HU220260B - Villamos sugárzásforrás és ilyen sugárzásforrást tartalmazó besugárzó rendszer - Google Patents
Villamos sugárzásforrás és ilyen sugárzásforrást tartalmazó besugárzó rendszer Download PDFInfo
- Publication number
- HU220260B HU220260B HU9901298A HUP9901298A HU220260B HU 220260 B HU220260 B HU 220260B HU 9901298 A HU9901298 A HU 9901298A HU P9901298 A HUP9901298 A HU P9901298A HU 220260 B HU220260 B HU 220260B
- Authority
- HU
- Hungary
- Prior art keywords
- radiation source
- discharge
- electrodes
- electrode
- discharges
- Prior art date
Links
- 230000005855 radiation Effects 0.000 title claims description 41
- 230000005684 electric field Effects 0.000 claims description 17
- 230000003321 amplification Effects 0.000 claims description 16
- 238000003199 nucleic acid amplification method Methods 0.000 claims description 16
- 239000003989 dielectric material Substances 0.000 claims description 11
- 238000004904 shortening Methods 0.000 claims description 11
- 239000000203 mixture Substances 0.000 claims description 5
- 239000011521 glass Substances 0.000 claims description 3
- 230000009467 reduction Effects 0.000 claims description 2
- 239000012811 non-conductive material Substances 0.000 claims 1
- 238000009987 spinning Methods 0.000 claims 1
- 239000010410 layer Substances 0.000 description 10
- 229910052751 metal Inorganic materials 0.000 description 8
- 239000002184 metal Substances 0.000 description 8
- 230000000694 effects Effects 0.000 description 5
- 239000004020 conductor Substances 0.000 description 3
- 239000007772 electrode material Substances 0.000 description 3
- 230000002787 reinforcement Effects 0.000 description 3
- 238000000926 separation method Methods 0.000 description 3
- 229910052724 xenon Inorganic materials 0.000 description 3
- FHNFHKCVQCLJFQ-UHFFFAOYSA-N xenon atom Chemical compound [Xe] FHNFHKCVQCLJFQ-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 3
- 229910001477 LaPO4 Inorganic materials 0.000 description 2
- BQCADISMDOOEFD-UHFFFAOYSA-N Silver Chemical compound [Ag] BQCADISMDOOEFD-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 2
- 239000004615 ingredient Substances 0.000 description 2
- 239000004973 liquid crystal related substance Substances 0.000 description 2
- 229910052709 silver Inorganic materials 0.000 description 2
- 239000004332 silver Substances 0.000 description 2
- 230000002123 temporal effect Effects 0.000 description 2
- 229910052782 aluminium Inorganic materials 0.000 description 1
- XAGFODPZIPBFFR-UHFFFAOYSA-N aluminium Chemical compound [Al] XAGFODPZIPBFFR-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 230000015572 biosynthetic process Effects 0.000 description 1
- 239000011247 coating layer Substances 0.000 description 1
- 238000012790 confirmation Methods 0.000 description 1
- 238000010276 construction Methods 0.000 description 1
- 238000010586 diagram Methods 0.000 description 1
- 230000004907 flux Effects 0.000 description 1
- 239000011888 foil Substances 0.000 description 1
- 239000007788 liquid Substances 0.000 description 1
- 230000004807 localization Effects 0.000 description 1
- 239000000463 material Substances 0.000 description 1
- 230000035515 penetration Effects 0.000 description 1
- 238000000206 photolithography Methods 0.000 description 1
- 239000000843 powder Substances 0.000 description 1
- 238000007650 screen-printing Methods 0.000 description 1
- 229910000679 solder Inorganic materials 0.000 description 1
- 238000001228 spectrum Methods 0.000 description 1
- 230000000007 visual effect Effects 0.000 description 1
- XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N water Substances O XLYOFNOQVPJJNP-UHFFFAOYSA-N 0.000 description 1
- 238000009941 weaving Methods 0.000 description 1
Classifications
-
- H—ELECTRICITY
- H01—ELECTRIC ELEMENTS
- H01J—ELECTRIC DISCHARGE TUBES OR DISCHARGE LAMPS
- H01J65/00—Lamps without any electrode inside the vessel; Lamps with at least one main electrode outside the vessel
- H01J65/06—Lamps in which a gas filling is excited to luminesce by radioactive material structurally associated with the lamp, e.g. inside the vessel
-
- H—ELECTRICITY
- H01—ELECTRIC ELEMENTS
- H01J—ELECTRIC DISCHARGE TUBES OR DISCHARGE LAMPS
- H01J65/00—Lamps without any electrode inside the vessel; Lamps with at least one main electrode outside the vessel
- H01J65/04—Lamps in which a gas filling is excited to luminesce by an external electromagnetic field or by external corpuscular radiation, e.g. for indicating plasma display panels
- H01J65/042—Lamps in which a gas filling is excited to luminesce by an external electromagnetic field or by external corpuscular radiation, e.g. for indicating plasma display panels by an external electromagnetic field
- H01J65/046—Lamps in which a gas filling is excited to luminesce by an external electromagnetic field or by external corpuscular radiation, e.g. for indicating plasma display panels by an external electromagnetic field the field being produced by using capacitive means around the vessel
-
- H—ELECTRICITY
- H01—ELECTRIC ELEMENTS
- H01J—ELECTRIC DISCHARGE TUBES OR DISCHARGE LAMPS
- H01J65/00—Lamps without any electrode inside the vessel; Lamps with at least one main electrode outside the vessel
-
- H—ELECTRICITY
- H01—ELECTRIC ELEMENTS
- H01J—ELECTRIC DISCHARGE TUBES OR DISCHARGE LAMPS
- H01J65/00—Lamps without any electrode inside the vessel; Lamps with at least one main electrode outside the vessel
- H01J65/04—Lamps in which a gas filling is excited to luminesce by an external electromagnetic field or by external corpuscular radiation, e.g. for indicating plasma display panels
- H01J65/042—Lamps in which a gas filling is excited to luminesce by an external electromagnetic field or by external corpuscular radiation, e.g. for indicating plasma display panels by an external electromagnetic field
Landscapes
- Physics & Mathematics (AREA)
- Engineering & Computer Science (AREA)
- Plasma & Fusion (AREA)
- Electromagnetism (AREA)
- Vessels And Coating Films For Discharge Lamps (AREA)
- Physical Or Chemical Processes And Apparatus (AREA)
- Gas-Filled Discharge Tubes (AREA)
- Butt Welding And Welding Of Specific Article (AREA)
- Radiation-Therapy Devices (AREA)
- Plasma Technology (AREA)
- Lasers (AREA)
- Circuit Arrangements For Discharge Lamps (AREA)
Description
A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 5 lap ábra)
HU 220 260 Β
A találmány tárgya villamos sugárzásforrás és ilyen sugárzásforrást tartalmazó besugárzó rendszer. A sugárzásforrás dielektromosan gátolt, impulzusüzemű kisüléssel való üzemeltetésre alkalmas, van egy legalább részben átlátszó és gáztöltettel töltött, zárt, vagy gázzal vagy gázkeverékkel átáramlott, nyitott, nem áramvezető anyagú kisülőedénye, valamint vannak elektródjai, és legalább az egyik polaritású elektródokat dielektromos anyag választja el a kisülőedény belsejétől, és az impulzusüzem közben az ellenkező polaritású elektródok között villamos mező jön létre. A besugárzó rendszer sugárzásforrást és feszültségforrást tartalmaz. Ez a feszültségfonás egy sorozat feszültségimpulzust tud szolgáltatni. Az egyes feszültségimpulzusokat szünetidők választják el egymástól. A sugárzásforrás dielektromosan gátolt, impulzusüzemű kisüléssel való üzemeltetésre alkalmas, van egy legalább részben átlátszó és gáztöltettel töltött, zárt, vagy gázzal vagy gázkeverékkel átáramlott, nyitott, nem áramvezető anyagú kisülőedénye, valamint vannak elektródjai, és legalább az egyik polaritású elektródokat dielektromos anyag választja el a kisülőedény belsejétől. Az elektródok a feszültségforrással össze vannak kötve, és az impulzusüzem közben az ellenkező polaritású elektródok között villamos mező jön létre.
Üzemeltetés közben a sugárzásforrás dielektromosan gátolt kisüléssel inkoherens sugárzást bocsát ki. Dielektromosan gátolt kisülés úgy jön létre, hogy a kisülési elrendezésnek a feszültségforrással összekötött egyik vagy mindkét elektródját egy dielektrikum elválasztja a kisülőedény belsejében lévő kisüléstől (egyoldali, illetőleg kétoldalt gátolt kisülés).
Inkoherens sugárzást kibocsátó sugárzásforrásokon itt UV (Ultraviolett=ultraibolya) és IR (7nfrarot=infravörös) sugárzókat, valamint elsősorban látható fényt sugárzó kisülőlámpákat értünk.
Az ilyen jellegű sugárzásforrás a kibocsátott sugárzás színképétől függően általános világításra és segédvilágításra, például lakás- és irodavilágításra, illetőleg kijelzések, például folyadékkristályos kijelzők (LCD-k) háttérvilágítására, közlekedési és forgalomirányítási világításra, valamint ultraibolya besugárzásra, például csírátlanításra vagy a fotolitikában alkalmas.
A találmány a WO 94/23442 számú nemzetközi szabadalmi leírásból és a dielektromosan gátolt kisüléseknek az ebben a szabadalmi leírásban nyilvánosságra hozott üzemmódjából indul ki. Ez az üzemmód feszültségimpulzusok elvben korlátlan sorozatát alkalmazza. Ezeket a feszültségimpulzusokat holtidők vagy szünetidők választják el egymástól. A hasznos sugárzás létrehozásának hatékonysága szempontjából döntőek többek között az impulzusalak, valamint az impulzusidők, illetőleg holtidők időtartamai. Ehhez az üzemmódhoz előnyös módon keskeny, például csíkszerű elektródokat alkalmaznak, amelyek egyoldali vagy kétoldalt dielektromosan gátoltak lehetnek. Ha például két hosszúkás elektród van párhuzamosan egymással szemben, akkor felülnézetben - vagyis merőlegesen arra síkra, amelyben az elektródok el vannak rendezve - számos egyforma, deltához (Δ) hasonló kisülési struktúra jön létre, amelyek egymás mellett, az elektródok mentén sorakoznak és mindig a (pillanatnyi) anód irányában tejednek. Egy kétoldalt dielektromosan gátolt kisülés feszültségimpulzusainak váltakozó polaritása esetén vizuálisan két delta alakú struktúra szuperpozíciója jelenik meg. Mivel ezeket a kisülési struktúrákat előnyös módon a kHz-es tartományban lévő ismétlési frekvenciákkal hozzák létre, ezért a szemlélő csak az emberi szem időbeli felbontásának megfelelő „közepes” kisülési struktúrát érzékel, például egy homokóra alakjában. Az egyes kisülési struktúrák száma többek között a becsatolt villamos teljesítménnyel befolyásolható. Mindenesetre hátrányos, hogy egyes kisülési struktúrák a mindenkori helyüket bizonyos körülmények fennállása esetén az elektródok mentén spontán változtathatják. Ez a sugárzás eloszlásának bizonyos instabilitásához vezet. Ezenkívül a kisülési struktúrák a kisülőedény részterületein is halmozódhatnak, és ennek következtében a teljesítményeloszlás a kisülőedény össztérfogata tekintetében nagyon egyenetlenné válhat.
A szabadalmi irodalomból számos sugárzásforrás ismert váltakozó feszültségű üzemeltetéshez. Az egyes kisülési struktúrák a helyüket itt is spontán módon változtathatják. Ezenkívül azt sem lehet megjósolni, hogy egy egyedi, egyszeres kisülés pontosan melyik helyen fog gyújtani. Az egyszeres kisülések keletkezésének mind térbelileg, mind időbelileg sztochasztikus viselkedése van.
A DE-40 10 809 Al számú szabadalmi irat például nagyteljesítményű sugárzót hoz nyilvánosságra, amelynek egymással párhuzamos, csík, illetőleg huzal alakú elektródjai vannak. Két közvetlenül szomszédos, különböző polaritású elektród mindenkori hosszirányában nincs külön kitüntetett hely a szomszédos helyekhez képest. Ebből következőleg az ezek között az elektródok között gyulladó egyedi kisüléseknek egy szabadságfokuk van a párhuzamos, hosszúkás elektródok egy közös dimenziójának megfelelően.
Az EP 0 254 111 Bl számú szabadalmi iratból ismert egy sugárzó egy első átlátszó és egy második síkszerű elektróddal, például egy fémréteggel. Az átlátszó elektród átlátszó áramvezető rétegként vagy huzalhálóként van megvalósítva. Az első esetben, vagyis amikor két síkszerű elektród áll egymással szemben, az egyedi kisüléseknek következőleg két szabadságfoka van a két elektródfelület mindenkori két dimenziójának megfelelően. A második esetben az egyedi kisülések valahol a huzalháló lánc- vagy vetülékfonalai mentén keletkezhetnek, vagyis még mindig van egy szabadságfokuk.
Végül az EP 0 312 732 Bl számú szabadalmi iratból ismert egy sugárzó két egymással párhuzamos elektróddal, amelyeket egy-egy huzalháló képez. Itt az egyedi kisülések mindenkor a két huzalháló két egymással szemben lévő és egymással párhuzamos lánc- vagy vetülékfonalai mentén keletkezhetnek. Minden egyedi egyszeres kisülésnek ismét egy szabadságfoka van a párhuzamos lánc- vagy vetülékfonalak egy közös dimenziójának megfelelően.
Találmányunk célja az említett hátrányok kiküszöbölése és kisülőedényének össztérfogata tekintetében
HU 220 260 Β egyenletesebb teljesítményeloszlású, valamint stabilabb, elsősorban időben is stabilabb összkisülésű sugárzásforrás kialakítása. A találmány további célja a hasznos sugárzás előállítási hatásfokának javítása.
Találmányunk további célja a fenti sugárzásforrást tartalmazó besugárzó rendszer kialakítása.
Ezt a feladatot a sugárzásforrás tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy legalább az egyik polaritású elektródok és/vagy a dielektromos anyag felépítése révén helyek jönnek létre a villamos mező helyi erősítésére oly módon, hogy az impulzusüzem közben egy vagy több dielektromosan gátolt egyszeres kisülés kizárólag ezeken a helyeken jön létre, és helyenként legfeljebb egy egyszeres kisülés jön létre.
A feladatot a besugárzó rendszer tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy legalább az egyik polaritású elektródok és/vagy a dielektromos anyag felépítése révén helyek jönnek létre a villamos mező helyi erősítésére oly módon, hogy a feszültségforrás üzemeltetése közben egy vagy több dielektromosan gátolt egyszeres kisülés kizárólag ezeken a helyeken jön létre, és helyenként legfeljebb egy egyszeres kisülésjön létre.
A találmánynak az az alapgondolata, hogy a villamos mező számos helyileg határolt erősítése révén célzottan térbelileg preferált indulási pontokat hozunk létre az egyszeres kisülések számára. Az egyszeres kisüléseket mintegy ezeknek a helyi mezőerősítéseknek a helyeire kényszerítjük, és ezek lényegében helyhez kötötten ott maradnak, vagyis már nincs szabadságfokuk arra, hogy kitéqenek egy a közvetlen szomszédságban lévő helyre. Ebből következőleg a kisülés összstruktúrája időben messzemenően stabil. Az egyszeres kisülések konkrét alakjának ekkor csak alárendelt szerepe van. Bár a bevezetőleg említett delta és homokóra alakú egyszeres kisülések a hasznos sugárzás létrehozásának magas hatásfoka miatt különösen alkalmasak, ugyanakkor a találmány nem korlátozódik az így alakított egyszeres kisülésekre.
A helyi mezőerősítésre szolgáló helyeket különböző módon lehet megvalósítani, amint ezt a következő egyszerűsítő megfontolás mutatja. Ha U (t)-vel jelöljük a két, egymástól d távolságban elhelyezett elektródra adott, időben változó feszültséget, akkor az elektródok között ebből közelítőleg E (t)=U (t)/d erősségű villamos mező ered. Az E (t; Γ=η)=υ (t)/d (η) helyi mezőerősítések következőleg úgy valósíthatók meg, hogy a d (r) elektródtávolságot a megfelelő η helyeken helyileg lerövidítjük. Itt i=1,2,3,... n, és n - a mezőerősítések teljes száma.
Ezenkívül az E (r) villamos mezőerősség a kisülőtérben a gátolt elektród(ok) dielektromos rétegének (rétegeinek) kapacitív hatásával befolyásolható. A dielektrikum kapacitív hatása következtében ugyanis az E (r) villamos mezőerősség a kisülőtérben gyengül. A találmány szerinti E (r=r,) helyi mezőerősítések következőleg megvalósíthatóak a dielektromos réteg(ek) megfelelő η helyeken fennálló b (η) (össz)vastagságának helyileg határolt csökkentéseivel és/vagy E (η) dielektromos állandójának (állandóinak) növeléseivel is.
A helyi mezőerősítés helyeit tehát legalább az egyik elektród és/vagy a dielektromos anyag célzott felépítése útján hozzuk létre. A helyek geometriai kiterjedése az adott egyszeres kisülések konkrét méreteihez vannak adaptálva.
„Felépítésen” értendő mind az alak, a struktúra, az anyag, mind a térbeli elrendezés és tájolás.
A Δ d (η) távolságrövidítéseket speciálisan kialakított, illetőleg strukturált elektródokkal valósítjuk meg, amelyek emellett alkalmas módon térbelileg hozzá vannak rendelve egymáshoz. Az elektródkonfiguráció konkrét kivitele a kisülőedény alakjához, illetőleg szimmetriájához van adaptálva. Ezenkívül bipoláris feszültségimpulzusok alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy a különböző polaritású elektródok váltakozva kátédként, illetőleg anódként működnek, következőleg az ideális esetben teljesen egyformán kell kialakítani őket. Unipoláris feszültségimpulzusok alkalmazása esetén ezzel szemben célszerű csak a katódot célzottan strukturálni, illetőleg formálni, mivel a delta alakú egyszeres kisülések „csúcsai” ott indulnak.
Egyenes hasáb alakú vagy felületszerűen sík kisülőedényekhez két vagy több, lényegében hosszúkás elektród alkalmas, amelyek párhuzamosan egymáshoz vannak rendelve. Az elektród találmány szerinti strukturálásának előnyös hatása szempontjából nem játszik szerepet, hogy valamennyi elektród a kisülőedényen kívül vagy belül, az egyik oldalán vagy egymással szemben lévő oldalain van elhelyezve. Csak az a fontos, hogy legalább az egyik polaritású elektródokat (dielektromosan egyoldali gátolt kisülés) vagy mindkét polaritású elektródokat (dielektromosan kétoldalt gátolt kisülés) dielektromos réteg válassza el a kisüléstől.
Legalább az egyik polaritású elektródok az edény síkjában szabályszerű távközökben kiugrásokkal vannak ellátva, amelyek az ellenelektród(ok) irányában úgy nyúlnak ki, hogy előre megadható n számú Δ d (η) távolságrövidítést érünk el, ahol i=1,2,3... n. Alkalmasak például rúd alakú elektródok orrszerű kiugrásokkal vagy cikcakk, valamint téglalap alakok.
A félkör alakú, illetőleg félgömb alakú kiugrások különösen kedvezőek, mivel ebben az esetben a téglalap alakú vagy háromszög alakú formáktól eltérően egyrészt definiáltán a legrövidebb távolság valósul meg, másrészt elkerüljük a nem kívánt csúcshatásokat is.
Az adott elektród kiugrásait, illetőleg kialakításait úgy kell méretezni, hogy egyrészt az ezáltal elért E (η) helyi mezőerősítések eléggé nagyok legyenek ahhoz, hogy egyszeres kisüléseket megbízhatóan a Δ d (η) távolságrövidítéseknek ezen az η helyein hozzanak létre, másrészt a kisülőedénynek az elektródok kiugrásai, illetőleg kialakítása által igénybevett résztérfogata ne legyen használható maguk az egyszeres kisülések által. Ezért abból kiindulva, hogy a lehető legkompaktabb kisülőedényt, illetőleg hatékonyan hasznosított edénytérfogatot hozzuk létre, inkább viszonylag kis távolságrövidítésre kell törekedni. Minden egyedi esetben elfogadható kompromisszumot kell találni.
A Δ d (η) távolságrövidítés és a w átütési távolság közötti jellegzetes arányok az egyszeres kisülések ese3
HU 220 260 Β tén a körülbelül 0,1 és 0,4 közötti tartományban vannak. w effektív átütési távolságon itt az egymással szomszédos, különböző polaritású elektródok között az η helyeken fennálló mindenkori d (η) távolságnak és a dielektrikum b vastagságának különbségét értjük, vagyis w=d (η) - b.
Hengeres kisülőedényekhez különösen alkalmas egy spirál alakú és egy vagy több hosszúkás elektród kombinációja. A spirál alakú elektród előnyös módon központosán tengelyirányban van a kisülőedény belsejében elhelyezve. A hosszúkás elektród, illetőleg elektródok az elektródspirál palástfelületétől előre megadható távolságban, például a kisülőedény hengerpalástjának külső falán van(nak) előnyös módon a henger hossztengelyével párhuzamosan elhelyezve. Ezzel a célzott kialakítással, valamint elektródelrendezéssel számos olyan egymástól elválasztott helyet hozunk létre, amelyeken rövidített elektródtávolságok állnak fenn. A menetmagasság - vagyis az a szakasz, amelyen belül a spirálnak egy teljes körülfordulása végbemegy - előnyös módon körülbelül akkora, mint az egyszeres kisülések maximális harántkiteqedése, ami delta alakú formák esetében a talpszélességnek felel meg, vagy a menetmagasság lehet ennél nagyobb is az egyszeres kisülések átfedésének elkerülése végett.
A DE-41 40 497 számú szabadalmi iratban ugyan már nyilvánosságra hoztak egy nagyteljesítményű sugárzót különösen ultraibolya fényre, spirál alakú belső elektróddal. Ez a belső elektród mindenesetre csak arra szolgál, hogy egy váltakozó feszültségforrás egyik pólusát csatolja egy járulékos osztott kapacitásként működő idomtestre. A váltakozó villamos mező rácsatolását nagy dielektromos állandójú folyadék, előnyös módon ásványmentesített víz (ε=81) támogatja. Ezenkívül az ellenelektród huzalháló alakjában van megvalósítva. Ebből a konfigurációból nem erednek mindenkor helyileg a bevezetésben leírt jellegű egyszeres kisülésekre korlátozott mezőerősítések. Következőleg nem lehetséges megfelelő egyszeres kisüléseknek sem a létrehozása, sem a találmány szerinti elválasztása.
A sugárzásforrásnak egy besugárzó rendszerré való teljessé tétele végett a sugárzásforrás elektródjait váltakozva összekötjük egy impulzusfeszültség-forrás két pólusával. Az impulzusfeszültség-forrás szünetekkel megszakított feszültségimpulzusokat szolgáltat, amint ezt például a WO 94/23442 számú szabadalmi leírás nyilvánosságra hozta.
A találmány további jellemzője az egyszeres kisülések átfedéseinek messzemenő megakadályozása vagy legalábbis korlátozása. Kiderült ugyanis, hogy a hasznos sugárzás létrehozásának hatékonysága az átfedés csökkenésével növekszik. Ugyanakkor viszont az egyszeres kisülések összevonásával, illetőleg átfedésével a kisülőedény terébe becsatolható villamos teljesítmény fokozható. Ezért minden egyedi esetben alkalmas kompromisszumot kell választani a teljesítmény nagysága (erősebb átfedés) és a hatékonyság nagysága (kisebb átfedés) között. A követelményektől függően ekkor vagy a sugárzási teljesítmény abszolút értékét, vagy a sugárzási teljesítmény hatékonyságát, vagyis látható sugárzás esetén a fényáram, illetőleg a fényhasznosítás nagyságát kell erősebben súlyozni.
Ezeknek a szempontoknak az alapján az egyszeres kisülések maximális harántkiteijedésére vonatkoztatott normáltávolság körülbelül 0,5 és 1,5 közötti értéke bizonyult alkalmasnak. A például 0,5,1 és 1,5 normáltávolság azt jelenti, hogy a szomszédos részkisülések középtengelyei maximális harántkiteijedésük felével, egyszeresével, illetőleg másfélszeresével egyenlő távolságban vannak egymástól. Ez megfelel a részkisülések átfedésének, átfedés nélküli érintkezésének, illetőleg egy közzel való elválasztottságának. Elválasztott részkisülések esetén, vagyis akkor, ha a részkisülések között kisülés nélküli rész van, a részkisülések kölcsönös befolyásolása messzemenően kizárható.
Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az
1. ábra impulzusüzemű, dielektromosan egyoldali gátolt kisülést előállító kisülési elrendezés elvi ábrája két egymás mellett elhelyezett elektróddal, az elektródtávolság helyi rövidítéseivel, a
2. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés változata két anóddal és furészfog alakú katóddal, a
3. ábra az 1. ábra szerinti elrendezés további változata két anóddal és lépcső alakú katóddal, a
4. ábra orrszerű nyúlványokkal ellátott katódot tartalmazó lapos sugárzó kiviteli alakja, az
5a. ábra spirál alakú katódot tartalmazó, hengeres kisülőlámpa kiviteli alakja oldalnézetben, az
5b. ábra az 5a. ábra szerinti kisülőlámpa keresztmetszete az A-A metszésvonal szerint, az
5c. ábra az 5a. ábra szerinti kisülőlámpa hosszmetszetének egy része a B-B metszés vonal szerint, a
6a. ábra a fenéklapon elhelyezett elektródokat tartalmazó, találmány szerinti lapos lámpa részben áttört vázlatos felülnézete az elektródtávolság helyi rövidítéseivel, a
6b. ábra a 6a. ábra szerinti lapos lámpa vázlatos oldalnézete.
Az 1. ábra elsősorban a találmány elvének - impulzusüzemű, dielektromosan gátolt kisülés egyszeres kisüléseinek célzott lokalizálása helyi mezőerősítések révén - magyarázatára szolgál, mégpedig egy 1 kisülési elrendezés elektródtávolságának helyi lerövidítései alapján. Ebből a célból az 1. ábrán vázlatosan ábrázoltuk az 1 kisülési elrendezés hosszmetszetét. Az 1 kisülési elrendezés két, egymással párhuzamos és egymástól d távolságban elhelyezett, hosszúkás 2, 3 elektródot tartalmaz. A két, 2, 3 elektród közül az első, 2 elektródot 4 dielektromos réteg választja el a határos, a két, 2, 3 elektród között lévő kisülési tértől. A második, fém 3 elektród ezzel szemben nincs bevonatréteggel ellátva. Ez tehát egy dielektromosan egyoldalt gátolt kisülési elrendezés, amelyet különösen hatékonyan lehet unipoláris feszültségimpulzusokkal üzemeltetni. A polaritás itt úgy van megválasztva, hogy a dielektromosan gátolt
HU 220 260 Β elektród anódként, következőleg a gátolatlan 3 elektród kátédként működik.
A 3 elektródnak (katódnak) négy orrszerű 9-12 nyúlványa van, amelyek a 2 elektród (anód) felé mutatnak. Ezáltal a 9-12 nyúlványok helyein a villamos mező helyileg határolt erősítései jönnek létre. Ezeknek a célzott mezőerősítéseknek a hatására - feltéve a kellően nagy villamos teljesítményt - mindegyik 9-12 nyúlványra a csúcsával ráül egy-egy delta alakú 5-8 egyszeres kisülés. Annak érdekében, hogy megakadályozzuk vagy legalábbis korlátozzuk a 9-12 nyúlványokon az 5-8 egyszeres kisülések csúcsai számára szolgáló felülési helyek elvándorlását, az adott nyúlvány s keresztirányú kiterjedése, vagyis a 3 elektród (katód) hosszában fennálló kiterjedése viszonylag kicsi egy egyszeres kisülés talpának f szélességéhez képest. Az 5 keresztirányú kiterjedés jellegzetesen az f szélességnek körülbelül az 1/10-e. További fontos méretek a 9-12 nyúlványok / oldalirányú kiterjedései, vagyis a szemben lévő 2 elektród (anód) mindenkor legrövidebb távolságának irányába eső kiterjedés, azaz a leírásban fentebb taglalt Δ d (η) távolságrövidítés. A 9-12 nyúlványok és az anód közötti mindenkori távolság és a 4 dielektromos réteg különbsége adja meg így a w effektív átütési távolságot az 5-8 egyszeres kisülésekre. Az / oldalirányú kiterjedések következőleg úgy vannak méretezve, hogy U (t) ráadott elektródfeszültség esetén kellő E (t)=U (t)/w mezőerősítés jön létre az 5-8 egyszeres kisülések megbízható indításának biztosításához. Az / oldalirányú kiterjedésnek a w effektív átütési távolsághoz viszonyított aránya jellegzetesen körülbelül 0,1 és 0,4 között van.
A szomszédos 5-8 egyszeres kisülések távolságait a hozzájuk tartozó 9-12 nyúlványok a távolságaival lehet befolyásolni. Ennek a koncepciónak a szemléltetése végett az 1. ábrán az egymást követő 9-12 nyúlványok távolságait és következőleg a hozzájuk tartozó 5-8 egyszeres kisülések távolságait is különböző nagyságúra választottuk. Ezenkívül feltételezzük, hogy a delta alakú 8 egyszeres kisüléseknek egyenlő oldalú háromszög alakja van. A két első, 9 és 10 nyúlvány egymástól való távolsága a két hozzá tartozó, 5 és 6 egyszeres kisülés éppen fél f talpszélességével egyezik meg, ami az/talpszélességre vonatkoztatott 0,5 normáltávolságnak felel meg. Ez a két, 5 és 6 egyszeres kisülés következőleg átfedi egymást a 13 átfedési területen. A második és harmadik, 10, illetőleg 11 nyúlvány egymástól való távolsága a két hozzá tartozó 6, illetőleg 7 egyszeres kisülés éppen egész f talpszélességével egyezik meg, ami 1 értékű normáltávolságnak felel meg. Következőleg a 6 és egyszeres kisülés közvetlenül, átfedés nélkül, de a két, 6 és 7 egyszeres kisülés talprészei közötti kisülésmentes tér nélkül is csatlakozik egymáshoz. A harmadik és negyedik, 11, illetőleg 12 nyúlvány egymástól való távolsága végül nagyobb a két hozzá tartozó 7, illetőleg 8 egyszeres kisülés f talpszélességénél, ami 1-nél nagyobb normáltávolságnak felel meg. Ezt a két, 7 és egyszeres kisülést következőleg a talprészeik közötti kisülésmentes tér elválasztja egymástól.
A 2. és 3. ábrán az 1. ábra szerinti kisülési elrendezés változatait ábrázoltuk vázlatosan, mindkét esetben két, egymással párhuzamosan elhelyezett anóddal. Az azonos alkatrészeket azonos hivatkozási számokkal jelöltük.
A 2. ábrán az elektródtávolság helyi lerövidítéseit a két, 2a, 2b anód síkjában központosán elhelyezett cikcakk, illetőleg fűrészfog alakú, például fémhuzalból hajlított 14 katóddal valósítottuk meg. A 14 katód hat, 15-20 foga váltakozva az egyik, 2a anód és a másik, 2b anód felé mutat. Ily módon eléljük, hogy megfelelő villamos teljesítmény esetén mindegyik 15-20 fogon pontosan egy delta alakú 21-26 egyszeres kisülés induljon. Ekkor a páratlan számú fogakon, vagyis az első, 15 fogon és utána minden második fogon, a 17 és 19 fogon induló 21, 23, 25 egyszeres kisülés az egyik, 2a anódon végződik. A közöttük lévő, illetőleg következő páros számú 16, 18, 20 fogon induló 22, 24, 26 egyszeres kisülés viszont a szemben lévő másik, 2b anódon végződik. Az egyszeres kisülések egymástól való távolságait a fogak megfelelő távolságaival lehet befolyásolni. A 2. ábrán a minden második, vagyis 15, 17; 17, 19, illetőleg 16, 18 és 18, 20 fog közötti távolság pontosan akkorára van választva, mint a 21-26 egyszeres kisülések talpszélessége. Következőleg mind a páratlan számú, 21, 23, 25, mind a páros számú, 22, 24, 26 egyszeres kisülés közvetlenül egymással határosán van a 14 katód két oldalán felsorakoztatva.
A 3. ábrán az 1. ábrához képest csak a 27 katód van módosítva, mégpedig oly módon, hogy a két, 2a és 2b anód között központosán négy, 28-31 lépcsőből álló sor van. A 28-31 lépcsők például fémhuzalból vannak hajlítva és váltakozva az egyik 2a anód és a másik, 2b anód felé vannak tájolva, úgyhogy ezek a lépcsők az elektródtávolság helyi megrövidítéseiként működnek.
A 3. ábra szerinti kisülési elrendezés különösen alkalmas „függönyszerű” kisülési struktúrákhoz, amilyeneket meghatározott kisülési feltételek között, például a kisülőedényen belül lévő gáz vagy gázkeverék viszonylag kis nyomása esetén lehet létrehozni. Ilyen különleges feltételek között tehát nem alakulnak ki delta alakú egyszeres kisülések, hanem egyrészt a 28, 30 lépcső és a szomszédos, 2a anód között, másrészt 29, 31 lépcső és a szomszédos, 2b anód között négyszög alakú 32, 34, illetőleg 33, 35 kisülés ég.
Egy változatban a lépcső alakú katód járulékos, nem ábrázolt vékony dielektromos réteggel van bevonva. Ily módon dielektromosan kétoldalt gátolt elrendezést valósítunk meg. Ezzel lehetséges a hatékony üzemmód bipoláris feszültségimpulzusokkal is. Ekkor a delta alakú egyszeres kisülések tájolása a feszültségimpulzusok váltakozó polaritásával ellenkező irányúra változik. A jellegzetes néhány tíz kHz impulzusismétlési frekvenciákon „homokóra alakú” (nem ábrázolt) egyszeres kisülések vizuális benyomása keletkezik.
Ezenkívül a katódnak még sok további alkalmas olyan alakja lehet, amely az elektródtávolság helyileg határolt rövidítésének találmány szerinti jellemzőjével rendelkezik. Az elektródokat különösen vezetőcsíkok formájában a kisülőedény egy belső vagy külső falára lehet nyomtatni, amint ezt például az EP 0 363 832 Al számú európai szabadalmi irat leírja. A találmány elő5
HU 220 260 Β nyös hatása szempontjából csak a helyi mezőerősítést szolgáló járulékos eszközök lényegesek, éspedig egyszeres kisülésenként egy-egy eszköz. Ezenkívül az elektródok egy sík helyett ugyanolyan jól térbelileg is elhelyezhetőek.
A 4a. ábrán hosszmetszetben és 4b. ábrán keresztmetszetben vázlatosan ábrázoltuk egy besugárzó rendszer kiviteli alakját, amely lapszerű 36 sugárzót és 37 villamos tápegységet tartalmaz. Az elektródok elrendezése hasonló a találmány gondolatát bemutató 1. ábrán látható elrendezéshez. A 36 sugárzó hosszúkás, egyenes hasáb alakú, üveg 38 kisülőedényből áll. A 38 kisülőedény belsejében körülbelül 8 kPa töltőnyomású xenon van. A 38 kisülőedény hossztengelyében központosán van elhelyezve a 37 villamos tápegység mínuszsarkával összekötött 39 elektród (katód). A hossztengellyel párhuzamos két keskeny 40a, 40b oldalfelület külső falán egy-egy további, a 37 villamos tápegység pluszsarkával összekötött csík alakú, alumíniumfólia 41a, 41b elektród (anód) van. A 39 elektród (katód) egy fémrúdból áll, amely körülbelül 15 mm kölcsönös távolságban három pár orrszerű 42a, 42b-44a, 44b nyúlvánnyal van ellátva. Mindegyik pár 42a, 42b-44a, 44b nyúlványban a két nyúlvány ellenkező irányban és a 41a elektród (anód), illetőleg a 41b elektród (anód) felé van tájolva. A 42a, 42b-44a, 44b nyúlvány félkör alakú és átmérője körülbelül 2 mm. Az l oldalirányú kiterjedés a megfelelő anód irányában tehát körülbelül 1 mm. Egy körülbelül 9 mm-es w effektív átütési távolság esetén így az 1/w hányados értéke körülbelül 0,11. A 37 villamos tápegység üzem közben negatív feszültségimpulzusok sorozatát állítja elő, amelyeknek a szélessége (teljes szélesség fél magasság esetén) körülbelül lps és impulzusismétlési frekvenciája körülbelül 80 kHz. A 38 kisülőedény belsejében így mindegyik 42a, 42b-44a, 44b nyúlványon egy-egy delta alakú 45a, 45b-47a, 47b egyszeres kisülést lehet létrehozni. Ekkor minden egyszeres kisülés a csúcsával egy nyúlványon indul, és a dielektromos rétegként ható, szemben lévő 40a, 40b oldalfelületig (oldalfalig) terjed, amelynek a külső falán van rögzítve a hozzá tartozó 41a, 41b elektród (anód).
Egy további kiviteli alak, a 48 kisülőlámpa oldalnézetben az 5a. ábrán, keresztmetszetben az 5b. ábrán és rész-hosszmetszetben az 5c. ábrán látható. Külső alakja a hagyományos, 49 Edison-fejjel ellátott lámpáéhoz hasonlít. A 0,7 mm vastag üvegből készült körhenger alakú 50 kisülőedény belsejében központosán van elhelyezve egy hosszúkás 51 belső elektród. Az 50 kisülőedény átmérője körülbelül 50 mm. Az 50 kisülőedény belseje 173 hPa nyomáson xenonnal van töltve. Az 51 belső elektród jobbra forgó spirálként fémhuzalból készült. A fémhuzal átmérője 1,2 mm, a spirál átmérője 10 mm. A h menetmagasság, vagyis az a szakasz, amelyen belül a spirálnak egy teljes körülfordulása végbemegy, 15 mm. Ez az érték nagyjából a delta alakú egyszeres kisülések f talpszélességével egyezik meg. Az 50 kisülőedény külső falán négy 52a-52d külső elektród van 8 cm hosszú vezető ezüstcsíkok alakjában egymástól egyenlő távolságban és a spirál hossztengelyével párhuzamosan elhelyezve. Ebből következik, hogy menetenként mindenkor négy 53a-53d hely van egymástól egyenlő távolságban az 51 belső elektród (spirál elektród) külső felületén, amelyek közvetlenül szomszédosak a megfelelő 52a-52d külső elektróddal. Ezen a legrövidebb w effektív átütési távolságú négy helyen indul egy-egy delta alakú 54a-54d egyszeres kisülés csúcsa és az 50 kisülőedény belső faláig terjed az 52a-52d külső elektródok irányában. Ezek a legrövidebb kisülési távolságú helyek menetről menetre és az 52a-52d külső elektródok hosszában ismétlődnek. Ily módon az egyszeres kisülések egymástól célzottan elválasztva két, egymást a lámpa hossztengelyében merőlegesen metsző síkban égnek, és mindegyik sík két egymással szemben lévő 52a, 52c, illetőleg 52b külső elektródon megy át. Ezenkívül a célzott h-f választás biztosítja, hogy az egyszeres kisülések ne fedjék át egymást az 52a-52d külső elektródok hosszában.
Az 50 kisülőedény fejrészénél az 52a-52d külső elektródokat egy gyűrű alakban a külső falra felvitt 52e vezető ezüstcsik áramvezetően összeköti egymással. Az 50 kisülőedény belső fala 55 fényporral van bevonva. Ez háromsávos fénypor, amelyben a kék összetevő BaMgAl10O17:Eu2+, a zöld összetevő LaPO4(Tb3+, Ce3+) és a vörös összetevő (Gd, Y) BO3:Eu3+. Ezzel impulzusüzemben körülbelül 1,2 ps impulzusszélességü feszültségimpulzusokkal - amelyeket 37,4 ps szünettartam választ el egymástól - körülbelül 45 lm/W fény hasznosítást érünk el. Ez a fényhasznosítás körülbelül 12-13%-os növelését jelenti a WO 94/23442 számú nemzetközi szabadalmi iratban nyilvánosságra hozott, hasonló típusú, de rúdelektróddal ellátott, vagyis az egyszeres kisülések célzott elválasztása nélküli lámpához képest.
Az egyik változatban a lámpa üzeméhez szükséges feszültségimpulzusokat előállító, nem ábrázolt előtétkészülék a 49 Edison-fejbe van integrálva.
A 6a. ábrán felülnézetben, a 6b. ábrán oldalnézetben vázlatosan ábrázoltunk egy lapos fénycsövet, amely üzem közben fehér fényt bocsát ki. Ez a fénycső egy folyadékkristályos kijelzőhöz (LCD) háttérvilágításként van kialakítva.
Az 56 lapos fénycső egy téglalap alakú alapfelülettel rendelkező lapos 57 kisülőedényből, négy csíkszerű, fém 58 katódból (-), valamint dielektromosan gátolt 59 anódokból (+) áll. Az 57 kisülőedény a 60 fenéklapból, a 61 fedőlapból és a 62 keretből áll. A 60 fenéklapot és a 61 fedőlapot 63 üvegforrasz köti össze gáztömören a 62 kerettel oly módon, hogy az 57 kisülőedény belseje egyenes hasáb alakú. A 60 fenéklap nagyobb a 61 fedőlapnál, úgyhogy az 57 kisülőedénynek körbemenő, szabadon álló pereme van. A 61 fedőlap belső fala az ábrán nem látható fényporkeverékkel van bevonva, amely a kisülés által létesített UV/VUV-sugárzást látható fénnyé alakítja át. Itt háromsávos fényporról van szó, amelyben a kék összetevő BAM (BaMgAl10O17.Eu2+), a zöld összetevő LAP (LaPO4: [Tb3+, Ce3+]) és a vörös összetevő YOB ([Y, Gd]BO3: Eu3+). Az áttörés a 61 fedőlapban csak ábrázolási célokat szolgál, és szabaddá teszi a rálátást az 58 katódok és 59 anódok egy részére.
HU 220 260 Β
Az 58 katódok és az 59 anódok váltakozva és párhuzamosan a 60 fenéklap belső falán vannak elhelyezve. Az 59 anódok és 58 katódok egyik vége meg van hoszszabbítva, és a 60 fenéklapon az 57 kisülőedény 64 belsejéből kétoldalt ki van vezetve oly módon, hogy a megfelelő anódos, illetőleg katódos átvezetések a fenéklap egymással szemben lévő oldalain vannak elhelyezve. A 60 fenéklap peremén az elektródcsíkok (58 katódok, 59 anódok) átmennek katódoldali külső 65 és anódoldali külső 66 árambevezetésbe. A külső 64, 66 árambevezetés érintkezőként szolgál az összekötéshez egy nem ábrázolt impulzusfeszültség-forrással. Az öszszekötés az impulzusfeszültség-forrás két pólusával rendszerint a következőképpen megy végbe. Először összekötjük az egyes anódos árambevezetéseket és összekötjük az egyes katódos árambevezetéseket például egy alkalmas, nem ábrázolt dugaszolható csatlakozó és összekötő vezetékek révén, majd a két közös anódos, illetőleg katódos összekötő vezetéket összekötjük az impulzusfeszültség-forrás megfelelő két pólusával.
Az 57 kisülőedény 64 belsejében az 59 anódok teljesen takarva vannak egy 67 üvegréteggel, amelynek a vastagsága körülbelül 250 pm.
A csíkszerű 58 katódoknak orrszerű, a szomszédos 59 anód felé mutató, félkör alakú 68 nyúlványai vannak. Ezek létrehozzák a villamos mező helyileg korlátozott erősítéseit, és ebből következőleg azt, hogy a nem ábrázolt delta alakú egyszeres kisülések kizárólag ezeken a helyeken gyújtanak és ezután ott lokalizálva égnek.
A 68 nyúlványok és az adott közvetlenül szomszédos anódcsík közötti távolság körülbelül 6 mm. A félkör alakú 68 nyúlványok sugara körülbelül 2 mm.
Az egyes elektródok (58 katódok, 59 anódok), beleértve az átvezetéseket és a külső 65,66 árambevezetéseket mindenkor összefüggő, vezetőcsíkszerű struktúrákként vannak kialakítva. A struktúrák szitanyomási eljárással közvetlenül a 60 fenéklapra vannak felhordva.
Az 56 lapos fénycső 64 belsejében 10 kPa töltőnyomású xenon gáztöltés van.
A találmány nem korlátozódik az ismertetett kiviteli alakokra. Elsősorban a különböző kiviteli alakok egyes jellemzői alkalmas módon kombinálhatóak egymással.
Claims (15)
- SZABADALMI IGÉNYPONTOK1. Sugárzásforrás, amely dielektromosan gátolt, impulzusüzemű kisüléssel való üzemeltetésre alkalmas, és amelynek van egy legalább részben átlátszó és gáztöltettel töltött, zárt, vagy gázzal vagy gázkeverékkel átáramlott, nyitott, nem áramvezető anyagú kisülőedénye, valamint vannak elektródjai, és legalább az egyik polaritású elektródokat dielektromos anyag választja el a kisülőedény belsejétől, és az impulzusüzem közben az ellenkező polaritású elektródok között villamos mező jön létre, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik polaritású elektródok (41a, 41b; 52a-52d; 59) és/vagy a dielektromos anyag (40a, 40b oldalfelület; 50 kisülőedény; 67 üvegréteg) felépítése révén helyek jönnek létre a villamos mező helyi erősítésére oly módon, hogy az impulzusüzem közben egy vagy több dielektromosan gátolt egyszeres kisülés kizárólag ezeken a helyeken jön létre, és helyenként legfeljebb egy egyszeres kisülés jön létre.
- 2. Az 1. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a villamos mező helyi erősítésére szolgáló egyes helyek egymástól való távolsága úgy van megválasztva, hogy az egyszeres kisülések lényegében nem fedik át egymást.
- 3. Az 1. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a villamos mező helyi erősítésére szolgáló egyes helyeknek az egyszeres kisülések maximális harántkiteijedésére vonatkoztatott normáltávolsága körülbelül 0,5 és 1,5 között, előnyös módon 0,9 és 1,3 között van.
- 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik elektródnak a helyi mezőerősítés végett létrehozott felépítése olyan, hogy az ellenkező polaritású elektródoknak helyileg korlátozott távolságrövidítése van.
- 5. A 4. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a helyileg korlátozott távolságrövidítések orrszerű nyúlványokkal (9-12; 42a; 42b-44a; 44b; 68) vannak megvalósítva.
- 6. Az 5. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a nyúlványok félkör alakúak (68 nyúlvány), illetőleg félgömb alakúak (42a; 42b-44a; 44b nyúlvány).
- 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a kisülőedény (57) lapos, és az elektródok (58 katód, 59 anód) csíkszerűen vannak a kisülőedénynek (57) legalább az egyik falára felhordva.
- 8. A 4. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a helyileg korlátozott távolságrövidítések négyszöghullám alakú elektróddal (27 katód) vannak megvalósítva.
- 9. A 4. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a helyileg korlátozott távolságrövidítések furészfog alakú elektróddal (14 katód) vannak megvalósítva.
- 10. A 4. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a helyileg korlátozott távolságrövidítések egy spirál alakú belső elektróddal (51) és legalább egyegy hosszúkás ellenelektróddal (52a-52d külső elektróddal) vannak megvalósítva, és az ellenelektród(ok) a spirál alakú belső elektród (51) hossztengelyével párhuzamosan van(nak) elhelyezve.
- 11. A 10. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a spirál alakú belső elektród (51) menetmagassága (h) legalább akkora, mint az egyszeres kisülések (54a) maximális harántkiterjedése (f talpszélesség).
- 12. All. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzaljellemezve, hogy a helyi távolságrövidítések (1 oldalirányú kiterjedések) és az átütési távolság (w) közötti arány az egyszeres kisülések esetén a körülbelül 0,1 és 0,4 közötti tartományban vannak
- 13. Az 1. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a dielektromos anyagnak a helyi mezőerősítés végett létrehozott felépítése a dielektromos ré7HU 220 260 Β teg vastagságának megfelelően helyileg korlátozott csökkentéseivel van megvalósítva.
- 14. Az 1. igénypont szerinti sugárzásforrás, azzal jellemezve, hogy a dielektromos anyagnak a helyi mezőerősítés végett létrehozott felépítése a relatív dielektromos állandó megfelelően helyileg korlátozott növeléseivel van megvalósítva.
- 15. Besugárzó rendszer sugárzásfonással és feszültségforrással (37 villamos tápegységgel), amely feszültségforrás egy sorozat feszültségimpulzust tud szolgáltatni, amelyben az egyes feszültségimpulzusokat szünetidők választják el egymástól, és a sugárzásforrás dielektromosan gátolt, impulzusüzemű kisüléssel való üzemeltetésre alkalmas, van egy legalább részben átlátszó és gáztöltettel töltött, zárt, vagy gázzal vagy gázkeverékkel átáramlott, nyitott, nem áramvezető anyagú kisülőedénye, valamint vannak elektródjai, és legalább az egyik polaritású elektródokat dielektromos anyag választja el a kisülőedény belsejétől; ezek az elektródok a feszültségforrással össze vannak kötve, és a impulzusüzem közben az ellenkező polaritású elektródok között villamos mező jön létre, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik polaritású elektródok és/vagy a dielektromos anyag felépítése révén helyek jönnek létre a villamos mező helyi erősítésére oly módon, hogy a feszültségforrás (37 villamos tápegység) üzemeltetése közben egy vagy több dielektromosan gátolt egyszeres kisülés kizárólag ezeken a helyeken jön létre, és helyenként legfeljebb egy egyszeres kisülés jön létre.
Applications Claiming Priority (2)
| Application Number | Priority Date | Filing Date | Title |
|---|---|---|---|
| DE19636965A DE19636965B4 (de) | 1996-09-11 | 1996-09-11 | Elektrische Strahlungsquelle und Bestrahlungssystem mit dieser Strahlungsquelle |
| PCT/DE1997/001989 WO1998011596A1 (de) | 1996-09-11 | 1997-09-08 | Elektrische strahlungsquelle und bestrahlungssystem mit dieser strahlungsquelle |
Publications (3)
| Publication Number | Publication Date |
|---|---|
| HUP9901298A2 HUP9901298A2 (hu) | 1999-08-30 |
| HUP9901298A3 HUP9901298A3 (en) | 2000-09-28 |
| HU220260B true HU220260B (hu) | 2001-11-28 |
Family
ID=7805296
Family Applications (1)
| Application Number | Title | Priority Date | Filing Date |
|---|---|---|---|
| HU9901298A HU220260B (hu) | 1996-09-11 | 1997-09-08 | Villamos sugárzásforrás és ilyen sugárzásforrást tartalmazó besugárzó rendszer |
Country Status (12)
| Country | Link |
|---|---|
| US (1) | US6060828A (hu) |
| EP (1) | EP0895653B1 (hu) |
| JP (2) | JP3634870B2 (hu) |
| KR (1) | KR100351344B1 (hu) |
| CN (1) | CN1123057C (hu) |
| AT (1) | ATE228268T1 (hu) |
| CA (1) | CA2237176C (hu) |
| DE (2) | DE19636965B4 (hu) |
| ES (1) | ES2188981T3 (hu) |
| HU (1) | HU220260B (hu) |
| TW (1) | TW451255B (hu) |
| WO (1) | WO1998011596A1 (hu) |
Families Citing this family (34)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| DE59808602D1 (de) * | 1997-03-21 | 2003-07-10 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Gasentladungslampe mit dielektrisch behinderten elektroden |
| EP0926705A1 (de) | 1997-12-23 | 1999-06-30 | Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen mbH | Flachstrahler mit örtlich modulierter Flächenleuchtdichte |
| EP0932185A1 (de) | 1997-12-23 | 1999-07-28 | Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen mbH | Signallampe und Leuchtstoffe dazu |
| DE19817480B4 (de) * | 1998-03-20 | 2004-03-25 | Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen mbH | Flachstrahlerlampe für dielektrisch behinderte Entladungen mit Abstandshaltern |
| DE19817477A1 (de) | 1998-04-20 | 1999-10-21 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Leuchtstofflampe mit auf die geometrische Entladungsverteilung abgestimmter Leuchtstoffschichtdicke |
| DE19817476B4 (de) * | 1998-04-20 | 2004-03-25 | Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen mbH | Leuchtstofflampe mit Abstandshaltern und lokal verdünnter Leuchtstoffschichtdicke |
| DE19826808C2 (de) * | 1998-06-16 | 2003-04-17 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Entladungslampe mit dielektrisch behinderten Elektroden |
| DE19844721A1 (de) * | 1998-09-29 | 2000-04-27 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Entladungslampe für dielektrisch behinderte Entladungen mit verbesserter Elektrodenkonfiguration |
| DE19844720A1 (de) * | 1998-09-29 | 2000-04-06 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Dimmbare Entladungslampe für dielektrisch behinderte Entladungen |
| DE19845228A1 (de) * | 1998-10-01 | 2000-04-27 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Dimmbare Entladungslampe für dielektrisch behinderte Entladungen |
| US6492772B1 (en) | 1999-02-10 | 2002-12-10 | Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. | High pressure discharge lamp, high pressure discharge lamp electrode, method of producing the high pressure discharge lamp electrode, and illumination device and image display apparatus respectively using the high pressure discharge lamps |
| DE19916877A1 (de) * | 1999-04-14 | 2000-10-19 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Entladungslampe mit Sockel |
| DE19953533A1 (de) * | 1999-11-05 | 2001-05-10 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Entladungslampe mit Elektrodenhalterung |
| DE19953531A1 (de) * | 1999-11-05 | 2001-05-10 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Entladungslampe mit Elektrodenhalterung |
| DE10048986A1 (de) * | 2000-09-27 | 2002-04-11 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Dielektrische Barrieren-Entladungslampe |
| DE10048409A1 (de) | 2000-09-29 | 2002-04-11 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Entladungslampe mit kapazitiver Feldmodulation |
| DE10057881A1 (de) * | 2000-11-21 | 2002-05-23 | Philips Corp Intellectual Pty | Gasentladungslampe mit Leuchtstoffschicht |
| DE10063931A1 (de) * | 2000-12-20 | 2002-07-04 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Bildanzeigeeinrichtung aus einer Vielzahl stiller Gasentladungslampen |
| JP3471782B2 (ja) * | 2001-02-13 | 2003-12-02 | Ｎｅｃ液晶テクノロジー株式会社 | 平面型蛍光ランプユニット及びそれを用いた液晶表示装置 |
| DE10147961A1 (de) * | 2001-09-28 | 2003-04-10 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Dielektrische Barriere-Entladungslampe und Verfahren sowie Schaltunggsanordnung zum Zünden und Betreiben dieser Lampe |
| JP2003277747A (ja) * | 2002-03-25 | 2003-10-02 | Konica Corp | 蛍光体の製造方法及び蛍光体 |
| JP3889987B2 (ja) | 2002-04-19 | 2007-03-07 | パナソニック フォト・ライティング 株式会社 | 放電灯装置及びバックライト |
| DE10222100A1 (de) * | 2002-05-17 | 2003-11-27 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Dielektrische Barriere-Entladungslampe mit Sockel |
| DE10310144A1 (de) * | 2003-03-07 | 2004-09-16 | Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen mbH | Entladungslampe für dielektrisch behinderte Entladungen mit zurückspringend überhändenden Entladungselektrodenabschnitten |
| DE10336088A1 (de) * | 2003-08-06 | 2005-03-03 | Patent-Treuhand-Gesellschaft für elektrische Glühlampen mbH | UV-Strahler mit rohrförmigem Entladungsgefäß |
| US7863816B2 (en) * | 2003-10-23 | 2011-01-04 | General Electric Company | Dielectric barrier discharge lamp |
| US7196473B2 (en) * | 2004-05-12 | 2007-03-27 | General Electric Company | Dielectric barrier discharge lamp |
| US7446477B2 (en) | 2004-07-06 | 2008-11-04 | General Electric Company | Dielectric barrier discharge lamp with electrodes in hexagonal arrangement |
| US20060006804A1 (en) * | 2004-07-06 | 2006-01-12 | Lajos Reich | Dielectric barrier discharge lamp |
| CN1985348B (zh) * | 2004-07-09 | 2011-05-25 | 皇家飞利浦电子股份有限公司 | 具有集成多功能装置的介电阻挡放电灯 |
| US7495396B2 (en) * | 2005-12-14 | 2009-02-24 | General Electric Company | Dielectric barrier discharge lamp |
| DE102007006861B3 (de) * | 2007-02-12 | 2008-05-29 | Universität Karlsruhe (Th) | Transparente Strahlungsquelle und Verfahren zur Strahlungserzeugung |
| DE102009007859A1 (de) | 2009-02-06 | 2010-08-12 | Osram Gesellschaft mit beschränkter Haftung | Dielektrische Barriere-Entladungslampe mit Zentrierelement |
| JP5504095B2 (ja) * | 2010-08-10 | 2014-05-28 | 株式会社オーク製作所 | 放電ランプ |
Family Cites Families (22)
| Publication number | Priority date | Publication date | Assignee | Title |
|---|---|---|---|---|
| FR2577564B1 (fr) * | 1985-02-14 | 1987-07-17 | Atochem | Procede de traitement de surface du polyfluorure de vinylidene en vue de son adhesion a un substrat. materiau obtenu a partir du polyfluorure de vinylidene traite |
| CH670171A5 (hu) * | 1986-07-22 | 1989-05-12 | Bbc Brown Boveri & Cie | |
| CH675178A5 (hu) * | 1987-10-23 | 1990-08-31 | Bbc Brown Boveri & Cie | |
| CH676168A5 (hu) * | 1988-10-10 | 1990-12-14 | Asea Brown Boveri | |
| US4924356A (en) * | 1988-12-07 | 1990-05-08 | General Electric Company | Illumination system for a display device |
| DE4010809A1 (de) * | 1989-04-11 | 1990-10-18 | Asea Brown Boveri | Hochleistungsstrahler |
| JPH04249507A (ja) * | 1991-01-07 | 1992-09-04 | Daikin Ind Ltd | 含フッ素共重合体および硬化用組成物 |
| KR940005879B1 (ko) * | 1991-09-26 | 1994-06-24 | 섬성전관 주식회사 | 칼라플라즈마 표시소자 및 그 제조방법 |
| DE4140497C2 (de) * | 1991-12-09 | 1996-05-02 | Heraeus Noblelight Gmbh | Hochleistungsstrahler |
| JPH05247305A (ja) * | 1992-03-10 | 1993-09-24 | Asahi Glass Co Ltd | 室温硬化性組成物及びシーラント |
| JPH07506602A (ja) * | 1992-05-07 | 1995-07-20 | イー・アイ・デユポン・ドウ・ヌムール・アンド・カンパニー | 向上した性質を有するパーフルオロエラストマー |
| DE4222130C2 (de) * | 1992-07-06 | 1995-12-14 | Heraeus Noblelight Gmbh | Hochleistungsstrahler |
| JPH06115000A (ja) * | 1992-09-30 | 1994-04-26 | Nippon Carbide Ind Co Inc | プライマー組成物及びそれを用いた樹脂積層金属板 |
| DE4235743A1 (de) * | 1992-10-23 | 1994-04-28 | Heraeus Noblelight Gmbh | Hochleistungsstrahler |
| DE4238324A1 (de) * | 1992-11-13 | 1994-05-19 | Abb Research Ltd | Verfahren und Einrichtung zur Entgiftung von schadstoffhaltigen Gasen |
| DE4311197A1 (de) * | 1993-04-05 | 1994-10-06 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Verfahren zum Betreiben einer inkohärent strahlenden Lichtquelle |
| JP3334301B2 (ja) * | 1993-11-25 | 2002-10-15 | 日本メクトロン株式会社 | フッ素樹脂基質と金属との接着剤 |
| JPH07228848A (ja) * | 1994-02-22 | 1995-08-29 | Asahi Glass Co Ltd | 耐候性接着剤組成物 |
| KR100322057B1 (ko) * | 1994-10-11 | 2002-05-13 | 김순택 | 면광원장치 |
| DE19711893A1 (de) * | 1997-03-21 | 1998-09-24 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Flachstrahler |
| KR100375615B1 (ko) * | 1997-03-21 | 2003-04-18 | 파텐트-트로이한트-게젤샤프트 퓌어 엘렉트리쉐 글뤼람펜 엠베하 | 백그라운드조명을위한평면형형광램프와이러한평면형형광램프를포함하는액정디스플레이장치 |
| DE59808602D1 (de) * | 1997-03-21 | 2003-07-10 | Patent Treuhand Ges Fuer Elektrische Gluehlampen Mbh | Gasentladungslampe mit dielektrisch behinderten elektroden |
-
1996
- 1996-09-11 DE DE19636965A patent/DE19636965B4/de not_active Expired - Fee Related
-
1997
- 1997-08-19 TW TW086111837A patent/TW451255B/zh not_active IP Right Cessation
- 1997-09-08 EP EP97942813A patent/EP0895653B1/de not_active Expired - Lifetime
- 1997-09-08 US US09/068,477 patent/US6060828A/en not_active Expired - Lifetime
- 1997-09-08 HU HU9901298A patent/HU220260B/hu not_active IP Right Cessation
- 1997-09-08 DE DE59708773T patent/DE59708773D1/de not_active Expired - Lifetime
- 1997-09-08 CN CN97191219A patent/CN1123057C/zh not_active Expired - Lifetime
- 1997-09-08 JP JP51314398A patent/JP3634870B2/ja not_active Expired - Lifetime
- 1997-09-08 ES ES97942813T patent/ES2188981T3/es not_active Expired - Lifetime
- 1997-09-08 WO PCT/DE1997/001989 patent/WO1998011596A1/de active IP Right Grant
- 1997-09-08 KR KR1019980703489A patent/KR100351344B1/ko not_active IP Right Cessation
- 1997-09-08 CA CA002237176A patent/CA2237176C/en not_active Expired - Fee Related
- 1997-09-08 AT AT97942813T patent/ATE228268T1/de active
-
2004
- 2004-10-26 JP JP2004310345A patent/JP4133999B2/ja not_active Expired - Lifetime
Also Published As
| Publication number | Publication date |
|---|---|
| WO1998011596A1 (de) | 1998-03-19 |
| HUP9901298A3 (en) | 2000-09-28 |
| HUP9901298A2 (hu) | 1999-08-30 |
| US6060828A (en) | 2000-05-09 |
| KR100351344B1 (ko) | 2002-11-18 |
| TW451255B (en) | 2001-08-21 |
| ES2188981T3 (es) | 2003-07-01 |
| ATE228268T1 (de) | 2002-12-15 |
| EP0895653B1 (de) | 2002-11-20 |
| DE59708773D1 (de) | 2003-01-02 |
| CA2237176A1 (en) | 1998-03-19 |
| JP2000500277A (ja) | 2000-01-11 |
| CA2237176C (en) | 2005-08-16 |
| JP4133999B2 (ja) | 2008-08-13 |
| JP2005044816A (ja) | 2005-02-17 |
| JP3634870B2 (ja) | 2005-03-30 |
| CN1123057C (zh) | 2003-10-01 |
| DE19636965B4 (de) | 2004-07-01 |
| EP0895653A1 (de) | 1999-02-10 |
| DE19636965A1 (de) | 1998-03-12 |
| CN1200840A (zh) | 1998-12-02 |
| KR19990067475A (ko) | 1999-08-25 |
Similar Documents
| Publication | Publication Date | Title |
|---|---|---|
| HU220260B (hu) | Villamos sugárzásforrás és ilyen sugárzásforrást tartalmazó besugárzó rendszer | |
| JP3856473B2 (ja) | インコヒーレント放射源の点灯方法およびこれに適した照明装置 | |
| CA2155340C (en) | Method to operate an incoherently emitting radiation source | |
| JP3098260B2 (ja) | 誘電体で覆われた電極を備えたガス放電ランプ | |
| US5965988A (en) | Discharge lamp with galvanic and dielectric electrodes and method | |
| KR101949001B1 (ko) | 자외선 발광용 가스 방전 장치와 이것을 사용한 평면 광원 및 이들의 구동 방법 | |
| JP2000513872A (ja) | 蛍光ランプ | |
| JP3037441B2 (ja) | 平型発光器 | |
| JP4783074B2 (ja) | 誘電体バリア放電ランプ | |
| US6252352B1 (en) | Flat light emitter | |
| US7122951B2 (en) | Dielectric barrier discharge lamp with improved color reproduction | |
| JP2009539209A (ja) | 底板と蓋板との間にリブ状の支持要素を備える誘電体バリア放電のための放電ランプ | |
| CA2294850C (en) | Discharge lamp having dielectrically impeded electrodes | |
| JP3153825B2 (ja) | 表示用蛍光ランプ | |
| CA2255759C (en) | Flat light emitter | |
| JPH0822804A (ja) | 低圧放電灯およびこの点灯装置 | |
| JPH1064478A (ja) | 冷陰極蛍光放電ランプ及び殺菌ユニット | |
| JP2005285437A (ja) | ガス放電管及び表示装置 | |
| JPH0330259B2 (hu) | ||
| KR19990073456A (ko) | 플라즈마음극을이용한디스플레이타입의평판형램프 | |
| JPH11329364A (ja) | 紫外光発生装置 |
Legal Events
| Date | Code | Title | Description |
|---|---|---|---|
| MM4A | Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees |