HU225764B1 - Hamster ef-1alpha transcriptional regulatory dna - Google Patents

Hamster ef-1alpha transcriptional regulatory dna Download PDF

Info

Publication number
HU225764B1
HU225764B1 HU0004137A HUP0004137A HU225764B1 HU 225764 B1 HU225764 B1 HU 225764B1 HU 0004137 A HU0004137 A HU 0004137A HU P0004137 A HUP0004137 A HU P0004137A HU 225764 B1 HU225764 B1 HU 225764B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
dna
plasmid
seq
sequence
fragment
Prior art date
Application number
HU0004137A
Other languages
English (en)
Inventor
Daniel S Allison
Original Assignee
Icos Corp
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Icos Corp filed Critical Icos Corp
Publication of HUP0004137A2 publication Critical patent/HUP0004137A2/hu
Publication of HUP0004137A3 publication Critical patent/HUP0004137A3/hu
Publication of HU225764B1 publication Critical patent/HU225764B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K14/00Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • C07K14/435Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans
    • C07K14/46Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans from vertebrates
    • C07K14/47Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans from vertebrates from mammals
    • C07K14/4701Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans from vertebrates from mammals not used
    • C07K14/4702Regulators; Modulating activity
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K14/00Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof
    • C07K14/435Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans
    • C07K14/46Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans from vertebrates
    • C07K14/47Peptides having more than 20 amino acids; Gastrins; Somatostatins; Melanotropins; Derivatives thereof from animals; from humans from vertebrates from mammals
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09Recombinant DNA-technology
    • C12N15/63Introduction of foreign genetic material using vectors; Vectors; Use of hosts therefor; Regulation of expression
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09Recombinant DNA-technology
    • C12N15/63Introduction of foreign genetic material using vectors; Vectors; Use of hosts therefor; Regulation of expression
    • C12N15/67General methods for enhancing the expression
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C12BIOCHEMISTRY; BEER; SPIRITS; WINE; VINEGAR; MICROBIOLOGY; ENZYMOLOGY; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING
    • C12NMICROORGANISMS OR ENZYMES; COMPOSITIONS THEREOF; PROPAGATING, PRESERVING, OR MAINTAINING MICROORGANISMS; MUTATION OR GENETIC ENGINEERING; CULTURE MEDIA
    • C12N15/00Mutation or genetic engineering; DNA or RNA concerning genetic engineering, vectors, e.g. plasmids, or their isolation, preparation or purification; Use of hosts therefor
    • C12N15/09Recombinant DNA-technology
    • C12N15/63Introduction of foreign genetic material using vectors; Vectors; Use of hosts therefor; Regulation of expression
    • C12N15/79Vectors or expression systems specially adapted for eukaryotic hosts
    • C12N15/85Vectors or expression systems specially adapted for eukaryotic hosts for animal cells
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01KANIMAL HUSBANDRY; AVICULTURE; APICULTURE; PISCICULTURE; FISHING; REARING OR BREEDING ANIMALS, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; NEW BREEDS OF ANIMALS
    • A01K2217/00Genetically modified animals
    • A01K2217/05Animals comprising random inserted nucleic acids (transgenic)
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2319/00Fusion polypeptide

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Zoology (AREA)
  • Wood Science & Technology (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Biotechnology (AREA)
  • Biomedical Technology (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Plant Pathology (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Microbiology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Gastroenterology & Hepatology (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Toxicology (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Saccharide Compounds (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)

Description

Bármely adott eukarióta gén transzkripciója a három eltérő típusú RNS-polimeráz enzim egyikével megy végbe, ezek mindegyike a gének egy adott alcsoportjára hat. Amíg a nagy riboszomális RNS-t az RNS-polimeráz I, a kis riboszomális RNS-t és a tRNS-t a polimeráz lll írja át, addig a fehérjét kódoló DNS-szekvenciák és a legtöbb mag-RNS transzkripciója a polimeráz ll-vel történik. Mindegyik géntípusnál a transzkripció a megfelelő polimeráz és a gén promoterszekvenciájának kölcsönhatását és a stabil transzkripciós iniciációs komplex kialakulását követeli meg. Általában a három polimeráz bármelyikével történő transzkripció néhány kötőfaktor promoterszekvenciával való kölcsönhatását és a kötőfaktor egy másik, a polimeráz és a génszekvencia kölcsönhatását megengedő faktor által történő felismerését igényli. Míg ez a mechanizmus az RNS-polimeráz I és lll vonatkozásában a transzkripció minimális követelménye, addig az RNS-polimeráz ll-vel a transzkripció sokkal bonyolultabb folyamat eredménye.
Az RNS-polimeráz ll-vel átírt gének széles spektrumának és annak a ténynek a következtében, hogy ezek a gének ugyanabban a sejtben és sejtről sejtre nagymértékben eltérőek, feltételezhető, hogy az RNSpolimeráz ll-vel történő átírás az iniciációs komplexben lévő számos transzkripciós faktor kötődése által befolyásolt, ráadásul a promoteren kívüli más szabályozó DNS-szekvenciákhoz kapcsolódó egyéb fehérjék kölcsönhatása is szerepet játszhat. Ezek az egyéb kötőfehérjék az alapszintnél nagyobb átírás indukálására vagy a transzkripció egészének elnyomására szolgálhatnak. A represszor kötődését úgy is tekinthetjük, mint egy eszközt az aktiváció megakadályozására, tehetjük ezt annak a megfigyelésnek a tükrében, hogy normálisan a magasabb rendű eukariótákban a transzkripció alapszintje nagyon alacsony. Az aktiváció, ami általánosságban nem más, mint néhány fiziológiai jelre adott végső válasz, az aktív iniciációs komplex kialakulásához a represszor-kötőfehérjék eltávolítását vagy a kromatinstruktúra megváltoztatását követeli meg.
A transzkripciós komplex magjának és a génexpresszió alapszintjeinek kialakulásához előfeltétel a „TATA” boxnak nevezett promoterszekvencia, ami a polimeráz II átírási starthelyétől 5’-irányban helyezkedik el. A TATA box a TFIID-nek nevezett, általánosan előforduló, transzkripciós faktor kötőhelye, de az is ismeretes, hogy a legtöbb gén promoterszekvencia által történő átírását további génátírást erősítő vagy elnyomó, szabályozó DNS-szekvenciák erőteljesen befolyásolják. Az ilyen típusú DNS-elemek a gén kódolószekvenciájához és a TATA boxhoz viszonyítva különböző helyzetben lehetnek. Ezek a további transzkripciós szabályozóelemek hatásukat gyakran szövet- vagy sejtspecifikusan fejtik ki.
A rekombináns fehérjék expressziójában különösen fontos olyan szabályozó DNS-ek kiválasztása, amelyek TATA szekvenciával bíró promotert és a gazdasejtek transzkripciós mechanizmusával összeegyeztethető szabályozóelemeket tartalmaznak. Ezért előnyben részesítjük a választott gazdasejtre nézve endogén szabályozó DNS-szekvenciákat. Alternatívaként, figyelemre méltó siker érhető el olyan szabályozó DNS-ekkel, amelyek a vírusok genomiális szekvenciáiból származnak, mivel a vírusok általában széles gazdaspecifitásúak, és különböző sejttípusokban a virális szabályozó DNS-ek aktivitását kimutatták. A rekombináns fehérjék expressziójához jól ismert és rutinszerűen alkalmazott virális szabályozószekvenciák például a következők: az SV40 gén promoter/enhancer elemei [Dijkema és munkatársai: EMBO J., 4, 761 (1985)], a Rousszarkóma-vírus hosszú kódolószekvenciáját határoló ismétlődések DNS-e [Gorman és munkatársai: Proceedings of the National Academy of Sciences, USA 9, 6777 (1982b)], a borjú-papillomavírusfragmensek [Sarver és munkatársai: Molecular & Cellular Biology, 1, 486 (1981)] és a humán citomegalovírus promoter/enhancer elemei [Boshart és munkatársai: Cell 41, 521 (1985)]. Annak ellenére, hogy az olyan sejttípusok választéka széles, amelyekben a virális szabályozóelemek funkcionális működését kimutatták, mégis lehetséges, hogy olyan nem virális promoter/enhancer DNSelemek léteznek, amelyek a specifikus sejttípusokban a gazdasejt transzkripciós gépezetének hatékonyabb használatával a rekombináns fehérjék megnövekedett transzkripcióját lehetővé teszik.
Ezért a szakirodalomban szükség van arra, hogy olyan promoter/enhancer szabályozó DNS-szekvenciákat azonosítsanak, amelyek működésük révén a homológ és heterológ sejtekben a rekombináns fehérje expresszióját növelik, és a kívánt fehérjetermék magas kihozatalát biztosítják. Különösen fontos azoknak a promoter/enhancer szabályozó DNS-szekvenciáknak az azonosítása, amelyeket a rekombináns fehérjék leghatékonyabb in vitro termelésének növelésére olyan emlőssejtekben lehet felhasználni, amelyek hasonló glikozilezési mintázattal glikozilezik a fehérjét, mint amilyen az in vivő fehérjeexpresszió eredményeként létrejön. Az így expresszált és terápiásán vagy megelőzésnél alkalmazott fehérjék valószínűleg kevésbé antigének és fiziológiásán sokkal aktívabbak. Az ilyen típusú szabályozó DNS-szekvenciák gazdasejtekbe történő inszertálása szintén számításba jöhet azért, hogy a gazdasejt endogén génjeinek, vagy a jól ismert és a szakirodalomban rutinban alkalmazott technikákkal a gazdasejt genomjába előzőleg bejuttatott gének expresszióját növeljük.
A jelen találmány hörcsögsejtekből származó tisztított és izolált polinukleotidokra vonatkozik, amelyek a gén transzkripcióját szabályozzák. A polinukleotidok olyan szabályozó DNS-szekvenciákat tartalmaznak, amelyek a kínai hörcsög ovariális EF-1a gén transzlációs régióitól 5’-irányban vannak. A találmány előnyben részesített DNS-ét CHEF1 szabályozó DNS-nek nevezzük, és hozzávetőleg egy 3,7 kb nagyságú DNS, ami az EF-1a fehérje iniciációs metionin (ATG) kodonjától az Spcl restrikciós helyig tart. A 3,7 kb-nál kisebb polinukleotidok szintén a találmány tárgyát képezik addig, amíg a polinukleotidok kisebb fragmensei egy működésében kötött gén transzkripcióját képesek növelni. A találmány DNS-einek aktív fragmenseit, amelyeket a génátírás szabályozásának (például növelésének) ké2
HU 225 764 Β1 pessége jellemez, az irodalomból jól ismert és rutinban alkalmazott deléciós kísérletekkel könnyen azonosíthatjuk. A találmány szabályozó DNS-ei közé ugyanúgy beletartoznak azok a polinukleotidok, amelyeket természetes forrásokból, mint például tenyésztett sejtekből izolálnak, mint amelyeket enzimatikusan vagy tisztán kémiai szintézissel állítanak elő. így a találmány egyik megvalósítási formájában a CHEF1 DNS genomiális könyvtárból történő előállításához biztosít egy eljárást. Alternatívaként, a DNS enzimatikus szintézissel is előállítható, felhasználva például a polimeráz-láncreakciót (PCR) vagy tisztán egy kémiai szintézist, ahol a nukleotidokat vagy egymás után adják, vagy az átfedő oligonukleotidokat hibridizálják és ligálják. A leginkább előnyben részesített megvalósítási forma DNS-szekvenciáját az 1-es számú szekvenciavázlaton tettük közzé. A találmány ezenkívül olyan DNS-szekvenciákat is átfog, amelyek szigorú hibridizációs körülmények között a közzétett 1-es számú DNS-szekvenciával hibridizálnak. A szigorú körülmények a következőket foglalják magukban: mosás körülbelül 65 °C-on olyan pufferben, amely 2*SSC-t és körülbelül 0,1% SDS-t tartalmaz, vagy ezzel egyenértékű körülményeknek felelnek meg.
A találmány továbbá a CHEF1 szabályozópolinukleotidokat tartalmazó plazmid-DNS-eket is magában foglalja. A találmány plazmidjai olyan DNS-szekvenciákat is tartalmaznak, amelyek a CHEF1 polinukleotidszekvenciákhoz működésében kötötten a szóban fogó fehérjét vagy a szóban forgó RNS-terméket kódolják. A találmány ezenkívül magában foglalja a találmány polinukleotidjaival vagy plazmidjaival transzformált, transzfektált vagy elektroporált gazdasejteket. A találmány plazmidja a gazdasejt genomjába integrálódhat, vagy a gazdasejtben zárt kör alakú plazmid formájában létezhet. A találmány előnyben részesített plazmidjai között a kívánt DNS-szekvencia beépítése szempontjából különösen a pDEF14 és a pDEF2 plazmidok jöhetnek számításba. A pDEF14 és a pDEF2-vel transzformáit bakteriális gazdasejteket az American Type Culture Collection letéteményes szervnél (12301 Parklawn Drive, Rockville, Maryland 20852) 98398, illetőleg 98343 hozzáférési számon 1997. április 9-én, illetőleg 1997. március 4-én letétbe helyeztük.
A találmány a CHEF1 polinukleotidokat tartalmazó lineáris vektor-DNS-eket is magában foglalja. A találmány vektorai virális forrásokból nyerhetők vagy in vitro szintézissel kaphatók meg. A találmány továbbá lineáris vektorszekvenciákkal transzfektált vagy elektroporált gazdasejteket foglal magában. Ezek a DNS-típusok a CHEF1 DNS-szekvenciákhoz működésében kötött heterológ génszekvenciák expressziójához vagy a helyspecifikus homológ rekombinációkhoz különösen hasznosak, amelyekkel a CHEF1 szekvenciát a gazdasejt genomjába lehet inszertálni azért, hogy egy működésében kapcsolt szekvencia expresszióját modulálja.
A találmány ezenkívül kiméra rekombináns DNSmolekulákat is biztosít, ahol a CHEF1 DNS a kívánt fehérjeterméket kódoló génszekvenciákhoz működésében kötött, azaz elősegíti a génszekvenciák transzkripcióját. Általában a kiméra molekulák azok, amelyek olyan domént tartalmaznak, amelyek a vad típusú környezetből hiányoznak: a jelen találmányban a kiméra DNS a CHEF1 szabályozó DNS egy részét vagy teljes egészét egy hörcsög EF-1a fehérjét kódoló génszekvenciától eltérő DNS-szekvenciához kapcsolva tartalmazhatja. A kiméra molekulák kódolta fehérjetermékek közé fiziológiailag aktív fehérjék, az aktív fehérjék részei vagy alegységei, valamint jelző értékű molekulák (marker- és riporterfehérjék) tartoznak. A fehérjeterméket kódoló polinukleotidszekvenciák komplementer DNS-ből (cDNS), genomiális DNS-ből, szintetikus DNS-ből vagy ilyen típusú molekulák kombinálásával létrejövő DNS-ből származhatnak. A fehérjetermékek a kínai hörcsög ovariális (CHO) sejtekre nézve lehetnek endogének (azaz normálisan megtalálhatók azokban a CHO-genomokban, amelyekbe transzformációval, transzfekcióval vagy hasonlóval nem juttatták be). Ráadásul a fehérjetermékeket exogén forrásokból származó polinukleotidok is kódolhatják, az exogén forrás más, mint a CHO-sejt genomja, például szintetikus DNS is lehet. A találmány előnyben részesített kiméra molekulái közé tartoznak azok, amelyek a CHEF1 DNS-hez működésében kötötten (i) az ICAM3 elleni ICM3 ellenanyag nehéz láncát, (ii) az ICM3 könnyű láncát, (iii) a CD11/CD18 elleni hu23F2G ellenanyag nehéz láncát, (iv) a hu23F2G könnyű láncát, (v) a kitinázt, (vi) a vérlemezke-aktiválófaktor-acetil-hidrolázt (PAF-AH) és (vii) a makrofágeredetű kemokint kódoló DNS-t tartalmazzák. A kiméra molekulákat tartalmazó vektorokkal transzformált bakteriális gazdasejteket 1997. április 1-jén az American Type Culture Collection letéteményes szervnél a következő számokon letétbe helyeztük: (i) 98381, (ii) 98382, (iii) 98383, (iv) 98384, (v) 98385, (vi) 98386, illetőleg (vii) 98387.
A találmány ezenkívül a találmány CHEF1 DNS-ével transzformált vagy transzfektált gazdasejtekre vonatkozik. A találmány előnyben részesített gazdasejtjei a kínai hörcsögből (Cricetulus griseus) származnak, amelyekben a CHEF1 szabályozó DNS-től elvárható, hogy magas szintű fehérjeexpressziót biztosítsanak. Ennek ellenére a találmány más, alternatív fajokból származó sejttípusokat is felölel, mint például az örmény hörcsög (Cricetulus mlgratoris) vagy a szíriai (arany-) hörcsögök (Mesocricetus auratus), valamint más genuszokból származó állatok sejttípusait. A sejteket a tüdőből, a petefészekből, a peritoneumból, az izomból, a hasnyálmirigyből, a veséből, melanomából vagy testi forrásból, valamint a teljes magzatból vagy embrióból nyerhetjük. A találmány fenti listáján bemutatott gazdasejtek, valamint más sejttípusok, mint például mielóma-sejtvonalak, amelyekben a CHEF1 szabályozó fehérjétől elvárható, hogy magas szintű fehérjeexpressziót biztosítson, az American Type Culture gyűjteményből beszerezhetők, vagy alternatívaként közvetlenül állati forrásokból tenyészthetők.
A találmány CHEF1 szabályozó DNS-t tartalmazó rekombináns molekulái a működésében kötött heterológ (azaz normálisan nem találhatók meg azokban a gazdagenomokban, amelyekbe a polinukleotidokat
HU 225 764 Β1 transzformációval, transzfekcióval vagy hasonlóval nem juttatták be) polinukleotidok mRNS-expressziójának megnövekedett szintjéről gondoskodnak. A CHEF1 polinukleotidszekvenciákhoz kötött polinukleotidok tulajdonságaitól függően a megnövekedő transzkripció végül egy nagyobb szintű polipeptidszintet eredményezhet, vagy a különböző RNS-ek megnövekedett szintjét, azokban az esetekben, ahol a kapcsolt polinukleotid például transzfer RNS-t, riboszomális RNS-t, kisméretű mag-RNS-t vagy hasonlókat kódol. Az RNS-fajták közé egy endogén vagy exogén génszekvenciáról átírt mRNS-sel komplementer antiszensz RNS is tartozhat. Szükségképpen a megnövekedett polipeptidtranszláció a jelen lévő mRNS megfelelő transzlációs jelétől függhet.
A találmány továbbá olyan eljárásokról gondoskodik, amelyekkel a CHEF1 DNS-t a gazdasejt genomiális DNS-ének specifikus helyeire lehet beépíteni azért, hogy egy endogén génszekvencia transzkripciós szintje megnőjön. A CHEF1 DNS egészének vagy egy részének inszertálásához a homológ rekombináció felhasználható. Az így módosított gazdasejtekben a CHEF1 DNS működésében kódoló DNS-szekvenciákhoz kötött. Lásd például a következő nemzetközi szabadalmi bejelentéseket: WO 94/12650; WO 92/20808; és WO 91/09955. Szükségképpen a találmány olyan megváltoztatott genomiális DNS-szekvenciákat is felölel, amelyekbe a CHEF1 szabályozó DNS-t beépítették.
Alternatívaként, a találmány olyan gazdasejteket is felölel, amelyekben az exogén DNS-t szomszédosán és működőképes helyzetben a genomban jelen lévő CHEF1 DNS-hez kötötték. Az ilyen típusú gazdasejtek közé tartozik a CHO. Az inszertált szekvencia vagy az EF-1a-t kódoló DNS helyébe, vagy a CHEF1 szabályozó DNS és az EF-1a-t kódoló DNS közé épül. A találmány olyan gazdasejteket is felölel, amelyek mások, mint a CHO-sejtek, amelyek genomjába a CHEF1 DNS-t előzőleg beépítik, majd a további DNS-t működésében kapcsolt helyzetbe inszertálják.
A találmány továbbá a kívánt gén transzkripciójának növelésére olyan eljárásokról gondoskodik, amelyek a hörcsög EF-1a szabályozószekvenciát tartalmazó polinukleotid gazdasejtbe történő bejuttatásának lépését tartalmazzák úgy, hogy a szabályozószekvencia a gazda genomiális DNS-ébe a kívánt génnel működésében kapcsolt helyzetbe integrálódik. A találmány továbbá a kívánt gén transzkripciójának növelésére egy olyan eljárást foglal magában, amely a hörcsög EF-1a szabályozószekvenciát és egy célszekvenciát tartalmazó pollnukleotidnak gazdasejtbe történő bejuttatási lépését tartalmazza. A szóban forgó célszekvenciát úgy készítik el, hogy az a szabályozószekvenciáknak az EF-1a-tól különböző fehérjét kódoló kívánt génhez történő integrálódását működésében kapcsolt helyzetbe lehetővé tegye. A találmány eljárásai a CHO-sejtekre endogén gének, valamint a CHO-sejtekre exogén gének transzkripciójának növeléséhez eszközként szolgának.
A találmány rekombináns molekulái olyan transzgenikus állatok létrehozására használhatók, amelyekbe a kiméra rekombináns DNS-t, beleértve az érdeklődésre számot tartó DNS-hez működésében kötött CHEF1 DNS-t, az állat fejlődő ivari vagy testi sejtjein keresztül juttatják be. A kiméra rekombináns molekulák bejuttatása például mikroinjektálással valósítható meg. Ivarsejtek alkalmazásakor az eredményül kapott állat sejtjeinek mindegyike a találmány rekombináns DNS-molekuláit tartalmazhatja. Alternatívaként, a találmány kiméra rekombináns DNS-e egy embrió sejtjeibe is bejuttatható, és ennek megfelelően az eredményül kapott állat sejtjeinek többsége a találmány DNS-ét tartalmazhatja.
A CHEF1 DNS az olyan szorosan rokon szabályozó DNS-szekvenciák azonosítására is felhasználható, amelyek a CHEF1 által engedélyezett génexpressziónál nagyobb és azon túli génexpresszió-növekedést eredményezhetnek. Hasonlóan, a CHEF1 DNS-szekvencia ismerete lehetővé teszi szintetikus DNS-ek előállítását akár de novo szintézissel, akár a CHEF1 szekvenciák egyszeres vagy többszörös módosításával, a szintézissel eredményül kapott DNS-szekvenciák a CHEF1-gyel szekvenciájukban hasonlóak, de a gének transzkripcióját magasabb szinten képesek előmozdítani.
A jelen találmányt a következő példák mutatják be. Az 1. példa a hörcsög EF-1a gén és a rokon CHEF1 szabályozó DNS-ek klónozását írja le. A 2. példa a CHEF1 szabályozószekvencia elemzésével és szubklónozásával foglalkozik. A 3. példa a CHEF1 promoterpolinukleotid jellemzéséről gondoskodik. A 4. példa egy olyan leírást nyújt, amely a különböző, de CHEF1 DNS-t tartalmazó expressziós vektorok előállítását mutatja be. Az 5. példa a CHEF1 szabályozó DNS hatékonyságának meghatározására szolgáló transzfekciós vizsgálati módszert írja le. A 6. példa a CHEF1 szabályozószekvenciával vagy a citomegalovírus (CMV)-promoterrel végrehajtott kísérletekben a rekombináns fehérje expressziós szintjeinek összehasonlítását részletezi. A 7. példa a különböző hosszúságú CHEF1 DNS-ek szabályozóképességeinek különbözőségét vizsgálja.
1. példa
A CHEF1 klónozása
A humán EF-1a génre homológ hörcsög gén izolálásához egy kínai hörcsög ovariális DNS-könyvtárat (CHO-K1) (Stratagene, La Jolla, CA) a humán EF-1a-t kódoló cDNS-sel szűrtünk.
A Lambda FIX®II klónozóvektorban lévő részleges Sau3A-emésztményből kialakított CHO-K1 könyvtárat a Stratagene-től (La Jolla, CA) az XL-1-Blue MRA és az XL-1-Blue MRA (P2) gazdasejttörzsekben szereztük be. A gazdasejteket a gyártó által javasolt eljárásnak megfelelően, de a következő módosításokkal állítottuk elő.
Röviden, a glicerines törzsoldatból a sejteket antibiotikumot nem tartalmazó LB lemezekre csíkoztuk. Az egyedülálló kolóniákat a folyékony inokulum táptalajba egyenként leoltottuk és OD600-on mérve hozzávetőleg 0,9-ig, a késői logfázisig növesztettük. Ezután a sejte4
HU 225 764 Β1 két a gyártó által javasolt eljárással tároltuk vagy a következőkben leírtak szerint azonnal felhasználtuk.
A tenyészetek lemezeinek elkészítéséhez a fentiekben leírtak szerint elkészített lemezekről az egyedi kolóniákat kiemeltük és azokat leoltottuk, ezután a sejteket 0,5 ml 1 M MgSO4-tal és 1 ml 10% maltózzal kiegészített, ionmentes vízzel készített, 50 ml LB táptalajban növesztettük. Az egy éjszakán át 30 °C-on végzett tenyésztés után a sejteket centrifugálással (2000 rpm, 5 perc, szobahőmérsékleten) összegyűjtöttük, és 10 mM MgSO4-ban OD60o-on mérve 0,5 értéknek megfelelő koncentrációban újra felvettük.
A gyártó által biztosított lambda fágot SM pufferrel [az 1 liter törzsoldatot úgy készítettük el, hogy az 5,8 g NaCI-ot, 2,0 g MgSO4xH2O-ot, 50 ml 1 M TRISZ-HCIot, pH=7,5, és 5 ml 2% (térfogat%) zselatint tartalmazott] 10-105-szeres tartományban hígítottuk, és mindegyik hígítás 2 μΙ-éhez 10 mM MgSO4-ban 400 μΙ gazdasejtet (ODgoo-on mérve körülbelül 0,5) adtunk. Az eredményül kapott elegyet 15 percig 37 °C-on inkubáltuk azért, hogy a fágok sejtekhez tapadása végbemenjen, majd a fedőagar (0,75% LBM agaróz, 48 °C-os) hozzáadása után az elegyeket két-két LBM agaróz lemezre öntöttük. Az eredmények azt mutatják, hogy a fág törzsoldatának titere 3*10® plakk-képző egység (PFU)/pl.
A friss gazdasejteket a fentiekben leírtaknak megfelelően a könyvtár szűrése előtt készítettük el. Hozzávetőleg 50 000 fág plakk-képző egységet adtunk 600 μΙ gazdasejthez (OD60o-on mérve körülbelül 0,5), majd
6,5 ml 0,75% LBM agarózt (48 °C-os) öntöttünk rá. Az elegyet agarózlemezeken szétterítettük, amelyeket ezután hozzávetőleg 8 óráig 37 °C-on inkubáltuk. A fedőagaróz nitro-cellulóz-membránokhoz történő tapadásának megakadályozására a lemezeket ezután 5 óra alatt 4 °C-osra hűtöttük. A BA-85, 0,45 pm pórusméretű (S+S, Keene, NH) membránokat a lemezekre helyeztük, és az átvitelt 2 percig folytattuk. A membránokat a lemezekről eltávolítottuk, és az átvitt DNS-t 2 percig 1,5 M NaCI/0,5 M NaOH-dal denaturáltuk. A szűrőket 5 percig 1,5 M NaCI/1,0 M TRISZ-HCI-dal (pH=8,0) Whatman 3-MM papírra lenyomatoltuk, és vákuumban 80 °C-on hozzávetőleg 1,5-2 óráig sütöttük.
A humán EF-1a cDNS-szekvenciát [Uetsuki és munkatársai: J. Bioi. Chem., 264, 5791-5798 (1989)], amiről előzőleg kimutatták, hogy 95%-ban azonos a CHO EF-1a kódolórégíójával [Hayashi és munkatársai: J. Biochem., 106, 560-563 (1989)], a könyvtár szűrésére próbaként használtuk, és az alábbiaknak megfelelően állítottuk elő. Az 1,4 kb nagyságú EF-1a próba az M0107 plazmidból származott, ez egy EcoRI helyre inszertált EF-1a cDNS-t tartalmazó pRc/CMV vektor (Invitrogen, San Diego, CA). Azért, hogy először az elvárt humán cDNS M0107 plazmidban való jelenlétét megerősítsük, az inszertált szekvenciát 3'- és 5’-vektorprimerekkel szekvenáltuk.
94-17 AGGCACAGTCGAGGCTGATC (2. számú szekvencia)
94-18 TTCCAGGGTCAAGGAAGGCA (3. számú szekvencia)
Az inszert első 263 bp-ja nagyobb mint 90%-os azonosságot mutatott a publikált humán EF-1a kódolószekvenciájával, és míg 3'-végét nehéz volt pontosan meghatározni, addig rövid szakaszokat a várt szekvenciának megfelelően lehetett sorba rendezni. Ezen elrendezések kombinálásával megállapítottuk, hogy a plazmid a kívánt szekvenciát kódolta.
EcoRI-emésztéssel a plazmidból eltávolítottuk a teljes humán inszertet, és a QIAGEN QIAquick Gél Extraction készlet felhasználásával, a gyártó által javasolt eljárással, az 1,4 kb nagyságú cDNS-csíkot kétszer tisztítottuk. A DNS-t 50 pl TE-be eluáltuk, az eredményül kapott oldatot egy Microcon-10-ben (Amicon, Beverly, MA) 25 μΙ-re koncentráltuk, és az egyik aliquotját, a Boehringer Mannheim Random Prímed DNA jelölőkészlete segítségével, a gyártó által ajánlott eljárás szerint, 32P-a-dTTP-vel és 32P-a-dCTP-vel jelöltük. A beépületlen nukleotidok eltávolítása érdekében a jelölt próbát G50 spin oszlopon tisztítottuk, a tisztított és a tisztítatlan (pre-spin) próbák aliquotjainak összevetése 46%-os radioaktív jelbeépülést, 5*105 szám/perc/μΙ beütést mutatott.
A fentiekben leírtaknak megfelelően készített nitrocellulóz-membránokat a próbákkal a következőképpen vizsgáltuk. A prehibridizációs/hibridizációs puffer törzsoldatait elkészítettük, ezek összetétele a következő:
22,5 ml 20 X SSC, 30,0 ml 50 X Denhardt-féle oldat, 3,0 ml 1 M foszfátpuffer (pH=6,8) (69 ml 1 M NaH2PO4, 31 ml 1 M Na2HPO4), 0,75 ml 20% SDS és 78,75 ml desztillált H2O. Az előhibridizációhoz az 1,4 ml 10 mg/ml lazacsperma-DNS-t (Stratagene) 5 percig 0,6 ml desztillált H2O-dal forraltuk, ezután 7 ml desztillált H2O-ot és 72 ml puffertörzsoldatot adtunk hozzá. A szűrőket 65 °C-on minimálisan két óráig az előhibridizációs pufferben inkubáltuk.
A hibridizációhoz 30 μΙ próbát, 200 μΙ 10 mg/ml lazacsperma-DNS-t és 770 μΙ desztillált vizet összekevertünk, 5 percig forraltunk, ezután 36 ml puffertörzsoldatot és 3 ml desztillált vizet adtunk még hozzá. Az előhlbridizációs oldatot a szűrőkről eltávolítottuk, a hibridizációs puffért hozzáadtuk, és a szűrőket 65 °C-on egy éjszakán át inkubáltuk. A hibridizáció után a szűrőket 3 óráig 65 °C-on a 2 X SSC-t és 0,1% SDS-t tartalmazó puffer háromszori cseréje mellett mostuk, és ezután 48 óráig autoradiografáltuk.
pozitív kolóniát azonosítottunk, és ezeket egyenként 20 μΙ kloroformot tartalmazó 1 ml SM-pufferbe helyeztük. Az egy vagy több intronhiánnyal bíró pszeudogének előfordulási lehetőségének kizárására a PCR-primereket úgy terveztük, hogy azok egyszerre két intront határoljanak: a 95-136 primer (4. számú szekvencia) és a 95-137 primer (5. számú szekvencia) a 2-es és 3-as intront íveli át; a 95-138 primer (6. számú szekvencia) és a 95-139 primer (7. számú szekvencia) a 3-as és 4-es intront íveli át; a 95-140 primer (8. számú szekvencia) és a 95-141 primer (9. számú szekvencia) a 4-es és 5-ös intront íveli át; és a 95-142 primer (10. számú szekvencia) és a 95-143 primer (11. számú szekvencia) a 6-os és a 7-es intront íveli át;
HU 225 764 Β1
95-136 (4. számú szekvencia) GCCACCTGATCTACAAATGT
95-137 (5. számú szekvencia) GAGATACCAGCCTCAAATTC
95-138 (6. számú szekvencia) ATGTGACCATCATTGATGCC
95-140 (8. számú szekvencia) GTTGGAATGGTGACAACATG
95-141 (9. számú szekvencia) CAGGTTTTAAAACACCAGTC
95-142 (10. számú szekvencia) AATGACCCACCAATGGAAGC
95-143 (11. számú szekvencia) ACAGCAACTGTCTGCCTCAT
A CHO EF-1a templát-DNS felhasználásakor a PCR-termék előre jelzett mérete a publikált humán EF-1a szekvenciában lévő intronok méretén és helyzetén alapult. Mindegyik PCR-reakcióelegy 2 μΙ fágot, a megfelelő pár mindegyik primeréből 2,5 μΙ-t (100 pg/ml), 2 μΙ 2 mM dNTP-keveréket, 2,5 μΙ 10 X PCR-puffert (Roche Molecular Systems, Branchburg, NJ), 1,5 μΙ 25 mM MgCI2-ot, 0,125 μΙ Taq polimerázt (5 egység/μΙ) (Perkin-Elmer) és 11,8 μΙ desztillált H2O-ot tartalmazott. A sokszorozást 4 percig 94 °C-on végeztük, ezt követte 30 ciklus, mely 1 percig 90 ’C-on, 2 percig 50 °C-on, és 4 percig 72 ’C-on történt. A sokszorozott terméket 1,2% agarózgélen 1 X TEA-pufferben választottuk szét. A 47 pozitív plakk közül 3-ról azt találtuk, hogy az igazi, mindegyik intront tartalmazó géneket kódolja (számaik: 2, 7 és 40), és a három pozitív mintát harmadszori szűrésnek is alávetettük. A lemezeléshez a tenyészeteket a fentiekben leírtaknak megfelelően készítettük el, mindhárom pozitív klón törzsoldatait 10-105-szeresére hígítottuk. Mindegyik törzsoldatból 20-40 plakkot izoláltunk, és PCR-es szűrés után a következő eredményeket kaptuk. A 2-es klón a 20 újraszűrt kiónja közül kettő pozitív volt (jelük: 2.12 és 2.17), a 7-es klón a 40 újraszűrt kiónja közül egy pozitív volt (jele: 7.44), a 40-es klón a 40 újraszűrt kiónja közül egy szintén pozitív volt (jele: 40.24). A következőkben leírtaknak megfelelően a négy minta mindegyikéből fág DNS-t izoláltunk.
Az XL-1 Blue MRA (P2) gazdasejteket LB agarózra csíkoztuk és egy éjszakán át 37 °C-on tenyésztettük. 50 ml LB táptalaj (ami 0,2% maltózt és 10 mM MgSO4ot tartalmazott) leoltáshoz kiválasztottunk egy kolóniát, és a tenyészetet 30 °C-on egy éjszakán át növesztettük. A sejteket szobahőmérsékleten végzett, 5 percig tartó, 2000 rpm-es centrifugálással egy asztali centrifugában összegyűjtöttük, és a sejteket 50 ml 10 mM MgSO4-ban felvettük. Az újraszuszpendált gazdasejteket (50 μΙ) mindegyik pozitív fág törzsoldatának 100 μΙével fertőztük, és az elegyet a fágok sejtekhez történő kapcsolódásának elősegítésére 15 percig 37 °C-on inkubáltuk. Majd hozzávetőleg 500 μΙ LBM táptalajt adtunk hozzá, és az elegyet 2 óráig 37 ’C-on rázattuk. Ezután további 200 μΙ gazdasejtet adtunk, és az inkubálást 37 °C-on további 15 percig végeztük. Afedőagar (8 ml 0,75% LBM agaróz, 48 °C-os) hozzáadása után a keveréket lemezekre öntöttük és egy éjszakán át 37 °C-on tenyésztettük.
Az egy éjszakán át tartó növesztés után mindegyik lemezhez 12 ml lambda hígítóoldatot (10 mM trisz-HCI, pH=7,5, 10 mM MgSO4) adtunk, és a lemezeket óráig gyengén mozgattuk. A hígítóoldatot eltávolítottuk és 10 percig 4000*g-vel egy asztali centrifugában centrifugáltuk. A felülúszó mindegyikéhez 1 μΙ 1 mg/ml RNáz A-t adtunk, és az inkubálást 37 ’C-on 15 percig végeztük. Az egyenlő térfogatú kicsapási puffer (20% PEG 8000, 2 M NaCI, 20 mM trisz-HCI, pH=7,5,10 mM MgSO4) hozzáadása után az inkubációt jégen 1 óráig folytattuk. Miután az elegyet 8000*g-vel 20 percig centrifugáltuk, a felülúszót eltávolítottuk, és a csapadékot 10 percig szobahőmérsékleten szárítottuk. A csapadékot 500 μΙ TE-ben felvettük, és a részecskék eltávolítása érdekében rövid ideig centrifugáltuk. A felülúszót tiszta 1,65 ml-es csövekbe (epitube) tettük át. Hozzávetőleg 2,5 μΙ 20% SDS-t, majd 2,5 μΙ 10 mg/ml proteináz K-t (egy óráig tartó inkubáció 65 ’C-on) és μΙ 5 M NaCI-ot adtunk hozzá. A keveréket egyszer egyenlő térfogatú fenol-kloroform eleggyel és egyszer egyenlő térfogatú kloroformmal extraháltuk. Egyenlő térfogatú izopropanol hozzáadása után -70 ’C-on óráig inkubáltuk, majd a keveréket 15 percig a legnagyobb sebesség mellett mikrocentrifugában (epifuge) centrifugáltuk. A kapott csapadékot 70%-os etanollal mostuk, levegőn megszárítottuk és 100 μΙ TE-ben felvettük.
2. példa
Az EF-1 a szabályozószekvencia szubklónozása
Az EF-1 a DNS inszert méretének meghatározásához a fág DNS-t az 1. példában leírtaknak megfelelően Notl-emésztéssel készítettük el, és az eredményül kapott restrikciós fragmenseket 0,6% 1 X TAE agarózgélben különítettük el. A 2.12 és a 2.17 kiónok egyező hasítási mintázatot mutattak, és az elvárt 19 kb és 10 kb nagyságú szegélyező lambda fragmenseken kívül kb és 4,5 kb nagyságú csíkokat tartalmaztak. A 7.44 és a 40.24 kiónok is azonos hasítási mintázatot mutattak, 12 kb és 7 kb nagyságú inszerteket tartalmaztak, ami a 2.12 és a 2.17 kiónok hasítási információt is figyelembe véve az EF-1 a DNS-ben egy belső Notl restrikciós hely jelenlétére utal. A 2.12 és a 7.44 klónokból származó inszerteket a következő eljárással szubklónoztuk.
Az 1. példában leírtaknak megfelelően készített fág DNS-t (60 μΙ) Notl restrikciós endonukleázzal emésztettük, ezután az emésztett DNS-t 20 μΙ 3 M nátriumacetát és 400 μΙ 100% etanol hozzáadásával kicsaptuk. A kicsapott DNS-t centrifugálással összegyűjtöttük, 200 μΙ 70%-os etanollal mostuk, 15 perc alatt levegőn megszárítottuk, 20 μΙ TE-ben újra felszuszpendáltuk, és 65 ’C-on történő 10 perces hőkezelés után az elektroforézishez 2 μΙ felvitelhez használt pufferben felvettük. A DNS szétválasztását agarózgél-elektroforézissel végeztük, és a 4,5 kb, a 7 kb, a 11 kb és a 12 kb nagyságú csíkokat az agarózból kivágtuk. A DNS-t mindegyik gélcsíkból QIAGEN QIAquick gél extraction készlettel a gyártó által javasolt eljárással extraháltuk. A csíkok tisztaságát és koncentrációját az izolált frag6
HU 225 764 Β1 mensek mindegyikének 5 μΙ-éből 0,6% 1 X TAB agarózgélen való elválasztással megbecsültük.
Az egyedi fragmenseket külön-külön a Notl-gyel emésztett pBluescript SW+ vektorba ligáltuk. A 11 és 12 kb nagyságú fragmensek ligálásakor, a fragmens inszertek beépítése előtt, a linearizált vektort borjú alkalikus foszfatázzal emésztettük. 40 μΙ XL-1 Blue elektrokompetens sejt elektroporálásához mindegyik ligációs elegyből 2 μΙ-t használtunk fel. A transzformált sejteket olyan LBM/carb agaróz lemezekre szélesztettük, amihez lemezenként dimetil-formamidban (DMF) oldott 40 μΙ 5% X-gal-t, és 20 μΙ 0,1 M IPTG-t adtunk. A sejteket egy éjszakán át 37 °C-on inkubáltuk, és reggel a lemezeket 4 °C-ra helyeztük azért, hogy a kék szín intenzitása erőteljesebb legyen.
A második szűrésben a fehér kolóniákat LBM/carb agaróz lemezekre kicsíkoztuk, amelyek a fentiekben leírt mennyiségű X-gal-t és IPTG-t tartalmaztak, és a következő napra kinőtt fehér kolóniákat 3 ml LBM/carbban egy éjszakán át 37 °C-on tenyésztettük. Az egy éjszakán át növesztett, fehér színű kolóniákból származó tenyészetből WIZARD Plus Minipreps DNA Purification rendszerrel (Promega, Madison, Wl) a gyártó által javasolt eljárással plazmidot izoláltunk.
Az izolált plazmid-DNS restrikciós analízise azt mutatta, hogy a 4,5 kb, a 7 kb és a 12 kb nagyságú fragmensek sikeresen beépültek a pBluescript SW+ vektorba, és az eredményül kapott plazmidokat pSK/EF1.4.5-nek, pSK/EF1.7-nek, illetőleg pSK/EF1.12nek neveztük el.
Ezután a plazmidokat a QIAGEN midi prep készlettel, a gyártó által ajánlott eljárással, nagyobb mennyiségben is előállítottuk. A templát-DNS kititrálására a primerek kódolórégióinak felhasználásával (a szekvenciák száma: 4-től -11-ig, az egy vagy több intronhiányos pszeudogének kiszűrésére a primereket a fentiekben leírtak szellemében párosán használtuk) mindegyik új vektorral PCR-t végeztünk. A titrálást azután hajtottuk végre, miután nagy koncentrációknál azt találtuk, hogy mind a három fragmens a teljes EF-1a kódolórégióját tartalmazza, mindez a három plazmidkészítmény közötti lehetséges keresztszennyeződésére utal. A titráláskor a PCR-t a következő összetételű reakcióelegyben végeztük: 2,5 μΙ templát-DNS (0,001, 0,01, 0,1,1 vagy 10 ng/μΙ koncentrációkban), valamint 2,5 μΙ 10 X PCR-puffer (Perkin-Elmer), 2,0 μΙ 2 mM dNTPkeverék, 1,5 μΙ 25 mM MgCI2, 0,125 μΙ Taq polimeráz (Perkin-Elmer) és 11,4 μΙ desztillált H2O. A sokszorozást 4 percig 94 °C-on, majd 30 ciklusban ciklusonként 1 percig 90 °C-on, 2 percig 50 °C-on és 4 percig 72 °C-on végeztük. Az eredmények azt mutatják, hogy az EF-1a kódolórégió a 4,5 kb és a 7 kb nagyságú fragmensek belsejében helyezkedik el.
Mindegyik inszert restrikciós térképét Stratagene FLASH Nonradioactive Gene Mapping készlettel állapítottuk meg, amit a Lambda FIX II® vektor alkalmazásához terveztek. A fág DNS helyett a fentiekben leírt pSK vektorokból a Notl-gyel kivágott plazmid-DNS-t használtuk fel. A térképezési eljárás a gyártó által ajánlottal lényegében megegyezett. Röviden, a T3 (a szekvencia száma: 14) és a T7 (15. számú szekvencia) primerszekvenciák helyzetének megállapításához, amelyek mindegyik inszert Notl helyének közelében találhatók, a plazmidokat az M13 (12. számú szekvencia) és az M13 reverz primerekkel (13. számú szekvencia) (ezek a pBluescript SW+ többszörös klónozási régióival komplementerek) szekvenáltuk.
M13 GTAAAACGACGGCCAGT (12. számú szekvencia)
M13rev GGAAACAGCTATGACCATG (13. számú szekvencia)
T3 AATTAACCCTCACTAAAGGG (14. számú szekvencia)
T7 GTTAATACGACTCACTATAGGGC (15. számú szekvencia)
A T7 és a T3 primereket a géntérképezésnél próbaként használtuk. Mivel az EF-1a inszertről kimutattuk, hogy egy belső Notl hellyel rendelkezik, a fragmenspárok (4,5 kb/11 kb és 7 kb/12 kb) előreláthatóan a primerszekvenciák egyikét vagy másikát tartalmazzák, és így meghatároztuk, hogy a 4,5 és a 12 kb nagyságú inszertek a T7 primerszekvenciát, míg a 7 kb nagyságú inszert a T3 szekvenciát tartalmazza.
Az EF-1a kódolórégióját tartalmazó 4,5 kb és 7 kb nagyságú fragmenseket Notl-emésztéssel vágtuk ki a vektorból. Az emésztett DNS-t agarózgélen elkülönítettük, az elkülönített fragmenseket a gélből kivágtuk, és mindegyik DNS-t QIAGEN QIAquick Gél Extraction készlet felhasználásával, a gyártó által javasolt eljárással, a gélcsíkokból extraháltuk. A térképezést úgy végeztük, hogy a részleges restrikciós emésztésekben hét különböző enzimet használtunk fel. A reakciók termékeit agarózgélen elkülönítettük, a DNS-t DuralonUV Nylon membránra vittük át, és a próbákat T3 vagy T7 primerek felhasználásával végeztük. A csíkok méretét meghatároztuk, és a restrikciós térképeket megszerkesztettük.
A pSK/EF1.7 plazmidot az eredetileg a PCR-szűréshez tervezett belső primerekkel (a szekvenciák száma: 4-től -11-ig, az előzőekben leírt 95-136-95-143 primerek) szekvenáltuk, tettük ezt azért, hogy az előzőleg azonosított fehérje génszekvenciájában biztosak legyünk. A kódolórégió irányát meghatároztuk, és egy további prímért terveztünk a belső Notl hely szekvenálásához. A teljes kódolórégió szekvenciáját meghatároztuk, amit ezután a Hayashi és munkatársai által leírt várható cDNS-szekvenciával egybevetettünk [Hayashi és munkatársai: J. Biochem., 106, 560-563 (1989)]. A szekvenciaanalízis megerősítette, hogy az izolált DNS valóban ugyanazt az EF-1a szekvenciát kódolja, mint amit Hayashi és munkatársai leírtak [Hayashi és munkatársai: J. Biochem., 106, 560-563 (1989)]. Ráadásul az első exon szekvenciája 5’-végén azonos volt a korábban izolált hörcsög EF-1 a cDNS-szekvenciával [Hayashi és munkatársai: J. Biochem., 106, 560-563 (1989)], és hét intront azonosítottunk, amelyek hasonló struktúrát adtak, mint az ismert humán homológ.
A 7 kb nagyságú fragmens szekvenciája és restrikciós térképe azt mutatta, hogy az 5’ szegélyezőintron egy része és a promoter a 12 kb nagyságú fragmens
HU 225 764 Β1 belső Notl helyéhez képest 5’-irányban helyezkedik el. A belső Notl helyhez képest 5’-irányban lévő Spel/Notl 3 kb nagyságú fragmenst a 12 kb nagyságú fragmensből kivágtuk, és az előzőleg ugyanezekkel az enzimekkel emésztett pBluescriptSK+ vektorba szubklónoztuk. Az eredményül kapott plazmidot pSK/EF1.3-nak neveztük. A restrikciós helyek megerősítésére a 3 kb nagyságú fragmenst a fentiekben leírtaknak megfelelően Kpnl és Clal restrikciós endonukleázokkal térképeztük és az Erase-a-Base készlettel (Promega, Madison, Wl) szekvenáltuk, az 5' és a 3' kinyúló végek elkészítéséhez a Clal, illetőleg a Kpnl helyeket használtuk fel. A szekvenciaanallzis olyan régiókat mutatott, amelyek promotert, TATA boxot és az 5’ nem transziáit szegélyezőrégióban egy 0,9 kb nagyságú intront tartalmazott, ez utóbbi ugyanolyan hosszú volt, mint a humán génben lévő első intron [Uetsuki és munkatársai: J. Bioi. Chem, 264, 5791-5798 (1989)]. A CHEF1 promoter és az 5’ intron szekvenciáját az 1-es szekvenciaszámon tettük közzé, az intron 2699-től 3641-ig tartó nukleotidokat tartalmaz.
3. példa
A CHEF szabályozó DNS jellemzése
A hörcsög EF-1a gén 5’-irányú, ATG startkodont tartalmazó szekvenciáját az 1-es számon tettük közzé. A legtöbb azonosítható transzkripciós faktor kötőhely az EF-1a gén kezdő ATG kodonjától 5’-irányban lévő 1,56 kb nagyságú Sacl fragmenstől 3'-irányban helyezkedik el. Az expressziós vektorok mindegyike a fentiekben leírt CHEF1 szekvencián kívül a Sacl helytől 5’irányban egy 2 kb nagyságú CHEF1 fragmenst is tartalmaz.
A szekvenálás azt mutatta, hogy a startkodontól 5’irányban, hozzávetőleg 1 kb távolságra, egy tökéletes konszenzus TATA box található, és az 5’-irányban lévő Sacl hely és a TATA box közötti régióban számos potenciális transzkripciós faktor kötőhely van [Boulikas: Crit. Rév. Euk. Gene Exp., 4, 117-321 (1994)], beleértve az Sp1 helyeket (16. vagy 17. számú szekvencia), az ATF helyeket (18. számú szekvencia) és az NF-1 helyeket (19. számú szekvencia).
GGCGGG (16. számú szekvencia)
GGGCGG (17. számú szekvencia)
TGACGY(C/A)R (18. számú szekvencia) TTGGCN5_e(T/G)CCR (19. számú szekvencia)
Ugyanúgy, mint a humán EF-1a génnél [Uetsuki és munkatársai: J. Bioi. Chem., 264, 5791-5798 (1989)], a hörcsög EF-1a génje is tartalmaz egy 5’ nem transziáit régióban lévő (UTR) 943 bp nagyságú intront, ami az összekapcsolódás donor- és akceptorszekvenciáinak helyzetéből nyilvánvaló. A Geneworks DNS-analízis-programjának alkalmazásakor az 5' UTR-ben lévő intron szekvenciájáról kimutatták, hogy a humán génben lévő szekvenciával 62%-ban azonos. Az 5’ intron számos potenciális transzkripciós faktor kötőhelyet tartalmaz, számuk durván megegyezik a Sacl hely és a TATA box között lévő kötőhelyekkel, ami arra utal, hogy az EF-1a promoterről történő optimális átírásához az 5’ intron fontos lehet.
A Geneworks DNS-analízis-programjának alkalmazásával kiderült, hogy a CHEF1 szekvencia az 5’ Sacl restrikciós helytől 3’-irányban van, de ez nem tartalmazza azt az intronszekvenciát, ami a humán EF-1a szekvenciával 64%-ban azonos. A humán és a hörcsög szabályozószekvenciáiban lévő Sp1 transzkripciós faktor kötőhelyek összehasonlítását az 1. táblázatban mutatjuk be. A teljes humán EF-1a génszekvenciáját [Uetsuki és munkatársai: J. Bioi. Chem., 264, 5791-5798 (1989)] a 29-es számon tettük közzé.
1. táblázat
Az Sp1 helyek távolsága a TATA boxtól
A nukleotidok helyzete
Hörcsög Humán
-424 -335
-304 -220
-183 -208
-170 432
-151 476
-135 573
-26 581
63 690
156
168
257
261
425
495
589
594
688
4. példa
Az expressziós plazmidok előállítása A következő példákban használt plazmidok közül többet a következő eljárásokkal állítottunk elő.
A pSV2-dhfr plazmidot (ATCC hozzáférési száma:
37146) Sphl/BamHI restrikciós enzimekkel emésztettük, és az 1,8 kb nagyságú dihidrofolát-reduktázt (DHFR) kódoló fragmenst (1-es fragmens) tisztítottuk. A DHFR-t kódoló fragmens az SV40 promoter/operátor és a dhfr génhez viszonyítva 5’- és 3'-irányban elhelyezkedő poliadenilációs szekvenciákat tartalmazott. A pSL1190 plazmidot (Pharmacia) Hindlll-mal emésztettük, a kinyúló végeket a Hindlll helyek megsemmisítése érdekében Klenow-val feltöltöttük, és a csonka végű DNS-eket újra ligáltuk, az így kapott pSL1190H plazmidot ezután Sphl/BamHI enzimekkel emésztettük, és a 3,4 kb nagyságú fragmenst megtisztítottuk (2-es fragmens). A pSL1190H-dhfr kialakítása érdekében a pSV2-dhfr 1,8 kb nagyságú fragmensét (1-es
HU 225 764 Β1 fragmens) a pSL1190H 3,4 kb nagyságú fragmenséhez (2-es fragmens) ligáltuk.
Több restrikciós hely eltávolítása érdekében a pSL1190H-dhfr plazmidot a következőképpen módosítottuk. A plazmidot először Xbal/Nhel enzimekkel emésztettük (ez az emésztési pár komplementer kinyúló szálakat eredményez), és a lineáris plazmid ismételt ligálásával az Xbal és a Nhel helyeket megszüntettük. A második lépésben a pSL1190H-dhfr plazmidot Hindlll-mal emésztettük, a kinyúló végeket Klenow-val feltöltöttük, és a Hindlll hely megszüntetése érdekében a plazmidot újra ligáltuk. A harmadik lépésben a pSL1190H-dhfr plazmidot Bglll-vel emésztettük, a kinyúló végeket Klenow-val feltöltöttük, és a Bglll hely megszüntetése érdekében a plazmidot újra ligáltuk.
Ezen három lépés eredményeként egy olyan pSL1190H-dhfr plazmidot kaptunk, amelyből az Xbal, Nhel, Hindlll és a Bglll restrikciós helyek hiányoztak. A pSL1190H-dhfr/NXHB plazmidot ezután EcoRI/BamHI-gyel emésztettük, és ezután az NPB1/NPB2 linkért beépítettük [amit az NPB1 és a NPB2 (20. és 21. számú szekvencia) oligonukleotidok összeolvasztásával készítettünk] azért, hogy egy olyan pSL/dhfr/Notl plazmidot nyerjünk, amiben csak egy Notl hasítási hely van.
NPB1 GATCGCGGCCGCGTTTAAACGGATCC (20. számú szekvencia)
NPB2 AATTGGATCCGTTTAAACGCGGCCGC (21. számú szekvencia)
Az eredményül kapott pSL/dhfr/Notl plazmidot Asp718/BamHI-gyel emésztettük, és az 1,8 kb nagyságú DHFR kódolófragmenst kitisztítottuk (3-as fragmens). A pRc/CMV plazmidot (Invitrogen, San Diego, CA) a CMV-promoter és a borjú növekedési hormon (BGH) poliadenilációs DNS-ének eltávolítása érdekében Asp718/Bglll-vel emésztettük, és a 3,7 kb nagyságú fragmenst tisztítottuk (4-es fragmens). A pRc/DHFR/Notl plazmid előállításához az 1,8 kb nagyságú, DHFR-t kódoló, pSL/dhfr/Notl fragmenst az SV40 promoter/operátorral és a poliadenilációs szekvenciával (3-as fragmens) együtt hozzáligáltuk a 3,7 kb nagyságú pRc/CMV fragmenshez.
A pRc/CMV plazmidot Asp718/Xbal-gyel emésztettük, és a 0,8 kb nagyságú fragmenst, ami a BGH poliadenilációs DNS-t kódolja, tisztítottuk (5-ös fragmens). A pRc/DHFR/Notl plazmidot BamHI/Asp718-cal emésztettük, és a 4 kb nagyságú fragmenst, a DHFRrel, az SV40 promoter/operátorral és a poliadenilációs szekvenciákkal, tisztítottuk (6-os fragmens). A pCEP4 plazmidot (Invitrogen, San Diego, CA) Bglll/Sacl-gyel emésztettük, és a 0,7 kb nagyságú fragmenst, ami a CMV-promotert kódolja, tisztítottuk (7-es fragmens). A pDC1 plazmid kialakítása érdekében a 0,8 kb nagyságú pRc/CMV fragmenst (5-ös fragmens), a 4 kb nagyságú pRc/DHFR/Notl fragmenst (6-os fragmens), a 0,7 kb nagyságú pCEP4 fragmenst (7-es fragmens) és a szintetikus Sacl/Xbal adaptorfragmenst egy négyutas ligációban egyesítettük. Az adaptert az SXP1 és az SXP2 oligonukleotidok összeolvasztásával készítettük el.
SXP1 (22. számú szekvencia)
5'-CGTTTAGTGAACCGTCAGATCTACATAACAACATTCCTC
CTCTAAAGAAGCCCCAAGCTTGATATCTGCAGAATTCT-3’
SXP (23. számú szekvencia)
5’-CTAG AG AATTCTGC AG AT ATC AAG CTTGGGGCTTCTITAGAG
GAGGAATGTTGTTATGTAGATCTGACGGTTCACTAAACGAGCT-3'
Ezért a pDC1 plazmid a CMV-promotert, egy polilinkerrégiót, egy BGH-ból származó poliadenilációs helyet, valamint az SV40 promoter szabályozása alatt álló dhfr gént és az SV40 összekapcsoló/poliadenilációs szekvenciát tartalmazza.
A pDC1 plazmidot Xhol-gyel emésztettük, a 4,5 kb nagyságú fragmenst, amiből a CMV-promoter és a BHG poliadenilációs DNS hiányzik, izoláltuk és a pDCil plazmid kialakításához ligáltuk. A pDCil plazmidot ezután BamHI/Xhol-gyel emésztettük, és a 4,5 kb nagyságú fragmenst tisztítottuk (8-as fragmens). A pDCi2 plazmid kialakításához a 4,5 kb nagyságú pDCil fragmenst (8as fragmens) a BamHI/Sall-emésztett PCR-fragmenshez ligáltuk, ami a CMV-promoter részleges szekvenciáját kódolja, és amit a 96-13 és a 96-14 primerek felhasználásával készítettünk (a pDC1 plazmidot templátként használtuk fel).
Primer 96-13 (24. számú szekvencia)
5’-AGTTCAGTCGACGGCGCGCCAACCCGGGAATCC
GGACGGGATCTATACATTGAATCAATATTGGCA-3’ Primer 96-14 (25. számú szekvencia) ATGTCAGGATCCACGCGGAACTCCATATATGGGCTATGAACT
A pDCi2 plazmidot Asp718/Spel-gyel emésztettük, és a 4,2 kb nagyságú fragmenst, ami a DHFR-t az SV40 promoter/operátor és a poliadenilációs szekvenciákat tartalmazza, tisztítottuk (9-es fragmens), és a pDC1 plazmidot Asp718/Spel-gyel emésztettük, és az
1,5 kb fragmenst, ami a részleges CMV-promoter DNS-t a BGH poliadenilációs jellel együtt tartalmazza, tisztítottuk (10-es fragmens). A pDC31 plazmid kialakításához a 4,2 kb pDCi2 fragmenst (9-es fragmens) az
1,5 kb pDC1 (10-es fragmens) fragmenshez ligáltuk. A pDC31 plazmid a pDC1 plazmidtól abban különbözik, hogy több új restrikciós helyet építettünk bele, beleértve a CMV-promoter 5’-végén a Smal és az Ascl hasítási helyeket. A pDC31 plazmidot Notl-gyel emésztettük, a DNS kinyúló végét T4 polimeráz felhasználásával megszüntettük, és a pDC36 plazmid létrehozása és a Notl hely eltávolítása érdekében ismét ligáltuk. A pDC36 plazmid ugyanolyan, mint a pDC31 plazmid, de már Notl helyet nem tartalmaz.
A pDC36 plazmidot Apal/BamHI-gyel emésztettük, a kinyúló végeket feltöltöttük, és a pDC38 plazmid létrehozásához az emésztett plazmidot újra ligáltuk. A pDC38 plazmid ugyanolyan, mint a pDC36 plazmid, azzal a különbséggel, hogy a borjú növekedési hormon poliadenilációs szekvenciáját tartalmazó Apal/BamHI fragmenst eltávolítottuk belőle. A pDC38 plazmidot
HU 225 764 Β1
Smal/HindlII-mal emésztettük, és a 4,6 kb nagyságú fragmenst, amiből a CMV-promoter DNS hiányzik, tisztítottuk (11-es fragmens).
A pSK/EF1.3 plazmidot EcoRV/Notl/Pvul-gyel emésztettük, és a 2,9 kb nagyságú fragmenst, ami a CHEF1 promotert és az 5'-irányú DNS-szekvenciát tartalmazza, tisztítottuk (12-es fragmens). A Bluescript SW+ll(pSK+) plazmidot Notl-gyel emésztettük, és a
2,9 kb fragmenst tisztítottuk (fragmens 13). A pSK/EF1.7 plazmid kialakításához a lambda fág 7.4ből származó 7 kb nagyságú NotI fragmenst a
2,9 pSK+ fragmenshez ligáltuk (13-as fragmens).
A pSK* plazmidot HindlII/Notl-gyel emésztettük, és a 2,9 kb nagyságú fragmenst tisztítottuk (14-es fragmens). A pSK/EF1.7 plazmidot Notl/Ncol-gyel emésztettük, és a 620 bp nagyságú fragmenst, ami a CHEF1 5' nem transziáit intron egy részét tartalmazza, tisztítottuk (15-ös fragmens). Az 5' intron maradék részét tartalmazó 123 bp nagyságú HindlII/Ncol-emésztett PCR-fragmenst, amit a 96-36 és a 96-45 primerekkel és a pSK/EF1.12 templáttal készítettünk el, tisztítottuk (16-os fragmens).
Primer 96-36 (26. számú szekvencia)
GGCTTAGCTCCGAGGAGGG
Primer 96-45 (27. számú szekvencia)
CGTGACAAGCTTGGTTTTCACAACAC
A teljes CHEF1 5' intront tartalmazó pSK/5’EF-1 plazmid előállításához a 2,9 kb pSK+ fragmenst (14-es fragmens), a 620 bp pSK/EF1.7 fragmenst (15-ös fragmens) és a 123 bp Hindlll/Ncol fragmenst (16-os fragmens) egymáshoz ligáltuk.
A pSK/5'EF-1 plazmidot HindlII/Notl-gyel emésztettük, és a 0,7 kb nagyságú 5' intront tartalmazó fragmenst tisztítottuk (17-es fragmens). A pDEF1 plazmid létrehozásához a 4,6 kb pDC38 fragmenst, amiből a CMV-promoter (11-es fragmens) hiányzik, a 2,9 kb fragmenst a CHEF1 promoter és az 5’-irányú szekvenciákkal (12-es fragmens) és a teljes 5’ intront tartalmazó 0,7 kb nagyságú pSK/5'EF-1 fragmenst (17-es fragmens) egy háromutas ligálásban egyesitettük. így a pDEF1 plazmid az 5' CHEF1 szabályozó DNS-t, a dhfr gént és az SV40 replikációs origót tartalmazza, amely utóbbi nagy kópiaszámú replikációt biztosít egy SV40 T-antigénnel transzformált sejtvonalban.
A pDEF1 plazmidot Hindill-mal emésztettük, a kinyúló végeket feltöltöttük, ezután a plazmidot Notl-gyel emésztettük, és a 2,6 kb nagyságú fragmenst, ami a CHEF1 promotert és az 5’-irányú DNS-szekvenciákat, valamint a részleges 5’ intronszekvenciát tartalmazza, tisztítottuk (18-as fragmens). A pDEF1 plazmidot Notl/Asp718-cal emésztettük, és az 1,3 kb nagyságú fragmenst, ami az 5’ intron maradék részét tartalmazza, tisztítottuk (19-es fragmens). A pDC38 plazmidot Smal/Asp718-cal emésztettük, és a DHFR-t kódoló 4 kb nagyságú fragmenst, ami ezenkívül az SV40 promoter/operátor és a poliadenilációs DNS-t is tartalmazza, tisztítottuk (20-as fragmens). A pDEF2 plazmid kialakításához a 2,6 kb pDEF1 fragmenst (18-as fragmens), az 1,3 kb pDEF1 fragmenst (19-es fragmens) és a 4 kb pDC38 fragmenst (20-as fragmens) egy háromutas ligációban egyesítettük. Az Escherichia coli XL-1 Blue törzsben lévő pDEF2 plazmidot 1997. március 4-én az American Type Culture Collection letéteményes szervnél (12301 Parklawn Drive, Rockville, MD 20852, hozzáférési száma: 98343) letétbe helyeztük. A pDEF2 plazmid abban különbözik a pDEF1 plazmidtól, hogy a CHEF1 TATA boxtól 5’-irányban lévő 0,3 kb Hindlll/Spel fragmensét eltávolítottuk, és polilinkerrégiójában csak egy Hindlll helyet tartalmaz. A pDEF2 plazmidot azokban az esetekben használtuk, amikor az expresszálandó gén saját poliadenilációs helyet tartalmazott.
A plazmid linearizálásához a pDFF2 plazmidot Asp718/Xbal-gyel emésztettük, de ez az emésztés a replikációs origót is eltávolítja, ezután a 7,4 kb nagyságú fragmenst tisztítottuk (21-es fragmens). A pDC1 plazmidot Asp718/Xbal-gyel emésztettük, és a 0,8 kb nagyságú fragmenst, beleértve az origóáthelyezés vagy a DNS-replikáció, valamint a BGH poliadenilációs szekvenciákat, tisztítottuk (22-es fragmens). A 7,4 kb nagyságú pDEF2 fragmenst (21-es fragmens) és a 0,8 kb pDC21 fragmenst (22-es fragmens) a pDEF10 plazmid kialakítása érdekében egyesítettük, az eredményül kapott plazmid ugyanúgy különbözik a pDEF1-től, mint ahogy a pDEF2-től. A pDEF10 a pDEF2-től abban különbözik, hogy a pDEF10 3’-végi polilinkerén lévő borjú növekedési hormon génből származó poliadenilációs hellyel rendelkezik.
A plazmid linearizálásához a pDEF10 plazmidot HindlII/Xbal-gyel emésztettük, és a 8,2 kb nagyságú fragmenst tisztítottuk (23-as fragmens). A humán kemokin-makrofág eredetű kemokint (MDC) kódoló pDC1/MDC plazmidot HindlII/Xbal-gyel emésztettük, és az MDC-t kódoló 0,4 kb fragmenst tisztítottuk (24-es fragmens). A 8,2 kb pDEF10 fragmens (23-as fragmens) ligálása a 0,4 kb nagyságú pDC1/MDC fragmenssel (24-es fragmens) a pDEF10/MDC.1 plazmid kialakításához vezetett.
A pRc/CMV plazmidot BamHI-gyel emésztettük, a kinyúló végeket Klenow-val feltöltöttük, a plazmidot Asp718-cal emésztettük, és az 1,5 kb nagyságú fragmenst tisztítottuk (25-ös fragmens). A pDC1 plazmidot Notl-gyel emésztettük, a kinyúló végeket Klenow-val feltöltöttük, a plazmidot Asp718-cal emésztettük, és a
3,9 kb nagyságú fragmenst tisztítottuk (26-os fragmens). Az 1,5 kb pRc/CMV fragmenst (25-ös fragmens) a pNCX plazmid kialakítása érdekében a 3,9 kb nagyságú pDC1 fragmenshez (26-os fragmens) ligáltuk.
A pNCX plazmid megegyezik a pDC1 plazmiddal, azzal az eltéréssel, hogy a dhfr gént kicseréltük a neomicinrezisztencia (NeoR)-génre. A pNCX plazmidot Asp718/Pvul-gyel emésztettük, és a 2,1 kb nagyságú fragmenst tisztítottuk (27-es fragmens). A pDEF1 plazmidot Asp718/Pvul-gyel emésztettük, és az 5,9 kb nagyságú fragmenst tisztítottuk (28-as fragmens). A 2,1 kb pNXC fragmenst (27-es fragmens) a pNEF1 plazmid kialakítása érdekében az 5,9 kb pDEF1 fragmenshez (28-as fragmens) ligáltuk. A pNEF1 plazmid a pDEF1 plazmidtól abban különbö10
HU 225 764 Β1 zik, hogy a bakteriális neomicinrezisztencia-gént hordozza, amely a neomicin- vagy a G418-rezisztenciát kódolja. A pNEF1 plazmidba a kívánt gének inszertálását általában Hindi ll/Xbal-gyel emésztett fragmensek felhasználásával egy háromutas ligációban végeztük, miután a plazmidot részlegesen Hindlll-mal emésztettük, mivel a plazmidnak két Hindlll helye van.
5. példa
A DG44 sejtek transzfektálása és a termelés mérésének vizsgálati módszere A DG44 sejtek egy adott plazmiddal történő transzfekciójához 50-100 pg plazmidot Pvul vagy Ascl restrikciós enzimekkel végzett emésztéssel linearizáltunk. Ahol egyszerre két plazmidot használtunk a CHO-sejtek transzfekciójához, a plazmidot emésztetlenül hagytuk. A transzformáció előtt a plazmidokat etanollal kicsaptuk és kétszer 70% etanollal mostuk. A DNS-üledéket rövid idő alatt megszárítottuk és 400 pl steril desztillált vízben felvettük. A felszuszpendált DNS-hez 400 μΙ steril 2 X HeBS-t adtunk (40 mM HEPES-NaOH, pH=7,0; 274 mM NaCI; 10 mM KCI; 1,4 mM Na2HPO4; 12 mM dextróz). A nem transzfektált DG44 sejteket hipoxantinnal (0,01 mM végkoncentrációban) és timidinnel (0,0016 mM végkoncentrációban) kiegészített DMEM/F-12 médiumban tenyésztettük, ezt „HT”-nek neveztük el. A nem transzfektált és a transzfektált DG44 sejtek növesztésekor a táptalajhoz 5-10 térfogat% végkoncentrációig dializált FBS-t adtunk. A transzfekcióhoz a DG44 sejteket kezelt 150 cm2-es polisztirén szövettenyésztő edényekben (Corning) körülbelül 50%-os vagy annál kisebb telítettségig növesztettük. A tenyészedényből a felülethez nem tapadt sejteket tenyészfolyadék-leszívással eltávolítottuk, majd a letapadt sejtekhez kalcium-magnézium-mentes foszfáttal puffereit sóoldatban (CMF-PBS: 2,7 mM KCI;
1,5 mM KH2PO4; 137 mM NaCI; 8,1 mM Na2HPO4) oldott, 0,0125%-os besugározott tripszines oldatból (Worthington Biochemical Corporation) 4 ml-t adtunk, és 37 °C-on több percig inkubáltuk. Ezután a foetalis borjúszérumot tartalmazó tenyészfolyadékból 4 ml-t adtunk, a sejtek koncentrációját meghatároztuk, és a 2*107 sejtet tartalmazó aliquot részeket centrifugálással ülepítettük. Az üledékeket CMP-PBS-ben egyszer mostuk, és a HeBS-t és a kívánt plazmid-DNS-t tartalmazó 0,8 ml oldatban újra felvettük. A felszuszpendált sejteket szobahőmérsékleten egy 0,4 cm-es Gene Pulser küvettába (Bio-Rad) átraktuk, és ezt egy Bio-Rad GenePulser elektroporációs készülékbe helyeztük. A sejteket szobahőmérsékleten, 290 V és 960 pFD (9-11,5 ms pulzus) kondenzátorfeltöltési értéknél elektroporáltuk. A sejteket körülbelül 10 percig a küvettában tartottuk, mielőtt a 10 ml 5-10% dializált FBS-sel és HT-vel kiegészített DMEM/F-12-t hozzáadtuk. A pusztulási rátát ezen a ponton meghatároztuk (tripánkékes kizárási teszt), és ez tipikusan körülbelül 50%-nak adódott. A sejteket ezután centrifugálással ülepítettük, majd 2 ml 5-10% dializált FBS-sel és HTvel kiegészített DMEM/F-12-t („nem szelektív táptalaj”) adtunk hozzá, és 10 cm2-es polisztirol szövettenyésztő lemezekbe vittük át. Két napig tartó növesztés után, ez általában elég a telítettség eléréséhez, a sejteket a fentiekben leírt tripszines kezeléssel a lemezek felületéről eltávolítottuk, és az 5-10% dializált FBS-sel kiegészített, de HT-t nem tartalmazó, DMEM/F-12-ben („szelektív táptalaj”) készített különböző hígításokat a 10 cm2-es lemezekbe kiraktuk. Körülbelül két hét után a lemezekből a transzfektált kolóniákat (tipikusan több mint 1000 mindegyik transzfekciónál) a fentiekben leírt tripszines kezeléssel eltávolítottuk, majd a szelekciós táptalaj hozzáadása után a sejtek koncentrációját meghatároztuk. Mindegyik transzfekciónál a 10 ml szelektív táptalajt tartalmazó 10 cm2-es lemezekhez legalább 2*106 sejtet adtunk. A sejteket a táptalaj kimerüléséig tartottuk fenn, addigra a túlzsúfoltság miatt a lemezek felületéről a sejtek leváltak. A pusztuló tenyészetekből származó felülúszót az átlagterméktiterre nézve ELISA-val megvizsgáltuk.
6. példa
Rekombináns fehérje termelés
CHEF1 felhasználásával
Az 5. példában leírt DG44 sejteket a 3. táblázatban közzétett, CHEF1-gyel működésében kapcsolt géneket hordozó plazmidokkal transzfektáltuk. Az egyes gének kódjait tartalmazó plazmidokkal transzformált bakteriális törzseket vizsgálatuk után 1997. április 1-jén az American Type Culture Collection letéteményes szervnél (12301 Parklawn Drive, Rockville, Maryland 20852) a 2. táblázatban közzétett hozzáférési számokon letétbe helyeztük.
2. táblázat
A plazmidok hozzáférési száma
A kódolt gén A plazmid neve Hozzáférési száma
ICM3 ellenanyag nehéz lánca pDEF1/ICM3H.2 98381
ICM3 ellenanyag könnyű lánca PNEF1/ICM3L.3 98382
23F2G ellenanyag nehéz lánca PDEF1/F2GH.1 98383
23F2G ellenanyag könnyű lánca PNEF1/F2GL.1 98384
Kitináz pDEFI/CTN.1 98385
Vérlemezke-aktiválófaktor-acetilhidroláz (PAFAH) PDEF2/HPH.4 98386
Makrofágeredetű kemokin (MDC) pDEF10/MDC.1 98387
A transzfektánsok szelekciója után mindegyik transzfektánsból egy kolóniahalmazt (több mint 200) mindegyik lemez felületéről tripszines kezeléssel eltávolítottunk, és mindegyik transzfekcióból azonos számú sejtet újra lemezeltünk, és a sejteket a táptalaj ki11
HU 225 764 Β1 merüléséig tenyésztettük. A felülúszókat eltávolítottuk, és a fehérje mérésére szolgáló módszerrel, ELISA-val vagy enzimes mérési módszerrel vizsgáltuk. Az eredményeket a 3. táblázatban mutatjuk be.
3. táblázat
A fehérjeexpresszió mértéke CHEF1 és CMV szabályozószekvenciák alkalmazásakor
A fehérje titere
A transzfekcióhoz használt gén CMV CHEF1
ICM3 H+L 554 1 862
ICM3 H+L 288 2 153
Hu23F2G H+L 337 1 848
MDC 360 2 100
PAF-AH 590 6 574
Kitináz-1 3200 2 300
Kitináz-2 8900 12 850
A kitinázexpressziót vizsgáló első kísérlet kivételével (a 3. táblázatban kitináz-1-gyei jelölve) a CHEF1 szabályozó DNS használata jelentősen nagyobb fehérjetermelést eredményezett, a növekedés 3-11-szeresen nagyobb, mint CMV-vel történő expressziókor.
A kitinázmérési módszerben megfigyelt expressziócsökkenés jellegének meghatározásához, vajon ez egy anomália, vagy egy megismételhető és/vagy csak a kitinázra jellemző sajátosság, a kísérletet másodszor is megismételtük, de két egymástól független transzfekciót végeztünk, mivel az első kísérletben egyszeri transzfekciókor szokatlanul kis számú transzfektánst kaptunk. Ráadásul a kitinázaktivitás mérésére egy másik eljárást használtunk, ami sokkal pontosabb technika, mint az, amit az első kísérletben alkalmaztunk.
A második kísérletben kapott transzfektánsok száma inkább megfelelt az előzőleg megfigyelt transzfekciós eredménynek, amikor a pDEF2 plazmidot alkalmaztuk, ami a többi kísérletben a CMV-t tartalmazó plazmiddal történő transzfekcióval szemben 150%-nál nagyobb számú transzfektánst eredményezett. A második kísérletből származó eredmények (a 3. táblázatban kitináz-2-vel jelölve) önmagukban következetesek voltak, és az eredmények további hiteléül szolgálnak, még akkor is, ha a CMV-promoterrel szembeni fehérjetúlexpresszió mértéke kevesebb volt (hozzávetőlegesen 1,4-szeres), mint az előzőekben megfigyelt más fehérjéknél.
7. példa
Rekombináns fehérje termelés különböző hosszúságú CHEF1 szabályozó DNS-ek felhasználásával
A pDEF14 jelű expressziós vektort is elkészítettük, ami az EF-1a gén 5’ szegélyező DNS-ének további 8 kb nagyságú részét is tartalmazza. A pDEF14 plazmid abban különbözik a pDEF2 plazmidtól, hogy hozzávetőleg 11,7 kb nagyságú hörcsögből származó EF-1 α 5' szegélyező DNS-t tartalmaz, míg a pDEF2 ugyanezen szekvenciának csak 3,3 kb nagyságú részét hordozza. A pDEF14 plazmid a DHFR expressziós kazetta 3'-végével szomszédos hörcsög 3' szegélyező DNS-ének 4 kb nagyságú részét is tartalmazza. A nagyobb pDEF14 plazmidot az alábbiakban leírtaknak megfelelően állítottuk elő.
Röviden, a 2,6 kb Ascl/Notl CHEF1 fragmenst a pDEF2 plazmidból eltávolítottuk, és a 11 kb Ascl/Notl CHEF1 fragmenst beépítettük helyére. A nagyobb szekvencia inszertálása először az Xbal hely módosítását tette szükségessé, ami az EF-1a kezdést biztosító ATG-hez és egy Ascl helyhez képest 5’-irányban
11.7 kb-ra helyezkedik el. Ráadásul a 4 kb nagyságú, tompa végű Nsil/Sall fragmenst, ami egy olyan CHEF1 szegélyezőszekvenciát tartalmaz, ami az EF-1a stopkodontól 3’-irányban 118 bp-ra lévő Nsil helynél kezdődik, a DHFR expressziós kazetta 3'-végénél lévő Pmel/Sall helyre inszertáltuk, ami a gének expressziós célból történő inszertálásához alkalmazható polilinkerrégiótól 3’-irányban van. A teljes 3’ DNS-szekvenciát, ami az EF-1a gén stopkodonjánál kezdődik, 28-as számon tettük közzé. Az ilyen plazmidokkal transzformált baktériumokat 1997. április 9-én az American Type Culture Collection letéteményes szervnél (12301 Parklawn Drive, Rockville, Maryland 20852) 98398 hozzáférési számon letétbe helyeztük. Az eredményül kapott pDEF14 plazmid egyetlen Xbal és Notl helyet, valamint több Hindlll helyet tartalmaz, ezért az expresszióra szolgáló plazmidokba történő géninszertáláshoz egy háromutas ligálás vált szükségessé. Például a gén plazmidba inszertálható egy Hindlll/Xbal fragmens ligálásával, ahol a kívánt gént a pDEF14-ből származó 737 bp Notl/Hindlll fragmens és a pDEF 14-ből származó
19.7 kb Xbal/Notl fragmens együtt tartalmazza.
Ennek a vektornak és a pDEF2 vektornak, ami az
EF-1a 5’ szegélyezőrégiójának kisebb részét tartalmazza, alkalmazásával összehasonlítottuk a segítségükkel létrehozott fehérjeexpressziót. Egy előkísérletben a 23F2G ellenanyag mind nehéz, mind könnyű láncát kódoló DNS-ét mind a pDEF2, mind a pDEF14 vektorokba szubklónoztuk, és az expresszió szintjét a fenti 5. példában leírt DG44 sejtek transzfekcióját követően meghatároztuk. A mindkét ellenanyagláncot kódoló géneket a vektorokban lineárisan elrendeztük, és mindkét gén expresszióját külön-külön plazmidban a CHEF1 szekvencia jelenlétében indítottuk el. Mindkét plazmidban a két lánc kódolórégióit azonos 4,3 kb nagyságú humán lgG4 nem transziáit régiójából származó DNS választotta el egymástól.
Az eredmények azt mutatják, hogy a pDEF14 plazmid segítségével a 23F2G ellenagyag expressziója a hosszabb CHEF1 szekvenciával négyszer nagyobb volt, mint a kisebb pDEF2 szekvenciával. Ez az eredmény meglepő, mivel a legtöbb azonosítható pDEF14 transzkripciós kötőfaktorhely a pDEF2 DNSszekvenciájában is megtalálható. Ezért lehetséges, mert egy vagy több további és azonosítatlan transzkrip12
HU 225 764 Β1 ciós kötőhely vagy enhancerszekvencia található a pDEF14 plazmid CHEF1 DNS-én. Alternatívaként, a nagyobb CHEF1 DNS azzal az előnnyel járhat, hogy a 3’ DNS-szekvencia néhány sajátságának eredményeként a transzkripciót növeli. 5
A találmány előzőekben közzétett, bemutató jellegű példáinak többféle módosítása és változtatása a szakirodalomban jártas szakemberektől elvárható. Ennek megfelelően a csatolt igénypontok csak olyan korlátozásokat tartalmaznak, amelyek ezek helyébe léphetnek.

Claims (34)

1. Tisztított és izolált hörcsög EF-1a transzkripciós szabályozó DNS, amely lehet
a) az 1. számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvenciát tartalmazó DNS;
b) az 1. számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvencia egy részét tartalmazó DNS, amely a szabályozó DNS szekvenciájához működésében kötött gén transzkripcióját képes elősegíteni;
c) az 1. számú szekvencialista szerinti nukleotidban lévő mintegy 2114-től 3656-ig terjedő nukleotidból álló DNS;
d) 11,7 kb hörcsög EF-1a szabályozó DNS-szekvencia a pDEF14 plazmidban (ATCC letét száma: 98389);
e) a 28. számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvenciát tartalmazó DNS;
f) egy hörcsög szabályozó DNS-szekvencia, amely hibridizálja az 1. számú szekvencialista szerinti DNSállományt olyan körülmények között, amely végső mosást tartalmaz 65 °C-on 2*SSC-t és 0,1% SDS-t tartalmazó pufferben; vagy
g) az 1. számú szekvencialista szerinti ATG indítókodontól 5’-irányban 1,56 kb-t tartalmazó DNS.
2. Az 1. igénypont szerinti DNS, amelyben a szabályozó DNS az 1-es számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvenciát tartalmazza.
3. Az 1. igénypont szerinti DNS, amelyben a szabályozó DNS az 1-es számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvencia egy olyan részét tartalmazza, amely a szabályozó DNS szekvenciájához működésében kötött gén transzkripcióját képes elősegíteni.
4. A 3. igénypont szerinti DNS, amelyben a szabályozó DNS az 1-es számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvencla mintegy 2114-től 3656-ig terjedő nukleotidjait tartalmazza.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti DNS-t tartalmazó gazdasejt, amelyben a szóban forgó DNS az EF-1a kódolószekvenciájához nem működőképesen kötött.
6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti DNS-t tartalmazó vektor, amelyben a szóban forgó DNS az EF-1 a kódolószekvenciájához nem működőképesen kötött.
7. A 6. igénypont szerinti vektorral transzformált vagy transzfektált gazdasejt.
8. Kiméra polinukleotid, amely egy fehérjét kódoló DNS-szekvenciához működőképesen kötve az 1. igénypont szerinti hörcsög EF-1a szabályozószekvenciát tartalmazza, ahol a szóban forgó fehérjét kódoló DNS-szekvencia a hörcsög EF-1a-tól eltérő fehérjét kódol.
9. A 8. igénypont szerinti kiméra polinukleotid, amelyben a szabályozó DNS az 1-es számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvenciát tartalmazza.
10. A 8. igénypont szerinti kiméra polinukleotid, amelyben a szabályozó DNS az 1-es számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvencia egy részét tartalmazza, ahol ez a nukleinsavszekvencia-rész a szabályozó DNS-hez működőképesen kötött gén transzkripcióját képes elősegíteni.
11. A 10. igénypont szerinti kiméra polinukleotid, amelyben a szabályozó DNS az 1-es számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvencia mintegy 2114-től 3656-ig terjedő nukleotidját tartalmazza.
12. A 8. igénypont szerinti kiméra polinukleotid, amelyben a szóban forgó fehérjét kódoló DNS-szekvencia a hörcsögsejtekre nézve az EF-1a-tól eltérő endogén fehérjét kódol.
13. A 8. igénypont szerinti kiméra polinukleotid, amelyben a DNS-szekvencia a hörcsögsejtekre nézve heterológ fehérjét kódol.
14. A 8-13. igénypontok bármelyike szerinti kiméra polinukleotiddal transzformált vagy transzfektált gazdasejt.
15. A 8-13. igénypontok bármelyike szerinti kiméra polinukleotidot tartalmazó expressziós plazmid.
16. A 15. igénypont szerinti expressziós plazmid, amely ezenkívül a 28-as számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvenciát tartalmazza.
17. A 16. igénypont szerinti expressziós plazmid, amelyben a 28-as számú szekvencialista szerinti nukleinsavszekvencia a kiméra polinukleotidhoz képes 3'helyzetben helyezkedik el.
18. A 15. igénypont szerinti expressziós plazmiddal transzformált vagy transzfektált gazdasejt.
19. A 16. vagy 17. igénypont szerinti expressziós plazmiddal transzformált vagy transzfektált gazdasejt.
20. A pDEF2 plazmid (ATCC letét száma 98343).
21. A pDEF14 plazmid (ATCC letét száma 98398).
22. A pDEF1/ICM3H.2 plazmid (ATCC letét száma 98381).
23. A pNEF1/ICM3L.3 plazmid (ATCC letét száma 98382).
24. A pDEF1/F2GH.1 plazmid (ATCC letét száma 98383).
25. A pNEF1/F2GL.1 plazmid (ATCC letét száma 98384).
26. A pDEF1/CTN.1 plazmid (ATCC letét száma 98385).
27. A pDEF2/HPH.4 plazmid (ATCC letét száma 98386).
28. A pDEF10/MDC.1 plazmid (ATCC letét száma 98387).
29. A 20-28. igénypontok bármelyike szerinti expressziós plazmiddal transzformált vagy transzfektált gazdasejt.
30. Eljárás valamely érdeklődésre számot tartó gén gazdasejtben történő transzkripciójának növelésére, azzal jellemezve, hogy a gazdasejt genomiális DNS-ében az 1. igénypont szerinti hörcsög EF-1 a szabályozó DNS-t integráljuk olyan pozícióban, ahol az az érdeklődésre számot tartó génhez működőképesen kötődik.
31. A 30. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szóban forgó DNS a beépüléshez további célszekvenciát is tartalmaz.
HU 225 764 Β1
32. A 30. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a szóban forgó gazdasejt kínai hörcsög petefészek sejt.
33. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az érdeklődésre számot tartó gén a kínai hör- 5 csög petefészek sejtekre nézve endogén.
34. A 30. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kívánt gén a kínai hörcsög ovariális sejtekre nézve heterológ, és a kínai hörcsög ovariális sejtek genomiális DNS-ébe stabilan beépül.
HU0004137A 1997-05-01 1998-05-01 Hamster ef-1alpha transcriptional regulatory dna HU225764B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US08/847,218 US5888809A (en) 1997-05-01 1997-05-01 Hamster EF-1α transcriptional regulatory DNA
PCT/US1998/008906 WO1998049289A1 (en) 1997-05-01 1998-05-01 HAMSTER EF-1α TRANSCRIPTIONAL REGULATORY DNA

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0004137A2 HUP0004137A2 (en) 2001-03-28
HUP0004137A3 HUP0004137A3 (en) 2003-08-28
HU225764B1 true HU225764B1 (en) 2007-08-28

Family

ID=25300098

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0004137A HU225764B1 (en) 1997-05-01 1998-05-01 Hamster ef-1alpha transcriptional regulatory dna

Country Status (20)

Country Link
US (1) US5888809A (hu)
EP (2) EP0920498B1 (hu)
JP (1) JP2000513948A (hu)
CN (2) CN100430477C (hu)
AT (1) ATE318900T1 (hu)
AU (1) AU742561B2 (hu)
BR (1) BR9804896B1 (hu)
CZ (1) CZ296544B6 (hu)
DE (1) DE69833649T2 (hu)
DK (1) DK0920498T3 (hu)
ES (1) ES2263206T3 (hu)
HK (1) HK1022719A1 (hu)
HU (1) HU225764B1 (hu)
IL (1) IL127897A (hu)
NO (1) NO323853B1 (hu)
PL (1) PL195604B1 (hu)
PT (1) PT920498E (hu)
RU (2) RU2249617C2 (hu)
SK (1) SK285664B6 (hu)
WO (1) WO1998049289A1 (hu)

Families Citing this family (119)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US8183344B2 (en) * 1996-04-24 2012-05-22 University Of Michigan Inactivation resistant factor VIII
US6479256B1 (en) 1998-03-04 2002-11-12 Icos Corporation Lectomedin materials and methods
KR20000046969A (ko) * 1998-12-31 2000-07-25 이선경 이종 유전자 유래의 유전자 발현 조절요소를 포함하는 강력한전사 활성을 가진 진핵세포 발현벡더
EP1325341A2 (en) * 2000-10-12 2003-07-09 Icos Corporation Modulation of ligand binding/enzymatic activity of alpha beta proteins
WO2002050264A2 (en) * 2000-12-18 2002-06-27 Wyeth Promoters and recombinant expression constructs
ATE466941T1 (de) * 2001-07-04 2010-05-15 Chromagenics Bv Dns-sequenzen mit anti-repressor-aktivität
ATE500331T1 (de) * 2002-06-14 2011-03-15 Chromagenics Bv Verfahren zur gleichzeitigen herstellung von multiplen proteinen; vektoren und zellen, die hierfür verwendung finden
WO2003106674A2 (en) * 2002-06-14 2003-12-24 Chromagenics B.V. Means and methods for regulating gene expression
DK1573058T3 (da) * 2002-12-18 2012-01-16 Chromagenics Bv Fremgangsmåde til forbedring af proteinproduktion
WO2004056986A2 (en) * 2002-12-20 2004-07-08 Chromagenics B.V. Means and methods for producing a protein through chromatin openers that are capable of rendering chromatin more accessible to transcription factors
EP2380985B1 (en) 2003-09-23 2014-01-01 University of North Carolina at Chapel Hill Cells expressing vitamin K epoxide reductase and use thereof
US8999667B2 (en) * 2004-11-08 2015-04-07 Chromagenics B.V. Selection of host cells expressing protein at high levels
US8039230B2 (en) * 2004-11-08 2011-10-18 Chromagenics B.V. Selection of host cells expressing protein at high levels
US20060195935A1 (en) 2004-11-08 2006-08-31 Chromagenics B.V. Selection of host cells expressing protein at high levels
MX2007004595A (es) * 2004-11-08 2007-08-15 Chromagenics Bv Seleccion de celulas hospederas que expresan proteinas en altas concentraciones.
US20060172382A1 (en) 2004-11-08 2006-08-03 Chromagenics B.V. Selection of host cells expressing protein at high levels
CA2590284A1 (en) * 2004-12-08 2006-06-15 Icos Corporation Recombinant method for making multimeric proteins
AU2005329450A1 (en) 2005-03-15 2006-09-28 University Of North Carolina At Chapel Hill Methods and compositions for producing active Vitamin K-dependent proteins
WO2007008848A2 (en) 2005-07-07 2007-01-18 Seattle Genetics, Inc. Monomethylvaline compounds having phenylalanine carboxy modifications at the c-terminus
JP5171621B2 (ja) 2005-07-07 2013-03-27 シアトル ジェネティックス, インコーポレイテッド フェニルアラニン側鎖修飾をc末端に有するモノメチルバリン化合物
US7807409B2 (en) * 2005-10-21 2010-10-05 Roche Palo Alto Llc Method for the recombinant expression of a polypeptide
CA2624685C (en) 2005-10-28 2014-06-03 Ulrich Goepfert Protein expression in rodent cells
EP1969127B8 (en) * 2005-12-21 2017-12-13 Aptevo BioTherapeutics LLC Method of producing biologically active vitamin k dependent proteins by recombinant methods
WO2007081336A1 (en) * 2006-01-13 2007-07-19 Five Prime Therapeutics, Inc. Mammalian vectors for high-level expression of recombinant proteins
EP2208792B1 (en) 2006-05-17 2015-05-06 Hoffmann-La Roche AG Polypeptide producing cells
US20090203077A1 (en) * 2006-06-30 2009-08-13 The Regents Of The University Of Michigan Method of producing factor viii proteins by recombinant methods
AU2007269233B2 (en) * 2006-06-30 2011-06-09 Cnj Holdings, Inc. Method of producing Factor VIII proteins by recombinant methods
TW200902544A (en) 2007-03-13 2009-01-16 Hoffmann La Roche Peptide-complement conjugates
EP1975228A1 (en) 2007-03-28 2008-10-01 Fachhochschule Mannheim Polynucleotides for enhancing expression of a polynucleotide of interest
US20100081187A1 (en) 2007-04-26 2010-04-01 Griffith Michael J Recombinant vitamin k dependent proteins with high sialic acid content and methods of preparing same
US8314225B2 (en) * 2007-06-29 2012-11-20 Hoffman-La Roche Inc. Heavy chain mutant leading to improved immunoglobulin production
US8771988B2 (en) 2007-10-12 2014-07-08 Hoffmann-La Roche Inc. Protein expression from multiple nucleic acids
CA2705486C (en) 2007-11-19 2019-04-02 Celera Corporation Lung cancer markers and uses thereof
CN102046205A (zh) 2008-04-24 2011-05-04 凯尔特药物Peg有限公司 具有延长的半衰期的因子ix缀合物
US8163551B2 (en) 2008-05-02 2012-04-24 Seattle Genetics, Inc. Methods and compositions for making antibodies and antibody derivatives with reduced core fucosylation
EP2462237B1 (en) 2009-08-06 2015-12-23 Cmc Icos Biologics, Inc. Methods for improving recombinant protein expression
DK2478107T3 (da) 2009-09-15 2019-01-02 Medimmune Ltd Celler til transient ekspression og anvendelser deraf
JP5851410B2 (ja) 2009-10-30 2016-02-03 シーエヌジェイ ホールディングス、インク. 組換えビタミンk依存性タンパク質の生成法
EP2339009A1 (en) 2009-12-22 2011-06-29 Sandoz Ag Cold inducible promoter sequences
MA34091B1 (fr) 2010-03-31 2013-03-05 Boehringer Ingelheim Int Anticorps anti-cd40
UA112062C2 (uk) 2010-10-04 2016-07-25 Бьорінгер Інгельхайм Інтернаціональ Гмбх Cd33-зв'язувальний агент
PT2635601T (pt) 2010-11-04 2016-09-27 Boehringer Ingelheim Int Anticorpos anti-il-23
EP2655607A4 (en) 2010-12-21 2014-05-14 Univ North Carolina METHOD AND COMPOSITIONS FOR PRODUCING ACTIVE VITAMIN K-DEPENDENT PROTEINS
EP2753644A1 (en) 2011-09-09 2014-07-16 Universiteit Utrecht Holding B.V. Broadly neutralizing vhh against hiv-1
EP3378535B1 (en) 2011-10-28 2023-01-04 Prothena Biosciences Limited Humanized antibodies that recognize alpha-synuclein
CA2852994C (en) 2011-11-16 2023-02-14 Boehringer Ingelheim International Gmbh Anti il-36r antibodies
MX2014007262A (es) 2011-12-22 2014-08-01 Hoffmann La Roche Sistema de exhibicion de anticuerpos de longitud completa para celulas eucarioticas y su uso.
SI2794878T1 (sl) 2011-12-22 2020-07-31 F. Hoffmann-La Roche Ag Organizacija ekspresijskega vektorja, postopki izdelave nove proizvodne celice in njihova uporaba za rekombinantno proizvodnjo polipeptidov
SG11201403443WA (en) 2011-12-22 2014-07-30 Hoffmann La Roche Expression vector element combinations, novel production cell generation methods and their use for the recombinant production of polypeptides
CA2863953A1 (en) 2012-01-27 2013-08-01 Neotope Biosciences Limited Humanized antibodies that recognize alpha-synuclein
CN104254778A (zh) 2012-02-10 2014-12-31 西雅图遗传学公司 Cd30+癌症的检测和治疗
US20130230901A1 (en) * 2012-02-14 2013-09-05 Portola Pharmaceuticals, Inc. Process for making recombinant antidote to factor xa inhibitor
EP4039275A1 (en) 2012-05-03 2022-08-10 Boehringer Ingelheim International GmbH Anti-il-23p19 antibodies
UA118441C2 (uk) 2012-10-08 2019-01-25 Протена Біосаєнсиз Лімітед Антитіло, що розпізнає альфа-синуклеїн
CA2892038C (en) 2012-11-20 2021-12-28 Darrel W. Stafford Methods and compositions for modified factor ix proteins
CN105209625B (zh) 2013-03-12 2019-03-29 Cmc依科斯生技制品公司 使用杂合chef1启动子的改善重组蛋白表达
EP2970453B1 (en) 2013-03-13 2019-12-04 Prothena Biosciences Limited Tau immunotherapy
US10513555B2 (en) 2013-07-04 2019-12-24 Prothena Biosciences Limited Antibody formulations and methods
RU2535871C1 (ru) * 2013-07-10 2014-12-20 Общество с ограниченной ответственностью "Лаборатория медицинской биотехнологии" (ООО "ЛМБТ") Плазмида для экспрессии в клетке китайского хомячка, клетка китайского хомячка - продуцент белка с Gla-доменом и способ получения белка с Gla-доменом
WO2015004633A1 (en) 2013-07-12 2015-01-15 Neotope Biosciences Limited Antibodies that recognize islet-amyloid polypeptide (iapp)
WO2015004632A1 (en) 2013-07-12 2015-01-15 Neotope Biosciences Limited Antibodies that recognize iapp
JP2017501848A (ja) 2013-11-19 2017-01-19 プロセナ バイオサイエンシーズ リミテッド 便秘症状からのレビー小体病の免疫療法のモニター
EA033604B1 (ru) 2014-01-31 2019-11-08 Boehringer Ingelheim Int Молекула анти-baff антитела, фармацевтическая композиция, содержащая эту молекулу, способы ее применения и кодирующий ее изолированный полинуклеотид
JP2017512772A (ja) 2014-03-12 2017-05-25 プロセナ バイオサイエンシーズ リミテッド Lg1〜3に特異的な抗ラミニン4抗体
TW201623331A (zh) 2014-03-12 2016-07-01 普羅帝納生物科學公司 抗黑色素瘤細胞黏著分子(mcam)抗體類及使用彼等之相關方法
JP6728053B2 (ja) 2014-03-12 2020-07-22 プロセナ バイオサイエンシーズ リミテッド 抗mcam抗体及び関連する使用方法
EP3116907A1 (en) 2014-03-12 2017-01-18 Prothena Biosciences Limited Anti-laminin4 antibodies specific for lg4-5
US10562973B2 (en) 2014-04-08 2020-02-18 Prothena Bioscience Limited Blood-brain barrier shuttles containing antibodies recognizing alpha-synuclein
EP3172339A1 (en) 2014-07-24 2017-05-31 Boehringer Ingelheim International GmbH Biomarkers useful in the treatment of il-23a related diseases
TWI781507B (zh) 2015-01-28 2022-10-21 愛爾蘭商普羅佘納生物科技有限公司 抗甲狀腺素運送蛋白抗體
TWI711631B (zh) 2015-01-28 2020-12-01 愛爾蘭商普羅佘納生物科技有限公司 抗甲狀腺素運送蛋白抗體
TWI786505B (zh) 2015-01-28 2022-12-11 愛爾蘭商普羅佘納生物科技有限公司 抗甲狀腺素運送蛋白抗體
EP3253786A4 (en) 2015-02-06 2018-10-17 The University of North Carolina at Chapel Hill Optimized human clotting factor viii gene expression cassettes and their use
AU2016247921A1 (en) 2015-04-14 2017-08-31 Boehringer Ingelheim International Gmbh Methods of treating diseases
KR20180023900A (ko) 2015-05-12 2018-03-07 신티뮨, 인크. 인간화된 친화성 성숙 항-FcRn 항체
JP2018530540A (ja) 2015-09-16 2018-10-18 プロセナ バイオサイエンシーズ リミテッド 巨細胞動脈炎、リウマチ性多発筋痛症又は高安動脈炎の処置又は予防のための抗mcam抗体の使用
WO2017046774A2 (en) 2015-09-16 2017-03-23 Prothena Biosciences Limited Use of anti-mcam antibodies for treatment or prophylaxis of giant cell arteritis, polymyalgia rheumatica or takayasu's arteritis
TWI733695B (zh) 2015-09-18 2021-07-21 德商百靈佳殷格翰國際股份有限公司 治療發炎性疾病之方法
WO2017070167A1 (en) 2015-10-20 2017-04-27 The University Of North Carolina At Chapel Hill Methods and compositions for modified factor ix fusion proteins
WO2017149513A1 (en) 2016-03-03 2017-09-08 Prothena Biosciences Limited Anti-mcam antibodies and associated methods of use
WO2017153955A1 (en) 2016-03-09 2017-09-14 Prothena Biosciences Limited Use of anti-mcam antibodies for treatment or prophylaxis of granulomatous lung diseases
WO2017153953A1 (en) 2016-03-09 2017-09-14 Prothena Biosciences Limited Use of anti-mcam antibodies for treatment or prophylaxis of granulomatous lung diseases
MX2018012410A (es) 2016-04-15 2019-02-21 Boehringer Ingelheim Int Metodos para tratar enfermedades inflamatorias.
KR20190015704A (ko) 2016-04-25 2019-02-14 신티뮨, 인크. 인간화된 친화성 성숙 항-fcrn 항체
KR20230070336A (ko) 2016-05-02 2023-05-22 프로테나 바이오사이언시즈 리미티드 타우 인식 항체
WO2017191559A1 (en) 2016-05-02 2017-11-09 Prothena Biosciences Limited Tau immunotherapy
UA124148C2 (uk) 2016-05-02 2021-07-28 Протена Біосайенсіс Лімітед Антитіла, що розпізнають тау
WO2017208210A1 (en) 2016-06-03 2017-12-07 Prothena Biosciences Limited Anti-mcam antibodies and associated methods of use
EP3478714A2 (en) 2016-07-02 2019-05-08 Prothena Biosciences Limited Anti-transthyretin antibodies
EP3478716A2 (en) 2016-07-02 2019-05-08 Prothena Biosciences Limited Anti-transthyretin antibodies
EP3478715A2 (en) 2016-07-02 2019-05-08 Prothena Biosciences Limited Anti-transthyretin antibodies
JP6818134B2 (ja) 2016-09-29 2021-01-20 エフ.ホフマン−ラ ロシュ アーゲーF. Hoffmann−La Roche Aktiengesellschaft ポリペプチド産生細胞を選択するための改善された方法
US20180105588A1 (en) 2016-10-14 2018-04-19 Boehringer Ingelheim International Gmbh Methods of treating diseases
EP3601350A1 (en) 2017-03-27 2020-02-05 Boehringer Ingelheim International GmbH Anti il-36r antibodies combination therapy
BR112019022906A2 (pt) 2017-05-02 2020-05-26 Prothena Biosciences Limited Anticorpos que reconhecem tau
US10793634B2 (en) 2017-06-09 2020-10-06 Boehringer Ingelheim International Gmbh Anti-TrkB antibodies
AU2017434556A1 (en) 2017-09-28 2020-04-09 F. Hoffmann-La Roche Ag Dosing regimes for treatment of synucleinopathies
CN111801424A (zh) 2018-01-10 2020-10-20 Agc生技制品公司 双向chef1载体
WO2019151865A1 (en) 2018-02-05 2019-08-08 Stichting Vu Inverse agonistic anti-us28 antibodies
WO2019156566A1 (en) 2018-02-12 2019-08-15 Umc Utrecht Holding B.V. Bispecific molecules comprising gamma-delta tcr and t-cell or nk cell binding domain
WO2019226050A2 (en) 2018-05-24 2019-11-28 Wageningen Universiteit Novel viral anti-infective reagents
WO2019235923A1 (en) 2018-06-04 2019-12-12 Erasmus University Medical Center Rotterdam Role for low density lipoprotein receptor-related protein 10 in progressive brain diseases
JP2021529754A (ja) 2018-06-29 2021-11-04 ベーリンガー インゲルハイム インターナショナル ゲゼルシャフト ミット ベシュレンクテル ハフツング 自己免疫疾患の処置における使用のための抗cd40抗体
CN110904127A (zh) 2018-09-18 2020-03-24 瓦赫宁恩研究基金会 非洲猪瘟病毒疫苗
WO2020080941A1 (en) 2018-10-16 2020-04-23 Umc Utrecht Holding B.V. Anti- low-density lipoprotein receptor-related protein 5/6 antibodies
KR20210094610A (ko) 2018-11-26 2021-07-29 포티 세븐, 인코포레이티드 c-Kit에 대한 인간화 항체
WO2020130838A2 (en) 2018-12-21 2020-06-25 Qvq Holding B.V. Antibodies for preventing or treating candidiasis
SG11202108414UA (en) 2019-03-03 2021-08-30 Prothena Biosciences Ltd Antibodies recognizing tau
WO2020185479A1 (en) 2019-03-08 2020-09-17 Boehringer Ingelheim International Gmbh Anti-il-36r antibody formulations
KR20220019660A (ko) 2019-04-02 2022-02-17 이뮨튠 비.브이. 면역-자극성 조성물 및 이의 용도
US11267880B2 (en) 2019-05-09 2022-03-08 Boehringer Ingelheim International Gmbh Anti-Sema3A antibodies and their uses for treating eye or ocular diseases
TW202115112A (zh) 2019-06-27 2021-04-16 德商百靈佳殷格翰國際股份有限公司 抗-angpt2抗體
TW202126685A (zh) 2019-09-24 2021-07-16 德商百靈佳殷格翰國際股份有限公司 抗nrp1a抗體及其用於治療眼或眼部疾病之用途
IL298431A (en) 2020-05-26 2023-01-01 Boehringer Ingelheim Int Anti-pd-1 antibodies
JP2024505674A (ja) 2021-02-05 2024-02-07 ベーリンガー インゲルハイム インターナショナル ゲゼルシャフト ミット ベシュレンクテル ハフツング 抗il1rap抗体
WO2023118312A1 (en) 2021-12-22 2023-06-29 Cdr-Life Ag Anti-c3 antibodies and antigen-binding fragments thereof and their uses for treating eye or ocular diseases
CN114540352A (zh) * 2022-02-16 2022-05-27 艾瑞生命科学技术(常州)有限公司 一种多核苷酸、载体元件及表达载体和宿主细胞及应用
WO2024096735A1 (en) 2022-10-31 2024-05-10 Stichting Amsterdam UMC Single domain anti-cd169 antibodies
WO2024101989A1 (en) 2022-11-08 2024-05-16 Stichting Amsterdam UMC Activation inducible antigen receptors for adoptive immunotherapy

Family Cites Families (7)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JP3051411B2 (ja) * 1989-03-14 2000-06-12 持田製薬株式会社 新規dnaならびにそれを含有する発現プラスミド
US5266491A (en) * 1989-03-14 1993-11-30 Mochida Pharmaceutical Co., Ltd. DNA fragment and expression plasmid containing the DNA fragment
DE69031172T2 (de) * 1989-12-22 1998-03-12 Applied Research Systems Modifikation der endogenen genexpression mit hilfe eines regulatorischen elements mittels homologe rekombination
US5650294A (en) * 1990-06-25 1997-07-22 Basf Aktiengesellschaft Isolated promoter and terminator of elongation factor 1-α
AU664847B2 (en) * 1991-05-15 1995-12-07 Cell Genesys, Inc. Genomic modifications with homologous DNA targeting
CA2051085C (en) * 1991-09-10 2001-08-21 Shigekazu Nagata Expression plasmids
TW402639B (en) * 1992-12-03 2000-08-21 Transkaryotic Therapies Inc Protein production and protein delivery

Also Published As

Publication number Publication date
EP1676916A1 (en) 2006-07-05
ATE318900T1 (de) 2006-03-15
CZ296544B6 (cs) 2006-04-12
CN101570753A (zh) 2009-11-04
DE69833649D1 (de) 2006-04-27
HUP0004137A3 (en) 2003-08-28
US5888809A (en) 1999-03-30
NO990025D0 (no) 1999-01-04
BR9804896B1 (pt) 2013-11-26
CZ28099A3 (cs) 2000-02-16
CN1230991A (zh) 1999-10-06
EP0920498A1 (en) 1999-06-09
DK0920498T3 (da) 2006-07-10
ES2263206T3 (es) 2006-12-01
SK285664B6 (sk) 2007-05-03
NO990025L (no) 1999-03-01
HK1022719A1 (en) 2000-08-18
PL331005A1 (en) 1999-06-21
PT920498E (pt) 2006-08-31
BR9804896A (pt) 1999-08-31
EP0920498B1 (en) 2006-03-01
RU2249617C2 (ru) 2005-04-10
DE69833649T2 (de) 2006-12-28
JP2000513948A (ja) 2000-10-24
IL127897A0 (en) 1999-11-30
HUP0004137A2 (en) 2001-03-28
AU742561B2 (en) 2002-01-03
WO1998049289A1 (en) 1998-11-05
IL127897A (en) 2005-12-18
RU2004136574A (ru) 2006-05-27
SK11899A3 (en) 2000-05-16
CN100430477C (zh) 2008-11-05
NO323853B1 (no) 2007-07-16
PL195604B1 (pl) 2007-10-31
AU7277098A (en) 1998-11-24

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU225764B1 (en) Hamster ef-1alpha transcriptional regulatory dna
JP4999293B2 (ja) 人工染色体、該染色体の使用および人工染色体の製造方法
JP5124539B2 (ja) 人工染色体、該染色体の使用および人工染色体の製造方法
DK2173869T3 (en) Fusion protein comprising a CASPASEDOMÆNE AND A NUKLÆRHORMONRECEPTORBINDINGSDOMÆNE AND METHODS AND USES THEREOF
JP2002507895A (ja) 段階的なトランス活性化能を有する転写活性化因子
US20110088106A1 (en) Compositions and methods for mediating cell cycle progression
CS267192A3 (en) Expression systems
KR101215855B1 (ko) 감마-세크레타제의 억제제를 스크리닝하는 방법
EP1274854B1 (en) Self-extinguishing recombinases, nucleic acids encoding them and methods of using the same
CA2259145C (en) Hamster ef-1.alpha. transcriptional regulatory dna
KR101479671B1 (ko) Cmp-아세틸뉴라미닌산 히드록실라아제 타겟팅 벡터 및 그 응용

Legal Events

Date Code Title Description
GB9A Succession in title

Owner name: CMC ICOS BIOLOGICS, INC., US

Free format text: FORMER OWNER(S): ICOS CORP., US