HU218538B - Rugalmasan illeszkedő övrésszel ellátott egyszer használatos abszorbens cikk - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya egyszer használatos abszorbens cikk, amelyoldalélekkel (82) és derékélekkel (83) rendelkező abszorbens magot(28) tartalmazó tárolószerkezetet (22), továbbá előnyösen egyfolyadékáteresztő fedőlapot (24), egy folyadékot át nem eresztőhátlapot (26) – ahol az abszorbens mag (28) a fedőlap (24) és a hátlap(26) között helyezkedik el – és az abszorbens mag (28) derékéleinek(83) egyikéből legalább hosszirányban kifelé terjedő rugalmasderékövet (34) tartalmaz, és ismérve, hogy a rugalmas deréköv (34)áll: (a) egy rugalmasított derékpántból (35), amely – legalábboldalirányban rugalmasan nyújtható formálópanel-zónát (136), – aformálópanel-zónával (136) rugalmasan, hajlékonyan összekötött,legalábbis oldalirányban rugalmasan nyújtható derékvonalpanel-zónát(138), és – a formálópanel-zónát (136) és a derékvonalpanel-zónát(138) összekötő, erőbehatásra a formálópanel-zóna (136) és aderékvonalpanel-zóna (138) hajlításra bekövetkező, egymáshozviszonyított relatív elmozdulását megengedő, és az erőbehatásmegszűnte után a formálópanel-zóna (136) használat előtti helyzetbetörténő viszszatérítésére visszaalakító erőt/nyomatékot kifejtő,rugalmas derékpánthajlítósarokpánt-zónát (140) tartalmaz, és aderékpánthajlítósarokpánt-zónának (140) a visszaalakító hajlítóerejenagyobb mint 2·10–1 N, előnyösen nagyobb mint 2,5·10–1 N, mégelőnyösebben nagyobb, mint 3·10–1 N, legelőnyösebben (3–5)·10–1 N; (b)a rugalmasított derékpántot (35) a tárolószerkezettel (22) összekötőmásodik hajlítósarokpánt-zónából (134); és az abszorbens cikkenelhelyezett, a rugalmasított derékpánt (35) legalább egy részénoldalirányú feszültséget létrehozó/fenntartó zárrendszerből. ŕ

Description

A leírás terjedelme 48 oldal (ezen belül 15 lap ábra)

HU 218 538 B

HU 218 538 Β (a) egy rugalmasított derékpántból (35), amely

- legalább oldalirányban rugalmasan nyújtható formálópanel-zónát (136),

- a formálópanel-zónával (136) rugalmasan, hajlékonyán összekötött, legalábbis oldalirányban rugalmasan nyújtható derékvonalpanel-zónát (138), és

- a formálópanel-zónát (136) és a derékvonalpanelzónát (138) összekötő, erőbehatásra a formálópanel-zóna (136) és a derékvonalpanel-zóna (138) hajlításra bekövetkező, egymáshoz viszonyított relatív elmozdulását megengedő, és az erőbehatás megszűnte után a formálópanel-zóna (136) használat előtti helyzetbe történő viszszatérítésére visszaalakító erőt/nyomatékot kifejtő, rugalmas derékpánthajlítósarokpánt-zónát (140) tartalmaz, és a derékpánthajlítósarokpánt-zónának (140) a visszaalakító hajlítóereje nagyobb mint 2 -10 ¹ N, előnyösen nagyobb mint 2,5-10^-1 N, még előnyösebben nagyobb, mint 3· 10^-1 N, legelőnyösebben (3-5)-10^-1 N;

(b) a rugalmasított derékpántot (35) a tárolószerkezettel (22) összekötő második hajlítósarokpánt-zónából (134); és az abszorbens cikken elhelyezett, a rugalmasított derékpánt (35) legalább egy részén oldalirányú feszültséget létrehozó/fenntartó zárrendszerből.

A találmány tárgya egyszer használatos abszorbens cikk, előnyösen egységes egyszer használatos abszorbens cikk, amely oldalélekkel és derékélekkel rendelkező abszorbens magból álló tárolószerkezetet, továbbá előnyösen egy folyadékáteresztő fedőlapot, egy folyadékot át nem eresztő hátlapot - ahol az abszorbens mag a fedőlap és a hátlap között helyezkedik el - az abszorbens mag derékéleinek egyikéből legalább hosszirányban kifelé teijedő rugalmas derékövet tartalmaz.

Gyermekek és más, magatehetetlen egyének olyan abszorbens cikkeket, mint pelenkákat hordanak, amelyek a vizeletet és egyéb kiürülő testfolyadékokat befogadják és magukban tartják. Az abszorbens cikkek úgy funkcionálnak, hogy egyrészt magukban tartják a kiürülő anyagokat, másrészt elszigetelik ezeket az anyagokat a viselő személy testétől és annak alsóneműjétől, valamint az ágyneműtől. A szakterületen számos, különböző tervezésű egyszer használatos abszorbens cikk ismert, így például az US 26 151 számú „Egyszer használatos pelenka” című, újra érvénybe helyezett szabadalom olyan egyszer használatos pelenkát ír le, amely széles körű felhasználást és üzleti sikert ért el. Az US 3 860 003 számú szabadalmi leírás olyan rugalmas lábszárpánttal ellátott egyszer használatos pelenkát ír le, amely széleskörűen elterjedt és üzleti sikert aratott.

Az abszorbens cikkek azonban hajlamosak arra, hogy megsüllyedjenek vagy a viselő személy testétől elválva rést képezzenek, el- vagy lecsússzanak azon viselés közben. Ezt a megsüllyedést/résképződést és el-, illetve lecsúszást a viselő személy viszonylagos mozgása, mint lélegzése, mozgása és helyzetváltoztatása okozza azoknak az erőknek hatására, melyek akkor lépnek fel, amikor az abszorbens cikk kiürült testfolyadékokkal terhelődik meg, valamint magának az abszorbens cikk anyagainak a deformálódása, amikor azok a viselő személy ilyen mozgásának a hatása alatt állnak. Az abszorbens cikknek ez a megsüllyedése/résképzése és el-, illetve lecsúszása annak túl korai szivárgásához és ahhoz vezethet, hogy az abszorbens cikk rosszul illeszkedik a viselő személy testéhez a derék területén és a lábszárak mentén.

Annak érdekében, hogy az abszorbens cikkek a viselő személy derekához jobban odasimuljanak, bizonyos, a kereskedelemben kapható abszorbens cikkeket rugalmas derékövekkel látták el. Egy ilyen, széleskörűen elteijedt, üzletileg sikeres, oldalélekkel és derékélekkel rendelkező abszorbens magból álló tárolószerkezetet, továbbá előnyösen egy folyadékáteresztő fedőlapot, egy folyadékot át nem eresztő hátlapot - ahol az abszorbens mag a fedőlap és a hátlap között helyezkedik el - az abszorbens mag derékéleinek egyikéből legalább hosszirányban kifelé terjedő rugalmas derékövvel ellátott, egyszer használatos pelenkát ismertet az EP-A 0 112 655 számú leírás. A rugalmas derékövek jellegzetes módon egy, a fedőlap és a hátlap között összehúzódásra képes módon rögzített rugalmas elemet tartalmazó rugalmasított derékpántból állnak. A rugalmassá tett derékpánt úgy van tervezve, hogy az a viselő személy mozdulatainak megfelelően tudjon nyúlni és összehúzódni és használat közben az abszorbens cikket a viselő személy dereka köré illesztve tartsa (vagyis dinamikus illeszkedést tartson fenn).

Azt találtuk azonban, hogy a rugalmas derékövekkel ellátott abszorbens cikkek arra is hajlamosak, hogy használat közben megsüllyedjenek, rést képezzenek és el- vagy lecsússzanak. Ezen túlmenően a rugalmas deréköv arra is hajlamos, hogy a pelenka elején át- vagy betekeredjen, ami azt eredményezi, hogy az nem illeszkedik a viselő személy derekához.

Ily módon előnyös volna olyan abszorbens cikk szolgáltatása, melynek rugalmas deréköve jobb illeszkedést biztosít, csökkenti a szivárgást, és kényelmesebben viselhető. Előnyös lenne továbbá olyan abszorbens cikk szolgáltatása, amelynek csökkentett a megsüllyedése, résképzése, át- vagy betekeredése a pelenka derékrésze mentén és kisebb az abszorbens cikk vagy abszorbens mag el- vagy lecsúszása a viselő személy testén hordás közben.

Ezért a találmány célja olyan abszorbens cikk szolgáltatása, amely használat során a viselő személy dereka körül dinamikus illeszkedést tart fenn.

A jelen találmány célja továbbá egy speciális, rugalmas derékövvel rendelkező abszorbens cikk szolgáltatása, amely dinamikus illeszkedést tart fenn a viselése során és javított a szivárgással szembeni ellenállása.

A jelen találmány még további célja olyan abszorbens cikk szolgáltatása, amelynek egy speciális rugalmas deréköve van, amely csökkenti a megsüllyedést,

HU 218 538 Β résképződést, át- vagy betekeredést a pelenka első részén, valamint az abszorbens cikk vagy abszorbens mag el- vagy lecsúszását használat közben.

A jelen találmány még további célja olyan speciális rugalmas deréköv szolgáltatása, melynek rugalmas derékpántja van, ami ilyen dinamikus illeszkedést tud fenntartani azáltal, hogy egy előre elrendezett, rugalmas, hajlékony sarokpántzónája van, amely lehetővé teszi a rugalmasított derékpánt zónái közötti viszonylagos elhajlásokat, és egy visszaalakító erőt/nyomatékot szolgáltat ahhoz, hogy ezeket a zónákat rugalmas módon, lényegében a használat előtti konfigurációjukba juttassa vissza.

A találmány még további célja egy olyan zárrendszer szolgáltatása, amely a speciális, rugalmas derékövnek legalábbis egy részében egy oldalirányú feszültséget tart fenn/létesít a dinamikus illeszkedés fokozása érdekében.

A találmány egyszer használatos abszorbens cikk, előnyösen egységes egyszer használatos abszorbens cikk, amely oldalélekkel és derékélekkel rendelkező abszorbens magot tartalmazó tárolószerkezetet, továbbá előnyösen egy folyadékáteresztő fedőlapot, egy folyadékot át nem eresztő hátlapot - ahol az abszorbens mag a fedőlap és a hátlap között helyezkedik el - az abszorbens mag derékéleinek egyikéből legalább hosszirányban kifelé terjedő rugalmas derékövet tartalmaz, és ismérve, hogy a rugalmas deréköv áll:

(a) egy rugalmasított derékpántból, amely

- legalább oldalirányban rugalmasan nyújtható formálópanel-zónát,

- a formálópanel-zónával rugalmasan, hajlékonyán összekötött, legalábbis oldalirányban rugalmasan nyújtható derékvonalpanel-zónát, és

- a formálópanel-zónát és a derékvonalpanel-zónát összekötő, erőbehatásra a formálópanel-zóna és a derékvonalpanel-zóna hajlításra bekövetkező, egymáshoz viszonyított relatív elmozdulását megengedő és az erőbehatás megszűnte után a formálópanel-zóna használat előtti helyzetbe történő visszatérítésére visszaalakító erőt/nyomatékot kifejtő, rugalmas derékpánthajlítósarokpánt-zónát tartalmaz, és a derékpánthajlítósarokpánt-zónának a visszaalakító hajlítóereje nagyobb mint 2 10 ¹ N, előnyösen nagyobb, mint 2,5-10¹ N, még előnyösebben nagyobb mint 3 10¹ N, legelőnyösebben (3-5)· 10-¹ N;

(b) a rugalmasított derékpántot a tárolószerkezettel öszszekötő második hajlítósarokpánt-zónából; és az abszorbens cikken elhelyezett, a rugalmasított derékpánt legalább egy részén oldalirányú feszültséget létrehozó/fenntartó zárrendszerből.

A rugalmas deréköv előnyös módon egy összekötőpanel-zónából, egy, az összekötőpanel-zónát a tartályszerkezettel összekapcsoló első hajlékony sarokpántzónából, egy rugalmasított derékpántból, egy, a rugalmasított derékpántot az összekötőpanel-zónával összekapcsoló második hajlékony sarokpántból áll. A rugalmasított derékpánt egy formálópanel-zónát; egy derékvonalpanel-zónát; egy, a formálópanel-zónát és a derékvonalpanel-zónát összekapcsoló rugalmas, derékpánthajlítósarokpánt-zónát tartalmaz. Az összekötőpanel-zóna hajlékony kapcsolatot biztosít a rugalmasított derékpánt és a tartályszerkezet között, amely lehetővé teszi a rugalmasított derékpánt elfordulását és alakulását oly módon, hogy az érintkezzen a viselő személy derekával és ahhoz idomuljon. A rugalmasított derékpánt úgy van tervezve, hogy az rugalmasan nyúljon és húzódjon össze, és dinamikus módon illeszkedjen a viselő személy derekához. A derékpánt rugalmas sarokpántzónája olyan elrendezésű, hogy lehetővé teszi a panelzónák meghatározott tengelyek vagy zóna körüli elhajlását és rugalmas, így olyan visszaalakító erőt/nyomatékot fejt ki, amely a panelzónákat használat előtti helyzetükbe juttatja vissza, különösen akkor, ha a rugalmasított derékpántot a zárrendszer előfeszítette. Ily módon a rugalmas derékelem a viselő személy derekával együtt mozog és illeszkedik ahhoz, amint a viselő személy ül, áll vagy mozog. A rugalmasított derékpánt előnyös módon magában foglalja a fedőlap egy részét, a hátlapnak egy előnyösen előnyújtott részét, egy elasztomer tagot, és egy rugalmas tagot, amely fokozza a derékpánt hajlékony sarokpántjának rugalmasságát.

Az abszorbens cikk előnyösen el van látva egy zárrendszerrel is (feszítőeszközzel), amely dinamikus oldalirányú feszültséget hoz létre/tart fenn a rugalmasított derékpánton belül. A zárrendszer által dinamikusan létesített oldalirányú feszültség „aktiválja” a rugalmasított derékpánt kinyúlását, ezáltal lehetővé teszi, hogy dinamikusan nyúljon és húzódjon össze a viselő személy mozgásának megfelelően. A zárrendszer előnyösen egy kettős feszítő-rögzítő rendszerből áll. A kettős feszítő-rögzítő rendszer egy oldalzár kialakítására szolgáló primer rögzítőrendszert és egy derékzár kialakítására szolgáló derékzárrendszert tartalmaz. A primer rögzítőrendszer az első derékrészt és a második derékrészt tartja egymással átlapolt helyzetben úgy, hogy az oldalirányú feszültségek a pelenka kerülete mentén fennmaradnak, hogy a pelenkát a viselő személyen tartsák meg. A primer rögzítőrendszer egy rögzítőtagból, előnyösen egy szalagíulből és egy első rögzítőkomponensből, valamint előnyösen egy második rögzítőkomponenst tartalmazó ellentagból (ellendarabból) áll, így változtatható módon elhelyezhető oldalzárat biztosít. A derékzárrendszer egy olyan derékzárat képez, amely az abszorbens cikk végélének egy részét lerögzíti, és amely dinamikusan tart fenn/létesít oldalirányú feszültségeket a rugalmasított derékpántban oly módon, hogy javítsa a pelenka illeszkedési és tárolási jellemzőit azáltal, hogy csökkenti a résképződést, megsüllyedést és a rugalmasított derékpánt feltekeredését. A derékzárrendszer legalább egy, előnyösen egy pár első rögzítőkomponensből (amely hosszirányban egy vonalban van a rugalmasított derékpánttal) és legalább egy második rögzítőkomponensből áll. Mindegyik rögzítőkomponens tartalmaz egy rögzítőeszközt, amelynek egy azt kiegészítő rögzítőeszköze van, ami egy változtatható elhelyezésű, passzívan működtetett derékzárat biztosít. Az első rögzítőkomponens(ek) előnyösen horgos rögzítőanyagból, míg a második rögzítőkomponens előnyösen egy hurkos rögzítőanyagból áll(nak). A jelen talál3

HU 218 538 Β mány egy különösen előnyös kiviteli alakjánál az abszorbens cikk még egy pár, a második derékrészben elhelyezett rugalmasított oldalpanelt is tartalmaz. A rugalmasított oldalpanelek egy elasztikusán nyújtható elemet képeznek, amely kényelmesebb és jobban illeszkedő pelenkát biztosít. A rugalmasított oldalpanelek ezenkívül olyan feszültségeket tartanak fenn, amelyek fokozzák mind a primer rögzítőrendszer, mind a derékzárrendszer által létrehozott és fenntartott feszültségeket. A rugalmasított oldalpanelek a rugalmasított derékpánt előnyújtásában segítenek és a pelenka hatásosabb alkalmazását teszik lehetővé. Bár a rugalmasított oldalpaneleknek sokféle konfigurációja lehet, azok előnyösen egy „zérónyúlású”, rugalmasan feszített laminátumból állnak. A rugalmasított oldalpanelnek előnyös módon a viselő személy lábszára mellett egy nyúló panelje is van úgy, hogy az oldalpanelen keresztül érvényesülő feszülőerők nem koncentrálódnak úgy, hogy azok viselés közben a viselő személy bőrét összeráncolják vagy feldörzsöljék.

A találmány tárgyát képezik alternatív rugalmas derékövek is, így egy „nagypocakos” rugalmasított derékpántpanel is. Ezeknél a kiviteli alakoknál a rugalmasított derékpánt jóval az abszorbens cikk primer rögzítőrendszere által megszabott méreten túl képes nyúlni (a pelenka síkban kiterített formáján túl is), hogy így alkalmas legyen széles derekú, kövér gyerekek részére is. A rugalmasított derékpánt nyújtóerői kisebbek, mint a rugalmasított oldalpanelek nyújtóerői, hogy az ilyen expanziót lehetővé tegyék. Ennek a rugalmas derékelemnek egy előnyös kiviteli alakjánál a rugalmasított derékpánt egy rugalmasan feszített laminátumból van kialakítva. A rugalmasan feszített laminátum egy elasztomer tagból, valamint a fedőlap és a hátlap egy részletéből áll, melyek mindegyike mechanikusan ki van feszítve. Egy előnyös kiviteli alak esetében a derékvonalpanel-zónát úgy képezzük ki, hogy a hátlap egy részét eltávolítjuk (,,ablak”-kialakítás). A rugalmasított derékpánt alakja oldalirányban is differenciális nyújthatóságot biztosít.

Bár leírásunk igénypontjai világosan meghatározzák találmányunk tárgyi körét és jellemző részét, úgy véljük, hogy a találmány az alábbi leírásból és azt követő rajzokból lesz jobban érthető:

az 1. ábra a jelen találmány szerinti egyszer használatos pelenka kiviteli alakjának felülnézeti képe, melynek egyes részeit felmetszett állapotban mutatjuk, hogy a mélyebben fekvő szerkezetek is látszódjanak. A pelenka külső felülete van elhelyezve a szemlélő felé;

a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott egyszer használatos pelenka 2-2 vonal menti metszeti képének részlete;

a 2A. ábra az egyszer használatos pelenka előnyújtott hátlapja egy részletének felülnézeti képe, amely a mechanikai feszítés mintázatát mutatja;

a 2B. ábra a jelen találmány szerinti egyszer használatos pelenka első derékrészének egyszerűsített, nagyított felülnézeti képe, amely a rugalmas deréköv elemeit mutatja;

a 3. ábra az 1. ábrán látható egyszer használatos pelenka 3-3 vonal menti metszeti képének részlete;

a 4A-4D. ábrák a rugalmas deréköv működését mutatják egyszerű, kinematikus módon, használat közben, amikor a viselő személy (a rajzokon jelölve) álló helyzetből leül;

az 5. ábra egy, a jelen találmány szerinti egyszer használatos pelenka kiviteli alakja keresztmetszeti képének részlete, amely a rugalmasított derékpánt egy alternatív konstrukcióját ábrázolja;

Az 5 A. ábra a jelen találmány szerinti egyszer használatos pelenka egy további alternatív alakjának keresztmetszet-részleti képe, amely a rugalmasított derékpánt egy további alternatív konstrukcióját mutatja be;

a 6. ábra a jelen találmány szerinti egyszer használatos pelenka egy másik alternatív kiviteli alakja részletének felülnézeti képe, amely egy „nagypocakos” panelű rugalmas derékövet mutat, melynek oldalirányban differenciális a nyújthatósága, és egy „ablakos” rugalmas deréköv;

a 7. ábra a 6. ábrán bemutatott rugalmas deréköv egy alternatív kiviteli alakjának részletfelülnézeti képe;

a 8. ábra egy olyan készülék leegyszerűsített perspektivikus képe, amely egy olyan vákuumos paplanösszehúzó rendszert alkalmaz a pelenkapaplan egy részének mechanikus feszítésére, amely recéző, barázdált hengereket alkalmaz;

a 8A. ábra a 8. ábra 8A-8A vonala menti egyszerűsített metszeti kép, amely azt a módot mutatja, ahogyan a segédhengereket használjuk arra, hogy a pelenkapaplan bevonja az alsó barázdált hengereket;

a 8B. ábra a 8. ábra egy részének igen megnagyított képe, amely a barázdált hengerek egymáshoz illeszkedését ábrázolja, amint a pelenkapaplan „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátum része közöttük áthalad;

a 9. ábra egy, a jelen találmány szerinti alternatív paplanösszehúzó rendszer egyszerűsített perspektivikus képe, mely rendszer az itt ismertetett inkrementális feszítőeljárás során használható;

a 9A. ábra a 9. ábrán feltüntetett felső és alsó barázdált hengerek középpontját összekötő vonal mentén vett igen megnagyított, egyszerűsített keresztmetszeti kép;

a 10. ábra a jelen találmány szerinti egyszer használatos pelenka részletének egyszerűsített, nagyított felülnézeti képe az első derékrészen, amely azt mutatja, hogy honnan

HU 218 538 Β vesszük ki a rugalmas derékövből a vizsgálati próbatesteket;

all. ábra a rugalmas deréköv-derékpánt hajlító sarokpántja visszaalakító hajlítóerejének mérésére használt vizsgálóberendezés perspektivikus képe;

a 12. ábra a hajlító vizsgálat két ciklusa alatt felvett görbék grafikonja, amely a nyújtóerőt ábrázolja a nyúlás függvényében;

a 13. ábra a derékövpanel zónája élkompressziós merevségének meghatározására szolgáló vizsgálati módszer szerinti próbatest perspektivikus képe;

a 14. ábra a rugalmas derékövpanel zónája élkompressziós merevségének meghatározására szolgáló berendezés és vizsgálati próbatest egyszerűsített oldalnézeti képe;

a 15. ábra az élkompressziós merevségvizsgálat két ciklusa alatt felvett kompressziós erőkompressziós elmozdulás görbe.

Leírásunkban az „abszorbens cikk” kifejezés alatt olyan készítményeket értünk, amelyek kiürülő testnedveket abszorbeálnak és tárolnak, közelebbről olyan tárgyakat, melyeket a viselő személy testére vagy annak közelébe helyeznek abból a célból, hogy azok a testből kiürített különféle anyagokat abszorbeálják és magukban tartsák. „Egyszer használatos” kifejezés alatt olyan abszorbens tárgyakat értünk, melyeket nem szándékozunk kitisztítani vagy más módon regenerálni, vagy abszorbens cikként újrahasználni (vagyis egyszeri használat után kidobandók és előnyös módon reciklizálandók, komposztálandók vagy feldolgozhatok környezetbarát módon). „Egységes” abszorbens cikk alatt olyan abszorbens cikkeket értünk, amelyeket különálló részekből oly módon készítünk, hogy azokat egy koordinált egységgé egyesítjük úgy, hogy azok nem igényelnek különálló kezelő alkatrészeket, mint tartót vagy bélelőanyagot. A jelen találmány szerinti abszorbens cikk egy előnyös kiviteli alakja az 1. ábrán látható egységes, egyszer használatos 20 pelenka. „Pelenka” kifejezés alatt itt egyáltalában gyermekek és magatehetetlen személyek által viselt, a viselő személy alteste körül hordott abszorbens cikket értünk. Figyelembe kell venni azonban, hogy a találmány egyéb abszorbens cikkek, mint magatehetetlen személyek részére szolgáló betétek, alsóneműk, pelenkatartók és bélések, női egészségügyi cikkek és hasonlók céljára is használhatók.

Az 1. ábra a találmány szerinti 20 pelenka felülnézeti képe, annak kisimított, össze nem húzott állapotában (vagyis a rugalmas kontrakció kisimított állapotában az oldalpenelek kivételével, ahol a rugalmas anyagot annak relaxált állapotában hagytuk meg). A szerkezet egyes részletei kimetszett állapotban láthatók, hogy világosabban mutassuk meg a 20 pelenka szerkezetét. Az ábrán a 20 pelenkának az az oldala van felül, amely a viselő személy testével ellentétes 52 külső felület. Mint ez az 1. ábrán látható, a 20 pelenka olyan 22 tárolószerkezetből áll, amely egy folyadékáteresztő 24 fedőlapot, egy folyadékot át nem eresztő, a 24 fedőlaphoz rögzített 26 hátlapot, és a 24 fedőlap és a 26 hátlap között elhelyezett 28 abszorbens magot; 30 rugalmasított oldalpaneleket; 32 rugalmas lábszárpántokat; és 34 rugalmas derékövet; valamint többszörösen jelölt, 36 kettős feszítésrögzítő rendszerből álló zárrendszert tartalmaz. A 36 kettős feszítésrögzítő rendszer előnyös módon egy 38 primer rögzítőrendszerből és egy 40 derékzárrendszerből áll. A 38 primer rögzítőrendszer előnyösen egy pár 42 rögzítőtagból és egy 44 ellentagból áll. Az 1. ábrán látható 40 derékzárrendszer előnyösen egy pár 46 első rögzítőkomponensből és egy 48 második rögzítőkomponensből áll. A 20 pelenka ugyancsak előnyösen a 46 első rögzítőkomponensek mindegyike alatt elhelyezett 50 pozicionálófoltot is tartalmaz.

Az 1. ábrán látható 20 pelenkának van egy 52 külső (az ábrán a szemlélő felé eső) felülete, egy, az 52 külső felülettel ellentétes 54 belső felülete, egy 56 első derékrésze, egy, az 56 első derékrésszel ellentétes 58 második derékrésze és egy 60 kerülete, amelyet a 20 pelenka külső élei határoznak meg, melyek közül a hosszanti éleket 62-vel, a végéleket 64-gyel jelöljük. (A gyakorlott szakember figyelembe fogja venni, hogy a pelenkákat szokásos módon úgy írják le, hogy azoknak egy pár övrésze és egy ezek között elhelyezkedő lépésbetétrésze van; de a jelen leírásban a terminológia egyszerűsítése érdekében a 20 pelenkát úgy újuk le, hogy annak csak övrészei vannak, melyek mindegyike olyan részeket is magában foglal, melyek a lépésbetétrészhez tartoznak). A 20 pelenka 54 belső felülete azokat a pelenkarészeket tartalmazza, amelyek használat közben a viselő személy teste mellett helyezkednek el (vagyis az 54 belső felületet legalábbis a 24 fedőlap egy része és a 24 fedőlaphoz csatlakozó komponensek képezik). Az 52 külső felület a 20 pelenkának az a része, amely a viselő személy testével ellentétes oldalon helyezkedik el (vagyis az 52 külső felületet a 26 hátlapnak legalábbis egy része, és egyéb, a 26 hátlaphoz rögzített egyéb komponensek képezik). Az 56 első derékrész és az 58 második derékrész a 20 pelenka 60 kerületének 64 végéleitől annak 66 keresztirányú középvonaláig terjednek. A derékrészek mindegyikének egy 68 középső része és egy pár oldalpanelje van, amelyek a derékrészek külső oldalrészeit foglalják magukban. Az 56 első derékrészben elhelyezkedő oldalpaneleket az ábrán 70-nel, az 58 második derékrészben elhelyezkedő oldalpaneleket 72-vel jelöltük. (Az alábbiakban tárgyalt esetben - hacsak ezt másként nem említjük - a 20 pelenkának mindkét 56 és 58 derékrészeiben egy pár 70 és 72 oldalpanelje van. Nem szükséges, hogy az oldalpanelpárok vagy az egyes oldalpanelek azonosak legyenek, de azok előnyösen tükörképei egymásnak). A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az 58 második derékrészben elhelyezkedő 72 oldalpanelek oldalirányban rugalmasan nyújthatók (30 rugalmasított oldalpanelek). Az oldalirány (x irány vagy szélesség) a 20 pelenka oldalirányú (keresztirányú) középvonalával párhuzamos; a hosszirány (y irány vagy hosszúság) a 67 hosszanti középvonallal párhuzamos; és a tengelyirányt (z irányt vagy vastagságot) úgy definiáljuk, hogy az a 20 pelenka x-y síkjára merőleges, a pelenka vastagságán áthatoló irány.

HU 218 538 Β

Az 1. ábra a 20 pelenka egy előnyös kiviteli alakját mutatja, amelynél a 24 fedőlap és a 26 hátlap hossza és szélessége általában nagyobb, mint a 28 abszorbens magé. A 24 fedőlap és a 26 hátlap a 28 abszorbens mag 60 kerületét képezik. A 60 kerület szabja meg a 20 pelenka külső kerületét vagy más szavakkal annak éleit. A 60 kerület a 62 hosszanti élekből és 64 végélekből áll.

A 2. ábra a 20 pelenkának az 1. ábra szerinti 2-2 vonal menti keresztmetszeti képe az 56 első derékrészben, A 2. ábra mutatja a 34 rugalmas deréköv 35 rugalmasított derékpántjának konstrukcióját. A 2. ábrán ábrázolt 35 rugalmasított derékpánt az összehúzódott, relaxált állapotában van. A 35 rugalmasított derékpánt előnyösen magában foglalja a 24 fedőlap egy részét, a 26 hátlapnak egy előnyös módon mechanikusan kinyújtott részét, és egy kétszeres rétegelt anyagot, amely egy, a 24 fedőlap és a 26 hátlap között elhelyezett 76 elasztomer tagból és egy, a 26 hátlap és a 76 elasztomer tag között elhelyezett 77 rugalmas tagból áll. A 35 rugalmasított derékpánt 78 oldalsó rögzítőrégiókkal is el van látva, ahol a 26 hátlap és a 24 fedőlap a 76 elasztomer tagból és a 77 rugalmas tagból álló kétrétegű anyaghoz van rögzítve. Minthogy a 24 fedőlap és a 26 hátlap össze van ráncolódva, amikor a kétszeresen rétegelt anyag relaxált állapotban van, differenciált rögzítőrégiók vannak kialakítva, melyek 80 ráncokat képeznek.

A 3. ábra az 1. ábra szerinti 20 pelenka 3-3 vonal menti keresztmetszetrészletének képe, és az 56 első derékrészben egy előnyös rugalmas deréköv-konstrukciót ábrázol. A 3. ábrán a 28 abszorbens mag általánosan van jelölve, és a 28 abszorbens mag 83 derékélét mutatja. A 24 fedőlap és a 26 hátlap tokba zárja a 28 abszorbens magot, hosszirányban kifelé túlnyúlnak a 28 abszorbens mag 83 derékélén, és egy 89 derékkarimát és 64 végélet képeznek. A 34 rugalmas deréköv hosszirányban túlnyúlik a 28 abszorbens mag 83 derékélén, legalábbis a 68 középső részen, és a 64 végéinek legalábbis egy részét képezi. A 34 rugalmas deréköv egy 130 összekötőpanel-zónát, egy, a 130 összekötőpanel-zónát és a 22 tárolószerkezetet a 28 abszorbens mag 83 derékéle mellett összekapcsoló 132 első hajlítósarokpánt-zónát, egy 35 rugalmasított derékpántot, egy, a 35 rugalmasított derékpántot a 130 összekötőpanel-zónával összekapcsoló 134 második hajlítósarokpánt-zónát foglal magában. Mint a 3. ábrán látható, a 35 rugalmasított derékpánt egy 136 formázó panelzónát; egy 138 derékvonalpanel-zónát; és egy, a 136 formázó panelzónát és 138 derékvonalpanel-zónát összekötő rugalmas 140 derékpánthajlítósarokpánt-zónát tartalmaz. Mint a 3. ábrán látható, a 130 összekötőpanel-zóna magában foglalja a 24 fedőlap és a 26 hátlap egy részét, míg a 35 rugalmasított derékpánt a 24 fedőlap, a 26 hátlap egy részét, valamint a 76 elasztomer tagból és a 77 rugalmas tagból álló rétegelt anyagot.

A 2B. ábra az egyszer használatos 20 pelenka 56 első derékrésze egy darabjának egyszerűsített, nagyított felülnézeti képe, amely a 34 rugalmas deréköv különböző zónáit és elemeit ábrázolja. Látható a 28 abszorbens mag és annak 83 derékéle, valamint 82 oldaléléi. A 34 rugalmas deréköv panelzónáit satírozott területek mutatják. A panelzónák a 130 összekötőpanel-zónát, a 136 formáló panelzónát és a 138 derékvonalpanel-zónát tartalmazó 35 rugalmasított derékpántból állnak. A hajlékony sarokpántzónákat vonalakkal jelöljük, bár azok jelentős szélességű régiók vagy zónák lehetnek. Három ilyen hajlítósarokpánt-zóna van, a 132 első hajlítósarokpánt-zóna, a 134 második hajlítósarokpánt-zóna és a 140 derékpánthajlítósarokpánt-zóna. A zárrendszert úgy ábrázoltuk, hogy az egy pár 46 első rögzítőkomponensből áll, melyek hosszirányban vannak a 35 rugalmasított derékpánton elrendezve, hogy oldalirányú feszültséget tartsanak fenn/létesítsenek a 35 rugalmasított derékpánton belül. A 46 első rögzítőkomponens előnyösen egy különálló anyagfolt, előnyösen egy, a 26 hátlaphoz erősített tépőzáras rögzítőanyag.

A 20 pelenka 22 tárolószerkezetét az 1. ábra mint a 20 pelenka fő testelemét mutatja. A 22 tárolószerkezet legalább egy 28 abszorbens magot és előnyösen egy, a 24 fedőlapot és 26 hátlapot magában foglaló külső borítóréteget tartalmaz. Ha az abszorbens cikknek egy külön tartója és egy bélése van, akkor ezeket általában a 22 tárolószerkezet tartalmazza (vagyis a 22 tárolószerkezet egy vagy több anyagrétegből áll, amelyek a tartót képezik, míg a bélés egy kompozit abszorbensből áll, mint például 24 fedőlapból, 26 hátlapból és 28 abszorbens magból). Egységes abszorbens cikkeknél a 22 tárolószerkezet képezi a 20 pelenka fő szerkezetelemét, melyhez egyéb szerkezetelemek járulnak, és ezek közösen alakítják ki a kompozit pelenkaszerkezetet. Ily módon a 20 pelenka 22 tárolószerkezete a 24 fedőlapot, 26 hátlapot és 28 abszorbens magot foglalja magában.

A 28 abszorbens mag bármilyen abszorbens eszköz lehet, amely összenyomható, együtt alakítható, nem izgatja a viselő személy bőrét és képes folyadékokat, mint vizeletet és egyéb kiürülő testfolyadékokat abszorbeálni és magában tartani. Mint az 1. ábrán látható, a 28 abszorbens magnak van egy 100 alsónemű felé eső felülete, egy 101 test felőli felülete, 82 oldaléléi és 83 derékélei.

A 28 abszorbens mag sokféle méretűre és alakúra (például négyszögletes, óraüveg, „T” alakúra, aszimmetrikus alakúra stb.) gyártható egy sor különféle, egyszer használatos pelenkák és egyéb abszorbens cikkek céljára használt, folyadékabszorbeáló anyagból, mint aprított facellulóz pépből. Egyéb alkalmas abszorbens anyagok például a kreppcellulóz vatta, olvadékból füvott polimerek, mint a térhálósított cellulózszálak, géz, rétegelt géz, abszorbens hab, abszorbens szivacs, szuperabszorbens polimer, abszorbens gélesedő anyag vagy bármilyen ezekkel egyenértékű anyag vagy anyagkombináció. Az abszorbens mag konfigurációja és konstrukciója is változtatható (az abszorbens magnak lehetnek például változó vastagságú zónái, hidrofil gradiense, szuperabszorbens gradiense vagy kisebb átlagsűrűségű vagy kisebb átlag-alaptömegű befogadózónái; állhat egy vagy több rétegből vagy szerkezetből). A 28 abszorbens mag összes abszorpcióképességének összhangban kell azonban lennie a tervezett terheléssel

HU 218 538 Β és a 20 pelenka szándék szerinti használatával. Ezen túlmenően a 28 abszorbens mag abszorpcióképessége változtatható aszerint, hogy gyermekek vagy felnőttek részére készül-e.

A 20 pelenka egy előnyös kiviteli alakjának egy aszimmetrikus, módosított T alakú 28 abszorbens magja van, amelynek az 56 első derékrészen 102 fülei, az 58 második derékrészen azonban általában négyszögletes alakja van. Ez a konfiguráció szélesebb 30 rugalmasított oldalpaneleket tesz lehetővé az 58 második derékrészen. Egy, a jelen találmány szerinti 28 abszorbens magként használható abszorbens szerkezetet, amely széleskörűen elterjedt és üzleti sikert ért el, ír le például az US 4 610 678 számú szabadalmi leírás, az US 4 673 402 számú szabadalmi leírás. Az US 4 888 231 számú szabadalmi leírás is olyan abszorbens szerkezeteket ír le, melyek a jelen találmány szerint használhatók. A 28 abszorbens mag előnyösen az US 4 834 735 számú szabadalmi leírásban leírt, kereskedelmileg sikeres abszorbens tag. A leírások mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

A 26 hátlapot a 28 abszorbens mag alsónemű felőli oldalán helyezzük el, és az a szakterületen jól ismert (itt nem jelölt) ragasztóeszközökkel van ahhoz rögzítve. A 26 hátlap a 28 abszorbens maghoz például egy egyenletes, összefüggő ragasztóréteggel, mintázott ragasztóréteggel, különálló ragasztóanyag csíkokkal, spirálvonalakkal vagy foltokkal lehet rögzítve. E célra alkalmas ragasztóanyagokat a Century Adhesives Inc., Columbus, Ohio cég gyárt Century 5227 néven, és a Η. B. Fuller Company, St. Paul, Minnesota cég HL-1258 elnevezésen. A rögzítőeszköz előnyös módon egy ragasztóanyag fonalakból álló mintázott háló, mint amelyet az US 4 573 986 számú szabadalmi leírás ír le, melyet itt hivatkozásként említünk. Spirális fonal-hálóminta alakú rögzítőeszközöket szemléltetnek az US 3911 173; US 4 785 996; és US 4 842 666 számú szabadalmi leírásokban mutatott készülékek és módszerek. A leírások mindegyikét itt hivatkozásként említjük. Alternatív módon a rögzítés történhet hőimpulzussal, nyomással, ultrahanggal, dinamikus mechanikai módszerrel vagy bármilyen más rögzítési módszerrel vagy ilyen módszereknek a szakterületen ismert kombinációjával.

A 26 hátlap folyadékokat (például vizeletet) nem ereszt át, és előnyös módon vékony műanyag fóliából készül, bár egyéb, hajlékony, folyadék-átnemeresztő anyagok is használhatók. „Hajlékony” kifejezés alatt itt azt értjük, hogy az anyag könnyen deformálható és könnyen alkalmazkodik az emberi test alakjához és körvonalaihoz. A 26 hátlap megakadályozza, hogy a 28 abszorbens magba abszorbeált és abban tárolódó anyagok megnedvesítsék a 20 pelenkával érintkező tárgyakat, mint ágyneműt vagy alsóneműt. A 26 hátlap állhat valamely szőtt vagy nemszőtt anyagból, polimer fóliából, mint hőre lágyuló polietilén- vagy polipropilénfóliából vagy kompozit anyagokból, mint filmmel bevont nemszőtt anyagból. A hátlap előnyösen valamely, körülbelül 0,012-0,051 mm vastag fólia,

A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a 26 hátlapnak legalábbis egy részét mechanikusan nyújtjuk abból a célból, hogy egyrészt „zérónyúlású” rugalmasan feszített laminátumot biztosítsunk, amely a 30 rugalmasított oldalpaneleket képezi, másrészt előnyújtsuk a 26 hátlapnak azt a részét, amely a 34 rugalmas derékövvel esik egybe. Ily módon a 26 hátlap előnyösen megnyújtható, legelőnyösebben kihúzható, de nem szükségszerűen elasztomer, úgyhogy mechanikus feszítés esetén bizonyos fokig permanensen nyújtható oly módon, hogy nem tér vissza teljesen eredeti, nem deformált alakjára. Az előnyös kiviteli alakoknál a 26 hátlap mechanikusan nyújtható anélkül, hogy el- vagy beszakadna. így előnyös, ha a 26 hátlapnak gépirányra merőlegesen, az ASTM D-638 szerinti módszer szerint vizsgálva legalább körülbelül 400-700% a szakadási nyúlása. így a 26 hátlapként használt előnyös polimer fóliáknak nagy a lineáris-, kissűrűségűpolietilén-tartalma. 26 hátlapként különösen előnyös anyagok a körülbelül 45-90% lineáris, kis sűrűségű polietilént és körülbelül 10-55% polipropilént tartalmazó blendek. Hátlapként használható fóliákat gyárt például a Tregedar Industries, Inc. cég, Térré Haute, Indiana RR 8220 jelzéssel fuvott fóliablend vagy RR 5475 jelzéssel öntött fóliablend céljára. A 26 hátlap előnyösen (tipikusan körülbelül 0,127 mm-re) prégelt és/vagy mattírozott, hogy külső megjelenése textíliaszerűbb legyen. Ezen túlmenően a 26 hátlap kiengedheti a 28 abszorbens magból kiszabaduló gőzöket (vagyis lélegző lehet), miközben így is megakadályozza, hogy kiürült folyadékok jussanak át rajta.

A 26 hátlap méretét a 28 abszorbens mag mérete és a 20 pelenka pontos tervezése szabja meg. Egy előnyös kiviteli alak esetében a 26 hátlapnak egy módosított óraüveg alakja van, amely a 28 abszorbens magon legalább körülbelül 1,3-2,5 cm-re túlnyúlik a pelenka teljes 60 kerülete mentén. Előnyös módon a 26 hátlap sokkal szélesebb, mint a 28 abszorbens mag az 58 második derékrészen, úgyhogy az 58 második derékrész 72 oldalpaneléi általában oldalirányban szélesebbek, mint az 56 első derékrész 70 oldalpaneléi.

A 24 fedőlap a 28 abszorbens mag 101 test felőli oldalán van elhelyezve, előnyösen ahhoz és a 26 hátlaphoz van rögzítve a szakterületen jól ismert (az ábrán nem jelzett) eszközzel. Alkalmas rögzítőeszközöket a 26 hátlap 28 abszorbens maghoz rögzítése kapcsán írtunk le. „Rögzítés” kifejezés alatt itt olyan konfigurációkat értünk, ahol az egyik elem közvetlenül van a másik elemhez erősítve, és olyanokat is, ahol az egyik elem egy közbenső elemhez van erősítve, és ez utóbbi van a másik elemhez erősítve. A találmány szerinti egyik előnyös kiviteli alaknál a 24 fedőlap és a 26 hátlap a 60 kerület mentén közvetlenül egymáshoz van rögzítve és közvetve vannak egymáshoz erősítve oly módon, hogy (az ábrán nem jelzett) rögzítőeszközzel közvetlenül a 28 abszorbens maghoz vannak rögzítve.

A 24 fedőlap deformálható, puha érzést keltő anyag, amely a viselő személy bőrét nem izgatja. Ezen túlmenően a 24 fedőlap folyadékáteresztő, lehetővé teszi, hogy a folyadékok (például vizelet) könnyen hatoljon át teljes vastagságán. Megfelelő 24 fedőlap gyártható sokféle anyagból, mint porózus habokból; hajtogatott habokból; perforált műanyag fóliákból; természetes szál7

HU 218 538 Β ból (például facellulóz vagy gyapotszálból), szintetikus szálakból (például poliészter- vagy polipropilénszálakból) vagy természetes és szintetikus szálak kombinációjából készült szőtt vagy nemszőtt paplanokból. A 24 fedőlap előnyösen hidrofób anyagból készül, hogy a viselő személy bőrét elszigetelje a 28 abszorbens magban tárolt folyadékoktól.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a 24 fedőlapnak legalább egy részét mechanikai nyújtásnak vetjük alá, hogy egy „zérónyúlású” rugalmasan feszített laminátumot biztosítsunk, amely a 30 rugalmasított oldalpaneleket képezi. Ily módon a 24 fedőlap előnyösen megnyújtható, legelőnyösebben kihúzható, de nem szükségszerűen elasztomer, úgyhogy az mechanikus nyújtás hatására bizonyos mértékig tartósan nyúlik meg, így nem tér teljesen vissza eredeti alakjára. Előnyös kiviteli alakok esetében a 24 fedőlap el- vagy beszakadás nélkül vezethető alá mechanikus nyújtásnak. így előnyös, ha a 24 fedőlapnak a gépirányra merőleges irányban (oldalirányban) nagy a folyáspontja (megfolyási szilárdsága).

A 24 fedőlap sokféle technológiával gyártható. így az lehet például egy nemszőtt szálpaplan. Ha nemszőtt paplanból áll, akkor lehet tűzéssel rögzített, kártolt, nedves úton lapképzett, olvadékból fúvott, nedves úton kócolt paplan vagy ezek kombinációja, vagy hasonló. Egy előnyös fedőlap a kártolt - és gyakorlott szakember számára jól ismert módon - hőimpulzussal rögzített paplan. Előnyös fedőlap körülbelül 2,2 denier finomságú vágott polipropilénszálból készül. „Vágott szál” alatt itt legalább 15,9 mm hosszú szálakat értünk. A fedőlap alaptömege előnyös módon körülbelül 18-25 g/cm³. Alkalmas fedőlapot gyárt a Veratec Inc. az International Paper Company, Walpole, Massachusetts cég egyik részlege P-8 megjelölés alatt.

A 20 pelenka tartalmaz továbbá 32 rugalmasított lábszárpántokat is, hogy a folyadék és egyéb testürülék megtartása jobb legyen. A 32 rugalmasított lábszárpántoknak számos különböző kiviteli alakja lehet abból a célból, hogy csökkentsük a kiürült testfolyadékoknak a szivárgását a lábszárak körül. (A lábszárpántokat másként lábpántoknak, oldalfüleknek, rugalmas korcoknak, gátkorcoknak is hívjuk). Az US 3 860 003 számú szabadalmi leírás olyan egyszer használatos pelenkákat ír le, melynek olyan összehúzódni képes lábszámyílásai vannak, amely egy oldalfüllel és egy vagy több rugalmas taggal van ellátva, és egy rugalmassá tett lábszárpántot (tömítőpántot) képez. Az US 4 909 803 számú szabadalmi leírás „felálló” rugalmasított fülekkel (gátkorcokkal) ellátott egyszer használatos pelenkát ír le a lábak körüli szigetelés javítására. Az US 4 695 278 számú szabadalmi leírás kettős, egy tömítőkorcot és egy gátkorcot tartalmazó egyszer használatos pelenkát ír le. A 4 704 115 számú szabadalmi leírás olyan egyszer használatos pelenkát vagy magatehetetlen személyek számára szolgáló alsóneműt ír le, amelynek oldalél-szivárgás elleni csatornái vannak a nem abszorbeált folyadéknak az alsóneműben történő megtartására. Ezeknek a szabadalmi leírásoknak mindegyikét itt hivatkozásként említjük. Bár a 32 rugalmasított lábszárpántok a fentiekben leírt lábpántokhoz, oldalfülekhez, gátkorcokhoz vagy rugalmas korcokhoz hasonlóan alakíthatók ki, előnyös, ha mindegyik 32 rugalmasított lábszárpánt legalább egy 84 belső gátkorcot tartalmaz, amely egy 85 gátfülből és egy 86 rugalmas tagból áll, mint amilyet a fentiekben hivatkozott US 4 909 803 számú szabadalmi leírás ismertet. Egy előnyös kiviteli alaknál a 32 rugalmasított lábszárpánt még egy 104 rugalmas tömítőkorcból is áll, amelynek egy vagy több 105, a 84 gátkorcon kívül elhelyezett rugalmas csíkja van, amint ezt a fentiekben hivatkozott US 4 695 278 számú szabadalmi leírás írja le.

A 20 pelenka továbbá egy 34 rugalmas derékövet is tartalmaz, amely javítja az illeszkedést és a tárolást. A 34 rugalmas deréköv a 28 abszorbens magnak legalábbis középső részén annak 83 derékélei legalább egyikén hosszirányban túlnyúlik, és 20 pelenka 64 végélének legalábbis egy részét képezi. Ily módon a 34 rugalmas deréköv a pelenkának azt a részét foglalja magában, amely a 28 abszorbens mag 83 derékélétől legalább a 20 pelenka 64 végéléig nyúlik, és szándék szerint a viselő személy dereka alatt helyezkedik el. Az eldobható pelenkákat általában úgy konstruálják, hogy két rugalmas deréköveleme van, az egyik az első derékrészen, a másik a második derékrészen. Bár a jelen találmány szerinti egyszer használatos pelenka úgy is megszerkeszthető, hogy csak egy, a viselő személyt körülvevő rugalmas deréköve van, a leírás középpontjában azok a pelenkák állnak, amelyeknek egy pár rugalmas deréköveleme van, melyek közül legalább az egyik, de előnyösen mind a kettő a találmány szerint kialakított.

Továbbá, noha a rugalmas deréköv vagy annak bármely alkotóeleme egy, a 20 pelenka 22 tárolószerkezetéhez erősített külön elemet tartalmazhat, a 34 rugalmas derékövet olyan előnyös kiviteli alak kapcsán írjuk le, amelyben a 34 rugalmas deréköv a pelenka egyéb elemeinek, mint a 26 hátlapnak vagy a 24 fedőlapnak, előnyösen mind a 26 hátlap, mind a 24 fedőlap nyúlványaként van kialakítva.

Bár a 34 rugalmas derékövnek csak egy rugalmasított derékpántot és egy, a rugalmasított derékpántot a tárolószerketettel összekötő hajlékony sarokpántot kell tartalmaznia, a 34 rugalmas deréköv, amint ezt a 3. ábra mutatja, előnyös módon számos további zónát tartalmaz. Közelebbről, a 34 rugalmas deréköv egy 130 összekötőpanel-zónából, ezt a 22 tárolószerkezettel a 28 abszorbens mag 83 derékéle mellett összekötő 132 első, hajlékony sarokpántzónából, egy, a 35 rugalmasított derékpántot a 130 összekötőpanel-zónával összekötő 134 második hajlékony sarokpántzónából áll. A 130 összekötőpanel-zóna előnyös módon egy hajlékony összeköttetést biztosít a 35 rugalmasított derékpánt és a 22 tárolószerkezet között. A 35 rugalmasított derékpánt olyan tagot képez, amely bizonyos területet fed le, érintkezik a viselő személy derekával és legalábbis oldalirányban rugalmasan nyújtható oly módon, hogy dinamikusan illeszkedik a viselő személy derekához, azzal jobb érintkezést biztosít. Mint a 3. ábrán látható, a 35 rugalmasított derékpánt egy 136 formálópanel-zónát; egy 138 derékvonalpanel-zónát; egy, a 136 formálópanel-zónát és 138 derékvonalzónát összekötő rugal8

HU 218 538 Β más 140 derékpánt hajlítósarokpánt-zónát tartalmaz. „Zóna” kifejezés alatt itt a 34 rugalmas deréköv egy területét vagy elemét értjük. Bár a 34 rugalmas deréköv egy zónája annak egy bizonyos területe vagy eleme lehet, a zóna jellegzetes módon valamennyire a szomszéd zóná(ka)t is átlapolja. (Szemléltetés céljából a 3. ábrán a zónákat zárójelek jelzik.)

A 130 összekötőpanel-zóna összeköttetést biztosít a 35 rugalmasított derékpánt és a 22 tárolószerkezet között oly módon, hogy lehetővé teszi a 35 rugalmasított derékpánt elfordulását és áthelyeződését oly módon, hogy az a viselő személy derekával érintkezésben maradjon és ahhoz illeszkedjen. A 130 összekötőpanel-zóna hajlékony, úgyhogy teljes hosszában és szélességében szabadon deformálható és lehetővé teszi, hogy a 35 rugalmasított derékpánt állandóan érintkezésben legyen a viselő személy derekával, valamint azt, hogy a 28 abszorbens mag viselés közben elhelyezkedjen. Noha a 130 összekötőpanel-zónának jelentős élkompressziós merevsége lehet, előnyös kiviteli alak esetében ez a penelzóna hajlékony, úgyhogy élkompressziós merevsége előnyösen lényegesen kisebb mind a 136 formálópanel-zóna, mind a 138 derékvonalpanel-zóna élkompressziós merevségénél. Előnyös, ha a 130 összekötőpanel-zóna élkompressziós merevsége kisebb mint körülbelül 5- 10“¹ N, előnyösebben kisebb mint körülbelül 2,5-10-* N. A (24 egymáshoz rögzített fedőlap és 26 hátlap egy részletét tartalmazó 130 összekötőpanelzóna élkompressziós merevsége tipikusan kisebb mint körülbelül 1-10-* N. Továbbá, bár a 130 összekötőpanel-zóna rugalmasan nyújtható lehet hosszirányban, oldalirányban vagy bármely más irányban, előnyös módon hosszirányban nem nyújtható azért, hogy a 35 rugalmasított derékpánt és a 22 tárolószerkezet között egy fix méretű hosszúságot biztosítson. A 130 összekötőpanel-zóna hossza előnyösen legalább körülbelül 4,75 mm, előnyösebben legalább körülbelül 6,25 és 12,5 mm között van közepes méretű pelenka esetében.

A 130 összekötőpanel-zóna egy, a 22 tárolószerkezethez és/vagy a 35 rugalmasított derékpánthoz hajlékony módon erősített, különálló anyagból készíthető el, vagy pedig a 20 pelenka egyéb elemeinek nyúlványaként. Egy, a 3. ábrán bemutatott előnyös kiviteli alaknál a 130 összekötópanel-zóna úgy a 24 fedőlapnak, mint a 26 hátlapnak egy, a 28 abszorbens mag 83 derékélén túlnyúló részéből áll. A 26 hátlap és a 24 fedőlap a 130 összekötőpanel-zónában előnyös módon egy (az ábrán nem jelzett) rögzítőeszközzel van összeerősítve, úgyhogy azok inkább egy egységként, mint egymástól függetlenül működnek. A 24 fedőlapot és 26 hátlapot egymáshoz rögzítő eszköz előnyösen egy spirálvagy hurokmintázatú ragasztóanyag-hálózat, egyéb, az előzőekben említett rögzítőeszközök is használhatók.

A 130 összekötőpanel-zóna hajlékony módon van a 22 tárolószerkezettel és a 136 formálópanel-zónával összeerősítve a hajlítósarokpánt-zónák (a 132 első és 134 második hajlítósarokpánt-zóna) segítségével úgy, hogy a 35 rugalmasított derékpánt át tud helyeződni és/vagy el tud fordulni tengelyirányban (z irányban). „Hajlékony” összeerósítés alatt azt értjük, hogy a panelzónák közötti vagy egy panelzóna és a tárolószerkezet közötti kötés lehetővé teszi, hogy a panelzónák egymáshoz képest elhajoljanak. Mint erre az alábbiakban kitérünk, ennek az elhajlásnak nem kell feltétlenül olyannak lennie, hogy a hajlítási előidéző erők megszűntével a panelzónák az előző konfigurációjukba térjenek vissza (vagyis nem kell szükségszerűen rugalmasnak lenniük).

Egy hajlítósarokpánt-zóna különféleképpen konstruálható. A hajlító sarokpánt állhat egy, a panelzónák közötti szerkezeti diszkontinuitásból. A penelzónák keresztmetszetének alakja oly módon variálható, hogy az a panelzónák elhajlását tegye lehetővé egymáshoz képest. A panelzónákat képező anyagok lehetnek például hornyoltak, préseltek, prégeltek, redózöttek, hajtogatottak, ragasztottak, vágottak, hasítottak, hogy belőlük hajlítótengelyt vagy -tengelyeket alakítsunk ki. Ezek a módszerek az erőket/feszültségeket egy bizonyos vonalra vagy tengelyre koncentrálják, amely körül a flexibilis elhajlítás megtörténhet. A zónák között egy csökkentett nyúlású vagy elvékonyított vonalrész is kialakítható egy sarokpántzóna létrehozása céljából. Alternatív módon a hajlítósarokpánt-zóna egy diszkontinuus anyagzónából is állhat a panelzónák között. Példaként a panelzónákat képező anyagoknak viszonylag különböző hajlítási vagy rugalmassági modulusa lehet, ami különböző hajlítási ellenállású területeket vagy zónákat biztosít (különböző hajlítási merevségű zónákat), ami a panelzónák közötti elhajlást teszi lehetővé.

Mint ezt a 3. ábra mutatja, a 35 rugalmasított derékpántot a 130 összekötőpanel-zónával összekötő 134 második hajlítósarokpánt-zóna annál a zónánál van kiképezve, ahol a 76 elasztomer tag és a 77 rugalmas tag összekötőpanel-zónából történt kihagyása következtében egy szerkezeti diszkontinuitás van. így a második hajlítósarokpánt-zóna a 76 elasztomer tag és a 77 rugalmas tag alsó éle mellett jön létre. A 130 összekötőpanel-zónát a 22 tárolószerkezettel összekötő 132 első hajlítósarokpánt-zóna annál a zónánál képződik, ahol a 130 összekötőpanel-zónából hiányzik a 28 abszorbens mag.

A 35 rugalmasított derékpánt a 20 pelenkának az a része vagy zónája, amely rugalmasan képes kinyúlni és összehúzódni, és szándék szerint dinamikusan illeszkedik a viselő személy derekához. Bár a 35 rugalmasított derékpánt állhat egy, a 130 összekötőpanel-zónához hajlékony módon rögzített különálló elemből, azt előnyös módon a 24 fedőlap és a 26 hátlap nyúlványaként alakítjuk ki. A 35 rugalmasított derékpánt a 34 rugalmas derékövnek az a része, amely a 134 második hajlítósarokpánt-zónától előnyösen, de nem szükségszerűen a 20 pelenka 64 végéléig terjed. A 3. ábrán látható előnyös kiviteli alaknál a 35 rugalmasított derékpánt egy 136 formálópanel-zónát; egy 138 derékvonalpanelzónát; egy, a 136 formálópanel-zónát és a 138 derékvonalpanel-zónát összekötő rugalmas 140 derékpánthajlítósarokpánt-zónát tartalmaz.

A 136 formálópanel-zóna a 35 rugalmasított derékpántnak az a része, amely a 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna és a 134 második hajlítósarokpánt-zóna kö9

HU 218 538 Β zött van elhelyezve. Ily módon a 136 formálópanelzóna jellegzetes módon a 35 rugalmasított derékpántnak az „alsóbb” szegmensét definiálja. A 136 formálópanel-zóna legalábbis oldalirányban rugalmasan nyújtható, ami lehetővé teszi a 35 rugalmasított derékpánt használat közbeni dinamikus nyúlását és összehúzódását. A 136 formálópanel-zónának, mint erre a későbbiekben visszatérünk, szintén viszonylag jelentős élkompresszió-merevsége van, úgyhogy a 136 formálópanel-zóna nem deformálódik vagy tömörödik használat közben, így a 136 formálópanel-zóna megtartja alakját és ellenáll a 35 rugalmasított derékpánt használat közbeni kompressziójának és kihajlásának.

A 138 derékvonalpanel-zóna a 35 rugalmasított derékpántnak az a része, amely a 140 derékpánthajlítósarokpánt-zónától a pelenka vége felé van elhelyezve. A 138 derékvonalpanel-zóna így a 35 rugalmasított derékpántnak a „felső szegmensét” határozza meg. A 138 derékvonalpanel-zóna előnyös módon a 20 pelenka végélének legalább egy részét képezi. A 238 derékvonalpanel-zóna úgy van tervezve, hogy az kényelmesen illeszkedjen a viselő személy derekára és dinamikusan mozogjon, nyúljon és húzódjon össze annak derekával. A 138 derékvonalpanel-zóna legalábbis oldalirányban rugalmasan nyújtható.

A 136 formálópanel-zóna és a 138 derékvonalpanel-zóna élkompressziós merevsége határozza meg a 35 rugalmasított derékpánt kompressziós deformálással és egyes zónákba hajlítással szembeni ellenállását. A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a 136 formálópanel-zónának van egy jelentős, előre meghatározott élkompressziós merevsége, amely lehetővé teszi, hogy az ellenálljon azoknak a kompressziós és hajlítóerőknek, melyeknek ki van téve, és hogy megtartsa a rugalmasított derékpánt alakját, amikor az a viselő személy testén van. A 136 formálópanel-zónának előnyösen a 138 derékvonalpanel-zónánál nagyobb vagy azzal egyenlő élkompressziós merevsége is van. A jelen találmány szerinti egyik előnyös kiviteli alaknál, minthogy a 136 formálópanel-zóna és a 138 derékvonalpanel-zóna ugyanazokból az anyagokból készül, a 136 formálópanel-zóna élkompressziós merevsége körülbelül egyenlő a 138 derékvonalpanel-zóna élkompressziós merevségével. Azt találtuk, hogy a 136 formálópanel-zóna élkompressziós merevsége nagyobb mint körülbelül 1 N, előnyösebben nagyobb mint körülbelül 1,15 N, legelőnyösebben nagyobb mint körülbelül 1,3 N. A jelen találmány előnyös kiviteli alakjai esetében a 136 formálópanel-zóna élkompressziós merevsége körülbelül 1,30 és 1,70 N között van. A 34 rugalmas deréköv élkompressziós merevsége az alábbiakban leírt módszer felhasználásával határozható meg.

A 138 derékvonalpanel-zóna rugalmasan/hajlékonyan van összekapcsolva a 136 formálópanel-zónával a 140 derékpánthajlítósarokpánt-zóna segítségével. A „rugalmasan/hajlékonyan” kifejezés egy kapcsolódást jelent a panelzónák vagy egy panelzóna és a tárolószerkezet között, amely lehetővé teszi, hogy a panelzónák egymáshoz képest elhajoljanak, ha olyan erők hatnak rájuk, amelyek visszaalakító erőt/nyomatékot szolgáltatnak, és a panelzónákat arra késztetik, hogy azok rugalmasan visszatérjenek előző konfigurációjukba, ha ezek az erők megszűnnek. Ez a visszaalakító erő/nyomaték a 35 rugalmasított derékpánt működése szempontjából fontos, mert a 136 formálópanel-zóna és a 138 derékvonalpanel-zóna a használat közbeni előző (előnyújtott) konfigurációját igyekszik felvenni, úgyhogy a 35 rugalmasított derékpánt dinamikusan követi a viselő személy derekát, és a viselés egész ideje alatt a viselő személy derekán kevéssé csúszik el, nem engedi, hogy a 35 rugalmasított derékpánt úgy gyúródjon össze vagy hajtogatódjon, hogy ez funkcióját használat folyamán megváltoztassa.

A 140 derékpánthajlítósarokpánt-zóna rugalmas, lehetővé teszi, hogy a 136 formálópanel-zóna és a 138 derékvonalpanel-zóna egymáshoz képest elhajoljon, ha használat közben a viselő személy dereka által előidézett erők ezt megkívánják és a 136 formálópanel-zóna és a 138 derékvonalpanel-zóna lényegében visszatérjen ezt megelőző előfeszített állapotába, ha ezek az erőhatások megszűnnek. Az 1-3. ábrák szerinti előnyös kiviteli alaknál a 140 derékpánthajlítósarokpánt-zóna úgy van konstruálva, hogy a 35 rugalmasított derékpántba egy 77 rugalmas tag van beépítve. Az találtuk, hogy annak érdekében, hogy a derékpánthajlítósarokpánt-zóna részére a megfelelő rugalmasságot biztosítsuk és a pelenka viselése folyamán fellépő át- vagy betekerődést meggátoljuk, a 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna hajlítást visszaalakító erejének nagyobbnak kell lennie, mint körülbelül 0,2 N, előnyösebben nagyobbnak mint 0,25 N, és legelőnyösebben nagyobbnak mint körülbelül 0,30 N. A találmány szerinti előnyös kiviteli alakok esetében a derékpánt hajlító sarokpántjának körülbelül 0,3 és 0,5 N közöttinek kell lennie. A hajlítósarokpánt-zóna, különösen a 140 derékpánt hajlítósarokpánt-zónája hajlítást visszaalakító erejének mérésére alkalmas módszert az alábbiakban írunk le.

A 140 derékpánt hajlítósarokpánt-zónája szintén „előre el van helyezve (rendezve)” úgyhogy a 138 derékvonalpanel-zóna és a 136 formálópanel-zóna a 35 rugalmasított derékpánt egy meghatározott zónájánál vagy tengelyei mentén hajlik meg minden, a derékpántra gyakorolt erő hatására. A 140 derékpánthajlítósarokpántzónának ez az előre elhelyezése lehetővé teszi azt is, hogy a 35 rugalmasított derékpánt hajlás útján kitérjen és kövesse a viselő személy derekát anélkül, hogy megrepedne vagy tönkretenné a 35 rugalmasított derékpánt anyagainak hajlítási merevségét. így a 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna csökkenti a 35 rugalmasított derékpántnak azt a hajlamát, hogy használat közben véletlenszerű helyen vagy tengelyek mentén hajoljon meg vagy hajtogatódjon be. Az előre elrendezett 140 derékpánthajlító-sarokpántzónát a pelenka gyártója határozza meg azért, hogy a hajlási elmozdulást előre meghatározott sarokpánt mentén biztosítsa. A 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna kialakítása előre meghatározza a 35 rugalmasított derékpánt hajlítási tengelyeit vagy zónáit. Mint ezt az előzőekben tárgyaltuk, a hajlító sarokpánt állhat egy nem folytonos szerkezetű vagy egy nem folytonos anyagú zónából. Ezek a nem

HU 218 538 Β folytonos - szakaszos - zónák határozzák meg a hajlítás tengelyét. A 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna állhat egy, a 35 rugalmasított derékpántnak egy meghatározott vonal mentén végzett prégeléséből, redőzéséből vagy hajlásából. A gyártó például a csomagoláson belül előre behajtogathatja a 35 rugalmasított derékpántot abból a célból, hogy kialakítsa a 140 derékpánt hajlítósarokpánt-zónáját. A 140 derékpánt hajlítósarokpántzónájának kialakítására csökkentett nyúlású vonal képezhető ki egymástól bizonyos távolságra elhelyezett ragasztóanyag-, fonal- vagy egyéb anyagcsíkokból vagy vonalakból, amelyek egymás között szerkezeti diszkontinuitást képeznek és ezáltal előre kialakítják a 140 derékpánt hajlítósarokpánt-zónáját. A 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna a rétegelés vagy ragasztás mintázatával vagy technikájának változtatásával is kialakítható. Bármely, leírásunk előző részében tárgyalt módszer is felhasználható a 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna kialakítására.

Az 1. és 2B. ábra szerinti előnyös kiviteli alakok esetében a 140 derékpánthajlító-sarokpántzónát egy, a 136 formálópanel-zóna és a 138 derékpánt panelzóna közötti szerkezeti diszkontinuitás képezi. Mint ez a 2B. ábrán látható, a 35 rugalmasított derékpántot képező anyagok a 78 oldalsó rögzítőrégiókon - amelyek előnyös módon a diszkrét, egymástól bizonyos távolságra elhelyezett 79 diszkrét rögzítőzónák mintázatából állnak - egymáshoz vannak erősítve. A legelőnyösebb módon a rögzítőzónák dinamikus mechanikai kötésekből állnak, ezek a legelőnyösebb esetben dinamikus mechanikai kötéseket jelentenek. A rögzítőmintázat és a derékpántban képződő ráncok kombinált hatása következtében a 35 rugalmasított derékpánt hajlamos arra, hogy könnyebben legyen hajlítható azon a területen, ahol kevesebb a rögzítőelem. Ily módon, mint ez a 2B. ábrán látható, a dinamikus mechanikai kötés mintázata hosszirányban cikcakkban, de egymást átfedő foltok alakjában van tervezve úgy, hogy egy, a 35 rugalmasított derékpánt mentén hosszirányban mozduló oldalvonal - a 140 derékpánt hajlítósarokpánt-zónájának kivételével - mindenképpen találkozik a kötőelemekkel, így a 140 derékpánthajlítósarokpánt-zónát a 79 diszkrét rögzítőzónák elrendezési mintázatának egy diszkontinuitása képezi.

A 35 rugalmasított derékpánt sokfajta különböző alakban konstruálható meg, így többek között az itt leírt, rugalmasított oldalpanel kialakítására vonatkozó konfigurációban is. Egy, a 2. ábrán látható előnyös kiviteli alak esetében a 35 rugalmasított derékpánt a 24 fedőlap egy részéből; a 26 hátlap egy előnyösen „mechanikusan előnyújtott” részéből; egy 76 elasztomer tagból; és egy 77 rugalmas tagból áll. A 76 elasztomer tag és a 77 rugalmas tag előnyös módon dinamikus mechanikai kötésekkel egymáshoz vannak erősítve egy rugalmas laminátum alakjában, mielőtt őket a 24 fedőlappal és a 26 hátlappal kombinálnánk. Ezt a kétrétegű laminátumot a 24 fedőlap és a 26 hátlap közé helyezzük előnyösen oly módon, hogy a 77 rugalmas tag legyen elhelyezve a 26 hátlap felé és a 76 elasztomer tag a 24 fedőlap felé. Ily módon előnyösen a 76 elasztomer tag a fedőlap és az előnyújtott 26 hátlap között van elhelyezve úgy, hogy a 77 rugalmas tag az előnyújtott hátlap és a 76 elasztomer tag között foglal helyet.

A 76 elasztomer tag operatív módon társítva van a 35 rugalmasított derékpánttal, előnyösen a 24 fedőlap és 26 hátlap között úgy, hogy a 76 elasztomer tag megengedi, hogy a 35 rugalmasított derékpánt oldalirányban rugalmasan ki tudjon nyúlni és összehúzódva viszsza tudjon térni lényegében ki nem nyújtott konfigurációjába. A 76 elasztomer tag sokféle módon lehet operatívan társítva a 35 rugalmasított derékpántban. így például az 76 elasztomer tag elasztikusán összehúzódni képes állapotban társítható operatívan úgy, hogy a 76 elasztomer tag összehúzza a 35 rugalmasított derékpántot. (Egy részletesebb leírás, amely elasztomer anyagok abszorbens cikkekbe rugalmasan összehúzódni képes módon történő rögzítését tárgyalja, található a 3 860 003 és a 4 081 301 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban, melyeket itt hivatkozásként említünk). A 76 elasztomer tagok úgy erősíthetők például a 35 rugalmasított derékpántba, hogy a 76 elasztomer tagot oldalirányban megnyújtjuk, azt vagy a 24 fedőlaphoz, vagy a 26 hátlaphoz, vagy mindkettőhöz rögzítjük, és hagyjuk, hogy a 76 elasztomer tag felvegye relaxált vagy összehúzódott alakzatát.

Alternatív módon a 76 elasztomer tag úgy társítható operatívan a 35 rugalmasított derékpántban, hogy azt a 24 fedőlaphoz, a 26 hátlaphoz vagy mindkettőhöz erősítjük lényegében ki nem feszített állapotban, majd a 76 elasztomer tagot tartalmazó laminátumnak legalább egy részét olyan mechanikai nyújtás alá helyezzük, amely elegendő a laminátum 24 fedőlap- és 26 hátlapkomponensének tartós megnyújtására, majd a kompozitot vagy elasztomer laminátumot lényegében húzófeszültség nélküli állapotába engedjük vissza. A 35 rugalmasított derékpántot így egy „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátummá alakítjuk. [Mint ezt a következőkben tárgyalni fogjuk, az elasztomer laminátum alternatív módon operatívan társítható húzófeszültség alá helyezett állapotban és mechanikai kifeszítés („rugalmasan feszíthető”) alá helyezhető, mechanikusan kifeszített, előnyújtott rugalmasan feszíthető laminátummá].

Egy különösen előnyös kiviteli alaknál, amit a 2. ábra mutat, a 76 elasztomer tag operatívan társítható össze nem húzódott állapotban, majd kezelhető annak érdekében, hogy összehúzódjon. Ennél a kiviteli alaknál a 76 elasztomer tag egyirányban összehúzódó anyagokból alakítható ki, amelyek speciális kezelés, mint melegítés után válnak rugalmassá. Ilyen anyagokat ismertetnek a3819 401 ésa3912565 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások. Egy hőhatásra zsugorodó elasztomer tag felhasználási módját ismerteti a 4 515 595 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk. A 24 fedőlapot, 26 hátlapot, 76 elasztomer tagot és bármilyen más komponenst össze nem húzódott állapotban erősítjük össze. A laminátumot azután melegítjük (például forró levegővel) és a 76 elasztomer tagot hagyjuk visszaalakulni relaxált vagy összehúzott állapotába.

HU 218 538 Β

A jelen találmány szerinti, használható 76 elasztomer tagok alakja, mérete, konfigurációja és anyaga sokféle lehet. A 35 rugalmasított derékpánt készülhet például egy vagy több, a 24 fedőlap és a 26 hátlap között operatívan társított elasztomer elemből; a 76 elasztomer tag különböző szélességű és hosszúságú lehet; vagy állhat viszonylag vékony elasztomeranyag-csíkokból vagy egy nagyobb felületű elasztomeranyag-foltból. Egy 76 elasztomer tagként alkalmasnak talált elasztomer anyag egy elasztomer hab, mint például a Bridgestone, Yokohama, Japan cégtől beszerezhető Bidgestone SG poliuretán habanyag. Egyéb, 76 elasztomer tagként használható alkalmas elasztomer anyagok közé tartoznak a szintetikus és természetes gumi, az elasztomer fóliák (ezek között a hőre zsugorodó elasztomer fóliák), alakos elasztomer bélésanyagok és hasonlók. Egy különösen előnyös, a 2. ábrán bemutatott kiviteli alaknál a 76 elasztomer tag egy hőre zsugorodó elasztomer fólia, mint amelyet az Exxon Chemical Company of Florham Park, New Jersey cég forgalmaz.

A 77 rugalmas tagot olyan réteg vagy rétegek képezek), amely(ek) fokozott visszaalakulási képességet és hajlítási merevséget kölcsönöz(nek) a 35 rugalmasított derékpántnak. A 77 rugalmas tag összenyomással szembeni ellenállást kölcsönöz hosszirányban (gépirányban) úgy, hogy a 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna rugalmas lesz és visszaalakító erőt/nyomatékot fejt ki. A 77 rugalmas tag ezenkívül viszonylag vastag, Z irányban elég terjedelmes ahhoz, hogy valamennyire kitöltse a 35 rugalmasított derékpánt 80 ráncait vagy redőit és így optimalizálja annak rugalmasságát. A 77 rugalmas tag előnyös módon hidrofób is, hogy megakadályozza folyadékok felszívódását a 35 rugalmasított derékpántból. Egy különösen előnyös kiviteli alaknál a 77 rugalmas tag egy olyan nemszőtt anyagot tartalmaz, melyben a szálak gépirányban (a pelenka hosszirányában) rendezettek, hogy csökkentsék a gépirányra merőlegesen (oldalirányban) történő összetömörülési ellenállást úgy, hogy a hőre zsugorodó 76 elasztomer tag könnyen összehúzódhasson és fokozza az összenyomással szembeni ellenállást egy meghatározott hajlítási tengely, a 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna körül.

Bár a 77 rugalmas tag előnyös módon a 76 elasztomer tag és a 26 hátlap között van elhelyezve, mint ezt a 3. ábra mutatja, a 77 rugalmas tag alternatív módon a 24 fedőlap és a 76 elasztomer tag között, a 26 hátlap külső oldalán, a 24 fedőlap külső oldalán vagy számos egyéb konfigurációban is elhelyezhető. A 77 rugalmas tag előnyös módon a 26 hátlap és a 76 elasztomer tag között van elrendezve, hogy nagyobb kompresszióval szembeni ellenállást biztosítson a 35 rugalmasított derékpánt hátlapoldalán, mivel be fogja tölteni a hossztengelyben a rögzítés helye közötti 80 redőket vagy ráncokat és így a 35 rugalmasított derékpánt oldaltengelye körül hajlítással szembeni ellenállást fejt ki, optimalizálja és csökkenti a 35 rugalmasított derékpántot képező rétegelt anyagba történő felszívódást.

A 77 rugalmas tagnak sokféle különböző mérete, alakja, konfigurációja és anyaga lehet. A rugalmas elem kialakítható például egy vagy több rugalmas elemből; különböző szélességű, hosszúságú, vastagságú és alakú lehet. A 77 rugalmas tag előnyös módon a 35 rugalmasított derékpántban elhelyezett különálló anyagdarab. Alternatív módon a rugalmas tag a 35 rugalmasított derékpántot kialakító egyik vagy mindegyik anyag, így a 76 elasztomer tag, a 24 fedőlap vagy a 26 hátlap egy részéből is állhat. Egy speciális alternatív kiviteli alaknál a 77 rugalmas tag ugyanaz a darab, mint a 76 elasztomer tag, és a 76 elasztomer tag egy viszonylag vastag elasztomer habból áll.

A találmány szerinti 35 rugalmasított derékpánt 77 rugalmas tagjaként alkalmas anyagok közé tartoznak a szőtt paplanok; nemszőtt paplanok; habok; rétegelt anyagok, mint két vagy több, nemszőtt rétegű laminátumok rétegelt fóliái; bélésanyagok; legalább egy irányba merevített, hullámosított anyagok; a fenti anyagok bármilyen kombinációja vagy egyéb, a szakterületen ismert anyagok.

A 77 rugalmas tag céljára különösen előnyös anyagok a hidrofób, nemszőtt paplanok, melyeknek ASTM B1388-64 szerint mért redőzhetősége gépirányra merőleges irányban legalább körülbelül 4 cm és gépirányban legalább körülbelül 12 cm. Egy erre alkalmas anyag például egy olyan hidrofób, nemszőtt, kártolt paplan, melynek alaptömege körülbelül 23,9-53,8 g/m². A szálak gépirányban orientáltak, hogy ebben az irányban fokozott deformációval/összenyomással szembeni ellenállásuk legyen. A nemszőtt paplan 3 denier finomságú, poliészter maganyagú és kopoliolefin burkolóanyagú bikomponensű szálból áll, amely a Hoechst cégtől szerezhető be CELBOND szál elnevezésen; vagy polipropilén maganyagú és polietilén burkolóanyag bikomponensű szálból, ami a Danaklon vagy Hercules cégtől szerezhető be. Miután a nemszőtt paplant kártoljuk, hogy a szálakat gépirányban rendezzük, a paplant egy levegőátáramoltatással végzett rögzítési eljárásnak vetjük alá abból a célból, hogy teijedelmesítsük a rugalmas tagot és ezzel fokozzuk rugalmasságát. Bikomponensű levegőátáramoltatással rögzített hőre lágyuló gyantaszál példákat ismertet az US 4 883 707 számú szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk. Légárammal rögzített, nemszőtt, kártolt bikomponensű hőre lágyuló műnyag szál nemszőtt paplanok szerezhetők be a Fiberweb North America of Greenville, North Carolina vagy a Verate Corporation of Walpole, Massachusetts cégtől.

Egy, a találmány szerinti előnyös kiviteli alaknál, amit a 2A. ábra mutat, a 26 hátlapnak az a része, amely a 35 rugalmasított derékpántot képezi „előnyújtott” vagy „mechanikusan előnyújtott” (vagyis bizonyos fokig lokalizált módon mechanikus kifeszítés alatt áll azért, hogy a 26 hátlapnak azok a részei, amelyek a 35 rugalmasított derékpántot képezik, tartósan megnyúljanak). Az előnyújtott 26 hátlap nemcsak a 76 elasztomer tag nyúlását javítja, de az előnyös 76 elasztomer tagok hőzsugorodását is. Egy előnyös kiviteli alak esetében, melyet a 2A. ábra mutat, az előnyújtott 26 hátlapnak egy 142 bordamintázata (ezek a nyújtott részek) és 144 nem nyújtott hézagai vannak mindegyik borda és minden bordasor között. A mintázatot a 26 hátlap előnyújtására

HU 218 538 Β használt módszer és berendezés szabja meg. Ennél az előnyös kiviteli alaknál a bordák 6 mm hosszúak, körülbelül 0,75 mm szélesek, mélységük körülbelül 3 mm, az egyes bordák közötti távolság körülbelül 2,5 mm. A 26 hátlap előnyújtott felülete előnyösen körülbelül 140 mm széles és körülbelül 25 mm hosszú.

A találmány szerinti 26 hátlap úgy előnyújtható, hogy a 26 hátlapot egy inkrementális mechanikus feszítési műveletnek vetjük alá, mielőtt azt a kész pelenkatermékkel kombinálnánk. Az eljárás hasonlít ahhoz a művelethez, amelyet itt a „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátum 30 rugalmasított oldalpanelekkel kapcsolatosan leírtunk. A hengerek barázdált vagy réseit szegmensei meg vannak szakítva, hogy kialakítsák a bordás mintázatot gépirányban és arra merőlegesen. A 26 hátlap paplanénak a berendezésbe történő bevezetése olyan, hogy a 26 hátlap előnyújtandó része a legfelső barázdált hengerek barázdált vagy réseit szegmenseivel esik egybe akkor, amikor a hátlap a legfelső barázdált hengerek és a legalsó barázdált vagy réseit hengerek között áthalad. Alternatív módon a 26 hátlap oly módon is előnyújtható, hogy a szakterületen ismert mélyprégelési technikát alkalmazzuk.

A találmány szerinti pelenkák egy előnyös készítési módszere esetében a 26 hátlap előnyújtása és a hullámosítóhengerekről történő levétele után a hátlap paplanra egybefüggő ragasztóanyag-permetet viszünk fel. A 77 rugalmas tagot és hőzsugorítható 76 elasztomer tagot tartalmazó elasztikus laminátumot dinamikus módon mechanikusan hozzáerősítjük a 24 fedőlaphoz. A kapott 24 fedőlap/76 elasztomer tag/77 rugalmas tag laminátumot ezután a 20 pelenka előnyújtott 26 hátlap paplanára viszszük fel, és dinamikus módon egymáshoz erősítjük őket a 35 rugalmasított derékpánt kialakítása céljából. Ezt a pelenkapaplant azután egy hőzsugorító berendezésen bocsátjuk át, hogy a zsugorítható 76 elasztomer tagot összehúzzuk.

A 35 rugalmasított derékpánt tartalmaz továbbá 78 oldalsó rögzítőrégiókat, mint ezt általánosított formában az 1. és 2. ábra mutatja. A 78 oldalirányú rögzítőrégiók és azok alternatív konfigurációi egy részletesebb leírása található az US 4 515 595 számú szabadalmi leírásban, amelyet itt hivatkozásként említünk. A 78 oldalsó rögzítőrégiók lényegében a 35 rugalmasított derékpánt, különösen a 76 elasztomer tag teljes szélességében teijednek. A „lényegében” kifejezés alatt azt értjük, hogy ezeknek nem kell feltétlenül a 76 elasztomer tag teljes szélességében terjedniük, ha különben az alábbiakban részletezett szerepüket betöltik. Mint ezt az ábrák szemléltetik, a 78 oldalsó rögzítőrégiók a 66 oldalirányú középvonalra és a 35 rugalmasított derékpántra merőlegesen vannak elrendezve. Ez az előnyös irányuk, de ez a merőlegestől el is térhet anélkül, hogy a találmány célján és szellemén változtatna.

Az 1. és 2B. ábrán a 78 oldalsó rögzítőrégiók úgy vannak feltüntetve, mint egymástól bizonyos távolságra elhelyezett 79 diszkrét rögzítőzónák, melyek a 35 rugalmasított derékpántot képező anyagpaplanokat (a 24 fedőlapot, a 26 hátlapot, 77 rugalmas tagot és a 76 elasztomer tagot) összefogják. Bár a 79 diszkrét rögzítőzónák alakja változó lehet, alakjuk előnyösen kör, elipszis, ovális, négyszögű vagy négyzet alakú. A 79 diszkrét rögzítőzónák előnyösen szabályos távolságban vannak egy minta szerint elrendezve (amint ezt a 2B. ábra mutatja, annak a helynek kivételével, ahol a 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna van elhelyezve), elhelyezésük lehet egyenlőtlen is. A 79 diszkrét rögzítőzónák kialakításának módját a szakember könnyűszerrel megválaszthatja. Ez történhet ragasztóanyaggal, hegesztéssel, oldószeres hegesztéssel, autogén kötéssel, dinamikus mechanikai kötéssel, ultrahangos hegesztéssel és más eljárással. A 78 oldalsó rögzítőrégiók előnyös módon ovális (lekerekített négyszög) alakú 79 diszkrét rögzítőzónák, előnyösen dinamikusan mechanikus kötések, mint amilyeneket azUS4919 738 számú szabadalmi leírás ír le, melyet itt hivatkozásként említünk. Ezek sorokba és oszlopokba vannak rendezve, és az egyik oszlop hiányzik vagy szabálytalanul van elhelyezve, ez utóbbi képezi a 140 derékpánthajlító-sarokpántzónát. A 79 diszkrét rögzítőzónák előnyösen körülbelül 2,0 x 1,33 mm méretűek és közepük oldalirányban egymástól előnyösen körülbelül 7,0-8,9 mm-re, hosszirányban körülbelül 1,9-3,8 mm-re van elhelyezve. Minden oszlopban ki van hagyva egy sor kötéshely úgy, hogy hosszirányban egy körülbelül 1,0-3,8 mm széles rés marad ki (középtől középig), ami a 140 derékpánthajlító-sarokpántzónáját képezi. A legelőnyösebb kiviteli alaknál a 79 diszkrét rögzítőzónák közepe oldalirányban egymástól körülbelül 8,3 mm-re, és hosszirányban körülbelül 2,8 mm-re helyezkedik el, hosszirányban az egymás melletti sorok között középponttól középpontig körülbelül 0,71 mm-es réstávolság van.

Mint a 2. ábrán látható, az egyes 79 diszkrét rögzítőzónák a 76 elasztomer tag mindkét oldalán ugyanolyan méretűek. Ez az előnyös megoldás, de a 24 fedőlap elasztikus rétegelt anyaghoz rögzítő 79 diszkrét rögzítőzónáinak mérete eltérhet a 26 hátlap elasztikus rétegelt anyaghoz rögzítő 79 diszkrét rögzítőzónáinak méretétől.

Egy alternatív kiviteli alaknál a 35 rugalmasított derékpánt az 58 második derékrészen (vagy az 56 első derékrészen abban az esetben, ha a rugalmasított oldalpanelek ebben vannak elhelyezve) és a 30 rugalmasított oldalpanelek úgy alakíthatók ki, hogy egy egyetlen darab elasztomer anyagot mindkét 72 oldalpanelben és az 58 második derékrész 68 középső részén a 20 pelenkához rögzítünk. így a 35 rugalmasított derékpánt és a 30 rugalmasított oldalpanelek ugyanabból a darab anyagból alakíthatók ki, hogy egységes szerkezetet képezzenek. Ilyen 35 rugalmasított derékpánt/30 rugalmasított oldalpanel konfiguráció példát ismertet az US 4 857 067 számú szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk.

A találmány egy további alternatív kiviteli alakjánál a 35 rugalmasított derékpántnak hossztengelye mentén differenciális lehet a nyújthatósága, ha az oldalirányban kifeszítjük. A 35 rugalmasított derékpánt differenciális nyújthatósága lehetővé teszi, hogy annak egyes részei oldalirányban nagyobb mértékben nyúljanak a

HU 218 538 Β hossztengely mentén, mint más részei. Ez a differenciális nyújthatóság egy „nagypocak-paneles” 35 rugalmasított derékpántot biztosít, ami differenciális módon alakul, nyúlik ki és mozog a viselő személy hasával, amint az mozog, ül vagy áll. A hossztengely menti nyújthatóság a 35 rugalmasított derékpánt oldalirányú feszítése esetén sokféle úton érhető el, mint például a 30 rugalmasított oldalpanelekkel kapcsolatosan tárgyalt módon. Mint a 6. ábrán látható, egy előnyös, differenciális nyújthatósággal rendelkező 35 rugalmasított derékpánt ötszög alakú.

A 20 pelenka előnyös módon egy zárrendszerrel (feszítőeszközzel) is el van látva, hogy a 35 rugalmasított derékpánton belül dinamikusan oldalirányú feszültséget hozzunk létre/tartsunk fenn. A zárrendszerrel dinamikusan létrehozott és fenntartott oldalirányú feszültség „aktiválja” a 35 rugalmasított derékpánt feszítését, ezáltal lehetővé teszi, hogy az a viselő személy mozdulataival dinamikusabban terjedjen ki és húzódjon össze. A 35 rugalmasított derékpánt résképzését is csökkenti az aktivált feszítés, mert a pánt feszültség alatt áll, hogy szorosan illeszkedjen a viselő személy derekához, amikor a pelenkát felveszi, és annak használata közben is. Ezen túlmenően a 35 rugalmasított derékpánt felsodródását is csökkenti a zárrendszer által létrehozott/fenntartott feszültség. Ily módon a zárrendszer javítja a pelenka illeszkedési és tárolási jellemzőit.

A zárrendszer sokféle konfigurációjú lehet, így állhat ragasztószalagfülekből, mechanikus zárószalagfülekből, fix helyzetű rögzítőelemekből vagy egyéb, a szakterületen ismert, rugalmasított derékpántfeszítő eszközből. Mint az 1. ábrán látható, a zárrendszer előnyös módon olyan 40 derékzárrendszerből áll, amely legalább egy - tipikus módon egy pár - 46 első rögzítőkomponensből és legalább egy 48, második rögzítőkomponensből áll. Még előnyösebben, a zárrendszernek van még egy 38 primer rögzítőrendszere is úgy, hogy a 20 pelenkának egy 36 kettős feszítésrögzítő rendszere van. Kettős feszítésrögzítő rendszerrel ellátott előnyös pelenkakiviteli alakokat ír le például a T/67984 számon közzétett magyar szabadalmi bejelentés.

A 36 kettős feszítésrögzítő rendszer egy oldalzárat és egy derékzárat képez. A 36 kettős feszítésrögzítő rendszer így egy, az oldalzárat biztosító 38 primer rögzítőrendszerből és egy, a derékzárat biztosító 40 derékzárrendszerből áll. A 38 primer rögzítőrendszer az 56 első derékrészt és az 58 második derékrészt egymást átfedő helyzetben tartja úgy, hogy az a pelenka kerülete mentén fenntartja az oldalirányú feszültségeket, hogy a pelenkát a viselő személyen tartsa. A 40 derékzárrendszer olyan derékzárat képez, amely a 35 rugalmasított derékpánton belül dinamikusan oldalirányú feszültségeket tart fenn/hoz létre, és így javítja a 20 pelenka illeszkedését és tárolási jellemzőit azáltal, hogy csökkenti a 35 rugalmasított derékpánt résképzését, megsüllyedését és feltekeredését.

Mint az 1. ábrán látható, a 38 primer rögzítőrendszer áll egy 42 rögzítőtagból, amely mindkét 62 hoszszanti él mellett az 58 második derékrészben van elhelyezve, és legalább egy 44 ellentagból, amely az 56 első derékrészen helyezkedik el úgy, hogy az 52 külső felület egy részét képezi. Mindegyik 42 rögzítőtag előnyösen egy 92 szalagfülből és egy 112 első rögzítőkomponensből áll. A 44 ellentag előnyösen egy 114 kiegészítő, második rögzítőkomponenst tartalmaz, amely a 42 rögzítőtag 112 első rögzítőkomponenséhez csatlakoztatható. Egy olyan primerrögzítőrendszer-példát, amelynél az első és második rögzítőkomponensek mindegyike horog és hurok alakú rögzítőanyagokból álló mechanikus rögzítőelem, ismertet az US 4 869 724 számú szabadalmi leírás. Mechanikus záróelemeket használó primer rögzítőrendszereket ismertetnek a US 4 846 815 számú és a US 4 894 060 számú szabadalmi leírások. Kombinált ragasztóanyagot/mechanikus záróelemeket tartalmazó primer rögzítőrendszert ír az US 4 946 527 számú szabadalmi leírás. E szabadalmi leírások mindegyikét itt hivatkozásként említjük. A jelen találmány szerinti egyik előnyös kiviteli alaknál, melyet az 1. ábrán mutatunk be, a 38 primer rögzítőrendszer egy olyan ragasztószalagfüles rögzítőrendszer, amely egy 96 ragasztóanyag rögzítőréteggel ellátott 92 szalagfulből és egy, a 26 hátlaphoz erősített 116 erősítőcsíkot tartalmazó 44 ellentagból áll. Ilyen ragasztószalagfulesrögzítőrendszer-példákat ismertetnek az US 3 848 594 számú és az US 4 662 875 számú szabadalmi leírások, melyeket itt hivatkozásként említünk.

A 38 primer rögzítőrendszer mindegyik 42 rögzítőtagjának az a feladata, hogy a 44 ellentaggal találkozva biztonságos, előnyösen egy változtatható elhelyezésű oldalzárást biztosítson a 20 pelenkának. Ily módon a 42 rögzítőtag legalább egy rögzítőkomponenst tartalmaz. Mindegyik 42 rögzítőtag előnyös módon egy eszközt is tartalmaz a rögzítőkomponens 44 ellentag mellé történő erősítésére, hogy optimálisan illeszkedő oldalzárást érjünk el. Ily módon a 42 rögzítőtagnak bármilyen olyan jól ismert alakja lehet, ami a pelenka jó oldalzárását biztosítja. így lehet (i) egy, a pelenka belső felületének egy részén ehelyett rögzítőkomponens-folt vagy -csík vagy (ii) egy szalagfül, melyen rögzítőkomponens van elhelyezve.

Mint az 1. ábrán látható, mindegyik 42 rögzítőtag tartalmaz előnyösen egy 92 szalagfület. A 92 szalagfülek bármelyik jól ismert konfigurációja és konstrukciója használható a jelen találmány céljára. Ilyen 92 szalagfület ír le például az előbbiekben említett US 3 848 594 számú szabadalmi leírás, amelyet itt hivatkozásként említünk. Egy különösen előnyös 92 szalagfülnek van egy 98 rögzítőfelülete és egy 99 fonák felülete. A 98 rögzítőfelület a 92 szalagfülnek az a felülete, melynek a tervezés szerint a jelen találmány szerinti 44 ellentaggal kell találkoznia. így a 92 szalagful 98 rögzítőfelülete általában a 20 pelenka 54 belső felületével szemben helyezkedik el. A 99 fonák felület a 98 rögzítőfelülettel ellenétes felület, és általában a 20 pelenka 52 külső felületével szemben áll. így a 99 fonák felület áll a 20 pelenka viselése közben kifelé.

Az előnyös 92 szalagfül a 20 pelenka 26 hátlapjához van erősítve és egy 93 fix részt képez (vagyis a 92 szalagfülnek a gyártás alatt a 20 pelenkához rögzített végét). A 92 szalagfül másik eleme a 94 fülrész

HU 218 538 Β (vagyis a 92 szalagfülnek az a vége, amely a 20 pelenka 62 hosszanti élén túl, kifelé nyúlik és, amelyet a pelenkát felhelyező fog meg, amikor azt a viselő személyre erősíti). A 92 szalagfül 97 külső élének sarkai le vannak kerekítve, hogy elkerüljük azt, hogy az éles sarokélek a viselő személy bőrével érintkezzenek és a hasat feldörzsöljék. A jelen találmány szerinti előnyös 92 szalagfülnek egy, a 20 pelenka 24 fedőlapjához erősített leválasztórésze is van. Ez a leválasztórész lehetővé teszi, hogy a gyártás alatt a 94 fülrész befelé legyen hajtva, hogy a 96 ragasztóanyag rögzítőréteget használat előtt megvédj ük az elszennyeződéstől vagy rétegszétválástól. A 94 fülrész a 20 pelenka 62 hosszanti élétől befelé, egészen a 90 rugalmas oldalpaneltagig terjed, annak egy részlete fölé úgy, hogy a 92 szalagfül által hordott terhelés a 90 rugalmas oldalpaneltagra tevődik át, ami a terhelések hatékonyabb elosztását eredményezi. A 94 fülrész előnyösen oldalirányban (szélességben) rövidebb is, mint a leválasztórész, úgyhogy a pelenkázó részére könnyebb a 94 fülrész kezdeti megfogása.

A 42 rögzítőtag rögzítőkomponense képezi a zárást a 42 rögzítőtag és a 44 ellentag kiegészítő rögzítőkomponense között. így a rögzítőkomponens eszközt biztosít arra, hogy a 44 ellentag kiegészítő rögzítőkomponenséhez csatlakozzunk, az 56 első derékrészt és 58 második derékrészt egymással átfedésben tartsuk, a 20 pelenka biztos oldalzárását biztosítsuk. Előnyös továbbá, ha a pelenka egy sor különböző méretű viselő személy számára alkalmas, és a rögzítőrendszer egyszerű és könnyen használható. Ezért a rögzítőkomponensek lehetővé kell tegyék, hogy a zárási zóna változtatható elhelyezésű legyen úgy, hogy a pelenka sokfajta méretre megfelelő legyen és minimális erőfeszítéssel, egyszerűen legyen rögzíthető. A rögzítőkomponensek ezért bármilyen jól ismert rögzítőeszközből kell álljanak, amely az alábbiakban leírt, szabályozhatóan beállítható biztonságos zárást tesz lehetővé. Ilyen szabályozhatóan beállítható rögzítőeszközök közé tartoznak a rögzítő ragasztóanyag-rétegek, mint a szakterületen ismert nyomásérzékeny ragasztóanyagok, a mechanikus rögzítőelemek, mint a horgos rögzítőanyagok vagy hurkos rögzítőanyagok, a különböző, a szakterületen ismert kohézív anyagok vagy a ragasztóanyag/mechanikus záróelem kombinációk, amint ezt a 40 derékzárrendszerrel kapcsolatosan az alábbiakban írjuk le.

A rözgítőkomponens úgy van a 42 rögzítőtagon elhelyezve, hogy az lehet egy, a 42 rögzítőtaghoz erősített külön tag, vagy lehet a 42 rögzítőtaggal egységet képező tag. A 24 fedőlap vagy 26 hátlap gyártható például egy, a 44 ellentagot mechanikusan magában foglaló anyagból a 24 fedőlap vagy 26 hátlap egy egységes rögzítőkomponens. Alternatív módon a 42 rögzítőtagra egy diszkrét anyagfolt vagy csík erősíthető (különálló rögzítőkomponens). A 112 első rögzítőkomponens előnyösen egy különálló anyag, mint ragasztóanyag réteg vagy mechanikai záróelem, amely a 92 szalagfülre van erősítve. A 112 első rögzítőkomponens előnyös módon a 94 fülrészre kent 96 ragasztóanyag rögzítőréteg, amely a 98 rögzítőfelületet alkotja.

A 112 első rögzítőkomponens a 42 rögzítő tagon bárhol elhelyezhető. így elhelyezhető például az 58 második derékrész 72 oldalpaneljein is a 62 hosszirányú élek mellett. (Ennek a konstrukciónak példáit mutatják be az US 4 610 682 és az US 3 141 161 számú szabadalmi leírások, melyeket itt hivatkozásként említünk.) Ha a 42 rögzítőtag egy 98 szalagfülből áll, akkor a 112 első rögzítőkomponens előnyös módon a 94 fülrész 98 rögzítőfelületének egészén vagy legalábbis egy részén van elhelyezve. A 112 első rögzítőkomponens olyan ragasztóanyag/mechanikus záróelem kombinációból állhat, amelynek egy ragasztóanyag rétege és egy, a 98 rögzítőfelületen a 94 fülrész egy másik, a 92 szalagfül 97 külső élén elhelyezett záróeleme van. Ennek a konfigurációnak egy kiviteli példáját ismerteti az előzőekben említett US 4 869 724 számú szabadalmi leírás.

A 38 primer rögzítőrendszer 44 ellentagja eszközt képez arra, hogy a 42 rögzítőtaghoz rögzítsük, ily módon oldalzárást biztosítsunk és az 56 első derékrészt, meg az 58 második derékrészt egymást átfedő helyzetben tartsuk. A 44 ellentag a 20 pelenkán bárhol elhelyezhető, ahol el tudja érni a 42 rögzítőtagot, hogy oldalzárást és előnyös módon egy változtatható elhelyezésű oldalzárást biztosítson. így például a 44 ellentag elhelyezhető úgy, hogy az 56 első derékrész 52 külső felületének egy részét képezi, és úgy is, hogy az 58 második derékrész 54 belső felületének egy részét képezi, vagy a 20 pelenka bármely olyan más részén vagy elemén is, amely a 42 rögzítőtaghoz történő csatlakoztatást szolgálja. Minthogy a 44 ellentag szabja meg azt a körülbelüli helyet, ahova az optimális illeszkedés végett a 42 rögzítőtag helyezendő, ezért a 44 ellentag előnyös módon úgy van elrendezve, hogy az oldalzár változtatható elhelyezését tegye lehetővé, így a pelenka egy sor méretre megfelelő legyen úgy, hogy az 56 első derékrész és az 58 második derékrész átfedése biztosított, és amikor az oldalzárás megtörténik, akkor a 40 derékzárrendszer rögzítőkomponensei úgy találkozzanak egymással, hogy az oldalzárás létrejötte passzív módon a derékzárást is létrehozza. A 44 ellentag előnyösen az 56 első derékrész 67 hosszirányú középvonalára szimmetrikusan van elhelyezve és oldalirányban kifelé terjed csaknem a 62 hosszanti élekig.

A 44 ellentag lehet egy vagy több, a 20 pelenkához rögzített különálló elem vagy a 20 pelenka egyik elemével egységes anyagdarab. A 44 ellentag ily módon állhat a 24 fedőlapból vagy 26 hátlapból. Bár a 44 ellentag különböző méretű és alakú lehet, előnyösen egy vagy több, a 26 hátlaphoz az 56 első derékrészen hozzáerősített anyagfoltból áll, ami lehetővé teszi, hogy a 20 pelenkát maximálisan illeszkedő módon helyezzük az azt viselő személyre. A 20 pelenka egy előnyös kiviteli alakjánál, amint az 1. ábra mutatja, a 44 ellentagnak nyújtott négyszögletes alakja van, és azt a 26 hátlaphoz az 56 első derékrész 68 középső részén ragasztóanyag rögzíti (ezt az ábra nem mutatja), mint ezt az előzőekben tárgyaltuk. A 44 ellentag egy rögzítőkomponensből (114 második rögzítőkomponens) áll, amely a 42 rögzítőtag rögzítőkomponensével (112 első rögzítőkomponens) csatlakoztatható. így a 44 ellentag rögzítő15

HU 218 538 Β komponense (114 második rögzítőkomponens) sokfajta olyan anyagból és olyan alakban gyártható, amely alkalmas a 42 rögzítőtag (112 első rögzítőkomponens) biztonságos csatlakoztatására.

Ha a 42 rögzítőtag 112 első rögzítőkomponense egy 96 ragasztóanyag rögzítőrétegből áll, akkor a 44 ellentag 114 második rögzítőkomponense előnyösen egy 116 erősítőcsíkból és/vagy a 26 hátlapból áll. Ha a 42 rögzítőtag 112 első rögzítőkomponense egy mechanikus záróelem, akkor a 114 második rögzítőkomponens is egy mechanikus záróelem. így abban az esetben, ha a 112 első rögzítőkomponens egy horgos rögzítőanyag, akkor a 114 második rögzítőkomponens előnyös módon egy hurkos rögzítőanyag.

A jelen találmány egy, az 1. ábrán látható kiviteli alakjánál a 44 ellentag előnyösen egy olyan 116 erősítőcsíkból áll, amely a 92 szalagfülek 96 ragasztóanyag rögzítőrétegéhez leválasztható módon van erősítve. A 116 erősítőcsík számos alakú, a 20 pelenka 26 hátlapjához rögzített sokféle anyag lehet. A 116 erősítőcsík előnyös módon egy, a 26 hátlaphoz rögzített különálló tag, amely a 20 pelenka 52 külső felületének egy részét képezi. Egy előnyös 116 erősítőcsík egy biaxiálisan orientált polipropilénfólia.

A 116 erősítőcsík előnyös módon egy 118 jelöléssel is el van látva annak érdekében, hogy a pelenkázónak segítségére legyen abban, hogy a pelenkát úgy helyezze a viselő személyre, hogy optimális legyen a derékilleszkedés és a lábnyílás-illeszkedés. A 118 jelölés bármilyen típusú olyan vonalakból, mintázatból, díszítőelemből, szimbólumból, írásból, színkódból vagy egyéb jelölésből állhat, amely alkalmas arra, hogy segítse a pelenkának a viselő személyre történő egyéni illesztését, az azonnal megjelölje a speciális 92 szalagfülrögzítő megkívánt rögzítési pontjait. Ilyen 118 jelöléseket ír le részletesebben az US 4 662 875 számú szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk. A jelen találmány szerinti jelölések előnyös módon különböző mértani alakok, színek vagy tárgyak, mint SESAME STREET vagy DISNEY betűk.

A 36 kettős feszítő-rögzítő rendszer ezen túlmenően egy 40 derékzárrendszerből áll, amely a 20 pelenka 64 végéle melletti derékzárást biztosítja. A 40 derékzárrendszer lehorgonyozza a 64 végélének egy részletét. Továbbá, ha a 20 pelenkának 35 rugalmasított derékpántja van, akkor a derékzár a 35 rugalmasított derékpántban dinamikusan oldalirányú feszültségeket hoz létre/tart fenn.

A 40 derékzár lehorgonyozza a 20 pelenka 64 végélének egy részletét, előnyösen a 35 rugalmasított derékpánt egy nyújtható részletét. (Vagyis a 40 derékzárrendszer első és második rögzítőkomponensei oly módon viselkednek, hogy segítik a 35 rugalmasított derékpánt és a 30 rugalmasított panelek elhelyezkedését egymáshoz képest.) Rögzítés alatt itt azt értjük, hogy a rögzítőkomponensek egy beállítható pozicionálórögzítőt képeznek, amely olyan zárást hoz létre, amelynek nyírással szemben elég nagy az ellenállása ahhoz, hogy a zárás megtörténte után a rögzítőkomponensek között nem lehetséges nyírás jellegű elmozdulás, vagy ez csak kismértékben lehetséges. A 35 rugalmasított derékpánt és a 30 rugalmasított oldalpanelek közötti elhelyezkedési viszony (vagyis a 46 első rögzítőkomponensek rögzítési zónái közötti geometriai viszony) a 20 pelenka 64 végélei mellett egy meghatározott derékkerület-méretet szab meg, amely eltér (hosszirányban) a 38 primer rögzítőrendszer által képezett oldalzár által megszabott derékkerület-mérettől. Ez az eltérő, definiált derékkerület-méret hozza létre/tartja fenn a 20 pelenka felső végein (a 64 végélek mellett) a megkívánt illeszkedési méretet (méreteket). így a jelen találmány szerinti 40 derékzárrendszer előnyösen használható lehet olyan pelenkáknál is, amelyek nem alkalmaznak rugalmasított derékpántot, és a 20 pelenka 64 végélén (felső élén) egy nem nyújtható illeszkedést tartanak fenn. A rögzítés (lehorgonyzás) egy eszközt is biztosít arra, hogy a nyíróerőket (feszültségeket) a 35 rugalmasított derékpánt és a 30 rugalmasított oldalpanelek között átvigyük, és ily módon fokozzuk a 35 rugalmasított derékpánton belül létrehozott kezdeti előfeszítést.

A 40 derékzár a 35 rugalmasított derékpántban oldalirányú feszültsége(ke)t is létrehoz/fenntart. A 40 derékzár a 35 rugalmasított derékpánton belül egy kezdeti előfeszítés (oldalirányú feszültség) bizonyos részéhez járul hozzá, ami lehetővé teszi, hogy a 35 rugalmasított derékpánt szorosan illeszkedjen a viselő személy derekához annak kezdeti elrendezése során. A 35 rugalmasított derékpánt a használat közben fenntartja a benne a 40 derékzár által létrehozott előfeszültség egy részét. Mivel a 35 rugalmasított derékpánt a benne létrehozott előfeszültség bizonyos részét fenntartja, a 35 rugalmasított derékpánt a használat közben ismételten rugalmasan tud kinyúlni és összehúzódni a viselő személy mozgásának megfelelően úgy, hogy közben fenntartsa a pelenka szoros illeszkedését a viselő személy derekával. Közelebbről, a viselés körülményei között a 35 rugalmasított derékpánt, a viselő személy dereka mozgásának követése érdekében ki nem feszített állapotára húzódhat össze (az előnyújtás értéke 0-ra csökkenhet); de, minthogy a rögzítőkomponensek egymással összeerősített állapotban maradnak, a 35 rugalmasított derékpántban a viselő személy további mozgásával és aktivitásával az előfeszítés újra kialakul. (Ez ellentétben áll a legtöbb szokásos módon rugalmasított derékpánttal, amelyek nincsenek előfeszítve, ezért nem képesek tovább összehúzódni, hogy dinamikusan illeszkedjenek a viselő személy derekához.) Ez a kezdeti előfeszítés és a feszültség fenntartása ily módon csökkentett résképződéshez és a 35 rugalmasított derékpánt jobb illeszkedésének fenntartásához vezet. Ezen túlmenően a 40 derékzár által létrehozott/fenntartott oldalfeszültség(ek) viszszaalakító erőket biztosít(anak) a derékpánton belül, ami csökkenti a derékpánt „felcsavarodásának” előfordulását. Ily módon a 40 derékzár rendszer olyan zárást biztosít a viselő személy dereka körül, amely javítja a pelenka kezdeti és dinamikus illeszkedését és tárolási jellemzőit a derék területén.

Mint ezt az 1. ábra mutatja, a 40 derékzárrendszer legalább egy, előnyösen egy pár 46 első rögzítőkomponensből és legalább egy 48 második rögzítőkompo16

HU 218 538 Β nensből áll. Mint az 1. ábrán látható, a 46 első rögzítőkomponens(ek) a 35 rugalmasított derékpánton belül hosszirányban vannak elrendezve úgy, hogy a 40 derékzárrendszer által dinamikusan előidézett/fenntartott oldalirányú feszültségek viselés közben a 35 rugalmasított derékpántban működnek. A 40 derékzárrendszer rögzítőkomponensei továbbá hosszirányban vannak elhelyezve a 38 primer rögzítőrendszer 42 rögzítőtagjaitól és a 44 ellentagtól, hogy a pelenkának meghatározott derékkerület-méretet és két oldalirányú feszültségzónát biztosítanak. A 38 primer rögzítőrendszer által létrehozott feszültségzóna biztosítja az alsóneműt a viselő személyen, míg a 40 derékzárrendszer által dinamikusan létrehozott/fenntartott feszültségzóna dinamikus módon fenntartja a felső derékzárat a viselés alatt.

Amikor a 40 derékzárat a rögzítőkomponensekkel kialakítjuk, akkor legalább két 122 horgonyzónát hozunk létre. Ezt a két 122 horgonyzónát egymástól oldalirányban a közöttük elhelyezkedő 35 rugalmasított derékpántnak legalább egy része választja el. Ezeknek a 122 horgonyzónáknak az oldalirányban történő térbeli szétválasztása egy sor különféle módon érhető el. A közöttük lévő oldalirányú távolság például úgy fixálható, hogy a 40 derékzárrendszert egymástól oldalirányban bizonyos távolságra elhelyezett egy pár 46 első rögzítőkomponenssel és egy 48, második rögzítőkomponenssel látjuk el, mely utóbbi állítható elhelyezést tesz lehetővé a 46 első rögzítőkomponensekkel (például a második rögzítőkomponens aránylag széles). Ennél a kiviteli alaknál, mivel a 46 első rögzitőkomponensek oldalirányú távolsága egymástól adott, ezek távolsága szabja meg a horgonyzónák oldalirányú távolságát. Egy alternatív kiviteli alaknál a 40 derékzárrendszer egy pár, egymástól oldalirányban bizonyos távolságra elhelyezett egy pár 48 második rögzítőkomponensből és egy, a 48 második rögzítőkomponenssel beállítható módon elhelyezhető 46 első rögzítőkomponensból állhat (vagyis a 46 első rögzítőkomponens aránylag széles). Ennél a kiviteli alaknál a horgonyzónák oldalirányú távolságát a viselő személy derekának mérete és a pelenka teljes mérete/alakja szabja meg, mert az a hely, ahol a 48 második rögzítőkomponensek a 46 első rögzítőkomponenssel (komponensekkel) találkoznak, attól függ, hogy az 56 első derékrész oldalpaneléi mennyire lapolják át az 58 második derékrész olalpaneleit.

A 122 horgonyzónák előnyös oldalirányú távolságát úgy tervezzük, hogy lehetővé tegye a 40 derékzár passzív aktiválását az oldalzár kialakításánál, és hogy biztosítsa a viselő személy derekára gyakorolt azon normálerők fenntartását, melyek csökkentik a 35 rugalmasított derékpántnak azt a hajlamát, hogy vissza nem alakítható módon felcsavarodjon, miközben a 35 rugalmas derékpántban hatékony feszítést biztosítanak a derékon, ami javítja a pelenka derékillesztését és tárolóképességét. Annak érdekében, hogy a 35 rugalmasított derékpántban fenntartsuk azokat a normálerőket, amelyek visszaalakulását biztosítják, és a kinyújtott derékpánt kifordulását (vagyis a vissza nem alakuló becsavarodás) minimálisra csökkentik, a horgonyzónák oldalirányú távolságát lehetőleg minimálisra kell csökkentenünk. Ahhoz azonban, hogy a 35 rugalmasított derékpántban egy maximális mértékű feszítést biztosítsunk, a horgonyzónák oldalirányú távolságát maximálisra kellene növelnünk. Ezért a horgonyzónák oldalirányú távolságát úgy választjuk meg, hogy a normálerők fenntartásának igénye és a 35 rugalmasított derékpánt feszítésének mértéke között egyensúlyt alakítunk ki.

Az 1. ábrán bemutatott pelenkakiviteli alaknál, amely közepes méretű (5,4-10,8 kg-os) csecsemők részére van tervezve, a 122 horgonyzónák (a 46 első rögzítőkomponensek) közötti oldalirányú távolság legalább körülbelül 25 mm. Előnyösebben ez a távolság legalább körülbelül 50 mm. Az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál a 46 első rögzítőkomponensek közötti távolság legelőnyösebben körülbelül 100-200 mm. A 122 horgonyzónák oldalirányú távolságát úgy határozzuk meg, hogy megmérjük az egyik horgonyzóna legbelső rögzítési vonala (vagyis a 67 hosszirányú középvonalhoz legközelebb eső vonal) és a másik horgonyzóna legbelső rögzítési vonala közötti távolságot a rugalmasított derékpánton, annak összehúzott állapotában. így az 1. ábrán szemléltetett kiviteli alak esetében az oldalirányú távolságot a 46 első rögzítőkomponensek egyikének legbelső éle és a másik 46 első rögzítőkomponens legbelső éle közötti távolság lemérésével határozzuk meg.

Mindegyik rögzítőkomponens tartalmaz egy rögzítőeszközt, amely egy kiegészítő rögzítőeszközt foglal magában, hogy egy változtatható elhelyezésű, passzívan működtetett derékzárat biztosítson. „Változtatható elhelyezésű” zár alatt itt olyan rögzítórendszert értünk, ahol a komponensek legalább egyik pozíciója nagymértékben változtatható, hogy a viselő személy sok különböző helyen tudjon zárást kialakítani. így például a komponensek egyikének lehet fix elhelyezése a pelenkán (például a 46 első rögzítőkomponensek közötti oldalirányú távolság fix, így a 35 rugalmasított derékpánt előfeszítésére és a derékzár passzív aktiválására lehetőség van), míg a másik komponens különböző helyeken rögzíthető a fix komponenshez. Ez a „fix pozicionálózár” ellentéte, amely megkívánja, hogy mindkét egyesülő elem fix helyzetű legyen úgy, hogy a komponenseknek egy bizonyos helyen kell találkozniuk minden alkalommal, amikor a zárás megtörténik (például patentkapcsok és csatok). A 40 derékzárrendszer egy passzív működtetésű derékzárat biztosít. „Passzív működtetésű” alatt itt azt értjük, hogy további kis erőfeszítéssel vagy anélkül a pelenkázó személy egy funkcionális derékzárat hoz létre a 38 primer rögzítőrendszerrel azt követően, hogy megfelelő kezdeti test/láb illeszkedést (oldalzárat) hozott létre. A 40 derékzárrendszer passzív működtetéséhez nemcsak arra van szükség, hogy a rögzítőkomponensek találkozzanak egymással és további kis erőfeszítéssel vagy a nélkül egy biztos lerögzítést biztosítsanak, de arra is, hogy oly módon legyenek a pelenkán elhelyezve, ami létrehozza/fenntartja az oldalirányú feszültségeket a 35 rugalmasított derékpánton belül.

Mint az 1. ábrán látható, a rögzítőkomponensek előnyös módon mechanikus záróelemekből állnak. „Mechanikus záróelemek” alatt itt olyan rögzítőeszközöket

HU 218 538 Β értünk, amelyek egymással találkozva változtatható elhelyezésű zárást biztosítanak. Ily módon a mechanikus záróelemek bármilyen olyan eszközök lehetnek, amelyek egymással mechanikusan találkozva változtatható helyzetű zárat hoznak létre, mint a VELCRO vagy más típusú horgos és hurkos rögzítőanyagok.

Ha a 46 első rögzítőkomponens egy mechanikus záróelem, akkor a 48 második rögzítőkomponens „azonos” kiegészítő mechanikus záróelemekből vagy „különféle” kiegészítő mechanikus záróelemekből állhat. „Azonos” kiegészítő mechanikus záróelemek kifejezés alatt itt olyan mechanikus rögzítőrendszereket értünk, melyben az első és a második komponens egymáshoz kapcsolódó elemei ugyanolyan konfigurációjúak vagy szerkezetűek. Ilyen rendszereket ír le az US 4 322 875 számú szabadalmi leírás. „Különféle” kiegészítő mechanikus záróelemek kifejezés alatt itt olyan mechanikus rögzítőrendszerek értendők, amelyeknél az első komponens a második komponenstől különböző, de azzal összekapcsolható. Például, ha a 48 második rögzítőkomponens egy hurkos rögzítőanyag, akkor a 46 első rögzítőkomponens egy horgos rögzítőanyag és fordítva.

A „horgos rögzítőanyag” kifejezést itt egymáshoz kapcsolódó elemekkel rendelkező anyag megjelölésére használjuk. így a horgos rögzítőanyag „hím” rögzítőelemnek is nevezhető. Figyelembe kell venni azt is, hogy a „horog” kifejezés nem korlátozó jellegű abban az értelemben, hogy az egymáshoz kapcsolódó elemeknek bármilyen, a szakterületen ismert alakja lehet mindaddig, amíg ezek arra szolgálnak, hogy egy másik kiegészítő mechanikus záróelemhez, mint hurkos rögzítőanyaghoz vagy egy másik horgos rögzítőanyaghoz kapcsolódjanak.

A horgos rögzítőanyag előnyösen azt a célt szolgálja, hogy egy biztonságos zár kialakítása céljából egy hurkos rögzítőanyag szálaselemeivel kapcsolódjon mechanikusan össze. A jelen találmány szerinti horgos rögzítőanyag sokféle anyagból gyártható. Alkalmas anyagok erre a célra a nejlon, poliészter, polipropilén, ezeknek bármilyen kombinációja vagy egyéb, a szakterületen ismert anyagok. Egy alkalmas horgos rögzítőanyag egy hátlapból kiálló, alakos rögzítőelemből áll, mint amilyen például az FJ 3402 típusszámú „Scotchmate” elnevezésű, kereskedelemben beszerezhető anyag, amelyet a Minnesota Mining and Manufacturing Company, St. Paul, Minnesota cég gyárt. Alternatív módon a kapcsolódó elemek lehetnek horog, „T”, gomba és a szakterületen ismert egyéb alakúak. Horgosrögzítőanyag-példát ír le az US 4 846 815 számú szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk.

Egy különösen előnyös horgos rögzítőanyag, mint ezt az 1. ábra mutatja, egy hőre lágyuló anyagból készült 120 kampós mintázat. Hőre lágyuló műanyagok különösen alkalmasak az ilyen horgos rögzítőanyag kampóinak kialakítására. A 120 kampókat előnyös módon úgy alakítjuk ki, hogy egy módosított mélynyomó eljárást alkalmazunk a hőre lágyuló műanyag olvadt állapotában egy szubsztrátumra, diszkrét egységek alakjában történő nyomtatásra, az anyagot leválasztjuk oly módon, hogy a leválást megelőzően a hőre lágyuló műanyag egy részének nyúlását tesszük lehetővé, és a megnyújtott olvadt anyagot kampók kialakítását eredményező módon „megdermedni” hagyjuk. Ezt az előnyös horgos rögzítőanyagot, az ilyen horgos rögzítőanyag gyártására szolgáló módszereket és berendezést részletesebben az EP-A 0 381 087 számú szabadalmi leírás írja le, melyet itt hivatkozásként említünk.

A hurkos rögzítőanyag egy csomó olyan szálaselemet szolgáltat, amely a horgos rögzítőanyaggal tud összekapcsolódni. A hurkos rögzítőanyag sokféle szálaselemet, előnyösen hurkot szolgáltató anyagból gyártható. Ilyen alkalmas anyagok közé tartoznak a nejlon, poliészter, polipropilén, ezek kombinációi vagy egyéb, a szakterületen ismert anyagok. Egy alkalmas hurkos rögzítőanyagot egy hátlapanyagból kiálló, sok szálhurok képez, amely a kereskedelemeben SJ 3401 típusszámú „Scotchmate” szőtt nejlon hurokanyagként ismert, és a Minnesota Mining and Manufacturing Company, St. Paul, Minnesota cégtől szerezhető be. Egy másik, kereskedelemben kapható horgos rögzítőanyag egy kötött trikóanyag, amely egy csomó nejlon hátlapból kiálló szálhurkot tartalmaz, mint a Guilford Mills of Greensboro, North Carolina cégtől beszerezhető „Guilford No. 16110” elnevezésű anyag. Egy olcsó horgos rögzítőanyagot és az előállítására szolgáló módszert ír le például az EP-A 0 289 198 számú szabadalmi bejelentés, melyet itt hivatkozásként említünk. A célra alkalmas rögzítőanyag lehet a szakterületen jól ismert bármilyen más típusú szálasanyag, szőtt vagy nemszőtt textília, hurkolt anyag. Az itt tárgyalt hurkos rögzítőanyagként használható nemszőtt anyagokat a 20 pelenka 24 fedőlapja céljára használt anyagokkal kapcsolatosan tárgyaljuk. Egy előnyös kiviteli alak esetében a hurkos rögzítőanyagot a 24 fedőlap nemszőtt anyaga képezi.

A rögzítőelemek alternatív esetben egy ragasztóanyag rögzítőrétegből (egy ragasztóanyag rétegből) áll. A jelen találmány céljára használható ragasztóanyagok előnyös módon nyomásérzékeny ragasztók, amelyek úgy vannak recepturálva, hogy enyhe nyomás hatására szobahőmérsékleten egy felülethez tapadjanak. Különösen előnyös ragasztó rögzítőrétegként használható ragasztóanyagok a szakterületen ismert nyomásérzékeny hőre lágyuló ragasztók. Ilyen nyomásérzékeny hőre lágyuló ragasztó például az adalékanyagokat tartalmazó Kraton-bázisú ragasztóanyagok, mint a Findley Adhesives, Inc. of Elm Grove, Wisconsin cég által Findley 990 vagy H-2085 védjegyzett elnevezésen forgalmazott termékek.

A rögzítőkomponensek állhatnak továbbá ragasztó/mechanikus elem kombinációjából is. A rögzítőkomponensek tartalmazhatnak például egy horgos rögzítőanyag - és egy emellett elhelyezett - ragasztóanyag rögzítőréteg kombinációt is, vagy egy mechanikus záróelemet, mint egy horgos rögzítőanyagot, amelynek egy részén ragasztóréteg bevonat van. Egy textúráit rögzítőfelülettel rendelkező mechanikus/ragasztórendszer kombinációt tartalmazó rögzítőpéldát ismertet az US 4 946 527 számú szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk.

HU 218 538 Β

A rögzítőkomponensek alternatív módon bármilyen más, a szakterületen ismert kohézív anyagot vagy anyagokat is tartalmazhatnak, amely(ek) passzívan működtethető, változtatható módon elhelyezkedő rögzítőt tudjak) képezni. Ilyen kohézív csík vagy anyag lehet habanyag, kaucsuk, mint krepp- vagy latexkaucsuk, egyéb ragasztóanyagok vagy nagyon sztatikus vinilanyag. Egy igen sztatikus vinilanyagból készült leválasztható rögzítőt részletesebben az US 4 979 613 számú szabadalmi leírás ír le, melyet itt hivatkozásként említünk.

A rögzítőkomponensek állhatnak egy, a 20 pelenkához erősített külön elemből vagy egységes elemet képezhetnek a pelenka többi komponensének egyikével. A 24 fedőlap gyártható például egy olyan anyagból (például nemszőtt paplanból), amely képes a másik rögzítőkomponenshez (például horgos rögzítőanyaghoz) mechanikusan kapcsolódni. A 26 hátlap gyártható továbbá egy olyan paplanból, amely a hátlap felületének egy részén egy mintázott ragasztóanyag réteg bevonattal van ellátva és így egy mechanikus/ragasztóanyag kombinált rögzítőt képez, amint ezt az előzőekben hivatkozott US 4 946 527 számú szabadalmi leírás ismerteti. Ezeknek az eseteknek mindegyikénél a rögzítőkomponens egységes a pelenka egy másik komponensével. Alternatív esetben a rögzítőkomponens állhat egy, a pelenkához erősített diszkrét csíkból vagy foltból. Egy előnyös, az 1. ábrán bemutatott kiviteli alaknál mindegyik 46 első rögzítőkomponenst egy, a 20 hátlaphoz erősített különálló horgos rögzítőanyagfolt képezi, amely az 52 külső felületnek egy részét alkotja, míg a 48 második rögzítőkomponens egy, az 58 második derékrészen a 24 fedőlap egy részéből álló egységes elem.

Egy közepes méretű pelenka egy különösen előnyös kiviteli alakjánál, mint az 1. ábrán látható 20 pelenkánál a 40 derékzárrendszer előnyösen egy pár 46 első rögzítőkomponensből áll. Mindegyik 46 első rögzítőkomponenst egy körülbelül 12 mm széles (a 67 hosszirányú középvonalra általában merőleges), 19 mm hosszú horgos rögzítőanyagfolt képezi. A 46 első rögzítőkomponensek előnyösen úgy vannak elhelyezve, hogy egymástól körülbelül 171 mm-re vannak oldalirányban. A 46 első rögzítőkomponensek mindegyike a 64 végső éltől hosszirányban is bizonyos távolságra van. Ha a 46 első rögzítőkomponensnek (a pelenka végső élétől az első rögzítő-komponens legközelebbi éléig mért) hosszirányú távolsága túl kicsiny, akkor a 46 első rögzítőkomponens túl magasan lehet a pelenkán elhelyezve, és olyan helyzetben, hogy a viselő személy bőrével érintkezik; ha a hosszirányú távolság túl nagy, akkor a 46 első rögzítőkomponens olyan mélyen lehet, hogy a 35 rugalmasított derékpánt bizonyos mértékű felcsavarodását teszi lehetővé. A 46 első rögzítőkomponensek körülbelül 3-15 mm, előnyösen körülbelül 6 mm távolságra vannak a pelenka végső élétől. A 46 első rögzítőkomponensek céljára használt horgos rögzítőanyag előnyösen egy hátlapon elhelyezett 120 kampós hőre lágyuló villamintázatból áll; a horgos rögzítőanyag 120 kampóinak olyan elrendezésűeknek kell lenniük, hogy rögzítőeszközeik a 20 pelenka hosszirányú középvonala felé forduljanak. A 40 derékzárrendszer egy 48, egyetlen második rögzítőkomponenst is tartalmaz, amely a 24 fedőlap nemszőtt anyagának egy részéből képezett hurkos rögzítőanyag.

A 20 pelenka a 46 első rögzítőkomponens alatt elhelyezett 50 pozicionálófoltot is tartalmaz. Az 50 pozicionálófolt a 46 első rögzítőkomponenst Z irányba emeli fel (a vastagság irányába), hogy lehetővé tegye, hogy a 46 első rögzítőkomponens jobban érintkezzen a 48 második rögzítőkomponenssel és lehetővé tegye, hogy a 40 derékzárrendszer könnyebben (kisebb erőfeszítéssel) legyen zárható. Ily módon a 40 derékzárrendszer passzív aktiválása hatásosabb. Az 50 pozicionálófolt egy megnövelt hajlítómerevségű zónát is szolgáltat, amely csökkenti a 88 hajlékony füleknek azt a hajlamát, hogy áthajoljanak a 46 első rögzítőkomponens(ek)re, és ily módon bezárják a horgokat, megakadályozzák, hogy azokat a pelenka alkalmazása alatt záróhelyzetben lehessen tartani. így az 50 pozicionálófolt bármilyen olyan elem lehet, amely a 46 első rögzítőkomponenst Z irányba megemeli. Mint az 1. ábrán látható, az 50 pozicionálófoltok mindegyike egy, a 46 első rözgítőkomponens alatt elhelyezett négyszög alakú anyagdarabból áll. Bár az 50 pozicionálófoltok közvetlenül a 46 első rögzítőkomponensek alatt lehetnek elhelyezve, azokat előnyösen a 24 fedőlap és a 26 hátlap között helyezzük el. Annak érdekében, hogy a viselő személy dereka körül hajlítás tekintetében merev kerületet biztosítsunk, az 50 pozicionálófoltok oldaléléi a 76 elasztomer tag oldaléléivel lehetnek szomszédosak vagy enyhén átlapoltak. Az 50 pozicionálófoltok előnyösen egy 38 mm széles és 32 mm hosszú elasztomerhab-foltból állnak. Még előnyösebben, a pelenka gyártása során az 50 pozicionálófoltokat ugyanabból az anyagból alakítjuk ki, mint a 90 rugalmas oldalpaneltagot úgy, hogy az egyik pelenka 90 rugalmas oldalpaneltagját és a mellette lévő pelenka 50 pozicionálófoltját ugyanabból az anyagszegmensből alakítjuk ki, amit azután a pelenka befejezése után elvágunk. így az 50 pozicionálófolt a 20 pelenka 64 végélétől befelé, a 20 pelenka közepe felé terjed.

Egy előnyös kiviteli alaknál a pelenka a nevezett 58 második derékrészen elhelyezett, 30 rugalmasított oldalpaneleket is tartalmaz. „Elhelyezett” kifejezés alatt itt azt értjük, hogy a pelenka adott eleme a pelenka többi eleméhez képest egységes szerkezetként vagy különálló elemként egy speciális helyen vagy helyzetben van kialakítva. A 30 rugalmasított oldalpanelek egy rugalmasan nyújtható elemet biztosítanak, amely kényelmesebb és a viselő személy körvonalaihoz jobban illeszkedő zárást biztosítanak, és ezt az illeszkedést a viselés teljes ideje alatt fenntartják akkor is, miután a pelenkát a kiürült anyagok megterhelték, mert a 30 rugalmasított oldalpanelek lehetővé teszik a pelenka oldalainak kiterjedését és összehúzódását. A 30 rugalmasított oldalpanelek ezenkívül olyan feszültségeket fejlesztenek ki és tartanak fenn, amelyek mind a 38 primer rögzítőrendszer, mind a 40 derékzárrendszer által kifejlesztett viselési erőket (feszültségeket) fokozzák, hogy a 20 pelenkát a viselő személyen tartsák és annak illeszkedését elősegítsék. A 30 rugalmasított oldalpanelek különösen segítik a 35 rugalmasított derékpánt kezdeti nyújtását,

HU 218 538 Β minthogy a pelenkázó tipikus módon a 30 rugalmasított oldalpaneleket feszíti ki akkor, amikor a pelenkát az azt viselő személyre adja úgy, hogy akkor, amikor a 30 rugalmasított oldalpanelek összehúzódnak, a feszültség ezekből a panelekből a 40 derékzárrendszeren át a 34 rugalmas derékövbe tevődik át. A 30 rugalmasított oldalpenelek a 20 pelenka hatásosabb alkalmazását biztosítják, mert akkor is, ha a pelenkázó személy az egyik 30 rugalmasított oldalpanelt az alkalmazás során tovább húzza, mint a másikat („aszimmetrikusan” adja fel), a 20 pelenka „önbeálló” lesz a viselés folyamán. Bár a találmány szerinti 20 pelenka 30 rugalmasított oldalpaneléi az 58 második derékrészben vannak elhelyezve, a 20 pelenka olyan 30 rugalmasított oldalpanelekkel is ellátható, amelyek az 56 első derékrészben és az 58 második derékrészben vannak elhelyezve.

Noha a 30 rugalmasított oldalpanelek számos konfigurációban konstruálhatok meg, egy, a füleken (fülfogantyúkon) elhelyezett rugalmasított oldalpaneleket tartalmazó pelenkapéldát ismertet az US 4 857 067 számú szabadalmi leírás, amelyet itt hivatkozásként említünk. A 30 rugalmasított oldalpanel egy sor egyéb konfigurációban is kialakítható. így például azUS4381781 számú szabadalmi leírás olyan pelenkát ismertet, amelynek rugalmasított derekában egy rugalmas tag van elhelyezve úgy a fedőlapnak, mint a hátlapnak egy nyílásában úgy, hogy az elasztikus tag kifeszítését a nem rugalmas anyagok nem korlátozzák. Míg a nevezett szabadalmi leírás kitanítása szerint a rugalmas taggal egybeeső területrészen a pelenka mind fedőlap-, mind hátlaprészének eltávolítása kritikus, a jelen feltalálók úgy találták, hogy kielégítő rugalmas viselkedés érhető el akkor is, ha a fedőlap és a hátlap egybeeső részének csak egyikét vagy egyikét sem távolítjuk el, különösen akkor, ha a rugalmas tagot tartalmazó pelenkapaplant egy, az alábbiakban leírt inkrementális (kis lépésekben végzett) mechanikus feszítési műveletnek vetjük alá. Rugalmasított oldalpenelekkel ellátott, további pelenkakiviteli alakot mutat az US 4 938 753 számú szabadalmi leírás. Ez a szabadalmi leírás egy bugyiszerű alsóneműt ismertet, amely feszíthető oldalpanelekkel van ellátva, melyeket az alsónemű főtestének oldaléleihez erősített, diszkrét feszíthető tagok képeznek. így a jelen találmány szerinti 30 rugalmasított oldalpanelek egy, a pelenkához erősített különálló, rugalmasan nyújtható anyagot vagy laminátumot tartalmazhatnak, mindegyik 30 rugalmasított oldalpanel tartalmaz előnyös módon egy 88 hajlékony fület és ezzel operatívan társított 30 rugalmasított oldalpaneltagot.

Mint az 1. ábrán látható, mindegyik 88 hajlékony fül a 72 oldalpanelnek abból a részéből áll, amely a 28 abszorbens mag 82 oldalélé mentén és attól oldalirányban kifelé, a 20 pelenka 62 hosszanti éléig terjed. A 88 hajlékony fül általában a 20 pelenka 64 végélétől hosszirányban a 20 pelenka 62 hosszanti élének azon részéig teqed, amely a lábnyílást képezi (a 62 hosszanti élnek ezt a szegmensét 106 lábélnek nevezzük). A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál az 58 második derékrészben mindegyik 88 füllebenyt a 24 fedőlapnak és 26 hátlapnak azok a részei képezik, amelyek a 28 abszorbens mag 82 oldaléléin túlnyúlnak.

A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a 90 rugalmas oldalpaneltagok a 88 hajlékony fülekben, előnyösen a 24 fedőlap és a 26 hátlap között operatívan össze vannak társítva a 20 pelenkával úgy, hogy a 90 rugalmas oldalpaneltagok lehetővé teszik, hogy a rugalmasított oldalpanelek oldalirányban rugalmasan nyújthatók legyenek. „Rugalmasan nyújtható” kifejezés alatt a pelenka egy olyan szegmensét vagy részét értjük, amely húzóerők hatására (tipikusan az oldalpanelekre és a derékpántra kifejtett húzóerők hatására) legalább egy irányban (előnyösen az oldalpanelek és derékpánt oldalirányában) megnyúlik, és előző méretére és alakjára tér vissza, amint a húzóerőket megszüntetjük. A jelen találmány szerint használt elasztomer anyagok eredeti alakjuk legalább körülbelül 75%-ára körülbelül 5 másodperc vagy rövidebb idő alatt térnek vissza feszítés és annak azonnali megszűnése hatására („csattanóan” rugalmasak).

A 90 rugalmas oldalpaneltagok a 88 hajlékony fülekkel sokféle módon társíthatok operatívan. Társíthatok ily módon egy rugalmasan összehúzódott állapotban oly módon, hogy a 90 rugalmas oldalpaneltagok összeszedik vagy összehúzzák a 88 hajlékony füleket. (Az elasztomer anyagok elasztikusán összehúzódott állapotban történő rögzítési módjának részletesebb leírása az US 3 860 003 számú és az US 4 081 301 számú szabadalmi leírásokban található, melyeket itt hivatkozásként említünk). Például a 90 rugalmas oldalpaneltagok úgy rögzíthetők összehúzódó módon a 88 hajlékony fülbe, hogy a 90 rugalmas oldalpaneltagot megnyújtjuk, azt vagy a 24 fedőlaphoz, vagy a 26 hátlaphoz vagy mindkettőhöz rögzítjük és hagyjuk, hogy a 90 rugalmas oldalpaneltag relaxált vagy összehúzódott orientációját vegye fel.

Alternatív módon a 90 rugalmas oldalpaneltag össze nem húzódott állapotban is operatívan társítható, majd azután kezelhető, hogy összehúzódjon. Például a 90 rugalmas oldalpaneltag olyan anyagokból képezhető, amelyek egy irányban húzódnak össze és speciális kezelést, például melegítést követően válnak rugalmassá. Ilyen anyagok példáit ismertetik az US 3 819 401 számú és az US 3 912 565 számú szabadalmi leírások. Hőzsugorítható rugalmas tag használatának egy módját írja le részletesebben az US 4 515 595 számú szabadalmi leírás, melyet itt hivatkozásként említünk. A 24 fedőlapot, 26 hátlapot, 90 rugalmas oldalpaneltagot és bármilyen további komponenst össze nem húzódott állapotban erősítjük tipikus módon össze. Ezután a rétegelt anyagot hőkezeljük (például meleg levegővel) és hagyjuk, hogy a rugalmas oldalpanel relaxált vagy összehúzódott alakjára térjen vissza.

Egy különösen előnyös kiviteli alaknál a 90 rugalmas oldalpaneltagot úgy társítjuk operatívan a 88 hajlékony fülbe, hogy a 90 rugalmas oldalpaneltagot a 24 fedőlaphoz, a 26 hátlaphoz vagy mindkettőhöz erősítjük úgy, hogy az lényegében nem húzott állapotban van. A kapott kompozit elasztomer laminátum egy, a 90 rugalmas oldalpaneltagot tartalmazó részét ezután elegen20

HU 218 538 Β dő mechanikai feszítés alá helyezzük ahhoz, hogy a laminátum fedőlapja és hátlapkomponense (nem rugalmas komponensei) tartósan megnyúljanak. A kompozit elasztomer laminátumot ezután lényegében nem húzott állapotára hagyjuk visszatérni. A rugalmasított oldalpanelt így egy „zérónyúlású” „rugalmasan feszíthető” laminátummá alakítjuk. (Alternatív módon a rugalmas oldalpaneltag húzott állapotban társítható operatív módon, majd mechanikai feszítés alá helyezhető, bár ez nem olyan előnyös, mint a „zérónyúlású”, „rugalmasan feszíthető” laminátum). A „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátum kifejezés legalább két olyan anyagredőból álló laminátumra vonatkozik, amelynek redői egyforma nagyságú, felületük legalább egy részén egymáshoz vannak erősítve egy lényegében húzás nélküli („zérónyúlású”) állapotban. A redők egyike egy feszíthető és elasztomer anyag (vagyis lényegében húzás nélküli méretre tér vissza, miután a húzóerő megszűnik) és a második redő nyújtható (de nem szükségszerűen elasztomer) úgy, hogy feszítés során legalábbis bizonyos mértékig maradóan nyúlik meg, vagyis teljesen nem tér vissza eredeti alakjára az alkalmazott húzóerő megszűnte után. A kapott „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátum ezáltal elasztikusán nyújthatóvá válik az eredeti feszítés irányába legalábbis az eredeti feszítés mértékéig. Ilyen „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumokat ismertetnek az US 2 075 189, a 3 025 199, a 4 107 364, a 4 209 563 és a 4 834 741 számú szabadalmi leírások, melyek mindegyikét itt hivatkozásként említjük.

Az egy fedőlapból, egy hátlapból és a közöttük elhelyezett elasztomer tagból álló „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumok készítésére használt különösen előnyös módszerek és berendezések recéző hullámosított hengereket használnak a komponensek mechanikus kifeszítésére. A pelenkák részeinek mechanikus feszítésére alkalmas berendezéseket és módszereket az előzőekben hivatkozott US 4 107 364 számú és a 4 834 741 számú szabadalmi leírás tárgyalja. Különösen előnyös berendezéseket és módszereket ismertet a 217 593 és 217 597 számú magyar szabadalmi leírás és a T/67 947 számon közzétett magyar szabadalmi bejelentés.

Egy különösen előnyös, a jelen találmány szerinti „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátum rugalmasított oldalpanelek készítésére használható, inkrementális feszítőrendszer részleteit a 8. ábra szemlélteti. A teljesen összeállított 810 pelenkapaplant a „zérónyúlású” oldalpanelpaplannal együtt átvezetjük ezen az inkrementális feszítőrendszeren.

A 8. ábrára hivatkozva, a lényegében nem húzott elasztikus oldalpaneltagokat (804 elasztomer foltokat) tartalmazó 810 pelenkapaplant úgy vezetjük át, hogy a lényegében nem húzott 804 elasztomer foltok egybeesnek a 825 felső barázdált hengereken lévő 824 barázdált vagy árkolt szegmensekkel, amint a 810 pelenkapaplan a 825 felső barázdált hengerek és a folyamatosan barázdált vagy árkolt legalsó 821 barázdált hengerek között halad át. A módszer és berendezés egy előnyös kiviteli alakjánál a 824 árkolt szegmensek teljes hossza gépirányban nagyobb, mint a 804 elasztomer foltoké, hogy bizonyos fokú nyújthatóságot adjunk a 24 fedőlap és 26 hátlap azon részeinek, amelyek a 20 pelenka 804 elasztomer foltjai mellett vannak (vagyis egy 110 kinyúló panelt alakítunk ki). Ezen túlmenően, a 824 árkolt szegmensek előnyösen nem elég hosszúak ahhoz, hogy a pelenka első derékpántrészébe nyúljanak, mert előnyös, ha nem kölcsönzünk bizonyos fokú nyújthatóságot a 804 elasztomer folt azon részének, amely a pelenka 50 pozicionálófoltját fogja képezni.

Bár a 825 felső és legalsó 821 barázdált hengerek egymást kiegészítő barázdáinak alakja egymástól mért távolsága és mélysége változó, és olyan tényezőktől függ, mint a „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumrész megkívánt rugalmassága, egy, a találmány szerinti igen előnyös kiviteli alak esetében az árkok csúcstól csúcsig terjedő távolsága körülbelül 3,8 mm, csúcsszöge körülbelül 12° és csúcstól az árokvölgyig mért mélysége körülbelül 7,6 mm volt. Az említett barázdált hengereken lévő minden barázda külső csúcsának sugara körülbelül 0,254 mm, míg a szomszédos barázdák közötti belső árok sugara körülbelül 1,016 mm volt. Ha a barázdált hengerek úgy voltak beállítva, hogy azok egymással szemben lévő csúcsai egymást körülbelül 3,8-4,44 mm mélységben fedték át, akkor jó rugalmas tulajdonságokat értünk el egy olyan jelen találmány szerinti laminált paplannal, amely 2,03 mm vastag, ellenkező oldalukon lényegében folytonosan egy 0,0245 mm vastag polimer hátlaphoz, és egy körülbelül 23,92 g/m² alaptömegű polipropilénszálakból álló, nemszőtt fedőlaphoz ragasztott poliuretán elasztomer foltokból állt.

Az előzőekben említett barázdált hengerek ellentétes csúcsainak átfedést foka természetesen kívánság szerint állítható annak érdekében, hogy a kapott „zérónyúlású”, rétegelt, rugalmasan feszíthető paplan jobban vagy kevésbé legyen nyújtható. Az előzőekben említett hengergeometriát és lamináltpaplan-konstrukciót illetően a csúcstól csúcsig terjedő átlapolási mélység 1,27 mm-től 5,7 mm-ig terjedhet.

Mint a 8A. ábrából látható, a 872, 874 segédhengerek a 810 pelenkapaplant arra kényszerítik, hogy a legalsó 821 barázdált hengereket eléggé bevonja ahhoz, hogy a közvetlenül azokon lévő 823 folytonos árok melletti (8. ábrán látható) 822 vákuumnyílásokat elfedje. A 822 vákuumnyílások, amelyek úgy vannak elhelyezve, hogy lényegében egybeessenek a 825 felső barázdált hengereken lévő 824 árkolt szegmensekkel, a 821 barázdált hengereken át egy pár 826 vákuumelosztóval vannak összekötve, melyek szívást gyakorolnak a 810 pelenkapaplanra, ha a 825 felső barázdált hengerek 824 árkolt szegmensei a pelenkapaplanra hatnak.

A húzás alatt nem álló 804 elasztomer foltoknak a 806 fedőlappaplanra és a 805 hátlappaplanra erősítéséhez használt ragasztó vagy a 806 fedőlappaplan és a 805 hátlappaplan egybeeső részei egymáshoz erősítéséhez használt ragasztó felgyülemlésének minimumra csökkentéséhez a 825 felső barázdált hengerek 824 árkolt szegmensei és a legalsó 821 barázdált hengerek 823 folytonos árkai kis súrlódású anyagból, mint TEF21

HU 218 538 Β

LON-ból állhatnak, vagy kis súrlódású, önkenő anyaggal, mint Permaion No. 503 spraybevonattal lehetnek bevonva. Az utóbbi anyag a Micro Surface Corporation of Morris, Illinois cégtől szerezhető be.

Az alsó 821 barázdált hengerek 822 vákuumnyílásai előnyösen porózus anyaggal, mint 2,3 mm lyukméretű 844 méhsejttel vannak letakarva, hogy ez a 810 pelenkapaplant alátámassza ott, ahol vákuum hat rá és megtartsa a paplant az oldalirányú elcsúszás vagy elmozdulás ellen.

Optimális körülmények között a maximális egy lépésben történő feszítést, melynek a 804 elasztomer foltokat tartalmazó oldalpanel „zérónyúlású” részei alávethetők, a 825 felső barázdált hengerek 824 szegmensein lévő árkok és a legalsó 821 barázdált hengerek 823 folytonos árkai közötti egymásba hatolás mélysége szabja meg. Azt találtunk azonban, hogy hacsak a laminált, rugalmasan feszíthető paplant nem gátoljuk meg abban, hogy a paplan a feszítés irányával lényegében párhuzamos irányban elcsússzon vagy összehúzódjon, amikor a bordázott hengerek között áthalad, akkor az inkrementális feszítés optimális fokát nem valósítjuk meg. Ezért legelőnyösebb formájában az inkrementális paplanfeszítési műveletet úgy hajtjuk végre, hogy közben a „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumot képező mindhárom réteg legkülső részeit - amint ezt a 8B. ábra keresztmetszetben mutatja - korlátozzuk abban, hogy a pelenkapaplan „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumrészei a feszítés kívánt irányával párhuzamosan elcsússzanak vagy abban összehúzódjanak, amint a recéző barázdált hengerek között áthaladnak.

A jelen találmány azonban kívánt esetben úgy is előnyösen megvalósítható, ha a kompozitnak csak nyújtható vagy húzható rétegét vagy rétegeit korlátozzuk, vagyis nem egy abszolút követelmény, hogy az elasztomer foltok legkülső részei is korlátozva legyenek az inkrementális feszítőművelet alatt. Az utóbbi esetben a nyújtható vagy húzható réteget vagy rétegeket is megnyújtjuk a feszítőművelet során, de a kapott „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető paplanlaminátum Z irányú kiterjedése a feszítőerő megszüntetése után valamivel kisebb lehet. Ez annak a következménye, hogy az elasztomer folt az ilyen eljárás folyamán kisebb fokú kezdeti feszítést szenved. Ennek megfelelően csak ugyanilyen mértékben tud összehúzódni, ha nem torzított alakjára tér vissza.

Az előbbiekben említett típusú „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátum kiviteli alak bizonyos fokú aránytalan lokalizált nyúlást fejthet ki a nyújtható paplanban vagy paplanokban, különösen az elasztomer foltok szemben lévő éleinek közvetlen közelében. Egy opak polimer hátlappaplan esetében ezek az aránytalanul megnyúlt részek eléggé elvékonyodhatnak ahhoz, hogy még átlátszónak is tűnjenek. Ilyen esetekben a pelenkapaplan „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumrészeinek funkciója (például át nem eresztése) nem biztosított. Ez utóbbi típusú kiviteli alakokat általában olyan helyzetekben alkalmazzuk, ahol a kapott pelenka „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumrészei a pelenka dizájnja vagy alakja miatt nem láthatók, vagy ha láthatók, ennek a használó vagy pelenkázó személy szempontjából nincs jelentősége.

A jelen találmány egy ismét másik kiviteli alakjánál még a nyújtható, nem rugalmas paplanok egyikének vagy többjének elszakadása sem teszi a „zérónyúlású” rugalmasan feszíthető paplanlaminátot eredeti rendeltetésére alkalmatlanná (például a hátlappaplan szakadása nem teszi tönkre szükségszerűen a paplanlaminátum eredeti funkcióját, ha a laminátum valamelyik másik redője ellátja a készterméknek ezt a szerepét). Például a nyújtható hátlappaplan bizonyos fokú elszakadása nem teszi tönkre a pelenkapaplan impermeabilitását, ha az elasztomer foltok is tartalmaznak folyadék-átnemeresztő anyagot. Ez különösen azokra a „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető paplanlaminátum kiviteli alakokra érvényes, amelyeknek szóban forgó rétegei között lényegében folyamatos a kötés, mert a rétegek viszonylag szoros egymáshoz tapadása az inkrementális kifeszítés után megnehezíti az ilyen károsodásnak a pelenka felhasználója által történő kimutatását.

Mivel a 8-8B. ábrákon mutatott 810 pelenkapaplan a legfelső 805 hátlappaplan következtében lényegében levegőt át nem eresztő, a porózus 844 méhsejtanyaggal fedett 822 vákuumnyílásokat kívánt esetben közvetlenül a 823 folytonos árkok mellett lehet elhelyezni az alsó 821 barázdált hengereken. Ha a 804 elasztomer foltok eléggé levegőáteresztők, akkor a vákuum által előidézett szívóerők áthatnak a 806 fedőlappaplanon és 804 elasztomer foltokon, és szorosan fogják a 805 hátlappaplan azokon fekvő részeit. Ebben az esetben a pelenkapaplan rugalmasan feszíthető laminátum „zérónyúlású” részeit képező mindhárom réteg korlátozva van az inkrementális feszítőművelet alatt.

Ha az elasztomer foltok nem levegőáteresztők, akkor arra van szükség, hogy vagy (a) a 822 vákuumnyílásokat és a felettük lévő 844 méhsejtanyagot közvetlenül a 804 elasztomer foltok ellentétes szélein kívül helyezzük el úgy, hogy a szívóerők a 806 fedőlappaplanon keresztül a 805 hátlappaplanra tudjanak hatni, vagy (b) a pelenkapaplan „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumrészét képező mindhárom réteget egy megfelelő befogóberendezésbe kell befognunk, amely a pelenkapaplan ellentétes felületeire tud hatni.

A 8-8B. ábrákon látható 810 pelenkapaplanra a 844 méhsejtanyaggal fedett 822 vákuumnyílásokon keresztül ható szívóerők lényegében megakadályozzák, hogy a 804, lényegében nem húzott elasztomer foltokat tartalmazó 810 pelenkapaplan oldalirányban befelé csússzon el vagy húzódjon össze, miközben az alsó 821 barázdált henger 823 folytonos árkainak recézőrészei és a 825 felső barázdált hengerek 824 árkolt szegmensei között áthalad.

Mivel a 804 elasztomer foltokat tartalmazó 810 pelenkapaplan „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumrészei a paplanfeszítési művelet alatt oldalirányban be vannak korlátozva, a „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető paplan laminátum minden része, amely a korlátozási pontok közé esik, egyenletes inkrementális feszítést szenved, amikor a paplan az alsó 821 barázdált

HU 218 538 Β hengerek 823 folytonos árkai és a 825 felső barázdált hengerek 824 árkolt szegmensei között halad át.

Ez nemcsak az inkrementális paplanfeszítési művelet hatását teszi maximálissá azáltal, hogy az elasztomer foltokhoz erősített nyújtható fedőlap- és hátlappaplanok lehető legnagyobb mértékű nyúlását teszi lehetővé a feszítőművelet alatt, de lényegében azt is meggátolja, hogy a fedőlap- és/vagy hátlappaplanok, melyekhez rögzítve vannak, nyújtást szenvedjenek az elasztomer foltok ellentétes kerületi élei mellett közvetlenül helyet foglaló területeken.

A 9. ábra egy másik, használható inkrementális paplanfeszítő rendszert ismertet. A 9. ábrán látható inkrementális paplanfeszítő rendszernél a 925 felső, barázdált hengerek 924 árkolt szegmensei mindkét oldalán egy pár rugalmasan összenyomható 940 tárcsa van felszerelve. A 940 összenyomható tárcsáknak elég nagy az átmérője ahhoz, hogy szorosan fogják a 910 pelenkapaplant és biztonságosan tartsák azt a 921 alsó, barázdált hengerek összeeső, nem árkolt részeihez, amelyek között 923 folytonos árkok vannak, mint ez keresztmetszetben a 9A. ábrán látható. Mint a 8. ábra szerinti kiviteli alaknál a vákuumnyílások és a porózus méhsejtanyag, az összenyomható 940 tárcsák és a 921 alsó hengerek egybeeső, nem árkolt részei által létrehozott befogóhatás lényegében meggátolja, hogy a 904 elasztomer foltokat tartalmazó 910 pelenkapaplanrész a feszítés irányával párhuzamosan összehúzódjon, amikor a paplan a recéző, barázdált hengerek között halad át. A 9. ábra szerinti kiviteli alak egyforma, könnyen használható mind levegőáteresztő, mind levegő-átnemeresztő rétegelt szerkezetekből álló paplanoknál. A nyomóerők a 906 fedőlap-paplanon keresztül a 905 hátlappaplanra hatnak.

Mint ez szakember számára nyilvánvaló, a fenti korlátozási módszerek vagy külön-külön, vagy egymással kombinált alakban alkalmazhatók, hogy a pelenkapaplan „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumának előnyeit biztosítsuk.

Nyilvánvaló, hogy az itt leírt javított módszer és berendezés előnyösen használható kizárólag „zérónyúlású” laminált paplanokat vagy egy vagy több ilyet tartalmazó pelenkák széles választékának előállítására.

Figyelembe kell venni, hogy bár az ábrákon olyan recéző, barázdált hengerpárok szerepelnek, melyek barázdái egymással lényegében párhuzamos elrendezésűek, a jelen találmány szerint használhatók olyan barázdált hengerpárok is, melyeknél a barázdák egymással nem mind párhuzamosak. Az ilyen hengerek barázdái továbbá nem kell feltétlenül párhuzamosak legyenek sem a gépiránnyal, sem az arra merőleges iránnyal. Ha például egy, az itt ismertetett „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátum technológia felhasználásával konstruált egyszer használatos pelenkánál egy görbe vonalú derékpánt vagy lábpánt kívánatos, akkor a „zérónyúlású” paplanlaminátrészek inkrementális feszítésére használt barázdált hengerpáron a recézőfogak a kívánt görbe vonalú alakban lehetnek elrendezve, hogy a kívánt görbe vonalú kontúr mentén biztosítsanak rugalmasságot, és ne egyenes vonalban.

Bár a találmány szerinti előnyös eljárások recéző, hengeres barázdált görgőket alkalmaznak, a paplanbefogási elvek úgy is kivitelezhetők, hogy egy szakaszos bélyegzőműveletet hajtunk végre, amelynél recézőbélyeget használunk a kérdéses paplan vagy tárgy „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumrészeinek inkrementális feszítésére. Ez utóbbi esetben az egyetlen követelmény, hogy a paplannak ezek a részei vákuummal vagy alkalmas eszközzel korlátozva legyenek, mielőtt a recézőbélyeg elég erőt tud a paplanra kifejteni ahhoz, hogy a feszítés irányával párhuzamos irányban elcsúszást vagy összehúzódást tudnak okozni.

A 90 rugalmas oldalpaneltagok vagy a 24 fedőlaphoz vagy a 26 hátlaphoz, vagy mindkettőhöz erősíthetők szaggatott vagy lényegében folyamatos rögzítési formában. A „szaggatottan” rögzített paplanlaminát itt olyan rétegelt paplant jelent, amelynél a rétegek eredetileg diszkrét, egymástól bizonyos távolságra elhelyezkedő pontokon vannak egymáshoz erősítve, vagy egymástól bizonyos távolságra elhelyezkedő pontokon nincsenek egymáshoz erősítve. És fordítva, „lényegében folyamatosan” rögzített rétegelt paplan olyan laminátumot jelen, amelynél a rétegek teljes felületükön egymáshoz vannak erősítve eredetileg. A szaggatott rögzítési forma „zérónyúlású” rétegelt paplanoknál általában olyan helyzetben előnyös, ahol a laminátum nem rugalmas paplanai viszonylag nyújthatók és húzhatók szakadás nélkül, és ahol kívánatos, hogy az elkészült paplan Z irányban terjedelmes legyen. A folyamatos rögzítési mód általában olyan „zérónyúlású” rétegelt paplanoknál kívánatos, ahol az elkészült paplan Z irányú terjedelmének nincs elsőrendű fontossága, és a laminátum egy vagy több viszonylag nem rugalmas paplanra nehezen nyújtható vagy húzható szakadás nélkül. Az utóbbi esetben egy lényegében folyamatos rögzítési forma a laminátum minden rétegét aránylag szoros egymáshoz tapadt állapotban tartja az inkrementális feszítési művelet után. Ennek megfelelően, akkor is, ha az aránylag nem elasztikus paplanok közül egy vagy több a szakadási pontig sérül az inkrementális feszítési művelet alatt, a viszonylag nem elasztikus paplan(ok) sérült részei viszonylag szoros tapadása az elasztomer réteghez megnehezíti, hogy a felhasználó észrevegye a károsodást. Feltéve, hogy a viszonylag nem elasztikus paplan(ok) szakadása nem károsítja a paplan szándékolt funkcióját (például át nem eresztő képességét), ez a károsodás a végtermék szempontjából általában nem tekintendő negatívumnak.

így a folyamatos rögzítési forma használatából az a nem várt előny származik „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető rétegelt paplanok esetében, hogy a pelenkagyártó a jelen találmány szerinti laminátumokban sikeresen használható nem rugalmas paplanoknak egy sokkal szélesebb választékából válogathat. Lényegében olyan viszonylag nem rugalmas paplanok használatát is lehetővé teszi, amelyek a jelen találmány szerinti „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető rétegelt paplanok esetében normális körülmények között nem volnának semmilyen jelentékenyebb mértékben húzhatónak minősíthetők. Ennek megfelelően leírásunkban a „húzható” kife23

HU 218 538 Β jezés, hacsak ezt másként nem jelezzük, nem zár ki olyan, viszonylag nem rugalmas paplanokat, amelyek az inkrementális feszítési (rugalmasan feszíthető) művelet alatt bizonyos fokú elvékonyodást vagy károsodást szenvednek.

A jelen találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a 90 rugalmas oldalpaneltag egy ragasztóanyaggal van lényegében folyamatosan mind a 24 fedőlaphoz, mind a 26 hátlaphoz ragasztva. A 26 hátlapnak és/vagy 24 fedőlapnak azokra az előre meghatározott felületeire, ahova a lényegében nem húzott 90 rugalmas oldalpaneltagokat helyezzük, a lényegében egyenletes és folyamatos ragasztóanyag réteg egy ragasztóanyag-felhordó eszközzel vihető fel. Egy különösen előnyös kiviteli alaknál a választott ragasztóanyag feszíthető, és a ragasztóanyag-felhordó eszköz egy olvadékfúvó rendszerből áll.

Egy ilyen, ömledékből fúvott ragasztóanyag-felhordó rendszer, amelyet különösen alkalmasnak találtunk lényegében folyamatosan ragasztott „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető rétegelt paplan gyártására, a JAM Laboratories of Gainsville, Georgia cég GM-50-2-1-GH típusú ömledékfúvottspray-felhordó készüléke. Ez utóbbi rendszernek olyan szelepe van, amelynek a gépirányra merőlegesen egy lineáris cm-en 8, egyenként körülbelül 0,50 mm átmérőjű nyílása van. A Findley Adhesives of Elm Grove, Wisconsin cégtől beszerezhető H-2176 típusú hot-melt ragasztóanyagot előnyösen körülbelül 170 °C-ra melegítjük és azt a hátlapra és/vagy fedőlapra körülbelül 1,2-1,5 mg/cm² mennyiségben hordjuk fel. Körülbelül 218 °C hőmérsékletű és körülbelül 3,45 bar nyomású sűrített levegőt bocsátunk ki a szelep szekunder nyílásain, amely segíti a ragasztóanyagszálak egyenletes eloszlatását a lefektetés! művelet alatt.

A forró ragasztóanyag és a 26 hátlap közötti érintkezés az alatt az idő alatt, ami a pelenka így kapott „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátrészének inkrementális feszítéséig eltelik, meglágyítja a 26 hátlapot. Egyes paplanok, mint konvencionális polietilénanyagból készült hátlapok esetében ezt a meglágyulást olyan szempontból előnyösnek találtuk, hogy minimálisra csökkenti a hátlap károsodását az inkrementális paplanfeszítési művelet alatt. Ennek különös fontossága lehet olyan helyzetekben, amikor a kérdéses paplan bizonyos tulajdonságot kölcsönöz a pelenkának (például azt át nem eresztővé teszi).

Alternatív módon a 90 rugalmas oldalpaneltag és a 20 pelenka „zérónyúlású” részeit tartalmazó bármely más komponensei szakaszosan (helyenként) vagy folyamatosan, nem melegített ragasztóval, hőrögzítéssel, nyomással történő rögzítéssel, ultrahangos kötéssel, dinamikus mechanikai kötéssel vagy egyéb, a szakterületen ismert módon erősíthetők egymáshoz.

A 90 rugalmas oldalpaneltagoknak számos különféle mérete, alakja, konfigurációja és anyaga lehet. így például a 30 rugalmasított oldalpanelek egy vagy több, a 88 hajlékony fülek mindegyikével operatívan társított 90 rugalmas oldalpaneltagból alakíthatók ki; a 90 rugalmas oldalpaneltagok szélessége és hossza változó lehet;

vagy a 90 rugalmas oldalpaneltagok viszonylag keskeny elasztomeranyag-csíkokból vagy egy nagyobb felületű elasztomer foltból állhatnak. Egy, 90 rugalmas oldalpaneltagként különösen alkalmas elasztomer anyagnak (különösen „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumokban) az olyan elasztomer habot találtuk, amelynek szakadási nyúlása legalább 400%, és nem nyújtott hosszának 50%-ára megnyújtva a húzóerő körülbelül 81 g/cm mintaszélesség. Rugalmas oldalpaneltagként használható elasztomer habok közé tartoznak például: (a) a körülbelül 1,22 mm vastag és 0,214 g/cm³ sűrűségű térhálósított természetes kaucsukok, mint a Fulflex Inc. of Middletown, Rhode Island cégtől beszerezhető termék vagy a Ludlow Composites Corporation of Fremont, Ohio cég által Baby Foam védjegyzett elnevezésen beszerezhető kaucsuk; vagy (b) a körülbelül 2,0 mm vastag és körülbelül 0,033 g/cm³ sűrűségű poliuretánhabok, mint amelyek a Bridgestone of Yokohama, Japan cégtől Bridgestone SG poliuretá hab védjegyzett néven vagy a General Foam of Paranuus, New Jersey cégtől No. 40310 poliuretánhab néven beszerezhető termékek. Egyéb, 90 rugalmas oldalpanel tagként használható elasztomer anyagok közé tartoznak az „élő” szintetikus vagy természetes kaucsuk, egyéb szintetikus vagy természetes kaucsukhabok, elasztomer fóliák (ezeken belül hőre zsugorodó elasztomer fóliák), elasztomer bélésanyagok, szőtt vagy nemszőtt elasztomer paplanok, elasztomer kompozitok, mint elasztomer, nemszőtt laminátumok és hasonlók.

Mint az 1. ábrán látható, a 90 rugalmas oldalpaneltag egy elasztomeranyag-foltból (elaztomer foltból) áll, amely az 58 második derékrészben a 88 hajlékony fül hosszának nagyobb részén teljed ki. A pelenka gyártása során az elasztomer foltot előnyösen úgy helyezzük el, hogy az nemcsak egy pelenka 90 rugalmas oldalpaneltagját, de a mellette lévő pelenka 56 első derékrészének 50 pozicionálófoltját is képezi. így a rugalmas oldalpaneleknek a pelenkához nagy sebességgel történő rögzítésével kapcsolatos problémát, melyet az előzőekben hivatkozott Wood és mások szerinti szabadalmi leírás ismertet, kiküszöböljük. Ily módon a 90 rugalmas oldalpaneltag a 20 pelenka 64 végélétől befelé, a 88 hajlékony fül 106 lábéléig teljed. A 90 rugalmas oldalpaneltag hosszát és szélességét a pelenka tervezett alakja szabja meg.

Bár a 90 rugalmas oldalpaneltag a 88 hajlékony fül teljes hosszán végignyúlhat, előnyös, ha az a fül hosszának csak egy részére terjed ki úgy, hogy egy 110 kinyúló panelt képez. Mint az 1. ábrán látható, a 110 kinyúló panelt, a rugalmasított oldalpanelnek a 90 rugalmas oldalpaneltag 108 alapélétől a 88 hajlékony fül 106 lábéléig hosszirányban terjedő részét mechanikusan szintén kifeszítettük legalábbis annyira, hogy nyújtható legyen (vagyis a 110 kinyúló panelt képező anyagokat „előnyújtottuk” vagy tartósan megnyújtottuk). Ez az „előnyújtott” kinyúló panel lehetővé teszi, hogy a rugalmasított oldalpanel hatásosan megnyúljon (megfolyjon), amikor a rugalmasított oldalpanel „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátrésze kiteljed anélkül, hogy a viselő személy lábrészén túl nagy feszítő24

HU 218 538 Β erőket hozna létre, amelyek bőrizgatást vagy lábpirosodást okoznának (vagyis az „előnyújtott”) kinyúló panel nélkül a feszítőerők a 110 kinyúló panel egy vonala mentén koncentrálódnának, ha a rugalmasított oldalpanel megnyúlik, ami a viselő személy bőrét benyomná vagy feldörzsölné). Bár a 30 rugalmasított oldalpanelek 110 kinyúló panelje előnyújtásának számos módja van, azt előnyösen ugyanúgy nyújtjuk elő, ahogyan a mechanikus feszítést végezzük a rugalmasan feszíthető laminátum „zérónyúlású” részén. Noha a 30 rugalmasított oldalpanelek 110 kinyúló panelje számos különféle anyagból készíthető, az 1. ábra szerinti előnyös kiviteli alaknál a 110 kinyúló panelt a 24 fedőlap és a 26 hátlap 88 hajlékony fület képező részeiből alakítjuk ki.

Azt találtuk, hogy a nyújtási tulajdonságok, mint a nyújtóerő, nyújtási modulus, a lehetséges feszítés; az összehúzó erők; a rugalmas kúszás; a rugalmas hiszterézis; és a 30 rugalmasított oldalpanelek kontrakciójának sebessége fontos tényezők mind a 30 rugalmasított oldalpanelek, mind a 20 pelenka hatásossága szempontjából. A nyúlási jellemzők a pelenkázó és a pelenkát viselő személy számára a használat alatti „feszességet” szabják meg. Befolyásolják a pelenkázó személynek azt a képességét is, hogy megfelelő mértékű feszítést alkalmazzon a feladás során (vagyis a feladás alatt a pelenkát „normálisan” húzza és oly mértékben feszítse ki, hogy jó illeszkedést hozzon létre, ami fenn is marad). Egy viszonylag nagy nyúlási modulusú rugalmasított oldalpanel a viselő személy bőrén vörös csíkot okozhat, míg a viszonylag kis nyúlási modulusnak az lehet a következménye, hogy a pelenka elcsúszik, illetve rést képez a viselő személyen. Az olyan rugalmasított oldalpanelek, amelyek csak kismértékben feszíthetők, nem tudnak megfelelően illeszkedni a testhez és viselésük kényelmetlen, felvételük nehéz. Az olyan pelenka, amely rugalmasított oldalpaneljei kontrakciós ereje, rugalmas kúszása vagy rugalmas hiszterézise kicsi, az nem áll megfelelő helyen a viselő személyen, hajlamos arra, hogy rést képezzen vagy elcsússzon, aminek az a következménye, hogy rossz az illeszkedése és tárolóképessége.

A jelen találmány szerinti rugalmasított oldalpanelek esetében azt találtuk, hogy a nyújtóerő- és nyújtómodulus-értékeknek előnyös módon meghatározott tartományon belül kell lenniük. A nyújtóerő előnyösen 2,5 N g vagy ennél nagyobb. Előnyös, ha ez a nyújtóerő körülbelül 6,25 és 31,25 mm közötti nyújtás hatására jön létre. A legelőnyösebb kiviteli alakok esetében a rugalmasított oldalpanelek nyújtóereje körülbelül 2,5-5 N körülbelül 6,25 és 18,75 mm közötti nyúlásnál.

A rendelkezésre álló feszíthetőség a rugalmasított oldalpanelekben meglévő maximális anyagmennyiség, amely reverzibilis módon képes feszülni, hogy viselés közben a viselő személy testéhez idomuljon. Ily módon a rendelkezésre álló feszíthetőség az a maximális nyújtás, amely a pelenkázó személy rendelkezésére áll, hogy a pelenkát a viselő személyre feladja. Ezen túlmenően a pelenka maximális visszaalakulni képes nyúlása az, hogy a viselő személy testéhez illeszkedjen. A rendelkezésre álló feszíthetőség a következő képlettel számítható ki:

[(kifeszített hossz-eredeti hossz)-eredeti hossz] χ 100.

A szükséges minimális rendelkezésre álló feszítés rugalmasított oldalpaneleket tartalmazó pelenka esetében közepes méretű pelenkánál körülbelül 35%, nagyméretű pelenkánál körülbelül 50%.

A rugalmasított oldalpanel egyik fontos tulajdonsága az általa a viselő személyre kifejtett, fenntartható összehúzó erő (feszültség) nagysága. A kellő összehúzó erővel nem rendelkező rugalmasított oldalpanel azt eredményezheti, hogy a pelenka viselés alatt, megterhelés után lecsúszhat. A túl nagy összehúzó erő csökkenti a viselő személy kényelmét, és benyomódásokat idéz elő a bőrén. Az összehúzó erőt azzal az egységnyi szélességre eső erővel mérjük, melyet egy elasztomer kompozit egy bizonyos nyújtás relaxációja során kifejt. A jelen találmány előnyös kiviteli alakjai esetében a rugalmasított oldalpanelek összehúzó ereje előnyösen legalább 35,4 g/cm 50%-os nyújtásnál (az 50%-os nyújtás azt jelenti, hogy a mintát eredeti hosszának 1,5szeresére nyújtjuk meg).

A tipikus elasztomer anyagok a feszültség-nyúlás görbéjükön egy erő-hiszterézis hurkot mutatnak. Ez azt jelenti, hogy egy adott nyúlásnál az elasztomer anyag egytengelyű nyújtásához szükséges erő (nyújtóerő) nagyobb, mint az az erő (összehúzó erő, kontrakciós erő), amelyet az elasztomer anyag kifejt, ha előnyújtott állapotából összehúzódni engedjük. Az előbb említett görbe „terhelési görbének”, az utóbbi „terhelésmegszüntetési görbének” nevezhető. A „terhelési” nyújtóerőt (nyújtóerőt) a pelenkázó személy akkor érzékeli, amikor a rugalmasított oldalpanelt kifeszíti, hogy a pelenkát az azt viselő személyre adja. A terhelés megszűnte utáni összehúzó erőket (összehúzó erőket) közelebbről a pelenkát viselő személy érzékeli, ha a pelenka már rajta van. Ezért a hiszterézisveszteség nem kell olyan nagy legyen, hogy az összehúzó erő annyira csökkenjen, hogy ez lehetővé tegye a résképződést vagy a pelenka elcsúszását az azt viselő személyen.

Minden rugalmas anyagban, amely feszültség/nyúlás alatt áll, az erő idővel csökken (rugalmas kúszás). Ezért kívánatos azt biztosítani, hogy ez az erő viselés közben ne csökkenjen egy minimális viselésistabilitásérték alá. A jelen találmány előnyös kiviteli alakjainál a rugalmas anyag végső hosszúsága nem nagyobb, mint a 30 perces nyújtás alatti eredeti hosszúság 1,2-szerese.

A 35 rugalmasított derékpánt nyújtóerői és rendelkezésre álló kifeszíthetősége fontos tényezői lehetnek mind a 35 rugalmasított derékpánt, mind a 30 rugalmasított oldalpanelek hatásosságának. Bár a 35 rugalmasított derékpánt nyújtóerői nagyobbak lehetnek, mint a 30 rugalmasított oldalpanelek nyújtóerői, a jelen találmány szerinti egyik kiviteli alaknál a 35 derékpánt nyújtóereje a tervezett nyúlásnál kisebb vagy ugyanakkora, mint a 30 rugalmasított oldalpanelek mindegyikének nyújtóereje a tervezett mértékű nyúlásnál. Az olyan rugalmasított derékpánt, melynek kisebb a nyújtási ereje, mint a 30 rugalmasított oldalpaneleké, könnyű hasmozgást tesz lehetővé anélkül, hogy a pelenka a gyermeken elmozdulna. A nagyobb nyújtóerejű rugalmasított oldalpanelek kisebb mértékű méretváltozásokat

HU 218 538 Β tesznek lehetővé a csípő felett és a has alatt, hogy a terméket kényelmesen tartsák feszültség alatt a viselő személyen. Ez a dizájn jobb illeszkedést, kisebb szivárgást és nagyobb kényelmet biztosít a viselő személy számára azáltal, hogy csökkenti a résképződést, megsüllyedést, becsavarodást a pelenka homlokoldali részén, valamint a pelenka vagy a pelenkamag el- vagy megcsúszását a viselő személyen a használat alatt. A 6. ábra egy, a jelen találmány szerinti alternatív kiviteli alakot ismeretet, melynél az alakos „nagypocakos panel”-nek kisebb a nyújtóereje (és/vagy nagyobb a kifeszíthetősége), mint a rugalmasított oldalpaneleknek, hogy biztosítsuk a tárgyalt hatékonyságot.

A 30 rugalmasított oldalpanelek a hossztengely irányában akkor is differenciálisán nyújthatóvá tehetők, ha azokat oldalirányban feszítjük. „Differenciálisán nyújtható” kifejezés alatt itt olyan anyagot értünk, amelynek nem egyenletesek a rugalmas nyújtási tulajdonságai, ha azokat a feszítés irányában egy, a feszítés irányára lényegében merőleges tengely mentén, különböző pontokban mérjük. Ez abban állhat, hogy mindkét rugalmas anyag rugalmassági modulusát vagy feszíthetőségét, vagy mindkettőt változtatjuk. A 30 rugalmasított oldalpaneleknek ezt a differenciális nyújthatóságát előnyösen úgy tervezzük, hogy az oldalirányú nyújthatóság hosszirányban, a 20 pelenka 64 végélétől a 88 hajlékony fül 105 lábéléig a rugalmasított oldalpanel legalább egy részén változzon. Anélkül, hogy elmélethez kívánnánk kötni magunkat, úgy véljük, hogy oldalirányú kifeszítés esetén a hossztengely menti differenciális nyújthatóság lehetővé teszi, hogy a rugalmasított oldalpanel differenciálisán feszüljön és illeszkedjék a viselő személy derekához a használat alatt, miközben a viselő személy csípőjén biztos rögzítést nyújt, elősegíti a jó illeszkedést és csökkenti a szivárgást a deréknál és a lábaknál. Az ilyen konfiguráció több „kiterjedést” tesz lehetővé a csípőtájon a viselő személy teste tekintetében, amint az illető mozog vagy helyzetét változtatja (áll, ül, fekszik). Egy alternatív kiviteli alaknál egy csökkentett oldalirányú nyújthatóság a 20 pelenka 64 végéle melletti rugalmasított oldalpanelrészben azt teszi szükségessé, hogy az összes nyúlásnak nagyobb részét végezze a 34 rugalmas deréköv, ezáltal lokalizáltabb ennek a feszülése és jobb a hasi illeszkedés.

A differenciális nyújthatóság sokféle módon érhető el. A 30 rugalmasított oldalpanelnek több, kombinált elasztomer anyaga, ezeknek sokféle konfigurációja lehet, vagy e paneleket képező elasztomer vagy egyéb anyagok lehetnek nem egységesek is. így például differenciális nyújthatóság érhető el a rugalmasított oldalpanel kiválasztott, egymás melletti részeiben oly módon, hogy változó nyújtó- vagy összehúzó erejű, modulusú vagy egyéb alaptulajdonságú elasztomer anyagokat használunk úgy, hogy a rugalmasított oldalpanel egy részében nagyobb vagy kisebb oldalirányú nyújthatóságot érünk el, mint a mellette lévő részben. Az elasztomer anyagoknak különböző hossza, mérete és alakja lehet, ami különböző nyújthatóságot biztosít. A rugalmasított oldalpaneleket képező anyagok tulajdonságait változtató egyéb, a szakterületen ismert módszerek is használhatók.

A „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumok változó nyújthatósága érhető el azzal a különösen előnyös módszerrel és berendezéssel, melynek során a „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumot olyan, legalább egy recéző, barázdált hengerpárból álló berendezésen vezetjük át, mely legalább egyik hengerének (görgőjének) a „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető paplanlamináttal érintkező pontjain nem egyenletes profilú barázdái vannak. Az eredmény az lesz, hogy a hengerpár között áthaladt rétegelt paplan egyes részei nem egyenletesen feszülnek ki. Ez viszont olyan „zérónyúlású”, rugalmasan feszíthető laminátumot eredményez, amely a nem egyforma profilú barázdákra lényegében merőleges irányban egyenlőtlenül van rugalmasítva.

A 20 pelenkát úgy adjuk fel az azt viselő személyre, hogy az egyik övrészt, előnyösen az 58 második derékrészt a viselő személy háta alá helyezzük, és a pelenka többi részét áthúzzuk a viselő személy lábai között úgy, hogy a másik övrész, előnyösen az 56 első derékrész a viselő személy homlokirányába keresztben helyezkedjen el. A 92 szalagfülek 94 fulrészét ezután leválasztjuk a leválasztórészről. Ekkor a pelenkázó személy a 30 rugalamasított oldalpanelt a viselő személy köré hajtja, miközben a 94 fülrészt még mindig fogva tartja. A 30 rugalmasított oldalpanel ez alatt a művelet alatt kinyúlik és kihúzódik a viselő személy méretének és alakjában megfelelően. A 112 első rögzítőkomponenst, a 96 ragasztóanyag rögzítőréteget a 44 ellentag 114 második rögzítőkomponenséhez erősítjük, hogy az oldalzárást elvégezzük. A jelen találmány szerinti előnyös kiviteli alaknál, amikor az oldalzárást elvégeztük, akkor „automatikusan” a derékzárás is létrejön, vagyis a derékzár passzívan aktiválódik. A derékzárást a 46 első rögzítőkomponensnek a 48 második rögzítőkomponenssel történő találkozásával jön létre. A derékzárás létrejöttével a 35 rugalmasított derékpánt úgy van előfeszítve, hogy az itt leírt megfelelő illeszkedési és tárolási előnyöket biztosítja.

Mint ez a 4A-4D. ábrákon látható, a jelen találmány szerinti 34 rugalmas deréköv a viselő személy derekával együtt mozog és ahhoz idomul, amint ez a személy ül, áll vagy mozog oly módon, hogy a végéi ugyanabban a helyzetben marad a viselő személy köldökéhez képest, amikor az illető áll, ül vagy ülés után feláll. Ezért a leírás alábbi része a köldökhöz képest történő viszonylagos elmozdulásokra vonatkozik. Mint a 4A. ábrán látható, a 138 derékvonalpanel-zóna a viselő személy derekát érinti és kényelmesen illeszkedik ahhoz annak a húzóerőnek eredményeként, amelyet az eredetileg összecsukott zárrendszer idéz elő a rugalmasított derékpántban. Mint a 4B. ábrán látható, amikor a viselő személy kezd leülni, a 130 összekötőpanel-zóna kilendül a 132 első hajlítósarokpánt-zóna és a 134 második hajlítósarokpánt-zóna körül, hogy a 35 rugalmasított derékpántot kimozdítsa abból a síkból, amelyet eredetileg elfoglalt. A 28 abszorbens mag derékéle a köldök felé kezd elmozdulni. Mint ezt a 4C. ábra mutatja, amint a viselő személy a leülési műveletet tovább folytatja, az abszorbens mag tovább nyomódik a köldök

HU 218 538 Β felé, míg a 130 összekötőpanel-zóna az abszorbens mag körül kezd hajlani. A viselő személy hasa szintén kifelé kezd nyomódni, hogy a 138 derékvonalpanel-zónát a 136 formázó panelzónához képest kitérítse a 140 derékpánthajlító-sarokpántzónái körül. Mint a 4D. ábrán látható, amikor a viselő személy teljesen leült, akkor az abszorbens mag teljes mértékben a hashoz nyomódik, és a 130 összekötőpanel-zóna teljesen az abszorbens mag belső részére hajlik. A 136 formálópanel-zóna hajlékonyán elmozdul, hogy érintkezzen a has belső oldalával, míg a 138 derékvonalpanel-zóna teljesen elnyomódik és hajlékonyán kimozdul a rugalmas 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna körül, hogy megfeleljen a viselő személy előrenyomuló derekának. Ily módon a rugalmasított derékpánt és a viselő személy dereka között kényelmes illeszkedés marad fenn. Amikor a viselő személy az ülésből feláll, a folyamat fordított sorrendben ismétlődik meg, a 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna egy visszaalakító erőt/nyomatékot biztosít, ami lehetővé teszi, hogy a 138 derékvonalpanel-zóna érintkezésben maradjon a viselő személy derekával, amint az a felállást folytatja és azt, hogy a 136 formálópanel-zóna, valamint a 138 derékvonalpanel-zóna használat közbeni előző (előhúzott) alakjára térjen vissza a derékra, amikor is végül a 130 összekötőpanel-zónát a súrlódás húzza fel eredeti helyzetébe, miközben a rugalmasított derékpánt és a viselő személy dereka között az intim érintkezés fennmarad. Sok hordási ciklus után a 4B. ábrán szemléltetetthez hasonló állapot válik az állás közbeni „semleges” helyzetté, és a viselő személy minden további mozgása a 4B-4D. ábrákon szemléltetett ciklushoz lesz hasonló.

Az 5. ábra a jelen találmány szerinti rugalmasított derékpánt egy másik lehetséges konstrukcióját mutatja. Az 535 rugalmasított derékpánt a 26 hátlap egy előnyösen előnyújtott részéből; a 24 fedőlap egy részéből; és egy rugalmas laminátumból áll, amely egy 76 elasztomer tagot és egy 501 szemben álló tagot tartalmaz. A 76 elasztomer tag a 26 hátlap és az 501 szemben álló tag között van elhelyezve, miközben a 24 fedőlap a 26 hátlap és a 76 elasztomer tag között helyezkedik el. Az 535 rugalmasított derékpántot előnyösen úgy képezzük, hogy a pelenkát egymáshoz erősített 24 fedőlappal és 26 hátlappal gyártjuk, a 76 elasztomer tagból és az 501 szemben álló tagból külön lépésben egy bilaminátumot képezünk, majd ezután a bilaminált anyagot a fedőlap/hátlap kombináció 24 fedőlapjához erősítjük úgy, hogy a 76 elasztomer tag legyen a 24 fedőlappal szemben oly módon, hogy az 501 szemben álló tag érintkezzen a viselő személy bőrével. Ennél a kiviteli alaknál a 76 elasztomer tag előnyösen egy hőre zsugorítható elasztomer anyag, mint ezt az előzőekben leírtuk. Az anyag előnyösen egy puha, nem izgató anyag, amilyeneket az előzőekben mint a 24 fedőlap céljára alkalmas anyagokat írtunk le.

Az 5 A. ábra a jelen találmány szerinti rugalmasított derékpántnak egy további lehetséges konstrukcióját ábrázolja. Az 535 rugalmasított derékpántot a 26 hátlapnak egy előnyösen előnyújtott részéből; egy 501 szemben álló tagból; egy, a 26 hátlap és az 501 szemben álló tag között elhelyezett 76 elasztomer tagból; egy, a 26 hátlap és a 76 elasztomer tag között elhelyezett 24 fedőlaprészből; valamint egy, a 24 fedőlap és a 76 elasztomer tag között elhelyezett 77 rugalmas tagból alakítjuk ki. Az 535 rugalmasított derékpántot előnyösen ugyanazokból az anyagokból alakítjuk ki, mint amelyeket az előbbiekben tárgyaltunk, és ugyanolyan módon, mint azt az 5. ábrán bemutatott kiviteli alakkal kapcsolatosan említettük, azzal a különbséggel, hogy az 501 szemben álló tagból, a 76 elasztomer tagból és a 77 rugalmas tagból álló 3 rétegű laminátumot készítjük el először, és ezt erősítjük a 24 fedőlaphoz.

A 6. ábra a jelen találmány szerinti pelenka és rugalmas derékelem egy alternatív kiviteli alakja. A 634 rugalmas derékelem egy viszonylag nagy élkompressziómerevségű, a 22 tárolószerkezettel flexibilisen összekapcsolt 130 összekötő zónából; egy rugalmasított, a 130 összekötőpanel-zónával összekötött, „nagypocakos panel”-ből; egy, a 130 összekötőpanel-zónát a 22 tárolószerkezettel hajlékonyán összekötő 132 első hajlítósarokpánt-zónából; és egy második, a 635 rugalmasított derékpántot a 130 összekötőpanel-zónával hajlékonyán összekapcsoló 134 második hajlítósarokpántzónából áll. Mint a 6. ábrán látható, a 635 rugalmasított derékpántnak egy mély „ötszög” alakja van, amely egy „nagypocakos panel”-t képez. A rugalmasított derékpánt hosszabb, hogy lehetővé tegye a primer oldalzárnak a hasmozgás területe alatti kialakítását. A 635 rugalmasított derékpánt leghosszabb mérete (melyet a 64 végéitől hosszirányban befelé mérünk) előnyösen körülbelül 38 mm és 88 mm, előnyösebben körülbelül 50 mm és 57 mm között van közepes méretű pelenkáknál. Ez az alak olyan derékpántot biztosít, amely a viselő személy hasával mozog és terjed ki, oldalirányú nyúlása különböző, úgyhogy a 64 végéi mellett lévő derékpántrészek jobban nyújthatók, mint a 64 végéitől messzebb fekvő részek. A 635 rugalmasított derékpánt áll egy 136 formálópanel-zónából; egy 138 derékvonalpanel-zónából; és egy előre elrendezett rugalmas 140 derékpánthajlító-sarokpántzónából. A 28 abszorbens mag 83 derékéle általában párhuzamos a pelenka 64 végélével (egy egyenletes vonal) és hosszirányban a 64 végéitől messzebb van elhelyezve, hogy mélyebb „nagypocakos panel”-t biztosítson. (Közepes méretű pelenkákban a 28 abszorbens mag 83 derékéle előnyösen körülbelül 50-57 mm-re van a 64 végső éltől hosszirányban elhelyezve). A 6. ábrán látható kiviteli alak ezenkívül tartalmazza a primer rögzítőrendszer módosított alakú 644 ellentagját, a 26 hátlapon elhelyezett, hosszirányban hosszabb 646 első rögzítőkomponenseket, valamint a 646 első rögzítőkomponensek mindegyike alatt elhelyezett, oldalirányban szélesebb 650 pozicionálófoltot.

A 635 rugalmasított derékpánt előnyös módon a 26 hátlap egy részéből, a 24 fedőlap egy részéből, a 24 fedőlap és a 26 hátlap között elhelyezett 77 rugalmas tagból és a 76 elasztomer tagból van kialakítva. A 76 elasztomer tag előnyösen egy elasztomer hab, míg a 77 rugalmas tag egy, az előzőekben leírt nemszőtt réteg. A 76 elasztomer tag kétrétegű laminált

HU 218 538 Β elasztomer anyaga és a 77 rugalmas tag előnyösen a 635 rugalmasított derékpánt mechanikusan kifeszített élein túlnyúlik, és a 130 összekötőpanel-zóna egy részét, valamint a 22 tárolószerkezet egy részét képezi, mert előnyös módon a 28 abszorbens tag 83 derékélén túl, hosszirányban befelé nyúlik. A kétrétegű laminált elasztomer anyagnak az átfedése a 28 abszorbens maggal azért van így tervezve, hogy merevítse a 130 összekötőpanel-zónát, és hogy csökkentse ennél a kiviteli alaknál a 635 rugalmasított derékpánt becsavarodásának esélyét. Egy előnyös közepes méretű pelenkánál az elasztomer anyag és az abszorbens mag átfedése 0 mm és 6 mm között van. A 635 rugalmasított derékpánt előnyös módon egy rugalmasan feszíthető laminátum, úgyhogy az a pelenka eredeti sík állapotán túl képes nyúlni. A 635 rugalmasított derékpánt előnyös módon úgy készül, hogy az elasztomer anyagot a 24 fedőlap és a 26 hátlap közé erősítjük (legelőnyösebb módon egy kifeszített állapotban), és a rugalmas derékelem részletét mechanikusan a 635 rugalmasított derékpánt kívánt alakjára feszítjük ki. (Vagyis a barázdált hengerek árkai a rugalmasított derékpánt megkívánt ötszögű alakjának felelnek meg). Ez a rugalmasan feszíthető laminátum (előnyösen a mechanikusan kifeszített, előnyújtott, rugalmasan feszíthető laminátum) lehetővé teszi, hogy a 635 rugalmasított derékpánt jóval a pelenka primer zárrendszer által kialakított kerületének méretén és a 64 végélek eredeti méretén túlnyúljon (vagyis magának a pelenkának a sík állapotán). (Ez azt jelenti, hogy a 635 rugalmasított derékpánt jóval az oldalzár adott méretű kerületén túl képes megnyúlni, még a pelenkát eredetileg képező anyagok méretén túl is, és így követni képes a viselő személy hasának mozgását). Ez a nyúlás úgy is biztosítható vagy fokozható (rugalmasan feszíthető laminátumok esetén), hogy a rugalmas derékelemben „ablak”-ot alakítunk ki.

Ennél a kiviteli alaknál a 130 összekötőpanel-zóna aránylag merev és élkompresszió-merevsége nagyobb, mint a 136 formálópanel-zónáé és a 138 derékvonalpanel-zónáé. (így ez a rugalmas derékelem másként működik, mint a 4A-4D. ábrákon szemléltetett.) A 130 összekötő panelnek ez a viszonylagos merevsége tovább fokozza a 635 rugalmasított derékpántnak azt a képességét, hogy a primer oldalzár méretén túlnyúljon. A 130 összekötőpanel-zóna előnyös módon a 24 fedőlap egy részéből, a 26 hátlap egy részéből, a 76 elasztomer tagot és 77 rugalmas tagot tartalmazó elasztomer anyag egy részéből és a 644 ellentag egy részéből áll, mert ez utóbbinak az alakja úgy van módosítva, hogy megfeleljen a 635 rugalmasított derékpánt alakjának. Az ellentag a 28 abszorbens mag 83 derékélén is túlnyúlik és a 22 tárolószerkezet egy részét képezi. A 644 ellentag előnyösen jóval a 28 abszorbens mag 83 derékélén túl terjed, hogy lehetővé tegye a primer zárrendszer szalagjának alacsonyabbra helyezését azért, hogy a primer oldalzárat (a primer feszítési vonalat) a hasmozgás területe alatt (vagyis a 635 rugalmasított derékpánt legalacsonyabb pontja alatt) helyezzük el. A szalagful felső élét (a végéihez legközelebb eső élét) hosszirányban úgyszintén a végéitől távolabb helyeztük el, hogy a szalag alacsonyabbra legyen tehető.

Egy előnyös, közepes méretű pelenkánál a szalagful hosszirányban körülbelül 39 mm-re van a végéitől elhelyezve.

A 635 rugalmasított derékpánt 136 formálópanelzónája a 26 hátlap egy részéből, a 24 fedőlap egy részéből, a 76 elasztomer tag egy részéből és a 77 rugalmas tag egy részéből áll. A 138 derékvonalpanel-zóna a 24 fedőlap egy részéből, a 76 elasztomer tag egy részéből és a 77 rugalmas tag egy részéből áll. A 138 derékvonalpanel-zóna nem tartalmazza a 26 hátlap egy részét, mert azt innen eltávolítottuk. A rugalmas 140 derékpánthajlító-sarokpántzónát egy szerkezeti diszkontinuitás alakítja ki, melyet az idéz elő, hogy a 138 derékvonalpanel-zónából a hátlapot eltávolítottuk („ablakkal” ellátott rugalmasított derékpánt). Az ablak legalább körülbelül 4,5-16 mm, előnyösen körülbelül 9-16 mm hosszú és körülbelül 125 mm széles az előnyös, közepes méretű pelenkáknál. A 138 derékvonalpanel-zóna így flexibilisen meg tud hajlani és ki tud térni azon a területen, ahol a 26 hátlapot eltávolítottuk. (Egy alternatív kiviteli alaknál a 26 hátlapot nem kell eltávolítani, hanem az anyagok egymáshoz ragasztásának módja alakítja ki a rugalmas 140 derékpánthajlítósarokpántot.) Ily módon a 26 hátlap eltávolítása következtében a 138 derékvonalpanel-zóna élkompressziós merevsége (és nyújtóereje) kisebb, mint a 136 formálópanel-zóna élkompressziós merevsége (és nyújtóereje). Mint az előzőekben tárgyaltuk, a formálópanel-zóna élkompressziós merevsége kisebb, mint az összekötőpanel-zóna élkompressziós merevsége. Azt találtuk, hogy a 138 derékvonalpanel-zóna élkompressziós merevsége előnyösen körülbelül 1 N-nál kisebb, előnyösebben 0,2 és 0,5 N között van, és legelőnyösebben körülbelül 0,35 N, míg a 136 formálópanel-zóna élkompressziós merevsége előnyösen nagyobb, mint a 138 derékvonalpanel-zónája, legelőnyösebben körülbelül 0,5 N. A 140 derékpánthajlító-sarokpántzónájának és az egész 635 rugalmasított derékpántnak hajlítást visszaállító ereje nagyobb, mint körülbelül 0,2 N, előnyösebben körülbelül 0,4 és 0,8 N között van, legelőnyösebben körülbelül 0,6 N.

A használt anyagok és a 635 rugalmasított derékpántkonstrukció-módja alapján a tervezett, „használat közbeni” nyúlásoknál fellépő nyújtóerők kisebbek vagy egyenlők azoknál (azokkal) az erőknél (erőkkel), amelyek az egyes rugalmasított oldalpanelekben a tervezett „használat közbeni” nyúlásoknál lépnek fel. A 635 rugalmasított derékpánt nyújtóerői kisebbek, mint a rugalmasított oldalpenelek nyújtóerői, így lehetővé teszik, hogy a has a rugalmasított derékpánttal többet mozogjon, mint azt az előzőekben itt tárgyaltuk. Továbbá a 635 rugalmasított derékpánt rendelkezésre álló feszíthetősége jellegzetesen nagyobb, mint a rugalmasított oldalpanelek rendelkezésre álló feszíthetősége. Előnyös kivitelű pelenkáknál a 635 rugalmasított derékpánt nyújtóereje körülbelül 25 mm és 76 mm közötti nyúlásnál előnyösebben körülbelül 25 mm és 50 mm közötti nyúlásnál előnyösen körülbelül 2,5 N. Legelőnyösebben a rugalmasított derékpánt nyújtóereje 25-től körülbelül

HU 218 538 Β mm-ig terjedő, előnyösebben körülbelül 25-50 mm nyúlásnál körülbelül 0,75 és 2,50 N között van. Minthogy a rugalmas derékelem egy előnyös kiviteli alakjánál a hátlapnak egy szegmensét eltávolítottuk a derékvonalpanel-zóna kialakításánál, a derékvonalpanel-zóna nyújtóereje kisebb, mint a formáló panelzóna nyújtóereje. (Ez az ablakkialakítás az élkompresszió-merevséget is megváltoztatja.) A derékvonalpanel-zóna nyújtóereje előnyösen körülbelül 0,75 és 1,75 N között van ezeknél a tervezett „használat közbeni” rugalmasított derékpántnyúlásoknál, míg a formáló panelzóna nyújtóereje ezeknél a nyúlásoknál előnyösen 1,75 és 2,25 N között van. Legelőnyösebben a rugalmasított derékpántnyújtóereje a derékvonalpanel-zónában körülbelül 1,50 N 50 mm nyúlásnál és a formáló panelzónában körülbelül 2 N 50 mm nyúlásnál. Ez ellentétes a rugalmasított oldalpanelek nyújtóerejével, ahol az a kívánatos, hogy azok nyújtóereje körülbelül 2,5 N vagy ennél nagyobb legyen körülbelül 6 mm és 76 mm közötti nyúlásoknál, még előnyösebben körülbelül 2,5-5 N legyen körülbelül 6 és 19 mm közötti nyúlásoknál.

A 650 pozicionálófolt úgy van elhelyezve a pelenkán, hogy határos legyen a 635 rugalmasított derékpánt 76 elasztomer tagjának oldalélével, vagy azon túlnyúljon. A 650 pozicionálófolt előnyös módon ugyanabból az elasztomer habanyagból áll, mint amit a 76 elasztomer tag céljára használunk. Valójában a 650 pozicionálófolt kívánt esetben a 76 elasztomer tag egy részéből állhat. A 650 pozicionálófoltnak ez az elhelyezése tovább növeli a 70 első oldalpanel merevségét, hogy az egy biztosabb és merevebb panelt képezzen, ami csökkenti a 70 első oldalpanel ráncolódását a 76 elasztomer tag és a 650 pozicionálófolt közötti behajtásnál. Egy előnyös közepes méretű pelenkakiviteli alaknál a 650 pozicionálófolt az elasztomer tagot körülbelül 0-3,1 mm-re fedi át.

A 6. ábra szerinti kiviteli alak 46 első rögzítőkomponensei hosszirányban előnyösen hosszabbak a 635 rugalmasított derékpánt előnyös alakja miatt, amiatt az óhaj miatt, hogy a mélyebben 635 rugalmasított derékpántnak egy nagyobb területét nyújtsuk elő, és amiatt, hogy a primer rögzítőrendszert előnyös módon alacsonyabban rögzítsük. A közepes méretű pelenkák egy előnyös kiviteli alakjánál az első rögzítőkomponensek előnyösen körülbelül 25 mm hosszúak.

A 7. ábra a 6. ábra szerinti rugalmas derékelem egy alternatív kiviteli alakját ábrázolja. Mint itt látható, a 28 abszorbens mag 783 derékélének ívelt alakja van. Az ívelt alakú abszorbens magnak 700 fülei vannak, amelyek felfelé terjednek a 735 rugalmasított derékpánton túl, hogy megkössék a 735 rugalmasított derékpánt egy részét, tovább merevítsék a 735 rugalmasított derékpánt mellett fekvő területeket és további tárolási lehetőséget biztosítsanak.

Egy további alternatív kiviteli alaknál a rugalmasított derékpántot hasonlóan képezzük ki, mint a 2. ábrán bemutatott pántot, azzal a különbséggel, hogy a fedőlap és az elasztomer tag közé helyezünk egy nemszőtt anyagból álló rugalmas tagot, és nem a hátlap és az elasztomer tag közé, amint ezt a 2. ábra mutatja.

A rugalmas derékelem egy alternatív kiviteli alakja egy derékburkolatból áll. Ilyen derékburkolatot ír le például az US 4 734 246 számú szabadalmi leírás. A derékburkolat a rugalmasított derékpántot képező elasztomer anyag vagy elasztomer laminátum nyúlványaként van kialakítva. A rugalmas derékelem így még egy derékburkolat-zónát is tartalmaz, amely az abszorbens mag derékélétől hosszirányban befelé nyúlik. A derékburkolat-zóna egy, közelebbi élével a tárolószerkezethez (előnyösen a fedőlaphoz) a derékéi mellett csatlakozó gáttagot és az abszorbens magtól (z irányba) bizonyos távolságra elhelyezkedni képes távoli élt tartalmaz, amely kiürült testfolyadékok részére egy csatornát biztosít. Hajlítóvizsgálat

A hajlítóvizsgálathoz 4502 típusú INSTRON berendezést használunk, amely az Instron Corporation of Canton, Massachusetts cégtől szerezhető be, továbbá egy speciális „T” alakú terhelőrudat és egy speciális vizsgálatiminta-tartót. Mint all. ábrán látható, az 1101 „T” alakú rúd egy pár 6,35 mm átmérőjű, egymásra merőlegesen szerelt fémrúdból áll. Az 1102 terhelőrúd (a hosszabb, körülbelül 125 mm hosszúságú rúd) vége homorúra van kimunkálva, hogy az 1103 nyomórúd (a körülbelül 75 mm hosszú rövidebb rúd) hengerpalástjára illeszkedjen, és a két rúd egymáshoz van ragasztva, hegesztve vagy csavarozva. Az 1102 terhelőrúd ellenkező vége az INSTRON berendezés keresztfejegységéhez van csatlakoztatva. Az 1104 mintatartó egy 1105 alapból áll, amelyen az 1108 alátámasztó rudak vannak elrendezve. Az 1105 alap egy 1106 alaplemezből és két 1107 négyszögletes tuskóból áll, melyek egymással párhuzamosan vannak az 1106 alaplemezen elhelyezve. Az 1106 alaplemez és az 1107 tüskök előnyösen 1,27-0,95 cm vastag ZEXAN (plexiüveg) lemezből készültek. Az 1105 alap mindkét 1107 tuskójára egy-egy (a „T” alakú rúddal azonos anyagból készült és körülbelül 150 mm hosszú) 1108 alátámasztó rúd van helyezve. Az 1108 alátámasztó rudak középpontjainak távolsága egymástól 16 mm. Mint all. ábrán látható, a 1101 „T” alakú rúd az 1108 alátámasztó rudak között középen van elhelyezve.

Az INSTRON berendezést 20 mm/perc keresztfejsebességre, 400 mm/perc regisztrálópapír-sebességre és 500 g maximális terhelésre úgy állítjuk be, hogy a keresztfejegység 6 mm-t mozduljon el lefelé és vissza.

Mint a 10. ábrán látható, a vizsgálandó 1000 mintát a 34 rugalmas derékövből vettük ki úgy, hogy a 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna az 1000 mintán belül központosán helyezkedik el, bár ez nem minden minta esetében van így. Az 1000 minta (hosszirányban) minimálisan 16 mm, előnyösen 25 mm hosszú (vagy bármilyen meglévő egyéb hosszúságú) és (oldalirányban) 50 mm széles. Mint all. ábrán látható, az 1000 mintát az 1108 alátámasztó rudak közötti távolság központjában helyezzük el oly módon, hogy a 140 derékpánthajlító-sarokpántzóna legyen közvetlenül az 1101 „T” alakú rúd alatt. Az 1000 minta külső felülete (tipikus módon a hátlapoldala) van az 1101 „T” alakú rúd felé elhelyezve.

Az 1101 „T” alakú rudat az 1000 minta tetején néhány grammnyi (1-4 g) előterheléssel „nullázzuk” ki.

HU 218 538 Β

Ez megakadályozza a minta meghajlását és biztosítja a „T” rúd jó érintkezését a mintával. Mindegyik mintával kétszer végeztetjük el a 6 mm-es elmozdulásciklust, a két ciklus között 30 másodperc szünetet tartunk. Összesen tíz darab mintát vizsgálunk.

Egy grafikont veszünk fel, amely a „T” rúd által gyakorolt erőértéket (grammban) ábrázolja az elmozdulási távolság (mm) függvényében. A 12. ábra mutatja egy minta két ciklus során felvett görbéit. A visszaalakulásierő-görbéből meghatározzuk a 4 mm és 5 mm elmozdulásnak megfelelő erőt mindkét ciklus alatt. A 4 és 5 mm-nél mért visszaalakulási elmozdulásnak megfelelő erőértékek átlagát számítjuk ki, ez a visszaalakulási elmozdulásnak megfelelő erő egy ciklus alatt. A két ciklusban mért erő átlagértéke a minta visszaalakulásának megfelelő erő. A szerkezet hajlító visszaalakulási ereje a 10 mintánál mért visszaalakulási elmozdítóerő középértéke.

Élkompressziós merevségi vizsgálat

Az élkompressziós merevségi vizsgálathoz egy 4502 típusú INSTRON erőmérő berendezést (beszerezhető az Instron Corporation of Canton, Massachusetts cégtől), egy speciális mintatartót és a szereléshez egy ragasztóanyagot használunk. Mint a 13. ábrán látható, az 1002 mintákat a 25 χ 50 χ 1,56 mm méretű 1300 alumínium síklemezre szereljük fel az 1302 ragasztóanyag segítségével. Az 1302 ragasztóanyag egy gyorsan keményedő epoxigyanta, mint amilyen a Hartman Adhesives of Belleville, NJ cég Red-04001 típusú terméke.

Az INSTRON berendezést kompressziós mérőcellával szereljük fel. (A cella és az INSTRON síklemezpofa sík voltát és négyzet alakját meg kell vizsgálni). Az erőmérő berendezést 5 mm/perc keresztfej sebességre, 250 mm/perc papírsebességre és 100 vagy 500 g (szükség szerint) teljes terhelésre állítjuk be. A ciklus úthossza 3,5 mm le, és vissza.

Mint a 10. ábrán látható, a vizsgálandó 1002 mintát a 34 rugalmas derékövből vesszük ki, annak 138 derékvonalpanel-zónájából, 136 formázó panelzónájából vagy 130 összekötőpanel-zónájából attól függően, hogy melyik zónát kívánjuk vizsgálni. Az 1002 minta 9 mm hosszú és 25 mm széles.

A 1302 ragasztóanyagot az 1300 lemezre egy vonókéssel hordjuk fel úgy, hogy egy körülbelül 8,5 mm széles és 0,5-0,75 mm magas foltot csinálunk. Az 1002 mintát az 1302 ragasztóanyagra helyezzük és az 1300 lemezre merőlegesen tartjuk meg a minta mindkét oldalán elhelyezett biokokkal. Miután a ragasztót rövid ideig (körülbelül 1 percig vagy tovább) megkötni hagytuk, a mintát 20 °C és 50% relatív nedvességtartalom mellett 24 órán vagy éjszakán át szobában tároljuk, hogy a ragasztóanyag teljesen kikeményedjen.

A felszerelt mintákat a 14. ábrán látható módon az INSTRON készülék alsó pofájára helyezzük. A mintákat a berendezés nullázása céljából 1 -4 g súllyal terheljük. Mindegyik mintát 3 ml-es elmozdulási ciklusban kétszer terheljük, a ciklusok között 30 másodperc szünetet tartunk. 5 mintát vizsgálunk.

A grafikon a nyomóerőt (grammban) tünteti fel a kompressziós elmozdulás (mm) függvényében. Az egy vizsgálat alatt két ciklusban felvett grafikont a 15. ábra mutatja. A csúcsterhelés a két ciklus alatt mért maximális erő. Az 5 minta csúcsterhelésének átlaga a zóna élkompressziós merevsége.

Nyújtóerő-vizsgálat

A 30 rugalmasított oldalpanelek és a 35 rugalmasított derékpánt nyújtóerő-vizsgálatára egy 4502 típusú INSTRON erőmérő berendezést használunk, amely az Instron Corporation of Canton, Massachusetts cégtől szerezhető be.

A) Rugalmasított oldalpanelek

Az INSTRON készüléket 100 mm/perc keresztfejsebességre, 500 mm/perc papírsebességre és 1000 g teljes terhelésre állítjuk be. Hagyjuk, hogy a berendezés az oldalpanelt a kívánt mértékben rugalmasan megnyújtsa. (Ha az oldalpanel teljes nyúlása kisebb, mint az igényelt felső határ, akkor a vizsgálatot ennél a nyílásnál leállítjuk, mert a nem nyújtható területek nyújtóerőit nem kell figyelembe venni; ami azt jelenti, hogy a tervezett használat alatt nyúláshatárt elértük.)

A vizsgálandó mintát magán az aktuális pelenkára határozzuk meg. Egy standard (75 mm-es) befogópofát helyezünk a 30 rugalmasított oldalpanelre annak aktivált, rugalmasan feszíthető része éle mellett, a 67 hoszszanti középvonalhoz oldalirányban legközelebb. A legtöbb esetben ez az él a 90 rugalmas oldalpaneltag 91 oldalélének felel meg. Egy standard 25 mm-es befogópofát helyezünk a 30 rugalmasított oldalpanel aktivált, rugalmasan feszíthető részeinek ellentétes élére (ez tipikusan a 90 rugalmas oldalpaneltag 91’ oldalélé). A 25 mm-es pofát úgy helyezzük el, hogy a 75 mm-es befogópofa területén belül legyen, és a 30 rugalmasított oldalpanel mellett elhelyezett 38 primer rögzítőrendszer-komponenssel hosszirányban egy vonalban. így előnyös kivitelnél a 25 mm-es befogópofa hosszirányban a 42 rögzítőtaggal, 92 szalagfüllel van egy vonalban úgy, hogy az INSTRON berendezés által kifejtett erő hasonlít ahhoz az erőhöz, melyet a viselő személy fejt ki a pelenka felvételekor.

Mindegyik mintát megvizsgáljuk egy, a rugalmasított oldalpanel aktivált rugalmas része tervezett, igényelt vagy teljes mértékű nyúlásának megfelelő ciklusban. (A mintát összehúzódni is hagyhatjuk, hogy az összehúzó erőt is megmérjük.) Egy olyan grafikont kapunk, amely a nyújtóerőt tünteti fel (grammban) a nyújtás (mm) függvényében. Összesen 10 mintát vizsgálunk. Az egy adott nyúlásnál mért nyújtóeró 10 minta mért értékének középértéke.

B) Rugalmasított derékpánt

Az INSTRON berendezést 500 mm/perc keresztfejsebességre, 500 mm/perc papírsebességre és 500 g maximális erőre állítjuk be. Hagyjuk, hogy a berendezés a derékpántot a kívánt, igényelt vagy teljes mértékben rugalmasan megnyújtsa. (Ha a derékpánt teljes nyúlása kisebb, mint az igényelt felső határ, akkor a vizsgálatot leállítjuk ennél a nyúlásnál, mert a nem nyújtható területek nyújtóerőit nem kell figyelembe venni; vagyis a tervezett használat alatti nyúláshatárt nem értük el.)

A vizsgálandó mintát a 35 rugalmasított derékpántból, előnyösen annak a felső él melletti részéből vesz30

HU 218 538 Β szűk ki (kivéve, hogyha sepeciális panelzónákat akarunk vizsgálni). A minta előnyösen 25 mm hosszú (hosszirányban) és körülbelül 125-150 mm széles (oldalirányban). Ha a vizsgálandó 35 rugalmasított derékpánt vagy panelzóna hossza kisebb mint 25 mm, és így 25 mm-es minta nem vehető, akkor a vizsgálatot a módosított méretű mintával végezzük, bár ez nem előnyös helyzet. A minta végeit 25 mm-es befogópofákba fogjuk be, a pofák közötti távolság 100 mm. (A minta zónái vagy területei nem lehetnek nyújthatatlanok a ragasztási helyek kivételével).

Mindegyik mintát a kívánt, igényelt vagy teljes nyújtásnak megfelelő ciklussal vizsgálunk. (A mintát összehúzódni is engedhetjük, hogy az összehúzó erőt is megmérjük). Egy grafikont kapunk, amely a nyújtóerőt (grammban) a nyújtás (mm) függvényében tünteti fel. Összesen tíz mintát vizsgálunk. Az egy adott nyúlásnál mért nyújtóerő 10 minta mért értékének középértéke.

Bár a jelen találmány speciális kiviteli alakjait szemléltettük és leírtuk, szakember számára nyilvánvaló, hogy különféle változtatások és módosítások végezhetők anélkül, hogy a találmány szellemétől és céljától eltérnénk.

Claims (9)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Egyszer használatos abszorbens cikk, előnyösen egységes egyszer használatos abszorbens cikk, amely oldalélekkel (82) és derékélekkel (83) rendelkező abszorbens magot (28) tartalmazó tárolószerkezetet (22), továbbá előnyösen egy folyadékáteresztő fedőlapot (24), egy folyadékot át nem eresztő hátlapot (26) - ahol az abszorbens mag (28) a fedőlap (24) és a hátlap (26) között helyezkedik el - és az abszorbens mag (28) derékéleinek (83) egyikéből legalább hosszirányban kifelé terjedő rugalmas derékövet (34) tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a rugalmas deréköv (34) áll:

   (a) egy rugalmasított derékpántból (35), amely

   - legalább oldalirányban rugalmasan nyújtható formálópanel-zónát (136),

   - a formálópanel-zónával (136) rugalmasan, hajlékonyán összekötött, legalábbis oldalirányban rugalmasan nyújtható derékvonalpanel-zónát (138), és

   - a formálópanel-zónát (136) és a derékvonalpanel-zónát (138) összekötő, erőbehatásra a formálópanel-zóna (136) és a derékvonalpanel-zóna (138) hajlításra bekövetkező, egymáshoz viszonyított relatív elmozdulását megengedő, és az erőbehatás megszűnte után a formálópanel-zóna (136) használat előtti helyzetbe történő visszatérítésére visszaalakító erőt/nyomatékot kifejtő rugalmas derékpánthajlítósarokpánt-zónát (140) tartalmaz, és a derékpánthajlítósarokpánt-zónának (140) a visszaalakító hajlítóereje nagyobb mint 2-10”¹ N, előnyösen nagyobb mint 2,5· 10^_1 N, még előnyösebben nagyobb mint 3 -10 ¹ N, legelőnyösebben (3-5)-10¹ N;

   (b) a rugalmasított derékpántot (35) a tárolószerkezettel (22) összekötő második hajlítósarokpánt-zónából (134); és az abszorbens cikken elhelyezett, a rugalmasított derékpánt (35) legalább egy részén oldalirányú feszültséget létrehozó/fenntartó zárrendszerből.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a rugalmas deréköv (34) tartalmaz (a) az abszorbens maggal (28) hajlékonyán összekötött összekötőpanel-zónát (130);

   (b) az összekötőpanel-zónát (130) az abszorbens maggal (28) összekötő első hajlítósarokpánt-zónát (132), és a rugalmas deréköv (34) az összekötőpanel-zónával (130) hajlékonyán van összekapcsolva, a formálópanel-zóna (136) az összekötőpanel-zónával (130) van hajlékonyán összekapcsolva, és a második hajlítósarokpánt-zóna (134) a formálópanel-zónát (134) az összekötőpanel-zónával (130) kapcsolja össze.
3. 3. A 2. igénypont szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy az összekötőpanel-zóna (130) hajlékony és élkompressziós merevsége előnyösen kisebb mint 0,25 N, és az összekötőpanel-zóna (130) előnyösen magában foglalja a fedőlap (24) egy részét és a hátlap (26) egy részét, egyesítve.
4. 4. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a formálópanel-zóna (136) élkompressziós merevsége nagyobb mint 1 N, előnyösen nagyobb mint 1,15 N, még előnyösebben nagyobb mint 1,3 N, és előnyösen nagyobb vagy azonos a derékvonalpanel-zóna (138) élkompressziós merevségével.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a rugalmasított derékpánt (35) tartalmazza a fedőlap (24) egy részét, a hátlap (26) egy részét, és a fedőlap (24) és a hátlap (26) között elhelyezett elasztomer tagot (76), előnyösen elasztomer habot, vagy a hátlap (26) egy részét - előnyösen mechanikusan előfeszítve -, a fedőlap (24) egy részét, a fedőlap (24) és a hátlap (26) között elhelyezett elasztomer tagot (76) - előnyösen hőre zsugorodó rugalmas anyagból -, és a hátlap (26) és az elasztomer tag (76) között elhelyezett rugalmas tagot (77) - előnyösen nemszövött szálasszövedéket vagy a hátlap (26) egy részét, egy szemben álló tagot (501), a hátlap (26) és a szemben álló tag (501) között elhelyezett elasztomer tagot (76) és a hátlap (26) és az elasztomer tag (76) között elhelyezve a fedőlap (24) egy részét, vagy a hátlap (26) egy részét, egy szemben álló tagot (501), a hátlap (26) és a szemben álló tag (501) között elhelyezett rugalmas tagot (77), a rugalmas tag (77) és a szemben álló tag (501) között elhelyezett elasztomer tagot (76) és a hátlap (26) és a rugalmas tag (77) között elhelyezve a fedőlap (24) egy részét.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a derékpánthajlítósarokpánt-zóna (140) nem folytonos szerkezetű; és előnyösen a rugalmasított derékpántnak (35) oldalsó rögzítőrégiói, előnyösen dinamikus mechanikai kötései, mintázatban elrendezett, egymástól elhatárolt, diszkrét rögzítózónái (79) vannak, és a derékpánthajlítósarokpántzónát (140) a diszkrét rögzítőzónák (79) mintázata térközének folytonossági megszakítása képezi; vagy a derékpánthajlítósarokpánt-zóna (140) folytonosságát meg31

   HU 218 538 Β szakítja a derékvonalpanel-zónában (138) elhelyezkedő hátlap (26) egy szegmensének eltávolítása révén kialakított ablakos rugalmas deréköv (34).
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a zárrendszer egy kettős feszítésrögzítő rendszer (36), amely tartalmaz (a) egy primer rögzítőrendszert (38), amely az abszorbens cikk oldalzárásával az első derékrészt (56) és a második derékrészt (58) átlapoló helyzetben tartva az abszorbens cikk kerülete mentén oldalirányú nyomás kifejtésével a viselőn rögzíti, és a primer rögzítőrendszernek (38) van

   - a második derékrész (58) hosszirányú szélei mentén elhelyezett rögzítőtagja (42), előnyösen szalagfüle (92), előnyösebben tapadós szalagfüle és

   - a rögzítőtaggal (42) összekapcsolható, az első derékrészen (56) elhelyezett, legalább egy ellentagja (44), és (b) az abszorbens cikk derékzárását létrehozó, változtatható helyzetű, passzívan aktiválódó, a rugalmasított derékpánt (35) legalább egy részében oldalnyomást dinamikusan fenntartó/létrehozó derékzárrendszert (40), amely derékzárrendszemek (40) van

   - az első derékrészben (56) elhelyezett, legalább egy, előnyösen egy pár első rögzítőkomponense (46), az első rögzítőkomponens (46) a rugalmasított derékpánttal (35) hosszirányban van elrendezve, és előnyösen az első rögzítőkomponens (46) mindegyikének mechanikus záróeleme, előnyösen horgos rögzítőanyaga van, és

   - a második derékrészben (58) elhelyezett, legalább egy második rögzítőkomponense (48), a második rögzítőkomponensnek (48) előnyösen mechanikus záróeleme, elsősorban hurkos rögzítőanyaga van.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a második derékrészben (58) oldalirányban rugalmasan kiterjedő rugalmasított oldalpanelek (30) vannak.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti abszorbens cikk, azzal jellemezve, hogy a rugalmasított oldalpanel (30) oldalirányú feszítésre hosszirányú tengelye mentén oldalirányban eltérő mértékben nyúlóan van kialakítva.