HU215325B - Eljárás menetadatoknak analóg mérőjelek jelalakjához igazodó, időbeli felbontással való regisztrálására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás menetadatőknak analóg mérőjelekjelalakjáhőz igaződó, időbeli felbőntással való regisztrálására,amelynek sőrán jármű mőzgásának regisztrálása céljából egy adatrög ítőkészülék érzékelő mérőberendezésének segítségével főlyamatősan analógmérőjeleket (1) érzékelünk, és az analóg mérőjeleket analóg-digitálisátalakítóban (21) digitalizáljűk, és a találmány szerin a) a digitalizált mérőjeleket vezérlőegység (24) segítségével állandóankét különböző frekvenciával (f1, f2) letapőgatjűk, és két,párhűzamősan elrendezett, a két frekvenciával (f1, f2) ütemeze tgyűrűs tárőlóban (22, 23) tárőljűk; b) baleset felismerése esetén a vezérlőegység (24) segítségével indítójel(25) révén a mérőjeleknek az alacsőnyabb frekvenciával (f1) ütemezettgyűrűs tárőlóban (22) való tárőlását késleltetve llítjűk meg, amikőris a mérőadatőknak a gyűrűs tárőlóban (22) való tárőlását késleltetésiidő elteltével vagy a jármű megállásakőr fejezzük be; c) a vezérlőegység (24) segítségével az indítójel (25) megjelenése eseténa mérőjeleknek a nagyőbb frekvenciával (f2) ütemezett gyűrűs tárőlóban(23) való tárőlását megszakítjűk, és a mérőjel knek egy tővábbi, ezengyűrűs tárőlóval (23) párhűzamősan elrendezett és a nagyőbbfrekvenciával (f2) ütemezett félvezető tárőlóban (26) történőtárőlását azőn időtartamőn keresztül biztősítjűk, amel időtartamőt azindítójel (25) jelenléti ideje és adőtt esetben az indítójel (25)megszűnését követő késleltetési idő határőzza meg. ŕ

Description

rőjelek jelalakjához igazodó, időbeli felbontással való regisztrálására, amelynek során jármű mozgásának regisztrálása céljából egy adatrögzítő készülék érzékelő mérőberendezésének segítségével folyamatosan analóg mérőjeleket (1) érzékelünk, és az analóg mérőjeleket analóg-digitális átalakítóban (21) digitalizáljuk, és a találmány szerint

a) a digitalizált mérőjeleket vezérlőegység (24) segítségével állandóan két különböző frekvenciával (fl, f2) letapogatjuk, és két, párhuzamosan elrendezett, a két frekvenciával (fl, £2) ütemezett gyűrűs tárolóban (22,23) tároljuk;

b) baleset felismerése esetén a vezérlőegység (24) segítségével indítójel (25) révén a mérőjeleknek az alacsonyabb frekvenciával (fl) ütemezett gyűrűs tárolóban (22) való tárolását késleltetve állítjuk meg, amikor is a mérőadatoknak a gyűrűs tárolóban (22) való tárolását késleltetési idő elteltével vagy a jármű megállásakor fejezzük be;

c) a vezérlőegység (24) segítségével az indítójel (25) megjelenése esetén a mérőjeleknek a nagyobb frekvenciával (f2) ütemezett gyűrűs tárolóban (23) való tárolását megszakítjuk, és a mérőjeleknek egy további, ezen gyűrűs tárolóval (23) párhuzamosan elrendezett és a nagyobb frekvenciával (f2) ütemezett félvezető tárolóban (26) történő tárolását azon időtartamon keresztül biztosítjuk, amely időtartamot az indítójel (25) jelenléti ideje és adott esetben az indítójel (25) megszűnését követő késleltetési idő határozza meg.

A leírás terjedelme 6 oldal (ezen belül 2 lap ábra)

HU 215 325 B

HU 215 325 Β

A találmány tárgya eljárás menetadatoknak analóg mérőjelek jelalakjához igazodó, időbeli felbontással való regisztrálására, amelynek során jármű mozgásának regisztrálása céljából egy adatrögzítő készülék érzékelő mérőberendezésének segítségével folyamatosan analóg mérőjeleket érzékelünk, és az analóg mérőjeleket analóg-digitális átalakítóban digitalizáljuk.

Különösen baleseti helyzetek esetén a felelősség kérdésének objektív tisztázása céljából mozgáspályájának rekonstruálására és a baleset lefolyásának bizonyítására alkalmas menetadatokat regisztráló adatrögzítő készülékbe - a jármű menetdinamikáját folyamatosan rögzítő érzékelők mérőjeleinek révén - lényegében két szignifikánsan különböző jelalak kerül.

Normál menetüzemben túlnyomórészben viszonylag kis amplitúdójú, kis frekvenciájú jeleket rögzítenek, amelyeket rendszerint nagyobb időtartamon keresztül jegyeznek fel. Ezzel szemben egy baleseti helyzetre jellemző, hogy viszonylag rövid időtartam során bekövetkező ütközés miatt viszonylag nagy amplitúdójú, nagyobb frekvenciájú jeleket kell regisztrálni.

Mivel egyrészt egy ilyen jellegű adatrögzítő készülékkel szemben olyan követelményt kell támasztani, hogy lehetőleg sok adatot tudjon feljegyezni, másrészt pedig éppen az ilyen költségérzékeny, járműben széles alkalmazásra való készülék esetén a tárolókapacitást gazdaságilag elfogadható tartományon belül kell tartani, ezért szükség van arra, hogy olyan elrendezéseket fejlesszenek ki, amelyek ezen egymással ellentétes követelményeknek eleget tesznek.

Az EP 118 811 Bl leírásból ismert, hogy baleseti adatíró által érzékelőkön keresztül rögzített mérőjeleket fix ütemben letapogatják, és menetadatként tárolják. Egy fixen beállított ütemfrekvencia viszont a fentiekben említett követelményeknek nem tud eleget tenni. Egyetlenegy, a normál menetüzemhez kiválasztott ütemfrekvencia a baleseti helyzetet - amelynek szignifikáns analóg mérőjelei általában kevesebb mint 1 másodpercig állnak rendelkezésre - nem tudja kielégítően érzékelni, mivel a felbontás, azaz a tárolásra kerülő mérőpontok száma túl kicsi. Amennyiben viszont állandóan nagy letapogatási sűrűséget választanának, célszerűtlenül nagy adathalmazt nyernének, amelyet csak nagy ráfordítással lehet kezelni.

Ebből azt a következtetést vonhatnánk le, hogy a letapogatási adatmennyiséget a baleset bekövetkezése esetén egyszerűen megfelelően meg kell növelni. Ezen intézkedés viszont azon jelentős hátránnyal rendelkezik, hogy a baleseti esemény felismeréséhez szükséges időtartamból, az elektronikus jellefutási időkből és a nagyobb letapogatási frekvencia beállításának fázisából adódó, az ugrásszerű frekvenciaváltás által igényelt elkerülhetetlen reakcióidő miatt a baleseti esemény kezdeti fázisában mért mérőjeleket nem lehet nagy felbontással rögzíteni.

A találmány révén megoldandó feladat abban van, hogy a menetadatok regisztrálására olyan eljárást hozzunk létre, amely biztosítja, hogy a korlátozott tárkapacitás figyelembevételével baleset bekövetkezése esetén az analóg mérőjel jelalakjának időbeli felbontása már a baleset kezdeti fázisában megfelelően nagy legyen.

A feladat megoldására menetadatoknak analóg mérőjelek jelalakjához igazodó időbeli felbontással való regisztrálására olyan eljárást hoztunk létre, amelynek során a találmány szerint úgy járunk el, hogy

a) a digitalizált mérőjeleket vezérlőegység segítségével állandóan két különböző frekvenciával letapogatjuk, és két, párhuzamosan elrendezett, a két frekvenciával ütemezett gyűrűs tárolóban tároljuk;

b) baleset felismerése esetén a vezérlőegység segítségével indítójel révén a mérőjeleknek az alacsonyabb frekvenciával ütemezett gyűrűs tárolóban való tárolását késleltetve állítjuk meg, amikor is a mérőadatoknak a gyűrűs tárolóban való tárolását késleltetési idő elteltével vagy a jármű megállásakor fejezzük be;

c) a vezérlőegység segítségével az indítójel megjelenése esetén a mérőjeleknek a nagyobb frekvenciával ütemezett gyűrűs tárolóban való tárolását megszakítjuk, és a mérőjeleknek egy további, ezen gyűrűs tárolóval párhuzamosan elrendezett és a nagyobb frekvenciával ütemezett félvezető tárolóban történő tárolását azon időtartamon keresztül biztosítjuk, amely időtartamot az indítójel jelenléti ideje és adott esetben az indítójel megszűnését követő késleltetési idő határozza meg.

Előnyös, ha az indítójel megjelenésekor mindkét gyűrűs tárolóba adattartalmuk korrelációjára alkalmas jelölést juttatunk.

Célszerű, ha az automatikus kiváltáshoz járulékosan kezelőelem működtetésével manuálisan kiváltható indítójelet alkalmazunk.

A találmány szerinti megoldás a két frekvenciával a gyűrűs tárolóba folyamatosan beolvasott adatok révén biztosítja, hogy a mérőjeleket baleset esetén már keletkezésük pillanatában nagy letapogatási rátával rögzítsük. A baleset érzékelése így tehát ugrásszerű frekvenciaváltást nem vált ki. A javasolt tárvezérlés ezenkívül azzal az előnnyel rendelkezik, hogy azon adatok, amelyek röviddel a baleset bekövetkezte előtt voltak jelen, szintén nagy felbontással kerülnek rögzítésre. Mivel a mérőjeleknek a nagyobb frekvenciával ütemezett gyűrűs tárolóba való tárolását azonnal megállítjuk, a hurok időtartam alatt tárolt adatok megmaradnak, éppen ezen előny döntő módon javítja az adatrögzítő készülékkel rögzített adatok bizonyítóerejét, mivel a jármű mozgáspályájának rekonstruálása a finom szerkezetű mérőadatok segítségével lényegesen javítható. Ezen adatfeljegyzés értelme és célja ugyanis a baleset lefolyásának egyértelmű, lehetőleg szünetmentes feljegyzésében van.

A találmányt az alábbiakban egy előnyös kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábrán jellegzetes érzékelendő jelalakok, a

2. ábrán pedig a tárvezérlés leegyszerűsített blokkvázlata látható.

Az 1. ábra szerint analóg 1 mérőjel, például a jármű hosszirányú vagy keresztirányú gyorsulása, 2 időtengelyre van feljegyezve, ahol 3 ordináta az 1 mérőjel értékét jelzi. Normál menetüzemben, azaz 4 idő alatt az 1 mérőjel abszolút értéke viszonylag alacsony; az

HU 215 325 Β amplitúdóváltozások is viszonylag lassúak. Amennyiben baleset következik be, az 1 mérőjel értéke ugrásszerűen változik, amivel a találmány szerinti tárvezérlés indításához megállapított 5 küszöbön átlépünk, és a készülék a baleseti eseményt mint olyat felismeri.

Itt jegyezzük meg, hogy a balesetfelismerés ezen egyszerű küszöbátlépésen túl további kritériumokat és számítási műveleteket is magába foglalhat, amelyekre az egyszerűség kedvéért itt nem térünk ki. A balesetfelismeréshez például más érzékelőjelekkel való kombinációkat, logikai kapcsolatokat is alkalmazhatunk. Az automatikus balesetfelismeréshez kiegészítésképpen a találmány szerinti tárvezérlés, például manuálisan egy kezelőelem, például figyelmeztető villogóberendezés működtetésével is indítható. Lényeges, hogy a baleseti eseményt mint olyat felismerjük, és ezen felismerés a találmány szerinti tárvezérlés működését indítsa.

A tulajdonképpeni 7 ütközési fázis a 6 balesetfeljegyzési időnek egy részideje, amelyet a normál adatfeljegyzéshez kiegészítésképpen még a gyors ütemezésű adattároló ágban nagy felbontással jegyezzük fel. A fölérendelt 6 balesetfeljegyzési idő vagy a jármű 10 megállásával - amelyet az analóg 1 mérőjel megszűnése jellemez - vagy pedig egy előre meghatározott 9 késleltetési idő elteltével végződik, amely 9 késleltetési idő a 25 indítójel megjelenésének pillanatában kezdődik. Az összesen például negyvenöt másodpercet kitevő 6 balesetfeljegyzési idő tehát a 25 indítójel megjelenése előtti 8 időből, valamint a 9 késleltetési időből tevődik össze. Normál menetüzemben az adattároláshoz elegendő az érzékelő mérőberendezés által folyamatosan érzékelt analóg 1 mérőjeleknek alacsony frekvenciájú 11 letapogatási rátája (fi frekvenciával jellemezhető), mivel több 13 mérőpont tárolása az információtartalmat hasznosítható módon nem növelné. A tulajdonképpeni baleseti esemény során viszont f2 frekvenciával meghatározott nagyobb 12 letapogatási rátával jellemezhető, lehetőleg nagyszámú 13 mérőpont tárolása kívánatos.

A 2. ábra szemlélteti a tárvezérlést. Az adatrögzítő készülék érzékelő mérőberendezése folyamatosan analóg 1 mérőjeleket rögzít, és azokat 21 analóg-digitális átalakítóba juttatja. A 21 analóg-digitális átalakító által digitalizált mérőjeleket - vagy közvetlenül, vagy más időben szinkron módon rögzített 20 digitális jelekkel adatszavakká egyesítve - legalább két párhuzamosan elrendezett gyűrűs 22, 23 tárolóba juttatjuk, amelyek az adatszavakat különböző ütemben olvassák be. A mindenkori ütemezési fi, f2 frekvenciákat 24 vezérlőegység határozza meg, ahol az fi frekvencia a 22 tárolóhoz való tárolófrekvencia, az f2 frekvencia pedig a 23 tárolóhoz való tárolófrekvencia. A letapogatási fi, £2 frekvenciák különbözőek, és oly módon vannak kiválasztva, hogy az fi frekvencia a normál menetüzemben alacsony frekvenciájú mérőjelek letapogatására alkalmas, míg az f2 frekvencia nagyobb értékű, amely a baleseti helyzetekben keletkező nagy frekvenciájú 1 mérőjelek nagy felbontását biztosítja. Célszerűnek bizonyult, ha az fi frekvencia egyenlő 25 Hz-cel, az f2 frekvencia pedig egyenlő 500 Hz-cel.

Baleseti esemény felismerésekor a 24 vezérlőegység a 25 indítójelet szolgáltatja, amely az 1 mérőjeleknek a folyamatos letapogatását és a gyűrűs 22, 23 tárolókba való tárolását megállítja. A mérőjelek a gyűrűs 22,23 tárolókba való tárolásának ezen megállítása és ezáltal a tárolótartalmak megőrzése a két 22, 23 tároló vonatkozásában különböző kritériumok szerint és különböző időpontokban történik. A mérőjeleket kisebb fi frekvenciával tároló gyűrűs 22 tároló tárolási folyamatának megállítása időben késleltetve van, úgyhogy ezen 22 tárolóba történő feljegyzés a jármű 10 megállásával vagy legkésőbb az előre meghatározott 9 késleltetési idő elteltével fejeződik be. Ezen 9 késleltetési időt a tulajdonképpeni balesetet követő események rögzítése érdekében például hozzávetőlegesen 15 másodpercben lehet meghatározni. A 25 indítójel megjelenésekor a nagyobb f2 frekvenciával tároló gyűrűs 23 tárolóban az 1 mérőjelek tárolása megszakad, és a soron következő adatokat az £2 frekvenciával egy további, párhuzamosan elrendezett elektronikus félvezető 26 tárolóba olvassuk be, amely félvezető 26 tároló nem gyűrűs tárolóként van kialakítva. A 26 tárolóra való átkapcsolással megakadályozzuk, hogy a gyűrűs 23 tárolóban lévő tárolóhelyek a 25 indítójel érkezése után soron következő adatokkal felülírásra kerüljenek. így a 23 tárolóban 15 idővel jelölt hurokidőtartamán (ciklusidőtartamán) belül utoljára tárolt adatok megmaradnak. A 26 tárolóban való tárolási folyamat addig tart, amíg a baleseti helyzetet jellemző indítójel jelen van. A 25 indítójel megszűnésével a tároló a nagy f2 frekvenciával történő adattárolást az előnyös kiviteli példa esetén időben késleltetve rövid késleltetési 14 idő elteltével megszünteti. Elegendő, ha a késleltetési 14 idő 100 msec-ot tesz ki. így tehát a gyűrűs 23 tároló hurokidőtartamát képviselő, közvetlenül a 25 indítójel érkezése előtti 15 időre és a 26 tároló feljegyzési időtartamára vonatkozóan nagy f2 frekvenciával letapogatott menetadatok állnak rendelkezésre, ahol a 26 tároló feljegyzési időtartama a 25 indítójelnek a 7 ütközési fázisnak megfelelő időtartamából és az előre meghatározott késleltetési 14 időből tevődik össze.

A jobb áttekinthetőség kedvéért az 1. ábrán a 14 és 15 időket ugyan nagyságrendileg helyesen a 7 ütközési fázis időtartamához viszonyítva jelöltük, ezen 14, 15 időkön belül viszont ténylegesen nagyszámú 13 mérőpont található, a bemutatott előnyös kiviteli példa esetén hozzávetőlegesen ötven-ötven mérőpont.

Az így nyert finomszerkezetű menetadatok a gyűrűs 22 tárolóba beírt adatok durva raszteréhez időben oly módon rendelhetők hozzá, hogy a 25 indítójelnek a két gyűrűs 22, 23 tárolóba való érkezésekor mindenkor a pillanatnyi idő, amennyiben az adatrögzítő készülék valós idejű órával van ellátva, vagy egy másik alkalmas jelölés is rögzíthető. Ezáltal a tárolt adatok később történő kiértékelése során lehetővé válik, hogy a két különböző letapogatási fi, f2 frekvencia által képzett időrasztereket egymással összefüggésbe hozzuk.

Egy baleset következményeként előforduló újabb balesetek regisztrálása érdekében a fentiekben ismertetett eljárás az adatrögzítő készülékben többszörösen lehet kialakítva. Az előnyös kiviteli példa esetén különö3

HU 215 325 Β sen a gyors ütemezésű adattároló ág — amely a gyűrűs 23 tárolóból és a félvezető 26 tárolóból áll - többszörösen van kialakítva, hogy a fölérendelt 22 tárolóhoz hozzárendelt 9 késleltetési időn belül előforduló több ütközési folyamatot - amelyeknek időtartama a 9 késleltetési időhöz képest sokkal rövidebb - mindenkor különkülön feljegyezhessük. Minden újabb ütközési folyamat mindenkor aktivizálja a soron következő párhuzamos adattároló ágat, amíg ilyen jellegű adattároló ág még szabadon rendelkezésre áll.

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (3)

1. Eljárás menetadatoknak analóg mérőjelek jelalakjához igazodó időbeli felbontással való regisztrálására, amelynek során jármű mozgásának regisztrálása céljából egy adatrögzítő készülék érzékelő mérőberendezésének segítségével folyamatosan analóg mérőjeleket (1) érzékelünk, és az analóg mérőjeleket analóg-digitális átalakítóban (21) digitalizáljuk, azzal jellemezve, hogy

a) a digitalizált mérőjeleket vezérlőegység (24) segítségével állandóan két különböző frekvenciával (fi, f2) letapogatjuk, és két, párhuzamosan elrendezett, a két frekvenciával (fi, f2) ütemezett gyűrűs tárolóban (22, 23) tároljuk;

b) baleset felismerése esetén a vezérlőegység (24) segítségével indítójel (25) révén a mérőjeleknek az alacsonyabb frekvenciával (fi) ütemezett gyűrűs tárolóban (22) való tárolását késleltetve állítjuk meg, amikor is a mérőadatoknak a gyűrűs tárolóban (22) való tárolását késleltetési idő (9) elteltével vagy a jármű megállásakor (10) fejezzük be;

c) a vezérlőegység (24) segítségével az indítójel (25) megjelenése esetén a mérőjeleknek a nagyobb frekvenciával (£2) ütemezett gyűrűs tárolóban (23) való tárolását megszakítjuk, és a mérőjeleknek egy további, ezen gyűrűs tárolóval (23) párhuzamosan elrendezett, és a nagyobb frekvenciával (f2) ütemezett félvezető tárolóban (26) történő tárolását azon időtartamon keresztül biztosítjuk, amely időtartamot az indítójel (25) jelenléti ideje és adott esetben az indítójel (25) megszűnését követő késleltetési idő (14) határozza meg.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az indítójel (25) megjelenésekor mindkét gyűrűs tárolóba (22, 23) adattartalmuk korrelációjára alkalmas jelölést juttatunk.

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az automatikus kiváltáshoz járulékosan kezelőelem működtetésével manuálisan kiváltható indítójelet (25) alkalmazunk.