastagságú szalaggá;
    a szalagot az oldó iágyításhoz (14) megfelelő vastagságú szalaggá hidegen hengereljük (12);
    a szalagot 850-1030 °C közötti hőmérsékleten, 10 másodperc - 15 perc ideig oldó lágyítóénak (14) vetjük alá;
    a lágyított (14) szalagot 850 °C feletti hőmérsékletről 500 °C alatti hőmérsékletre hűljük (18);
    az ötvözetet 40-80 % vastagság csökkenésig hidegen megmunkáljuk (20); és az első őregiíő lágyítás (22) során 350-900 ’C hőmérsékleten, 1 perc - 10 óra
    Az 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, szögletes tüskét öntünk, melyet meleg hengerléssel (18), és az azt hideg alakítást eredményező hideg hengerléssel (12) szalaggá a A 15. Igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hideg eredményező hideg hengerléssel (12) a vastagságot 25-90 %-kal cső A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kővetően feszültségmentesltő lágyítást (28) hőmérsékleten, 10 másodperc -10 óra ideig.
    A 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a lágyítás (28) után nagy szilárdságú és nagy elektromos szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a me (32) a rézőtvőzetet 700-1030 *C közötti hőmérsékleten meg
    19. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hőmérsékleten végzett extrudálás után az ötvözetet vízben A 19. igénypont szerinti eljárás, azzal jeli megmunkálásként (38) legfeljebb 98 %-os extrudálást alkalmazunk, a 1 perc-6éra ideig végezzük.
    21, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a (38) és a lágyítást (38) legalább további egy alkalommal A 22. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, melynek során vastagságát legfeljebb 96 %aC kő;
    gosökkenést (38) 350-900 °C exírudálünk (40), tjük, és utolsó hke szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nagy
    A 19-23. kié szilárosagú es ne Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a me meleg hengerlés (16), amelynek során 750keszífünk, amelyet 8SÖ-103G *C hőmérsékleten 1 (14) vetünk alá, majd a szalagot a meleg elő.
    g megmunkálás szalagot
  14. 15 perc ideig ás (1 ί ’ * ♦* ♦·♦ * f ·» χ· χ » * *** *** * * ·« ΦΧ őzőtt 850 '3C feletti hőmérsékletről 5ÖÖ °C alatti szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első öregitő '0 hőmérsékleten, 1-10 őrá ideig végezzük,
    27. Á 26, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első öregitő lágyItást (22) 400-500 °C hőmérsékleten, a második öregitő lágyítást 350-420 °C hőmérsékleten végezzük.
    A 26. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első öregitő lágyitást követően az ötvözetet hideg hengerlésnek (26) tes (28) vetjük alá.
    29. A 28.
    szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első öregitő hengerlés során a vastagságot 10-50 %-kel a feszültségmentesítő lágyitást 200-500 °C
HU0600421A 2000-08-09 2001-08-07 Method for producing copper alloy band or bar HU228707B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US22405400P 2000-08-09 2000-08-09
PCT/US2001/024854 WO2002012583A1 (en) 2000-08-09 2001-08-07 Silver containing copper alloy

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU0600421D0 HU0600421D0 (en) 2006-07-28
HU228707B1 true HU228707B1 (en) 2013-05-28

Family

ID=22839111

Family Applications (2)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0300498A HU227988B1 (en) 2000-08-09 2001-08-07 Silver containing copper alloy
HU0600421A HU228707B1 (en) 2000-08-09 2001-08-07 Method for producing copper alloy band or bar

Family Applications Before (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0300498A HU227988B1 (en) 2000-08-09 2001-08-07 Silver containing copper alloy

Country Status (16)

Country Link
US (2) US6749699B2 (hu)
EP (1) EP1179606B1 (hu)
JP (2) JP2002180159A (hu)
KR (1) KR100842726B1 (hu)
CN (2) CN101012519A (hu)
AT (1) ATE252651T1 (hu)
AU (1) AU2001284756A1 (hu)
CA (1) CA2416574C (hu)
DE (1) DE60101026T2 (hu)
ES (1) ES2204790T3 (hu)
HK (1) HK1042732B (hu)
HU (2) HU227988B1 (hu)
MX (1) MXPA03000958A (hu)
PL (1) PL196643B1 (hu)
TW (1) TWI237665B (hu)
WO (1) WO2002012583A1 (hu)

Families Citing this family (58)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US6703307B2 (en) 2001-11-26 2004-03-09 Advanced Micro Devices, Inc. Method of implantation after copper seed deposition
US6835655B1 (en) 2001-11-26 2004-12-28 Advanced Micro Devices, Inc. Method of implanting copper barrier material to improve electrical performance
US6703308B1 (en) 2001-11-26 2004-03-09 Advanced Micro Devices, Inc. Method of inserting alloy elements to reduce copper diffusion and bulk diffusion
US7696092B2 (en) * 2001-11-26 2010-04-13 Globalfoundries Inc. Method of using ternary copper alloy to obtain a low resistance and large grain size interconnect
US6861349B1 (en) 2002-05-15 2005-03-01 Advanced Micro Devices, Inc. Method of forming an adhesion layer with an element reactive with a barrier layer
EP1537249B1 (en) * 2002-09-13 2014-12-24 GBC Metals, LLC Age-hardening copper-base alloy
JP2004353011A (ja) * 2003-05-27 2004-12-16 Ykk Corp 電極材料及びその製造方法
US7169706B2 (en) * 2003-10-16 2007-01-30 Advanced Micro Devices, Inc. Method of using an adhesion precursor layer for chemical vapor deposition (CVD) copper deposition
CN1293212C (zh) * 2004-02-23 2007-01-03 西安交通大学 一种铜合金
JP4524471B2 (ja) * 2004-08-30 2010-08-18 Dowaメタルテック株式会社 銅合金箔およびその製造法
US20060086437A1 (en) * 2004-10-22 2006-04-27 Russell Nippert Method for manufacturing copper alloys
DE102007001525A1 (de) * 2007-01-10 2008-07-17 Gustav Klauke Gmbh Kabelschuh
KR100797682B1 (ko) * 2007-02-07 2008-01-23 삼성전기주식회사 인쇄회로기판의 제조방법
WO2009057697A1 (ja) * 2007-11-01 2009-05-07 The Furukawa Electric Co., Ltd. 電子機器用導体線材およびそれを用いた配線用電線
KR20120062802A (ko) * 2009-08-28 2012-06-14 후루카와 덴키 고교 가부시키가이샤 스퍼터링 타겟용 구리재료 및 그 제조방법
WO2011034127A1 (ja) * 2009-09-18 2011-03-24 古河電気工業株式会社 スパッタリングターゲットに用いられる銅材料およびその製造方法
US20110123643A1 (en) * 2009-11-24 2011-05-26 Biersteker Robert A Copper alloy enclosures
CN101724798B (zh) * 2009-12-22 2011-04-20 浙江大学 一种Cu-12%Fe合金的复合热处理方法
KR101185548B1 (ko) * 2010-02-24 2012-09-24 주식회사 풍산 고강도, 고전도성 동합금 및 그 제조방법
CN101812651A (zh) * 2010-04-15 2010-08-25 中南大学 一种细化析出或弥散强化型铜合金板带晶粒的方法
US8821655B1 (en) * 2010-12-02 2014-09-02 Fisk Alloy Inc. High strength, high conductivity copper alloys and electrical conductors made therefrom
JP5818724B2 (ja) * 2011-03-29 2015-11-18 株式会社神戸製鋼所 電気電子部品用銅合金材、めっき付き電気電子部品用銅合金材
WO2013031841A1 (ja) 2011-08-29 2013-03-07 古河電気工業株式会社 銅合金材料およびその製造方法
CN102383078B (zh) * 2011-11-10 2013-07-24 中色(宁夏)东方集团有限公司 一种高强度高导电率铍铜合金的制备方法
JP6265582B2 (ja) * 2011-12-22 2018-01-24 古河電気工業株式会社 銅合金材およびその製造方法
JP5802150B2 (ja) * 2012-02-24 2015-10-28 株式会社神戸製鋼所 銅合金
EP2868758B1 (en) * 2012-07-02 2018-04-18 Furukawa Electric Co., Ltd. Copper-alloy wire rod and manufacturing method therefor
JP5470483B1 (ja) * 2012-10-22 2014-04-16 Jx日鉱日石金属株式会社 導電性及び応力緩和特性に優れる銅合金板
JP5525101B2 (ja) * 2012-10-22 2014-06-18 Jx日鉱日石金属株式会社 導電性及び応力緩和特性に優れる銅合金板
JP5718426B2 (ja) * 2012-10-31 2015-05-13 古河電気工業株式会社 銅箔、非水電解質二次電池用負極および非水電解質二次電池
JP5952726B2 (ja) * 2012-12-10 2016-07-13 株式会社神戸製鋼所 銅合金
CN103805802A (zh) * 2014-01-09 2014-05-21 东莞市共民实业有限公司 用于超微细铜漆包线的铜银合金及其生产工艺
DE102014018061A1 (de) * 2014-12-05 2016-06-09 Wieland-Werke Ag Metallischer Verbundwerkstoff und Herstellverfahren
CN104502166A (zh) * 2014-12-15 2015-04-08 首钢总公司 一种用来制备能表征钢铁材料晶粒滑移的样片的方法
CN104561487B (zh) * 2015-01-23 2016-08-17 海安县恒昌金属压延有限公司 一种稀土锌铜钛合金带材的形变热处理工艺
JP6611222B2 (ja) * 2015-02-24 2019-11-27 株式会社神戸製鋼所 高強度、高導電率で耐応力緩和特性に優れた電気電子部品用銅合金板及びその製造方法
EP3276644B1 (en) 2015-03-23 2020-06-10 Kabushiki Kaisha Toshiba Method of manufacturing a permanent magnet
JP2016211054A (ja) * 2015-05-12 2016-12-15 株式会社神戸製鋼所 銅合金
CN105349819B (zh) * 2015-11-26 2017-11-28 山西春雷铜材有限责任公司 一种高强高导铜合金板带的制备方法
CN107716885B (zh) * 2016-08-12 2019-09-10 北京科技大学 一种高强高导铜合金带材短流程生产方法
KR102075199B1 (ko) * 2017-03-31 2020-02-07 주식회사 솔루에타 구리합금 제조방법 및 구리합금을 원료로 하는 호일 제조방법
CN107377657A (zh) * 2017-06-14 2017-11-24 绍兴市力博电气有限公司 一种磁极线圈用铜材及其生产方法
EP3666914B1 (en) * 2017-08-10 2024-04-03 Tanaka Kikinzoku Kogyo K.K. High strength/highly conductive copper alloy plate material and method for producing same
CN107755451B (zh) * 2017-09-30 2019-02-12 重庆鸽牌电线电缆有限公司 大容量调相机用含银铜排的制备方法
CN107739878B (zh) * 2017-11-23 2019-10-18 全南晶环科技有限责任公司 一种高强高导抗软化铜合金及其制备方法
CN109226323A (zh) * 2018-09-11 2019-01-18 安徽楚江科技新材料股份有限公司 一种极耳铜带的冷轧热处理工艺
EP3699958A1 (en) * 2019-02-20 2020-08-26 Infineon Technologies AG Electronic chip reliably mounted with compressive strain
JP2022526677A (ja) * 2019-04-12 2022-05-25 マテリオン コーポレイション 高強度および高伝導率を有する銅合金、ならびにこのような銅合金を作製するための方法
CN111014286B (zh) * 2019-12-12 2022-04-26 西安圣泰金属材料有限公司 一种基于织构调控的高扭转性能钛合金丝制备方法
CN111118335B (zh) * 2020-01-17 2022-04-08 河北中泊防爆工具集团股份有限公司 一种钛青铜合金材料及其制备方法和应用
CN111690838B (zh) * 2020-06-22 2021-10-15 宁波金田铜业(集团)股份有限公司 一种易绕制变压器用紫铜带材及其制备方法
CN111996411B (zh) * 2020-07-15 2021-11-30 宁波博威合金板带有限公司 一种高强高导铜合金材料及其制备方法和应用
CN112322917A (zh) * 2020-10-16 2021-02-05 山西春雷铜材有限责任公司 一种Cu-Cr-Si-Ti铜合金板带的制备方法
CN112680623A (zh) * 2021-01-08 2021-04-20 北京中超伟业信息安全技术股份有限公司 一种低辐射高强高导铜合金线材及其制备方法和应用
CN113913642B (zh) * 2021-09-26 2022-07-05 宁波博威合金板带有限公司 一种铜合金带材及其制备方法
CN114507830A (zh) * 2022-01-20 2022-05-17 浙江力博实业股份有限公司 一种高强高导铜铬银合金的制造方法
CN115125413B (zh) * 2022-06-30 2023-08-01 宁波金田铜业(集团)股份有限公司 一种综合性能优异的铜合金带材及其制备方法
CN115171973B (zh) * 2022-06-30 2023-03-03 上海超导科技股份有限公司 铜银合金加强的超导带材、加强方法及超导线圈

Family Cites Families (53)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2033709A (en) 1935-02-08 1936-03-10 Westinghouse Electric & Mfg Co Copper alloys
US2127596A (en) 1937-06-15 1938-08-23 Mallory & Co Inc P R Alloy
US3778318A (en) 1969-02-24 1973-12-11 Cooper Range Co Copper base composition
US3677745A (en) 1969-02-24 1972-07-18 Cooper Range Co Copper base composition
JPS5853059B2 (ja) 1979-12-25 1983-11-26 日本鉱業株式会社 析出硬化型銅合金
JPS5751253A (en) 1980-09-11 1982-03-26 Kobe Steel Ltd Manufacture of copper alloy with high electric conductivity
JPS59193233A (ja) 1983-04-15 1984-11-01 Toshiba Corp 銅合金
JPS60218440A (ja) 1984-04-13 1985-11-01 Furukawa Electric Co Ltd:The リ−ドフレ−ム用銅合金
US4605532A (en) 1984-08-31 1986-08-12 Olin Corporation Copper alloys having an improved combination of strength and conductivity
JPS61183426A (ja) 1985-02-06 1986-08-16 Furukawa Electric Co Ltd:The 高力高導電性耐熱銅合金
DE3527341C1 (de) 1985-07-31 1986-10-23 Wieland-Werke Ag, 7900 Ulm Kupfer-Chrom-Titan-Silizium-Legierung und ihre Verwendung
GB2178448B (en) 1985-07-31 1988-11-02 Wieland Werke Ag Copper-chromium-titanium-silicon alloy and application thereof
JPS6250426A (ja) 1985-08-29 1987-03-05 Furukawa Electric Co Ltd:The 電子機器用銅合金
US4612166A (en) 1985-10-15 1986-09-16 Olin Corporation Copper-silicon-tin alloys having improved cleanability
JPS62133050A (ja) 1985-12-03 1987-06-16 Nippon Mining Co Ltd 高力高導電性銅基合金の製造方法
JPS62182240A (ja) 1986-02-06 1987-08-10 Furukawa Electric Co Ltd:The 導電性高力銅合金
JPH0768597B2 (ja) 1986-02-28 1995-07-26 株式会社東芝 非磁性バネ材及びその製造方法
JPS6338561A (ja) 1986-08-05 1988-02-19 Furukawa Electric Co Ltd:The 電子機器リ−ド用銅合金の製造法
JPS63130739A (ja) 1986-11-20 1988-06-02 Nippon Mining Co Ltd 半導体機器リ−ド材又は導電性ばね材用高力高導電銅合金
US4908275A (en) 1987-03-04 1990-03-13 Nippon Mining Co., Ltd. Film carrier and method of manufacturing same
US4886641A (en) * 1987-04-28 1989-12-12 Mitsubishi Kinzoku Kabushiki Kaisha Electrical contact spring material made of copper base alloy of high strength and toughness with reduced anisotropy in characteristics
JPH07109016B2 (ja) 1987-06-10 1995-11-22 古河電気工業株式会社 フレキシブルプリント用銅合金
JPH0830234B2 (ja) 1987-07-24 1996-03-27 古河電気工業株式会社 高力高導電性銅合金
JPH01198439A (ja) 1988-02-01 1989-08-10 Furukawa Electric Co Ltd:The プラスチック・ピン・グリット・アレイic用リード材
JPH02163331A (ja) 1988-12-15 1990-06-22 Nippon Mining Co Ltd 酸化膜密着性に優れた高力高導電性銅合金
JPH02221344A (ja) 1989-02-21 1990-09-04 Mitsubishi Shindoh Co Ltd 熱間圧延性およびめっき加熱密着性のすぐれた高強度Cu合金
FI88887C (fi) 1989-05-09 1993-07-26 Outokumpu Oy Kopparlegering avsedd att anvaendas i svetselektroder vid motstaondssvetsning
JPH0372045A (ja) 1989-08-14 1991-03-27 Nippon Mining Co Ltd 酸化膜密着性に優れた高力高導電性銅合金
JPH03188247A (ja) 1989-12-14 1991-08-16 Nippon Mining Co Ltd 曲げ加工性の良好な高強度高導電銅合金の製造方法
US5315152A (en) 1990-05-31 1994-05-24 Kabushiki Kaisha Toshiba Lead frame with improved adhesiveness property against plastic and plastic sealing type semiconductor packaging using said lead frame
JPH0463864A (ja) * 1990-07-03 1992-02-28 Unitika Ltd 樹脂組成物
JP2593107B2 (ja) 1990-11-15 1997-03-26 同和鉱業株式会社 高強度高導電性銅基合金の製造法
JPH04221031A (ja) 1990-12-21 1992-08-11 Nikko Kyodo Co Ltd 高強度高熱伝導性プラスチック成形金型用銅合金およびその製造方法。
US5306465A (en) 1992-11-04 1994-04-26 Olin Corporation Copper alloy having high strength and high electrical conductivity
US5370840A (en) 1992-11-04 1994-12-06 Olin Corporation Copper alloy having high strength and high electrical conductivity
US5486244A (en) 1992-11-04 1996-01-23 Olin Corporation Process for improving the bend formability of copper alloys
JPH07258775A (ja) * 1994-03-22 1995-10-09 Nikko Kinzoku Kk 電子機器用高力高導電性銅合金
JP3467711B2 (ja) 1995-07-06 2003-11-17 同和鉱業株式会社 銅基合金の鋳造方法
DE19600864C2 (de) 1996-01-12 2000-02-10 Wieland Werke Ag Verwendung einer Kupfer-Chrom-Titan-Silizium-Magnesium-Legierung
US5833920A (en) 1996-02-20 1998-11-10 Mitsubishi Denki Kabushiki Kaisha Copper alloy for electronic parts, lead-frame, semiconductor device and connector
JPH09263864A (ja) 1996-03-26 1997-10-07 Kobe Steel Ltd 耐放電摩耗性が優れる銅合金
JP3769695B2 (ja) * 1996-05-23 2006-04-26 同和鉱業株式会社 リードフレーム用銅合金及びその製造法
US5820701A (en) * 1996-11-07 1998-10-13 Waterbury Rolling Mills, Inc. Copper alloy and process for obtaining same
JPH1180863A (ja) 1997-09-10 1999-03-26 Kobe Steel Ltd 耐応力緩和特性及びばね性が優れた銅合金
JPH11199954A (ja) * 1998-01-20 1999-07-27 Kobe Steel Ltd 電気・電子部品用銅合金
JP3748709B2 (ja) 1998-04-13 2006-02-22 株式会社神戸製鋼所 耐応力緩和特性に優れた銅合金板及びその製造方法
JP3733548B2 (ja) 1998-05-19 2006-01-11 同和鉱業株式会社 耐応力緩和特性に優れた銅基合金の製造方法
JP3807475B2 (ja) * 1998-07-08 2006-08-09 株式会社神戸製鋼所 端子・コネクタ用銅合金板及びその製造方法
JP3846664B2 (ja) * 1998-08-21 2006-11-15 株式会社神戸製鋼所 電気回路のon−offが繰り返される接点部品用銅合金板
JP2000080428A (ja) 1998-08-31 2000-03-21 Kobe Steel Ltd 曲げ加工性が優れた銅合金板
JP3800279B2 (ja) 1998-08-31 2006-07-26 株式会社神戸製鋼所 プレス打抜き性が優れた銅合金板
US6471792B1 (en) 1998-11-16 2002-10-29 Olin Corporation Stress relaxation resistant brass
US6241831B1 (en) 1999-06-07 2001-06-05 Waterbury Rolling Mills, Inc. Copper alloy

Also Published As

Publication number Publication date
CA2416574A1 (en) 2002-02-14
TWI237665B (en) 2005-08-11
EP1179606A3 (en) 2002-08-14
US20020039542A1 (en) 2002-04-04
PL196643B1 (pl) 2008-01-31
KR20030031139A (ko) 2003-04-18
DE60101026D1 (de) 2003-11-27
HU0600421D0 (en) 2006-07-28
DE60101026T2 (de) 2004-04-22
PL365670A1 (en) 2005-01-10
HU227988B1 (en) 2012-07-30
JP2002180159A (ja) 2002-06-26
MXPA03000958A (es) 2004-08-02
ES2204790T3 (es) 2004-05-01
CN1302145C (zh) 2007-02-28
AU2001284756A1 (en) 2002-02-18
JP5847987B2 (ja) 2016-01-27
US20040159379A1 (en) 2004-08-19
JP2008057046A (ja) 2008-03-13
WO2002012583A1 (en) 2002-02-14
CN101012519A (zh) 2007-08-08
HUP0300498A3 (en) 2005-04-28
EP1179606B1 (en) 2003-10-22
US6749699B2 (en) 2004-06-15
ATE252651T1 (de) 2003-11-15
HUP0300498A2 (hu) 2003-09-29
CN1455823A (zh) 2003-11-12
HK1042732B (zh) 2004-04-23
HK1042732A1 (en) 2002-08-23
CA2416574C (en) 2011-05-31
EP1179606A2 (en) 2002-02-13
KR100842726B1 (ko) 2008-07-01

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU228707B1 (en) Method for producing copper alloy band or bar
JP4584692B2 (ja) 曲げ加工性に優れた高強度銅合金板およびその製造方法
JP4660735B2 (ja) 銅基合金板材の製造方法
EP2339039B1 (en) Copper alloy sheet for electric and electronic part
WO2008038593A1 (fr) Alliage de cu-ni-si
JP2009062610A (ja) Cu−Zn−Sn系銅合金板材およびその製造法並びにコネクタ
JP4787986B2 (ja) 銅合金およびその製造方法
JP5619389B2 (ja) 銅合金材料
JP2006219733A (ja) 異方性の小さい電気電子部品用銅合金板
CN108699641B (zh) Al-Mg-Si系合金材料、Al-Mg-Si系合金板和Al-Mg-Si系合金板的制造方法
JP2009079270A (ja) Cu−Sn−P系銅合金板材およびその製造法並びにコネクタ
CN112055756B (zh) 具有优异的弯曲成形性的cu-co-si-fe-p基合金及其生产方法
JP2011508081A (ja) 銅−ニッケル−ケイ素系合金
JP2008208466A (ja) コネクタ用銅合金およびその製造法
JP5002766B2 (ja) 曲げ加工性に優れた高強度銅合金板材および製造法
JP6858532B2 (ja) 銅合金板材およびその製造方法
JP4431741B2 (ja) 銅合金の製造方法
JPH10265873A (ja) 電気電子部品用銅合金及びその製造方法
JP4831969B2 (ja) 黄銅材料の製造法および黄銅材料
JP4633380B2 (ja) 導電部品用銅合金板の製造法
KR20210149830A (ko) 고 강도 및 고 전도도를 갖는 구리 합금 및 이러한 구리 합금의 제조 방법
JP2010215935A (ja) 銅合金及びその製造方法
JP4461269B2 (ja) 導電性を改善した銅合金およびその製造法
JPH09143597A (ja) リードフレーム用銅合金およびその製造法
JP4679040B2 (ja) 電子材料用銅合金