HU229666B1 - A process for the recovery of iodine from aqueous solutions containing iodinated organic compounds - Google Patents

A process for the recovery of iodine from aqueous solutions containing iodinated organic compounds Download PDF

Info

Publication number
HU229666B1
HU229666B1 HU0204099A HUP0204099A HU229666B1 HU 229666 B1 HU229666 B1 HU 229666B1 HU 0204099 A HU0204099 A HU 0204099A HU P0204099 A HUP0204099 A HU P0204099A HU 229666 B1 HU229666 B1 HU 229666B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
iodine
solution
weight
process according
mineralization
Prior art date
Application number
HU0204099A
Other languages
English (en)
Inventor
Nicola Desantis
Ilaria Peretto
Salvatore Incandela
Carlo Felice Viscardi
Original Assignee
Bracco Imaging Spa
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Bracco Imaging Spa filed Critical Bracco Imaging Spa
Publication of HUP0204099A2 publication Critical patent/HUP0204099A2/hu
Publication of HUP0204099A3 publication Critical patent/HUP0204099A3/hu
Publication of HU229666B1 publication Critical patent/HU229666B1/hu

Links

Classifications

    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01DSEPARATION
    • B01D61/00Processes of separation using semi-permeable membranes, e.g. dialysis, osmosis or ultrafiltration; Apparatus, accessories or auxiliary operations specially adapted therefor
    • B01D61/02Reverse osmosis; Hyperfiltration ; Nanofiltration
    • B01D61/04Feed pretreatment
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01DSEPARATION
    • B01D61/00Processes of separation using semi-permeable membranes, e.g. dialysis, osmosis or ultrafiltration; Apparatus, accessories or auxiliary operations specially adapted therefor
    • B01D61/02Reverse osmosis; Hyperfiltration ; Nanofiltration
    • B01D61/027Nanofiltration
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C01INORGANIC CHEMISTRY
    • C01BNON-METALLIC ELEMENTS; COMPOUNDS THEREOF; METALLOIDS OR COMPOUNDS THEREOF NOT COVERED BY SUBCLASS C01C
    • C01B7/00Halogens; Halogen acids
    • C01B7/13Iodine; Hydrogen iodide
    • C01B7/14Iodine
    • BPERFORMING OPERATIONS; TRANSPORTING
    • B01PHYSICAL OR CHEMICAL PROCESSES OR APPARATUS IN GENERAL
    • B01DSEPARATION
    • B01D2311/00Details relating to membrane separation process operations and control
    • B01D2311/04Specific process operations in the feed stream; Feed pretreatment

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Water Supply & Treatment (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Nanotechnology (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Inorganic Chemistry (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Treatment Of Water By Oxidation Or Reduction (AREA)
  • Separation Using Semi-Permeable Membranes (AREA)
  • Extraction Or Liquid Replacement (AREA)
  • Heat Treatment Of Water, Waste Water Or Sewage (AREA)
  • Removal Of Specific Substances (AREA)
  • Catalysts (AREA)

Description

ELJÁRÁS JÓD KINYERÉSÉRE JÓDOZOTT SZERVES VEGYÜLETEKET TARTALMAZÓ VIZES OLDATOKBÓL
A találmány tárgya új eljárás jód kinyerésére jódozott szerves vegyületeket, és főleg nem-ionos kontrasztanyagokat tartalmazó oldatokból.
A legmodernebb kontrasztanyagok, azaz a nem-ionos anyagok, rendszerint 2,4,6-trijód-Í ,3-benzoldikarbonsav-származékok, amelyekre jellemző, hogy a jódatomok erősen kötődnek az aromás gyűrűhöz. A fenti kötés erősségét azonban az adott vegyület szerkezete is befolyásolja.
Környezetvédelmi szempontok miatt a szennyvizeknek, jódozott szerves vegyületektöl teljesen mentesnek kell lenniük, míg gazdasági okok miatt a lehető legtöbb jódot vissza kell nyerni, mivel az ritka és drága anyag. Ezesetben a gazdasági és környezetvédelmi szükségletek találkoznak.
A probléma már régebbi keletű, ezt bizonyítják azok a szabadalmi leírások is, amelyek hasonló eljárásokra vonatkoznak (lásd példán! WO 98/0766Í; WO 94/10083; NO 9100001; EP 106934 számú szabadalmi iratokat). Közelebbről, az EP 106934 számú szabadalmi iratban (DÍBRA S.P.A., 1982) eljárást ismer94563-4023 Sí telnek jód minerallzálására oly módon, hogy a kontrasztanya gokat tartalmazó oldatokat 100-150 ’C-on 30 percen keresztül melegítik erős lúg felesleget alkalmazva, 100 ppm rézion vagy finomeloszlású réz jelenlétében.
A jód kinyerését a míneralizácíő után Ismert eljárásokkal végzik, rendszerint a keletkezett jodidot enyhe szerekkel oxidálják. Az igy képződött jődot kinyerik, és például extrahálással vagy levegő- vagy gőzáramba történő szublimálással koncentrálják. A jód az extrakciós oldószerből (például toluolból) is kinyerhető vizes alkáilfém-hidroxlddal történő kezeléssel, és a szublimálással kapott jodgőzőket például alkáli-hidroxid-oldalokban történő abszorpcióval lehet összegyűjteni, jodid-jodát átalakítással,
Á jód ismert módon kvantítatívan regenerálható az alkálifém-hidroxid-oldatokból az átalakítást követő savanyítással.
Az EP 106934 számú szabadalmi leírásból (ő. oldal, táblázat) nyilvánvaló, hogy a míneralizációs eljárás hőmérséklete a kontrasztanyag típusától függ.
Az lopamidol és a metrlzamid - amelyek akkoriban a nem-ionos vegyületek új csoportját képviselték (azaz amelyek karboxilesoportjai aminoalkoholokkal alkotott amldok formájában vannak) ~ előállításának körülményei drasztíkusabbak, mint az ionos vegynleteké (azaz amelyek legalább egy savcsoportot tartalmaznak az aromás gyűrűn, mint például az acetrizoesav, dlatrlzoesav, íotalámsav, íopronsav, iopanoesav, jodamid és adipiodon). Például legjobb eredményeket akkor érnek el, ha 2%-os iopamidol-oldatot 150 '’C-on melegítenek 25ÖÖ ppm rézion jelenlétében.
oran
2500 rövid szénláncú alkohol) miatt, hacsak nem dolgoz;
Jelenleg a legelterjedtebb vegyületek a nem-ionos vegyüíeEzek előállítása rendszerint oldószerből történő kristályosítással, rendszerint alkoholos oldószerből történő kristályosítással jár, mind a köztes lépésekben, mind az utolsó lépésben,
A hulladék oldószerek jelenléte, amelyekből a jódot ki keli nyerni, a fent ismertetett eljárás kivitelezését bonyolultabbá teszi, különösen az alábbi lépésekben;
- ha a mineralizácios eljárást az idézett szabadalmi Irat szerint legalább 100 °C~on végzik, nehéz a megadott hőmérsékletet elérni az alacsony olvadásponté szerves oldószer (például i nyomás
- az oldószerek, és különösen az alkoholok jelenléte megnehezíti a jód kicsapását a szublimálás után, hacsak nem alkalmaznak gáztísztítő rendszert:
- amikor alternatív eljárást alkalmaznak a szublimált jód kinyerésére (lúgos kezelés, majd a jód ezt követő kicsapása savanyítással), mellékreakcíóban jodofonn keletkezik az RCOCH3ZRCHOHC.H3 csoportokat tartalmazó vegyületek jelenléte miatt;
O / \
R CH3
I?
HCR -r RCOO' a fenti reakció, amelvet környezetvédelmi okok miatt feltét7 χ X snül kerülni kell, a jodoforrn kicsapódása miatt meggátolja a d kinyerését is;
**»* ♦ » * * * * *
A * * * ** * > « » V ♦ * * - * ft« «« X ** **
- végül a mineraíizáció után keletkezett jodid oxidáfásához a szükséges oxídálószer mennyiségét növelni kell.
Egy további technikai probléma - amely nem lett kinyilvánítva a fent idézett szabadalmi iratban - az, hogy a mineraiízációs lépés után fenol vagy kínon típusú szerves vegyüietek vannak jelen, amelyek oxidáiószeri: fogyasztanak a soron következő oxidációs lépésben, és ezenkívül nagy környezeti terhet jelentenek., mivel ezek biológiailag nem lebonthatók.
Meglepő módon most azt találtuk, hogy a fent említett problémák megoldhatók azáltal, hogy az EP 106934 számú szabadalmi Iratban ismertetett mineraiízációs körülmények között kapott oldatot koncentráljuk, és az oldatot nanoszűréssel tisztítjuk az oxidációs lépés előtt, ezáltal javítjuk az eljárás osszhozamát.
Ennek megfelelően a találmány egyik tárgya eljárás jód kinyerésére legfeljebb 95 tőm.eg% szerves oldószert tartalmazó anyalúgokból vagy szennyvizekből, amelyek jódozott szerves vegyületeket tartalmaznak, a szerves jód mineralizáíásával (rézionok vagy finomeloszlású fémréz jelenlétében, lúgos vizes oldatban) és ezt követően a képződött jodid elemi jóddá történő átalakításával, oly módon, hogy a mineraíizáció után a vizes oldatot atmoszférikus nyomáson és a forráspont hőmérsékletén koncentráljuk, és ezt követően nanoszürésnek vetjük alá.
Az eljárás különösen alkalmas nem-ionos, jódozott kontrasztanyagok oldatainak kezelésére, mint amilyenek például az iopamidoí, lohexol, iopromid, io.xilan, iomeprol, iopentol, ioversol, A találmány szerinti eljárás alkalmazható ionos kontrasztanyagokra is, ha a fent említett feltételek teljesülnek.
φ φ
» φ * «
«φ
Ebben az esetben vizes vagy szerves oldószeres oldatok vannak jelen, a kezelendő vegyüíettől vagy szennyvízből, és a szintetikus lépéstől függően.
Az oldat térfogatát előnyösen a kiindulási térfogat 85-25 tomeg%-ának megfelelő térfogatra állítjuk be. Ez a művelet könnyen elvégezhető ionos vagy nem-ionos kontrasztanyagok szintéziséből származó hulladékoldatok esetén, adott esetben oldószerek jelenlétében, és biztosítja a COD 2ÖÖGÖ-40Ö00 mg/1-ről 4000-9000 mg/l-re történő csökkentését a jelenlévő szerves molekulák megsemmisítése és az oldószerek eltávolítása révén.
A találmány szerinti mineralizációs eljárás körülményei ugyanazok, mint amelyeket az EP 106934 számú szabadalmi iratban ismertettek.
A rézkatalizátort 100-3000 ppm, előnyösen 500-1000 ppm mennyiségben alkalmazzuk, és a teljes mineralizációs lépés során pH 12 értéket biztosítunk.
A találmány szerinti eljárás során a jódtól mentesíteni kívánt oldatot a forráspont hőmérsékleten és atmoszférikus nyomáson melegítjük.
Ez természetesen meglehetősen hosszú időt vesz igénybe, például
- 4-6 órát az iopamidol, iomeprol, iohexol, metrízamíd vagy egy általános, nem-ionos kontrasztanyag oldatának míneralizálása során 2-10 tömeg% koncentráció esetén, legfeljebb 95 tömeg% alkoholos oldószertartalom mellett;
- 2-3 órát a 3-15 tömeg% jódozott közti terméket tartalmazó iopamidol közti termékek előállításából származó anyaglúgok oldatának mineralizálása során, amelyben a maximális kon* χ * * * * *. ο
V Í4* * * * **’* * * * * * . ν □* ’ SÍ X , * ** centrációk tömeg%»ban az alábbiak: 2-butanol 20%, metílkloroform 5%, n-hutil-acetát 4%, n~dodekán 3% és terc-butanol 30%. Amint azt fent említettük, a találmány szerinti eljárás alkalmazható az egyéb ionos kontrasztanyagok előállítási ciklusaiból származó anyalúgokra is, a fenti ionos kontrasztanyagok lehetnek példáid:
- 3 ,$»aceti lamino-2s4,ő“trijódbenzoesav’«nátnumsó (DÍAC), acetrizoesav (3-acetamino-2,4,ó-trijódbenzoesav);
- adipiodon (3,3’-[(!,ó-dioxo~l ,6-hexándiil)di.Ímino]-bisz~ -2,4.6-1 r i ί ő db e η z o e s a v);
- iodoxámsav (3,3 ’-[(1,1ó-di oxo-4,7,10,13-tetraoxahexadekán-1,16-diil)diimÍno3-bísz-254,6-trijód“benzoesav);
- i o t a 1 á m s a v (3 - (a c e t ί I a m 1 η o) - 2,4,6 -1 r i j ő d - 5 ~ [ (m etil a m i η o) k a r b ο n i 1 ] b e η z o e s a v);
lopronsav (2~[ [2-[3-(acetilan5Íno-2,4,ó-trijód- fenoxi)e te x i ] m e t ί I ] b u t á n s a v);
- iopanoesav (3-amino-a~etil-2,4,ó“trijóhenzoÍpropán.sav}«
A fent idézett szabadalmi irat nem ad kitanítást a szerves oldószerek koncentrálása vagy eltávolítása tekintetében (lásd 1«,
2., 4., 5., 7., 27., 55. példát).
A 3. és 6, példában, amely nem-ionos kontrasztanyagokra (iopamídol és metrízamid) vonatkozik, még autoklávot vagy lezárt tartályt is kell alkalmazni, hogy a mineralizáeió 130-150 °C-oa 1 óra alatt végbemenjen, .Ezzel szemben a találmány szerinti eljárás egyik jellemzője az atmoszférikus nyomáson történő koncentrálás, amellyel megkerülhető az autokláv alkalmazása, a jelenlévő szilárd anyagok miatti 105-120 ^Ü-ra történő íorráspontnövekedésnek és az időtartam 2-6 órával történő növelésének hasznosításával· Ha az oldatok nem tartalmaznak oldott sókat, amelyek a forráspontnövekedést biztosítanák, a fenti hatás kiváltására nátrium-szulfátot és/vagy nátrium-kloridot adhatunk az oldathoz. A hozzáadandó mennyiségek a mineralizálandó elegytől függnek.
A fenti módon eljárva a jelenlévő oldószerek vagy közvetlenül, vagy gözdeszlíHáelós úton eltávoznak, miközben végbemegy a jód mineralizálása.
Ez különösen jelentős rövid szénláncú alkoholok esetében, amelyek a nem-ionos kontrasztanyagok előállítási eljárásában a leggyakrabban alkalmazott oldószerek, amely eljárás egy végső kristályosítási lépést tartalmaz, és amelyben jodoform keletkezhet, a fent említett módon,
Ezenkívül· a soronkövetkező lépéshez betáplálandó oldat koncentrált, ami különösen hasznos, amennyiben mód nyílik a nátrium-jodidnál kevésbé oldódó szervetlen sók eltávolítására.
Ezzel az egyszerű művelettel jelentősen csökken a szennyező terhelés, miközben növekszik a biológiai lebonthatóság. Például az iopamidol gyártás szennyvízében a kiindulási 25000 mg/1 COD 7000 mg/1-re és az 1500 mg/1 BŐD 3500 mg/í-re csökken az oldatban a míneraíízáeió végén. Ez. a csökkenés az oldószerek eltávolításának és az aromás molekulák részleges lelj om 1 ás ának t ul aj dón í tható,
Lehetőség van arra ís, hogy a mineralizáeio és a koncentrálási lépés után az oldat szűrésének lépését is beiktassuk, amikor a rosszul oldódó sók nagy koncentrációban vannak jelen, ezek a koncentrálási lépésben kicsaphatok (főleg az NajSOrl 0 H2O kicsapódása mehet végbe).
χ XX* * ♦ *
XX ♦ ♦
A szűrésnek az az előnye, hogy az oldatban jelenlévő ionos vegyületeket részben eltávolítjuk, ezáltal csökkentjük az ozmózisnyomást a soronkövetkező nanoszíírési lépésben.
A mineralizácló, koncentrálás és kívánt esetben szűrés után az oklatot nanoszűréssel tisztítjuk. Ezt a műveletet két lépésben hajtjuk végre:
1, az oldat nanoszörése;
2. diaszűrés víz hozzáadásával, hogy az átengedett oldatot körülbelül a mineralizálási lépés előtti kiindulási térfogatra állítsuk be,
A találmány szerinti eljárásban meglepő módon azt a módszert alkalmazzuk, hogy az átengedett oldatot tartjuk meg a visszatartott oldat helyett, amely általában a tisztított frakció. Ebben az esetben az az oldat, amelyből a jódot kinyerjük, az átengedett oldat, amely főleg nátríum-jodidot tartalmaz, és a nagy molekulatömegü szerves anyagoktól és nátrium-szulfáttól vagy az esetleges nátrlum-szul fittól meg van tisztítva.
Az átengedett oldatban a jodid koncentráció 0,6 - 1,4%, amelyet argentometriás titrálással határozunk meg.
A szilárd jód viszanyeresének utolsó lépését szokásos módon hajtjuk végre, a fent említett módon.
Különösen előnyös oxidálőszerként a hidrogén-peroxid alkalmazása, pH 0,5 - 1,5 értéken 50 tömeg% kénsav hozzáadásával, szobahőmérsékleten vagy magasabb hőmérsékleten (20-50 í!C~on), főleg azért, mert a redukált termék a víz.
Mivel a szerves molekulák szinte teljesen hiányoznak, előnyösen csökken a szükséges oxidálőszer mennyisége. A talál•X X.· V Vsmány szerinti eljárásban ténylegesen csak kis felesleg (5-15%) φ *« * »* *♦ φ « φ * * * * Φ»χ Φ * * ♦♦·
X β κ * ♦ · ♦
ΦΦ «« * ♦♦ *♦
- 9 szükséges a sztöchiometrikus mennyiségen felüt
Az oxidáció lényegében azonnal, végbemegy, mivel nincsen oxidálható melléktermék jelen, és a redoxipotenciál platinaelektróddal történő mérésével ellenőrizhető.
A reakciót 480-540 mV kalomeí-relativ potenciál értéken tekintjük befejezettnek.
Az utolsó lépés a jód kinyerése, amely kétféle módon történhet:
1. A kicsapódott jódot szűrjük, amely a technika állásával ellentétben lehetséges, mivel az oldatban csak nátrium-klorid van jelen. A csapadékképzés javítására az oldatot a kiindulási térfogat 30-50%-ára koncentrálhatjuk az oxidál ás előtt, ezáltal körülbelül 3% jódtartaimat biztosítunk. Az összhozam körülbelül 88-90%-a az elméletinek.
2, A kicsapódott jód szubllmálása gőzáramhan, abszorpció lúgban (előnyösen 30%-os nátrium-hidroxidban) J.7IO3~ formájában, maximálisan 3,5% jódkoncentrációnál, és kicsapás savanyítással. Ebben az esetben az összhozamok az elméletinek körülbelül 90-95%-át teszik ki.
A találmány egy további kiviteli módja szerint az oxidálást és a jód kinyerését egyetlen lépésben hajtjuk végre.
A nanoszűrésí lépésből származó permeátumot pH Ö,5~l értékre savanyítjuk 50%-os kénsavval, a hőmérséklet 20 °C és 50 °C között változhat. Az oldatot egy folyamatos extraktorba tápláljuk be az oxidálőszerrel párhuzamosan úgy, hogy a teljes oxidációhoz és extrakeióhoz szükséges tartózkodási Idő elegendő legyen. A jódot megfelelő oldószerrel (például toluoilal, metll-(tere-butíi Péterrel, dodekánnal) extraháljuk. Ily módon a jodi10 ♦ V * * *** > * * * * - Λ * * * X* Φ* * ** ♦* dót egyetlen, ipari műveletben oxidáljuk jóddá, és extraháljuk a vizes oldatból. A jódot az oldószerből bázisokkal végzett kezeléssel extraháljuk» majd a fent leírtak szerint visszanyerjük. Az Összhozam ebben az esetben körülbelül 93~96%~a az elméleti értéknek.
A találmány szerinti eljárás legelőnyösebb kiviteli módját az alábbi példákkal szemléltettük,
Az íopamidol előállításából származó 30 kg szennyvizet, amely körülbelül 4 tömeg% szerves oldószert (2~hutanol, butik acetát, diglim, terc-butanol, dodekán), körülbelül 0,4 tömeg% 2,4,6~trijöd-5~amino-l,3-benzoldíkarhönsavat, körülbelül 0,9% iopamidoit és íopamidoI-meHéktermékeket tartalmaz (az elegy jódtartalma 0,75 tömeg%), 30 tömeg%~os náírium-hidroxid-oldattal pH 12 értékre állítjuk be. Hozzáadunk 5 g CuSO4-5 %O~t, és az elegyet atmoszferikus nyomáson a kiindulási tömeg körülbelül 80%-ára koncentráljuk; majd a reakcióeiegyet visszafolyató hűtő alatt forralva teljesen lej átszeljük a mineralizáeiót, úgy» hogy a desztilláeió és a refiux ideje összesen 6 óra.
Á mineralizáelő hozama 100% (a jődtartalom argentometriás titrálással történő meghatározása szerint, a szerves jódtartalont kiindulási értékéhez viszonyítva).
A koncentrált oldatot hülni hagyjuk, és pH 7 értékre pufféroljuk 50 tÖmeg%-os kénsav val, majd nanoszürésnek vetjük alá, Separem (mód. DesalS DK2521T) membránt alkalmazva, az alkalmazott nyomás 25-30 bar. Az oldatot víz hozzáadásával diaszűrjük, a visszatartott térfogatot lényegében konstans értéken tartva (körülbelül 30 1 H^O-t adunk hozzá), Áz összegyűjtött ♦ *φ* *íir ·>**♦ ΧΦ ** + «X ♦ * ♦ X» Φ * * * * *
X Φ * * * * ** ν ΦΧ .1 permeátumot 12 1-re koncentráljuk atmoszférikus nyomáson, majd 50 tömeg%~os HjSO^-gyel pH 1 értékre savanyítjuk, és 30 tömeg%-os HaGj-vei kezeljük szobahőmérsékleten, az oldat redoxipotenci áljának ellenőrzése közben; a reakció akkor fejeződik be, amikor elérjük az 520 mV potenciált. A kicsapódott elemi jódot porózus szép tűmön keresztül szűrve kinyerjük,
198 g elemi jódot kapunk (az eljárás összhozama 88%).
Az í.opamidol előállításából származó 40 kg szennyvizet, amely körülbelül 4 tömeg% szerves oldószert (2-butanol, butil-acetát, digÜm, tere-butanol, dodekán), körülbelül 0,4 tÖ.meg% 2,4,ő-trijőd-5-aminO“ 1,3-henzoldika.rbonsavat, körülbelül ő,9% iopamidolt és íopamidoi-nielléktermékeket tartalmaz (az elegy jódtartalma 0,7 tömeg%), 30 tösneg%-os nátrium-hidroxíd-oidattal pH 12 értékre állítjuk be. Hozzáadunk 6 g CuSO4*5 H-O-t, és az elegyet atmoszferikus nyomáson a kiindulási tömeg körülbelül 80%-ára koncentráljuk: majd a reakeióelegyet visszafolyató hűtő alatt forralva teljesen lejátszatjuk a minerahzáeíöt, úgy, hogy a desztilláeió és a reflex ideje összesen 8 óra,
A mineralizáció hozama 1ÖÖ% (a jödtartalom argentometriás íitrálással történő meghatározása szerint, a szerves jődtartatom kiindulási értékéhez viszonyítva).
A koncentrált oldatot 15 °C-ra hagyjuk hűlni 2 órán keresztül, és a kicsapódott sókat porózus szeptumon keresztül szűrjük. Az oldatot pH 7-re pufféról] uk 50 tömeg%-os IHSO^-gyel, és rumoszűrjük, Separem membrán mód, DesalS (DK2521T) alkalmazásával, 25-30 bar nyomáson. Az oldatot diaszűrjük» a viszszatartott térfogatot konstans értéken tartva (körülbelül 28 1
Α Φ Φ X * * *
Φ ♦ * «X ΦΦ
H2O~t adunk hozzá).
A jód visszanyerés a permeátumhan 99%, a nanoszőrés előtt az oldatban lévő mennyiséghez viszonyítva.
Az összegyűjtött 30 1 permeátumot pH 1 értékre savanyítjuk 50 tömeg%-os H^SO^-gyet A kapott oldatot szobahőmérsékleten (25 °C-on) oxidáljuk folyamatos oxídációs-extrakcíós rendszerben. Az oxidációt úgy hajtjuk végre, hogy a permeátummal párhuzamosan 30 tÖmeg%~os H2O2-t táplálunk be pH 1 értéken; ezután, a vizes oldatot folyamatos laboratóriumi extraktorba vezetjük, és az oxidáció során keletkezett elemi jódot dodekánnal extraháljuk. Az alkalmazott 30 tomeg%~os H2O2 mennyiségét a redoxipotencial ellenőrzésével határozzuk meg közvetlenül az extraktor fejénél, azt 530 mV értéken tartva. Az alkalmazott térfogatarányok: 3 1 dodekán 1 liter vizes oldathoz, 90 1 szerves fázist gyűjtünk össze.
A jód extrakciós hozama '8% a nanoszörésböl származó permeátum oldatban jelenlévő jód mennyiségéhez viszonyítva.
A szerves fázist újra extraháljuk folyamatos rendszerben vizes lúgoldattal (30 tömeg%-os NaOH, térfogatarány: 1 liter ló 1 szerves fázishoz). A kapott 5,6 1 lúgos oldatot pH 1 értékre állítjuk 50%-os H2SO4~gyel. A kicsapódott elemi jódot szűréssel visszanyerjük.
257 g jódot kapunk (az eljárás összbozama 92%).
3. példa
Az topám idol előállításából származó 40 kg szennyvizet, anol és amely körülbelül .30 tö:meg% szerves oldószert (2 terc-bntanol), körülbelül 10 tömeg% 2,4,ő-tnjód~5~amino,3-benzoldikarbonsavat és körülbelül 4 tömeg% iopamidoit és iopamidol-melléktermékeket tartalmaz (az elegy jódtartakna 8.76 tömeg%), 30 tömeg%~os nátríum-hídroxid-oldattal pH 12 értékre állítjuk be. Hozzáadunk 75 g CuSO^-S H'aO-t, és az elegyet atmoszférikus nyomáson a kiindulási tömeg körülbelül 30%-ára koncentráljuk; majd a reakcióelegyet visszafoiyatő hűtő alatt forralva teljesen lejátszatjuk a mineralizációt, úgy, hogy a desztiíláeió és reflux ideje összesen 8 óra.
A mineralizáció hozama 100% (a jódtartaiom argeníömetrhás titrálással történő meghatározása szerint, a szerves jódtartaiom kiindulási értékéhez viszonyítva).
A koncentrált oldatot 15 öC-ra hagyjuk hűlni 2 órán .keresztül, és a kicsapódott sókat porózus sxeptnmon keresztül szűrjük. Az oldatot pH 7-re pufféról] uk 50 tÖmeg%~os H^SCh-gyel, és nanoszurjük, Separem membrán mód. Desal5 (DK2521T) alkalmazásával, 25-30 bar nyomáson. Az oldatot diaszűrjük, a viszszatartott térfogatot konstans értéken tartva (körülbelül 40 1
H2O-t adunk hozzá),
A jód visszanyerése a permeátumban 99%, a nanoszürés előtt az oldatban lévő mennyiséghez viszonyítva.
Az összegyűjtött 40 1 permeátumot pH 1 értékre savanyítjuk 50 tÖmeg%-os HaSO^gyel. Á kapott oldatot szobahőmérsékleten (25 °C-on) oxidáljuk folyamatos oxídációs-extrakeiós rendszerben. Az oxidációt úgy hajtjuk végre, hogy a permeátummal párhuzamosan 30 tÖmeg%-os IHCVt táplálunk be pH 1 értéken; ezután a vizes oldatot folyamatos laboratóriumi extraktorba vezetjük, és az oxidáció során keletkezett elemi jódét dodekánnal extraháljuk. Az alkalmazott 30 tömeg%-os Η2Ο2 mennyiségét a redoxipotenciál ellenőrzésével határozzuk meg közvetlenül az
ΦΦ Φ* ** φ X * * ♦ * * φ ΦΦΦ Φ * * *♦* extraktor fejénél, azt 530 mV értéken tartva, Az alkalmazott té.r fogatarányok: 3 1 dodekán 1 liter vizes oldathoz, 120 1 szerves fázist gyűjtünk Össze,
A jód extrakciős hozama 98% a nanoszörésből származó permeátum oldatban jelenlévő jód mennyiségéhez viszonyítva.
A szerves fázist újra extraháljuk folyamatos rendszerben vizes lúgoldattal (30 tőmeg%~os NaOH> térfogatarány; 1 liter 20 .1 szerves fázishoz), A kapott 6 1 lúgos oldatot pH 1 értékre állítjuk 50%-os ÍHSO^-gyeh A kicsapódott elemi jódot szűréssel visszanyerjük,
3225 g jódot kapunk (az eljárás összhozama 92%).
4, példa
Az iopamldol kristályosításából származó 20 kg anyalúgot., amely körülbelül 20 tömeg% 2-butánolt tartalmaz (az elegy jódtartalma 1,54 tÖmeg%), pH 12 értékre állítjuk 30 tömeg%-os NaOH-v'at Hozzáadunk. 4 g CuSOrS H2O-t, és az elegyet atmoszférikus nyomáson a kiindulási tömeg 50%-ára koncentráljuk, majd a mineralizáció teljes lejátszatásáfaoz visszafolyató hütő alatt forraljuk, a desztilíálás és a reflux ideje összesen ó óra.
A mineralizáció hozama 100% (a jódtartalom argentometríás títrálással történő meghatározása szerint, a szerves jódtartalmú kiindulási értékéhez viszonyítva).
A koncentrált oldatot hűlni hagyjuk, pH 7-re pufíeroljuk 50 tömeg%-os HúSCXrgyel, majd nanoszűrjük, Separem membrán mód. DesalS (DK2521T) alkalmazásával, 25-30 bar nyomáson. Az oldatot diaszűrjük, a visszatartott térfogatot konstans értéken tartva (körülbelül 20 1 H>O-t adunk hozzá). Az összegyüjΦΦ »♦** ♦ *
Φ χ Φ * Φ * *
ΦΦΦ Φ* ΦΦΦ* χ χ « * ΦΦΦ*
ΦΦ X» Φ φ* ** lőtt 20 1 permeátumot atmosz-férikus nyomáson 10 1-re koncentráljuk, majd pH 1 értékre savanyítjuk 50 tömeg%-os H2SO4» -gyei, és 30 tomeg%~os BgCH-vel kezeljük szobahőmérsékleten, az oldat redoxípotenciáljának: mérése közben, a reakció akkor teljes, amikor 530 mV potenciái értéket érünk el. Az elemi jódét porózus szeptumon keresztüli szűréssel kinyerjük.
277 g elemi jódot kapunk (az eljárás összhozama 90%).
Az íopamidoi előállításából származó 40 kg szennyvizet, amely'körülbelül 15 tömeg% szerves oldószert (2~butanoi és terc-butanol), körülbelül 10 tömeg% 2?4,ó-trljód~5-amino-lf3“benzoidikarbonsavaí és körülbelül 4 tömeg% .topáraidéit és ipamidol-melléktermékekel. tartalmaz (az elegy jódtartalmú 2,5 tömeg%), 30 tömeg%-os náíriom-hidroxid-oldattal pH 12 értékre állítjuk be. Hozzáadunk 75 g CuSO.rS H2O~t, és az elegyet atmoszférikus nyomáson a kiindulási tömeg körülbelül 30%-ára koneentráljuk; majd a reakcióelegyet visszafolyató ható alatt forralva teljesen Iejátszatjuk a mineraUzáeiót, úgy, hogy a desztlilácíó és a reflux ideje összesen 6 óra.
A mineralizádő hozama 100¾ (a jódtartaiom argentometriás Bírálással történő meghatározása szerint, a szerves jódtartaíom kiindulási értékéhez viszonyítva).
A koncentrált oldatot 15 öC-on 2 órán keresztül hűlni hagyjuk, majd a kicsapódott sókat pórusos szeptumon keresztül szűrjük. Az oldatot pH 7 értékre pufferoljuk 50 tömeg%~os H2SO;<~ -gyei, majd nanoszürjük Separem membrán mód, Desa.15 (DK2521T) szűrőt alkalmazva, a nyomás 25-30 bar, Az oldatot diaszűriuk, a visszamaradó térfogatot konstans értéken tartva «» * * »
♦ * (körülbelül 40 1 HhO-t adunk hozzá).
A jód visszanyerése a permeátumban 99% az oldatban a nanoszűrés előtt jelenlévő mennyiséghez viszonyítva.
Az összegyűjtött 40 1 permeátumot atmoszférikus nyomáson 20 1-re koncentráljuk, majd 50 tömeg%-os H2SÖ,í~gyel pH 1 értékre savanyítjuk, és 30 tömeg%-os HaO^-vei kezeljük szobahőmérsékleten, az oldat redoxipotenciáíjának ellenőrzése közben; a reakció akkor teljes, amikor 540 mV potenciált érünk el. A kicsapódott elemi jódot gőzáramban történő szuhümálással elválasztjuk, és 30 íömeg%~os NaOH~ban abszorbeáljuk Γ/ΙΟ3' formában, a jódkoncentrácíó 3,5%. A kapott lúgos oldatot pH 1 értékre állítjuk 50 tömeg%-os H2SO4-gyeL A kicsapódott elemi jódot szűréssel kinyerjük.
9.10 gjódot kapunk (az eljárás ősszhozama 91%).
Az topamidol előállításából származó 30 kg szennyvizet, amely körülbelül 5 tömeg% szerves oldószert (2-butanol és butil-acetát), körülbelül 20 tömeg% 2,4,ő~trijód~5~amino-1,3-benzoldikarbonsavat és körülbelül 20 tömeg% íopamidolt és iopamidol-melléktermékeket tartalmaz (az elegy jódtartalma 21,5 tömeg%), 30 tömeg%-os nátrium-hidroxid-oldatíal pH .13 értékre állítjuk be. Hozzáadunk 145 g CuSO4-5 IHO-t, és az. elegyet atmoszférikus nyomáson a kiindulási tömeg körülbelül 60%-ára koncentráljuk; majd a reakcióelegyet visszafolyatő hűtő alatt forralva teljesen lejátszatjuk a mineralizáciot, úgy, hogy a desztiiláció és a reflux ideje összesen 8 óta.
A míneralízáció hozama 100% (a jódtartalom argentometriás titrálással történő meghatározása szerint, a szerves jód tarx « » # * fi φ * * « φφ * ** talom kiindulási értékéhez viszonyítva).
A koncentrált oldatot hűlni hagyjuk, és pH 7 értékre puffétoljuk 50 lomeg%~os HcSO^-gyei. Á. kapott semleges oldatot nanoszürjük, Separem membrán mód. DesalS (DK2521T) alkalmazásával, 25-30 bar nyomáson. Az oldatot diaszűrjük, a visszamaradó térfogatot konstans értéken tartva (körülbelül 50 1 H2O-t adunk hozzá).
A jód visszanyerése a permeátumban 99% a nanoszörés előtt az oldatban lévő mennyiséghez viszonyítva.
Az összegyűjtött 50 1 permeátumot atmoszférikus nyomáson 20 i-re koncentráljuk, majd pH 1 értékre savanyítjuk 50%-os HíSCU-gyel, és 30 tömeg%-os HjCH-vel kezeljük szobahőmérsékleten, az oldat redoxipotenciáljának ellenőrzése közben; a reakció akkor teljes, amikor 550 mV potenciált érünk eh A kicsapódott elemi jődot szűréssel kinyerjük.
5740 gjódot kapunk (az eljárás összhozama 91%),
Az iomepro! és a 2,4,7~trijód~3,5-acetamido-benzoesav~ nátriumsó előállításából származó 40 kg szennyvizet, amely körülbelül 10 tomeg% szerves oldószert (n-butanol és etanol), körülbelül 10 íÖmeg% 2,4,6-trljód-5-amino-l ,3-benzoidik.arhonsavat és 2,4,7-trijód-3,5-acetamido-benzoesavat, és körülbelül 4 tömeg% iomeprolt és iomeprol-meíléktermékeket tartalmaz (az elegy · jódtartalmú 8,76 tömeg%), 30 tömeg%~os nátrium-hidroxid-oldattal pH 13 értékre állítjuk be. Hozzáadunk 80 g €uSO.v5 Η·>Ο4, és az elegyet atmoszferikus nyomáson a kiindulási tömeg körülbelül 30%-ára koncentráljuk; majd a reakcióelegvet visszafolyató hütő alatt forralva teljesen lejátszatjuk a
Φ χ » Λ ♦ Λ X « ««« ♦ * * *** χ χ # κ ♦ * * φφ χ χ. χ ** mineralizációt, úgy, hogy a desztilláeio és a reflux ideje összesen 8 óra,
A mineralizáciő hozama 100% (a jódtartalom. argentometriás titrálással történő meghatározása szerint, a szerves jódtartalom kiindulási értékéhez viszonyítva),
A koncentrált oldatot 1.5 °€~en hűlni hagyjuk 2 órán keresztül, majd a kicsapódott sokat porózus szépiámon keresztül szűrjük, Az oldatot pH 7-re pufferoljuk 50 tömeg%~os HhSO^gyel, majd nanoszűrjük, Separem membrán mód, DesalS (DK2521T) alkalmazásával, az operatív nyomás 25-30 bar. Az oldatot dleszűrjük, a visszamaradó térfogatot konstans értéken tartva (körülbelül 45 1 HyO-t adunk hozzá),
A jód visszanyerése a permeátumban 99,5% a nanoszürés előtt oldatban lévő mennyiséghez viszonyítva.
Az összegyűjtött 45 I. permeátumoi pH 1. értékre savanyítjuk 50 tömeg%~os HaSC^-gyel. A kapott oldatot szobahőmérsékleten (25 °C-on) oxidáljuk 30 tÖrneg%~os HoO? hozzáadásával. Az alkalmazott 30 tömeg%-os HA mennyiségét a redox potenciál ellenőrzésével határozzuk meg, az oxidációt akkor tekintjük teljesnek, amikor a 530 mV potenciált elértük. A reakciőelegyet 5 öC-on hűljük körülbelül 3 órán keresztül, és a kicsapódott jódot szűréssel kinyerjük.
3225 g jódot kapunk (az eljárás összhozama 97%), ♦ « *4 φ

Claims (7)

  1. Szabadalmi ίgénypontok
    1. Eljárás jód kinyerésére jódozott szerves vegyületeket tartalmazó anyalűgokból vagy szennyvizekből, a szerves jód mineralizáiásával, majd a képződött jodid elemi jóddá történő átalakításával, azzal jellemezve, hogy a vizes oldatot a mineralizálás lépése során megfelelő térfogatra koncentráljuk atmoszférikus nyomáson és a forráspont hőmérsékletén, és az oldatot nanoszüréssel tisztítjuk.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szerves jód mineralizását 100-3000 ppm mennyiségben rézionok vagy finomeloszlású fémréz hozzáadásával hajtjuk végre lúgos vizes oldatban, pH 12 értéken.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal Jellemezve, hogy a rezet 500 és 1000 ppm közötti mennyiségben alkalmazzuk.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a jódtól mentesítendő oldat koncentrálásának, lépését atmoszférikus nyomáson és a forráspont hőmérsékletén hajtjuk végre 2-6 óra alatt.
  5. 5. Áz 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oxidálószerként hídrogén-peroxidot alkalmazunk.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az oxidációt és a jód visszanyerését egyetlen lépésben hajtjuk végre.
  7. 7. A 6. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nanoszörésből származó permeátumot pH 0,5-1 értékre savanyítjuk 50 tömeg%~os kénsavval 20 ÖC és 50 °C közötti hőmér*«·* * * ♦' X <
    Λ* sékleten, és a kapott oldatot folyamatos extraktorba tápláljuk be az oxidálószerrel párhuzamosan úgy, hogy az oxidáció teljes lejátszódásához és a jód megfelelő oldószerrel történő extrabálásához elegendő tartózkodási időt biztosítsunk.
HU0204099A 1998-11-27 1999-11-24 A process for the recovery of iodine from aqueous solutions containing iodinated organic compounds HU229666B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
IT1998MI002573A IT1303796B1 (it) 1998-11-27 1998-11-27 Processo per il recupero dello iodio da soluzioni acquose contenenticomposti organici iodurati.
PCT/EP1999/009078 WO2000032303A1 (en) 1998-11-27 1999-11-24 A process for the recovery of iodine from aqueous solutions containing iodinated organic compounds

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0204099A2 HUP0204099A2 (hu) 2003-04-28
HUP0204099A3 HUP0204099A3 (en) 2004-08-30
HU229666B1 true HU229666B1 (en) 2014-04-28

Family

ID=11381149

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0204099A HU229666B1 (en) 1998-11-27 1999-11-24 A process for the recovery of iodine from aqueous solutions containing iodinated organic compounds

Country Status (17)

Country Link
US (1) US6602419B1 (hu)
EP (1) EP1133346B1 (hu)
JP (1) JP4421115B2 (hu)
KR (1) KR100623102B1 (hu)
CN (1) CN1147348C (hu)
AT (1) ATE235305T1 (hu)
AU (1) AU753991B2 (hu)
CA (1) CA2351636C (hu)
DE (1) DE69906363T2 (hu)
ES (1) ES2195667T3 (hu)
HK (1) HK1040652B (hu)
HU (1) HU229666B1 (hu)
IL (1) IL143151A (hu)
IT (1) IT1303796B1 (hu)
SI (1) SI1133346T1 (hu)
WO (1) WO2000032303A1 (hu)
ZA (1) ZA200104172B (hu)

Families Citing this family (16)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
IT1314281B1 (it) 1999-12-15 2002-12-06 Dibra Spa Processo per il recupero del rame da soluzioni acquose contenenticomposti organici iodurati.
JP4995465B2 (ja) * 2005-01-28 2012-08-08 日宝化学株式会社 運搬方法および運搬容器
CN100345751C (zh) * 2005-04-29 2007-10-31 贵州宏福实业开发有限总公司 从含碘磷矿石生产过程中产生的稀磷酸内提取碘的方法
WO2006118280A1 (ja) * 2005-05-02 2006-11-09 Nippoh Chemicals Co., Ltd. ヨウ素の回収方法
CN101041422B (zh) * 2007-04-19 2011-01-26 瓮福(集团)有限责任公司 从富集含碘溶液中提取碘的方法
JP6140175B2 (ja) 2011-10-31 2017-05-31 アイマックス ダイアグノスティック イメージング ホールディング リミテッド 3,5−二置換−2,4,6−トリヨード芳香族アミン化合物の製造のためのヨウ素化方法
CN103241747B (zh) * 2013-05-09 2014-11-05 四川西艾氟科技有限公司 一种提纯全氟烷基乙基丙烯酸酯合成副产品中ki的方法
CN103224220B (zh) * 2013-05-09 2014-12-03 四川西艾氟科技有限公司 一种从全氟烷基乙基丙烯酸酯合成副产品中回收碘的方法
KR101558920B1 (ko) 2013-09-13 2015-10-08 한국원자력연구원 요오드 핵종을 함유하는 방사성 폐수의 생물학적 정화 장치
CN103508421A (zh) * 2013-10-15 2014-01-15 四川大学 X-ct系列造影剂生产废液中碘的回收方法
NZ757793A (en) 2017-06-07 2022-04-29 Bracco Imaging Spa A process for the recovery of iodine from aqueous solutions
HU231183B1 (hu) * 2018-06-15 2021-07-28 Ioi Auranae Kft. Eljárás és készlet jodidionok gyors és olcsó kimutatására vizes oldatokban
CN112028020B (zh) * 2020-09-02 2021-06-22 山东博苑医药化学股份有限公司 一种含溴化碘医药有机废液回收碘的工艺
CN112047374A (zh) * 2020-09-08 2020-12-08 山东博苑医药化学股份有限公司 一种医药行业含锌、碘废料资源循环利用的方法
CN112591854A (zh) * 2020-12-25 2021-04-02 淄博格瑞水处理工程有限公司 造影剂母液有机碘回收装置
CN118206246A (zh) * 2023-03-15 2024-06-18 科纳诺流体科技(杭州)有限公司 碘造影剂水解物废水浓缩提取处理系统

Family Cites Families (8)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3119881A (en) * 1961-12-22 1964-01-28 Shell Oil Co Iodinative dehydrogenation process
IT1152493B (it) 1982-08-09 1986-12-31 Bracco Ind Chimica Spa Metodo per il recupero dello iodio da acque madri ed effluenti contenenti iodio organico
US5252258A (en) * 1988-09-26 1993-10-12 Doryokuro Kakunenryo Kaihatsu Jigyodan Method of recovering and storing radioactive iodine by freeze vacuum drying process
US4976947A (en) * 1990-02-20 1990-12-11 Eastman Kodak Company Process for the recovery of elemental iodine from alkyl iodides
US5447635A (en) 1991-02-26 1995-09-05 Bracco International B.V. Process of concentration and purification of organic compounds
FR2748130B1 (fr) * 1996-04-29 2004-04-09 Kodak Pathe Procede et dispositif pour l'extraction selective des ions halogenures des bains photographiques
US6004465A (en) * 1996-06-11 1999-12-21 Pall Corporation System and process for iodine recovery
DE19635531C2 (de) * 1996-08-20 2002-02-28 Schering Ag Verfahren zum Abbau von Triiodbenzolderivaten in wäßrigen Medien

Also Published As

Publication number Publication date
US6602419B1 (en) 2003-08-05
CA2351636C (en) 2007-09-11
HK1040652A1 (en) 2002-06-21
KR100623102B1 (ko) 2006-09-13
AU1385900A (en) 2000-06-19
JP2002531358A (ja) 2002-09-24
ZA200104172B (en) 2002-05-02
HK1040652B (zh) 2004-10-08
SI1133346T1 (en) 2003-06-30
CN1328482A (zh) 2001-12-26
JP4421115B2 (ja) 2010-02-24
DE69906363D1 (de) 2003-04-30
KR20010101052A (ko) 2001-11-14
EP1133346A1 (en) 2001-09-19
ATE235305T1 (de) 2003-04-15
HUP0204099A2 (hu) 2003-04-28
ES2195667T3 (es) 2003-12-01
IL143151A0 (en) 2002-04-21
IT1303796B1 (it) 2001-02-23
CN1147348C (zh) 2004-04-28
IL143151A (en) 2004-08-31
WO2000032303A1 (en) 2000-06-08
AU753991B2 (en) 2002-10-31
ITMI982573A1 (it) 2000-05-29
HUP0204099A3 (en) 2004-08-30
EP1133346B1 (en) 2003-03-26
CA2351636A1 (en) 2000-06-08
DE69906363T2 (de) 2003-08-21

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU229666B1 (en) A process for the recovery of iodine from aqueous solutions containing iodinated organic compounds
EP1150943B1 (en) Preparation of iodixanol
KR0136862B1 (ko) 코발트 촉매 및 망간촉매의 회수 및 재생방법
KR100198407B1 (ko) 유기 화합물의 농축 및 정제방법
JP2902235B2 (ja) 沃素の回収方法
JP2569104B2 (ja) 有機沃素化合物を含有する廃液からの沃素回収方法
CA2147373A1 (en) Method of recovering iodine from iodated organic compounds
DE2712577C2 (de) Verfahren zur Behandlung einer Sulfonierungsproduktmischung, die bei der Herstellung von Anthrachinon-&amp;alpha;-sulfonsäure erhalten worden ist
WO1980001905A1 (en) Method for recovering bromine contained in a discharge
ATE254671T1 (de) Verfahren zur wiedergewinnung von kupfer aus iodierte organische verbindungen enthaltenden wässrigen lösungen
KR20200016207A (ko) 수성 용액으로부터 요오드의 회수 방법
JPH0680402A (ja) ヨウ素の回収法
JPH06144802A (ja) 有機沃素化合物を含有する廃液から沃素を回収する方法
JP2664467B2 (ja) ビフェニルジカルボン酸の精製法
JP2002020367A (ja) ホモシスチンの精製方法
JP3169680B2 (ja) 3,5−ジクロロサリチル酸及びその誘導体の製造法
JPH06144804A (ja) 有機沃素化合物を含有する廃液から沃素を回収する方法
JPH06279355A (ja) 2,6−ナフタレンジカルボン酸の精製法
JPH11236633A (ja) セリウムの回収方法
JPH11236217A (ja) セリウムの回収方法
CN117447421A (zh) 一种3,7-双-(二甲胺基)-吩噻嗪的合成方法
KR19980050084A (ko) 저순도 카프로락탐의 정제방법
JPH01287056A (ja) 4,4’‐(1,6‐ヘキサメチレンジオキシ)‐ビス‐安息香酸の精製方法
JPH0967302A (ja) ベンゼンカルボニルクロライド誘導体の製造方法
JPH05194329A (ja) 1−ニトロアントラキノン−2−カルボン酸の製法