HU217597B - Eljárás és berendezés feszítetlen laminált szövedék változó elaszticitású, terjedelmesítő nyújtására - Google Patents

Abstract

A találmány eljárás feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítőnyújtására nyújtásirányba eső, váltőzó mértékű elaszticitásánaklétrehőzására, legalább a kiindűlási nyújtási pőntig, feszítetlen,első elasztőmerréteget és ehhez a felületén szakaszősan vagyfőlytőnősan hőzzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebbrűgalmas visszaalakűlású főlytőnős szövedéket tartalmazó, feszítetlenmásődik réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéknek egyellentétes nyőmást kifejtő eszközpárba (21, 25) való betáplálásával ésaz ellentétes nyőmást kifejtő eszközpár (21, 25) feszítetlen, lamináltszövedék egyes részeinek nyújtásával őly módőn, hőgy a feszítetlen,laminált szövedék egyes részeit hárőmdimenziós, részlegesen egymásbailleszkedő felületű (23, 24), ellentétes nyőmást kifejtő eszközpár(21, 25) illeszkedő felületével közös érintkezési pőntjai menténegyenetlen, terjedelmesítő nyújtásnak vetik alá, és a másődik rétegetmaradandóan és egyenlőtlenül nyújtják meg. A találmány vőnatkőzik azeljárás megvalósítására szőlgáló berendezésre is. ŕ

Description

A leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 7 lap ábra)

HU 217 597 Β

A találmány tárgya eljárás feszítetlen laminált szövedék egyenetlen, terjedelmesítő nyújtására nyújtásirányba eső elaszticitásának létrehozására, legalább a kiindulási nyújtási pontig, feszítetlen, első elasztomerréteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéknek ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba való betáplálásával és az ellentétes nyomást kifejtő eszközpár felületei között elhelyezkedő feszítésmentes, laminált szövedék egyes részeinek terjedelmesítő nyújtásával.

A találmány további tárgya berendezés ilyen feszítetlen laminált szövedék előállítására.

A legegyszerűbb értelemben véve a „feszítetlen laminált szövedék” a leírásban azt jelenti, hogy egy laminált szövedék legalább két réteg anyagból áll, amelyek össze vannak erősítve vagy helyenként vagy folytonosan, közös felületüknek legalább egy részén, lényegében feszültségmentes állapotban. A rétegek legalább egyike előnyösen folytonos szövedék formájú, hogy elősegítsük a folytonos, nagy sebességű feldolgozást. A másik réteg tartalmazhat folytonos szövedéket vagy külön elemeket vagy foltokat, amelyek előre meghatározott helyeken hozzá vannak erősítve a folytonos szövedékhez.

A helyenként öszeerősített feszítetlen laminált szövedék egyik igen korai megvalósítása a 2,075,189 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Galligan és munkatársai) szerepel. A leírás szerint két, egymásra helyezett folytonos gumiréteg, amelyek egyike feszültség alatt van és hosszirányban nyújtott, áthalad egy pár nyomóhenger között azonos kerületi sebességgel. Az egyik henger viszonylag kis vagy közeli mintázattal van ellátva, ezek a mintázatok a második hengerrel együttműködve összeragasztják a két gumiréteg kis részeit úgy, hogy az egymásra helyezett rétegek viszonylag közel elhelyezkedő kis felületei ugyanolyan minta szerint egyesülnek, ahogy a nyomóhenger rajzolata mutatja.

Az említett szabadalom szerzői szerint a rajzolattal bíró hengerrel együtt működő henger lehet sima, vagy az is el lehet látva megfelelő rajzolattal, amely hasonló a másik hengeren levőhöz. A hengerek egymástól bizonyos távolságra helyezkednek el, amely a két gumiréteg együttes vastagságától függ, és a távolság olyan mértékű, amely elegendő a kívánt egyesítő nyomás biztosítására anélkül, hogy a gumifelületek kívánságunk ellenére elvékonyodnának az egyesített területeken.

Az összeerősített rétegeknek e hengerről való levétele után a nyújtott rétegre ható feszültséget megszüntetik, ennek eredményeképpen ez a réteg hosszában összemegy, és szélességében ugyanakkor kissé nő. Mivel a helyenként hozzáerősített, nem nyújtott réteg nem tud így összehúzódni, hosszirányban ráncok vagy gyűrődések képződnek.

Az eljárás következő lépésében a Galligan-féle említett szabadalmi leírás szerint az eddigi, helyenként összeerősített kompozit két gyúródott anyagból álló réteget tartalmaz, és erősen nyújtott oldalirányban (lényegében az összekötő vonalakkal párhuzamosan), a feszültség elegendő ahhoz, hogy a felső gyűrött réteg elaszticitási határán túl legyen nyújtva. Az alkalmazott feszültség ugyanakkor az alsó vagy hátsó réteg elaszticitási határa alatt marad. Adott esetben az oldalirányú nyújtás akár nyolcszor nagyobb lehet, mint a nem deformálódott kompozit eredeti szélessége.

Mivel a felső réteg oldalirányban elaszticitási határán túl meg van nyújtva, gyűrődései állandóan elvékonyodnak oldalirányban, és mikor az oldalirányú feszültség a laminált lemezen megszűnik, az anyag bármely gyűrődésében az anyag felülete kifektetésekor jóval nagyobb lesz, mint a hátsó réteg megfelelő része. Ennek eredményeképpen, ha a hátsó réteg oldalirányban összehúzódik, a gyűrődések a felső rétegen oldalirányban kiegyenesednek, és mivel felületük jóval nagyobb, mint korábban volt, a hátsó réteg összehúzó hatása gyűrődéseket hoz létre, hogy felvegye az igen szabálytalan és eltorzult formát az összekötő vonalak között, vagyis a kompozit Z irányú kidomborodását hozza létre, amint az az 5., 6. és 7. ábrákon látható.

Galligan és munkatársai szerint a kapott feszítetlen laminált anyag különösen megfelel fürdőruhák, fürdősapkák, cipők, kötények és egyéb cikkek előállítására.

Egy másik korai megvalósítást, egy helyenként összeerősített feszítetlen laminált szövedéket ismertet a 3,025,199 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Harwood), amely törülköző, törlőanyag és nyúló alsóruházat céljára ajánlott. A szerzők szerint a bevonatot fonalakból vagy egymást keresztező elemi szálakból valósítják meg, amelyek a kereszteződési pontokon vannak összeerősítve, és így áttört, erősített hálózatot képeznek. A szálakból készült nemszövött rétegeket előnyösen az egymást keresztező fonalakból álló erősítő hálózat ellenkező oldalaihoz erősítik.

Az utóbbi szabadalmi leírásban szereplő laminált szövedék szerkezetét azután nyújtásnak vetik alá egy vagy több irányban, hogy maradandóan megnyújtsák a nemszövött szövedéket, amely az erősítő hálózat szemben levő felületeihez van erősítve.

A szerzők szerint ez megoldható a laminált szövedék keresztirányú nyújtásával (vagyis a géppel keresztirányban), megfelelő hengerekkel vagy megfelelően vezetett láncszalaggal, amely szorítóeszközzel van ellátva, és ellenirányú feszítőerő alkalmazásával a szövedék oldalszélein (vagyis feszítőkészülékkel). Ha a laminált szövedék hosszirányú nyújtására van szükség, Harwood szerint ez kis és nagy sebességű hengerpárok egyszerre való alkalmazásával oldható meg.

Mivel az áttört erősítő hálózat készítésére használatos és fonalak egy különösen előnyös megvalósításban rugalmasak, a hálózat igyekszik visszaállítani magát egy előre meghatározott nem deformált konfigurációba, amint megszűnik az a nyújtófeszültség, amely a laminált szövedékre hatott. Ennek eredményeképpen a maradandóan nyújtott külső rétegek, amelyeknek keresztmetszete a Harwood-féle 4. ábrán látható, Z irányú kidomborodást mutatnak a össze nem erősített területe2

HU 217 597 Β ken, amelyek egybeesnek a rugalmas hálózat nyílásaival.

A helyenként összeerősített és alapjában véve folytonosan összeerősített későbbi megvalósításokban a feszítetlen laminált szövedékek szintetikus polimer rétegekből, egyszeri használatra készülnek, vagyis eldobhatok, ilyeneket ismertetnek a 4,107,364 számú és a 4,209,563 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Ezek a hivatkozásként szereplő úgynevezett Sisson-féle szabadalmi leírások szerint a feszítetlen laminált szövedékek különösen jól megfelelnek egyszeri használatra, mivel viszonylag olcsók a hagyományos textíliákkal összehasonlítva. A Sisson-féle szabadalmi leírások bemutatják továbbá, hogy a feszítetlen laminátumok számos formában elkészíthetők, a rendkívül könnyű változatoktól kezdve fehérnemű készítésére, a nehezebb változatokig, amelyek ruházati derékszalag készítésére alkalmasak.

Egy előnyös megvalósításban a Sisson-féle feszítetlen laminátum legalább egy olyan réteget tartalmaz, amely főleg szintetikus polimer elemi szálakból készül, amelyek viszonylag rugalmasak, és legalább egy réteg, főleg szintetikus polimer szálakból áll, amelyek viszonylag nyújthatók, de nem túl elasztikusak. Egy különösen előnyös megvalósításban a rétegeket egymáshoz tapadó laminátumszövedék formájában erősítik össze.

Amint korábban rámutattunk, Sisson két típusú szövedék-összeerősítési konfigurációt ismertet: lényegében folytonos összeerősítést, amely melegített sima hengerek között valósítható meg; és a helyenkénti összeerősítést, több, egymástól bizonyos távolságra levő ponton, amely melegített, mintázott préshengerpárral állítható elő.

Az említett két módszer bármelyikével kapott laminált szövedékeket azután mechanikai úton kezelik, nyújtják, előnyösen azonos módon, legalább egy irányban, majd ezt követően teljes relaxációt alkalmaznak, hogy alacsony elaszticitási modulust kapjanak a nyújtás irányában. A helyenként összeerősített laminált szövedékek esetében a nyújtható, de viszonylag nem rugalmas réteg maradandóan nyújtva marad a nyújtási művelet nyomán. Ennek megfelelően kidomborodik és csomósodik a viszonylag elasztomerréteghez való helyenkénti összeerősítések között, mikor az alkalmazott feszültséget megszüntetjük, vagyis Z irányban jelentős mértékben kidomborodik, így feszítetlen laminált szövedéket létrehozva, amely elasztikusán nyújtható a kiindulási nyújtás irányában, legalábbis a kiindulási nyújtási pontig. A folytonosan összeerősített laminált szövedékek esetében a maradandóan megnyúlt polimer elemi szálak, amelyek viszonylag nem rugalmasak, nem veszik fel korábbi alakjukat a laminált szövedékre gyakorolt feszültség megszűnésekor. Következésképpen kismértékű csomósodáson, domborodáson és nyalábosodáson mennek át, mikor a laminált szövedékre gyakorolt feszültség megszűnik. Míg a Z irányú kidomborodás kevésbé kifejezett az ilyen folytonosan összeerősített laminált szövedékek esetében, az utóbbi típusú feszítetlen laminált szövedékek szintén rugalmasan nyújthatók a nyújtás irányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

A folytonos vagy helyenkénti összeerősítési konfigurációjú feszítetlen laminált szövedékek és előállítási módjaik számos példája található a korábban említett Sisson-féle szabadalmakban.

Sisson javaslatára a feszítetlen laminált anyagok alkalmazását az egyszer használatos vagy eldobható ruházati termékekben igen sok szakember alkalmazta a későbbiekben. Példaként említhető a 4,525,407 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Ness), amely eldobható pelenkákat és sebészeti köpenyeket ír le, melyek egy vagy több feszítetlen laminált kompozitot tartalmaznak, amelyek feszítetlen rugalmas részből készülnek, helyenként egy feszítetlen, kevésbé nyúló anyaggal összeerősítve, a kapott laminátumot aztán nyújtással teszik rugalmassá.

A Ness által megadott 1-3. ábrák egy egyszerű kétrétegű, feszítetlen laminált szövedéket mutatnak be, amelyet elasztikus kötszer vagy borítás céljára szánnak. A laminált szövedék egy nem réseit elasztikus részt és egy nyújtatlan, nem összefogott anyagot foglal magában, amelyet nyújtás előtt nehezebb nyújtani, mint az elasztikus részt, és amelynek kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az elasztikus részé. Az anyag és az elasztikus rész helyenként az egymástól bizonyos távolságra levő pontokon össze vannak erősítve, szabályos vagy szabálytalan formában. A laminált szövedéket azután a leírás 2. ábráján látható nyilak irányában nyújtják. Az alkalmazott nyújtóerők megszűnte után az elasztikus rész gyűrődést okoz, vagyis a maradandóan megnyúlt anyag Z irányú kidomborodását az összeerősítési pontok között, amint az az idézett leírás 3. ábráján látható. Mint a korábban említett feszítetlen laminált szövedékek, a Ness által leírt laminált szövedék azután elasztikusán nyújtható a kiindulási nyújtás irányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

További elasztikus kompozitszövedék-megvalósításokat mutatnak be a Ness-féle 5-8. ábrák. Utóbbi megvalósítás áttört elasztikus elemet alkalmaz, amelynek átlós irányú csíkjai és hosszirányú csíkjai vannak. A Ness-féle áttört elasztikus elem körülbelül hasonlónak tűnik a rugalmas áttört erősítő elemhez, amely Harwood 1 -4. ábráin látható. Ness a korábbi szerzőkhöz hasonlóan egy első anyagot használ, amelynek kisebb a nyújthatósága, mint a elasztikus részé, és kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az elasztikus részé. A második anyag, amely lényegében ugyanolyan fizikai tulajdonságú, mint az első anyag, és amely szendvicset képez az elasztikus résszel, szintén szerepel a Ness-féle termékben.

A Ness-féle anyagok legalább az áttört elasztikus rész szemben levő felületéhez hozzá vannak erősítve, míg az elasztikus rész lényegében feszítetlen állapotban van jelen. Az anyagok adott esetben szintén össze lehetnek erősítve egymással az áttört elasztikus rész nyílásain át. Ness leírása szerint, ha a laminált szövedéket azután hosszirányban nyújtják, az anyagok maradandó nyúláson mennek át, és elválhatnak egymástól, de helyenként össze lesznek erősítve az áttört elaszti3

HU 217 597 Β kus résszel bizonyos helyeken, köztük az áttört rész átlós és/vagy hosszirányú csíkjainál. Amikor a szövedékről leveszik a feszültséget, az áttört elasztikus rész visszanyeri az áttört elasztikus szövedékben levő eredeti alakját, ezáltal Z irányú kidomborodást okozva a maradandóan megnyúlt állapotú anyagoknak az egymástól bizonyos távolságra levő, az elasztikus rész hosszirányú csíkjai mentén fekvő összeerősítési pontjai között, a nyújtás irányára merőleges irányban. A 9. ábrán bemutatott Ness-féle elasztikus kompozitszövedék keresztmetszete jórészt hasonló Harwood 4. ábráján látható, feszítetlen laminált szövedékéhez.

Emellett a leírásban szereplő korábbi feszítetlen laminált szövedékek megvalósításán kívül a Ness-féle 9-12. ábrák bemutatják az elasztikus kompozitanyagok alkalmazását eldobható pelenkák szemben levő élei és végei mentén, a nyújtható lábszalagrészek, valamint a nyújtható derékszalagok előállítására. Ilyen elasztikus kompozitanyagok alkalmazhatók ruházat vagy kötések előállítására, és adott esetben nyújthatók, hogy megfelelő elasztikus nyúlást kapjunk a kiindulási nyújtás irányában. Ness szerint az utóbbi nyújtási művelet véghez vihető vagy a végső felhasználónál, vagy a termék alkalmazójánál a használatkor, vagy a nyújtás véghez vihető a gyártási folyamat során is.

Az áttört elasztikus anyagot tartalmazó laminált szövedék hő hatására történő hegesztésének automatikus megvalósítása egy pár szemben levő műanyagfólia-réteghez a Ness-féle 14. ábrán látható. A leírt megvalósításban a kompozitot tartalmazó három réteget sima, melegített, ellenkező irányba forgó hengerpár közé viszik be, és hővel hegesztik a fóliarétegeket a háromrétegű kompozit előállítására. A hővel hegesztett kompozitot aztán betáplálják az ellenkező irányban forgó második hengerpárba, amely hűthető, hogy biztosítsák, hogy a hőkötés „szilárd” legyen. A kompozitot, amely a második pár, ellenkező irányban forgó hengerek közül kijön, azután egy harmadik pár, ellenkező irányba forgó hengerpárok közé viszik, ez a hengerpár nagyobb kerületi sebességgel forog, mint az ellenkező irányba forgó második hengerpár, így a kompozitszövedék megnyúlik a két hengerpár között.

Ness szerint ez nyújtja a fóliákat, és elszakítja a hő által hegesztett kötést, amelyet korábban képeztünk a fóliák között a réseken át, az áttört elasztikus bevonatban. A kompozit nyújtása az elasztikus anyaggal hosszirányban Ness szerint elszakíthatja a hosszirányú csíkok és fóliák közötti hegesztést is, és így csak a fóliarétegek átlós irányú csíkjai közötti hegesztés marad meg. Amint a nyújtott kompozit kikerül a harmadik pár, ellenkező irányban forgó hengerpár közül, a hosszanti vagy gép irányú feszültséget megszüntetik, és a kompozitot a tekercselőbe viszik, amely körülbelül ugyanolyan kerületi sebességgel forog, mint az ellenkező irányban forgó második hengerpár.

Míg a laminált szövedéket egymástól távol eső alátámasztási pontokra alkalmazott feszültséggel nyújtják, például az első hengerpár és a második hengerpár arra szolgál, hogy maradandó megnyúlásnak tegye ki a lényegében nem elasztikus fóliarétegeket, a feltalálók azt tapasztalták, hogy az ilyen, feszítetlen laminált szövedékben a megnyúlás egyneműsége a kompozitszövedék nem alátámasztott részén való mérések szerint csökken az első hengerpár és a második hengerpár közötti távolság növekedésével. Az első és második hengerpár közötti bármely megadott távolságra ez az egyenetlenség egyre kifejezettebb lesz, ahogy a második hengerpár, valamint az első hengerpárok kerületi sebessége nő, vagyis amint a kompozitszövedék nagyobb fokú nyújtáson megy át.

A feltalálók azt is tapasztalták, hogy ez az egyenetlenségi probléma elkerülhető, vagy legalábbis a lehető legkisebbre csökkenthető, ha követjük a korábban említett, röviden Sisson-féle szabadalmi leírásokban tett javaslatokat. Konkrétan, növekvő mértékben célszerű nyújtani a feszítetlen laminált szövedék anyagát egy növekvő mértékben nyújtó rendszeren, például illeszkedő, bordás hengerek között, amelyeknek egyik forgástengelye merőleges a szövedék útvonalára. Az illeszkedő bordás hengerek alátámasztják a laminált szövedéket több, szorosan egymás mellett levő helyen, a bordák szélességének megfelelően a nyújtás alatt. Ez alapjában véve egyenletesen növekvő nyújtást eredményez a szövedék mindegyik alátámasztatlan részében a szomszédos alátámasztási pontok között, ahelyett, hogy erősen lokalizált nyújtás lépne fel, amint az gyakran előfordul, ha csak a szövedék legkülső széleire hat a feszültség.

Sisson javaslatát a feszítetlen laminált anyag teijedelmesítő nyújtásáról bordás hengereken való átvezetéssel az elasztikus nyújthatóság létrehozása érdekében többen követték. Lásd például a 4,834,741 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást (Sabee), amely itt hivatkozásként szerepel.

Sabee, mint Ness, olyan egyszer használatos ruhadarabot ír le, mint például az eldobható pelenka, feszítetlen laminált anyag alkalmazásával, amely feszítetlen elasztomerréteget foglal magába, két, húzható elem közé erősítve a szemben levő derékszalag- és lábszalagrészeknél. A Sabee-féle 1. ábrán látható elasztikus elem hozzá van erősítve a pelenkaszövedék derékszalagrészeihez, lényegében relaxált állapotban egy húzható fedőréteg-szövedékhez, egy húzható hátlaphoz, vagy mindkettőhöz. A Sabee által alkalmazott kötési konfiguráció lehet megszakított, ha a laminált anyagot két nyomóhenger között vezetjük át, amelyek egyike melegített és több kiemelkedési pontot tartalmaz a felületén, vagy folytonos, ha a vékony, viszkoelasztikus, magas hőmérsékleten olvadó, nyomásérzékeny ragasztót tartalmazó vékony szalagot egyik szövedékre helyezzük, majd nyomást gyakorolunk a másik szövedék magas hőmérsékleten olvadó, nyomásérzékeny ragasztójára, átvezetve a laminátumot a sima felületű hengerpáron.

Függetlenül attól, hogy melyik kötési konfigurációt alkalmazzuk, a pelenkaszövedék azon részeit, amelyek az elasztikus szövedék elemeit tartalmazzák, azután oldalirányban megnyújtják a gép keresztirányában az illeszkedő rovátkák segítségével, a bordás hengereken, amint az a Sabee-féle 5. és 6. ábrákon látható. Párhuzamosan a húzható fedőréteg- és hátlapszövedék egybe4

HU 217 597 Β eső részeit az elasztikus elem összeerősítési területén növekvő mértékben nyújtják és húzzák, hogy maradandó megnyúlást és molekulairányultságot kölcsönözzenek neki a gép keresztirányában. Mivel a rovátkázott hengereknek illeszkedő rovátkái lényegében párhuzamosak a gépiránnyal, a szövedék terjedelmesített nyújtása tapasztalható a gép keresztirányában. Ennek megfelelően a Sabee-féle pelenkaszövedék teljesen feldolgozott derékszalagrészei ezután elasztikusán nyújthatók a gép keresztirányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

Előnyösen hasonló gépirányú nyújtási műveletet hajtanak végre a szemben levő lábszalagoknál, amelyek a feszítetlen elasztikus elemekből állnak, átvezetve a Sabee-féle pelenkaszövedéket egy másik, illeszkedő, bordáshenger-páron, amint azt a 12. és 13. ábrán mutatják. Mivel a bordás hengereknek illeszkedő rovátkái vannak, amelyek alapjában véve párhuzamosak a gép keresztirányával, a szövedék terjedelmesítő nyújtása megy végbe a gépirányban. Ennek megfelelően a Sabee-féle pelenkaszövedék lábszalagrészei azután elasztikusán nyújthatók gépirányban, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

Míg Sisson javaslata a bordás hengerek alkalmazására a feszítetlen laminált szövedék terjedelmesítő nyújtására igen jónak bizonyult, az egyszeri használatra szánt alsóruházat előállítására, amely lényegében egyenletesen elaszticizált részekből áll, a feltalálók felfedeztek egy sor olyan alkalmazási területet, ahol az egyenetlen elaszticitás a szövedék nyújtásával merőleges irányú tengely mentén levő különböző pontokban igen kívánatos. Példaként említhető, ha a kész elaszticizált cikket olyan felület mentén kell alkalmazni, amely különböző fokú kiterjedésen és összehúzódáson megy át, mint például a csecsemő hasa vagy a csecsemő csípőinek szemben fekvő oldalai. Ilyen esetekben kívánatosnak találták, hogy a termék azon részei, amelyek ilyen felületekkel találkoznak, változó elaszticitásúak legyenek, az elaszticitást az elaszticizálási irányra lényegében merőleges tengely különböző pontjain, az elaszticizálás irányában mérve, növelve ezzel a kényelemérzetet és illeszkedést a termék viselése során.

A találmány tárgya javított eljárás feszítetlen laminált szövedék egyenetlen nyújtására nyújtásirányba eső, terjedelmesítő elaszticitásának létrehozására, legalább a kiindulási nyújtási pontig, feszítetlen, első elasztomerréteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéknek egy ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba való betáplálásával és az ellentétes nyomást kifejtő eszközpár ellentétes felületei között elhelyezkedő feszítésmentes, laminált szövedék egyes részeinek nyújtásával, oly módon, hogy a feszítésmentes, laminált szövedék egyes részeit részlegesen egymásba illeszkedő felületű, ellentétes nyomást kifejtő eszközpár illeszkedő felületével közös érintkezési pontjai mentén egyenetlen, terjedelmesítő nyújtásnak vetjük alá, és a második réteget maradandóan és egyenlőtlenül nyújtjuk meg.

Egyik előnyös megvalósítás szerint a feszítetlen laminált szövedéket a szövedék mozgatási irányára merőleges forgástengelyű, háromdimenziós, részlegesen egymásba illeszkedő felületű bordás hengereket tartalmazó, ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba folyamatosan betápláljuk, és a nyomást kifejtő eszközpár ellentétes, háromdimenziós felületei között elhelyezkedő, folyamatosan haladó, feszítetlen laminált szövedék egyes részeit a részlegesen egymásba illeszkedő felületű bordás hengerei illeszkedő bordáival közös érintkezési pontjai mentén egyenetlen, teqedelmesítő nyújtásnak vetjük alá és a második réteget maradandóan és egyenlőtlenül nyújtjuk meg.

Célszerűen a feszítetlen laminált szövedék szemben fekvő szélső részeinek az egyenetlen, teqedelmesítő nyújtás irányával párhuzamos összehúzódását a terjedelmesítő nyújtási folyamat során megakadályozzuk.

Az egyenetlen, teqedelmesítő nyújtást elsősorban olyan ellentétes nyomást kifejtő eszközpárral végezzük, amelyek bordás hengereket tartalmaznak, ezek forgástengelye merőleges a szövedék útvonalára, és az eszközpár háromdimenziós felületei olyan bordákat tartalmaznak, amelyek részlegesen illeszkednek egymáshoz, amikor a feszítetlen laminált szövedéket közöttük mozgatjuk.

A szövedéket a bordás hengerek legalább egyikén, a bordákkal közvetlenül szomszédosán a feszítetlen laminált szövedékre gyakorolt szívással fogjuk be.

A feszítetlen laminált szövedéket a szövedék mozgásirányával párhuzamos irányban vagy a mozgásirányra merőlegesen nyújthatjuk.

A feszítetlen laminált szövedéket nemlineáris konfigurációban, előnyösen görbe vonalú konfigurációban nyújthatjuk, vagy több irányban nyújtjuk.

Olyan feszítetlen laminált szövedéket is nyújthatunk, amely tartalmaz egy harmadik feszítetlen réteget, amely nyújtható, de kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az első elasztomerrétegnek, és ez a harmadik réteg hozzá van erősítve az első feszítetlen elasztomerréteghez, amely szemben van a második feszítetlen réteggel.

A találmány tárgya javított berendezés is feszítetlen laminált szövedék egyenetlen nyújtására nyújtásirányba eső, terjedelmesítő elaszticitásának létrehozásához, amelynek hogy van feszítetlen, első elasztomerréteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen laminált szövedéket szállító eszköze és a feszítetlen laminált szövedék egyes részei egyenetlen, teqedelmesítő nyújtására szolgáló, részlegesen egymásba illeszkedő felületű, ellentétes nyomást kifejtő eszközpárja.

A találmány szerint előállított, egyenetlenül elaszticizált szövedékek alkalmazhatók olyan felületeken, amelyek változó kiteijedést és összehúzódást mutatnak

HU 217 597 Β a használat során, mint például a csecsemő hasa és/vagy a csecsemő csípőinek szemben fekvő felületei. Ilyen esetekben a változó elaszticitás növeli a kényelemérzetet és illeszkedést a használat során.

A leírásban a „helyenként” összeerősített laminált szövedék jelenthet olyan laminált szövedéket, amelynek az a jellegzetessége, hogy a feszültség alkalmazása előtt a rétegeket először egymáshoz erősítik, külön, egymástól bizonyos távolságra levő pontokon, vagy olyan is lehet, hogy a rétegek lényegében nincsenek összeerősítve egymással, külön, egymástól bizonyos távolságra levő pontokon. Az első típusú, helyenként összeerősített laminált szövedékek képezhetők úgy, hogy két, hő hatására összeerősíthető réteget egy melegített, mintázott préshengerpár között vezetünk át, vagy egymástól bizonyos távolságra levő területeken ragasztót alkalmazunk az egyik rétegen, mielőtt érintkezésbe hoznánk a másik réteggel, míg a második típusú, helyenként összeerősített szövedék előállítható úgy, hogy ragasztóval bevont réseit réteget vagy bevonatot adagolunk be egy pár folytonos réteg közé. A „lényegében folytonosan” összeerősített laminált szövedék viszont olyan laminált szövedéket jelent, ahol a feszültség alkalmazása előtt a rétegeket először lényegében folytonosan egymáshoz erősítik érintkezési felületükön. Lényegében folytonosan összeerősített laminált szövedékek állíthatók elő egy folytonos, hőre lágyuló ragasztórétegnek közvetlenül a második réteghez való extrudálásával, miközben az első réteg melegített állapotban van, majd áthalad a két, hővel összeerősíthető réteg a melegített sima felületű hengerek között, vagy folytonos ragasztóbevonatot, sprayt vagy sűrű mintázatú, ömlesztve fuvott ragasztót alkalmazva az egyik rétegre, mielőtt a másikkal érintkezésbe hoznánk.

A találmány szerinti feszítetlen laminált szövedékben alkalmazott egyik réteg olyan anyagból készül, amely nyújtható és rugalmas, vagyis újra fel fogja venni nyújtás előtti alakját, ha az alkalmazott nyújtóerő megszűnik. Az elasztomerréteghez erősített második réteg nyújtható, előnyösebben húzható, de nem szükségszerűen elasztomer. Bármilyen is az összetétele, a második réteg a nyújtás után legalábbis bizonyos mértékben maradandóan megnyúlva marad, tehát a nyújtófeszültség megszűnése után nem fogja teljes mértékben újra felvenni eredeti, megnyújtatlan konfigurációját. Amennyiben a maradandóan nyújtott második réteg nincs hozzáerősítve az elasztomerszövedékhez a nyújtási művelet után, a maradandóan megnyújtott állapotú második réteg Z irányban kiterjed az elasztomerszövedékhez erősített pontjai között, mikor az elasztomerszövedék, amelyhez hozzá van erősítve, újra felveszi lényegében változatlan formáját az X-Y síkban. Minél nagyobb a távolság a nyújtás után az X-Y síkban a szomszédos összeerősítési pontok között, annál nagyobb lesz a Z irányú kiterjedés a kapott laminált szövedékben. A Z irányú kiteijedéstől függetlenül a kapott feszítetlen laminált szövedék ezután elasztikusán nyúlni fog a kiindulási nyújtás irányában, legalább a kiindulási nyújtási pontig.

Bár a „nulla feszültség” (zero strain) vagy feszítetlen kifejezés, amely a leírásban a találmány szerinti nyújtott, laminált szövedéket jellemzi, a feltalálók tudomása szerint eddig nem volt használatos az ilyen típusú szövedék leírására, a mostani leírásban szerepelni fog ezen szövedékek jellemzésére.

Bár a leírás és az igénypontok teljes mértékben bemutatják a találmány tárgyát, úgy gondoljuk, hogy a találmány érthetőbbé válik a következő ábrák részletes ismertetésével.

Az 1. ábra egyszerűsített távlati kép, amely bemutatja az egyszer használatos pelenkák összeállítását, amelyek elasztomerrészekből állnak, és szabályosan elhelyezkedő pontokon vannak összeerősítve hosszúságuk mentén, a szövedék egyenetlen, teijedelmesítő nyújtási folyamaton megy át illeszkedő rovátkás hengerpárok alkalmazásával, amelyeken egyenetlen profilú rovátkák vannak a gépirányban az elasztomerfoltokkal egybeeső területeken, a szövedéket előre meghatározott pontokon elvágják a hossza mentén, hogy több, egyszer használatos pelenkát állítsanak elő, mindegyiknek legalább egy pár oldalirányú nyújtható oldalrésze van, amely változó elaszticitást mutat a teijedelmesítő nyújtás irányában.

A 2. ábra az egyenetlen, terjedelmesítő nyújtást végző berendezés egyszerűsített távlati rajza a találmány egy különösen előnyös megvalósításában, az összeállító berendezés vákuummal működő szövedékfékező rendszert alkalmaz.

A 2A. ábra egyszerűsített nézet a 2. ábra 2A-2A vonala mentén vett metszetről, és azt mutatja be, hogy a szabadonfutó hengerek hogyan viszik fel a pelenkát az alsó rovátkázott hengerre.

A 3. ábra erősen nagyított egyszerűsített oldalnézete a 2. ábra bordás hengereinek, a nézet azt ábrázolja, hogyan illeszkednek egymással változó mértékben a bordás hengerek a találmány szerinti egyenetlen, teijedelmesítő szövedéknyújtási eljárás során.

A 4A. ábra egyszerűsített keresztmetszeti kép, amely a 3. ábra 4A-4A vonala mentén vett metszetet mutatja be, amely vonal egybeesik a bordás hengereket összekötő középvonallal, és bemutatja a rovátkák illeszkedési fokát a bordás hengerek szemben fekvő részein, mikor a hengerek a 3. ábrán bemutatott helyzetben vannak.

A 4B. ábra egyszerűsített keresztmetszeti kép, amely általánosságban véve hasonló a 4A. ábrához, de abban a helyzetben mutatja be a rovátkák illeszkedési fokát a bordás hengerek szemben fekvő felületein, amikor a felső bordáshenger-rész 4B-4B metszési vonala egybeesik a 4A-4A metszésvonallal.

A 4C. ábra erősen nagyított, egyszerűsített keresztmetszeti kép egy, a találmány szerinti, helyenként összeerősített feszítetlen laminált szövedékről, miután a szövedék áthaladt a 4A. ábrán bemutatott típusú bordás hengerek között.

A 4D. ábra erős nagyítása az alapjában véve folytonosan összeerősített, találmány szerinti feszítetlen laminált szövedék egyszerűsített keresztmetszeti képének, miután a szövedék áthaladt a 4A. ábrán bemutatott bordás hengerek között.

Az 5. ábrán a találmány szerinti terjedelmesítő szövedéknyújtó rendszer egyik változatának egyszerűsített vázlata látható.

HU 217 597 Β

Az 5A. ábra az 5. ábra 5A-5A vonala mentén vett keresztmetszet egyszerűsített ábrázolása.

Az 5B. ábra az 5. ábra 5B-5B vonala mentén vett keresztmetszet egyszerűsített rajza.

A szakember számára nyilvánvaló, hogy bár a találmányt egyszer használatos, előre kiválasztott, egyenetlenül elaszticizált területekkel rendelkező pelenkák szerkezetére vonatkozóan ismertetjük, a találmány ugyanúgy szinte bármely szövedékre alkalmazható, amely teljes mértékben vagy különálló darabokban feszítetlen laminált részeket tartalmaz.

A pelenkagyártási eljárás és a pelenkák, amelyek vázlatosan az 1-4B. ábrákon láthatók, adott esetben hasonlóak lehetnek a 4,081,301 számú, amerikai egyesült államokbeli, itt hivatkozásként szereplő szabadalmi leírásban (Buell) szereplő termékekhez. Az említett szabadalomban szereplő elasztikus lábszalag azonban csak egy lehetőség, és itt nem ábrázoljuk. Az 1-4B. ábrákon látható pelenkaszövedék és óraüveg alakú pelenka rugalmas oldalfalakat foglal magába az óraüveg egyik vagy mindkét szorítórészén. Ilyen különálló, a szorítórészek legalább egyik oldalán elasztikus oldalfalat biztosító külön elem alkalmazása a 4,857,067 számú, amerikai egyesült államokbeli, itt hivatkozásként szereplő szabadalmi leírásban (Wood és munkatársai) látható.

Az 1. ábrán a folytonos 1 pelenkaszövedék látható, amely egyszer használatos, egymáshoz erősített 2 pelenkákból tevődik össze. Minden 2 pelenka egy 3 abszorbens betétből, egy pár 4a elasztomerelemből áll, amelyek „élő” szintetikus vagy természetes kaucsukból, szintetikus vagy természetes gumihabból, elasztomerfóliából, elasztomer nemszövött laminátumból, elasztomerbevonatból vagy hasonló anyagból készülnek, és előre meghatározott helyeken hozzá vannak erősítve a szövedékhez, az elasztomerbetét és a 4a elasztomerelemek a nedvességet át nem eresztő 5 hátlap és a nedvességet áteresztő 6 fedőréteg között helyezkednek el, az 5 hátlap rendszerint nyújtható polimer anyagból, például 25,4 μηι (1 mii) vastagságú polietilénfóliából készül, a 6 fedőréteg pedig általában vagy nyújtható nemszövött szálasanyag, vagy nyújtható réseit polimer fólia.

Különösen előnyös anyagok a 4a elasztomerelemek és -foltok előállítására az olyan habok, amelyeknek legalább 400%-os a szakadási nyúlásuk, és a nyújtóerő legalább 79 g/cm (200 g/inch) a minta szélességében a nyújtatlan hosszúság 50%-os növekedése esetén. Ilyen habokra példaként említhetők a General Foam cég 40310 számú poliuretánhabja, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 2032 pm (80 mii) és sűrűsége körülbelül 0,033 g/cm³, és amely a General Foam cégtől szerezhető be (Paramus, New Jersey); a Bridgestone cég SG nevű poliuretánhabja, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 2032 pm (80 mii), sűrűsége körülbelül 0,033 g/cm³, ez a Bridgestone cégtől szerezhető be (Yokohama, Japán); a térhálósított természetes kaucsukhab, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 1270 pm (50 mii), sűrűsége körülbelül 0,214 g/cm³, ez a Fulflex Inc. cégtől szerezhető be (Middleton, Rhoda Island); és a térhálósított természetes kaucsukhab, amelynek terheletlen vastagsága körülbelül 1270 pm (50 mii), sűrűsége körülbelül 0,214 g/cm³, ez a Ludlow Composites Corporation cégtől szerezhető be (Fremont, Ohio).

Különösen előnyös anyagok az 5 hátlap készítésére a 45-90% lineáris kis sűrűségű polietilént és a körülbelül 10-55% polipropilént tartalmazó keverékek. Préseletlen formában való alkalmazás esetén az 5 hátlap rendszerint körülbelül 1 mm-es terheletlen vastagságú. Adott esetben a hátlap hozzá lehet préselve egy körülbelül 140 pm (5,5 mii) vastagságú bevonathoz, ami javítja a szövedék kezelhetőségét és megjelenését. A példában szereplő hátlapanyagokra példaként említhetők az RR8220 keverék REDEM, amely a Tredegar Industries, Inc. cégtől szerezhető be (Térré Haute, Indiana); és az RR5475 keverék ULAB, amely szintén a Tredegar Industries Inc. cégtől szerezhető be (Térré Haute, Indiana).

Egy rendkívül előnyös anyag a nedvességáteresztő 6 fedőlap előállítására a hidrofób, nemszövött, kártolt, P8 jelű szövedék, amelynek alaptömege a 21-24 g/m² tartományban van és körülbelül 2,2 denier finomságú polipropilénszálakból áll, ez a Veratec Inc., cégtől szerezhető be, amely az International Paper Company cég (Walpole, Massachusetts) részlege.

Különösen előnyös és esztétikus megjelenést kap a pelenkaszövedék feszítetlen laminált része, ha az 5 hátlap és a 6 fedőréteg rugalmas térbeli polimerszövedékből készül, amilyet az itt hivatkozásként szereplő 4,342,314 számú, amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás (Radel and Thompson) ismertet.

Az 5 hátlap és a 6 fedőréteganyagok folytonos szövedékét előnyösen igen enyhe (gyakorlatilag nulla) feszültség alatt tartják gép irányban a ráncosodás elkerülésére, és hogy elősegítsék a pelenka-összeállítási és átalakítási műveletek beállítását külön 2 pelenkákká a 22 késsel.

A pelenka szövedékképzési művelete vázlatosan az 1. ábrán látható. A 3 abszorbens betéteket a 15 összeállító vagy rétegező hengerpár közé teszik, egymástól szabályos távolságra. Egyik különösen előnyös megvalósításban a 3 abszorbens betéteket előnyösen porózus, nemezeit, cellulóz szövetburokba helyezik, biztosítva ezzel a betét integritását.

Amint korábban említettük, a találmány szerinti feszítetlen laminált szövedékeket elő lehet állítani vagy helyenkénti, vagy folytonos összeerősítéssel. A helyenkénti összeerősítésű konfigurációt rendszerint akkor alkalmazzák, ha a lényegében nem elasztikus szövedékek a laminátumban viszonylag jól nyújthatók vagy húzhatók szakadás nélkül, és amikor nagyfokú Z irányú kidomborodásra van szükség a kész laminátumban.

Ezzel szemben a folytonos összeerősítésű konfigurációt általában akkor alkalmazzák, amikor a Z irányú kidomborodás nem elsőrendű fontosságú, és egy vagy több, viszonylag nem rugalmas szövedéket nehéz megnyújtani vagy meghúzni a laminátumban szakadás fellépte nélkül. Utóbbi esetben alapjában véve folytonos összeerősítés áll fenn a laminátum összes rétegében, viszonylag szoros közelségben egymáshoz, a terjedelme7

HU 217 597 Β sítő nyújtási művelet során. Ennek megfelelően még ha egy vagy több, viszonylag nem rugalmas szövedék a szakadási pontig károsul is az eltérő erősségű nyújtások során, a viszonylag nem rugalmas szövedék vagy szövedékek károsodott részeinek közeli elhelyezkedése az elasztomer réteghez megnehezíti a felhasználó számára a károsodás észlelését. Amennyiben a viszonylag nem rugalmas szövedék vagy szövedékek szakadása nem akadályozza meg a szövedékek funkcióinak betöltését, például a folyadékot át nem eresztő képességet, a károsodás, amely a viszonylag nem rugalmas szövedék vagy szövedékek esetén a terjedelmesítő nyújtási műveletek során előfordul, nem okoz negatív hatást a végtermékben. így egy váratlan előny, amely a folytonos összeerősítésű konfigurációból fakad a találmány szerinti különösen előnyös feszítetlen laminált szövedékekben az, hogy lehetővé teszi az elasztikus terméket gyártó számára, hogy jóval szélesebb lehetősége legyen a választásra a viszonylag nem rugalmas szövedékek közül, amelyek sikerrel alkalmazhatók a találmány szerinti laminátumokban. Ez lényegében lehetővé teszi olyan, viszonylag nem rugalmas szövedékek alkalmazását, amelyek normális feltételek mellett nem lennének húzhatók semmiképp a találmány szerinti feszítetlen laminált szövedékekben. Ennek megfelelően, hacsak másként nincs megadva, a „húzható” kifejezés a leírásban és az igénypontokban nem zárja ki a viszonylag rugalmatlan szövedékeket, amelyek elvékonyodnak vagy károsodnak a terjedelmesítő nyújtási sorozat folyamán.

Amint az 1. ábrán levő megvalósításban látható, a folytonos, nedvességet át nem eresztő, nyújtható 5 hátlapanyag-szövedék szoros közelségben van a 10 ragasztófelhordóval. Ha egy helyenkénti összeerősítésű laminált szövedékre van szükség, hogy a lehető legnagyobbra növeljék a végtermék Z irányú kidomborodását, a 10 ragasztófelhordó alkalmazható különálló, egymástól bizonyos távolságra levő ragasztópontok felvitelére az 5 hátlapnak azokon az előre meghatározott helyein, ahol a feszítetlen 4a elasztomerrétegek helyezkednek el.

Egy másik megoldásban, ha lényegében folytonosan összeerősített laminált szövedékre van szükség, a 10 ragasztófelhordót alkalmazhatják egyenletes és folytonos módon is a 10a ragasztó felvitelére az 5 hátlapra azokon az előre megadott helyeken, ahol a lényegében feszítetlen 4a elasztomerrétegek elhelyezkednek. Egy ilyen típusú különösen előnyös megvalósításban a kiválasztott ragasztó nyújtható, és a 10 ragasztófelhordó ömledékfűvó rendszert alkalmazzák.

A feltalálók által alkalmazott ilyen ömledékfűvó ragasztófelviteli rendszerre, amely igen jól megfelel a találmány szerinti, folytonos összeerősítésű feszítetlen laminált szövedék előállítására, példaként említhető a GM-50-2-1-GH modellszámú ömledékfűvó sprayfelvivő, amely a J&M Laboratories (Gainesville, Georgia) cégtől szerezhető be. Utóbbi lineárisan 1 cm-en belül 8 nyílással (20/inch) ellátott fuvókát foglal magában a gép keresztirányában nézve, mindegyik nyílás körülbelül 0,5 mm (0,020 inch) átmérőjű. A Findley

H-2176 magas hőmérsékleten olvadó ragasztó, amely a Findley Adhesives (Findley, Ohio) cégtől szerezhető be, előnyösen körülbelül 171 °C-ra hevíthető, és így alkalmazható az 5 hátlapra, körülbelül 1,2-1,6 mg/cm² mennyiségben.

A melegített komprimált levegő körülbelül 218 °C és körülbelül 3,44 χ 10⁵ Pa (50 psig) nyomás mellett halad át a ragasztófiivóka másodlagos nyílásain, elősegítve a ragasztószálacskák egyenletes eloszlását a felvitel során.

A 10a forró ragasztó és az 5 hátlap 1. ábrán látható szoros érintkezése az alatt az idő alatt, amely a pelenka végső feszítetlen laminált részének eltérő erősségű nyújtása előtt telik el, hozzájárni a hátlap lágyításához. Bizonyos szövedékek esetén, mint például a hagyományos polietilén hátlapanyagoknál, ez a lágyítás előnyös, mivel a lehető legkisebbre csökkenti a hátlap károsodását a terjedelmesítő szövedéknyújtás alatt.

Ez különösen fontos lehet olyan esetekben, mikor a kérdéses szövedék bizonyos funkciót tölt be, például folyadékot át nem eresztő tulajdonságot ad a készülő terméknek.

Egy másik változat szerint a pelenkaszövedék feszítetlen részeit tartalmazó komponenseket össze lehet erősíteni helyenként vagy folytonosan, nem melegített ragasztó, hőkötés, nyomáskötés, ultrahangos kötés stb. segítségével. Ezekben az esetekben a hőenergia kívánt esetben alkalmazható az 5 hátlapra más, a szakember által jól ismert módszerekkel is, például hősugárzó (nincs ábrázolva), forrólég-füvó (nincs ábrázolva) stb. alkalmazásával, és így hasonló eredményt lehet elérni.

Két tekercs 4 elasztomeranyagot igen enyhe (lényegében nulla) feszültség alatt táplálnak be, olyan sebességgel, amely lehetővé teszi a pelenka kívánt hosszának beállítását egy 11 ütközőhengerrel, amely vákuumnyílásokkal van ellátva (nincs ábrázolva) a peremén. A 12 kés pelenkánként egy vágást végez, és a gyakorlatilag feszítetlen 4a elasztomerrétegek a 11 ütközőhengerrel mennek tovább a vákuum segítségével a peremhez rögzítve, amíg el nem érik a 13 átadási pontot. A 13 pontnál a 4a elasztomerrétegeket az 5 hátlap előre meghatározott helyeire teszik a 10a ragasztóval együtt, előnyösen nagynyomású levegő befűvásával. Az átadás sorban következik, és a vákuummal ellátott ütközőhenger és az 5 hátlapszövedék felületi sebessége lényegében azonos.

Az 5 hátlapszövedék a 4a elasztomerrétegekkel előre meghatározott pontokon van összeerősítve a hossz mentén, és ezután irányítják a 15 összeállító vagy lamináló hengerpárhoz.

Igen előnyös nedvességet áteresztő folytonos szövedékből álló 6 fedőréteganyag például a nyújtható szálas nemszövött szövedék, amely szoros közelségben van a 14 második ragasztófelhordóval, a 14a ragasztó mintázata megfelel a 4a elasztomerrétegek méretének és elhelyezkedésének az 5 hátlapon. Ugyanúgy, ahogy az 5 hátlapanyagnál, a 6 fedőréteganyagnál is lehet helyenként vagy folytonosan alkalmazni a ragasztót, a 6 fedőréteg anyagától, valamint a végső feszítetlen laminált szövedék kívánt tulajdonságaitól függően. Kí8

HU 217 597 Β vánt esetben a 14 ragasztófelhordó szerkezet hasonló lehet a 10 ragasztófelhordó szerkezethez.

Az 5 hátlapszövedéket, a 6 fedőréteg-szövedéket és a 3 abszorbens betéteket a 15 összeállító hengereken hozzák érintkezésbe egymással. Éppen mielőtt a szövedékek és a betétek érintkeznének egymással, további ragasztót célszerű alkalmazni egy vagy több szövedéken, olyan módszerek segítségével, amelyek az 1. ábrán nincsenek ábrázolva. Utóbbi ragasztó összeerősíti a hátlapok, a fedőréteg és az abszorbens betét előre meghatározott részeit, így készül el az 1 pelenkaszövedék.

A teljesen összeállított 1 pelenkaszövedék ezután előnyösen a 16 kötésfelvivő hengerpáron megy át, amelyen hűtésre is szükség lehet a ragasztó áteresztésének minél kisebbre csökkentése céljából.

A teljesen összeállított 1 pelenkaszövedéket azután a találmány szerinti egyenetlen, terjedelmesítő szövedéknyújtó műveletnek vetik alá, ez vázlatosan az 1. ábrán 20 jelöléssel látható. A találmány szerinti különösen előnyös, egyenetlen, teijedelmesítő szövedéknyújtó rendszer részletei, amely úgy alkalmazható mint a 20 rendszer, a 2. ábrán láthatók.

A 2. ábra bemutatja, hogy a feszítetlen 40 elasztomerrétegeket magában foglaló 1 pelenkaszövedék szabályozása olyan, hogy a feszítetlen 4a elasztomerrétegek a pelenkaszövedéken belül egybeesnek a 24 rovátkás vagy hornyolt szegmensekkel, amelyek főleg a 25 felső bordás hengeren helyezkednek el, amint az 1 pelenkaszövedék áthalad a felső rovátkás 25 hengerpár 24 szegmensei és a folytonosan rovátkás vagy hornyolt alsó 21 rovátkás hengerpár között. Kívánt esetben a 24 hornyolt szegmensek legnagyobb összes hosszúsága azonos lehet a 4a elasztomerelemekével a gépirányban mérve, így bizonyos fokú nyújthatóságot érnek el a 6 fedőréteg és az 5 hátlap azon részem, amelyek szomszédosak a 4a elasztomerrétegekkel a kész pelenkában.

Bár a felső és alsó bordáshenger-páron a kiegészítő hornyok konfigurációja, távolsága és mélysége változó lehet, attól függően, mennyi a kívánatos rugalmas rész mennyisége a teljesen feldolgozott szövedék feszítetlen laminált részében, a találmány egyik igen előnyös megvalósításában a csúcsok között mért horonytávolság körülbelül 0,38 cm, a csúcsnál mért hajlásszög körülbelül 12°, és a horony csúcs-völgy mélysége körülbelül 0,76 cm. Az egyes rovátkák külső csúcsa a bordáshenger-páron körülbelül 0,025 cm sugarú, míg a szomszédos hornyok között képződő belső horony rendszerint körülbelül 0,1 cm sugarú. Ha a rovátkás hengerpárok úgy vannak beállítva, hogy a szemben álló csúcsok a hengerpárokon olyan átfedést mutatnak, amelynek mértéke körülbelül 0,3-0,44 cm a felső bordás henger szegmenseinek egyenetlen sugara mentén, észrevehetően változó elasztikus jellemzőket lehet elérni a találmány szerinti laminált szövedékben, amely 2032 pm (80 mii) vastagságú elasztomer poliuretánhab 4a elemeket foglal magában, folytonosan összeerősítve a szemben levő felületeinél egy 25,4 pm (1 mii) vastagságú, nedvességet át nem eresztő polimer 5 hátlappal és a hidrofób nemszövött 6 fedőréteggel, amelynek alapterhelése körülbelül 21,5 és 24 g/m² között van, és körülbelül 2,2 denier finomságú polipropilén szálakból készül.

Az említett bordáshenger-párok szemben álló csúcsainak átfedése természetesen kívánság szerint beállítható, így nagyobb vagy kisebb lesz a szövedék kapott feszítetlen laminált részének nyújthatósága. A fent említett hengergeometria és lamináltszövedék-felépítés esetén a csúcsok között mért átfedési mélység körülbelül 0,13 cm és 0,62 cm között lehet.

Amint a 2A. ábrán látható, az 1 pelenkaszövedék a 72 és 74 szabadon forgó hengerek alkalmazása következtében átkerül a 21 alsó hengerpárokra úgy, hogy befedi a 21 alsó hengereken levő 22 működő vákuumnyílásokat, amelyek közvetlenül a 23 folytonos horonysorozat közelében helyezkednek el. A 22 vákuumnyílások, amelyek lényegében egybeesnek a 25 legfelső rovátkás hengerpáron levő 24 hornyolt szegmensekkel, belül össze vannak kötve a 21 hengerpáron keresztül a 26 vákuumelosztó párral, amely szívóhatást gyakorol az 1 pelenkaszövedékre, amikor a pelenkaszövedék a 25 felső bordáshenger-páron levő 24 hornyolt szegmensekre hat.

A feszítetlen 4a elasztomerrétegek és a folyadékáteresztő 6 fedőréteg-szövedék, valamint a folyadékot át nem eresztő 5 hátlapszövedék összeerősítésére, vagy a 6 fedőréteg-szövedék és az 5 hátlapszövedék egymáshoz erősítésére használt ragasztó lehető legkisebb mértékű beépülésének elérésére, a 25 felső hengerpáron levő 24 hornyolt szegmensek és a 21 alsó hengeren levő 23 folytonos hornyok előnyösen vagy egy kis súrlódási tényezőjű anyagot, például teflont foglalnak magukban, vagy bevonják őket egy önkenő kis súrlódási tényezőjű anyaggal, például Permaion N° 503 spraybevonattal, amely a Micro Surface Corporation (Morris, Illinois) cégtől szerezhető be.

A 21 alsó hengereken levő 22 vákuumnyílásokat előnyösen porózus anyaggal vonják be, például 0,22 cm lyukméretű 44 szövettel, így alátámasztást nyújtanak az 1 pelenkaszövedék azon részeinek, amelyekre a vákuum hat, és jó tapadófelületet biztosítanak a szövedéknek, igy lényegében megelőzik a szövedék oldalirányú elcsúszását vagy elmozdulását a porózus lyuggatott felületen, amikor a vákuum a szövedékre hat.

Optimális feltételek esetén a 4a elasztomerrétegeket tartalmazó 1 pelenkaszövedék feszítetlen részeire gyakorolható legnagyobb növekvő nyújtási feszültség a felső 25 rovátkás hengerek 24 szegmensein levő hornyok és az alsó 21 rovátkás hengerpárokon levő 23 folytonos hornyok közötti kapaszkodási mélységtől függ. Ugyanakkor, ha az 1 pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeit a csúszástól vagy a szövedék nyújtásával párhuzamos irányú összehúzódásától meg nem óvjuk, amikor az áthalad az illeszkedő bordáshenger-páron, a növekvő feszültségű nyújtás optimális foka nem jön létre. Ezért legelőnyösebb formájában a találmány szerinti egyenetlen, terjedelmesítő szövedéknyújtási műveletet úgy viszik véghez, hogy a feszítetlen laminált szövedékkompozit mindhárom rétegének felső részei fékezésnek vannak alávetve, amint az a 4A. és 4B. ábrákon bemutatott keresztmetszeteken látható, hogy

HU 217 597 Β megelőzzék a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeinek csúszását vagy összehúzódását a nyújtással párhuzamos irányban, miközben az áthalad az illeszkedő rovátkás hengerek között.

Ugyanakkor a találmány úgy is megvalósítható, hogy a fékezés okozta előnyt csak a nyújtható vagy húzható rétegre vagy rétegekre alkalmazzuk a termékben, vagyis nem feltétlenül szükséges, hogy a 4a elasztomerrétegek legkülső részei szintén vissza legyenek tartva a terjedelmesítő nyújtási művelet közben. Utóbbi esetben a nyújtható vagy húzható réteg vagy rétegek maradandóan nyújtva vannak a terjedelmesítő nyújtási művelet során, de a Z irányú kidomborodás a kapott feszítetlen laminált szövedékben lehet valamivel kevésbé kifejezett, mikor a nyújtófeszültséget megszüntetik. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy ilyenkor az elasztomerréteg kisebb fokú kezdeti nyújtáson megy át. Ennek megfelelően csak ugyanakkora zsugorodáson mehet át, mikor visszatér nem deformált állapotába.

A feszítetlen laminált szövedék fent írt módon való megvalósítása mutathat bizonyos fokú aránytalan feszítést a nyújtott szövedékben vagy szövedékekben a 4a elasztomerrétegek szemben levő széleivel szomszédos területeken. Egy átlátszatlan polimer hátlapszövedék esetében, amely normálisan folyadékot át nem eresztő gátat képez a pelenkán, ezek az aránytalanul megfeszített részek úgy elvékonyodhatnak, hogy átlátszóvá válnak, habár szakadás nem lépett fel. Ilyen esetekben a működőképesség, például a folyadékot át nem eresztő képesség nem károsodik a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részein. Az utóbbi típusú megvalósításokat rendszerint akkor lehet használni, ha a végtermék feszítetlen laminált részeinek esztétikai megjelenése vagy nem látható a tervezési megoldás következtében, vagy látható, de nem okoz gondot.

A találmány egy további megvalósításakor az egy vagy több nem rugalmas, nyújtható szövedék szakadása se okozza a feszítetlen laminátumszövedék alkalmatlanná válását a kívánt célra, vagyis az 5 hátlapszövedék szakadása nem teszi tönkre szükségszerűen a laminált szövedék működőképességét a kívánt célra, amennyiben a laminátum további rétegeinek egyike biztosítja a kívánt funkciót a késztermékben. Például a nyújtott 5 hátlapszövedék bizonyos fokú szakadása nem változtatja meg a kapott eldobható pelenkaszövedék folyadékot át nem eresztő tulajdonságát, ha a 4a elasztomerrétegek folyadékot át nem eresztő anyagból készülnek. Ez különösen igaz azokra a feszítetlen lamináltszövedék-megvalósításokra, amelyek folytonos összeerősítést alkalmaznak a rétegek között, mivel a rétegek viszonylagos közelsége a terjedelmesítő nyújtás után megnehezíti a károsodás észlelését a termék felhasználója számára.

Mivel az 1-4B. ábrákon bemutatott 1 pelenkaszövedék lényegében nem engedi át a levegőt a felső, nedvességet át nem eresztő 5 hátlap jelenléte miatt, a 44 lyuggatott porózus anyaggal bevont vákuumnyílások szükség esetén alkalmazhatók közvetlenül minden szomszédos gépirányban orientált 23 horony mellett a 21 alsó bordáshenger-páron. Ha a 40 elasztomerelemek elegendő mértékben átengedik a levegőt, a vákuum által létrehozott szívóerők áthaladnak a folyadékáteresztő 6 fedőréteg-szövedéken és a 4a elasztomerrétegeken, és így szorosan tapadnak az 5 hátlap fölött fekvő részekhez is. Ebben az esetben az 1 pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeinek mindhárom rétege fékezve lesz a terjedelmesítő nyújtás során.

Ha a 4a elasztomerrétegek nem engedik át eléggé a levegőt, arra lenne szükség, hogy a) vagy a 22 vákuumnyílások helyzetét és a 44 rajtuk levő lyuggatott anyagot a 4a elasztomerrétegek szemben levő szélein kívül helyezzék el, hogy a szívóerők hatni tudjanak a folyadékot át nem eresztő, húzható 5 hátlapszövedékre a folyadékot áteresztő húzható 6 fedőréteg-szövedéken át; vagy b) a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeit tartalmazó mindhárom réteget fékezzék a megfelelő szorító készülékben, amely hat az 1 pelenkaszövedék szemben levő felületeire. Ilyen készüléket ír le a Gerald M. Weber, William R. Vinnage, Jr., Douglas H. Bensőn és Dávid A. Sabatelli feltalálók által benyújtott, WO 92/15444 számú leírás; ezt itt hivatkozásként tekintjük.

Az 1-4B. ábrán levő, 22 vákuumnyílások által létrehozott, az 1 pelenkaszövedékre ható szívóerők a porózus 44 lyuggatott anyagon át hatva megakadályozzák, hogy a pelenkaszövedék azon részei, amelyek főleg a feszítetlen 4a elasztomerrétegeket foglalják magukban, elcsússzanak vagy összehúzódjanak oldalról befelé tartó irányban, miközben áthaladnak a 21 alsó rovátkás hengerpáron levő 23 folytonos hornyok illeszkedő részei és a 25 felső bordáshenger-pár 24 hornyolt szegmensei között.

Amint a 3. ábrán látható, a 21 alsó hengereken levő folytonos rovátkák vagy hornyok lényegében egyforma R4 sugarúak a 21 alsó bordás hengerek teljes peremén. Ugyanakkor a 25 felső bordás hengeren levő szegmensek rovátkái vagy hornyai egyenetlen sugarúak a 21 alsó bordás hengerek 23 folytonos hornyaival érintkező pontjaikon. Konkrétan a 24 szegmensek bevezető részén a hornyok kezdetben Rl sugarúak, amely kisebb a 24 szegmens hornyai középső része közelében levő R2 sugárnál. Ezenkívül az Rl sugár a 24 hornyolt szegmens pereméhez közelebb eső pontból indul ki, mint az R2 sugár. Ugyanilyen módon, a 24 szegmensek hornyainak hátul futó részei R3 sugarúak, amely kisebb a hornyolt szegmensek középső részén levő R2 sugárnál. Az R3 sugár szintén a 24 hornyolt szegmens pereméhez közelebb eső pontból indul ki, mint az R2 sugár. Bár ez nem előfeltétele a találmánynak, a 3. ábrán bemutatott megvalósításban az Rl sugár azonos az R3 sugárral.

A 24 szegmenseken a hornyok egyenetlensége a gépiránnyal párhuzamosan mérve ahhoz vezet, hogy változó lesz az illeszkedés foka a 24 hornyolt szegmensek és a 21 alsó bordáshenger-pár folytonos 23 hornyai között, mikor az 1 pelenkaszövedék feszítetlen laminált részei áthaladnak közöttük. A 21 és 25 rovátkás hengerek legnagyobb fokú illeszkedése akkor áll elő, mikor a 24 hornyolt szegmensek legnagyobb, R2 sugarú részei találkoznak a 21 és 25 bordás hengerek középvonalá10

HU 217 597 Β val. Ez a legnagyobb fokú illeszkedés látható a 3. ábra 4A-4A metszésvonala mentén vett, a 4A. ábrán bemutatott keresztmetszeti nézeten.

A 4B. ábra viszont a 21 és 25 bordás hengerek legkisebb fokú illeszkedésének keresztmetszetét mutatja be, mikor a 24 hornyolt szegmensek 3. ábra 4B-4B metszésvonalán látható részei találkoznak a 21 és 25 bordás hengerek középvonalával. Természetesen a legkisebb fokú illeszkedés a 24 szegmens bevezető s hátul fotó részein jön létre, az Rl és R3 sugarak R2 sugárhoz viszonyított eltérő kiindulási pontja miatt.

A 24 hornyolt szegmensek változó gépirányú profiljai eredményeképpen a 21 és 25 illeszkedő bordás hengerek között áthaladó feszítetlen lamináltszövedékrészek különböző mértékű, eltérő erősségű nyújtáson mennek át a szövedék hossza mentén. Mivel a 4a elasztomerrétegeket tartalmazó feszítetlen szövedék, a hozzáerősített 6 fedőréteg és 5 hátlap középső része megy át legnagyobb fokú terjedelmesítő nyújtáson, ezek mutatják a nyújtás irányában, vagyis a gép keresztirányában a legnagyobb fokú elaszticitást. Ezzel szemben, mivel a feszítetlen laminált szövedék 4a elasztomerrétegeket tartalmazó bevezető és hátul fotó részei jóval kisebb mértékben nyúlnak meg terjedelmesítő nyújtás során, ezek a területek jóval kisebb elaszticitási fokot mutatnak a gép keresztirányában.

A 4C. ábra szerinti keresztmetszet bemutatja a találmány szerinti feszítetlen, helyenként összeerősített laminált szövedék állapotát, annál a pontnál nézve, ahol a legnagyobb fokú a terjedelmesítő nyújtás, míg a 4D. ábrán látható keresztmetszet egy egyébként azonos, a találmány szerinti, feszítetlen, folytonos összeerősítésű laminált szövedék állapotát ábrázolja, annál a pontnál nézve, ahol a legnagyobb fokú a terjedelmesítő nyújtás. Bár mindkét szövedék elasztikusán nagyobbítható a kiindulási nyújtás irányában, legalábbis a kiindulási nyújtási pontig, a helyenkénti összeerősítésű, 4C. ábrán látható, feszítetlen laminált szövedék nagyobb fokú Z irányú kidomborodást mutat.

Amint korábban aláhúztuk, a találmány szerinti változó elaszticitású feszítetlen laminált szövedékek különösen jól alkalmazhatók ruházati termékekben, például az eldobható pelenkákban az illeszkedés és kényelemérzet javítására, ahol a termékeket a viselőnek olyan testrészein alkalmazzuk, ahol különböző fokú mozgás megy végbe, ebben az esetben a viselő csípői szemben fekvő felületeinél.

A 20 jelű, az 1. ábrán bemutatott változó mértékű, eltérő erősségű nyújtási művelet után a teljes mértékben összeállított 1 pelenkaszövedéket előnyösen egy oldalhasító készüléken vezetik át, ezt a 60 vázlatosan ábrázolja, itt a viselő lábaival egybeeső részek oldalsó széleit levágják a teljesen összeállított pelenkaszövedékből.

Végül az 1 pelenkaszövedéket hossza mentén előre meghatározott helyeken elvágják a 22 késsel, így óraüveg alakú, egyszer használatos pelenkákat kapnak, amelyeknek legalább egy pár oldallapja változó mértékben rugalmasan nyújtható, abban az irányban, amely lényegében párhuzamos a pelenka derékszalagjával, a pelenka derékszalagjára lényegében merőleges tengely különböző pontjain mérve.

A leírás alapján világos, hogy a találmány szerinti javított eljárás és készülék alkalmazható a rugalmas termékek széles körében, amelyek vagy teljesen, vagy több különálló feszítetlen lamináltszövedék-részeket foglalnak magukban.

Az is ismeretes, hogy míg a változó profilú, illeszkedő bordás hengerek rovátkái lényegében párhuzamosan helyezkednek el egymáshoz viszonyítva, amint az a rajzokon látható, a találmány ugyanúgy alkalmazhat olyan, változó profilú hengerpárokat is, ahol a rovátkák nem minden esetben párhuzamosak egymással. Ezen túlmenően az ilyen változó profilú, rovátkázott hengerpárokon a rovátkáknak nem kell szükségszerűen párhuzamosnak lenniük a géppel vagy a gép keresztirányával. Például, ha egy hosszában változó elaszticitású, görbe vonalú derékszalag- vagy lábszalagrészre van szükség az egyszer használatos pelenkában, az illeszkedő változó profilú fogak a pelenkaszövedék feszítetlen részeinek eltérő erősségű, terjedelmesítő nyújtására szolgáló rovátkás hengereken el lehetnek helyezve a kívánt görbe vonalú konfigurációban is, hogy változó rugalmasságot adjanak a kívánt görbe vonalú rajznak megfelelően az egyenes vonal helyett.

Ismeretes az is, hogy a feszítetlen laminált szövedékek egyenetlenül nyújthatók változó elaszticitás elérése céljából oly módon is, hogy a perem mentén lényegében egyforma profilú hornyokat vagy rovátkákat tartalmazó illeszkedő bordáshenger-párokat alkalmazunk. Ebben az esetben bizonyos eszközökkel változtatjuk a bordás hengerek középpontjai közötti távolságot, mikor a szövedék áthalad közöttük. Ennek eredményeképpen a szövedék feszítetlen laminált részei egyenetlen mértékben nyúlnak meg, egyenes arányban azzal a változó fokú illeszkedéssel, amely az eltérő erősségű, terjedelmesítő nyújtási eljárás alatt fennáll. Egy különösen előnyös megvalósításban (nincs ábrázolva) a bordás hengerek középpontjai közötti távolság változtatására szolgáló eszköz magában foglalhat egy hidraulikus vagy pneumatikus hengerpárt, amelyeket előre megadott nyomásszabályozó működtet oly módon, hogy változtatja a bordás hengerek egymáshoz viszonyított távolságát, és ezzel változtatja az illeszkedés fokát, mialatt a szövedék feszítetlen laminált részei áthaladnak közöttük. Hasonló eredmény érhető el úgy is, hogy hagyományos mechanikai eszközöket, például bütyköt és bütyökkövető görgőt vagy excentrikusán meghajtott kapcsolószerkezetet alkalmazunk.

Ismeretes továbbá, hogy míg az itt leírt előnyös eljárások hengeres illeszkedő bordás hengereket alkalmaznak, a találmány szerinti egyenetlen, terjedelmesítő szövedéknyújtási művelet véghez vihető úgy is, hogy egy közbülső préselési műveletet is beiktatnak, amely illeszkedő nyomólemezt alkalmaz, amelynek változó fokú az illeszkedése a lemezek közé helyezett szövedék feszítetlen laminált részeinek vagy egy terméknek az egyenetlen, terjedelmesítő nyújtása céljából.

Ilyen préselési művelet látható az 5. ábrán. A 101 pelenkaszövedék a folyadékáteresztő 6 fedőrétegből, a fo11

HU 217 597 Β lyadékot át nem eresztő 5 hátlapból és a 3 abszorbens betétből áll, és lényegében feszítetlen elasztomer 110 és 120 foltokból, amelyek a 210 feszítetlen laminált derékszalagrészeket és a görbe vonalú 220 feszítetlen laminált lábszalagrészeket alkotják sorrendben a pelenkaszövedékben.

A 101 pelenkaszövedék áthalad legalább egy pár illeszkedő lemezen. A 440 alsó lemezt, amely az 520 görbe vonalban elhelyezkedő egyforma profilú fogakat foglalja magában a pelenkaszövedék lábszalagrésze terjedelmesítő nyújtásához, és az 510 egyenes vonalban elhelyezkedő fogakat a pelenkaszövedék derékszalagrésze terjedelmesítő nyújtásához, mialatt a 101 pelenkaszövedéket ráhelyezik, összeerősítik a 400 felső illeszkedő lemezzel, amelynek fogazott részei megfelelnek a 440 alsó lemezen levőknek, de ezek a fogak egyenetlen profillal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy nemcsak a 400 felső lemezen levő egyes fogak profilja lehet változó hosszuk mentén, amint azt az 5A. ábrán látható keresztmetszeti rajz illusztrálja, de egy fog nagysága is különbözhet a szomszédos fogétól, amint azt az 5B. ábrán bemutatott keresztmetszeti rajz érzékelteti. Ezek eredményeképpen a 101 pelenkaszövedék 210 és 220 feszítetlen lamináltszövedék-részei a találmánynak megfelelően egyenetlenül nyúlnak meg több irányban.

A legnagyobb mértékű, terjedelmesítő, az összes irányban tapasztalható szövedéknyújtás elérése érdekében az 510 és 520 fogazott szegmenseket a 440 alsó lemezen előnyösen körülveszik rugalmasan deformálódó 610 és 620 nyílásokkal, amelyek érintkeznek, és összeszorítják a 101 pelenkaszövedék 210 és 220 feszítetlen laminált részeit peremük mentén, a 710 és 720 nem deformálódó megfelelő nyílásokkal szemben, amelyek a 400 felső lemezen levő fogakat veszik körül. Ez a szorítóhatás lényegében megakadályozza a szövedék feszítetlen laminált részeinek csúszását vagy összehúzódását a nyújtás bármely irányával párhuzamos irányban a változó mértékű, terjedelmesítő nyújtási művelet során, amelyet az illeszkedő lemezeken végeznek. A rugalmasan deformálódó 610 és 620 nyílásoknak természetesen megfelelően deformálódniuk kell, hogy lehetővé tegyék a szemben fekvő fogak kívánt fokú illeszkedését a 400 és 440 lemezeken az eltérő erősségű nyújtási művelet során.

Egy másik megoldásban a 101 pelenkaszövedék azon 210 és 220 részei, amelyekre eltérő erősségű, terjedelmesítő nyújtás vár, a 440 alsó lemezen levő 510 és 520 fogazott szegmenseket körülvevő megfelelő vákuummal fékezve lehetnek (nincs ábrázolva), mielőtt a 400 felső illeszkedő lemez elegendő erőt tudna gyakorolni a pelenkaszövedék feszítetlen laminált részeire, ami összehúzódást okozna a nyújtás bármelyik irányával lényegében párhuzamosan.

Bár a találmány tárgyát elsősorban a kiindulási nyújtási irányban vagy irányokban változó mértékben elaszticizált szorítórészek vagy rugalmassá tett derékszalagok és/vagy lábszalagok előállítása képezi egyszer használatos pelenkák számára, nyilvánvaló, hogy a találmány tárgya lehet számos más alkalmazás és felhasználási terület. A szakember számára nyilvánvaló, hogy számos változtatás és módosítás vihető véghez anélkül, hogy a találmány szellemétől vagy oltalmi körétől eltávolodnánk, és az igénypontok szándékunk szerint magukba foglalják a találmány oltalmi körébe tartozó ilyen módosításokat.

Claims (12)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás feszítetlen laminált szövedék teijedelmesítő nyújtására nyújtásirányba eső, változó mértékű elaszticitásának létrehozására, legalább a kiindulási nyújtási pontig, feszítetlen, első elasztomerréteget és ehhez a felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéknek egy ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba (21, 25, 400,440) való betáplálásával és az ellentétes nyomást kifejtő eszközpár (21, 25, 400, 440) felületei között elhelyezkedő feszítetlen, laminált szövedék egyes részeinek nyújtásával, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen, laminált szövedék egyes részeit háromdimenziós, részlegesen egymásba illeszkedő felületű (23, 24, 510, 520), ellentétes nyomást kifejtő eszközpár (21, 25,400,440) illeszkedő felületével közös érintkezési pontjai mentén egyenetlen, teijedelmesítő nyújtásnak vetjük alá, és a második réteget maradandóan és egyenetlenül nyújtjuk meg.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedéket a szövedék mozgatási irányára merőleges forgástengelyű, háromdimenziós, részlegesen egymásba illeszkedő felületű (23, 24) bordás hengereket tartalmazó, ellentétes nyomást kifejtő eszközpárba (21, 25) folyamatosan betápláljuk, és a nyomást kifejtő eszközpár ellentétes, háromdimenziós felületei (23, 24) között elhelyezkedő, folyamatosan haladó, feszítetlen laminált szövedék egyes részeit a részlegesen egymásba illeszkedő felületű bordás hengerei illeszkedő bordáival közös érintkezési pontjai mentén egyenetlen, terjedelmesítő nyújtásnak vetjük alá.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedék szemben fekvő szélső részeinek az egyenetlen, terjedelmesítő nyújtás irányával párhuzamos összehúzódását a terjedelmesítő nyújtási művelet során megakadályozzuk.
4. 4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az egyenetlen, terjedelmesítő nyújtást olyan ellentétes nyomást kifejtő eszközpárral (21, 25) végezzük, amelyek bordás hengereket tartalmaznak, ezek forgástengelye merőleges a szövedék útvonalára, és az eszközpár háromdimenziós felületei (23,24) olyan bordákat tartalmaznak, amelyek részlegesen illeszkednek egymáshoz, amikor a feszítetlen laminált szövedéket közöttük mozgatjuk.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szövedéket a bordás hengerek legalább egyikén,

   HU 217 597 Β a bordákkal közvetlenül szomszédosán a feszítetlen laminált szövedékre gyakorolt szívással fogjuk be.
6. 6. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedéket a szövedék mozgásirányával párhuzamos irányban terjedelmesítően nyújtjuk.
7. 7. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedéket a szövedék-mozgásirányra merőlegesen terjedelmesítően nyújtjuk.
8. 8. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedéket nem lineáris konfigurációban terjedelmesítően nyújtjuk.
9. 9. A 8. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen laminált szövedéket görbe vonalú konfigurációban terjedelmesítően nyújtjuk.
10. 10. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a feszítetlen, laminált szövedéket több irányban terjedelmesítően nyújtjuk.
11. 11. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan feszítetlen laminált szövedéket terjedelmesítően nyújtunk, amely tartalmaz egy harmadik feszítetlen réteget, amely nyújtható, de kisebb a rugalmas visszaalakulása, mint az első elasztomerrétegnek, és ez a harmadik réteg hozzá van erősítve az első feszítetlen elasztomerréteghez, amely szemben van a második feszítetlen réteggel.
12. 12. Berendezés feszítetlen, laminált szövedék egyenetlen nyújtására nyújtásirányba eső, változó mértékű elaszticitásának létrehozásához, azzal jellemezve, hogy feszítetlen, első elasztomerréteget és ehhez felületén szakaszosan vagy folytonosan hozzáerősített, egy nyújtható, de az első rétegnél kisebb rugalmas visszaalakulású folytonos szövedéket tartalmazó, feszítetlen második réteget tartalmazó, feszítetlen, laminált szövedéket szállító eszköze (15, 16, 60) és a feszítetlen, laminált szövedék egyes részei egyenetlen, terjedelmesítő nyújtására szolgáló, háromdimenziós, részlegesen egymásba illeszkedő felületű (23, 24, 510, 520), ellentétes nyomást kifejtő eszközpárja (21,25,400, 440) van.