HU212507B

HU212507B - A method of processing tobacco leaf, smoking material and smoking articles containing it

Info

Publication number: HU212507B
Application number: HU905931A
Authority: HU
Inventors: Barbara Carol Klammer; David James Molyneux; Roy Lester Prowse
Original assignee: British American Tobacco Co
Priority date: 1989-09-18
Filing date: 1990-09-17
Publication date: 1996-07-29
Also published as: BR9004736A; HRP930434A2; AT401214B; IE903308A1; BE1007014A5; GB9020249D0; GB2236043A; NO904037L; UA19152A; JPH03183465A; MY107052A; AU6244990A; NL9002044A; EP0419188A2; TR28752A; MD43C2; JPH0659200B2; MD43B1; DK222590D0; ES2029942A6

Description

A találmány tárgya eljárás teljes dohánylevél feldolgozására, amelynek során a dohánylevelet betáplálják egy aprítógépbe - malomba -, melyben első és második dohánylevél-aprító elem található, és ezen elemek egymással szembenlévő oldalai között, ezeken keresztül bocsátják át az anyagáramot, továbbá ahol az aprítóelemek közötti relatív harántirányú mozgás létesítésére meghajtó eszközöket működtetnek.

A cigaretta és hasonló dohányáru gyártásához használt dohánylevelek levélrészből, hosszanti főszárból és ezen főszárból kinyúló erezetből állnak. A főszárat és a nagyobb erezetet a továbbiakban együttesen szárnak fogjuk nevezni. A szár lényegesen eltérő fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a levélrész és régóta kialakult gyakorlat az, hogy a szárat elválasztják a levélrésztől a dohánylevelek feldolgozásának korai fázisában, majd a szárat és a dohánylevélrészt egymástól függetlenül és eltérő módon dolgozzák fel.

A levélrész elválasztását a szártól általában komplex, nagy cséplőtelepeken végzik, ahol számos, például nyolc cséplőgép van sorbakapcsolva, s köztük megfelelő osztályozóberendezések vannak.

Ismeretes olyan megoldás, amelynél a különválasztott szárat vagy annak egy részét megfelelő aprítás után hozzáadagolják a levélrészhez, melyet előzőleg további feldolgozásnak vetettek alá. A szár gyakran kívánatos a dohánykeverékben a töltési fok javítási céljából.

Jól bevált a gyakorlatban az olyan megoldás, hogy a szár aprítását magas, mintegy 3(+50% nedvességtartalom mellett végzik, míg a levélrészek aprítása 1824% nedvességtartalom mellett a legmegfelelőbb. A pontos érték függ a dohány fajtájától, kezelésétől és a pontos aprítási körülményektől.

A találmány egyik célja tehát javított eljárás kidolgozása dohánylevél anyag feldolgozására olyan termék előállítása érdekében, amely megfelelően használható dohányárukban, amilyen pl. a cigaretta és a szivar.

Megoldást kerestünk a teljes dohánygyártási folyamat (a levéltől a dohányáruig) egyszerűsítésére.

Célunk olyan eljárás kidolgozása volt dohánylevél anyag feldolgozására, amellyel elkerülhetővé válik egy dohánycséplő berendezés alkalmazása, amely berendezés drága, mind a beruházást, mind az üzemeltetési költségeket figyelembevéve, és nagy helyigényű.

Ugyancsak célul tűztük ki olyan dohányfeldolgozási eljárás létrehozását, amely kiküszöböli a szokásos levélanyag (lamina) és szár-(stem) feldolgozó gépsorok alkalmazásával járó bizonyos hátrányokat.

Meglepő módon azt találtuk, hogy lehetséges egyetlen malom felhasználása a szár és a levélanyag egyidejű feldolgozására és így dohányárukba való bevitelre alkalmas termék előállítására. Bár ismert számunkra, hogy javasolták már a száranyag önmagában végzett részecskeméret-csökkentésére tárcsás aprítóberendezés alkalmazását (1. pl. az US 4 706 691 sz. leírást), nem tudunk arról, hogy egyetlen malmot alkalmaztak volna korábban a szár és a levélanyag egyidejű aprítására, olyan különleges levélanyag-szár keverék képződése mellett, amely bármilyen további lényeges részecskeméret-csökkentési eljárás nélkül felhasználható dohányáruk előállítására.

Számos javaslat ismeretes dohánylevél feldolgozására dohányzó eszköz előállítása céljából. Az alábbi szabadalmi leírások ismertetnek ilyen megoldásokat: Németország (NSZK) 954 136

Új-Zéland 139 007

Egyesült Királyság 1855/2134; 413 486; 2 026 298;

078 085; 2118 817; 2 199 220 és 2 131 671 Egyesült Államok 55 173; 68 597; 207 191; 250 731; 358 549; 360 797; 535 134; 2 184 567; 3 026 878;

128 755; 3 204 641; 3 690 328; 3 845 774;

195 656; 4 210 157; 4 248 253; 4 323 083; 4 392 501; 4 582 070; 4 696 312 és 4 706 691.

A 4 706 691 sz. amerikai szabadalmi leírás közelebbről dohánylevél szár lemezes aprítógépben (malomban) történő aprítását mutatja be, amelynek során a szárat a malomba való bevitel előtt vízben áztatják, pl. 55% nedvességtartalom eléréséig. Korábban ismert volt már ugyanis a szakember számára, hogy a kemény, fás szár az aprítás során finom porrá töredezik, ha a nedvességtartalom nem kellően magas. A dohánylevél nem-szár része, amelyet levélnek (lamina) nevezünk, sokkal vékonyabb a szárnál, nemfás jellegű és viszonylag alacsony (pl. 20%) nedvességtartalom mellett aprítható.

A dohánylevél előbbi két főrészének eltérő fizikai (szilárdsági) tulajdonságai miatt a szakember korábban nem tarthatta lehetségesnek - a levél számottevő károsodása nélkül — a két főrész egyazon eljárással, azonos műveleti körülmények között való feldolgozását. A találmány szerinti eljárás tehát egy széles körben ismert előítéletet cáfol meg és egy, a szakterületen megoldhatatlannak vélt feladat megoldását képviseli.

Azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárással előállított levéltörmelék részecskenagysága a további feldolgozás szempontjából megfelelő, ezenkívül alacsony nedvességtartalom (pl. 18%) mellett sem töredezik szét a szár használhatatlan anyaggá.

A találmány egyik tárgya tehát: eljárás dohánylevél feldolgozására, amely szerint a dohánylevelet betápláljuk egy aprítógépbe, amelyben első és második dohánylevél-aprító elem egymással szembenfekvő oldalai között vezetjük át az anyagáramot, továbbá amelyben az aprítőelemek egymáshoz képest relatív harántirányú mozgást végeznek, azzal jellemezve, hogy dohánylevélként teljes levelet alkalmazunk és ennek átlagos (közepes) nedvességtartalmát a teljes dohánylevél átmeneti nedvességtartalma feletti tartományba állítjuk be. Az aprítógépet elhagyó termék levélrész foszlányok és szárdarabkák keveréke. Ily módon elérhető a dohánylevél feldolgozási műveletének egyszerűsítése, miközben a kinyert termék továbbra is alkalmas dohányáruk, pl. cigaretták, szivarok előállítására. Ez utóbbiak ugyancsak a találmány tárgyát képezik.

A kitűzött célt olyan tárgyi kialakítással érjük el, ahol a dohánylevél levélrészét és szárrészét együttesen egy aprítógépbe tápláljuk, melynek üzemi körülményeit úgy választjuk meg, hogy a gépet elhagyó termék levélrész foszlányok és szárdarabkák keveréke legyen.

Célszerűnek bizonyult a találmány szerinti eljárás olyan foganatosítási módja, melynél az aprítógépben

HU 212 507 Β vagy malomban a szárat és levélrészt egyidejűleg dolgozzuk fel dohányáru töltőanyagának gyártása céljából. Ismeretesek különösen tárcsás malmok dohánylevél szár részének aprítására, azonban nem ismeretes olyan megoldás, melynél egyidejűleg dolgozzák fel a szárat és a levélrészt, ugyanakkor a dohányáru gyártása előtt további aprítást művelet nem szükséges.

A találmány oltalmi körébe tartozik továbbá olyan füstképző anyag, amely levélrészek és szárrészek keverékét tartalmazza, ahol ez az anyagkeverék dohánylevélrészeknek és dohánylevél szárnak egy aprítóberendezésbe való együttes betáplálásával előállított tennék.

Az aprítóberendezésbe betáplált levélrészek és szárak az előzőekben ismertetett teljes levelet alkotják. A levélrészek azonban, vagy azok egy arányos része, amelyet a berendezésbe adagoltunk, olyan levélrészek lehetnek, melyeket előzőleg leválasztottunk a hozzátapadt szártól. Hasonlóképpen a szár vagy annak arányos része, melyet a berendezésbe tápláltunk, olyan szár lehet, amelyet előzőleg elválasztottak a hozzátapadt levélrésztől.

A teljes levél alatt itt komplett, vagy lényegileg komplett leveleket értünk, vagy olyan leveleket, melyeket már aprítottak egy méretcsökkentő műveletben, mint amilyen például a darabolás vagy szeletelés, amelyet azonban nem foglalja magába a levélrészek és a szár jelentős mértékű szétválasztását. A levelek vagy levélrészek általában kezeltek és már átmentek egyéb, többé-kevésbé hagyományos kezelésen.

A találmány értelmében a dohányleveleknek dohányáruk töltőanyagaként történő feldolgozása során a teljes dohánylevelet - amint ezt az előzőekben meghatároztuk - átengedjük a levélaprító berendezés első és második, egymáshoz képest mozgó őrlőelemének azonos kiterjedésű részei által meghatározott átvezetőpályán, éspedig ezen pálya bemenetétől a bemenettől távolabbi kimenetéig, s ily módon a kimenetnél olyan töltőanyagot kapunk, amely levélrészek és szárrészek keverékéből áll. Az átmenőpálya vagy járat kimenete előnyösen az azonos kiterjedésű elemrészek szélénél található.

Előnyösen gravitációs töltőrendszert alkalmazunk a levélanyagnak a levélaprító berendezés bemenetéhez való eljuttatására.

Egyes esetekben előnyösnek mutatkozhat gőz, különösen kisnyomású gőz injektálása a levélaprító berendezésbe.

A levélanyagnak a levélaprító gépbe való betáplálását azzal is segíthetjük, ha a termék berendezésből történő kilépésénél alacsonyabb levegőnyomást (vákuumot) tartunk fenn, például egy légszivattyúval, vagy pedig megemelt légnyomást alkalmazunk az aprítóberendezés termék-kilépésénél.

A levélanyagnak a levélaprító berendezésbe történő betáplálása előnyösen folyamatos. Előnyös ebben az esetben, ha a betáplálási sebesség lényegileg állandó.

A találmány egy még további szempontja értelmében olyan dohányáru-töltő anyagot állítunk elő, amely levélrészek és szárrészek folyós keverékéből áll, s ahol az említett keverék pormentes részecskéinek kb. 60%-a esetében vagy ennél magasabb százalékénál az alaktényező 0,5 vagy e feletti.

Az alaktényező fogalmát a következőkben határozzuk meg.

Meglepő módon azt találtuk, hogy a találmány szerinti eljárást olyan teljes levelekkel lehet megvalósítani, melyeknek nedvességtartalma jelentősen kisebb, mint a száraprításnál normál esetben alkalmazott 3050 tömeg%-os nedvességtartalom. A nedvességtartalom például a száraprítás esetében hagyományos 3050 tömeg%-os nedvességtartalom felének megfelelő tartományba eshet.

Ez természetesen nem volt várható, mivel elgondolható lett volna, hogy a szár szétzúzásához, feldarabolásához szükséges erő, ha a szár viszonylag száraz és ezért erős, oda vezethet, hogy a szárhoz tartozó levélrész nemkívánatos módon túlzottan felaprítódik, jóllehet azt találtuk, hogy a szétzúzott levélrészek méretét elfogadható határokon belül lehet szabályozni. Azt sem lehetett várni, hogy kis nedvességtartalomnál - például 20%-os nedvességtartalomnál - a szár nem fog olyan mértékig összetörni, amely már elfogadhatatlan anyagot jelentett volna. Azt mondhatjuk tehát, hogy mind a levélrészecskék, mint a szárrészek mérete és méretelosztása olyan, hogy a találmány szerinti keverékük alkalmas egy hagyományos, például Molins MK9 típusú cigarettagyártó gépbe történő betápláláshoz.

A dohánylevél-anyagnak cigaretta-töltő anyag előállítására szolgáló hagyományos feldolgozási eljárásnál a levélrész-feldolgozó sor vágott levélrész-termékét összekeverik a szárfeldolgozó sor vágott, hengerelt szár-termékével. Annak érdekében, hogy gazdaságos mértékig egyenletes töltöttséget kapjunk az egyes cigarettáknál, törekedtünk arra, hogy a két terméket alaposan összekeverjük. A két termék kölcsönös formája azonban olyan, hogy ezen termékeket nem lehet teljességgel összekeverni, következésképp minél inkább erőltetik a keverést, annál kevésbé lesznek a dohányrészek hasonlók, egyformák. A találmány egyik jellegzetes előnye és fontos jellemzője, hogy a találmány szerinti termékben a levélrészek és szárrészek bensőségesen összekeverednek.

Mivel a szárfrakció nedvességtartalma viszonylag alacsony lehet, az aprítóberendezés termékénél a szárítási igény is csökken, ami jelentős mértékű berendezés és energiaköltség megtakarításhoz vezethet.

A dohánylevél anyaghoz, annak a találmány szerinti eljárással való feldolgozása előtt vagy után füstmódosító anyagot, például dohányburkot adagolhatunk.

A találmány szerinti terméket dohányexpandálási eljárásnak vethetjük alá. Az alkalmazható expandálási eljárásokra példákat találtunk a GB 1 484 536 és a 2 176 385 sz. leírásban.

Azt találtuk, hogy a teljes levél nedvességtartalma általában az a fő tényező, amely meghatározza, hogy egyrészt szárdarabokat, vagy másrészt lényegileg sértetlen szárat állítunk-e elő, továbbá, hogy - meglepő módon - az egyik termékből a másikba való éles átmenet áll elő egy meglehetősen pontos nedvességtartalomnál. (A nedvességtartalom értékeket a továbbiakban tömeg%-ban adjuk meg.)

HU 212 507 Β

Azt a nedvességtartalmat, amelynél ez az átmenet bekövetkezik, a továbbiakban átmeneti nedvességtartalomként fogjuk említeni.

A megőrlendő dohánylevél anyag átmeneti nedvességtartalmát pontosan meghatározhatjuk egy egyszerű kísérlettel, mielőtt a feldolgozási műveletre sor kerül. E kísérletek során csupán arra van szükség, hogy kiválasszuk a malom üzemeltetési paraméterei egy együttesét és vegyünk egy konkrét dohánykeveréket. A (pl. 24 t%) átlagos nedvességtartalmú dohányt betápláljuk a működő malomba és megvizsgáljuk a terméket abból a szempontból, hogy a kívánt levélrész foszlányok és szárdarabkák keletkeztek-e? A malom rögzített üzemi paraméterei mellett ezután a nedvességtartalmat addig változtathatjuk, amíg a keresett terméket kapjuk. További részleteket a Példákban adunk meg. Egy Virginia-ü'pusú teljes dohánylevélnél, Quester SM11 típusú malomban megőrölve, az átmeneti nedvességtartalom lényegileg 18% volt. Úgy találtuk, hogy levélrészek és szárdarabok keverékének előállításánál a felső határ lényegileg 70%, amely érték felett az anyag homogenizálódott és összeállt, ily módon feldolgozhatatlanná lett.

A találmány szerinti eljárásnál alkalmazott teljes levél anyag nedvességtartalma nem haladja meg a kb. 35%-ot, előnyösen a 30%-ot.

A levélrész-aprító berendezés bemeneténél lévő kb. 30%-os nedvességtartalom alkalmas lehet akkor, ha a terméket expandálási eljárásnak kívánjuk alávetni, amelynek során a levélrész és a szárrész keveréke forró, gáznemű közeggel kerül érintkezésbe.

A levélrész-aprító berendezésbe beadagolandó dohánylevél anyaggal hőt közölhetünk. Ha hőt alkalmazunk, például mikrohullámú sugárzásnak való kitétel útján, akkor az átmeneti nedvességtartalom értéke csökkenő tendenciát fog mutatni.

A találmány szerinti eljárással feldolgozott levélrész-anyag lehet egy fajta, de lehet többféle dohányfajta levélanyag keveréke. Ha ilyen egyetlen fajta csak egy kis részét képezi a keveréknek, előfordulhat, hogy az egyetlen fajtánál a nedvességtartalom kisebb, mint az átmeneti nedvességtartalom. A találmány szerinti tennék azonban mindaddig előállítható, amíg a keverék átlagos nedvességtartalma felette van az átmeneti nedvességtartalomnak.

Mivel a találmány szerinti eljárás foganatosításához használt levélaprító berendezés lényegesen kompaktabb, mint a hagyományos cséplőtelepek a maguk nagyszámú cséplőgépével, osztályozóival és terjedelmes hozzákapcsolódó levegővezető csöveivel, a találmány alkalmazásával lényeges költségmegtakarítás mutatkozik a hagyományos cséplőtelepek alkalmazásához viszonyítva. Ugyancsak jelentkezik energiafogyasztási megtakarítás is. Továbbá, tőke- és költségmegtakarítást eredményez a dohánygyár elsődleges - primer - levélrész-feldolgozó szekciójának egyszerűsödése. Ezért a találmány szerinti eljárás alkalmazásával jelentős megtakarítás érhető el az egész dohánygyártási eljárásban, azaz abban az eljárásban, amely a farmoknál - a termelőktől - érkező dohánylevelekkel kezdődik és cigaretta vagy más dohányáru gyártásával fejeződik be.

Meg kell jegyeznünk, hogy a találmány nemcsak egy olyan eljárást hoz létre, amellyel a levélrész és a szárrész aprítása egyidejűleg, egyszerre történik, s amellyel különálló levélrészek és különálló szárrészek keverékét lehet előállítani anélkül, hogy sorban elrendezett számos levélkezelő gépet kellene használni, hanem ezen túlmenően a találmány olyan eljárást létesít, amely teljesen kivitelezhető anélkül, hogy a terméket további aprításhoz kellene visszajuttatni. Más szavakkal, egyetlen átvezetéses művelettel keresztülvihető.

A találmány szerinti eljárás megvalósításához használt levélaprító berendezés előnyösen olyan típusú, amelyben az anyag áramlási útja egy első és egy második levélaprító elem szemben lévő homlokfelületei között, illetve azon keresztül halad, úgyhogy a dohánylevél anyagra egy nyírási hatást fejt ki, amikor a dohánylevél anyag végighalad az említett anyagáramlási úton. Előnyösen legalább az egyik levélaprító elem tárcsalaakú, amely esetben kedvező, ha a tárcsaalakú elem, illetve elemek a működő felületeken általában egyenesvonalú, borda alakú, sugárirányban kinyúló kiemelkedéseket tartalmaz(nak). Előnyösen mindkét levélaprító elem tárcsaalakú. Az olyan malmok, amelyek két, tárcsaalakú levélaprító elemmel rendelkeznek, lehetnek például Bauer 400 modellek és Quester SM11 modellek. A Bauer 400-as modell működésekor a két tárcsát ellentétes irányban hajtják meg, míg a Quester SM11 modellnél az egyik tárcsa forog, a másik viszont áll. Többféle tárcsa kapható a Bauer 400-as malomhoz, melyek mindegyike speciális mintázattal van ellátva a működő felületén. A találmány foganatosításához a 325 és 326 jelű Bauer-féle tárcsákat találtuk a leghasználhatóbbnak.

A levélrészt és a szárat egyidejűleg őrlő tárcsás malmok működésekor a termék részecskeméreteire meghatározó a tárcsák forgásának relatív sebessége, a tárcsák közötti hézag mértéke, valamint a tárcsák működő felületeinek mintázata.

Egy másik malomtípus, amelynek alkalmazása lehetséges lenne a találmány céljaira, az ún. kalapácsos malom, amely tartalmaz egy hordóalakú házat, s ebben egy forgathatóan szerelt rotort, amelynek tengelye a házzal koaxiálisán helyezkedik el. A ház belső, görbült felülete el van látva bordaalakú kiemelkedésekkel, melyek a ház tengelyével párhuzamosan helyezkednek el, míg a rotor három, egymástól azonos szögtávolságban elhelyezett pengével rendelkezik, melyek párhuzamosak a rotor tengelyével és a ház bordaalakú kiemelkedéseinek közvetlen közelében helyezkednek el.

Azt találtuk, azonban, hogy az olyan malmok, amelyek ütőhatást alkalmaznak, mint a kalapácsos malmok, nem használhatók általában a kívánt őrlési művelet megvalósításához.

Megvizsgáltuk az ún. Robinson-féle csapos malmot (típusjele: Sentry M3 Impact Disrupter). Ez egy forgó tárcsával, valamint egy tárcsaalakú állórésszel rendelkezik, s ezen két elem el van látva körkörösen elrendezett csapsorokkal, melyek az elemek átellenes homlokfelületeire merőlegesek. Az egyik elem csapjai a másik elem csapja közé nyúlnak be. Az említett Robinson4

HU 212 507 Β féle csapos malommal végzett korlátozott számú kísérlet azt jelezte, hogy az ilyen malmokat használni lehetnek a találmány szerinti eljárás foganatosításához.

Ezenkívül nem kell végrehajtani további műveleti lépéseket a teljes levéllel - ahogyan azt az előzőekben meghatároztuk - vagy az aprítóberendezés által előállított aprított anyaggal.

A találmány szerinti termék a levélrészek és szárrészek folyós keverékéből áll és általában a természetes rézsűszöge nem több 45 foknál, vagy nem több, mint kb. 35 fok, a vízszinteshez viszonyítva, ha a hagyományos, cigarettagyártásnál szokásos 18%-os nedvességtartalomról van szó.

Azt is megfigyeltük a találmány szerinti terméknél, hogy a pormentes alkotórészecskék legalább 60 százalékánál vagy még többnél az alaktényező 0,5 vagy efeletti. A pormentes részecskék kb. 70 vagy ennél is több százalékánál lehet az alaktényező értéke 0,5 vagy efeletti.

x terület

Az alaktényező = (kerület)²

Az a forma, amelynél maximális értéket mutat az alaktényező, a kör.

Még azt is észleltük, hogy a találmány szerinti terméknél az ún. Borgwaldt-féle töltési értéke általában kisebb, mint a vele összehasonlítható hagyományos dohányáru-anyagnál. Meglepő módon azonban azt találtuk, hogy azon cigaretták tömöttsége, amelyeknél a töltet túlnyomó részét a találmány szerinti termék alkotja, összehasonlítható a kontrollként szolgáló cigarettákéval, melyek hagyományos dohányanyagot tartalmaztak.

Előnyösen a találmány szerinti tennék részecskeméretére az jellemző, hogy a részecskék 50-60%-a visszamarad azon szűrőkön, melyeknek szitanyílása 1,4 mmxl ,4 mm-es négyzet alakú.

Előnyös, hogy a találmány szerinti termékekből lényegileg hiányoznak az ép, sértetlen szárak.

A találmány szerint olyan terméket állítunk elő, amelyet betölthetünk a dohányárugyártó gépbe anélkül, hogy előbb feltétlenül további aprítást műveletnek kellene azt alávetni, vagy amelynél esetleg kisebb fokú további részecskeaprítás lehet szükséges. Ez nem jelenti azt, hogy csekély mennyiségű nehéz frakciót és/vagy porfrakciót sem kellene eltávolítani a termékből, mielőtt a terméket a dohányáruba töltetnénk.

A találmány szerinti termék cigarettagyártó gépbe adagolása és a cigarettába töltés után hasonló megjelenési formájú, mint a hagyományos cigarattatöltő anyag és a cigarettába töltés után.

A hagyományosan vágott dohány töltőanyag, amelyet a cigarettagyártásnál használnak, egy hosszúrostú, nem folyós, összekuszálódott anyag. Ennek következtében a cigarettagyártó gépek töltőegysége tartalmaz kártolóeszközt, ezen töltőanyag szétválasztása céljából. A találmány szerinti termék ezzel szemben folyós, nem összekuszálódott keveréke a levélrészeknek és a szárrészeknek, amikor azt betöltik a cigarettába, ezért a kártolóeszköz, vagy legalább annak egyes elemei elhagyhatók.

Ha a találmány szerinti dohánylevél-aprítási eljárást a dohánytermesztő területen foganatosítjuk, akkor a levélrész-anyag ún. zöld levél-anyag lehet, azaz kezelt levélrész-anyag, ahogyan a dohánytermelő farmról beérkezik. Ha azonban a levélrész-anyagot olyan dohánygyárban kell feldolgozni, amelyik távol esik a dohánytermesztő területtől, akkor ajánlatos a dohányt egy ún. újraszárítási eljárásnak alávetni. Ezt az újraszárítási eljárási műveletet annak érdekében végezzük, hogy biztosítsuk a levélrész-anyag elegendően alacsony nedvességtartalmát, amely visszaállítja a levélrész-anyag alkalmasságát a szállításra és a gyárban való tárolásra, minőségromlás nélkül.

Dohányáru-töltőanyag elkészítésénél kiindulási anyagként teljes dohánylevél alkalmazása anélkül, hogy szükség volna a levélrész/szár szétválasztására, gazdaságossági előnyt biztosít, mivel elvárható, hogy a teljes levél kisebb költséggel szerezhető be, mint egy cséplőtelep szár- és levélrész terméke.

A találmány szerinti terméknél is alkalmazhatók a hagyományos eljárási lépések, hasonló módon ahhoz, ahogy azokat a hagyományosan feldolgozott dohány esetében alkalmazzák. így például a találmány szerinti eljárással előállított, összezúzott levélrészekből és szárdarabkákból álló keverék összekeverhető ismert módon egyéb füstképző anyagokkal, bármely kedvezőnek talált arányban, de előnyösen úgy, hogy az eredményként adódó keverék túlnyomórészt a találmány szerinti eljárással készült termékből álljon. Az a füstképző anyag, melyekkel a találmány szerinti termék összekeverhető, lehet dohányanyag, feljavított dohányanyag, valamint dohányhelyettesítő anyagok.

A különféle dohányfajtából készült termékeket keverhetjük.

Egy US-típusú cigarettatöltő anyag keverésénél összekeverhető 1. a találmány szerinti eljárással feldolgozott Virginia-dohány és a 2. a teljes Burley-dohányból készült termék levélrész-firakciója, éspedig az átmeneti nedvességtartalom alatt lévő nedvességtartalom mellett őrlési műveletnek alávetve úgy, hogy az így nyert termék levélrészecskék és lényegi sértetlen szárdarabok keverékéből áll.

A találmányt a továbbiakban példákkal szemléltetett foganatosítási módok kapcsán ismertetjük részletesebben a világosabb megértés érdekében, a csatolt rajzok segítségével, ahol: az

1. ábra légárammal kezelt teljes dohánylevél hagyományos feldolgozásának blokkvázlatát mutatja; a

2. ábrán légárammal kezelt teljes dohánylevél találmány szerinti eljárással történt feldolgozásának blokkvázlatát látjuk; a

3. ábra a részecskék alaktényezőjének értékeit (vízszintes tengely) az előfordulás gyakoriságához (függőleges tengely, millió egységekben) kapcsoló hisztogram - oszlopdiagram egy hagyományosan vágott cigarettatöltő levélrész-anyagról; a

4. ábrán a 3. ábrával azonos módon készített hisztogramot látunk, de a találmány szerinti eljárással kapott cigarettatöltő anyagról; a

HU 212 507 Β

3. és 4. ábra hisztogramján a vízszintes tengelyre felvitt alaktényező-értékek az egységnyi értéktartomány felső értékei. így például a 0,4 érték azt jelenti, hogy az értéktartomány legalább a 0,3 érték felett kezdődik és maximum 0,4 értékig terjed; az

5. ábra a részecskék hosszát (milliméterben a vízszintes tengelyen) az alaktényező (függőleges tengelyen) viszonylatában mutató szórási diagram, a 3. ábra szerinti hagyományos töltőanyagnál; a

6. ábra a részecskék hosszát (milliméterben, a vízszintes tengelyen) az alaktényező (függőleges tengelyen) viszonylatában mutató szórási diagram, a 4. ábra szerinti töltőanyagnál; a

7. ábra a 3. és 5. ábráknak megfelelő hagyományos töltőanyag külső megjelenési formáját szemlélteti; végül a

8. ábra a 4. és 6. ábrák szerinti töltőanyag külső megjelenési formáját mutatja be.

Az 1. ábrán az egyes hivatkozási jelek jelentése a következő:

- nedvességszabályozás/szárítás

- homoktalanítás

- nedvességszabályozás

- cséplés

- szár

- szántás

- csomagolás

- szár

- nedvességszabályozás

- keverés

-hengerlés

- vágás

- vízkezelt szár feldolgozás (WTS)

- szárítás

- levélrész

- szárítás

- csomagolás

- levélrész

- nedvességszabályozás

- keverés

- vágás

- szárítás

- keverés és adalékolás

- vágott dohány tárolás

- cigarettagyártás

Az 1-4 jelű, az 5-7 jelű, valamint a 15-17 jelű műveleti lépések a dohánytermesztő területen történnek, míg a 8-14, a 18-22, valamint a 23-25 műveleti lépéseket a cigarettagyárban végzik, amely gyár általában távol van a dohánytermesztő területtől.

A 8-14 és a 18-22 műveleti lépések képezik a gyár elsődleges levélfeldolgozási részlegét, amelyet sokszor elsődleges - primer - feldolgozórészlegnek (PMD) neveznek. A 8-14 jelű műveleti lépéseket összességükben szár-vonalként, míg a 8-12 jelű műveleti lépéseket levélrész-vonalként is szokták említeni.

A 23 jelű műveleti lépésben az adalékolás kifejezés annak a lehetőségére utal, hogy a szár- és a levélrészvonal termékének összekeverése során mást fustképző anyagokat is adagolhatnak. Ilyen adalék fustképző anyagok például az expandált dohány és a preparált dohány.

Az 1 jelű műveleti lépésnél bevitt anyag teljes, zöld dohánylevél.

Az 1-25 jelű műveleti lépésekből álló teljes eljárás változtatható, de az 1. ábra ezen eljárás jellegzetes, hagyományos foganatosítási módját mutatja dohánylevél anyag feldolgozására, cigarettatöltet készítéséhez.

A 2. ábrán az egyes hivatkozási jelek a következőket jelentik:

- nedvességszabályozás/szárítás

- homoktalanítás

- szárítás

- csomagolás

- teljes levél

-nedvességszabályozás

- keverés

- őrlés

- szárítás

- keverés és adalékolás

- puffer (kiegyenlítő) tárolás

- cigarettagyártás

A 26-29 jelű műveleti lépéseket a dohánytermesztő területen végezzük, míg a 30-37 jelű műveleti lépések a cigarettagyárban történnek.

A nedvességszabályozó lépéseket úgy valósítjuk meg, hogy teljesen, vagy lényegileg megakadályozzuk a vízben kioldható komponensek eltávolítását.

A 26 jelű műveleti lépésnél bevitt anyag teljes, zöld dohánylevél.

Ha összehasonlítjuk az 1. ábrán bemutatott hagyományos feldolgozási eljárást és a 2. ábrán látható, találmány szerinti eljárást, akkor láthatjuk, hogy az utóbbi eljárás sokkal egyszerűbb.

Az 1. ábra 4 blokkja a cséplési lépést mutatja be. A dohánylevél szokásos feldolgozása során ezt abból a célból alkalmazzák, hogy a szárat és a dohányültetvényről beérkező teljes levélben a szárhoz kapcsolódó levélrészt elkülönítsék egymástól. A cséplőgépek nagy és költséges berendezések, amint ez pl. P. Proctor-nak a World Tobacco c. folyóirat 1981. januári és áprilisi számában megjelent cikkei alapján is megítélhető,

A találmány szerinti eljárást bemutató 2. ábra ezzel szemben nem tartalmaz cséplési lépést. A teljes levelet betápláljuk a 33 malomba és a gép választja el a szárat és a levélrészt. A már említett Bauer-malom és Quester-malom ugyanekkor a cséplőberendezésekhez képest sokkal kisebb és ennek megfelelően áruk is töredéke az utóbbiakénak.

A cséplőüzemi lépés elkerülése révén tehát a találmány a dohányfeldolgozás területén igen jelentős előnyök (az eljárás egyszerűsége, helymegtakarítás, beruházási és üzemeltetési költség csökkentés) elérését teszi lehetővé.

Mint az 1. ábrán látható, a szokásos levélfeldolgozási eljárás a szár és a levélrész esetében külön feldolgozási lépéseket irányoz elő; egy dohánygyárban a primer feldolgozási részlegben a 8-14 lépést az ún.

HU 212 507 Β szár-soron, míg a 18-22 lépést az ún. levélrész-soron hajtják végre. Mint ezzel szemben a 2. ábra mutatja, a találmány szerinti eljárásban csak egy sorra van szükség, amelyen a szárat és a levélrészt együtt dolgozzuk fel, azonos műveleti körülmények között.

Ez az egyszerűsítés a dohány-feldolgozó és -kezelő berendezés volumenének kb. felére való csökkentését teszi elérhetővé, amely előny hozzáadódik az előbbiekben vázolt hely- és tőkeigény csökkentéséhez.

Mint az előbbiekben említettük, a dohánylevél hagyományos feldolgozása során szükségszerűen megkísérlik a szárvonal és a levélrész vonal termékeinek intenzív összekeverését, ez a két termék azonban nem könnyen keveredik és minél tovább folytatja a keverési műveletet, annál nagyobb mértékben károsodnak a dohányrészecskék és a károsodás eredményeként képződő apró részecskék a hulladékba kerülnek.

Ezzel szemben a találmány szerinti termékek a szár részecskéket és a levélrész részecskéket már eleve homogén keverék alakjában tartalmazzák, ezért nincs szükség külön keverési lépésre. Ez további előnye a találmány szerinti eljárásnak a hagyományos dohányfeldolgozási módszerekkel szemben.

A nagyüzemi cigarettagyártó gépekben szokásosan alkalmazott füstképzőanyag konzisztenciája egy összegubancolódott szálasanyag tömegének felel meg (mint ez a 7. ábrán látható), ezért a cigarettagyártó gépek kártoló elemekkel vannak ellátva, a szálasanyag kibogozása érdekében. A kártolási lépés azonban a füstképző anyag bizonyos mértékű károsodásához, így hulladék képződéséhez vezet.

A találmány szerinti termék ezzel szemben szabadon áramló anyag, amely levélrészek és szárdarabkák gubancokat nem tartalmazó keveréke.

A találmány szerinti terméknek a cigarettagyártó gépben való alkalmazásával tehát feleslegessé válik a kártolási eljárás és elmarad az ebből származó termékveszteség. A dohányáru előállítási eljárásai és a megfelelő berendezések a technika állásából ismertek (1. pl. a 2 191 931 sz. közzétett nagy-britanniai szabadalmi bejelentést).

A találmány szerinti eljárást részletesebben a következő példákból ismerhetjük meg.

1. példa

Ennél a példánál a használt dohánylevél anyag egyetlen fajta, légárammal kezelt kanadai teljes zöld dohánylevél, amelyet kb. 18% átlagos nedvességtartalmú, farmról beszerzett bálák tartalmaznak. Ezeket a bálákat késes vágószerkezettel felszeleteltük nagy levéladagok előállításához, összhangban a fentebb meghatározott teljes levél kifejezéssel, ahol ezen adagok, illetve részek túlnyomó többsége kb. 10 és 20 cm közötti szélességű.

Az így előállított teljes levélanyag átlagos nedvességtartalmát kb. 26%-ra szabályoztuk be és ezután gravitációs úton adagoljuk be folyamatosan, 150 kg/óra sebességgel, egy Quester-féle tárcsás malomba (SM11 modell). A malom forgó tárcsáját 1000 ford./perc sebességgel hajtottuk meg. A forgó tárcsa és az álló tárcsa vagy lap, melyek szabályos, standard részét képezik az SM11 modellnek, a működés során egymással szemben elhelyezkedő homlokfelülettel rendelkeznek, amelyeken sugárirányban kinyúló, egyenesvonalú bordalakú kiugrások mintázata található.

A malmot 0,15 mm-es névleges tárcsahézaggal kezdjük üzemeltetni, majd 0,15 mm-es tárcsahézag-növelésekkel egészen a 0,9 mm névleges tárcsahézagig megyünk fel. A malom belsejébe 1 bar nyomású gőzt tápláltunk be.

Az egyes beállított tárcsahézagoknál kapott őrölt termék bensőséges, szabadon áramló (folyós) keveréket alkot, mely levélrészekből és szárdarabokból áll. Valamennyi ilyen terméket alkalmasnak ítéltünk cigarettagyártásra, hagyományos cigarettagyártó gépen. Amint ez várható volt, a tárcsahézag növelésével a termékrészecskék átlagos mérete is növekedett.

2. példa

Eldcor az 1. példát ismételtük meg, azzal a kivétellel, hogy a teljes levél anyagot 24%-os átlagos nedvességtartalomra szabályoztuk be és a névleges tárcsahézagok 0,15; 0,75 és 1,05 mm értékűek voltak. Ezen három menetből kapott termék szintén levélrészekből és szárrészekből álló bensőséges, folyós keverék volt, és mindhárom terméket alkalmasnak találtuk cigarettagyártásra, hagyományos cigarettagyártó gépen.

3. példa

Itt megismételtük a 2. példa harmadik menetét, azaz a névleges tárcsahézag 1,05 mm volt, de olyan teljes levél anyaggal, melynek átlagos nedvességtartalmát alacsonyabbra, 21%-ra szabályoztuk be. Az így kapott termék levélrészecskék és sértetlen szárdarabok keverékéből állott. A malomba beadagolt teljes levél anyag nedvességtartalma ekkor egyértelműen kisebb volt, mint a példában megadott körülmények esetén jellemző átmeneti nedvességtartalom.

4. példa

Az 1. példát megismételtük 20% átlagos nedvességtartalomra beszabályozott teljes levél anyaggal és 180 kg/óra betáplálási sebességgel. Két menetet hajtottunk végre, 0,30 mm-re és 1,2 mm-re beállított névleges tárcsahézaggal. Amikor a névleges tárcsahézag 0,30 mm volt, akkor a találmánynak megfelelő terméket kaptuk, amely levélrészek, valamint szárrészek bensőséges, folyós keverékéből állott. Az a termék viszont, amelyet az

1,2 mm névleges tárcsahézag esetében kaptunk, nem felelt meg a találmánynak és levélrésznek, valamint sértetlen szárdarabok keverékéből állt.

Ezen példa, valamint a 3. példa eredményeinek összehasonlítása azt mutatta, hogy a tárcsahézag meghatározó lehet az átmeneti nedvességtartalom értéke vonatkozásában.

5. példa

Az ezen példához használt dohánylevél anyag háromfajta újraszántott, légárammal kezelt zimbabvei dohány volt, melyeket A, B és C jelzéssel láttunk el.

HU 212 507 Β

Ezek a fajták bálából voltak szeletelve úgy, hogy a szeletelőt 15-20 cm szélességű levél adagok készítésére állítottuk be. Az így nyert teljes levél anyagot 24%os átlagos nedvességtartalom-célértékre szabályoztuk be, majd megőröltük (egyszerre csak egyik fajtát) Quester SM11 típusú malomban, 0,3 mm névleges tárcsahézaggal.

A B és C fajtákból nyert terméket a találmány szerint elfogadhatónak találtuk, de az A fajtából kapott tennék levélrészek és sértetlen szárdarabok keverékéből állott, azaz nem bizonyult a találmány szerinti terméknek.

A vizsgálat során azt észleltük, hogy az A fajta leveleinek szárdarabjai rendkívül vastagok és szemmel láthatóan fás megjelenésűek és ugyanolyanok, mint a bálákból kivett levelekben.

6. példa

Az 5. példát ismételtük meg, de az A, B és C fajtájú, minőségű teljes levélanyagot összekevertük, mielőtt beszabályoztuk a 24%-os átlagos nedvességtartalom-célértékre. Amikor ezt a kevert anyagot tápláltuk be a Questermalomba, akkor a találmány szerinti terméket kaptuk, bár a termék igen kis mennyiségű (1,21%) sértetlen szárdarabokat tartalmazott. Ezeket a szárdarabokat elutriálással könnyen el lehetett távolítani a termékből.

7. példa

Levélrész-csíkokat és szárat kevertünk össze 80:20 tömegarányban. Ezt az anyagkeveréket 24%-os átlagos nedvességtartalom-célértékre beállítva megőröltük Quester SM11 malomban, 0,3 mm névleges tárcsahézaggal, és 1 bar nyomású gőz betáplálásával. Dy módon a találmány szerinti terméket kaptuk, levélrészecskék és szárrészecskék bensőséges, folyós keverékeként.

8. példa

Bálaszeletelésből nyert teljes levél anyagot kevertünk össze levélrész-csíkokkal, 10:90 arányban. Ezt az anyagkeveréket 24% átlagos nedvességtartalom-célérték mellett megőröltük a Quester SM11 malomban, 0,3 mm névleges tárcsahézag mellett, miközben 1 bar nyomású gőzt is betápláltunk. Dy módon a találmány szerinti terméket kaptuk, amely levélrészecskék és szárrészek bensőséges, folyós keverékéből áll.

9. példa

Bálaszeletelésből nyert teljes levél anyagot kevertünk szárral, 60:40 arányban. Ezt a keveréket 25% átlagos nedvességtartalom-célértéknél megőröltük Quester SM11 malomban, 0,3 mm névleges tárcsahézaggal és 1 bar nyomású gőz betáplálásával. így a találmány szerinti terméket kaptuk, amely levélrészecskék és szárrészek bensőséges, folyós keverékéből állott.

A 7., 8. és 9. példában felhasznált mindhárom anyag - vagyis csíkok, szár és teljes levél - az 5. példában említett három zimbabwei-fajta keveréke volt.

70. példa

Három fajta U. S.-beli, légárammal kezelt, újraszárított dohánylevél anyagot szeleteltünk bálából, mikor is a szeletelőt 15-20 cm vastag levéladagok előállítására állítottuk be. Az így nyert, háromféle teljes levélanyagot összekevertük, mielőtt beszabályoztuk volna a 28%-os átlagos nedvességtartalom-célértékre. Ezt a keverék anyagot betápláltuk, illetve átengedtük egy Bauer 400-as tárcsás malom, 3,9 mm-es tárcsahézaggal és 700 ford./perc hajtási sebességgel, mindkét tárcsánál.

A 325 és 326 jelű két tárcsa működő felületén sugárirányúan kinyúló, egyenesvonalú bordaalakú kiemelkedésekből álló minta van. A malom rendelkezik légfúvókkal, amelyek a dohánylevél anyagnak a két tárcsa közül az első mögött elhelyezkedő betáplálónyíláson való átjuttatását segítik. Az ily módon nyert őrölt termék levélrészecskék és szárrészek bensőséges, folyós keveréke. Ezt a terméket úgy ítéltük meg, hogy alkalmas cigarettagyártáshoz, hagyományos cigarettagyártó gépen.

Általában azt találtuk, hogy nagyobb bemenő nedvességtartalom-értékek szükségesek a levélanyagnál, ha a Bauer 400-as modellű malmot használtuk, a Quester SM 11 típusú malom alkalmazása esetéhez képest.

11. példa

Légárammal kezelt hagyományosan vágott U. S.dohányból 100 g mintát vettünk és átszitáltuk olyan szitás vizsgálati berendezéssel, amelynél egy dobozban, illetve szekrényben egymás felett öt, vízszintesen elrendezett, meghatározott nyílásméretű szita van elhelyezve. A sziták névleges nyílásméretei a felső szitától lefelé haladva: 1,98; 1,40; 0,81 és 0,53 mm. Ez a szitás vizsgálati berendezés ide-oda mozgató eszközt tartalmaz, amely a dobozt és a benne elhelyezkedő szitákat ide-oda mozgatja, lengeti. A 100 g-os mintát egyenletesen terítettük el a legfelső szitán és a lengető eszközt 10 percen át üzemeltettük. Ezután az időperiódus után a felső négy szitán nyert frakciót kivettük. A legalsó szitán elhelyezkedő frakciót, valamint azt, amely átjutott ezen a legalsó szitán, nem vettük figyelembe; ezek finom por alakúak voltak.

A négy kivett frakcióból 0,5 g részmintát különítettünk el és ezeket megfelelően sík felületeken osztottuk el úgy, hogy mindegyik levélrészecske egymástól térközzel legyen elválasztva. Valamennyi részmintát ezután geometriai elemzéseknek vetettük alá a JoyceLoebl által szállított Magiscan alakelemző (2 modell) segítségével. Az analizátort úgy állítottuk be, hogy a részecskék területére (két dimenzióban), hosszára (legnagyobb lineáris méret) és kerületi hosszára vonatkozó adatokat kapjunk.

Az így nyert adatokból hisztogramot készítettünk, amely a részecskék alaktényezője és az előfordulási gyakoriság összefüggéseit mutatja be (3. ábra), továbbá készítettünk egy szórási diagramot, amely a részecskék hossza és az alaktényező összefüggését mutatta (5. ábra).

12. példa

A találmány szerinti termékből - melyet légárammal kezelt U. S.-fajtájú teljes dohánylevél anyagból 22%-os átlagos nedvességtartalom mellett, Questerféle malomban őröltünk, 0,3 mm-es tárcsahézaggal 8

HU 212 507 Β

100 g-nyi mintát vettünk és azt a 11. példában részletesen leírt szitálási vizsgálatnak vetettük alá. Négy 0,5 gos részmintát vettünk a felső négy szitáról, melyek tehát pormentesek voltak, s ezekkel a 11. példánál ismertetett geometriai elemzést végeztük el.

Az így nyert adatokból az alaktényező/gyakoriság hisztogramot, valamint a hossz/alaktényező szórási diagramot készítettük el, melyeket a 4. és 6. ábra mutat be.

A 3. és 4. ábrán bemutatott hisztogram összehasonlítása azt mutatja, hogy a találmány szerinti termék (4. ábra) határozottan eltérő karaktert mutat a hagyományos vágott levélrészanyagéhoz (3. ábra) képest. Ebben a tekintetben észlelhető például, hogy a vágott levélrészanyagnál az anyag kb. 80 t%-a pormentes alapon 0,5 vagy ennél kisebb alaktényezőt mutat, míg a találmány szerinti terméknél az anyag kb. 75 t%-a pormentes alapon 0,5 vagy efeletti alaktényezővel rendelkezik.

A két anyag határozottan eltérő karaktere az 5. és 6. ábrák gondos tanulmányozásából is pontosan felismerhető.

13. példa

Az 5. példában leírt A, B és C fajták hagyományos módon vágott levélanyag keverékét kb. 12,5% átlagos nedvességtartalom mellett 125 ml-es laboratóriumi tégelybe helyeztük anélkül, hogy a tégelyben lévő anyagra bármilyen külső tömörítő nyomást alkalmaztunk volna. A tégelyt ezután felfordítva kiborítjuk az anyagot egy sima, vízszintes felületre és a tégelyt függőleges irányban való felemeléssel eltávolítjuk, A vágott levélanyag így kapott megjelenési formáját a 7. ábra mutatja. Amint láthatjuk, az anyag rézsűszöge a vízszinteshez képest kb. 90 fok.

14. példa

Megismételtük a 13. példát, a találmány szerint előállított termék alkalmazásával, amelyet az 5. példánál említett A, B és C fajtájú teljes levelek keverékeként kaptunk, s amelynek átlagos nedvességtartalma kb. 12,5% volt. Az eredményként nyert külső megjelenési formát a 8. ábrán láthatjuk. A rézsűszög kb. 33 fok a vízszinteshez viszonyítva.

A 7. és 8. ábrát összehasonlítva ismét határozottan nyilvánult meg a hagyományos levélrész anyag, valamint a találmány szerinti termék tulajdonságai közötti nagy különbség.

75. példa

Virginia-típusú, Burley-típusú és Oriental-típusú levélrész-csíkokat előkészítettünk, azaz fiistmódosító anyaggal előkezeltünk és betöltöttünk egy keverőkamrába szárral együtt; így olyan keveréket állítottunk elő, amelyben a négyféle anyag részaránya 44 t%, 23 t%, 16 t%, illetve 17 t% volt. A négyféle anyag ezen keverékét 24 t% átlagos nedvességtartalom-célértékkel betápláltuk egy Bauer 400 malomba, melyet azután

2,7 mm-es tárcsahézaggal és 700 ford./perc sebességgel működtettünk. Az így nyert terméket 14,5%-os átlagos nedvességtartalom-célértékre szárítottuk, majd

Molins Mk 9,5 típusú cigarettagyártó gépbe adagoltuk, így olyan cigarettát állítottunk elő, melynek töltőanyagát 100%-ban az említett termék alkotta.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás dohánylevél-anyag feldolgozására, amelynek során a dohánylevél-anyagot betápláljuk egy aprítógépbe és az anyagáramot ebben egymáshoz képest harántirányban mozgó első és második levélaprító elem szembenfekvő felületei között vezetjük át, majd a kapott terméket dohányáruvá dolgozzuk fel, azzal jellemezve, hogy dohánylevél-anyagként teljes dohányleveleket alkalmazunk és a dohánylevél-anyag átlagos nedvességtartalmát a teljes dohánylevelek átmeneti nedvességtartalma feletti értékűre, legfeljebb 35 tömeg%-ra állítjuk be. (Elsőbbsége: 1990. 06. 01.)
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dohánylevél-anyag átlagos nedvességtartalmát legfeljebb 30 tömeg%-ra állítjuk be. (Elsőbbsége:

1990. 06.01.)
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dohánylevél-anyagot csupán egyszer vezetjük át az aprítógépben. (Elsőbbsége: 1990. 09. 17.)
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dohánylevél-anyag aprítógépben való átvezetése közben gőzt hozunk érintkezésbe a dohánylevéllel. (Elsőbbsége: 1990. 06. 01.)
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dohánylevél-anyag aprítógépbe való bevezetését és azon való átvezetését a tennék kilépőnyílásnál fenntartott vákuummal segítjük elő. (Elsőbbsége: 1989. 09. 18.)
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kapott terméket dohányexpandálási eljárásnak vetjük alá. (Elsőbbsége: 1989. 09. 18.)
7. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve,, hogy a kapott terméket további aprítás nélkül dolgozzuk fel dohányáruvá. (Elsőbbsége: 1989.09. 18.)
8. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dohányáruvá való feldolgozás előtt a kapott terméket kisfokú további méretcsökkenésnek vetjük alá. (Elsőbbsége: 1989. 09. 18.)
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kapott terméket a dohányáruvá való feldolgozás előtt egy másik fustképző anyaggal keverjük össze. (Elsőbbsége: 1989. 09. 18.)
10. Füstképző anyag, azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerint előállított dohánylevélrész foszlányok és dohánylevélszár darabkák szabadon áramló keveréke. (Elsőbbsége: 1990.06.01.)
11. A 10. igénypont szerinti fustképző anyag, azzal jellemezve, hogy a vízszintessel bezárt rézsűszöge legfeljebb 45’. (Elsőbbsége: 1990. 09. 17.)
12. A 11. igénypont szerinti füstképző anyag, azzal jellemezve, hogy a vízszintessel bezárt rézsűszöge legfeljebb 35’. (Elsőbbsége: 1990. 09. 17.)
13. A 10. igénypont szerinti füstképző anyag, azzal

HU 212 507 Β jellemezve, hogy a pormentes részecskék legalább 60%-ának alaktényezője legalább 0,5. (Elsőbbsége: 1990.09. 17.)
14. A 13. igénypont szerinti füstképző anyag, azzal jellemezve, hogy a pormentes részecskék legalább 70%-ának alaktényezője legalább 0,5. (Elsőbbsége: 1990.09. 17.)
15. Dohányáru, azzal jellemezve, hogy a 10-14. igénypontok bármelyike szerinti füstképző anyaggal van töltve. (Elsőbbsége: 1990.09.17.)
16. A 15. igénypont szerinti dohányáru, azzal jelle5 mezve, hogy cigaretta. (Elsőbbsége: 1990. 09. 17.)
17. A 15. igénypont szerinti dohányáru, azzal jellemezve, hogy szivar. (Elsőbbsége: 1990.09. 17.)