HUT68544A

HUT68544A - Reconstituted tobacco sheets and methods for producing and using the same

Info

Publication number: HUT68544A
Application number: HU9301035A
Authority: HU
Inventors: Gus Keritsis; Grant Gellatly; Susan E Wreen
Original assignee: Philip Morris Prod
Priority date: 1992-04-09
Filing date: 1993-04-08
Publication date: 1995-06-28
Also published as: CZ291606B6; KR930021114A; LT3195B; KR100288602B1; MX9302070A; EP0565360B1; GR3034316T3; CN1077359A; PL298426A1; ES2149189T5; JP3681410B2; ATE193805T1; EP0565360A3; LV10028A; DE69328848T3; CA2093760A1; EP0565360A2; CN1044853C; LV10028B; DE69328848T2

Description

A találmány tárgya eljárás rekonstruált dohánylemezek előállítására. Pontosabban, a találmány olyan eljárásra vonatkozik, amellyel egyenletes vastagságú és megnövelt fennmaradási képességű rekonstruált dohánylemezeket lehet előállítani.

Dohányárúk, mint a cigaretta gyártása során a dohány egy része alkalmatlan, vagy az eljárás közben alkalmatlanná válik az ilyen felhasználásra. Általában dohányszár és levélhulladék jön létre a dohánylevelek lehántásakor. Ezenkívül dohánypor is keletkezik a dohány kezelésekor, kézbevételekor és (hajón való) szállításakor. A dohányport, a dohányszárat és levélhulladékot idáig rekonstruált - azaz mesterségesen előállított dohánylemezek készítéséhez használták, azonban vegyes sikerrel.

Elkészülte után az ilyen rekonstruált dohánylemezeket, -lapokat hasonló módon vágják, mint a teljes dohányleveleket, a cigaratták és egyéb dohányárúk töltőanyagának előállításához. Ezen anyagnak töltőanyaggá való feldolgozása során a rekonstruált dohánylemezektől gyakran megkívánják, hogy jól bírják a nedvesítést, szállítást, szárítást és vágást. Hasonlóan a teljes dohánylevelekhez, amikor a rekonstruált dohánylemezeket töltőanyaggá aprítják, bizonyos mértékű törés keletkezik, s így melléktermékként dohánypor jön létre. A rekonstruált dohánylemezek azon képessége, hogy ellenálljon, ill. elviselje az eljárás, ill. feldolgozás során fellépő szigorúbb igénybevételt minimális mennyiségű dohánypor-melléktermék keletkezésével, igen fontos követelmény, ill. jellemző, mivel ezáltal a dohányanyag-veszteség csökkenhet és minimális lesz annak szükségessége, hogy járulékosan rekonstruált dohánylemezeket kelljen előállítani. Ebben a tekintetben csökkenhet a cigaretták és más dohányáruk gyártásával kapcsolatos költség.

A szakmában ismert, a rekonstruált dohánylemezek gyártására vonatkozó különféle eljárások ellenére az ilyen lemezek előállításánál több nehézséggel találkozunk. Több ilyen eljárás hasonló a dohánypapír-gyártó eljárásokhoz, amelyeknél a dohányport lemezekké alakítják, azzal a céllal, hogy ezen lemezeket hasonlóképpen alkalmazzák, mint az eredeti dohányleveleket; azt jelenti ez, hogy a dohánylemezeket összevágják és így kombinálhatóak más felaprított dohánnyal, hogy így a cigarettagyártásban dohánytöltelékként használják. Más hagyományos eljárások is használatosak ilyen lemezek előállítására. Például az US-PS 2,897,103 sz. leírás ismertet egy eljárást olyan dohánylemez gyártására, amely jelentős nem-dohány szennyezőrészeket tartalmaz. Ezek a nem-dohány anyagok gyakran nemkívánatos ízjellemzőket adnak át a cigarattának és ezért az ilyan anyagok mennyiségét minimálisra kell csökkenteni.

Egy másik eljárás szerint, amit az US-PS 4,325,991 sz. leírás ismertet, a dohányport és a kötőanyagot folyékony közegben, egy keverőben egyesítik, amely keverő habverő módján működik, és így készítik el a zagyot, amit azután lemezekké öntenek. Azonban amikor ezáltal a hagyományos eljárásokkal kialakított dohányzagyot rekonstruált dohánylemezekké öntjük, majd ezt követően szárítjuk, gyakran észlelhetők a lemezek felületén kis gödröcskék, kipattanások (ún. pitting) azon levegő hatására, ami zárványszerűen visszamarad a zagy-keverékben. Mindegyik ilyen, a visszamaradt levegő által előidézett gödröcske vékony foltokká vagy hiányokká alakul a kész lemezekben, s ezáltal rontja a lemez fenmaradási képességét, tartósságát a feldolgozás során.

• · · » « «

- 4 Ezenkívül a rekonstruált dohánylemezek változó vastagsága szintén hozzájárul a lemezek ellenállóképességének csökkentéséhez. Ha nem egyenletes vastagságú lemezeket vágunk fel töltelékké, akkor ez nagyobb hajlamot fog mutatni a törésre, éppen a lemezfelület mentén található említett vékony foltok következtében. Ebben a tekintetben igen kívánatos volna olyan rekonstruált dohánylemez létrehozása, amit töltelékkészítéshez lehet használni, s ahol a töltelék hosszát nem korlátozzák a lemezek gödröcskéi (pitting).

Valamennyi ismert eljárással készített rekonstruált dohánylemeznél közös problémaként jelentkezik a gödröcskeképződés és a nem-egynletes lemezvastagság, ami befolyásolja a lemezek fennmaradási képességét, azaz igénybevételekkel szembeni ellenállását. Ezenkívül a korábban kifejlesztett eljárásoknál nem jelentkezett az eljárások megkezdésénél és befejezésénél a gyorsaság és hatékonyság .

A jelen találmány rekonstruált dohánylemezekre vonatkozik dohányárúkhoz, mint cigaretta-töltelék, amely lemezeket dohányrészecskék és kötőanyag-alkotta zagyból készítjük. Közelebbről, a találmány javított minőségű és fennmaradási képességű rekonstruált dohánylemezekre vonatkozik, ahol ezen tökéletesített jellemzőket a közepes dohányrészecskeméret optimalizálásával és a lemezekké való öntés előtt a zagyban lévő levegő csökkentésével értük el. A találmány vonatkozik továbbá egy lényegében négy műveleti lépésből álló eljárásra ezen lemezek előállításához, ahol az első művelet a dohánypor —részecskék, a kötőanyag és egyéb szerek öszekeverése egy vizes közegben, kialakítva a zagyot; a második műveletben ezt a zagyot egy folyamatos - végte• · · «

- 5 lenített - rozsdamentes acélszalagra öntjük; a harmadik művelet az öntött zagy szárításával a rekonstruált dohánylemez kialakítása; végül az utolsó művelet a lemez leválasztása és eltávolítása a szalagról. Tetszés szerint elvégezhető egy olyan művelet is, amelynek során az öntés előtt eltávolítjuk a zagyból a benne visszamaradt levegőt.

A találmány az előzőekben említett problémákat azáltal oldja meg, hogy olyan rekonstruált dohánylemezeket hoz létre, melyek jobban ellenállnak a feldolgozás-okozta keményebb igénybevételeknek. Ennek megfelelően a találmány tárgya olyan rekonstruált dohánylemez, amely 60 mesh és 400 mesh közötti finomságú dohányport tartalmaz alkalmas kötőanyag mellett, s amely nagyobb százalékban tartalmaz dohányt, mint a szakmában ismert rekonstruált dohánylemezek. Ezen túlmerően a zagyban alkalmazhatók nedvesítő- ill. oldószerek, dohánytartósító szerek és egyéb adalékok a találmány szerinti rekonstruált dohánylemezek készítéséhez.

A találmány tárgya továbbá eljárás a reprodukált dohánylemezek előállítására, amely a következő műveleti lépésekből áll: zagyot készítünk olyan dohányporból, melynek átlagos részecskemérete 60 mesh és 400 mesh között van, továbbá kötőanyagból, dohánytartósító szerből és egy vizes közegből. Ezután a zagyot egy alátámasztó eszközre öntjük, majd a már kiöntött zagyot szárítjuk, kialakítva a rekonstruált dohánylemezt. Végül az elkészült dohánylemezt eltávolítjuk az alátámasztó eszközről.

Ugyancsak a találmány tárgyát képezi az az eljárás rekonstruált dohánylemezek előállítására, amelyben egy járulékos műveleti lépés során eltávolítjuk a zagyban visszamaradt levegőt az öntési művelet előtt.

Végül a találmány tárgyát képezi egy készülék, amellyel mérhetjük a zagyban visszamaradt, fogvatartott levegő mennyiségét .

A találmány előzőekben felsorolt, valamint további feladatait és előnyeit a következő részletes leírás és jellegzetes példák figyelembevételével ismertetjük a csatolt rajzok segítségével, ahol:

- az 1. ábra grafikonban szemlélteti a dohánypor mikronokban mért átlagos részecskeméretét, az adott szilárdanyag-tartalmú dohány-zagy viszkozitásához viszonyítva;

- a 2. ábrán a találmány szerinti eljárás műveleteit tartalmazó blokkvázlat látható;

- 2a ábránk a találmány szerinti eljárás egy foganatosítási változatát szemlélteti, ugyancsak blokkvázlatban; végül

- 3. ábránkon egy berendezést mutatunk be azon dohányzagyban felhalmozott levegő mennyiségének méréséhez, amelyet a találmány szerinti, ismertetett eljárásnál használunk, az előkészített

- rekonstruált - dohánylapok előállításához.

Annak érdekében, hogy a találmány leírását teljesen világosan megértsük, az alábbi fogalmakat, ill. kifejezéseket kell meghatároznunk:

érlelés - azon időtartam, ameddig a dohányport érintkeztétjük a kiválasztott kötőanyaggal, vagy kötőanyag-oldószerrel.

megnyúlás - a rekonstruált, előkészített dohánylap azon képessége, amennyire feszíthető, mielőtt elszakadna. Ezt a fogalmat relatív százalékban fejezzük ki.

szárítókemencében illótartalom - vagy OV - a tömeg veszteség mérőszáma egy olyan dohánytöltőanyag-minta %-ában kifejezve, amelyet egy légcirkulációs szárítókemencében három óráig 100°C (212°F) hőmérsékletnek tettünk ki. Jóllehet a tömegveszteség mind a dohány illótartalmának, mind a víztartalomnak tulajdonítható, az OV felcserélhetően használható a nedvességtartalommal és azzal egyenértékűnek tekinthető, mivel a vizsgálati körülmények között a dohánytöltőanyagnak legfeljebb egy százaléka a víztől eltérő illóanyag.

OV-egyensúly - egy minta OV-értéke, miután legalább 48 óráig kiegyenlítettük 24°C-on (75°F) és 60% ralatív nedvességtartalom mellett.

töltőanyag, töltelék - vágott, kevert, kezelt és illatosított dohány, amely a cigarettagyártáshoz elő van készítve.

nedvesítőszerek - higroszkópos-nedvszívószerek, mint a glicerin és egyéb glikolok, amiket gyakran hozzáadnak a dohányhoz, hogy segítsék a nedvesség és plaszticitás megtartását.

szitanyílás-méret - valamennyi értéket az US-szabványszitaként van megadva és ezen értékek mutatják azt a képességet, hogy egy adott méretű részecskék több mint 95%-a áthalad, átjut a megadott nyilásméretű szitán. Ilyen összefüggésben a szitanyilás-méret kifejezi a szita hüvelykenként! - 25,4 mm - nyílások számát.

gödör vagy gödrösödés - egy hiány, üreg vagy kráter, ami gyakran található a rekonstruált dohánylapokban, a zagyalapanyagban az öntés során jelenlévő levegőzárványok következtében.

rekonstruált dohánylap - egy lényegileg egyenletes vastagságú és plaszticitású dohánylap, amit dohánypor, dohányszár, melléktermékek és hasonlók hengerlésével vagy öntésével állíthatunk elő, amiket finomra őriünk és egy kozéhióképes szerrel ··*·

- 8 vagy kötőanyaggal keverhetünk össze.

relatív nedvesség vagy RH - a levegőben lévő víz százalékos értéke, az ugyanezen hőfokon lehetséges legnagyobb légköri víz-telítettséghez viszonyítva.

lap-térfogattömeg - olyan tulajdonság, amely a lap tömegének és a rekonstruált dohánylap vastagságának kombinációja. Ez a meghatározás g/ml (mgs/cc) dimenzióban van kifejezve.

fennmaradás - a rekonstruált dohánylap azon képessége, hogy ellenálljon a gyártási igénybevételeknek, miközben minimális dohánypor-melléktermék keletkezik.

szakítószilárdság - az az erő, amit egy rekonstruált dohánylapra alkalmazni kell ahhoz, hogy az elszakadjon. Ez a meghatározás N/M (kg/in) dimenzióban van kifejezve.

elnyelt, adszorbeált szakítóenergia vagy TEA - a szakítószilárdság és a megnyúlás kombinációja; ez azt jelenti, hogy a szakítószilárdságot ordinátaként, a megnyúlást pedig abszcisszaként grafikusan ábrázolva, az így kialakult görbe alatti terület felel meg a TEA értéknek. A TEA optimuma az az érték, amelynél a rekonstruált dohánylap olyan fennmaradást mutat, amely legalább olyan jó, mint egy teljes dohánylevélé. Ezt a fogalmat M/N/Rp (kg/in/inj,) dimenzióban fejezzük ki.

dohánypor - parányi dohányrészecskék, azaz melyeknek nagysága a 8 meshtől (mesh = szitanyílás-nagyság egysége) a 400 mesh-nél nagyobb (azaz kisebb méretű) méretű, amely dohánypor a dohányárúgyártás során eltört dohányból adódik. A részecskék lehetnek a dohányból származó levél-, szár- és egyéb részecskék.

Amint a találmány lényegének ismertetéséből kitűnik, az itt leírt eljárással készített rekonstruált dohánylevél jobb minősé9 gű és fennmaradási tulajdonságú, mint a szakmában már ismert módon készült rekonstruált dohánylevelek, lapok.

Hivatkozással az 1. ábrára, a jelenlegi eljárásnál dohányport használnak, amely szárazon van megőrölve olyan finomságúra (ez azt jelenti, hogy a részecskék 400 mesh-nél, azaz kb. 32 mikronnál kisebbek), hogy magasabb teljes szilárdanyagtartalommal bíró dohányzagyot érnek el, igy a zagy megtartja azt a dohányzagy-viszkozitást, mint a múltban. Az 1. ábra mutajta, hogy amint a dohányrészek mérete csökken, úgy a zagy viszkozitása is csökken egy adott szilárdanyag—tartalmú zagy értékig. Ezen kívül a finomra őrölt dohánypor használata javítja a rekonstruált dohánylemez, levél homogenitását, miközben növekszik a dohánytöltelék hossza, amit ebből készíteni lehet.

Továbbá, a zagy és végezetül a belőle készült levél dohánytartalma kb. 80%-90%; a visszamaradó 10-20% kötőanyagból, nedvesítőbői, tartósítokból és illat- ill. aromaanyagokból áll, ami felülmúlja a korábban készült rekonstruált dozánylevelekben található dohánytartalmat. Ugyancsak előnyös az, hogy a találmány szerinti eljárással készült rekonstruált dohánylevél-gyártás viszonylag könnyen megkezdhető és abbahagyható, összehasonlítva a szakmában előzőleg javasolt eljárásokkal, amelyek gyakran tartalmaztak egy háromórás zagyérlelést az öntési műveletet megelőzően.

Rátérve a 2. ábrára, azon a találmány szerinti eljárás blokkvázlatát látjuk. A száraz betáplált alapanyag, előnyösen dohánypor egy őrlőgépbe kerül, ahol szárazon őröljük és szitáljuk a kívánt méreteloszlásig. A megőrölt dohányport egy vizes közeggel hozzuk érintkezésbe, amely tartalmazhat kötőanyagokat, nedvesitőszereket, illatosítószereket, stb.; ezt a műveletet egy nagy ···· ·· · ·· ···· ·· t ···. · * .·

...... í

- 10 nyírású keverőben végezzük és kialakítunk egy dohányzagyot. Egy másik változatnál, amint azt a 2a ábra mutatja, a száraz kötőanyagot összekeverjük a száraz dohányporral, mielőtt azt a vizes közeggel összekeverjük. A keverést követően a dohányzagyot levegőtlenítjük, mielőtt lemezt, ill. lapot öntünk belőle egy alátámasztó készüléken. A rekonstruált dohánylemezt ezután szárítjuk és levesszük az alátámasztó készülékről. Az elkészült lemezt ezután azonos módon vágjuk fel, mint a teljes dohánylemezeket, hogy előállítsuk a dohánytölteléket, ami most már alkalmas cigaretták és más dohányárúk készítéséhez.

Annak érdekében, hogy a jelen találmány szerinti rekonstruált dohánylapot, -lemezt készíthessük, először egy vizes dohányzagyot kell létrehozni. Ez a zagy tartalmaz egyrészt dohányport, másrészt kötőanyagot és vizes közeget. Ezen túlmenően a zagy tartalmazhat még a dohányt tartósító hatóanyagot is. A zagy összetevőit előnyösen összekeverjük egy hulladék-nyersanyagkeverőben, majd nyírásnak tesszük ki egy nagy nyíróhatású keverőben. Ezt követően a zagyot ráöntjük egy mozgó, végtelenített szállítószalagra. Az így kiöntött zagy áthalad egy szárítóberendezésen, így eltávolítjuk belőle a nedvességet, úgyhogy kialakul a rekonstruált dohánylemez. Végezetül a lemezt eltávolítjuk a szállítószalagról valamilyen éles eszköz segítségével, mint például egy simítókés-pengével. Az eltávolítást megkönnyíthetjük azáltal, hogy a lemezt a pengével való leválasztást megelőzően benedvesítjük.

A találmány egy másik jellegzetessége értelmében a levegőt, ami a zagyba bekeveredett, eltávolítjuk, mielőtt a zagyot ráöntenénk a szállítószalagra.

Méginkább jellegzetes az, hogy a találmány szerinti rekonstruált dohánylemezeket úgy készíthetjük, hogy a csökkentett részecskeméretű dohányport egy kötőanyaggal kombináljuk egy vizes közegben, s így hozzuk létre a zagyot. A zagyot előállíthatjuk a tételenkénti módszerrel, vagy folyamatos módon, aholis a dohányport a kötőanyaggal egy nagy nyíróhatású keverőberendezésben keverjük a vízbe. Ilyen berendezés a Waring of Waring, Connecticut cég Waring Blender berendezése, vagy a Cowles of Moorehouse, California cég által gyártott Cowles Dissolver berendezés. A legelőnyösebb azonban ha egy finomító készülék - hengerpár - nyer alkalmazást ahhoz, hogy a zagyra erős nyírást fejtsünk ki. Nedvesítőszereket is adhatunk a zagyhoz annak érdekében, hogy biztosítsuk a dohány flexibilitásának, hajlékonyságának megtartását. Kívánság esetén olyan hatóanyagokat is adagolhatunk a zagyba, amelyek tartósítják a dohány minőségét, s ezáltal közreműködnek a gombák kifejlődésének megelőzésében.

Jóllehet bármilyen fajtájú dohányból származó dohányport alkalmazhatunk, bizonyos fajtájú dohánypor-melléktermékek előnyösek. Különösen előnyösek a következő dohányvariánsokból származó részecskék: légáramban kezelt (Flue-Cured); Turkish; Burley, Virginia; Maryland; Orientál, vagy ezek valamilyen kombinációja.

A dohányszemcsék méretét azzal a hatással kapcsolatban vizsgáltuk, amit a fennmaradási fokra kifejt. A jelen találmány értelmében a csökkentett részecskeméret hasznos, mivel hatására csökken a dohányzagy viszkozitása, s emellett lehetővé teszi a zagy teljes szilárdanyag-tartalmának növekedését anélkül, hogy alapvetően megváltozna a zagy megkívánt viszkozitása. A zagy megnövelt szilárdanyag-tartalma csökkenti az eljárás szárítási igényét, terhelését.

Ezen túlmenően a kisebb dohányszemcse méret választásával kevesebb kötőanyagra van szükség az előzőekben leírt rekonstruált dohánylemezek kialakításához. Például az olyan dohánylemezek, melyeket kb. 120 mesh (szitanyílás-méret egysége) értékű dohányporból és kb. 10 rész pektinből készítettünk, lényegileg egyenértékűek minőség és fennmaradás tekintetében az olyan rekonstruált dohánylemezekkel, melyek kb. 400 mesh-értékű dohányporból és kb. 4 rész pektinből készültek. Az itt kiválasztott pektin a találmánnyal azonos pektin lehet. A kevesebb kötőnyag használata lehetővé teszi nagyobb dohánymennyiség alkalmazását a dohánylemezek, -lapok előállításával kapcsolatban. Ilyen módon az aroma- és illatjellemzők közelebb lesznek a rekonstruált dohánylapoknál a teljes dohánylevéléhez.

Anélkül, hogy elmélethez kívánnánk kötni magunkat, meg vagyunk győződve arról, hogy a dohánypornak száraz őrlés útján finomabb szemcseméretűvé való alakításával a dohányban lévő pektint hatékonyabban és teljesen ki lehet oldani, nagyobb gyorsasággal. Ebből a tekintetből a szemcseméret csökkentése arra irányul, hogy lehetővé váljon a gyorsabb, rövidebb öntési idő, amikor érintkeztetjük az anyagot diammónium foszfáttal (DAP) és ammóniával, a kisebb mesh-értékű dohánypor nagyobb felületi területe miatt. Továbbá a magasabb össz-szárazanyagtartalom csökkenti azon időtartamot is, ami szükséges a lemezek szárításához, ami azután egy hatékonyabb és kedvezőbb költségű e¹ ‘ rásban nyilvánul meg, a rekonstruált dohánylemezek '

A találmány szerinti rekonstruált dohány, használt dohánypor alkalmas átlagos szemesemére mesh közötti határon belül vagy még ennél is nagyobb meshértékkel (azaz még kisebb szemcsermérettel) választhatjuk meg. Azonban a kb. 120 mesh értékű dohányszemcse nagyság az előnyös. Ez a szemcseméret kompromisszumot jelent a még finomabb meshértékek által nyújtott előnyök, valamint az ilyen finomságú részecskék előállítási költségei között.

Azon túlmenően, hogy a találmány szerinti eljárásnál használatos dohánypor mesh-értékeinek szabályozása, ill. ellenőrzése megtörténik, az is előnyt jelent, ha olyan kötőanyagot adunk hozzá, mint valamilyen, az előzőekben ismertetett ragasztógumik vagy pektinek, avagy az olyan kötőanyagot, amelyet magából a dohányból oldunk ki (például a dohánypektin), annak biztosítására, hogy a dohánypor lényegileg diszpergált állapotban marad a rekonstruált dohánylemezen belül. A gumik írásbeli szemléjéhez lásd a Gums And Stabilizers Fór The Food Industry (G.O. Phillip et al. eds. 1988); Whistler, industrial Gums: Polysaccharides And Their Derivates (Whistler, Ipari gumik: Poliszaharidok és azok származékai) Akadémia Nyomda (2. kiadás, 1973); és Lawrence, Natural Gums Fór Edible Purposes (Lawrence Természetes gumik táplálkozási célokra) Noyes Data Corp. 1976.

Különféle gumikat és pektineket használtak már kötőanyagként a rekonstruált dohánylemezekben, elősegítendő a lemezek egységének érintetlenül tartását. Jóllehet bármilyen kötőanyag alkalmazható, mégis az előnyös kötőanyagok a természetes pektinek, mint a gyümölcs-, citrom- vagy dohánypektinek; a guar-gumik, mint az oxietil guar és oxipropil guar; a carrubium-gumik, mint az oxietil- és oxipropil-carrubium-gumi; alginát; keményítők, mint a modifikált vagy derivált - módosított vagy leszármaztatott keményítők; cellulózok, mint a metil, etil, etilhidroximetil- és karboximetil-cellulózok; tamarind gumi; dextrán; pullalon; konjac por; xantán gumi és hasonlók. A találmány esetében különösen ajánlott, előnyös kötőanyagok a pektin és a guar.

A pektinek általánosan higroszkópos hatóanyagként ismeretesek, amelyek megkönnyítik a nedvesség visszatartását. A kb. 10% citrompektin, mint kötőanyag hatása a különböző mesh-értéku dohánypor-részecskékkel kombinálva az 1. táblázatban érzékelhető:

1. Táblázat

A dohányszemcse-méret hatása kb.

10% citrompektinnel

A dohánypor Szakítószimérete lárdság mesh (N/m; KG/in)

Nyúlás (%)

TEA x 10³(MN/m³;

kg/in/in²)

Lemez faj tömeg (g/ml); gms/cc

120	420 ;	: 1.1	2,1	13 ;	21	0,54
200	620 ;	: 1.6	2,2	20 ;	: 33	0,85
400	730 ;	: 1.9	2,8	30 ;	: 50	1,04

A TEA-értékek 130 g/m² (12 g/ft²)-es lemezre vonatkoznak.

A zagyot az öntés előtt vákuum alá helyeztük, a benne lévő levegő eltávolítására.

A dohányport és a kötőanyagot előnyösen az 50:1 és 10:1 tömegarányban alkalmaztuk. Ezt az arányt egy kissé el lehet tolni, a dohányrészecskék méretétől és a találmány szerinti rekonstruált dohánylemezek gyártásához kiválasztott dohányfajtától függően. A dohányzagyban lévő citrompektin különféle százalékának az öntés előtt levegőtlenített zagyokból készült rekonstruált dozánylemezek tulajdonságaira való hatását a 2. táblázat szemlélteti.

2. Táblázat

	A citrom hatása (400	mesh-értékű dohánynál)
Pektin (%)	Szakítószilárdság (N/m; kg/in)	Nyúlás (%)	TEA x 10³(MN/m³; kg/in/in²)	Lemez faj tömeg (g/ml; gms/cc)
4	500 ; 1,3	2,1	16 ; 27	0,75
6	660 ; 1,7	2,6	23 ; 39	0,88
8	770 ; 2,0	4,0	51 ; 86	1,06

A TEA-értékek 130 g/m³ (12 g/ft²)-es lemezre vonatkoznak.

Kötőanyagként előnyösen alkalmazható pektin a dohánypektin, amit magából a dohányból lehet kioldani.

Az ilyen kioldás gyakran, de nem mindig fokozható kémiai oldószerek hozzáadásával. Például a DAP és ammónia hozzáadása bizonyítottan előnyös eredményeket szolgáltat.

Előnyös az, ha a zagy pH-ját kb. 9-en tartjuk, ha megából a dohányból felszabadított dohánypektint alkalmazunk kötőanyagként. Ammónia vagy más alkalmas szerves lúg használható a zagy pH-jának emeléséhez. Ezenkívül kedvező az is, ha a zagyot 1/4 órától kb. 3 óra hosszáig előérleljük, elősegítve hogy a pektin kielégítő mértékig felszabaduljon a dohányból.

Ha nem dohánypektint vagy guargumit használunk kötőanyagként, akkor előnyös ha a zagy pH-ja enyhén savas, 5 és 6 közötti. Nem szükséges a zagy érlelése, ha a kiválasztott kötőanyag nem a dohányból kioldott dohánypektin.

Előnyös, ha a kötőanyagot kb. 25°C (80°F) hőfokról kb. 85°C (180°F) hőfokra melegítjük, mielőtt a zagyot lemezzé öntjük. Legelőnyösebb, ha a kötőanyagot még a zagyban kb. 15°C-ről (60°F) kb. 95°C-ra (200°F) melegítjük fel.

Egy további előnyös megvalósításnál egy kötőanyagot - például guar, pektin vagy az előzőekben említett másik kötőanyagok valamelyike - kombinálunk egy pektin-oldó hatóanyaggal - például a DAP és ammónia, vagy más, már említett oldószer -. Ezen alkotók relatív mennyiségének a zagyban való változtatásával a rekonstruált dohánylemez egyedi tulajdonságait be lehet állítatni arra a szintre, amely a valamelyik komponens egyedüli használatával készült lemezek között van.

Ezen kívül a dohányzagy készítéséhez használt víz lehet kemény- vagy lágyvíz, figyelemmel az alkalmazott kötőanyagra. Ez azt jelenti, hogy ha kötőnyagként dohánypektint választunk, akkor lágyvíz alkalmazása előnyös, hogy minimálisra csökkentsük vagy elkerüljük a kalciumfoszfát képződését, ha DAP-oldatot készítünk.

A találmány szerinti átlagos részecskemérethez igazodó dohányport bármelyik ismert dohánytermékgyártó eljárásból megkaphatjuk, mint ezen eljárásokkal velejáró mellékterméket. Ebben a tekintetben a dohánypor-részecskék méretét a találmány értelmében bármely eljárással végezhetjük, amelyik általában alkalmas részecskék aprítására, őrlésére. Mégis ezen őrlési technikák közül előnyös az ütközéses és a hengerszékes őrlés. Az ezen módszerekkel nyert részecskeméret százalékos eloszlását a 3. táblázat tartalmazza.

. Táblázat

Az ütközéses, valamint a hengerszékes őrlésből adódó részecskeméret-eloszlás mesh átlagos részecsőrlőgép típusa keméret (μ) hengerszékes (%) ; ütközéses (%)

60	375	8	0
120	187	22	14
200	100	18	19
400	56	28	27
>400	25	24	40
Közepes
részecske-
méret (μ)		110	70
Relatív részecs-
ke szám/lb (kg)		2 (4)	8 (18)

Annak érdekében, hogy szűkítsük a mérethatárokat a találmány szerinti eljárásban használt dohánypor-részecskéknél, olyan technikát lehet alkalmazni, amely képes megkülönböztetni a különféle részecskeméreteket. Minden berendezés vagy technika használható, amely rendelkezik ezen követelmény kielégítésére szolgáló képességgel, azonban mégis az Alpine Sieve Tester (ezt Németországban gyártják) előnyös a kb. 120 mesh és 400 mesh (vagy ennél magasabb értékű) átlagos részecskeméret előállításához, ill. eléréséhez.

Ugyancsak, előnyös a magas mesh-értékű dohánypor használata, éspedig különösen a lényegileg egyenletes részecskeméretek esetében, mind az ilyen részecskeméret biztosítja a zagyban a gyors és teljes reakciót a dohánypor és a kötőanyag között. A 120 mesh, a 200 mesh és a 400 mesh értékű dohányporból gyártott dohánylapok, ill. lemezek a 4. táblázatban közölt jellemzőket mutatják.

4. Táblázat

A dohány mesh-méretének hatása (dohánypektin, DAP és ammónia által kioldva)

Dohány	Szakító-	Nyúlás	TEA x 10³	Lemez faj-
mesh-	szilárdság	(%)	(MN/m³;	tömeg
méret	(N/m; kg/in)		kg/in/in²)	(g/ml)
120	350 ; 0,9	4,7	21 ; 35	0,82
200	390 ; 1,0	4,4	23 ; 39	0,90
400	350 ; 0,9	4,5	23 ; 39	1, 07
A TEA-	értékek 130 g/m²	(12g/ft²)	lemezre vonatkoznak

A zagyot öntés előtt vákuum hatása alá helyeztük.

A 4. táblázatban (és az 1. táblázatban) bemutatott adatok alapján látható, hogy a kisebb részecskeméretű dohánypor magasabb fennmaradási jellemző-értékeket ad a találmány szerinti rekonstruált dohánylemeznek, a megnövekedett kémiai kölcsönhatás következtében, ami a részecskék és a kötőanyag között feltételezhetően létrejön. Ilymódon, ezen kémiai kölcsönhatások - dohánypektin esetében a dohánypor és a DAP/ammónia kombináció között feltehetően megkönnyíti a pektin kioldását a dohányporból. Másik változatnál, amikor a zagyhoz adott kötőanyag nem dohánypektin, még gyorsabb, hevesebb és hatékonyabb kölcsönhatás jön létre, a csökkentett részecskeméretből adódó nagyobb felületi terület miatt.

A találmány egyik foganatosítási módjánál egy nedvesítőszert is adhatunk a dohányzagyhoz, hogy kihasználjuk azok jól ismert képességét, mellyel lágyítóként hatnak. Bármelyik nedvesítőszert használhatjuk, azonban a glikolok - mint a glicerin, propilénglikol és hasonlók - előnyösen alkalmazhatók a találmány szerinti eljáráshoz. Ezenkívül olyan szerek, melyek a dohány tartósítására használatosak - mint például a propionátok, karbonátok, benzoátok és hasonlók - szintén alkalmazhatók a találmány szerinti rekonstruált dohánylemezekben fungicidként és oxidációgátlóként. Ezen szerek közül is előnyös a káliumszorbát.

A zagy elkészítése során előnyös, ha biztosítjuk, hogy a teljes szilárdanyagtartalom 15% és 30% között van, még előnyösebben a 17% és 25% közé esik. Ezen előnyös részből a teljes szilárdanyagtartalom 80% ~ 90% dohány kell legyen annak érdekében, hogy jobb minőségű rekonstruált dohánylemezt kapjunk, tökéletesített íz-jellemzőkkel. Amint ezt az előzőekben jeleztük, a zagyot előállíthatjuk adagonként! - azaz szakaszos - eljárással, vagy folyamatosa^ tudomásul véve a szilárdanyagtartalom említett mértékét.

A dohányzagy kialakításához kis dohányrészecskék - előnyösen 60 és 400 mesh közötti mérettel - használhatók fel. A zagyban visszatartott levegőt el lehet távolítani, mielőtt a zagyból kiváló minőségű rekonstruált - azaz mesterségesen előállított 20 dohánylemezeket készítenénk, öntés segítségével. Ez azt jelenti, hogy a lemezek azonos, egyenletes vastagságúak, minimális észlelhető gödröcskékkel.

Az 5. táblázatban a dohányzagyból az öntést megelőzően eltávolított levegő befolyását láthatjuk. A próbalemezek öntéséhez használt zagyokat kb. 391 higany mm nagyságú vákuum alá helyeztük az öntést megelőzően. A kontrol-lemezeknél nem alkalmaztunk vákuumot.

5. Táblázat

A levegő zagyból való eltávolításának hatása (10% citrompektin)

Dohánypor mesh-ér- téke	Szakítószilárdság (N/m; kg/in)	Nyúlás (%)	TEA X 10³(MN/m³; kg/in/in²)	Lemez faj tömeg (g/ml)
200
kontrol	540 ; 1,4	1,7	13 ; 22	0,84
próba (teszt)	730 ; 1,9	2,7	27 ; 4 5	0,86

400

kontrol	730	; 1,9	2,1	22 ;	38	0,98
próba (teszt)	730	; 1,9	3,6	38 ;	63	1,11

A találmány értelmében a dohányzagyot önthetjük, vagy extrudálhatjuk egy alátámasztó felületre. Ez az alátámasztó, ill.

hordozófelület sokféle lehet, azonban előnyös a folyamatos, rozsdamentes acélszalag. Minden esetben, a találmány egyik foganatosítási módja értelmében a zagynak az alátámasztó felületre juttatása előtt a zagyban visszamaradt levegőt eltávolítjuk abból.

Számos berendezést, eszközt vagy technikát használhatunk a zagyban lévő levegő gyakorlatilag teljes eltávolításához, mielőtt zagyból dohánylemezt öntenénk vagy hengerelnénk. Különösen előnyös berendezés erre a célra a Cornell Machine Company of Springfield, New Jersey cég által gyártott Versator. Ezzel a Versatorral vákuumot alkalmazhatunk az edényre a zagy-kialakító lépés és a zagy-öntő lépés között, éspedig 500 hg/mm (20 inch) és 760 hgmm (30 inch) értékre csökkentett nyomással.

Ezen túlmenően, mivel a többféle kötőanyag, amely alkalmas a rekonstruált dohánylemezek gyártásánál, hajlamos lehet a hidrolízisre az erősen megemelt hőmérsékleteknél, ezért előnyös, ha a zagynak az alátámasztó szalagra való öntésekor a hőmérséklet 25°C (80°F) és 95°C (200°F) között van. Különösen kedvező, ha ez a hőmérséklet kb. 85°C (180°F) értékű. Az említett előnyös értékek közötti hőmérsékleten történő öntéssel a zagy viszkozitása csökken és ezáltal - mint ezt már ismertettük - megnövelt összszilárdanyagtartalom érhető el a zagynál, azonos viszkozitás! érték mellett.

A találmány egy másik vonatkozásában létrehoztunk egy, a 3. ábrán bemutatott készüléket, aminek segítségével mérni lehet azt a levegőmennyiséget, amit el kell távolítani a zagyból. Ez a mennyiség változni fog annak a vákuumnak mértékétől függően, amit az edényre hatni engedünk, valamint azon idő hossza szerint, ameddig ezt a vákuumot alkalmazzuk. A mérés elvégzéséhez ismert zagytömeget - 15 és 20 gram között - helyezünk el az 1 készülék kitáráit 17 alsó szakaszában, amely egy mágneses 11 keverőrudat tartalmaz. Tetszés szerinti előre meghatározott zagymennyiséget alkalmazhatunk, természetesen figyelembe véve az 1 készülék kitáráit 17 alsó szakaszának mérethatárait. Az 1 készülék kitáráit 17 alsó szakaszának 16 felső csatlakozásába belenyúlik, ill. belehelyezkedik az 1 készülék 18 felső szakaszának 14 alsó csatlakozása. Ezután a 15 kapcsokat felhelyezzük a 17 alsó szakasz 16 felső csatlakozásának, valamint a 18 felső szakasz 14 alsó csatlakozásának egyesítési helye közé úgy, hogy ilymódon a 18 felső szakasz és a 17 alsó szakasz össze van kapcsolva. Az 1 készülék 13 kalibrált szakaszát - ahol a kalibrálás milliméterben vagy más, alkalmas térfogategységekben történhet - megtöltjük egy környezeti hőmérsékletű, előnyösen kis viszkozitású folyadékkal, pl. vízzel anélkül, hogy felkavarnánk a zagyot, éspedig az 1 készülék tetején lévő 12 nyíláson keresztül, az 1 készülék 13 kalibrált szakaszának valamely szintjéig, azonban előnyösen a 13 kalibrált szakasz 2-estől a 3-as osztásáig terjedően. Jóllehet minden olyan folyadék szóba jöhet, ami nem lép reakcióba a dohányzaggyal, azonban előnyös egy kis viszkozitású folyadék alkalmazása szemben a nagyobb viszkozitású folyadékokkal, mivel a nagyobb viszkozitású folyadék hosszabb időt igényel a magával vitt levegőtől való mentesítéshez, a gáztalanításhoz.

Amint a folyadékot bejuttattuk és a folyadékszintnek az 1 készülék 13 kalibrált szakaszán megfelelő jelzést feljegyeztük, elindítjuk a 10 mágneses keverőt és elkezdjük a zagy lassú keverését. Ezt folytatjuk kb. 5 perctől 15 percig terjedő ideig, vagy addig, amíg a zagy feloldódik, ill. homogénné válik. Ezután a 10 mágneses keverőt leállítjuk, hogy lehetővé váljon a rendszer egyensúlyba jutása. Ezen a módon a zagymintában fogvatartott levegő mennyiségét meghatározhatjuk, ha kivonjuk azon új szintértéket, amelyet az 1 készülék 13 kalibrált szakaszán a folyadék elért, abból az értékből, amit kezdetben leolvastunk.

Az így kapott értékeket mármost a következő képlet szerint használhatjuk a dohányzagy levegőtartalmának meghatározására, ml levegő/kg zagy dimenzióban kifejezve.:

Leolvasott kezdeti térfogat (ml) - leolvasott végtérfogat (ml) x 1000 zagy-tömeg (g)

A zagyban lévő levegőtartalom meghatározása a teszt-periódus során lehetővé teszi, hogy a munkás jól informált módon megítélje a korábbi kísérletek alapján a zagy által tartalmazott levegő mennyiségét és azt, hogy miként fogja a zagyban fogvatartott levegő befolyásolni a kialakított lemez fennmaradási (túlélési) képességét. Ezért előnyös az ilyen mérések elvégzése a rekonstruált - azaz dohányporból készített - dohánylemezek gyártása közben annak érdekében, hogy a legjobb minőségű és fennmaradóképességű lemezeket készíthessünk, ami lehetővé teszi a különféle paramétereket és összetevőket.

Miután a zagyból eltávolítottuk a levegőt, a most már gyakorlatilag levegőmentes zagyot rá lehet önteni az alátámasztó, ill. hordozó készülékre, ami például rozsdamentes acélszalag lehet. Az a hőmérséklet, amelyen az öntött zagyot szárítani kell, a kb. 95°C (200°F) és 370°C (700°F) közötti tartományban van,

- 24 azonban a kb. 100°C (212°F) és 315°C (600°F) közötti értékek az előnyösek. Az acélszalag kb. 30 m/perc (400 láb/perc) és 150 m/perc (500 láb/perc) közötti sebességgel halad, de a jellegzetes műveleti sebesség kb. 120 m/perc (400 láb/perc) nagyságú. Az öntést követően a lemezt szárítani kell, hogy eltávolítsuk a zagyban alkalmazott vizes közeget.

A frissen öntött zagy szárítása rekonstruált dohánylemezek kialakításához valamely hagyományos módon történhet, azonban előnyös a gáztüzeléses szárító vagy a gőzhevítéses szalag alkalmazása .

Mivel a dohányzagyban a leírtak szerint nagyobb összszilárdanyagtartalom érhető el, így csökken a zagyban jelenlévő vizes közeg mennyisége. Ilymódon a találmány szerinti rekonstruált dohánylemezek sokkal gyorsabban száríthatok. A lemezeket 14% és 18% OV szintig kell szárítani, de előnyös a 16% OV érték. Ugyancsak előnyös, hogy a lemezeket akkor távolítjuk el a szalagról, ha kb. 25% és 40% OV értékre szárítottuk.

A lemezek eltávolítását követően a szalagot kb. 10%-os citromsavval kezeljük, hogy leoldjuk a szalagon visszamaradt lerakódásokat. Ezeket a lerakódásokat, melyek a citromsavas kezelés után lágy filmként vannak jelen, a szalag haladásával ellentétes irányban forgó kefével lazítjuk fel, majd vízzel mossuk le a szalagról. A szalagot szárazra töröljük, majd egy oldószerrel kezeljük, mint a lecitin, úgyhogy most már készen áll a további használathoz és a lemezek eltávolítása ezután könnyebbé válik.

A találmány szerinti rekonstruált dohánylemezeket kb. 50 mm (2 hüvelyk) és 150 mm (6 hüvelyk) közötti oldalhosszúságú négyze25 tekre vághatjuk egy vágókészülék segítségével, miután eltávolítottuk azokat a rozsdamentes acélszalagról. Bármely vágókészüléket alkalmazhatjuk, azonban előnyös az ún. zegzugos vágókészülék. Ugyancsak előnyős, ha kb. 100 mm (4 hüvelyk) oldalhosszúságú négyzeteket készítünk, úgy hogy összekeverhetők a vágott leveles dohánnyal, mielőtt elkészítenénk a dohánytölteléket.

Amint azt a 6. táblázatból láthatjuk, a jelen találmány szerinti eljárással készült rekonstruált dohánylemezek sokkal jobb jellemzőket mutatnak, mint a hagyományos eljárással készített rekonstruált dohánylemezek, melyeket a 6. táblázatban kontrolként közlünk, a kiválasztott négy dohányrészecskeméret bármelyike esetén.

Ugyanazt a zagyot használtuk mind a kontrol, mind a tesztlemezek gyártásához, adott részecskeméret esetén, mint ezt a 6. táblázatban jeleztük, azzal a kivétellel, hogy kb. 380 higanymilliméter (15 hüvelyk) mértékű vákuumot alkalmazunk a zagy levegőtlenítéséhez, mielőtt a tesztlemezeket öntenénk. Azon nehézségek miatt, amit a zagyok laboratóriumban történő reprodukálása jelent, egy adott tesztlemezhez tartozó adatokat csak az ő kontroljukhoz kell hasonlítani, de nem kell összevetni más tesztekből származó adatokkal.

. táblázat

A zagyban elnyelt levegő eltávolításának hatása a rekontruált dohánylemezekre, különféle mesh-értékű dohány esetében (dohánypektin, DAP és ammónia által kioldva) mesh *

	Kontrol	teszt	%
Levegő a zagyban (ml/kg)	21	7	-67
Ammónia a zagyban (%)	0,62	0,62	-
Lemez tömege (g/m²; g/ft²)	115 ; 10,7	117 ; 10,9	-
Lemez vastagsága (mm; 1/1000)	0,14 ; 5,7	0,13 ; 5,1	-10
Egyensúlyi OV (%)	14,9	14,0	-
Szakítószilárdság (N/m; kg/in)	290 ; 0,74	398 ; 1,03	+ 39
Nyúlás (%)	3,6	3,6	0
TEA (MN/m^; kg/in/in² xlOOO)	14 ; 24	20 ; 34	+ 42
		120 mesh *
	Kontrol	teszt	%
Levegő a zagyban (ml/kg)	32	17	-47
Ammónia a zagyban (%)	0,72	0,72	-
Lemez tömege (g/m²; g/ft²)	120 ; 11,2	118 ; 11,0	-
Lemez vastagsága (mm; 1/1000)	0,12 ; 4,8	0,11 ; 4,3	-
Egyensúlyi OV (%) _w	17,4	16, 1	-
Szakítószilárdság (N/m; kg/in)	230 ; 0,59	330 ; 0,86	+ 46
Nyúlás (%)	1,4	1,9	+ 36
TEA (MN/m^; kg/in/in² xlOOO)	5 ; 8	9 ; 15	+ 88

200 mesh * .· · ··· ··«· .. ....

* ··· * _β* « . . .* ··· ’·· » ..., ,

	Kontrol	teszt	%
Levegő a zagyban (ml/kg)	22		10	-54
Ammónia a zagyban (%)	0,	67	0,66	-
Lemez tömege (g/m²; g/ft²)	110 ;	10,2	114 ; 10,6	-
Lemez vastagsága (mm; 1/1000)	0,11 ;	4,4	0,11 ; 4,3	-
Egyensúlyi OV (%)	15,8		16,4	-
Szakítószilárdság (N/m; kg/in)	320 ;	0,8	432 ; 1,12	+ 37
Nyúlás (%)	2,0		3,0	+ 50
TEA (MN/m³; kg/in/in² X1000)	9 ;	15	19 ; 32	+ 113

400 mesh **

	Kontrol	teszt	%
Levegő a zagyban (ml/kg)	30		10	-67
Ammónia a zagyban (%)	0 , 69		0,68	-
Lemez tömege (g/m²; g/ft²)	100 ;	9,6	110 ; 10,2	-
Lemez vastagsága (mm; 1/1000)	0,11 ;	4,3	0,1 ; 4,1	-
Egyensúlyi OV (%)	17,4		16,8	-
Szakítószilárdság (N/m; kg/in)	320 ;	0,82	405 ; 1,05	+ 28
Nyúlás (%)	2,2		3, 5	+ 59
TEA (MN/m³; kg/in/in² xlOOO)	11 ;	19	20 ; 3 3	+ 74

* A zagy 3 órát érlelve öntés előtt ** A zagyot nem. érleltük .: ......: ,·- ··.» • ··· · .

• · .* .· · ··· ··· ♦ ·!·. .

Az előzőekben ismertetett eljárással előállítót rekonstruált - tulajdonképpen mesterséges úton készült - dohánylemezeket egymagukban vagy teljes dohánylevelekkel kombinálva lehet használni cigaretták és egyéb dohányárúk töltelékének létrehozásához. A rekonstruált dohánylemezekkel együttesen alkalmazott teljes, egész dohánylevelek a már előzőekben tárgyalt dohányfajták bármelyikéből választhatók. A találmány szerinti eljárás alkalmas arra, hogy vagy olyan rekonstruált dohánylemezeket, -lapokat állítsunk elő, amelyek az említett dohányválasztékból csak egyet tartalmaznak, vagy változatként olyanokat, melyek a dohányok kombinációját tartalmazzák.

Jóllehet a jelen ismertető leírás rekonstruált dohányból készült lemezekre vonatkozik, azonban azt is tervbe vettük, hogy a találmány jelöli, azaz oltalmi körébe veszi csövek, fóliák, rudak és hasonlók előállítását a rekonstruált dohányból, éspedig folyamatos, vagy szakaszos eljárással. Hasonlóképpen, bármelyik említett rekonstruált dohányalakzat előnyösen használható dohánytöltelék készítéséhez, ha ezen alakzatokat megfelelő eljárásoknak vetjük alá. Ezen túlmenően a jelen találmány azt is tervbe vette, hogy más elszívható kompozíciókat is ugyanígy alakítsunk ki, a találmány szerinti eljráással éspedig olyanokat, melyek a szakterületen jól ismert más, éghető anyagokon alapulnak, beleértve a természetben előforduló, vagy termesztett, leveles növényeket, éspedig akár egyedileg, akár dohánnyal kombináltan.

A találmány értelmében azt is tervbe vettük, hogy más, leveles növények por-részecskéi hasznosak az ismertetett eljárásnál a rekonstruált lemezek vagy más alakzatok gyártásához, amelyek ezen levelek porát tartalmazzák és olyan célt szolgálnak, .: : ·· ···· ·* ....

• ··· · .· • · - .· · ··· ... . , ami nem szükségképpen van összekötve a dohányárú elégési folyamatával .

A következő példák arra szolgálnak, hogy bemutassuk a találmány megvalósítását, de semmiképpen nem korlátozzák a találmány oltalmi körét.

1. példa ( 37. adag)

Olyan zagyot, melynél a dohányrészecskék legalább 95 tömeg%-a átjut egy 120 mesh-értékű szűrőn, egy Warning-keverőgépben előkészítettük, és így kb. 17% tejes szilárdanyag-tartalmú zagyot kaptunk, amely kb. 10 rész citrompektint, kb. 7 rész propilénglikolt és kb. 3,7 rész glicerint tartalmazott, 100 résznyi 120 mesh-értékű dohányporonként, elegendő mennyiségű vízzel, hogy kb. 25% pektin-diszperziót készíthessünk.

A zagy elkészítését követően kb. 380 hgmm (15 hüvelyk) nagyságú vákuumot engedünk hatni a zagyra egy vákuumszivattyú segítségével, kb. 2 perces időtartamon keresztül azért, hogy eltávolítsuk a zagyban visszatartott levegőt, ami többek között a Waring-keverőgép nagy nyíróhatású keveréséből adódott.

A zagyot ezután érlelés nélkül továbbítottuk egy öntőszekrénybe és egy lemezt öntöttünk egy tiszta, rozsdamentes-acél lapra. Ezt a lapot előzetesen lecitinnel kezeltük, hogy megkönnyítsük az öntött lemeznek a lapról való eltávolítását. A frissen öntött lemezt egy gőzszárítókamrában szárítottuk, kb. 3-4 perces időtartamon keresztül, mielőtt leválasztottuk a lapról.

A tesztelési OV-t kb. 14,1%-ban határoztuk meg. Ez a rekonstruált dohánylemez kb. 130 g/m^ (12,0 gm/ft^) faj tömegű volt, a lemezvastagságot kb. 0,22 mm (8,7 mii) és a lemez sűrűségét kb.

0,58 g/ml értékűnek találtuk.

A zagyra ható vákuum alkalmazásával a gödröcskék (pitting)

- amik az ilyen típusú lemezeknél tipikusnak tekinthetők drasztikusan csökkentek. A lemez fizikai minőségét mértük és meghatároztuk, alábbi eredménnyel: szakítószilárdság: 540 N/M (1,4 kg/in); TEA x 10³: 16 MN/m³ (27,0 kg/in/in²); nyúlás: 1,9%.

2. Példa (64. adag)

Az 1. példa szerint elkészített lemez minőségének kiértékelése és összehasonlítása céljából készítettünk egy kb. 17% teljes szilárdanyag-tartalmú dohányzagyot, ugyancsak Waring-keverőgépben, mimellett az 1. példában elmondott összetevőket használtuk. Ezen lemeznél azonban nem alkalmaztunk vákuumot az öntés előtti zagynál. A tesztelési OV-t kb. 14,3%-ban határoztuk meg. Ennél a rekonstruált dohánylemeznél alábbi fizikai jellemzőket találtuk: a lemez tömege 180 g/m² (17,0 gm/ft²); lemezvastagság: 0,33 mm (12,8 mii); lemez sűrűsége (fajtömeg): 0,56 g/ml.

A rekonstruált dohánylemez fizikai minőségét meghatározva azt találtuk, hogy a szakítószilárdság: 413 N/M (1,07 kg/in); TEA x 10³: 9,81 MN/m³ (16,4 kg/in/in²); nyúlás: 1,8%.

3. példa (38. adag)

Waring-keverőgépben dohányzagyot készítettünk, amely kb. 10 rész citrompektint, kb. 3,7 rész glicerint és kb. 7 rész propilén-glikolt tartalmaz 100 rész 400 mesh-értékű dohányhoz, vízben. A zagyban kb. 18% összes szilárdanyagtartalmat határoztunk meg, ahhoz elegendő vízben, hogy kb. 25% pektin-díszperzíót készíthessünk.

Ezt a zagyot kb. 380 hgmm (15 hüvelyk) értékű vákuumhatásának tesszük ki kb. 2 percre annak érdekében, hogy eltávolitsuk a zagyban visszamaradt levegőt. Most a zagyot az 1. példában leirt módon öntjük és szárítjuk. A tesztelési OV-t kb. 15,3%-ban határoztuk meg. A kész lemezek fizikai jellemzői: a lemez tömege 153 g/m² (14,2 gm/ft²); a lemez vastagsága 0,14 mm (5,4 mii); a lemez faj tömege; 1,16 g/ml.

A 400 mesh finomságú dohányrészecskék felhasználásával előállított lemez tökéletesített fizikai minőségű. A lemez mért és meghatározott fizikai minősége: szakítószilárdság (726 N/M (1,88 kg/in); TEA x 10²: 37,5 MN/m² (62,7 kg/in/in²); nyúlás: 3,6%).

4. példa (67. adag)

Waring-keverőgépben olyan dohányzagyot készítettünk, melynél az összetevők és azok részaránya azonos volt a fentebbi 1. példánál alkalmazottakkal. A zagy teljes szilárdanyag-tartalma kb. 19% volt. Az öntés előtt nem alkalmaztunk vákuumot, azonban a zagyot az 1. példában leírtak szerint öntöttük és szárítottuk.

A tesztelési OV-t 14,4%-ban határoztuk meg. A zagyból készített rekonstruált dohánylemez fizikai jellemzőit az alábbiak szerint határoztuk meg: a lemez tömege 142 g/m² (13 gm/ft²); a lemez vastagsága: 0,14 mm (5,7 mii); a lemez faj tömege, sűrűsége: 0,98 g/ml.

A vákuum alkalmazásának elhagyásával markáns csökkenést észleltünk a lemeznek a fennmaradási képesség időtartamát érintő fizikai minőségében. A vákuum alkalmazásának mellőzésével készített lemez jellemzői: szakítószilárdság: 730 N/M (1,9 kg/in);

TEA x 1θ3: 22,3 MN/m·} (37,3 kg/in/in^); a nyúlás pedig: 2,1%.

A találmányt ugyan részletesebben annak előnyös megvalósítási módjaira való utalással mutattuk be, azonban belátható a szakterületen járatos személyek számára, hogy számos változtatás eszközölhető mind a formák, mind a részletek tekintetében anélkül, hogy eltérnénk a találmány szellemiségétől és kilépnénk annak oltalmi köréből.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás rekonstruált dohánylemez gyártására, j e 1 lein e z v e az alábbi eljárási lépésekkel:

a) készítünk egy zagyot, amely 60 mesh és 400 mesh közötti átlagos részecskeméretű dohányport, kötőanyagot és vizes közeget tartalmaz;

b) a zagyot alátámasztó felületre öntjük;

c) az öntött zagyot megszárítjuk, kialakítva egy rekonstruált dohánylemezt; végül

d) eltávolítjuk a rekonstruált dohánylemezt az alátámasztó felületről.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépésben létrehozott zagy tartalmaz még egy nedvesítő- ill. oldószert is.
3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nedvesítőszerként glicerint, propilén-glikolt vagy ezek valamilyen kombinációját alkalmazzuk.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) lépésben létrehozott zagy tartalmaz még egy dohánykonzerváló, tartósító szert is.
5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy dohánytartósitó szerként legalább egy propionátot, karbonátot, benzoátot vagy szorbeált káliumot alkalmazunk.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) műveleti lépés előtt eltávolítjuk a zagyban visszamaradt levegőt.
7. A 6.igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a zagyban visszamaradt levegőt vákuum alkalmazásával távolítjuk el.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) műveleti lépés előtt a kötőanyagot 25°C (80°F) és 85°C (180°F) közötti hőmérsékletre melegítjük fel.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dohánypor dohányszár- és dohánylevélrészeket tartalmaz.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a dohánypor a pácolt (Flue-Cured), a Turkish, a Burley, a Maryland, a Virginia vagy Orientál-típusú dohányok legalább egyikének részecskéit tartalmazza.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy 120 mesh és 200 mesh közötti finomságú átlagos részecskeméretű dohányport alkalmazunk.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kötőanyagként pektint használunk.
13. A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) műveleti lépésben létrehozott zagy tartalmaz még egy pektinoldó-szert is.
14. A 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy pektinoldó-szerként diammónium-foszfátot és ammóniát alkalmazunk.
15. A 12-14. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) műveleti lépsben létrehozott zagy pH-ja kb. 9.
16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kötőanyagként guar-gumit alkalmazunk.
17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) műveleti lépésben létrehozott zagy pH-ja 5 és 9 között van.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy kötőanyagként az alábbiak közül legalább egyet alkalmazunk: gyümölcs-, citrom- vagy dohánypektin, hidroxietil guar-gumi, hidroxipropil-guar-gumi, hidroxietil-carrubium-gumi, hidroxipropil-carrubium-gumi, alginát, keményítő, módosított keményítő, derivált (leszármaztatott) keményítő, metilcellulóz, etilcellulóz, etil-hidroximetil-cellulóz, karboximetil-cellulóz, tamarindus-gumi, dextrán, pullalon, virágpor vagy xantán-gumi.
19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, jellemezve, hogy a b) műveleti lépés előtt a zagyot 1/4-től azzal

3 óra hosszat érleljük.
20. Az

1-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal j ellemezve, hogy a dohányport száraz őrléssel készítjük.
21. Az

1-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal j ellemezve, hogy vizes közegként vizet használunk.
22. Az

1-21. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal j ellemezve, hogy az a) műveleti lépésben létrehozót zagy összszilárdanyag-tartalma 17% és 25% között van.
23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) műveleti lépésben szilárdanyag-tartalma kb. 17%.
24. Az 1-23. igénypontok bármelyike létrehozott zagy összszerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) műveleti lépés keretében a zagyot átvisz szük egy nagy nyíróhatású keverőberendezésen.
25. Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy alátámasztóként rozsdamentes acél szalagot alkalmazunk .
26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az alátmászatót a d) műveleti lépést követően kb. 10%-os citromsavval· kezeljük.
27. Az 1-26. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a b) műveleti lépés előtt az alátámasztót oldószerrel kezeljük.
28. A 27. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oldószerként lecitint alkalmazunk.
29. Az 1-28. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a c) műveleti lépésben légszárító berendezést alkalmazunk.
30. Az 1-28. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a c) műveleti lépésben gőz - szárítóberendezést alkalmazunk.
31. Az 1-30. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) műveleti lépést szakaszosan hajtjuk végre.
32. Az 1-30. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az a) műveleti lépést folyamatosan hajtjuk végre.
33. Rekonstruált dohánylemez, azzal jellemezve, hogy az

1-32. igénypontok bármelyike szerinti eljárás szerint készült.
34. Dohányárú, azzal jellemezve, hogy a 33. igénypont szerinti rekonstruált dohánylemezt tartalmaz.
35. Készülék a dohányzagyban visszamaradt levegőmennyiség meghatározásához, azzal jellemezve, hogy van egy, a dozányzagymintát és egy folyadékközeget befogadó edénye, van továbbá ezen edényben elhelyezett, a dohányzagy-minta és a folyadékközeg összekeverését szolgáló keverőrúdja (11), aholis a készülékben (1) lévő dohányzagy és folyadékközeg térfogata meghatározható a dohányzagy-mintának a folyadékközeggel való keverése előtt és után.
36. A 35.igénypont szerinti készülék, azzal jellemezve, hogy az edénynek van egy, a dohányzagyot befogadó alsó szakasza (17) és egy hosszúkás felső szakasza (18) a dohányzagy és a folyadékközeg térfogatát kijelző kalibrált szakasszal (13).
37. Eljárás a dohányzagyban visszamaradt levegő mennyiségének meghatározására, jellemezve a következő műveleti lépésekkel:

a) ismert tömegű dohányzagyot helyezünk bele az edény alsó szakaszába (17);

b) a zagyot érintkezésbe hozzuk egy vizes közeggel;

c) megmérjük az edényben lévő dohányzagy és a vizes közeg térfogatát és feljegyezzük a leolvasott kiindulási térfogatot;

d) összekeverjük a dohányzagyot a vizes közeggel, s ezáltal létrehozunk egy dohányzagy-vizes közeg oldatot;

e) hagyjuk, hogy a dohányzagy-vizes közeg oldata egyensúlyi helyzetbe jusson;

f) megmérjük a dohányzagy-vizes közeg oldatának térfogatát keverés után és feljegyezzük a leolvasott végső értékeket, végül

g) kiszámítjuk a dohányzagyban visszamaradt levegő mennyiségét a következő képlet szerint:

Leolvasott kezdeti térfogat - leolvasott végső térfogat dohányzagy tömege ··+