HU219355B - 2-deoxy-2,3-didehydro-neuraminic acid derivatives, as well as pharmaceutical compositions comprising same as active ingredient and process for preparing the active agents and the said compositions - Google Patents

Abstract

A találmány tárgyát az (I) általános képletű 2-dezoxi-2,3-didehidro-N-acetil-neuraminsav-származékok 4-helyzetű epimerjeik, gyógyászaticélra alkalmas sóik, és ezeket a hatóanyagokat tartalmazó,vírusfertőzések, különösen az influenzavírus kezelésére szolgálógyógyászati készítmények, valamint előállításuk képezi. Az (I)általános képletben a helyettesítők jelentése a következő: R3jelentése azido-, guanidino- vagy hidroxilcsoport, –NHR6 vagy –N(R6)2;R4 jelentése amino-, hidroxil- vagy 2–7 szénatomos alkanoil-amino-csoport; R5 jelentése –CH(OH)CH(OH)CH2OH; R6 jelentése hidrogénatom,allil-, 1–6 szénatomos alkil-, hidroxi-(1–6 szénatomos alkil)- vagykarboxi-(1– 6 szénatomos alkil)-csoport; azzal a megkötéssel, hogy haR3 jelentése –OH csoport, akkor R4 jelentése 2–7 szénatomos alkanoil-amino-- csoporttól eltérő. ŕ

Description

A találmány tárgyát új α-D-neuraminsav (adott esetben

4-helyettesített)-2-dezoxi-2,3-didehidro-származékok, sóik, ezeket hatóanyagként tartalmazó vírusellenes gyógyászati készítmények, valamint a 4-helyettesített hatóanyagok és a készítmények előállítása képezi.

Az olyan enzimek, amelyek képesek az N-aceitlneuraminsavnak (NANA), más néven sziálsavnak más cukrokról való lehasítására, számos mikroorganizmusban jelen vannak. Ilyen mikroorganizmusok például a baktériumok körén belül a Vibrio cholerae, a Clostridium perfiingens, a Streptococcus pneumoniae és az Arthrobacter sialophilus, a vírusok körén belül az influenzavírus, a parainfluenzavírus, a mumpszvírus, a Newcastle-kór vírusa, a számyashimlővírus és a Sendai-vírus. Ezen vírusok legtöbbje az ortomixovírusok vagy paramixovírusok körébe tartozik, és a vírusrészecskék felszínén hordoz egy neuraminidázaktivitást.

A neuraminidázaktivitással bíró organizmusok közül számos az ember és/vagy állatok legfőbb patogénjei körébe tartozik, és ezek közül egyesek, például az influenzavírus, a Newcastle-kór vírusa és a számyashimlővírus rendkívüli gazdasági jelentőséggel bíró megbetegedéseket okoznak.

Régóta feltételezik, hogy a neuraminidázaktivitás gátlása révén a neuraminidázt hordozó vírusok okozta fertőzések megelőzhetők. Az ismert neuraminidázinhibitorok legtöbbje a neuraminsav analógja, ilyen például a 2dezoxi-2,3-didehidro-N-acetil-neuraminsav (DANA) és származékai [lásd például a Meindl és munkatársai, Virology 58, 457-63 (1974) szakirodalmi helyen]. Ezek közül a legaktívabb a 2-dezoxi-2,3-dehidro-N-trifluoracetil-neuraminsav (FANA), amely az influenza- és parainfluenzavírusok multiciklusos replikációját in vitro gátolja [lásd a Palese és munkatársai, Virology 59, 490-498 (1974) szakirodalmi helyen],

A 2-dezoxi-2,3-didehidro-N-acetil-neuraminsavszármazékok közül a szakirodalomból számos ismert. Ilyeneket ismertetnek például a P. Meindl és munkatársai, Virology, 58, 457-463 (1974); a P. Meindl és H. Tuppy, Mh. Chem. 100 (4), 1295-1306 (1969); az M. Flashner és munkatársai, Carbohydrate Research, 103, 281-285 (1982); az E. Zbiral és munkatársai, Liebigs Ann. Chem., 159-165 (1989); a T. Ogawa és Y. Ito, Tetrahedron Letters, 28 (49), 6221-6224 (1987); a T. Goto és munkatársai, Tetrahedron Letters, 27 (43), 5229-5232 (1986); és a H. Ogura és munkatársai, Chem. Pharm. Bull. 36 (12), 4807-4813 (1988) szakirodalmi helyeken, valamint a P 1439249 számú német közzétételi iratban. Ezen vegyületek közül számos in vitro aktív a V. cholerae, a Newcastle-kór vírusából, valamint influenzavírusból származó neuraminidázzal szemben. Leírták az influenza- vagy parainfluenzavírusoknak legalábbis néhány törzséből származó neuraminidáz in vitro gátlását 3-aza-2,3,4-tridezoxi-4-oxo-Darabinoktonsav δ-lakton és O-a-N-acetil-D-neuraminozil-(2->3)-2-acetamido-2-dezoxi-D-glükóz alkalmazásával [lásd a Zakstel’skaya és munkatársai, Vop. Virol. 17, 223-28 (1972) szakirodalmi helyen].

Az Arthrobacter sialophilus eredetű neuraminidázt in vitro gátolják a 2,3-dehidro-4-epi-N-acetil-neuraminsav, 2,3-dehidro-2-dezoxi-N-acetil-neuraminsav és az 5-acetamido-2,6-anhidro-2,3,5-tridezoxi-D-mannonon-2-en-4-uloszonát-glikalok és metil-észtereik [lásd a Kumar és munkatársai, Carbohydrate Rés. 94, 123-130 (1981) és a Carbohydrate Rés. 103, 281-285 (1982) szakirodalmi helyeken. A tioanalógokról, a 2-a-azido6-tio-neuraminsavról és a 2-dezoxi-2,3-didehiro-6tio-neuraminsavról [Mack & Brossmer, Tetrahedron Letters, 28, 191-194 (1987)], valamint a fluorozott analógról, az N-acetil-2,3-difluor-a-D-neuraminsavról [Nakajima és munkatársai, Agric. Bioi. Chem. 52, 1209-1215 (1988)] leírták, hogy gátolják a neuraminidázt, de a neuraminidáz típusát nem azonosították [Schmid és munkatársai, Tetrahedron Letters, 29, 3643-3646 (1958)], valamint leírták a 2-dezoxi-N-acetil-a-D-neuraminsav szintézisét, de nem írták le, hogy neuraminidázzal szemben aktivitással bírna.

A neuraminidázaktivitás ismert in vitro inhibitorainak egyikéről sem mutatták ki, hogy in vivő vírusellenes aktivitással bírnának, sőt, valójában egyesek, például a FANA, kifejezetten inaktívnak bizonyultak in vivő. így a szokásos okoskodás arra a megállapításra vezetett, hogy az in vitro hatékony vírusneuraminidázinhibitorok nem hatékonyak a vírusfertőzések in vivő gátlásában.

Meindl és Tuppy [Hoppe-Seyler’s Z. Physiol. Chem. 350, 1088 (1969)] 2-dezoxi-2,3-dehidro-N-acetil-neuraminsav olefines kettős kötésének hidrogénezését írták le, amellyel a 2-dezoxi-N-acetil-neuraminsav β-anomeijét nyerték. Ez a β-anomer nem gátolta a Vibrio cholerae neuraminidázt.

A vírusneuraminidáz leghatásosabb in vitro inhibitorait így neuraminsawázzal bíró vegyületekként azonosították, egyesek feltételezése szerint ezek átmeneti állapotú analógok [Miller és munkatársai, Biochem. Biophys. Rés. Comm., 83, 1479 (1978)]. De míg az előzőekben említett neuraminsavanalógok közül sok kompetitív neuraminidázinhibitor, napjainkig egyikről sem ismertették, hogy ezek in vivő vírusellenes aktivitást mutatnának. Például, bár egy félig planáris, telítetlen, 6 tagú gyűrűrendszer fontosnak bizonyult inhibitoraktivitását tekintve [lásd a Demick és munkatársai, az ANTIVIRAL CHEMOTHERAPY (szerkesztő: K. K. Gauri, Academic Press, 1981) szakirodalmi hely 327-336. oldalán], egyes, ilyen szerkezettel bíró vegyületek, például a FANA, nem bizonyultak in vivő vírusellenes aktivitásúnak [lásd a Palese és Schulman CHEMOPROPHYLAXIS AND VÍRUS INFECTION OF THE UPPER RESPIRATORY TRACT, 1. kötet (szerkesztő: I. S. Oxford, CRC Press, 1977) szakirodalmi hely 189-205. oldalán].

Az α-D-neuraminsav olyan új (adott esetben 4helyettesített)-2-dezoxi-2,3-didehidro-származékait ismertük fel, amelyek in vivő aktívak.

A találmány tárgyát a fenti, az (I) általános képlettel jellemezhető vegyületek, 4-epimeijeik és gyógyászati szempontból elfogadható sóik és ezek közül a 4-helyettesített származékok, azaz a 4-helyzetben hidroxilcsoporttól eltérő helyettesítővel bíró vegyületek előállítása képezi. Az (I) általános képletben

HU 219 355 Β

R³ jelentése azido-, guanidino- vagy hidroxilcsoport, -NHR⁶ vagy -N(R⁶)₂;

R⁴ jelentése amino-, hidroxil- vagy 2-7 szénatomos alkanoil-amino-csoport;

R³ jelentése -CH(OH)CH(OH)CH₂OH;

R⁶ jelentése hidrogénatom, allil-, 1-6 szénatomos alkil-, hidroxi-(l -6 szénatomos alkil)- vagy karboxi(l-6 szénatomos alkil)-csoport;

azzal a megkötéssel, hogy ha R³ jelentése -OH általános képletű csoport, R⁴ jelentése 2-7 szénatomos alkanoil-amino-csoporttól eltérő.

Arra a felismerésre jutottunk, hogy a találmány szerint előállított (I) általános képletű vegyületek egy köre nem várt módon aktívabb, mint a megfelelő 4-hidroxianalógok.

így a találmány egy különösen előnyös tárgyát jelentik a fenti, nem várt módon aktív (lb) általános képletű vegyületek, ahol

R^3b jelentése -NHR^6b, -N(R^6b)₂ vagy azidocsoport,

R^6b jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkilcsoport (például metil- vagy etilcsoport) vagy allilcsoport és

R^4b jelentése -NHCOCH₃, valamint a fenti (lb) általános képletű vegyületek gyógyászati szempontból elfogadható sói,

R³ előnyös jelentése -NHR⁶, különösen előnyösen -NH₂ vagy guanidinocsoport.

R⁴ előnyös jelentése -NHCOCH₃.

Az (I) általános képletű vegyület előnyösként meghatározott csoportjai értelemszerűen vonatkoznak az (lb) és (II) általános képletű vegyületek megfelelő csoportjaira.

Az 1-4 szénatomos alkilcsoport megjelölésen egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportokat, például metil-, etil-, izopropil- vagy terc-butil-csoportokat értünk.

Az (I) általános képletű vegyületek gyógyászati szempontból megfelelő sói közé tartoznak a gyógyászati szempontból megfelelő szervetlen vagy szerves savakkal és bázisokkal alkotott sók. A megfelelő savak közé tartoznak például a hidrogén-klorid, a hidrogén-bromid, kénsav, salétromsav, perklórsav, fumársav, maleinsav, foszforsav, glikolsav, tejsav, szalicilsav, borostyánkősav, toluol-p-szolfonsav, borkősav, ecetsav, citromsav, metánszulfonsav, hangyasav, benzoesav, malonsav, naftalin-2-szulfonsav és benzolszulfonsav. További savak, például az oxálsav, bár maguk gyógyászati szempontból nem megfelelőek, hasznosak lehetnek olyan sók előállítására, amelyek a találmány szerinti vegyületek és gyógyászati szempontból megfelelő savaddíciós sóik előállításának hasznos köztitermékei.

A megfelelő bázisokkal képezett sók közé tartoznak az alkálifémekkel, például nátriummal, alkáliföldfémekkel, például magnéziummal, ammóniummal és -NR⁴⁺-ionnal - ahol Rjelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport - alkotott sók.

A továbbiakban a találmány szerinti vegyületekre történő hivatkozás magában foglalja az (I) általános képletű vegyületeket és gyógyászati szempontból alkalmas sóikat.

A találmány szerinti vegyületek körén belül különösen előnyösek a következők:

5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav [amely 5-(acetilamino)-4-amino-2,6-anhidro-3,4,5-tridezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-énsav néven is ismert], sói, köztük nátriumsója és az 5-acetamido-4-guanidino-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-eno- piranozonsav [amely 5-(acetil-amino)-2,6-anhidro-4-guanidino3,4,5-tridezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-énsav néven is ismert], és sói, köztük ammóniumsója.

Az (I) általános képletű vegyületek vírusellenes hatással bírnak. Közelebbről, ezek a vegyületek az ortomixovírusok és paramixovírusok vírusneuraminidázának inhibitorai, például gátolják az A és B influenzavírus, a parainfluenzavírus, a mumpsz és a Newcastlekór, a számyashimlővírus és a Sendai-vírus eredetű neuraminidázt.

Ennek megfelelően a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek és gyógyászati szempontból megfelelő sóik terápiás hatású szerként, különösen vírusellenes szerként használhatók például ortomixovírus- és paramixovírus-fertőzések kezelésére. A vírusfertőzések, például ortomixovírus és paramixovírus-fertőzések emlősökben, köztük emberben az (I) általános képletű vegyület vagy gyógyászati szempontból alkalmas sója hatásos mennyiségének adagolásával kezelhetők.

A találmány tárgyát képezik az (I) általános képletű vegyületeket és/vagy gyógyászati szempontból megfelelő sóikat hatóanyagként tartalmazó, vírusfertőzések kezelésére alkalmas gyógyászati készítmények és előállításuk is.

Szakember számára nyilvánvaló, hogy kezelésen a megelőzést, továbbá a meglévő fertőzés vagy tünetek kezelését is értjük.

A találmány szerinti hatóanyag kezelésre felhasználandó mennyisége nemcsak a kiválasztott adott vegyülettől függ, hanem az adagolás útjától, a kezelendő állapot természetétől, a beteg korától és állapotától is, végső soron a kezelőorvos vagy állatorvos határozza meg a szükséges mennyiséget. Általában azonban a megfelelő dózis a 0,01-750 mg/testtömeg-kg/nap tartományon belül, előnyösen a 0,1-100 mg/kg/nap, még előnyösebben a 0,5-25 mg/kg/nap tartományon belül esik.

Közelebbről azt találtuk, hogy a vizsgált vegyületek hatásos dózisa kapcsolatos in vitro hatásukkal. így például a DANA (amelynek IC₅₀ plakkcsökkentő értéke 5 pg/ml) 1-10 mg/kg kezelésenkénti dózisban tűnt hatékonynak. A DANA megfelelő metil-észtere (IC₅₀= =50-100 pg/ml) arányosan magasabb dózisban hatásos.

A kezelést előnyösen a fertőzés előtt vagy azzal egy időben kezdjük meg, és addig folytatjuk, amíg a vírus eltűnik a légzőtraktusból. Hatásosak azonban a találmány szerinti vegyületek akkor is, ha a fertőzés bekövetkezése után, például a kifejlett tünetek megjelenése után adagoljuk.

Célszerűen a kezelést naponta 1-4 alkalommal és 3-7 napig végezzük, például 5 napig a fertőzést követően, a fenti jellemzők meghatározása az adott esetben alkalmazott vegyülettől függő.

A kívánt dózis beadható egyetlen dózisban vagy megfelelő időszakonként adagolt megosztott dózisok3

HU 219 355 Β bán, például napi két, három, négy vagy több aldózis formájában.

A találmány szerinti vegyületeket célszerűen dózisegység formájában adagoljuk, például 10-1500 mg, célszerűen 20-1000 mg, még célszerűbben 50-700 mg hatóanyagot tartalmazó dózisegységek formájában.

Bár lehetséges, hogy a találmány szerinti vegyületet terápiás célra önmagában alkalmazzuk, előnyös azonban, ha a hatóanyagot gyógyászati készítmény formájában alkalmazzuk.

Ennek megfelelően a találmány tárgyát képezik az (I) általános képletű vegyületeket vagy ezen vegyületek gyógyászati célra alkalmas sóit, és emellett gyógyászati szempontból megfelelő hordozóanyagokat tartalmazó gyógyászati készítmények és előállításuk is.

A hordozóanyagnak olyan szempontból kell „elfogadhatónak” lennie, hogy az egyéb összetevőkkel kompatibilisnek kell lennie, és nem lehet káros a kezelt betegre.

A gyógyászati készítmények a szokásos készítmények lehetnek a kívánt adagolási módtól függően.

Intranazális adagolásra a találmány szerinti neuraminidázinhibitorok bármely olyan módon és olyan készítmény formájában alkalmazhatók, amelyet intranazális adagolásra szokásosan alkalmaznak.

így a találmány szerinti vegyületeket általában oldatok, szuszpenziók vagy száraz porok formájában adagoljuk.

Az oldatok és szuszpenziók általában vizes oldatok vagy szuszpenziók, például önmagában vízzel készültek (például steril vagy pirogénmentes vízzel), vagy víz és fiziológiás szempontból elfogadható segédoldószer (például etanol), propilénglikol és polietilénglikolok (például PEG 400) alkalmazhatók.

Az ilyen oldatok vagy szuszpenziók tartalmazhatnak még más segédanyagokat is, például tartósítószereket (így benzalkónium-kloridot), oldódást elősegítő/felületaktív anyagokat, például poliszorbátokat (így például Tween 80-at, Span 80-at vagy benzalkónium-kloridot), puffereket, az oldatot izotóniássá tevő szereket (például nátrium-kloridot), az abszorpciót és a viszkozitást fokozó anyagokat. A szuszpenziók tartalmazhatnak továbbá szuszpendálószereket (például mikrokristályos cellulózt vagy karboxi-metil-cellulóz-nátriumot).

Az oldatokat vagy szuszpenziókat közvetlenül az orrüregbe visszük be szokásos eszközökkel, például csepegtetővei, pipettával vagy permetként. A készítmények formálhatók egyszeri vagy multidózis formában. Az utóbbi esetben célszerűen dózisadagolót alkalmazunk. Csepegtető vagy pipetta alkalmazásakor ez elérhető azáltal, hogy a beteg egy megfelelő, előre meghatározott térfogatú oldatot vagy szuszpenziót adagol. Permetek esetén ez például egy adagoló permetezőszivattyú alkalmazásával érhető el.

Az intranazális adagolás megvalósítható aeroszolos készítmények alkalmazásával is, amelyekben a találmány szerinti vegyület egy nyomás alatt lévő kiszerelésben megfelelő hajtógázzal, például klór-fluor-szénhidrogénnel (CFC), így például diklór-difluor-metánnal, triklór-fluor-metánnal vagy diklór-tetrafluor-etánnal, széndioxiddal vagy más alkalmas gázzal együtt van kiszerelve. Az aeroszol célszerűen felületaktív szert, például lecitint is tartalmazhat. A hatóanyag dózisa egy adagolószelep alkalmazásával szabályozható.

Más megoldás szerint a találmány szerinti vegyületek adagolhatok száraz por formájában, például a találmány szerinti vegyületnek egy megfelelő porhordozóval, például laktózzal, keményítővel, keményítőszármazékokkal, például hidroxi-propil-metil-cellulózzal vagy poli(vinil-pirrolidin)-nal (PVP) való elegye formájában. Célszerűen a porhordozó az orrüregben egy gélt képez. A porkészítmény alkalmazható dózisegység formájában, például zselatinból vagy hólyagcsomagolásból készült kapszulák vagy hüvelyek formájában, amelyekből a por inhalátor alkalmazásával adagolható.

Az intranazális készítményekben a találmány szerinti vegyületeket általában kisméretű részecskék, például 5 μ-os vagy annál kisebb részecskék formájában alkalmazzuk. Az ilyen részecskeméret a szakember számára ismert módon, például mikronizálással érhető el.

Kívánt esetben a készítmények oly módon is formálhatók, hogy a hatóanyag elnyújtottan szabaduljon fel belőlük. A találmány szerinti vegyületek alkalmazhatók más terápiás szerekkel, például más fertőzésellenes szerekkel kombinálva is. Különösen jól alkalmazhatók a találmány szerinti vegyületek más vírusellenes szerekkel együtt. így a találmány tárgyát képezik az olyan kombinációk is, amelyek egy (I) általános képletű vegyületet vagy gyógyászati célra alkalmas sóját vagy származékát egy másik terápiásán hatásos, szinergista hatást nem okozó vegyülettel, különösen vírusellenes szerrel kombináltan tartalmazzák.

Az előzőekben hivatkozott kombinációk célszerűen gyógyászati készítmények formájában adagolhatok, ennek megfelelően a fenti kombinációkat gyógyászati célra alkalmas hordozóanyaggal együtt tartalmazó készítmények ugyancsak a találmány tárgyát képezik.

Az ilyen kombinációkban célszerűen alkalmazható terápiás szerek közé tartoznak további fertőzésellenes szerek, különösen baktériumellenes és vírusellenes szerek, olyanok, amelyeket a légzőtraktus fertőzéseinek kezelésére alkalmaznak. Például más olyan vegyületek, amelyek az influenzavírusokkal szemben hatékonyak, így például amantadin, rimantadin vagy ribavirin lehetnek az ilyen kombinációk komponensei.

A kombinációk egyes komponensei adagolhatok egymást követően vagy egyidejűleg, elkülönített vagy kombinált gyógyászati készítmények formájában. Ha a találmány szerinti vegyületeket egy másik, az azonos vírussal szemben hatékony hatóanyaggal együtt használjuk, az egyes hatóanyagok dózisa az önmagukban való alkalmazáskor alkalmazott dózissal lehet azonos vagy attól különböző. A megfelelő dózis meghatározása a szakember ismereteinek körébe tartozik.

Az (I) általános képletű vegyületek, gyógyászati célra alkalmas sóik és származékaik előállíthatok az analóg szerkezetű vegyületek előállítására ismert eljárásokkal.

Az olyan (I) általános képletű és gyógyászati szempontból elfogadható sóik előállítására, amelyek képletében

HU 219 355 Β

R³ jelentése azido- vagy guanidinocsoport, -NHR⁶ vagy -N(R⁶)₂;

R⁴ jelentése amino-, hidroxil- vagy 2-7 szénatomos alkanoil-amino-csoport;

R⁵ jelentése -CH(OH)CH(OH)CH₂OH;

R⁶ jelentése hidrogénatom, allil-, 1-6 szénatomos alkil-, hidroxi-(l -6 szénatomos alkil)- vagy karboxi-(l-6 szénatomos alkil)-csoport;

eljárhatunk például úgy, hogy az R³ helyettesítőként azidocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására egy adott esetben védett (III) általános képletű vegyületet - ahol R⁴ és R⁵ jelentése a fent megadott, L jelentése kilépőcsoport - fém-aziddal reagáltatunk, vagy egy adott esetben védett (I) általános képletű vegyületet az alábbi reakciók közül eggyel vagy többel egy másik (I) általános képletű vegyületté alakítunk:

i) egy R³ helyettesítőként álló azidocsoportot aminocsoporttá alakítunk és/vagy ii) egy R³ helyettesítőként álló aminocsoportot guanidinocsoporttá alakítunk, vagy iii) egy R³ helyettesítőként álló aminocsoportot egy R³ jelentésében meghatározott helyettesített aminocsoporttá alakítunk, és kívánt esetben iv) egy R⁴ helyettesítőként alkanoil-amino-csoportot tartalmazó vegyületet R⁴ helyettesítőként aminocsoportot tartalmazó vegyületté alakítunk, és bármely fenti eljárással kapott (I) általános képletű vegyületről az adott esetben jelen lévő védőcsoporto(ka)t eltávolítjuk, és kívánt esetben

v) bármely fenti eljárással kapott (I) általános képletű vegyületet gyógyászati szempontból elfogadható sóvá alakítunk. ·

A (III) általános képletű vegyületben L helyettesítőként álló kilépőcsoport lehet például szulfonsavmaradék, így tozil-, mezil- vagy trifluor-mezil-csoport.

A (III) általános képletű vegyületek a megfelelő (IV) általános képletű vegyületekből állíthatók elő a

4-OH csoportnak szakember számára ismert módon végzett inverziójával, például a fenti vegyületnek egy Lewis-sawal (például bór-trifluorid-éteráttal) való reagáltatásával, majd ezt követő hidrolízissel. A (IV) általános képletű vegyületek ismertek vagy ismert vegyületek előállítására szolgáló eljárásokkal analóg módon előállíthatok.

Amint az szakember számára nyilvánvaló, szükséges vagy kívánatos lehet, hogy a fent leírt eljárás bármely szakaszában a molekula egy vagy több érzékeny csoportját védőcsoporttal lássuk el a nem kívánt mellékreakciók elkerülésére, a védőcsoport a reakciósor bármely következő célszerű lépésében eltávolítható, illetve az adott esetben a végterméken maradó védőcsoport eltávolítandó.

Az (I) általános képletű vegyületek előállítása során alkalmazott védőcsoportok szokásos módon alkalmazhatók [lásd például a „Protective Groups in Organic Chemistry”, szerkesztő: J. F. W. McOmie (Plenum Press 1973) vagy a „Protective Groups in Organic Synthesis”, szerkesztő: Theodora W. Greene (John Wiley and Sons (1981) szakirodalmi helyeken].

Megfelelő amino védőcsoportok például az aralkilcsoportok, így például a benzil-, difenil-metil- vagy trifenil-metil-csoportok; az acilcsoportok, például az Nbenzil-oxi-karbonil- vagy terc-butoxi-karbonil-csoport.

A hidroxilcsoportok védhetők például aralkilcsoportokkal, így például benzil-, difenil-metil- vagy trifenilmetil-csoportokkal; acilcsoportokkal, például acetilcsoporttal; szilíciumtartalmú védőcsoportokkal, például trimetil-szilil-csoportokkal; továbbá tetrahidropiránszármazékokkal.

Bármely védőcsoport eltávolítása végrehajtható a szokásos eljárásokkal. így például egy aralkilcsoport, mint például a benzilcsoport, hidrogénezéssel hasítható le katalizátor, például fémhordozós palládiumkatalizátor jelenlétében; egy acilcsoport, például egy N-benziloxi-karbonil-csoport hidrolízissel távolítható el, például hidrogén-bromiddal, ecetsavban végzett reagáltatással, vagy eltávolítható redukálással is, így például katalitikus hidrogénezéssel; a szilíciumtartalmú védőcsoport eltávolítható például fluoridionnal történő kezeléssel; a tetrahidropiráncsoportok lehasíthatók savas körülmények mellett végzett hidrolízissel.

Ha a találmány szerinti vegyületet só formájában kívánjuk elkülöníteni, például savaddíciós sót kívánunk kinyerni, ez elérhető az (I) általános képletű szabad bázisnak megfelelő savval, előnyösen ekvivalens mennyiségű savval való kezelésével, vagy megfelelő oldószerben, például vizes etanolban lévő kreatinin-szulfát alkalmazásával.

A továbbiakban a találmányt példákban mutatjuk be a korlátozás szándéka nélkül.

A találmány szerint az (I) általános képletű vegyületek előállításához az alábbi általános módszereket alkalmazzuk.

Dezacetilezés

Az acetilezett anyagot Amberlite IRA-400 (OH^-) gyantával annyi ideig keveijük szobahőmérsékleten, míg a teljes O-dezacetilezés bekövetkezik, ez általában 2-3 órát vesz igénybe. Ezután a gyantát kiszűqük, a szűrletet szárazra pároljuk, így nyeqük a kívánt O-dezacetilezett anyagot.

Szakember számára nyilvánvaló, hogy ugyanezen anyag teljes O-dezacetilezésére más eljárások is alkalmazhatók, például metanolos közegben lévő nátriummetoxiddal való kezelés.

Dezészterezés

A teljesen O-dezacetilezett anyagot vizes nátriumhidroxid-oldatban vesszük fel, és szobahőmérsékleten általában 2-3 órán át keveijük. Az elegy pH-ját ezután Dowex 50w X 8 (H⁺) gyantával 7,0-7,5 értékre állítjuk be. Az elegyet szűqük, majd a szűrletet fagyasztva szárítjuk. így a kívánt dezészterezett anyagot nyeqük.

Szakember számára nyilvánvaló, hogy ugyanezen anyag dezészterezése számos más alternatív eljárással végrehajtható, például savas hidrolízissel, lúgos hidrolízissel, amely például ammónium-hidroxid vagy káliumhidroxid alkalmazásával végezhető.

Az 1-12. példákban hivatkozott köztitermékek azonosítását a következőkben adjuk.

HU 219 355 Β

2. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-2,3,5-tridezoxiD-glicero-D-talo-non-2-enopiranozonát(4-epiNeu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

3. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-azido-2,3,5tridezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-azido-Neu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

5. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4amino-Neu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

8. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-N,N-diallil-amino2.3.4.5- tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-N,N-diallil-aniino-Neu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

10. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-N-allil-amino2.3.4.5- tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-N-allil-amino-Neu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

12. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-amino-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-talo-non-2-enopiranozonát (4epi-4-amino-Neu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

13. vegyület

Metil-7,8,9-tri-O-acetil-2,3,5-tridezoxi-4’,5’-dihidro2’-metil-oxazolo[5,4-d]D-glicero-D-talo-non-2-enopiranozonát (4-epi-4,5-oxazalo-Neu7,8,9Ac₃2enlMe)

15. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-0-acetil-4-azido-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-talo-non-2-enopiranozonát (4epiazido-Neu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

16. vegyület

Metil-5-acetamido-4-azido-2,3,4,5-tetradezoxi-Dglicero-D-talo-non-2-enopiranozonát (4-epi-azidoNeu5Ac2enlMe)

18. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-N-metil-amino2.3.4.5- tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-N-metil-amino-Neu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

19. vegyület

Metil-5-acetamido-4-N-metil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-Nmetil-amino-N eu5 Ac2en 1 Me)

21. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-N,N-dimetil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-N,N-dimetil-aminoNeu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

22. vegyület

Metil-5-acetamido-4-N,N-dimetil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4N,N-dimetil-amino-Neu5 Ac2en 1 Me)

24. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-N-metoxi-karbonil-metil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-N-metoxi-karbonil-metil-amino-Neu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

25. vegyület

Metil-5-acetamido-4-N-metoxi-karbonil-metil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-N-metoxi-karbonil-metil-aminoNeu5Ac2enlMe)

27. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-N-2’-hidroxietil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galaktonon-2-enopiranozonát (4-N-2’-hidroxi-etil-aminoNeu5,7,8,9-Ac₄2enlMe)

28. vegyület

Metil-5-acetamido-4-N-2’-hidroxi-etil-amino-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-N-2’-hidroxi-etil-amino-Neu5,7,8,9Ac₄2enlMe)

29. vegyület

Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-0-acetil-4-N-2’-hidroxietil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galaktonon-2-enopiranozonát (4-N-2’-hidroxi-etil-aminoNeu5Ac2enlMe)

30. vegyület

3-Dezoxi-D-glicero-D-galakto-2-nonulopiranozonsav (KDN)

31. vegyület

Metil-3-dezoxi-D-glicero-D-galakto-2-nonulo-piranozonát (KDNIMe)

32. vegyület

Metil-(4,5,7,8,9-penta-O-acetil-2,3-didezoxi-D-glicero-p-D-galakto-2-nonulopiranozil-klorid)-onát (KDN4,5 ,7,8,9Ac₅2PC1 1 Me)

33. vegyület

Metil-4,5,7,8,9-penta-O-acetil-2,3-didezoxi-D-gliceroD-galakto-non-2- enopiranozonát (KDN4,5,7,8,9Ac₅2enlMe)

34. vegyület

Metil-2,3-didezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (KDN2enlMe)

36. vegyület

Hidrazinium-4,5-diamino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (hidrazinium-4,5diamino-Neu2en)

37. vegyület

4,5-Diamino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav (4,5-diamino-Neu2en)

A reakcióvázlatokon az 5-helyzetű szubsztituens konfigurációja az (I) általános képletben lévő megfelelő szubsztituens (R⁴) konfigurációjának felel meg.

1. példa

Nátrium-5-acetamido-4-azido-2,3,4,5-tetradezoxiD-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4) (4azido-NeuAc2en) előállítása (1. reakcióvázlat)

A (2) képletű vegyület előállítása

1500 mg, 3,17 mmol (1) képletű metil-5-acetamido4,7,8,9-tetra-O-acetil-2,3,5-tridezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát 50 ml benzol és 300 ml metanol elegyében készült oldatához keverés közben, nitrogéngáz, atmoszférában, szobahőmérsékleten, 30 perc alatt hozzácsepegtetünk 12 ml bór-trifluorid-éterátot

HU 219 355 Β (BF₃Et₂O). Az elegyet ezután szobahőmérsékleten 16 órán át keveqük, majd 250 ml etil-acetáttal meghígítjuk, egymást követően 3 χ 30 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 3 χ 20 ml vízzel mossuk, az oldatot kis térfogatra (mintegy 10 ml-re) pároljuk be, majd hozzáadunk 0,5 ml vizet és 0,5 ml ecetsavat. A teljes elegyet szobahőmérsékleten 2 napig keveqük, majd 200 ml etil-acetáttal meghígítjuk, és az oldatot 2 χ 30 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd 3x20 ml vízzel mossuk, ezután szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagélen kromatografáljuk, eluensként etil-acetátot alkalmazunk. így 40%-os hozammal 550 mg tiszta (2) képletű vegyületet nyerünk. iH-NMR (CDClj): 8 (ppm): 1,95, 2,06, 2,08, 2,10,

2,35 (s, 15H, acetil CH₃x5), 3,80 (s, 3H, COOCH₃), 4,1-4,4 (m, 4H, H₄, H₅, H₆, H₉), 4,82 (dd, IH, J₉,₈

1.8 Hz, J₉₉ 12,3 Hz, H₉), 5,27 (m, IH, H₈), 5,45 (dd, IH, J₇₈ 3,5 Hz, H₇), 6,15 (d, IH, J₃₄ 5,4 Hz, H₃), 6,47 (d, IH, J_NHi5 8,8 Hz, -CONH).

A (3) képletű vegyület előállítása

800 mg, 1,67 mmol (2) képletű vegyület 10 ml vízmentes diklór-metánban és 316 mg, 4 mmol száraz piridinben készült oldatához -30 és -40 °C közötti hőmérsékleten keverés közben, 15 perc alatt hozzácsepegtetjük 556 mg, 2 mmol trifluor-metánszulfonsavanhidrid 2 ml diklór-metánban készült oldatát. Az elegyet ezután -30 °C hőmérsékleten 5 órán át keverjük, majd vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 650 mg, 10 mmol nátrium-azidot és 170 mg, 0,5 mmol tetrabutil-ammónium-hidrogén-szulfátot tartalmazó 5 ml száraz dimetil-formamidban oldjuk. Az elegyet ezután szobahőmérsékleten 16 órán át keveqük, majd nagyvákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 200 ml etil-acetát és 50 ml víz között megosztjuk. A szerves fázist elválasztjuk, 2 χ 50 ml vízzel mossuk, majd nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldatot bepároljuk, a visszamaradó 780 mg anyagot szilikagélen kétszeres kromatografálásnak tesszük ki, első oldószerrendszerként etil-acetát és aceton 8:1 arányú elegyét, második oldószerrendszerként diklór-metán és víz 10:1 arányú elegyét alkalmazzuk. így 24%-os hozammal 185 mg (3) képletű vegyületet nyerünk színtelen olaj formájában.

MS (FAB) 457 (M++1), 414 (M⁺-N3. [a]²D°+19,l° (c=l,MeOH);

IR (CHC1₃) cm-i 2100 (N-N₃). 1748 (karbonil). iH-NMR (CDC1₃): δ (ppm) 2,04, 2,05, 2,06, 2,12 (s, 12H, acetil CH₃x4), 3,79 (s, 3H, COOCH₃), 3,91 (ddd, IH, J_{5 NH} 8,4 Hz, J_{5 4} 8,8 Hz, J_{5 6} 9,9 Hz, H₅), 4,17 (dd, IH, J₉’_g 6,8 Hz, J₉.₉, 12,5 Hz, H₈ ), 4,42 (dd, IH, J₄₃

2.9 Hz, J₄₅ 8,8 Hz, H₄), 4,48 (dd, IH, J_6>7 2,3 Hz,

9.9 Hz, Hg 4,46 (dd, IH, J_{9 8} 2,7 Hz, J₉,₉· 12,5 Hz, H₉), 5,31 (m, IH, J₈₇ 5,2 Hz, J₈₉ 2,7 Hz, J₈₉>, 6,8 Hz, H₈), 5,45 (dd, IH, J₇₆ 2,3 Hz, J₇₈ 5,2 Hz, H₇), 5,96 (d, IH, J₃₄ 2,9 H, H₃), 6,13 (d, IH, J_NH5 8,4 Hz, -CONH). ¹³C-NMR (CDCL₃): δ (ppm) 20,7 (CH₃-CO-O-),

23,2 (CH₃CO-NH), 48,3 (C₅), 52,6 (COOCH₃),

57,8 (C₄), 62,1 (C₉), 67,7, 70,9 (C₇, C₈), 75,9 (C₆),

107.6 (C₃), 145,1 (C₂), 161,5 (C,), 170,2, 170,3,

170.7 (acetil-C=0x4).

A (4) képletű vegyület előállítása mg, 0,11 mmol (3) képletű vegyületet 8 mg,

0,15 mmol nátrium-metoxidot tartalmazó 5 ml vízmentes metanolban oldunk. Az elegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keveqük, majd vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 3 ml vízben felvesszük, szobahőmérsékleten 1,5 órán át keverjük, majd Dowex 50x8 (H⁺) gyantával pH=6-7-re állítjuk, ezután liofilizáljuk. így 94%-os hozammal 35 mg (4) képletű cím szerinti vegyületet kapunk.

IR (KBr) cm-l 3400 (széles, -OH), 2100 (-N₃), 1714 (karbonil).

Ή-NMR (D₂O) 8 (ppm): 2,06 (5, 3H, acetil CH₃), 3,64 (dd, IH, J₉,₈ 6,3 Hz, J₉. ₉ 11,8 Hz, H₉.), 3,65 (dd, IH, J₇₆ 3,9 Hz, J₇₈ 6,8 Hz, H₇), 3,88 (dd, IH, J₉₈

2,6 Hz, J₉₉. 11,8 Hz, H₉), 3,94 (m, IH, J₈₇ 6,8 Hz, J₈₉

2,6 Hz, J₈₉. 6,3 Hz, H₈) 4,21 (dd, IH, J₅₄ 10,4 Hz, J₅’₆

8.9 Hz, Hj), 4,31 (dd, IH, J₄₃ 2,2 Hz, J₄₅ 2,2 Hz, J₄’₅

10,4 Hz, H₄), 4,34 (dd, IH, J_6>5 8,9 Hz, <₇ 3,9 Hz, H₆), 5,82 (d, IH, J_3>4 2,2 Hz, H₃).

2. példa

Nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxiD-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-amino-Neu5Ac2en) előállítása (6) (2. reakciővázlat)

Az (5) képletű vegyület előállítása mg, 0,208 mmol, az 1. példa szerint előállított (3) képletű metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-azido2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2- enopiranozonát 6 ml piridinben készült oldatába 16 órán át szobahőmérsékleten kén-hidrogént buborékoltatunk. Az oldatot ezután 15 percig nitrogéngázzal öblítjük át, majd a piridin eltávolítására nagyvákuumban bepároljuk. A viszszamaradó anyagot szilikagélen kromatografáljuk, eluensként etil-acetát, izopropanol és víz 5:2:1 arányú elegyét alkalmazzuk. így 56%-os hozammal 50 mg (5) képletű vegyületet nyerünk színtelen termék formájában. MS (FAB) 431 (M+ + 1), 414 (M+-NH₂), [<x]²D°+34,5° (c=l,MeOH);

IR (CHC1₃) cm-' 3400 (széles, NH₂), 1740 (karbonil). *H-NMR (CDC1₃+CD₃OD): δ (ppm) 1,96,2,06,2,07,

2.10 (s, 12H, acetil CH₃x4), 3,81 (s, 3H, -COOCH₃), 3,92 (széles t, IH, J_5>4 & J_5>6 10 Hz, H_s), 4,17 (dd, IH, J₉.₈ 7,2 Hz, J₉> ₉ 12,3 Hz, H₉.), 4,22 (széles dd, 2H, J_{4 5} & J_6>510 Hz, J₄ j & J_{6 7} 2,1 Hz, H₄ & H₆), 4,71 (dd, IH, J_9>8 J₉₉- 12,3 Hz, H₉), 5,31 (m, IH, J₈₇ 4,9 Hz, J₈,9 2,6 Hz, J_{8 9}. 7,2 Hz, H₈), 5,45 (d, IH, J_{7 6} 2,1 Hz, J_7;8 4,9 Hz, H₇), 5,97 (d, IH, J_3>4 2,1 Hz, H₃). ¹³C-NMR (CDClj + CD₃OD): δ (ppm) 20,2,

20.3 (CH₃-CO-O-), 22,3 (CH₃-CO-NH), 48,2 (C₅),

50.4 (C₄), 52,0 (COOCH₃), 52,1 (C₉), 67,8, 71,2 (C₇, C_g), 76,5 (C₆), 112,5 (C₃), 143,5 (C₂), 162,0 (C,),

170,2,170,4,170,8,172,2 (acetil -C=0x4).

A (6) képletű vegyület előállítása mg, 0,116 mmol (5) képletű vegyületet 12,4 mg,

0,23 mmol nátrium-metoxidot tartalmazó 5 ml vízmentes metanolban oldunk. Az elegyet szobahőmérsékleten

1,5 órán át keverjük, majd vákuumban 30 °C hőmérsékleten szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szoba7

HU 219 355 Β hőmérsékleten 3 ml vízzel keveijük addig, amíg vékonyréteg-kromatográfiás (TLC) vizsgálat szerint a hidrolízis teljessé válik. A TLC-vizsgálatot szilikagélen, kifejlesztőszerként etil-acetát, metanol és 0,1 n HC1 5:4:1 arányú elegyének alkalmazásával végezzük. Az oldatot, amelynek pH-ja mintegy 10,5, Dowex 50x8 (H⁺) gyanta alkalmazásával fokozatosan pH=7,5-re állítjuk be. Amikor az oldat pH-ja a 7,5 értéket eléri, a szuszpenziót nyomás alatt működő szűrőn gyorsan leszűrjük. A szűrletet liofilizálva 83%-os hozammal 30 mg (6) képletű cím szerinti vegyületet nyerünk. •H-NMR (D₂O) δ (ppm): 2,07 (s, 3H, acetil CH₃), 3,59-3,70 m, 2H, H₇ & H₉.), 3,89 (dd, 1H, J₉₈ 2,6 Hz, -J_9>9. 11,8 Hz, H₉), 3,95 (m, 1H, H₈), 3,99 (széles d, 1H, J₄₅ 10,6 Hz, H₄), 4,21 (széles t, 1H, J₅₄ & J₅₆

10,6 Hz, H₅), 4,29 (széles d, 1H, J₆₅ 10,6 Hz, H₆), 5,66 (d, 1H, J₃₄ 1,9 Hz, H₃).

3. példa

Ammónium-5-acetamido-4-guanidino-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (7) előállítása (3. reakcióvázlat)

546 mg, 3 mmol S-metil-izokarbamid 15 ml vízben készült jégfürdőben hűtött oldatába beadagolunk 40 mg, 0,093 mmol, a 2. példa szerint előállított (5) képletű metil-7,8,9-tri-O-acetil-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonátot. A reakcióelegyet 5 °C hőmérsékleten 7 napon át keverjük, majd 35 ml Dowex 50 Wx8 (H⁺) gyantával töltött oszlopra öntjük. Az oszlopot 700 ml hideg vízzel mossuk, majd 1,5 mol/l-es ammónium-hidroxid-oldattal eluáljuk. A kapott 120 ml eluátumot nagyvákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagélen kromatografáljuk, első oldószerrendszerként etil-acetát, izopropanol és víz 1:5:1 arányú elegyét, második oldószerrendszerként 75%-os izopropanolt alkalmazunk. így 24,5%-os hozammal 8 mg cím szerinti (7) képletű vegyületet nyerünk.

A (7) képletű vegyület erősen pozitív Sakaguchireakciót ad, jelezve ezzel a guanidincsoport jelenlétét. Az alábbiakban megadjuk a (7) képletű vegyület NMRadatait.

•H-NMR (D₂O+CD₃OD): δ (ppm) 2,06 (s, 2H, acetil CH₃), 3,60 (széles d, 1H, J_7>8 9,4 Hz, H₇), 3,63 (dd, 1H, J₉.₈ 6,2 Hz, J₉. ₉ 11,8 Hz, H₉), 3,76 (széles d, 1H, J_{4 5}

9,4 Hz, H₄), 3,87 (dd, 1H, J₉₈ 2,6 Hz, J₉₉., 11,8 Hz, H₉), 3,93 (ddd, 1H, J₈₇ 9,4 Hz, J₈₉ 2,6 Hz, J₈₉. 6,2 Hz, H₈), 4,01 (dd, 1H, J₅₄ 9,4 Hz’, J₅₆ 10,6 Hz, H₅), 4,20 (széles d, 1H, J₆₅’l0,6 Hz, H₆),’5,63 (d, 1H, J₃₄

2,1 Hz, H₃).

4. példa

Nátrium-5-acetamido-4-(N,N-diallil-amino)2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2enopiranozonát (9) előállítása (4. reakcióvázlat) mg, 0,5 mmol allil-bromid és 90 mg, 0,209 mmol (5) képletű metil-5-acetamido-7,8,9-tri-Oacetil-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non- 2-enopiranozonát 5 ml acetonitrilben készült oldatába 116 mg, 0,418 mmol ezüst-karbonátot adunk. Az elegyet fénytől védve szobahőmérsékleten 16 órán át keverjük. A kapott szuszpenziót szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagéloszlopon flash-kromatografálással kezeljük, eluensként 10% metanolt tartalmazó etil-acetátot alkalmazunk. így 80%-os hozammal 85 mg (8) képletű metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-(N,N-diallil-amino)-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonátot nyerünk.

•H-NMR (CDC1₃): δ (ppm): 1,94, 2,05, 2,06, 2,11 (s, 12H, acetil CH₃x4), 2,97 (dd, 2H, J_10a40b ^& JiO'a.Krb

14,3 Hz, Jioa.ii & Jio'a,ii' 7,6 Hz, H_10a & H_1(ra), 3,24 (dd, 2H, Jjob.ioa & -ho’b.io'a 14,3 Hz, Jjob.n &

4,9 Hz, H_10b & H_Iffb), 3,58 (dd, 1H, J_4>3 2,4 Hz, J₄₅ 9,3 Hz, H₄), 3,79 (s, 3H, COOCH₃), 4,12-4,26 (m, 3H, H₆, H₉., H_s), 4,70 (dd, 1H, J_{9 8} 2,6 Hz, J₉₉.12,3 Hz, H₉), 5,09 (dd, 2H, Jj2cisz,i ι & Ji2'cisz,ir> 1θ>6 H^z, Jl2gem & Jl2'gem Hz, H|₂cisz & H^’cisz)» 5,14 (dd, 2H, Jl2transz,ll & Jl2’transz,ir 17,7 Hz, Jl2gem & Jl2'gem ~1,5 Hz, H_12transz & H|₂'_transz), 5,27-5,32 (m, 2H, H₈ & -CONH-), 5,55 (dd, 1H, J_{7 6} 2,1 Hz, J_{7 8} 4,7 Hz, H₇), 5,72 (m, 2H, H_n & H_n.), 6,07 (d, 1H, J₃₄

2,4 Hz, Hj).

mg, 0,156 mmol (8) képletű vegyületet 16,2 mg, 0,30 mmol nátrium-metoxidot tartalmazó 10 ml vízmentes metanolban oldunk. Az oldatot szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük, majd szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 5 ml vízben felvesszük, majd szobahőmérsékleten, 2 órán át állni hagyjuk. A kapott oldatot Dowex 50x8 (H⁺) gyantával semlegesítjük, majd fagyasztva szárítjuk. így 80%-os hozammal 49 mg (9) képletű cím szerinti vegyületet nyerünk.

•H-NMR (D₂O) δ (ppm): 1,94 (s, 3H, acetil CH₃), 3,24-3,44 (m, 4H, H₁₀x2 & H₁₀.x2), 3,48-4,33 (m, 7H, H₄, H₅, H_6í H₇, H₈, H₉ & H⁹’), 5,24-5,29 (m, 4H, H₁₂x2 & H₁₂.x2) 5,69 (d, 1H, J₃₄; ~2 Hz, H₃), 5,73-5,76 (m, 2H, H_n & H_ir).

5. példa

Nátrium-5-acetamido-4-N-(allil-amino)-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (11) előállítása (5. reakcióvázlat) mg, 0,40 mmol allil-bromid és 155 mg, 0,36 mmol (5) képletű vegyület 5 ml acetonitrilben készített oldatához 107 mg, 0,38 mmol ezüst-karbonátot adunk. Az elegyet fénytől védve szobahőmérsékleten 16 órán át keveijük. A kapott szuszpenziót szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagéloszlopon kromatografáljuk, eluensként etilcetát, izopropanol és víz 5:2:1 arányú elegyét alkalmazzuk. Az R_f=0,5 értékű frakciókat egyesítjük, és szárazra pároljuk. így 32%-os hozammal 53 mg (10) képletű vegyületet nyerünk. Ezenkívül 39%-os hozammal 61 mg (5) képletű kiindulási anyagot nyerünk vissza, amelynek R_f értéke 0,3, továbbá nyerünk még 11%-os hozammal 20 mg (8) képletű N,N-diallil-származékot, amelynek R_f értéke 0,9.

HU 219 355 Β

Ή-NMR (CDC1₃) [(10) képletű vegyület] δ (ppm): 1,96, 2,05, 2,06, 2,11 (s, 12H, acetil CH₃x4), 3,25 (dd, 1H, Jjoajob ^_ 14,1 Hz, Jioa,ii 5,8 Hz, Hi_Oa), 3,37 (dd, 1H, Jjobjoa -14,1 Hz, Jiob.n 5>9 Hz, Hi_Ob), 3,43 (dd, 1H, J₄₃ 3,1 Hz, J_4;5 7,5 Hz, H₄), 3,79 (s, 3H, COOCH₃), 4,09 (ddd, 1H, J_{5 4} 7,5 Hz, J_5NH9 1 Hz, J_{5 6} 8,1 Hz, H₅), 4,21 (dd, 1H, J₉.₈ 7,1 Hz, J₉.₉ -12,2 Hz, H₉.), 4,30 (dd, 1H, J_6]5 8,1 Hz’, J_6>7 4,1 Hz, H₆), 4,63 (dd, 1H, J₉₈

3.2 Hz, J₉,₉. -12,2 Hz, H₉), 5,09 (dd, 1H, J_12cisz>11

10.2 Hz, Ji2cisz,12transz -1,3 Hz, H_12cisz), 5,18 (dd, 1H, Jl2transz,l 1 17,1 Hz, J12,transz,12cisz ^_ 13 Hz, Hj₂transz)’

5,36 (ddd, 1H, J₈₇ 4,2 Hz, J₈₉ 3,2 Hz, J₈₉, 7,1 Hz, H₈), 5,57 (dd, 1H, J_{7 6}’ 4,1 Hz, J₇₈ 4,2 Hz, H₇), 5,65 (d, 1H, J_NH,5 9,1 Hz, -CONH-) , 5,83 (dddd, 1H, J_11>12transz

17,1 Hz, Jji,i2cisz 10j2 Hz, Jn,io_a 5,8 Hz, Jujob 5,9 Hz, H„), 6,09 (d, 1H, J_{3 4} 3,1 Hz, H₃).

mg, 0,11 mmol (10) képletű vegyületet 12 mg, 0,225 mmol nátrium-metoxidot tartalmazó 5 ml vízmentes metanolban 2 órán át szobahőmérsékleten keverünk, majd az elegyet szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 5 ml vízben oldjuk, és szobahőmérsékleten 2 órán át állni hagyjuk, majd Dowex 50x8 (H+) gyantával semlegesítjük. A vizes oldatot fagyasztva szárítjuk, így 78%-os hozammal 31 mg (11) képletű vegyületet nyerünk.

Ή-NMR (D₂O) δ (ppm): 2,02 (s, 3H, CH₃CO), 3,42 (dd, 1H, J_10a>10b -13,4 Hz, J_{10a ll} 6,6 Hz, H_10a), 3,52 (dd, 1H, Jjo_b,ioa -15,4 Hz, Jio_bin 6,3 Hz, Jio_b), 3,51-4,27 (m, 7H, H₄, H_s, H₆, H₇, H_g, H₉ & H₉.), 5,30 (dd, 1H, J]2cisz,12transz ~1>5 Hz, Ji2cisz,ll 10,3 Hz, Hl2cisz)> 5,34 (dd, 1H, Ji2transz,12cisz ~1>5 Hz, Ji2transz,ll

17,7 Hz, H_12transz) 5,72 (d, 1H, J_3;4 2,4 Hz, H₃), 5,89 (dddd, Jn.ioa 6,6 Hz, Jnjob 6,3 Hz, Jn.ncísz

10.3 Hz, Jn,i2transz ^3,7 Hz, Hjj).

6. példa

Nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxiD-glicero-D-talo-non-2-enopiranozonát (14) előállítása (6. reakcióvázlat)

500 mg, 1,04 mmol (2) képletű vegyület 205 mg,

2,6 mmol piridint tartalmazó 8 ml vízmentes diklórmetánban készült oldatához keverés közben, -30 °C hőmérsékleten 20 perc alatt hozzácsepegtetünk 367 mg,

1.3 mmol trifluor-metánsulfonsavanhidrid (Tf₂O) 2 ml diklór-metánban készült oldatát. A reakcióelegyet -30 °C hőmérsékleten további 5 órán át keveijük, majd vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 194 mg, 1,5 mmol Ν,Ν-diizopropil-etil-amint tartalmazó száraz dimetil-formamidban szobahőmérsékleten 16 órán át keveijük. A reakcióelegyet nagyvákuumban szárazra pároljuk a DMF eltávolítására. A visszamaradó anyagot 950 mg, 2,8 mmol tetra-(n-butil)-ammónium-hidrogén-szulfátot és 137 mg, 2,1 mmol nátriumazidot tartalmazó 5 ml toluol és 5 ml víz elegyítésével készült kétfázisú elegyben keveijük. Az elegyet szobahőmérsékleten 16 órán át keveijük, majd szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 50 ml etil-acetát és 15 ml víz között megosztjuk, a szerves fázist egymást követően 2 χ 5 ml vízzel mossuk, majd szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 5 ml piridinben felvesszük, kén-hidrogént buborékoltatunk át rajta, majd szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagéloszlopon flash-kromatográfiás eljárással kezeljük, első oldószerrendszerként etil-acetátot, második oldószerrendszerként etil-acetát, izopropanol és víz 5:2:1 arányú elegyét alkalmazzuk. A (13) képletű vegyület az etil-acetáttal eluálódik, 53%-os hozammal 260 mg terméket nyerünk. A második oldószerrendszerrel eluálódó frakciókból a pozitív ninhidrinreakciót adókat egyesítjük, és szárazra pároljuk. így 6,5%-os hozammal 32 mg (12) képletű vegyületet nyerünk.

MS (FAB) 431 (M++1), 414 (M+-NH₂)

Ή-NMR (CDC1₃+CD₃OD): δ (ppm): 1,96, 2,06, 2,08, 2,09 (s, 12H, acetil CH₃x4), 3,52 (dd, 1H, J₄₃

5.5 Hz, J₄₅ 4,5 Hz, H₄), 3,80 (s, 3H, COOCH₃),

4,16 (dd, 1H, J₆₅ 10,2 Hz, J₆₇ 2,3 Hz, H₆), 4,17 (dd, 1H, J₉.₉ -12,4 Hz, J₉.₈ 7,3 Hz, H₉·), 4,23 (dd, 1H, J₅₆

10,2 Hz, J₅₄ 4,5 Hz, H₅), 4,73 (dd, 1H, J₉₉, -12,4 Hz, J₉₈ 2,7 Hz, H₉), 5,34 (ddd, 1H, J₈₇ 4,7 Hz, J₈₉ 2,7 Hz, J₈’₉, 7,3 Hz, H₈), 5,45 (dd, 1H, J_7>b 2,3 Hz, J_7>8 4,7 Hz, H₇), 6,12 (d, 1H, J_{3 4} 5,5 Hz, H₃). ’

13C-NMR (CDC1₃ + CD₃OD): δ (ppm) 20,7 [CH₃C(O)O-], 23,1[CH₃C(O)N-], 43,8(C₅), 46,2(C₄), 52,4(COOCH₃), 62,3(C₉), 68,3, 71,8 (C₇, C₈), 73,0(C₆), 111,5(C₃), 143,8(C₂), 162,4(Ci), 170,3 & 170,8(CH₃COx4).

A (12) képletű vegyületet 100 mg Amberlite IRA-400 (OH-) gyantát tartalmazó 5 ml vízmentes metanolban szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. Az elegyet szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, a visszamaradó anyagot 5 ml vízben oldjuk és az oldat pH-ját 13-ra állítjuk 0,1 mol/l-es nátrium-hidroxiddal. A vizes oldatot szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük, majd Dowex 50x8 (H⁺) gyantával semlegesítjük, szűqük, és a szűrletet liofilizáljuk. így 70%-os hozammal 16 mg (14) képletű vegyületet nyerünk, amely pozitív ninhidrinreakciót ad.

Ή-NMR (D₂O) δ (ppm): 2,10 (s, 3H, CH₃CO), 3,67-3,76 (m, 2H, H₄ & H₉·), 3,92 (dd, 1H, J₉₈ 2,8 Hz, J₉₉. -11,9 Hz, H₉), 3,90-4,02 (m, 2H, H₇ & H₈), 4,37-4,44 (m, 2H, H₅ & H₆), 5,81 (d, 1H, J₃₄ 5,14 Hz, Hj).

7. példa

Nátrium-5-acetamido-4-azido-2,3,4,5-tetradezoxiD-glicero-D-talo-non-2-enopiranozonát (17) előállítása (7. reakcióvázlat)

500 mg, 1,04 mmol (2) képletű vegyület 205 mg,

2.6 mmol piridint tartalmazó 8 ml vízmentes diklórmetánban készült oldatához -30 °C hőmérsékleten, keverés közben, 20 perc alatt hozzácsepegtetjük 367 mg,

1,3 mmol trifluor-metánszulfonsavanhidrid (Tf₂O) 2 ml diklór-metánban készült oldatát. A reakcióelegyet ezután 3 °C hőmérsékleten 5 órán át keverjük, majd vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 194 mg, 1,5 mmol Ν,Ν-diizopropil-etil-amint tartalmazó száraz dimetil-formamidban szobahőmérsékleten 16 órán át keverjük. A reakcióelegyet ezután nagyvá9

HU 219 355 Β kuumban bepároljuk a DMF eltávolítására. A visszamaradó anyagot 950 mg, 2,8 mmol tetra-(n-butil)-ammónium-hidrogén-szulfátot és 137 mg, 2,1 mmol nátrium-azidot tartalmazó 5 ml víz elegyítésével készült kétfázisú elegyben keverjük. Az elegyet szobahőmérsékleten 16 órán át keverjük, ezután 5 ml, 0,2 mol/l-es hidrogén-kloriddal hígítjuk. Az elegyet szobahőmérsékleten 48 órán át keverjük, majd 50 ml etil-acetátot és 1 ml 2 mol/l-es hidrogén-kloridot adunk hozzá. A szerves fázist elkülönítjük, 3x5 ml vízzel mossuk, majd szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagéloszlopon flash-kromatográfiás eljárással kezeljük, eluensként etil-acetát és hexán 2:1 arányú elegyét alkalmazzuk. Az R_f=0,32 ért ékű frakciókat (etil-acetát és hexán 2:1 arányú elegyének eluensként való alkalmazásával) egyesítjük, majd szárazra pároljuk. így 8,4%-os hozammal 40 mg (15) képletű vegyületet nyerünk. Az oszlopot ezután etil-acetát és metanol 10:1 arányú elegyével eluáljuk, így 56%-os hozammal 280 mg (2) képletű kiindulási anyagot nyerünk vissza. A (15) képletű vegyületet fehér hab formájában izoláljuk.

MS (FAB) 457 (M++1), 414 (M⁺ -N₃).

IR (CHC1₃) cm-1 2108 (-N₃), 1748 (karbonil) Ή-NMR (CDC1₃) δ (ppm): 1,97, 2,04, 2,06, 2,07 (s, 12H, acetil CH₃x4), 3,82 (s, 3H, COOCH₃), 4,124,20 (m, 3H, C₆, C₄ & C₉), 4,51 (ddd, IH, J₅₄ 4,4 Hz, J₅₆ 10,7 Hz, J₅, NH, 10,1 Hz, H₅), 4,69 (dd’ IH, J_9>8

2,6 Hz, J_9>9, 12,4 Hz, H₉), 5,31 (m, IH, J_v 4,9 Hz, J₈\,

2.6 Hz, J₈₉. 7,0 Hz, H₈), 5,45 (dd, IH, J₇’₆ 2,1 Hz, J₇₈

4,9 Hz, H₇), 5,68 (d, IH, J_NH5 10,1 Hz, CONH), 6,15 (d, IH, J₃₄ 5,7 Hz, H₃).

13C-NMR (CDC1₃) δ (ppm) 20,7, 20,8 (CH₃CO-Ox x3), 23,1 (OCH₃ CO-NH, 44,8 (C₅), 52,6 (COOCH₃),

54,8 (C₄), 62,1 (C₉), 67,6, 71,3 (C₇, C₈), 73,5 (C₆),

104.5 (C₃), 146,3 (C₂), 161,5 (CJ, 169,9, 170,2,

170.5 (acetil, -C=Ox4).

mg, 0,088 mmol (15) képletű vegyületet 6,4 mg, 0,12 mmol nátrium-metoxidot tartalmazó 4 ml vízmentes metanolban oldunk. Az elegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük, majd vákuumban szárazra pároljuk. Az így kapott (16) képletű vegyületet 3 ml vízben oldjuk, szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük, pH-ját

6-7-re állítjuk Dowex 50x8 (H⁺) gyantával, majd az oldatot liofilizáljuk. így 83%-os hozammal 25 mg (17) képletű cím szerinti vegyületet nyerünk sárgás por formájában.

IR (KBr) cm-> 3400 (széles, -OH), 2108 (-N₃), 1714 (karbonil) •H-NMR (D₂O) δ (ppm): 1,97 (s, 3H, acetil), 3,54,4 (m, 7H, H₄, H_5j H₆, H₇, H₈, H₉ & H₉,), 6,07 (d, J₃,₄

5.6 Hz, H₃).

8. példa

Nátrium-5-acetamido-4-(N-metil-amino)-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (20) előállítása (8. reakcióvázlat) mg, 0,10 mmol metil-jodid és 48 mg, 0,11 mmol (5) képletű vegyület 6 ml acetonitrilben készült oldatához 42 mg, 0,15 mmol ezüst-karbonátot adunk. Az elegyet fénytől védve, szobahőmérsékleten 16 órán át keverjük. A kapott szuszpenziót szüljük, a szűrletet szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagélen kromatografáljuk, eluensként etil-acetát, izopropanol és víz 5:2:1 arányú elegyét alkalmazzuk. Az R_f=0,36 értékű frakciókat egyesítjük, és vákuumban szárazra pároljuk. így 51 %-os hozammal 25 mg (18) képletű vegyületet nyerünk.

MS (FAB) 445 (M⁺+l), 414 (M+ -NHCH₃).

Ή-NMR (CDC1₃) δ (ppm): 1,95, 2,05, 2,06, 2,12 (s, 12H, acetil CH₃x4), 2,45 (s, 3H, N-CH₃), 3,72 (dd, IH, J_{4 3} 2,3 Hz, J₄ 5 9,2 Hz, H₄), 3,89 (s, 3H, COOCH₃),

4,16 (dd, IH, J₉'₈ 7,2 Hz, J₉.₉ 12,3 Hz, H₉.), 4,26 (ddd, IH, J_{5 4} 9,2 Hz, J_{5 NH} 9,1 Hz’ J_{5 6} 9,0 Hz, H₅), 4,36 (dd, IH, lé,₅ 9,0 Hz, j_6>7 2,7 Hz, H₆), 4,64 (dd, IH, J_9>8

2,9 Hz, J₉₉. 12,3 Hz, H₉), 5,34 (m, IH, J₈₇ 4,8 Hz, J₈₉

2,9 Hz, J_8>9. 7,2 Hz, H_g), 5,51 (dd, IH, J_7>’₆ 2,7 Hz, <₈

4,8 Hz), 6,05 (d, IH, J₃₄ 2,3 Hz, H₃).

mg, 0,056 mmol (18) képletű vegyületet 5,4 mg, 0,1 mmol nátrium-metoxidot tartalmazó 5 ml vízmentes metanolban szobahőmérsékleten 2 órán át keverünk, majd az elegyet szárazra pároljuk. A kapott (19) képletű vegyületet 5 ml vízben oldjuk, és szobahőmérsékleten 2 órán át állni hagyjuk, majd Dowex 50 χ 8 (H+) gyantával semlegesítjük. A szűrletet liofilizáljuk. így 82%-os hozammal 15 mg (20) képletű vegyületet nyerünk. Ή-NMR (D₂O) δ (ppm): 1,94 (s, 3H, CH₃CO), 2,43 (s, 3H, N-CH₃, 3,5-4,3 (m, 7H, H₄, H₅, H₆, H₇, H_g, H₉, & H₉’), 5,65 (d, IH, J_3>4 2 Hz, H₃).

9. példa

Nátrium-5-acetamido-4-(N,N-dimetil-amino)2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2enopiranozonát (23) előállítása (9. reakcióvázlat) mg, 0,46 mmol metil-jodid és 100 mg, 0,23 mmol (5) képletű vegyület 15 ml acetonitrilben készült oldatához 127 mg, 0,46 mmol ezüst-karbonátot adunk. Az elegyet fénytől védve, szobahőmérsékleten 16 órán át keverjük. A kapott szuszpenziót szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagéloszlopon kétszer flash-kromatográfiás eljárással kezeljük, eluensként etil-acetát, izopropanol és víz 5:2:1 arányú elegyét alkalmazzuk. így 2 8%-os hozammal 30 mg (21) képletű vegyületet nyerünk színtelen hab formájában.

MS (FAB) 459 (M++1), 414 [m+ -N(CH₃)₂], Ή-NMR (CDClj) δ (ppm): 1,98, 2,05, 2,06, 2,12 (s, 12H, acetil, CH₃x4), 2,33 [széles s, 6H, N(CH₃)₂], 3,42 (dd, IH, J₄₃ 2,8 Hz, J₄₅ 8,6 Hz, H₄), 3,79 (s, 3H, COOCH₃), 4,17 (dd, IH, J₉.₈ 7,4 Hz, J₉,₉ 12,3 Hz, H₉.), 4,18 (ddd, IH, J_{5 4} 8,5 Hz, J_{5 NH} 8,9 Hz, J_{5 6} 9,0 Hz, H₅), 4,31 (dd, IH, J_6i5’ 9,0 Hz, J₆₇ 2,9 Hz, H₆),4,68 (dd, IH, J₉₈ 3,0 Hz, J₉₉> 12,3 Hz, H₉), 5,31 (m, IH, J_g7 4,4 Hz, J₈;₉ 3,0 Hz, J₈’_>9. 7,4 Hz, H_g), 5,51 (dd, IH, J_7>’₆ 2,9 Hz, J₇₈ 4,4 Hz, H₇), 5,79 (d, IH, J_NH5 8,9 Hz, CONH), 6,09 (d, IH, J₃₄ 2,8 Hz, H₃).

mg, 0,066 mmol (21) képletű vegyületet 90 mg száraz Amberlite IRA 400 (OH^-) gyantát tartalmazó

HU 219 355 Β ml vízmentes metanolban szobahőmérsékleten 3 órán át keverünk, majd a gyantát kiszűtjük az elegyből. A szűrletet és a mosófolyadékokat egyesítjük, majd szárazra pároljuk. így 20 mg (22) képletű vegyületet nyerünk, amelyet 5 ml vízben pH=12 értéken, szobahőmérsékleten 2 órán át keverünk, majd Dowex 50x8 (H⁺) gyantával pH=7,5-re állítunk. Az elegyet ezután szüljük, a szűrletet liofilizáljuk. így 66%-os hozammal 15 mg (23) képletű vegyületet nyerünk fehér por formájában.

Ή-NMR (D₂O) δ (ppm): 1,97 (s, 3H, acetil), 2,33 [s, 6H, -N(CH₃)₂], 3,50-4,26 (m, 7H, H₄, H₅, H₆, H₇, H₈, H₉ & H₉.), 5,71 (d, J₃₄ 1,8 Hz, H₃).

10. példa

Dinátrium-5-acetamido-4-(N-oxi-karbonil-metilamino)-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galaktonon-2-enopiranozonát (26) előállítása (10. reakcóvázlat) mg, 0,23 mmol metil-a-bróm-acetát és 100 mg, 0,23 mmol (5) képletű vegyület 12 ml acetonitriiben készült oldatához 64 mg, 0,23 mmol ezüst-karbonátot adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten, fénytől védve 16 órán át keveijük, majd szűrjük. A szűrletet szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagéloszlopon kromatografáljuk, eluensként etil-acetát, izopropanol és víz 5:2:1 arányú elegyét alkalmazzuk. Az R_f=0,60 értékű frakciókat összegyűjtjük, és szárazra pároljuk, így 68,5%-os hozammal 80 mg (24) képletű vegyületet nyerünk.

Ή-NMR (CDC1₃) δ (ppm): 1,97, 2,044, 2,047,

2,11 (s, 12H, acetil CH₃x4), 3,49 (AB, 2H, J_AB

17,6 Hz, H₁₀x2), 3,50 (dd, 1H, J₄₃ 2,9 Hz, J₄₅ 8,4 Hz, H₄), 3,71 (s, 3H, C_nOOMe), 3,79 (s, 3H, CjOOMe), 4,09 (ddd, 1H, J_{5 4} 8,4 Hz, J_{5 NH} 8,8 Hz, J_{5 6} 8,1 Hz, H₅),

4,17 (dd, 1H, J₉.₈ 7,4 Hz, J₉.₉ 12,3 Hz, H₉.), 4,32 (dd, 1H, J_6>5 8,1 Hz,’ J_6>7 4,1 Hz, H₆), 4,63 (dd, 1H, J_9>8

3,1 Hz, J₉₉t 12,3 Hz, H₉), 5,37 (m, 1H, J₈₇ 4,1 Hz, J₈₉

3.1 Hz, J₈’₉. 7,4 Hz, H_g), 5,56 (t, 1H, J_7>6 4,1 Hz, J₇’₈

4.1 Hz, H₇), 6,03 (d, 1H, J_{NH 5} 8,8 Hz, CONH), 6,04 (d, 1H, J₃₄ 2,9 Hz, H₃).

mg, 0,159 mmol (24) képletű vegyületet 18 mg, 0,32 mmol nátrium-metoxidot tartalmazó 20 ml vízmentes metanolban szobahőmérsékleten, 2 órán át keverünk, majd szárazra pároljuk. Az így kapott (26) képletű vegyületet 15 ml vízben oldjuk, az oldatot szobahőmérsékleten, 2 órán át állni hagyjuk, majd Dowex 50x8 (H+) gyantával pH=7-re állítjuk. A gyantát kiszűrjük, a szűrletet fagyasztva szárítjuk. így 94,6%-os hozammal 59 mg (25) képletű vegyületet nyerünk fehér por formájában. Ή-NMR (D₂O) δ (ppm): 2,04 (s, 3H, acetil), 3,58 (AB, 2H, J_AB 17,6 Hz, H₁₀x2), 3,50-4,40 (Μ, 7H, H₄, H₅, H₆, H₇, H₈, H₉ & H₉.), 5,68 (d, 1H, J_{3 4} 2,1 Hz, H₃).

11. példa

Nátrium-5-acetamido-4-(N-/2’-hidroxi-etil/-amino)-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non2-enopiranozonát (29) előállítása (11. reakciövázlat)

158 mg, 1,26 mmol bróm-etanol és 84 mg, 0,195 mmol (5) képletű vegyület 10 ml acetonitriiben készült oldatához 100 mg, 0,36 mmol ezüst-karbonátot adunk. Az elegyet fénytől védve szobahőmérsékleten, 7 napon át keverjük. Ezután az elegyet leszűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, a visszamaradó anyagot szilikagéloszlopon kromatografáljuk, eluensként etil-acetát, izopropanol és víz 5:2:1 arányú elegyét alkalmazzuk. Az Rf=0,4 értékű frakciókat egyesítjük, és szárazra pároljuk. így 40%-os hozammal 40 ml (27) képletű vegyületet nyerünk.

MS (FAB) 475 (M⁺+l), 414 (M+ -NHCH₂CH₂OH) Ή-NMR (CDC1₃) δ (ppm): 1,96, 2,05, 2,10 (s, 12H, acetil CH₃x4), 2,29 (széles s, 2H, NH & OH), 2,76 (ABm, 2H, H₁₀x2), 3,47 (dd, 1H, J₄₃ 2,9 Hz, J₄₅

7,5 Hz, H₄), 3,62 (t, 2H, J„ ₁₀ 4,9 Hz, H„ x2), 3,79 (s, 3H, -COOCH₃), 4,15 (ddd, 1H, J₅₄ 7,5 Hz, J₅₆ 8,4 Hz, J₅,_NH 8,3 Hz, H₅), 4,19 (dd, 1H, J₉.₈ 7,5 Hz, J₉.₉

12,3 Hz, H₉.), 4,29 (dd, 1 H, J_6S 8,4 Hz, J₆₇ 3,8 Hz, H₆), 4,65 (dd, 1H, J₉₈ 2,9 Hz, J₉₉. 12,3 Hz, H₉),

5,36 (m, 1H, J_8>7 4 Hz, J₈,₉ 2,9 Hz, J_8>9, 7,5 Hz, H₈), 5,55 (dd, 1H, J_{7 6} 3,8 Hz, J_{7 8} 4 Hz, H₇), 6,08 (d, 1H, J_3>4

2,9 Hz, H₃), 6,09 (d, 1H, J_{NH 5} 8,3 Hz, CONH). 13C-NMR (CDC1₃) δ’ (ppm): 20,6, 20,8 (CH₃-CO-O-χ 3), 23,10 (CH₃-CO-NH), 46,5 (C₅), 47,2 (C₁₀), 52,3 (CH₃COOCH₃), 55,6 (C₄), 61,1 (C_n),

62,1 (C₉), 68,1, 71,1 (C₇, C_g), 76,7 (C₆), 111,6 (C₃),

143,7 (C₂), 162,1 (C,), 170,1, 170,3, 170,6, 171,0 (acetil-karbonil χ 4).

mg, 0,084 mmol (27) képletű vegyületet 120 mg Amberlite IRA-400 (OH-) gyantát tartalmazó 10 ml vízmentes metanollal szobahőmérsékleten, 4 órán át keverünk, majd szűrünk. A szűrletet és a mosófolyadékokat egyesítjük, és szárazra pároljuk. A kapott (28) képletű vegyületet 10 ml vízben oldjuk, és az oldat pH-ját nátrium-hidroxid adagolásával 13-ra állítjuk. A vizes oldatot szobahőmérsékleten, 3 órán át állni hagyjuk, majd Dowex 50 x 8 (H⁺) gyantával pH 6-7-re állítjuk be. A gyantát kiszűrjük, a szűrletet liofilizáljuk. így 66%-os hozammal 20 mg (29) képletű vegyületet nyerünk fehér por formájában.

Ή-NMR (D₂O) δ (ppm): 1,99 (s, 3H, acetil), 2,91 (AB, 2H, H₁₀x2), 3,53-4,25 (m, 9H, H₄, H₅, H₆, H₇, H_g, H₉, H₉., H_n x2), 5,65 (d, J_3>4 2,24 Hz, H₃).

12. példa

Nátrium-2,3-didezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2enopiranozonát (35) előállítása (12. reakcióvázlat)

332 mg, 1,24 mmol (30) képletű vegyületet 50 mg Dowex 50 χ 8 (H⁺) gyantát tartalmazó 40 ml vízmentes metanollal szobahőmérsékleten, 16 órán át keverünk, majd az elegyet szüljük, és a szűrletet szárazra pároljuk, így 91,5%-os hozammal 320 mg, 1,13 mmol (31) képletű vegyületet nyerünk, ezt 5 ml acetil-kloridban szobahőmérsékleten, 3 napon át keveijük, majd szárazra pároljuk. így 93,6%-os hozammal 539 mg, 1,057 mmol (32) képletű vegyületet nyerünk. Ezt az anyagot 500 mg, 2,94 mmol ezüst-nitrátot és 90 mg, 0,65 mmol káliumkarbonátot tartalmazó 20 ml acetonitriiben oldjuk, és fénytől védve az oldatot szobahőmérsékleten, 16 órán át keveijük, majd szűrjük. A szűrletet kis térfogatra be11

HU 219 355 Β pároljuk, és 75 ml etil-acetát és 15 ml víz között megosztjuk. A szerves fázist 3 χ 10 ml vízzel mossuk, majd szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot szilikagéloszlopon kromatografáljuk, eluensként etil-acetát és hexán 2:1 arányú elegyét alkalmazzuk. így 40%-os hozammal 200 mg, 0,423 mmol tiszta (33) képletű vegyületet nyerünk.

Ή-NMR (CDC1₃) 8 (ppm): 2,062, 2,070, 2,073, 2,094, 2,096 (s, 15H, acetil -CH₃x5), 3,80 (s, 3H, COOCH₃), 4,19 (dd, 1H, J_9>8 5,9 Hz, J₉.₉ 12,3 Hz, H₉.), 4,33 (dd, 1H, J_{6 5} 9,4 Hz, J₆’₇ 3,0 Hz, H₆’), 4,57 (dd, 1H, J₉₈1,9 Hz, J₉₉.12,3 Hz, H₉), 5,20 (dd, 1H, J₅₄ 7,0 Hz, J₅’₆ 9,4 Hz, H_s), 5,38 (m, 1H, J₈₇ 5,1 Hz, J_{8 9} 1,9 Hz, J₈’₉. 5,9 Hz H₈), 5,49 (dd, 1H, J₇’₆ 3,0 Hz, J₇’₈ 5,1 Hz, H₇), 5,57 (dd, 1H, J₄₃ 3,1 Hz, J₄₅ 7,0 Hz, H₄), 5,97 (d, 1H, J_{3 4} 3,1 Hz, H₃). ’

100 mg, 0,211 mmol (33) képletű vegyületet 24 mg, 0,423 mmol nátrium-metoxidot tartalmazó 10 ml vízmentes metanollal szobahőmérsékleten 3 órán át keverünk, majd szárazra pároljuk. 90%-os hozammal 50 mg (34) képletű vegyületet nyerünk, amelyet 5 ml vízben oldunk, és az oldatot szobahőmérsékleten 3 órán át állni hagyjuk, majd Dowex 50x8 (H⁺) gyantával pH=7-re állítjuk be. Ezután az oldatot fagyasztva szárítjuk, így 91%-os hozammal 47 mg (35) képletű vegyületet nyerünk. •H-NMR (D₂O) δ (ppm): 3,69 (dd, 1H, J₉.₈ 5,6 Hz, J₉.₉ 12,0 Hz, H₉.), 3,76 (dd, 1H, J₅₄ 7,8 Hz, J₅₆ 10,5 Hz, H₅), 3,87-3,99 (m, 3H, H₇, H₈, H₉), 4,13 (d, 1H, J_6>5

10,5 Hz, H₆), 4,40 (dd, 1H J_{4 3} 2,3 Hz, J_4>5 7,8 Hz, H₄), 5,67 (d, 1H, J₃,₄ 2,3 Hz, H₃). ’

13. példa

Nátrium-4,5-diamino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-gliceroD-galakto-non-2-enopiranozonát (38) előállítása (13. reakeióvázlat)

125 mg, 0,40 mmol (6) képletű vegyület 5 ml hidrazin-hidrátban készült oldatát argongáz-atmoszférában 3 napon át 85 °C hőmérsékleten tartjuk, majd a kapott elegyet vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 15 ml vízben oldjuk, majd Amberlite IRA-400 (HCOO) gyantával töltött oszlopon engedjük át, és 1,5 mol/literes hangyasavval eluáljuk. A kapott 200 ml eluátumot szárazra pároljuk. A visszamaradó anyagot 10% vízzel dezaktivált szilikagélen kromatografáljuk, kifejlesztőszerként izopropanol és víz 4:1 arányú elegyét alkalmazzuk. Az R_f=0,l értékű frakciókat egyesítjük, szárazra pároljuk, majd fagyasztva szárítjuk. A visszamaradó anyagot, a (36) képletű vegyületet 10 ml vízben oldjuk, kisméretű, 10 ml Amberlite

IR-4B (OH ) gyantával töltött oszlopon engedjük át.

Az elfolyót szárazra pároljuk, így a (37) képletű vegyületet nyerjük.

MS (FAB): 249 (M⁺ +1). A (37) képletű vegyületet vízben oldjuk, pH-ját 0,1 mol/l-es nátrium hidroxiddal

7,5-re állítjuk, majd fagyasztva szárítjuk. így 20%-os hozammal 20 mg (38) képletű vegyületet nyerünk fehér por formájában.

Ή-NMR (D₂O) δ (ppm): 3,01 (dd, 1H, J₅₄ 9,7 Hz, J₅₆ 10,2 Hz, H₅), 3,58 (m, 2H, H₉’ & H₇), 3,80-3,89 (m, 3H, H₄, H₈ & H₉), 4,06 (d, 1H, J₆₅

10,2 Hz, H₆), 5,54 (d, 1H, J_{3 4} 2,4 Hz, H₃).

1. vizsgálati példa

Influenzavírus-neuraminidáz gátlása

Az előzőekben leírt vegyületeknek N2 influenzavírus-neuraminidáz elleni hatását in vitro biológiai vizsgálatban határoztuk meg Warner és O’Brien [Biochemistry 18, 2783-2787 (1979)] eljárását követve. Összehasonlításul azonos vizsgálatban mértük a 2-dezoxi-Nacetil-a-D-neuraminsav Kj-értékét, amelyet 3xl0⁴ mol/l-nek találtunk,

A K_rértékeket spektrofluorometriás eljárással határoztuk meg fluorogén szubsztrátként 4-metil-umbelliferil-N-acetil-neuraminsav (MUN) alkalmazásával a Meyers és munkatársai [Anal. Biochem. 101, 166-174 (1980)] által leírt módon. A vizsgálati elegy mindkét enzim esetén néhány, 0 és 2 mmol/1 közötti koncentrációban tartalmazta a vizsgálandó vegyületet, és mintegy 1 mE enzimet tartalmazott pufferben (32,5 mmol/1 MES, 4 mmol/1 CaCl₂, pH=6,5 N2 esetén; 32,5 mmol/1 acetát, 4 mmol/1 CaCl₂, pH=5,5 V. cholerae neuraminidáz esetén).

A reakció megindítására az elegyhez hozzáadjuk a MUN-t 75 vagy 40 pmol/l végkoncentrációban. Az elegyet 5 percig 37 °C hőmérsékleten tartjuk, majd a reakció leállítására 0,1 ml reakcióelegyhez 2,4 ml 0,1 mol/les, pH=10,2-es glicin-NaOH-ot adunk. A fluoreszcenciát 365 nm gerjesztésnél, 450 nm emissziónál olvassuk le megfelelő MUN-vakpróba alkalmazásával (amely enzimet nem tartalmaz), ennek értékét a leolvasásból levonjuk. A Kj-értéket a Dixon-görbéról határozzuk meg (a tengelyeken az 1/fluoreszcencia, illetve a vegyület koncentrációja szerepelnek). Eredményeinket az 1. táblázatban foglaltuk össze, amennyiben más megjelölés nem szerepel, az értékek az N2 neuraminidáz gátlására vonatkoznak.

1. táblázat

Neuraminidáz-influenzavírus in vitro gátlása

Vegyület	Ki (mol/1)
2-Dezoxi-N-acetil-a-D-neuraminsav	3xl04
Nátrium-5-acetamido-4-azido-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non2- enopiranozonát (4)	2xl0-b
Nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-Dgalakto-non-2- enopiranozonát (6)	6x10-« l,9xl0-2 (N9 neuraminidáz, pH 6,5) 1 χ 10-« (N2 vírus, pH 7,5)

HU 219 355 Β

1. táblázat (folytatás)

Vegyület	K, (mol/1)
Ammónium-5-acetamido-4-guanidino- 2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-Dgalakto-non-2-enopiranozonát (7)	1,7 xlO-8 >5xl0-8 (N9 neuraminidáz) 4,5 χ 102 * 4 (V. cholerae neuraminidáz, pH 5,8) >10-2 (birkaneuraminidáz, pH 4,5)
Nátrium-5-acetamido-4-N,N-diallil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-Dgalakto-non-2-enopiranozonát (9)	4x10-6
Nátrium-5-acetamido-4-N-allil-amino- 2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-Dgalakto-non-2-enopiranozonát (11)	2,5x10-6 (N2 és N9 neuraminidáz)
Metil-5-acetamido-7,8,9-tri-O-acetil-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-talo-non-2-enopiranozonát (12)	mintegy 3 χ 10-3 *
Metil-7,8,9-tri-0-acetil-2,3,5-tridezoxi-4’,5’-dihidro-2’-metil-oxazolo[5,4d]D-glicero-D-talo-non-2-enopiranozonát (13)	3x10-5
Nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-talonon-2-enopiranozonát (14)	1 x 10-7 (N2 és N9 neuraminidáz)
Nátrium-5-acetamido-4-azido-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-talonon-2-enopiranozonát (17)	2,8x10-5
Nátrium-5-acetamido-4-N-metil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-Dgalakto-non-2-enopiranozonát (20)	1,15x10-6
Nátrium-5-acetamido-4-N,N-dimetil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-Dgalakto-non-2-enopiranozonát (23)	7xl0-7
Metil-5-acetamido-4-N-metoxi-karbo- nil-metil-amino-2,3,4,5-tetradezoxiD-glicero-D-galakto-non-2-enopira- nozonát (25)	7x10-6
Nátrium-5-acetamido-4-N-2’-hidroxi- etil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-Dglicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (29)	1,6x10-6 (N2 és N9 neuraminidáz)
Nátrium-2,3-didezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (35)	4,8 xlO-4
Nátrium-4,5-diamino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2enopiranozonát (38)	6,5xl0-7
Metil-5,9-diacetamido-2,3,5,9-tetradez-oxi-D-glicero-D-galakto-non-2enopiranozonát (41)	3,6x10-5
5,9-Diacetamido-2,3,5,9-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav(42)	1,45x10-5
Metil-5-acetamido-9-ciano-2,3,5,9-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non2-enopiranozonát (43)	mintegy 3 χ 10-3
5-Acetamido-9-ciano-2,3,5,9-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non2-enopiranozonsav (44)	3x10-6

2. vizsgálati példa 45

Influenzavírus in vitro replikációjának gátlása

Influenza A/Singapur/1/57 (H2N2) és influenza B/Viktória/102/85 vírusok in vitro replikációjának gátlását mértük Madin Darby kutyavese (MDCK)-sejtekben képződő vírusplakkképződés csökkenésének méré- 50 sével.

Hatlyukú szövettenyésztő lemezeken szaporított, összefüggően nőtt egyrétegű MDCK-sejteket beoltunk 0,3 ml vírussal, amelyet úgy hígítottunk meg, hogy lyukanként mintegy 50-100 plakkot adjanak. A vírusok hí- 55 gítását szérummentes, minimálesszenciális tápközeggel (MÉM) végeztük, amely tápközeg 2 pg/ml N-tozil1-fenilalanin-klór-metil-ketonnal (TPCK) kezelt tripszint (Worthington-enzimek) és a vizsgálandó vegyületet tartalmazta. 60

A vírusokat szobahőmérsékleten 1 órán át hagyjuk adszorbeálódni, és a sejtekre meghatározott sejttenyésztő tápközeget rétegezőnk, ennek egyik változata szerint lyukanként 4 ml, a vizsgálandó anyagot tartalmazó DCCM-l/agar felülrétegező anyagot alkalmazunk. A DCCM-1 egy szérummentes komplett sejtszaporító tápközeg (Biological Industries), amely végkoncentrációként 2 pg/ml, TPCK-val kezelt tripszint és 0,001% DEAE-dextránt tartalmaz. 5%-os agart (Indubiose) a lemezre való rétegezés előtt 1:10 arányban hígítunk.

A rétegezés megtörténte után a lemezeket 37 °C hőmérsékleten, 5% szén-dioxidot tartalmazó légtérben 3 napon át inkubáljuk. Ezután a sejteket 5%-os glutáraldehiddel rögzítjük, karbon-fukszinnal színezzük, és a vírusplakkokat megszámláljuk. Eredményeinket a 2. táblázatban ismertetjük.

HU 219 355 Β

2. táblázat

Vegyület	IC50 plakkcsökkcntés (pmol/l)
Influenza A	Influenza B
Nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galaktonon-2-enopiranozonát (4-amino-Neu5Ac2en) (6)	1,6	1,6
Nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-talo-non-2enopiranozonát (14)	3,0	1,2
Ammónium-5-acetamido-4-guanidino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-Dgalakto- non-2-enopiranozonát (7)	1,6	1,6
Nátrium-5-acetamido-4-N-2’-hidroxi-etil-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-gliceroD-galakto-non-2-enopiranozonát (29)	60	7
Nátrium-5-acetamido-4-N-allil-N-hidroxi-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-Dgalakto-non-2-enopiranozonát (45)	4,7	2,7
Nátrium-4,5-diamino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (38)	11	6,8

A nátrium-5-acetamido-4-N-allil-N-hidroxi-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát [(45) számú vegyület] könnyen előállítható az 5. példa szerint előállított (11) vegyületből oxidációs eljárások alkalmazásával.

3. vizsgálati példa

Irt vivő vírusellenes aktivitás

Megvizsgáltuk a 20. példa szerinti in vitro vizsgálatban neuraminidázellenes aktivitással bírónak bizonyult 2., 3. és 6. példa szerinti vegyületeket (4-amino-, 4-guanidino-, 4-epi-amino-származék), valamint a DANA-vegyületet (2-dezoxi-N-acetil-a-D-neuraminsav) in vivő vírusellenes aktivitását egy standard in vivő vizsgálatban.

Ezek a vegyületek egereknek influenza A vírussal történt fertőzését megelőzően, illetve azzal együtt intranazálisan adagolva csökkentették a vírus titerét a tüdőszövetben 1-3 nappal a fertőzést követően.

Az egereket intranazálisan (50 μΐ 10³ TCIDso egység/egér H2N2 influenza A vírussal (A/Sing/1/57) befertőzzük. A vizsgálandó vegyületeket intranazálisan adagolunk 12,5 vagy 25 mg/testtömeg-kg dózisban 50 pl vizes oldat/egér mennyiségben) a következők szerint: 24 órával és 3 órával a fertőzést megelőzően; 3 órával a fertőzést követően, majd a fertőzést követő 1., 2. és 3. napon naponta kétszer. Összehasonlításul alkalmaztuk a szerkezetileg rokon ribavirin- és amantadinvegyületeket is.

Az egereket a fertőzés után 1,2, illetve 3 nappal leöltük, tüdejüket eltávolítottuk, és a tüdőben a vírustitert mértük. A titereket grafikusan ábrázoltuk, és a görbe alatti terület százalékos értékeként (AUC, %) fejeztük ki kezeletlen egerekhez hasonlítva. Eredményeinket a 3. táblázatban ismertetjük.

Mindhárom megvizsgált vegyület nagyobb aktivitást mutatott, mint a DANA.

A vizsgálat száma	Vegyület	Dózis (mg/testtömeg-kg)	AUC %
1.	Nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-gliceroD-galakto-non-2-enopiranozonát (4-amino-Neu5Ac2en) (6)	25	0,06
	Amantadin	25	0,08
	DANA	25	0,18
2.	Ammónium-5-acetamido-4-guanidino-2,3,4,5-tetradezoxi-Dglicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (7)	12,5	0,03
	Ribavirin	25	29,8
	Amantadin	25	0,2
	DANA	12,5 12,5	0,03 2,0
3.	Nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-gliceroD-talo-non-2-enopiranozonát (14)	12,5	21,1
	Amantadin _ DANA 55	12,5	8,8
	12,5	48,0

Formálási példák

Az alábbi formulációk a találmány szerinti készítmények példái: 60

1. Vizes oldat (I) általános képletű vegyület Benzalkónium-klorid tömeg%

10,0

0,04

HU 219 355 Β

1. Vizes oldat Fenil-etil-alkohol Tisztított víz kiegészítésül

2. Vizes, segédoldószeres oldat (I) általános képletű vegyület Benzalkónium-klorid Polietilénglikol 400 Propilénglikol

Tisztított víz kiegészítésül

3. Aeroszol (I) általános képletű vegyület Lecitin Hajtógáz 11 Hajtógáz 12

4. Száraz por (I) általános képletű vegyület Laktóz

A formulációk előállítására a hatóanyagot és a segédanyagokat a gyógyszerkészítésben szokásos módon elegyítjük.

Megjegyezzük, hogy a találmány nem korlátozódik az előzőekben példákban bemutatott megoldásokra.

tömeg%

0,40

100,0 tömeg%-ra tömeg%

10,0

0,04

10,0

30,0

100,0 tömeg%-ra tömeg%

7,5

0,4

25,6

66,5 tömeg%

40,0

60,0

Claims (24)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK 25

   1. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek, 4helyzetű epimerjeik és gyógyászati szempontból elfogadható sóik előállítására - a képletben

   R³ jelentése azido- vagy guanidinocsoport, -NHR⁶ 30 vagy -N(R⁶)₂;

   R⁴ jelentése amino-, hidroxil- vagy 2-7 szénatomos alkanoil-amino-csoport;

   R⁵ jelentése -CH(OH)CH(OH)CH₂OH;

   R⁶ jelentése hidrogénatom, allil-, 1-6 szénatomos 35 alkil-, hidroxi-(l-6 szénatomos alkil)- vagy karboxi-(l-6 szénatomos alkil)-csoport, azzal jellemezve, hogy az R³ helyettesítőként azidocsoportot tartalmazó (I) általános képletű vegyületek előállítására egy adott eset- 40 ben védett (III) általános képletű vegyületet - ahol R⁴ és R⁵ jelentése a tárgyi körben megadott, L jelentése kilépőcsoport - fém-aziddal reagáltatunk, vagy egy adott esetben védett (I) általános képletű vegyületet az alábbi reakciók közül eggyel vagy töb- 45 bel egy másik (I) általános képletű vegyületté alakítunk:

   i) egy R³ helyettesítőként álló azidocsoportot aminocsoporttá alakítunk és/vagy ii) egy R³ helyettesítőként álló aminocsoportot gua- 50 nidinocsoporttá alakítkunk, vagy iii) egy R³ helyettesitőként álló aminocsoportot az R³ jelentésében meghatározott helyettesített aminocsoporttá alakítunk, és kívánt esetben iv) egy R⁴ helyettesítőként alkanoil-amino-csopor- 55 tót tartalmazó vegyületet R⁴ helyettesítőként aminocsoportot tartalmazó vegyületté alakítunk, és bármely fenti eljárással kapott (I) általános képletű vegyületről az adott esetben jelen lévő védőcsoporto(ka)t eltávolítjuk, és kívánt esetben 60

   v) bármely fenti eljárással kapott (I) általános képletű vegyületet gyógyászati szempontból elfogadható sóvá alakítunk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás az (I) általános képletű vegyületek körébe tartozó (II) általános képletű vegyületek és gyógyászati szempontból elfogadható sóik előállítására - a képletben R³ jelentése azidovagy guanidinocsoport, -NHR⁶ vagy -N(R⁶)₂ általános képletű csoport, és R⁶ jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket reagáltatjuk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek és gyógyászati szempontból elfogadható sóik előállítására, amelyekben R³ jelentése-NHR⁶ vagy -N(R⁶)₂ általános képletű csoport, a többi helyettesítő jelentése az 1. vagy 2. igénypontban megadott, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket reagáltatjuk.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás az olyan (I) általános képletű vegyületek és gyógyászati szempontból elfogadható sóik előállítására, amelyekben R³ jelentése -NH₂ csoport, a többi helyettesítő az 1-3. igénypontokban megadott, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket reagáltatjuk.
5. 5. Az 1. igénypont szerinti eljárás nátrium-5-acetamido-4-azido-2,3,4,5-teetradezoxiD-glicero-galakto-non-2-enopiranozonát (4-azidoNeu5Ac2en);

   nátrium-5-acetamido-4-(N-allil-amino)-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát;

   nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxiD-glicero-D-talo-non-2-enopiranozonát (4-epi-aminoNeu5Ac2en);

   nátrium-5-acetamido-4-(N,N-diallil-amino)-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát és nátrium-5-acetamido-4-(N,N-dimetil-amino)2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket reagáltatjuk.
6. 6. Az 1. igénypont szerinti eljárás az (I) általános képletű vegyületek körébe tartozó (lb) általános képletű vegyületek és gyógyászati szempontból elfogadható sóik előállítására - a képletben

   R^3b jelentése azidocsoport, -NHR^6b vagy -N(R^6b)₂;

   R^4b jelentése -NHCOCH₃;

   R^6b jelentése hidrogénatom, allilcsoport vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket reagáltatjuk.
7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás az R^3b helyettesítőként aminocsoportot tartalmazó vegyületek előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket reagáltatjuk.
8. 8. Az 1. igénypont szerinti eljárás az

   5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav és az

   5-acetamido-4-guanidino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav

   HU 219 355 Β és gyógyászati szempontból elfogadható sóik előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket reagáltatjuk.
9. 9. Az 1. igénypont szerinti eljárás az (I) általános képletű vegyületek, ezen belül az (Ib) általános képletű vegyületek és sóik körébe tartozó

   5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav és gyógyászati szempontból elfogadható sói;

   nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxiD-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát;

   5-acetamido-4-guanidino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav és gyógyászati szempontból elfogadható sói;

   ammónium-5-acetamido-4-guanidino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát előállítására, azzal jellemezve, hogy a megfelelően helyettesített reagenseket reagáltatjuk.
10. 10. Eljárás gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1-9. igénypontok bármelyike szerint előállított (I) általános képletű hatóanyagot vagy gyógyászati célra alkalmas sóját - a képletben a helyettesítők jelentése az 1-9. igénypontok bármelyikében megadott - gyógyászati célra alkalmas hordozóés/vagy egyéb segédanyaggal elegyítjük, és gyógyászati készítménnyé formáljuk.
11. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként (Ib) általános képletű vegyületet vagy gyógyászati célra alkalmas sóját használjuk.
12. 12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti eljárás gyógyászati készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy a készítményt intranazális adagolásra szolgáló formára hozzuk.
13. 13. (I) általános képletű vegyületek, 4-helyzetű epimeijeik és gyógyászati szempontból elfogadható sóik

    - a képletben

    R³ jelentése azido-, guanidino- vagy hidroxilcsoport, -NHR⁶ vagy -N(R⁶)₂;

    R⁴ jelentése amino-, hidroxil- vagy 2-7 szénatomos alkanoil-amino-csoport;

    R5 jelentése -CH(OH)CH(OH)CH₂OH;

    R⁶ jelentése hidrogénatom, allil-, 1-6 szénatomos alkil-, hidroxi-(l-6 szénatomos alkil)- vagy karboxi(1-6 szénatomos alkil)-csoport;

    azzal a megkötéssel, hogy ha R³ jelentése -OH csoport, akkor R⁴ jelentése 2-7 szénatomos alkanoil-amino-csoporttól eltérő.
14. 14. A 13. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik körébe tartozó (II) általános képletű vegyületek és gyógyászati szempontból elfogadható sóik

    - a képletben R³ jelentése azido- vagy guanidinocsoport, -NHR⁶ vagy -N(R⁶)₂ általános képletű csoport és R⁶ jelentése hidrogénatom vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport.
15. 15. A 13. vagy 14. igénypont szerinti vegyületek körébe tartozó olyan vegyületek és gyógyászati szempontból elfogadható sóik, amelyek (I) általános képletében R³ jelentése -NHR⁶ vagy -N(R⁶)₂ általános képletű csoport, a többi helyettesítő jelentése a 13. vagy 14. igénypontban megadott.
16. 16. A 13-15. igénypontok bármelyike szerinti vegyületek körébe tartozó olyan vegyületek és gyógyászati szempontból elfogadható sóik, amelyek (I) általános képletében R³ jelentése -NH₂ csoport, a többi helyettesítő a 13-15. igénypontokban megadott.
17. 17. A 13. igénypont szerinti vegyületek körébe tartozó nátrium-5-acetamido-4-azido-2,3,4,5-tetradezoxiD-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát (4-azidoNeu5Ac2en);

    nátrium-5-acetamido-4-(N-allil-amino)-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát;

    nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxiD-glicero-D-talo-non-2-enopiranozonát (4-epi-aminoNeu5Ac2en);

    nátrium-5-acetamido-4-(N,N-diallil-amino)-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát;

    nátrium-5-acetamido-4-(N,N-dimetilamino)-2,3,4,5tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonátés nátrium-2,3-didezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2enopiranozonát.
18. 18. A 13. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek körébe tartozó (Ib) általános képletű vegyületek és gyógyászati szempontból elfogadható sóik - a képletben

    R^3b jelentése azidocsoport, -NHR^6b vagy -N(R^6b)₂;

    R^4b jelentése -NHCOCH₃;

    R^6b jelentése hidrogénatom, allilcsoport vagy 1-6 szénatomos alkilcsoport.
19. 19. A 18. igénypont szerinti vegyületek körébe tartozó, R^3b helyettesítőként aminocsoportot tartalmazó vegyületek.
20. 20. A 13. igénypont szerinti vegyületek körébe tartozó

    5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav és az

    5-acetamido-4-guanidino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav és gyógyászati szempontból elfogadható sóik.
21. 21. A 13. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek és sóik, ezen belül az (Ib) általános képletű vegyületek és sóik körébe tartozó

    5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav és gyógyászati szempontból elfogadható sói;

    nátrium-5-acetamido-4-amino-2,3,4,5-tetradezoxiD-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát;

    5-acetamido-4-guanidino-2,3,4,5-tetradezoxi-Dglicero-D-galakto-non-2-enopiranozonsav és gyógyászati szempontból elfogadható sói;

    ammónium-5-acetamido-4-guanidino-2,3,4,5-tetradezoxi-D-glicero-D-galakto-non-2-enopiranozonát.
22. 22. Gyógyászati készítmények, amelyek a 13-21. igénypontok bármelyike szerinti (I) általános képletű hatóanyagot vagy gyógyászati célra alkalmas sóját - a képletben a helyettesítők jelentése a 13-21. igény16

    HU 219 355 Β pontok bármelyikében megadott - és gyógyászati célra alkalmas hordozó- és/vagy segédanyagot tartalmaznak.
23. 23. A 22. igénypont szerinti gyógyászati készítmények, amelyek hatóanyagként (Ib) általános képletű ve- 5 gyületet vagy gyógyászati célra alkalmas sóját tartalmazzák.
24. 24. A 22. vagy 23. igénypont szerinti gyógyászati készítmények intranazális adagolásra szolgáló formában.