HU191741B

HU191741B - Method and apparatus for applying partial surface layers

Info

Publication number: HU191741B
Application number: HU822879A
Authority: HU
Inventors: Armin Billeter
Original assignee: Billeter Kunststoffpulver Ag
Priority date: 1981-07-21
Filing date: 1982-07-16
Publication date: 1987-04-28
Also published as: GB8307344D0; CA1183736A; DK125783D0; BR8207795A; HUT37964A; FI830892L; US5053254A; FR2510152B1; NL190419C; FI76127B; GB2130125B; FI76127C; DE3248889D2; AU8687782A; DK125783A; AT391899B; DE3248889C1; IT1152058B; US4671205A; GB2130125A

Description

A találmány tárgya eljárás részleges felületrétegeknek textil-alapanyagokra történő felhordásához, különösen a fixálóbehatás technikában alkalmazott ragasztómasszák esetében, ahol folyékony, hőre lágyuló vagy hőre keményedő bevonómasszát visznek fel az alapanyagra és azzal jól tapadóan öszszekötik. A találmány tárgya továbbá az eljárás foganatosítását szolgáló berendezés is.

Textil-alapanyagok - például szövés nélküli kelmék, szövetek és hurkolt kelmék- felületi réteggel való bevonására különféle eljárások ismeretesek. A bevonati rétegmasszák túlnyomó többsége ragasztómassza, amely masszákat az alapanyag és a rétegelt anyag erős összekötése céljából még ragadó állapotban visznek fel, vagy a felvitelüket követően hozzák azokat ragadóképes állapotba, majd pedig a felragasztás után a ragasztómasszát jól tartó állapotba viszik át. Az ilyenfajta összekötésekkel, ragasztásokkal, szemben a textiliparban a kötési szilárdság, tartós tapadás, külső behatásokkal szembeni érzéketlenség és elaszticitás tekintetében magas követelményeket támasztanak, amelyeket az ismert eljárásokkal csak bizonyos és különféle mértékig tudnák kielégíteni, mint azt a következőkben látni fogjuk.

A jólismert fóliás rétegbevonatolás, amelynél egy hőre lágyuló anyagból külön előállított fóliát nyomnak rá az előmelegített textil-alapanyagra, vagy egy extrudált fóliát még meleg állapotban közvetlenül az alapanyagra helyeznek és rányomják, továbbá a felületi rétegbevonás, amelynél pasztává összedolgozott hőre lágyuló port dörzsölnek rá a textil-felületi alakzatra, ott megszárítják, felmelegítik és enyhén folyós állapotban nyomóhengerek útján az alapanyaggal öszszekötik, még használatosak ugyan, azonban a textilszektorban már alig, mivel az összefüggő, megszakítás nélküli, hőre lágyuló rétegek a további textil-alapanyagokkal való utólagos összekötéskor az alkalmazott ideig történő hőmérséklet és nyomás hatására főleg a ruhaiparban túlságosan nagymértékű hő- és mosási zsugorodási értékeket mutatnak, ezen túlmenően pedig nem biztosítják a végterméknél a textiljellegű tapintást.

Az ugyancsak ismert szóró- vagy permezető-eljárásoknál meghatározott szemcsenagyság-elosztásra előőrölt vagy kiszitált hőre lágyuló bevonóanyagot előmelegített folyamatos textilszalagra szórják fel, majd kályhában melegítik, s ezt követően nyomóhengerek segítségével enyhén folyós állapotban teljesen összetapasztják a textil-alapanyaggal. Mivel az ilymódon létrejött bevonati rétegek szabály tanalok, egyenetlenek, ezért az így rétegezett alapanyag más, főleg az ing- és blúziparban szokásos és használatos vékony, sima anyagok esetében a későbbi tisztítási műveletek során a fehérnemű vagy ruhadarab felületén narancshéjszerű rücskösödést idéz elő.

Az ismert háló rétegelési eljárásnál egy extrudált hálót vagy egy hosszában felhasított fóliát széthúzott állapotban az előmelegített folytonos textilszalaggal összekötik. A megnyújtott háló alaktartóképessége következtében melegítéskor az összekötés! helyeken elszakadhat és az így előálló meghosszabodások a háló kereszteződési helyeihez húzódnak, úgy hogy egy nem-összefüggő, pontszerű bevonatréteg jön létre, amelynek szabályossága kiváló, azonban ezt az eljárást kevesen alkalmazzák, mivel nem gazdaságos.

Az alapanyagnak a ragasztóanyaggal történő szabályos, részleges - pl. pontalakú - bevonása olyan lényeges követelmény, amit a ruházati ipar - magától értetődően az előzőekben már felsorolt követelmények betartása mellett - nyomatékosan megkíván. Éne különféle eljárások váltak ismeretessé. Széles körűen elterjedt az ún. forgó-szitanyomó eljárás, amelynél a kötőanyag útján pasztává kevert nőre lágyuló port egy simítókés segítségével a mozgó alapanyagon legördülő hengeres nyomószita megkívánt minta szerinti elehelyezett nyílásain keresztül hordják fel az alapanyagra. A kötőanyag kiszáradása után a hőre lágyuló anyagot megolvasztják és nyomóhenger segítségével összekötik az alapanyaggal. Ez az eljárás még megfestett, hőre lágyuló ragasztóanyag alkalmazásával is ismert, azonban ennél nem érhető el a paszták feldolgozásánál biztosított egyenletesség. A végtermék inkább a szóró- vagy permetező-eljárással kapott végtermékhez hasonlítható és az ott már felsorolt hátrányokkal rendelkezik.

Igen gazdaságosak az ismert, a mélynyomó-eljárással dolgozó eljárások. Ez egy hőre lágyuló por alkalmazása révén érvényesül, amelyet a megkívánt elosztás szerinti bemélyedéseket tartalmazó hengerre dörzsölnek fel. Az előmelegített folyamatos textilszalag felveszi azt a port, majd azt egy áthúzókályhába tovább melegítik és ezt követően nyomóhengerekkel tapasztják hozzá az alapanyaghoz.

Valamennyi ismert eljárás meghatározott szemcsenagyságúra őrölt és/vagy kiszitált, hőre lágyuló anyagokat alkalmaz, ami az eljárást költségessé teszi.

A találmány elé azt a célt tűrtük ki, hogy a bevezetőben leírt eljárást úgy lehessen megvalósítani, hogy a bevonati masszát eredeti, leginkább granulált alakban azaz őrlés és/vagy szitálás nélkül lehessen felhordani és mégis kifogástalan, részleges felületbevonást érhessünk el az alapanyagnál anélkül, hogy korlátozva volna ezen felületi bevonat elrendezése és formája.

A célkitűzést, illetve feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a bevon ómasszát a textilalapanyagra egy nyomással működtetett fúvókéból hordjuk fel. A találmány szerinti eljárás foganatosítására szolgáló berendezésnek az a jellemzője, hogy van egy rétegfeldhordófeje, azon elhelyezett legalább egy rétegfelhordó fúvókával, a rétegfelhordófejnek van továbbá egy meghajtása, amely a fejnek, illetve legalább egyik alkatrészének egy, a rétegfelhordófej alapanyaghoz képesti főmozgatásától eltérő járulékos mozgást biztosít.

A találmányt a továbbiakban annak néhány példaképpeni kiviteli alakja kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül:

az 1. ábra blokksémában tünteti fel a hőre lágyuló, illetve hőre keményedő bevonómasszának textil-alapanyagra történő felhordásához, szolgáló rétegezőberendezést;

a 2. ábrán az 1. ábra szerinti rétegezőberendezéshez hasonló berendezés blokksémájának egy része látható;

a 3. ábra a bevonómassza felhordására szolgáló berendezést vázlatosan szemlélteti;

a 4. ábrán a bevonómassza felvitelét szolgáló berendezés egy másik kiviteli alakját mutatja be;

az 5. ábrán a bevonómasszat felhordó berendezés egy további kiviteli alakja látható;

a 6. ábrán egy rétegfelhordófej metszetét mutatjuk be;

a 7. ábrán vázlatosan személhető rétegfelhordó berendezés különféle bevonási lehetőséget biztosit; végül

191.741 a 8. ábra egy másik rétegfelhordófej metszetét tünteti fel.

Visszatérve.mármost az 1. ábrán blokksémában bemutatott rétegezőberendezéshez, az egy hőre lágyuló ömlesztett massza felhordására szolgál és van egy 1 jelű tartálya az említett ömlesztett, illetve megolvasztott massza befogadására, tárolására és megömlesztésére. Az ilyen típusú berendezések pl. a 28 36 545 sz. NSZK-beli közzétételi iratból más ismeretesek és ezért nem ismertetjük azokat részletesebben. A rétegezőberendezésnek van egy 2 jelű vezetéke, amely az 1 tartályt a 3 továbbítóberendezéssel köti össze, amely viszont a folyékony ömlesztett masszát átszállítja a rétegező vagy bevonatoló berendezésen. A 3 továbbítóberendezés, amely pl, egy állandó térfogatot szállító szivattyúmechanizmuson van pl. a 4 tengely útján összekötve a motorikus 5 hajtással. Ezen kávü] el van látva a rétegezőberendezés 6 rétegfelhordófejjel, melynek a 7 vezetékkel összeköttetésben álló 8 rétegfelhordó fúvókája van, s ez a 9 vezeték útján a 3 továbbítóberendezéssel van összekötve. A 6 rétegfelhordófej a mechanikus 11 összeköttetés útján áll összeköttetésben egy motorikus 10 hajtással. A 6 rétegfelhordófejet ez a 10 hajtás vagy teljes egészében, vagy annak csak egy alkatrészét mozgatja, például a 6 rétegfelhordófejnek az alapanyagmozgatáshoz képest oldalt történő elmozgatásával, vagy az egyik alkatrészének forgatása útján, amint ez a 6. és 9. ábrán látható. A rétegezőberendezés el van látva továbbá 12 vezérléssel, melynek utasításai - impulzusai - a 13 és 14 vezetéken át jutnak el a motorikus 5, illetve 10 hajtáshoz.

A 2. ábrán a rétegfelhordó berendezés egy részletének blokksémája látható. Ez a kiviteli alak az 1. ábrán bemutatotthoz képest lényegüeg csupán a motorikus 10 hajtás elrendezésében tér el, amely a mechanikus 11 és 16 összeköttetés útján mind a 6 rétegfelhordófejjel, mind a 8 rétegfelhordó fúvókával össze van kötve. Ebben az esetben tetszés szerint lehet csupán csak a 8 felhordó fúvókát, vagy a 6 rétegfelhordófejjel együtt mozgatni. A 10 hajtás az 1. és

2. ábra szerint nem csupán az egész 6 rétegfelhordófejnek a mozgatását végzi, hanem kiteljed valamennyi olyan alkatrész mozgatására is, amelyek a rétegbevonómassza felhordásához szükségesek, így például szelepek, fűtéskapcsolók vagy hasonlók mozgatására. Mechanikus hajtás helyett természetesen alkalmazható azzal egyenértékű hidraulikus, pneumatikus vagy elektromos hajtás is.

Az 1. és 2. ábrán bemutatott blokkséma szerint felépített rétegezőberendezések nemcsak hőre lágyuló, hanem hőre keményedő bevonatok felhordására is alkalmasak, amikor adott esetben természesen egyes berendezések csekély mértékű adaptációra szorulnak. Általánosságban a berendezéseknek meg van az az előnye, hogy egyszerű felépítésűek és nem igényelnek őrölt porokat, hanem azok granulátuma használható fel és ennek ellenére biztosítják az egyenletes bevonatolást.

A 3-5. ábrán vázlatosan bemutatott berendezések a részleges bevonatok folyamatos felhordására szolgálnak, éspedig akár folyamatos textilszalagoknál, akár kiszabott darabokról van szó, amelyeket alátétre helyezve továbbítunk. Természetesen a 3-5. ábrákon azonos alkatrészeket azonos hivatkozási jelekkel láttunk el.

A 15 textil-alapanyag a 16 letekercselő készülékről érkezik, áthalad a 16 előmelegítőzónán és eljut az első 18 állomáshoz (lásd a 3. ábrát), ahol az alapanyag egyik oldala közvetett módon bevortásra kerti, azaz -abevonómassza a 9 vezetéken keresztül amely például egy melegített tömlő - a 8 rétegfelhordó fúvókával ellátott 6 rétegfelhordófejhez jut és felvivődik a 19 hengerre, amely a szükséges részleges bevonásnak megfelelő felületkialakítással rendelkezik és felhordja a bevonóréteget a 15 alapanyagra. A 19 hengerrel egy ahhoz teljesen hasonló felületkialakítású 20 ellennyomóhenger dolgozik együtt, a felhordott réteg kalanderezé se - simítása - céljábd. Az első 18 álomás mögött - haladási irányban - a második 21 állomás helyezkedik el, amely az előbbivel teljesen azonos felépíté sű, s amelynek segítségével megtörténik a 15 alapanyagra a második, közvetett rétegfelhordás, miáltal most már a teljes részleges bevonatolás megtörtént. Magától érthetően az alkalmazott állomások száma a részleges rétegfelhordás fajtájától függ és így elhelyezhető egy vagy több 18, 21 állomás is.

A második 21 állomás után a 15 textil-alapanyag egy fűtött 22 áthaladási szakaszba jut a hőre lágyuló anyag további megolvasztása érdekében, vagy a felhordott réteg szárítása és iákondenzálódása céljából. A 22 áthaladási zónát elhagyva, egy ismételt kalanderezés kerül sorra a 23 kalander útján, amely a 24 és 25 hengerekkel van ellátva. Ez a művelet a felhordott rétegnek a 15 textil-alapanyagra való jobb tapadását szolgálja, majd ezt követően az alapanyagot a 26 feltekercselő készülék feltekercseli.

A 17 előmelegítő zónában a hőmérséklet szabályozható, annak érdekében, hogy a 15 textil-alapanyagot olyan mértékben melegítsük elő, hogy a bevonatnak a 19 hengerről a 15 textil-alapanyagra, illetve — közvetlen felhordás esetén - a 8 rétegfelhordó fúvókából a 15 textil-alapanyagra kifogástalan legyen. A 25 kalander a feldolgozandó 15 textil-alapanyag sűrűségétől függően akár el is hagyható, ha a 18 és 21 állomáson történő kalanderezés biztosítja a felhordott réteg kielégítő tapadását az alapanyag felületére.

A 4. ábrán bemutatott berendezés a bevonatoló massza közvetlen felhordását teszi lehetővé a 15 textil-alapanyagra - azaz a bevonómassza a 27 rétegfelhordó állomáson a 9 vezetéken, valamint a 6 rétegfelhordófej és a 8 rétegfelhordó fúvókán át kerül felhordásra a 15 textil-alapanyagra. Ezután a bevonatoló masszát a 22 áthaladási szakaszban tovább melegítjük, majd a 23 kalanderben simítjuk. A 27 rétegfelhordó állomásban a 15 textil-alapanyag alatt 28 alátét helyezkedik el, amely állandó helyzetű, de lehet oIyan is, amely a 15 textil-alapanyaggal együtt mozog.

Az 5. ábra kasírozó berendezést mutat, ami azt jelenti, hogy a 15 és 15' textil-alapanyagokat összeragasztjuk. A 23 kasírozóállomáson a ragasztómasszát közvetlenül rávisszük a 15 textil-alapanyagra. Ezt követően a 30 henger és a 31 ellennyomárenger között megtörténik az összeragasztás a másik 15' textil-alapanyaggal. Egy további melegítés után, amely a 22 áthaladási szakaszban megy végbe, a kalanderezés következik a 23 kalanderben. A 29 kasírozóállomáson található 30 henger a 32 hengerrel együttesen a 33 szalagnak a fix 28 alátét feletti vezetésére is szolgál. A 33 szalag ilymódon a 15 textil-alapanyag sebességével mozog,

A 6. ábrán egy 6 rétegfelhordó fejet láthatunk, amely az egyik 34 külső oldalán 35 csatlakozódarabbal van ellátva, melyhez a 9 vezeték csatlakoztatható.

191.741

A 6 rétegfelhordófej 37 házában forgó 38 tolattyú van elhelyezve, amelyen 39 bemélyedések találhatók, s ezeken át a bevon atol ómassza megszakításokkal vezethető a rétegfelhordó fúvókához, éspedig a 40 vezetéken keresztül a 39 bemélyedésekhez, maid a 41 vezetéken át a 8 rétegfelhordó fúvókához. A forgó 38 tolattyúval el lehet érni a 8 rétegfelhordó fúvókából kilépő bevonatolómassza pontos adagolását. A 6 rétegfelhordófejen elhelyezhető egy, két vagy több 8 rétegfelhordó fúvóka. A 8 rétegfelhordó fúvókák számától függően a 37 ház és a 38 tolattyú megfelelő hosszúságúra van készítve. A 6. ábrán az adagolás egyenletes, azonban lehetséges szabálytalan, azazaz egyenetlen adagolás is, ha a 39 bemélyedések távolságai nem egyenlőek, miáltal különféle felhordási hatások, illetve merevség érhető el, amit még fokozni lehet egymástól eltérő 39 bemélyedések révén. Ha még emellett a 6 rétegfelhordó fejet a 15 textil-alapanyag síkjával párhuzamosan elforgathatóan alakítjuk ki, akkor a 6 rétegfelhordófejnek a 15 alapanyag mozgásirányához viszonyítva ferde elrendezése révén elérhetjük, hogy az egyes 8 rétegfelhordó fúvókák közötti távolság megváltozzon. Ilyen módon egymáshoz igen közel elhelyezkedő részleges rétegbevonásokat hozhatunk lézre, ami az alapanyagmozgására merőlegesen elhelyezett 6 rétegfelhordófej esetében a két 8 rétegfelhordófúvóka között szükséges távolság miatt nem volna lehetséges.

A 15 textil-alapanyagra történő megszakítás felhordást vezérelt szelepekkel is el lehet érni. Ezen szelepek működtetéséhez hidraulikus, pneumatikus, elektromos vagy mechanikus energiát használhatunk. Nagyobb számú, egymás mellett elhelyezett 8 rétegfelhordó fúvóka alkalmazása esetén természetesen a szelepek száma is jelentős. Ebben az esetben a forgó 38 tolattyúval ugyanazt a hatást érjük el, mint az említett nagyszámú szeleppel, Mivel a hőre lágyuló, de részben a hőre keményedő bevonatolómasszák is rendelkeznek bizonyos kenőhatással, így a forgó 38 tolattyúval ugyanolyan üzembiztonság érhető el, mint az egyes szelepekkel. Ehhez járul még, hogy a 38 tolattyú felületét, valamint a 37 ház furatát felületkezelhetjük, pl. szilikonozással, kemény krómozással vagy hasonló más módon. Ha több, egymás mellett elhelyezkedő 39 tolattyút alkalmazunk, akkor ezek az eltérő bevonatolás elérése céljából eltérő sebességrl foroghatnak. A bevonatolás hatását továbbá a rétegfelhordó fúvókák kialakításával is lehet befolyásolni. A fúvóka-szájnyílás szélességének, nagyságának és alakjának megváltoztatása révén szintén különféle bevonatoló Íratás érhető el. Ez különösen akkor előnyös, ha a kezelendő 15 textil-alapanyagnál különféle merevségeket kell biztosítani.

A 17 előmelegítő zónában, valamint 22 áthaladási szakaszban történő melegítés ugyancsak különféle módon valósítható meg, így pl. villamos fűtéssel, infravörös melegítéssel és meleglevegőbefúvatással. A 15 textil-alapanyagot a lehető legkíméletesebben kell letekercselni, majd újból feltekercselni, hogy elkerüljük annak megnyúlását.

A 6 rétegfelhordófejben elrendezett 8 rétegfelhordó fúvókákkal ugyan nagyszámú részleges réteghevonási minta érhető el, azonban a fúvókák méreteiből adódóan nehézségek adódhatnak a szorosan egymás mellett elhelyezkedő bevonati részek előállításánál. Jóllehet e téren bizonyos javulás érhető el a 6 rétegfelhordófejnek egy függőleges tengely körül történő említett elforgatása révén, azonban ebben az esetben gondoskodni kell egy járulékos beállítókészülékről, éspedig nemcsak a 6 rétegfelhordófej, hanem a 15 textil-alapanyag alatt lévő 28 alátét részére is. Ezeket a nehézségeket a 7. ábrán bemutatott kivitelű rétegfelhordó berendezéssel lehet kiküszöbölni, amelynél a réteget egyrészt a 6 rétegfelhordófeijel (pl. a 4. ábra szerint), másrészt pedig egy forgó, perforált 46 fémhenger belsejében elrendezett 50 iétegfelhordófejjel végezzük, amely utóbbinál a nyomás alatt álló megömlött massza egy 49 tétegfelhordó fúvókából a 46 fémhenger belső oldalára, s onnan a perforáción keresztül az alapanyagra kerül. Mintkét készülékkel lehetőség van ömlesztett massza indirekt felhordására egy átadószalag vagy átvezetőhenger révén, de lehetséges a felhordás közvetlenül a 15 textil-alapanyagra is. A 7. ábrán olyan elrendezést mutatunk be, ahol a — nem ábrázolt fúvókákkal ellátott — 6 rétegfelhordófejhez az ömlesztett massza közvetett módon, a 45 továbbítószalag - pl. teflonszalag - útján kerül, amelyről azután a massza a 15 textil-alapanyagra adódik út. A 46 fémhengerrel történő felhordáshoz mind a közvetlen, mind a közvetett felhordás alkalmazható a 15 textil-alapanyagra éspedig az 51 átvezetőhenger segítségével. A közvetlen felhordásnál a 45 továbbítószalag elhagyható. A 6 rétegfelhordófej alkalmazásakor a 45 továbbítószalag útján történő közvetett felhordás előnye az, hogy a 6 rétegfelhordófejrek egy függőleges tengely körül való elforgatásával csökkenteni lehet a fúvóka-szújnyílások közötti távolságot. Itt a 45 továbbítószalag ellenkező oldalán elrendezett 47 tánusztókamak is elfordíthatónak kell lennie.

A perforált 46 fémhengernél a 45 továbbítószalagot elhagyhatjuk, mivel a 46 fémhengerhez a perforációk tetszőlegesen közel lehetnek egymáshoz elrendezve. Az ömlesztett massza közvetett felvitelekor egy fűtött 51 átvezetőhenger nyer alkalmazást, amelyről az ömlesztett massza áthordódik a 15 textilalapanyagra. Az ömlesztett massza közvetlen felhordása esetén egy fűtött 52 átmenőhengert alkalmazunk, és a legtöbb esetben az 51 átvezetőhengert elhagyhatjuk. Ha az ömlesztett massza közvetett felhordásához a 45 továbbítószalag van alkalmazva, akkor az 51 átvezetőhengert a 45 továbbítószalag hajtóhengereként hasznosíthatjuk. A 15 textil-alapanyagot egy részleteiben nem ismertetett 16 le tekercselő késziilékről tekercseljük le és az az 53 terelőhengeren át az 54 előfűtőhengerre, majd onnan az 52 átvezetőhengerre jut, ahol az ömlesztett massza felhordása kö/.vetlenül vagy közvetve történik. A részleges bevonaton 15 textil-alapanyag áthalad egy kalanderen, amelynek két hűthető, és egy beállítható hengerlést réssel bíró (lásd az 57 nyilat) 55, 56 kalanderhengere van. A kalanderezés után s. 15 textil-alapanyag két 58 és 59 hűtőhengeren halad át és a 60 terelőhengeren keresztül felkerül a 61 feltekercselő készülékre, ahol a 62 tekercselőhajtás tekeri fel. t/y

Egy további 63 letekercselő készülékről egy mSjy sík 15' textil-alapanyag tekercseíődik le, a 64 terelőhengeren át a 65 előfűtőhengerhez és az 56 kalanderhengerhez jut, ahol az ömlesztett masszával már bevonatolt 15 textil-alapanyaggal kasírozzuk. A berendezés lehetővé teszi ezáltal núnd a bevonatolást, mind a kasírozást is. A különféle hengerek meghajtásához egy részletesebben nem ábrázolt és ismertetett 66 hajtás szolgál, amely a 67 burkolótag - például egy tagolt lánc - valamint a pont-vonallal berajzolt fogaskerekek segítségével hajtja az 54, 58 és 59 hengereket.

191.741

A 67 burkölótag ezenkívül még egy - csak sematikusan ábrázolt - 69 fogaskekeket is meghajt, amely a maga részéről - adott esetben közbenső fogaskekeken át - az 52, 55 és 65 hengereket hajtja. Az 52 és 55 hengerek viszont az 51, illetve 57 hengert hajtják meg. A 45 továbbítószalagot az 51 átvezetőhengerről hajtjuk meg és egy feszítőkészülék útján a 70 feszítőrgörgő segítségével van megfeszítve. A 71 és 72 terelőgörgők a 45 továbbító szalag vezetésére szolgálnak.

A 46 fémhengerhez tetszőleges perforációt alakíthatunk ki, így például lyukak, hasítékok vagy hasonlók formájában, és pedig a legkülönfélébb elrendezésben, formában és nagyságban.

Az ömlesztett massza adagolását befolyásolhatjuk az ömlesztett masszát tartalmazó vezeték nyomásával; a 46 fémhenger perforációinak nagyságával; a 82 tömítőelemek közötti szélességgel, továbbá a 15 textil-alapanyag előrehaladási sebességével. A 46 fémhenger beljesejében levő 50 rétegfelhordófej végighúzódik a gép, illetve az 52 átmenőhenger szélességében, amely - mind a 73 nyű mutatja — az 51 átvezetőhengerrel alkotott hengerlési rés beállításához is vezetőhengerrel alkotott hengerlési rés beállításához is szolgál. Az 50 rétegfelhordófej gerendaként van kialakítva, amely belül üreges, és ez az üreg a 79 betáplálócsatomát, egy hasítékkal vagy egymás mellett húzódó 80 vezetőcsatomát és egy 81 beömlőkamrát tartalmaz, amely utóbbi egy torkolatot alkotó két 82 tömítőéllel van határolva, Mivel a 79 betáplálócsatoma és a 80 veze tő csatom a nem nyúlik egészen a gerenda homlokoldaláig, így lényegileg csak a 81 beömlőkamrát kell oldalt tömíteni. Ez két, a homlokoldal felől betolható, a 81 beömlőkamra profiljával egyező profilrúd útján történik, amelyek egyidejűleg a 81 beömlőkamra szélességének beállítására is szolgálnak, akár úgy, hogy különböző hosszúságú profilrudat alkalmazunk, akár úgy, hogy a profilrudak eltolhatok. A profilrudak anyaga könnyen alakítható, pl. megfelelő minőségű műanyag vagy tömlő, miáltal a gerenda felhelyezésekor a perforált 46 fémhengerre a műanyagból vagy fémből készült 82 tömítőélek rásimulnak a 46 fémhenger belső falára. Ezen kívül a gerenda el van látva a gerenda teljes hosszában végignyúló 83 csatornákkal, amelyekbe fűtőelemek helyezhetők, s ezek segítségével pontosan lehet a hőmérsékletet beállítani és szabályozni.

A 46 fémhengert egy különálló - nem ábrázolt — szabályozó hajtómű forgatja. Az ömlesztett massza nyomással van a belül elhelyezkedő 50 rétegfelhordófejhez vezetve, és a 82 tömítőélek által alkotott torkolaton át, valamint a 46 fémhengerben kialakított perforáción keresztül hordódik fel a 15 textil-alapanyagra. Az ömlesztett masszát egy — nem ábrázolt — készlettartályban folyékony állapotúra melegítjük fel és további hőhozzávezetés útján az 50 rétegfelhordófejig, illetve abban a hőfokszabályozás megtörténik. A 46 fémhenger külső kerületén elhelyezkedő infrasugárzók révén lehet a hőmérsékletet utólag is befolyásolni.

Annak érdekében, hogy az ömlesztett massza jó leválását a 46 fémhenger perforációin keresztüli kilépésekor biztosítsuk, nyomás és hőmérséklet szempontjából beállítható forrólevegőt fújunk be a nyíl irányában fúvókákon át, például a 46 fémhengernek a 15 textil-alapanyagról való felemelkedési pontja környezetében. A 7. ábrán bemutatott berendezés annyiban egyszerűbb, hogy az ömlesztett maszszát csak egyféle felhordási módon lehet felvinni és a kasírozókészülék is elhagyható.

A találmány alkalmazásaként hőre lágyuló ragasztószálakból font szövés nélküli kelme előállítását említjük meg, amit ezideíg felhasított fóliákba készítettek, azonban csak preparált, pl. szilikonizált papírral kasírozva, s a kívánt nagyságúra kiszabható, annak érdekében, hogy a szabásnál keletkező késhőmérséklet révén való összeragadást megakadályozzuk. Az ismertetett rétegezési módokkal szövés nélküli kelmék állíthatók elő egyszerű módon. Az utólagos, szalagokra való szétválasztást a felhordás megszakítása révén lehet elkerülni. Ezáltal feleslegesek a drága közdarabok. Ugyanolyan hirtelen, gyorsan lehet áttérni egy másik felhordási módra, függetlenül attól, hogy megszakításos vagy folyamatos felhordási módról van szó.

A 7. ábrán látható berendezés mindenek előtt textil-alapanyagoknak hőre lágyuló ragasztóval történő ragasztására szolgál, azonban felhordhatok más anyagok is, mint például merevítőanyagok. A hőre keményedő műanyagok felhordása is ugyanúgy problémamentesen elvégezhető a berendezéssel.

Példa

Egy textil, vagy nemtextil felületi alakzatra, pl. 120 g/m² bundára ruházati betétekhez, 19 g/m²-es poliamiddal. egy, a 8. ábra szerinti rétegfelhordófej és egy perforált fémhenger révén 17 mesh szitaméretű elosztásban (a pontok elr endezése egy egyenlőoldalú, 60°-os szögű háromszögben) rétegeket hordunk fel azért, hogy utólag a konfekcióiparban általánosan ismert ragasztópréssel 150 °C-os hőmérsékleten, 300-500 g/cm² nyomással 12-15 mp-en át a felső anyaggal hátoldalról, megerősítés céljából össze lehessen ragasztani.

A részleges vonatoláshoz a textil-alapanyagoknak a hőre lágyuló ragasztóval bevonatoli masszaként az alábbi vegyületeket alkalmazzák:

etilén-vinilatát-kopolimerek; etilén-etilakrilát-kopolimerek; polisztirol-butadién-polisztirol-tömbpolimerek; polísztirol-izopren-polisztirol-tömbpolimerek; polietilén; polipropilén; butilizobutil- és izoprenkaucsuk-típusok; etilénpropilénkaucsuk; polívínilacetát és annak kopolímerjei, telített poliészter és kopoliészter; poliuretánok; poliamodik és kopoliamidok.

Az alkalmazott hőre keményedő, pl. fenol- és krezolgyanták, valamint epoxigyanták folyékonyan kerülnek felhordásra, és a megkeményedést követően merev, nyomásálíó anyagokat képeznek. A hálósodást megelőzően 6O5í>ig töltőanyagokat lehet hozzájuk keverni.

Claims

1. Eljárás részleges felületrétegeknek textilalapanyagokra történő felhordására, főleg a fixálóbetétes technikában alkalmazott ragasztómasszáknál, ahol folyékony hőre lágyuló vagy hőre keményedő bevonómasszát visznek fel az alapanyagra és azzal jól tapadóan összekötik, azzal jellemezve, hogy a bevonómasszát folyékony olvadékmasszaként legalább egy fúvókából(8,49) nyomás segítségével hordjuk fel a textil-alapanyagra. (Elsőbbsége: 1981. VII. 21·)

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevonómasszát közvetlenül, vagy közvetve, egy közbenső hordozó- például az alapanyaggal (15) mozgatott szalag (45), vagy egy

-5191.741 henger (5Ϊ) útján hordjuk fel az alapanyagra (15). (Elsőbbsége: 1982. II. 19.)

3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, a ζ z a 1 j e 1 le m e z v e , hogy a nyomás alatt álló rétegfel- _ hordó fúvóka (49) és a textil-alapanyag (15) között ⁰egy perforált szalagot (45) mozgatunk a textilalapanyaggal szlnkronizáltan, miközben a felhordás helyére előnyösen meleg levegőt juttatunk. (Elsőbbsége: 1982. II. 19.)

4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jel- -jq 1 e m e z v e , hogy a bevonómasszát két vagy több, egymást követő lépésben, pl. közvetlenül vagy közvetve hordjuk fel. (Elsőbbsége: 1981. VII. 21.)

5. Áz 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a bevonómasszát zónánként különböző vastagságban és/vagy különböző elegyítés- 15 ben hordjuk fel a textil-alapanyagra (15). (Elsőbbsége: 1981. VII. 21.)

6. Berendezés az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítására, azzal jellemezve, hogy van egy rétegfelhordófeje (6, 50) legalább egy, azon elhelyezkedő rétegfelhordó fúvókával (8, 49), amely 20 iétegfelhordófej (6, 50) a rétegfelhordófejnek (6,

50) vagy csak egyes alkatrészeinek - pl. a tolattyúnak (38) vagy a fémhengernek (46) - a rétegfelhordófej (6, 50) alapanyaghoz (15) viszonyított főmozgásától eltérő járulékos - oldalirányú, vagy forgó-mozgást biztosító hajtással (10) van ellátva. (Elsőbbsége: 1981. VII. 21.)

7. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rétegfelhordófej (50) a rajta elhelyezett rétegfelhordó fúvókával (48) van felszerelve, amely előtt perforált fémhenger (46) van θθ forgathatóan elrendezve. (Elsőbbsége: 1982. II. 19.)

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jelleme zve, hogy a perforált fémhenger (46) a rétegfelhordófejjel (50) együtt forgó hengerrel van alátámasztva. (Elsőbbsége: 1982. II. 19.)

9. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal 35 e 1 1 e m e z v e , hogy a rétegfelhordófej (50) a erendezés szélességén túlnyúló gerenda, amely egy betáplálócsatomából (79) és egy vezetőcsatomából (80) áll, akár egy átmenő hasíték formájában, akár egymás mellett elhelyezkedő csatornákként, van továbbá egy beömlőkamrája (81), mely utóbbi két, egyetlen beömlést alkotó tömítőéllel (82) van határolva. (Elsőbbsége: 1982. VII. 16.)

10. A 9. igénypont szerin ti berendezés, azzal jellemezve, hogy a beömlőkamra (81) szélességét a mindkét homlokoldalon bevezetett profilrúd határozza meg, melynek keresztmetszete azonos a beömlőkamrával (81), továbbá, hogy ezek, valamint ezeknek különféle hosszúságú profilrudakkal való kicserélése, illetve a profilrúd eltolása révén a beömlőkamra (81) szélessége beállítható. (Elsőbbsége: 1982. VII. 16.)

11. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a gerendák azok hosszában elhelyezkedő csatornákkal (83) vannak ellátva, melyekbe beállítható fűtőelemek vannak behelyezve. (Elsőbbsége: 1982. VII. 16.)

12. A 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rétegfelhordófejen (6) elrendezett két vagy több rétegfelhordófúvóka (8) esetén a rétegfelhordófej (6) az alapanyagra merőleges tengely körül forgatható. (Elsőbbsége: 1981. VII. 21.)

13. Á 6. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a rétegfelhordófej (6) bemélyedésekkel (39) ellátott, a bevonóréteget meghatározott adagokban a rétegfelhordó fúvókához (8) juttató, forgó tolattyúval (38) rendelkezik. (Elsőbbsége: 1981. VII. 21)

14. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a bemélyedések (39) nagyság és hosszúság tekintetében tetszés szerint, eltérően vannak kialakítva. (Elsőbbsége: 1981. VII. 21.)

15. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezésnek legalább egy forgó átvevőhengere (52) van, amely egy vele szinkron forgó kalanderhengerpár (55, 56) mögött helyezkedik el. (Elsőbbsége: 1981. IL 19.)