HU216791B - Egy nitrogén- és kén- vagy oxigénatomos kondenzált biciklust tartalmazó vegyületek, eljárás előállításukra és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények - Google Patents

Egy nitrogén- és kén- vagy oxigénatomos kondenzált biciklust tartalmazó vegyületek, eljárás előállításukra és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények Download PDF

Info

Publication number
HU216791B
HU216791B HU9401776A HU9401776A HU216791B HU 216791 B HU216791 B HU 216791B HU 9401776 A HU9401776 A HU 9401776A HU 9401776 A HU9401776 A HU 9401776A HU 216791 B HU216791 B HU 216791B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
solution
ethyl acetate
mmol
amino
acid
Prior art date
Application number
HU9401776A
Other languages
English (en)
Other versions
HUT70842A (en
HU9401776D0 (en
Inventor
Jollie D. Godfrey
David R. Kronenthal
Jeffrey A. Robl
Original Assignee
Bristol-Myers Squibb Co.
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Bristol-Myers Squibb Co. filed Critical Bristol-Myers Squibb Co.
Priority to HU9802957A priority Critical patent/HU217960B/hu
Publication of HU9401776D0 publication Critical patent/HU9401776D0/hu
Publication of HUT70842A publication Critical patent/HUT70842A/hu
Publication of HU216791B publication Critical patent/HU216791B/hu

Links

Classifications

    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D513/00—Heterocyclic compounds containing in the condensed system at least one hetero ring having nitrogen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms, not provided for in groups C07D463/00, C07D477/00 or C07D499/00 - C07D507/00
    • C07D513/02—Heterocyclic compounds containing in the condensed system at least one hetero ring having nitrogen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms, not provided for in groups C07D463/00, C07D477/00 or C07D499/00 - C07D507/00 in which the condensed system contains two hetero rings
    • C07D513/04—Ortho-condensed systems
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P43/00—Drugs for specific purposes, not provided for in groups A61P1/00-A61P41/00
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P9/00—Drugs for disorders of the cardiovascular system
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P9/00—Drugs for disorders of the cardiovascular system
    • A61P9/04—Inotropic agents, i.e. stimulants of cardiac contraction; Drugs for heart failure
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61P—SPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P9/00—Drugs for disorders of the cardiovascular system
    • A61P9/12—Antihypertensives
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C227/00—Preparation of compounds containing amino and carboxyl groups bound to the same carbon skeleton
    • C07C227/30—Preparation of optical isomers
    • C07C227/32—Preparation of optical isomers by stereospecific synthesis
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C315/00—Preparation of sulfones; Preparation of sulfoxides
    • C07C315/02—Preparation of sulfones; Preparation of sulfoxides by formation of sulfone or sulfoxide groups by oxidation of sulfides, or by formation of sulfone groups by oxidation of sulfoxides
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C319/00—Preparation of thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides
    • C07C319/14—Preparation of thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides of sulfides
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C319/00—Preparation of thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides
    • C07C319/14—Preparation of thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides of sulfides
    • C07C319/20—Preparation of thiols, sulfides, hydropolysulfides or polysulfides of sulfides by reactions not involving the formation of sulfide groups
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07C—ACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C327/00—Thiocarboxylic acids
    • C07C327/20—Esters of monothiocarboxylic acids
    • C07C327/32—Esters of monothiocarboxylic acids having sulfur atoms of esterified thiocarboxyl groups bound to carbon atoms of hydrocarbon radicals substituted by carboxyl groups
    • C07C327/34—Esters of monothiocarboxylic acids having sulfur atoms of esterified thiocarboxyl groups bound to carbon atoms of hydrocarbon radicals substituted by carboxyl groups with amino groups bound to the same hydrocarbon radicals
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07D—HETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D498/00—Heterocyclic compounds containing in the condensed system at least one hetero ring having nitrogen and oxygen atoms as the only ring hetero atoms
    • C07D498/02—Heterocyclic compounds containing in the condensed system at least one hetero ring having nitrogen and oxygen atoms as the only ring hetero atoms in which the condensed system contains two hetero rings
    • C07D498/04—Ortho-condensed systems
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07K—PEPTIDES
    • C07K5/00—Peptides containing up to four amino acids in a fully defined sequence; Derivatives thereof
    • C07K5/04—Peptides containing up to four amino acids in a fully defined sequence; Derivatives thereof containing only normal peptide links
    • C07K5/06—Dipeptides
    • C07K5/06139—Dipeptides with the first amino acid being heterocyclic
    • A—HUMAN NECESSITIES
    • A61—MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61K—PREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K38/00—Medicinal preparations containing peptides
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C07—ORGANIC CHEMISTRY
    • C07B—GENERAL METHODS OF ORGANIC CHEMISTRY; APPARATUS THEREFOR
    • C07B2200/00—Indexing scheme relating to specific properties of organic compounds
    • C07B2200/07—Optical isomers
    • Y—GENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02—TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02P—CLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
    • Y02P20/00—Technologies relating to chemical industry
    • Y02P20/50—Improvements relating to the production of bulk chemicals
    • Y02P20/55—Design of synthesis routes, e.g. reducing the use of auxiliary or protecting groups

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Cardiology (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Heart & Thoracic Surgery (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Hospice & Palliative Care (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Nitrogen Condensed Heterocyclic Rings (AREA)
  • Nitrogen And Oxygen Or Sulfur-Condensed Heterocyclic Ring Systems (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Plural Heterocyclic Compounds (AREA)
  • Indole Compounds (AREA)
  • Compositions Of Macromolecular Compounds (AREA)
  • Treatments For Attaching Organic Compounds To Fibrous Goods (AREA)
  • Treatments Of Macromolecular Shaped Articles (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
  • Steroid Compounds (AREA)
  • Use Of Switch Circuits For Exchanges And Methods Of Control Of Multiplex Exchanges (AREA)
  • Dram (AREA)
  • Reduction Or Emphasis Of Bandwidth Of Signals (AREA)
  • Thiazole And Isothizaole Compounds (AREA)
  • Adhesives Or Adhesive Processes (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)

Abstract

A találmány tárgyát az (I) általánős képletű vegyületek – ahől Xőxigénatőm vagy kénatőm; m= 0 vagy 1; n= 1 vagy 2; Y metiléncsőpőrtvagy őxigénatőm, azzal a fenntartással, hőgy ha Y őxigénatőm, akkőrm=1; R3 hidrőgénatőm vagy alkilcsőpőrt; A (a) vagy (b) általánősképletű csőpőrt, amelyekben R1 és R12 hidrőgénatőm, alkil-,ciklőalkil-alkil-, fenil-alkil- vagy tiazőlil-alkil-csőpőrt, vagyegyütt ciklőalkilgyűrűt képeznek a szénatőmmal, amelyhez kapcsőlódnak;R2 hidrőgénatőm vagy (e) általánős képletű csőpőrt; R6 alkilcsőpőrt;R7 hidrőgénatőm vagy alkilcsőpőrt, r=0 vagy 1 – és sóik, hatóanyagkéntezeket tartalmazó ACE-inhibitőr hatású gyógyszerkészítmények és azelőállításűkra szőlgáló eljárás képezik. ŕ

Description

A találmány tárgyát az (I) általános képletű, kondenzált biciklusos szerkezetű, az angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) és bizonyos esetekben a neutrális endopeptidázok (NÉP) működését is gátló hatású új vegyületek (beleértve gyógyszerészetileg elfogadható sóikat is), e vegyületeket hatóanyagként tartalmazó, szelektív vagy kettős támadáspontú enziminhibitor gyógyszerkészítmények, és az (I) általános képletű új vegyületek és sóik előállítására szolgáló eljárás képezik.
Az (I) általános képletben és a szubsztituenseket leíró általános képletekben A jelentése (a) vagy (b) általános képletű csoport;
X jelentése oxigénatom vagy kénatom;
R, és R12 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-7 szénatomos alkil-, (3-7 szénatomos cikloalkil)-(l—7 szénatomos alkil)-, fenil-(l-7 szénatomos alkil)- vagy tiazolil-(l - 7 szénatomos alkil)-csoport; vagy
Rí és R12 3-7 szénatomos cikloalkángyűrűt képeznek azzal a szénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak;
R2 jelentése hidrogénatom vagy (e) általános képletű csoport;
R3 és R7 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom vagy 1-7 szénatomos alkilcsoport;
IQ jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport;
m értéke 0 vagy 1;
Y jelentése metiléncsoport vagy oxigénatom, azzal a megkötéssel, hogy ha Y jelentése oxigénatom, akkor m értéke 1;
n értéke 1 vagy 2; és r értéke 0 vagy 1.
Az alkilcsoport meghatározás itt a leírásban legfeljebb 7 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú szénhidrogénekből származtatható csoportot jelent.
A cikloalkilcsoport meghatározás értelmezésünk szerint 3-7 szénatomos, telített, gyűrűs szénhidrogénekből származtatható csoportot jelenthet, és ezek közül a ciklopropil-, a ciklobutil-, a ciklopentil- és a ciklohexilcsoportot tekintjük előnyös helyettesítőnek.
Az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében A egy (j) általános képletű csoportot - ez ugyebár egy olyan (a) általános képletű csoport, ahol R2 helyén (e) általános képletű csoport áll -, X oxigénvagy kénatomot, és Y metiléncsoportot vagy oxigénatomot jelent, úgy állíthatjuk elő, hogy egy (II) általános képletű, acil-tio-csoport oldalláncot hordozó vegyületet és egy (III) általános képletű, kondenzált gyűrűs vegyületet összekapcsolunk egy (IV) általános képletű vegyületté, amelynek képletében R3 jelentése hidrogénatom, vagy valamilyen karboxi védőcsoport, például metil-, etil-, terc-butil- vagy benzilcsoport.
A kapcsolást rendszerint valamilyen szerves oldószerben, például metilén-dikloridban, valamilyen kondenzálószer, például l-[3-(dimetil-amino)-propil]-3-etilkarbodiimid, Ν,Ν’-diciklohexil-karbodiimid, [(benzotriazol-1 -il)-oxi]-tris(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát] vagy Ν,Ν’-karbonil-diimidazol jelenlétében végezzük, mindazonáltal eljárhatunk úgy is, hogy a megfelelő (II) általános képletű savat előzőleg valamilyen aktivált formává, például savkloriddá, vegyes anhidriddé, szimmetrikus anhidriddé, aktív észterré vagy más, hasonló származékká alakítjuk át.
A (IV) általános képletű vegyületekből a megfelelő (I) általános képletű merkaptovegyületet, vagyis, ahol a képletben R2 és R3 jelentése hidrogénatom, ismert, a szerves szintetikus kémiában általánosan alkalmazott eljárásokkal állíthatjuk elő. Például, ha a (IV) általános képletben IQ metilcsoportot jelent, továbbá R3 jelentése metil- vagy etilcsoport, akkor metanolban, nátrium-hidroxiddal végezhetjük a hidrolízist, és az ezt követő savas kezelés után olyan terméket kapunk, ahol R2 és R3 egyaránt hidrogénatomot jelent.
Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R2 jelentése hidrogénatom, egy (V) általános képletű savkloriddal - a képletben hal jelentése fluor-, klór- vagy brómatom -, illetve egy (VI) általános képletű savanhidriddel acilezve, átalakíthatjuk egy másik (I) általános képletű vegyületté, amelynek képletében R2 egy (e) általános képletű csoportot jelent.
Az acil-tio-csoport oldalláncot viselő, (II) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R12 jelentése hidrogénatom, korábban már publikálták, például Ondetti és munkatársai a 4105 776 és 4339600 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásokban, Haslanger és munkatársai a 4801 609 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, továbbá Delaney és munkatársai a 4722 810 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban, és még folytathatnánk a sort.
Azokat az acil-tio-csoport oldalláncot viselő, (II) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R[ és R12 egyaránt hidrogénatomtól különböző csoportot jelentenek, és r értéke nulla, egy (VIII) általános képletű, szubsztituált karbonsavból állíthatjuk elő. Az első lépésben a megfelelő (VIII) általános képletű vegyületet lítium-diizopropil-amid jelenlétében bisz(4-metoxibenzilj-diszulfiddal reagáltatjuk, majd a kapott (IX) általános képletű vegyületet valamilyen erős savval, például trifluor-ecetsawal megszabadítjuk a védőcsoportjától, azaz lehasítjuk a metoxi-benzil-csoportot, azután a visszamaradó molekulát egy (V) általános képletű savkloriddal, vagy egy (VI) általános képletű savanhidriddel acilezzük. Az így kapott termék a várt (II) általános képletű vegyület, azaz a képletben R, és R2 egyaránt hidrogénatomtól különböző csoportot jelentenek, és r értéke nulla.
Egy másik eljárásváltozat szerint, ha egy (VIII) általános képletű, szubsztituált karbonsavat lítium-diizopropil-amiddal és elemi kénnel reagáltatunk, egy (X) általános képletű merkaptovegyület keletkezik, amelyet egy (V) általános képletű savkloriddal, vagy egy (VI) általános képletű savanhidriddel acilezhetünk, hogy megkapjuk a kívánt (II) általános képletű vegyületet, amelynek képletében R, és R]2 egyaránt hidrogénatomtól különböző jelentésű, és r értéke nulla.
Az acil-tio-csoport oldalláncot viselő, (II) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R, és R12 egyaránt hidrogénatomtól különböző csoportot jelentenek, r értéke pedig 1, úgy állíthatjuk elő, hogy először a
HU 216 791 Β megfelelő (XI) általános képletű, szubsztituált karbonsavat egy (XII) általános képletű laktonná alakítjuk, ptoluolszulfonil-kloriddal, piridinben, majd a laktont Ν,Ν-dimetil-formamid jelenlétében egy (XIII) általános képletű tiosav-cézium-sóval reagáltatjuk. így egy olyan acil-tio-csoport oldalláncot viselő, (II) általános képletű vegyületet kapunk, ahol a képletben Rj és R2 jelentése hidrogénatomtól egyaránt különbözik, és r értéke 1.
Az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében A egy (b) általános képletű csoportot X oxigénvagy kénatomot, és Y metiléncsoportot vagy oxigénatomot jelent, előállíthatjuk egy (XIV) általános képletű sav - a képletben R7 jelentése valamilyen karboxi védőcsoport - és egy (III) általános képletű, kondenzált gyűrűs vegyület összekapcsolásával. A kapcsolást rendszerint a fentebb már ismertetett kondenzálószerek valamelyikének jelenlétében végezzük, a termék pedig egy (XV) általános képletű vegyület, azonban ismeretes egy olyan eljárásváltozat is, amikor a megfelelő (XIV) általános képletű savat a kapcsolást megelőzően valamilyen aktivált származékká, például savkloriddá alakítjuk át.
A (XIV) általános képletű vegyületeket korábban már leírták, például Warshawsky és munkatársai az 534396 és 534492 számú európai szabadalmi bejelentésekben.
A (III) általános képletű, kondenzált biciklusos vegyületeket többféleképpen is előállíthatjuk.
Vegyük például azt az esetet, amikor Y jelentése metiléncsoport, akkor először egy (XXII) általános képletű, az aminocsoportján védett aminosavat kapcsolunk össze egy (XXIII) általános képletű aminosavészterrel egy (XXIV) általános képletű dipeptiddé, amelynek a képletében Pj jelentése valamilyen amin védőcsoport, például (benzil-oxi)-karbonil- vagy tercbutoxi-karbonil-csoport, illetve olyan csoport, amelyet általában a védett nitrogénatommal együttesen nevezünk meg védőcsoportként, ilyen a ftálimidocsoport; P2 jelentése hidroxi- vagy merkaptocsoport megvédésére alkalmas csoport; és R3 valamilyen könnyen eltávolítható, a karboxicsoport megvédésére alkalmas észteresítőcsoport. A P2 szimbólumnak megfelelő védőcsoportok közül, ha X jelentése kénatom, az acilcsoportokat, így az acetil- vagy benzoilcsoportot, de inkább az acetilcsoportot tartjuk előnyösnek, míg ha X oxigénatomot jelent, P2 előnyös jelentése acilcsoport, tetrahidropiranilcsoport, tritilcsoport vagy a szférikusán gátolt szililcsoportok valamelyike, de kiváltképpen a trifenil-metil-csoport és a (terc-butil)-dimetil-szililcsoport. A kapcsolási reakció kivitelezése célszerűen valamilyen kondenzálószer, például [(benzo-triazol-1il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluorofoszfát], 1 -[3-(dimetil-amino)-propil]-3-etil-karbodiimid vagy [(metil-szulfonil)-oxi]-benzo-triazol jelenlétében történik.
A (XXIV) általános képletű köztitermékek további átalakítását úgy végezzük, hogy a következő lépésben szelektíven lehasítjuk a P2 védőcsoportot - például metanolos közegben, nátrium-metiláttal, ha P2 jelentése acetil- vagy benzoilcsoport, illetve valamilyen savval, így p-toluolszulfonsawal, ha P2 acetil-, benzoil-, trití 1-, tetrahidropiranil- vagy (terc-butil)-dimetil-szililcsoportot jelent -, majd a kapott terméket savkatalizált ciklizálásnak vetjük alá, és így egy (XXV) általános képletű vegyület keletkezik. Savkatalizátorként előnyös valamilyen erős savat, például trifluor-ecetsavat vagy p-toluolszulfonsavat, illetve a kereskedelemben kapható, polisztirol-szulfonát típusú ioncserélő gyanták valamelyikét, például Amberlyst® 15 ioncserélő gyantát alkalmazni, az oldószer pedig valamilyen aprotikus oldószer, így metilén-diklorid vagy kloroform lehet.
A P2 szimbólummal jelölt védőcsoport lehasítását követően, de a ciklizálást megelőzően, a (XXIV) általános képletű vegyületből kapott köztiterméket, amelynek a képletében X jelentése oxigénatom, átalakíthatjuk a megfelelő, szintén a (XXIV) általános képletű vegyületből származtatható köztitermékké, ahol a képletben X kénatomot jelent. Az ilyen átalakításnak több módja is ismeretes, célszerűen úgy járunk el, hogy a szóban forgó (XXIV) általános képletű vegyületet a P2 védőcsoport lehasítása után trifenil-foszfinnal, diizopropil(azo-dikarboxilát)-tal és tioecetsawal reagáltatjuk, majd az így keletkezett tioacetátot metanolban nátrium-metiláttal hidrolizáljuk, végül a hidrolízisterméket, a merkaptánt a fent leírtak szerint ciklizáljuk.
Egy másik eljárásváltozat szerint a kapott (XXIV) általános képletű köztiterméket a P2 védőcsoport lehasítását követően ismert módon átalakíthatjuk egy (XXVI) általános képletű vegyületté, amelynek képletében L valamilyen kilépő csoportot, például metánszulfonil-oxivagy p-toluolszulfonil-oxi-csoportot, illetve jód- vagy brómatomot jelent. Konkrét példával szemléltetve, ha egy (XXIV) általános képletű vegyületet a P2 védőcsoport lehasítása után metánszulfonil-kloriddal reagáltatunk, akkor egy olyan (XXVI) általános képletű vegyületet kapunk, amelynek a képletében L jelentése metánszulfonil-oxi-csoport.
A (XXVI) általános képletű vegyületek céziumtioacetáttal reagáltatva a megfelelő tioecetsav-származékot adják, amelyből metanolban nátrium-metiláttal a kívánt merkaptánt állíthatjuk elő, és az utolsó lépés itt is a fentebb már tárgyalt ciklizálás.
A (XXIV) általános képletű vegyületekből, amelyek képletében X jelentése oxigénatom, ha azokat alkalmas oldószerben, például metilén-dikloridban vagy kloroformban erős savval, például trifluor-ecetsawal vagy ptoluolszulfonsavval, illetve a kereskedelemből beszerezhető, polisztirol-szulfonát típusú ioncserélő gyanták valamelyikével, például Amberlyst® 15 ioncserélő gyantával reagáltatjuk, közvetlenül is előállíthatjuk a (XXV) általános képletű vegyületeket.
A következő lépés most már az amin védőcsoport eltávolítása a (XXV) általános képletű molekulából ezt végezhetjük például hidrazin-hidráttal, ha Pj a nitrogénatommal együtt ftálimidocsoportot jelent; jód-trimetil-szilánnal vagy csontszenes palládiumkatalizátor jelenlétében ammóniumformiáttal, illetve hidrogéngázzal, ha Pi jelentése (benzil-oxi)-karbonil-csoport; továbbá dioxánban sósavval vagy más erős savval, ha P] tercbutoxi-karbonil-csoportot jelent -, aminek eredménye3
HU 216 791 Β képpen a várt (III) általános képletű, kondenzált biciklusos vegyületet kapjuk.
Egy további eljárásváltozatot követve, azokat a vegyületeket, amelyek képletében Y jelentése metiléncsoport, úgy is előállíthatjuk, hogy az első lépésben egy (XXII) általános képletű, az aminocsoportján védett aminosavat egy (XXVII) általános képletű hidroxi-aminosav-észterrel kapcsolunk össze egy (XXVIII) általános képletű dipeptiddé - a képletben P, és P2 az előzőekben megadott jelentésűek -, célszerűen valamilyen kondenzálószer, így [(metil-szulfonil)-oxi]-benzo-triazol vagy l-[3-(dimetil-amino)-propil]-3-etil-karbodiimid jelenlétében. Az így keletkezett (XXVIII) általános képletű hidroxivegyületet előbb oxalil-dikloriddal és dimetilszulfoxiddal, majd aprotikus oldószerben valamilyen tercier aminnal reagáltatva egy (XXIX) általános képletű aldehiddé oxidáljuk, azután a fentebb már ismertetett módon a (XXIX) általános képletű aldehidet megszabadítjuk a P2 szimbólummal jelölt védőcsoporttól, végül alkalmas savkatalizátorral - ezt az előzőekben már részletesen tárgyaltuk - kikényszerítjük a ciklizálást, aminek eredményeképpen szintén a megfelelő (XXV) általános képletű köztiterméket kapjuk.
A (XXIII) általános képletű kiindulási vegyületeket, amelyek képletében m értéke 1, úgy állíthatjuk elő, hogy ε-hidroxi-L-norleucin aminocsoportját szelektív módon védőcsoporttal látjuk el, amikor is a megfelelő (XXX) általános képletű vegyület keletkezik, ahol a képletben P3 valamilyen amin védőcsoportot - például a nitrogénatommal együtt ftálimidocsoportot - jelent, majd ennek a (XXX) általános képletű vegyületnek a karboxicsoportját is védjük egy, az R3 szimbólumnak megfelelő védőcsoporttal, például metilcsoporttal, aminek a bevitele a molekulába célszerűen bázis jelenlétében metil-jodiddal, vagy metanolos közegben valamilyen erős savval történik. A következő lépésben a kapott észtert egy (XXXI) általános képletű aldehiddé oxidáljuk, majd azt egy (XXXII) általános képletű ortohangyasav-észterrel reagáltatjuk katalitikus mennyiségű sav, és a megfelelő alkohol - megfelelő alkohol alatt egy alkil-OH általános képletű alkoholt értünk, ahol az alkilcsoport azonos a (XXXII) általános képletben található alkilcsoporttal - jelenlétében. A reagáltatás eredményeképpen egy (XXXIII) általános képletű vegyület keletkezik. A P3 védőcsoport lehasítása, például hidrazin-hidráttal, ha P3 nitrogénatommal együtt ftálimidocsoportot jelent, a megfelelő (XXIII) általános képletű vegyületet eredményezi, amelynek képletében m értéke 1.
Azokat a (XXIII) általános képletű kiindulási vegyületeket, amelyek képletében m értéke nulla, egy (XXXIV) általános képletű, az aminocsoportján védett, glutaminsav-ó-benzil-észterből kapott aminosavszármazékból - a képletben P3 valamilyen amin védőcsoportot, például terc-butoxi-karbonil-csoportot, illetve a nitrogénatommal együttesen ftálimidocsoportot jelent - állíthatjuk elő. A (XXXIV) általános képletű, védett glutaminsavésztert először a fentebb, a hidroxi-norleucinnal kapcsolatban már tárgyalt esethez hasonlóan a szabad karboxicsoportján védőcsoporttal látjuk el, majd az így kapott (XXXV) általános képletű vegyület - a képletben R3 jelentése rövid szénláncú alkilcsoport - hidrogenolízisével, azaz a benzilcsoport lehasításával egy (XXXVI) általános képletű vegyületet állítunk elő. A (XXXVI) általános képletű vegyületek szelektív redukciója - ez úgy történhet, hogy a vegyületet először etántiollal, l-[3-(dimetil-amino)-propil]-3-etil-karbodiimiddel és (dimetil-amino)-piridinnel, majd acetonitrilben, csontszenes pailádiumkatalizátor jelenlétében trietil-szilánnal reagáltatjuk - a megfelelő (XXXVII) általános képletű aldehidet adja, amelyből a már ismertetett úton - az aldehid reagáltatása egy (XXXII) általános képletű ortosavészterrel, majd a P3 védőcsoport eltávolítása a molekulából - kaphatjuk meg a kívánt (ΧΧΙΠ) általános képletű kiindulási vegyületet, amelynek a képletében m értéke nulla.
A (XXVII) általános képletű, a találmány szerinti vegyületek szintézisénél kiindulási vegyületként használható hidroxi-aminosav-észterek előállítását úgy végezhetjük, hogy először dietil-[2-(acetil-amino)-malonát]-ot, nátrium-hidrid szuszpenziójához adva keverés közben, deprotonálunk, azután a deprotonált köztiterméket egy (XXXVIII) általános képletű (halogén-alkil)-acetáttal - a képletben hal jelentése bróm-, jódvagy klóratom - reagáltatjuk, aminek eredményeképpen egy (XXXIX) általános képletű vegyületet kapunk. A (XXXIX) általános képletű észterek hidrolízise melegen, nátrium-hidroxiddal, majd a kisavanyítás után képződött sav hevítése a megfelelő (XL) általános képletű hidroxi-aminosav-származékot eredményezi, amelyet alkalmas hidrolizálóenzimmel, például sertésveséből izolált acilázzal hidrolizálva, a kívánt (XLI) általános képletű hidroxi-aminosavat kapjuk.
Az utolsó lépés a kapott (XLI) általános képletű hidroxi-aminosav átalakítása egy (XXVII) általános képletű észterré, ami a szokásos eljárások bármelyikével történhet. Eljárhatunk például úgy, hogy a megfelelő (XLI) általános képletű hidroxi-aminosavat metanolban klór-trimetil-szilánnal reagáltatjuk, amikor is a kívánt (XXVII) általános képletű vegyületet metil-észterként, hidrokloridsó formájában kapjuk.
A (XXII) általános képletű kiindulási vegyületek a következőképpen állíthatók elő:
Ha a (XXII) általános képletben X oxigénatomot jelent, akkor egy (XLII) általános képletű alfa-aminosavból indulhatunk ki, és mindössze annyi a teendőnk, hogy bevigyük a molekulába a P! és P2 védőcsoportokat. Az egyik lehetőség szerint egy (XLII) általános képletű vegyületet először nátrium-karbonát jelenlétében N-(etoxikarbonil)-ftálimiddel, majd trietil-amin jelenlétében tritil-kloriddal reagáltatunk. Ez esetben egy olyan (XXII) általános képletű kiindulási vegyülethez jutunk, amelynek a képletében X jelentése oxigénatom, és P, a nitrogénatommal együtt ftálimidocsoportot, P2 pedig tritilcsoportot jelent. Egy másik lehetőségként adódik, hogy egy (XLII) általános képletű savat előbb N-[(benziloxi)-karbonil]-szukcinimiddel reagáltatunk vizes acetonban, nátrium-karbonát jelenlétében, azután a második lépésben a kapott terméket vagy (terc-butil)-klór-dimetil-szilánnal éteresítjük, vagy egy (V), illetve (VI) általános képletű acilezőszerrel acilezzük. Az így kapott
HU 216 791 Β (XXII) általános képletű kiindulási vegyület képletében X oxigénatomot jelent, Pj jelentése (benzil-oxi)-karbonil-csoport, és P2 jelentése (terc-butil)-dimetil-szilil-csoport, vagy valamilyen acilcsoport, például acetilcsoport.
Ha a (XXII) általános képletben X jelentése kénatom, és n értéke egy, akkor N,N’-bisz[(benzil-oxi)karbonil]-L-cisztinből indulhatunk ki, cinkporral vizes kénsavban először a (XLIII) képletű merkaptovegyületté alakítva azt, majd a következő lépésben bevisszük a molekulába a P2 védőcsoportot, például úgy, hogy a (XLIII) képletű vegyületet ecetsavanhidriddel reagáltatjuk. Az így előállított (XXII) általános képletű kiindulási vegyület képletében X jelentése kénatom, n értéke egy, P2 acetilcsoportot, P, pedig (benzil-oxi)-karbonil-csoportot jelent.
Azokat a (XXII) általános képletű kiindulási vegyületeket, amelyek képletében X jelentése kénatom, és n értéke 2, úgy állíthatjuk elő, hogy L-metionint az aminocsoport megvédése végett például benzil-(klór-formiát)tal vagy N-[(benzil-oxi)-karbonil]-szukcinimiddel reagáltatunk, azután a védett vegyületet, azaz az N-[(benziloxi)-karbonil]-L-metionint valamilyen alkohollal, célszerűen egy alkanollal, savkatalizátor, például p-toluolszulfonsav jelenlétében észteresítjük. Alkalmas oxidálószerrel, így N-klór-szukcinimiddel, vizes oldatban az észterből a megfelelő (XLIV) általános képletű szulfoxid keletkezik, amely valamilyen savanhidriddel, például ecetsavanhidriddel egy (XLV) általános képletű észtert ad. Lépésenként haladva, először valamilyen alkálifém-hidroxiddal, azután a formaldehid eltávolítása végett alkalmas redukálószcrrel, például nátrium-[tetrahídrído-borát]-tal, végül valamilyen savanhidriddel, célszerűen ecetsavanhidriddel reagáltatjuk a (XLV) általános képletű észtert, aminek eredményeképpen megkapjuk a kívánt (XXII) általános képletű kiindulási vegyületet, ahol a képletben X kénatomot jelent, n értéke 2, P2 jelentése acetilcsoport, és P| jelentése (benzil-oxi)-karbonil-csoport.
A (III) általános képletű, kondenzált biciklusos vegyületeket, amelyek képletében Y oxigénatomot jelent, és n értéke 1, úgy állíthatjuk elő, hogy először egy (XXII) általános képletű, az aminocsoportján védett aminosavat egy (XLVI) általános képletű aminosavészterrel kapcsolunk össze egy (XLVII) általános képletű dipeptiddé, amelynek a képletében P[ és P2 az előzőekben tárgyalt védőcsoportok valamelyikét jelentik, és R3 jelentése valamilyen karboxi védőcsoport. A kapcsolást itt is célszerű valamilyen kondenzálószer, például [(benzo-triazol-1 -il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium[hexafluoro-foszfát] vagy l-[3-(dimetil-amino)-propil]3-etil-karbodiimid jelenlétében végezni.
A P2 védőcsoport szelektív eltávolítása - ez történhet például metanolban, nátrium-metiláttal, ha P2 jelentése valamilyen acilcsoport, így acetil- vagy benzoilcsoport, illetve valamilyen savval, például p-toluolszulfonsawal, ugyancsak metanolban, ha P2 tritilcsoportot, tetrahidropropanilcsoportot, vagy valamilyen sztérikusan gátolt szililcsoportot jelent - után a (XLVII) általános képletű köztiterméket alkalmas savkatalizátor jelenlétében - erről is esett már szó az előzőekben ciklizáljuk, aminek eredményeképpen egy (XLVIII) általános képletű vegyületet kapunk.
Azokat a (XLVIII) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében X jelentése kénatom, és n értéke 2, szintén előállíthatjuk a (XLVII) általános képletű vegyületekből, amelyek képletében X oxigénatomot jelent, és n értéke 2, ez esetben azonban úgy kell eljárnunk, hogy a P2 védőcsoport szelektív eltávolítása után a hidroxicsoportot a korábban már tárgyalt módon merkaptocsoporttá alakítjuk át, és ezt követően hajtjuk végre a savkatalizált ciklizálást.
Az amin védőcsoport lehasítását végezhetjük például hidrazin-hidráttal, ha P, a nitrogénatommal együttesen ftálimidocsoportot jelent, illetve jód-trimetil-szilánnal, vagy csontszenes palládiumkatalizátor jelenlétében ammónium-formiáttal vagy hidrogéngázzal, ha P| jelentése (benzil-oxi)-karbonil-csoport, és így a megfelelő (XLVIII) általános képletű vegyületből a kívánt (III) általános képletű, kondenzált gyűrűs vegyületet kapjuk.
A (XLVI) általános képletű kiindulási vegyületeket, amelyek képletében Y jelentése oxigénatom, egy (XLIX) általános képletű, az aminocsoportján ftálimidocsoport formájában védett aminosavészterből kiindulva állíthatjuk elő. Az első lépésben az észtert trifluor-metánszulfonsav jelenlétében allil-(triklór-acetimidát)-tal reagáltatva, egy (L) általános képletű vegyületté alakítjuk, amelyből ózonnal, majd dimetil-szulfiddal, végül p-toluolszulfonsav jelenlétében egy (XXXII) általános képletű ortosavészterrel a megfelelő (LI) általános képletű vegyületet kapjuk. Az utolsó lépés, az amin védőcsoport eltávolítása a molekulából - amit itt nyilvánvalóan hidrazin-hidráttal hajtunk végre - a kívánt (XLVI) általános képletű vegyületet - a képletben Y jelentése oxigénatom - eredményezi.
Az (I) általános képletű vegyületekben, csupán a kondenzált biciklusos molekularészt számítva, három aszimmetriacentrumot találunk, és azonfelül még az oldalláncban is előfordulhat kiralitáscentrum. Mivel a megadott szerkezeti képleteknek megfelelő, optikailag tiszta módosulatokat tartjuk előnyösnek a találmány tárgyát képező kondenzált biciklusos vegyületeket illetően, nyilvánvaló, hogy az összes ilyen izomerforma a találmány oltalmi körébe tartozik. Mindazonáltal az ismertetett eljárások kiindulási vegyületei egyaránt lehetnek racemátok, enantiomerek vagy diasztereomerek. Ha valamely lépésben diasztereomer vegyületek keletkeznek, akkor azok elválasztását a szokásos módon, kromatográfiás eljárásokkal vagy frakcionált kristályosítással végezhetjük. Az (1) általános képlet mutatja a hídfőt képező szénatomhoz kapcsolódó hidrogénatom előnyös orientációját.
Az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R3 és/vagy R7 jelentése hidrogénatom, gyógyszerészetileg elfogadható sók formájában is előállíthatjuk. A célnak megfelelő sók többek között az alkálifémsók, így a kálium- és nátriumsók, az alkálifoldfémek sói, például a kalcium- és magnézium-sók, továbbá az egyes aminosavakkal, például argininnel vagy lizinnel, valamint alkil-aminokkal, például terc-butil-aminnal vagy terc-pentil-aminnal, szubsztituált alkil-aminokkal, pél5
HU 216 791 Β dául benzil-aminnal, diaiki 1-aminokkal és szubsztituált dialkil-aminokkal, például N-metil-glukaminnal, vagy trialkil-aminokkal és szubsztituált trialkil-aminokkal képzett sók, csakúgy, mint bizonyos kvaterner ammóniumsók. Ezeket a sókat általában úgy állíthatjuk elő, hogy a vegyületek savformáját a megfelelő iont leadni képes bázissal olyan közegben reagáltatjuk, amelyből a só kiválik, vagy vizes közegben végezzük a reagáltatást, és az oldatot liofíziláljuk.
Kiemelkedő jelentőségűek azok a találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében és a szubsztituenseket leíró általános képletekben A jelentése (a) általános képletű csoport;
R2 jelentése hidrogénatom vagy (e) általános képletű csoport;
R3 jelentése hidrogénatom vagy 1 -4 szénatomos alkilcsoport;
r értéke 0 vagy 1;
R| jelentése 1 -7 szénatomos alkil-, (3-7 szénatomos cikloalkil)-metil-, benzil- vagy tiazolil-metil-csoport; és
R12 jelentése hidrogénatom; vagy
Rí és R,2 együttesen 5-7 szénatomos cikloalkángyűrűt képeznek azzal a szénatommal együtt, amelyhez kapcsolódnak;
Rft jelentése 1 -4 szénatomos alkilcsoport;
n értéke 1 vagy 2;
m értéke 0 vagy 1;
X jelentése oxigén- vagy kénatom; és
Y jelentése metiléncsoport vagy oxigénatom, azzal a megkötéssel, hogy ha Y jelentése oxigénatom, akkor m értéke 1.
Különösen kiemelkedő jelentőségűek a fentiek közül azok a vegyületek, amelyek képletében, illetve szubsztituenseket leíró általános képletekben
R2 jelentése hidrogénatom vagy acetilcsoport, elsősorban hidrogénatom;
R3 jelentése hidrogénatom;
r értéke 0 vagy 1, előnyösen 1;
R, jelentése benzil-, ciklopropil-metil- vagy 3-5 szénatomos alkilcsoport, elsősorban benzilcsoport;
Ri2 jelentése hidrogénatom;
n értéke 1 vagy 2;
m értéke 0 vagy 1;
X jelentése oxigén- vagy kénatom; és
Y jelentése metiléncsoport vagy oxigénatom, azzal a megkötéssel, hogy ha Y jelentése oxigénatom, akkor m értéke 1.
Ha egyetlen vegyületet akarunk megnevezni, mint a legjelentősebbet, akkor az a {4S-[4a(R*),7a,10a3]}-4[(3-fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav, azaz a (LV) képletű vegyület.
Az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében A jelentése (a) vagy (b) általános képletű csoport, kettős támadáspontú enziminhibitorok, amelyek egyaránt gátolni képesek az angiotenzinkonvertáló enzim és a neutrális endopeptidázok működését.
A fentiek alapján az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik mindazon esetekben alkalmazhatók bizonyos állapotok kezelésére, ahol egyébként angiotenzinkonvertáló enziminhibitor hatóanyagot tartalmazó gyógyszerkészítmények adása javallott. Ezen állapotok közé soroljuk a rendellenes vérnyomással és a szemgolyón belüli nyomással kapcsolatos betegségeket, valamint a reninnel összefüggésbe hozható szív- és érrendszeri betegségeket, mindenekelőtt a magasvémyomás-betegséget, a pangásos szívelégtelenséget és a glaukómát, továbbá a vese betegségei közül például a veseelégtelenséget, a cukorbajos vesemegbetegedést, valamint a ciklosporin vagy más immunszuppresszánsokkal végzett kezelés következtében fellépő vesekárosodást. Ugyancsak alkalmazhatók az angiotenzinkonvertáló enzim inhibitorai olyan kórképekben, mint a májcirrózis, gátolhatjuk ezekkel a hatóanyagokkal az ateroszklerózis progresszióját, illetve megelőzhetjük általuk vagy kezelhetjük velük a magas vérnyomás vagy cukorbetegség következtében kialakuló vesebántalmakat, jelentősen javíthatjuk ezen hatóanyagokkal a szívizomzat működését infarktusos állapotban, vagy csökkenthetjük az infarktus következményeit, továbbá meggátolhatjuk az erek újraelzáródását bizonyos érsebészeti beavatkozásokat követően.
A kettős támadáspontú enziminhibitorokat jól hasznosíthatjuk azokban a kóros állapotokban, ahol a neutrális endopeptidázok inhibitorai nyerhetnek alkalmazást. Idetartoznak például a szív- és érrendszer betegségei, mindenekelőtt a magasvémyomás-betegség, a hiperaldoszterinémia, bizonyos vesebántalmak, a glaukóma, de használhatjuk ezeket a hatóanyagokat akut és krónikus fájdalmak csillapítására is.
Az elmondottakból kitűnik, hogy az (I) általános képletű vegyületek fő alkalmazási területe a vérnyomáscsökkentés, és azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek kettős támadáspontú enziminhibitorok, különösen jól használhatók, mivel ezek a vizeletürítést és a nátriumürítést fokozó hatással is bírnak azokban az esetekben, ahol ezek a hatások fontos szerephez jutnak, például a pangásos szívelégtelenség kezelésében.
Az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik ezen hatásuk hasznosítására azonos dózisban alkalmazhatók, mint korábban, az angiotenzinkonvertáló enzim inhibitoraiként. Például valamely (I) általános képletű vegyületet emlősfajok egyedeinek, elsősorban embernek, naponta és testtömeg-kilogrammonként 0,1 és 100 mg, előnyösen 0,5 és 25 mg közötti mennyiségben adhatjuk. Az (I) általános képletű vegyületeket hatóanyagként elsősorban orális úton célszerű a szervezetbe juttatni, de alkalmazhatjuk azokat parenterális készítményekben, így szubkután, intramuszkuláris vagy intravénás injekció formájában, továbbá végezhetünk velük helyi kezelést is. A napi dózisokat adhatjuk egyetlen adagban, illetve 2-4 részletben, a nap folyamán többszöri, kisebb adaggal végezve a kezelést.
Az (I) általános képletű, enziminhibitor hatású vegyületeket alkalmazhatjuk a humán ANF 99-126 néven ismert hatóanyaggal (ANF; „atrial natriuretic factor” peptid) kombinációban. Az ilyen kombinált készítményekben az (I) általános képletű enziminhibitorok szokásos adagja testtömeg-kilogrammonként 1 és 100 mg között van, míg a humán ANF 99-126 mennyisége,
HU 216 791 Β ugyancsak a testtömeg 1 kg-jára számítva, 0,001 és 0,1 mg között lehet.
Az (I) általános képletű enziminhibitorokat azonfelül a gyógyászatban hasznosítható hatóanyagok más hatástani csoportjába tartozó vegyületekkel is kombinálhatjuk. Ilyenek például a vizelethajtók, a kalciumcsatorna-gátlók, a káliumcsatoma-aktivátorok, a koleszterinszint-csökkentők, a béta-blokkolók és így tovább.
Az (I) általános képletű enziminhibitorokból - a gyógyszerészetileg elfogadható sókat is beleértve - az előzőekben tárgyalt gyógyászati felhasználás céljára, megfelelő, gyógyszerészetileg elfogadható segédanyagokkal összedolgozva különböző gyógyszerkészítményeket állíthatunk elő. Ilyen gyógyszerkészítmények például orális alkalmazásra a tabletta, a kapszula és a szirup, valamint parenterális alkalmazásra a steril oldat vagy szuszpenzió. A glaukóma helyi kezelésére például alkalmazhatjuk ezeket a hatóanyagokat oldat, kenőcs vagy szilárd inzert formájában, amint arról bővebb ismereteket szerezhetünk a 4442089 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból.
Hozzávetőlegesen 10 és 500 mg közötti mennyiségű hatóanyagból, fiziológiásán elfogadható vivő-, hígító-, töltő- és kötőanyagok, tartósító- és stabilizálószerek, valamint ízjavító anyagok és egyéb segédanyagok felhasználásával állítjuk elő a gyógyszerészetben általánosan elfogadott és széles körben alkalmazott, egységnyi dózist tartalmazó gyógyszerformák valamelyikét.
Az itt következő részben a találmányt példákkal illusztráljuk. Az előiratokban a hőmérsékletet mindig °Cban adjuk meg. A vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálatokhoz szilikagél réteget használunk, hacsak az adott helyen erre vonatkozóan más utalás nem szerepel.
1. példa [4S- [4a(R*), 7a, 10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb] [1,3joxazepin-7-karbonsav
a) (S)-2-Ftálimido-4-hidroxi-vajsav trietil-amin-sója
3,0 g (25,2 mmol) L-homoszerint és 2,670 g (25,2 mmol) nátrium-karbonátot feloldunk 60 ml vízben, és 5,570 g (25,4 mmol) N-(etoxi-karbonil)-ftálimidet adunk az oldathoz. Az elegyet 2 óra hosszáig szobahőmérsékleten keverjük, azután 6 M sósavval megsavanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, majd szűrjük, mégpedig úgy, hogy a szűrletet azonnal 4,0 ml trietil-amin 40 ml metilén-dikloriddal készült oldatába csurgatjuk. A zavaros oldatot bepároljuk, majd a párlási maradékot etilacetáttal és dietil-éterrel eldörzsöljük. Az így kapott 5,11 g fehér, 142-144 °C-on olvadó, szilárd anyag a címben megnevezett vegyület, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás R.rértéke: 0,36 (5% ecetsav etilacetátban). [a]D= -6,2° (c=0,8; kloroform).
b) (S)-2-Ftálimido-4-(trifenil-metoxi)-vajsav trietilamin-sója
1,890 g (5,4 mmol) fenti, az a) pontban leírtak szerint előállított vegyület 20 ml kloroformmal készített homogén oldatához előbb 80 μΐ trietil-amint, majd szilárd formában 1,590 g (5,70 mmol) tritil-kloridot adunk.
A reakcióelegyet 2,5 óra hosszáig szobahőmérsékleten keverjük, azután etil-acetát és 150 ml 0,1 M sósav között megoszlatjuk. A szerves fázist vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és szüljük, mégpedig úgy, hogy a szűrletet 1,0 ml trietil-amin 30 ml metilén-dikloriddal készült oldatába csurgatjuk. Az oldatot bepároljuk, majd a visszamaradó olajat újra feloldjuk kevés metilén-dikloridban és etilacetátban, azután az oldathoz addig adunk dietil-étert, amíg az meg nem zavarosodik. Az oldatot ekkor beoltjuk, és éjszakán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk. Másnap a levált csapadékot szűrőre gyűjtjük, etil-acetáttal és dietil-éterrel mossuk, végül vákuumban megszárítjuk. Ilyen módon fehér kristályok formájában 2,538 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A tennék 165—170 °C-on bomlás közben olvad, a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,23 (10% metanol kloroformban). [a]D=+7, 0° (c=l,2; kloroform).
c) (S)-2-Ftálimido-6-hidroxi-hexánsav
1,030 g (7,0 mmol) (+ )-e-hidroxi-L-norleucint [előállítását lásd Bodánszky et al.: J. Med. Chem. 21, 1030-1035. (1978)] és 745 mg (7,0 mmol) nátriumkarbonátot feloldunk 12 ml vízben, majd az oldathoz 1,495 g (7,0 mmol) N-(etoxi-karbonil)-flálimidet adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten keverjük 2 óra hosszáig, azután megszűrjük, a szűrletet lehűtjük 0 °C-ra és 6 M sósavval megsavanyítjuk. A levált fehér csapadékot szűrőre gyűjtjük, majd vákuumban, 80 °C-on 1 óra hosszan szárítjuk, aminek eredményeképpen 1,297 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék olvadáspontja: 162-163 °C. [a]D=-35,7° (c=l,3; metanol).
d) (S)-2-Ftálimido-6,6-dimetoxi-hexánsav-metil-észter
Bemérünk 3,752 g (13,5 mmol), a fenti c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, 2,178 g (6,7 mmol) cézium-karbonátot és 44 ml N,N-dimetil-formamidot, majd az így kapott szuszpenzióhoz 3,0 ml (6,84 g; 48,2 mmol) metil-jodidot adunk. Az elegyet 2 óra hosszáig szobahőmérsékleten keveijük, utána etil-acetáttal meghígítjuk és egymás után kevés nátrium-hidrogénszulfitot tartalmazó vízzel, tiszta vízzel, félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, valamint telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül bepároljuk. A visszamaradó 3,825 g színtelen olaj a köztitermék észter, amely vékonyréteg-kromatográfiás analízis alapján homogén, az Rf-értéke: 0,37 (aceton: hexán= 1:1). 1,37 ml (2,00 g; 15,7 mmol) oxalil-diklorid 58 ml vízmentes metilén-dikloriddal készült, és -78 °C-ra hűtött oldatához cseppenként hozzáadjuk 2,24 ml (2,47 g; 31,6 mmol) vízmentes dimetilszulfoxid és 2 ml metilén-diklorid elegyét. 10 perccel később 10 ml metilén-dikloridban oldva beadagolunk 3,825 g (13,1 mmol), a fent leírtak szerint kapott hidroxi-észtert, majd újabb 15 perc múlva 8,0 ml trietilamint adunk az elegyhez. Ezt követően még 5 percig -78 °C-on keverjük a reakcióelegyet, azután hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, etil-acetát és dietil-éter
HU 216 791 Β elegyével meghígítjuk, majd egymás után 1 M sósavval, vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül bepároljuk. A visszamaradó olaj a várt aldehid, nyerstermék formájában, amely azonban vékonyréteg-kromatográfiás analízis alapján homogén, az Rrértéke: 0,48 (aceton: hexán = 1:1).
A fenti aldehidet feloldjuk 17 ml metanol és 17 ml metilén-diklorid elegyében, azután előbb 1,7 ml trimetilortoformiátot, majd 180 mg, 1 mólekvivalens kötött vizet tartalmazó p-toluolszulfonsavat adunk az oldathoz. Az elegyet szobahőmérsékleten keverjük 1,5 órán át, azután etil-acetát és félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között megoszlatjuk. A szerves fázist vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A párlási maradékot flash-kromatográftás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot, majd a tiszta frakciókból kinyert anyagot etil-acetát és hexán elegyéből átkristályosítjuk. Ilyen módon két részletben, 69-70 °C-on olvadó, fehér tűk formájában, egyszer 3,452 g és egyszer 215 mg analitikailag tiszta, a címben megnevezett terméket kapunk, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás R(-értéke: 0,35 (etil-acetát:hexán=l: 1). [a]D=-27, 4° (c=l, 5; kloroform).
e) [S-(R*,R*)]-2-{[2-Ftálimido-4-(trifenil-metoxi)butiril]-amino}-6,6-dimetoxi-hexánsav- metil-észter
2,540 g (7,57 mmol) fenti, a d) pontban leírtak szerint előállított terméket felszuszpendálunk 18 ml metanolban, majd 378 μΐ (390 mg; 7,80 mmol) hidrazinmonohidrátot adunk a szuszpenzióhoz. Az elegy 10 perc alatt homogénné válik. Ezt követően 3 napon át szobahőmérsékleten keveredni hagyjuk a reakcióelegyet, a levált csapadékot kiszűrjük, a szűrletet bepároljuk, és a párlási maradékot metilén-dikloridban feliszapoljuk. Az így kapott szuszpenziót ismét szűrjük, majd bepároljuk, aminek eredményeképpen színtelen olajként kapjuk a védőcsoportjától megfosztott amint.
Közben 4,622 g (7,80 mmol), a b) pontban leírtak szerint előállított trietil-amin-sót feloldunk 50 ml metilén-dikloridban, majd 0 °C-on 3,519 g (7,95 mmol) [(benzo-triazol-1 -il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot adunk az oldathoz. 35 percig keverjük az elegyet, azután beadagoljuk a fenti amin 15 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Még 10 percig 0 °C-on, utána 2 órán át szobahőmérsékleten folytatjuk a kevertetést, majd a reakcióelegyet dietil-éter és víz között megoszlatjuk. A szerves fázist félig telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A párlási maradékot flash-kromatográfrás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 6:4 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 3,580 g fehér hab a címben megnevezett, tiszta termék, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,32 (etil-acetát:hexán= 6:4). [a]D=+26,2° (c=0,6; kloroform).
J) [S-(R*,R*)]-2-[(2-Ftálimido-4-hidroxi-butiril)amino]-6,6-dimetoxi-hexánsav-metil-észter
Bemérünk 5,420 g (8,0 mmol), a fenti e) pontban leírtak szerint előállított vegyületet és 60 ml metanolt, majd az oldatot 520 mg p-toluolszulfonsav-víz (1/1) hozzáadása után 1,5 óra hosszáig szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyet ezt követően etil-acetát és hígított nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között megoszlatjuk, a nem elegyedő fázisokat elválasztjuk, majd a vizes részt még egyszer etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A párlási maradékot flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, először etil-acetát és hexán 8:2 arányú elegyével, majd 5% metanolt és etil-acetátot tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. Ilyen módon színtelen olajként 2,860 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,26 (etil-acetát:hexán=7:3). [a]D= +18,7° (c= 1,3; kloroform).
g) [4S-(4a, 7a, 10a$)]-4-Ftálimido-5-oxo-oktahidro7H- pirido[2, l-b][l,3]oxazepin-7-karbonsav-metilészter
2,10 g (4,95 mmol) fenti, az f) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 100 ml metiléndikloridban, majd az oldathoz 240 mg, az adott sorrendben 6 M sósavval, vízzel, tetrahidrofuránnal és metiléndikloriddal mosott Amberlyst® 15 ioncserélő gyantát adunk. Az elegyet 2,5 órán át szobahőmérsékleten keverjük, utána szűrjük, az oldatot bepároljuk, és a párlási maradékot flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk először etil-acetát és hexán 6:4 arányú elegyével, majd tiszta etil-acetáttal eluálva az oszlopot. Az így kapott 1,40 g fehér hab a címben megnevezett vegyület.
h) (S)-2-(Acetil-tio)-3-fenil-propionsav
30,0 g (181 mmol) D-fenil-alanint és 73,5 g káliumbromidot feloldunk 365 ml 2,5 M kénsavban, majd végig 0 °C-on tartva az oldat hőmérsékletét, hozzávetőlegesen 1 óra alatt beadagolunk 10,3 g (280 mmol) nátrium-nitritet. A reakcióelegyet még egy óra hosszat 0 °Con, azután további 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres fázist mossuk egyszer vízzel, majd nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A visszamaradó olajat vákuumban desztilláljuk. A 73 Pa (0,55 mmHg) nyomásnál 141 °C-on forró párlat, amelynek a tömege 25,7 g, az (R)-2-bróm-3fenil-propionsav. [a]D= +14,5° (c=2,4; kloroform).
Bemérünk 7 ml (97,9 mmol) tioecetsavat, 5,48 g (97,9 mmol) kálium-hidroxidot és 180,5 ml acetonitrilt, majd az elegyet argongáz alatt, szobahőmérsékleten keverjük 1,75 órán át. Ezt követően jeges fürdővel lehűtjük az elegyet, majd hűtés közben, mintegy 10 perc alatt beadagoljuk 20,4 g (89 mmol) (R)-2-bróm-3-fenil-propionsav 20 ml acetonitrillel készült oldatát. Szobahőmérsékleten, argongáz-atmoszférában folytatjuk a kevertetést 5 óra hosszáig, azután az elegyet megszűrjük, és az acetonitrilt vákuumban elpárologtatjuk. Az olajos maradékot újból feloldjuk etil-acetátban, 10%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal és vízzel mossuk, majd vákuumban bepá8
HU 216 791 Β roljuk. A visszamaradó 19,6 g nyersterméket a díciklohexil-amin-sóján keresztül tisztítjuk, diizopropil-éteres oldatból leválasztva a sót. Az (S)-2-(acetil-tio)-3-fenilpropionsav diciklohexil-amin-sójából egy analitikai mintát etil-acetátból átkristályosítva, a minta olvadáspontja: 146-147 °C; [a)D=-39,6° (c= 1,39; kloroform).
A diciklohexil-amin-sóból a szabad savat úgy kapjuk vissza, hogy 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat és etil-acetát keverékével összerázzuk. A sóból felszabadított termék az (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav. [a]D=-70,l° (c= 1,91; kloroform).
i) {4S-[4v.(R*), 7a,10a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-3-fenilpropionil]-amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]oxazepin-7-karbonsav-metil-észter Bemérünk 620 mg (1,66 mmol), a fenti g) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, 10 ml metanolt, valamint 85 μΐ (88 mg; 1,75 mmol) hidrazin-monohidrátot. Az elegyet 44 órán át szobahőmérsékleten keveijük, majd szüljük, és a kiszűrt anyagot metanollal mossuk. A szűrletet bepároljuk, a párlási maradékot metilén-dikloriddal eldörzsöljük, azután ismét szűrjük. Az oldószert elpárologtatva hozzávetőlegesen 400 mg zavaros olajként kapjuk a védőcsoportjától megszabadított amint.
410 mg (1,83 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsavat és 250 μΐ (182 mg; 1,80 mmol) trietil-amint feloldunk 10 ml metilén-dikloridban, azután 0 °C-on beadagoljuk előbb a fenti amin 8 ml metilén-dikloriddal készült oldatát, majd 808 mg (1,83 mmol) [(benzotriazol-1 -il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium- [hexafluoro-foszfát]-ot adunk az elegyhez. Az így keletkezett víztiszta, csaknem színtelen oldatot még 40 percig 0 °Con, utána további 2 óra hosszáig szobahőmérsékleten keveijük, majd etil-acetát, dietil-éter és víz között megoszlatjuk. A szerves fázist egymás követően félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és telített nátriumklorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A párlási maradékot flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk 60-70% etilacetátot és hexánt tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. Az így kapott 602 mg fehér hab a címben megnevezett vegyület tiszta állapotban. A tennék vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,27 (etil-acetát : hexán=6:4).
j) {4S-[4a(R*),7a,10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2, l-b][l, 3]oxazepin-7-karbonsav
590 mg (1,32 mmol) fenti, az i) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 10 ml, argongázzal átfuvatott és így oldott oxigént nem tartalmazó metanolban. Az oldatot lehűtjük 0 °C-ra, majd hozzáadunk 7 ml, ugyancsak argongázzal előzőleg átfuvatott, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot. 15 perccel később az elegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, azután argongáz alatt további 4,5 órán át keveijük. A reakcióidő letelte után 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk, vízzel meghígítjuk, majd etil-acetáttal extraháljuk az elegyet, az etil-acetátos extraktumot vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül mintegy 3 ml térfogatra betöményítjük. A maradékhoz etil-acetátot és kevés hexánt adunk, a levált csapadékot szűrőre visszük, azután vákuumban megszárítjuk. Az így kapott 413 mg, a címben megnevezett termék elemanalízis alapján 0,12 mólekvivalens kötött etil-acetátot tartalmaz; az olvadáspontja 180,5 °C, bomlás közben; a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,39 (2% ecetsav etil-acetátban). [a]D=-37, 6° (c=0,36; metanol).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: YMC S3 ODS, 6,0x150 mm méretű oszlop; az eluens 40%. Az oldat és 60% B oldat (az A oldat összetétele: 90% víz, 10% metanol, 0,2% foszforsav; a B oldat öszszetétele: 10% víz, 90% metanol, 0,2% foszforsav); az átfolyási sebesség 1,5 ml/perc, a detektor 220 nm-nél mér, a retenciós idő: 6,73 perc, az összes detektált anyagmennyiség 95,7%-át teszi ki a csúcs.
2. példa {3R-[3ct.(S*),6a.,9a^]}-3-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-4-oxo-hexahidro-2H,6H-pirido-[2,l-b][1,3]tiazin-6-karbonsav
a) N-[(Benzil-oxi)-karbonil]-L-cisztein
4,658 g (9,16 mmol) N,N’-bisz[(benzil-oxi)-karbonil]-L-cisztint feloldunk 35 ml metanolban, azután előbb 23 ml 2 M kénsavat, majd részletekben 2,442 g (37,3 mmol) cinkport adunk az oldathoz. A reakcióelegyet felmelegítjük 70 °C-ra, és ezen a hőmérsékleten tartjuk 1,5 óra hosszáig, utána még melegen szűrjük, és a szűrletet egy rotációs készülékben betöményítjük. A visszamaradó oldatot dietil-éterrel extraháljuk, majd az éteres extraktumot vízzel és telített nátrium-kloridoldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert elpárologtatjuk. A párlási maradék olaj, amelyet feloldunk szén-tetrakloridban. Az oldatot lehűtjük 0 °C-ra és beoltjuk, aminek eredményeképpen lassú csapadékleválást észlelünk. A kivált csapadékot szűrőre visszük, és hideg szén-tetrakloriddal mossuk. Ez az első generációs termék, amelynek a tömege 2,648 g. Az anyalúgot bepároljuk, és a maradékot flashkromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, kezdetben etil-acetáttal, majd később 4% ecetsavat és etil-acetátot tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. Az így tisztított anyagot átkristályosítva további 246 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk. Ezt a második generációs terméket egyesítjük az első generációs termékkel, így az összesített kitermelés 2,894 g. A tiszta termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,58 (5% ecetsav etil-acetátban).
b) S-Acetil-N-[(benzil-oxi)-karbonilJ-L-cisztein ml, argongáz átfüvatásával az oldott oxigéntől megszabadított vízben feloldunk először 2,140 g (21,4 mmol) kálium-hidrogén-karbonátot, majd 2,70 g (10,6 mmol), fenti a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, azután a homogén oldathoz 8,0 ml (8,66 g; 84,8 mmol) ecetsavanhidridet adunk. 10 percig szobahőmérsékleten tartjuk az elegyet, utána 10%-os sósavval megsavanyítjuk és dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot egymást követően kétszer vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül bepároljuk. A visszamaradó olajat háromszor egymás után toluollal, majd kétszer etil-ace9
HU 216 791 Β tát és hexán elegyével azeotrop desztillációnak vetjük alá, aminek eredményeképpen az olaj bekristályosodik. A kristályokat etil-acetát és hexán elegyével eldörzsöljük, azután szűrőre gyűjtjük. Az így kapott 2,19 g tiszta termék a címben megnevezett vegyület, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,56 (5% ecetsav etil-acetátban).
c) (S)-2-[{S-Acetil-N-[(benzil-oxi)-karbonil]-L-ciszteinil}-amino]-6,6-dimetoxi-hexánsav-metil-észter 1,158 g (3,45 mmol), az 1. példa d) pontjában leírtak szerint előállított (S)-2-ftálimido-6,6-dimetoxi-hexánsav-metil-észtert felszuszpendálunk 12 ml metanolban. A szuszpenzióhoz 176 μΐ (182 mg; 3,63 mmol) hidrazin-monohidrátot adunk, aminek következtében az elegy 10 percen belül homogénné válik. Ezt követően 67 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk keveredni az elegyet, majd a levált csapadékot kiszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A maradékot metilén-dikloridban feliszapoljuk, újból szüljük, majd elpárologtatjuk az oldószert aminek eredményeképpen a védőcsoportjától megszabadított köztitermék amint színtelen olajként kapjuk.
Közben bemérünk 1,185 g (3,98 mmol), a fenti b) pontban megadottak szerint előállított terméket és 14 ml metilén-dikloridot, azután az így kapott részleges szuszpenzióhoz 555 μΐ (403 mg; 3,98 mmol) trietilamint adunk. A keletkezett homogén oldatot lehűtjük 0 °C-ra, majd beadagoljuk a fenti amin 7 ml metiléndikloriddal készült oldatát. Ezt követően még 1,762 g (3,98 mmol) [(benzo-triazol-l-il)-oxi]-trisz(dimetilamino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot adunk az elegyhez, utána 2,5 órán át 0 °C-on, majd 45 percig szobahőmérsékleten keveredni hagyjuk, végül bepároljuk, és a párlási maradékot etil-acetát és víz között megoszlatjuk. A szerves fázist félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, azután az oldószert elpárologtatjuk. A visszamaradó nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 65:35 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 1,15 g fehér hab a címben megnevezett tiszta termék, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,42 (etil-acetát :hexán=75:25).
d) [3R-(3a,6ct.,9a$)]-3-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}-4-oxo-hexahidro-2H, 6H-pirido[2, l-b][1,3]tiazin-6-karbonsav-metil-észter
1,040 g (2,15 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyület 12 ml metanollal készült, argongázzal átfuvatva oxigénmentesített és 0 °C-ra hűtött oldatához 490 μΐ (463 mg; 2,14 mmol), 25 tömegszázalék nátrium-metilátot tartalmazó metanolos oldatot adunk. 20 perccel később a reakciót telített ammóniumklorid beadagolásával leállítjuk, majd az elegyet vízzel meghígítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A párlási maradékot 200 ml metilén-dikloridban újból feloldjuk, majd 820 mg, az alábbi sorrendben 6 M sósavval, vízzel, tetrahidrofuránnal és metilén-dikloriddal átmosott Amberlyst® 15 ioncserélő gyanta hozzáadása után az oldatot 3 óra hosszáig keverjük. A reakcióidő letelte után az oldatot megszüljük, az oldószert elpárologtatjuk, és a visszamaradó nyersterméket flashkromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 65:35 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Ilyen módon 757 mg színtelen olajként kapjuk a címben megnevezett vegyületet, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,58 (etil-acetát: hexán =75:25).
e) [3R-(i<j.,6a, 9a$)]-3-Amino-4-oxo-hexahidro2H, 6H-pirido[2,l-b] [1,3]tiazin-6-karbonsav-metilészter
752 mg (1,99 mmol), a fenti d) pontban megadottak szerint előállított vegyületet feloldunk 15 ml vízmentes metilén-dikloridban, majd szobahőmérsékleten 620 μΐ (872 mg; 4,36 mmol) jód-trimetil-szilánt adunk az oldathoz. Az elegyet 3 óra hosszat keverjük, utána vízzel meghígítjuk, majd kevés 10%-os sósav hozzáadása után dietil-éterrel extraháljuk. A nem elegyedő rétegeket elválasztjuk, és a szerves fázist vízzel visszaextraháljuk. Az egyesített vizes részt 10%-os nátrium-hidroxid-oldattal 13-as pH-júra lúgosítjuk, majd ezt a lúgos elegyet extraháljuk ismét, ezúttal metilén-dikloriddal, egymás után kétszer. A metilén-dikloridos oldatokat összeöntjük, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A visszamaradó 290 mg színtelen olaj a címben megnevezett nyerstermék, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,38 (10% metanol metilén-dikloridban).
fi {3R-[3(f.(S*), 6(x,9a$]}-3-{[2-(Acetil-tio)-3-fenilpropionil]-amino }-4-oxo-hexahidro-2H, 6Hpirido[2,l-b] [ 1,3]tiazin-6-karbonsav-metil-észter 294 mg (1,31 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenilpropionsavat és 180 μΐ (131 mg; 1,29 mmol) trietilamint feloldunk 8 ml metilén-dikloridban, azután előbb beadagoljuk 287 mg (1,17 mmol), a fenti e) pontban leírtak szerint előállított vegyület 6 ml metilén-dikloriddal készült oldatát, majd 575 mg (1,30 mmol) [(benzo-triazol-1 -il) - oxi] -trisz(dimetil-amino)-foszfónium[hexafluoro-foszfát]-ot adunk az elegyhez. Az így kapott csaknem színtelen oldatot 1 óra hosszat 0 °C-on, utána újabb 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd rotációs készülékben elpárologtatjuk az oldószert, és a párlási maradékot etil-acetát, valamint 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat között megoszlatjuk. A szerves fázist egymást követően vízzel félig telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, végül bepároljuk. A visszamaradó nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 412 mg fehér hab tiszta állapotban a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,27 (etil-acetát:hexán= 1:1). [a]D=-107° (c=0,6; kloroform).
g) {3R-[3<x(S*),6α,9αβ]}-3-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-4-oxo-hexahidro-2H,6Hpirido[2,l-b] [1,3]tiazin-6-karbonsav 406 mg (0,90 mmol) fenti, az f) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 5 ml, argongáz10
HU 216 791 Β zal átfüvatott, tehát oldott oxigént nem tartalmazó metanolban, majd 0 °C-on hozzáadunk 5 ml, ugyancsak argongázzal átfüvatott, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot. Az oldatot még 1 óra hosszáig 0 °C-on keveijük, majd hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, azután további 1,25 órán át folytatjuk a kevertetést. A reakcióidő letelte után 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk az elegyet, vízzel meghígítjuk, és etilacetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A párlási maradékot flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, 2% ecetsavat tartalmazó etil-acetáttal eluálva az oszlopot. Az oszlopról lejött frakciókat nagynyomású folyadékkromatográfiás vizsgálat alapján szétválogatjuk, a megfelelő frakciókat összeöntjük, bepároljuk, majd a párlási maradékot kétszer egymás után etil-acetáttal azeotrop desztillációnak vetjük alá. Az így visszamaradó nyersterméket kevés etil-acetátban felvesszük, hexánnal eldörzsöljük, és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot ismét hexánban szuszpendáljuk, megint elpárologtatjuk az oldószert, végül a terméket vákuumban megszárítjuk. Ilyen módon kemény, fehér hab formájában 98,3 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk, amelynek a vékonyrétegkromatográfiás Rrértéke: 0,46 (2% ecetsav etil-acetátban). [cx]n=—57,0° (c=0,4; kloroform). Elemanalízis alapján a termék 0,2 mólekvivalens kötött etil-acetátot tartalmaz.
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis:
6,0x150 mm méretű, YMC S3 ODS oszlop; Az eluens 40% A oldat és 60% B oldat (az A oldat összetétele: 90% víz, 10% metanol, 0,2% foszforsav; a B oldat öszszetétele: 10% víz, 90% metanol, 0,2% foszforsav); az áramlási sebesség: 1,5 ml/perc, a detektor 220 nm-nél dolgozik, a retenciós idő: 8,33 perc, a csúcs az összes detektált anyagmennyiség 95,0%-át teszi ki.
3. példa {4S-[4a(R*), 7a, 10αβ]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][1,3[tiazepin- 7-karbonsav
a) [S-(R*,R*)]-2-{[4-(Acetil-tio)-2-ftálimido-butiril]amino}-6,6-dimetoxi-hexánsav-metil-észter 1,143 g (4,36 mmol) trifenil-foszfint feloldunk ml tetrahidrofüránban és 0 °C-ra hűtött oldathoz 860 μΐ (883 mg; 4,37 mmol) diizopropil-(azo-dikarboxilát)-ot adunk. 5 percen belül fehér csapadék válik ki az oldatból. 30 perc elteltével beadagoljuk 928 mg (2,19 mmol), az 1. példa f) pontjában leírtak szerint előállított [S-(R*,R*)]-2-[(2-ftálimido-4-hidroxi-butiril)-amino]-6,6-dimetoxi-hexánsav-metil-észter 8 ml tetrahidrofuránnal készült oldatát, majd 312 μΐ (332 mg; 4,36 mmol) tioecetsavat adunk az elegyhez, azután 1,25 óra hosszáig 0 °C-on keveredni hagyjuk. A reakcióidő leteltével etil-acetát és félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között megoszlatjuk az elegyet, az etil-acetátos réteget telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szűrjük és bepároljuk. A párlási maradékot újból feloldjuk etil-acetátban, kevés hexánt adunk az oldathoz, hogy kicsapjuk a trifenilfoszfin-oxidot, majd a csapadékot kiszűijük és a szűrletet flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 65:35 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 894 mg színtelen olaj a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,43 (etil-acetát :hexán=75:25).
b) [4S-(4a, 7a,10a$)]-4-Ftálimido-5-oxo-oktahidro7H-pirido[2, l-b][l, 3]tiazepin-7-karbonsav-metilészter
814 mg (1,65 mmol) fenti, a) pont szerinti vegyület 15 ml metanollal készített, argongázzal átfüvatott és 0 °C-ra hűtött oldatához 1,05 ml (4,6 mmol), 25 tömegszázalék nátrium-metilátot tartalmazó metanolos oldatot adunk. 5 perccel később a reakciót telített ammónium-klorid-oldat beadagolásával leállítjuk, majd az elegyet vízzel meghígítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert elpárologtatjuk. A párlási maradékot újból feloldjuk 180 ml metiléndikloridban, majd az oldatot, amelyhez 285 mg, az alábbi sorrendben 6 M sósavval, vízzel, tetrahidrofuránnal, valamint metilén-dikloriddal átmosott Amberlyst® 15 ioncserélő gyantát adunk, szobahőmérsékleten keverjük 46 órán át. A reakcióidő letelte után az oldatot szűrjük, a szűrletet bepároljuk, és a visszamaradó nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Ilyen módon fehér hab formájában 314 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk. Ha a habot etil-acetáttal eldörzsöljük, fehér, szilárd termékké alakul át, amelynek az olvadáspontja: 147-148 °C, a vékonyréteg-kromatográfiás Rfértéke: 0,56 (etil-acetát:hexán=75:25). [a]D=-143,2° (c=0,6; kloroform).
c) [4S-[4a(R*), 7a,10a$]}-4-[[2-(Acetil-tio)-3-fenilpropionil]-amino-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb] [1,3[tiazepin- 7-karbonsav-metil-észter
280 mg (0,72 mmol) fenti, a b) pontban leírtak szerint előállított vegyülethez előbb 8 ml metanolt, majd 42 μΐ (43,3 mg; 0,86 mmol) hidrazin-monohidrátot adunk. Az elegyet szobahőmérsékleten hagyjuk keveredni 67 órán át, azután szűrjük, és a kiszűrt csapadékot metanollal mossuk. A szűrletet bepároljuk, a párlási maradékot metilén-dikloriddal eldörzsöljük, majd ismét szüljük, és az oldószert elpárologtatjuk. Az így kapott, hozzávetőlegesen 205 mg sárga olaj a védőcsoportjától megszabadított, tisztítatlan aminovegyület.
178 mg (0,78 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsavat és 111 μΐ (80 mg; 0,80 mmol) trietil-amint feloldunk 3 ml metilén-dikloridban, majd 0 °C-on beadagoljuk a fenti aminovegyület 7 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Ezt követően még 353 mg (0,80 mmol) [(benzo-triazol-l-il)-oxi]-trisz(dimetil-ainino)foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot adunk az elegyhez, és az így keletkezett oldatot 1 óra hosszat 0 °C-on, utána további 2 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióidő leteltével az oldószert elpárologtatjuk, és
HU 216 791 Β a párlási maradékot etil-acetát, valamint 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldat között megoszlatjuk. A szerves oldószeres fázist vízzel, félig telített nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A párlási maradékot flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot, aminek eredményeképpen fehér hab formájában 272 mg, a címben megnevezett tiszta terméket kapunk.
d) {4S-[4a(R*), 7a, 10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb] [1,3jtiazepin- 7-karbonsav
227 mg (0,49 mmol), a fenti c) pontban leírtak szerint kapott terméket feloldunk 5 ml, argongázzal átfüvatott, oldott oxigéntől mentes metanolban, majd hozzáadunk 8 ml, ugyancsak argongázzal átfüvatott, és ilyen módon az oldott oxigéntől megszabadított, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot. 1 órányi kevertetés után az elegyet 10%-os sósavval megsavanyítjuk, utána vízzel meghígítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül bepároljuk, majd a párlási maradékot etil-acetátban feliszapoljuk. A szuszpenziót ezután megszűrjük, és a szűrletet flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, 1% ecetsavat és etil-acetátot tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, elpárologtatjuk az oldószert, majd az így visszamaradó anyagot etil-acetát és dietiléter elegyével eldörzsöljük. Az így kapott szilárd anyagot egyesítjük az előzőleg kiszűrt termékkel. A két részletben kinyert, együttesen 150 mg szilárd anyag, amely elemanalízis alapján 0,14 mólekvivalens kötött etil-acetátot tartalmaz, és amely 216-217 °C-on bomlás közben olvad, a címben megnevezett vegyület, a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,56 (2% ecetsav etil-acetátban). [a]D=-72,6° (c=0,28; Ν,Ν-dimetil-formamid).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: YMC S3 ODS, 6,0x150 mm méretű oszlop; az eluens 40% A oldat és 60% B oldat (az A oldat összetétele: 90% víz, 10% metanol, 0,2% foszforsav; a B oldat összetétele: 10% víz, 90% metanol, 0,2% foszforsav); az áramlási sebesség 1,5 ml/perc, a detektor 220 nm-nél dolgozik, a retenciós idő: 9,48 perc, a csúcs az összes detektált anyagmennyiség 97,5%-át teszi ki.
4. példa {4S-[4a(R*), 7a, 9a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b] [1,3]oxazepin-7-karbonsav
a) (S)-4-[(Benzil-oxi)-karbonil]-2-ftálimido-vajsav
Bemérünk 17,49 g (73,70 mmol) glutamin-sav-γbenzil-észtert, 180 ml vizet, 7,81 g (73,70 mmol) nátrium-karbonátot és 120 ml dioxánt, majd az így kapott oldathoz 16,50 g (75,27 mmol; 1,02 ekvivalens) N(etoxi-karbonil)-ftálimidet adunk. Az elegyet 4,5 óra hosszáig szobahőmérsékleten keveijük, azután 30 ml 6 M sósavval megsavanyítjuk, és kétszer 400 ml etilacetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumot 200 ml félig telített nátrium-klorid-oldattal, valamint 200 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A viszszamaradó olajat vákuumban megszárítva 41,4 g nyersterméket kapunk, amelyet feloldunk 100 ml dietil-éterben, majd az oldathoz 14 ml diciklohexil-amint adunk. Éjszakán át hűtőszekrényben állni hagyjuk az elegyet, másnap a dietil-étert egy rotációs bepárolóban elpárologtatjuk, és a visszamaradó olajat etil-acetát és hexán elegyében megkristályosítjuk. A kristályokat szűrőre visszük, hexánnal mossuk, majd vákuumban megszárítjuk, aminek eredményeképpen 21,21 g sót kapunk, ez a só a címben megnevezett vegyület diciklohexil-amin-sója. A diciklohexil-amin-sót felszuszpendáljuk 200 ml etil-acetátban, először háromszor 50 ml 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal, utána 50 ml telített nátriumklorid-oldattal összerázzuk, majd a szerves fázist magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és az oldószert elpárologtatjuk. Az így kapott 13,5 g fehér hab a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,30 (3% ecetsav etil-acetát és heptán 9:1 arányú elegyében).
b) (S)-4-[(BenzU-oxi)-karbonil]-2-flálimido-vajsavmetil-észter
100 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban feloldunk 13,22 g (36,0 mmol) fenti, az a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, azután előbb 5,86 g (18,0 mmol) céziumkarbonátot, majd 8,1 ml (129,6 mmol; 3,6 ekvivalens) metil-jodidot adunk az oldathoz. A megsárgult elegyet
2,5 óra hosszáig keveijük, utána 300 ml etil-acetát és 250 ml víz között megoszlatjuk. Az etil-acetátos oldatot 200 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, valamint telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A visszamaradó 13,68 g sárga olajat egy 5x20 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, 30% etil-acetátot és hexánt tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, majd elpárologtatjuk az oldószert, aminek eredményeképpen 10,0 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rfértéke: 0,45 (etil-acetát: hexán = 1:1).
c) (S)-2-Ftálimido-4-karboxi-vajsav-metil-észter
10,0 g (26,22 mmol) fenti, a b) pontban leírtak szerint kapott észtert feloldunk 115 ml etil-acetátban, 1,90 g 20%-os, csontszénre lecsapott palládium-hidroxidot adunk az oldathoz, majd a szuszpenziót hidrogéngáz-atmoszférában 2,5 órán át keverjük. A reakcióidő lejárta után a katalizátort kiszűrjük, etil-acetáttal alaposan átmossuk, majd a szűrletet vákuumban bepároljuk. Az így kapott 7,29 g fehér, 137-138 °C-on olvadó, szilárd anyag a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,43 (10% metanol metilén-dikloridban).
d) (S)-4-[(Etil-tio)-karbonil]-2-ftálimido-vajsav-metilészter
7,27 g (24,95 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 125 ml metilén-dikloridban, az oldatot lehűtjük 0 °C-ra, majd ezen a hő12
HU 216 791 Β mérsékleten, argongáz alatt sorban hozzáadunk 4,81 ml (64,92 mmol; 2,6 ekvivalens) etántiolt, 609 mg (4,99 mmol; 0,2 ekvivalens) 4-(dimetil-amino)-piridint és 5,27 g (27,47 mmol; 1,1 ekvivalens) l-[3-(dimetilamino)-propil]-3-etil-karbodiimid-hidrokloridot. A reakcióelegyet 2 óra hosszat 0 °C-on, utána további 1 órán át szobahőmérsékleten keveijük, majd bepároljuk, a párlási maradékot felvesszük 400 ml etil-acetátban és 200 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 200 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, valamint 200 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. Az így kapott 8,30 g olaj a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,47 (etil-acetát: hexán= 1:1).
e) (S)-4-Formil-2-ftálimido-vajsav-metil-észter
8,30 g (24,75 mmol), a fenti d) pontban leírtak szerint előállított vegyületet és 1,24 g 10%-os, csontszenes palládiumkatalizátort felszuszpendálunk 150 ml acetonitrilben, majd argongáz alatt, cseppenként beadagolunk 7,91 ml (49,5 mmol; 2,0 ekvivalens) trietil-szilánt. A reakcióelegyet 45 percig szobahőmérsékleten keverjük, utána megszűrjük és vákuumban bepároljuk, majd megszárítjuk. A visszamaradó nyersterméket egy 5x25 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, először 4000 ml, 25% etilacetátot és hexánt, azután 2000 ml 35% etil-acetátot és hexánt tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókból 5,60 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,32 (etil-acetát:hexán= 1:1).
f) (S)-4-Ftálimido-5,5-dimetoxi-valériánsav-metilészter
5,60 g (20,34 mmol), a fenti e) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 60 ml metanol és 40 ml metilén-diklorid elegyében, majd 3,8 ml (34,59 mmol; 1,7 ekvivalens) trimetil-ortoformiát, valamint 280 mg p-toluolszulfonsav-víz (1/1) hozzáadása után az oldatot 1,5 óra hosszáig szobahőmérsékleten keveijük. A reakciót ezután 2 ml telített nátrium-hidrogénkarbonát-oldat hozzáadásával leállítjuk, majd az elegyet bepároljuk, és a párlási maradékot 400 ml etil-acetát, valamint 400 ml víz között megoszlatjuk. Az etil-acetátos réteget 100 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 100 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A visszamaradó olajos nyersterméket egy 5x20 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, 2000 ml, 30% etil-acetátot és hexánt tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, és vákuumban bepároljuk, majd megszárítjuk, aminek eredményeképpen 6,20 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,40 (etilacetát : hexán = 1:1).
g) (S)-2-Amino-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter
6,16 g (19,18 mmol) fenti, az f) pontban megadottak szerint kapott terméket feloldunk 125 ml metanolban, azután hozzáadunk 0,98 ml (20,14 mml; 1,05 ekvivalens) hidrazin-monohidrátot. Az elegyet 6 napon át keverjük, majd a keletkezett szuszpenziót megszüljük, a szűrletet bepároljuk, és a párlási maradékot metiléndikloriddal eldörzsöljük. A szilárd csapadékot ismét kiszűijük, majd vákuumban elpárologtatjuk az oldószert. Az így kapott 3,57 g zavaros olaj a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,41 (10% metanol metilén-dikloridban).
h) [S-(R*,R*)]-2-{[2-Ftálimido-4-(trifenil-metoxi)-butiril]-amino}-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter 11,62 g (19,60 mmol; 1,05 ekvivalens), az 1. példa b) pontjában leírtak szerint előállított (S)-2-ftálimido4-(trifenil-metoxi)-vajsav-(trietil-amin)-sót feloldunk 100 ml metilén-dikloridban, és a 0 °C-ra hűtött oldathoz 8,67 g (19,60 mmol; 1,05 ekvivalens) [(benzo-triazol-1il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluorofoszfát]-ot adunk. Az elegyet 45 percig 0 °C-on keverjük, azután beadagoljuk 3,57 g (18,67 mmol) fenti, g) pont szerinti vegyület 50 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Még 10 percig 0 °C-on, utána 2 óra hosszáig szobahőmérsékleten hagyjuk keveredni a reakcióelegyet, majd 300 ml etil-acetát és 100 víz között megoszlatjuk. Az etil-acetátos réteget 100 ml félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és telített nátrium-karbonát-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, azután a párlási maradékot egy 5x25 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Ilyen módon 8,58 g, a címben megnevezett terméket kapunk, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,20 (etil-acetát :hexán=l: 1).
i) [S-(R*,R*)]-2-[(2-Ftálimido-4-hidroxi-butirilamino]-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter
8,58 g (12,91 mmol) fenti, a h) pontban leírtak szerint kapott terméket feloldunk 100 ml metanolban, majd 850 mg p-toluolszulfonsav-víz (1/1) hozzáadása után az oldatot szobahőmérsékleten keverjük 3,5 órán át. A reakcióidő leteltével az elegyet 200 ml etil-acetát és 100 ml, 10%-ig telített nátrium-hidrogén-karbonátoldat között megoszlatjuk. A két fázist elválasztjuk, és a vizes részt még egyszer 100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül bepároljuk, és a párlási maradékot egy 5x20 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, először 1000 ml 8:2 arányú etil-acetát-hexán eleggyel, majd 2000 ml, 1% metanolt tartalmazó etil-acetáttal eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, vákuumban elpárologtatjuk az oldószert, és a visszamaradó terméket megszárítjuk. Ilyen módon 4,33 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,21 (etil-acetát : hexán=8:2).
j) [4S-(4o., 7a,9a$)]-4-Ftálimido-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b] [1,3]oxazepin-7-karbonsav-metil-észter
1,89 g (4,48 mmol) fenti, az i) pontban leírtak szerint előállított vegyület 90 ml metilén-dikloriddal készített oldatához hozzáadunk 400 mg Amberlyst® 15 ion13
HU 216 791 Β cserélő gyantát, amelyet előzőleg az alábbi sorrendben 6 M sósavval, vízzel, tetrahidrofuránnal és metiléndikloriddal alaposan átmosunk. Az elegyet 3 óra hosszáig szobahőmérsékleten keverjük, majd szűrjük, a szűrletet bepároljuk, és a párlási maradékot egy 5x15 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, etil-acetát és hexán 6:4 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 1,51 g fehér hab a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,32 (etil-acetát: hexán= 8:2).
k) [4S-(4a, 7ü.,9a$)]-4-Amino-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]oxazepin-7-karbonsav-metil-észter Bemérünk 764 mg (2,13 mmol), a fenti j) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, hozzáadunk 15 ml metanolt, valamint 109 μΐ (2,24 mmol; 1,05 ekvivalens) hidrazin-monohidrátot, és az elegyet 4 napon át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióidő letelte után a levált csapadékot kiszűrjük, metanollal mossuk, majd a szűrletet bepároljuk, és a párlási maradékot metiléndikloriddal eldörzsöljük. Az így kapott szuszpenziót ismét szűrjük, azután elpárologtatjuk az oldószert, és a visszamaradó nyersterméket egy 2x15 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, először 3000 ml, 3% metanolt és metilén-dikloridot, majd 1000 ml, 10% metanolt és metilén-dikloridot tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük és bepároljuk, aminek eredményeképpen 451 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék olaj, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,18 (10% metanol metilén-dikloridban).
l) {4S-[(4a,R*),7a, 9αβ]}-4-[[2- (Acetil-tio)-3-fenilpropinil] -amino }-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][1,3[oxazepin-7-karbonsav-metil-észter
870 mg (2,14 mmol; 1,14 ekvivalens), az 1. példa h) pontjában megadottak szerint kapott (S)-2-(acetil-tio)-3fenil-propionsav-(diciklohexil-amin)-sót felszuszpendálunk 70 ml etil-acetátban, majd a szuszpenziót egymás után ötször 20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 20 ml félig telített nátrium-klorid-oldattal és 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal összerázzuk. A szerves fázist izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, utána vákuumban bepároljuk az oldatot, és a maradékot éjszakán át vákuumban tartjuk, hogy az oldószer maradványaitól megszabadítsuk, és megkapjuk a tiszta (S)-2-(acetil-tio)3-fenil-propionsavat.
A fenti szabad savat feloldjuk 10 ml vízmentes metilén-dikloridban, az oldatot sós-jeges fürdővel lehűtjük 0 °C-ra, majd hozzáadunk 298 μΐ (2,14 mmol) trietil-amint. Ezt követően beadagoljuk 430 mg (1,88 mmol), a k) pontban leírtak szerint előállított oldatát, utána még 947 mg (2,14 mmol) [(benzo-triazol1 -il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium- [hexafluorofoszfát]-ot adunk az elegyhez, azután az így kapott oldatot 50 percig 0 °C-on, valamint további 3 óra hosszáig szobahőmérsékleten keveijük. A reakcióidő leteltével az oldószert elpárologtatjuk, a maradékot felvesszük 150 ml etil-acetátban, azután 50 ml 0,5 M sósavval, 50 ml vízzel, 50 ml telített nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal, megint 50 ml vízzel, végül 50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A nyersterméket Celite-re adszorbeáltatjuk, azután felvisszük egy 5x10 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopra, és az oszlopot 3000 ml, 60% etil-acetátot és hexánt tartalmazó oldószereleggyel eluáljuk. Az így kapott tiszta, a címben megnevezett termék tömege 779 mg, a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,17 (etil-acetát : hexán=6:4).
m) [4S-[(4a,R*), 7o.,9a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,lb] [1,3[-oxazepin-7-karbonsav
754 mg (1,74 mmol) fenti, az 1) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 15 ml metanolban, majd az oldaton argongázt buborékoltatunk át 30 percig. Sós-jeges fürdővel lehűtjük az oldatot 0 °Cra, azután cseppenként beadagolunk 12 ml, előzőleg ugyancsak 30 percig argongázzal átfüvatott, 1,0 M nátrium-hidroxid-oldatot, mégpedig úgy, hogy az adagolás közben is, meg a reagáltatás teljes időtartama alatt is folytatjuk az argongáz átbuborékoltatását az oldaton. A reakcióelegyet 0 °C-on keverjük 3 óra hosszáig, azután 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1-es pH-júra savanyítjuk és háromszor 100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 100 ml félig telített nátrium-klorid-oldattal és 100 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül vákuumban szárazra pároljuk. A párlási maradékot egy 2,5x15 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, előbb 500 ml tiszta etil-acetáttal, majd 1000 ml, 0,3% ecetsavat tartalmazó etil-acetáttal eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, elpárologtatjuk az oldószert, azután a visszamaradó anyagról kloroformot desztillálunk, végül foszfor(V)-oxid felett, vákuumban, 50 °C-on, éjszakán át szárítjuk. Az így kapott fehér, szilárd, 88-92 °C-on olvadó hab, amely elemanalízis alapján 0,85 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz, a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,24 (1% ecetsav etil-acetátban). [cc]D=-63,8° (c= 1,0; metanol).
H-NMR-spektrum (400 MHz, CDC13, δ): 1,80-2,31 (több m, 7H); 3,10 (m, 1H); 3,27 (m, 1H); 3,63 (m, 1HJ); 4,0 (m, 1H); 4,20 (m, 1H); 4,49 (m, 1H); 4,75 (m, 1H); 5,23 (m, 1H); 7,19-7,30 (több m, 5H); 7,52 (d, 1H, J=6Hz).
3C-NMR-spektrum (100 MHz, CDC13, δ): 26,4; 32,0; 32,6; 41,2; 44,2; 53,0; 59,4; 70,6; 89,47; 126,9; 128,4; 129,3; 137,4; 171,2; 171,6; 174,8.
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő=13,5 perc, (96,7%, UV 220); YMC S3 ODS (C-18), 6,0x150 mm méretű oszlop; lineáris gradienst képezünk, melynek során 25 perc alatt az A oldószer arányát a B oldószer mellett 30%-ról 100%ra növeljük (az A oldószer összetétele: 90% víz metanolban+0,2% foszforsav; a B oldószer összetétele: 90% metanol vízben+0,2% foszforsav); az áramlási sebesség 1,5 ml/perc.
HU 216 791 Β
5. példa {4S-([4cí,(R*)t 7a.,9a\3]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav
a) [S-(R*,R*)]-2-{[4-(Acetil-tio)-2-ftálimido-butiril]amino}-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter
1,26 g (4,79 mmol; 1,5 ekvivalens) trifenil-foszfin ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített és 0 °C-ra hűtött oldatához 943 μΐ (4,79 mmol) diizopropil-(azodikarboxilát)-ot adunk. A keletkezett fehér szuszpenziót 30 percig keverjük, majd beadagoljuk 1,35 g (3,20 mmol), a 4. példa i) pontjában leírtak szerint előállított [S-(R*,R*)]-2-ftálimido-4-hidroxi-butiril)-amino]5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter 15 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készült oldatát. Ezt követően még 343 μΐ (4,79 mmol) tioecet-S-savat adunk az elegyhez, utána 1,5 órán át 0 °C-on keveqük, majd 150 ml etilacetát és 100 ml félig telített nátrium-hidrogén-karbonátoldat között megoszlatjuk. Az etil-acetátos réteget telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk, azután a párlási maradékot Celite-re adszorbeáltatjuk és vákuumban tartjuk, amíg megszárad. A nyersterméket egy 2,5x15 cm méretű, sziliagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, először 1000 ml 1:1 arányú etil-acetát-hexán eleggyel, majd 1000 ml 6:4 arányú etil-acetát-hexán eleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. Az így kapott 1,35 g olaj a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rpértéke: 0,42 (etil-acetát: hexán=8:2).
b) [S-(R*,R*)]-2-[(Ftálimido-4-merkapto-butiril)amino]-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter
1,33 g (2,76 mmol), a fenti a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk metanolban, majd az oldaton argongázt buborékoltatunk át, hogy oldott oxigént ne tartalmazzon. Ezt követően 0 °C-on beadagolunk 1,52 ml (6,63 mmol; 2,4 ekvivalens), 25 tömegszázalékos, metanolos nátrium-metilát-oldatot, és 3 perccel előbb később 3 ml telített ammónium-klorid-oldat hozzáadásával leállítjuk a reakciót. Az elegyet meghígítjuk vízzel, utána 100 ml etil-acetáttal extraháljuk, majd az etil-acetátos extraktumot 50 ml vízzel és 50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A párlási maradékot egy 5x15 cm méretű, szílikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, először 3000 ml 1:1 arányú etil-acetát-hexán eleggyel, majd 2000 ml 8:2 arányú etil-acetát-hexán eleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, és elpárologtatjuk az oldószert, aminek eredményeképpen 853 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék olaj, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rpértéke: 0,43 (etil-acetát: hexán=8:2).
c) [4S-(4tt, 7(i,9a$)]-4-Ftálimido-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3jtiazepin-7-karbonsav-metil-észter 20 ml metilén-dikloridban feloldunk 847 mg (1,93 mmol), a fenti b) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, majd az oldathoz hozzáadunk 700 mg Amberlyst® 15 ioncserélő gyantát, amelyet előzőleg, ilyen sorrendben, 6 M sósavval, vízzel, tetrahidrofuránnal és metilén-dikloriddal alaposan átmosunk. A reakcióelegyet 17 órán át szobahőmérsékleten keveredni hagyjuk, utána megszüljük, a szűrletet bepároljuk, és a párlási maradékot egy 2,5x15 cm méretű, szílikagéllel töltött oszlopon flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 691 mg fehér hab a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rpértéke: 0,48 (etil-acetát: hexán=8:2).
d) [4S-(4ü„ 7a.,9a$)]-4-Amino-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1-b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter 899 mg (2,40 mmol), a fenti c) pontban megadottak szerint kapott termékhez 17 ml metanolt, valamint 122 μΐ (2,52 mmol; 1,05 ekvivalens) hidrazin-monohidrátot adunk. Az elegyet 3 napon át szobahőmérsékleten keveqük, majd a levált csapadékot kiszűrjük és metanollal mossuk. A szűrletet bepároljuk, a párlási maradékot metilén-dikloriddal eldörzsöljük, azután ismét szüljük. Az oldószert elpárologtatva, majd a terméket vákuumban megszárítva, opálos olaj formájában 572 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rpértéke: 0,13 (10% metanol metilén-dikloridban).
e) (4S-[(4aJl*), 7a, 9a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-3-fenilpropionil]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,lb][1,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
100 ml etil-acetátban felszuszpendálunk 1,045 g (2,58 mmol; 1,1 ekvivalens), az 1. példa h) pontjában leírtak szerint előállított (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-(diciklohexil-amin)-sót, majd a szuszpenziót ötször 25 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 25 ml félig telített nátrium-klorid-oldattal és 25 ml telített nátrium-klorid-oldattal összerázzuk. A szerves fázist kis ideig izzított nátrium-szulfáton hagyjuk állni, utána megszűrjük, bepároljuk, végül 1 óra hosszáig vákuumban szárítjuk. Az így kapott maradék az (S)-2(acetil-tio)-3-fenil-propionsav.
A fenti szabad savat feloldjuk 10 ml vízmentes metilén-dikloridban, az oldatot sós-jeges fürdővel lehűtjük 0 °C-ra, azután hozzáadunk 360 μΐ (2,58 mmol) trietil-amint és 1,141 g (2,58 mmol) [(benzo-triazol-1il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluorofoszfát]-ot, majd beadagoljuk 572 mg (2,34 mmol), a d) pontban megadottak szerint kapott termék 10 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Az így keletkezett oldatot még 30 percig 0 °C-on, utána 2,5 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd bepároljuk. A párlási maradékot felvesszük 100 ml etil-acetátban és 50 ml 0,5 M sósavval, 50 ml vízzel, 50 ml telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal, megint 50 ml vízzel, végül 50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, azután az oldószert elpárologtatjuk. A visszamaradó nyersterméket Celite-re adszorbeáltatjuk, felvisszük egy 5x10 cm méretű, szílikagéllel töltött oszlopra, és az oszlopot 5000 ml 25%-os, 2000 ml 30%-os, 2000 ml 35%-os és 2000 ml 40%-os etil-acetát-hexán eleggyel eluáljuk. A keveréket tartalmazó frakciókat egyesítjük és ismételten kromatografáljuk, a fent leírttal azonos gradiens
HU 216 791 Β elúciót alkalmazva, végül a tiszta frakciókat összeöntjük és bepároljuk, aminek eredményeképpen 490 mg tiszta, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,16 (etilacetát: hexán =1 : 1).
j) (4S-[4a(R*), 7a, 9αβ]}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,lb][l, 3]tiazepin- 7-karbonsav
490 mg (1,09 mmol) fenti, az e) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 8 ml metanol és 4 ml tetrahidrofürán elegyében. 30 percig argongázt buborékoltatunk át az oldaton, majd 0 °C-on, sós-jeges fürdővel hűtve a reakcióedényt, cseppenként beadagolunk 10 ml, előzőleg 30 percig argongázzal átfüvatott, 1,0 M nátrium-hidroxid-oldatot. Az argongáz átbuborékoltatását az oldaton az adagolás közben is, és a reagáltatás teljes ideje alatt is folytatjuk. A reakcióelegyet 3 óra hosszáig 0 °C-on keveijük, majd 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk és háromszor 75 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 75 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és szárazra pároljuk, végül a maradékot vákuumban megszárítjuk. A fehér hab formájában visszamaradó 489 mg nyersterméket egy 2,5x15 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, először 400 ml 9:1 arányú etil-acetát-heptán eleggyel, majd 1000 ml, 0,5% ecetsavat tartalmazó, 9:1 arányú etil-acetát-heptán eleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, metilén-dikloridot és heptánt desztillálunk a maradékról, amit végül vákuumban megszárítunk, és így 428 mg tiszta anyagot kapunk. Ezt a tiszta terméket etil-acetát, metanol és hexán elegyéből átkristályosítjuk, a kristályokat szűrőre visszük, dietil-éterrel alaposan megmossuk, majd éjszakán át, 40 °C-on, foszfor(V)-oxid felett, vákuumban szárítjuk. Az így kapott fehér, 206-208 °Con olvadó, kristályos termék, amely elemanalízis alapjára 0,08 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz, a címben megnevezett vegyület. A sav vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,29 (5% ecetsav 9:1 arányú etil-acetát-heptán elegyben). [a]D=-96,3° (c=l,0; metanol).
’H-NMR-spektrum (400 MHz, CDCl3+2 csepp CD3OD, δ): 1,94 (m, 1H); 2,02 (d, 1H, J=9 Hz); 2,08 (m, 1H); 2,20-2,55 (több m, 4H); 2,95 (m, 1H); 3,08 (m, 1H); 3,23 (m, 1H); 3,27 (m, 1H); 3,59 (m, 1H); 4,54 (t, 1H, J=7,3 Hz); 4,60 (m, 1H); 5,23 (m, 1H); 7,18-7,34 (több m, 5H); 7,63 (d, 1H, J=6 Hz).
l3C-NMR-spektrum (100 MHz, CD3OD+2 csepp CDC13, δ): 27,6; 31,1; 32,1; 32,9; 41,1; 44,0; 52,8; 60,4; 62,2; 126,77; 128,3; 129,0; 137,4; 170,2; 171,4; 172,6.
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő= 13,0 perc (98,8%, UV 220); YMC S-3 ODS (C-18), 6,0x 150 mm méretű oszlop; gradiens elúciót alkalmazunk, melynek során az A oldat arányát a B oldatban 25 perc alatt, lineáris gradienst képezve, 40%-ról 100%-ra növeljük (az A oldat összetétele: 90% víz metanolban+0,2% foszforsav; a B oldat összetétele: 90% metanol vízben+0,2% foszforsav); az áramlási sebesség
1,5 ml/perc.
6. példa {4S-[4a(R*),7a,9a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav
Az 5. példában megadottakon kívül a címben megnevezett vegyületet a következőképpen is előállíthatjuk.
a) N-f(Benzil-oxi)-karbonilJ-L-homoszerin
100 ml víz és 100 ml aceton elegyében feloldunk 10,24 g (85,98 mmol) L-homoszerint és 7,95 g (94,58 mmol; 1,1 ekvivalens) nátrium-hidrogén-karbonátot, majd 23,57 g (94,58 mmol) N-{[(benzil-oxi)-karbonil]-oxi}-szukcinimidet adunk az oldathoz. A reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keveijük, másnap az acetont vákuumban, egy rotációs készülékben elpárologtatjuk, és a visszamaradó vizes oldatot kétszer 75 ml metilén-dikloriddal mossuk. Ezt követően a vizes fázist 6 M sósavval 2-es pH-júra savanyítjuk, azután kétszer 250 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etilacetátos extraktumot kétszer 100 ml vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. Az így kapott 19,54 g fehér, szilárd termék a címben megnevezett vegyület, a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,74 (etil-acetát :butanol: ecetsav :víz=2:1 : 1:1).
ó) N-[(Benzil-oxi)-karbonilJ-O-(trifenil-metil)-Lhomoszerin
19,51 g (77,04 mmol) fenti, az a) pontban leírtak szerint előállított vegyület 250 ml kloroformmal készült szuszpenziójához 12,35 ml (88,59 mmol; 1,15 ekvivalens) trietil-amint, majd az így kapott homogén oldathoz 24,70 g (88,59 mmol) trifenil-metil-kloridot adunk. A reakcióelegyet 3 óra hosszáig keveijük, utána vákuumban, egy rotációs készülékben bepároljuk, és a párlási maradékot 400 ml etil-acetát, valamint 200 ml 5%os kálium-hidrogén-szulfát-oldat között megoszlatjuk. Az etil-acetátos réteget 200 ml 5%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal, kétszer 200 ml vízzel és 200 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A visszamaradó 45,4 g nyersterméket egy 10x30 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, először 2000 ml 6:4 arányú etil-acetát-hexán eleggyel, majd 1% ecetsavat tartalmazó, 8:2 arányú etil-acetát-hexán eleggyel eluálva az oszlopot. Ilyen módon 8,76 g tiszta, a címben megnevezett vegyületet kapunk.
c) (S)-2-Amino-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter 3,35 g (10,43 mmol), a 4. példa f) pontjában leírtak szerint előállított (S)-2-ftálimido-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észterhez 70 ml metanolt, valamint 531 μΐ (10,95 mmol; 1,05 ekvivalens) hidrazin-monohidrátot adunk, majd az így kapott oldatot szobahőmérsékleten keveijük 6 napon át. A reakcióidő letelte után az elegyet szűrjük, a kiszűrt szilárd anyagot metanollal mossuk, majd a szűrletet bepároljuk. A párlási maradékot metilén-dikloriddal eldörzsöljük, azután ismét szűrjük, végül az oldószert elpárologtatjuk, és a visszamaradó anyagot vákuumban megszárítjuk. Az így kapott 1,89 g opálos olaj a címben megnevezett vegyület, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,39 (10% metanol metilén-dikloridban).
HU 216 791 Β
d) [S-(R*,R*)]-2-{[2-{(Benzil-oxÍ)-karbonil]-amino}4-(trifenil-metoxi)-butiril]-amino}-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter
5,28 g (10,65 mmol; 1,1 ekvivalens), a fenti b) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 50 ml vízmentes metilén-dikloridban, az oldathoz 0 °C-on 1,48 ml (10,65 mmol) trietil-amint adunk, majd beadagoljuk 1,85 g (9,68 mmol) fenti, c) pont szerinti vegyület 30 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Ezt követően még 4,71 g (10,65 mmol; 1,1 ekvivalens) [(benzotriazol-1 -il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium[hexafluoro-foszfát]-ot adunk az elegyhez, azután 1 óra hosszáig 0 °C-on, majd további 2 órán át szobahőmérsékleten keveredni hagyjuk. A reakcióidő leteltével 300 ml etil-acetát és 150 ml víz között megoszlatjuk az elegyet, az etil-acetátos réteget 200 ml félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és kétszer 200 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül bepároljuk. A párlási maradékot Celite-re adszorbeáltatjuk, majd felvisszük egy 7x20 cm méretű, szílikagéllel készített oszlopra, és az oszlopot először 3000 ml 40%-os, utána 2000 ml 50%os etil-acetát-hexán eleggyel eluáljuk. Ilyen módon 4,84 g, a címben megnevezett terméket kapunk, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rpértéke: 0,22 (etilacetát: hexán =1 : 1).
e) [S-(R* ,R*)]-2-{[2-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}4-hidroxi-butiril]-amino }-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter
4,80 g (7,18 mmol) fenti, a d) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 70 ml metanolban, 300 mg p-toluolszulfonsav-víz (1/1) hozzáadása után az oldatot 2 óra hosszáig szobahőmérsékleten keverjük, majd 400 ml etil-acetát és 200 ml, 25%-ig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között megoszlatjuk. A nem elegyedő fázisokat elválasztjuk, a vizes részt még 100 ml etil-acetáttal extraháljuk, azután az egyesített etil-acetátos extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A párlási maradékot egy 5x20 cm méretű, sziliagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, először 1000 ml 7:3 arányú etil-acetát-hexán eleggyel, utána 1000 ml 8:2 arányú etil-acetát-hexán eleggyel, végül 2000 ml, 10% metanolt és etil-acetátot tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, elpárologtatjuk az oldószert, és a visszamaradó anyagot vákuumban megszárítjuk. Ez a maradék, amelynek a tömege 2,92 g, a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,09 (etil-acetát :hexán=8:2).
j) [S-(R*,R*)]-2- {[4-(Acetil-tio)-2- {[(benzil-oxi)karbonil]-amino }-butiril]-amino}-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter
3,06 g (11,65 mmol) trifenil-foszfin 40 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített és 0 °C-ra hűtött oldatához 2,29 ml (11,65 mmol) diizopropil-(azo-dikarboxilát)-ot adunk. A keletkezett fehér szuszpenziót 30 percig keverjük, azután vízmentes tetrahidrofuránban oldva 2,92 g (6,85 mmol) fenti, az e) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, valamint 833 μΐ (11,65 mmol) tioecet-S-savat adunk a szuszpenzióhoz. Folytatjuk a kevertetést 0 °C-on további 2 óra hosszáig, utána az elegyet 300 ml etil-acetát és 200 ml félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között megoszlatjuk. Az etil-acetátos réteget telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A visszamaradó nyersterméket Celite-re adszorbeáltatjuk, majd vákuumban megszárítva, egy 5x20 cm méretű, sziliagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk. Az oszlopot 3000 ml 1:1 arányú etil-acetát-hexán eleggyel eluáljuk, azután a tiszta frakciókat összeöntjük, elpárologtatjuk az oldószert, és a párlási maradékot vákuumban megszárítjuk. Az így kapott 2,58 g piszkosfehér színű termék, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rfértéke 0,40 (etil-acetát: hexán= 8:2), a címben megnevezett vegyület.
g) [S-(R*,R*)J-2-{[2-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}4-merkapto-butiril]-amino}-5,5-dimetoxi-valeriánsav-metil-észter
2,56 g (5,28 mmol) fenti, az f) pontban leírtak szerint előállított vegyület 50 ml metanollal készült, az oldatot oxigén eltávolítása végett argongázzal átbuborékoltatott, és 0 °C-ra hűtött oldatához 3,62 ml (15,84 mmol; 3 ekvivalens), 25 tömegszázalékos metanolos nátriummetilát-oldatot adunk. 10 perc múlva 40 ml telített ammónium-klorid-oldat beadagolásával leállítjuk a reakciót, utána az elegyet 100 ml vízzel meghígítjuk, és 300 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot 100 ml vízzel és 150 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül bepároljuk, majd a párlási maradékot egy 5x20 cm méretű, szílikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk. Az oszlopot 3000 ml 1:1 arányú etilacetát-hexán eleggyel eluáljuk, majd a megfelelő frakciókat összeöntjük, és az oldószert elpárologtatjuk. Az így kapott 1,99 g olaj a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,43 (etil-acetát: hexán= 8:2).
h) [4S-(4a,7a,9a^>)]-4-{[(Benzil-oxi)-karbonil]amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,lb] [ 1,3] tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
2,16 g (4,88 mmol) fenti, a g) pontban megadottak szerint előállított vegyületet feloldunk 50 ml metiléndikloridban, és az oldathoz 620 mg Amberlyst® 15 ioncserélő gyantát adunk. Az ioncserélő gyantát mielőtt az oldathoz adjuk, az alábbi sorrendben, 6 M sósavval, vízzel, tetrahidrofuránnal és végül metilén-dikloriddal mossuk. A reakcióelegyet 3 óra hosszáig szobahőmérsékleten keveijük, utána szüljük és bepároljuk, majd a visszamaradó nyersterméket egy 5x20 cm méretű, szílikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, etilacetát és hexán 6:4 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Fehér hab formájában 1,34 g, a címben megnevezett terméket kapunk, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,51 (etil-acetát :hexán=8:2).
i) [4S-(4a, 7a, 9afi)]-4-Amino-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1-b][1,3]tiazepin- 7-karbonsav-metil-észter 1,20 (3,17 mmol) fenti, a h) pontban leírtak szerint előállított vegyületet toluollal háromszor egymás után
HU 216 791 Β szárazra pároljuk, majd a maradékot éjszakán át vákuumban szárítjuk, azután másnap feloldjuk 40 ml vízmentes metilén-dikloridban. Az oldathoz 632 μΐ (4,44 mmol; 1,4 ekvivalens) jód-trimetil-szilánt adunk, utána 1,5 óra hosszáig szobahőmérsékleten, argongáz alatt keverjük az elegyet, majd 50 ml víz hozzáadásával leállítjuk a reakciót. A vizes fázist 5 ml 10%-os sósavval 1-es pH-júra savanyítjuk, 50 ml etil-acetáttal mossuk, azután 10%-os nátrium-hldroxid-oldattal meglúgosítjuk, és egymás után háromszor metilén-dikloriddal extraháljuk. Az egyesített oldószeres extraktumot nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, bepároljuk és vákuumban az oldószemyomoktól is megszabadítjuk a maradékot. Az így kapott 396 mg víztiszta olaj a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,10 (10% metanol metilén-dikloridban).
j) {4S-[4a(R*),7a,9a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2, l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav (S)-2-(Acetil-tio)-3 -fenil-propionsavat feloldunk vízmentes metilén-dikloridban, azután előbb trietilamint, majd a fenti, az i) pontban leírtak szerint előállított vegyület metilén-dikloriddal készült oldatának beadagolása után, [(benzo-triazol-l-il)-oxi]-trisz(dimetilamino)-foszfónium-[hexa-fluoro-foszfát]-ot adunk az oldathoz. A reakcióelegyet az 5. példa e) pontjában leírtak szerint feldolgozva, megkapjuk a kívánt {4S[4a(R*),7a,9a3]}-4-{[2-(acetil-tio)-3-fenil-propionil]amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1-b] [ 1,3 ]tiazepin-7karbonsav-metil-észtert.
A fenti metil-észtert metanol és tetrahidrofürán elegyében felszuszpendáljuk, a szuszpenziót argongázzal átfűvatjuk, majd lehűtjük 0 °C-ra, és előzőleg argongázzal átfiivatott, 1,0 M nátrium-hldroxid-oldatot adunk hozzá. A feldolgozást pontosan úgy végezzük, mint ahogyan azt az 5. példa f) pontjában megadtuk, aminek eredményeképpen a címben megnevezett terméket kapjuk.
7. példa {4S-[4a(R*), 7a, 9a$]}-4-[(3-Ciklohexil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][1,3]tiazepin-7-karbonsav
a) [4S-(4a, 7a,9a$)]-4-Amino-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3] tiazepin-7-karbonsav-metil-észter p-toluolszulfonsavval képzett sója
738 mg (1,95 mmol), a 6. példa h) pontjában leírtak szerint előállított [4S-(4a,7a,9a3)]-4-{[(benzil-oxi)karbonil]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észtert egymás után háromszor feloldunk toluolban és az oldatot szárazra pároljuk. A párlási maradékot végül éjszakán át vákuumban szárítjuk, majd másnap feloldjuk 25 ml vízmentes tetrahidrofuránban, azután 389 μΐ (2,73 mmol; 1,4 ekvivalens) jód-trimetil-szilánt adunk az oldathoz. A reakcióelegyet először 2 órán át, majd további 40 μΐ jód-trimetil-szilán hozzáadása után újabb 30 percig szobahőmérsékleten keverjük. Ezt követően metanol és dioxán 9:1 arányú elegyével készített, 0,4 M hidrogén-klorid-oldatot adunk az elegyhez, 5 percnyi kevertetés után az illékony komponenseket egy rotációs bepárlót használva vákuumban elpárologtatjuk, majd a párlási maradékot víz és etil-acetát között megoszlatjuk. A nem elegyedő rétegeket elválasztjuk, az etil-acetátos részt vízzel mossuk, majd a vizes oldatokat egyesítjük, etil-acetáttal összerázzuk, azután a 1,0 M nátrium-hidroxid-oldattal 10,3-ra állítjuk, pH-méterrel folyamatosan követve az oldat kémhatásának változását. A meglúgosított vizes fázist ezt követően háromszor egymás után metiléndikloriddal extraháljuk, majd nátrium-kloriddal telítjük a vizes oldatot, és ismét extraháljuk metilén-dikloriddal, most is háromszor egymás után. Az oldószeres extraktumokat összeöntjük, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, bepároljuk, végül vákuumban az oldószer nyomaitól is megszabadítjuk. Ilyen módon víztiszta olajként 455 mg szabad amint kapunk, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,28 (10% metanol metilén-dikloridban).
A fentiek szerint kapott szabad amint feloldjuk 5 ml etil-acetátban, és hozzáadjuk 354 mg (1 ekvivalens) ptoluolszulfonsav-víz (1/1) 1 ml etil-acetáttal készült oldatát, aminek eredményeképpen azonnal fehér kristályok keletkeznek. 30 percre hűtőszekrénybe tesszük a kristályszuszpenziót, ahol 5 °C-on tartjuk, majd a kristályokat kiszűijük, dietil-éterrel alaposan átmossuk, azután éjszakán át vákuumban szárítjuk. Az így kapott 639 mg fehér, kristályos termék a címben megnevezett vegyület.
b) (S)-2-(Acetil-tio)-3-ciklohexil-propionsav diciklohexil-amin-sója
Egy 500 ml-es Parr-féle hidrogénező készülékbe bemérünk 5,20 g (31,5 mmol) D-fenil-alanint és 75 ml 2 M sósavat. Az edényt nitrogéngázzal átöblítjük, majd az oldathoz 640 mg (2,82 mmol) platina-oxidot adunk, azután a készüléket lezárjuk, és 2,92 bar nyomáson megkezdjük a hidrogénezést. A hidrogéngáz utántöltését szükség szerint elvégezve, mintegy 6 órán át folytatjuk a hidrálást, miközben a felvett hidrogéngáz mennyisége összesen 5,75 bar nyomásesést tesz ki, az elméletileg számított: 5,78 bar. Ezt követően ismét nitrogéngázzal öblítjük át a készüléket, az elegyet Celite-rétegen megszűrjük, és a szűrőt forró vízzel mossuk. A szűrletet hozzávetőlegesen 40 ml térfogatra bepároljuk, utána éjszakán át 5 °C-on tartjuk, majd a kivált kristályokat szűrőre gyűjtjük, és kevés hideg vízzel mossuk. 60 °C-on vákuumban megszárítva a kiszűrt anyagot, 5,46 g (R)-2-amino-3-ciklohexil-propionsavhidrokloridot kapunk.
2,81 g (13,5 mmol) fenti hidrokloridsót szobahőmérsékleten feloldunk 32 ml 2,5 M kénsavban, 10,0 g (84 mmol) kálium-bromidot adunk az oldathoz, azután lehűtjük -4 °C-ra. Ezt követően kis részletekben, hozzávetőleg 1 óra alatt beadagolunk 1,75 g (25,4 mmol) szilárd nátrium-nitritet, miközben az elegy hőmérsékletét végig 0 °C alatt tartjuk. Adagolás közben a reakcióelegy habzik, és szemmel láthatóan olaj képződik. Miután az adagolást befejeztük, még 1 óra hosszat hidegen, majd további 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük az elegyet, egymás után kétszer dietil-éterrel extraháljuk, és az egyesített oldószeres extraktumot magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül bepároljuk.
HU 216 791 Β
Az így kapott 2,3 g színtelen olaj az (R)-2-bróm-3-ciklohexil-propionsav.
Egy argongázzal elárasztott lombikba bemérünk 1,07 g (9,36 mmol) kálium-tioacetátot és 15 ml vízmentes acetonitrilt, a szuszpenziót keverés közben lehűtjük 0 °C-ra, majd mintegy 10 perc alatt beadagoljuk 2,20 g (9,36 mmol) (R)-2-bróm-3-ciklohexil-propionsav 3 ml acetonitrillel készült oldatát. A reakcióelegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, utána 16 órán át keverjük, majd a kapott szuszpenziót szüljük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot újból feloldjuk etil-acetátban, 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, azután az oldószert elpárologtatjuk. A visszamaradó 2,21 g sárga olajat dietil-éterben oldjuk, azután az oldathoz 5 ml dietil-éterben oldva 1,8 ml (9,0 mmol) diciklohexil-amint adunk. Üvegbottal kapargatva a lombik falát fehér kristályok válnak le, és ilyen módon 2,38 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A kristályos termék olvadáspontja: 159-161 °C. [a]D=-41,2° (c=l,0; kloroform).
c) {4S-[4tt(R*), 7a,9a^]-4-{[2-(Acetil-tio)-3-ciklohexilpropionil]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,lb]-[l,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter 15 ml etil-acetátban 285 mg (0,69 mmol; 1,05 ekvivalens) (S)-2-(acetil-tio)-3-ciklohexil-propionsav-(diciklohexil-amin)-sót szuszpendálunk, majd a szuszpenziót háromszor 10 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfátoldattal, 10 ml 50%-ig telített nátrium-klorid-oldattal és 10 ml telített nátrium-klorid-oldattal összerázzuk. A szerves fázist magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, bepároljuk, a párlási maradékról kétszer egymás után metilén-dikloridot desztillálunk, végül a visszamaradó olajat 1 óra hosszáig vákuumban szívatva megszabadítjuk az oldószer nyomaitól is. Az így kapott termék az (S)-2-(acetil-tio)-3-ciklohexil-propionsav.
A fentiek szerint kapott szabad savat feloldjuk 5 ml vízmentes metilén-dikloridban, az oldatot jeges fürdővel lehűtjük 0 °C-ra, azután egymást követően hozzáadunk 96 μΐ (0,69 mmol; 1,05 ekvivalens) trietilamint, 275 mg (0,66 mmol), a fenti a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, 92 μΐ (0,66 mól) trietilamint, végül 305 mg (0,69 mmol) [(benzo-triazol-1il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluorofoszfát]-ot. A keletkezett oldatot 1 óra hosszat 0 °Con, majd 2 órán át szobahőmérsékleten keveijük, azután bepároljuk. A visszamaradó nyersterméket felvesszük etil-acetátban, 20 ml 5%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal, 20 ml félig telített nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal és 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot Celite-re adszorbeáltatjuk, azután egy 2,5x10 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, 1000 ml 40%-os etil-acetát-hexán eleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük és bepároljuk, aminek eredményeképpen 246 mg tiszta, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,53 (etil-acetát:hexán=8:2).
d) {4S-[4afiR*), 7a.,8a^]}-4-[(3-Ciklohexil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,lb][l, 3] tiazepin-7-karbonsav
245 mg (0,54 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 6 ml metanolban, az oldaton 30 percig argongázt vezetünk keresztül, majd cseppenként beadagolunk 5 ml 1,0 M nátriumhidroxid-oldatot, amelyet előzőleg 30 percig argongázzal átbuborékoltattunk. Az adagolás közben azután a reagáltatás teljes időtartama alatt is argongázt buborékoltatunk át az oldaton. A reakcióelegyet 2 óra hosszáig 0 °C-on keverjük, utána 5%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal 2-es pH-júra savanyítjuk, majd háromszor 20 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 20 ml 50-ig telített nátrium-klorid-oldattal, valamint 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és szárazra pároljuk. A párolási maradékot egy 2,5x10 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, először 300 ml 7:3 arányú etil-acetát-heptán eleggyel, majd 500 ml, 1% ecetsavat tartalmazó 7:3 arányú etil-acetát-heptán eleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, elpárologtatjuk az oldószert, azután a maradékról metilén-dikloridot desztillálunk, végül vákuumban megszárítjuk. Az így kapott 172 mg fehér hab a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,35 (1% ecetsav etilacetátban). [a]D=-116, 9° (c=0,5; metanol).
'H-NMR-spektrum (400 MHz, CDC13, δ): 0,91 (m, 2H); 1,22 (m, 2H); 1,44 (m, 1H); 1,55 (m, 1H); 1,68 (több m, 5H); 1,83 (m, 1H); 1,97 (több m, 2H); 2,12 (m, 1H); 2,19-2,40 (több m, 3H); 2,96 (m, 1H); 3,38 (több m, 2H); 4,62 (t, 1H, J=6,8 Hz); 4,70 (m, 1H); 5,25 (m, 1H); 7,55 (d, 1H, J=6,4 Hz).
'3C-NMR-spektrum (100 MHz, CDC13, δ): 26,0; 26,1; 27,5; 31,5; 32,2; 33,0; 33,3; 35,2; 40,7; 43,0; 52,9; 60,6; 62,5; 170,9; 172,7; 175,3.
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő= 16 perc (99% felett, UV 217); YMC S3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; gradiens elúciót alkalmazunk, lineáris gradienst képezve, az A oldat arányát a B oldathoz viszonyítva 25 perc alatt 50%-ról 100%-ra növeljük (az A oldat összetétele: 90% víz metanolban+0,2% foszforsav; a B oldat összetétele: 90% metanol vízben+0,2% foszforsav); áramlási sebesség
1,5 ml/perc.
8. példa {4S-[4u(R*),7v.,9a$](-4-[(2-Merkapto-hexanoil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2, l-b][1,3]tiazepin- 7-karbonsav
a) (S)-2-Bróm-hexánsav
5,0 g (38 mmol) D-norleucint feloldunk 77 ml 2,5 M kénsavban, szobahőmérsékleten keveijük az oldatot, miközben hozzáadunk 15,9 g (133 mmol) kálium-bromidot. Ezt követően lehűtjük -10 °C-ra az elegyet, és végig -10 és -5 °C között tartva a hőmérsékletet, részletekben beadagolunk 3,94 g (57 mmol) nátrium-nitritet. A beadagolás végeztével a habos reakcióelegyet még
HU 216 791 Β óra hosszáig keveredni hagyjuk, majd szobahőmérsékleten folytatjuk a kevertetést újabb 1 órán át. Egymást követően kétszer dietil-éterrel extraháljuk a vizes elegyet, azután a dietil-éteres extraktumot egyszer vízzel mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül bepároljuk. Az így kapott 3,3 g nyerstermék a címben megnevezett vegyület.
b) (S)-2-(Acetil-tio)-hexánsav diciklohexil-amin-sója ml vízmentes acetonitrilben argongáz alatt, szobahőmérsékleten felszuszpendálunk 2,11 g (18,5 mmol) kálium-tioacetátot, majd keverés közben beadagoljuk 3,27 g (16,8 mmol), a fenti a) pontban leírtak szerint kapott termék 26 ml acetonitrillel készült oldatát. A reakcióelegyet 5 óra hosszáig keveijük, utána a szuszpenziót megszűrjük, a szűrletet bepároljuk, és a párlási maradékot etil-acetátban újból feloldjuk. Az etil-acetátos oldatot egyszer 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és egyszer telített nátrium-klorid-oldattal összerázzuk, a szerves fázist magnézium-szulfáton szárítjuk, végül az oldószert elpárologtatjuk. A visszamaradó savat 64 ml dietil-éterben oldjuk, 3,4 ml (16,8 mmol) diciklohexil-amint adunk hozzá, azután az éteres oldatot vákuumban bepároljuk. A maradékot hexánnal eldörzsölve fehér, szilárd anyag keletkezik, amelyet dietil-éter és hexán elegyéből átkristályosítunk. Az anyalúgot megint bepároljuk, és a maradékot kétszer átkristályosítjuk. Ilyen módon összesen 2,2 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk, amelynek az olvadáspontja: 145-147°C.
[a]D=-33, 8° (c=l,08; kloroform).
c) {4S-[4a(R*),7a,9a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-hexanoiljamino }-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1b] [1,3[tiazepin- 7-karbonsav-metil-észter
255 g (0,69 mmol; 1,05 ekvivalens) fenti, a b) pontban leírtak szerint kapott diciklohexil-amin-sót felszuszpendálunk 15 ml etil-acetátban, majd a szuszpenziót háromszor 5 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és egyszer 10 ml telített nátrium-klorid-oldattal összerázzuk. A szerves fázist izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, bepároljuk, a maradékról egymás után kétszer metilén-dikloridot desztillálunk, végül az olajként visszamaradó savat 1 óra hosszáig vákuumban szívatjuk.
A fenti olajat feloldjuk 6 ml vízmentes metiléndikloridban, jeges fürdővel 0 °C-ra hűtjük az oldatot, azután sorban hozzáadunk 96 μΐ (0,69 mmol; 1,05 ekvivalens) trietil-amint, 275 mg (0,66 mmol), a 7. példa a) pontjában leírtak szerint előállított [4S(4a,7a,9a3)]-4-amino-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]tazepin-7-karbonsav-metil-észter-(p-toluolszulfonát)-ot, 92 μΐ (0,66 mmol) trietil-amint, és végül 305 mg (0,69 mmol) [(benzo-triazol-l-il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot. Az így keletkezett oldatot még 1 óra hosszat 0 °C-on, utána 2 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd bepároljuk. A párlási maradékot felvesszük etil-acetátban, 20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 20 ml félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül az oldószert elpárologtatjuk. A visszamaradó nyersterméket Celite-re adszorbeáltatjuk, azután egy 2,5x10 cm méretű, szilikagéllel készített oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, 1000 ml 40%os etil-acetát-hexán eleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük és bepároljuk, aminek eredményeképpen 258 mg tiszta, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,54 (etil-acetát: hexán=8:2).
d) [4S-[4a(R*), 7a, 9a$]}-[(2-Merkapto-hexanoil)amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1-b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav
255 mg (0,54 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 5 ml metanolban, 30 percig argongázt buborékoltatunk át az oldaton, azután 0 °C-on cseppenként beadagolunk 5 ml, előzőleg 30 percig argongázzal átfúvatott, 1,0 M nátriumhidroxid-oldatot. Az adagolás közben, majd utána a reagáltatás teljes időtartama alatt argongázt áramoltatunk át az oldaton. A reakcióelegyet 2 óra hosszáig 0 °C-on keverjük, majd a hőmérsékletet továbbra sem engedve 0 °C fölé, 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 2-es pH-júra savanyítjuk: és háromszor 20 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot egyszer 20 ml 50%-ig telített nátrium-klorid-oldattal és egyszer 20 ml telített nátriumklorid-oldattal mossuk, izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük és szárazra pároljuk. A párlási maradékot egy 2,5 x 10 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, először 300 ml 7:3 arányú etil-acetát-heptán eleggyel, majd 500 ml, 1% ecetsavat tartalmazó 7:3 arányú etil-acetát-heptán eleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, elpárologtatjuk az oldószert, azután a maradékról metilén-dikloridot desztillálunk, végül vákuumban megszárítjuk a terméket. Az így kapott 170 mg fehér hab a címben megnevezett vegyület; [a]D=-135,l° (c=0,5; metanol). Elemanalízis alapján a termék 0,08 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz, a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,32 (1% ecetsav etil-acetátban).
’H-NMR-spektrum (400 MHz, CDC13, δ): 0,89 (t, 3H, J=7 Hz); 1, 32 (m, 4H); 1, 73 (m, 1H); 1, 96 (m, 2H); 2, 00 (d, 1H, J=8,6 Hz); 2,11 (m, 1H); 2,32 (több m, 3H); 2,52 (m, 1H); 2,98 (m, 1H); 3,32 (több m, 2H); 4,61 (t, 1H; J=7,l Hz); 4,72 (m, 1H); 5, 25 (m, 1H); 7,63 (d, 1H; J=6,4 Hz).
13C-NMR-spektrum (100 MHz, CDC13, δ): 13,8; 22,2; 27,6; 29,2; 31,4; 32,6; 33,1; 35,3; 43,0; 52,8; 60,5; 62,42; 170,7; 172,5; 174,0.
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő=9,4 perc (99% felett, UV 220); YMC S3 ODS (C-18) 6,0 x 150 mm méretű oszlop; gradiens elúciót alkalmazunk, az A oldat arányát a B oldathoz viszonyítva 25 perc alatt, lineáris gradienst képezve 50%-ról 100%-ra növeljük (az A oldat összetétele: 90% víz metanolban+0,2% foszforsav; a B oldat összetétele: 90% metanol vízben+0,2% foszforsav); az áramlási sebesség 1,5 ml/perc.
HU 216 791 Β
9. példa [4S-[4a (R*), 7a,9a$]}-4-[(2-Merkapto-4-metil-valeril)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav
a) (S)-2-Bróm-4-metil-valeriánsav
3,0 g (23 mmol) D-leucin 47 ml 2,5 M kénsawal készített oldatához szobahőmérsékleten, keverés közben 9,5 g (80 mmol) kálium-bromidot adunk, azután az elegyet lehűtjük -10 °C-ra, és mindvégig -10 és -5 °C között tartva a hőmérsékletet, részletekben beadagolunk 2,4 g (34 mmol) nátrium-nitritet. Az adagolás befejeztével az elegyet még 1 óra hosszat hidegen keverjük, majd hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, és folytatjuk a kevertetést további 1 óra hosszáig. A reakcióelegyet ezután kétszer egymást követően dietil-éterrel extraháljuk, az éteres extraktumot egyszer vízzel mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül bepároljuk. A visszamaradó 2,7 g nyerstermék a címben megnevezett vegyület.
b) (S)-2-(Acetil-tio)-4-metil-valeriánsav diciklohexilamin-sója
1,7 g (15,0 mmol) kálium-tioacetátot felszuszpendálunk 50 ml acetonitrilben, majd szobahőmérsékleten, keverés közben, argongáz alatt beadagoljuk 2,6 g (13 mmol), a fenti a) pontban leírtak szerint előállított vegyület 17 ml acetonitrillel készült oldatát. A reakcióelegyet 4 órán át keveijük, utána megszüljük a szuszpenziót, és a szűrletet bepároljuk. A párlási maradékot etil-acetátban újból feloldjuk, egyszer 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal és egyszer telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, végül az oldószert elpárologtatjuk. A visszamaradó savat 64 ml dietil-éterben oldjuk, és a sót 2,7 ml (14 mmol) diciklohexil-aminnal kicsapjuk. Az amin hozzáadásakor azonnal megindul a fehér csapadék kiválása az oldatból, amelyet szűrőre viszünk, és így 2,0 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A fehér, kristályos termék olvadáspontja: 153-158 °C; [a]D=-54,5° (c=0,61; kloroform).
c) [4S-[4a(R*), 7a,9a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-4-metilvaleril]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2, lb][l,3]-tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
234 mg (0,63 mmol) fenti, b) pont szerinti diciklohexil-amin-sót felszuszpendálunk 15 ml etil-acetátban, azután a szuszpenziót egymást követően háromszor 5 ml 5%-os vizes kálium-hidrogén-szulfát-oldattal összerázzuk. A szerves fázist izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, bepároljuk, és a maradékról kétszer egymás után hexánt desztillálunk. Az így kapott olajat feloldjuk 6 ml metilén-dikloridban, nitrogéngáz alatt lehűtjük az oldatot 0 °C-ra, majd keverés közben soqában hozzáadunk 88 μΐ (0,63 mmol) trietil-amint, 249 mg (0,6 mmol), a 7. példa a) pontjában leírtak szerint előállított [4S-[4a, 7a,9a3)]-4-amino-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1 -b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter-(p-toluolszulfonát)-ot, további 84 μΐ (0,60 mmol) trietil-amint és mintegy 10 perc elteltével 279 mg (0,63 mmol) [(benzotriazol-l-il)-oxi]-trisz-(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot. 1 órányi reagáltatás után az elegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, további 2 órán át keveijük, majd az így keletkezett színtelen oldatot 30 °C alatti hőmérsékleten bepároljuk. A visszamaradó olajat etil-acetátban újból feloldjuk, egyszer 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és egyszer telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, végül egyszer telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, majd a szerves fázist magnéziumszulfáton szárítjuk, szüljük, azután 5 g szilikagélre rápároljuk. A nyersterméket egy 2,5x15 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 203 mg fehér, 101-103 °C-on olvadó, szilárd anyag a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,19 (etilacetát: hexán =1 :1); [a]D=-157,5° (c=l,04; kloroform).
d) (4S-[4a(R*), 7a, 9a$]}-4-[(2-Merkapto-4-metilvaleril)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b[[l,3]tiazepin- 7-karbonsav
184 mg (0,44 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 5 ml metanolban, az oldaton 10 percig nitrogéngázt buborékoltatunk át, majd lehűtjük 0 °C-ra, és ezen a hőmérsékleten cseppenként hozzáadunk 5 ml, előzőleg nitrogéngázzal átfüvatott, 1,0 M nátrium-hidroxid-oldatot. A reagáltatás teljes időtartama alatt folytatjuk a nitrogéngáz lassú átbuborékoltatását az oldaton. 2 órányi reakcióidő után az elegyet 2 ml 6 M sósavval megsavanyítjuk, egymást követően kétszer etil-acetáttal extraháljuk, majd az etilacetátos extraktumokat egyesítjük, magnézium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A párlási maradékot hexánnal ismételten bepároljuk, majd metanol és víz elegyével eldörzsöljük, aminek eredményeképpen 132 mg kristályos, 94-96 °C-on olvadó terméket kapunk. Ez a termék, amely elemanalízis alapján 0,75 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz, a címben megnevezett vegyület; a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,13 (etil-acetát:hexán:ecetsav=4:4:0,l); [a]D=-158,6° (c=0,42; metanol).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő=17,6 perc (99,2%); YMC S-3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; gradiens elúcióval indítunk, lineáris gradienst képezve, 25 perc alatt az A oldat arányát a B oldathoz viszonyítva 0%-ról 100%-ra növeljük, majd 15 percig izokratikusan folytatjuk a eluálást (az A oldat összetétele: 90% víz metanolban+0,2% foszforsav; a B oldat összetétele: 90% metanol vízben+0,2% foszforsav); az áramlási sebesség 15 ml/perc, a detektor 220 nm-nél dolgozik.
10. példa [4S-[4a(R*), 7a, 10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro[l,4]oxazino[3,4-b[[1,3[oxazepin-7-karbonsav
a) Allil-(2,2,2-triklór-acetimidát)
945 mg (31,5 mmol) 80%-os nátrium-hidridet kétszer 25 ml hexánnal megmosunk és felszuszpendálunk 30 ml vízmentes dietil-éterben. Ehhez a szuszpenzióhoz adjuk cseppenként 21,4 ml (18,3 g; 315 mmol) allil-alkohol 45 ml vízmentes dietil-éterrel készült oldatát, azután argongáz alatt keveijük az elegyet 20 percig, majd jeges fürdővel lehűtjük 0 °C-ra. Mintegy 15 perc alatt
HU 216 791 Β beadagolunk 30 ml (42,3 g; 0,30 mól) triklór-acetonitrilt, utána a képződött barnás oldatot 40 percig 0 °Con, 10 percig 10 °C-on és 10 percig szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióidő letelte után betöményítjük az elegyet, hogy egy szirupot kapjunk, utána 1,2 ml metanol és 30 ml pentán elegyével 5 percig erőteljesen keverjük, majd a levált világosbarna csapadékot kiszűijük és kétszer 30 ml pentánnal mossuk. A szűrletet és a mosófolyadékokat egyesítjük, ismét betöményítjük, azután a visszamaradó világosbarna folyadékhoz 30 ml pentánt adunk, néhány percig keverjük, majd a keletkezett szuszpenziót megszűrjük, és a kiszűrt csapadékot 30 ml pentánnal mossuk. Ezt a műveletet még legalább egyszer megismételjük, végül a tiszta szűrletet vákuumban szárazra pároljuk, aminek eredményeképpen halványpiros folyadék formájában 54,0 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A terméket hexános oldatban, 10 °Con tároljuk.
b) N-Ftaloil-L-szerin-metil-észter g (161 mmol) L-szerin-metil-észter-hidrokloridot felszuszpendálunk 350 ml vízben, a szuszpenziót meghígítjuk 250 ml dioxánnal, azután az így keletkezett víztiszta oldathoz hozzáadunk előbb 17 g (1,0 ekvivalens) szilárd nátrium-karbonátot, majd 37 g (1,05 ekvivalens) N-(etoxi-karbonil)-ftálimidet. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten, argongáz alatt keverjük 2,5 óra hosszáig, utána háromszor 500 ml etil-acetáttal extraháljuk, majd az egyesített szerves oldószeres extraktumot egymást követően 250 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 250 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és 250 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:3, valamint 1:2 arányú elegyével eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, elpárologtatjuk az oldószert, és a párlási maradékot vákuumban megszárítjuk. Az így kapott 31 g sűrű mézga a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyrétegkromatográfiás Rrértéke: 0,52 (etil-acetát:hexán= 1:1).
c) O-Allil-N-ftaloil-L-szerin-metil-észter
7,37 g (29,5 mmol) fenti, b) pont szerinti terméket feloldunk 30 ml metilén-dikloridban, majd beadagoljuk 11,97 g (59,1 mmol; 2 ekvivalens), a fenti a) ponton leírtak szerint előállított vegyület 60 ml ciklohexánnal készült oldatát. Ezt követően még 0,37 ml trifluormetánszulfonsavat adunk az elegyhez, és 20 percnyi, argongáz alatt, szobahőmérsékleten folytatott kevertetés után a levált csapadékot kiszűrjük, majd nagyon kevés metilén-dikloriddal mossuk. A szűrletet és a mosófolyadékot egyesítjük, 30 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, valamint 30 ml vízzel mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:9 arányú elegyével eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, aminek eredményeképpen víztiszta, sűrű szirup formájában 7,56 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A tennék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,70 (etil-acetát: hexán =1 : 1).
d) O-(Formil-metil)-N-ftaloil-L-szerin-metil-észter
2,5 g (8,64 mmol), a fenti c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 46,4 ml vízmentes metilén-diklorid és 4,6 ml metanol elegyében, az oldatot acetonos szárazjég fürdővel lehűtjük -78 °C-ra, azután ózont vezetünk át az oldaton, amíg a kék szín tartósan megmarad, ez mintegy 15 perc elteltével következik be. Ekkor 10 percig nitrogéngázt fűvatunk át az oldaton, hogy a kék szín eltűnjön, majd beadagolunk 14,0 ml (0,19 mól; 22,1 ekvivalens) dimetil-szulfidot, az elegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni és 2,5 óra hosszáig nitrogéngáz alatt keverjük. A reakcióidő leteltével szárazra pároljuk az elegyet, a visszamaradó mézszerű anyagot feloldjuk 50 ml etil-acetátban, azután 15 ml vízzel és 15 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, a szerves fázist izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:9, 1:4, valamint 1:2 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Ilyen módon 1,54 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,33 (etil-acetát:hexán =1:1).
e) O-(2,2-Dimetoxi-etil)-N-ftaloil-L-szerin-metil-észter
1,54 g (5,29 mmol) fenti, a d) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 8,3 ml vízmentes metilén-diklorid és 8,3 ml vízmentes metanol elegyében, majd 0,84 ml (7,68 mmol; 1,45 ekvivalens) trimetilortoformiát, valamint 92 mg p-toluolszulfonsav-víz (1/1) hozzáadása után az oldatot szobahőmérsékleten, argongáz alatt keverjük 2,5 óra hosszáig. A reakcióidő leteltével az elegyet 50 ml etil-acetát és 15 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között megoszlatjuk, azután a szerves fázist 15 ml vízzel és 15 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:4 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 1,35 g tiszta, éles, sűrű szirup a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,58 (etil-acetát:hexán =1:1).
j) O-(2,2-Dimetoxi-etil)-L-szerin-metil-észter
2,0 g (5,93 mmol) fenti, az e) pontban leírtak szerint kapott terméket feloldunk 14 ml vízmentes metanolban, az oldathoz 0,30 ml (6,1 mmol) hidrazin-hidrátot adunk, majd 4 napon át szobahőmérsékleten, argongáz alatt keverjük. A keletkezett szuszpenziót megszűrjük, a kiszűrt csapadékot kétszer 14 ml metanollal mossuk, és a szűrletet vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó szirupot metilén-dikloridban újból feloldjuk, és az oldatot még kétszer megszűrjük, amikor is már további csapadék nem válik le. A tiszta szűrletet bepárolva 1,17 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék halványsárga szirup, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,54 (metilén-diklorid :metanol=9:1).
HU 216 791 Β
g) N-[(Benzil-oxi)-karbonil]-O-(terc-butil)-dimetilszilil]-L-homoszerin
3,0 g (11,86 mmol), a 6. példa a) pontjában leírtak szerint előállított N-[(benzil-oxi)-karbonil]-L-homoszerint feloldunk 65 ml vízmentes N,N-dimetil-formamidban, és az oldathoz 10,72 g (71,1 mmol) (terc-butil)klór-dimetil-szilánt, valamint 9,65 g (0,14 mól) imidazolt adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten, argongáz alatt keveijük 24 órán át, utána meghígítjuk 207 ml metanollal, majd szobahőmérsékleten hagyjuk keveredni újabb 24 óra hosszáig, végül bepároljuk. A visszamaradó szirupot feloldjuk 200 ml etil-acetátban, az oldatot egymás után kétszer 75 ml 10%-os citromsavoldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, kezdetben etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével, majd etil-acetát és ecetsav 99,5:0,5 arányú elegyével eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, bepároljuk, majd a maradékról néhányszor toluolt desztillálunk. Az így kapott 3,56 g viaszos, szilárd anyag a címben megnevezett vegyület, a tennék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,82 (etil-acetát: ecetsav=95:5).
h) N-{N-[(Benzil-oxi)-karbonil]-O-[(terc-butil)-dimetil-szilil]-L-homoszeril}-O-(2,2-dimetoxi-etil)-Lszerin-metil-észter
2,18 g (5,93 mmol) fenti, g) pont szerinti terméket feloldunk vízmentes metilén-dikloridban, az oldatot sósjeges fürdővel lehűtjük 0 °C-ra, ezen a hőmérsékleten beadagoljuk 1,71 (5,65 mmol), a fenti f) pontban leírtak szerint előállított vegyület 5 ml vízmentes metiléndikloriddal készült oldatát, azután 0,78 ml (5,65 mmol) trietil-amint és 2,63 g (6,0 mmol) [(benzo-triazol-l-iljoxij-triszídimetil-ammoj-foszfónium-fhexafluoro-foszfát]-ot adunk az oldathoz. A reakcióelegyet még 30 percig 0 °C-on, majd 45 percig szobahőmérsékleten keverjük, azután kétszer 100 ml dietil-éter és 30 ml víz között megoszlatjuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 20 ml 50%-ig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 25 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:4, 1:3, valamint 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Ilyen módon 2,38 g, a címben megnevezett terméket kapunk, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,40 (etil-acetát: hexán= 1:1).
i) [4S-(4a,7a,10a$)]-4-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}-5-oxo-oktahidro[1,4-b]oxazino[3,4-b][1,3]oxazepin-7-karbonsav-metil-észter ml vízmentes metilén-dikloridban feloldunk 1,0 g (1,8 mmol), a fenti h) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, és az oldathoz hidrogénion fázisban levő Amberlyst® 15 ioncserélő gyantát, valamint 0,1 ml metanolt adunk. Szobahőmérsékleten, argongáz alatt keveredni hagyjuk az elegyet 3 napon át, majd a gyantát kiszűrjük és kevés metilén-dikloriddal mossuk. A szűrletet bepároljuk, majd a nyerstermékként visszamaradó szirupot kromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott termék a címben megnevezett vegyület, a tömege 339 mg, vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,53 (etil-acetát:hexán=3:1).
j) [4S-(4a, 7a, 10a$)]-4-Amino-5-oxo-oktahidro[ 1,4]oxazino]3,4-b][1,3]oxazepin-7-karbonsav-metilészter
771 mg (2,04 mmol) fenti, az i) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 25 ml vízmentes metanolban, az oldathoz 125 mg 10%-os, csontszenes palládiumkatalizátort adunk, majd szobahőmérsékleten, 16 órán át hidrogénezzük. A reakcióidő letelte után az elegyet Celite-ből készített szűrőágyon megszűrjük, majd a szűrőt kétszer 25 ml metanollal mossuk. A víztiszta szűrletet vákuumban szárazra párolva 448 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék szirup, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,22 (metilén-diklorid:metanol=9:1).
k) {4S-[4a(R*), 7a,10a^]}-4-{[2-(Acetil-tio)-3-fenilpropionil]-amino}-5-oxo-oktahidro[l ,4foxazino[3,4-b][1,3joxazepin-7-karbonsav-metil-észter 813 mg (2,01 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-(diciklohexil-amin)-sót felszuszpendálunk 70 ml etil-acetátban, a szuszpenziót egymás után ötször
9,3 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, valamint 9,3 ml telített nátrium-klorid-oldattal összerázzuk, majd a szerves fázist izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül vákuumban szárazra pároljuk.
A fenti szabad savat feloldjuk 12 ml metilén-dikloridban, az oldatot sós-jeges fürdővel lehűtjük 0 °C-ra, azután ezen a hőmérsékleten soijában hozzáadunk 4 ml metilén-dikloridban oldva 448 mg (1,84 mmol), a fenti j) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, 0,25 ml (1,80 mmol) trietil-amint és 823 mg (1,86 mmol) [(benzo-triazol-1 -il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot. A reakcióelegyet még 1 óra hosszat 0 °C-on, utána 2 órán át szobahőmérsékleten, argongáz alatt keveijük, majd az oldószert elpárologtatjuk, és a visszamaradó szirupot 60 ml etil-acetátban ismét feloldjuk. Az etil-acetátos oldatot egymás után kétszer 11 ml 0,5 M sósavval, 11 ml vízzel és 11 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül vákuumban szárazra pároljuk. A nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:1, valamint 1:2 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 665 mg szirup a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,30 (etil-acetát: hexán=3:1).
l) {4S-[4a(R*), 7a,10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidro[1,4]-oxazino[3,4-b][1,3]oxazepin-7-karbonsav
650 mg (1,44 mmol) fenti, a k) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 13 ml metanolban, 30 percig argongázt buborékoltatunk át az oldaton, majd sós-jeges fürdőbe helyezzük a reakcióedényt, és 0 °C-on, cseppenként beadagolunk 5,84 ml, előzőleg 30 percig argongázzal átfuvatott, 1,0 M nátrium-hidroxid-oldatot. Az
HU 216 791 Β argongáz átbuborékoltatását az oldaton az adagolás közben és a reagáltatás teljes időtartama alatt is folytatjuk. A reakcióelegyet 0 °C-on keveijük 5 órán át, utána, még mindig 0 °C-on tartva a hőmérsékletet, 25,4 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat hozzáadásával leállítjuk a reakciót, majd hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni az oldatot, és háromszor 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 15 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó nyersterméket hexán és metilén-diklorid 130:7 arányú elegyével eldörzsöljük, azután az így kapott szilárd anyagot kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, először hexán és etil-acetát 1:2, valamint 1:1 arányú elegyével, majd metilén-diklorid, metanol és ecetsav 100:4:0,2 arányú elegyével eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, elpárologtatjuk az oldószert, azután a maradékról néhányszor toluolt desztillálunk. 364 mg, a címben megnevezett vegyület marad vissza, amelyet a további tisztítás végett először 9 órán át vákuumban szárítunk. A megszárított anyagot metilén-diklorid és hexán 1:10 arányú elegyével, valamint 50 ml hexánnal eldörzsöljük, majd előbb 50 ml pentánnal 4 óra hosszáig, utána újabb 50 ml pentánnal éjszakán át, argongáz alatt keveredni hagyjuk. Ezt követően az oldószert dekantáljuk, és a szilárd anyagot 6 óra hosszat vákuumban szárítjuk. Az így kapott szilárd, amorf hab, amely elemanalízis alapján 0,56 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz, a címben megnevezett, tiszta termék, a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,17 (toluol:ecetsav=5:1). [ct]D=-49,l° (c=0,48; metanol). Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő= 10,45 perc (98,3%); YMS S-3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; az eluálást izokratikusan végezzük, az eluens összetétele: 44% A oldat (10% víz, 90% metanol, 0,2% foszforsav); 56% B oldat (90% víz, 10% metanol, 0,2% foszforsav); az áramlási sebesség
1,5 ml/perc.
11. példa {4S-[4(J.(R*),7a.,10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][1,3[tiazepin-7-karbonsav
A 3. példa szerinti terméket a következőképpen is előállíthatjuk:
a) N-[(Benzil-oxi)-karbonil]-O-[(terc-butil)-dimetilszilil/ -L-homoszerin
41,56 mmol, a 6. példa a) pontjában leírtak szerint előállított N-[(benzil-oxi)-karbonil]-L-homoszerint feloldunk 125 ml Ν,Ν-dimetil-formamidban, és az oldathoz előbb 37,5 g (249 mmol) (terc-butil)-klór-dimetilszilánt, majd 33,95 g (498 mmol) imidazolt adunk. Az így kapott halványsárga oldatot 22 órán át szobahőmérsékleten keveijük, majd meghígítjuk 500 ml metanollal, és folytatjuk a kevertetést további 6 óra hosszáig. Ezt követően a metanolt, valamint az N,N-dimetil-formamid túlnyomó többségét vákuumban elpárologtatjuk, a párlási maradékot felvesszük 800 ml etil-acetátban és kétszer 300 ml 10%-os citromsavoldattal mossuk. A vizes mosóoldatokat összeöntjük, és 300 ml etil-acetáttal extraháljuk, majd az egyesített etil-acetátos fázist vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékról hexánt desztillálunk, azután a képződött fehér port vákuumban megszárítjuk, aminek eredményeképpen 12,942 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk.
ó) [S-(R*,R*)]-2-{[2-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}4-{[(terc-butil)-dimetil-szilil]-oxi}-butiril]-amino}6,6-dimetoxi-hexánsav-metil-észter
22,78 g (61,97 mmol) fenti, a) pont szerinti terméket feloldunk 100 ml metilén-dikloridban, majd a 0 °C-ra hűtött oldathoz sorjában 6,81 ml (61,97 mmol) N-metilmorfolint, 8,37 g (61,97 mmol) 1-hidroxi-benzo-triazolt, 10,6 g (51,64 mmol), az 1. példa e) pontjában leírtak szerint előállított (S)-2-amino-6,6-dimetoxi-hexánsavmetil-észter, 50 ml metilén-dikloridban oldva, továbbá 11,88 g (61,97 mmol) l-[3-(dimetil-amino)-propil]-3etil-karbodiimidet adunk. Ezt követően a reakcióelegyet még 1 óra hosszat 0 °C-on, azután éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, majd vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot felvesszük 600 ml etil-acetátban és egymás után 200 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 200 ml 0,5 M nátrium-hidroxid-oldattal, valamint vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert elpárologtatjuk. A maradékot 150 ml dietil-éterrel elkeverjük, az így keletkezett szuszpenziót megszüljük, és a kiszűrt szilárd anyagot dietil-éterrel alaposan átmossuk. A szűrletet vákuumban szárazra párolva 30 g, a címben megnevezett terméket kapunk, amely olaj, és a vékonyréteg-kromatográfiás Rpértéke: 0,55 (etil-acetát: hexán=8:2). A nyersterméket további tisztítás nélkül felhasználjuk a következő reakciólépéshez.
c) [S-(R*,R*)]-2-{[2-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}4-hidroxi-butiril]-amino}-6,6-dimetoxi-hexánsavmetil-észter g fenti, a b) pontban leírtak szerint kapott nyersterméket feloldunk 150 ml metanolban, lehűtjük az oldatot 0 °C-ra, majd 1,96 g p-toulolszulfonsav-víz (1/1) hozzáadása után ezen a hőmérsékleten keverjük 2 óra hosszáig. A reakcióidő leteltével 100 ml vízben oldva
1,3 g nátrium-hidrogén-karbonátot adunk az oldathoz, azután vákuumban bepároljuk, és a párlási maradékot 400 ml etil-acetát, valamint 150 ml víz között megoszlatjuk. A vizes fázist elválasztjuk, és kétszer 150 ml etilacetáttal extraháljuk, majd az etil-acetátos oldatokat összeöntjük, és egymás követően 10%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, utána kétszer, telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül szárazra pároljuk. A visszamaradó nyersterméket egy 10x25 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, 5000 ml, 80% etil-acetátot és hexánt tartalmazó oldószereleggyel, 3000 ml etil-acetáttal, valamint 5000 ml, 2% metanolt és etil-acetátot tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, és vákuumban elpárologtatjuk az oldószert. Az így kapott 17,45 g halványsárga olaj a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,17 (etilacetát : hexán=8:2).
HU 216 791 Β
d) [S-(R* ,R*)]-2-{[2-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}4-{(metil-szulfonil)-oxi}-butiril]-amino}-6,6dimetoxi-hexánsav-metil-észter
17.40 g (39,50 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet háromszor egymás után feloldunk toluolban, közben az oldatot mindig bepároljuk, majd a visszamaradó anyagot éjszakán át vákuumban szárítjuk. Másnap az így kapott, tökéletesen száraz kiindulási vegyületet feloldjuk 250 ml vízmentes metiléndikloridban, az oldatot jég és aceton keverékével lehűtjük -15 °C-ra, azután hozzáadunk előbb 8,26 ml (59,28 mmol) frissen desztillált trietil-amint, majd cseppenként 3,67 ml (47,4 mmol) metánszulfonil-kloridot. A reakcióelegyet 30 percig -15 °C-on keverjük, utána 100 ml telített ammónium-klorid-oldattal megbontjuk. 5 percnyi kevertetés után meghígítjuk az elegyet 600 ml etil-acetáttal, 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, végül szárazra pároljuk. A párlási maradékot vákuumban megszárítva 20,40 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A terméket, amely sárga olaj, és a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,35 (etilacetát :hexán= 8:2), minden további tisztítás nélkül felhasználjuk a következő reakciólépéshez.
e) [S-(R*,R*)]-2-{[4-(Acetil-tio)-{[(benzil-oxi)-karbonil]-amino}-butiril]-amino}-6,6-dimetoxi-hexánsav-metil-észter
100 ml metanolban feloldunk előbb 5,09 ml (71,10 mmol), tioecet-S-savat, majd 10,81 g (33,18 mmol) cézium-karbonátot, azután az oldatot vákuumban bepároljuk. A visszamaradó szilárd anyagot vízmentes acetonnal háromszor egymás után eldörzsöljük, és az így kapott cézium-tioacetátot éjszakán át foszfor(V)-oxid felett szárítjuk.
20.40 g (39,50 mmol), a fenti d) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 150 ml vízmentes Ν,Ν-dimetil-formamidban, majd az oldatot egy fecskendő segítségével 10,576 g (50,85 mmol) cézium-tioacetát 50 ml Ν,Ν-dimetil-formamiddal készült szuszpenziójához adjuk. A keletkezett sárga oldatot éjszakán át szobahőmérsékleten, argongáz alatt keverjük, azután másnap nagyvákuumban bepároljuk, eltávolítva az N,N-dimetilformamid túlnyomó többségét. A maradékot 1000 ml etil-acetátban felvesszük és 200 ml 10%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, valamint négyszer 200 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert elpárologtatjuk. A visszamaradó nyerstermékről egymás után háromszor toluolt desztillálunk, majd vákuumban megszárítjuk, aminek eredményeképpen 20 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A sárga, szilárd terméket, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás R(-értéke: 0,47 (etil-acetát : hexán=8:2), minden további tisztítás nélkül felhasználjuk a következő reakciólépéshez.
j) [S-(R*,R*)]-2-{[2-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}4-merkapto-butiril]-amino}-6,6-dimetoxi-hexánsavmetil-észter g (39,50 mmol) fenti, az e) pontban megadottak szerint kapott tennék 250 ml metanollal készített és 0 °Cra hűtött oldatán 15 percig argongázt vezetünk át. Ezt követően folyamatos argongáz-bevezetés közben, cseppenként beadagolunk 9,17 ml (40 mmol) 25 tömegszázalékos (sűrűség=0,945) metanolos nátrium-metilát-oldatot. A reakcióelegyet 5 percig keveijük, utána 200 ml telített ammónium-klorid-oldattal megbontjuk, majd 1000 ml etil-acetát és 200 ml víz hozzáadása után jól összerázzuk. A vizes fázist még 200 ml etil-acetáttal extraháljuk, majd az egyesített etil-acetátos extraktumot 400 ml telített ammónium-klorid-oldattal és 400 ml telített nátrium-kloridoldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül vákuumban bepároljuk. Az így kapott 17,5 g sárga olaj a címben megnevezett vegyület. A terméket, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,45 (etil-acetát : hexán=8:2), minden további tisztítás nélkül felhasználjuk a következő reakciólépéshez.
g) [4S-(4a, 7a, 10a$)]-4-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b] [1,3]-tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
17,5 g (38,3 mmol) fenti, az f) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 600 ml metilén-dikloridban, és az oldathoz 6 g megfelelően előkészített Amberlyst® 15 ioncserélő gyantát adunk. Az ioncserélő gyanta előkészítését úgy végezzük, hogy először 6 M sósavval, majd sorjában vízzel, tetrahidrofüránnal és metilén-dikloriddal mossuk, azután szárítjuk. A gyanta hozzáadása után a szuszpenziót argongáz alatt, szobahőmérsékleten keverjük 18 órán át, majd megszüljük, a szűrletet bepároljuk, és a párlási maradékot Celite-re adszorbeáltatjuk. A nyersterméket egy 10 x 30 cm méretű, szilikagéllel töltött oszlopon tisztítjuk, 20-30% etil-acetátot és hexánt tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, és vákuumban elpárologtatjuk az oldószert. Az így kapott 9,18 g sárga olaj a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,32 (etilacetát: hexán =1 : 1).
h) [4S-(4a, 7a, 10a$)]-4-Amino-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2, l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter Bemérünk 9,1 g (23,19 mmol) fenti, a g) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, egymás után háromszor toluolt adva hozzá, mindháromszor bepároljuk, végül éjszakán át vákuumban szárítjuk. Az így megszárított kiindulási vegyületet feloldjuk 150 ml metiléndikloridban, azután cseppenként beadagolunk 4,95 ml (34,78 mmol) jód-trimetil-szilánt. A keletkezett sárga oldatot argongáz alatt, szobahőmérsékleten keverjük
1,5 óra hosszáig, majd 120 ml, metanol és dioxán elegyével készített 0,4 M hidrogén-klorid-oldat hozzáadásával leállítjuk a reakciót. Az elegyet vákuumban bepároljuk, és a párlási maradékot 500 ml dietil-éter, valamint 700 ml víz között megoszlatjuk. A szerves fázist még 150 ml 0,1 M sósavval extraháljuk, azután az egyesített vizes részt lehűtjük 0 °C-ra, és ezen a hőmérsékleten, pH-méterrel követve az oldat kémhatásának változását, 1 M nátrium-hidroxid-oldattal 10,5-ös pH-júra lúgosítjuk. A meglúgosított oldatot négyszer 400 ml metiléndikloriddal extraháljuk, az egyesített szerves oldószeres extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk, aminek eredményeképpen
HU 216 791 Β sárga olaj formájában 6,45 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A nyersterméket, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,20 (metanol :metiléndiklorid=l :9), minden további tisztítás nélkül felhasználjuk a következő reakciólépéshez.
i) {4S-[4a(R*),7a,10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb][1,3]tiazepin-7-karbonsav (S)-2-(Acetil-tio)-3-fenil-propionsav és trietil-amin metilén-dikloriddal készített és 0 °C-ra hűtött oldatához adjuk metilén-dikloridban oldva a fenti, h) pont szerinti nyersterméket, majd ezután beadagoljuk a [(benzo-triazol-1 -il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot. Ezt követően pontosan úgy járunk el, mint ahogyan azt a 3. példa c) pontjában megadtuk. Ilyen módon a reakcióelegy feldolgozása után {4R[4a(R*),7a,10aP]}-4-{[2-(acetil-tio)-3-fenil-propionil]amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin7-karbonsav-metil-észtert kapunk.
A fenti metil-észtert feloldjuk metanolban, amelyből előzőleg az oldott oxigént tökéletesen eltávolítjuk, majd 1 M nátrium-hidroxid-oldatot hozzáadva, a 3. példa d) pontjában leírtak szerint az észtert elhidrolizáljuk, aminek eredményeképpen a címben megnevezett terméket kapjuk.
12. példa {4S-4a(R*)7a,10a$]}-4-{[3-Fenil-2-(merkapto-metil)-propionil]-amino}-5-oxo-oktahidro- 7H-pirido[2,l-b][l,3jtiazepin-7-karbonsav
a) (S)-2-[(Acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsav efedrinnel képzett sója g (210 mmol) 2-[(acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsavat feloldunk 175 ml dietil-éterben, majd egyetlen adagban hozzáadjuk 17,3 g (105 mmol) (lR,2S)-(-)efedrin 175 ml dietil-éterrel készült oldatát. Az elegyet szobahőmérsékleten hagyjuk állni 16 óra hosszáig, azután a levált kristályos efedrinsót kiszűrjük. A kiszűrt termék tömege 19,7 g, az olvadáspontja: 114-125 °C; [a]n=-40,6° (c= 1; metanol). A szűrletet további 20 órán át szobahőmérsékleten állni hagyva, újabb 8,9 g kristályos anyagot kapunk, amelynek az olvadáspontja: 121-126 °C; [a]D=-47,2° (c=l; metanol).
A két részletben kapott kristályos nyersterméket egyesítjük és 1500 ml acetonitrilből átkristályosítjuk, 16 órán át szobahőmérsékleten tartva az oldatot. A kiszűrt 20,8 g só 125-130 °C-on olvad; [a]D=-48,9° (c=l; metanol). Ezt a sót ugyanolyan módon ismét átkristályosítjuk 300 ml acetonitrilből, ekkor 18,7 g, 128-130 °C olvadáspontú kristályos terméket kapunk, az optikai forgatóképesség: [a]D=-48,9° (c=l; metanol), végül a harmadik átkristályosítás után, 225 ml acetonitrilből, az (S)-2-[(acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsav efedrinsójának a tömege 17,4 g; az olvadáspontja: 128-129 °C; [a]D=-50,l° (c=l; metanol).
b) {4S-[4a(R*), 7a, 10a$]}-4-[{2-[(Acetil-tio)-metilfenil-propionil}-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2, lb][l,3]tiazepin- 7-karbonsav-metil-észter
333,1 mg (0,822 mmol) fenti, az a) pontban leírtak szerint kapott efedrinsót feloldunk 5 ml etil-acetátban, azután az oldatot háromszor egymás után 5-5 ml 0,1 M sósavval összerázzuk. A szerves fázist telített nátriumklorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, bepároljuk, végül a párlási maradékot 30 percig vákuumban szívatjuk. A visszamaradó olajat feloldjuk 2 ml metilén-dikloridban, elárasztjuk a lombikot nitrogéngázzal, majd 0 °C-on, keverés közben beadagoljuk 200,0 mg (0,774 mmol), a 3. példa c) pontjában leírtak szerint előállított [4S-(4a,7a,10aP)]-4-amino-5oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter 6 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Ezt követően még 0,113 ml (0,813 mmol) trietilamint és végül 360,0 mg (0,813 mmol) [(benzo-triazol1 -il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium- [hexafluorofoszfát]-ot adunk az oldathoz, az elegyet egy ideig 0 °C-on keverjük, azután lassan hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni. 19 óra elteltével a reakcióelegyet vákuumban bepároljuk, a maradékot feloldjuk etil-acetátban, majd egyszer 20 ml 5%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal, egyszer 20 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és egyszer telített nátrium-kloridoldattal mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert elpárologtatjuk, azután a visszamaradó sárga habot flash-kromatográfiás eljárással, 230-400 mesh szemcseméretű szilikagéllel töltött oszlopon, 0,7-1,4 bar túlnyomáson (ezt nitrogéngázzal hozzuk létre) etil-acetát és hexán 4:3 arányú elegyével eluálva az oszlopot, tisztítjuk. Az így kapott 303 mg víztiszta olaj a címben megnevezett vegyület.
c) {4S- [4a(R*), 7a,10a$]}-{[3-Fenil-2-(merkaptometil)-propionil]-amino}-5-oxo-oktahidro-7Hpirido-[2, l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav
303,1 mg (0,635 mmol) fenti, a b) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 6,5 ml, előzőleg nitrogéngáz átbuborékoltatásával az oldott oxigéntől megszabadított metanolban, majd 0 °C-on beadagolunk
6,5 ml, nitrogéngáz átfuvatással előzőleg szintén oxigénmentesített, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot. Az elegyet 1 óra hosszáig 0 °C-on keverjük, miközben mindvégig nitrogéngázt buborékoltatunk át rajta, majd hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni. Összesen 3 órányi reagáltatás után az elegyet 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1-es pH-júra savanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk, szüljük, végül vákuumban bepároljuk. Az így kapott 219 mg fehér, 200 °C-on bomlás közben olvadó, szilárd anyag a címben megnevezett vegyület. A termék elemanalízis alapján 0,11 mólekvivalens etil-acetátot, valamint 0,07 mólekvivalens metiléndikloridot tartalmaz; a vékonyréteg-kromatográfiás Rr értéke: 0,15 (etil-acetát: ecetsav: hexán=6:0,01:3,99).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő=26,3 perc; 27,0 percnél egy szennyező anyag csúcsa jelentkezik; YMC S-3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; kezdetben lineáris gradienst képezünk, 30 perc alatt 0%-ról 100% -ra növelve a B oldat arányát az A oldat mellett (az A oldat összetétele: 90% víz metanolban+0,2% foszforsav; a B oldat összetétele: 90% metanol vízben+0,2% foszforsav), majd
HU 216 791 Β percig izokratikusan folytatjuk az eluálást; az áramlási sebesség 1,5 ml/perc; a detektor 220 nm-nél dolgozik.
13. példa {4S-[4a(R*), 7 a, 10a$]}-4-[(2-Merkapto-4-metilvaleril)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb][l,3[tiazepin-7-karbonsav
a) (R)-2-Bróm-4-metil-valeriánsav ml 2,5 M kénsavban szobahőmérsékleten feloldunk először 3,0 g (23 mmol) D-leucint, majd 9,5 g (80 mmol) kálium-bromidot. Az oldatot lehűtjük -10 °C-ra, azután mindvégig -5 és -10 °C között tartva a hőmérsékletet, részletekben beadagolunk 2,4 g (34 mmol) nátrium-nitritet. Az adagolás végeztével az elegyet még 1 óra hosszat hidegen keverjük, utána hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, és folytatjuk a kevertetést további 1 óra hosszáig. Ezt követően kétszer egymás után dietil-éterrel extraháljuk az elegyet, az egyesített dietil-éteres extraktumot egyszer vízzel mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. Az így kapott 2,7 g nyerstermék a címben megnevezett vegyület.
b) (S)-2-(Acetil-tio)-4-metil-valeriánsav diciklohexilamin-sója
Egy argongázzal elárasztott lombikba bemérünk
1.7 g (15,0 mmol) kálium-tioacetátot, felszuszpendáljuk 50 ml vízmentes acetonitrilben, majd szobahőmérsékleten, keverés közben beadagoljuk 2,6 g (13 mmol) fenti, az a) pontban leírtak szerint előállított vegyület 17 ml acetonitrillel készült oldatát. A reakcióelegyet 4 óra hosszáig keveijük, a keletkezett szuszpenziót megszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A párlási maradékot dietiléterben újból feloldjuk, egyszer 5%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal, és egyszer telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, végül az oldószert elpárologtatjuk. A visszamaradó savat megint feloldjuk ezúttal 65 ml dietil-éterben, és az oldathoz
2.7 ml (14 mmol) diciklohexil-amint adunk. Azonnal megindul a fehér csapadék kiválása az oldatból, amelyet szűrőre viszünk, és ilyen módon 2,0 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A fehér kristályos termék olvadáspontja: 153-158 °C; [a]D=-54,50° (c=0,61; kloroform).
c) {4S-[4a(R*),7a,10a^]}-4-{[2-[(Acetil-tio)-4-metilj -amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,1-b][l,3]tia- zepin-7-karbonsav-metil-észter
403,3 mg (1,09 mmol), a fenti b) pontban megadottak szerint kapott sót felszuszpendálunk 5 ml etil-acetátban, majd a szuszpenziót háromszor egymás után 5-5 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal összerázzuk. A szerves fázist telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot 30 percig vákuumban szívatva,
179,4 mg (0,943 mmol) olajat kapunk, amelyet 2 ml metilén-dikloridban oldunk fel, azután nitrogéngáz alatt, 0 °C-on, keverés közben beadagoljuk 232,0 mg (0,898 mmol), a 3. példa c) pontjában leírtak szerint előállított [4S-[4a,7a,10aP)]-4-amino-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav-metilészter 6 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Ezt követően 0,131 ml (0,943 mmol) trietil-amint, és végül
417,1 mg (0,943 mmol) [(benzo-triazol-l-il)-oxi]trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]ot adunk az oldathoz, azután az elegyet még 1 óra hosszat 0 °C-on, majd további 3,5 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Amikor a teljes 4,5 órányi reakcióidő letelt, az elegyet vákuumban bepároljuk, a párlási maradékot etil-acetátban újból feloldjuk, azután egyszer 20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, egyszer 20 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és egyszer telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert elpárologtatjuk, és a visszamaradó sárga habot flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk. A kromatográfiás tisztításhoz 230-400 mesh szemcseméretű szilikagéllel töltött oszlopot használunk, és az oszlopot nitrogéngázzal megnyomatva, 0,7-1,4 bar nyomásnál etil-acetát és hexán 2:3 arányú elegyével eluáljuk. Az így kapott 209,4 mg víztiszta olaj a címben megnevezett vegyület.
d) {4S-[4a(R*), 7a, 10a$]}-4-[(2-Merkapto-4-metilvaleril)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][1,3[tiazepin- 7-karbonsav
209,4 mg (0,486 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 5 ml, előzőleg nitrogéngázzal átfiivatott, és így az oldott oxigéntől mentes metanolban, majd 0 °C-on beadagolunk 5 ml, előzetesen ugyancsak nitrogéngázzal átfuvatott, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot. Miközben a nitrogéngáz átbuborékoltatását az oldaton folytatjuk, az elegyet még 1 óra hosszáig 0 °C-on keveijük, azután hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni. Összesen 2,5 órányi reagáltatás után a reakcióelegyet 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1-es pH-júra savanyítjuk, majd etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és vákuumban bepároljuk, majd a párlási maradékot flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk. A kromatográfiás tisztításhoz 230-400 mesh szemcseméretű szilikagéllel töltött oszlopot használunk, és az oszlopot 0,7-1,4 bar nyomáson, amit nitrogéngázzal biztosítunk, etil-acetát, ecetsav és hexán 6:0,01:3,99 arányú, előzetesen nitrogéngázzal átfiivatott elegyével eluáljuk. Az így kapott 142,0 mg fehér, szilárd anyag a címben megnevezett vegyület. A termék elemanalízis alapján 0,19 mólekvivalens etil-acetátot, 0,18 mólekvivalens heptánt és 0,9 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz; a vékonyréteg-kromatográfiás Rf értéke: 0,20 (etil-acetát: ecetsav: hexán= 6:0,1:3,9); [a]D=-103,0° (c=0,43; kloroform).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő = 26,7 perc; YMC S-3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; kezdetben lineáris gradienst képezünk, 30 perc alatt 0%-ról 100%-ra növelve a B oldat arányát az A oldat mellett (az A oldat összetétele: 90% víz metanolban+0,2% foszforsav); a B oldat összetétele: 90% metanol vízben+0,2% foszforsav), majd 10 percig izokratikusan folytatjuk az eluálást; az áramlási sebesség 1,5 ml/perc; a detektor 220 nm-nél dolgozik.
HU 216 791 Β
14. példa {4S-[4a(R*),7a,9a$]}-4-[(2-Merkapto-butiril)amino]-5-oxo-oktahidro-pirrolo[2,l-b][1,3]tiazepin7-karbonsav
a) (R)-2-Bré>m-vajsav
2,0 g (19,40 mmol) (R)-2-amino-vajsavat feloldunk 25 ml 2,5 M kénsavban, az oldathoz 7,85 g (65,94 mmol) kálium-bromidot adunk, majd lehűtjük 0 °C-ra, azután lassan, több részletben beadagolunk 2,06 g (29,87 mmol) nátrium-nitritet, miközben az oldat hőmérsékletét mindvégig 2 °C alatt tartjuk. A reakcióelegyet még 1 óra hosszat 0 °C-on, utána 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd háromszor 50 ml etilacetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumot kétszer 50 ml vízzel, és egyszer 50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. Az így kapott 2,86 g olaj a címben megnevezett vegyület.
b) (S)-2-(Acetil-tio)-vajsav diciklohexil-amin-söja
2,14 g (18,77 mmol) kálium-tioacetátot 15 ml acetonitrilben szuszpendálunk, majd szobahőmérsékleten, keverés közben, cseppenként, mintegy 15 perc alatt beadagoljuk 2,83 g (17,07 mmol) (R)-2-bróm-vajsav ml acetonitrillel készült oldatát. A reakcióelegyet órán át szobahőmérsékleten keverjük, utána megszűrjük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A viszszamaradó olajat feloldjuk 30 ml dietil-éterben, kétszer 20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, kétszer 20 ml vízzel és kétszer 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, majd a szárítószert kiszűrjük. A szűrlethez 3,4 ml (17,07 mmol) diciklohexil-amint adunk, azután szobahőmérsékleten keverjük 2 óra hosszáig, és a levált csapadékot szűrőre visszük. Az így kapott diciklohexilamin-só tömege 1,24 g, de a szűrletből további 724 mg, úgynevezett második generációs terméket tudtunk kinyerni.
c) (4S-[4a(R*), 7a,9a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-butiril]amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2, l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
227 mg (0,66 mmol) fenti, b) pont szerinti diciklohexil-amin-sót feloldunk 15 ml etil-acetátban, az oldatot háromszor 10-10 ml kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, valamint egyszer 10 ml telített nátrium-klorid-oldattal összerázzuk, majd magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. Ilyen módon víztiszta olajként 108 mg ((S)-2-(acetil-tio)-vajsavat kapunk. 108 mg (0,66 mmol) fenti szabad savat feloldunk 5 ml vízmentes metilén-dikloridban, az oldatot lehűtjük 0 °C-ra, azután sorjában hozzáadunk 90 μΐ (0,66 mmol) trietilamint, 250,0 mg (0,66 mmol) az 5. példa b) pontja szerinti vegyületből előállított [4S-[4a,7a,10aP)]-4-amino5-oxo-oktahidro-7H-pirrolo-[2,1 -b] [ 1,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter-(p-toluolszulfonát)-ot, még egyszer 90 μΐ (0,66 mmol) trietil-amint, majd 20 percnyi 0 °Con folytatott kevertetést követően, egyetlen adagban 292 mg (0,66 mmol) [(benzo-triazol-l-il)-oxi]trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexaíluoro-foszfát]-ot. A reakcióelegyet 0 °C-on keveijük további 1 óra hosszáig, majd hűtőszekrényben eltesszük, és 56 órával később még 3 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk keveredni. Vákuumban bepároljuk az elegyet, a párlási maradékot 30 ml etil-acetátban újból feloldjuk, azután 20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 20 ml telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal és 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A nyerstermékként visszamaradó olajat flash-kromatográfiás eljárással egy 25x100 mm méretű, szilikagéllel (Merck) töltött oszlopon tisztítjuk, etil-acetát és hexán 2:3 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 208 mg fehér hab a címben megnevezett vegyület.
d) {4S-[4a(R*), 7a,9a$]}-4-[(2-Merkapto-butiril)am ino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2, l-b][l,3] tiazepin-7-karbonsav
225 mg (0,559 mmol), a fenti c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 5 ml metanolban, 30 percig argongázt buborékoltatunk át az oldaton, majd 0 °C-on cseppenként hozzáadunk 5 ml, előzetesen ugyancsak 30 percig argongázzal átfüvatott és 0 °C-ra lehűtött, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot. A reakcióelegyet 0 °C-on keverjük 3 órán át, miközben mindvégig argongázt buborékoltatunk át rajta, majd 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal 2-es pH-júra savanyítjuk, azután háromszor 40 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumot magnézium-szulfáton szárítjuk, vákuumban bepároljuk, és a nyerstermékként visszamaradó habot egy 25x180 mm méretű, szilikagéllel (Merck) töltött oszlopon flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, 3% ecetsavat és etil-acetátot tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. Az így tisztított termék fehér hab, amelyet metilén-dikloridban feloldunk, majd az oldatból a terméket hexánnal kiejtjük. Az így kapott 176 mg szilárd, fehér hab, amely az elemanalízis alapján 0,8 mólekvivalens kötött vizet, valamint 0,2 mólekvivalens hexánt, és 0,1 mólekvivalens metilén-dikloridot tartalmaz, a címben megnevezett vegyület.
A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,16 (metanol:metilén-diklorid= 1:9); [cx]D= — 125,4° (c=l,0; kloroform).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő= 15,5 perc; (a teljes integrált terület 97%-a, UV 220 nm); YMC S-3 ODS (C-18) 120A) 6x150 mm méretű oszlop; gradiens elúciót alkalmazunk, így a B oldat arányát az A oldathoz viszonyítva 25 perc alatt, lineáris gradienst képezve, 0%-ról 100%-ra növeljük, (az A oldat összetétele: 90% víz metanolban+0,2% foszforsav; a B oldat összetétele: 90% metanol vízben+0,2% foszforsav), áramlási sebesség 1,5 ml/perc.
75. példa {4S-[4a.(R*), 7a, 9αβ]}-4-[(2-Merkapto-valeril)amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]tiazepin-7karbonsav
a) (R)-2-Bróm-valeriánsav
Mindenben a 14. példa a) pontjában megadott eljárást követjük, azonban itt (R)-2-amino-vajsav helyett D-norvalinból indulunk ki. Az így kapott előállított (R)2-bróm-valeriánsav víztiszta folyadék.
HU 216 791 Β
b) (S)-2-(Acetil-tio)-valeriánsav diciklohexil-amin-sója
A 14. példa b) pontjában leírtak szerint (R)-2-brómvaleriánsavat acetonitrilben kálium-tioacetáttal reagáltatunk, majd az így kapott savból diciklohexil-aminnal sót képezünk. A termék az (S)-2-(acetil-tio)-valeriánsav diciklohexil-amin-sója, amely fehér, kristályos anyag.
c) {4S-[4a(R*), 7a,9a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-valeril]amino }-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1 -b][I,3[tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
A 14. példa c) pontjában bemutatott eljárást követve, a fenti, b) pont szerinti diciklohexil-amin-sóból felszabadítjuk a savat, majd azt [4S-[4a,7a,9aP]}-4-amino-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1 -b] [ 1,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észterrel reagáltatjuk. Az így kapott fehér hab a címben megnevezett vegyület.
d) {4S-[4a(R*), 7a,9a$]}-4-[(2-Merkapto-valeril)~ amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav
A fenti c) pontban leírtak szerint előállított észter metanolos oldatához 1 M nátrium-hidroxid-oldatot adunk, és mindenben pontosan követjük a 14. példa d) pontjában megadott eljárást. Ilyen módon a címben megnevezett vegyületet kemény, fehér, szilárd hab formájában kapjuk, amely elemanalízis alapján 0,65 mólekvivalens kötött vizet, valamint 0,20 mólekvivalens hexánt tartalmaz, a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,15 (metanol: metilén-diklorid= 1:9); [ot]D= — 122,8° (c=l,0; deuterokloroform).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő=20,5 perc; (az összes integrált terület 97%-a, UV 220 nm); YMC S-3 ODS (C-l8) 120A) 6x150 mm méretű oszlop; lineáris gradienst képezünk, így a B oldat arányát az A oldat mellett 25 perc alatt, 0%-ról 100%-ra növeljük (az A oldat összetétele: 90% víz metanolban+0,2% foszforsav; a B oldat összetétele: 90% metanol vízben+0,2% foszforsav), áramlási sebesség 1,5 ml/perc.
16. példa {4S-[4a(R*), 7a, 9a$]}-4-[(2-Merkapto-4,4-dimetilvaleril)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,lb][l, 3[tiazepin-7-karbonsav
a) (R)-2-Bróm-4,4-dimetil-valeriánsav ml (33 mmol) 2,5 M kénsavban feloldunk 950 mg (6,55 mmol) (R)-2-amino-4,4-dimetil-valeriánsavat, az oldatot lehűtjük -5 °C-ra, és egyetlen adagban hozzáadunk 2,72 g (22,9 mmol) kálium-bromidot. Színtelen oldat keletkezik, amelynek a hőmérsékletét 0 és 3 °C között tartjuk, miközben mintegy 25 perc alatt, kis részletekben beadagolunk 680 mg (9,86 mmol) nátriumnitritet. A reakcióelegyet még 1 óra hosszat 0 °C-on, utána 1,5 órán át szobahőmérsékleten keveijük, majd 10 ml vízre öntjük, extraháljuk 60 ml dietil-éterrel, és a szerves fázist 20 ml vízzel, valamint 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, végül vákuumban bepároljuk. A címben megnevezett vegyület, amit így kapunk, színtelen folyadék.
b) (S)-2-(Acetil-tio)-4,4-dimetil-valeriánsav
750 mg (6,58 mmol) kálium-tioacetátot 10 ml, molekulaszitán szárított acetonitrilben szuszpendálunk, a szuszpenziót lehűtjük 0 °C-ra, azután ezen a hőmérsékleten, mintegy 5 perc alatt beadagoljuk a fenti, a) pont szerinti (R)-2-bróm-4,4-dimetil-valeriánsav 2 ml acetonitrillel készült oldatát. A reakcióelegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, majd 2,5 órányi kevertetés után megszüljük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot felvesszük 50 ml dietil-éterben, kétszer 50 ml 5%-os nátrium-tioszulfát-oldattal és 25 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnéziumszulfáton szárítjuk, azután az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A visszamaradó halványsárga olajat egy 12x3 cm méretű, szilikagéllel (Merck) töltött oszlopon flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, 10% metanolt és metilén-dikloridot tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. Az így kapott 575 mg halványsárga olaj a címben megnevezett vegyület.
c) {4S-[4a(R*[, 7a,9a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-4,4-dimetil-valeril]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b[[1,3[tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
148 mg (0,72 mmol) fenti, b) pont szerinti vegyületet feloldunk 5 ml, kalcium-hidridről desztillált metiléndikloridban, az így kapott víztiszta oldatot lehűtjük 0 °Cra, azután beadagoljuk 250 mg (0,60 mmol), az 5. példa
d) pontjában leírtak szerint előállított [4S-(4a,7a,9a3)]4-amino-5 -oxo-oktahidropirrolo [2,1 -b] [ 1,3]tiazepin-7karbonsav-metil-észter-(p-toluolszulfonát) 3 ml, kalciumhidridről desztillált metilén-dikloriddal készült oldatát. Ezt követően még 112 mg (1,2 mmol) trietil-amint és 319 mg (0,72 mmol) (benzo-triazol-l-il)-oxi]-trisz-(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot adunk az oldathoz, majd a reakcióelegyet 24 órán át 0 °C-on, utána további 5 óra hosszáig szobahőmérsékleten keverjük, végül vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot felvesszük 50 ml etil-acetátban, 50 ml 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal, 50 ml félig telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, valamint 50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szulfáton szárítjuk, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A visszamaradó nyersterméket 20 g szilikagélen (Merck) flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, etilacetáttal eluálva az oszlopot, aminek eredményeképpen fehér habként 244 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk.
d) {4S-[4a(R*), 7a, 9a$]}-4-[(2-Merkapto-4,4-dimetilvaleril)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b[[1,3[tiazepin-7-karbonsav
240 mg (0,56 mmol) fenti, a c) pontban megadottak szerint előállított vegyületet feloldunk 2 ml, előzőleg nitrogéngázzal átfüvatott metanolban, a víztiszta oldatot lehűtjük 0 °C-ra, azután ezen a hőmérsékleten, cseppenként beadagolunk 2,27 ml (2,24 mmol), előzetesen argongázzal átfüvatott, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot, miközben tovább folytatjuk az inért gáz átbuborékoltatását az oldaton. A reakcióelegyet 3 óra hosszáig 0 °C-on, utána 3 órán át szobahőmérsékleten hagyjuk keveredni, majd argongázzal átfüvatott, 5%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal 1-es pH-júra savanyítjuk, és 50 ml, ugyancsak nitrogéngázzal átfüvatott metilén-dikloriddal extraháljuk. Az oldószeres extraktumot telített nátriumklorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és
HU 216 791 Β vákuumban bepároljuk. A nyersterméket metilén-diklorid és hexán elegyéből átkristályosítva 75 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék 124-126 °Con olvadó, fehér, szilárd anyag, amely elemanalízis alapján 0,13 mólekvivalens hexánt tartalmaz, a vékonyrétegkromatográfiás Rf-értéke: 0,65 (ecetsav: metanol :metilén-diklorid=l :5:94). [a]D=-175°(c=0,25; metanol).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő=24,4 perc; (a 254 nm-nél detektált teljes integrált csúcsterület 95%-a); YMC S-3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; lineáris gradienst képezünk, 30 perc alatt a B oldat koncentrációját az A oldat mellett 0%-ról 100%-ra növelve (az A oldat összetétele: metanol: víz: foszforsav 10:90:0,2; a B oldat összetétele: metanol: víz:foszforsav=90:10:0,2); áramlási sebesség
1,5 ml/perc.
17. példa {4S-[4a(R*), 7a, 9αβ]}-4-[(2-Merkapto-propionil)amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2, l-b][1,3]tiazepin-7karbonsav
a) (R)-2-Bróm-propionsav
Mindenben úgy járunk el, mint ahogyan azt a 14. példa a) pontjában megadtuk, de itt D-alanint reagáltatunk (R)-amino-vajsav helyett. Az így kapott (R)-2bróm-propionsav sárga olaj.
b) (S)-2-(Acetil-tio)-propionsav
Bemérünk 3,94 g (34,5 mmol) kálium-tioacetátot és 150 ml acetonitrilt, majd az így kapott halványzöld oldathoz szobahőmérsékleten, argongáz alatt, 12 ml acetonitrilben oldva 4,8 g (31 mmol) (R)-2-bróm-propionsavat adunk. A keletkezett fehér szuszpenziót 2 óra hosszáig szobahőmérsékleten keveijük, utána megszűrjük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot felvesszük 100 ml etil-acetátban, 50 ml 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, valamint telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A visszamaradó 4,61 g nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással 60 g szilikagélen (Merck) tisztítjuk, ecetsav, etilacetát és hexán 1:45:54 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 3,7 g halványsárga olaj a címben megnevezett vegyület; [a]D=-l 14° (c=0,50; metanol).
c) {4S-[4a(R*), 7α,9αβ]}-4-{[2-(Acetil-tio)-propionil]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter mg (0, 58 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-propionsavat feloldunk 5 ml, kalcium-hidridről desztillált metiléndikloridban, az így kapott víztiszta oldatot lehűtjük 0 °Cra, azután ezen a hőmérsékleten beadagoljuk 200 mg (0,48 mmol), az 5. példa d) pontja szerinti vegyületből előállított [4S-(4a,7a,9a3)]-4-amino-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1 -b] [ 1,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter-(ptoluolszulfonát) 5 ml, kalcium-hidridről desztillált metilén-dikloriddal készült oldatát. Ezt követően még 98 mg (0,97 mmol) trietil-amint és 225 mg (0,58 mmol) [(benzo-triazol-1 -il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium[hexafluoro-foszfát]-ot adunk az oldathoz, utána 22 órán át 0 °C-on, majd további 2 óra hosszáig szobahőmérsékleten keverjük az elegyet, végül vákuumban bepároljuk.
A maradékot felvesszük 100 ml etil-acetátban, 30 ml 5%-os, vizes kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, valamint telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, azután az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A visszamaradó nyersterméket 40 g szilikagélen (Merck) flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, etilacetáttal eluálva az oszlopot, aminek eredményeképpen 180 mg fehér, 143-145 °C-on olvadó, szilárd termék formájában kapjuk a címben megnevezett vegyületet.
d) {4S-[4a(R*), 7a, 9αβ]}-4-[(2-Merkapto-propionil)amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav
180 mg (0,48 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyület 2 ml metanollal készült, víztiszta oldatát lehűtjük -10 °C-ra, majd argongáz alatt, a hőmérsékletet mindvégig 0 °C alatt tartva, beadagolunk 1,95 ml (1,95 mmol), előzetesen argongázzal átfüvatott, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot. Miközben folytatjuk az argongáz átbuborékoltatását, az elegyet 0 °C-on keverjük 3 óra hosszáig, utána 5%-os, vizes kálium-hidrogénszulfát-oldattal 1-es pH-júra savanyítjuk, majd 100 ml, előzőleg argongázzal átfüvatott etil-acetáttal extraháljuk. Az oldószeres extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk, azután a visszamaradó nyersterméket 40 g szilikagélen (Merck) flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, ecetsav, metanol és metilén-diklorid 1:5:94 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 154 mg fehér, 150-152 °C olvadáspontú, szilárd anyag a címben megnevezett vegyület. A termék elemanalízis alapján 0,75 mólekvivalens ecetsavat tartalmaz; a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,28 (ecetsav: metanol: metilén-diklorid = 1:5:94); [a]D=-156° (c=0,50; metanol).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő=4,69 perc; (a 254 nm-nél detektált teljes integrált csúcsterületnek több, mint 95%-a); YMC S3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; az áramlási sebesség 1,5 ml/perc; lineáris gradienst képezünk, így 30 perc alatt a B oldat arányát az A oldat mellett 0%-ról 100%-ra növelve (az A oldat összetétele: metanol: víz: foszforsav 10:90:0,2; a B oldat összetétele: metanol: víz: foszforsav=90:10:0,2).
18. példa {4S-[4a(R*), 7a, 9αβ]}-4-[(3-Ciklopropil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidroplrrolo[2,l-b][1,3]tiazepin-7-karbonsav
a) (R)-2-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}-4-penténsav
Bemérünk 2,8 g (24,3 mmol) allil-D-glicint, 25 ml 1 M vizes nátrium-hidroxid-oldatot, és 10 ml, ketilről desztillált tetrahidrofuránt, azután az elegyet szobahőmérsékleten keveijük, amíg homogén oldatot nem kapunk. Ezt követően jeges fürdővel lehűtjük az oldatot, gyors, erőteljes keverés közben hozzáadunk mintegy 5 ml 1,0 M nátrium-hidroxid-oldatot, majd cseppenként beadagolunk hozzávetőlegesen 1 g benzil-(klór-formiát)ot. Ezt a műveletet még további 4 alkalommal megismé30
HU 216 791 Β teljük, és ilyen módon összesen 28 mg 1,0 M nátriumhidroxid-oldatot, valamint 4,80 g (95%-os, 27 mmol) benzil-(klór-formiát)-ot adunk az oldathoz. A reakcióelegyet még 15 percig 0 °C-on, azután 30 percen át szobahőmérsékleten keverjük, majd 50 ml dietil-éterrel összerázzuk, a vizes réteget elválasztjuk, és mintegy 10 ml 6 M sósavval 1,5-es pH-júra savanyítjuk. A megsavanyított vizes oldatot háromszor 50 ml dietil-éterrel extraháljuk, az egyesített dietil-éteres extraktumot magnézium-szulfáton szárítjuk, azután az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. Az így kapott 6,01 g színtelen olaj a címben megnevezett vegyület.
b) (R)-2-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}-4-penténsavbenzil-észter ml vízmentes Ν,Ν-dimetil-formamidban szobahőmérsékleten feloldunk 5,96 g (23,9 mmol), a fenti a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, az oldathoz 4,28 g (13,1 mmol) cézium-karbonátot, majd 20 percnyi kevertetés után, gyors ütemben 4,5 g (26,3 mmol) benzil-bromidot adunk, azután a gyengén megmelegedett elegyet még 30 percig keveijük, végül 100 ml víz és 100 ml dietil-éter között megoszlatjuk. A szerves fázist elválasztjuk, háromszor 100 ml vízzel és 50 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. A nyerstermékként visszamaradó olajat egy 24x5,0 cm méretű, szilikagéllel (Merck) töltött oszlopon flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, kezdetben etil-acetát és hexán 1:10 arányú, majd 1:4 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az ilyen módon kapott 6,13 g színtelen olaj a címben megnevezett vegyület.
c) (R)-2-{[(Benzil-oxi)-karbonil]-amino}-3-ciklopropil-propionsav-benzil-észter
5,78 g (17,1 mmol) fenti, a b) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 60 ml vízmentes dietiléterben, majd 65 mg (0,29 mmol) palládium(II)-acetát hozzáadása után az oldatot 10 percig keveqük. Ezt követően az elegyet lehűtjük 0 °C-ra, azután részletekben, mintegy 15 perc alatt, feleslegben vett, 120 ml dietiléterrel 12 g N-metil-N’-nitro-N-nitrozo-guanidinből készített, dietil-éteres diazo-metán-oldatot adagolunk be, és további 15 percnyi kevertetés után a reakciót 1 ml tömény vízmentes ecetsavval leállítjuk. Az oldatot áttöltjük egy választótölcsérbe, 100 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, és 50 ml telített nátriumklorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk. A visszamaradó nyersterméket, ami sárga olaj, egy 20x5,0 cm méretű, szilikagéllel (Merck) töltött oszlopon flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk etil-acetát és hexán 1:4 arányú elegyével. A címben megnevezett terméket így színtelen olajként kapjuk, amelynek a tömege 5,74 g.
d) (R)-2-Amino-3-ciklopropil-propionsav
5,71 g (16,2 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyület 75 ml metanollal készített oldatához 1,14 g 10%-os, csontszenes palládiumkatalizátort adunk, azután az elegyet szobahőmérsékleten, hidrogéngáz-atmoszférában 48 órán át keverjük. A reakcióidő leteltével a katalizátort kiszűijük és meleg vízzel átmossuk, majd a szűrletet átengedjük egy 0,4 pm pórusméretű polikarbonát membránszűrőn, azután vákuumban bepároljuk. Az így kapott 2,03 g fehér, szilárd termék a címben megnevezett vegyület.
e) (S)-2-(Acetil-tio)-3-ciklopropil-propionsav
Bemérünk 2,00 g (15,5 mmol), a fenti d) pontban leírtak szerint kapott terméket, és 30 ml 2,5 M kénsavat, az elegyet szobahőmérsékleten keverjük, amíg homogén oldat keletkezik, majd lehűtjük -5 °C-ra, és egyetlen adagban hozzáadunk 6,50 g (54,6 mmol) káliumbromidot. Folytatjuk a kevertetést, amíg megint homogén oldatot nem kapunk, azután kis részletekben, mintegy 25 perc alatt, mindvégig 0 °C alatt tartva a hőmérsékletet, beadagolunk 1,60 g (23,2 mmol) nátrium-nitritet. A reakcióelegyet még 1 óra hosszáig 0 °C-on, utána 1,5 órán át szobahőmérsékleten keveredni hagyjuk, majd 30 ml vízzel meghígítjuk, és háromszor 30 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az egyesített éteres extraktumot 25 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk, aminek eredményeképpen 2,82 g halványsárga olaj formájában a nyerstermék (R)-2-bróm-3-ciklopropil-propionsavat kapjuk.
A fenti nyerstermék (R)-2-bróm-3-ciklopropil-propionsavat feloldjuk 10 ml acetonitrilben, azután jeges hűtés mellett, állandó keverés közben, mintegy 5 perc alatt az oldatot 1,83 g (16,1 mmol) kálium-tioacetát 20 ml acetonitrillel készült szuszpenziójához adjuk. A reakcióelegyet még 1 óra hosszáig 0 °C-on, utána 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd megszüljük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A visszamaradó olajat 50 ml dietil-éter és 50 ml 5%-os, vizes nátrium-tioszulfát-oldat között megoszlatjuk, a szerves fázist elválasztjuk, 25 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A nyerstermékét, ami olaj, egy 12x5,0 cm méretű, szilikagéllel (Merck) töltött oszlopon flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, metanol és metilén-diklorid 1:19 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 1,52 g sárga olaj a címben megnevezett vegyület.
fi (4S-[4a(R*), 7a,9a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-3-ciklopropil-propionil]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b] [l,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter 250 mg (0,60 mmol), az 5. példa d) pontja szerinti vegyületből előállított [4S-(4a,7a,9a3)]-4-amino-5-oxooktahidropirrolo[2,1 -b] [ 1,3]tiazepin-7-karbonsav-metilészter-(p-toluolszulfonát)-ot feloldunk 3 ml, kalciumhidridről desztillált metilén-dikloridban, azután az oldathoz 121 mg (1,20 mmol) trietil-amint és 3 ml, kalciumhidridről desztillált metilén-dikloridban oldva 122 mg (0,65 mmol), a fenti e) pontban megadottak szerint előállított vegyületet, végül egyetlen adagban 292 mg (0,66 mmol) [(benzo-triazol-l-il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot adunk. A reakcióelegyet még 1 óra hosszáig 0 °C-on, utána 1,5 órán át szobahőmérsékleten keveqük, majd 20 ml etil-acetát és 20 ml 1 M vizes kálium-hidrogén-szulfát-oldat között megoszlatjuk. A szerves fázist elválasztjuk, 20 ml 5%-os, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, valamint 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szul31
HU 216 791 Β fáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. A nyerstermékként visszamaradó olajat egy 12x3,0 cm méretű, szilikagéllel (Merck) töltött oszlopon flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 191 mg fehér hab a címben megnevezett vegyület.
g) {4S-[4a(R*), 7a, 9αβ]}-4-[(3-Ciklopropil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1 b][1,3]tiazepin- 7-karbonsav
185 mg (0,45 mmol) fenti, az f) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 3 ml metanolban, az oldatot lehűtjük 0 °C-ra, és ezen a hőmérsékleten 10 percig argongázt buborékoltatunk át rajta, majd hozzáadunk 3 ml 1 M nátrium-hidroxid-oldatot, amelyen közvetlenül előtte ugyancsak argongázt buborékoltattunk át 10 percig. A reakcióelegyet 2,5 órán át szobahőmérsékleten keveijük, miközben mindvégig folytatjuk az argongáz átbuborékoltatását, majd 20 ml 1 M kálium-hidrogénszulfát-oldattal megsavanyítjuk, és 20 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves oldószeres extraktumot 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk, azután a visszamaradó mézgát vízmentes dietil-éterrel megmossuk, végül olaj szivattyúval szívatva megszárítjuk. A címben megnevezett vegyületet így fehér hab formájában kapjuk, melynek a tömege 121 mg, és amely elemanalízis alapján 0,2 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,46 (ecetsav: metanol: metilén-diklorid =1:10:90); [a]D=-103° (c=0,23; metanol).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő=20,7 perc; (a 254 nm-nél detektált összes integrált csúcsterületnek több, mint 97%-a); YMC S3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; az áramlási sebesség 1,5 ml/perc; lineáris gradienst képezve eluáljuk az oszlopot, így 30 perc alatt a B oldat arányát 0%-ról 100%-ra növeljük az A oldat mellett (az A oldat összetétele: metanol: víz: foszforsav 10:90:0,2; a B oldat összetétele: metanol: víz: foszforsav=90:10:0,2).
19. példa [4S-(4a, 7α,9αβ)]-4-{[(1 -Merkapto-ciklopentil)-karbonil]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b] [1,3]-tiazepin-7-karbonsav
a) 1-Merkapto-ciklopentánkarbonsav
Egy nitrogéngázzal elárasztott lombikban 5,4 ml (38,5 mmol) diizopropil-aminból, és 15,4 ml (38,5 mmol)
2,5 M hexános butil-lítiumoldatból 17,6 ml tetrahidrofuránban, -3 és 0 °C közötti hőmérsékleten lítiumdiizopropilamid-oldatot állítunk elő. 15 percnyi kevertetés után, 0 és +3 °C közötti hőmérsékleten, mintegy 25 perc alatt beadagoljuk 2,0 g (17,5 mmol) ciklopentánkarbonsav 2 ml, tetrahidrofuránnal készült oldatát, azután az elegyet még 15 percig 0 °C-on elkeverjük, majd eltávolítva a hűtőfurdőt, hagyjuk, hogy 15 perc alatt felmelegedjék hozzávetőlegesen 15 °C-ra. Ezt követően a keletkezett tejszerű oldatot lehűtjük -78 °Cra, és ezen a hőmérsékleten hozzáadunk 618,0 mg (19,3 mmol) elemi kenet (S8). A reakcióelegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, majd 70 óra elteltével lehűtjük 0 °C-ra, először óvatosan vízzel megbontjuk, azután a 8-9 közötti pH-jú elegyet 6 M sósavval gyorsan 1-es pH-ra savanyítjuk. A vizes oldatot háromszor 30 ml etil-acetáttal extraháljuk, az egyesített oldószeres extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül bepároljuk. A visszamaradó 2,62 g sárga olaj a címben megnevezett vegyület.
b) l-(Acetil-tio)-ciklopentánkarbonsav ml (19,7 mmol), előzetesen nitrogéngázzal átfuvatott, 1 M nátrium-hidroxid-oldatban feloldunk 1,44 g (9,89 mmol) fenti, az a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, azután 0,93 ml (9,89 mmol) ecetsavanhidridet, továbbá, hogy a keletkezett olajat oldatba vigyük, 13 ml tetrahidrofiiránt adunk az elegyhez. A 7-es pH-jú oldatot ezt követően 1 óra hosszáig 0 °C-on keverjük, utána hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, beadagolunk újabb 0,47 ml (4,9 mmol) ecetsavanhidridet, majd a pH-t 2,04 g (14,8 mmol) kálium-karbonáttal 10-es értékre állítjuk, és még 4 ml tetrahidrofiiránt is adunk az elegyhez. A beadagolás végeztével a reakcióelegyet éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük, másnap 1 M sósavval 1-es pH-júra savanyítjuk, azután etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és vákuumban bepároljuk, majd a visszamaradó 1,61 g szilárd nyersterméket egymás után kétszer etil-acetát és hexán elegyéből átkristályosítjuk. Az így kapott 614 mg világosbarna, 119,5 -121,5 °C-on olvadó, kristályos termék a címben megnevezett vegyület.
c) [4S-(4a, 7α,9αβ)]-4-[{[l-(Acetil-tio)-ciklopentil]-karbonil}-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,lb][1,3Jtiazepin-7-karbonsav-metil-észter
94,5 mg (0,502 mmol) fenti, a b) pontban megadottak szerint előállított vegyületet nitrogéngáz alatt feloldunk 3,6 metilén-dikloridban, az oldatot lehűtjük 0 °Cra, azután sorban hozzáadunk 70 μΐ (0,502 mmol) trietil-amint, egyetlen adagban 198,9 mg (0,478 mmol), az 5. példa d) pontja szerinti termékből előállított [4S(4a,7a,9aP)]-4-amino-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter-(p-toluolszulfonát)-ot, továbbá újabb 66,6 μΐ (0,478 mmol) trietilamint. A reakcióelegyet 5 percig 0 °C-on keveijük, majd 222,0 mg (0,502 mmol) szilárd [(benzo-triazol-1il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluorofoszfát]-ot adunk még hozzá, azután 1 óra hosszat 0 °C-on, valamint 2,25 órán át szobahőmérsékleten folytatjuk a kevertetést. A reakcióidő leteltével az elegyet vákuumban bepároljuk, a párlási maradékot etilacetát és 20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat között megoszlatjuk, majd a szerves fázist félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, valamint telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, végül az oldószert elpárologtatjuk. A visszamaradó víztiszta olajat flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk etil-acetát és hexán 11:9 arányú elegyével eluálva az oszlopot, aminek eredményeképpen 169,3 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék éles, tiszta olaj.
HU 216 791 Β
d) [4S-(4a, 7a,9a$)]-4-{[(l-Merkapto-ciklopentil)karbonil]-am ino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1b] [1,3J-tiazepin- 7-karbonsav ml, nitrogéngáz átbuborékoltatásával az oldott oxigéntől megszabadított metanolban feloldunk 167,3 mg (0,404 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet. Az oldatot lehűtjük 0 °C-ra, azután ezen a hőmérsékleten hozzáadunk 4 ml, nitrogéngáz átbuborékoltatásával ugyancsak oxigénmentesített, 1 M nátriumhidroxid-oldatot, és mindvégig folytatva a nitrogéngáz átbuborékoltatását, 1,5 óra hosszat 0 °C-on keveijük az elegyet, majd hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni. Összesen 3 órányi reagáltatás után az elegyet 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk, és etilacetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 20 ml vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, vákuumban bepároljuk, majd hexánnal újból szárazra pároljuk. A szilárd maradékot vízmentes dioxánban oldjuk, és az oldatot liofilizáljuk, aminek eredményeképpen 110 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A fehér, szilárd termék elemanalízis alapján 0,15 mólekvivalens etil-acetátot, 0,7 mólekvivalens kötött vizet, és 0,08 mólekvivalens hexánt tartalmaz; vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,12 (etil-acetát: hexán :ecetsav=7:2,9:0,l); [a]D=-106,5° (c=0,68; kloroform).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő = 21,5 perc; YMC S-3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; kezdetben gradiens elúciót alkalmazunk, így lineáris gradienst képezve, 30 perc alatt 0%-ról 100%-ra növeljük a B oldat arányát az A oldat mellett, majd 10 percig izokratikusan folytatjuk az eluálást (az A oldat összetétele: 90% víz, 10% metanol+0,2% foszforsav; aB oldat összetétele: 90% metanol, 10% víz,+0,2% foszforsav); az áramlási sebesség
1,5 ml/perc; a detektor 220 nm-nél dolgozik.
20. példa [4S-(4a,7a,10a$)]-4-[(3-Fenil-2-karboxi-propionil)amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav
a) Etil-hidrogén-(2-benzil-malonát)
Bemérünk 2,5 g (10 mmol) dietil-(2-benzil-malonát)-ot, 10 ml tetrahidrofuránt és 10 ml 1 M lítium-hidroxid-oldatot, az elegyet éjszakán át keveredni hagyjuk, majd másnap 11 ml 1 M sósavval megsavanyítjuk, és kétszer 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és bepároljuk, majd a párlási maradékot 80 g szilikagélen kromatográfiás eljárással tisztítjuk, 5% metanolt és kloroformot tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, és elpárologtatjuk az oldószert, aminek eredményeképpen 1,23 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk.
b) [4S-(4a, 7a, 10a$)]-4-{[2-(Etoxi-karbonil)-3-fenilpropionil]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][1,3[tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
0,222 g (1 mmol) fenti, a) pont szerinti terméket, valamint 0,258 mg (1 mmol), a 3. példa c) pontjában leírtak szerint előállított [4S-(4ct,7a,10a3)]-4-amino-5-oxooktahidropirido [2,1-b] [ 1,3]tiazepin-7-karbonsav-metilésztert feloldunk 5 ml metilén-dikloridban, az oldatot lehűtjük 0 °C-ra, azután hozzáadunk előbb 0,14 ml (1 mmol) trietil-amint, majd 1 órányi kevertetést követően 0,442 g (1 mmol) [(benzo-triazol-l-il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foscióelegyet még 1 óra hosszat 0 °C-on, utána 2,5 órán át szobahőmérsékleten keveijük, azután meghígítjuk 50 ml metilén-dikloriddal, majd vízzel, 10%-os nátrium-hidrogén-szulfát-oldattal, valamint telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot kromatográfiás eljárással szilikagélen tisztítjuk, 30% etil-acetátot és hexánt tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, és vákuumban elpárologtatjuk az oldószert, így 0,22 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk.
c) [4S-(4a, 7a, 10a$)]-4-[(3-Fenil-2-karboxi-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][1,3[tiazepin- 7-karbonsav
0,22 g (0,476 mmol), a fenti b) pontban leírtak szerint előállított vegyülethez 5 ml 1 M lítium-hidroxid-oldatot és 5 ml tetrahidrofuránt adunk, az elegyet 3 óra hosszáig szobahőmérsékleten keverjük, majd 1 M sósavval 2-es pH-ra savanyítjuk és vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot feloldjuk etil-acetátban, vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, végül vákuumban annyi oldószert elpárologtatunk, hogy a visszamaradó oldat térfogata mintegy 3 ml legyen, amikor is a termék kristályosodni kezd. Ezt a maradékot éjszakán át 0 °C-on állni hagyjuk, majd a kivált kristályokat szűrőre gyűjtjük és megszárítjuk. Az így kapott 0,16 g fehér, 159-162 °C olvadáspontú, kristályos anyag a címben megnevezett vegyület. A termék elemanalízis alapján 0,1 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz; a vékonyrétegkromatográfiás Rrértéke: 0,23; 0,28 (kloroform :metanol=9:1); [a]D=-84,92° (c=0,7; metanol).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő= 16,15 és 16,35 perc; a detektor 254 nm-nél mér; YMC S-3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű, 3 pm, „end capped” oszlop; lineáris gradienst képezünk, így a 0,2% foszforsavat tartalmazó metanol-víz elegyben a metanol arányát 20 perc alatt 50 térfogat%-ról 90 térfogat%-ra növeljük; az átfolyási sebesség 1,5 ml/perc. A termék 44,9% „gyorsabban mozgó”, és 55,1% „lassabban mozgó” izomer keveréke (valószínűleg a 4-helyzetű aminocsoporthoz kapcsolódó acil oldallánc 2-helyzetű királis szénatomja miatt), amelyeket nem választunk el egymástól.
21. példa [4S-[4a(R*), 7a, 1 Οαβ]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro[1,4] oxazino[3,4-b] tiazepin- 7-karbonsav
a) N-{N-[(Benzil-oxi)-karbonil]-L-homoszeril}-O(2,2-dimetoxi-etil)-L-szerin-metil-észter
5,56 g (10 mmol), a 10. példa h) pontjában leírtak szerint előállított N-{N-[(benzil-oxi)-karbonil]-O-[(tercbutil)-dimetil-szilil]-L-homoszeril}-O-(2,2-dimetoxi-etil)33
HU 216 791 Β
L-szerin-metil-észtert feloldunk 65 ml metanolban, az oldatot sós-jeges fürdővel lehűtjük 0 °C-ra, majd 386 mg (2,0 mmol) p-toluolszulfonsav-víz (1/1) hozzáadása után 1,5 óra hosszáig 0 °C-on keveijük. A reakcióidő leteltével 20 ml vízben oldva 198 mg nátriumhidrogén-karbonátot adunk az elegyhez, majd 5 percnyi kevertetés után a metanolt elpárologtatjuk. A visszamaradó vizes részt kétszer 200 ml etil-acetáttal extraháljuk, azután az egyesített szerves oldószeres extraktumot 110 ml vízzel, 80 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonátoldattal, és 80 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül vákuumban szárazra pároljuk. A nyersterméket szilikagéllel (Merck) töltött oszlopon kromatográfiás eljárással tisztítjuk, kezdetben etil-acetát és hexán 2:1 arányú elegyével, majd etil-acetát és metanol 98:2 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Ilyen módon a címben megnevezett vegyületet szirup formájában kapjuk, amelynek a tömege 3,975 g, a vékonyréteg-kromatográfiás Rj-értéke: 0,17 (etil-acetát:hexán=4:1).
b) N-{N-[(Benzil-oxi)-karbonil]-O-(metil-szulfonil)-Lhomoszeril}-O-(2,2-dimetoxi-etil)-L-szerin-metilészter
3,975 g (8,98 mmol) fenti, az a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 52 ml vízmentes metilén-dikloridban, az oldatot lehűtjük -15 °C-ra, majd ezen a hőmérsékleten hozzáadunk 1,82 ml (13,1 mmol) trietil-amint és 0,82 ml (10,6 mmol) metánszulfonil-kloridot. A reakcióelegyet 30 percig -15 °C-on keverjük, utána 19 ml 25%-os ammónium-klorid-oldat beadagolásával leállítjuk a reakciót. Az elegyet hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, 750 ml etil-acetáttal meghígítjuk, majd a szerves fázist elválasztjuk, és 100 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 100 ml félig telített nátrium-klorid-oldattal, és 100 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó 4,9 g viaszos termék, amelynek a vékonyrétegkromatográfiás Rrértéke: 0,32 (etil-acetát:hexán=4:1), a címben megnevezett vegyület.
c) N-{S-Acetil-N-[(benzil-oxi)-karbonil]-L-homociszteinil}-O-(2,2-dimetoxi-etil)-L-szerin-metil-észter
2,6 ml tioecet-S-sav 40 ml vízmentes metanollal készített oldatához 5,56 g (17,04 mmol) cézium-karbonátot adunk, majd 10 percnyi kevertetés után az oldatot szárazra pároljuk. A szilárd maradékot egymást követően hétszer, 8-8 ml acetonnal eldörzsöljük, majd a piszkosfehér színű terméket vákuumban megszárítjuk. Ilyen módon 4,39 g cézium-tioacetátot kapunk, amely a tioecet-S-sav céziumsója.
2,43 g (1,3 ekvivalens) fenti cézium-tioacetátot
8,0 ml vízmentes Ν,Ν-dimetil-formamidban szuszpendálunk, beadagoljuk 4,9 g (8,98 mmol), a fenti b) pontban leírtak szerint előállított vegyület 24 ml vízmentes Ν,Ν-dimetil-formamiddal készült oldatát, majd az elegyet 16 órán át szobahőmérsékleten keveijük, azután 1000 ml etil-acetáttal meghígítjuk, és egymást követően kétszer 150 ml 5%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, kétszer 150 ml vízzel, valamint 150 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és vákuumban szárazra pároljuk, majd a visszamaradó nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etilacetát és hexán 1:1, illetve 2:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 3,93 g viaszos szilárd termék a címben megnevezett vegyület, a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,63 (etil-acetát:hexán=4:1).
d) N-{N-[(Benzil-oxi)-karbonil]-L-homociszteinil}-O(2,2-dimetoxi-etil)-L-szerin-metil-észter
200 mg (0,49 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk metanolban, 30 percig argongázt vezetünk át az oldaton, majd sós-jeges fürdővel lehűtjük 0 °C-ra, és miközben az adagolás, valamint a reagáltatás alatt folytatjuk az argongáz átbuborékoltatását, beadagolunk 0,11 ml (0,5 mmol) 25%-os metanolos nátrium-metilát-oldatot. 5 percig még 0 °Con tartjuk az elegyet, majd 2,3 ml 25%-os ammóniumklorid-oldatot adunk hozzá, azután kétszer 12 ml etilacetát és 2,3 ml víz között megoszlatjuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 4,6 ml 25%-os ammónium-klorid-oldattal és 4,6 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül vákuumban szárazra pároljuk. Az így kapott 183,2 mg fehér, szilárd anyag a címben megnevezett vegyület, a tennék vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,62 (etil-acetát:hexán=4:1).
e) [4S-(4a, 7a, 10a$)]-4-{[(Benzil-oxi)-karbonil]am ino }-5-oxo-oktahidro[1,4]oxazino[3,4-b][l,3]tiazepin- 7-karbonsav mg (0,11 mmol) fenti, a d) pontban megadottak szerint kapott terméket feloldunk 2,0 ml vízmentes metilén-dikloridban, 13 mg, hidrogénion-fázisban levő Amberlyst® 15 ioncserélő gyanta hozzáadása után az oldatot 3 napon át argongáz alatt, szobahőmérsékleten keverjük. Ekkor újabb 13 mg Amberlyst® 15 ioncserélő gyantát adunk az oldathoz, folytatjuk a kevertetést további 3 napon át, majd az oldatot dekantáljuk, és kromatográfiás eljárással, szilikagéllel töltött oszlopon tisztítjuk a keletkezett terméket. Az oszlopot etil-acetát és hexán 1:3 arányú elegyével eluáljuk, aminek eredményeképpen 21,1 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék szirup, a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,70 (etil-acetát: hexán=4:1).
j) [4S-(4a, 7a, 10a$)]-4-Amino-5-oxo-oktahidro[ 1,4]oxazino[3,4-b][1,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
421 mg (1,01 mmol), a fenti e) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 25 ml vízmentes metilén-dikloridban, majd 0,72 ml (5,06 mmol) jód-trimetil-szilán hozzáadása után az oldatot szobahőmérsékleten, argongáz alatt keveijük 1,75 óra hosszáig. A reakcióidő leteltével az elegyet szárazra pároljuk, és a visszamaradó szirupot 50 ml dietil-éter, valamint kétszer 25 ml 0,2 M sósav között megoszlatjuk. A vizes fázis pH-ját 25 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal 10-es értékre állítjuk, 2,0 g szilárd nátrium-kloridot adunk hozzá, azután háromszor 75 ml metilén-dikloriddal extraháljuk, aminek eredményeképpen 219 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk, sűrű, mézszerű maradék formájában. A vizes fázishoz további 2,0 g nátrium34
HU 216 791 Β kloridot adunk, utána kétszer 100 ml metilén-dikloriddal újból extaháljuk, és így még 37 mg, a címben megnevezett vegyületet tudunk kinyerni. A termék vékonyrétegkromatográfiás Rrértéke: 0,23 (metilén-diklorid:metanol=9:1).
g) {4S-[4a(R*), 7a,10a$]]-4-{[2-(Acetil-tio)-3-fenilpropionil]-amino}-5-oxo-oktahidro[l,4-b]oxazino[3,4-b][l,3] tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
516 mg (1,32 mmol; 1,2 ekvivalens) (S)-2-(acetiltio)-3-fenil-propionsav-(diciklohexil-amin)-sót felszuszpendálunk 42 ml etil-acetátban, a szuszpenziót egymás után ötször 6-6 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, valamint 6 ml telített nátrium-klorid-oldattal összerázzuk, izzított magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül vákuumban szárazra pároljuk.
A fenti szabad savat feloldjuk 9,5 ml vízmentes metilén-dikloridban, az oldatot sós-jeges fürdővel lehűtjük 0 °C-ra, majd ezen a hőmérsékleten beadagoljuk 285,5 mg (1,09 mmol) fenti, az f) pontban leírtak szerint előállított vegyület 4,2 ml vízmentes metiléndikloriddal készült oldatát. Ezt követően még 0,14 ml (1,15 mmol) trietil-amint és 484 mg (1,09 mmol) [(benzo-triazol-1 -il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-hexafluoro- foszfát]-ot adunk az oldathoz, azután az elegyet argongáz alatt, összesen 3 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd szárazra pároljuk. A visszamaradó szirupot 40 ml etil-acetátban feloldjuk, kétszer 6,6 ml 0,5 M sósavval, 6,6 ml vízzel, és
6,6 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A nyersterméket kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, etil-acetát és hexán 1:2, valamint 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 382,9 mg szirup a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,28 (etil-acetát:hexán=l: 1).
h) {4S-[4a(R*),7a,10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidro[l,4]oxazino[3,4-b][1,3] tiazepin- 7-karbonsav ml metanolban feloldunk 382,9 mg (0,82 mmol), a fenti g) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, 30 percig argongázt buborékoltatunk át az oldaton, azután sós-jeges fürdőt helyezve a reakcióedény alá, 0 °Cra lehűtjük, majd hozzáadunk 3,23 ml (4,0 ekvivalens), előzőleg 30 percig argongázzal átfúvatott, 1,0 M nátrium-hidroxid-oldatot. Az adagolás közben, valamint a reagáltatás teljes időtartama alatt folytatjuk az argongáz átbuborékoltatását az elegyen, amelyet 5,0 óra hosszáig 0 °C-on, azután további 1 órán át szobahőmérsékleten keveredni hagyjuk. A reakcióidő leteltével 14,5 ml 5%os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal az elegyet 2,0-es pH-júra savanyítjuk, majd szobahőmérsékleten kétszer 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 10 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és vákuumban szárazra pároljuk, azután a visszamaradó szirupról egymás után kétszer 25-25 ml hexánt desztillálunk. A maradék szilárd hab, amelynek a tisztítását kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) végezzük, toluol és ecetsav kezdetben 100:1, majd 50:1, végül 20:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 212 mg, a címben megnevezett vegyület szilárd, 224-226 °C-on olvadó anyag, amely elemanalízis alapján 0,14 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz; a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,28 (toluol: ecetsav=5:1); [a]D=-50,2° (c=0,45; metanol).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő=5,37 perc; (98,9% UV 220 nm); YMC S3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; izokratikusan eluálunk, az eluens összetétele: 60% A oldat (10% víz, 90% metanol, 0,2% foszforsav) és 40% B oldat (90% víz, 10% metanol, 0,2% foszforsav).
22. példa [4S-[4a(R*), 7a, 10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][1,3]-tiazepin- 7-karbonsav
A 3. és 11. példában megadottakon kívül a címben megnevezett vegyületet a következő eljárással is előállíthatjuk:
a) [4S-(4a,7a,10a$)]-4-Amino-5-oxo-oktahidro-7Hpirido[2, l-b][1,3] tiazepin-7-karbonsav-metil-észter-(p-toluolszulfonát)
6,11 g [4 S- (4α,7α, 1 Oa3)]-4-amino-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav-metilésztert feloldunk mintegy 100 ml etil-acetátban, majd hozzáadjuk 4,52 g p-toluolszulfonsav-víz (1/1), 3 ml metanol, és 20 ml etil-acetát elegyével készített oldatát. Az oldatból azonnal csapadék válik le. Az elegyet még további etil-acetáttal meghígítjuk, azután a csapadékot kiszűrjük, dietil-éterrel mossuk, végül vákuumban megszárítjuk. Az így kapott halványsárga, 179-181 °C-on bomlás közben olvadó, kristályos termék 98%-os tisztaságú, a címben megnevezett vegyület.
b) [4S-[4a(R*), 7a,10a$]]-4-{[2-(Acetil-tio)-3-fenilpropionil]-amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb][l, 3] tiazepin-7-karbonsav-metil-észter Bemérünk 636 mg (1,48 mmol), a fenti a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, 5 ml metilén-dikloridban és 1 ml Ν,Ν-dimetil-formamidot, majd az így kapott szuszpenzióhoz egymás után 163 μΐ (150 mg; 1,48 mmol) N-metil-morfolint, valamint 208 mg (1,52 mmol) l-hidroxi-7-aza-benzo-triazolt adunk. Elénksárga oldat keletkezik, és ehhez az oldathoz adagoljuk 333 mg (1,48 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav 5 ml metilén-dikloriddal készült oldatát, azután jeges fürdővel lehűtjük az elegyet, majd hozzáadunk még 288 mg (1,50 mmol) l-[3-(dimetil-amino)-propil]-3-etil-karbodiimid-hidrokloridot. A reakcióelegyet 1 óra hosszat 0 °C-on, utána 1,5 órán át szobahőmérsékleten keveijük, az oldószert ezt követően egy rotációs készülékben elpárologtatjuk, és a párlási maradékot etil-acetát, valamint 0,5 M sósav között megoszlatjuk. Az etil-acetátos réteget sorjában, kétszer egymás után vízzel félig telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és telített nátriumklorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül bepároljuk. A címben megnevezett vegyületet így fehér hab formájában kapjuk, amelynek a tömege 651,2 mg.
HU 216 791 Β
c) {4S-[4a(R*), 7a, 10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb][ 1,3] tiazepin-7-karbonsav
A fenti b) pontban leírtak szerint előállított metilészter oldott oxigéntől mentes metanollal készített oldatához 1 M vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk, a reagáltatás során pontosan követve a 3. példa d) pontjában megadottakat. Ilyen módon a címben megnevezett vegyületet kapjuk.
23. példa {4S-[4a(R*), 7a, 10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro- 7H-pirido[2,1-b][1,3]tiazepin- 7-karbonsav
A címben megnevezett vegyület előállítását a 3., 11. és 22. példában megadottakon kívül a következő eljárással is végezhetjük:
o) N-[(Benzil-oxi)-karbonil]-L-metionin
Egy kétliteres, motoros keverővei és a belső hőmérséklet mérésére alkalmas hőmérővel ellátott lombikba bemérünk 61,65 g (1,541 mól) nátrium-hidroxidot és feloldjuk 1000 ml desztillált vízben. Az oldathoz szobahőmérsékleten 100,0 g (0,670 mól) L-metionint adunk, majd jeges fürdőt helyezünk a lombik alá, és amikor a belső hőmérséklet 3 °C-ra süllyedt, mintegy 10 perc alatt beadagolunk 110 ml (0,737 mól) benzil-(klór-formiát)ot. Hozzávetőlegesen 15 percnyi indukciós periódus után a belső hőmérséklet 30 perc alatt 3 °C-ról 12 °C-ra emelkedik, majd további 15 perc alatt 0 °C-ra csökken. A reakcióelegyet 2 óra hosszáig 0 °C-on keveijük, ez alatt az idő alatt a kezdetben zavaros oldat homogénné válik. Ezt követően a jeges fürdőt eltávolítjuk, az elegyet hozzávetőleg 1 óra alatt hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, majd áttöltjük egy választótölcsérbe, és kétszer 300 ml hexánnal mossuk. A vizes fázist először 6 M sósavval 5-ös pH-júra savanyítjuk, majd meghígítjuk 600 ml etil-acetáttal, azután tovább csökkentjük a pHját, amíg el nem éri a 2-es értéket. A szerves fázist elválasztjuk, a vizes részt háromszor 600 ml etil-acetáttal extraháljuk, majd az egyesített szerves oldószeres extraktumot 750 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül vákuumban bepároljuk. A nyerstermékként visszamaradó halványsárga olajat feloldjuk 1500 ml toluolban, utána a toluol mintegy felét elpárologtatjuk, a maradékhoz 750 ml friss toluolt adunk, majd folytatjuk a bepárlást, amíg 630 ml toluolos oldatot kapunk. Ezt az oldatot 5 °C-on tartjuk éjszakán át, mialatt kevés termék kristályosán kiválik az oldatból, azonban másnap, szobahőmérsékleten ismét beoldódik. Ekkor még 134 ml toluolt adunk az oldathoz, megtartva néhány oltókristályt, majd erélyes, motorikus kevertetés közben, 30 részletben, 10 percnyi szüneteket tartva minden alkalommal, tehát összesen mintegy 3 óra alatt beadagolunk 500 ml heptánt. Az utolsó részlet hozzáadása után az oldatból megindul a kristályosodás. Folytatjuk a heptán beadagolását, és a következő 1,5 óra alatt 1020 ml heptánt adunk az elegyhez, a keletkezett szuszpenziót 2 óra hosszáig keveijük, utána szűrőre visszük, a kristályokat leszívatjuk, majd háromszor 150 ml 1:2 arányú toluol-heptán elegygyel, valamint háromszor 500 ml heptánnal mossuk, végül levegőn megszárítjuk. Az így kapott 156,8 g fehér, 66 °C-on olvadó, kristályos termék a címben megnevezett vegyület; a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,78 (etanol:víz=3:1); [a]D=-l,5° (c=l; 95%-os etanol).
6) N-[(Benzil-oxi)-karbonil]-L-metionin-metil-észter
Egy 3 literes, mechanikus keverővei és az argongáz bevezetésére szolgáló csővel felszerelt lombikba bemérünk 100,0 g (0,353 mól), a fenti a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, feloldjuk 2000 ml metanolban, majd 6,71 g (0,035 mól) p-toluolszulfonsav-víz (1/1) hozzáadása után az oldatot argongáz alatt, 22 órán át keverjük. Ezt követően 4,9 ml (0,035 mól) trietilamint adunk az elegyhez, azután 15 percig még keveredni hagyjuk, majd vákuumban bepároljuk. A visszamaradó halványsárga olajat feloldjuk 900 ml etil-acetátban, utána egymást követően 740 ml 1 M sósavval, kétszer 740 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 740 ml telített nátrium-klorid-oldattal összerázzuk, majd a szerves fázist magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A maradék világossárga olaj, amelyhez kétszer egymás után 100-100 ml hexánt adunk, és mind a kétszer szárazra pároljuk. Ilyen módon 98,22 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk, a termék fehér, szilárd anyag.
c) N-[(Benzil-oxi)-karbonil]-L-metionin-metil-észterS-oxid
Egy 3 literes, mechanikus keverővei ellátott lombikban 97,95 g fenti, a b) pontban leírtak szerint kapott terméket feloldunk 1675 ml metanol és 215 ml desztillált víz elegyében. Jeges hűtés közben az oldathoz előbb
28,5 g (0,339 mól) nátrium-hidrogén-karbonátot adunk, majd kis részletekben, mintegy 25 perc alatt, olyan ütemben, hogy a hőmérséklet ne emelkedjék 7 °C fölé, beadagolunk 44,0 g (0,329 mól) N-klór-szukcinimidet. A reakcióelegyet további 1 óra hosszáig jeges fürdőben keveijük, majd hozzávetőleg 1 óra alatt hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, azután vákuumban bepároljuk, mintegy 75%-át elpárologtatva a metanolnak. A maradékot 1000 ml etil-acetáttal meghígítjuk, 500 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, azután a vizes fázist kétszer 200 ml etil-acetáttal visszaextraháljuk. A szerves oldószeres oldatokat egyesítjük, magnéziumszulfáton szárítjuk, szüljük, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A visszamaradó víztiszta, viszkózus olajról háromszor egymás után 100-100 ml toluolt desztillálunk, végül az oldószemyomokat nagyvákuumban távolítjuk el, aminek eredményeképpen a címben megnevezett vegyületet először tiszta, éles olajként kapjuk, azonban ez az olaj később megszilárdul. A fehér, szilárd termék tömege 131,4 g, de az NMR-spektrumból megállapíthatóan tartalmaz 12 tömeg% szukcinimidet és 9 tömeg% toluolt. A tennék egyébként, tekintve, hogy szulfoxid, diasztereomerek keveréke.
d) S-(Acetoxi-metil)-N-[(benzil-oxi)-karbonil]-Lhomocisztein-metil-észter
Egy egyliteres lombikba bemérünk 102,8 g (korrigált tömeg; 0,328 mól) fenti, a c) pontban megadottak szerint kapott terméket, 480 ml toluolt, 32,3 g (0,394 mól) nát36
HU 216 791 Β rium-acetátot és 186 ml (1,970 mól) ecetsavanhidridet. Az elegyet argongáz-atmoszférában, visszafolyató hűtő alatt (118 °C) forraljuk 18 óra hosszáig, majd hagyjuk szobahőmérsékletre hűlni. A reagáltatás befejeztekor sötétbarna elegy szobahőmérsékleten a kivált szilárd anyagtól besűrűsödik. A szilárd részt 100 ml etil-acetát hozzáadásával oldatba visszük, azután vákuumban betöményítjük az elegyet, amikor is barna, viszkózus maradékot kapunk, ezt a maradékot 240 ml toluollal bepároljuk, hogy megszabaduljunk az ecetsavanhidridtől, majd a visszamaradó részt felvesszük 1000 ml etil-acetátban, és óvatosan négyszer 680 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. Ezt követően a szerves fázist még 450 ml telített nátrium-klorid-oldattal is összerázzuk, majd magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. Az oldószermaradványok eltávolítása végett a párlási maradékot egy ideig nagyvákuumban szívatjuk, azután a világosbarna, szilárd nyersterméket 450 ml butil-acetátban, melegítés (35 °C) és keverés közben feloldjuk. Az oldatot visszahűtjük szobahőmérsékletre, lassú ütemben 200 ml hexánt adunk hozzá, azután 15 percig keveredni hagyjuk, amikor is megindul a kristályok kiválása az oldatból. Ekkor mintegy 30 perc alatt beadagolunk további 700 ml hexánt, a keletkezett szuszpenziót 3 óra hosszáig keveqük, majd a terméket kiszűijük, és egymás után 200 ml 1:2 arányú butil-acetát-hexán eleggyel, kétszer 400 ml 1:4 arányú butil-acetát-hexán eleggyel, valamint kétszer 250 ml hexánnal mossuk, végül először levegőn, azután nagyvákuumban szárítjuk. Ilyen módon 87,7 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A halványbama, kristályos termék olvadáspontja: 73 °C; a vékonyréteg-kromatográfiás Rpértéke: 0,80 (5% metanol metilén-dikloridban); [a]D=-1,6° (c= 1; 95%-os etanol).
e) S-Acetil-N-[(benzil-oxi)-karbonil]-L-homocisztein Egy egyliteres lombikba bemérünk 83,0 g (0,233 mól) fenti, a d) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, feloldjuk 415 ml tetrahidrofuránban, azután 30 percig argongázt buborékoltatunk át az oldaton. Egy másik, motoros keverővei és az argongáz bevezetésére szolgáló csővel felszerelt, 2 literes lombikban 62,7 g (0,969 mól) 86,8%-os kálium-hidroxidból és 280 ml desztillált vízből oldatot készítünk, majd 15 percig ezen a oldaton is argongázt buborékoltatunk keresztül. Ezt követően a 20 °C belső hőmérsékletű kálium-hidroxid-oldathoz argongáz alatt, erélyes keverés közben, egy fecskendő segítségével, gyors ütemben hozzáadjuk a tetrahidrofurános oldatot, majd a d) pont szerinti vegyületet 20 ml, előzőleg 15 percig argongázzal átfúvatott tetrahidrofuránnal beöblítjük. 30 perc múlva tiszta, kétfázisú elegyet kapunk, miközben gyengén exoterm reakció megy végbe, ugyanis a reakcióelegy 28 °C-ra melegszik. További 2 óra elteltével az elegyet lehűtjük 1 °C-ra (belső hőmérséklet), és egyetlen adagban hozzáadunk 2,75 g (0,073 mól) nátrium[tetrahidrido-borát]-ot. Ismét exoterm reakció játszódik le, ami 6,8 °C-ra emeli a hőmérsékletet, de újabb 20 perc múlva már visszahűl 0 °C-ra az elegy. Ekkor hagyjuk, hogy 30 perc alatt 11 °C-ra emelkedjék a hőmérséklet, majd megint visszahűtjük az elegyet 1 °C-ra, és 10 perc alatt beadagolunk 68,6 ml (0,727 mól) ecetsavanhidridet.
Az adagolást ismét melegedés kíséri, mintegy 10 °C a legmagasabb hőmérséklet, de az adagolás végére már megint visszaesik 4 °C-ra. Ezt követően eltávolítjuk a hűtőfürdőt, és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten hagyjuk keveredni 45 percen át, majd vákuumban az eredeti térfogatának mintegy felére bepároljuk. A visszamaradó részt 175 ml 6 M sósavval 2-es pH-ra savanyítjuk, kétszer egymás után 1100-1100 ml etil-acetáttal extraháljuk, azután az egyesített szerves oldószeres extraktumot 560 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, aktív szenet és izzított magnézium-szulfátot adunk az oldathoz, utána szűrjük, végül vákuumban bepároljuk. Sárga olaj marad vissza, amelyhez 380 ml butil-acetátot adunk, majd az oldatot 45 °C-on a térfogatának mintegy felére betöményítjük. 190 ml friss butil-acetátot adunk a maradékhoz, majd ismét elpárologtatunk annyi oldószert, hogy 190 ml butil-acetát maradjon vissza, azután lassú ütemben elkezdjük 300 ml heptán beadagolását, miközben az oldatot erőteljesen keverjük, és amikor az oldat megtörik, néhány oltókristályt is adunk hozzá. Ennek eredményeképpen 15 perc múlva fehér, kristályos kiválás jelenik meg. A következő 30 percben beadagolunk további 570 ml heptánt, a keletkezett szuszpenziót éjszakán át szobahőmérsékleten keveredni hagyjuk, másnap a kristályos terméket kiszűijük, és kétszer 275 ml 1:3 arányú butil-acetát-heptán eleggyel, valamint kétszer 275 ml hexánnal mossuk, végül előbb levegőn, azután nagyvákuumban szárítjuk. Az így kapott 50,1 g fehér, 73-74 °C-on olvadó, kristályos anyag a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyréteg-kromatográfiás Rpértéke: 0,83 (etanol:víz=3:1); [a]D=-l,3° (c=l; 95%-os etanol).
A szűrletet mintegy 100 ml térfogatra betöményítjük, azután a fentiekben megadott módon 310 ml heptánt adunk ehhez a maradékhoz, amikor is 8,4 g második generációs terméket kapunk. Ez is fehér, kristályos anyag, azonos a címben megnevetett vegyülettel, így az összesített kitermelés 58,5 g.
f) [S-(R*,R*)]-2-{[4-(Acetil-tio)-2-{[(benzil-oxi)-karbonil]-amino}-butiril]-amino}-6,6-dimetoxi-hexánsav-metil-észter
0,456 mól S-acetil-N-[(benzil-oxi)-karbonil]-L-homociszteint feloldunk 600 ml metilén-diklorid és 90 ml Ν,Ν-dimetil-formamid elegyében, 64,72 g (0,479 mól) 1-hidroxi-benzo-triazol-víz (1/1) hozzáadása után az oldatot lehűtjük egy jeges fürdővel, majd beadagoljuk 93,7 g (0,456 mól), az 1. példa e) pontjában leírtak szerint előállított (S)-2-amino-6,6-dimetoxi-hexánsav-metil-észter 600 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Ezt követően még 91,83 g (0,479 mól) l-[3-(dimetil-amino)-propil]-3-etil-karbodiimid-hidrokloridot adunk az elegyhez, amelyet azután 1 óra hosszat 0 °C-on, majd 2 órán át szobahőmérsékleten keveredni hagyunk. A reakcióidő leteltével az elegyet vákuumban bepároljuk, és a párlási maradékot 3000 ml etil-acetát, valamint 1000 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között megoszlatjuk. A szerves fázist 1000 ml vízzel, 1000 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, megint 1000 ml vízzel, végül 1000 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A visszamaradó 238 g
HU 216 791 Β nyersterméket feloldjuk 300 ml 1:1 arányú etil-acetát—metilén-diklorid elegyben, az oldatot felvisszük egy 10x15 cm méretű, szilikagélből (Merck) készült szűrőágyra, majd a szilikagélt 7000 ml 8:2 arányú etil-acetáthexán eleggyel, valamint 4000 ml etil-acetáttal eluáljuk. Ezzel az eljárással 205,28 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk.
g) [4S-(4a, 7ü.,10a$)]-4-{[(Benzil-oxi)-karboml]amino}-5-oxo-oktahidro- 7H-pirido[2, l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav
205,28 g (0,412 mól), előzőleg metilén-dikloriddal és toluollal azeotrop desztillációnak alávetett, és így tökéletesen víztelenített fenti, az f) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 2000 ml metanolban, az oldatot jeges fürdővel lehűtjük °C-ra, azután 30 percig argongázt vezetünk át rajta. Ezt követően, miközben folytatjuk az argongáz átbuborékoltatását, gyors ütemben beadagolunk 95,1 ml (1,01 ekvivalens) 25 tömegszázalékos, metanolos nátrium-metilát-oldatot, azután a reakcióelegyet további 10 percig keverjük, majd 1000 ml telített ammónium-klorid-oldat beadagolásával a reakciót leállítjuk. 500 ml vizet és 3000 ml etil-acetátot adunk ezután az elegyhez, majd két egyenlő részre osztva, mindkét részt külön-külön, vákuumban betöményítjük, azaz elpárologtatjuk a szerves oldószereket, az etil-acetátot és a metanolt. A visszamaradó vizes részhez 1000 ml friss etil-acetátot adunk, elválasztjuk a nem elegyedő rétegeket, azután a szerves fázist 500 ml telített ammónium-klorid-oldattal mossuk, majd az egyesített vizes oldatot 1000 ml etil-acetáttal visszaextraháljuk. Az egyesített szerves fázist ezt követően 1000 ml vízzel és kétszer 1000 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül bepároljuk. A maradékhoz metilén-dikloridot adunk, és ismét bepároljuk, majd vákuumban megszárítjuk, aminek eredményeképpen 182,65 g, az f) pont szerinti vegyületnek megfelelő, de szabad merkaptocsoportot viselő köztiterméket kapunk.
0,400 mól fenti merkaptovegyületet feloldunk 4000 ml metilén-dikloridban, az oldathoz 30,8 ml (0,400 mól) trifluor-ecetsavat adunk, azután az elegyet 16 órán át visszafolyató hűtő alatt forraljuk, majd lehűtjük és vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot feloldjuk 2000 ml etil-acetátban, azután 400 ml 0,1 M sósavval, 1000 ml vízzel, 1000 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, megint 1000 ml vízzel, végül 1000 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. A visszamaradó terméket metilén-dikloriddal újból bepároljuk, majd vákuumban megszárítjuk, aminek eredményeképpen 166,24 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk.
h) [4S-(4<J., 7a,10a$)]-4-Amino-5-oxo-oktahidro-7Hpirido[2,l-b][1,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter 162,43 g (0,414 mól) fenti, a g) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 1500 ml metiléndikloridban, majd argongáz alatt 76,6 ml (0,538 mól) jód-trimetil-szílánt adunk az oldathoz. A reakcióelegyet
1,5 óra hosszáig keveijük, utána vákuumban bepároljuk, és a párlási maradékot 1000 ml etil-acetát, valamint
700 ml 1 M sósav között megoszlatjuk. A sav hozzáadásakor szén-dioxid fejlődik, a pH=l,2. Az etil-acetátos réteget elválasztjuk és még 300 ml 1 M sósavval extraháljuk, majd a vizes oldatokat összeöntjük, mossuk egyszer 1000 ml etil-acetáttal, azután lehűtjük 0 °C-ra, és 4 M nátrium-hidroxid-oldattal 10,0 pH-júra lúgosítjuk. A nátrium-hidroxid-oldat mennyisége hozzávetőleg 275 ml. A meglúgosított vizes extraktumot szilárd nátrium-klorid hozzáadásával telítjük, utána ötször 1000 ml metilén-dikloriddal extraháljuk, majd egyesítjük a szerves oldószeres extraktumot, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A maradékot újból feloldjuk 1000 ml metilén-dikloridban, 500 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, azután ismét szűrjük és bepároljuk. Ilyen módon 98,8 g, a címben megnevezett terméket kapunk.
i) {4S-(4a(R*), 7a.,10a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-3-fenilpropionil]-amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb][1,3]tiazepin- 7-karbonsav-metil-észter 173,1 g (0,427 mól) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-(diciklohexil-amin)-sót 1000 ml etil-acetát és 800 ml 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat keverékével összerázunk, a szerves fázist elválasztjuk, azután 1000 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfat-oldattal, 1000 ml 50%-ig telített nátrium-klorid-oldattal és 1000 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és a szűrletet vákuumban bepároljuk. A maradékról néhányszor metilén-dikloridot desztillálunk, majd éjszakán át vákuumban szárítjuk. Az így kapott nyers (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav tömege 97,3 g.
A fenti, 0,427 mól (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsavat feloldjuk 900 ml metilén-dikloridban, az oldatot jeges fürdőbe helyezzük, és beadagoljuk 100,28 g (0,388 mól), a fenti h) pontban leírtak szerint előállított vegyület 600 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Ezt követően még 154,1 ml (0,388 mól) trietil-amint és 188,9 g (0,427 mól) [(benzo-triazol-l-il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot adunk az oldathoz egyetlen adagban, az elegyet 1 óra hosszat 0 °C-on, majd további 2 órán át szobahőmérsékleten keverjük, végül vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot feloldjuk 2000 ml etil-acetátban, utána vákuumban elpárologtatjuk az oldószert, majd a visszamaradó anyagot újból feloldjuk 2000 ml etil-acetátban, és az etil-acetátos oldatot egymást követően 500 ml telített nátriumklorid-oldattal, 1000 ml 0,5 M sósavval, 1000 ml vízzel, 2000 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, újabb 1000 ml vízzel, és utoljára 1000 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, majd a szűrletet bepároljuk. A nyerstermék tisztítása előtt a vizes mosóoldatok közül azokat, amelyek vékonyréteg-kromatográfiás vizsgálat alapján tartalmazzák a várt terméket, etil-acetáttal még egyszer extraháljuk, azután az etil-acetátos extraktumot a szokásos módon feldolgozzuk, és az így kapott maradékokat egyesítjük az anyag fő tömegével. Ezt követően a nyersterméket, ami sárga olaj, felvisszük egy 15x15 cm méretű, szilikagéllel, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével készített szűrőágyra, majd az adszorbenst 7000 ml 1:1 arányú etil-acetát-hexán eleggyel, 4000 ml 6:4 ará38
HU 216 791 Β nyú etil-acetát-hexán eleggyel, valamint 2000 ml 7:3 arányú etil-acetát-hexán eleggyel eluáljuk. Az eluátumnak azt a részét, amely a várt terméket tartalmazza, bepároljuk, aminek eredményeképpen 123,57 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk.
j) {4S-[4a(R*),7a,10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb][l, 3] tiazepin- 7-karbonsav
Egy 12 literes, háromnyakú, adagolótölcsérrel és motoros keverővei felszerelt lombikba bemérünk 96,0 g (0,207 mól) fenti, az i) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, és 1100 ml metanolt. Az így kapott oldaton 30 percig argongázt buborékoltatunk át, azután a lombik alá jeges fürdőt helyezünk. Amikor a belső hőmérséklet elérte a +7 °C-ot, hozzávetőleg 1 óra alatt beadagolunk 1450 ml, előzőleg 30 percig argongázzal átfuvatott, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot. Az argongáz átbuborékoltatását az oldaton az adagolás közben is folytatjuk. A reakcióelegy az adagolás alatt 12 °C-ra emelkedik, és nagyjából ezen a hőmérsékleten marad. Miután az adagolással végeztünk, az elegyet további 30 percig keverjük, majd hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, és így, állandó argongáz-bevezetéssel folytatjuk a kevertetést még 2,5 órán át. Ezt követően mintegy 15-20 perc alatt becsepegtetünk annyi, hozzávetőlegesen 250 ml 6 M sósavat, hogy az oldat pH-ja 2-es legyen, eközben ragacsos csapadék válik ki, majd további 2 óra hosszáig keverve az elegyet, ez a csapadék finom fehér, porszerű anyaggá alakul át, de egy-egy vaskosabb szilárd rész is előfordul. A kristálymasszát zsugorított üvegből készült, 600 ml-es szűrőre visszük, majd a kiszűrt szilárd terméket először 1000 ml vízzel, azután 2000 ml vízmentes dietil-éterrel mossuk, végül vákuumban megszárítjuk. Az így kapott 70,3 g finomszemcsés, 218-220 °C-on bomlás közben olvadó, szilárd anyag a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,48 (ecetsav : etil-acetát= 1:99).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő=9,33 perc; (a 220 nm-nél detektált összes integrált csúcsterület 99,3%-a); YMC S-3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; az áramlási sebesség
1,5 ml/perc; izokratikusan végezzük az eluálást, az eluens összetétele: 40% A oldat (metanol: víz: foszforsav=10:90:0,2; és 60% B oldat (metanol: víz:foszforsav=90:10:0,2).
24. példa {4S-[4a(R*), 7a,10a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-3-fenil-propionil1-amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,1-b][1,3[-tiazepin- 7-karbonsav-metil-észter
A 3. példa c) pontjában, all. példa i) pontjában, a 22. példa b) pontjában, valamint a 23. példa i) pontja alatt ismertetett kapcsolási reakciót kivitelezhetjük a következőképpen is:
1,83 g (8,14 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsavat és 2,11 g (8,17 mmol) [4S-(4cc,7cc,10aP)]-4amino-5 -oxo-oktahidro-7H-pirido[2,1 -b] [ 1,3]tiazepin7-karbonsav-metil-észtert feloldunk 20 ml vízmentes metilén-dikloridban, az oldatot lehűtjük 0 °C-ra, majd egyetlen adagban hozzáadunk 1,77 g (9,32 mmol) l-[3(dimetil-ammo)-propil]-3-etil-karbodiimid-hidrokIoridot. A reakcióelegyet 0 °C-on keveijük 6 óra hosszáig, utána bepároljuk, és a visszamaradó olajos habot 100 ml etilacetát, valamint 50 ml 1 M sósav között megoszlatjuk. A szerves fázist egymást követően 50 ml 1 M sósavval, kétszer 50 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonátoldattal és 50 ml telített, vizes nátrium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül vákuumban bepároljuk. Az így kapott 3,43 g fehér hab a címben megnevezett vegyület.
25. példa [4S-[4a.(R*),7a,10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav terc-butil-aminnal képzett sója
Egy 15 ml-es, háromnyakú, visszafolyató hűtővel felszerelt lombikot egymás után háromszor evakuálunk, és minden egyes leszívatás után argongázzal egyenlítjük ki a nyomást. Az így előkészített lombikba bemérünk 0,20 g {4S-[4a(R*)-7a,10aP]}-4-[(3-fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]-tiazepin-7-karbonsavat és 1,0 ml, előzetesen az oldott oxigéntől megszabadított, 1:1 arányú, vízmentes etanolból, valamint acetonitrilből készült oldószerelegyet. Az így kapott szuszpenzióhoz cseppenként 53,0 μΐ (1,03 ekvivalens) terc-butil-amint adunk, aminek eredményeképpen az adagolás befejeztét követő 3 percen belül homogén oldat keletkezik. Ekkor az oldatot, amelynek a hőmérséklete éppen 20 °C (belső hőmérséklet), cseppenként adagolt acetonitrillel meghígítjuk, hogy a végső térfogata pontosan 10 ml legyen. További 2 órányi kevertetés után a levált csapadékot kiszűrjük, 5 ml 100%-os acetonitrillel egyszer átmossuk, azután előbb levegőn szárítjuk, majd 2 óra hosszat nagyvákuumban tartjuk, hogy az oldószemyomoktól is megszabadítsuk az így kapott 0,2 g fehér, kristályos, a címben megnevezett vegyületet.
A fent leírtak szerint kapott terméket egy másik kísérlet anyagával egyesítve a következőképpen kristályosítjuk át:
Egy 25 ml-es, háromnyakú, visszafolyató hűtővel, mágneses keverővei és adagolótölcsérrel felszerelt lombikot egymás után háromszor vákuum alá helyezünk, és mind a háromszor argongázzal egyenlítjük ki a nyomást. Az így előkészített lombikba bemérünk 0,37 g terc-butilamin-sót és 2,28 ml 59%-os acetonitril-etanol elegyet, majd a lombik tartalmát 29-32 °C-ra melegítjük, hogy a szilárd anyag oldatba menjen. Az oldatot ezután meghígítjuk 27 ml acetonitrillel, eltávolítjuk a melegítőfiirdőt, és a lombikot hagyjuk szobahőmérsékletre visszahűlni (20 °C). Az elegyet további 1 óra hosszat keverjük, utána szüljük, és a kiszűrt szilárd anyagot 10 ml acetonitrillel mossuk, levegőn szárítjuk, majd az oldószemyomok eltávolítása végett nagyvákuumban szívatjuk, aminek eredményeképpen 0,29 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A fehér, kristályos termék 160 °C-on zsugorodik, a hőmérséklet emelésével lassan olvadni és bomlani kezd, majd 190-191 °C-on az üvegszerűvé vált anyag gyorsan megolvad.
HU 216 791 Β
26. példa [S-(4a, 7a, 1 Οαβ)]-4-Amino-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2, l-b][l,3]tiazepin- 7-karbonsav-metil-észter
A 3. példa c) pontjában, all. példa h) pontjában, valamint a 23. példa h) pontjában leírt köztiterméket a következőképpen eljárva is előállíthatjuk:
a) 2-(Acetil-amino)-2-(4-acetoxi-butil)-malonsavdietil-észter
Egy argongázzal elárasztott lombikba bemérünk 60,8 g (2,532 mól) 95%-os nátrium-hidridet és 500 ml vízmentes Ν,Ν-dimetil-formamidot, az így kapott szuszpenziót jeges fürdővel lehűtjük 0 °C-ra, azután mintegy 45 perc alatt, keverés közben beadagoljuk 500 g (2,302 mól) dietil-[(acetil-amino)-malonát] 1200 ml vízmentes Ν,Ν-dimetil-formamiddal készült oldatát úgy, hogy az elegy hőmérséklete mindvégig 18 °C alatt maradjon. Miután az adagolással végeztünk, a zavaros oldatot fokozatosan hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, még 1 óra hosszat keverjük, azután hozzáadunk 471,5 g (2,417 mól) (4-bróm-butil)-acetátot. Ezt követően 18 órán át 59-60 °C-on hagyjuk keveredni az elegyet, majd visszahűtjük szobahőmérsékletre. Beadagolunk 40 ml vízmentes etanolt és 4 ml vízmentes, tömény ecetsavat, azután újabb 15 percnyi kevertetés után az elegyet ráöntjük 10%-os lítiumklorid-oldatra, és kétszer 3000 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumot háromszor 3000 ml 10%-os lítium-klorid-oldattal mossuk, izzított nátrium-szulfáton szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk. Az így visszamaradó 750 g olaj a címben megnevezett vegyület.
b) 2-(Acetil-amino)-6-hidroxi-hexánsav
Egy ötliteres, háromnyakú, hőmérővel, mágneses keverővei és léghűtésű visszafolyató hűtővel felszerelt lombikba bemérünk 730 g (2,2 mól), a fenti a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, majd hozzáadunk előbb 300 ml vízmentes etanolt, azután 1600 ml (9,6 mól) 6 M vizes nátrium-hidroxid-oldatot. A reakcióelegyet felmelegítjük 68-70 °C-ra és 5 óra hosszáig ezen a hőmérsékleten tartjuk, aminek eredményeképpen homogén oldat keletkezik. Ezt követően visszahűtjük az oldatot szobahőmérsékletre, és a pHját lassú ütemben beadagolt 6 M sósavval (hozzávetőlegesen 1320 ml) 1,3-as értékre állítjuk. A lombikot felszereljük egy rövidutas desztillálófeltéttel, ami ahhoz szükséges, hogy az etanolt kidesztilláljuk a rendszerből, miközben a hőmérsékletet lassan 87-90 °C-ra emeljük. Összesen 8,5 órán át tartjuk az elegyet ezen a hőmérsékleten, ami azzal jár, hogy lassú gázfejlődést észlelünk, szén-dioxid keletkezik és távozik el. A reagáltatás végére a desztillátum teljes térfogata 600 ml, az oldat 3,0-as pH-jú. A reakcióelegyet ezután vákuumban bepároljuk, majd a víz teljes eltávolítása végett a maradékról kétszer 500 ml toluolt desztillálunk. A visszamaradó félig szilárd masszát 1000 ml etanollal eldörzsöljük, szüljük, a kiszűrt sót 500 ml vízmentes etanollal mossuk, végül a szűrletet vákuumban bepároljuk. Ilyen módon olajként 509 g nyersterméket kapunk, amely 82%-os tisztaságú, etanolt és toluolt tartalmaz.
c) (S)-2-Amino-6-hidroxi-hexánsav
443 g fenti, a b) pontban leírtak szerint kapott nyersterméket, amely kevés toluolt és etanolt is tartalmaz, ezért a tiszta anyagot 394 g tömegűnek becsüljük, feloldjuk 3300 ml vízben, és annyi 1 M lítium-hidroxidoldatot adunk hozzá, hogy az elegy pH-ja 7,5 legyen (ehhez mintegy 1530 ml lítium-hidroxid-oldat szükséges). Az elegyet ezután felmelegítjük 35 °C-ra, és 0,4 g, sertésveséből izolált I-es fokozatú aciláz hozzáadása után 24 órán át keveredni hagyjuk. Ennek a periódusnak a végén az elegy pH-ja 7,33. A pH-értéket mintegy 2 ml 1 M lítium-hidroxid-oldattal visszaállítjuk 7,5-re, újabb 0,4 g acilázt adunk az elegyhez, majd folytatjuk a kevertetést további 17 óra hosszáig, amikor is megint 7,3-as pH-értéket mérünk. Ezután az elegyet, amelynek a pH-ját előbb ecetsavval 5,9-re állítjuk, 20 g Celite és 20 g csontszén hozzáadását követően felmelegítjük 92 °C-ra és 5 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk. A következő lépés, hogy Celite-ből készült szűrőágyon megszűrjük az elegyet, és a szűrletet vákuumban bepároljuk, majd a visszamaradó 441 g félig szilárd, pépszerű anyagot 900 ml 1:5:10 arányú víz-etanol-N,N-dimetil-formamid elegyben szétnyomkodjuk. Némi melegítést igényel, hogy ezt a műveletet elvégezhessük, vagyis hogy a maradékot szétejtsük, utána azonban a szuszpenziót éjszakára hűtőszekrénybe tesszük, másnap szűqük, és a kiszűrt terméket 200 ml fenti oldószereleggyel mossuk. Az így kapott 214 g nyerstermék hozzávetőlegesen 40% N-acetil-származékot tartalmaz, ezért azt felszuszpendáljuk 500 ml metanolban, gőzfürdőn megmelegítjük a szuszpenziót, majd 2 óra hosszáig állni hagyjuk és szűrjük. Ezt a műveletet másodszor is elvégezve 108 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; [a]D= +22° (c—1,44; 6 M sósav).
A fenti b) és c) pont szerinti vegyületeket előállíthatjuk úgy is, hogy a következőképpen járunk el: b) 2-(Acetil-amino)-6-hidroxi-hexánsav
Egy ötliteres, háromnyakú, motoros keverővei és termoelemes hőmérővel felszerelt lombikba bemérünk 631 g (1,933 mól), az a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet és 259 ml tetrahidrofüránt. Ezt követően keverés közben, mintegy 40 perc alatt beadagolunk 1385 ml (8,31 mól) 6 M nátrium-hidroxidot, ami erősen exoterm reakciót eredményez, ezért jeges szükséges ahhoz, hogy a hőmérsékletet 60 °C alatt tartsuk. A beadagolás végeztével azután az elegyet visszafolyató hűtő alatt gyengén forraljuk 5,5 óra hosszáig, eközben a hőmérséklet 67-68 °C, majd éjszakán át, összesen
16,5 órát értve ez alatt, szobahőmérsékleten keveredni hagyjuk. Másnap 1150 ml (6,9 mól) 6 M sósav részletekben történő beadagolásával az elegy pH-ját 12,75-ről 1,30-ra állítjuk, mindvégig 25 °C körüli értéken tartva a hőmérsékletet, azután felszereljük a lombikot egy rövidutas desztillálófeltéttel, és fokozatosan emeljük a hőmérsékletet, amíg a desztilláció és a gázfejlődés (dekarboxileződés megy végbe, szén-dioxid fejlődik) megindul, ekkor az üsthőmérséklet 72,3 °C, a fej hőmérséklet pedig 70 °C, majd tovább, amíg a desztilláció megáll, és a gázfejlődés nagyon lelassul, amikor is az üsthőmérséklet eléri a 94,1 °C-ot, azonban a fejhőmérséklet 50 °C-ra
HU 216 791 Β esik vissza. A desztillátum mennyisége 410 ml-t tesz ki, az üstben maradt elegy pH-ja 3,9. Még 10 percig folytatva a melegítést, a gázfejlődés teljesen megszűnik, az eltelt reakcióidő ekkor a desztilláció kezdetétől számítva pontosan 7,5 óra.
A reakcióelegyet éjszakán át megint keveredni hagyjuk, majd másnap a tiszta, éles, 3,5-ös pH-jú oldatot egy rotációs készülékben, 60 °C-os fürdőt használva, vákuumban bepároljuk. A pépszerű maradékhoz 750 ml vízmentes etanolt adunk, és a keletkezett kristályszuszpenziót ismét bepároljuk. Ezúttal is rotációs készüléket használunk, a vízfürdő-hőmérséklet 60 °C, azonban jobb vákuumot (szivattyú) létesítünk. A visszamaradó pépről kétszer egymás után 750 ml vízmentes etanolt desztillálunk, végül az így kapott maradékot 1500 ml etanollal egy 60 °C-os fürdőbe helyezve addig kevertetjük, amíg finomszemcsés kristálymassza keletkezik, ehhez mintegy 20 perc szükséges. További 20 percig szobahőmérsékleten kevertetjük a szuszpenziót, azután szüljük, és a kiszűrt sót kétszer 300 ml vízmentes etanollal mossuk. A szűrlet kissé megzavarosodik, ezt a zavarosodást úgy szüntetjük meg, hogy Celite-ből készült szűrőágyon még egyszer megszüljük. Ezt követően az éles, tiszta szűrletet rotációs készülékben bepároljuk, aminek eredményeképpen 434,6 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A termék aranysárga, sűrű szirup, a vékonyréteg-kromatográfiás Rf-értéke: 0,59 (metanol: ecetsav: víz= 10:1:1).
c ) (S)-2-Amino-6-hidroxi-hexánsav
Egy ötliteres, háromnyakú, motoros keverővei és hőmérővel felszerelt lombikba bemérünk 434 g (1,93 mól) fenti, ab’) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, valamint 3000 ml vizet. A keletkezett zavaros oldat pH-ját 705 ml 1 M lítium-hidroxid-oldattal 4,05-ről 7,50-re állítjuk, majd a hőmérsékletet pontosan 36 °C-ra emeljük, és 0,710 g sertésveséből izolált aciláz I hozzáadása után az elegyet 23,5 órán át 35-36 °C-on keverjük. A reakcióidő leteltével szobahőmérsékletre hűtjük az elegyet, a pH-ját, amely az enzimreakció végeztével 7,0 körüli érték, 4,4 ml vízmentes, tömény ecetsavval 5,9-re állítjuk, és hozzáadunk 29 g Celite-et, valamint 29 g csontszenet. Keverés közben felmelegítjük az elegyet 91 °C-ra, utána eltávolítva a fürdőt hagyjuk szobahőmérsékletre visszahűlni, egy 18,5 cm átmérőjű szűrőpapír-korongon megszüljük a szuszpenziót, és a szűrőt vízzel alaposan átmossuk. A mintegy 3900 ml színtelen szűrletet rotációs készülékben, 60 °C-os fürdőhőmérséklet mellett bepároljuk, majd a visszamaradó 476 g víztiszta, sűrű olajat 720 ml vízmentes etanollal addig keverjük, amíg homogén kristályszuszpenzió keletkezik. Az oldószert ismét lehúzzuk, azután a fehér, szilárd maradékhoz 1584 ml vízmentes etanolt adunk, és a szuszpenziót éjszakán át, összesen 15 óra hosszáig, egy rotációs készülékre szerelve a lombikot, szobahőmérsékleten forgatjuk. Másnap egy
18,5 cm átmérőjű szűrőpapír-korongon megszűrjük a szuszpenziót, és a kiszűrt terméket hétszer 100 ml vízmentes etanollal mossuk, végül vákuumban tömegállandóságig szárítjuk. Az így kapott 85,8 g fehér, kristályos termék, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás
Rrértéke: 0,62 (metanol:víz:ecetsav=10:1:1), a címben megnevezett vegyület.
d) [S-(R*,R*)]-2-{[4-(Acetil-tio)-2-{[(benzil-oxi)-karbonil]-amino}-butiril]-amino}-6-hidroxi-hexánsavmetil-észter
1,0 g (6,8 mmol) (S)-2-amino-6-hidroxi-hexánsavat argongáz alatt felszuszpendálunk 20 ml metanolban, majd keverés közben, szobahőmérsékleten 1,9 ml (15 mmol) klór-trimetil-szilánt adunk a szuszpenzióhoz. Az így keletkezett oldatot szobahőmérsékleten hagyjuk keveredni 18 órán át, azután vákuumban mintegy 3,5 ml térfogatra bepároljuk. 5 ml acetonitril hozzáadása után az oldatot lehűtjük -10 °C-ra, ekkor 4,15 ml (23,8 mmol) Ν,Ν-diizopropil-etil-amint adunk hozzá, majd lehűtjük -40 °C-ra. Ezt az oldatot, amely az (S)2-amino-6-hidroxi-hexánsav-metil-észtert tartalmazza, félretesszük.
Egy másik lombikban, 2,117 g (6,8 mmol), a 23. példa e) pontjában leírtak szerint előállított S-acetil-N[(benzil-oxi)-karbonil]-homocisztein 5 ml acetonitrillel készült, és 0 °C-ra hűtött oldatához 1,20 ml (6,8 mmol) Ν,Ν-diizopropil-etil-amint adunk.
Egy harmadik lombikban 0,104 g (0,68 mmol) 1hidroxi-benzo-triazol-víz (1/1) és 1,450 g (6,8 mmol) [(metil-szulfonil)-oxi]-benzo-triazol acetonitrillel készített oldatát lehűtjük -18 °C-ra, azután cseppenként beadagoljuk az előzőleg (S)-acetil-N-[(benzil-oxi)-karbonilj-homociszteinból készült oldatot úgy, hogy a belső hőmérséklet végig -10 °C alatt maradjon.
A beadagolás után az így kapott oldatot -18 és -12 °C közötti hőmérsékleten keveijük 3 óra hosszáig, azután cseppenként hozzáadjuk a -40 °C-on félretett, (S)-2-amino-6-hidroxi-hexánsav-metil-észtert tartalmazó oldathoz, és az elegyet lassan, 18 óra alatt hagyjuk felmelegedni 16 °C-ra. Ezt követően 50 ml etil-acetát és 50 ml 1 M sósav keverékére öntjük az elegyet, a nem elegyedő fázisokat választótölcsérben elválasztjuk, és a vizes részt kétszer 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 100 ml 1 M sósavval, 100 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 100 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A visszamaradó fehér, szilárd anyaghoz 20 ml (terc-butil)-metilétert adunk, a keletkezett szuszpenziót 4 órán át szobahőmérsékleten keveijük, majd szüljük, a kiszűrt terméket (terc-butil)-metil-éterrel mossuk, végül megszárítjuk. Ilyen módon 2,087 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk, amelynek az olvadáspontja: 89-90 °C.
e) [S-(R*,R*)]-2-{[4-(Acetil-tio)-2-{[(benzil-oxi)-karbonil]-amino}-butiril]-amino}-5-formil-valeriánsav-metil-észter
546 μΐ (6,27 mmol) oxalil-dikloridot feloldunk ml vízmentes metilén-dikloridban, majd -65 °C-on (belső hőmérséklet), mintegy 12 perc alatt, cseppenként beadagoljuk 905 μΐ (12,54 mmol) dimetil-szulfoxid 13 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Adagolás közben a belső hőmérsékletet végig -65 és -60 °C között tartjuk. Ezt követően, mintegy 20 perc alatt, 1,90 g (4,18 mmol) fenti, a d) pontban leírtak szerint előállított vegyület 7 ml metilén-dikloridos oldatát adjuk a reak41
HU 216 791 Β cióelegyhez, amely közben megzavarosodik, további 1 ml metilén-dikloriddal beöblítjük a hidroxivegyületet, majd -65 °C-on 40 percnyi kevertetés következik, amikor is beadagolunk 3,7 ml (20,80 mmol) N,N-diizopropil-etil-amint, ami tiszta, éles oldatot eredményez. Még 30 percig -65 °C-on keverjük az elegyet, utána 2 óra alatt hagyjuk -18 °C-ra melegedni, ekkor 30 ml 10%os, vizes kálium-hidrogén-szulfát beadagolásával leállítjuk a reakciót, végül szobahőmérsékleten, 25 ml víz hozzáadása után, a nem elegyedő fázisokat elválasztjuk. A vizes részt kétszer 25 ml metilén-dikloriddal extraháljuk, azután az egyesített szerves oldószeres extraktumot 25 ml 10%-os vizes kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, kétszer 25 ml telített, vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 25 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és vákuumban bepároljuk. A visszamaradó 1,84 g fehér, szilárd termék a címben megnevezett vegyület.
f) [4S-(4a, 7a,10a$)]-4-{[(Benzil-oxi)-karbonil]amino}-5-oxo-oktahidro- 7H-pirido[2, l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
Egy kiszárított, argongázzal elárasztott lombikba bemérünk 1,76 g (3,89 mmol) fenti, az e) pontban leírtak szerint előállított vegyületet és 17 ml metanolt. Az oldatot lehűtjük 0 °C-ra, 25 percig argongázt vezetünk át rajta, majd mintegy 15 másodperc alatt hozzáadunk 983 μΐ (4,28 mmol), metanollal készített, 25 tömegszázalékos nátrium-metilát-oldatot. 1 óra múlva a reakciót 20 ml 1 M sósav beadagolásával leállítjuk, 35 ml etilacetáttal összerázzuk az oldatot, a két fázist elválasztjuk, és a vizes részt még kétszer 15 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot 15 ml 1 M sósavval, valamint telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. Az így kapott 1, 69 g fehér hab az [S-(R*,R*)]-2-{[2{[(benzil-oxi)-karbonil]-amino} -4-merkapto-butiriljamino}-5-formil-valeriánsav-metil-észter.
A fenti habot 305 μΐ (3,95 mmol) trifluor-ecetsawal együtt feloldjuk 17 ml metilén-dikloridban, és az oldatot 2,25 óra hosszáig visszafolyató hűtő alatt forraljuk. A reakcióidő leteltével az elegyet szobahőmérsékletre hűtjük, bepároljuk, a párlási maradékot feloldjuk 25 ml etil-acetátban, azután kétszer 20 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, valamint telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és vákuumban szárazra pároljuk. A visszamaradó 1,50 g fehér hab a címben megnevezett vegyület.
g) [4S-(4a,7a,10a$)]-4-Amino-5-oxo-oktahidro-7Hpirido[2, l-b][l, 3Jtiazepin- 7-karbonsav-metil-észter A fenti í) pont szerinti vegyületet a 23. példa h) pontjában, illetve all. példa h) pontjában megadottaknak megfelelően eljárva, jód-trimetil-szilánnal reagáltatjuk, ilyen módon távolítva el a molekulából az amin védőcsoportot. A kapott termék a kívánt aminovegyület.
27. példa (S)-2-Ftálimido-6-hidroxi-hexánsav
Az 1. példa c) pontjában bemutatott eljáráson kívül a vegyületet a következőképpen is előállíthatjuk:
730 g (2,2 mól), a 26. példa a) pontjában megadottak szerint előállított 2-(acetil-amino)-2-(4-acetoxi-butil)-malonsav-dietil-észtert feloldunk 300 ml vízmentes etanolban, azután hozzáadunk 1600 ml 6 M nátrium-hidroxid-oldatot. Az elegyet felmelegítjük 70-75 °C-ra, 5 óra hosszáig ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd 90-95 °C-on az etanol túlnyomó részét kidesztilláljuk a rendszerből. A maradékot lehűtjük, és mintegy 1300 ml 6 M sósavval 1,3-as pH-júra savanyítjuk, utána ismét felmelegítjük az elegyet 90 és 100 °C közötti hőmérsékletre, amikor is megindul a dekarboxileződés. Ennek befejeztével az elegyet ismét szobahőmérsékletre hűtjük.
A fenti elegyhez 35 °C-on először 600 ml 6 M nátrium-hidroxid-oldatot, majd annyi 1 M nátrium-hidroxid-oldatot adunk, hogy a pH-ja pontosan 7,5 legyen. Az így kapott, mintegy 5300 ml, közel semleges oldathoz adunk ezután 0,6 g, sertésveséből izolált aciláz I enzimet, és éjszakán át 35 °C-on folytatjuk a kevertetést, aminek következtében a pH 7,25-re csökken. Visszaállítjuk az oldat pH-ját 7,5-re, utána további 300 mg acilázt adunk hozzá, és megint éjszakán át folytatjuk a kevertetést, így másnap azt tapasztaljuk, hogy a hidrolízis mintegy 90%-ig végbement. 20 g csontszén és 20 Celite hozzáadása után az elegyet felmelegítjük 85 °C-ra, 10 percig ezen a hőmérsékleten tartjuk, majd visszahűtjük 50 °C-ra és megszűrjük. A hozzávetőleg 4900 ml szűrletet lehűtjük 5 °C-ra, szilárd nátrium-karbonáttal a pH-ját 9,3-ra állítjuk, majd egyetlen adagban hozzáadunk 263,04 g (1,2 mól) N-(etoxi-karbonil)-ftálimidet, és szükség szerint nátrium-karbonátot adva az elegyhez, a pH-ját 9,3-as értéken tartjuk. 2 órányi 5 °C-on folytatott reagáltatás után szobahőmérsékleten további 3 óra reakcióidőt hagyunk az elegynek, ekkorra a pH mintegy 8,5-re süllyed, és a reagens túlnyomó többsége beoldódik. Megszüljük a reakcióelegyet, utána lehűtjük 5 °Cra, majd 6 M sósavval 2,3-as pH-júra savanyítjuk. A levált csapadékot szűrőre visszük, 200 ml hideg vízzel mossuk, végül vákuumban megszárítjuk, aminek eredményeképpen 220 g, a címben megnevezett terméket kapunk.
28. példa [4S-(4a, 7a, 10a$)]-4-{[2-Merkapto-3-(l-naftil)-propionil]-amino}-5-oxo-oktahidro- 7H-pirido[2,1 -b][1,3Jtiazepin-7-karbonsav
a) Dietil-{2-(Acetil-amino)-2-[(l-naftil)-metil]-malonát}
4,613 g (67,8 mmol) 21%-os, etanolos nátrium-etilát-oldathoz soijában 100 ml etanolt, 14,74 g (67,8 mmol) dietil-[(acetil-amino)-malonát]-ot és 10,0 g (45,2 mmol) l-(bróm-metil)-naftalint adunk, majd az elegyet 1 óra hosszáig szobahőmérsékleten keverjük, azután bepároljuk. A visszamaradó narancsszínű olajat feloldjuk etil-acetátban, félig telített ammónium-klorid-oldattal, vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, a szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, és az oldószert elpárologtatjuk. A szilárd, narancsszínű nyersterméket először etil-acetát és hexán elegyéből átkristályosítjuk, azonban a kiszűrt drapp, kristályos anyag dietil-[(acetil-amino)-malonát]-tal szennyezett. Ezért a kristályo42
HU 216 791 Β kát 50%-os etil-acetát-hexán elegyben feloldjuk és flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk a nyersterméket, etil-acetát és hexán 1:1 arányú elegyével eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük és bepároljuk. Ennek eredményeképpen 10,225 g fehér, kristályos, 105-108 °C-on olvadó terméket kapunk, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rpértéke: 0,57 (etil-acetát:hexán = 1:1).
b) 2-Amino-3-(l-naftil)-propionsav
Bemérünk 16,182 g (47,5 mmol) fenti, az a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet és 100 ml 48%os vizes hidrogén-bromid-oldatot, azután a szuszpenziót argongáz-atmoszférában, visszafolyató hűtő alatt forraljuk 14 órán át. A reakcióidő leteltével a keletkezett fehér, szilárd hidrobromidsót kiszűrjük, 500 ml 50 °C-os vízben felvesszük, majd tömény ammóniumhidroxiddal semlegesítjük az oldatot. A termék finomszemcsés kristályok formájában kiválik az oldatból. A kristályokat kiszűrjük, utána éjszakán át, mintegy 18 óra hosszáig nagyvákuumban szárítjuk. Az így kapott 8,335 g fehér, vattaszerű anyag a címben megnevezett vegyület, amelynek az olvadáspontja: 264 °C.
c) 2-Bré>m-3-(1 -naftil)-propionsav
0,912 g (8,00 mmol) kálium-tioacetátot 300 ml acetonitrilben szuszpendálunk, majd 0 °C-on a szuszpenzióhoz adjuk 2,030 g (7,27 mmol) fenti, a c) pontban leírtak szerint előállított vegyület 3 ml acetonitrillel készült oldatát. Az elegyet még 1 óra hosszat 0 °C-on, utána 15 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd kiszűrjük a kálium-bromidot, és a szűrletet bepároljuk. A visszamaradó narancsvörös olajat feloldjuk etil-acetátban, 10%-os kálium-hidrogén-szulfátoldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, a szerves fázist nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert elpárologtatjuk. Ezúttal is narancsvörös olaj marad vissza, amelynek a tisztítását flashkromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) végezzük. Az eluens etil-acetát és hexán 50%-os elegye, amelyhez a túlságos elhígulás (farokképződés) csökkentése végett 1% ecetsavat adunk. A terméket tartalmazó frakciókat kiválogatva megállapítható, hogy minden ilyen frakció tartalmaz egy szennyező vegyületet, amelynek a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke 0,43. A frakciókat egyesítjük, és ismét narancsvörös olajjá pároljuk össze, majd a nyersterméket a diciklohexil-aminnal képzett sóján keresztül tisztítjuk a következőképpen : a narancsvörös olajat feloldjuk dietiléterben, és 1 mólekvivalens, 1,32 g (7,27 mmol) diciklohexil-amint adunk az oldathoz. Két részletben, barna kristályok formájában összesen 1,45 g diciklohexil-amin-sót kapunk, ami még mindig csekély mértékben szennyezett. A kristályokat felszuszpendáljuk etil-acetátban, majd a szuszpenziót háromszor egymást követően összerázzuk 10%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal. A szerves fázist vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. Az így kapott tennék sárga olaj, a tömege 875 mg, a vékonyréteg-kromatográfiás R,-értéke: 0,40 (40% etil-acetát hexánban +1% ecetsav).
e) [4S-(4a, 7a, 10a$)]-4-{[2-(Acetil-tio)-3-(l-naftil)propionilj -amino }-5-oxo-oktahidro- 7H-pirido[2,1b] [1,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter
A fenti d) pontban leírtak szerint előállított racémsavhoz, miután feloldottuk metilén-dikloridban, [4S(4a,7a,10a3)]-4-amino-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter metiléndikloriddal készült oldatát adjuk. A reagáltatást a 23. példa i) pontjában leírtaknak megfelelően, [(benzotriazol-l-il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát] jelenlétében végezzük. Az így kapott termék a címben megnevezett vegyület.
fi [4S-(4a,7a,10a$)]-4-{[2-Merkapto-3-(l-naftil)propionil]-amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb][1,3[tiazepin-7-karbonsav
A fenti, e) pont szerinti vegyületet metanolos oldatban, 1 M nátrium-hidroxid-oldat hozzáadásával, a 23. példa j) pontjában megadottaknak megfelelően eljárva, elhidrolizáljuk, aminek eredményeképpen a címben megnevezett vegyületet kapjuk.
29. példa (4S-[4a(R*), 7a, 10a$]}-4-{[2-Merkapto-3-(2-tienil)propionil]-amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][1,3] tiazepin-7-karbonsav
a) (S)-2-(Acetil-tio)-3-(2-tienil)-propionsav
1,37 g (8,03 mmol) p-(2-tienil)-D-alanint feloldunk ml 2,5 M sósavban, majd argongáz alatt, szobahőmérsékleten 3,0 g (40,1 mmol) kálium-kloridot adunk az oldathoz. 10 percnyi kevertetés után az oldatot lehűtjük 0 °C-ra, részletekben beadagolunk 720 mg (10,44 mmol) nátrium-nitritet, azután 2,5 órán át hidegen, majd még 1 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük az elegyet. Ezt követően vízzel és etil-acetáttal összerázzuk a reakcióelegyet, a szerves fázist nátriumszulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A párlási maradékot szilikagélen (Merck) flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, hexán és etil-acetát 3:1 arányú, 1% ecetsavat tartalmazó elegyével eluálva az oszlopot. Ilyen módon sárga olajként 760 mg (R)-2-klór-3-(2-tienil)propionsavat kapunk.
750 mg (4,73 mmol) fenti klórvegyületet argongáz alatt, szobahőmérsékleten feloldunk 15 ml N,N-dimetilformamidban, az oldathoz 2,95 g (14,19 mmol) céziumtioacetátot adunk, azután az elegyet 2 óra hosszáig keverjük, majd 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat és etil-acetát között megoszlatjuk. A szerves fázist telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert elpárologtatjuk. A párlási maradékot flash-kromatográfiás eljárással szilikagélen (Merck) tisztítjuk, hexán és etil-acetát 4:1 arányú, 1% ecetsavat tartalmazó elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 500 mg olaj a címben megnevezett vegyület, a termék vékonyréteg-kromatográfiás Rr értéke: 0,73 (etil-acetát: hexán=3:1+2% ecetsav).
b) {4S-[4a(R*), 7a,10a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-3-(2tienil)-propionil]-amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido [2, l-b][ 1,3] tiazepin-7-karbonsav metil-észter
A fenti a) pontban leírtak szerint előállított savhoz, miután metilén-dikloridban oldottuk, [4S-(4a,7a,10aP)]43
HU 216 791 Β
4-amino-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,1 -b][l ,3]tiazepin7-karbonsav-metil-észter metilén-dikloriddal készült oldatát adjuk. A reagáltatást a 23. példa i) pontjában megadottaknak megfelelően eljárva, [(benzo-triazol-l-il)oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát] jelenlétében végezzük. Ilyen módon termékként a címben megnevezett vegyületet kapjuk.
c) {4S-[4a(R*),7a,10a$[}-4-{[2-Merkapto-3-(2-tienil)-propionil]-amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2, l-b][l,3[tiazepin-7-karbonsav
A fenti b) pontban leírtak szerint előállított vegyületet metanolos oldatban, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot adva hozzá, a 23. példa j) pontjában megadottaknak megfelelően eljárva, a címben megnevezett savvá hidrolizáljuk.
30. példa {4S-[4a(S*j7a,10a$]}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb][ 1,3] tiazepin-7-karbonsav
a) (R)-2-(Acetil-tio)-3-fenil-propionsav diciklohexilamin-sója
Pontosan az 1. példa h) pontjában leírtaknak megfelelően járunk el, azonban L-fenil-alanin helyett D-fenilalaninból indulunk ki. Ilyen módon az (R)-2-(acetiltio)-3-fenil-propionsav diciklohexil-aminnal képzett sóját kapjuk.
b) {4S-[4a(S*), 7a. 10a$]}-4-{[2-(Acetil-tio)-3-fenilpropionil]-amino}-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb][1,3] tiazepin- 7-karbonsav-metil-észter ml etil-acetátban 353,5 mg (0,872 mmol) (R)-2(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-(diciklohexil-amin)-sót szuszpendálunk, majd az oldószeres szuszpenziót egymás után háromszor 5-5 ml 5%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal összerázzuk. A szerves oldószeres extraktumot telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, azután a maradékról még kétszer egymást követően hexánt desztillálunk. Az így visszamaradó olaj az (R)-2-(acetiltio)-3-fenil-propionsav.
181,4 mg (0,809 mmol) fenti szabad savat 2 ml metilén-dikloridban oldunk, azután nitrogéngáz alatt, 0 °Con, keverés közben beadagoljuk 200 mg (0,774 mmol) [4S-(4a,7a,10aP)]-4-amino-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav-metil-észter 6 ml metilén-dikloriddal készült oldatát. Ezt követően még 0,113 ml (0,813 mmol) trietil-amint, továbbá 360 mg (0,813 mmol) [(benzo-triazil-1 -il)-oxi]-trisz(dimetilamino)-foszfónium-[hexafluoro-foszfát]-ot adunk az oldathoz, azután az elegyet kis ideig még 0 °C-on keverjük, majd lassan hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni. Összesen 20 órányi reagáltatás után az elegyet vákuumban bepároljuk, a párlási maradékot feloldjuk etilacetátban, azután 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk. A szerves fázist magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert elpárologtatjuk, és a visszamaradó sárga, szilárd nyersterméket flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, etil-acetát és hexán 2:3 arányú elegyével eluálva az oszlopot.
Az így kapott cím szerinti termék víztiszta olaj, a tömege
261,7 mg.
c) {4S-[4a(S*), 7 a, 10a fiJ}-4-[(3-Fenil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,lb][1,3] tiazepin-7-karbonsav
Bemérünk 261,1 mg (0,562 mmol) fenti, a b) pontban leírtak szerint előállított vegyületet és 6 ml metanolt, amelyből előzőleg nitrogéngáz átbuborékoltatásával kiűztük az oldott oxigént, majd az így kapott oldatot lehűtjük 0 °C-ra, és ezen a hőmérsékleten hozzáadunk 6 ml, előzőleg nitrogéngáz átbuborékoltatásával ugyancsak oxigénmentesített, 1 M nátrium-hidroxid-oldatot. Az elegyet, miközben mindvégig folytatjuk a nitrogéngáz átbuborékoltatását, 1 óra hosszat 0 °C-on keveijük, utána hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni. 30 perc múlva teljesen tiszta oldatot kapunk, amelyet 5,5 órányi reakcióidő után 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1-es pH-júra savanyítjuk, és a megsavanyított elegyet etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves oldószeres extraktumot vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és vákuumban bepároljuk, majd a párlási maradékot flash-kromatográfiás eljárással tisztítjuk, etil-acetát, ecetsav és hexán 6:0,01:3,99 arányú elegyével eluálva az oszlopot. Az így kapott 190 mg fehér, szilárd anyag, amely elemanalízis alapján 0,15 mólekvivalens etil-acetátot, 0,15 mólekvivalens heptánt és 0,39 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz, a címben megnevezett vegyület. A termék vékonyrétegkromatográfiás Rf-értéke: 0,20 (etil-acetát: ecetsav :hexán=6:0,01:3,99); [a]D=-87,5°(c=0,51; kloroform).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő = 25,3 perc; YMC S-3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű oszlop; kezdetben gradiens elúciót alkalmazunk, így lineáris gradienst képezve, 30 perc alatt a B oldat arányát az A oldathoz viszonyítva 0%-ról 100%-ra növeljük (az A oldat összetétele: 90% víz metanolban+0,2% foszforsav; a B oldat összetétele: 90% metanol vízben+0,2% foszforsav); majd 10 percig izokratikusan eluáljuk az oszlopot; a detektor 220 nm-nél dolgozik, az áramlási sebesség 1,5 ml/perc.
31. példa [4S-(4a,7a,9afi)[-4-{[2-Merkapto-3-(4-tiazolil)-propionilJ-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b] [1,3[tiazepin-7-karbonsav
a) (R)-2-Amino-3-(4-tiazolil)-propionsav
2,0 g (7,3 mmol) (R)-2-[(terc-butoxi-karbonil)amino]-3-(4-tiazolil)-propionsavat feloldunk 2 ml dioxánban, hozzáadunk 10 ml, dioxánnal készült 4 M hidrogén-klorid-oldatot, azután az elegyet 3 óra hosszáig szobahőmérsékleten keveijük, majd vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot feloldjuk 3 ml vízben, az oldat pH-ját 1 M nátrium-hidroxid-oldattal 6,5-re állítjuk, azután átengedjük az oldatot egy 20 ml-es, hidrogénion fázisban levő Dowex® AG50 ioncserélő gyantával töltött oszlopon. Az oszlopot 250 ml vízzel, utána 300 ml 2%-os piridin-víz eleggyel eluáljuk, majd a terméket tartalmazó frakciókat összeöntjük, és vákuumban bepároljuk. Ilyen módon 0,94 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk.
HU 216 791 Β
b) (R)-2-Bróm-3-(4-tiazolil)-propionsav Bemérünk 0,516 g (3 mmol) fenti, az a) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, 1,19 g (10,1 mmol) kálium-bromidot, 5,94 ml vizet és 0,43 ml kénsavat, az így kapott oldatot lehűtjük -10 °C-ra, 5 percig keveqük, majd részletekben, mintegy 10 perc alatt beadagolunk 0,318 g (4,61 mmol) nátrium-nitritet. A reakcióelegyet további 10 percig 0 °C-on, majd 1 óra hosszat szobahőmérsékleten hagyjuk keveredni, azután háromszor 100 ml dietil-éterrel extraháljuk. Az éteres extraktumot kétszer 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és vákuumban bepároljuk, aminek eredményeképpen 0,37 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk; [a]D = +37,35° (c=0,7; metanol).
Egy másik kísérletben, 2,67 mmol a) pont szerinti vegyületből kiindulva, és pontosan követve az imént megadott eljárást, a kapott termék, azaz a címben megnevezett vegyület tömege 0,35 g.
c) (S)-2-(Acetil-tio)-3-(4-tiazolil)-propionsav
0,72 g (3,05 mmol) fenti, ab) pontban leírtak szerint előállított vegyület, 0,35 g (3,05 mmol) kálium-tioacetát és 9 ml acetonitril elegyét éjszakán át szobahőmérsékleten, majd még 1 óra hosszat 30 °C-on keverjük. Ezt követően a reakcióelegyet 100 ml etil-acetáttal meghígítjuk, szüljük, azután a szűrletet vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot 100 ml etil-acetátban újból feloldjuk, kétszer 50 ml vízzel és 20 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A visszamaradó 0,52 g termék a címben megnevezett vegyület; [a]D=-15,89° (c=0,6; metanol).
d) [4S-(4a, 7OL,9a$)]-4-{[2-(Acetil-tio)-3-(4-tiazolil)propionil]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][1,3[tiazepin-7-karbonsav-metil-észter ml 0 °C-os metilén-dikloridban feloldunk 0,367 g (0,882 mmol), az 5. példa d) pontja szerinti termékből előállított [4S-(4a,7a,9a3)]-4-amino-5-oxo-oktahidropirrolo [2,1-b][1,3 ] tiazepin-7-karbonsav-metil-észter(p-toluolszulfonát)-ot, azután az oldathoz sorban hozzáadunk 0,12 ml (0,868 mmol) trietil-amint, 0,2 g (0,865 mmol), a fenti c) pontban leírtak szerint előállított vegyületet, még egyszer 0,12 ml (0,865 mmol) trietil-amint és végül 0,383 g (0,865 mmol) [(benzotriazil-l-il)-oxi]-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-[hexa-fluoro-foszfát]-ot. Az elegyet további 1 óra hoszszáig 0 °C-on, azután 4 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot feloldjuk 60 ml etil-acetátban, utána 10 ml 5%-os vizes kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és kétszer 10 ml telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban elpárologtatjuk. A visszamaradó nyersterméket 100 g szilikagél en (Merck) kromatográfiás eljárással tisztítjuk, 0,2% metanolt tartalmazó etil-acetáttal eluálva az oszlopot. Azokat a frakciókat választjuk ki, amelyekben a lassabban vándorló izomer dúsult fel, ezeket vákuumban bepároljuk, aminek eredményeképpen 0,134 g, a címben megnevezett vegyületet kapunk.
e) [4S-(4a, 7a,9a$)]-4-{[2-Merkapto-3-(4-tiazolil)propionil]-amino}-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][1,3]tiazepin-7-karbonsav
0,135 g (0,29 mmol) fenti, a d) pontban leírtak szerint előállított vegyületet feloldunk 3 ml metanolban, majd 0 °C-on 30 percig argongázt buborékoltatunk át az oldaton. 1,32 ml, előzetesen ugyancsak argongázzal átfüvatott 1 M nátrium-hidroxid-oldat hozzáadása után az elegyet, miközben folytatjuk az argongáz átbuborékoltatását, még 1 óra hosszat 0 °C-on, majd további 2 órán át szobahőmérsékleten keverjük, végül 20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat beadagolásával a hidrolízist leállítjuk. Ezt követően a reakcióelegyet háromszor 50 ml etil-acetáttal extraháljuk, azután az egyesített etil-acetátos extraktumot telített nátriumklorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, végül vákuumban bepároljuk. A párlási maradékot kromatográfiás eljárással 40 g szilikagélen (Merck) tisztítjuk, 5% metanolt, 0,5% ecetsavat és kloroformot tartalmazó oldószereleggyel eluálva az oszlopot. A megfelelő frakciókat összeöntjük, elpárologtatjuk az oldószert, azután a maradékot 20 ml etil-acetát és 5%-os, vizes kálium-hidrogén-szulfát-oldat között megoszlatjuk. Az etil-acetátos réteget vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, nátrium-szulfát felett szárítjuk, majd vákuumban bepároljuk, végül az így visszamaradó terméket felvesszük 4 ml dioxánban, és liofilizáljuk az oldatot. Ilyen módon 70:30 arányú izomerkeverék formájában 36 mg, a címben megnevezett vegyületet kapunk. A 95-115 °C-on olvadó termék elemanalízis alapján 0,2 mólekvivalens etil-acetátot és 0,9 mólekvivalens kötött vizet tartalmaz; a vékonyréteg-kromatográfiás Rrértéke: 0,59 (kloroform: metanol :ecetsav=8:2:0,2); [a]D=-191,7° (c=0,06; kloroform).
Nagynyomású folyadékkromatográfiás analízis: retenciós idő = 3,06 perc; YMC S-3 ODS (C-18) 6,0x150 mm méretű, 3 pm, „end capped” oszlop; izokratikusan eluálunk, az eluens 0,2% foszforsavat tartalmazó, 60%-os vizes metanol; az eluálás ideje 25 perc, az áramlási sebesség 1,5 ml/perc; az összes integrált csúcsterület 95,4%-át teszi ki a várt termék.
32. példa Tabletta készítése A tabletta összetétele a következő:
{4S-[4a(R*),7a, 1 OaP]} -4-[(3-Fenil2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxooktahidro-7H-pirido [2,1 -b] [ 1,3]tiazepin7-karbonsav 100 mg
Kukoricakeményítő 100 mg
Zselatin 20 mg
Avicel (mikrokristályos cellulóz) 50 mg
Magnézium-sztearát 5 mg
275 mg
1000 db tabletta készítéséhez megfelelő mennyiségű, a 3. példában leírtak szerint előállított vegyületet és kukoricakeményítőt a zselatin vizes oldatával összekeverünk, a keveréket megszárítjuk, és finom porrá őröljük. Az őrleményhez hozzáadjuk az Avicel-t és a mag45
HU 216 791 Β nézium-sztearátot, azután az így kapott granulátumot 1000 db, egyenként 100 mg hatóanyagot tartalmazó tablettává préseljük.
Hasonló módon eljárva állíthatunk elő az 1., 2., 4-23., 25. és 28-31. példákban leírtak szerint előállított vegyületekből 200 mg hatóanyagot tartalmazó tablettákat.
Lényegében a fent megadott eljárást követve előállíthatunk olyan tablettákat, illetve kapszulákat is, amelyek hatóanyag-tartalma 10 mg és 500 mg között van.
A találmány szerinti (I) általános képletű vegyületek inhibitor hatásait in vitro vizsgálatokban a következők szerint határoztuk meg:
Az angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) inhibitor hatást a D. W. Cushman és H. S. Cheung által leírt eljárás [Biochem. Pharmacol., 20, 1637-1648 (1971)] szerint mértük. Nyúltüdő extraktumot használtunk angiotenzinkonvertáló enzim (ACE) forrásaként, a hippuril-L-hisztidil-L-leucin (HHL) szubsztrát hasításakor a hippursav (benzoil-glicin) keletkezési sebességét mértük. A vizsgált vegyületet az enzimmel és a szubsztráttal 30 percig inkubáltuk, utána a reakciót sósav hozzáadásával leállítottuk, és etil-acetátot adtunk az elegyhez. Az etil-acetátos réteget elválasztottuk, és szárazra pároltuk; a képződött hippursavat vízben újra oldottuk, és mennyiségi mérése után meghatároztuk a vizsgált vegyület azon koncentrációját, amely a hasítási reakciót 50%-kal gátolja (IC5Ü).
A vese neutrális endopeptidáz- (KNEP) aktivitásra gyakorolt inhibitor hatást tisztított patkány neutrális endopeptidázzal és fluorometriás mérési módszer alkalmazásával határoztuk meg. A meghatározás azon alapszik, hogy a fluoreszkáló danszil-tripeptid, a Dns-GlyPhe-Arg hasítása során keletkező Dns-Gly mennyiségét méijük. [A danszil-csoport (rövidítve Dns) az 5-(dimetilamino)-l-naftilszulfonil-csoportnak a szakterületen elfogadott rövidített elnevezése.] A Dns-Gly az inkubálás befejezése után megsavanyított reakcióelegyből etil-acetáttal extrahálható, és erősen fluoreszkál. A vizsgált vegyületeket 10 percig előinkubáltuk az enzimpreparátummal, mielőtt a szubsztrát hozzáadásával beindítottuk a hasítási reakciót. A reakciót 30 perc inkubálás után sósav hozzáadásával leállítottuk. A Dns-Gly-t etil-acetáttal extraháltuk. Az extraktum relatív fluoreszcenciaintenzitását egy spektrométer segítségével mértük. A vizsgált vegyület különböző koncentrációinál kapott eredményekből meghatároztuk a vizsgált vegyület azon koncentrációját, amely 50%-kal gátolja a hasítási reakciót.
A találmány szerinti vegyületek alkalmazásakor az
1. táblázatban összesített eredményeket kaptuk.
7. táblázat
Példa száma KNEP IC50 (nM) ACE IC50 (nM)
1. 9 8
2. 42 5
3., 11.,22.,23. 9 5
4. 26 7
5.,6. 4 4
Pclda száma KNEP 1C5O (nM) ACE [C50 (nM)
7. 930 11
8. 97 2
9. 8 7
10. 30 10
12. 0,6 2
13. 2 4
14. 154 11
15. 83 10
16. 405 11
17. 2650 13
18. 49 13
19. 309 22
20. 409 26,400
21. 22 11
30. 12 19
31. 5255 13
D. W. Cushman és H. S. Cheung meghatározták néhány peptidnek a tüdőből nyert angiotenzinkonvertáló enzimre (ACE) gyakorolt inhibitorhatását [Biochem. Pharmacol., 20, 1637-1648 (1971)], és 10 μΜ koncentrációnál észleltek jelentős inhibitorhatást; egye30 dűl az igen hatásosnak talált SQ 20,475 jelzésű pentapeptid (L-piroglutamil-L-lizil-L-triptofil-L-alanilL-prolin) esetében volt 0,1 μΜ koncentrációnál 59%-os inhibíció. A találmány szerinti vegyületek esetében nM koncentrációtartományban végeztük a vizsgálatokat, és megállapítható, hogy a találmány szerinti vegyületek többsége 2-3 nagyságrenddel alacsonyabb koncentrációnál mutat olyan hatást, mint a fenti kutatók által leghatásosabbnak talált SQ 20,475.

Claims (8)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Az (I) általános képletű vegyületek - amelyek képletében, illetve a szubsztituenseket leíró általános
    45 képletekben
    A jelentése (a) vagy (b) általános képletű csoport; x jelentése oxigénatom vagy kénatom;
    Rí és R12 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom,
    1-7 szénatomos alkil-, (3-7 szénatomos cikloalkil)50 (1-7 szénatomos alkil)-, fenil-(l-7 szénatomos)alkil- vagy tiazolil-(l-7 szénatomos alkil)-csoport;
    vagy
    Rí és R]2 együttesen 3-7 szénatomos cikloalkángyűrűt képeznek azzal a szénatommal, amelyhez kapcso55 lódnak;
    R2 jelentése hidrogénatom vagy (e) általános képletű csoport;
    r3 és R7 jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-7 szénatomos alkilcsoport;
    60 R<, jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport;
    HU 216 791 Β m értéke 0 vagy 1;
    Y jelentése metiléncsoport vagy oxigénatom, azzal a megkötéssel, hogy ha Y jelentése oxigénatom, akkor m értéke 1;
    n értéke 1 vagy 2; és r értéke nulla vagy 1 és gyógyszerészetileg elfogadható sóik. (Elsőbbsége: 1994. 07.01.)
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti vegyületek, amelyek képletében, illetve a szubsztituenseket leíró általános képletekben
    A jelentése (a) általános képletű csoport;
    R3 jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport;
    Rí jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport, (3-7 szénatomos cikloalkil)-metil-, benzil- vagy tiazolil-metilcsoport; és
    R|2 jelentése hidrogénatom; vagy
    R| és R12 együttesen 5-7 szénatomos cikloalkángyűrűt képeznek azzal a szénatommal, amelyhez kapcsolódnak;
    R6 jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport. (Elsőbbsége: 1994.07.01.)
  3. 3. A 2. igénypont szerinti vegyületek, amelyek képletében, illetve az A szubsztituensben
    R3 jelentése hidrogénatom;
    R2 jelentése hidrogénatom vagy acetilcsoport;
    Rí jelentése benzil-, ciklopropil-metil- vagy 3-5 szénatomos alkilcsoport; és
    R12 jelentése hidrogénatom. (Elsőbbsége: 1994.07. 01.)
  4. 4. A 3. igénypont szerinti vegyületek, amelyek képletében x jelentése kénatom;
    Y jelentése metiléncsoport;
    n értéke 2;
    m értéke 1;
    R2 jelentése hidrogénatom;
    R] jelentése benzil- vagy izobutilcsoport; és
    R12 jelentése hidrogénatom;
    vagy x jelentése kénatom;
    Y jelentése metiléncsoport;
    n értéke 1;
    m értéke 1;
    r értéke 0;
    R2 jelentése hidrogénatom;
    R, jelentése benzilcsoport; és
    R|2 jelentése hidrogénatom;
    vagy x jelentése kénatom;
    Y jelentése metiléncsoport;
    n értéke 2;
    m értéke 0;
    r értéke 0;
    R2 jelentése hidrogénatom;.
    Rj jelentése benzil-, ciklopropil-metil-, butil-, izobutil-, propil- vagy 2,2-dimetil-propil-csoport; és
    R]2 jelentése hidrogénatom;
    vagy x jelentése oxigénatom;
    Y jelentése metiléncsoport;
    n értéke 2;
    m értéke 1;
    r értéke 0;
    R2 jelentése hidrogénatom;
    R, jelentése benzilcsoport; és
    R[2 jelentése hidrogénatom;
    vagy x jelentése oxigénatom;
    Y jelentése metiléncsoport;
    n értéke 2;
    m értéke 0;
    r értéke 0;
    R2 jelentése hidrogénatom;
    R[ jelentése benzilcsoport; és
    Rí2 jelentése hidrogénatom;
    vagy x jelentése oxigénatom;
    Y jelentése oxigénatom;
    n értéke 2;
    m értéke 1;
    r értéke 0;
    R2 jelentése hidrogénatom;
    R[ jelentése benzilcsoport; és
    Rí 2 jelentése hidrogénatom;
    vagy x jelentése kénatom;
    Y jelentése oxigénatom;
    n értéke 2;
    m értéke 1;
    r értéke 0;
    R2 jelentése hidrogénatom;
    Rj jelentése benzilcsoport; és
    R]2 jelentése hidrogénatom. (Elsőbbsége: 1994.07. 01.)
  5. 5. A 4. igénypont szerinti vegyületek közül a követ kezők:
    {4S-[4a(R*),7a,10aP]}-4-[(3-fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav;
    ]4S-[4a(R*),7a,10ap]}-4-[(3-fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav terc-butil-ammónium-sój a;
    {4S- [4a(S*),7cc, 1 OaP]} -4-[(3-fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav;
    {4S-[4a(R*),7a, 1 OaP] )-4-{ [3-fenil-2-(merkapto-metil)propionil]-amino} -5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,1 -b][ 1,3]tiazepin-7 -karbonsav;
    {4S- [4a(R*),7cc, 1 OaP]} -4-[(2-merkapto-4-metil-valeril)· amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin-7karbonsav;
    {3R-[3a(S*),6a,9aP]}-3-[(3-fenil-2-merkapto-propio nil)-amino]-4-oxo-hexahidro-2H,6H-pirido[2,1 -b] [1,3]tiazin-6-karbonsav;
    {4S-[4a(R*),7a,9aP]}-4-[(3-fenil-2-merkapto-propio· nil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]tiazepin7-karbonsav;
    {4S-[4a(R*),7a,9aP]}-4-[(3-ciklopropil-2-merkaptopropionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]tia zepin-7-karbonsav;
    HU 216 791 Β {4S-[4a(R*),7a,9aP]}-4-[(2-merkapto-hexanoil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav;
    {4S-[4a(R*),7a,9aP]}-4-[(2-merkapto-4-metil-valeril)amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]tiazepin-7karbonsav;
    {4S-[4a(R*),7a,9ap]} -4-[(2-merkapto-valeril)-amino]5-oxo-oktahidropirrolo [2,1 -b] [ 1,3]tiazepin-7-karbonsav; {4S-[4a(R*),7a,9ap]}-4-[(2-merkapto-4,4-dimetil-valeril)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,l-b][l,3]tiazepin-7-karbonsav;
    {4S-[4a(R*),7a,10aP]}-4-[(3-fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]oxazepin-7-karbonsav;
    {4S- [4a(R*), 7 a,9ap]} -4- [(3 -fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidropirrolo[2,1 -b][ 1,3]oxazepin-7-karbonsav;
    {4S-[4a(R*),7ct,10aP]}-4-[(3-fenil-2-merkapto-propionil)-amino]-5-oxo-oktahidro- [1,4] oxazino[3,4-b] [1,3]oxazepin-7-karbonsav;
    vagy {4S-[4a(R*),7a,10ap]}-4-[(3-fenil-2-merkapto-propionil)-amino]- 5-oxo-oktahidro [1,4] oxazino [ 3,4-b] [ 1,3 ]tiazepin-7-karbonsav. (Elsőbbsége: 1994. 07. 01.)
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti (LV) képletű {4S[4a(R*),7a, 1 OaP]} -4-[(3-fenil-2-merkapto-propionil)amino]-5-oxo-oktahidro-7H-pirido[2,l-b][l,3]tiazepin7-karbonsav és gyógyszerészetileg elfogadható sói. (Elsőbbsége: 1994.07.01.)
  7. 7. Szív- és érrendszeri betegségek, így magas vérnyomás és pangásos szívelégtelenség kezelésére használható gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy egy (I) általános képletű vegyületet - amelynek képletében A, χ, Y és R3 jelentése, valamint n és m értéke az
    1. igénypontban megadott - vagy egy gyógyszerészetileg elfogadható sóját, és szokásos gyógyszerészeti vivőanyagokat tartalmaz. (Elsőbbsége: 1994. 07. 01.)
  8. 8. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek előállítására - amely képletben A, χ, Y és R3 jelentése, valamint n és m értéke az 1. igénypontban megadott - azzal jellemezve, hogy
    a) olyan (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, amelyek képletében A jelentése (a) általános képletű csoport, egy (II) általános képletű, (acil-tio)-csoport oldalláncot hordozó savat - adott esetben valamilyen aktivált származéka formájában - és egy (III) általános képletű amint - a képletekben χ, Y, Rfi, Rj és R12 jelentése, valamint m, n és r értéke az 1. igénypontban megadott, R2 és R3 jelentése az 1. igénypontban megadott vagy egy karboxi védőcsoport - egy kapcsolóreagens jelenlétében összekapcsolunk, majd kívánt, illetve adott esetben eltávolítjuk a molekulából az (e) általános képletű acilcsoportot és az R3 szimbólumnak megfelelő karboxi védőcsoportot; vagy
    b) olyan (I) általános képletű vegyületek előállítása esetén, amelyek képletében A jelentése (b) általános képletű csoport, egy (xIV) általános képletű savat - adott esetben egy aktivált származéka formájában - és egy (III) általános képletű amint - a képletekben χ, Y, Rí és R12 jelentése, valamint m és n értéke az 1. igénypontban megadott, R3 és R7 jelentése az 1. igénypontban megadott vagy pedig karboxi védőcsoport egy kapcsolóreagens jelenlétében összekapcsolunk, majd adott esetben eltávolítjuk az R3 és R7 védőcsoporto(ka)t; és kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületet gyógyszerészetileg elfogadható sóvá alakítjuk. (Elsőbb-
HU9401776A 1993-06-15 1994-06-14 Egy nitrogén- és kén- vagy oxigénatomos kondenzált biciklust tartalmazó vegyületek, eljárás előállításukra és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények HU216791B (hu)

Priority Applications (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
HU9802957A HU217960B (hu) 1993-06-15 1994-06-14 Egy nitrogén- és kén- vagy oxigénatomos kondenzált biciklikus gyűrűt tartalmazó intermedier vegyületek, és eljárás előállításukra

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US7797893A 1993-06-15 1993-06-15

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HU9401776D0 HU9401776D0 (en) 1994-09-28
HUT70842A HUT70842A (en) 1995-11-28
HU216791B true HU216791B (hu) 1999-08-30

Family

ID=22141128

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU9401776A HU216791B (hu) 1993-06-15 1994-06-14 Egy nitrogén- és kén- vagy oxigénatomos kondenzált biciklust tartalmazó vegyületek, eljárás előállításukra és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények

Country Status (38)

Country Link
US (5) US5508272A (hu)
EP (1) EP0629627B1 (hu)
JP (1) JP3569550B2 (hu)
KR (1) KR100395604B1 (hu)
CN (1) CN1046525C (hu)
AT (1) ATE266032T1 (hu)
AU (1) AU672899B2 (hu)
BG (1) BG62139B1 (hu)
BR (1) BR1100970A (hu)
CA (1) CA2124375C (hu)
CY (1) CY2492B1 (hu)
CZ (1) CZ289488B6 (hu)
DE (1) DE69433752T2 (hu)
DK (1) DK0629627T3 (hu)
EE (1) EE03178B1 (hu)
EG (1) EG20537A (hu)
ES (1) ES2219644T3 (hu)
FI (3) FI106464B (hu)
GE (1) GEP19981301B (hu)
HK (1) HK1001814A1 (hu)
HU (1) HU216791B (hu)
IL (2) IL109924A (hu)
LT (1) LT3626B (hu)
LV (1) LV10622B (hu)
MY (1) MY123673A (hu)
NO (1) NO306405B1 (hu)
NZ (1) NZ260736A (hu)
PH (1) PH30830A (hu)
PL (1) PL178469B1 (hu)
PT (1) PT629627E (hu)
RO (1) RO112870B1 (hu)
RU (1) RU2125056C1 (hu)
SG (1) SG46510A1 (hu)
SK (1) SK282529B6 (hu)
TW (1) TW329423B (hu)
UA (1) UA39924C2 (hu)
UY (1) UY23787A1 (hu)
ZA (1) ZA944163B (hu)

Families Citing this family (121)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5552397A (en) * 1992-05-18 1996-09-03 E. R. Squibb & Sons, Inc. Substituted azepinone dual inhibitors of angiotensin converting enzyme and neutral exdopeptidase
US5646276A (en) * 1992-05-13 1997-07-08 Bristol-Myers Squibb Co. Diazepine containing dual action inhibitors
US5504080A (en) * 1992-10-28 1996-04-02 Bristol-Myers Squibb Co. Benzo-fused lactams
CN1110865A (zh) * 1993-06-11 1995-10-25 卫材株式会社 氨基酸衍生物
US5508272A (en) * 1993-06-15 1996-04-16 Bristol-Myers Squibb Company Compounds containing a fused bicycle ring and processes therefor
US5525723A (en) * 1993-11-18 1996-06-11 Bristol-Myers Squibb Co. Compounds containing a fused multiple ring lactam
US5587375A (en) * 1995-02-17 1996-12-24 Bristol-Myers Squibb Company Azepinone compounds useful in the inhibition of ACE and NEP
US5877313A (en) 1995-05-17 1999-03-02 Bristol-Myers Squibb Benzo-fused azepinone and piperidinone compounds useful in the inhibition of ACE and NEP
US5650408A (en) * 1995-06-07 1997-07-22 Karanewsky; Donald S. Thiazolo benzazepine containing dual action inhibitors
US5635504A (en) * 1995-06-07 1997-06-03 Bristol-Myers Squibb Co. Diazepine containing dual action inhibitors
US6777550B1 (en) 1996-04-12 2004-08-17 Bristol-Myers Squibb Company N-formyl hydroxylamine containing compounds useful as ACE inhibitors and/or NEP inhibitors
KR20000076192A (ko) * 1997-03-14 2000-12-26 스타르크, 카르크 시클로알킬알칸카르복사미드 및 그의 제조 방법 및 용도
US6133002A (en) 1997-09-25 2000-10-17 Dsm N.V. Process for preparing optically active 2-amino-ω-oxoalkanoic acid derivatives
US6340752B1 (en) 1998-01-06 2002-01-22 Bristol-Myers Squibb Co. Deprotection and recrystallization processes
IT1298267B1 (it) * 1998-02-18 1999-12-20 Zambon Spa Procedimento per la preparazione dell'acido (s)-2-acetiltio-3-fenil- propionico e dei suoi sali
IT1298268B1 (it) * 1998-02-18 1999-12-20 Zambon Spa Procedimento per la preparazione dell'acido (s)-2-bromo-3-fenil- propionico
PT1087775E (pt) 1998-06-17 2005-11-30 Bristol Myers Squibb Co Prevencao de enfarte cerebral por administracao de uma combinacao de farmacos antiplaquetarios bloqueadores de receptores de adp e anti-hipertensivos
EP1357109B1 (en) * 1998-06-18 2008-07-23 F. Hoffmann-La Roche Ag Process for aryl alkyl sulfide
US6174711B1 (en) 1998-07-05 2001-01-16 Mitsubishi Gas Chemical Company Method for producing L-allysine acetal
US6162913A (en) * 1998-07-15 2000-12-19 Bristol-Myers Squibb Co. Preparation of [4S-(4α,7α,10aβ)]-4-amino-octahydro-5-oxo-7H-pyrido[2,1 -b] [1,3]thiazepine-7-carboxylic acid, methyl ester and salts thereof via novel disulfides
IL140861A (en) * 1998-07-15 2004-06-01 Bristol Myers Squibb Co Dioxolane pentanoic acid and processes for the preparation thereof
US6468781B1 (en) 1999-07-08 2002-10-22 Bristol-Myers Squibb Company Stereoselective reductive amination of ketones
JP2002520065A (ja) * 1998-07-15 2002-07-09 ブリストル−マイヤーズ スクイブ カンパニー ケトンの立体選択的還元的アミノ化
HUP0104996A2 (hu) 1998-09-03 2002-04-29 Bristol-Myers Squibb Co. Enzimes oxidatív dezaminálási eljárás
EP1457478B1 (en) 1998-11-11 2017-07-19 Novartis AG Production of 2-amino-2-[2-(4-alkyl-phenyl)ethyl]propane-1,3-diols
AU768880B2 (en) * 1999-03-29 2004-01-08 Bristol-Myers Squibb Company Use of vasopeptidase inhibitors to treat angina pectoris
SE9903028D0 (sv) 1999-08-27 1999-08-27 Astra Ab New use
DK1216038T3 (da) * 1999-08-30 2005-12-27 Sanofi Aventis Deutschland Anvendelse af inhibitorer af reninangiotensinsystemet ved forebyggelsen af cardiovaskulære hændelser
US6300503B1 (en) * 1999-12-17 2001-10-09 Dixie Chemical Company Hydantoin intermediates for the synthesis of omapatrilat and methods for producing and using the same
NL1014354C2 (nl) * 2000-02-11 2001-08-14 Dsm Nv Werkwijze voor de bereiding van (S) -2-acethylthio-3-fenylpropaanzuur.
NL1014353C2 (nl) * 2000-02-11 2001-08-15 Dsm Nv Werkwijze voor de bereiding van (R) -2-broom-3-fenylpropaanzuur.
US6509330B2 (en) 2000-02-17 2003-01-21 Bristol-Myers Squibb Company Hydroxamic acid containing compounds useful as ACE inhibitors and/or NEP inhibotors
DE60105216T2 (de) 2000-03-30 2005-03-24 Ajinomoto Co., Inc. Herstellungsverfahren für ein aromatisches Carbonsäurederivat
US6620600B2 (en) * 2000-09-15 2003-09-16 Bristol-Myers Squibb Co. Enzymatic resolution of aryl and thio-substituted acids
PL366011A1 (en) 2000-09-29 2005-01-24 Bristol-Myers Squibb Company Dynamic resolution of isomers and resolved isomers
US8168616B1 (en) 2000-11-17 2012-05-01 Novartis Ag Combination comprising a renin inhibitor and an angiotensin receptor inhibitor for hypertension
US7119188B2 (en) 2001-01-04 2006-10-10 Bristol-Myers Squibb Company N-carbobenzyloxy (N-CBZ)-deprotecting enzyme and uses therefor
US6828119B2 (en) * 2001-01-04 2004-12-07 Bristol Myers Squibb Company Enzymatic deprotection of amines and hydroxides
US6884806B2 (en) * 2001-10-17 2005-04-26 Bristol-Myers Squibb Company Bicyclic lactam derivatives as inhibitors of matrix metalloproteinases and/or TNF-α converting enzyme (TACE)
US7107198B2 (en) * 2001-11-02 2006-09-12 Sun Microsystems, Inc. Automatic generation of reduced-size circuit models including inductive interaction
WO2003043624A1 (en) 2001-11-16 2003-05-30 Bristol-Myers Squibb Company Dual inhibitors of adipocyte fatty acid binding protein and keratinocyte fatty acid binding protein
WO2003053353A2 (en) * 2001-12-20 2003-07-03 Bristol-Myers Squibb Company Administration of vasopeptidase inhibitors to reduce pulse pressure
US20070197552A1 (en) * 2002-01-11 2007-08-23 Novo Nordisk A/S Method and composition for treatment of diabetes, hypertension, chronic heart failure and fluid retentive states
JP2005513165A (ja) * 2002-01-11 2005-05-12 ノボ　ノルディスク　アクティーゼルスカブ 糖尿病、高血圧、慢性心不全および体液貯留状態の治療のための方法および組成物
EP1383042B1 (en) * 2002-07-19 2007-03-28 STMicroelectronics S.r.l. A multiphase synchronous pipeline structure
US6842358B2 (en) * 2002-08-01 2005-01-11 Netlogic Microsystems, Inc. Content addressable memory with cascaded array
US7045653B2 (en) * 2002-12-23 2006-05-16 Pfizer, Inc. Pharmaceuticals
CL2004000544A1 (es) * 2003-03-18 2005-01-28 Pharmacia Corp Sa Organizada B Uso de una combinacion farmaceutica, de un antagonista del receptor de aldosterona y un inhibidor de endopeptidasa neutral, util para el tratamiento y prevencion de una condicion patologica relacionada con hipertension, disfuncion renal, insulinopati
US7459474B2 (en) 2003-06-11 2008-12-02 Bristol-Myers Squibb Company Modulators of the glucocorticoid receptor and method
US20050054731A1 (en) * 2003-09-08 2005-03-10 Franco Folli Multi-system therapy for diabetes, the metabolic syndrome and obesity
US7371759B2 (en) 2003-09-25 2008-05-13 Bristol-Myers Squibb Company HMG-CoA reductase inhibitors and method
US7420059B2 (en) 2003-11-20 2008-09-02 Bristol-Myers Squibb Company HMG-CoA reductase inhibitors and method
GB0327839D0 (en) 2003-12-01 2003-12-31 Novartis Ag Organic compounds
US7273881B2 (en) 2004-01-16 2007-09-25 Bristol-Myers Squibb Company Modulators of glucocorticoid receptor, AP-1, and/or NF-κB activity and use thereof
TW200605867A (en) 2004-03-17 2006-02-16 Novartis Ag Use of organic compounds
US7888381B2 (en) 2005-06-14 2011-02-15 Bristol-Myers Squibb Company Modulators of glucocorticoid receptor, AP-1, and/or NF-κB activity, and use thereof
US20070015839A1 (en) * 2005-07-14 2007-01-18 Franco Folli Daily Dosage Regimen for Treating Diabetes, Obesity, Metabolic Syndrome and Polycystic Ovary Syndrome
GT200600381A (es) 2005-08-25 2007-03-28 Compuestos organicos
US7390789B2 (en) * 2005-09-13 2008-06-24 William H Simmons Thio-containing inhibitors of aminopeptidase P, and compositions thereof
US7400236B2 (en) 2005-10-21 2008-07-15 Gm Global Technology Operations, Inc. Vehicular lane monitoring system utilizing front and rear cameras
US7592461B2 (en) 2005-12-21 2009-09-22 Bristol-Myers Squibb Company Indane modulators of glucocorticoid receptor, AP-1, and/or NF-κB activity and use thereof
WO2007130626A2 (en) * 2006-05-05 2007-11-15 The Regents Of The University Of Michigan Bivalent smac mimetics and the uses thereof
US8202902B2 (en) 2006-05-05 2012-06-19 The Regents Of The University Of Michigan Bivalent SMAC mimetics and the uses thereof
US7795291B2 (en) 2006-07-07 2010-09-14 Bristol-Myers Squibb Company Substituted acid derivatives useful as anti-atherosclerotic, anti-dyslipidemic, anti-diabetic and anti-obesity agents and method
KR101149274B1 (ko) 2006-07-20 2012-05-29 노파르티스 아게 Ｃετρ 억제제로서의 아미노-피페리딘 유도체
US7968577B2 (en) 2006-11-01 2011-06-28 Bristol-Myers Squibb Company Modulators of glucocorticoid receptor, AP-1, and/or NF-κB activity and use thereof
JP2010508358A (ja) 2006-11-01 2010-03-18 ブリストル−マイヤーズ スクイブ カンパニー グルココルチコイド受容体、ＡＰ−１、および／またはＮＦ−κＢ活性の調節剤、並びにその使用
EP2089389A2 (en) 2006-11-01 2009-08-19 Bristol-Myers Squibb Company Heterocyclic compounds as modulators of glucocorticoid receptor, ap-1, and/or nf-kappa-b activity
TW200838501A (en) 2007-02-02 2008-10-01 Theravance Inc Dual-acting antihypertensive agents
TWI448284B (zh) 2007-04-24 2014-08-11 Theravance Inc 雙效抗高血壓劑
US8969514B2 (en) 2007-06-04 2015-03-03 Synergy Pharmaceuticals, Inc. Agonists of guanylate cyclase useful for the treatment of hypercholesterolemia, atherosclerosis, coronary heart disease, gallstone, obesity and other cardiovascular diseases
US20100120694A1 (en) 2008-06-04 2010-05-13 Synergy Pharmaceuticals, Inc. Agonists of Guanylate Cyclase Useful for the Treatment of Gastrointestinal Disorders, Inflammation, Cancer and Other Disorders
US7879802B2 (en) 2007-06-04 2011-02-01 Synergy Pharmaceuticals Inc. Agonists of guanylate cyclase useful for the treatment of gastrointestinal disorders, inflammation, cancer and other disorders
TWI406850B (zh) * 2007-06-05 2013-09-01 Theravance Inc 雙效苯并咪唑抗高血壓劑
US7834041B2 (en) 2007-09-07 2010-11-16 Theravance, Inc. Dual-acting antihypertensive agents
PE20090982A1 (es) 2007-11-05 2009-08-13 Novartis Ag Derivados de piperidina como inhibidores de la proteina de transferencia de colesteril-ester (cetp)
EP2229356B1 (en) 2007-12-03 2011-10-12 Novartis AG 1,2-disubstituted-4-benzylamino-pyrrolidine derivatives as cetp inhibitors useful for the treatment of diseases such as hyperli pidemia or arteriosclerosis
US8212052B2 (en) 2007-12-11 2012-07-03 Theravance, Inc. Dual-acting benzoimidazole antihypertensive agents
CA2708281A1 (en) 2007-12-11 2009-08-27 Viamet Pharmaceuticals, Inc. Metalloenzyme inhibitors using metal binding moieties in combination with targeting moieties
JP2011518884A (ja) 2008-04-29 2011-06-30 セラヴァンス， インコーポレーテッド 二重活性抗高血圧剤
US8106046B2 (en) 2008-06-24 2012-01-31 Bristol-Myers Squibb Company Cyclopentathiophene modulators of the glucocorticoid receptor, AP-1, and/or NF-κB activity and use thereof
EP2321341B1 (en) 2008-07-16 2017-02-22 Synergy Pharmaceuticals Inc. Agonists of guanylate cyclase useful for the treatment of gastrointestinal, inflammation, cancer and other disorders
EP2334651A2 (en) 2008-07-24 2011-06-22 Theravance, Inc. Dual-acting antihypertensive agents
MX2011012199A (es) 2009-05-15 2011-12-08 Novartis Ag Derivados de benzoxazolona como inhibidores de la sintasa de aldosterona.
WO2010130796A1 (en) 2009-05-15 2010-11-18 Novartis Ag Aryl pyridine as aldosterone synthase inhibitors
US20100317593A1 (en) * 2009-06-12 2010-12-16 Astrazeneca Ab 2,3-dihydro-1h-indene compounds
US7956054B2 (en) 2009-07-07 2011-06-07 Theravance, Inc. Dual-acting pyrazole antihypertensive agents
WO2011011232A1 (en) 2009-07-22 2011-01-27 Theravance, Inc. Dual-acting oxazole antihypertensive agents
JP5654608B2 (ja) 2009-11-17 2015-01-14 ノバルティス アーゲー アルドステロンシンターゼ阻害剤としてのアリール−ピリジン誘導体
ES2472446T3 (es) 2009-11-30 2014-07-01 Novartis Ag Derivados de imidazol como inhibidores de aldosterona sintasa
JP2013517295A (ja) 2010-01-19 2013-05-16 セラヴァンス， インコーポレーテッド 二重に作用するチオフェン、ピロール、チアゾールおよびフラン抗高血圧症薬
AR080683A1 (es) 2010-03-16 2012-05-02 Novartis Ag Composiciones farmaceuticas de aliskiren y metodos de administracion
US9616097B2 (en) 2010-09-15 2017-04-11 Synergy Pharmaceuticals, Inc. Formulations of guanylate cyclase C agonists and methods of use
US8993631B2 (en) 2010-11-16 2015-03-31 Novartis Ag Method of treating contrast-induced nephropathy
AR084290A1 (es) 2010-12-15 2013-05-08 Theravance Inc Inhibidores de neprilisina, metodos para su preparacion e intermediarios utilizados en los mismos, composiciones farmaceuticas que los comprenden y su uso en la fabricacion de medicamentos para tratar enfermedades mediadas por la inhibicion de nep
ES2550324T3 (es) 2010-12-15 2015-11-06 Theravance Biopharma R&D Ip, Llc Inhibidores de neprilisina
US8481044B2 (en) 2011-02-17 2013-07-09 Theravance, Inc. Neprilysin inhibitors
US8449890B2 (en) 2011-02-17 2013-05-28 Theravance, Inc. Neprilysin inhibitors
WO2012166389A1 (en) 2011-05-31 2012-12-06 Theravance, Inc. Neprilysin inhibitors
CA2835216A1 (en) 2011-05-31 2012-12-06 Theravance, Inc. Neprilysin inhibitors
WO2012166390A1 (en) 2011-05-31 2012-12-06 Theravance, Inc. Neprilysin inhibitors
TWI560172B (en) 2011-11-02 2016-12-01 Theravance Biopharma R&D Ip Llc Neprilysin inhibitors
JP6088047B2 (ja) 2012-05-31 2017-03-01 セラヴァンス バイオファーマ アール＆ディー アイピー， エルエルシー 一酸化窒素ドナーであるネプリライシン阻害剤
ES2710932T3 (es) 2012-06-08 2019-04-29 Theravance Biopharma R&D Ip Llc Inhibidores de neprilisina
RS55967B1 (sr) 2012-06-08 2017-09-29 Theravance Biopharma R&D Ip Llc Inhibitori neprilizina
DK2882716T3 (en) 2012-08-08 2017-03-06 Theravance Biopharma R&D Ip Llc Neprilysin inhibitors
CA2896577C (en) 2012-11-30 2024-01-23 Sanford-Burnham Medical Research Institute Inhibitor of apoptosis protein (iap) antagonists
PT2964616T (pt) 2013-03-05 2017-08-08 Theravance Biopharma R&D Ip Llc Inibidores da neprilisina
EP2970384A1 (en) 2013-03-15 2016-01-20 Synergy Pharmaceuticals Inc. Agonists of guanylate cyclase and their uses
CA2905435A1 (en) 2013-03-15 2014-09-25 Synergy Pharmaceuticals Inc. Compositions useful for the treatment of gastrointestinal disorders
BR112015030326A2 (pt) 2013-06-05 2017-08-29 Synergy Pharmaceuticals Inc Agonistas ultrapuros de guanilato ciclase c, método de fabricar e usar os mesmos
US9593113B2 (en) 2013-08-22 2017-03-14 Bristol-Myers Squibb Company Imide and acylurea derivatives as modulators of the glucocorticoid receptor
AU2015210983B2 (en) 2014-01-30 2018-10-04 Theravance Biopharma R&D Ip, Llc Neprilysin inhibitors
EP3099668B1 (en) 2014-01-30 2022-05-04 Theravance Biopharma R&D IP, LLC 5-biphenyl-4-heteroarylcarbonylamino-pentanoic acid derivatives as neprilysin inhibitors
JP6729963B2 (ja) 2014-01-31 2020-07-29 株式会社エーピーアイ コーポレーション ピペコリン酸４位水酸化酵素およびそれを利用した４−ヒドロキシアミノ酸の製造法
JP6768522B2 (ja) 2014-06-04 2020-10-14 サンフォード−バーンハム メディカル リサーチ インスティテュート Ｈｉｖ治療におけるアポトーシスタンパク質阻害剤（ｉａｐ）のアンタゴニストの使用
US9212206B1 (en) 2014-11-24 2015-12-15 William H Simmons 4-Fluoro-Thio-containing inhibitors of APP2, compositions thereof and method of use
WO2016130650A1 (en) 2015-02-11 2016-08-18 Theravance Biopharma R&D Ip, Llc (2s, 4r)-5-(5'-chloro-2'-fluorobiphenyl-4-yl)-2-ethoxyoxalylamino)-2-hydroxymethyl-2-methylpentanoic acid as neprilysin inhibitor
RU2715241C2 (ru) 2015-02-19 2020-02-26 ТЕРЕВАНС БАЙОФАРМА Ар энд Ди АйПи, ЭлЭлСи (2r,4r)-5-(5′-хлор-2′-фторбифенил-4-ил)-2-гидрокси-4-[(5-метилоксазол-2-карбонил)амино]пентановая кислота
JP7306828B2 (ja) 2016-03-08 2023-07-11 セラヴァンス バイオファーマ アール＆ディー アイピー， エルエルシー 結晶性（２ｓ，４ｒ）－５－（５’－クロロ－２’－フルオロ－［１，１’－ビフェニル］－４－イル）－２－（エトキシメチル）－４－（３－ヒドロキシイソオキサゾール－５－カルボキサミド）－２－メチルペンタン酸およびその使用
WO2024103123A1 (en) * 2022-11-17 2024-05-23 Endothelium Scanning Nanotechnology Limited The synthesis of omapatrilat

Family Cites Families (49)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
AT20991B (de) 1903-12-22 1905-08-10 Duplex Radiator Company Heizkörper für Gas- und Petroleumöfen.
AT198791B (de) 1950-12-20 1958-07-25 Westinghouse Air Brake Co Steuerventil für Druckluftbremsen von Schienenfahrzeugen
DE2210633C2 (de) * 1972-03-06 1983-09-22 Bayer Ag, 5090 Leverkusen Kondensierte Pyridinderivate, Verfahren zu ihrer Herstellung und diese Verbindungen enthaltende Arzneimittel
BG17877A1 (hu) * 1972-09-26 1974-03-05
FR2265355B1 (hu) * 1974-03-28 1977-11-04 Blum Jean
US4105776A (en) * 1976-06-21 1978-08-08 E. R. Squibb & Sons, Inc. Proline derivatives and related compounds
US4339600A (en) * 1976-05-10 1982-07-13 E. R. Squibb & Sons, Inc. Compounds for alleviating angiotensin related hypertension
FR2358891A1 (fr) * 1976-07-22 1978-02-17 Yamanouchi Pharma Co Ltd Composes heterocycliques contenant un azote, utilise comme agents analgesiques et anti-inflammatoires
US4192945A (en) * 1978-12-07 1980-03-11 E. R. Squibb & Sons, Inc. Process for preparing proline and homoproline derivatives
US4225495A (en) * 1978-12-07 1980-09-30 E. R. Squibb & Sons, Inc. Pyrrolo or pyrido [2,1-c][1,4] thiazines or thiazepines
IL58849A (en) * 1978-12-11 1983-03-31 Merck & Co Inc Carboxyalkyl dipeptides and derivatives thereof,their preparation and pharmaceutical compositions containing them
IL61972A0 (en) * 1980-01-30 1981-02-27 Beecham Group Ltd Azabicyclic compounds,their preparation and pharmaceutical compositions containing them
US4337201A (en) * 1980-12-04 1982-06-29 E. R. Squibb & Sons, Inc. Phosphinylalkanoyl substituted prolines
US4415496A (en) * 1981-03-23 1983-11-15 Merck & Co., Inc. Bicyclic lactams
US4432972A (en) * 1981-08-03 1984-02-21 E. R. Squibb & Sons, Inc. Phosphonamidate compounds
US4432971A (en) * 1981-08-03 1984-02-21 E. R. Squibb & Sons, Inc. Phosphonamidate compounds
US4873235A (en) * 1982-06-01 1989-10-10 Merck & Co., Inc. Benzofused lactams as antihypertensives
FR2540495B1 (fr) * 1983-02-07 1986-02-14 Roussel Uclaf Nouveaux derives de o-mercaptopropanamide et de ses homologues, leur procede de preparation, leur application comme medicaments, les compositions les renfermant et les nouveaux intermediaires obtenus
US4711884A (en) * 1983-02-28 1987-12-08 E. R. Squibb & Sons, Inc. Thiazine and thiazepine containing compounds
US4460579A (en) * 1983-02-28 1984-07-17 E. R. Squibb & Sons, Inc. Thiazine and thiazepine containing compounds
US4617301A (en) * 1983-06-22 1986-10-14 Merck & Co., Inc. Sulfoxide and sulfone derivatives of bicyclic lactams as antihypertensives
US4722810A (en) * 1984-08-16 1988-02-02 E. R. Squibb & Sons, Inc. Enkephalinase inhibitors
US4584294A (en) * 1984-11-07 1986-04-22 Merck & Co., Inc. Fused tricyclic lactams as angiotensin converting enzyme inhibitors and as antihypertensive agents
US4801609B1 (en) * 1987-03-27 1993-11-09 Mercapto-acylamino acid antihypertensives
US4749688A (en) * 1986-06-20 1988-06-07 Schering Corporation Use of neutral metalloendopeptidase inhibitors in the treatment of hypertension
EP0254032A3 (en) * 1986-06-20 1990-09-05 Schering Corporation Neutral metalloendopeptidase inhibitors in the treatment of hypertension
CA1334092C (en) 1986-07-11 1995-01-24 David John Carini Angiotensin ii receptor blocking imidazoles
CA1337400C (en) * 1987-06-08 1995-10-24 Norma G. Delaney Inhibitors of neutral endopeptidase
CA1338238C (en) 1988-01-07 1996-04-09 David John Carini Angiotensin ii receptor blocking imidazoles and combinations thereof with diuretics and nsaids
US4879309A (en) * 1988-09-27 1989-11-07 Schering Corporation Mercapto-acylamino acids as antihypertensives
US5075302A (en) * 1990-03-09 1991-12-24 Schering Corporation Mercaptoacyl aminolactam endopeptidase inhibitors
FR2664269B1 (fr) * 1990-07-05 1992-10-02 Roussel Uclaf Nouveaux derives n-substitues d'alpha-mercapto alkylamines, leur procede de preparation, leur application a titre de medicaments et les compositions les renfermant.
CA2053340C (en) * 1990-10-18 2002-04-02 Timothy P. Burkholder Mercaptoacetylamide derivatives useful as inhibitors of enkephalinase and ace
US5232920A (en) * 1990-12-21 1993-08-03 Schering Corporation N-(mercaptoalkyl)amides
FR2679564A1 (fr) * 1991-07-23 1993-01-29 Inst Nat Sante Rech Med Nouveaux acylmercaptoalcanoldipeptides, leur preparation et les compositions qui les contiennent.
AU657793B2 (en) * 1991-09-27 1995-03-23 Merrell Pharmaceuticals Inc. Novel 2-substituted indane-2-carboxyalkyl derivatives useful as inhibitors of enkephalinase and ACE
ZA927211B (en) * 1991-09-27 1993-03-24 Merrell Dow Pharma Novel carboxyalkyl derivatives useful as inhibitors of enkephalinase and ACE.
EP0534363B1 (en) * 1991-09-27 1997-07-09 Merrell Pharmaceuticals Inc. Novel 2-substituted indane-2-mercaptoacetylamide derivatives useful as inhibitors of enkephalinase and ace
DE69317764T2 (de) * 1992-02-14 1998-07-30 Merrell Pharma Inc Aminoacetylmercaptoacetylamid derivate mit enkephalinase- und ace-hemmwirkung
US5552397A (en) * 1992-05-18 1996-09-03 E. R. Squibb & Sons, Inc. Substituted azepinone dual inhibitors of angiotensin converting enzyme and neutral exdopeptidase
EP0649424B1 (en) 1992-07-10 1998-10-07 Knoll AG Dioxcyclobutene derivatives as angiotensin ii antagonists
CA2141563C (en) * 1992-08-24 1998-07-28 Alan M. Warshawsky Novel 2-substituted indane-2-mercaptoacetylamide tricyclic derivatives useful as inhibitors of enkephalinase
US5208236A (en) * 1992-09-23 1993-05-04 Schering Corporation N-(acylaminomethyl)glutaryl amino acids and use
US5504080A (en) * 1992-10-28 1996-04-02 Bristol-Myers Squibb Co. Benzo-fused lactams
ATE197714T1 (de) * 1992-10-30 2000-12-15 Merrell Pharma Inc Mercaptoacetylamid substituiertes bizyclisches laktam zur verwendung als enkephalinase und ace- hemmer
GB9302331D0 (en) * 1993-02-05 1993-03-24 Smithkline Beecham Plc Process
US5508272A (en) * 1993-06-15 1996-04-16 Bristol-Myers Squibb Company Compounds containing a fused bicycle ring and processes therefor
US5362727A (en) * 1993-07-26 1994-11-08 Bristol-Myers Squibb Substituted azepino[2,1-a]isoquinoline compounds
US5525723A (en) * 1993-11-18 1996-06-11 Bristol-Myers Squibb Co. Compounds containing a fused multiple ring lactam

Also Published As

Publication number Publication date
TW329423B (en) 1998-04-11
ES2219644T3 (es) 2004-12-01
US5670699A (en) 1997-09-23
PT629627E (pt) 2004-09-30
NO942208D0 (no) 1994-06-13
RO112870B1 (ro) 1998-01-30
BG62139B1 (bg) 1999-03-31
EG20537A (en) 1999-07-31
US5672599A (en) 1997-09-30
UA39924C2 (uk) 2001-07-16
PL303832A1 (en) 1995-01-09
EP0629627B1 (en) 2004-05-06
FI942793A0 (fi) 1994-06-13
UY23787A1 (es) 1994-12-06
JP3569550B2 (ja) 2004-09-22
HUT70842A (en) 1995-11-28
BG98854A (bg) 1995-05-31
ATE266032T1 (de) 2004-05-15
FI942793A (fi) 1994-12-16
KR950000711A (ko) 1995-01-03
CA2124375A1 (en) 1994-12-16
HU9401776D0 (en) 1994-09-28
SG46510A1 (en) 1998-02-20
FI111947B (fi) 2003-10-15
CY2492B1 (en) 2005-09-02
CZ289488B6 (cs) 2002-02-13
CA2124375C (en) 2003-01-28
NO306405B1 (no) 1999-11-01
NZ260736A (en) 1997-01-29
AU6466794A (en) 1994-12-22
LV10622A (lv) 1995-04-20
FI20000814A (fi) 2000-04-06
IL120051A0 (en) 1997-04-15
CN1099392A (zh) 1995-03-01
NO942208L (no) 1994-12-16
BR1100970A (pt) 1999-12-07
CZ140294A3 (en) 1996-08-14
US5756832A (en) 1998-05-26
ZA944163B (en) 1995-02-09
AU672899B2 (en) 1996-10-17
SK282529B6 (sk) 2002-10-08
EP0629627A3 (en) 1995-05-17
US5627278A (en) 1997-05-06
IL109924A (en) 1998-09-24
SK72594A3 (en) 1995-05-10
GEP19981301B (en) 1998-05-14
HK1001814A1 (en) 1998-07-10
FI111950B (fi) 2003-10-15
IL109924A0 (en) 1994-10-07
MY123673A (en) 2006-05-31
PH30830A (en) 1997-10-17
EP0629627A2 (en) 1994-12-21
FI20000815A (fi) 2000-04-06
DE69433752T2 (de) 2005-04-21
RU94021350A (ru) 1996-04-20
LV10622B (en) 1995-10-20
DK0629627T3 (da) 2004-07-26
JPH0748259A (ja) 1995-02-21
CN1046525C (zh) 1999-11-17
LT3626B (en) 1995-12-27
DE69433752D1 (de) 2004-06-09
RU2125056C1 (ru) 1999-01-20
PL178469B1 (pl) 2000-05-31
FI106464B (fi) 2001-02-15
KR100395604B1 (ko) 2004-05-10
US5508272A (en) 1996-04-16
LTIP1954A (en) 1995-02-27
EE03178B1 (et) 1999-04-15

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU216791B (hu) Egy nitrogén- és kén- vagy oxigénatomos kondenzált biciklust tartalmazó vegyületek, eljárás előállításukra és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények
AU701271B2 (en) Benzazepine-, benzoxazepine- and benzothiazepine-N-acetic derivatives, process for their preparation and pharmaceutical compositions containing them
EP0657453B1 (en) Angiotensin converting enzyme (ace) inhibitors containing a fused multiple ring lactam
US5591891A (en) N-[Mercaptoacyl (amino acid or peptide ) ] compounds and S-lipophiIic aliphatic carbonyl derivatives thereof as antihypertensives
HU217078B (hu) Eljárás tio- és karbonil-amino-csoportot tartalmazó oldallánccal helyettesített heterociklusos karbonsavszármazékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására
HU193108B (en) Process for preparing perhydro-thiazepine derivatives
US5508266A (en) Gem-disubstituted amino acid derivatives
US5668158A (en) Cyclic amino acid derivatives
US5506244A (en) Cyclic amino acid derivatives
KR910001442B1 (ko) 락탐 유도체, 그의 제조법 및 혈압강하제로의 이용
PT743319E (pt) Compostos benzofundidos de azerinona e piperidinona uteis para a inibicao da eca e da epn
US5644055A (en) Antihypertensive tricyclic azepine derivatives useful as inhibitors of enkephalinase and ACE
US5616775A (en) Process for preparing homocystein analogs useful as intermediates for compounds containing a fused bicyclic ring
US4882326A (en) Piperidine compounds and pharmaceutical uses thereof
FR2595704A1 (fr) Derives de la proline
HU188177B (en) Process for producing new proline derivatives
HU225916B1 (en) Thiazolo[3,2-a]azepine derivatives, process for the preparation thereof and pharmaceutical compositions containing them
HU217960B (hu) Egy nitrogén- és kén- vagy oxigénatomos kondenzált biciklikus gyűrűt tartalmazó intermedier vegyületek, és eljárás előállításukra
HU218482B (hu) Tio- és karbonil-amino-csoportot tartalmazó oldallánccal helyettesített heterociklusos karbonsavszármazékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees