HU224563B1 - Ütközőeszköz - Google Patents

Description

A találmány tárgya ütközőeszköz, amelynek járósínje, a járósínhez rögzíthető törzse, fékezőeleme és a sínen vezetett, az elmozdítható ajtóelemet hordozó és megvezető járószerkezetet visszatartó visszatartó rugója van.

Az 1. ábra szerinti - későbbiek során részletesen ismertetett - ütközőszerkezet hátránya, hogy karbantartási költségei viszonylag magasak. Továbbá a beszerelés szintén jelentős költségekkel jár. Ennek oka, hogy az ütközőeszköz beszereléséhez a sínben furatok szükségesek, amely furatokon az ütközőeszközhöz csatlakozó csavarok vezethetőek keresztül.

A szobák felosztására szolgáló összecsukható vagy elcsúsztatható térelválasztók (lásd 8. ábra) ismerhetők meg a WO 96/21788 számú közzétételi iratból. Az ismert térelválasztóknak legalább egy elmozdítható ajtóeleme van, amelyhez legalább egy további ajtóelem csatlakozik többnyire csuklópántok révén. A térelválasztó fent van megfogva, és egy ajtóoldalon a felső járósínben és az alsó járó- vagy vezetősínen van forgathatóan vezetve. A 8. ábra kapcsán egy térelválasztót mutatunk be, mely egy 201 ajtóval zárható, és három 2, 2’, 2” ajtóelemből áll, amelyek minden esetben három 209 csuklópánton keresztül kapcsolódnak egymáshoz. A 2, 2’, 2” ajtóelemek egymáshoz képest összecsukhatóak. Mint a 2 első ajtóelemből látható, az összecsukható ajtókban normálisan az összes többi 2, 2 ajtóelem fel van függesztve, illetve az alján meg van vezetve. A 2 és 2” ajtóelemek ezért a felső 4 járósínben és lent, egy 208 vezetőárokban vannak megvezetve. A 2, 2’, 2” ajtóelemek az összecsukás során egymást követően a 4 sín mentén elmozdíthatóak.

A 2, 2’, 2” ajtóelemek megvezetése érdekében például a 9. ábrán látható 4 sínt és 6 járószerkezetet alkalmazzák, amelyet az EP 0 733 766 számú szabadalmi leírás részletesen ismertet. A 4 sín, mely egy 211 szögvas-felerősítővel és két 212, 213 csavarral a 206 falhoz van rögzítve, lefelé nyitott U alakban, 402 lábdarabokkal van kialakítva, amely 402 lábdarab mentén az 5 járófelületeken a 6 járószerkezet 8 kerekei gördülnek.

Jelen találmány célkitűzése az ismert ütközőeszközök hátrányainak kiküszöbölése, hatékony és stabil ütközőeszköz kialakítása, amely egyszerűen rögzíthető, valamint lehetővé teszi az elmozdíthatóan beszerelt ajtóelem fékezését és a kívánt helyzetben való rögzítését.

A találmány szerinti célkitűzést olyan ütközőeszközzel valósítjuk meg, amelynek járósínje, a járósínhez rögzíthető törzse, fékezőeleme és a sínen vezetett, az elmozdítható ajtóelemet hordozó és megvezető járószerkezetet visszatartó visszatartó rugója van, és amelyet az jellemez, hogy U alakú, fémlemezből stancolt és hajlított törzse első és második szárnnyal van ellátva, amely szárnyak a járószerkezetet visszatartó visszatartó rugóhoz csatlakoztatható középső darabbal vannak egymáshoz csatlakoztatva, és amely szárnyak a fékezőelem tartására szolgáló végdarabokkal vannak ellátva, továbbá a középső darab járószerkezetet visszatartó, rugót alkotó nyelvszerű nyúlvánnyal van kialakítva.

A találmány szerinti ütközőeszköz egy előnyös kiviteli alakja esetén a fékezőelem az egymás felé hajlított szárnyak végdarabjai között van visszatartva, vagy az első szárny elülső darabja a fékezőelem befogadására alkalmas módon van kialakítva.

A találmány szerinti ütközőeszköz egy másik előnyös kiviteli alakja esetén a középső darabon a rögzítőcsavarokat befogadó menetes furatok vannak kialakítva, a törzse egy, az U alakú sínhez rögzíthető, mindkét oldalon az oldallemez egy középső felső síndarabbal van ellátva, amelyek lábdarabjai egymás felé irányulóan, a két szárnynak a lábdarabokra helyezését és a rögzítőcsavaroknak a középső síndarabot figyelembe vevő becsavarozását biztosító módon vannak kialakítva, továbbá a középső darabban vagy annak nyúlványában az állítócsavart befogadó állítócsavart a középső síndarabhoz képest forgatható, a visszatartó rugó előfeszítésének beállítására szolgáló egy menetes furat van kialakítva.

A találmány szerinti ütközőeszköz egy további előnyös kiviteli alakjánál a törzsbe az ütközőeszköz megerősítését szolgáló beékelések vannak bepréselve, míg egy másik megoldás esetén az alacsonyabb oldal elején a két szárnyon a sínbe illesztett ütközőeszköz billenését biztosító bemélyedés van kialakítva, és a két szárny egymás felé hajlított végdarabjai átlapoltan vannak kialakítva.

A találmány szerinti ütközőeszköz példaképpen! kiviteli alakját a következőkben a csatolt ábrák segítségével részletesen ismertetjük, ahol

1. ábra egy ismert sínre szerelt ütközőeszköz az ajtóelemhez csatlakoztatott járószerkezet vezetéséhez, a

2. ábra a találmány szerinti ütközőeszköz oldalnézete, a

3. ábra a 2. ábra szerinti ütközőeszköz elölnézete, a

4. ábra a 2. ábra szerinti ütközőeszköz felülnézete, az

5. ábra a 2. ábra szerinti sínre szerelt ütközőeszköz hátulnézete, a

6. ábra a találmány szerinti, sínre szerelt ütközőeszközt ábrázolja ajtóelemhez rögzített járószerkezet-megvezetésre, a

7. ábra a találmány szerinti ütközőeszköz törzse meghajlítás előtt, a

8. ábra egy ajtóelemekből álló ismert térelválasztó prespektivikus ábrázolásban, a

9. ábra a találmány szerinti ütközőeszköz a falhoz rögzített sínnel, a

10. ábra a találmány szerinti ütközőeszköz fékezőelemét visszatoló végdarabok elölnézete, a

11. ábra a találmány szerinti ütközőeszköz, amelynek visszatartó rugója egy csavarral a 11 törzshöz van csatlakoztatva.

Az 1. ábrán egy ismert rögzítőeszköz látható, amelynek egy 4 járósínje és egy 6 járószerkezete van. Egy 2 ajtóelem egy 3 rögzítőeszközből és egy 1 csatlakoztatócsavarból álló rögzítőszerelvénnyel a 6 járószerkezethez van csatlakoztatva. A 3 rögzítőeszköz négy darab csavarral van a 2 ajtóelemhez rögzítve.

HU 224 563 Β1

A 3 rögzítőeszközbe forgathatóan szerelt 1 csatlakoztatócsavar a 6 járószerkezet 7 törzsében lévő 9 menetbe van becsavarva.

Az 1. ábrán továbbá egy ismert 100 ütközőberendezés látható, amelynek 101 törzse egy 102 fékezőelemhez és egy 103 visszatartó rugóhoz van csatlakoztatva. A100 ütközőeszköz a 2 ajtóelemnek az ütközőig történő vezetése esetén a 6 járószerkezet kontrollált megállítására szolgál. Ez megakadályozza, hogy a ajtóelem egy 202 keretnek ütközzön. A 2 ajtóelemet gyakran kell az ütközőn vagy a keretben visszatartani, hogy a további 2’, 2” ajtóelemeket hajtogassuk ki a nyílás bezárásához. A 2 ajtóelem vagy az annak megfelelő 6 járószerkezet visszatartására a 103 visszatartó rugó szolgál, amely a 100 ütközőeszköz 101 törzséhez van csatlakoztatva. Amikor a 6 járószerkezet a 100 ütközőeszköznek vagy a 102 fékezőelemnek ütközik, a 103 visszatartó rugó egy 29 bütyökre ugrik fel, amely a járószerkezet 7 törzsén rámpaként van kialakítva, majd amikor a 6 járószerkezet a 102 fékezőelemnek nekiütközik, a 29 bütyök mögött bepattan.

A fentebb bemutatott 100 ütközőeszköz számos részt foglal magában, melyeket egymást követően kell előállítani és összeszerelni, bizonyos alkalmazások esetén jelentős költségekkel. A 103 visszatartó rugó és a 101 test közötti kapcsolat gyakran jelentős erő hatásának van kitéve, aminek következtében idő előtt kopási jelenségek és hibás működés fordulhat elő.

A 2 ajtóelemet a 103 visszatartó rugó nyomja szilárdan az ütközőnek, és csak a 103 visszatartó rugó rugóerejének ellenében mozdítható el. A 103 visszatartó rugó által gyakorolt rugóerő az alkalmazástól függően túl alacsony vagy túl magas is lehet.

Az 1. és a 6. ábra a 4 sínt és a 6 járószerkezetet ábrázolja a 9. ábra szerinti A-A metszősík mentén vett metszetben. A 2 ajtóelem egy rögzítőrendszerrel csatlakozik a 6 járószerkezethez, amely rögzítőrendszer a rögzítőeszközből és az 1 csatlakoztatócsavarból áll. A 3 rögzítőeszköz négy darab csavarral van a 2 ajtóelemhez rögzítve. Az 1 csatlakoztatócsavar, ami forgathatóan van beszerelve a 3 rögzítőeszközbe, a 6 járószerkezet 7 törzsének 9 menetébe van becsavarva. Az 1. ábra az irat elején ismertetett 100 ütközőeszközt ábrázolja. A 6. ábra a 4 sínbe illesztett találmány szerinti 10 ütközőeszközt ábrázolja, amelyet a következőkben részletesen ismertetünk.

A 7. ábra a 10 ütközőeszköz 11 törzsét ábrázolja, amely törzs fémlemezből van stancolva és a 7. ábrán még a meghajlítás előtti állapotában van. A 11 törzs magában foglal egy 20 középső darabot, amely egyik oldalon egy 14 első szárnyhoz, a másik oldalon pedig egy 18 második szárnyhoz van csatlakoztatva. Miután a hajlítási folyamat befejeződött, a 20 középső darab nyúlványa alkotja a 13 visszatartó rugót, ami előnyösen keskenyebbre van tervezve, mint a 20 középső darab.

Előnyösen 21 lekerekített szakaszok vannak kialakítva a 13 visszatartó rugó és a 20 középső darab közti átmeneten mindkét oldalon, amely szakaszok biztosítják, hogy a hajlítófeszültség ott oszlik el, ezáltal elkerülhető, hogy ezeken a pontokon idő előtt anyagkifáradás lépjen fel. A 20 középső rész magában foglal továbbá két 131, 132 menetes furatot, melyek a 31, 32 rögzítőcsavarok (lásd 2. ábra) befogadására szolgálnak. További 130 menetes furat található a 20 középső darab nyúlványán, amely 130 menetes furat egy 30 állítócsavar befogadására szolgál, amelynek segítségével a 13 visszatartó rugó előfeszíthető.

A 14 első szárny végdarabja egy 26 elülső darabbal van ellátva, ami egy 12 fékezőelem befogadására szolgáló 16 nyílást biztosít. A 14 első és a 18 második szárnyak szintén el vannak látva 17 és 19 végdarabokkal, melyek a hajlítási folyamat után átfedésben vannak egymással (lásd 2-4. ábrákat).

Miután az ütközőeszköz 11 törzse a fémlemezből stancolással van kialakítva (lásd 7. ábra), a hajlítási folyamat a következők szerint elvégezhető. Mindenekelőtt a 13 visszatartó rugó van meghajlítva, figyelembe véve a szükséges előfeszítést és a járószerkezet 7 törzsének megőrzendő alakját (lásd a 29 bütyköt). Ezt követően a 26 elülső darab, majd a 14 első szárny, majd a 18 második szárny van meghajlítva legalább kb. merőlegesen lefelé a 15, 22 és 23 hajlítási vonalak mentén, oly módon, hogy a 14 és 18 szárnyak 17 és 19 végdarabjai átfedésben legyenek egymással (lásd

2. ábrát). Ezután a 30 állítócsavar, a 31,32 rögzítőcsavarok és a 12 fékezőelem kerül beszerelésre.

A 10 ütközőeszköz megerősítésére a 11 törzsbe a 2. és 3. ábrán jelölt 25 beékelések vannak kialakítva, amelyek segítségével a 14 és 18 szárnyak és a 20 középső darab kölcsönösen stabilizálva van. A 11 törzset figyelembe véve, előnyösen ékeléssel kialakítható beékelések a 14 és 18 szárnyakhoz és a 20 középső részhez viszonyítva 45°-os szöget zárnak be. A 14 és 18 szárnyak és a 20 középső darab kölcsönös stabilizációja megelőzi a 20 középső darab kihajlását a 31 és 32 rögzítőcsavarok beszerelése során, ami egyrészt a 13 visszatartó rugó beállításának megváltozását, másfelől a 10 ütközőeszköz 4 sínhez való nem megfelelő rögzítését eredményezné.

A 3. ábra a 10 ütközőeszköz elölnézetét ábrázolja. A 12 fékezőelem tartására szolgáló 26 elülső darab oly módon köti össze a 14 és 18 szárnyakat, hogy a elülső darabhoz történő ütközés energiáját minden esetben a két 14 és 18 szárny nyeli el. A 13 visszatartó rugó beállítására egy 30 állítórugó van beépítve.

Látható továbbá a 2. és 3. ábrán, hogy a 14 és 18 szárnyaknak az első oldalukon rendre 141 és 181 bemélyedés van, ami lehetővé teszi, hogy a 10 ütközőeszköz előrebillenjen, miután beillesztették a 4 sínbe. Ez szükséges lehet, ha a 4 járósínt csavarokkal rögzítették, amelyeknek fejmagassága vagy alakja akadályozza a 10 ütközőeszköz áthaladását. Amikor a 4 járósín rögzítve van, akkor a 6 járószerkezet és a 10 ütközőeszköz a megfelelő sorrendben már rögzítve van a 4 járósínben. A 141 és 181 bemélyedések ekkor lehetővé teszik a 10 ütközőeszköz számára a billenést a szűkületben, amit például a rögzítőcsavar feje okozott, ezáltal elősegítve az áthaladást a megfelelő ponton.

A 4. ábra a 10 ütközőeszközt felülnézetben ábrázolja. Jól látható a 25 beékelés, ami a 10 ütközőeszköz

HU 224 563 Β1 megerősítését szolgálja. Látható továbbá, hogy hajlik meg a 26 elülső darab a 18 második szárny irányába, és hogyan lapol át annak végénél.

Mint az a 10. ábrán látható, lehetséges az első 14 és a második 18 szárnyak 17* és 19* végdarabjainak kialakítása és azok egymás felé hajlítása oly módon, hogy azok középen rögzítsék a 12 fékezőelemet. Bár ebben az esetben a 12 fékezőelem rögzítésének minősége a hajlítási folyamat pontosságától függ, és nem a 16 nyílás minőségétől, ami pontosan kialakítható a 26 elülső darabon.

Az 5. ábra a 4 járósínbe szerelt 10 ütközőeszköz hátulnézetét ábrázolja. Látható, hogy az első 14 és a második 18 szárnyak rendre a 4 járósín 402 lábdarabjain, a 8 görgők pedig az 5 járófelületen nyugszanak. A 31 és 32 rögzítőcsavarok felfelé vannak becsavarva, megfelelő távolságban - figyelembe véve egy 400 középső síndarabot ahhoz, hogy az ütközőeszköz szilárdan legyen befogva a 400 középső síndarab és 402 lábdarabok közé. A 20 középső darabot, melyet a 31 és 32 rögzítőcsavarok lefelé nyomnak, a 25 beékelés támasztja meg.

A 6. ábrán a találmány szerinti 10 ütközőeszköz látható, a 4 sínre szerelve, amely 10 ütközőeszközt a 2 ajtóelemhez csatlakoztatott 6 járószerkezet vezet meg. A 6 járószerkezet támasztja meg a 12 fékezőelemet, és az ábrázolt helyzetben tartja a 13 visszatartó rugó, amely 13 visszatartó rugó a 6 járószerkezet 7 törzsén lévő 29 bütykön van átvezetve. így a 6 járószerkezet húzóerő alkalmazásával újra eltávolítható a 13 visszatartó rugótól, amelynek hatására a 13 visszatartó rugó a 29 bütyök fölé emelkedik. A 6 járószerkezetet az ütközőjéhez tartó erő beállítására 13 visszatartó rugó szükség szerint előfeszíthető. Erre a célra a

130 menetes furat áll rendelkezésre a 20 középső darab nyúlványán, amely 130 menetes furat a 30 állítócsavar befogadására szolgál, amely a fent említett középső darabot figyelembe véve olyan mértékben van becsavarva, hogy a 13 visszatartó rugó a szükséges mértékben legyen lefelé nyomva.

Természetesen a találmány szerinti 10 ütközőeszköz különböző típusú sínekben és járószerkezetekben is előnyösen használható. Egy egyszerűbb, tökéletesített változatban a 30 állítócsavar el is hagyható. Elvben a 4 sínhez való rögzítésre más módszer is kiválasztható, például a 14 első és/vagy 18 második szárnyak közvetlenül a 4 sínhez csavarozhatóak.

A 11. ábra a találmány szerinti 10 ütközőeszközt ábrázolja, melynek 131 visszatartó rugója ideiglenesen van a találmánynak megfelelően előállított 11 törzshöz rögzítve. A csatlakozás, mint az a 11. ábrán is látható, kialakítható egy 33 csavarral, de szegeccsel vagy más csatlakozóeszközzel is. Ez a szabály különösen akkor hasznos, amikor egy bizonyos rugóacél - ami a

131 visszatartó rugó gyártásához szükséges - nem alkalmas a 11 törzs előállítására.

A 30 állítócsavar forgatása a 400 középső síndarabhoz viszonyítva eredményezi továbbá a 10 ütközőeszköz 4 sínen tartását, és eltávolítása elleni rögzítését valamely 2, 2’, 2” ajtóelem fékezésekor. Ebben az elrendezésben a 31 és 32 csavarok egyikének alkalmazása bizonyos körülmények között elhagyható.

Claims (7)

1. Ütközőeszköz, amelynek járósínje (4), a járósínhez (4) rögzíthető törzse (11), fékezőeleme (12) és a sínen (4) vezetett, az elmozdítható ajtóelemet (2) hordozó és megvezető járószerkezetet (6) visszatartó visszatartó rugója (13) van, azzal jellemezve, hogy U alakú, fémlemezből stancolt és hajlított törzse (11) első és második szárnnyal (14, 18) van ellátva, amely szárnyak (14, 18) a járószerkezetet (6) visszatartó visszatartó rugóhoz (13) csatlakoztatható középső darabbal (20) vannak egymáshoz csatlakoztatva, és amely szárnyak (14, 18) a fékezőelem (12) tartására szolgáló végdarabokkal (17,19, 26; 17*, 19*) vannak ellátva, továbbá a középső darab (20) járószerkezetet (6) visszatartó, rugót (13) alkotó nyelvszerű nyúlvánnyal van kialakítva.

2. Az 1. igénypont szerinti ütközőeszköz, azzal jellemezve, hogy a fékezőelem (12) az egymás felé hajlított szárnyak (14, 18) végdarabjai (17, 19) között van visszatartva, vagy az első szárny (14) elülső darabja (26) a fékezőelem (12) befogadására alkalmas módon van kialakítva.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ütközőeszköz, azzal jellemezve, hogy a középső darabon (20) a rögzítőcsavarokat (31, 32) befogadó menetes furatok (131, 132) vannak kialakítva, a törzse (11) egy, az U alakú sínhez (4) rögzíthető, mindkét oldalon az oldallemez (401) egy középső felső síndarabbal (400) van ellátva, amelyek lábdarabjai (402) egymás felé irányulóan, a két szárnynak (14,18) a lábdarabokra (402) helyezését és a rögzítőcsavaroknak (31,32) a középső síndarabot (400) figyelembe vevő becsavarozását biztosító módon vannak kialakítva.

4. A 3. igénypont szerinti ütközőeszköz, azzal jellemezve, hogy a középső darabban (20) vagy annak nyúlványában az állítócsavart (30) befogadó állítócsavart a középső síndarabhoz (400) képest forgatható, a visszatartó rugó (13) előfeszítésének beállítására szolgáló egy menetes furat (130) van kialakítva.

5. A 1—4. igénypontok bármelyike szerinti ütközőeszköz, azzal jellemezve, hogy a törzsbe (11) az ütközőeszköz (10) megerősítését szolgáló beékelések vannak bepréselve.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti ütközőeszköz, azzal jellemezve, hogy az alacsonyabb oldal elején a két szárnyon (14,18) a sínbe (4) illesztett ütközőeszköz (10) billenését biztosító bemélyedés van kialakítva.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti ütközőeszköz, azzal jellemezve, hogy a két szárny (14, 18) egymás felé hajlított végdarabjai (17, 19, 26; 17*, 19*) átlapoltan vannak kialakítva.