HU224109B1

HU224109B1 - Burkolótábla kötéselemekkel

Info

Publication number: HU224109B1
Application number: HU0105354A
Authority: HU
Inventors: Maik Moebus
Original assignee: Kronospan Technical Company Ltd.
Priority date: 1999-12-27
Filing date: 2000-02-18
Publication date: 2005-05-30
Also published as: JP2003518575A; AU3424100A; HK1038385A1; ES2206205T3; LV12741A; EP1157176B1; PL349278A1; EP1283313A1; LV12741B; KR100474656B1; CN1177983C; SI20592A; HUP0105354A3; EE200100442A; RO120984B1; CA2363184A1; ATE252674T1; CN1318125A; LT4903B; LT2001085A

Abstract

A találmány tárgya burkolótábla kötéselemekkel, amely kötéselemek egytovábbi burkolótáblával alakzáró kötést formálnak, kötéselemként azegyik burkolótábla magában foglal oldalt egy, két merev szár képezte,hornyot, a két merev szár egyike hosszabb, mint a másik, a hosszabbmerev szár egy kisüllyesztéssel van ellátva, a másik burkolótáblamagában foglal oldalt egy eresztéket, ahol az ereszték az alsó vagyfelső oldalán egy orral van ellátva, és az orr a kisüllyesztésbebepattanó módon van kialakítva. A találmány szerinti megvalósításlényege, hogy egy burkolótábla (1) a rövid harántoldalon legalább egyrugalmas szárral (6) van ellátva, és a rövid harántoldalon lévő horony(3) szárai lényegében véve egyenlő hosszúak.

Description

(54) Burkolótábla kötéselemekkel (57) Kivonat

A találmány tárgya burkolótábla kötéselemekkel, amely kötéselemek egy további burkolótáblával alakzáró kötést formálnak, kötéselemként az egyik burkolótábla magában foglal oldalt egy, két merev szár képezte, hornyot, a két merev szár egyike hosszabb, mint a másik, a hosszabb merev szár egy kisüllyesztéssel van ellátva, a másik burkolótábla magában foglal oldalt egy eresztéket, ahol az ereszték az alsó vagy felső oldalán egy orral van ellátva, és az orr a kisüllyesztésbe bepattanó módon van kialakítva. A találmány szerinti megvalósítás lényege, hogy egy burkolótábla (1) a rövid harántoldalon legalább egy rugalmas szárral (6) van ellátva, és a rövid harántoldalon lévő horony (3) szárai lényegében véve egyenlő hosszúak.

HU 224 109 Β1

A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 6 lap ábra)

HU 224 109 Β1

A találmány tárgya burkolótábla kötéselemekkel, amely kötéselemek egy további burkolótáblával alakzáró kötést formálnak, kötéselemként az egyik burkolótábla magában foglal oldalt egy, két merev szár képezte, hornyot, a két merev szár egyike hosszabb, mint a másik, a hosszabb merev szár egy kisüllyesztéssel van ellátva, a másik burkolótábla magában foglal oldalt egy eresztéket, ahol az ereszték az alsó vagy felső oldalán egy orral van ellátva, és az orr a kisüllyesztésbe bepattanó módon van kialakítva.

Az ismert burkolótáblák közül, például az EP 090 6994 A1 számú dokumentumból megismerhető vékony tábla, amely általában hosszúkás alakú, és amelyet oldalt, tehát a hosszanti és harántoldalakon például hornyok és eresztékek révén további burkolótáblákkal össze lehet kapcsolni. Az egymással összekapcsolt burkolótáblákat elsősorban padlóburkolatnak vagy falburkolatnak alkalmazzák. A fugát, amely a két burkolótábla között létrejön, a továbbiakban kötésfugának nevezzük.

Burkolótáblát a technika állása szerint többek között rövid ütemidejü futószalagos sajtolóeljárással gyártanak, éspedig a következő módon. Gyantával átitatott fóliaszerű rétegre, amit „ellenmenetű” papírnak is neveznek, ráhelyeznek egy hordozólemezt. Erre egy gyantával átitatott, fóliaszerű, díszítéssel ellátott további réteget fektetnek. Az ilyen réteget „dekorpapír” néven ismerik. A dekorrétegre következő rétegként egy korund- és gyantatartalmú, fóliaszerű réteget visznek fel. Ez a réteg „overlay” néven ismert. A burkolótábla felületének kívánt keménységét az overlay révén érik el. Nevezett rétegrendszert fogószerkezetekkel megfogják a pereménél fogva, és egy sajtológéphez szállítják. A sajtológép lényegében véve két, egymással párhuzamos helyzetű lapból áll, amelyek körülbelül 200 °C-ra fel vannak hevítve. A rétegrendszert a sajtológép alsó lapjára helyezik. Utána lesüllyesztik a felső lapot, hogy a rétegrendszert összesajtolják. A gyanták a két lapon keresztül kapott hőtől megömlenek. Ezután felemelik a felső lapot. A szívókorongokkal ellátott fogószerkezeteket az összesajtolt rétegrendszer fölé viszik, és lesüllyesztik. A szívókorongokat ráhelyezik a rétegrendszerre, és rászívják. A vákuummal rögzített szívókorongokkal felemelik a rétegrendszert, és kiszállítják a sajtológépből. Az így előállított rétegrendszerből megfelelő berendezésekkel burkolótáblákat szabnak ki, amelyek szokásosan mintegy 1200-1300 mm hosszúak, 5-15 mm vastagok és mintegy 200 mm szélesek. Végül hornyokat és eresztékeket marnak be a burkolótáblákba. A burkolótáblákat padlóburkolásra vagy lambériázásra alkalmazzák.

Az összekapcsolt burkolótáblákból például padlóburkolatot állítanak össze, amely laminált padlóként ismert.

Avégett, hogy az összeenyvezést el lehessen kerülni, a WO 96/27721 számú dokumentumból ismert egy dugaszolós profil burkolótáblához, amely ismert módon mindenekelőtt horonyból és eresztékekből áll. Ezen túlmenően minden ereszték a felső és/vagy alsó oldalán legalább egy végigmenő orral el van látva. Minden horony el van látva egy kisüllyesztéssel, így az orr vagy orrok a két burkolótábla egymásba dugaszolása után a megfelelő kisüllyesztésbe kerülnek. így alakzáró kötés jön létre két burkolótábla között. Nem kell enyvet alkalmazni ahhoz, hogy a burkolótáblákból padlóburkolatot vagy falborítást lehessen összeállítani.

Mindegyik burkolótábla a két-két hosszanti és harántoldalán horonnyal és eresztékkel van ellátva.

Amennyiben egy burkolótáblát a hosszanti oldalával a szomszédos burkolótábla hosszanti oldalához képest eltoltan kapcsolnak össze, akkor szükséges vagy hasznos lehet, ha a burkolótáblát az alakzáró összekapcsolás után oldalvást el lehet tolni. Oldal menti eltolás lehetősége kívánatos lehet például avégett, hogy így egyenes oldalszélet kapjunk. Az is kívánatos, hogy két burkolótáblát, amelyek a harántoldalaikkal egymással határosak, utólag tovább egymásba tudjunk tolni, hogy így zárt felületet kapjunk.

A technika állása szerint, amint az a WO 96/27719 vagy a WO 96/27721 számú dokumentumból ismert, az orrkisüllyesztés-ereszték-horony kötés a két burkolótábla teljes hosszanti oldalán végigmegy. Ha utólag a hosszanti oldalak mentén párhuzamosan el kell tolni egymáshoz képest két burkolótáblát, nagy súrlódási erőket kell legyőzni.

A nagy súrlódási erők elkerülésére az EP 0 698 162 B1 számú dokumentum szerint játékot (Δ) terveznek be egy reteszelőhorony és egy reteszelőelem reteszelőfelülete között.

A WO 97/47834 számú dokumentumban többek között enyvmentes kötést javasolnak két olyan burkolótábla között, amelyeknél egy oldalsó horony alsó, kiálló szára rugalmasra van kialakítva. A geometria - főleg az alsó száron lévő kiugrás pozíciója vonatkozásában - úgy van kialakítva, hogy két burkolótáblát lényegében véve síkban történő mozgatással össze lehet kapcsolni egymással.

A szárak nagy rugalmasságának az a hátrányos következménye, hogy a mechanikus összekapcsolás vízszintes irányban kevésbé stabil.

A találmány feladata olyan burkolótáblákat rendelkezésre bocsátani, amelyek egymással enyv nélkül és stabilan összekapcsolhatók.

A kitűzött feladat megoldására megalkottunk egy burkolótáblát kötéselemekkel, amely kötéselemek lehetővé tesznek egy további burkolótáblával való alakzáró kötést. Kötéselemként az egyik burkolótábla magában foglal oldalt egy két merev szár képezte hornyot; a két merev szár egyike hosszabb, mint a másik; a hosszabb merev szár egy kisüllyesztéssel van ellátva; a másik burkolótábla magában foglal oldalt egy eresztéket; az ereszték az alsó vagy felső oldalán egy orral van ellátva; az orr és a kisüllyesztés úgy van elrendezve, hogy az orr a kisüllyesztésbe tud pattanni. A találmány szerint az eresztéknek az orral ellátott oldala el van látva egy kisüllyesztéssel, főleg lerézselés formájában, miáltal a két burkolótábla egymásba illesztett állapotában a főleg lerézselés képezte kisüllyesztés révén az ereszték orral ellátott oldala és a hosszabb merev szár között térköz marad. A találmány lényege, hogy egy burkolótábla a rövid harántoldalon legalább egy rugalmas szárral van

HU 224 109 Β1 ellátva, és a rövid harántoldalon lévő horony szárai lényegében véve egyenlő hosszúak.

Az egyik burkolótábla legalább egy oldalsó, belemart horonnyal van ellátva, amelyet két oldalnyúlvány vagy szár képez. Az egyik szár a másikon túlnyúlik, vagyis hosszabb, mint a másik. Mindkét szár merev, tehát lényegében véve nem rugalmas. Egy szár a találmány értelmében akkor merev, ha ezen szárat a WO 97/47834 számú dokumentum kitanításától eltérően nem lehet rugalmasan úgy elhajlítani, hogy két burkolótáblát síkbeli egymásba tolással egymásba lehessen illeszteni. A hosszabbik szárban legalább egy kisüllyesztés van kialakítva.

Egy második burkolótábla oldalt eresztékkel van ellátva, amelyet két burkolótábla egymással összekapcsolása végett az előbb említett horonyba be kell vezetni. Az ereszték legalább egy kiálló orral van ellátva az alsó vagy felső oldalán, amely a szár említett kisüllyesztésébe kerül, amikor két burkolótáblát egymásba illesztünk. Az orr ekkor a kisüllyesztés fenekéig ér.

Az ereszték úgy van kialakítva, hogy az egyik oldalán (az alsó vagy felső oldalon) legalább a nyitott végénél a horony vele határos szára és a vonatkozó oldal között távköz van, amikor az ereszték a megfelelő horonyba be lett illesztve. Tehát az ereszték vonatkozó alsó vagy felső oldala és a szomszédos szár között térköz marad. Ezen térköz legalább az ereszték nyitott végéig ér, miáltal a nyitott vég nem érinti a szárat. Az ereszték leginkább le van rézselve, miáltal az ereszték ezen a részen csúcshoz hasonlóan összefut. A vonatkozó alsó vagy felső oldalnál arról az oldalról van szó, amely a kisüllyesztéssel ellátott szárral határos. Ezen lerézselés révén, illetve a biztosított szabad tér révén nagyobb erőkifejtés nélkül két burkolótábla kötésfugája körüli elfordítómozgással egyik burkolótáblát egy másik burkolótáblától el lehet választani, illetve két burkolótáblát elfordítómozgással egymással össze lehet kapcsolni. Az eresztéket tehát elfordítómozgás révén egy szomszédos burkolótábia megfelelő hornyába anélkül mozgatjuk be, hogy a kisüllyesztéssel ellátott szárat erősen meg kellene hajlítani.

Az EP 0855482 B1 számú dokumentumból ismert ugyan ilyen elfordítómozgás. A dokumentumból azonban nem ismert az a megoldás, hogy egy eresztéknél térközt teremtünk például az említett lerézselés révén, hogy egy szomszédos szár meghajlítását el lehessen kerülni.

A találmány szerinti geometria révén lehetővé válik, hogy egy burkolótáblában lévő oldalsó horony szárait merevre lehessen kialakítani. A két burkolótábla közötti alakzáró kötés így nagyon stabil.

Az orr a kisüllyesztés fenekéig ér, hogy kompenzáljuk azt, hogy az ereszték a lerézselés tájékán immár nem határos a szárral, eltérően a technika állásától. Ilyen érintkezési felületre ugyanis szükség van ahhoz, hogy egy burkolótábla felülete a szomszédos burkolótábla felületéhez képest terhelés hatására ne süllyedhessen le.

Az orr egy további oldala a kisüllyesztés egyik oldalsó falával érintkezik, amikor két burkolótábla egymásba van illesztve. Arról az oldalról, illetve falról van szó, amely révén két burkolótábla között reteszelés jön létre (a burkolótáblák felületével párhuzamosan). így biztosítani lehet, hogy a két burkolótábla közötti kötésfuga hézagmentes legyen.

A horony szárában lévő kisüllyesztés főleg vájatként van kialakítva, amely két burkolótábla közötti kötésfugával párhuzamos helyzetű. A kisüllyesztés természetesen más kialakítású is lehet. Például kisüllyesztésként szóba jöhet hosszú lyuk is, amelybe egy további burkolótábla megfelelő orra be tud pattanni.

A találmány egyik kiviteli alakjánál az eresztéknek a lerézseléssel ellátott oldala és a kiálló szár között hézag vagy játék lehet betervezve. Ez megkönnyíti két burkolótábla egymásba illesztését. Azért lehet hézagot betervezni, mert az orr érintkezik a kisüllyesztés fenekével, és átveszi az ereszték és horony között szokásos esetben általában fennálló érintkezés funkcióját. A hézag vagy játék néhány századmilliméterre korlátozódhat, és az alsó határa előnyösen például 3/100 mm.

Egy találmány szerinti burkolótábla tehát a hosszanti és/vagy harántoldalain magában foglal olyan eszközöket, amelyek révén két burkolótáblát alakzáróan össze lehet kapcsolni egymással. A találmány értelmében akkor beszélünk alakzáró kötésről, ha két egymásba illesztett, egy síkban fekvő burkolótáblát az alakzárás következményeként a síkban maradva már csak a kötésfugával párhuzamosan lehet eltolni, arra merőlegesen azonban nem. Arra viszont van még mód, hogy egy burkolótáblát a kötésfuga körül elfordítsunk, és így két burkolótáblát egymástól elválasszunk. Ezen mozgás közben egyik burkolótábla elhagyja az említett síkot. Olyan fajta eltolás, amelynél a sík elhagyása nem valósul meg, a taglalt elfordító mozgás közben nem történik.

A technika állásához képest előnyös módon az alakzárás nagyobb számú orr segítségével jön létre. Mindegyik orr a szomszéd orrtól távközre van. Ezzel a megoldással lecsökkentjük azt a súrlódást, amelyet le kell győzni akkor, amikor két burkolótáblát a kötésfugával párhuzamosan el akarunk tolni.

A feltalálók egyik teljesítménye az, hogy felismerték, hogy hátrányos, ha - mint a technika állása szerinti megoldásoknál - az orr egy ereszték teljes hosszában végigmegy. Ilyen hosszan végighúzódó orr betervezése helyett a találmány egyik kiviteli alakjánál nagyobb számú orrot tervezünk be, amelyek viszonylag rövid szakaszokra terjednek csak ki. Ezen intézkedés révén egyfelől elérjük, hogy a kívánt alakzáró kötést a kötésfuga teljes hosszában biztosítjuk, másfelől elérjük, hogy a nem kívánt nagy súrlódási erőket lecsökkentjük.

Azt rábízhatjuk a szakemberre, hogy a két orr közötti távközt, az egyes orrok hosszát, valamint a kötésfugára eső orrok számát néhány kísérlet alapján úgy válassza meg, hogy az ismertetett hatások optimalizálva legyenek.

A találmány egy előnyös kiviteli alakja esetén egy burkolótábla valamennyi hosszanti vagy harántoldalán egy horonnyal vagy eresztékkel el van látva. Az eresztéket bevezetjük egy szomszédos burkolótábla hornyá3

HU 224 109 Β1 ba, hogy két burkolótáblát egymással összekapcsoljunk. Egy burkolótábla a hosszanti és harántoldalain legalább egy vájattal vagy nagyobb számú orral el van látva. A vájat vagy orr a burkolótábla azon felületére, amely a padlófelületet vagy falburkolat-felületet képezi, lényegében véve merőlegesen van kialakítva. Az orrok vagy vájatok pozíciója úgy van megválasztva, hogy két burkolótábla összekapcsolt állapotában az orrok legalább egy vájatba belekerülnek, és ezáltal a kívánt alakzáró kötés létrejön.

A szóban forgó kiviteli alak egyszerűen és megbízhatóan működő példa a találmány szerinti burkolótáblára. A burkolótáblának elsősorban azon hosszanti vagy harántoldala van az orrai ellátva, amelyen az ereszték ki van alakítva. Ebben az esetben a burkolótáblának a hosszanti vagy harántoldala, amely horonnyal van ellátva, legalább egy vájattal van ellátva.

Ez a kiviteli alak csupán példa. Alternatív módon a burkolótáblának az a hosszanti vagy harántoldala, amelyen az orrok vannak, lehet az is, amely horonnyal van ellátva. A vájat ebben az esetben azon a hosszanti, illetve harántoldalon vagy harántoldalakon van kialakítva, amely/ek az eresztékekkel van/nak ellátva.

A találmány egyik kiviteli alakja esetében egy hosszanti vagy harántoldal mentén az orrok között egyenletes távköz van. Más szóval, az orrok szabályosan vannak elrendezve egy hosszanti vagy harántoldal mentén. Ezáltal biztosítva van, hogy két burkolótábla közötti összekapcsoló erők a kötésfuga teljes hosszában egyenletesen elosztva működjenek.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakja esetében két orr közötti távköz nagyjából megfelel egy orr felső peremének a hosszanti vagy harántoldal mentén mért hosszával. Azt találtuk, hogy ha az orrok és a távközök ekkora kiterjedésűek, illetve így vannak méretezve, akkor az egyfelől biztosítja a két burkolótábla közötti alakzáró kötést, másfelől biztosítja a nem kívánt nagy súrlódási erők jelentős lecsökkentését.

A találmány egy további kiviteli alakjánál az orr felső peremének egy szomszédos orr felső pereméig tartó átmenete kör alakú ívet ír le. Ilyen átmenetet különösen egyszerűen és gazdaságosan lehet marással előállítani.

Ha két burkolótábla a hosszanti oldaluk mentén egymással össze van kapcsolva, és egy harmadik burkolótáblát hozzájuk illesztünk, akkor rendszeresen előáll az az igény, hogy két burkolótáblát az (általában rövid) harántoldalaknál egymással összekapcsoljunk. Ekkor már nincs mód a korábban leírt, kötésfuga körüli elfordítómozgás végrehajtására, hogy két burkolótábla két (főleg rövid) oldalát egymással összekapcsolhassuk. Hogy az összekapcsolás mégis lehetséges legyen, következőképp kialakított horony-ereszték kötést alkalmazunk. A horonynak egyenlő hosszú nyúlványai, illetve szárai vannak. Legalább az egyik nyúlvány, illetve szár rugalmas. Az egyik szár a hornyon belül egy kisüllyesztéssel van ellátva. Az eresztéken van egy orr. Amikor az egyik burkolótábla eresztékét betoljuk a másik burkolótábla hornyába, akkor előtte a rugalmas szárat lehajlítjuk, hogy lehetővé váljék az egymásba illesztés. Végül az orr bepattan a kisüllyesztésbe. A két burkolótábla ekkor úgy össze van kapcsolva egymással, hogy a hozzájuk tartozó kötésfugánál egyáltalán nem marad hézag vagy játék.

Az imént leírt kiviteli alaknál két burkolótáblát a hosszanti széleiknél fogva elfordítómozgással kapcsolunk össze egy harmadik burkolótábla hosszanti szélével. Utána a két előbb említettet eltolással egymásnak nekitoljuk. Végül az egyik burkolótábla rugalmas szárát (lefelé vagy felfelé) alkalmas módon kihajtjuk, hogy így a szomszédos ereszték bele tudjon kerülni a horonyba. Ezt követően az utóbb említett ereszték orra a rugalmas horony kisüllyesztésébe bepattan. A két elsőként említett burkolótábla ezek után a rövid szélük mentén is össze van egymással kapcsolva.

Gyártástechnológiai okokból a nevezett horony két szára közötti távolság a horony nyitott vége irányában nő. Ekkor sokkal jobban és gyorsabban ki lehet marni a horony belsejében egy kisüllyesztést.

Az ereszték alakját ilyenkor előnyös a horony leírt alakjához illeszteni, hogy jó tartást biztosítsunk. Az ereszték tehát a nyitott vége felé elkeskenyedik.

A nevezett három burkolótábla kíméletes szétválasztása végett először is a két elsőként említett burkolótáblát elfordítómozgással ellentétes forgásirányban elválasztjuk a harmadik burkolótáblától. Esetleges sérülések elkerülése végett most nem hajlítjuk ki a rugalmas szárat, hogy a hozzá tartozó eresztéket ki lehessen húzni a horonyból. Ehelyett az eresztéket a kötésfuga menti eltolással oldalvást húzzuk ki.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük a találmány néhány kiviteli alakját a mellékelt rajzok alapján. A rajzokon az

1-3. ábra egy burkolótábla hosszanti oldalainak első kiviteli alakját szemlélteti, amelynél a hosszanti oldalak merev szárakkal vannak ellátva; a

4. ábrán rugalmas szárakkal ellátott rövid harántoldalak egyik kiviteli alakja látható; az

5. ábrán egy különösen előnyös kiviteli alak méretezett rajza látható (méretek milliméterben); a

6. ábra az 5. ábra szerinti kiviteli alakot méretadatok nélkül mutatja; és végül a

7. ábra egy burkolótábla harántoldalain található különösen előnyös profilt szemléltet.

Az 1. ábra metszetben mutat két, 1, 2 burkolótáblát, amelyek a találmány értelmében egymással alakzáróan össze vannak kapcsolva. Az 1 burkolótábla hosszanti oldala 3 horonnyal van ellátva. A 2 burkolótábla hosszanti oldala 4 eresztékkel van ellátva. A 4 ereszték a 3 horonyba be lett fordítva, tehát most a 3 horonyban van. Egymásba fordításkor az 5 kötésfuga forgástengelyként funkcionált. Az 5 kötésfuga az a fuga, amely a két, 1, 2 burkolótábla között található. A 3 horonnyal ellátott hosszanti oldalon van egy kiálló alsó 6 szár. A hosszanti oldalon található ezen alsó 6 szár a találmány értelmében merev, mivel a 6 szárat nem lehet rugalmasan annyira hátranyomni, hogy a 2 burkolótábla 4 eresztékét síkban mozgatva be lehessen tolni a 3 horonyba. Az

HU 224 109 Β1 alsó 6 szárba lényegében véve függőlegesen felülről bele lett marva egy vájat formájú 7 kisüllyesztés. A vájat formájú 7 kisüllyesztés az 1 burkolótábla teljes hosszanti oldalán végigmegy. A 2 burkolótáblában a 4 ereszték alatt egy további 8 kisüllyesztés van. Ezen további 8 kisüllyesztés felső oldalán 9 orrok vannak kialakítva. Az

1. ábrán látható, hogy a vájat formájú 7 kisüllyesztésbe milyen módon nyúlik bele az egyik 9 orr. A 9 orrok pozíciója a 7 kisüllyesztéshez képest úgy van méretezve, hogy az 1 burkolótábla a 2 burkolótáblával a burkolótáblák felső 10 felületén szorosan összezár. Tehát az 5 kötésfugánál a felső felületben egyáltalán nincs hézag. Amennyiben zárt felső 10 felület biztosítása nem teszi szükségessé, akkor a 9 orrok és a 7 kisüllyesztés között 11 hézag van hagyva. így gyártási méretszórásból adódó hibákat el lehet kerülni. Ezen túlmenően a hézag a két burkolótábla egymásba fordítását is megkönnyíti. A 4 ereszték alsó oldalán egy 12 lerézselés van. Tehát a 4 ereszték az alsó oldalán hegyesen összefut. A12 lerézselés azért van kialakítva, hogy a 4 eresztéket akadálytalanul be lehessen fordítani a 3 horonyba anélkül, hogy közben a merev 6 szárat, illetve alsó nyúlványt észrevehetően le kellene hajlítani. A 4 ereszték vége nem nyúlik teljesen bele a 3 horonyba, így ott marad egy 13 hézag. A gyártási pontatlanságok okozta esetleges problémákat nevezett hézag betervezésével el lehet kerülni. A 3 horony felső oldala kifelé egy 14 lerézselésbe megy át. Ezáltal ezen a helyen ugyancsak marad egy hézag a két 1, 2 burkolótábla között. A 14 lerézselés kialakítása révén további tér szabadon marad, amelyre a 4 ereszték horonyba befordításához szükség van. A 9 orr a vájat formájú 7 kisüllyesztés fenekéig ér.

Rátérve a 2. ábrára, a 2a. ábra a 2 burkolótábla eresztékkel és 9 orrokkal ellátott hosszanti oldalát mutatja elölnézetben. Egy 9 orr felső peremétől egy szomszédos 9 orr felső pereméig tartó átmenet kör alakú ívet ír le, amit az ábrán a kör alakú 15 vonallal jeleztünk. Ilyen átmenetek kialakítása különösen leegyszerűsíti az egymástól elkülönülő 9 orrok gyártását. A 9 orrok egyenletesen vannak elosztva a hosszanti oldal mentén. Két 9 orr közötti távköz nagyjából megfelel egy 9 orrnak a hosszanti oldal mentén mért hosszával, amint az a 2a. ábrán jól látható.

A 2b. ábrán a 2 burkolótábla alulnézetben látható. A vonalkázott területek az orrok pozícióját jelzik.

Azáltal, hogy a 9 orrok között orrmentes térközök vannak hagyva, a 9 orrok és a vájat formájú 7 kisüllyesztés közötti súrlódási erők csekély értéken vannak tartva. Ezen túlmenően két burkolótábla között az egész hosszanti oldal mentén alakzárás előidézte összekapcsoló erők működnek. így egyfelől biztosítva van a kívánt megbízható kötés. Másfelől az 5 kötésfuga mentén gyakran nagy erőkifejtés nélkül el lehet tolni még a burkolótáblákat egymáshoz képest.

Amikor a 4 ereszték a 3 horonyba be van dugva, a 9 orr a 3. ábrán látható módon a vájat formájú 7 kisüllyesztés fenekéig ér, és azzal érintkezik. Ezen túlmenően a 4 ereszték alsó oldala és a szomszédos 6 szár között 17 hézag van hagyva. Amennyiben a felső 10 felület például a 16 pozícióban a nyíllal jelzett irányú terhelést kap, lényegében véve a 9 orr és a vájat formájú 7 kisüllyesztés közötti érintkezés a felelős azért, hogy az 5 kötésfuga a fellépő emelőerők hatására nem nyílik ki hátrányos módon, és nem keletkezik egy hézag, amibe szennyeződések kerülhetnek. A szóban forgó érintkezés tehát biztosítja a kívánt kötés stabilizálását, annak ellenére, hogy a 4 ereszték alsó oldalánál közte és a 3 horony között 17 hézag van hagyva. A 17 hézag megkönnyíti két burkolótábla egymásba illesztését.

A 4. ábra egy rövid oldalra vonatkozik, amelynek van egy 6 szára, amely a találmány értelmében rugalmas. A rugalmasságot egyfelől a 6 szár biztosítja, amely hosszabb, mint az előző ábrákon szemléltetett 6 szár. Ezenkívül a 6 orr nem ér le a 7 kisüllyesztés fenekéig. A 6 szárat tehát kevésbé kell lenyomni ahhoz, hogy a 4 eresztéket be lehessen tolni a 3 horonyba anélkül, hogy elfordító- vagy billentőmozgásra szükség lenne.

A kívánt rugalmasságot alternatív vagy kiegészítő megoldásként természetesen alkalmas anyagokat választva is el lehet érni. Ezenkívül a szár vastagságát is kellően le lehet csökkenteni a kívánt rugalmas tulajdonságok biztosítása végett.

Előnyös módon a 3 horony másik szárában is van egy kisüllyesztés. Ebben az esetben a 4 ereszték felületén egy vagy több orr van kialakítva, amelyek a felső szárban lévő kisüllyesztésbe kerülnek, és abba be tudnak pattanni. A 3 horony felső szára ebben az esetben a találmány értelmében ugyancsak rugalmasra van kialakítva. Ezzel a megoldással javítható a reteszelés.

Az osztrák 405560 számú szabadalmi dokumentumban további példák találhatók arra, hogy még milyen módon lehet egy rövid oldalt rugalmas, egyenlő hosszú oldalsó szárakkal, a másik oldalt pedig azzal illeszkedő összekapcsoló elemekkel ellátni.

Ha az 1, 2 burkolótáblák 4. ábrán szemléltetett oldalainak kötését oldani kell, akkor előnyös módon mellőzzük a 3 horony szárainak széthajlítását, mert úgy könnyen sérüléseket okozhatnánk. Jobb módszer, ha például a 2 burkolótáblát a 4. ábra papírsíkjába betoljuk. A 7 kisüllyesztés ekkor sín gyanánt működik. A 9 orr addig csúszik ezen sín mentén, amíg a két burkolótábla közötti kötés oldva nincs.

Az 5. és 6. ábrán ugyanaz a kiviteli alak látható. Az 5. ábrán meg vannak adva a pontos méretek milliméterben. A 6. ábrán hivatkozási jelekkel ellátva látható a kiviteli alak. A burkolótáblák alsó oldalára lépészaj-csillapító anyagból egy 18 réteg van felhordva, és a burkolótáblákkal szilárdan összekapcsolva, ami révén különösen jó csillapítás érhető el.

A 9 orr a 7 kisüllyesztés fenekéig ér, hogy arra a korábban leírt módon rá tudjon támaszkodni. Alternatívaképp vagy kiegészítésképp a 6 szár nyitott végén a 19 kiemelkedés egészen a 9 orron kialakított 20 kisüllyesztés végéig elér. így hasonló megtámasztás jön létre.

Az 5. ábrán feltüntetett méretek úgy vannak megválasztva, hogy gyakorlatilag alig kell erő, hogy a két burkolótáblát a kötés peremei körüli elfordítómozgással

HU 224 109 Β1 egymásba lehessen illeszteni. Kiemelendő, hogy a 6 szárat nem kell lehajlítani két burkolótábla egymásba illesztéséhez.

Az 5. ábrán az orr a felső oldalán mérsékelt lerézseléssel van ellátva, amihez a 3 horony felső oldala megfelelően illesztve van. Az orr tehát a nyitott vég felé elkeskenyedik, mivel mind a felső oldalán, mind az alsó oldalán megfelelő lerézselésekkel van ellátva. A felső oldalon a lerézselés előnyösen nagyobb távolságra terjed ki, mint az alsó oldalon, mert így - amint azt kísérletek alátámasztották - különösen egyszerűen lehet az orrot a horonyba bevezetni.

A 7. ábra egy harántoldal különösen előnyös kiviteli alakját mutatja metszetben. A 3 horony lényegében véve a nyitott végéig bővül, hogy a 7 kisüllyesztéseket gyorsan és megbízhatóan be lehessen marni.

A találmány szerinti burkolótáblának az a tulajdonsága, hogy egyrészt a keskeny oldalakkal megegyezően egy síkban való elcsúsztatás révén enyvmentes kötés jön létre, másrészt pedig az, hogy azonos hosszúságú szárakkal rendelkezik, különböző előnyöket nyújt. Az azonos hosszúságú szárak alkalmazásával anyagot lehet megtakarítani, másrészt a kötés a síkban való eltolás révén különösen megbízhatóvá válik. Meg kell említeni azonban az ilyen típusú kötések egy hátrányát is, mégpedig azt, hogy két burkolótábla egy síkban való eltolása által ismét könnyen kihúzhatóvá válnak. Ezért játszik fontos szerepet, ha egy rögzítőelem számára a horony belsejében egy kevés hely rendelkezésre áll, amely a rögzítést a padlózat felső felületével lehetővé teszi. Ez többnyire a keskeny oldalakon található.

A burkolótábla hosszú oldala egy merev nyúlvánnyal rendelkezik, és hosszú oldal csak megdöntéssel kapcsolható egy további burkolótáblával való összekötésre, ehhez pedig egy nagy súrlódóerőt kell legyőzni, hogy a burkolótábla egy azonos hosszúságú kötésfuga mentén eltolható legyen.

Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a viszonylagos gyenge kötés a keskeny oldalakon ezáltal nem oldható, mert az említett nagy súrlódóerő alapján egy elcsúsztatás viszonylag nehezen valósul meg.

A jelen burkolóelem, szemben a technika állásával, több előnnyel rendelkezik, egyrészt a viszonylagos költségtakarékos kivitelt említjük, másrészt pedig azt a tényt, hogy a keskeny oldalon, ahol a szárak azonos hosszúságúak, a kötés itt is megbízhatóan szilárd, mivel az említett hátrányt kompenzálja a nagy súrlódóerőt biztosító merev nyúlvány a hosszú oldalon.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Burkolótábla kötéselemekkel, amely kötéselemek egy további burkolótáblával való alakzáró kötést formálnak,

- kötéselemként az egyik burkolótábla magában foglal oldalt egy, két merev szár képezte, hornyot,

- a két merev szár egyike hosszabb, mint a másik,

- a hosszabb merev szár egy kisüllyesztéssel van ellátva,

- a másik burkolótábla magában foglal oldalt egy eresztéket,

- az ereszték az alsó vagy felső oldalán egy orral van ellátva,

- az orr a kisüllyesztésbe bepattanó módon van kialakítva,

- az eresztéknek az orral ellátott oldala el van látva egy kisüllyesztéssel, főleg lerézselés formájában, miáltal a két burkolótábla egymásba illesztett állapotában a főleg lerézselés képezte kisüllyesztés révén az ereszték orral ellátott oldala és a hosszabb merev szár között térköz marad, azzal jellemezve, hogy egy burkolótábla (1) a rövid harántoldalon legalább egy rugalmas szárral (6) van ellátva, és a rövid harántoldalon lévő horony (3) szárai lényegében véve egyenlő hosszúak.
2. Az 1. igénypont szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy egymásba pattantott állapotban az orr (9) a kisüllyesztés (7) fenekéig ér, vagy a szár (6) nyitott végén lévő kiemelkedés (19) egészen azon kisüllyesztés (20) végéig elér, amelyet a hozzá tartozó burkolótábla (1, 2) alsó oldalán lévő orr (9) képez.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy az eresztéknek (4) az orral (9) ellátott oldala a horony (3) belsejében egy kisüllyesztéssel van ellátva, és a burkolótáblák (1, 2) egymásba illesztett állapotában egy hézag (17) marad.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy az orr (9) érinti a kisüllyesztés (7) oldalfalát, amely révén a két burkolótábla (1,2) között kötés van kialakítva.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy a kisüllyesztés egy vájat.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy az ereszték (4) az orrtól (9) a lerézselésig (12) a hosszabb merev szártól (6) egy hézag (17) által el van választva.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy az egyik burkolótábla (2) egyik hosszanti oldalán vagy egyik harántoldalán nagyobb számú orr (9) van kialakítva, és az egyes orrok (9) és a szomszédos orrok (9) között távköz van.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy az orrok (9) a burkolótábla felületére (10) lényegében véve merőlegesen állnak ki.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy eresztékek (4), hornyok (3), kisüllyesztések (7) és orrok (9) úgy vannak kialakítva, hogy az alakzáró kötés egy eresztéknek (4) egy horonyba (3) való befordításával van kialakítva.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy eresztékek (4), hornyok (3), vájat formájú kisüllyesztések (7) és orrok úgy vannak méretezve, hogy az egymással összekapcsolt burkolótáblák hornya (3) és eresztékének (4) nyitott vége között térköz vagy hézag (13) marad, miáltal az ereszték (4) egy horonyba (3) befordítható.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy egy hosszanti oldal

HU 224 109 Β1 vagy harántoldal mentén egyenletesen vannak az orrok (9) elosztva.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy két orr (9) közötti távköz hozzávetőleg megfelel egy orr hosszanti oldal 5 vagy harántoldal menti hosszának.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy egy orr (9) felső peremétől egy szomszédos orr (9) felső pereméig tartó átmenet egy kör alakú ív. 10
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy legalább egy ereszték (4) a felső oldalán lerézseléssel (14) van ellátva, ezáltal az ereszték (4) a nyitott vég felé elkeskenyedő.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti burkolótáblák, azzal jellemezve, hogy egy horony (3) kifelé a felső oldalán lerézseléssel (14) van ellátva, miáltal az ereszték (4) és a horony (3) között egymásba illesztett állapotban térköz marad.

HU 224 109 Β1

Int. Cl.⁷: E 04 F 15/04

HU 224 109 Β1 Int. Cl.⁷: E 04 F 15/04

2b. ábra

HU 224 109 Β1 Int. Cl/: E 04 F 15/04