HU217593B - Eljárás és berendezés feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítő nyújtásához elaszticitása létrehozásához - Google Patents

Abstract

A találmány eljárás feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítőnyújtására nyújtásirányú elaszticitás létrehőzására, legalább akiindűlási nyújtási pőntig, feszítetlen, első elasztőmer réteget ésehhez felületén szakaszősan vagy főlytőnősan hőzzáerősített, egynyújtható, de az első rétegnél kisebb rűgalmas visszaalakűlású,főlytőnős szövedéket tartalmazó, feszítetlen másődik rétegettartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéknek egy hárőmdimenziós,legalább részlegesen egymáshőz illeszkedő felületű (23, 24, 510, 520),ellentétes nyőmást kifejtő eszközpárba (21, 25, 400, 440) valóbetáplálásával és a feszítetlen, laminált szövedék egyes részeinek ahárőmdimenziós, részlegesen egymáshőz illeszkedő felületű (23, 24,510, 520), ellentétes nyőmást kifejtő eszközpár (21, 25, 400, 440)illeszkedő felületével közös érintkezési pőntjai mentén a feszítetlenlaminált szövedék terjedelmesítő megnyújtásával, miközben a másődikréteget maradandóan nyújtjűk meg, és a laminátűm szélessége a nyújtásirányában a nyújtás előtt és a nyújtás űtán mérve lényegilegváltőzatlan marad, őly módőn, hőgy a feszítetlen laminált szövedékterjedelmesítően megnyújtandó részeivel szőmszédős, nyújtható másődikrétegének szemben fekvő szélső részeit a nyújtás irányával párhűzamősirányú csúszást vagy összezsűgőrődást megakadályőzóan rögzítik. Atalálmány tővábbá berendezés feszítetlen laminált szövedékterjedelmesítő nyújtására nyújtásirányba eső elaszticitásánaklétrehőzásáhőz, amelynek feszítetlen, első elasztőmer réteget és ehhezfelületén szakaszősan vagy főlytőnősan hőzzáerősített, egy nyújtható,de az első rétegnél kisebb rűgalmas visszaalakűlású főlytőnősszövedéket tartalmazó, feszítetlen másődik réteget tartalmazó,feszítetlen, laminált szövedéket szállító eszköze (15, 16, 60) és afeszítetlen, laminált szövedék egyes részei egyenetlen nyújtásáraszőlgáló, hárőmdimenziós, részlegesen egymáshőz illeszkedő felületű(23, 24), ellentétes nyőmást kifejtő eszközpárja (21, 25) van, ésismérve, hőgy a feszítetlen, laminált szövedék terjedelmesítőenmegnyújtandó részeivel szőmszédős, legalább a nyújtható másődik rétegszemben fekvő szélső részeit rögzítő eszköze (22, 40, 50) van. ŕ

Description

A leírás terjedelme 24 oldal (ezen belül 10 lap ábra)

HU 217 593 Β tű (23, 24, 510, 520), ellentétes nyomást kifejtő eszközpár (21,25,400,440) illeszkedő felületével közös érintkezési pontjai mentén a feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítő megnyújtásával, miközben a második réteget maradandóan nyújtjuk meg, és a laminátum szélessége a nyújtás irányában a nyújtás előtt és a nyújtás után mérve lényegileg változatlan marad, oly módon, hogy a feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítően megnyújtandó részeivel szomszédos, nyújtható második rétegének szemben fekvő szélső részeit a nyújtás irányával párhuzamos irányú csúszást vagy összezsugorodást megakadályozóan rögzítik.

A találmány továbbá berendezés feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítő nyújtására nyújtásirányba eső elaszticitásának létrehozásához, amelynek feszítetlen, első elasztomer réteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéket szállító eszköze (15, 16, 60) és a feszítetlen, laminált szövedék egyes részei egyenetlen nyújtására szolgáló, háromdimenziós, részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű (23, 24), ellentétes nyomást kifejtő eszközpárja (21, 25) van, és ismérve, hogy a feszítetlen, laminált szövedék terjedelmesítően megnyújtandó részeivel szomszédos, legalább a nyújtható második réteg szemben fekvő szélső részeit rögzítő eszköze (22, 40, 50) van.

A találmány tárgya eljárás feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítő nyújtására nyújtás irányú elaszticitás létrehozására, legalább a kiindulási nyújtási pontig, feszítetlen, első elasztomer réteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéknek egy háromdimenziós, legalább részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű, ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba való betáplálásával és a feszítetlen, laminált szövedék egyes részeinek a háromdimenziós, részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű, ellentétes nyomást kifejtő eszközpár illeszkedő felületével közös érintkezési pontjai mentén a feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítő megnyújtásával, miközben a második réteget maradandóan nyújtjuk meg, és a laminátum szélessége a nyújtás irányában a nyújtás előtt és a nyújtás után mérve lényegileg változatlan marad.

A találmány további tárgya berendezés feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítő nyújtására nyújtás irányba eső elaszticitásának létrehozásához, amelynek feszítetlen, első elasztomer réteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéket szállító eszköze és a feszítetlen, laminált szövedék egyes részei egyenetlen nyújtására szolgáló, háromdimenziós, részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű, ellentétes nyomást kifejtő eszközpárja van.

A legegyszerűbb értelemben véve a „feszítetlen laminált szövedék” a leírásban azt jelenti, hogy egy laminált szövedék legalább két réteg anyagból áll, amelyek össze vannak erősítve vagy helyenként, vagy folytonosan, közös felületüknek legalább egy részén, lényegében feszültségmentes állapotban. A rétegek legalább egyike előnyösen folytonos szövedék formájú, hogy elősegítsük a folytonos, nagy sebességű feldolgozást.

A másik réteg tartalmazhat folytonos szövedéket vagy külön elemeket vagy foltokat, amelyek előre meghatározott helyeken hozzá vannak erősítve a folytonos szövedékhez.

A leírásban a „helyenként” összeerősített laminált szövedék jelenthet olyan laminált szövedéket, amelyre az jellemző, hogy a feszültség alkalmazása előtt a rétegeket először egymáshoz erősítik, külön, egymástól bizonyos távolságra levő pontokon, vagy olyan is lehet, hogy a rétegek lényegében nincsenek összeerősítve egymással, külön, egymástól bizonyos távolságra levő pontokon. Az első típusú, helyenként összeerősített laminált szövedékek képezhetők úgy, hogy két, hő hatására összeerősíthető réteget egy melegített, mintázott préshengerpár között vezetünk át, vagy egymástól bizonyos távolságra levő területeken ragasztót alkalmazunk az egyik rétegen, mielőtt érintkezésbe hoznánk a másik réteggel, míg a második típusú, helyenként összeerősített szövedék előállítható úgy, hogy ragasztóval bevont réseit réteget vagy bevonatot adagolunk be egy pár folytonos réteg közé. A „lényegében folytonosan” összeerősített laminált szövedék viszont olyan laminált szövedéket jelent, ahol a feszültség alkalmazása előtt a rétegeket először lényegében folytonosan egymáshoz erősítik érintkezési felületükön. Lényegében folytonosan összeerősített laminált szövedékek állíthatók elő egy folytonos, hőre lágyuló ragasztórétegnek közvetlenül a második réteghez való extrudálásával, miközben az első réteg melegített állapotban van, majd áthalad a két, hővel összeerősíthető réteg a melegített sima felületű hengerek között, vagy folytonos ragasztóbevonatot, sprayt vagy sűrű mintázatú ömlesztve fűvott ragasztót alkalmazva az egyik rétegre, mielőtt a másikkal érintkezésbe hoznánk.

A találmány szerint a feszítetlen laminált szövedékben alkalmazott egyik réteg olyan anyagból készül, amely nyújtható és rugalmas, vagyis újra fel fogja venni nyújtás előtti alakját, ha az alkalmazott nyújtóerő megszűnik. Az elasztomer réteghez erősített második réteg nyújtható, előnyösebben húzható, de nem szükségszerűen elasztomer. Bármilyen is az összetétele, a

HU 217 593 Β második réteg a nyújtás után legalábbis bizonyos mértékben maradandóan megnyúlva marad, tehát a nyújtófeszültség megszűnése után nem fogja teljes mértékben újra felvenni eredeti, megnyújtatlan konfigurációját. Amennyiben a maradandóan nyújtott második réteg nincs hozzáerősítve az elasztomer szövedékhez a nyújtási művelet után, a maradandóan megnyújtott állapotú második réteg Z irányban kiterjed az elasztomer szövedékhez erősített pontjai között, mikor az elasztomer szövedék, amelyhez hozzá van erősítve, újra felveszi lényegében változatlan formáját az X-Y síkban. Minél nagyobb a távolság a nyújtás után az X-Y síkban a szomszédos összeerősítési pontok között, annál nagyobb lesz a Z irányú kiterjedés a kapott laminált szövedékben. A Z irányú kiterjedéstől függetlenül a kapott feszítetlen laminált szövedék ezután elasztikusán nyúlni fog a kiindulási nyújtás irányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

Bár a „nulla feszültség” (zero strain) vagy „feszítetlen” kifejezés, amely a leírásban a találmány szerinti nyújtott laminált szövedéket jellemzi, a feltalálók tudomása szerint eddig nem volt használatos az ilyen típusú szövedék leírására, a mostani leírásban szerepelni fog ezen szövedékek jellemzésére.

A terjedelmesítő nyújtás alatt az angol és amerikai nyelvterületen „incremental stretching” kifejezéssel meghatározott fogalmat értjük.

A helyenként összeerősített feszítetlen laminált szövedék egyik igen korai megvalósítása a 2,075,189 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Galligan és munkatársai) szerepel. A leírás szerint két, egymásra helyezett folytonos gumiréteg, amelyek egyike feszültség alatt van és hosszirányban nyújtott, áthalad egy pár nyomóhenger között azonos kerületi sebességgel. Az egyik henger viszonylag kis vagy közeli mintázattal van ellátva, ezek a mintázatok a második hengerrel együtt működve összeragasztják a két gumiréteg kis részeit úgy, hogy az egymásra helyezett rétegek viszonylag közel elhelyezkedő kis felületei ugyanolyan minta szerint egyesülnek, ahogy a nyomóhenger rajzolata mutatja.

Az említett szabadalom szerzői szerint a rajzolattal bíró hengerrel együtt működő henger lehet sima, vagy az is el lehet látva megfelelő rajzolattal, amely hasonló a másik hengeren levőhöz. A hengerek egymástól bizonyos távolságra helyezkednek el, amely a két gumiréteg együttes vastagságától függ, és a távolság olyan mértékű, amely elegendő a kívánt egyesítő nyomás biztosítására anélkül, hogy a gumifelületek kívánságunk ellenére elvékonyodnának az egyesített területeken.

Az összeerősített rétegeknek e hengerről való levétele után a nyújtott rétegre ható feszültséget megszüntetik, ennek eredményeképpen ez a réteg hosszában összemegy, és szélességében ugyanakkor kissé nő. Mivel a helyenként hozzáerősített, nem nyújtott réteg nem tud így összehúzódni, hosszirányban ráncok vagy gyűrődések képződnek. A Galligan-féle szabadalmi leírás 1. és 2. ábráin látható konkrét megvalósításokban a felső vagy gyúródott réteg és a nyújtott vagy hátsó réteg van. Szűk párhuzamos összekötő vonalak jelennek meg azoknál a pontoknál, ahol a két réteg a nyomás hatására egyesült.

Az eljárás következő lépésében a Galligan-féle említett szabadalmi leírás szerint az eddigi, helyenként összeerősített kompozit két gyúródott anyagból álló réteget tartalmaz, és erősen nyújtott oldalirányban (lényegében az összekötő vonalakkal párhuzamosan), a feszültség elegendő ahhoz, hogy a felső gyűrött réteg elaszticitási határán túl legyen nyújtva. Az alkalmazott feszültség ugyanakkor az alsó vagy hátsó réteg elaszticitási határa alatt marad. Adott esetben az oldalirányú nyújtás akár nyolcszor nagyobb lehet, mint a nem deformálódott kompozit eredeti szélessége.

Mivel a felső réteg oldalirányban elaszticitási határán túl meg van nyújtva, gyűrődései állandóan elvékonyodnak oldalirányban, és mikor az oldalirányú feszültség a laminált lemezen megszűnik, az anyag bármely gyűrődésében az anyag felülete kifektetésekor jóval nagyobb lesz, mint a hátsó réteg megfelelő része. Ennek eredményeképpen, ha a hátsó réteg oldalirányban összehúzódik, a gyűrődések a felső rétegen oldalirányban kiegyenesednek, és mivel felületük jóval nagyobb, mint korábban volt, a hátsó réteg összehúzó hatása gyűrődéseket hoz létre, hogy felvegye az igen szabálytalan és eltorzult formát az összekötő vonalak között, vagyis a kompozit Z irányú kidomborodását hozza létre, amint az az 5., 6. és 7. ábrákon látható. Galligan és munkatársai szerint a kapott feszítetlen laminált anyag különösen megfelel fürdőruhák, fürdősapkák, cipők, kötények és egyéb cikkek előállítására.

Egy másik korai megvalósítást, egy helyenként összeerősített feszítetlen laminált szövedéket ismertet a 3,025,199 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Harwood), amely törülköző, törlőanyag és nyúló alsóruházat céljára ajánlott. A szerzők szerint a bevonatot fonalakból vagy egymást keresztező elemi szálakból valósítják meg, amelyek a kereszteződési pontokon vannak összeerősítve, és így áttört, erősített hálózatot képeznek. A szálakból készült nemszövött rétegeket előnyösen az egymást keresztező fonalakból álló erősítőhálózat ellenkező oldalaihoz erősítik.

Az utóbbi szabadalmi leírásban szereplő laminált szövedék szerkezetét azután nyújtásnak vetik alá egy vagy több irányban, hogy maradandóan megnyújtsák a nemszövött szövedéket, amely az erősítőhálózat szemben levő felületeihez van erősítve. A szerzők szerint ez megoldható a laminált szövedék keresztirányú nyújtásával (vagyis a géppel keresztirányban), megfelelő hengerekkel vagy megfelelően vezetett láncszalaggal, amely szorítóeszközzel van ellátva, és ellenirányú feszítőerő alkalmazásával a szövedék oldalszélein (vagyis feszítőkészülékkel). Ha a laminált szövedék hosszirányú nyújtására van szükség, Harwood szerint ez kis és nagy sebességű hengerpárok egyszerre való alkalmazásával oldható meg.

Mivel az áttört erősítőhálózat készítésére használatos fonalak egy különösen előnyös megvalósításban rugalmasak, a hálózat igyekszik visszaállítani magát egy előre meghatározott nem deformált konfigurációba, amint megszűnik az a nyújtófeszültség, amely a laminált szö3

HU 217 593 Β vedékre hatott. Ennek eredményeképpen a maradandóan nyújtott külső rétegek, amelyeknek keresztmetszete a Harwood-féle 4. ábrán látható, Z irányú kidomborodást mutatnak az össze nem erősített területeken, amelyek egybeesnek a rugalmas hálózat nyílásaival.

A helyenként összeerősített és alapjában véve folytonosan összeerősített későbbi megvalósításokban a feszítetten laminált szövedékek szintetikus polimer rétegekből, egyszeri használatra készülnek, vagyis eldobhatok, ilyeneket ismertetnek a 4,107,364 számú és a 4,209,563 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Ezek a hivatkozásként szereplő úgynevezett Sisson-féle szabadalmi leírások szerint a feszítetten laminált szövedékek különösen jól megfelelnek egyszeri használatra, mivel viszonylag olcsók a hagyományos textíliákkal összehasonlítva. A Sisson-féle szabadalmi leírások bemutatják továbbá, hogy a feszítetten laminátumok számos formában elkészíthetők, a rendkívül könnyű változatoktól kezdve fehérnemű készítésére, a nehezebb változatokig, amelyek ruházati derékszalag készítésére alkalmasak.

Egy előnyös megvalósításban a Sisson-féle feszítetten laminátum legalább egy olyan réteget tartalmaz, amely főleg szintetikus polimer elemi szálakból készül, amelyek viszonylag rugalmasak, és legalább egy réteg főleg szintetikus polimer szálakból áll, amelyek viszonylag nyújthatók, de nem túl elasztikusak. Egy különösen előnyös megvalósításban a rétegeket egymáshoz tapadó laminátum szövedék formájában erősítik össze.

Amint korábban rámutattunk, Sisson két típusú szövedék-összeerősítési konfigurációt ismertet: lényegében folytonos összeerősítést, amely melegített sima hengerek között valósítható meg; és a helyenkénti összeerősítést, több, egymástól bizonyos távolságra tevő ponton, amely melegített, mintázott préshengerpárral állítható elő.

Az említett két módszer bármelyikével kapott laminált szövedékeket azután mechanikai úton kezelik, nyújtják, előnyösen azonos módon, legalább egy irányban, majd ezt követően teljes relaxációt alkalmaznak, hogy alacsony elaszticitási modulust kapjanak a nyújtás irányában. A helyenként összeerősített laminált szövedékek esetében a nyújtható, de viszonylag nem rugalmas réteg maradandóan nyújtva marad a nyújtási művelet nyomán. Ennek megfelelően kidomborodik és csomósodik a viszonylag elasztomer réteghez való helyenkénti összeerősítések között, mikor az alkalmazott feszültséget megszüntetjük, vagyis Z irányban jelentős mértékben kidomborodik, így feszítetten laminált szövedéket létrehozva, amely elasztikusán nyújtható a kiindulási nyújtás irányában, legalábbis a kiindulási nyújtási pontig. A folytonosan összeerősített laminált szövedékek esetében a maradandóan megnyúlt polimer elemi szálak, amelyek viszonylag nem rugalmasak, nem veszik fel korábbi alakjukat a laminált szövedékre gyakorolt feszültség megszűnésekor. Következésképpen kismértékű csomósodáson, domborodáson és nyalábosodáson mennek át, mikor a laminált szövedékre gyakorolt feszültség megszűnik. Míg a Z irányú kidomborodás kevésbé kifejezett az ilyen folytonosan összeerősített laminált szövedékek esetében, az utóbbi típusú feszítetten laminált szövedékek szintén rugalmasan nyújthatók a nyújtás irányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

A folytonos vagy helyenkénti összeerősítési konfigurációjú feszítetten laminált szövedékek és előállítási módjaik számos példája található a korábban említett Sisson-féle szabadalmi leírásokban.

Sisson javaslatát a feszítetten laminált anyagok alkalmazására az egyszer használatos vagy eldobható ruházati termékekben igen sok szakember alkalmazta a későbbiekben. Példaként említhető a 4,525,407 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Ness), amely eldobható pelenkákat és sebészeti köpenyeket ír te, melyek egy vagy több feszítetten laminált kompozitot tartalmaznak, amelyek feszítetten rugalmas részből készülnek, helyenként egy feszítetten, kevésbé nyúló anyaggal összeerősítve, a kapott laminátumot aztán nyújtással teszik rugalmassá.

A Ness által megadott 1-3. ábrák egy egyszerű kétrétegű, feszítetten laminált szövedéket mutatnak be, amelyet elasztikus kötszer vagy borítás céljára szánnak. A laminált szövedék egy nem réseit elasztikus részt és egy nyújtatlan, nem összefogott anyagot foglal magában, amelyet nyújtás előtt nehezebb nyújtani, mint az elasztikus részt, és amelynek kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az elasztikus részé. Az anyag és az elasztikus rész helyenként az egymástól bizonyos távolságra tevő pontokon össze vannak erősítve, szabályos vagy szabálytalan formában. A laminált szövedéket azután a 2. ábrán látható nyilak irányában nyújtják. Az alkalmazott nyújtóerők megszűnte után az elasztikus rész gyűrődést okoz, vagyis a maradandóan megnyúlt anyag Z irányú kidomborodását az összeerősítési pontok között, amint az a 3. ábrán látható. Mint a korábban említett feszítetten laminált szövedékek, a Ness által leírt laminált szövedék azután elasztikusán nyújtható a kiindulási nyújtás irányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

További elasztikus kompozit szövedék megvalósításokat mutatnak be a Ness-féle 5-8. ábrák. Utóbbi megvalósítás áttört elasztikus etemet alkalmaz, amelynek átlós irányú csíkjai és hosszirányú csíkjai vannak. A Nessféle áttört elasztikus etem körülbelül hasonlónak tűnik a rugalmas áttört erősítőetemhez, amely Harwood 1-4. ábráin látható. Ness a korábbi szerzőkhöz hasonlóan egy első anyagot használ, amelynek kisebb a nyújthatósága, mint az elasztikus részé, és kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az elasztikus részé. A második anyag, amely lényegében ugyanolyan fizikai tulajdonságú, mint az első anyag, és amely szendvicset képez az elasztikus résszel, szintén szerepel a Ness-féle termékben.

A Ness-féle anyagok legalább az áttört elasztikus rész szemben tevő felületéhez hozzá vannak erősítve, míg az elasztikus rész lényegében feszítetten állapotban van jelen. Az anyagok adott esetben szintén össze tehetnek erősítve egymással az áttört elasztikus rész nyílásain át. Ness leírása szerint, ha a laminált szövedéket azután hosszirányban nyújtják, az anyagok maradandó nyúláson mennek át, és elválhatnak egymástól, de helyenként össze tesznek erősítve az áttört elaszti4

HU 217 593 Β kus résszel bizonyos helyeken, köztük az áttört rész átlós és/vagy hosszirányú csíkjainál. Amikor a szövedékről leveszik a feszültséget, az áttört elasztikus rész visszanyeri az áttört elasztikus szövedékben levő eredeti alakját, ezáltal Z irányú kidomborodást okozva a maradandóan megnyúlt állapotú anyagoknak az egymástól bizonyos távolságra levő, az elasztikus rész hosszirányú csíkjai mentén fekvő összeerősítési pontjai között, a nyújtás irányára merőleges irányban. A 9. ábrán bemutatott Ness-féle elasztikus kompozit szövedék keresztmetszete jórészt hasonló Harwood 4. ábráján látható, feszítetlen laminált szövedékéhez.

Emellett a leírásban szereplő korábbi feszítetlen laminált szövedékek megvalósításán kívül a Ness-féle 9-12. ábrák bemutatják az elasztikus kompozit anyagok alkalmazását eldobható pelenkák szemben levő élei és végei mentén, a nyújtható lábszalagrészek, valamint a nyújtható derékszalagok előállítására. Ilyen elasztikus kompozit anyagok alkalmazhatók ruházat vagy kötések előállítására, és adott esetben nyújthatók, hogy megfelelő elasztikus nyúlást kapjunk a kiindulási nyújtás irányában. Ness szerint az utóbbi nyújtási művelet véghezvihető vagy a végső felhasználónál, vagy a termék alkalmazójánál a használatkor, vagy a nyújtás véghezvihető a gyártási folyamat során is.

Az áttört elasztikus anyagot tartalmazó laminált szövedék hő hatására történő hegesztésének automatikus megvalósítása egy pár szemben levő műanyagfólia-réteghez a Ness-féle 14. ábrán látható. A leírt megvalósításban a kompozitot tartalmazó három réteget sima, melegített, ellenkező irányba forgó hengerpár közé viszik be, és hővel hegesztik a fóliarétegeket a háromrétegű kompozit előállítására. A hővel hegesztett kompozitot aztán betáplálják az ellenkező irányban forgó második hengerpárba, amely hüthető, hogy biztosítsák, hogy a hőkötés „szilárd” legyen. A kompozitot, amely a második pár ellenkező irányban forgó hengerek közül kijön, azután egy harmadik pár, ellenkező irányba forgó hengerpárok közé viszik, ez a hengerpár nagyobb kerületi sebességgel forog, mint az ellenkező irányba forgó második hengerpár, így a kompozit szövedék megnyúlik a két hengerpár között.

Ness szerint ez nyújtja a fóliákat és elszakítja a hő által hegesztett kötést, amelyet korábban képeztünk a fóliák között a réseken át az áttört elasztikus bevonatban. A kompozit nyújtása az elasztikus anyaggal hosszirányban Ness szerint elszakíthatja a hosszirányú csíkok és fóliák közötti hegesztést is, és így csak a fóliarétegek átlós irányú csíkjai közötti hegesztés marad meg. Amint a nyújtott kompozit kikerül a harmadik pár ellenkező irányban forgó hengerpár közül, a hosszanti vagy gépirányú feszültséget megszüntetik, és a kompozitot a tekercselőbe viszik, amely körülbelül ugyanolyan kerületi sebességgel forog, mint az ellenkező irányban forgó második hengerpár.

Míg a laminált szövedéket egymástól távol eső alátámasztási pontokra alkalmazott feszültséggel nyújtják, például az első hengerpár és a második hengerpár arra szolgál, hogy maradandó megnyúlásnak tegye ki a lényegében nem elasztikus fóliarétegeket, a feltalálók azt tapasztalták, hogy az ilyen feszítetlen laminált szövedékben a megnyúlás egyneműsége a kompozit szövedék nem alátámasztott részén való mérések szerint csökken az első hengerpár és a második hengerpár közötti távolság növekedésével. Az első és második hengerpár közötti bármely megadott távolságra ez az egyenetlenség egyre kifejezettebb lesz, ahogy a második hengerpár, valamint az első hengerpárok kerületi sebessége nő, vagyis amint a kompozit szövedék nagyobb fokú nyújtáson megy át.

A feltalálók azt is tapasztalták, hogy ez az egyenetlenségi probléma elkerülhető, vagy legalábbis a lehető legkisebbre csökkenthető, ha követjük a korábban említett, röviden Sisson-féle szabadalmi leírásokban tett javaslatokat. Konkrétan, teijedelmesítően célszerű nyújtani a feszítetlen laminált szövedék anyagát egy terjedelmesítő nyújtó rendszeren, például illeszkedő, rovátkás hengerek között, amelyeknek egyik forgástengelye merőleges a szövedék útvonalára. Az illeszkedő rovátkás hengerek alátámasztják a laminált szövedéket több, szorosan egymás mellett levő helyen, a rovátkák szélességének megfelelően a nyújtás alatt. Ez alapjában véve egyenletesen növekvő, teijedelmesítő nyújtást eredményez a szövedék mindegyik alátámasztatlan részében a szomszédos alátámasztási pontok között, ahelyett, hogy erősen lokalizált nyújtás lépne fel, amint az gyakran előfordul, ha csak a szövedék legkülső széleire hat a feszültség.

Sisson javaslatát a feszítetlen laminált anyag terjedelmesítő nyújtásáról rovátkás hengereken való átvezetéssel az elasztikus nyújthatóság létrehozása érdekében többen követték. Lásd például a 4,834,741 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást (Sabee), amely megfelel az EP-A-0 396 800 leírásnak, és itt hivatkozásként szerepel. Az ismert eljárás szerint, laminált szövedéket egy háromdimenziós, legalább részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű, ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba betáplálnak, és a háromdimenziós, részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű, ellentétes nyomást kifejtő eszközpár illeszkedő felületével közös érintkezési pontjai mentén a feszítetlen laminált szövedéket teijedelmesítő nyújtásnak vetik alá.

Sabee, mint Ness, olyan egyszer használatos ruhadarabot ír le, mint például az eldobható pelenka, feszítetlen laminált anyag alkalmazásával, amely feszítetlen elasztomer elemet foglal magában, két húzható elem közé erősítve a szemben levő derékszalag- és lábszalagrészeknél. A Sabee-féle 1. ábrán látható elasztikus elem hozzá van erősítve a pelenkaszövedék derékszalagrészeihez, lényegében relaxált állapotban egy húzható fedőréteg-szövedékhez, egy húzható hátlaphoz vagy mindkettőhöz. A Sabee által alkalmazott kötési konfiguráció lehet megszakított, ha a laminált anyagot két nyomóhenger között vezetjük át, amelyek egyike melegített és több kiemelkedési pontot tartalmaz a felületén, vagy folytonos, ha a vékony, viszkoelasztikus, magas hőmérsékleten olvadó, nyomásérzékeny ragasztót tartalmazó vékony szalagot egyik szövedékre helyezzük, majd nyomást gyakorolunk a másik szövedék magas hőmérsékleten olvadó, nyomásérzékeny ragasz5

HU 217 593 Β tójára, átvezetve a laminátumot a sima felületű hengerpáron.

Függetlenül attól, hogy melyik kötési konfigurációt alkalmazzuk, a pelenkaszövedék azon részeit, amelyek az elasztikus szövedék elemeit tartalmazzák, azután oldalirányban megnyújtják a gép keresztirányában az illeszkedő rovátkák segítségével, a rovátkás hengereken, amint az a Sabee-féle 5. és 6. ábrákon látható. Párhuzamosan a húzható fedőréteg- és hátlapszövedék egybeeső részeit az elasztikus elem összeerősítési területén növekvő mértékben nyújtják és húzzák, hogy maradandó megnyúlást és molekulairányultságot kölcsönözzenek neki a gép keresztirányában. Mivel a rovátkázott hengereknek illeszkedő rovátkái lényegében párhuzamosak a gépiránnyal, a szövedék növekvő mértékű nyújtása tapasztalható a gép keresztirányában. Ennek megfelelően a Sabee-féle pelenkaszövedék teljesen feldolgozott derékszalagrészei ezután elasztikusán nyújthatók a gép keresztirányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

Előnyösen hasonló gépirányú nyújtási műveletet hajtanak végre a szemben levő lábszalagoknál, amelyek a feszítetlen elasztikus elemekből állnak, átvezetve a Sabee-féle pelenkaszövedéket egy másik illeszkedő, rovátkás hengerpáron, amint azt a 12. és 13. ábrán láthatjuk. Mivel a rovátkás hengereknek illeszkedő rovátkái vannak, amelyek alapjában véve párhuzamosak a gép keresztirányával, a szövedék növekvő nyújtása megy végbe a gépirányban. Ennek megfelelően a Sabee-féle pelenkaszövedék lábszalagrészei azután elasztikusán nyújthatók gépirányban, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

Bár a feltalálók megerősítették, hogy Sisson javaslata a rovátkás hengerek alkalmazására a feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítő nyújtására igen jónak bizonyult, ha a szövedék teljes felületét vagy annak nagy részét kell kezelni, váratlan problémák merülnek fel, ha a szövedéknek csak előre meghatározott izolált részeit kell kezelni, vagy ha a szövedéknek csak előre meghatározott részei tartalmaznak feszítetlen laminált kompozitot. Például, ha a fent említett Sabee-féle szabadalom 5., 6., 12. és 13. ábráin látható pelenkának csak a derékszalagés lábszalagrészei állnak feszítetlen laminált anyagból, erős tendencia figyelhető meg a pelenkaszövedék feszítetlen részeinek csúszására vagy összehúzódására a nyújtással párhuzamos irányban, mikor azok az illeszkedő rovátkás hengerek között áthaladnak.

A laminált szövedék feszítetlen részeinek csúszása vagy összehúzódása a nyújtás kívánt irányával párhuzamosan, csökkenti a terjedelmesítő nyújtási eljárás hatékonyságát. Ilyen esetben az a viszonylag nem rugalmas réteg vagy rétegek, amelyekhez az elasztikus elem hozzá van erősítve, nem nyúlik meg olyan mértékben, mint akkor, ha a laminált szövedéknek nem lenne lehetősége a szövedék nyújtásával párhuzamos irányú összehúzódásra. Ennek eredményeképpen a kapott feszítetlen laminált szövedék aktivált vagy nyújtott részei kisebb mértékű behúzódást és elasztikus nyújthatóságot mutatnak, mikor a késztermékeket levágják a szövedékről, és a felhasználó alkalmazza a terméket.

A fent említett probléma annál nagyobb mértékű lesz, minél kisebb a terjedelmesítő nyújtásnak alávetendő szövedéken belüli külön elasztikus elem vagy a laminált szövedékrész mérete. Bár a feszítetlen laminált szövedékek maguk általában jól ismertek a szakirodalomból, amint ismert az illeszkedő rovátkás hengerekkel végzett terjedelmesítő nyújtással való elaszticitás adása is a feszítetlen laminált szövedékeknek, a feltalálók azt tapasztalták, hogy a feszítetlen elasztikus elemeket tartalmazó laminált szövedékeknél tendencia lép fel arra, hogy befelé irányuló csúszás vagy összehúzódás álljon elő a kívánt nyújtási iránnyal párhuzamosan, amint a szövedéket terjedelmesítő nyújtásnak tesszük ki az illeszkedő rovátkás hengerek között való átvezetéssel. A feltalálók azt tapasztalták továbbá, hogy az ilyen befelé irányuló csúszás vagy összehúzódás csökkenti a terjedelmesítő nyújtási folyamat hatékonyságát, mivel a viszonylag nem rugalmas szövedék vagy szövedékek, amelyekhez az elasztikus elem helyenként vagy folytonosan hozzá van erősítve, nem nyúlnak meg olyan mértékben, mint amikor a laminált szövedéknek nincs lehetősége ilyen befelé irányuló csúszásra vagy összehúzódásra a szövedék nyújtásával párhuzamos irányban.

A feltalálók kidolgoztak egy eljárást az említett probléma megszüntetésére úgy, hogy eljárást és berendezést fejlesztettek ki a feszítetlen laminált szövedék nem rugalmas nyújtható szövedékrészei szemben fekvő külső széleinek visszatartására a teijedelmesítő nyújtási folyamat során.

A találmány javított eljárás feszítetlen laminált szövedék teijedelmesítő nyújtására nyújtás irányú elaszticitás létrehozására, legalább a kiindulási nyújtási pontig, feszítetlen, első elasztomer réteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéknek egy háromdimenziós, legalább részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű, ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba való betáplálásával és a feszítetlen, laminált szövedék egyes részeinek a háromdimenziós, részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű, ellentétes nyomást kifejtő eszközpár illeszkedő felületével közös érintkezési pontjai mentén a feszítetlen laminált szövedék teijedelmesítő megnyújtásával, miközben a második réteget maradandóan nyújtjuk meg, és a laminátum szélessége a nyújtás irányában a nyújtás előtt és a nyújtás után mérve lényegileg változatlan marad, oly módon, hogy az feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítően megnyújtandó részeivel szomszédos, nyújtható második rétegének szemben fekvő szélső részeit a nyújtás irányával párhuzamos irányú csúszást vagy összezsugorodást megakadályozóan rögzítjük.

Az eljárás egyik megvalósítása szerint a folyamatosan haladó, feszítetlen laminált szövedéket a szövedék mozgatási irányára merőleges forgástengelyű, háromdimenziós, részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű rovátkás hengereket tartalmazó, ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba folyamatosan betápláljuk,

HU 217 593 Β a nyomást kifejtő eszközpár ellentétes, háromdimenziós felületei között elhelyezkedő, folyamatosan haladó, feszítetlen laminált szövedék egyes részeit a részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű rovátkás hengerei illeszkedő rovátkáival közös érintkezési pontjai mentén nyújtásnak vetjük alá, és a feszítetlen laminált szövedék megnyújtandó részeivel szomszédos első elasztomer rétege és nyújtható második rétege szemben fekvő szélső részeit a nyújtás irányával párhuzamos irányú csúszást vagy összezsugorodást megakadályozóan rögzítjük.

Előnyösen a terjedelmesitő nyújtást olyan ellentétes nyomást kifejtő eszközpárral végezzük, amelyek rovátkás hengereket tartalmaznak, ezek forgástengelye merőleges a szövedék útvonalára, és az eszközpár háromdimenziós felületei olyan rovátkákat tartalmaznak, amelyek legalább részlegesen illeszkednek egymáshoz, amikor a feszítetlen laminált szövedéket közöttük mozgatjuk.

Az egyik megvalósítási mód szerint a szövedék második rétegét az illeszkedő rovátkás hengerek legalább egyikén, a bordákkal közvetlenül szomszédosán a feszítetlen laminált szövedék második rétegére gyakorolt szívással rögzíthetjük.

A második réteget legalább egyik illeszkedő rovátkás henger bordáival közvetlenül szomszédos szemben fekvő külső részeinek rugalmas összeszorításával is rögzíthetjük.

A második réteg szemben fekvő külső részeit az egyik illeszkedő rovátkás henger és a másik illeszkedő rovátkás hengeren elhelyezett, rugalmasan deformálódó korongpár közé szoríthatjuk.

A második réteg szemben fekvő külső részeit egyik illeszkedő rovátkás henger és a rovátkás henger egy részét befedő folytonos szalagpár közé is szorítjuk.

A feszítetlen laminált szövedéket a szövedék mozgásirányával párhuzamos irányban vagy merőlegesen teijedelmesítően nyújtjuk.

A feszítetlen laminált szövedéket nem lineáris, előnyösen görbe vonalú konfigurációban terjedelemesítően nyújthatjuk.

A találmány szerinti eljárással olyan feszítetlen laminált szövedéket is nyújthatunk, amely tartalmaz egy harmadik feszítetlen réteget, amely nyújtható, de kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az első elasztomer rétegnek, és ez a harmadik réteg hozzá van erősítve az első feszítetlen elasztomer réteghez, amely szemben van a második feszítetlen réteggel.

A találmány tárgya továbbá javított berendezés feszítetlen laminált szövedék terjedelmesitő nyújtására nyújtás irányba eső elaszticitásának létrehozásához, amelynek feszítetlen, első elasztomer réteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéket szállító eszköze és a feszítetlen, laminált szövedék egyes részei egyenetlen nyújtására szolgáló, háromdimenziós, részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű, ellentétes nyomást kifejtő eszközpárja van, és ismérve, hogy a feszítetlen, laminált szövedék terjedelmesítően megnyújtandó részeivel szomszédos, legalább a nyújtható második réteg szemben fekvő szélső részeit rögzítő eszköze van.

Egy előnyös megvalósításban a feszítetlen laminált szövedék elasztikus elem részét is fékezzük a terjedelmesítő nyújtási eljárás során.

A találmány szerinti eljárást és berendezést részletesen a következő ábrákra való hivatkozással, egy egyszer használatos pelenka példáján - de arra nem korlátozó értelemben - ismertetjük.

Az 1. ábra egyszerűsített távlati kép, amely bemutatja az egyszer használatos pelenkák összeállítását, amelyek elasztomer részekből állnak, és szabályosan elhelyezkedő pontokon vannak összeerősítve hosszúságuk mentén, a szövedék teijedelmesítő nyújtási folyamaton megy át illeszkedő rovátkás hengerpár alkalmazásával, azokon a területeken, ahol a szövedék egybeesik az elasztomer darabokkal, a szövedéket előre meghatározott pontokon elvágják a hossza mentén, hogy több, egyszer használatos pelenkát állítsanak elő, mindegyiknek legalább egy pár oldalirányú nyújtható oldalrésze van.

A 2. ábra a találmány egy különösen előnyös megvalósításának egyszerűsített távlati rajza, a megvalósítás vákuumos szövedék-visszatartó rendszert alkalmaz.

A 2A. ábra egyszerűsített nézet a 2. ábra 2A-2A vonala mentén vett metszetről, és azt mutatja be, hogy a szabadonfutó hengerek hogyan viszik fel a pelenkát az alsó rovátkázott hengerre.

A 2B. ábra erősen nagyított kép a 2. ábra 2B-vel jelölt részéről, a kép bemutatja a rovátkás hengerek illeszkedési fokát egymással, ahogy a pelenkaszövedék feszítetlen laminált része áthalad közöttük.

A 3. és 4. ábra egyszerűsített távlati rajzok, amelyek bemutatják a találmány szerinti további szövedékvisszatartó rendszereket, amelyek alkalmazhatók a leírásban szereplő terjedelmesitő nyújtási eljárásban.

A 3A. ábra a 3. ábra 3A-val jelölt részének erősen nagyított, egyszerűsített keresztmetszeti képe a 25 felső rovátkás hengereket és a 21 alsó rovátkás hengereket összekötő középvonal mentén.

A 4A. ábra a 4. ábra 4A-val jelölt részének erősen nagyított egyszerűsített keresztmetszeti képe a 25 felső rovátkás és a 21 alsó rovátkás hengereket összekötő középvonal mentén.

A 4B. ábra a találmány szerinti feszítetlen laminált, helyenkénti összeerősítésű szövedék erősen nagyított, egyszerűsített keresztmetszeti képe, miután a szövedék áthaladt a 4A. ábrán bemutatott rovátkás hengerek között.

A 4C. ábra erős nagyítása a találmány szerinti folytonosan összeerősített, feszítetlen laminált szövedék egyszerűsített keresztmetszeti nézetének, miután a szövedék áthaladt a 4A. ábrán bemutatott rovátkás hengerek között.

Az 5. ábra egy, a találmány szerinti másik terjedelmesítő nyújtórendszer egyszerűsített vázlata.

HU 217 593 Β

A szakember számára nyilvánvaló, hogy bár a leírás a találmány szerinti egyszer használatos, előre kiválasztott rugalmas területekkel rendelkező pelenkák szerkezetére vonatkozik, a találmány ugyanolyan könnyen és gyorsan alkalmazható szinte bármely folytonosan mozgó szövedékre, amely teljes mértékben, vagy különállóan izolált feszítetlen laminált szövedékrészeket tartalmaz.

A pelenkagyártási eljárás és a pelenkák, amelyek vázlatosan a leírásban szereplő ábrákon láthatók, adott esetben hasonlóak lehetnek a 4,081,301 számú amerikai egyesült államokbeli, itt hivatkozásként szereplő szabadalmi leírásban szereplő termékekhez. Az említett szabadalomban szereplő elasztikus lábszalag azonban csak egy lehetőség, és itt nem ábrázoljuk. Az 1-4A. ábrákon látható pelenkaszövedék és óraüveg alakú pelenka rugalmas oldalfalakat foglal magában az óraüveg egyik vagy mindkét szorítórészén. Ilyen különálló, a szorítórészek legalább egyik oldalán elasztikus oldalfalat biztosító külön elem alkalmazása a 4,857,067 számú amerikai egyesült államokbeli, itt hivatkozásként szereplő szabadalmi leírásban (Wood és munkatársai) látható.

Az 1. ábrán az 1 folytonos szövedék látható, amely az egyszer használatos, egymáshoz erősített 2 pelenkákból tevődik össze. Minden pelenka egy 3 abszorbens betétből, egy pár 4a elasztomer elemből vagy foltból áll, amelyek „élő” szintetikus vagy természetes kaucsukból, szintetikus vagy természetes gumihabból, elasztomer fóliából, elasztomer nemszövött laminátumból, elasztomer bevonatból vagy hasonló anyagból készülnek, és előre meghatározott helyeken hozzá vannak erősítve a szövedékhez, az elasztomer betét és az elasztomer foltok a nedvességet át nem eresztő 5 hátlap és a nedvességet áteresztő 6 fedőréteg között helyezkednek el, az 5 hátlap rendszerint nyújtható polimer anyagból, például 25,4 pm (1 mii) vastagságú polietilénfóliából készül, a fedőréteg pedig általában vagy nyújtható nemszövött szálasanyag, vagy nyújtható réseit polimer fólia.

Különösen előnyös anyagok a 4a elasztomer elemek vagy foltok előállítására az olyan habok, amelyeknek legalább 400%-os a szakadási nyúlásuk, és a nyújtóerő legalább 79 g/cm (200 g/inch) a minta szélességében a nyújtatlan hosszúság 50%-os növekedése esetén. Ilyen habokra példaként említhetők a General Foam cég 40310 számú poliuretánhabja, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 2032 pm (80 mii) és sűrűsége körülbelül 0,033 g/cm³, és amely a General Foam cégtől szerezhető be (Paramus, New Jersey); a Bridgestone cég SG nevű poliuretánhabja, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 2032 pm (80 mii), sűrűsége körülbelül 0,033 g/cm³, ez a Bridgestone cégtől szerezhető be (Yokohama, Japán); a térhálósított természetes kaucsukhab, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 1270 pm (50 mii), sűrűsége körülbelül 0,214 g/cm³, ez a Fulflex Inc. cégtől szerezhető be (Middleton, Rhoda Island); és a térhálósított természetes kaucsukhab, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 1270 pm (50 mii), sűrűsége körülbelül 0,214 g/cm³, ez a Ludlow Composites Corporation cégtől szerezhető be (Fremont, Ohio).

Különösen előnyös anyagok az 5 hátlap készítésére a 45-90% lineáris kis sűrűségű polietilént és a körülbelül

10-55% polipropilént tartalmazó keverékek. Préseletlen formában való alkalmazás esetén az 5 hátlap rendszerint körülbelül 1 mm-es terheletlen vastagságú. Adott esetben a hátlap hozzá lehet préselve egy körülbelül 140 pm (5,5 mii) vastagságú bevonathoz, ami javítja a szövedék kezelhetőségét és megjelenését. A példában szereplő hátlapanyagokra példaként említhetők az RR8220 keverék RE-DEM, amely a Tredegar Industries, Inc. cégtől szerezhető be (Térré Haute, Indiana); és az RR5475 keverék ULAB, amely szintén a Tredegar Industries, Inc. cégtől szerezhető be (Térré Haute, Indiana).

Egy rendkívül előnyös anyag a nedvességáteresztő 6 fedőréteg előállítására a hidrofób, nem szövött, kártolt, P8 jelű szövedék, amelynek alapterhelése a 21-24 g/m² tartományban van és körülbelül 2,2 denier finomságú polipropilénszálakból áll, ez a Veratec Inc., cégtől szerezhető be, amely az International Paper Company cég (Walpole, Massachusetts) részlege.

Különösen előnyös és esztétikus megjelenést kap a pelenkaszövedék feszítetlen laminált része, ha az 5 hátlap és a 6 fedőréteg rugalmas térbeli polimer szövedékből készül, amilyet az itt hivatkozásként szereplő 4,342,314 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Radel and Thompson) ismertet.

Az 5 hátlap- és a 6 fedőréteganyagok folytonos szövedékét előnyösen igen enyhe (gyakorlatilag nulla) feszültség alatt tartják gépirányban a ráncosodás elkerülésére, és hogy elősegítsék a pelenka-összeállítási és átalakítási műveletek beállítását külön 2 pelenkákká a 12 késsel.

A pelenkaszövedék képzési művelete vázlatosan az 1. ábrán látható. A 3 abszorbens betéteket a 15 összeállító vagy rétegező hengerpár közé teszik, egymástól szabályos távolságra. Egyik különösen előnyös megvalósításban a 3 abszorbens betéteket előnyösen porózus, nemezeit, cellulóz szövetburokba helyezik, biztosítva ezzel a betét integritását.

Amint korábban említettük, a találmány szerinti feszítetlen laminált szövedékeket elő lehet állítani vagy helyenkénti, vagy folytonos összeerősítéssel. A helyenkénti összeerősítésű konfigurációt rendszerint akkor alkalmazzák, ha a lényegében nem elasztikus szövedékek a laminátumban viszonylag jól nyújthatók vagy húzhatók szakadás nélkül, és amikor nagyfokú Z irányú kidomborodásra van szükség a kész laminátumban.

Ezzel szemben a folytonos összeerősítésű konfigurációt általában akkor alkalmazzák, amikor a Z irányú kidomborodás nem elsőrendű fontosságú, és egy vagy több viszonylag nem rugalmas szövedéket nehéz megnyújtani vagy meghúzni a laminátumban szakadás fellépte nélkül. Utóbbi esetben alapjában véve folytonos összeerősítés áll fenn a laminátum összes rétegében, viszonylag szoros közelségben egymáshoz, a teijedelmesítő nyújtási művelet során. Ennek megfelelően még ha egy vagy több viszonylag nem rugalmas szövedék a szakadási pontig károsul is a teijedelmesítő nyújtások során, a viszonylag nem rugalmas szövedék vagy szövedékek károsodott részeinek közeli elhelyezkedése az elasztomer réteghez megnehezíti a felhasználó számára a károsodás észlelését. Amennyiben a viszonylag nem rugal8

HU 217 593 Β más szövedék vagy szövedékek szakadása nem akadályozza meg a szövedékek funkcióinak betöltését, például a folyadékot át nem eresztő képességet, a károsodás, amely a viszonylag nem rugalmas szövedék vagy szövedékek esetén a teijedelmesítő nyújtási műveletek során előfordul, nem okoz negatív hatást a végtermékben.

Egy váratlan előny, amely a folytonos összeerősítésű konfigurációból fakad a találmány szerinti különösen előnyös feszítetten laminált szövedékekben az, hogy lehetővé teszi az elasztikus terméket gyártó számára, hogy jóval szélesebb lehetősége legyen a választásra a viszonylag nem rugalmas szövedékek közül, amelyek sikerrel alkalmazhatók a találmány szerinti laminátumokban. Ez lényegében lehetővé teszi olyan, viszonylag nem rugalmas szövedékek alkalmazását, amelyek normális feltételek mellett nem lennének húzhatók semmiképp a találmány szerinti feszítetten laminált szövedékekben. Ennek megfelelően, hacsak másként nincs megadva, a „húzható” kifejezés a leírásban és az igénypontokban nem záija ki a viszonylag rugalmatlan szövedékeket, amelyek elvékonyodnak vagy károsodnak a növekvő erősségű nyújtási sorozat folyamán.

Amint az 1. ábrán levő megvalósításban látható, a folytonos, nedvességet át nem eresztő, nyújtható 5 hátlap anyaga szövedék szoros közelségben van a 10 ragasztófelhordóval. Ha egy helyenkénti összeerősítésű laminált szövedékre van szükség, hogy a lehető legnagyobbra növeljék a végtermék Z irányú kidomborodását, a 10 ragasztófelhordó alkalmazható külön álló, egymástól bizonyos távolságra levő ragasztópontok felvitelére az 5 hátlapnak azokon az előre meghatározott helyein, ahol a feszítetten 4a elasztomer elemek helyezkednek el.

Egy másik megoldásban, ha lényegében folytonosan összeerősített laminált szövedékre van szükség, a 10 ragasztófelhordót alkalmazhatják egyenletes és folytonos módon is a 10a ragasztó felvitelére az 5 hátlapra azokon az előre megadott helyeken, ahol a lényegében feszítetlen 4a elasztomer elemek elhelyezkednek. Egy ilyen típusú különösen előnyös megvalósításban a kiválasztott ragasztó nyújtható, és a 10 ragasztófelhordó ömledék fuvórendszert alkalmazzák.

A feltalálók által alkalmazott ilyen ömledékfűvó ragasztófelviteli rendszerre, amely igen jól megfelel a találmány szerinti, folytonos összeerősítésű feszítetlen laminált szövedék előállítására, példaként említhető a GM-50-2-1-GH modellszámú ömledékfűvó spray felvivő, amely a J&M Laboratories (Gainesville, Georgia) cégtől szerezhető be. Utóbbi lineárisan egy cm-en belül 8 nyílással (20/inch) ellátott fűvókát foglal magában a gép keresztirányában nézve, mindegyik nyílás körülbelül 0,5 mm (0,020 inch) átmérőjű. A Findley H-2176 magas hőmérsékleten olvadó ragasztó, amely a Findley Adhesives (Findley, Ohio) cégtől szerezhető be, előnyösen körülbelül 171 °C-ra hevíthető, és így alkalmazható az 5 hátlapra, körülbelül 1,2-1,6 mg/cm² mennyiségben. A melegített komprimált levegő körülbelül 218 °C és körülbelül 3,44 χ 10⁵ Pa (50 psig) nyomás mellett halad át a ragasztófiivóka másodlagos nyílásain, elősegítve a ragasztószálacskák egyenletes eloszlását a felvitel során.

A 10a forró ragasztó és az 5 hátlap 1. ábrán látható szoros érintkezése az alatt az idő alatt, amely a pelenka végső feszítetlen laminált részének teijedelmesítő nyújtása előtt telik el, hozzájárni a hátlap lágyításához. Bizonyos szövedékek esetén, mint például a hagyományos polietilén hátlap anyagoknál, ez a lágyítás előnyös, mivel a lehető legkisebbre csökkenti a hátlap károsodását a terjedelmesítő szövedéknyújtás alatt. Ez különösen fontos lehet olyan esetekben, mikor a kérdéses szövedék bizonyos funkciót tölt be, például folyadékot át nem eresztő tulajdonságot ad a készülő terméknek.

Egy másik változat szerint a pelenkaszövedék feszítetlen részeit tartalmazó komponenseket össze lehet erősíteni helyenként vagy folytonosan, nem melegített ragasztó, hőkötés, nyomáskötés, ultrahangos kötés stb. segítségével. Ezekben az esetekben a hőenergia kívánt esetben alkalmazható az 5 hátlapra más, a szakember által jól ismert módszerekkel is, például hősugárzó (nincs ábrázolva), forrólégfúvó (nincs ábrázolva) stb. alkalmazásával, és így hasonló eredményt lehet elérni.

Két tekercs 4 elasztomer anyagot igen enyhe (lényegében nulla) feszültség alatt táplálnak be, olyan sebességgel, amely lehetővé teszi a 2 pelenka 4a elasztomer elem kívánt hosszának beállítását egy 11 ütközőhengerrel, amely vákuumnyílásokkal van ellátva (nincs ábrázolva) a peremén. A 12 kés pelenkánként egy vágást végez, és a gyakorlatilag feszítetlen 4a elasztomer elemek a 11 ütközőhengerrel mennek tovább a vákuum segítségével a peremhez rögzítve, amíg el nem érik a 13 átadási pontot. A 13 pontnál a 4a elasztomer elemeket az 5 hátlap előre meghatározott helyeire teszik a 10a ragasztóval együtt, előnyösen nagynyomású levegő befűvásával. Az átadás sorban következik, és a vákuummal ellátott 11 ütközőhenger és az 5 hátlapszövedék felületi sebessége lényegében azonos.

Az 5 hátlapszövedék a 4a elasztomer elemekkel előre meghatározott pontokon van összeerősítve a hossz mentén, és ezután irányítják a 15 összeállító vagy lamináló hengerpárhoz.

Igen előnyös nedvességet áteresztő folytonos szövedékből álló 6 fedőréteganyag például a nyújtható szálas nemszövött szövedék, amely szoros közelségben van a 14 második ragasztófelhordóval, a 14a ragasztó mintázata megfelel a 4a elasztomer elemek méretének és elhelyezkedésének az 5 hátlapon. Ugyanúgy, ahogy az 5 hátlapanyagnál, a 6 fedőréteganyagnál is lehet helyenként vagy folytonosan alkalmazni a ragasztót, a 6 fedőréteganyagától, valamint a végső feszítetlen laminált szövedék kívánt tulajdonságaitól függően. Kívánt esetben a 14 ragasztófelhordó szerkezet hasonló lehet a 10 ragasztófelhordó szerkezethez.

Az 5 hátlapszövedéket, a 6 fedőréteg-szövedéket és a 3 abszorbens betéteket a 15 összeállító hengereken hozzák érintkezésbe egymással. Éppen mielőtt a szövedékek és a betétek érintkeznének egymással, további ragasztót célszerű alkalmazni egy vagy több szövedéken, olyan módszerek segítségével, amelyek az 1. ábrán nincsenek ábrázolva. Utóbbi ragasztó összeerősíti a

HU 217 593 Β hátlapok, a fedőréteg és az abszorbens betét előre meghatározott részeit, így készül el az 1 pelenkaszövedék.

A teljesen összeállított 1 pelenkaszövedék ezután előnyösen a 16 kötésfel vivő hengerpáron megy át, amelyen hűtésre is szükség lehet a ragasztó áteresztésének minél kisebbre csökkentése céljából.

A teljesen összeállított 1 pelenkaszövedéket azután a találmány szerinti terjedelmesítő nyújtási műveletnek vetik alá, ez vázlatosan az 1. ábrán 20 jelöléssel látható. A találmány szerinti különösen előnyös, terjedelmesítő szövedéknyújtó rendszer részletei, amely úgy alkalmazható, mint a 20 rendszer, a 2. ábrán láthatók.

A 2. ábra bemutatja, hogy a feszítetlen 4a elasztomer elemeket magában foglaló 1 pelenkaszövedék szabályozása olyan, hogy a feszítetlen 4a elasztomer elemek a pelenkaszövedéken belül egybeesnek a 24 rovátkás vagy hornyolt szegmensekkel, amelyek főleg a 25 felső rovátkás hengeren helyezkednek el, amint az 1 pelenkaszövedék áthalad a felső rovátkás 25 hengerpár 24 szegmensei és a folytonosan rovátkás vagy hornyolt alsó 21 rovátkás hengerpár között. Kívánt esetben a 24 hornyolt szegmensek legnagyobb összes hosszúsága azonos lehet a 4a elasztomer foltokéval a gépirányban mérve, így bizonyos fokú nyújthatóságot érnek el a fedőréteg és a hátlap azon részein, amelyek szomszédosak a 4a elasztomer elemekkel a kész pelenkában.

Bár a 25 felső és 21 alsó rovátkás hengerpáron a kiegészítőhomyok konfigurációja, távolsága és mélysége változó lehet, attól függően, mennyi a kívánatos rugalmas rész mennyisége a teljesen feldolgozott szövedék feszítetlen laminált részében, a találmány egyik igen előnyös megvalósításában a csúcsok között mért horonytávolság körülbelül 0,4 cm, a csúcsnál mért hajlásszög körülbelül 12°, és a horony csúcs-völgy mélysége körülbelül 0,76 cm. Az egyes rovátkák külső csúcsa a rovátkás hengerpáron rendszerint körülbelül 0,025 cm sugarú, míg a szomszédos rovátkák között képződő belső horony rendszerint körülbelül 0,1 cm sugarú. Ha az egymást követő rovátkás hengerpárok úgy vannak beállítva, hogy a szemben álló csúcsok olyan átfedést mutatnak, amelynek mértéke körülbelül 0,36 cm és 0,42 cm, jó elasztikus tulajdonságokat ér el a találmány szerinti laminált szövedék, amely 2032 μπι (80 mii) vastagságú poliuretánhab 4a elasztomer elemeket foglal magában, folytonosan összeerősítve a szemben levő felületeinél egy 25,4 pm (1 mii) vastagságú, nedvességet át nem eresztő polimer 5 hátlappal és a hidrofób nemszövött 6 fedőréteggel, amelynek alapterhelése körülbelül 21,5 és 24 g/m² között van, és körülbelül 2,2 denier finomságú polipropilénszálakból készül.

Az említett rovátkás hengerpárok szemben álló csúcsainak átfedése természetesen kívánság szerint beállítható, így nagyobb vagy kisebb lesz a szövedék kapott feszítetlen laminált részének nyújthatósága. A fent említett hengergeometria és laminált szövedék felépítés esetén a csúcsok között mért átfedési mélység körülbelül 0,13 cm és 0,62 cm között lehet.

Amint a 2A. ábrán látható, az 1 pelenkaszövedék a 72 és 74 szabadon forgó hengerek alkalmazása következtében átkerül a 21 alsó hengerpárokra úgy, hogy befedi a 21 alsó hengereken levő működő 22 vákuumnyilásokat, amelyek közvetlenül a 23 folytonos horonysorozat közelében helyezkednek el. A 22 vákuumnyílások, amelyek lényegében egybeesnek a 25 legfelső rovátkás hengerpáron levő 24 hornyolt szegmensekkel, belül össze vannak kötve a 21 hengerpáron keresztül a 26 vákuumelosztó párral, amely szívóhatást gyakorol az 1 pelenkaszövedékre, amikor a pelenkaszövedék a 25 felső rovátkás hengerpáron levő 24 hornyolt szegmensekre hat.

A feszítetlen 4a elasztomer elemek és a folyadékáteresztő 6 fedőréteg-szövedék, valamint a folyadékot át nem eresztő 5 hátlapszövedék összeerősítésére, vagy a 6 fedőréteg-szövedék és az 5 hátlapszövedék egymáshoz erősítésére használt ragasztó lehető legkisebb mértékű beépülésének elérésére, a 25 felső hengerpáron levő 24 hornyolt szegmensek és a 21 alsó hengeren levő 23 folytonos hornyok előnyösen vagy egy kis súrlódási tényezőjű anyagot, például teflont foglalnak magukban, vagy bevonják őket egy önkenő kis súrlódási tényezőjű anyaggal, például Permaion N° 503 spray bevonattal, amely a Micro Surface Corporation (Morris, Illinois) cégtől szerezhető be.

A 21 alsó hengereken levő 22 vákuumnyílásokat előnyösen porózus anyaggal vonják be, például 0,22 cm lyukméretű 44 szövettel, így alátámasztást nyújtanak az 1 pelenkaszövedék azon részeinek, amelyekre a vákuum hat, és jó tapadófelületet biztosítanak a szövedéknek, így lényegében megelőzik a szövedék oldalirányú elcsúszását vagy elmozdulását a porózus lyuggatott felületen, amikor a vákuum a szövedékre hat.

Optimális feltételek esetén a 4a elasztomer elemeket tartalmazó 1 pelenkaszövedék feszítetlen részeire gyakorolható legnagyobb növekvő nyújtási feszültség a felső 25 rovátkás hengerek 24 szegmentjein levő hornyok és az alsó 21 rovátkás hengerpárokon levő 23 folytonos hornyok közötti kapaszkodási mélységtől függ. A feltalálók ugyanakkor felismerték, hogy ha a laminált szövedéket a csúszástól vagy a szövedék nyújtásával párhuzamos irányú összehúzódásától meg nem óvjuk, amikor az áthalad az illeszkedő rovátkás hengerpáron, a teqedelmesítő nyújtás optimális mértéke nem jön létre. Ezért legelőnyösebb formájában a találmány szerinti teijedelmesítő szövedéknyújtási műveletet úgy viszik véghez, hogy a feszítetlen laminált szövedék kompozit mindhárom rétegének felső részei fékezésnek vannak alávetve, amint az a 2B. ábrán látható, hogy megelőzzék a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeinek csúszását vagy összehúzódását a nyújtással párhuzamos irányban, miközben az áthalad a sorban elhelyezett illeszkedő rovátkás hengerpárok között.

Ugyanakkor a találmány úgy is megvalósítható, hogy a fékezés okozta előnyt csak a nyújtható vagy húzható rétegre vagy rétegekre alkalmazzuk a termékben, vagyis nem feltétlenül szükséges, hogy a 4a elasztomer elemek legkülső részei szintén vissza legyenek tartva a növekvő erősségű nyújtási művelet közben. Utóbbi esetben a nyújtható vagy húzható réteg vagy rétegek maradandóan nyújtva vannak a növekvő erősségű nyújtási művelet során, de a Z irányú kidomborodás

HU 217 593 Β a kapott feszítetlen laminált szövedékben lehet valamivel kevésbé kifejezett, mikor a nyújtófeszültséget megszüntetik. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az elasztomer réteg kisebb fokú kezdeti nyújtáson megy át ilyenkor. Ennek megfelelően csak ugyanakkora zsugorodáson mehet át, mikor visszatér nem deformált állapotába.

A feszítetlen laminált szövedék fent írt módon való megvalósítása mutathat bizonyos fokú aránytalan feszítést a nyújtott szövedékben vagy szövedékekben a 4a elasztomer elemek szemben levő széleivel szomszédos területeken. Egy átlátszatlan polimer hátlapszövedék esetében, amely normálisan folyadékot át nem eresztő gátat képez a pelenkán, ezek az aránytalanul megfeszített részek úgy elvékonyodhatnak, hogy átlátszóvá válnak, habár szakadás nem lépett fel. Ilyen esetekben a működőképesség, például a folyadékot át nem eresztő képesség nem károsodik a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részein. Az utóbbi típusú megvalósításokat rendszerint akkor lehet használni, ha a végtermék feszítetlen laminált részeinek esztétikai megjelenése vagy nem látható a tervezési megoldás következtében, vagy látható, de nem okoz gondot.

A találmány egy további megvalósításakor az egy vagy több nem rugalmas, nyújtható szövedék szakadása se okozza a feszítetlen laminátum szövedék alkalmatlanná válását a kívánt célra, vagyis az 5 hátlapszövedék szakadása nem teszi tönkre szükségszerűen a laminált szövedék működőképességét a kívánt célra, amennyiben a laminátum további rétegeinek egyike biztosítja a kívánt funkciót a késztermékben. Például a nyújtott 5 hátlapszövedék bizonyos fokú szakadása nem változtatja meg a kapott eldobható pelenkaszövedék folyadékot át nem eresztő tulajdonságát, ha a 4a elasztomer elemek folyadékot át nem eresztő anyagból készülnek. Ez különösen igaz azokra a feszítetlen laminált szövedék megvalósításokra, amelyek folytonos összeerősítést alkalmaznak a rétegek között, mivel a rétegek viszonylagos közelsége a terjedelmesítő nyújtás után megnehezíti a károsodás észlelését a termék felhasználója számára.

Mivel az 1-2B. ábrákon bemutatott 1 pelenkaszövedék lényegében nem engedi át a levegőt a felső, nedvességet át nem eresztő 5 hátlap jelenléte miatt, a lyuggatott porózus anyaggal bevont 44 vákuumnyílások szükség esetén alkalmazhatók közvetlenül minden szomszédos, gépirányban orientált 23 horonysorozat mellett a 21 alsó rovátkás hengerpáron. Ha az elasztomer 4a elemek elegendő mértékben átengedik a levegőt, a vákuum által létrehozott szívóerők áthaladnak a folyadékáteresztő 6 fedőréteg-szövedéken és az elasztomer foltokon, és így szorosan tapadnak az 5 hátlap fölött fekvő részekhez is. Ebben az esetben a pelenka 1 szövedék feszítetlen laminált részeinek mindhárom rétege fékezve lesz a terjedelmesítő nyújtás során.

Ha a 4a elasztomer elemek nem engedik át eléggé a levegőt, arra lenne szükség, hogy (a) vagy a 22 vákuumnyílások helyzetét és a rajtuk levő 44 lyuggatott anyagot a 4a elasztomer elemek szemben levő szélein kívül helyezzék el, hogy a szívóerők hatni tudjanak a folyadékot át nem eresztő, húzható 5 hátlapszövedékre a folyadékot áteresztő húzható 6 fedőréteg-szövedéken át; vagy (b) a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeit tartalmazó mindhárom réteget fékezzék a megfelelő szorítókészülékben, amely hat az 1 pelenkaszövedék szemben levő felületeire. Ilyen készülékek ismertetése a leírásban szerepelni fog.

Az 1-2B. ábrán levő, 22 vákuumnyílások által létrehozott, az 1 pelenkaszövedékre ható szívóerők a porózus 44 lyuggatott anyagon át hatva megakadályozzák, hogy az 1 pelenkaszövedék azon részei, amelyek főleg a feszítetlen 4a elasztomer elemeket foglalják magukban, elcsússzanak vagy összehúzódjanak oldalról befelé tartó irányban, miközben áthaladnak a alsó rovátkás hengerpáron levő 23 folytonos hornyok és a 25 felső rovátkás hengerek 24 rovátkás szegmenseinek illeszkedő részei között.

Mivel az 1 pelenkaszövedék 4a elasztomer elemeket tartalmazó feszítetlen laminált részeit oldalirányban visszatartják a sorozatos szövedéknyújtási művelet alatt, a feszítetlen laminált szövedék összes részei, amelyek a fékezés külső pontjai között helyezkednek el, lényegében egyenletes terjedelmesítő nyújtásnak vannak kitéve, ahogy a szövedék áthalad az alsó rovátkás 21 hengereken levő folytonos 23 hornyok és a felső rovátkás 25 hengereken levő hornyolt szegmensek illeszkedő részei között.

Ez nemcsak a lehető legnagyobbra emeli a terjedelmesítő szövedéknyújtási művelet hatékonyságát a 4a elasztikus elemekhez erősített nyújtható 6 fedőréteg- és 5 hátlapszövedékek legteljesebb fokú megnyúlásra kényszerítésével, de megakadályozza azt is, hogy aránytalanul nagy fékezés jöjjön létre a fedőréteg és/vagy hátlapszövedékek között, amelyek a 4a elasztomer elemek külső széleivel szemben levő szomszédos területekhez vannak erősítve.

A 3. ábra egy, a találmány szerinti másik terjedelmesítő szövedéknyújtó rendszert mutat be, amely úgy alkalmazható, mint az 1. ábrán látható 20 rendszer. A 3. ábrán látható, terjedelmesítő szövedéknyújtó rendszerben egy pár rugalmasan összenyomható 40 korong van felszerelve a 25 felső rovátkás hengerek 24 hornyolt szegmensei mindkét oldalán. Az összenyomható 40 korongoknak elég nagy az átmérőjük ahhoz, hogy szorosan összenyomják az 1 szövedéket, és biztosan tartsák a 21 alsó rovátkás hengerek egybeeső, nem hornyolt részeivel szemben, amint az általánosságban a 3A. ábrán levő keresztmetszeti rajzon látható. A 2. ábrán levő vákuumnyílásokhoz és a 44 lyuggatott anyaghoz hasonlóan a 40 összenyomható korongok és a 21 alsó hengereken levő egybeeső nem hornyolt részek által létrehozott szorítóhatás is lényegében azt akadályozza, hogy a 4a elasztomer elemeket tartalmazó pelenkaszövedék rész összehúzódjon a nyújtás irányával párhuzamosan, amikor a szövedék átmegy az illeszkedő rovátkás hengerek között. A találmány 3. ábrán látható megvalósítása egyaránt jól használható a levegőt áteresztő és át nem eresztő laminált szerkezeteknél.

A 4. ábra egy, a találmány szerinti további terjedelmesítő szövedéknyújtó rendszert ír le, amely úgy alkalmazható, mint az 1. ábrán látható 20 rendszer. A 4. áb11

HU 217 593 Β rán látható megvalósításban a 2. ábrán megadott 22 vákuumnyílásokat és a 3. ábrán látható megvalósítás 40 összenyomható korongjait egy pár 50 folytonos szalag helyettesíti, amely a 72, 74, 76 és 78 szabadonfutó hengerek mentén ugyanakkora kerületi sebességgel forog, mint a 21 rovátkás hengerek, és amelyeket olyan mértékű feszültség alatt tartanak, amely elegendő a 4a elasztomer foltokat tartalmazó 1 pelenkaszövedék oldalirányú mozgásának megakadályozására, mikor az a 25 felső rovátkás hengerek 24 hornyolt szegmensei és a 21 alsó rovátkás hengerek 23 folytonos hornyai között áthalad. A 4A. ábrán látható keresztmetszet bemutatja az 1 pelenkaszövedék feszítetlen laminált szövedék részeinek szorítását az 50 szalagok által. A találmány 4. ábrán szereplő megvalósítása egyaránt jól alkalmazható levegőt áteresztő és át nem eresztő szövedékek laminált szerkezeteiben.

A 4B. ábra szerinti keresztmetszet bemutatja a találmány szerinti feszítetlen, helyenként összeerősített laminált szövedék állapotát, annál a pontnál nézve, ahol a legnagyobb fokú a terjedelmesítő nyújtás, míg a 4C. ábrán látható keresztmetszet egy egyébként azonos, a találmány szerinti feszítetlen, folytonos összeerősítésű laminált szövedék állapotát ábrázolja, annál a pontnál nézve, ahol a legnagyobb fokú a terjedelmesítő nyújtás. Bár mindkét szövedék elasztikusán nagyobbítható a kiindulási nyújtás irányában, legalábbis a kiindulási nyújtási pontig, a helyenkénti összeerősítésű, a 4B. ábrán látható feszítetlen laminált szövedék nagyobb fokú Z irányú kidomborodást mutat.

A szakember számára nyilvánvaló, hogy az említett visszatartási eljárások alkalmazhatók egyedileg, vagy egymással kombinálva egyaránt, a célból, hogy elérjük a kapott 1 pelenka feszítetlen laminált szövedék részeiben a leírt előnyöket.

A 20 jelű, az 1. ábrán bemutatott sorozatos, terjedelmesítő nyújtási művelet után a teljes mértékben összeállított 1 pelenkaszövedéket előnyösen egy oldalhasító készüléken vezetik át, ezt a 60 vázlatosan ábrázolja, itt a viselő lábaival egybeeső részek oldalsó széleit levágják a teljesen összeállított 1 pelenkaszövedékből.

Végül az 1 pelenkaszövedéket hossza mentén előre meghatározott helyeken elvágják a 12 késsel, így óraüveg alakú, egyszer használatos pelenkákat kapnak, amelyeknek legalább egy pár oldallapja van, amely rugalmasan nyújtható, abban az irányban, amely lényegében párhuzamos a pelenka derékszalagjával, legalábbis a kiindulási nyújtási pontig.

A leírás alapján világos, hogy a találmány szerinti javított eljárás és készülék alkalmazható a rugalmas termékek széles körében, amelyek vagy teljesen, vagy több különálló feszítetlen laminált szövedék részeket foglalnak magukban.

Az is ismeretes, hogy míg az illeszkedő rovátkás hengerpárok rovátkái lényegében párhuzamosan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva, amint az a kísérő ábrákon látható, a találmány ugyanúgy alkalmazhat olyan rovátkás hengerpárokat is, ahol a rovátkák nem minden esetben párhuzamosak egymással. Ezen túlmenően az ilyen rovátkázott hengerpárokon a rovátkáknak nem kell szükségszerűen párhuzamosnak lenniük a géppel vagy a gép keresztirányával. Például, ha egy görbe vonalú derékszalag- vagy lábszalagrészre van szükség az egyszer használatos pelenkában, amely az itt ismertetett feszítetlen laminált szövedék előállítási technológiával készül, a rovátkás hengerpárokon az illeszkedő fogak, amelyek növekvő mértékben - teijedelmesítetten - nyújtják a pelenkaszövedék feszítetlen részeit, el lehetnek helyezve a kívánt görbe vonalú konfigurációban is, hogy rugalmasságot adjanak a kívánt görbe vonalú rajznak megfelelően az egyenes vonal helyett.

Ismeretes továbbá, hogy míg az itt leirt előnyös, nagy sebességű eljárások hengeres illeszkedő rovátkás hengerpárokat alkalmaznak, a találmány kivitelezése szempontjából kritikus visszatartási elvek kivitelezhetők egy közbülső préselési művelettel, amely több illeszkedő nyomólemezt alkalmaz a szóban forgó feszítetlen szövedék laminált részeinek vagy terméknek a teijedelmesítő nyújtására. Utóbbi esetben az egyetlen követelmény, hogy a teijedelmesítő nyújtásnak alávetendő feszítetlen laminált szövedék részek megfelelő módon fékezve legyenek vákuum segítségével vagy szorítóeszközökkel, mielőtt az illeszkedő lemezek ki tudnák fejteni hatásukat a szövedékre, és így csúszás vagy összehúzódás jönne létre a nyújtás irányával párhuzamosan.

Ilyen növekvő erősségű - terjedelmesítő - préselési művelet vázlata látható az 5. ábrán. A 101 pelenkaszövedék folyadékáteresztő 6 fedőrétegből, a folyadékot át nem eresztő 5 hátlapból és a 3 abszorbens betétből áll, és lényegében feszítetlen elasztomer 110 és 120 foltokból, amelyek a 210 feszítetlen laminált derékszalagrészeket és a görbe vonalú 220 feszítetlen laminált lábszalagrészeket alkotják sorrendben a pelenkaszövedékben.

A 101 pelenkaszövedék sorban áthalad egy pár illeszkedő lemez között. A 440 alsó lemezt, amely magában foglalja az 520 görbe vonalban elhelyezkedő fogakat a pelenkaszövedék lábszalagrésze teijedelmesítő nyújtásához, és az 510 egyenes vonalban elhelyezkedő fogakat a pelenkaszövedék derékszalagrésze teijedelmesítő nyújtásához, mialatt a 101 pelenkaszövedéket ráhelyezik, öszszeerősítik a 400 felső illeszkedő lemezzel, amelynek fogazott részei megfelelnek a 440 alsó lemezen levőknek.

A legnagyobb mértékű, terjedelmesítő szövedéknyújtás elérése érdekében az 510 és 520 fogazott szegmenseket a 440 alsó lemezen előnyösen körülveszik rugalmasan deformálódó 610 és 620 nyílásokkal, amelyek érintkeznek, és összeszorítják a 101 pelenkaszövedék 210 és 220 feszítetlen laminált részeit peremük mentén, a 710 és 720 nem deformálódó megfelelő nyílásokkal, amelyek a 400 felső lemezen elhelyezkedő fogakat veszik körül. Ez a szorítóhatás megakadályozza a szövedék feszítetlen laminált részeinek összehúzódását a nyújtással párhuzamos irányban a teijedelmesítő nyújtási művelet során, amelyet az illeszkedő lemezeken végeznek. A rugalmasan deformálódó 610 és 620 nyílásoknak természetesen megfelelően deformálódniuk kell, hogy lehetővé tegyék a kívánt fokú illeszkedést a 400 felső lemezen és az alsó 440 lemezen levő, szemben fekvő fogak között a teijedelmesítési nyújtási művelet során.

HU 217 593 Β

Egy másik megoldásban a 101 pelenkaszövedék azon 210 és 220 részei, amelyekre sorozatos nyújtás vár, a 440 alsó lemezen levő 510 és 520 fogazott szegmenseket körülvevő megfelelő vákuummal fékezve lehetnek (nincs ábrázolva), mielőtt a 400 felső illeszkedő lemez elegendő erőt tudna gyakorolni a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeire, ami összehúzódást okozna a nyújtás irányával párhuzamosan.

Bár a találmány tárgyát elsősorban az elaszticizált szorítórészek vagy rugalmassá tett derékszalagok és/vagy lábszalagok előállítása képezi egyszer használatos pelenkák számára, nyilvánvaló, hogy a találmány tárgya lehet számos más alkalmazás és felhasználási terület. A szakember számára nyilvánvaló, hogy számos változtatás és módosítás vihető véghez anélkül, hogy a találmány szellemétől vagy oltalmi körétől eltávolodnánk.

Claims (13)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás feszítetlen laminált szövedék teijedelmesítő nyújtására nyújtás irányú elaszticitás létrehozására, legalább a kiindulási nyújtási pontig, feszítetlen, első elasztomer réteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéknek egy háromdimenziós, legalább részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű (23,24, 510, 520), ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba (21, 25, 400, 440) való betáplálásával és a feszítetlen, laminált szövedék egyes részeinek a háromdimenziós, részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű (23, 24, 510, 520), ellentétes nyomást kifejtő eszközpár (21,25,400,440) illeszkedő felületével közös érintkezési pontjai mentén a feszítetlen laminált szövedék teijedelmesítő megnyújtásával, miközben a második réteget maradandóan nyújtjuk meg, és a laminátum szélessége a nyújtás irányában a nyújtás előtt és a nyújtás után mérve lényegileg változatlan marad, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítően megnyújtandó részeivel szomszédos, nyújtható második rétegének szemben fekvő szélső részeit a nyújtás irányával párhuzamos irányú csúszást vagy összezsugorodást megakadályozóan rögzítjük.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a folyamatosan haladó, feszítetlen laminált szövedéket a szövedék mozgatási irányára merőleges forgástengelyű, háromdimenziós, részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű (23, 24) rovátkás hengereket tartalmazó, ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba (21, 25) folyamatosan betápláljuk, a nyomást kifejtő eszközpár (21, 25) ellentétes, háromdimenziós felületei (23,24) között elhelyezkedő, folyamatosan haladó, feszítetlen laminált szövedék egyes részeit a részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű rovátkás hengerei illeszkedő rovátkáival közös érintkezési ponljai mentén nyújtásnak vetjük alá, és a feszítetlen laminált szövedék megnyújtandó részeivel szomszédos első elasztomer rétege és nyújtható második rétege szemben fekvő szélső részeit a nyújtás irányával párhuzamos irányú csúszást vagy összezsugorodást megakadályozóan rögzítjük.
3. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a terjedelmesítő nyújtást olyan ellentétes nyomást kifejtő eszközpárral (21, 25) végezzük, amelyek rovátkás hengereket tartalmaznak, ezek forgástengelye merőleges a szövedék útvonalára, és az eszközpár háromdimenziós felületei (23, 24) olyan rovátkákat tartalmaznak, amelyek legalább részlegesen illeszkednek egymáshoz, amikor a feszítetlen laminált szövedéket közöttük mozgatjuk.
4. 4. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szövedék második rétegét az illeszkedő rovátkás hengerek (21, 25) legalább egyikén, a bordákkal közvetlenül szomszédosán a feszítetlen laminált szövedék második rétegére gyakorolt szívással rögzítjük.
5. 5. A 2. vagy 3. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második réteget legalább egyik illeszkedő rovátkás henger (21,25) bordáival közvetlenül szomszédos szemben fekvő külső részeinek rugalmas összeszorításával rögzítjük.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második réteg szemben fekvő külső részeit az egyik illeszkedő rovátkás henger (21) és a másik illeszkedő rovátkás hengeren (25) elhelyezett, rugalmasan deformálódó korongpár (40) közé szorítjuk.
7. 7. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második réteg szemben fekvő külső részeit egyik illeszkedő rovátkás henger (21) és a rovátkás henger (21) egy részét befedő folytonos szalagpár (50) közé szorítjuk.
8. 8. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedéket a szövedék mozgásirányával párhuzamos irányban terjedelmesítően nyújtjuk.
9. 9. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedéket a szövedék mozgásirányára merőlegesen teijedelmesítően nyújtjuk.
10. 10. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedéket nemlineáris konfigurációban terjedelmesítően nyújtjuk.
11. 11. A 10. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedéket görbe vonalú konfigurációban teijedelmesítően nyújtjuk.
12. 12. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan feszítetlen laminált szövedéket nyújtunk, amely tartalmaz egy harmadik feszítetlen réteget, amely nyújtható, de kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az első elasztomer rétegnek, és ez a harmadik réteg hozzá van erősítve az első feszítetlen elasztomer réteghez, amely szemben van a második feszítetlen réteggel.
13. 13. Berendezés feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítő nyújtására nyújtásirányba eső elaszticitásának létrehozásához, amelynek feszítetlen, első elasztomer réteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy

    HU 217 593 Β nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaaiakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéket szállító eszköze (15, 16, 60) és a feszítetlen, laminált szövedék egyes részei egyenetlen nyújtására szolgáló, háromdimenziós, részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű (23, 24), ellentétes nyomást kifejtő eszközpárja (21, 25) van, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen, laminált szövedék terjedelmesítően megnyújtandó részeivel szomszé5 dós, legalább a nyújtható második réteg szemben fekvő szélső részeit rögzítő eszköze (22, 40, 50) van.