HU220318B - Eljárás és berendezés feszítetlen laminált szövedék sorozatos nyújtásához elaszticitásának fenntartására, a szövedék szakadása nélkül - Google Patents

Abstract

A találmány eljárás és berendezés feszítetlen laminált szövedék (1)nyújtására, nyújtási irányú elaszticitás létrehozására, legalább akiindulási nyújtási pontig, a feszítetlen laminált szövedék (1)szakadása nélkül, a következő lépésekben: (a) egy feszítetlen,folytonos, nyújtható, de az első réteghez (4a) képest kevésbéelasztikus szövedékből álló második réteghez (5, 6) szakaszosan vagyfolytonosan erősített feszítetlen első elasztomer réteget (4a)tartalmazó, feszítetlen laminált szövedéknek (1) egy első,háromdimenziós, legalább részlegesen egymásba illeszkedő felületű,ellenirányú nyomást kifejtő eszközpárba való betáplálásával, (b) afeszítetlen laminált szövedék (1) egyes részeinek az első, ellenirányúnyomást gyakorló eszközpár között növekvő nyújtásával úgy, hogy azelső ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár háromdimenziós felületeilegalább bizonyos mértékig illeszkedjenek egymáshoz, hogy a másodiknyújtható réteg (5, 6) legalább egy részben maradandóan megnyúljon;(c) az első nyomásgyakorló eszközpár legalább egyikének a feszítetlenlaminált szövedék (1) kezdeti nyújtott részeinek felületéről történőeltávolításával, a nyújtási feszültséget a laminált szövedékremegszüntetően, azzal jellemezve, hogy (d) a feszítetlen lamináltszövedék (1) kezdeti nyújtott részeit további növekvő erősségűnyújtásnak vetik alá a részlegesen nyújtott, feszítetlen lamináltszövedék nyújtásnak kitett felületét érintkezésbe hozva egy második,ellenirányú nyomást gyakorló eszközpárral, amelynek háromdimenziósfelületei vannak, amelyek szintén, legalább bizonyos mértékben,egymásba illeszkednek, de nagyobb mértékben, mint az első ellenirányúnyomást gyakorló eszközpár, és a második nyújtható réteget (5, 6)maradandóan tovább nyújtják minimális károsodás mellett a sorozatosnyújtási művelet révén úgy, hogy a laminált szövedék elasztikusannyújthatóvá válik a növekvő erősségű nyújtás irányában legalább amásodik ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár által elért nyújtásipontig, amikor a növekvő nyújtóerők hatása megszűnik a feszítetlenlaminált szövedékre. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés feszítetlen laminált szövedék előállítására, amelyet lényegében nem feszített (vagyis „nulla feszültségű”) állapotban állítanak össze, és amelyet mechanikus nyújtással tesznek elasztikussá.

A találmány egyik megvalósítása eljárás és berendezés feszítetlen laminált szövedék előre meghatározott részeinek elasztikussá tételére egy vagy több irányban, míg a szövedék folyamatosan, nagy sebességgel mozog a gép irányában.

A találmány szerint előállított feszítetlen laminált szövedék abszorbens cikké dolgozható fel, ilyenek például az egyszer használatos pelenkák, amelyek derékszalagrészüknél összeerósíthetők, a szövedékben levő mindegyik pelenka tartalmaz továbbá legalább egy elasztomer elemet, amely vagy a fedőréteghez vagy a hátlaphoz vagy mindkettőhöz oda van erősítve, az elasztomer elem lényegében feszítetlen állapotban van, a szövedéknek legalább egy része magában foglal egy ilyen lényegében feszítetlen elasztomer elemet, amelyet mechanikai nyújtásnak vetnek alá, amely elegendő ahhoz, hogy maradandóan megnyújtott állapotban tartsa a szövedéket, amelyhez az elasztomer elem oda van erősítve. Amennyiben ez nincs az elasztomer elemhez erősítve, a maradandóan megnyújtott állapotban levő szövedék Z irányban kidomborodik az elasztomer elemhez való összeerósítés szomszédos két pontja között, az elasztomer elem síkjára merőleges irányban, mikor a nyújtóerők megszűnnek, és az elasztomer elem visszatér feszítetlen állapotába. A Z irányú kidomborodás fokától függetlenül a szövedék feszítetlen laminált része azután elasztikusán nyújtható a kiindulási nyújtás irányába, legalábbis a kiindulási nyújtási pontig.

A találmány egyik igen előnyös megvalósítása eljárás és berendezés, amellyel a laminált szövedék mechanikai nyújtása úgy történik, hogy a szövedék több illeszkedő rovátkás hengerpáron halad át, így a szövedék sorozatos nyújtáson megy át anélkül, hogy károsodást szenvedne.

A találmány egy egyszer használatos abszorbens kötési szerkezethez, például pelenkához használható, amelynek külön elasztikus részei vannak, amelyeket a találmány szerinti eljárással és berendezéssel lehet előállítani.

A legegyszerűbb értelemben véve a „feszítetlen laminált szövedék” a leírásban azt jelenti, hogy egy laminált szövedék legalább két réteg anyagból áll, amelyek össze vannak erősítve vagy helyenként vagy folytonosan, közös felületüknek legalább egy részén, lényegében feszültségmentes állapotban. A rétegek legalább egyike előnyösen folytonos szövedék formájú, hogy elősegítsük a folytonos, nagy sebességű feldolgozást. A másik réteg tartalmazhat folytonos szövedéket vagy külön elemeket, vagy foltokat, amelyek előre meghatározott helyeken hozzá vannak erősítve a folytonos szövedékhez.

A leírásban a „helyenként” összeerősített laminált szövedék jelenthet olyan laminált szövedéket, amelyre az jellemző, hogy a feszültség alkalmazása előtt a rétegeket először egymáshoz erősítik, külön, egymástól bizonyos távolságra levő pontokon, vagy olyan is lehet, hogy a rétegek lényegében nincsenek összeerősítve egymással, külön, egymástól bizonyos távolságra levő pontokon. Az első típusú, helyenként összeerősített laminált szövedékek képezhetők úgy, hogy két, hő hatására összeerősíthető réteget egy melegített, mintázott préshengerpár között vezetünk át, vagy egymástól bizonyos távolságra levő területeken ragasztót alkalmazunk az egyik rétegen, mielőtt érintkezésbe hoznánk a másik réteggel, míg a második típusú, helyenként összeerősített szövedék előállítható úgy, hogy ragasztóval bevont réseit réteget vagy bevonatot adagolunk be egy pár folytonos réteg közé. A „lényegében folytonosan” összeerősített laminált szövedék viszont olyan laminált szövedéket jelent, ahol a feszültség alkalmazása előtt a rétegeket először lényegében folytonosan egymáshoz erősítik érintkezési felületükön. Lényegében folytonosan összeerősített laminált szövedékek állíthatók elő egy folytonos, hőre lágyuló ragasztórétegnek közvetlenül a második réteghez való extrudálásával, miközben az első réteg melegített állapotban van, majd áthalad a két, hővel összeerősíthető réteg a melegített sima felületű hengerek között, vagy folytonos ragasztóbevonatot, sprayt vagy sűrű mintázatú ömlesztve fúvott ragasztót alkalmazva az egyik rétegre, mielőtt a másikkal érintkezésbe hoznánk.

A találmány szerint előállított feszítetlen laminált szövedékben alkalmazott egyik réteg olyan anyagból készül, amely nyújtható és rugalmas, vagyis újra fel fogja venni nyújtás előtti alakját, ha az alkalmazott nyújtóerő megszűnik. Az elasztomer réteghez erősített második réteg nyújtható, előnyösebben húzható, de nem szükségszerűen elasztomer. Bármilyen is az összetétele, a második réteg a nyújtás után legalábbis bizonyos mértékben maradandóan megnyúlva marad, tehát a nyújtófeszültség megszűnése után nem fogja teljes mértékben újra felvenni eredeti, megnyújtatlan konfigurációját. Amenynyiben a maradandóan nyújtott második réteg nincs hozzáerősítve az elasztomer szövedékhez a nyújtási művelet után, a maradandóan megnyújtott állapotú második réteg Z irányban kiteljed az elasztomer szövedékhez erősített pontjai között, mikor az elasztomer szövedék, amelyhez hozzá van erősítve, újra felveszi lényegében változatlan formáját az X-Y síkban. Minél nagyobb a távolság a nyújtás után az X-Y síkban a szomszédos összeerősítési pontok között, annál nagyobb lesz a Z irányú kiteqedés a kapott laminált szövedékben. A Z irányú kiterjedéstől függetlenül a kapott feszítetlen laminált szövedék ezután elasztikusán nyúlni fog a kiindulási nyújtás irányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

Bár a „nulla feszültség” (zero strain) vagy feszítetlen kifejezés, amely a leírásban a találmány szerint előállított nyújtott laminált szövedéket jellemzi, a feltalálók tudomása szerint eddig nem volt használatos az ilyen típusú szövedék leírására, a mostani leírásban szerepelni fog ezen szövedékek jellemzésére.

A helyenként összeerősített feszítetlen laminált szövedék egyik igen korai megvalósítása a 2,075,189 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban

HU 220 318 Β (Galligan és munkatársai) szerepel. A leírás szerint két egymásra helyezett folytonos gumiréteg, amelyek egyike feszültség alatt van és hosszirányban nyújtott, áthalad egy pár nyomóhenger között azonos kerületi sebességgel. Az egyik henger viszonylag kis vagy közeli mintázattal van ellátva, ezek a mintázatok a második hengerrel együttműködve összeragasztják a két gumiréteg kis részeit, úgy, hogy az egymásra helyezett rétegek viszonylag közel elhelyezkedő kis felületei ugyanolyan minta szerint egyesülnek, ahogy a nyomóhenger rajzolata mutatja.

Az említett szabadalom szerzői szerint a rajzolattal bíró hengerrel együttműködő henger lehet sima, vagy az is el lehet látva megfelelő rajzolattal, amely hasonló a másik hengeren levőhöz. A hengerek egymástól bizonyos távolságra helyezkednek el, amely a két gumiréteg együttes vastagságától függ, és a távolság olyan mértékű, amely elegendő a kívánt egyesítő nyomás biztosítására, anélkül, hogy a gumifelületek kívánságunk ellenére elvékonyodnának az egyesített területeken.

Az összeerősített rétegeknek e hengerről való levétele után a nyújtott rétegre ható feszültséget megszüntetik, ennek eredményeképpen ez a réteg hosszában összemegy, és szélességében ugyanakkor kissé nő. Mivel a helyenként hozzáerősített, nem nyújtott réteg nem tud így összehúzódni, hosszirányban ráncok vagy gyűrődések képződnek. A Galligan-féle szabadalmi leírás 1. és 2. ábráin látható konkrét megvalósításokban felső vagy gyűrődött réteg és nyújtott vagy hátsó réteg van. A ráncoknál szűk párhuzamos összekötő vonalak jelennek meg azoknál a pontoknál, ahol a két réteg a nyomás hatására egyesült.

Az eljárás következő lépésében a Galligan-féle említett szabadalmi leírás szerint az eddigi, helyenként összeerősített kompozit két gyűrődött anyagból álló réteget tartalmaz, és erősen nyújtott oldalirányban (lényegében a összekötő vonalakkal párhuzamosan), a feszültség elegendő ahhoz, hogy a felső gyűrött réteg elaszticitási határán túl legyen nyújtva. Az alkalmazott feszültség ugyanakkor az alsó vagy hátsó réteg elaszticitási határa alatt marad. Adott esetben az oldalirányú nyújtás akár nyolcszor nagyobb lehet, mint a nem deformálódott kompozit eredeti szélessége.

Mivel a felső réteg oldalirányban elaszticitási határán túl meg van nyújtva, gyűrődései állandóan elvékonyodnak oldalirányban, és mikor az oldalirányú feszültség a laminált lemezen megszűnik, az anyag bármely gyűrődésében az anyag felülete kifektetésekor jóval nagyobb lesz, mint a hátsó réteg megfelelő része. Ennek eredményeképpen, ha a hátsó réteg oldalirányban összehúzódik, a gyűrődések a felső rétegen oldalirányban kiegyenesednek, és mivel felületük jóval nagyobb, mint korábban volt, a hátsó réteg összehúzó hatása gyűrődéseket hoz létre, hogy felvegye az igen szabálytalan és eltorzult formát az összekötő vonalak között, vagyis a kompozit Z irányú kidomborodását hozza létre, amint az irat 5., 6. és 7. ábráin látható. Galligan és munkatársai szerint a kapott feszítetten laminált anyag különösen megfelel fürdőruhák, fürdősapkák, cipők, kötények és egyéb cikkek előállítására.

Egy másik korai megvalósítást, egy helyenként összeerősített feszítetten laminált szövedéket ismertet a 3,025,199 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Harwood), amely törülköző, törlőanyag és nyúló alsóruházat céljára ajánlott. A szerzők szerint a bevonatot fonalakból vagy egymást keresztező elemi szálakból valósítják meg, amelyek a keresztezódési pontokon vannak összeerősítve, és így áttört, erősített hálózatot képeznek. A szálakból készült nemszövött rétegeket előnyösen az egymást keresztező fonalakból álló erősítőhálózat ellenkező oldalaihoz erősítik.

Az utóbbi szabadalmi leírásban szereplő laminált szövedék szerkezetét azután nyújtásnak vetik alá egy vagy több irányban, hogy maradandóan megnyújtsák a nemszövött szövedéket, amely az erősítőhálózat szemben tevő felületeihez van erősítve. A szerzők szerint ez megoldható a laminált szövedék keresztirányú nyújtásával, (vagyis a géppel keresztirányban), megfelelő hengerekkel vagy megfelelően vezetett láncszalaggal, amely szorítóeszközzel van ellátva, és ellenirányú feszítőerő alkalmazásával a szövedék oldalszélein (vagyis feszítőkészülékkel). Ha a laminált szövedék hosszirányú nyújtására van szükség, Harwood szerint ez kis és nagy sebességű hengerpárok egyszerre való alkalmazásával oldható meg.

Mivel az áttört erősítőhálózat készítésére használatos fonalak egy különösen előnyös megvalósításban rugalmasak, a hálózat igyekszik visszaállítani magát egy előre meghatározott nemdeformált konfigurációba, amint megszűnik az a nyújtófeszültség, amely a laminált szövedékre hatott. Ennek eredményeképpen a maradandóan nyújtott külső rétegek, amelyeknek keresztmetszete a Harwood-féle 4. ábrán látható, Z irányú kidomborodást mutatnak a össze nem erősített területeken, amelyek egybeesnek a rugalmas hálózat nyílásaival.

A helyenként összeerősített és alapjában véve folytonosan összeerősített későbbi megvalósításokban a feszítetten laminált szövedékek szintetikus polimer rétegekből, egyszeri használatra készülnek, vagyis eldobhatok, ilyeneket ismertetnek a 4,107,364 számú és a 4,209,563 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Ezek az úgynevezett Sisson-féle szabadalmi leírások szerinti feszítetten laminált szövedékek különösen jól megfelelnek egyszeri használatra, mivel viszonylag olcsók a hagyományos textíliákkal összehasonlítva. A Sisson-féle szabadalmi leírások bemutatják továbbá, hogy a feszítetten laminátumok számos formában elkészíthetők, a rendkívül könnyű változatoktól kezdve fehérnemű készítésére, a nehezebb változatokig, amelyek ruházati derékszalag készítésére alkalmasak.

Egy előnyös megvalósításban a Sisson-féle feszítetten laminátum legalább egy olyan réteget tartalmaz, amely főleg szintetikus polimer elemi szálakból készül, amelyek viszonylag rugalmasak, és legalább egy réteg, főleg szintetikus polimer szálakból áll, amelyek viszonylag nyújthatók, de nem túl elasztikusak. Egy különösen előnyös megvalósításban a rétegeket egymáshoz tapadó laminátumszövedék formájában erősítik össze.

Amint korábban rámutattunk, Sisson két típusú szövedék-összeerósítési konfigurációt ismertet: lényegében

HU 220 318 Β folytonos összeerősítést, amely melegített sima hengerek között valósítható meg; és a helyenkénti összeerősítést, több egymástól bizonyos távolságra levő ponton, amely melegített, mintázott préshengerpárral állítható elő.

Az említett két módszer bármelyikével kapott laminált szövedékeket azután mechanikai úton kezelik, nyújtják, előnyösen azonos módon, legalább egy irányban, majd ezt követően teljes relaxációt alkalmaznak, hogy alacsony elaszticitási modulust kapjanak a nyújtás irányában. A helyenként összeerősített laminált szövedékek esetében a nyújtható, de viszonylag nem rugalmas réteg maradandóan nyújtva marad a nyújtási művelet nyomán. Ennek megfelelően kidomborodik és csomósodik a viszonylag elasztomer réteghez való helyenkénti összeerősítések között, mikor az alkalmazott feszültséget megszüntetjük, vagyis Z irányban jelentős mértékben kidomborodik, így feszítetlen laminált szövedéket létrehozva, amely elasztikusán nyújtható a kiindulási nyújtás irányában, legalábbis a kiindulási nyújtási pontig. A folytonosan összeerősített laminált szövedékek esetében a maradandóan megnyúlt polimer elemi szálak, amelyek viszonylag nem rugalmasak, nem veszik fel korábbi alakjukat a laminált szövedékre gyakorolt feszültség megszűnésekor. Következésképpen kismértékű csomósodáson, domborodáson és nyalábosodáson mennek át, mikor a laminált szövedékre gyakorolt feszültség megszűnik. Míg a Z irányú kidomborodás kevésbé kifejezett az ilyen folytonosan összeerősített laminált szövedékek esetében, az utóbbi típusú feszítetlen laminált szövedékek szintén rugalmasan nyújthatók a nyújtás irányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

A folytonos vagy helyenkénti összeerósítési konfigurációjú feszítetlen laminált szövedékek és előállítási módjaik számos példája található a korábban említett Sisson-féle szabadalmakban.

Sisson javaslatára a feszítetlen laminált anyagok alkalmazását az egyszer használatos vagy eldobható ruházati termékekben igen sok szakember alkalmazta a későbbiekben. Példaként említhető a 4,525,407 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Ness), amely eldobható pelenkákat és sebészeti köpenyeket ír le, melyek egy vagy több feszítetlen laminált kompozitot tartalmaznak, amelyek feszítetlen rugalmas részből készülnek, helyenként egy feszítetlen, kevésbé nyúló anyaggal összeerősítve, a kapott laminátumot aztán nyújtással teszik rugalmassá.

A Ness által megadott 1-3. ábrák egy egyszerű kétrétegű, feszítetlen laminált szövedéket mutatnak be, amelyet elasztikus kötszer vagy borítás céljára szánnak. A laminált szövedék egy nem réseit elasztikus részt és egy nyújtatlan, nem összefogott anyagot foglal magában, amelyet nyújtás előtt nehezebb nyújtani, mint az elasztikus részt, és amelynek kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az elasztikus részé. Az anyag és az elasztikus rész helyenként az egymástól bizonyos távolságra levő pontokon össze vannak erősítve, szabályos vagy szabálytalan formában. A laminált szövedéket azután a 2. ábrán látható nyilak irányában nyújtják. Az alkalmazott nyújtóerők megszűnte után a elasztikus rész gyűrődést okoz, vagyis a maradandóan megnyúlt anyag Z irányú kidomborodását az összeerósítési pontok között, amint az a 3. ábrán látható. Mint a korábban említett feszítetlen laminált szövedékek, a Ness által leírt laminált szövedék azután elasztikusán nyújtható a kiindulási nyújtás irányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

További elasztikus kompozit szövedék megvalósításokat mutatnak be a Ness-féle 5-8. ábrák. Utóbbi megvalósítás áttört elasztikus elemet alkalmaz, amelynek átlós irányú csíkjai és hosszirányú csíkjai vannak. A Nessféle áttört elasztikus elem körülbelül hasonlónak tűnik a rugalmas áttört erősítőelemhez, amely Harwood 1-4. ábráin látható. Ness a korábbi szerzőkhöz hasonlóan egy első anyagot használ, amelynek kisebb a nyithatósága, mint az elasztikus részé, és kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az elasztikus részé. A második anyag, amely lényegében ugyanolyan fizikai tulajdonságú, mint az első anyag, és amely szendvicset képez az elasztikus résszel, szintén szerepel a Ness-féle termékben.

A Ness-féle anyagok legalább az áttört elasztikus rész szemben levő felületéhez hozzá vannak erősítve, míg az elasztikus rész lényegében feszítetlen állapotban van jelen. Az anyagok adott esetben szintén össze lehetnek erősítve egymással az áttört elasztikus rész nyílásain át. Ness leírása szerint, ha a laminált szövedéket azután hosszirányban nyújtják, az anyagok maradandó nyúláson mennek át, és elválhatnak egymástól, de helyenként össze lesznek erősítve az áttört elasztikus résszel bizonyos helyeken, köztük az áttört rész átlós és/vagy hosszirányú csíkjainál. Amikor a szövedékről leveszik a feszültséget, az áttört elasztikus rész visszanyeri az áttört elasztikus szövedékben levő eredeti alakját, ezáltal Z irányú kidomborodást okozva a maradandóan megnyúlt állapotú anyagoknak az egymástól bizonyos távolságra levő, az elasztikus rész hosszirányú csíkjai mentén fekvő összeerósítési pontjai között, a nyújtás irányára merőleges irányban. A 9. ábrán bemutatott Ness-féle elasztikus kompozit szövedék keresztmetszete jórészt hasonló Harwood 4. ábráján látható, feszítetlen laminált szövedékéhez.

Emellett a leírásban szereplő korábbi feszítetlen laminált szövedékek megvalósításán kívül a Ness-féle 9-12. ábrák bemutatják az elasztikus kompozit anyagok alkalmazását eldobható pelenkák szemben levő élei és végei mentén, a nyújtható lábszalagrészek, valamint a nyújtható derékszalagok előállítására. Ilyen elasztikus kompozit anyagok alkalmazhatók ruházat vagy kötések előállítására, és adott esetben nyújthatók, hogy megfelelő elasztikus nyúlást kapjunk a kiindulási nyújtás irányában. Ness szerint az utóbbi nyújtási művelet véghezvihető vagy a végső felhasználónál, vagy a termék alkalmazójánál a használatkor, vagy a nyújtás véghezvihető a gyártási folyamat során is.

Az áttört elasztikus anyagot tartalmazó laminált szövedék hő hatására történő hegesztésének automatikus megvalósítása egy pár szemben levő műanyagfólia réteghez a Ness-féle 14. ábrán látható. A leírt megvalósításban a kompozitot tartalmazó három réteget sima, melegített, ellenkező irányba forgó hengerpár közé viszik be, és hővel hegesztik a fóliarétegeket a háromrétegű kompozit előállítására. A hővel hegesztett kompozitot

HU 220 318 B aztán betáplálják ellenkező irányban forgó második hengerpárba, amely hűthető, hogy biztosítsák, hogy a hőkötés „szilárd” legyen. A kompozitot, amely a második pár ellenkező irányban forgó hengerek közül kijön, azután egy harmadik pár, ellenkező irányba forgó hengerpárok közé viszik, ez a hengerpár nagyobb kerületi sebességgel forog, mint az ellenkező irányba forgó második hengerpár, így a kompozit szövedék megnyúlik a két hengerpár között.

Ness szerint ez nyújtja a fóliákat és elszakítja a hő által hegesztett kötést, amelyet korábban képeztek a fóliák között a réseken át az áttört elasztikus bevonatban. A kompozit nyújtása az elasztikus anyaggal hosszirányban Ness szerint elszakíthatja a hosszirányú csíkok és fóliák közötti hegesztést is, és így csak a fóliarétegek átlós irányú csíkjai közötti hegesztés marad meg. Amint a nyújtott kompozit kikerül a harmadik pár, ellenkező irányban forgó hengeipár közül, a hosszanti vagy gépirányú feszültséget megszüntetik, és a kompozitot a tekercselőbe viszik, amely körülbelül ugyanolyan kerületi sebességgel forog, mint az ellenkező irányban forgó második hengerpár.

Míg a laminált szövedéket egymástól távol eső alátámasztási pontokra alkalmazott feszültséggel nyújtják, például az első hengerpár és a második hengerpár arra szolgál, hogy maradandó megnyúlásnak tegye ki a lényegében nem elasztikus fóliarétegeket, a feltalálók azt tapasztalták, hogy az ilyen feszítetlen laminált szövedékben a megnyúlás egyneműsége a kompozit szövedék nem alátámasztott részén való mérések szerint csökken az első hengerpár és a második hengerpár közötti távolság növekedésével. Az első és második hengerpár közötti bármely megadott távolságra ez az egyenetlenség egyre kifejezettebb lesz, ahogy a második hengerpár, valamint az első hengerpárok kerületi sebessége nő, vagyis amint a kompozit szövedék nagyobb fokú nyújtáson megy át.

Azt is tapasztaltuk, hogy ez az egyenetlenségi probléma elkerülhető, vagy legalábbis a lehető legkisebbre csökkenthető, ha követjük a korábban említett, röviden Sisson-féle szabadalmi leírásokban tett javaslatokat. Konkrétan, növekvő mértékben célszerű nyújtani a feszítetlen laminált szövedék anyagát egy növekvő mértékben nyújtó rendszeren, például illeszkedő, rovátkás hengerek között, amelyeknek egyik forgástengelye merőleges a szövedék útvonalára. Az illeszkedő rovátkás hengerek alátámasztják a laminált szövedéket több, szorosan egymás mellett levő helyen, a rovátkák szélességének megfelelően a nyújtás alatt. Ez alapjában véve egyenletesen növekvő nyújtást eredményez a szövedék mindegyik alátámasztatlan részében a szomszédos alátámasztási pontok között, ahelyett, hogy erősen lokalizált nyújtás lépne fel, amint az gyakran előfordul, ha csak a szövedék legkülső széleire hat a feszültség.

Sisson javaslatát a feszítetlen laminált anyag növekvő mértékű nyújtásáról rovátkás hengereken való átvezetéssel az elasztikus nyújthatóság létrehozása érdekében többen követték. Lásd például a 4,834,741 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást (Sabee).

Sabee, mint Ness, olyan egyszer használatos ruhadarabot ír le, mint például az eldobható pelenka, feszítetlen laminált anyag alkalmazásával, amely feszítetlen elasztomer elemet foglal magában, két húzható elem közé erősítve a szemben levő derékszalag- és lábszalagrészeknél. A Sabee-féle 1. ábrán látható elasztikus elem hozzá van erősítve a pelenkaszövedék derékszalagrészeihez, lényegében relaxált állapotban egy húzható fedőréteg-szövedékhez, egy húzható hátlaphoz, vagy mindkettőhöz. A Sabee által alkalmazott kötési konfiguráció lehet megszakított, ha a laminált anyagot két nyomóhenger között vezetjük át, amelyek egyike melegített és több kiemelkedési pontot tartalmaz a felületén, vagy folytonos, ha a vékony, viszkoelasztikus, magas hőmérsékleten olvadó, nyomásérzékeny ragasztót tartalmazó vékony szalagot egyik szövedékre helyezzük, majd nyomást gyakorolunk a másik szövedék magas hőmérsékleten olvadó, nyomásérzékeny ragasztójára, átvezetve a laminátumot a sima felületű hengerpáron.

Függetlenül attól, hogy melyik kötési konfigurációt alkalmazzuk, a pelenkaszövedék azon részeit, amelyek az elasztikus szövedék elemeit tartalmazzák, azután oldalirányban megnyújtják a gép keresztirányában az illeszkedő rovátkák segítségével, a rovátkás hengereken, amint az a Sabee-féle 5. és 6. ábrákon látható. Párhuzamosan a húzható fedőréteg- és hátlapszövedék egybeeső részeit az elasztikus elem összeerősítési területén növekvő mértékben nyújtják és húzzák, hogy maradandó megnyúlást és molekulairányultságot kölcsönözzenek neki a gép keresztirányában. Mivel a rovátkázott hengereknek illeszkedő rovátkái lényegében párhuzamosak a gépiránnyal, a szövedék növekvő mértékű nyújtása tapasztalható a gép keresztirányában. Ennek megfelelően a Sabee-féle peienkaszövedék teljesen feldolgozott derékszalagrészei ezután elasztikusán nyújthatók a gép keresztirányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

Előnyösen hasonló gépirányú nyújtási műveletet hajtanak végre a szemben levő lábszalagoknál, amelyek a feszítetlen elasztikus elemekből állnak, átvezetve a Sabeeféle pelenkaszövedéket egy másik, illeszkedő, rovátkás hengerpáron, amint azt a 12. és 13. ábrán láthatjuk. Mivel a rovátkás hengereknek illeszkedő rovátkái vannak, amelyek alapjában véve párhuzamosak a gép keresztirányával, a szövedék növekvő nyújtása megy végbe a gépirányban. Ennek megfelelően a Sabee-féle pelenkaszövedék lábszalagrészei azután elasztikusán nyújthatók gépirányban, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

Míg Sisson javaslata a rovátkás hengerek alkalmazására a feszítetlen laminált szövedék növekvő nyújtására igen jónak bizonyult, ha a kívánt nyújtás, és egyidejűleg a nyújthatóság viszonylag kicsi volt, a feltalálók azt találták, hogy nagyobb fokú, növekvő mértékű nyújtás esetén megfigyelhető, hogy a rovátkás hengerek kárt okoznak a szövedékben. Extrém esetekben ez a károsodás akár egyes, feszítetlen laminált szövedékek szakadását is jelentheti a rovátkák mintázatai közt. A végtermék kívánt tulajdonságaitól függően, mint például a folyadék át nem engedése, az ilyen károsodás alkalmatlanná teheti a kapott feszítetlen laminált szövedéket a felhasználásra.

HU 220 318 Β

Az eddig felsorolt problémák egyre komolyabbak, ahogy a szövedékfeldolgozás sebessége és a növekvő nyújtás foka nő, és a nyújtott laminált szövedék szakadási nyúlásjellemzői csökkennek.

A találmány célja tökéletesített eljárás és berendezés feszítetlen laminált szövedékek nagyobb mértékű, növekvő nyújtására, mialatt a lehető legkisebbre csökkentjük a szövedékek károsodását.

A találmány további célja egyik előnyös megvalósításában tökéletesített eljárás és berendezés ilyen szövedékek egymást követő nyújtására több pár illeszkedő rovátkás henger alkalmazásával, csökkentve így a szövedék alakváltozásának sebességét, mialatt áthalad az illeszkedő rovátkás hengerpárokon.

További célja a találmánynak egy különösen előnyös megvalósításban olyan tökéletesített eljárás és berendezés, amely képes olyan feszítetlen laminált szövedékek előállítására, amelyek növelt fokú növekvő nyújtást elviselnek, és így az elasztikus nyújthatóságuk kisebb kár fellépése mellett nagyobb, mint a hasonló sebességgel működő, korábban alkalmazott, egy illeszkedő rovátkás hengerrel kapott eredmény.

A találmány tökéletesített eljárást és berendezést ismertet feszítetlen laminált szövedék növekvő nyújtására, amellyel annak rugalmasságot biztosítunk a kiindulási nyújtási irányban legalább a kiindulási nyújtási pontig. Bár a feszítetlen laminált szövedékek maguk általában jól ismertek a szakirodalomból, amint az illeszkedő rovátkás hengerekkel végzett növekvő nyújtással való elaszticitás adása a feszítetlen laminált szövedékeknek, azt tapasztaltuk, hogy bizonyos feszítetlen laminált szövedékeknél az a tendencia lép fel, hogy a rovátkás hengerek kárt okoznak a szövedékben, konkrétan mikor viszonylag nagy fokú a növekvő nyújtás. Extrém helyzetekben ez a károsodás esetleg a szövedék szakadásához is vezethet a rovátkák mintázatán.

Kidolgoztunk egy eljárást a probléma megszüntetésére vagy legalábbis csökkentésére számos, ilyen problémát mutató feszítetlen laminált szövedékre.

A találmány tárgya javított eljárás feszítetlen laminált szövedék nyújtására, nyújtási irányú elaszticitás létrehozására legalább a kiindulási nyújtási pontig, a feszítetlen laminált szövedék szakadása nélkül, a következő lépésekben:

(a) egy feszítetlen, folytonos, nyújtható, de az első réteghez képest kevésbé elasztikus szövedékből álló második réteghez szakaszosan vagy folytonosan erősített feszítetlen első elasztomer réteget tartalmazó, feszítetlen laminált szövedéknek egy első, háromdimenziós, legalább részlegesen egymásba illeszkedő felületű, ellenirányú nyomást kifejtő eszközpárba való betáplálásával, (b) a feszítetlen laminált szövedék egyes részeinek az első, ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár között növekvő nyújtásával úgy, hogy az első pár ellenirányú nyomást gyakorló eszköz háromdimenziós felületei legalább bizonyos mértékig illeszkedjenek egymáshoz, hogy a második nyújtható réteg legalább egy részben maradandóan megnyúljon;

(c) az első nyomásgyakorló eszközpár legalább egyikének a feszítetlen laminált szövedék kezdeti nyújtott részeinek felületéről történő eltávolításával, a nyújtási feszültséget a laminált szövedékre megszüntetően; oly módon, hogy (d) a feszítetlen laminált szövedék kezdeti nyújtott részeit további növekvő erősségű nyújtásnak vetjük alá a részlegesen nyújtott, feszítetlen laminált szövedék nyújtásnak kitett felületét érintkezésbe hozva egy második, ellenirányú nyomást gyakorló eszközpárral, amelynek háromdimenziós felületei vannak, amelyek szintén, legalább bizonyos mértékben, egymásba illeszkednek, de nagyobb mértékben, mint az első ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár, és a második nyújtható réteget maradandóan tovább nyújtjuk minimális károsodás mellett a sorozatos nyújtási művelet révén úgy, hogy a laminált szövedék elasztikusán nyújthatóvá válik a növekvő erősségű nyújtás irányában legalább a második ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár által elért nyújtási pontig, amikor a növekvő nyújtóerők hatása megszűnik a feszítetlen laminált szövedékre.

A találmány további tárgya javított berendezés feszítetlen laminált szövedék sorozatos nyújtására elaszticitásának növelésére a nyújtás irányában legalább a kezdeti nyújtási pontig, a feszítetlen laminátumszövedék szakadása nélkül, amely berendezés tartalmaz (a) egy feszítetlen, folytonos, nyújtható, de az első réteghez képest kevésbé elasztikus szövedékből álló második réteghez szakaszosan vagy folytonosan erősített feszítetlen első elasztomer réteget tartalmazó, feszítetlen laminált szövedéknek egy első, háromdimenziós, legalább részlegesen egymásba illeszkedő felületű, ellenirányú nyomást kifejtő eszközpárba való betáplálására szolgáló eszközt, (b) eszközt a feszítetlen laminált szövedék egyes részeinek az első, ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár között növekvő nyújtására úgy, hogy az első pár ellenirányú nyomást gyakorló eszköz háromdimenziós felületei legalább bizonyos mértékig illeszkednek egymáshoz a második nyújtható réteg legalább részben maradandó megnyújtására;

(c) eszközt az első nyomásgyakorló eszközpár legalább egyikének a feszítetlen laminált szövedék kezdeti nyújtott részeinek felületéről történő eltávolításával, a nyújtási feszültséget a laminált szövedékre megszüntetően; és ismérve, hogy tartalmaz (d) egy eszközt a feszítetlen laminált szövedék kezdeti nyújtott részei további növekvő erősségű nyújtására a részlegesen nyújtott, feszítetlen laminált szövedék nyújtásnak kitett felületét érintkezésbe hozva egy második, ellenirányú nyomást gyakorló eszközpárral, amelynek háromdimenziós felületei vannak, amelyek szintén, legalább bizonyos mértékben, egymásba illeszkednek, de nagyobb mértékben, mint az első ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár, és a második nyújtható réteget maradandóan tovább nyújtja minimális károsodás mellett a sorozatos nyújtási művelet révén úgy, hogy a laminált szövedék elasztikusán nyújthatóvá válik a növekvő erősségű nyújtás irányában legalább a második ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár által elért nyújtási pontig, amikor a növekvő nyújtóerők hatása megszűnik a feszítetlen laminált szövedékre.

HU 220 318 Β

A találmány szerinti eljárás egy előnyös megvalósításában a mechanikai nyújtási műveletet lépésekben végezzük, átvezetve a laminált szövedéket több pár illeszkedő rovátkás hengeren, mindegyik hengerpár nagyobb fokú illeszkedést nyújt, mint az előző pár, így sorozatosan nyújtjuk a szövedéket, a lehető legkisebbre csökkentve a károsodást. A több hengerpár alkalmazása a progresszíven növekvő fokú illeszkedéssel kisebb alakváltozási sebességet hoz létre a szövedékben, mint ha egy illeszkedő rovátkás hengerpárt alkalmaznánk a többhengeres végső hengerpár azonos nagyságú és fokú illeszkedése mellett. Azonkívül a feszültség ideiglenes megszüntetése a szövedékben, amint átmegy az egymást követő hengerpárokon, lehetővé teszi a feszültség bizonyos fokú újraeloszlását a szövedékben, mielőtt a szövedék növekvő mértékű nyújtásnak lenne kitéve a nagyobb nyújtási fokú következő hengerpáron. Az alakváltozás sebességének lehető legkisebbre csökkentésével és a feszültség újraeloszlatásának lehetővé tételével minimálisra csökken a szövedék károsodása.

A találmányt a csatolt ábrákra hivatkozva példaszerűen, részletesen is bemutatjuk.

Az 1. ábra egyszerűsített távlati kép, amely bemutatja az egyszer használatos pelenkák összeállítását, amelyek elasztomer részekből állnak, és szabályosan elhelyezkedő pontokon vannak összeerősítve hosszúságuk mentén, a szövedék sorozatos nyújtási folyamaton megy át több illeszkedő rovátkás hengerpár alkalmazásával, azokon a területeken, ahol a szövedék egybeesik az elasztomer darabokkal, a szövedéket előre meghatározott pontokon elvágják a hossza mentén, hogy több, egyszer használatos pelenkát állítsanak elő, mindegyiknek legalább egy pár oldalirányú nyújtható oldalrésze van.

A 2. ábra egyszerűsített távlati rajz a találmány szerinti sorozatos szövedék-összeállításról, az összeállítás két egymást követő illeszkedő rovátkás hengerpáron történik.

A 2A. ábra egyszerűsített nézet a 2. ábra 2A-2A vonala mentén vett metszetről, és azt mutatja be, hogy a feszítőhengerek hogyan viszik fel a pelenkát a legalsó rovátkázott hengerre.

A 2B. ábra erősen nagyított kép a 2. ábra 2B-vel jelölt részéről, a kép bemutatja az első rovátkás hengersorozat illeszkedési fokát a másikkal, ahogy a pelenkaszövedék feszítetlen laminált része áthalad közöttük.

A 2C. ábra erős nagyítása a 2. ábra 2C-vel jelölt részének, a kép a második rovátkás hengerkészlet illeszkedését ábrázolja egy másik hengerkészlettel, amint a pelenkaszövedék részlegesen nyújtott feszítetlen laminált része áthalad közöttük.

A 2D. ábra erős nagyítása egy helyenként összeerősített, a találmány szerinti feszítetlen laminált szövedék keresztmetszeti képének, miután a szövedék áthaladt a 2B. és 2C. ábrákon bemutatott rovátkás hengerek között. A 2E. ábra erős nagyítása az alapjában véve folytonosan összeerősített, találmány szerinti feszítetlen laminált szövedék egyszerűsített keresztmetszeti képének, miután a szövedék áthaladt a 2B. és 2C. ábrákon bemutatott rovátkás hengerek között.

A 3. ábrán a találmány szerinti sorozatos szövedéknyújtó rendszer egyik változatának egyszerűsített vázlata látható.

A 4A. ábra a 3. ábra 4A-4A vonala mentén vett keresztmetszet egyszerűsített ábrázolása.

A 4B. ábra a 3. ábra 4B-4B vonala mentén vett keresztmetszet egyszerűsített rajza.

A szakember számára nyilvánvaló, hogy bár a leírás a találmány szerinti egyszer használatos, előre kiválasztott rugalmas területekkel rendelkező pelenkák szerkezetére vonatkozik, a találmány ugyanúgy szinte bármely szövedékre alkalmazható, amely teljes mértékben vagy különálló darabokban feszítetlen laminált részeket tartalmaz.

A pelenkagyártási eljárás és a pelenkák, amelyek vázlatosan az 1-2C. ábrákon láthatók, adott esetben hasonlóak lehetnek a 4,081,301 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban szereplő termékekhez. Az említett szabadalomban szereplő elasztikus lábszalag azonban csak egy lehetőség, és itt nem ábrázoljuk. Az 1-2C. ábrákon látható pelenkaszövedék és homokóra alakú pelenka rugalmas oldalfalakat foglal magában a homokóra egyik vagy mindkét szorítórészén. Ilyen különálló, a szorítórészek legalább egyik oldalán elasztikus oldalfalat biztosító külön elem alkalmazása a 4,857,067 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Wood és munkatársai) látható.

Az 1. ábrán az 1 folytonos szövedék látható, amely a 2 egyszer használatos, egymáshoz erősített pelenkákból tevődik össze. Minden pelenka egy 3 abszorbens betétből, egy pár 4a elasztomer elemből vagy foltból áll, amelyek „élő” szintetikus vagy természetes kaucsukból, szintetikus vagy természetes gumihabból, elasztomer fóliából, elasztomer nemszövött laminátumból, elasztomer bevonatból vagy hasonló anyagból készülnek, és előre meghatározott helyeken hozzá vannak erősítve a szövedékhez, az elasztomer betét és az elasztomer foltok az 5 nedvességet át nem eresztő hátlap és a 6 nedvességet áteresztő fedőréteg között helyezkednek el, a hátlap rendszerint nyújtható polimer anyagból, például 25,4 μιη (1 mii) vastagságú polietilénfóliából készül, a fedőréteg pedig általában vagy nyújtható nemszövött szálasanyag, vagy nyújtható réseit polimer fólia.

Különösen előnyös anyagok az elasztomer elemek és a 4a foltok előállítására az olyan habok, amelyeknek legalább 400%-os a szakadási nyúlásuk, és a nyújtószilárdsága legalább 79 g/cm (200 g/inch) a minta szélességében a nyújtatlan hosszúság 50%-os növekedése esetén. Ilyen habokra példaként említhetők a General Foam cég 40310 számú poliuretánhabja, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 2032 pm (80 mii) és sűrűsége körülbelül 0,033 g/cm³, és amely a General Foam cégtől szerezhető be (Paramus, New Jersey); a Bridgestone cég SG nevű poliuretánhabja, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 2032 pm (80 mii), sűrűsége körülbelül 0,033 g/cm³, ez a Bridgestone cégtől szerezhető be (Yokohama, Japán); a térhálósított természeteskaucsuk-hab, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 1270 pm (50 mii), sűrűsége körülbelül 0,214 g/cm³, ez a Fulflex Inc. cégtől szerezhető be (Middleton, Rhoda Island); és

HU 220 318 B a térhálósított természeteskaucsuk-hab, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 1270 gm (50 mii), sűrűsége körülbelül 0,214 g/cm³, ez a Ludlow Composites Corporation cégtől szerezhető be (Fremont, Ohio).

Különösen előnyös anyagok az 5 hátlap készítésére a 45-90% lineáris kis sűrűségű polietilént és a körülbelül 10-55% polipropilént tartalmazó keverékek. Préseletlen formában való alkalmazás esetén az 5 hátlap rendszerint körülbelül 1 mm-es terheletlen vastagságú. Adott esetben a hátlap hozzá lehet préselve egy körülbelül 140 μιη (5,5 mii) vastagságú bevonathoz, ami javítja a szövedék kezelhetőségét és megjelenését. A példában szereplő hátlapanyagokra példaként említhetők az RR8220 keverék REDEM, amely a Tredegar Industries, Inc. cégtől szerezhető be (Térré Haute, Indiana); és az RR5475 keverék ULAB, amely szintén a Tredegar Industries Inc., cégtől szerezhető be (Térré Haute, Indiana).

Egy rendkívül előnyös anyag a 6 nedvességáteresztő fedőlap előállítására a hidrofób, nemszövött, kártolt, P8 jelű szövedék, amelynek alapterhelése a 21-24 g/m² tartományban van és körülbelül 2,2 denier finomságú polipropilénszálakból áll, ez a Veratec Inc. cégtől szerezhető be, amely az International Paper Company cég (Walpole, Massachusetts) részlege.

Különösen előnyös és esztétikus megjelenést kap a pelenkaszövedék feszítetlen laminált része, ha az 5 hátlap és a 6 fedőréteg rugalmas térbeli polimer szövedékből készül, amilyet a 4,342,314 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Radel and Thompson) ismertet.

Az 5 hátlap- és a 6 fedőréteganyagok folytonos szövedékét előnyösen igen enyhe (gyakorlatilag nulla) feszültség alatt tartják gépirányban a ráncosodás elkerülésére, és hogy elősegítsék a pelenka-összeállítási és -átalakítási műveletek beállítását 2 külön pelenkákká a 122 késsel.

A pelenkaszövedék képzési művelete vázlatosan az 1. ábrán látható. A 3 abszorbens betéteket a 15 összeállító vagy rétegező hengerpár közé teszik, egymástól szabályos távolságra. Egyik különösen előnyös megvalósításban a 3 abszorbens betéteket előnyösen porózus, nemezeit, cellulóz szövetburokba helyezik, biztosítva ezzel a betét integritását.

Amint korábban említettük, a találmány szerint a feszítetlen laminált szövedékeket elő lehet állítani vagy helyenkénti, vagy folytonos összeerősítéssel. A helyenkénti összerősítésű konfigurációt rendszerint akkor alkalmazzák, ha a lényegében nem elasztikus szövedékek a laminátumban viszonylag jól nyújthatók vagy húzhatók szakadás nélkül, és amikor nagyfokú Z irányú kidomborodásra van szükség a kész laminátumban.

Ezzel szemben a folytonos összeerősítésű konfigurációt általában akkor alkalmazzák, amikor a Z irányú kidomborodás nem elsőrendű fontosságú, és egy vagy több viszonylag nem rugalmas szövedéket nehéz megnyújtani vagy meghúzni a laminátumban szakadás fellépte nélkül. Utóbbi esetben alapjában véve folytonos összeerősítés áll fenn a laminátum összes rétegében, viszonylag szoros közelségben egymáshoz, a növekvő erősségű nyújtási művelet során. Ennek megfelelően, még ha egy vagy több viszonylag nem rugalmas szövedék a szakadási pontig károsul is a növekvő erősségű nyújtások során, a viszonylag nem rugalmas szövedék vagy szövedékek károsodott részeinek közeli elhelyezkedése az elasztomer réteghez megnehezíti a felhasználó számára a károsodás észlelését. Amennyiben a viszonylag nem rugalmas szövedék vagy szövedékek szakadása nem akadályozza meg a szövedékek funkcióinak betöltését, például a folyadékot át nem eresztő képességet, a károsodás, amely a viszonylag nem rugalmas szövedék vagy szövedékek esetén a növekvő erősségű nyújtási műveletek során előfordul, nem okoz negatív hatást a végtermékben.

így ^egy váratlan előny, amely a folytonos összeerősítésű konfigurációból fakad a találmány szerinti különösen előnyös feszítetlen laminált szövedékekben az, hogy lehetővé teszi az elasztikus terméket gyártó számára, hogy jóval szélesebb lehetősége legyen a választásra a viszonylag nem rugalmas szövedékek közül, amelyek sikerrel alkalmazhatók a találmány szerinti laminátumokban. Ez lényegében lehetővé teszi olyan, viszonylag nem rugalmas szövedékek alkalmazását, amelyek normális feltételek mellett nem lennének húzhatók semmiképp a találmány szerinti feszítetlen laminált szövedékekben. Ennek megfelelően, hacsak másként nincs megadva, a „húzható” kifejezés a leírásban és az igénypontokban nem zárja ki a viszonylag rugalmatlan szövedékeket, amelyek elvékonyodnak vagy károsodnak a növekvő erősségű nyújtási sorozat folyamán.

Amint az 1. ábrán levő megvalósításban látható, a folytonos, nedvességet át nem eresztő, nyújtható hátlapanyag-szövedék szoros közelségben van a 10 ragasztófelhordóval. Ha egy helyenkénti összerősítésű laminált szövedékre van szükség, hogy a lehető legnagyobbra növeljék a végtermék Z irányú kidomborodását, a 10 ragasztófelhordó alkalmazható különálló, egymástól bizonyos távolságra levő ragasztópontok felvitelére az 5 hátlapnak azokon az előre meghatározott helyein, ahol a feszítetlen 4a elasztomer foltok helyezkednek el.

Egy másik megoldásban, ha lényegében folytonosan összeerősített laminált szövedékre van szükség, a 10 ragasztófelhordót alkalmazhatják egyenletes és folytonos módon is a 10a ragasztó felvitelére az 5 hátlapra azokon az előre megadott helyeken, ahol a lényegében feszítetlen 4a elasztomer foltok elhelyezkednek. Egy ilyen típusú, különösen előnyös megvalósításban a kiválasztott ragasztó nyújtható, és a 10 ragasztófelhordóömledékfúvó rendszert alkalmazzák.

Az általunk alkalmazott ilyen ömledékfüvó ragasztófelviteli rendszerre, amely igen jól megfelel a találmány szerinti, folytonos összeerősítésű feszítetlen laminált szövedék előállítására, példaként említhető a GM-50-2-1-GH modellszámú ömledékfüvó spray felvivő, amely a J&M Laboratories (Gainesville, Georgia) cégtől szerezhető be. Utóbbi lineárisan egy cm-en belül 8 nyílással (20/inch) ellátott füvókát foglal magában a gép keresztirányában nézve, mindegyik nyílás körülbelül 0,5 mm (0,020 inch) átmérőjű, A Findley H-2176 magas hőmérsékleten olvadó ragasztó, amely

HU 220 318 Β a Findley Adhesives (Findley, Ohio) cégtől szerezhető be, előnyösen körülbelül 171 °C-ra hevíthető, és így alkalmazható az 5 hátlapra, körülbelül 1,2-1,6 mg/cm² mennyiségben. A melegített komprimált levegő körülbelül 218 °C és körülbelül 3,44 χ 10⁵ Pa (50 psig) nyomás mellett halad át a ragasztófüvóka másodlagos nyílásain, elősegítve a ragasztószálacskák egyenletes eloszlását a felvitel során.

A 10a forró ragasztó és az 5 hátlap 1. ábrán látható szoros érintkezése az alatt az idő alatt, amely a pelenka végső feszítetlen laminált részének növekvő erősségű nyújtása előtt telik el, hozzájárul a hátlap lágyításához. Bizonyos szövedékek esetén, mint például a hagyományos polietilén hátlapanyagoknál, ez a lágyítás előnyös, mivel a lehető legkisebbre csökkenti a hátlap károsodását a növekvő erősségű szövedéknyújtás alatt. Ez különösen fontos lehet olyan esetekben, mikor a kérdéses szövedék bizonyos funkciót tölt be, például folyadékot át nem eresztő tulajdonságot ad a készülő terméknek.

Egy másik változat szerint a pelenkaszövedék feszítetlen részeit tartalmazó komponenseket össze lehet erősíteni helyenként vagy folytonosan, nem melegített ragasztó, hőkötés, nyomáskötés, ultrahangos kötés stb. segítségével. Ezekben az esetekben a hőenergia kívánt esetben alkalmazható az 5 hátlapra más, a szakember által jól ismert módszerekkel is, például hősugárzó (nincs ábrázolva), forrólégfiivó (nincs ábrázolva) stb. alkalmazásával, és így hasonló eredményt lehet elérni.

Két tekercs 4 elasztomer anyagot igen enyhe (lényegében nulla) feszültség alatt táplálnak be, olyan sebességgel, amely lehetővé teszi a pelenka 4a kívánt hosszának beállítását egy 11 ütközőhengerrel, amely vákuumnyílásokkal van ellátva (nincs ábrázolva) a peremén. A 12 kés pelenkánként egy vágást végez, és a gyakorlatilag feszítetlen 4a elasztomer foltok all ütközőhengerrel mennek tovább a vákuum segítségével a peremhez rögzítve, amíg el nem érik a 13 átadási pontot. A 13 pontnál a 4a elasztomer foltokat az 5 hátlap előre meghatározott helyeire teszik a 10a ragasztóval együtt, előnyösen nagy nyomású levegő behívásával. Az átadás sorban következik, és a vákuummal ellátott ütközőhenger és az 5 hátlapszövedék felületi sebessége lényegében azonos.

Az 5 hátlapszövedék a 4a elasztomer foltokkal előre meghatározott pontokon van összeerősítve a hossz mentén, és ezután irányítják a 15 összeállító vagy lamináló hengerpárhoz.

Igen előnyös 6 nedvességet áteresztő folytonos szövedékből álló fedőréteganyag például a nyújtható szálas nemszövött szövedék, amely szoros közelségben van a 14 második ragasztófelhordóval, a 14a ragasztó mintázata megfelel a 4a elasztomer foltok méretének és elhelyezkedésének az 5 hátlapon. Ugyanúgy, ahogy az 5 hátlapanyagnál, a 6 fedőréteganyagnál is lehet helyenként vagy folytonosan alkalmazni a ragasztót, a 6 fedőréteg anyagától, valamint a végső feszítetlen laminált szövedék kívánt tulajdonságaitól függően. Kívánt esetben a 14 ragasztófelhordó szerkezet hasonló lehet a 10 ragasztófelhordó szerkezethez.

Az 5 hátlapszövedéket, a 6 fedőrétegszövedéket és a 3 abszorbens betéteket a 15 összeállító hengereken hozzák érintkezésbe egymással. Éppen mielőtt a szövedékek és a betétek érintkeznének egymással, további ragasztót célszerű alkalmazni egy vagy több szövedéken, olyan módszerek segítségével, amelyek az 1. ábrán nincsenek ábrázolva. Utóbbi ragasztó összeerősíti a hátlapok, a fedőréteg és az abszorbens betét előre meghatározott részeit, így készül el az 1 pelenkaszövedék.

A teljesen összeállított 1 pelenkaszövedék ezután előnyösen aló kötésfelvivő hengerpáron megy át, amelyen hűtésre is szükség lehet a ragasztó áteresztésének minél kisebbre csökkentése céljából.

A teljesen összeállított 1 pelenkaszövedéket azután a találmány szerinti növekvő erősségű szövedéknyújtó műveletnek vetik alá, ez vázlatosan az 1. ábrán 20 jelöléssel látható. A találmány szerinti különösen előnyös, növekvő erősségű szövedéknyújtó rendszer részletei, amely úgy alkalmazható mint a 20 rendszer, a 2. ábrán láthatók.

A 2. ábra bemutatja, hogy a 4a feszítetlen elasztomer foltokat magában foglaló 1 pelenkaszövedék szabályozása olyan, hogy a feszítetlen 4a elasztomer foltok a pelenkaszövedéken belül egybeesnek a 24 rovátkás vagy hornyolt szegmensekkel, amelyek főleg a 25 felső rovátkás hengereken helyezkednek el, amint az 1 pelenkaszövedék áthalad a felső rovátkás 25 hengerpár 24 szegmensei és a folytonosan rovátkás vagy hornyolt alsó 21 rovátkás hengerpár között. Kívánt esetben a 24 hornyolt szegmensek legnagyobb összes hosszúsága azonos lehet a 4a elasztomer foltokéval a gépirányban mérve, így bizonyos fokú nyújthatóságot érnek el a fedőréteg és a hátlap azon részein, amelyek szomszédosak a 4a elasztomer foltokkal a kész pelenkában.

Bár a felső és alsó rovátkás hengerpáron a kiegészítőhomyok konfigurációja, távolsága és mélysége változó lehet attól függően, mennyi a kívánatos rugalmas rész mennyisége a teljesen feldolgozott szövedék feszítetlen laminált részében, a találmány egyik igen előnyös megvalósításában két egymást követő rovátkás hengerpámak a csúcsok között mért horonytávolsága körülbelül 0,4 cm, a csúcsnál mért hajlásszög körülbelül 12°, és a horony csúcs-völgy mélysége körülbelül 0,76 cm. Az egyes rovátkák külső csúcsa a rovátkás hengeipáron körülbelül 0,025 cm sugarú, míg a szomszédos hornyok között képződő belső horony rendszerint körülbelül 0,1 cm sugarú. Az egymást követő rovátkás hengerpárok rendszerint úgy vannak beállítva, hogy a szemben álló csúcsok az egyes egymást követő illeszkedő rovátkás hengerpárokon növekvő mértékű átfedést mutatnak, amelynek mértéke körülbelül 0,09-0,12 cm az első illeszkedő rovátkás hengerpár és a második hengerpár között, a második illeszkedő rovátkás hengerpár rendszerint körülbelül 0,4 cm és körülbelül 0,44 cm közötti teljes átfedést mutat. Két ilyen típusú, egymást követő illeszkedő rovátkás hengerpár jó elasztikus tulajdonságokat nyújtott a találmány szerinti laminált szövedéknek, amely 20-32 mikron vastagságú elasztomer poliuretánhab 4a foltokat foglal magában, folytonosan összeerősítve a szemben levő felületei9

HU 220 318 Β nél egy 25,4 pm vastagságú, nedvességet át nem eresztő 5 polimer hátlappal és a hidrofób nemszövött 6 fedőréteggel, amelynek alapterhelése körülbelül 21,5 és g/m² között van, és körülbelül 2,2 denier finomságú polipropilénszálakból készül.

Az egymást követő illeszkedő rovátkás hengerpárok szemben álló csúcsainak átfedése természetesen kívánság szerint beállítható, így nagyobb vagy kisebb lesz a szövedék kapott feszítetlen laminált részének nyújthatósága. A fent említett hengergeometria és lamináltszövedék-felépítés esetén a csúcsok között mért átfedési mélység körülbelül 0,13 cm és 0,62 cm között lehet. Általában ahogy az egymást követő illeszkedő rovátkás hengerpárok száma nő egy adott mértékű növekvő nyújtásra megadva, a szövedék roncsolódásának potenciális lehetősége csökken. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a növekvő erősségű nyújtási művelet fokozatosabban megy végbe egy sor viszonylag kis lépés esetében, ha egy sorozat illeszkedő rovátkás hengerpárt alkalmaznak. A szövedék fokozatosabb nyújtása feltételezésünk szerint a lehető legkisebbre csökkenti a szövedék károsodását.

Amint a 2A. ábrán látható, az 1 pelenkaszövedék a 72 és 74 szabadon forgó hengerek alkalmazása következtében átkerül a 21 alsó hengerpárokra úgy, hogy befedi a 21 alsó hengereken levő 22 működő vákuumnyílásokat, amelyek közvetlenül a 23 folytonos horonysorozat közelében helyezkednek el. A 22 vákuumnyílások, amelyek lényegében egybeesnek a 25 legfelső rovátkás hengerpáron levő 24 hornyolt szegmensekkel, belül össze vannak kötve a 21 hengerpáron keresztül a 26 vákuumelosztó párral, amely szívóhatást gyakorol az 1 pelenkaszövedékre, amikor a pelenkaszövedék a felső rovátkás hengerpáron levő 24 hornyolt szegmensekre hat.

A feszítetlen 4a elasztomer foltok és a 6 folyadékáteresztő fedőrétegszövedék, valamint az 5 folyadékot át nem eresztő hátlapszövedék összeerősítésére, vagy a fedőrétegszövedék és a hátlapszövedék egymáshoz erősítésére használt ragasztó lehető legkisebb mértékű beépülésének elérésére, a 25 felső hengerpáron levő 24 hornyolt szegmensek és a 21 alsó hengeren levő 23 folytonos hornyok előnyösen vagy egy kis súrlódási tényezőjű anyagot, például teflont foglalnak magukban, vagy bevonják őket egy önkenő kis súrlódási tényezőjű anyaggal, például Pennaion N° 503 spray bevonattal, amely a Micro Surface Corporation (Morris, Illinois) cégtől szerezhető be.

A 21 alsó hengereken levő 22 vákuumnyílásokat előnyösen porózus anyaggal vonják be, például 0,22 cm lyukméretü 44 szövettel, így alátámasztást nyújtanak a 1 pelenkaszövedék azon részeinek, amelyekre a vákuum hat, és jó tapadófelületet biztosítanak a szövedéknek, így lényegében megelőzik a szövedék oldalirányú elcsúszását vagy elmozdulását a porózus lyuggatott felületen, amikor a vákuum a szövedékre hat.

Optimális feltételek esetén a 4a elasztomer foltokat tartalmazó 1 pelenkaszövedék feszítetlen részeire gyakorolható legnagyobb növekvő nyújtási feszültség a felső 25 rovátkás hengerek 24 szegmentjein levő hornyok és az alsó 21 rovátkás hengerpárokon levő 23 folytonos hornyok közötti kapaszkodást mélységtől függ. Ugyanakkor felismertük, hogy ha a laminált szövedéket a csúszástól vagy a szövedék nyújtásával párhuzamos irányú összehúzódástól meg nem óvjuk, amikor az áthalad az illeszkedő rovátkás hengerpáron, a növekvő feszültségű nyújtás optimális foka nem jön létre. Ezért legelőnyösebb formájában a találmány szerinti növekvő szövedéknyújtási műveletet úgy viszik véghez, hogy a feszítetlen laminált szövedék kompozit mindhárom rétegének felső részei fékezésnek vannak alávetve, amint az a 2B. ábrán látható, hogy megelőzzék a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeinek csúszását vagy összehúzódását a nyújtással párhuzamos irányban, miközben az áthalad a sorban elhelyezett illeszkedő rovátkás hengerpárok között.

Ugyanakkor a találmány úgy is megvalósítható, hogy a fékezés okozta előnyt csak a nyújtható vagy húzható rétegre vagy rétegekre alkalmazzuk a termékben, vagyis nem feltétlenül szükséges, hogy a 4a elasztomer elemek legkülső részei szintén vissza legyenek tartva a növekvő erősségű nyújtási művelet közben. Utóbbi esetben a nyújtható vagy húzható réteg vagy rétegek maradandóan nyújtva vannak a növekvő erősségű nyújtási művelet során, de a Z irányú kidomborodás a kapott feszítetlen laminált szövedékben lehet valamivel kevésbé kifejezett, mikor a nyújtófeszültséget megszüntetik. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy az elasztomer réteg kisebb fokú kezdeti nyújtáson megy át ilyenkor. Ennek megfelelően csak ugyanakkora zsugorodáson mehet át, mikor visszatér nem deformált állapotába.

A feszítetlen laminált szövedék fent írt módon való megvalósítása mutathat bizonyos fokú aránytalan feszítést a nyújtott szövedékben vagy szövedékekben a 4a elasztomer elemek szemben levő széleivel szomszédos területeken. Egy átlátszatlan polimer hátlapszövedék esetében, amely normálisan folyadékot át nem eresztő gátat képez a pelenkán, ezek az aránytalanul megfeszített részek úgy elvékonyodhatnak, hogy átlátszóvá válnak, habár szakadás nem lépett fel. Ilyen esetekben a működőképesség, például a folyadékot át nem eresztő képesség nem károsodik a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részein. Az utóbbi típusú megvalósításokat rendszerint akkor lehet használni, ha a végtermék feszítetlen laminált részeinek esztétikai megjelenése vagy nem látható a tervezési megoldás következtében, vagy látható, de nem okoz gondot.

A találmány egy további megvalósításakor az egy vagy több nem rugalmas, nyújtható szövedék szakadása se okozza a feszítetlen laminátum szövedék alkalmatlanná válását a kívánt célra, vagyis az 5 hátlapszövedék szakadása nem teszi tönkre szükségszerűen a laminált szövedék működőképességét a kívánt célra, amennyiben a laminátum további rétegeinek egyike biztosítja a kívánt funkciót a késztermékben. Például a nyújtott 5 hátlapszövedék bizonyos fokú szakadása nem változtatja meg a kapott eldobható pelenkaszövedék folyadékot át nem eresztő tulajdonságát, ha a 4a elasztomer foltok folyadékot át nem eresztő anyagból készülnek. Ez különösen igaz azokra a feszítetlen laminált szövedék megvalósításokra, amelyek folytonos összeerősítést al10 ί

HU 220 318 B kalmaznak a rétegek között, mivel a rétegek viszonylagos közelsége a növekvő erősségű nyújtás után megnehezíti a károsodás észlelését a termék felhasználója számára.

Mivel az 1-2B. ábrákon bemutatott 1 pelenkaszövedék lényegében nem engedi át a levegőt az 5 felső, nedvességet át nem eresztő hátlap jelenléte miatt, a 44 lyuggatott porózus anyaggal bevont vákuumnyílások szükség esetén alkalmazhatók közvetlenül minden szomszédos gépirányban orientált 23 horony mellett a 21 alsó rovátkás hengerpáron. Ha az elasztomer 4a foltok elegendő mértékben átengedik a levegőt, a vákuum által létrehozott szívóerők áthaladnak a folyadékáteresztő 6 fedőrétegszövedéken és az elasztomer foltokon, és így szorosan tapadnak az 5 hátlap fölött fekvő részekhez is. Ebben az esetben a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeinek mindhárom rétege fékezve lesz a növekvő erősségű nyújtás során.

Ha a 4a elasztomer foltok nem engedik át eléggé a levegőt, arra lenne szükség, hogy (a) vagy a 22 vákuumnyílások helyzetét és a 44 rajtuk levő lyuggatott anyagot a 4a elasztomer foltok szemben levő szélein kívül helyezzék el, hogy a szívóerők hatni tudjanak a folyadékot át nem eresztő, húzható 5 hátlapszövedékre a folyadékot áteresztő húzható 6 fedőrétegszövedéken át; vagy 0)) a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeit tartalmazó mindhárom réteget fékezzék a megfelelő szorító készülékben, amely hat az 1 pelenkaszövedék szemben levő felületeire. Ilyen készüléket ir le a 217.513 számú magyar szabadalmi leírás.

Az 1-2C. ábrán levő, 22 vákuumnyílások által létrehozott, az 1 pelenkaszövedékre ható szívóerők a porózus 44 lyuggatott anyagon át hatva megakadályozzák, hogy a pelenkaszövedék azon részei, amelyek főleg a 4a feszítetlen elasztomer foltokat foglalják magukban, elcsússzanak vagy összehúzódjanak oldalról befelé tartó irányban, miközben áthaladnak a 21 alsó rovátkás hengerpáron levő 23 folytonos hornyok illeszkedő részei és a 25 és 27 felső rovátkás hengerpár első és második sorozata 24a és 24b hornyolt szegmensei között.

Ez nemcsak a lehető legnagyobbra emeli a növekvő erősségű szövedéknyújtási művelet hatékonyságát a 4a foltokhoz erősített nyújtható fedőréteg- és hátlapszövedékek legteljesebb fokú megnyúlásra kényszerítésével, de megakadályozza azt is, hogy aránytalanul nagy fékezés jöjjön létre a fedőréteg- és/vagy hátlapszövedékek között, amelyek az elasztomer foltok külső széleivel szemben levő szomszédos területekhez vannak erősítve.

A sorozatos nyújtással az 1 pelenkaszövedék feszítetlen laminált részei a találmány szerinti több illeszkedő rovátkás hengerpárt alkalmazva, mindegyik soron következő rovátkás hengerpár nagyobb fokú illeszkedést mutat, csökkenti a nyújtási folyamat sebességét, és ezáltal azt a sebességet, amely mellett túlfeszítés lép fel a kompozit szövedékben, ahogy az áthalad köztük. Emellett a feszültség időnkénti megszüntetése a szövedékben az egymást követő hengerpárokon való áthaladás során lehetővé teszi a feszültség bizonyos mértékű újraleoszlását a szövedékben, mielőtt a szövedék a növekvő erősségű következő nyújtásnak lenne kitéve a következő hengerpárokon.

Ezért minél több illeszkedő hengerpárt alkalmazunk a kívánt fokú nyújtás elérésére, annál fokozatosabb lesz a szövedék nyújtása, amint áthalad az egyes hengerpárokon, és több lesz a lehetőség a feszültség újraelosztására a szövedéken belül. Ez nemcsak a lehető legkisebbre csökkenti azt a sebességet, amelynél a túlfeszítés fellép a kompozit szövedékben, hanem a lehető legnagyobbra növeli a lehetőséget a feszültség újraelosztására az egyes, növekvő feszültségű nyújtások között. Következésképpen a találmány szerinti sorozatos hengerrendszer kevésbé hajlamos kárt okozni a feldolgozás alatt álló szövedékekben, mintha a teljes nyújtási műveletet egy darab ugyanolyan fokú illeszkedést létrehozó hengerpáron hoznák létre.

A 2D. ábra szerinti keresztmetszet bemutatja a találmány szerinti feszítetlen, helyenként összeerősített laminált szövedék állapotát, annál a pontnál nézve, ahol a legnagyobb fokú a növekvő erősségű nyújtás, míg a 2E. ábrán látható keresztmetszet egy egyébként azonos, a találmány szerinti, feszítetlen, folytonos összeerősítésű laminált szövedék állapotát ábrázolja, annál a pontnál nézve, ahol a legnagyobb fokú a növekvő erősségű nyújtás. Bár mindkét szövedék elasztikusán nagyobbítható a kiindulási nyújtás irányában, legalábbis a kiindulási nyújtási pontig, a helyenkénti összeerósítésű, 2D. ábrán látható feszítetlen laminált szövedék nagyobb fokú Z irányú kidomborodást mutat.

A 20 jelű, az 1. ábrán bemutatott sorozatos, növekvő erősségű nyújtási művelet után a teljes mértékben összeállított 1 pelenkaszövedéket előnyösen egy oldalhasító készüléken vezetik át, ezt a 60 vázlatosan ábrázolja, itt a viselő lábaival egybeeső részek oldalsó széleit levágják a teljesen összeállított pelenkaszövedékből.

Végül az 1 pelenkaszövedéket hossza mentén előre meghatározott helyeken elvágják a 122 késsel, így homokóra alakú, egyszer használatos pelenkákat kapnak, amelyeknek legalább egy pár ép oldallapja van, amely rugalmasan nyújtható, abban az irányban, amely lényegében párhuzamos a pelenka derékszalagjával, legalábbis a kiindulási nyújtási pontig.

A leírás alapján világos, hogy a találmány szerinti javított eljárás és készülék alkalmazható a rugalmas termékek széles körében, amelyek vagy teljesen, vagy több különálló feszítetlen laminált szövedékrészeket foglalnak magukban.

Az is ismeretes, hogy míg a sorozatosan elhelyezkedő, illeszkedő rovátkás hengerpárok rovátkái lényegében párhuzamosan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva, amint az a rajzokon látható, a találmány ugyanúgy alkalmazhat sorozatban elhelyezett olyan hengerpárokat is, ahol a rovátkák nem minden esetben párhuzamosak egymással. Ezen túlmenően az ilyen sorozatosan elhelyezett rovátkázott hengerpárokon a rovátkáknak nem kell szükségszerűen párhuzamosnak lenniük a géppel vagy a gép keresztirányával. Például, ha egy görbe vonalú derékszalag- vagy lábszalagrészre van szükség az egyszer használatos pelenkában, amely az itt ismertetett feszítetlen laminált szövedék előállítási tech11

HU 220 318 Β nológiával készül, a sorozatban elhelyezkedő rovátkás hengerpárokon az illeszkedő fogak, amelyek sorban nyújtják a pelenkaszövedék feszítetten részeit, el tehetnek helyezve a kívánt görbe vonalú konfigurációban is, hogy rugalmasságot adjanak a kívánt görbe vonalú rajznak megfelelően az egyenes vonal helyett.

Ismeretes továbbá, hogy míg az itt leírt előnyös, nagy sebességű eljárások sorozatosan elhelyezkedő hengeres illeszkedő rovátkás hengerpárokat alkalmaznak, a találmány szerinti sorozatos szövedéknyújtási művelet véghezvihető úgy is, hogy egymást követő közbülső préselési műveletet is beiktatnak, amely több illeszkedő nyomólemezt alkalmaz, és mindegyik sorozat nagyobb fokú illeszkedést ad, mint az előző, így egymást követő nyújtás éri a szövedék feszítetten laminált részeit vagy a nyomólemezek közé helyezett terméket.

Ilyen sorozatos préselési művelet látható a 3. ábrán. A 101 pelenkaszövedék a 6 folyadékáteresztő fedőrétegből, az 5 folyadékot át nem eresztő hátlapból és a 3 abszorbens betétből áll, és lényegében feszítetten elasztomer 110 és 120 foltokból, amelyek a 210 feszítetten laminált derékszalagrészeket és a görbe vonalú 220 feszítetten laminált lábszalagrészeket alkotják sorrendben a pelenkaszövedékben.

A 101 pelenkaszövedék sorban áthalad legalább két illeszkedő lemezen. A 440 alsó lemezt, amely az 520 görbe vonalban elhelyezkedő fogakat foglalja magában a pelenkaszövedék lábszalagrésze növekvő erősségű nyújtásához, és az 510 egyenes vonalban elhelyezkedő fogakat a pelenkaszövedék derékszalagrésze növekvő erősségű nyújtásához, mialatt a 101 pelenkaszövedéket ráhelyezik, összeerősítik a 300 felső illeszkedő lemezzel, amelynek fogazott részei megfelelnek a 440 alsó lemezen tevőknek. A 300 felső lemezen tevő fogak tipikus keresztmetszete a 4A. ábrán látható. A részlegesen nyújtott 101 pelenkaszövedékről a feszültséget leveszik, és a pelenkaszövedék a 440 alsó lemezen marad, amíg egy második 400 felső lemez, amely nagyobb méretű megfelelő fogakat tartalmaz, mint a 300 lemezen tevők, amint az a 4B. ábrán látható általános keresztmetszeti rajzon szerepel, megismétli a préselési műveletet a pelenkaszövedék részlegesen nyújtott feszítetten laminált részein. Ezek eredményeképpen a 101 pelenkaszövedék 210 és 220 feszítetten laminált szövedék részeit sorozatos nyújtásnak vetik alá, károsodás nélkül.

A legnagyobb mértékű, növekvő erősségű szövedéknyújtás elérése érdekében az 510 és 520 fogazott szegmenseket a 440 alsó lemezen előnyösen körülveszik rugalmasan deformálódó 610 és 620 nyílásokkal, amelyek érintkeznek, és összeszorítják a 101 pelenkaszövedék 210 és 220 feszítetten laminált részeit peremük mentén, a 710 és 720 nem deformálódó megfelelő nyílásokkal szemben, és a 300 és 400 felső lemezen tevő 810 és 820 körülvevő megfelelő fogakkal. Ez a szorítóhatás megakadályozza a szövedék feszítetten laminált részeinek csúszását vagy összehúzódását a nyújtással párhuzamos irányban a növekvő erősségű nyújtási művelet során, amelyet a sorban elhelyezett illeszkedő lemezeken végeznek. A rugalmasan deformálódó 610 és 620 nyílásoknak természetesen megfelelően deformálódniuk kell, hogy tehetővé tegyék a kívánt fokú illeszkedést a 300 és 400 felső lemezeken tevő fogak között és az alsó 440 lemezen tevő, szemben fekvő 510 és 520 fogak között a sorozatos nyújtási művelet során.

Egy másik megoldásban a 101 pelenkaszövedék azon 210 és 220 részei, amelyekre sorozatos nyújtás vár, a 440 alsó lemezen tevő 510 és 520 fogazott szegmenseket körülvevő megfelelő vákuummal fékezve tehetnek (nincs ábrázolva), mielőtt a 300 és 400 felső illeszkedő lemezek elegendő erőt tudnának gyakorolni a pelenkaszövedék feszítetten laminált részeire, ami csúszást vagy összehúzódást okozna a nyújtás irányával párhuzamosan.

Bár a találmány tárgyát elsősorban az elaszticizált szorítórészek vagy rugalmassá tett derékszalagok és/vagy lábszalagok előállítása képezi egyszer használatos pelenkák számára, nyilvánvaló, hogy a találmány tárgya tehet számos más alkalmazás és felhasználási terület. A szakember számára nyilvánvaló, hogy számos változtatás és módosítás vihető véghez anélkül, hogy a találmány szellemétől vagy oltalmi körétől eltávolodnánk, és az igénypontok szándékunk szerint magukba foglalják a találmány oltalmi körébe tartozó ilyen módosításokat.

Claims (10)

1. Eljárás feszítetten laminált szövedék (1) nyújtására, nyújtási irányú elaszticitás létrehozására legalább a kiindulási nyújtási pontig, a feszítetten laminált szövedék (1) szakadása nélkül, a következő lépésekben: egy feszítetten, folytonos, nyújtható, de az első réteghez (4a) képest kevésbé elasztikus szövedékből álló második réteghez (5, 6) szakaszosan vagy folytonosan erősített feszítetten első elasztomer réteget (4a) tartalmazó, feszítetten laminált szövedéknek (1) egy első, háromdimenziós, legalább részlegesen egymásba illeszkedő felületű (23, 24a, 510, 520), ellenirányú nyomást kifejtő eszközpárba (21, 25, 300, 440) való betáplálásával, a feszítetten laminált szövedék (1) egyes részeinek (210, 220) az első, ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár (21, 25, 300, 440) között növekvő nyújtásával úgy, hogy az első ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár (21, 25, 300, 440) háromdimenziós felületei (23, 24a, 510, 520) legalább bizonyos mértékig illeszkedjenek egymáshoz, hogy a második nyújtható réteg (5, 6) legalább egy részben maradandóan megnyúljon; az első nyomásgyakorló eszközpár (21, 25, 300, 440) legalább egyikének a feszítetten laminált szövedék (1) kezdeti nyújtott részeinek felületéről történő eltávolításával, a nyújtási feszültséget a laminált szövedékre megszüntetően, azzal jellemezve, hogy a feszítetten laminált szövedék (1) kezdeti nyújtott részeit további növekvő erősségű nyújtásnak vetjük alá a részlegesen nyújtott, feszítetten laminált szövedék nyújtásnak kitett felületét érintkezésbe hozva egy második, ellenirányú nyomást gyakorló eszközpárral (21, 27, 400, 440), amelynek háromdimenziós felületei (23, 24b, 510, 520) vannak, amelyek nagyobb mértékben il12

HU 220 318 Β leszkednek egymásba mint az első ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár (21, 25, 300, 440), és a második nyújtható réteget (5, 6) maradandóan tovább nyújtjuk minimális károsodás mellett a sorozatos nyújtási művelet révén úgy, hogy a laminált szövedék elasztikusán nyújthatóvá válik a növekvő erősségű nyújtás irányában legalább a második ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár (21, 27, 400, 440) által elért nyújtási pontig, amikor a növekvő nyújtóerők hatása megszűnik a feszítetten laminált szövedékre.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetten, laminált szövedéket (1) a szövedék mozgatási irányára merőleges forgástengelyú, háromdimenziós, legalább részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű (23, 24a) rovátkás hengereket (21, 25) tartalmazó, ellentétes nyomást kifejtő, első eszközpárba folyamatosan betápláljuk, az ellentétes nyomást kifejtő, első eszközpár ellentétes, háromdimenziós felületeit (23, 24a) legalább részben egymáshoz kapcsolódóan rányitjuk, miközben a közöttük elhelyezkedő, feszítetten laminált szövedéket folyamatosan mozgatjuk, a feszítetten laminált szövedék kezdeti nyújtott részeit további növekvő erősségű nyújtásnak vetjük alá a részlegesen nyújtott, feszítetten laminált szövedék nyújtásnak kitett felületét érintkezésbe hozva a szövedék mozgatási irányára merőleges forgástengelyú, háromdimenziós, legalább részlegesen egymáshoz illeszkedő felületű (23, 24b) rovátkás hengereket (21, 25) tartalmazó, második, ellenirányú nyomást gyakorló eszközpárral, amelynek háromdimenziós felületei (23, 24b) szintén, legalább bizonyos mértékben, egymásba illeszkednek, de nagyobb mértékben, mint az első ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első nyomóeszközpár (21, 440) egyike közös a második nyomóeszközpárral.

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nyújtást olyan ellentétes nyomású mindkét eszközpárral végezzük, amely rovátkás hengereket (21, 25,27) tartalmaz, amelyeknek egyik forgástengelye merőleges a szövedék útvonalára, az eszközök háromdimenziós felülete (23, 24a, 24b) olyan rovátkákat tartalmaz, amelyek legalább részben illeszkednek egymáshoz, amikor a feszítetten laminált szövedék áthalad közöttük, és a rovátkák mindegyik egymást követő hengeren nagyobb mértékben illeszkednek, mint a közvetlenül megelőző rovátkás hengerpáron.

5. Az 1., 2., 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetten laminált szövedék sorozatos növekvő nyújtását olyan irányban valósítjuk meg, amely lényegében párhuzamos a szövedék útvonalával.

6. Az 1., 2., 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetten laminált szövedék sorozatos növekvő mértékű nyújtását olyan irányban valósítjuk meg, amely lényegében merőleges a szövedék útvonalára.

7. Az 1., 2., 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetten laminált szövedék sorozatos növekvő nyújtását nemlineáris konfigurációban végezzük.

8. A 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetten laminált szövedéket több irányú növekvő erősségű nyújtásnak vetjük alá.

9. Az 1., 2., 3. vagy 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan feszítetten laminált szövedéket nyújtunk, amely tartalmaz egy harmadik feszítetten réteget, amely nyújtható, de kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az első elasztomer rétegnek, amely hozzá van erősítve az első feszítetten elasztomer réteghez, amely szemben van a második feszítetten réteggel.

10. Berendezés feszítetten laminált szövedék sorozatos nyújtására elaszticitásának növelésére a nyújtás irányában legalább a kezdeti nyújtási pontig, a feszítetten laminátum szövedék szakadása nélkül, amely berendezés tartalmaz egy feszítetten, folytonos, nyújtható, de az első réteghez képest kevésbé elasztikus szövedékből álló második réteghez (5, 6) szakaszosan vagy folytonosan erősített feszítetten első elasztomer réteget (4a) tartalmazó, feszítetten laminált szövedéknek (1) egy első, háromdimenziós, legalább részlegesen egymásba illeszkedő felületű (23, 24a, 510, 520), ellenirányú nyomást kifejtő eszközpárba (21, 25, 300, 440) való betáplálására szolgáló eszközt (15,16,60), eszközt a feszítetten laminált szövedék egyes részeinek az első, ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár (21, 25, 300, 440) között növekvő nyújtására úgy, hogy az első ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár (21, 25,

300,440) háromdimenziós felületei (23, 24a, 510, 520) legalább bizonyos mértékig illeszkednek egymáshoz a második nyújtható réteg (5, 6) legalább részben maradandó megnyújtására;

eszközt az első nyomásgyakorló eszközpár (21, 25,

300.440) legalább egyikének a feszítetten laminált szövedék kezdeti nyújtott részeinek felületéről történő eltávolítására, a nyújtási feszültséget a laminált szövedékre megszüntetően; azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy eszközt a feszítetlen laminált szövedék kezdeti nyújtott részei további növekvő erősségű nyújtására a részlegesen nyújtott, feszítetten laminált szövedék nyújtásnak kitett részeit érintkezésbe hozva egy második, ellenirányú nyomást gyakorló eszközpárral (21, 27, 400, 440), amelynek háromdimenziós felületei (23, 24b, 510, 520) vannak, amelyek szintén, legalább bizonyos mértékben, egymásba illeszkednek, de nagyobb mértékben, mint az első ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár (21, 25,

300.440) , és a második nyújtható réteget (5,6) maradandóan tovább nyújtja minimális károsodás mellett a sorozatos nyújtási művelet révén úgy, hogy a laminált szövedék elasztikusán nyújthatóvá válik a növekvő erősségű nyújtás irányában legalább a második ellenirányú nyomást gyakorló eszközpár (21, 27, 400, 440) által elért nyújtási pontig, amikor a növekvő nyújtóerők hatása megszűnik a feszítetten laminált szövedékre.