HU218482B

HU218482B - Tio- és karbonil-amino-csoportot tartalmazó oldallánccal helyettesített heterociklusos karbonsavszármazékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények

Info

Publication number: HU218482B
Application number: HU9904088A
Authority: HU
Inventors: Joel C. Barrish; Donald S. Karanewsky; Edward W. Petrillo; Jeffrey A. Robl; Denis E. Ryono
Original assignee: E.R. Squibb & Sons, Inc.
Priority date: 1992-05-18
Filing date: 1993-05-18
Publication date: 2000-09-28
Also published as: HU9904088D0

Abstract

A találmány tárgyát (I) általános képletű, tio- és karbonil-amino-csoportot tartalmazó oldallánccal helyettesített heterociklusoskarbonsavszármazékok és gyógyszerészetileg elfogadható sóik, valamintezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények képezik. Az (I) általánosképletben R1 jelentése hidrogénatom, egy (a) vagy R18–S– általánosképletű csoport, amelyben R3 jelentése 1–7 szénatomos alkil- vagyfenilcsoport és R18 jelentése 1–7 szénatomos alkilcsoport; R2 és R19jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1–7 szénatomos alkil-,–(CH2)m-fenil-, –(CH2)m-naftil- vagy – (CH2)m-tienil-csoport; n értéke0 vagy 1, azzal a megkötéssel, hogy n=0 abban az esetben, ha R2 és R19jelentése hidrogénatomtól eltérő; m értéke 1–6-ig terjedő egész szám;X1 jelentése (III), (IV), (V), (VI), (VIII), (IX), (XII) vagy (XIII)általános képletű csoport. A találmány szerinti vegyületek a neutrálisendopeptidáz és az angiotenzin konvertáló enzimeket gátló hatásúak. ŕ

Description

R_lg jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport;

R₂ és R₁₉ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-7 szénatomos alkil-, -(CH₂)_m-fenil-, -(CH₂)_m-naftil- vagy -(CH₂)_m-tienil-csoport;

n értéke 0 vagy 1, azzal a megkötéssel, hogy n=0 abban az esetben, ha R₂ és R₁₉ jelentése hidrogénatomtól eltérő;

m értéke 1—6-ig teijedő egész szám;

X, jelentése (III), (IV), (V), (VI), (VIII), (IX), (XII) vagy (XIII) általános képletű csoport.

A találmány szerinti vegyületek a neutrális endopeptidáz és az angiotenzin konvertáló enzimeket gátló hatásúak.

A találmány tárgyát új, kettős inhibitorhatású, tio- és karbonil-amino-csoportot tartalmazó oldallánccal helyettesített heterociklusos karbonsavszármazékok képezik, amelyek mind az angiotenzin átalakító enzimre, mind a neutrális endopeptidázra inhibitorhatásúak. A találmány tárgyát képezik továbbá ezeket a kettős inhibitorhatású vegyületeket vagy gyógyszerészetileg elfogadható sóikat tartalmazó gyógyszerkészítmények is.

A találmány szerinti kettős inhibitorhatású heterociklusos karbonsavszármazékok az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik, mely képletben

R, jelentése hidrogénatom, egy (a) vagy R₁₈-S- általános képletű csoport, amelyben R₃ jelentése 1-7 szénatomos alkil- vagy fenilcsoport és

R₁₈ jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport;

m értéke 1 -6-ig terjedő egész szám;

X, jelentése (III), (IV), (V), (VI), (VIII), (IX), (XII) vagy (XIII) általános képletű csoport, amelyekben R₆ jelentése hidrogénatom, 1-7 szénatomos alkil-, hidroxicsoporttal szubsztituált 2-7 szénatomos alkil-, 2-7 szénatomos alkenil-, 3-7 szénatomos cikloalkil-(CH₂)_m- vagy fenilcsoport;

R₇ jelentése hidrogénatom vagy 1-7 szénatomos alkilcsoport;

R₈ jelentése hidrogénatom vagy fenilcsoport;

R₁₀ jelentése hidrogénatom, 1-7 szénatomos alkilvagy -(CH₂)_m-fenil-csoport; b értéke 0 vagy 1; q értéke 1 -4-ig terjedő egész szám; v értéke 1 vagy 2; w értéke 1 vagy 2;

Y! jelentése -CH₂-, -S- vagy -O-;

Y₂ jelentése -CH₂-, -S- vagy -(SO)-;

Z jelentése oxigénatom vagy két hidrogénatom;

R₁₂ jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkilvagy -(CH₂)_m-fenil-csoport; és R₁₇ jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport.

Az „alkil” kifejezés legfeljebb 7 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoportra vonatkozik. Előnyösek az 1-4 szénatomos alkilcsoportok.

Az „alkenil” kifejezés 3-7 szénatomos egyenes vagy elágazó láncú, egy vagy két kettős kötést tartalmazó csoportra vonatkozik. Előnyösek a 3-5 szénatomos, egyenes láncú, egy kettős kötést tartalmazó alkenilcsoportok.

A „cikloalkil” kifejezés 3-7 szénatomos telített gyűrűkre vonatkozik.

Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében Rj hidrogénatom vagy egy (a) általános képletű csoport és R₁₉ hidrogénatom, úgy állítjuk elő, hogy egy (XIV) általános képletű vegyületet, amely acil-tio-csoportot tartalmazó oldallánccal rendelkezik, egy (XV) általános képletű köztitermékkel kapcsolunk, így egy (XVI) általános képletű vegyületet kapunk, amelyben az R₁₂ csoport X, definíciójában előnyösen könnyen eltávolítható észter védőcsoport, így metil-, etil- vagy benzilcsoport.

A fenti reakciót elvégezhetjük egy szerves oldószerben, így dimetil-formamidban, kondenzálószer, így [(1 -benz-triazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát], l-etil-3-[3-(dimetil-amino)propilj-karbodiimid, diciklohexil-karbodiimid vagy karbonil-diimidazol jelenlétében. Úgy is eljárhatunk, hogy a (XIV) általános képletű acil-tio-karbonsavat aktivált formájúvá, így savkloriddá, vegyes anhidriddé, szimmetrikus anhidriddé, aktivált észterré stb. alakítjuk a kondenzációs reakció előtt.

A (XVI) általános képletű vegyületet a szakirodalomból ismert módon olyan (I) általános képletű merkaptánszármazékká alakíthatjuk, amelynek képletében Rj hidrogénatom és R₁₂ is hidrogénatom. így például ha R₃ metilcsoport és R₁₂ metil- vagy etilcsoport, akkor a (XVI) általános képletű vegyületet metanolos nátriumhidroxiddal kezeljük, így olyan terméket kapunk, amelyben R, és R₁₂ hidrogénatom; és ha R₃ metilcsoport és R₁₂ terc-butil-csoport, akkor a vegyületet trifluor-ecetsavval, majd ammóniával kezeljük, így is olyan terméket kapunk, amelyben Rj és R₁₂ hidrogénatom.

Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében mind R₂, mind R₁₉ jelentése más mint hidrogénatom, és n=zéró, úgy állítjuk elő, hogy egy (XVII) általános képletű vegyület szubsztituált tiocsoportot tartalmazó oldalláncát a fentiek szerint egy (XV) általános képletű köztitermékkel kondenzáljuk, s így egy (XVIII) általános képletű vegyületet kapunk. A (XVIII) általános képletű vegyületet erős savval, így trifluor-metánszulfonsavval kezelve a metoxi-benzil védőcsoportot eltávolítjuk, s így olyan megfelelő (I) ál2

HU 218 482 Β talános képletű vegyületet kapunk, amelynek képletében R, hidrogénatom.

A szubsztituált tiocsoportot tartalmazó (XVII) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő, hogy egy (XIX) általános képletű diszubsztituált karbonsavat lítium-di izopropilamid jelenlétében bisz[[(4-metoxi)-fenil]-metil]-diszulfiddal reagáltatunk.

Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R! hidrogénatom, egy (XXa) általános képletű savhalogeniddel - a képletben hal jelentése klór- vagy brómatom - vagy egy (XXb) általános képletű savanhidriddel acilezhetjük, s így olyan (I) általános képletű vegyületet kapunk, amelynek képletében R, egy (a) általános képletű csoport.

Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében R[ jelentése -S-R_I8 és R₁₈ alkilcsoport, úgy állíthatjuk elő, hogy egy olyan (I) általános képletű vegyületet, amelynek képletében R, hidrogénatom, vizes-alkoholos oldószerben egy (XXI) általános képletű szulfonilszármazékkal reagáltatunk, s így kapjuk a kívánt terméket. A (XXI) általános képletű vegyületek a szakirodalomból ismertek vagy ismert eljárásokkal előállíthatok [vesd össze például: Smith et al., Biochemistry, 14, 766-771 (1975)].

A (XIV) általános képletű acil-tio-alkánsavakat az irodalom ismertette, például a 4 105 776, 4 339 600 és 4 301 609 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások és más helyek.

A (XV) általános képletű köztitermékeket a szakirodalom ugyancsak ismertette, vagy ezek ismert eljárások módosításaival elóállíthatók. így például azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében X[ jelentése a (III) általános képlet szerinti, a szakirodalom leírta [Thorsett et al., J. Med. Chem. 29, 251-260 (1988); és a 4 587 050, 4 587 238, 4 629 787 és 4 734 410 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások]. Azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében X, a (IV) általános képlet szerinti jelentésű, szintén ismertette a szakirodalom [Yanagisawa et al., J. Med. Chem. 30, 1984-1991 (1987) és 31, 422-428 (1988); és a 4 460 579, 4 594 341 és 4 699 905 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások]. Azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében X[ az (V) általános képlet szerinti, a 4 460 579 és 4 711 884 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások ismertették. Azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében Xj a (VI) általános képlet szerinti és Y, jelentése -CH₂-, -(CH₂)₂- vagy -(CH₂)₃-, is ismertette a szakirodalom [Watthey et al., J. Med. Chem., 28, 1511 -1516 (1985); a 4 410 520, 4 470 988, 4 473 575,4 537 885 és 4 575 503 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, valamint Parsons et al., Biochemical and Biophysical Research Comm., 117, 108-113 (1983) és a 4 873 235 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás]. Ismertette továbbá a szakirodalom azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében X! a (XV) általános képlet szerinti jelentésű és Y! kén- vagy oxigénatom [Slade et al., J. Med. Chem. 28, 1517-1521 (1985); a 4 477 464 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás; Itoh et al., Chem. Pharm. Bull., 34, 1128-1147 (1986) és 34, 2078-2089 (1986), valamint a 4 548 932 (Y, =0) és a 4 539 150 (Y|=S) számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás]. Azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében Xj a (VIII) általános képlet szerinti jelentésű, a 4 973 585 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertette. Azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében X! a (IX) általános képlet szerinti és Y₂ jelentése kénatom, -SO vagy -SO₂ csoport, a 4 415 496 és 4 617 301 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertette. Azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében Xj a (XII) általános képlet szerinti jelentésű, a 4 465 679 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismertette. Azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében X] a (XIII) általános képlet szerinti jelentésű, Bolos és munkatársai ismertették [Tetrahedron, 48, 9567-9576 (1992)].

Azok a (XV) általános képletű vegyületek, amelyek képletében X! a (III) általános képlet szerinti, és q=l vagy 2 és R₇ hidrogénatom, az alábbi eljárással állíthatók elő.

Egy (XXIII) általános képletű N-ftálimido-aaminosavat és egy (XXIV) általános képletű aminosavésztert - a képletben R₁₂ könnyen eltávolítható észter védócsoport, így metil-, etil- vagy benzilcsoport - kondenzálunk, így egy (XXV) általános képletű peptidszármazékot kapunk. Ezt a reakciót előnyösen kondenzálószer, így [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát] vagy etil-[3-(3-dimetil-amino)-propil]-karbodiimid jelenlétében végezzük.

A (XXV) általános képletű vegyületet oxalil-kloriddal és dimetil-szulfoxiddal vagy tetra-n-propil-ammónium-perrutenáttal és N-metil-morfolin-N-oxiddal kezelve oxidáljuk, így egy (XXVI) általános képletű vegyületet kapunk.

A (XXVI) általános képletű vegyületet egy nem vizes savval, így trifluor-ecetsavval vagy trifluor-metánszulfonsavval vagy sósavval stb. kezelve ciklizáljuk, így egy (XXVII) általános képletű vegyületet kapunk.

Azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében X, a (III) általános képlet szerinti és q=l vagy 2, és R₆ és R₇ hidrogénatom, úgy állíthatjuk elő, hogy egy megfelelő (XXVI) általános képletű vegyületet egy szilil-hidriddel, így trietil-szilánnal, difenil-metil-szilánnal, fenil-metil-szilánnal stb. kezelünk, Lewis-sav-katalizátor, így ón(IV)-klorid, titán-tetraklorid, ón(IV)-bromid, bór-trifluorid-éterát stb. jelenlétében, majd a karboxicsoportot észterezzük, és ezt követően a vegyületet hidrazin-hidráttal kezelve az N-ftaloil védőcsoportot eltávolítjuk.

Azokat a (XV) általános képletű köztitermékeket, amelyek képletében X! a (III) általános képlet szerinti és q= 1 vagy 2, R₇ hidrogénatom és R₆ más mint hidrogénatom, a (XXIV) általános képletű vegyületekből állíthatjuk elő. így például ha R₆ 3-7 szénatomos alkenil- vagy szubsztituált alkenilcsoport, akkor egy

HU 218 482 Β (XXIV) általános képletű vegyületet egy fenti Lewissav-katalizátor jelenlétében egy alkenil- vagy szubsztituált alkenil-szilánnal kezelünk, majd a karboxicsoportot észterezzük, és az N-ftaloil védőcsoportot a fentiek szerint eltávolítjuk, s így kapjuk a kívánt köztiterméket. Ha az alkenilcsoportot hidrogénezzük, akkor olyan köztiterméket kapunk, amelyben R₆ 3-7 szénatomos alkil- vagy szubsztituált alkilcsoport. Ha R₆ más mint alkenil- vagy szubsztituált alkenilcsoport, akkor egy (XXVII) általános képletű vegyületet a megfelelő R₆ csoportot tartalmazó alumínium- vagy titániumvegyülettel kezelünk Lewis-sav-katalizátor jelenlétében, majd a karboxicsoportot észterezzük, és ezután az N-ftaloil védőcsoportot eltávolítjuk, s így kapjuk a megfelelő köztiterméket.

Azok a (XV) általános képletű köztitermékek, amelyek képletében X_t a (IX) általános képlet szerinti, Y₂-CH₂- és v=2, az alábbi eljárással állíthatók elő.

A (XXVIII) képletű N-flálimido-a-aminosavat egy (XXIX) általános képletű α-aminosav-észterrel egy fenti katalizátor jelenlétében kondenzáljuk, így egy (XXX) általános képletű alkoholt kapunk.

A (XXX) általános képletű alkoholt oxalil-kloriddal kezelve oxidáljuk, így a megfelelő aldehidet kapjuk, amit egy savval, így trifluor-ecetsavval vagy sósavval kezelve egy (XXXI) általános képletű karbonsav-észtert állítunk elő.

A (XXXI) általános képletű vegyületet erős savval, így trifluor-metánszulfonsavval ciklizáljuk, majd a szokásos módon újra észterezzük, és nátrium-jodiddal kezeljük. így a (XXXII) és (XXXIII) általános képletű vegyületek keverékét kapjuk.

A (XXXII) általános képletű vegyületet trisz(trimetil-szilil)-szilánnal vagy (tributil-ón)-hidriddel katalitikus mennyiségű azo-biszizobutironitril jelenlétében kezelve, a jódcsoportot eltávolítjuk. Az N-ftaloilcsoportot ezután a fentiekben leírtak szerint eltávolítjuk, így kapjuk a kívánt (XV) általános képletű vegyületet, amelynek képletében X, a (IX) általános képlet szerinti, v=2 és Y₂ —CH₂— csoport. Hasonló módon eljárva állíthatjuk elő azokat a megfelelő (XV) általános képletű vegyületeket, amelyek képletében X! a (IX) általános képlet szerinti jelentésű, v=l és Y₂ -CH₂- csoport.

A példákban még más módszereket is ismertetünk a (XV) általános képletű köztitermékek előállítására.

Az (I) általános képletű vegyületek egy vagy több aszimmetriacentrumot tartalmaznak. így ezek a vegyületek létezhetnek diasztereomer formákban vagy ezek keverékeiként, valamennyi ilyen forma a találmány oltalmi körébe tartozik. A fent ismertetett eljárásokban kiindulási anyagokként racemátok, enantiomerek vagy diasztereomerek is használhatók. Ha diasztereomer vegyületeket állítunk elő, akkor ezek a szokásos kromatográfiás eljárásokkal vagy ffakcionált kristályosítási módszerekkel szétválaszthatok.

Azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében R₁₂ hidrogénatom, gyógyszerészetileg elfogadható sók formájában izolálhatok. Erre a célra megfelelő sók az alkálifémsók, így a nátrium- és káliumsók, az alkáliföldfémsók, így a kalcium- és magnéziumsók, továbbá az aminosavakból, így az argininből, lizinből stb. származó sók. Ezeket a sókat úgy állítjuk elő, hogy a vegyület savformáját a szükséges iont tartalmazó bázis ekvivalens mennyiségével reagáltatjuk olyan közegben, amelyből a só kicsapódik, vagy vizes közegben, és ezt követően a terméket liofílizáljuk.

Az (I) általános képletű vegyületek kettős hatású inhibitorok, amelyek azzal a képességgel rendelkeznek, hogy inhibitorhatást gyakorolnak mind az angiotenzin átalakító enzimre, mind pedig a neutrális endopeptidázra.

A találmány szerint előállított (I) általános képletű vegyületek in vitro aktivitását az alábbi eljárásokkal határoztuk meg.

Az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) gátló aktivitás meghatározását Cushman és munkatársai által kidolgozott eljárás szerint végeztük [Cushman és munkatársai: Biochem. Pharmacol. 20, 1637-1648 (1971)]. ACE-forrásként nyúltüdőkivonatot alkalmaztunk, és hippuril-L-hisztidil-L-leucin (HHL) szubsztrátból a hippursavképződés mértékét követtük nyomon. A vizsgált vegyületet 30 percig inkubáltuk az enzimmel és a szubsztráttal, majd 30 perc után a reakciót sósavval leállítottuk, és etil-acetátot adtunk hozzá. Az etil-acetátos fázist eltávolítottuk és szárazra bepároltuk; a megképződött hippursavat vízben rekonstituáltuk, és koncentrációját spektrofotometriásán meghatároztuk. Meghatároztuk a vizsgált vegyületnek azt a koncentrációját, amely ezt a reakciót 50%-ban gátolja (IC₅₀).

A vese neutrális endopeptidázaktivitását (kidney neutral endopeptidase activity=KNEP) tisztított patkányvese neutrális endopeptidázzal szemben határoztuk meg fluorometriás vizsgálati módszerrel. Ez a módszer azon alapszik, hogy a fluoreszcens danizlát DnsGly-Phe-Arg tripeptid hasításakor Dns-Gly dipeptid képződik; ez utóbbit a megsavanyított reakcióelegyből etil-acetáttal extraháltuk, és erősen fluoreszkál. A vizsgált vegyületeket 10 percig az enzimkészítménnyel előinkubáltuk, mielőtt a reakciót a szubsztrát hozzáadásával beindítottuk. 30 perces inkubálás után a reakciót sósav hozzáadásával leállítottuk. A Dns-Gly dipeptidet etil-acetáttal extraháltuk. Az extraktum relatív fluoreszcens intenzitását egy spektrométerrel mértük. Meghatároztuk a vizsgált vegyület azon koncentrációját, amely a reakciót 50%-ban gátolja (IC₅₀).

Az alábbi 1. táblázatban megadjuk néhány kivétellel az összes példa szerinti vegyület neutrális endopeptidázt gátló hatásának (KNEP) IC₅₀-értékeit és az angiotenzin konvertáló enzimet (ACE) gátló hatásának IC₅₀értékeit.

1. táblázat

A vizsgált vegyület (a példa száma)	KNEP IC₅₀(nM)	ACE IC₅₀(nM)
1.	1	17
2.	64	13
3.	1,9	120
4.	180	33

HU 218 482 Β

1. táblázat (folytatás)

A vizsgált vegyület (a példa száma)	KNEP IC₅₀(nM)	ACE IC₅₀(nM)
5.	2,1	4,1
6.	6,6	12
7.	380	73
8.	2,7	120
9.	2	44
10.	82	22
11.	12	16
12.	1,1	5,5
13.	0,6	4,4
14.	3,1	28
15.	92	26
16.	2,4	100
17.	240	67
18.	2000	29
19.	40	22
20.	0,9	33
21.	99	40
22.	560	300
23.	68	310
24.	14	280
25.	880	24
26.	8,5	35
31.	1,2	31
32.	120	13
33.	5,2	36
34.	1100	25
35.	20	10
36.	64	7,4
37.	40	12
38.	140	23
39.	1600	17
40.	15	400
41.	32	480
42.	69	16
43.	2,2	14
44.	2,4	36
45.	1,3	36
46.	66	16
47.	480	16
48.	36	5,4
49.	32	25
50.	18	5
51.	14	12

A vizsgált vegyület (a példa száma)	KNEP IC₅₀(nM)	ACE IC₅₀ (nM)
53.	7,2	6,3
54.	860	180
55.	2000	63
56.	260	10

Egyes találmány szerinti vegyületek in vivő ACE inhibitor aktivitását is meghatároztuk Rubin és munkatársai által leírt eljárás módosításával [Rubin és munkatársai: J. Pharmacol. Exper. Ther. 204, 271-280 (1978)]. Sprague-Dawley hím patkányok hasi aorta és véna cavajába katétereket építettünk be. Két vagy több héttel később az aortavémyomást közvetlenül nyomon követtük a tudatos patkányokban. Az angiotension I (AI) 310 mg/kg iv. injekciókra kapott vémyomásfokozó válaszokat rögzítettük a vizsgált vegyület iv. beadását megelőzően (kontroll) és a beadást követően 2-30 perces intervallumokban 6 órán keresztül. Az AI vémyomásfokozó hatásának gátlását (%-os eltérés a kontrolitól) minden egyes intervallumra meghatároztuk. Egy dózisválaszgörbét szerkesztettünk, felhasználva minden egyes maximális gátlást mutató dózis utáni időpontot. Az átlag hatékony dózist (ED₅₀) interpolálással határoztuk meg. A 2. táblázatban bemutatjuk az iv. beadott találmány szerinti vegyületek ED₅₀-értékeit, melyeket az iv. beadott AI vémyomásfokozó (presszor) hatásának gátlása során kaptunk.

2. táblázat

A vizsgált vegyület (a pclda száma)	AI presszor iv- ED₅₀
1.	3,96
2.	0,143
5.	0,517
6.	0,020
9.	nagyobb mint 5
10.	0,838
11.	0,071
12.	0,799
13.	5,84
14.	0,262
15.	1,22
17.	4,4
18.	0,49
20.	nagyobb mint 1,5
21.	kisebb mint 1,5
26.	0,27
31.	1,2
32.	0,015
33.	2,14

HU 218 482 Β

2. táblázat (folytatás)

Λ vizsgált vegyület (a pclda száma)	Al prcsszor iv. ED₅₀
35.	0,12
36.	0,04
37.	0,06
42.	0,27
43.	0,33
44.	1,34
45.	13,3
46.	0,13 (rövid átfolyás)
48.	0,06
49.	0,08
50.	0,12
53.	0,28 (jó átfolyás)
56.	0,11

A fenti farmakológiai adatok alapján az (I) általános képletű vegyületek és gyógyszerészetileg elfogadható sóik felhasználhatók olyan élettani állapotok kezelésére, amelyeknél angiotenzin átalakító enzim inhibitorok vagy neutrális endopeptidáz inhibitorok alkalmazhatónak látszanak. Ilyen állapotok például a szív- és érrendszeri betegségek, elsősorban a magas vérnyomás, pangásos szívelégtelenség, veseelégtelenség és cirrhosis. Használhatók továbbá a vegyületek fájdalomcsillapításra is. Emlősöknél, így embereknél is fokozott vizeletkiválasztás, fokozott nátriumkiválasztás és vémyomáscsökkenés áll be körülbelül 1-100 mg/testtömeg-kg/nap egy vagy több (I) általános képletű kettős hatású inhibitor vagy gyógyszerészetileg elfogadható sóik beadása esetén. Az (I) általános képletű kettős inhibitorokat előnyösen orálisan adjuk be, de parenterális, így szubkután, intramuszkuláris vagy intravénás beadási módokat szintén alkalmazhatunk. A napi dózist beadhatjuk egyszerre vagy a nap folyamán 2-4 dózisra osztva.

Az (I) általános képletű kettős inhibitorok beadhatók humán ANF 99—126-tal (humán atrial natriuretic peptide, 99-126) kombinálva. Ez a kombináció tartalmazza az (I) általános képletű inhibitort körülbelül 1-100 mg/kg testtömegmennyiségben és a humán ANF 99-126-ot körülbelül 0,001-0,1 mg/kg testtömegmennyiségben.

Az (I) általános képletű kettős inhibitorok beadhatók gyógyszerészetileg hatásos vegyületek más csoportjaival kombinálva is, így például egy kalciumcsatomablokkolóval, egy káliumcsatoma-blokkolóval, egy koleszterincsökkentő szerrel stb.

A fenti gyógyszerészeti alkalmazásokra az (I) általános képletű kettős inhibitorokból, gyógyszerészetileg elfogadható sóikból és más, gyógyszerészetileg elfogadható komponensekből gyógyszerkészítmények állíthatók elő. Orális beadásra alkalmas készítmények a tabletták, kapszulák; elixírek; parenterális beadásra alkalmas készítmények a steril oldatok és szuszpenziók. Körülbelül 10-500 mg hatóanyagot keverünk fiziológiásán elfogadható oldószerrel, vivőanyaggal, töltőanyaggal, kötőanyaggal, konzerválószerrel, stabilizátorral, ízanyaggal stb. egységdózis formájában, a szokásos gyógyszerészeti gyakorlat szerint.

Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben a tiocsoportot tartalmazó oldalláncban:

R, hidrogénatom, egy (a) általános képletű csoport vagy R-18-S-;

R₃ 1 -4 szénatomos alkil- vagy fenilcsoport;

R_I8 1-4 szénatomos alkilcsoport; n zéró vagy 1;

R₂ fenil-CH₂-, naftil-CH₂-, tienil-CH₂- vagy 1-7 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport; és

R₁₉ hidrogénatom.

A legelőnyösebbek azok a tiocsoportot tartalmazó oldalláncok, amelyekben

R! hidrogénatom vagy egy (a) képletű csoport, elsősorban hidrogénatom;

R₃ metilcsoport;

n zéró; és

R₂ benzil-, (2-tienil)-metil- vagy 1-5 szénatomos, egyenes vagy elágazó láncú alkilcsoport, elsősorban benzilcsoport.

Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben Xj a (III) általános képlet szerinti, és ebben a képletben q 1 vagy 2;

R₆ és R₇ mindegyike hidrogénatom vagy mindkettő metilcsoport, vagy R₆ 1-4 szénatomos alkil-, hidroxicsoporttal szubsztituált 2-4 szénatomos alkil- vagy egy kettős kötést tartalmazó 3-5 szénatomos alkenilcsoport és R₇ hidrogénatom;

R₁₀ hidrogénatom vagy 1 -4 szénatomos alkilcsoport; b zéró vagy 1; és

R₁₂ hidrogénatom vagy 1 -4 szénatomos alkilcsoport.

A legelőnyösebbek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben X| a (III) általános képlet szerinti, és ebben a képletben 9 2;

Rg és R₇ mindegyike metilcsoport vagy Rg propil-, allilvagy 2-hidroxi-etil-csoport és R₇ hidrogénatom;

b zéró;

R₁₀ hidrogénatom vagy metilcsoport; és

R₁₂ hidrogénatom.

Előnyösek továbbá azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben X! a (IV) általános képlet szerinti, és ebben a képletben

R₈ hidrogénatom vagy fenilcsoport;

Rg és R₇ mindegyike hidrogénatom vagy mindkettő metilcsoport, vagy Rg 1-4 szénatomos alkil- vagy fenilcsoport és R₇ hidrogénatom;

R₁₍₎ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; b zéró; és

R₁₂ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport.

A legelőnyösebbek azok a fenti vegyületek, amelyeknél a (IV) általános képletben

R₈ hidrogénatom vagy fenilcsoport;

HU 218 482 Β

R₆ és R₇ mindegyike hidrogénatom vagy R₆ fenilcsoport és R₇ hidrogénatom;

R₁₀ és R₁₂ mindegyike hidrogénatom.

Előnyösek továbbá azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben Xj az (V) általános képlet szerinti jelentésű, és ebben a képletben

R^ és R₇ mindegyike hidrogénatom vagy mindkettő metilcsoport, vagy R^ 1 — 4 szénatomos alkil- vagy fenilcsoport és R₇ hidrogénatom;

R₁₀ és Rj j mindegyike hidrogénatom, vagy az egyik hidrogénatom és a másik 1 -4 szénatomos alkilcsoport;

b zéró; és

R₁₂ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport. A fenti vegyületek közül a legelőnyösebbek azok, amelyeknél az (V) általános képletben

R₆ fenilcsoport és R₇ hidrogénatom; és

R₁₀ és R₁₂ mindegyike hidrogénatom.

Előnyösek azok a vegyületek, amelyekben Xj a (VI) általános képlet szerinti jelentésű, és ebben a képletben

Y j oxigén- vagy kénatom vagy -CH₂-;

R₆ és R₇ mindegyike hidrogénatom, vagy R₆ 1 -4 szénatomos alkilcsoport és R₇ hidrogénatom;

Rj₀ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; b zéró; és

R₁₂ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport.

A fenti vegyületek közül a legelőnyösebbek azok, amelyeknél a (VI) általános képletben

Y, -CH₂-:

R₆ és R₇ mindegyike hidrogénatom; és

R₁₀ és R₁₂ hidrogénatomok.

Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek is, amelyekben Xj a (VIII) általános képlet szerinti jelentésű, és ebben a képletben

R_ft és R₇ mindegyike hidrogénatom, vagy az egyik hidrogénatom és a másik 1 -4 szénatomos alkilcsoport;

R₁₀ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, elsősorban hidrogénatom;

b zéró; és

Rj ₂ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, elsősorban hidrogénatom.

Előnyösek továbbá azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben Xj a (IX) általános képlet szerinti, és ebben a képletben ν 1 vagy 2, elsősorban 2;

w 1 vagy 2;

Y₂ kénatom vagy -CH₂-; és

Rí₂ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, elsősorban hidrogénatom.

Előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek is, amelyekben Xj a (XII) általános képlet szerinti, és ebben a képletben

Z oxigénatom vagy két hidrogénatom, elsősorban oxigénatom;

R₁₇ 1-4 szénatomos alkil-, elsősorban metilcsoport;

R₁₀ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, elsősorban hidrogénatom; b zéró; és

R, ₂ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, elsősorban hidrogénatom.

Végül előnyösek azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyekben Xj a (XIII) általános képlet szerinti, és ebben a képletben

R,_o hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, elsősorban hidrogénatom;

b zéró; és

R₁₂ hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, elsősorban hidrogénatom.

A találmány szerinti vegyületeket és azok előállítását a példák szemléltetik.

1. példa [3R(S*)]-3,4-Dihidro-3-{[2-(merkapto-metil)-l-oxo-3fenil-propil]-amino}-4-oxo-l ,5-benzotiazepin-5(2H)ecetsav

a) (S)-2-[(Acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsav-efedrin-só

50,0 g (210 mmol) 2-[(acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsav 175 ml dietil-éterrel készített oldatához 17,3 g (105 mmol) (lR,2S)-(-)-efedrin 175 ml dietil-éterrel készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 16 órán át állni hagyjuk, a kikristályosodott efedrinsót (19,7 g) kiszűrjük, olvadáspontja 114-125 °C; [a]jj=-40,6° (c=1; metanol). A szűrletet szobahőmérsékleten 20 órán át állni hagyjuk, ekkor még 8,9 g szilárd termék válik ki, olvadáspontja 121-126 °C; [a]_D=-47,2° (c=l; metanol). A szilárd termékeket egyesítjük és 1500 ml acetonitrilből átkristályosítjuk. 16 óra után szobahőmérsékleten 20,8 g szilárd anyagot szűrünk ki, olvadáspontja 125-130 °C; [a]_D=-47,5° (c=l; metanol). Ezt az anyagot a fenti módon 300 ml acetonitrilből átkristályosítva 18,74 g anyagot kapunk, olvadáspontja 128-130 °C; [a]_D=-48,9° (c=l; metanol). Egy harmadik kristályosítást is végzünk 225 ml acetonitrilből, így 17,4 g szilárd terméket kapunk, ez az (S)-2-[(acetil-tio)-metil]-3-fenilpropionsav-efedrin-só, olvadáspontja 128-129 °C; [a]_D=150,l° (c = l; metanol).

b) [3R(S*)]-l-3,4-Dihidro-3-[[2-[(acetil-tio)-metil]-loxo-3-fenil-propil]-amino]-4-oxo-l,5-benzotiazepin5(2H)-ecetsav-etil-észter (S)-2-[(acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsav-efedrin-sót (3,34 mmol, 1,01 ekvivalens) 65 ml etil-acetátban szuszpendálunk, a szuszpenziót hígított sósavval (65 ml víz és 4,7 ml 1,0 n sósav keverékével, majd 31 ml víz és 1,6 ml 1,0 n sósav keverékével) és 10 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és a szűrletet szárazra pároljuk. A színtelen szirupot vákuumban 1,0 órán át szárítjuk, így a szabad sav kvantitatív mennyiségét (836 mg) kapjuk.

A szabad savat 19 ml vízmentes dimetil-formamidban feloldjuk, jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, 470 mg (3,48 mmol) 1-hidroxi-benztriazol-hidráttal és 690 mg (3,60 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimiddel kezeljük, és 0 °C-on argonatmoszférában 1,0 órán át keverjük. A tiszta oldatot 1,2 g (3,32 mmol) (R)-3,4-dihidro-3-amino-4-oxo-l,5-benzotiazepin5(2H)-ecetsav-etil-észterrel [előállítva a Slade és munkatársai eljárása szerint: J. Med. Chem. 28, 1517-1521 (1985)] és 0,37 ml (3,32 mmol) 4-metil-morfolinnal ke7

HU 218 482 Β zeljük, és 0 °C-on 1,0 órán át és szobahőmérsékleten is 1,0 órán át keverjük. A reakciókeveréket 80 ml etilacetáttal hígítjuk, egymás után 12 ml vízzel, 12 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfáttal, 12 ml vízzel, 12 ml telített nátrium-hidrogén-karbonáttal és 12 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és vákuumban szárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát/hexán 1:4 arányú keverékével eluálva. így 1,5 g terméket kapunk szirup alakjában, R_f=0,68 (etil-acetát:hexán, 1:1).

c) [3R(S*)]-3,4-Dihidro-3-[[2-(merkapto-metil)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-4-oxo-1,5-benzotiazepin-5(2H)-ecetsav

1,5 g (2,996 mmol) etil-észter terméket 15 ml vízmentes metanolban feloldunk, az oldatot 15 percig argonnal átfuvatjuk, jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, majd előzetesen 30 percig argonnal átfuvatott 12 ml (4 ekvivalens) 1,0 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá, az argon buborékoltatását az egész adagolás és az egész reakcióidő alatt fenntartva. A reakcióelegyet 0 °C-on 1,0 órán át keverjük, majd 50 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 0 °C-on 1,0 pH-értékre megsavanyítjuk, és 2x100 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumot 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk és vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket 10 ml metilén-diklorid és 5,0 ml etiléter keverékében feloldjuk, és részletekben 30 ml hexánnal kezeljük, a keveréket megkapargatva szilárd termék válik ki. A csapadékot kiszűrjük, 50 ml hexánnal mossuk, és 4x50 ml pentánból bepároljuk. A szilárd terméket 50 ml pentánnal elkeverve 48 órán át szobahőmérsékleten argonatmoszférában állni hagyjuk, a terméket kiszűrjük, és vákuumban 6 órán át szárítjuk. így 1,01 g terméket kapunk amorf, szilárd anyag alakjában. R_f= 0,62 (metilén-diklorid: metanol: ecetsav, 20:1:1); [a] = -171,4° (c=0,74; metanol).

Ή-NMR (CDC1₃): 2,47-2,90 (m, 6H), 3,84 (dd, 1H), 4,13 (d, 1H, J=17 Hz), 4,71 (m, 1H), 4,85 (d, 1H, J=17Hz), 6,88-7,67 (m, 9H).

2. példa [R-(R*,S*)]-3,4-Dihidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil)-amino]-4-oxo-l,5-benzotiazepin-5(2H)ecetsav

a) (S)-2-(Acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-só

30,0 g (181 mmol) D-fenil-alanin és 73,5 g káliumbromid 365 ml 2,5 n kénsavval készített oldatához 10,3 g (280 mmol) nátrium-nitritet adunk 1 óra alatt, miközben a reakciókeverék hőmérsékletét 0 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet 0 °C-on még 1 órán át, majd szobahőmérsékleten is 1 órán át keveqük. A reakcióoldatot éténél extraháljuk, az étert vízzel visszaextraháljuk és az éteres fázist vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk. Az étert vákuumban lepároljuk, és a maradék olajat ledesztilláljuk, így 25,7 g (R)-2bróm-3-fenil-propionsavat kapunk, amelynek forráspontja 0,07 kPa (0,55 mmHg) nyomáson 141 °C; [a]_D= +14,5° (c=2,4; kloroform).

ml (97,9 mmol) tioecetsav és 5,48 g (97,9 mmol) kálium-hidroxid keverékét 180,5 ml acetonitrilben argonatmoszférában szobahőmérsékleten 1 3/4 órán át keveqük. A keveréket jégfurdőben lehűtjük, és 10 perc alatt hozzáadjuk 20,4 g (89 mmol) (R)-2-bróm-3-fenil-propionsav 20 ml acetonitrillel készített oldatát. A reakcióelegyet argonatmoszférában szobahőmérsékleten 5 órán át keverjük, megszűrjük, és az acetonitrilt vákuumban lepároljuk. Az olajos maradékot etil-acetátban újra feloldjuk, és 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és vízzel mossuk. Az etilacetátot vákuumban lepároljuk, így 19,6 g nyersterméket kapunk. A nyersterméket diciklohexil-ammónium-sóján keresztül tisztítjuk, a kristályosításhoz izopropil-éter oldószert használva. Az (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-só egy mintáját készítjük el úgy, hogy a terméket etil-acetátból átkristályosítjuk. Az olvadáspont 146-147 °C; [a]_D= -39,6° (c=1,39; kloroform).

b) [R-(R*,S*)]-3,4-Dihidro-3-[[2-(acetil-tio)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-4-oxo-1,5-benzotiazepin-5(2H)ecetsav-etil-észter

1,76 g (4,34 mmol; 1,01 ekvivalens) (S)-2-(acetiltio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-sót 123 ml etil-acetátban szuszpendálunk, a szuszpenziót 5 χ 19 ml kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és vákuumban megszárítjuk.

A szabad savat 25 ml vízmentes metilén-dikloridban feloldjuk, jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, 611 mg (4,52 mmol) 1-hidroxi-benztriazol-hidráttal és 897 mg (4,68 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimiddel kezeljük, és 0 °C-on 1,0 órán át keverjük. Az oldatot 1,55 g (4,29 mmol) (R)-3,4-dihidro-3-amino4-oxo-l,5-benzotiazepin-5(2H)-ecetsav-etil-észterrel [előállítva Slade és munkatársai: J. Med. Chem., 28, 1517-1521 (1985) eljárása szerint] és 0,48 ml (4,37 mmol) 4-metil-morfolinnal kezeljük, és 0 °C-on 1,0 órán át, majd szobahőmérsékleten is 1,0 órán át keverjük. A reakciókeveréket 104 ml etil-acetáttal hígítjuk, egymás után 16 ml vízzel, 2 χ 16 ml 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal, 16 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 16 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát: hexán 1:4 arányú keverékével eluálva. így szirup alakjában 1,347 g terméket kapunk, R_f=0,80 (etil-acetát: hexán, 1:1).

c) [R-(R*,S*)]-3,4-Dihidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-4-oxo-l,5-benzotiazepin-5(2H)ecetsav

A b) szerinti rész 1,347 g (2,763 mmol) etil-észter termékét 14 ml metanolban feloldjuk, az oldaton 30 percig argont buborékoltatunk át, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és 11 ml (4 ekvivalens) 1,0 n nátriumhidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá, amit előzőleg 30 percig argonnal átöblítettünk, és az argon buborékoltatását az egész adagolás és az egész reakcióidő alatt fenntartjuk. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át keveqük, 0 °C-on 46 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 2,0 pH-értékre megsavanyítjuk, majd 2x100 ml etil8

HU 218 482 Β acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumokat 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, szárazra pároljuk, és vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket 10 ml metilén-dikloridban feloldjuk, részletekben 50 ml hexánnal kezeljük, a keveréket megkapargatva szilárd termék képződik. A felülúszót dekantáljuk, és a szilárd terméket 50 ml hexánnal és 2 x 100 ml egy pentánnal eldörzsöljük, először 100 ml pentánnal keveijük 4 órán át, majd 100 ml-rel egy éjszakán át argonatmoszférában. Az így kapott terméket 12 órán át vákuumban szárítjuk, így amorf, szilárd anyag alakjában 1,048 g terméket kapunk.

R_f=0,57 (metilén-diklorid: metanol:ecetsav, 20:1:1); [a]_D=-169,9° (c=0,61; metanol).

Ή-NMR (CDC1₃): 1,99 (d, 1H), 2,76 (t, 1H, J=11 Hz), 3,10 (m, 2H), 3,54 (m, 1H), 3,76 (m, 1H), 4,10 (d, 1H, J=17 Hz) 4,65 (m, 1H), 4,86 (d, 1H, J=17Hz), 7,12-7,68 (m, 9H).

3. példa (S,S)-l,3,4,5-Tetrahidro-4-[[2-(merkapto-metil)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-3-oxo-2H-2-benzazepin-2ecetsav

a) N-(N-Ftaloil-L-fenil-alanil)-glicin-etil-észter

2,95 g (10,0 mmol) N-ftaloil-L-fenil-alaninamid 30 ml vízmentes metilén-dikloriddal készített oldatához 0 °C-on argonatmoszférában 1,42 g (10,5 mmol) hidroxi-benztriazol-hidrátot és 2,10 g (11,0 mmol) 1etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimid-hidrokloridot adunk. A reakcióelegyet 0 °C-on 30 percig keverjük, majd az így kapott keveréket 1,675 g (12,0 mmol) glicin-etil-észter-hidrokloriddal és 1,32 ml (12,0 mmol) N-metil-morfolinnal kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át és szobahőmérsékleten 3 órán át keveijük, majd a keveréket etil-acetát és 5%-os kálium-hidrogénszulfát-oldat között megosztjuk. A szerves fázist egymás után 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, és szárazra pároljuk. A nyersterméket etil-éterrel eldörzsölve 3,542 g terméket kapunk fehér, kristályos, szilárd anyag alakjában. Az olvadáspont 158-159 °C; R_f=O,33 (aceton:hexán, 2:3); [a]_D=-99,7° (c=0,61; kloroform).

b) (S)-l,3-4,5-Tetrahidro-4-ftálimido-3-oxo-2H-2benzazepin-2-ecetsav-etil-észter

9,6 g (68 mmol) foszfor(V)-oxid és 6,0 ml 85%-os foszforsav keverékét addig keveijük, amíg az összes foszfor(V)-oxid feloldódik. Az így kapott viszkózus folyadékot 36 ml jégecettel felvesszük, egymás után 2,241 g (5,90 mmol) N-(N-ftaloil-L-fenil-alanil)-glicinetil-észterrel és 0,75 g (8,3 mmol) trioxánnal kezeljük, 80 °C fürdőhőmérsékletre felmelegítjük argonatmoszférában, és 80 °C-on 6,5 órán át keveijük. Ezután a keveréket még 0,75 g (8,3 mmol) trioxánnal kezeljük, és még 16 órán át 80 °C-on keverjük. A reakciót jég-víz keverékkel leállítjuk, és az elegyet etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel háromszor mossuk, majd telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, amíg a mosófolyadék bázikus lesz, és végül telített nátriumklorid-oldattal; vízmentes nátrium-szulfáton megszárítjuk, és szárazra pároljuk. A nyersterméket kovasavgélen (Whatmann LPS-1) flash-kromatográfiával tisztítjuk, az eluálást etil-acetát-hexán 35:65 arányú keverékével végezve. így 1,718 g terméket kapunk színtelen hab alakjában, R_f=0,38 (etil-acetát:toluol, 3:7).

c) (S)-l,3,4,5-Tetrahidro-4-[[(benzil-oxi)-karbonil]-amino]-3-oxo-2H-2-benzazepin-2-ecetsav-etil-észter 1,67 g (4,26 mmol) (S)-l,3,4,5-tetrahidro-4ftálimido-3-oxo-2H-2-benzazepin-2-ecetsav-etil-észter 9,0 ml (9,0 mmol) 1,0 M etanolos hidrazin-hidrátoldattal készített oldatát szobahőmérsékleten argonatmoszférában 36 órán át keverjük. A keveréket azonos térfogatú etil-acetáttal hígítjuk, szüljük, és a szűrletet szárazra pároljuk. A maradékot toluollal felvesszük, és ismét szárazra pároljuk. Az 1,81 g színtelen, félig szilárd maradékot 20 ml vízmentes metilén-dikloriddal felvesszük, jeges fürdőbe tesszük, és egymás után 0,80 ml (5,8 mmol) trietil-aminnal és 0,77 ml (5,4 mmol) benzilklór-formiáttal kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 2 órán át keverjük, majd etil-acetát és 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldat között megosztjuk. A szerves fázist egymás után 5%-os kálium-hidrogén-szulfátoldattal, telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és szárazra pároljuk. A nyersterméket kovasavgélen (Whatmann LPS-1) flash-kromatográfiával tisztítjuk, az eluálást etil-acetát:hexán 1:2 arányú keverékével végezve. így 1,074 g terméket kapunk színtelen hab alakjában, R_f=0,52 (etil-acetát:toluol, 3:7). Hexánból kristályosítva egy mintát, ennek olvadáspontja 80-82 °C; [a]_D=+87,2° (c=0,53; kloroform).

d) (S)-l,3,4,5-Tetrahidro-4-amino-3-oxo-2H-2-benzazepin-2-ecetsav-etil-észter

1,037 g (2,62 mmol) (S)-1,3,4,5-tetrahidro-4[[(benzil-oxi)-karbonil]-amino]-3-oxo-2H-2-benzazepin-2-ecetsav-etil-észter 20 ml vízmentes etanollal készített oldatához 20%-os palládium-hidroxid/szén katalizátort adunk, és az így kapott szuszpenziót hidrogénatmoszférában (ballon) 2 órán át keverjük. A keveréket celitrétegen megszűrjük, és szárazra pároljuk. A félig szilárd maradékot hexánnal eldörzsölve 0,63 g terméket kapunk fehér kristályos szilárd anyag alakjában, olvadáspontja 71-73 °C; R_f=0,38 (metanol: metilén-diklorid, 1:9); [a]_D=77,5° (c=0,59; kloroform).

e) (S,S)-1,3,4,5-Tetrahidro-4-[[2-[(acetil-tio)-metil]l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-3-oxo-2H-2-benzazepin-2-ecetsav-etil-észter (S)-2-[(acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsavat (a fent leírt módon az efedrinsóból előállítva) az 1. példa

b) része szerint a d) rész szerinti termékkel reagáltatunk. így kapjuk a cím szerinti terméket színtelen hab alakjában, R_f=0,30 (etil-acetát:hexán, 1:1).

f) (S,S)-l,3,4,5-Tetrahidro-4-[[2-(merkapto-metil)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-3-oxo-2H-2-benzazepin-2-ecetsav

Az e) rész szerinti termék metanolos oldatát az 1. példa c) része szerint 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezel9

HU 218 482 Β jük, így kapjuk a cím szerinti terméket fehér, szilárd anyag alakjában. Az olvadáspont 149-151 °C (bomlás közben); R_f = 0,47 (metilén-diklorid: ecetsav: metanol, 20:1:1); [a]_D=+ 112,2° (c=0,58; metanol).

4. példa (S,S)-l,3,4,5-Tetrahidro-4-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenilpropil)-amino]-3-oxo-2H-2-benzazepin-2-ecetsav

a) (S,S)-l,3,4,5-Tetrahidro-4-[[2-(acetil-tio)-l-oxo-3fenil-propil]-aminol]-3-oxo-2H-2-benzazepin-2ecetsav-etil-észter (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsavat (előállítva a fent leírtak szerint a diciklohexil-ammónium-sóból) reagáltatunk a 3. példa d) szerinti termékével a 2. példa b) része szerint. így kapjuk a cím szerinti terméket színtelen hab alakjában, R_f=0,35 (etil-acetát: hexán, 1:1).

b) (S,S)-l,3,4,5-Tetrahidro-4-[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil)-amino]-3-oxo-2H-2-benzazepin-2ecetsav

Az a) rész szerinti termék metanolos oldatát 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük a 2. példa c) része szerint. így kapjuk a cím szerinti terméket fehér, szilárd anyag alakjában, olvadáspontja bomlás közben 181-183 °C; R_f= 0,49 (metilén-diklorid: ecetsav: metanol, 20:1:1); [a]_D= +103,4° (c=0,57; metanol).

5. példa [S-(R^ífR^>f)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(merkapto-metil)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-lH-benzazepin-l-ecetsav

a) [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-[(acetil-tio)metil]-1 -oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo- lH-benzazepin-1 -ecetsav-etil-észter

1,547 g (3,83 mmol, 1,01 ekvivalens) (S)-2-[(acetiltio)-metil]-3-fenil-propionsav-efedrin-sót 72 ml etilacetátban szuszpendálunk, a szuszpenziót hígított sósavval (72 ml víz+5,4 ml 1,0 n sósav, majd 36 ml víz+1,8 ml 1,0 n sósav), és 12 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és szárazra pároljuk. A színtelen szirupot vákuumban 1,0 órán át szárítjuk, így 1,062 g (S)-2-[(acetil-tio)-metil]-3-fenilpropionsavat kapunk. A szabad savat 21,8 ml vízmentes dimetil-formamidban feloldjuk, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, 540 mg (3,99 mmol) 1-hidroxibenztriazol-hidráttal és 792 mg (4,13 mmol) l-etil-3-[3(dimetil-amino)-propil]-karbodiimiddel kezeljük, és 0 °C-on argonatmoszférában 1,0 órán át keverjük. A tiszta oldatot 1,0 g (3,81 mmol) (S)-2,3,4,5-tetrahidro-3amino-2-oxo-lH-benzazepin-l-ecetsav-etil-észterrel [előállítva Watthey és munkatársai: J. Med. Chem., 28, 1511-1516 (1985) eljárása szerint] kezeljük, és az elegyet 0 °C-on 1,0 órán át és szobahőmérsékleten is 1,0 órán át keveijük. A reakciókeveréket 100 ml etilacetáttal hígítjuk, egymás után 15 ml vízzel, 2x15 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 15 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 15 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát:hexán 1:4 és 1:2 arányú keverékekkel eluálva, így 1,725 g terméket kapunk szirup alakjában, Rf=0,42 (etil-acetát:hexán, 1:1).

b) [S-(R*,R*)l-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(merkaptometil)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-lH-benzazepin-1 -ecetsav

1,725 g (3,574 mmol) a) rész szerinti etil-észter termék 18,0 ml metanollal készített oldatán 30 percig argont buborékoltatunk át, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és 14,3 ml (4 ekvivalens) 1,0 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá, amin 30 percig előzetesen argont buborékoltatunk át, és az argonbuborékoltatást az egész adagolás és az egész reakció alatt fenntartjuk. A reakcióelegyet 0 °C-on 1,0 órán át keveijük, 0 °C-on 60 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1,0 pH-értékre megsavanyítjuk, majd 2x120 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumokat 30 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és szárazra pároljuk. A nyersterméket 10 ml metiléndikloridban feloldjuk, és részletekben 50 ml hexánnal kezeljük, a keveréket megkaparva szilárd termék képződik. A felülúszót dekantáljuk, és a szilárd terméket 2 χ 50 ml hexánnal és 2x100 ml pentánnal eldörzsöljük, először 100 ml pentánnal 4,0 órán át, majd még 100 ml pentánnal egy éjszakán át argonatmoszférában keveijük. Az így kapott terméket 12 órán át vákuumban szárítva 1,438 g terméket kapunk amorf, szilárd anyag alakjában. R_f=0,53 (metilén-diklorid:metanol:ecetsav, 20:1:1); [a]_D=-140,4° (c=0,76; metanol).

NMR (CDClj): 1,42 (t, 1H), 1,95 (m, 1H), 2,44-2,90 (m, 7H), 3,27 (m, 1H), 4,37 (d, 1H, J=17 Hz), 4,52 (m, 1H), 4,67 (d, 1H, J=17 Hz), 6,86-8,00 (m, 9H).

6. példa [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo3-fenil-propil)-amino]-2-oxo- lH-benzazepin-1 -ecetsav a) [S-(R*,R*)-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(acetil-tio)-2oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-lH-benzazepin1 -ecetsav-eti 1-észter

1,70 g (4,19 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-só 120 ml etil-acetáttal készített szuszpenzióját 5x20 ml 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal és 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és vákuumban megszárítjuk. így 954 mg szabad savat kapunk szirup alakjában.

A szabad savat 25 ml vízmentes metilén-dikloridban feloldjuk, jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, 594 mg (4,40 mmol) 1-hidroxi-benztriazol-hidráttal és 870 mg (4,54 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimiddel kezeljük és 0 °C-on 1,0 órán át keverjük. Az oldatot (S)-2,3,4,5-tetrahidro-3-amino-2-oxo-lH-benzazepin-1-ecetsav-etil-észter [előállítva Watthey és munkatársai: J. Med. Chem., 28, 1511-1516 (1985) eljárása szerint] 10 ml vízmentes metilén-dikloriddal készített oldatával kezeljük, és 0 °C-on 1,0 órán át és szobahőmérsékleten 1,5 órán át keverjük. A reakciókeveréket 100 ml etil-acetáttal hígítjuk, egymás után 15 ml vízzel, 2x15 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 15 ml telített nátrium-hidrogén-szulfát-oldattal és 15 ml sóol10

HU 218 482 Β dattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát: hexán 1:4 és 1:2 arányú keverékekkel eluálva. így 1,632 g terméket kapunk szirup alakjában. Az oszlopról még 127 mg izomerkeveréket (1:1 arány) is kapunk; R_f=0,50 (etil-acetát: hexán, 1:1).

b) [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lH-benzazepin1-ecetsav

1,57 g (3,35 mmol) a) rész szerinti etil-észter termék

17,0 ml metanollal készített oldatán 30 percig argont buborékoltatunk át, az oldatot 0 °C-ra jég-só fürdőben lehűtjük, és 13,4 ml (4,0 ekvivalens) 1,0 n nátrium-hidroxidoldatot csepegtetünk hozzá, amin előzőleg 30 percig argont buborékoltatunk át, és az argonbuborékoltatást az egész adagolás és az egész reakcióidő alatt folytatjuk. A reakcióelegyet 0 °C-on 1,0 órán át keveijük 60 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 0 °C-on 1,0 pH-értékre megsavanyítjuk, majd 2x110 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumokat 30 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket 10 ml metilén-dikloridban feloldjuk, és részletekben 50 ml hexánnal kezeljük, a keveréket megkaparva szilárd termék válik ki. A felülúszót dekantáljuk, és a szilárd terméket 2 χ 50 ml hexánnal és 2 χ 100 ml pentánnal eldörzsöljük, először 100 ml pentánnal 4 órán át, majd még 100 ml pentánnal egy éjszakán át argonatmoszférában keverjük. Az így kapott terméket 12 órán át vákuumban szárítjuk, így 1,237 g terméket kapunk, R_f=0,58 (metilén-diklorid:metanol: ecetsav, 20:1:1); [a]_D=-155,5° (c=0,73 metanol).

Ή-NMR (CDC1₃): 1,88 (m, IH), 1,97 (d, IH), 2,62 (m, 2H), 3,07 (m, 2H), 3,25 (m, IH), 3,51 (m, IH), 4,39 (d, IH, J=17 Hz), 4,45 (m, IH), 4,64 (m, IH, J=17Hz), 7,07-7,41 (m, 9H).

7. példa [2S-[2a, 5a(R*)]J-5,6-Dihidro-5-[(2-merkapto-l-oxo3-fenil-propil)-amino]-4-oxo-2-fenil-2H-l,3-tiazin3(4H)-ecetsav

a) (2S-cisz)-5,6-Dihidro-5-ftálimido-4-oxo-2-fenil2H-l,3-tiazin-3(4H)-ecetsav-etil-észter A 4 460 579 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás l.a)—l.c) példája szerint eljárva

15,6 g diasztereomer termékkéveréket kapunk. A keveréket 4 órán át 500 ml éterben visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, majd jeges fürdőben lehűtjük és megszűrjük. így 5,9 g (2R-transz)-5,6-dihidro-5-flálimido-4-oxo-2-fenil-2H-l,3-tiazin-3(4H)-ecetsav-etilésztert kapunk, olvadáspontja 166-168 °C; R_f=0,40 (hexán:etil-acetát, 1:1); [a]_D=-72,9° (c = l; kloroform).

A termékkeverék maradékát 125 ml éterrel visszafolyatás közben kezelve egy második, 0,9 g (2R-transz)izomer terméket kapunk. A maradékot visszafolyatás közben éterrel újra kezeljük, így 0,75 g oldhatatlan anyagot [ami nagyrészt (2R-transz)-izomer] és 7,1 g (2S-cisz)-izomerben dús terméket kapunk. 6,0 g (2S-cisz)-izomerben dús anyagot két összekötött Waters Prep L C-oszlopon kromatografálunk, hexán:etil-acetát 3:1 arányú keverékével eluálva. A terméket tartalmazó frakciókat összeöntjük, így 4,8 g (2S-cisz)-5,6-dihidro-5-ftálimido-4-oxo2-fenil-2H-1,3-tiazin-3(4H)-ecetsav-etil-észtert kapunk, olvadáspontja 66-68 °C; [a]_D=-101,2°. A vékonyréteg-kromatogram azonos az A. izomerével.

b) (2S-cisz)-5,6-Dihidro-5-amino-4-oxo-2-fenil-2H-l,3-tiazin-3(4H)-ecetsav-etil-észter

3,03 g (7,1 mmol) a) rész szerinti (2S-cisz)-izomer termék (megközelítőleg 85%-ban diasztereomeriásan tiszta) 15 ml kloroformmal készített oldatát 736 mg (850 μΐ, 16,0 mmol) metil-hidrazinnal kezeljük. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 24 órán át keverjük, majd etil-acetáttal és etil-éterrel hígítjuk és megszűrjük. A szűrletet 0,5 n sósavval kétszer extraháljuk, a vizes extraktumokat összeöntjük, és 1 n nátrium-hidroxid-oldattal meglúgosítjuk. A vizes keveréket metiléndikloriddal háromszor extraháljuk, az összeöntött metilén-dikloridos extraktumokat vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és ledesztilláljuk. így 1,648 g terméket kapunk halványsárga olaj alakjában, R_f=0,43 (metilén-diklorid:ecetsav:metanol, 8:1:1). Az NMRanalízis azt mutatja, hogy az előállított termék körülbelül 84%-ban tiszta diasztereomer.

c) [2S-[2a,5a(R*)]]-5,6-Dihidro-5-[[2-(acetil-tio)-1 oxo-3-fenil-propil]-amino]-4-oxo-2-fenil-2H-l,3tiazin-3(4H)-ecetsav-etil-észter

1,318 g (3,25 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-sót megosztunk etilacetát és 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat között. Az etil-acetátos részeket vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és ledesztilláljuk, így kapjuk a szabad savat színtelen olaj alakjában. Ennek a szabad savnak és a b) rész szerinti (2S-cisz) terméknek (84%-osan tiszta diasztereomer 960 mg, 3,26 mmol) keverékét 25 ml metilén-dikloridban feloldjuk, 622 mg (4,6 mmol) 1-hidroxi-benztriazol-hidráttal kezeljük és -10 °C-ra lehűtjük. Ezután a keveréket 687 mg (3,58 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]karbodiimiddel kezeljük. A keveréket lassan 0 °C-ra melegítjük 1 óra alatt, majd ezt követően szobahőmérsékletre. 4 óra múlva az oldatot etil-acetáttal hígítjuk, és egymást követően vízzel, 5%-os kálium-hidrogén-szulfátoldattal, vízzel, telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert eltávolítjuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát:hexán, 1:1. így 804 mg terméket kapunk színtelen hab alakjában, R_f=0,33 (50% etil-acetát hexánban). Az NMR-spektrum azt mutatja, hogy az anyag 91 %-ban tiszta diasztereomer az acetil-tio központra vonatkoztatva.

d) [2S-[2a,5a(R*)]]-5,6-Dihidro-5-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-4-oxo-2-fenil-2H-1,3tiazin-3(4H)-ecetsav

500 mg (1,0 mmol) c) rész szerinti etil-észter termék ml, argonbuborékoltatással oxigénmentesített metanollal készített oldatát 0 °C-on 5 ml, argonbuborékolta11

HU 218 482 Β tással oxigénmentesített jéghideg 1 n nátrium-hidroxidoldattal kezeljük, és az így kapott elegyet 0 °C-on argonatmoszférában 30 percig keverjük. Ezután az oldatot 15 ml 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk, vízzel hígítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és az oldószert eltávolítjuk, így olaj/hab keveréket kapunk. Ezt az anyagot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens metilén-diklorid:metanol:ecetsav 20:1:1 arányú keveréke. A terméket tartalmazó frakciókat összeöntjük, az oldószert eltávolítjuk, a maradékot etil-acetáttal felvesszük, és egymás után vízzel, 0,5 n sósavval és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradék olajat kis mennyiségű etilacetátban és etil-éterben feloldjuk és hexánnal eldörzsöljük. A keveréket szárazra pároljuk, a maradékot hexánban szuszpendáljuk, ismét szárazra pároljuk, és vákuumban szárítjuk. így 392 mg terméket kapunk fehér hab alakjában, R_f=0,24 (metilén-diklorid-.metanol:ecetsav, 20:1:1); [a]_D=-13,2° (c=0,5; kloroform).

Nagynyomású folyadékkromatográfia: YMC S3 ODSoszlop (6,0x 150 mm); eluálás: 44% A: 90% víz-10% metanol-0,2% foszforsav és 56% B: 10% víz-90% metanol-0,2% foszforsav; áramlási sebesség 1,5 ml/perc, kimutatás 220 nm-en; t_R=26,22 perc és t_R=24,64 perc [9,3% 5a(S*) izomer],

8. példa [2S-[2a, 5a(R*)]J-5,6-Dihidro-5-[[2-(merkaptometil)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-4-oxo-2-fenil-2H1,3-tiazin-3(4H)-ecetsav

a) [2S-[2a,5a(R*)]]-5,6-Dihidro-5-[[2-[(acetil-tio)metil]-1 -oxo-3-fenil-propil]-amino]-4-oxo-2-fenil2H-1,3-tiazin-3(4H)-ecetsav-etil-észter (S)-2-[(acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsavat (az efedrinsóból a fentiek szerint előállítva) reagáltatunk a

7. példa b) rész szerinti termékkel, az 1. példa b) rész szerinti eljárással, s így kapjuk a cím szerinti vegyületet fehér hab alakjában. R_f=0,29 (50% etil-acetát hexánban). Az NMR-analízis azt mutatja, hogy a termék diasztereomeriásan tiszta.

b) [2S-[2a,5a(R*)]]-5,6-Dihidro-5-[[2-(merkaptometil)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-4-oxo-2-fenil2H-1,3-tiazin-3(4H)-ecetsav

Az a) rész szerinti termék metanolos oldatát az 1. példa c) rész szerinti eljárással 1 n nátrium-hidroxidoldattal kezeljük, így kapjuk a cím szerinti vegyületet viszonylag kemény, fehér hab alakjában. R_f=0,29 (metilén-diklorid: metanol: ecetsav, 20:1:1); [a]_D=+42,9° (c= 1,0; kloroform). Nagynyomású folyadékkromatográfia: YMC S3 ODS-oszlop (6,0x150 mm); eluálás: 44% A: 90% víz-103 metanol-0,2% foszforsav és 56% B: 10% víz-90% metanol-0,2% foszforsav; áramlási sebesség 1,5 ml/perc, kimutatás 220 nm-en; t_R=33,45 perc (99,1%).

9. példa (S,S)-Hexahidro-3-[[2-(merkapto-metil)-l-oxo-3-fenilpropil]-amino]-2-oxo-lH-azepin-l-ecetsav

a) N²- [(terc-butoxi)-karbonil]-N⁶-[(benzil-oxi)-karbonil]-L-lizin-metil-észter g (26,3 mmol) N²-[(terc-butoxi)-karbonil]-N⁶[(benzil-oxi)-karbonil]-L-lizin és 60 ml 20%-os vizes metanol keverékéhez 4,28 g (13,1 mmol) cézium-karbonátot adunk. Az oldat 5 perc alatt homogén lesz, ekkor az oldószert ledesztilláljuk, és a maradék vizet acetonitrillel háromszor azeotrop kezelve eltávolítjuk. Az így kapott olajat vákuumban szárítjuk, vízmentes dimetil-formamidban feloldjuk, és 3,2 ml (2,0 ekvivalens) metil-jodiddal kezeljük. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten argonatmoszférában 1,5 órán át keverjük, majd 200 ml etil-acetáttal hígítjuk, egymás után 2x25 ml vízzel, 25 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 25 ml sóoldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 10,11 g terméket kapunk halványsárga szirup alakjában, R_f=0,30 (etil-acetát: hexán, 1:2).

b) (S)-3-[[(Terc-butoxi)-karbonil]-amino]-hexahidro2H-azepin-2-on

8,532 g (21,63 mmol) a) rész szerinti metil-észter termék 100 ml vízmentes metanollal készített oldatához 2,13 g 10%-os palládium/szén katalizátort adunk, és 2 órán át 345 kPa (50 psi) nyomáson hidrogénezzük. A keveréket 100 ml metanollal hígítjuk, és celitrétegen, millipore egységben szűrjük, a celitréteget 3 χ 100 ml metanollal mosva. A tiszta szűrletet szárazra pároljuk, a maradékot vákuumban szárítjuk, és az így kapott olajat 70 ml vízmentes xilolban feloldjuk. Az oldatot argonatmoszférában 20 órán át visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, majd szobahőmérsékletre lehűtjük, 425 ml etil-acetáttal hígítjuk, és 85 ml 5%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal, majd 85 ml telített nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal és 35 ml sóoldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát:hexán 1:1 keverékével eluálva. 2,76 g terméket kapunk fehér, szilárd anyag alakjában, az olvadáspont 146-147 °C; R_f=0,58 (etil-acetát); [a]_D=+4,5° (c=l,0; metanol).

c) (S)-3-[[(Terc-butoxi)-karbonil]-amino]-hexahidro2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav-etil-észter

2,966 g (12,99 mmol) 2H-azepin-2-on termék [a b) részből] 21,0 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített szuszpenzióját 16,9 ml (1,3 ekvivalens) 1,0 M tetrahidrofurános kálium-terc-butoxiddal kezeljük, és argonatmoszférában szobahőmérsékleten 5 percig keveijük. A tiszta, halványbama oldathoz 2,34 ml (1,7 ekvivalens) etilbróm-acetátot csepegtetünk, az elegyet szobahőmérsékleten 1,0 órán át keveijük, majd 100 ml etil-acetáttal hígítjuk. A keveréket 20 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 15 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és 15 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot hexán és etil-acetát:hexán 1:6 és 1:3 keverékekkel

HU 218 482 Β eluáljuk, így 3,387 g terméket kapunk szirup alakjában, R_f=0,55 (etil-acetát:hexán, 1:1).

d) (S)-3-Amino-hexahidro-2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav-etil-észter-hidroklorid-só

A c) rész szerinti 3,278 g (10,13 mmol) etil-észter termék 80 ml vízmentes dioxánnal készített oldatát 31 ml, 4,0 M (0,124 mól, 12 ekvivalens) dioxános sósavval kezeljük, és szobahőmérsékleten argonatmoszférában 20 órán át keverjük. A reakciókeveréket szárazra pároljuk, a terméket éterből többször bepároljuk, majd vákuumban szárítjuk. így 2,541 g terméket kapunk fehér, kristályos, higroszkópos szilárd termék alakjában, R_f=0,32 (metilén-diklorid:metanol:ecetsav, 8:1:1).

e) (S,S)-3-[[2-[(Acetil-tio)-metil]-l-oxo-3-fenil-propil]amino]-2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav-etil-észter

1,625 g (4,28 mmol, 1,0 ekvivalens) (S)-2-[(acetiltio)-metil]-3-fenil-propionsav-efedrin-sót 75 ml etilacetátban szuszpendálunk, a szuszpenziót hígított sósavval [75 ml víz+5,7 ml 1,0 n sósav, majd 40 ml víz-t-1,9 ml 1,0 n sósav], és 15 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és szárazra pároljuk. A színtelen szirupot 1,0 órán át vákuumban szárítjuk, így 1,05 g szabad savat kapunk.

A szabad savat 25 ml vízmentes dimetil-formamidban feloldjuk, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, 567 mg (420 mmol) 1-hidroxi-benztriazol-hidráttal és 832 mg (4,34 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]karbodiimiddel kezeljük, és 0 °C-on argonatmoszférában 1,0 órán át keveijük. A tiszta oldatot 3,0 ml vízmentes dimetil-formamid és 0,45 ml (1,0 ekvivalens) 4-metil-morfolin keverékében 1,0 g (3,988 mmol) d) rész szerinti etilészter-hidroklorid-só termék oldatával kezeljük, és 0 °C-on 1,0 órán át és szobahőmérsékleten 2,0 órán át keveijük. A reakciókeveréket 100 ml etil-acetáttal hígítjuk, egymás után 15 ml vízzel, 2x15 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 15 ml telítet nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 15 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, szűqük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát:hexán 1:4 és 1:2 keverékekkel eluálva, így 1,618 g terméket kapunk szirup alakjában, R_f=0,030 (etilacetát: hexán, 1:1).

f) (S,S)-Hexahidro-3-[[2-(merkapto-metil)-l-oxo-3fenil-propil]-amino]-2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav 1,537 g (3,53 mmol) e) rész szerinti etil-észter termék ml metanollal készített oldatán 30 percig argont vezetünk keresztül, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük és 14,2 ml (4 ekvivalens) 1,0 n nátrium-hidroxidoldattal - amin előzőleg 30 percig argont vezettünk át kezeljük, az argon bevezetését az egész adagolás és az egész reakció ideje alatt fenntartva. A reakcióelegyet 0 °C-on 1,0 órán át keverjük, 60 ml 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal 2,0 pH-értékre megsavanyítjuk, és 2x 100 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumokat 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk a szűrletet, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket 5 ml metilén-dikloridban feloldjuk, és részletekben 50 ml hexánnal kezeljük, a keveréket megkaparva szilárd termék válik ki. A felülúszót dekantáljuk, és a szilárd terméket 3 χ 50 ml hexánnal eldöizsöljük, és a szilárd termékről 4 χ 40 ml pentánt lepárolunk. Az így kapott terméket vákuumban 12 órán át szárítjuk, ekkor 1,261 g amorf, szilárd anyagot kapunk. R_f=0,43 (metilén-diklorid :metanokecetsav, 20:1:1); [a]_D=+20,2° (c=0,61; metanol). 'H-NMR (400 MHz, CDC1₃): 1,46 (t, 3H), 1,81 (m, 6H), 2,60 (m, 2H), 2,87 (m, 3H), 3,21 (m, IH), 3,71 (m, IH), 4,17 (s, 2H), 4,68 (m, IH), 7,13-7,27 (m, 5H).

10. példa (S,S)-Hexahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)amino]-2-oxo-lH-azepin-l-ecetsav

a) (S,S)-3-[[2-(Acetil-tio)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav-etil-észter

2,81 g (6,93 mmol, 1,01 ekvivalens) (S)-2-(acetiltio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-sót 200 ml etil-acetátban szuszpendálunk, a szuszpenziót 5x30 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és 40 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, megszüljük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 1,737 g szabad savat kapunk tiszta szirup formájában.

A szabad savat 30 ml vízmentes metilén-dikloridban feloldjuk, jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, 978 mg (7,23 mmol) 1-hidroxi-benztriazol-hidráttal és 1,435 mg (7,49 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimiddel kezeljük, és 0 °C-on 1,0 órán át keverjük. Az oldatot 1,58 g (6,30 mmol) (S)-3-amino-hexahidro-2-oxo-lHazepin-l-ecetsav-etil-észter-hidroklorid-só 10 ml vízmentes metilén-dikloriddal és 0,77 ml (7,01 mmol) 4-metilmorfolinnal készített oldatával kezeljük, és 0 °C-on 1,0 órán át és szobahőmérsékleten 1,5 órán át keveijük. A reakciókeveréket 170 ml etil-acetáttal hígítjuk, egymás után 25 ml vízzel, 2x25 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 25 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, megszüljük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát:hexán 3:7 arányú keverékével eluálva. így 2,045 g terméket kapunk szirup alakjában. Az oszlopról még 261 mg izomerkeveréket (1:1 arány) kapunk, R_f=0,45 (etil-acetát:hexán, 1:1).

b) (S,S)-Hexahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenilpropil)-amino]-2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav

2,044 g (4,86 mmol) a) rész szerinti etil-észter termék 25 ml metanollal készített oldatán 30 percig argont vezetünk keresztül, majd az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, 19,55 ml (4 ekvivalens) 1,0 n nátriumhidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá, amin előzetesen 30 percig argont vezettünk át, és az argon bevezetését az egész adagolás alatt és az egész reakcióidő alatt fenntartjuk. A reakcióelegyet 0 °C-on 1,0 órán át keveijük, 0 °C-on 85 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 2,0 pH-értékre megsavanyítjuk, és 2x140 ml etilacetáttal extraháljuk. A szerves extraktumokat 35 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket 10 ml metilén13

HU 218 482 Β dikloridban feloldjuk, és részletekben 50 ml hexánnal kezeljük, a keveréket megkaparva szilárd termék képződik. A felülúszót dekantáljuk, és a szilárd terméket 2 χ 50 ml hexánnal és 2 χ 100 ml pentánnal eldörzsöljük, először 100 ml pentánnal 4 órán át, majd 100 ml pentánnal egy éjszakán át argonatmoszférában keverve. Az így kapott terméket 12 órán át vákuumban szárítjuk, így 1,618 g terméket kapunk amorf, szilárd anyag alakjában. R_f=0,53 (metilén-diklorid:metanol:ecetsav, 10:1:1); [a]_D=-8,04° (c=0,56; metanol).

'H-NMR (400 MHz, CDC1₃): 1,71 (m, 6H), 2,02 (d, 1H), 3,16 (m, 3H), 3,61 (m, 1H), 3,70 (m, 1H), 4,17 (s, 2H), 4,65 (m, 1H), 7,18-7,72 (m, 5H).

11. példa [3R-[3v.,6a.(S*),9a$-Oktahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo3-fenil-propil)-amino]-5-oxo-tiazolo[3,2-a]azepin-3karbonsav

a) N²-Ftaloil-L-lizin

10,827 g (43,9 mmol) N⁶-[(terc-butoxi)-karbonil]L-lizin és 4,665 g (44,0 mmol) nátrium-karbonát keverékét 170 ml etanol:víz 1:3 arányú elegyében 2,5 órán át keverjük. Az etanolt rotációs bepárlóban eltávolítjuk, és a vizes oldatot 9,66 g (44,0 mmol) N-karbetoxi-ftálimiddel kezeljük. Az elegyet szobahőmérsékleten

1.5 órán át keverjük, majd az oldatot megszűrjük, 200 ml metilén-dikloriddal kezeljük, és a vizes fázist 6 n sósavval 2,8 pH-értékre savanyítjuk. A fázisokat összerázzuk és szétválasztjuk. A vizes fázist etil-acetáttal újra extraháljuk, és az egyesített szerves fázisokat vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, és az oldószert eltávolítjuk, így csaknem színtelen olaj/üveg keveréket kapunk (19,510 g). A maradékot 0,0 °C-ra lehűtjük, 150 ml trifluor-ecetsavval kezeljük, és a keveréket szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. A trifluor-ecetsavat rotációs bepárlóban eltávolítjuk, és a maradékot toluollal azeotrop lepároljuk kétszer. A nyersterméket vízzel felvesszük, és Dowex AG 50-X2 (100-200 mesh, 300 ml, savforma) gyantaoszlopra visszük, az oszlopot egymás után 600 ml metanol: víz, 1:1, 500 ml vízzel és végül 1000 ml piridin : víz 5:95 keverékkel eluáljuk. A szükséges frakciókat egyesítjük, az oldószert eltávolítjuk, a maradékot vízzel felvesszük és liofilizáljuk. így 7,850 g terméket kapunk fehér, szilárd anyag alakjában, R_f=0,57 (butanol: víz: ecetsav: etil-acetát, 1:1:1:1).

b) [2(S),4R]-4-(Metoxi-karbonil)-a-ftálimido-2-tiazolidin-pentánsav

7,710 g (27,9 mmol) N²-ftaloil-L-lizin 135 ml vízmentes dimetil-formamiddal készített szuszpenzióját 7,320 g (26,2 mmol) 4-formil-l-metil-piridinium-benzolszulfonáttal keverjük. Az így kapott sötét színű keverék fokozatosan homogénné válik. Az elegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd 8,30 g (8,15 ml,

54.5 mmol) l,8-diaza-biciklo[5.4.0]undec-7-én-nel, majd 5 perccel később 4,53 g (26,3 mmol) L-ciszteinmetil-észter-hidrokloriddal kezeljük. A sötét színű oldatot 2,5 órán át keverjük, majd 300 ml (pH=l,7) vizes sósavval és 150 ml kloroformmal hígítjuk. A vizes fázis pH-értékét 0,5 n sósavval 4,3-4,4-re beállítjuk, és kloroformmal ötször extraháljuk. Az egyesített kloroformos extraktumokat 50 ml vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A maradékot etil-acetáttal felvesszük, celitrétegen megszűrjük és koncentráljuk, így 1,84 g nyersterméket kapunk mint sötét narancsvörös színű olajat. R_f=0,58 (főfolt, ecetsav:etil-acetát, 15:85). Az NMRspektrum a diasztereomerek 2:1 arányát mutatja.

c) [3R-(3a,6a)]-Oktahidro-6-ftálimido-5-oxo-tiazolo[3,2-a]azepin-3-karbonsav-metil-észter

1,84 g (4,7 mmol) b) rész szerinti termék 70 ml tetrahidrofuránnal készített oldatát 1,400 g (5,67 mmol) 2-etoxi-1 -(etoxi-karbonil)-1,2-dihidrokinolinnal kezeljük, és az elegyet szobahőmérsékleten három napig keverjük. A tetrahidrofuránt rotációs bepárlóban lepároljuk, és a maradékot etil-acetáttal felvesszük, egymás után kétszer 0,5 n sósavval, 50%-os telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal, vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és a szűrletet bepároljuk. A maradék narancsszínű olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 40 50% etil-acetát hexánban. így 1,126 g terméket kapunk mint a diasztereomerek 1:1 arányú keverékét. R_f=0,22 és 0,20 (40% etil-acetát hexánban).

d) [3R-(3a,6a,9aP)]-Oktahidro-6-ftálimido-5-oxotiazolo[3,2-a]azepin-3-karbonsav-metil-észter 1,110 g c) rész szerinti metil-észter termék és

2,33 g p-toluolszulfonsav-hidrát keverékét 20 ml benzolban visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk, miközben a vizet Dean-Stark-készülékkel eltávolítjuk (2,5 óra). A lehűtött keveréket etil-acetáttal hígítjuk, és 50%-os telített nátrium-hidrogén-szulfát-oldattal, vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 10-20% etil-acetát metilén-dikloridban. így csaknem tiszta terméket kapunk majdnem fehér hab alakjában. A habot etil-acetát/hexán forró keverékében feloldjuk, majd az oldatot lehűtjük és beoltjuk, így 845 mg terméket kapunk fehér tűk alakjában. Az anyalúgból még 50 mg szilárd terméket kapunk, így a tiszta termék összes mennyisége 895 mg. Az olvadáspont 154-155 °C; [a]_D=-31,8° (c = 0,52; kloroform); R_f=0,22 (40% etil-acetát hexánban).

e) [3R-(3a,6a,9aP)]-6-Amino-oktahidro-5-oxo-tiazolo[3,2-a]azepin-3-karbonsav-metil-észter-hidroklorid-só

875 mg (2,34 mmol) d) rész szerinti metil-észter termék 50 ml vízmentes etanollal készített szuszpenzióját 118 mg (115 μΐ, 2,37 mmol) hidrazin-hidráttal kezeljük, és az oldatot időszakosan az első két órára felmelegítjük, hogy feloldódjék. Az oldatot három napig szobahőmérsékleten keverjük, majd még 82,6 mg (80 μΐ, 1,65 mmol) hidrazin-hidrátot adunk hozzá, és az elegyet még egy napig keveijük. Az oldatot szárazra pároljuk, és a maradék fehér, szilárd anyagot 3,5 órán át 60 ml 0 °C hőmérsékletű 0,5 n sósavban keverjük. A szilárd anyagot kiszűrjük, és a szűrletet 1 n nátrium-hidroxid-oldattal 11-12 pH-értékre meglúgosítjuk, és metilén-dikloriddal háromszor, majd etil-acetáttal extrahál14

HU 218 482 Β juk. Az egyesített szerves extraktumokat vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük és bepároljuk, így körülbelül 600 mg csaknem színtelen olajat kapunk. Az olajat 10 ml vízzel és 3,0 ml 1,0 n sósavval kezeljük és addig keverjük, amíg olaj többé nincsen jelen. A keveréket liofilizálva 674 mg terméket kapunk halványsárga szilárd anyag alakjában. R_f=0,64 (főfolt, butanol: víz: ecetsav: etil-acetát, 1:1:1:1).

f) [3R-[3a,6a(S*),9a3]]-Oktahidro-6[[2-(acetil-tio)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-tiazolo[3,2-a]azepin-3-karbonsav-etil-észter

374 mg (1,33 mmol) e) rész szerinti metil-észterhidroklorid-só terméket megosztunk telített nátriumhidrogén-karbonát-oldat és metilén-diklorid között. A metilén-dikloridos extraktumot vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így kapjuk a szabad amint halványsárga olaj alakjában (302 mg, 1,16 mmol). 648 mg (1,60 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-sót megosztunk etil-acetát és 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat között. Az etil-acetátos fázist vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük és bepároljuk, így kapjuk a szabad savat színtelen olaj alakjában. A szabad amin és a szabad sav keverékét 9 ml metilén-dikloridban 550 mg (4,07 mmol) hidroxibenztriazol-hidráttal kezeljük, 0 °C-ra lehűtjük és 313 mg (1,63 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)propilj-karbodiimiddel kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. Az elegyhez még 100 mg l-etil-3-[3(dimetil-amino)-propil]-karbodiimidet adunk, és egy éjszakán át keverjük. Az oldatot etil-acetáttal hígítjuk, és egymás után vízzel, 5%-os kálium-hidrogén-szulfátoldattal, vízzel, 50%-os telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük és bepároljuk. Az így kapott sárga olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 30% aceton hexánban. így 396 mg terméket kapunk mint az oldallánc-diasztereomerek 87:13 arányú keverékét. Ezt a keveréket Merck kovasavgélen ismét kromatografáljuk, az eluens 35-40% etil-acetát hexánban. így 318 mg terméket kapunk mint fehér habot (diasztereomer tisztasága 94-95%); R_f=0,29 a főfolt és 0,26 a kisebbik folt, [6(R*) izomer]; [a]_D=-84,4° (c=0,36; kloroform).

g) [3R-[3a,6a(S*),9aP]]-Oktahidro-6-[(2-merkapto1 -oxo-3-fenil-propil)-amino]-5-oxo-tiazolo[3,2-a]azepin- 3 -karbonsav

308 mg (0,68 mmol) f) rész szerinti etil-észter termék 4 ml argonnal oxigénmentesített metanollal készített oldatát 3,5 ml, argonátvezetéssel oxigénmentesített 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük, és a homogén elegyet argonatmoszférában 2 órán át keverjük. A keveréket 15 ml 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk, vízzel hígítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátot extraktumos sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert lepároljuk, így szilárd terméket kapunk. A szilárd anyagot 1 ml dimetil-formamidban feloldjuk, etilacetáttal hígítjuk, és Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk. Az eluens 5% ecetsavat tartalmazó etil-acetát. így kapjuk az előállítani kívánt terméket mint fehér, szilárd anyagot, amit etil-acetát és etil-éter keverékével eldörzsölünk, a terméket kiszűrjük és megszárítjuk. A kitermelés 144 mg, olvadáspontja 217-220 °C; R_f=0,52 (5% ecetsav etil-acetátban); [a]_D=-64,3° (c=0,36; dimetil-formamid). Az NMR-analízis azt mutatja, hogy a termék 93%-ban tiszta diasztereomer, 7% megfelelő 6a(R*) izomerrel. Nagynyomású folyadékkromatográfia: YMC S3 ODS-oszlop (6,0x150 mm); az eluens 44% A: 90% víz-10% metanol-0,2% foszforsav és 56% B: 10% víz-90% metanol-0,2% foszforsav; az áramlási sebesség 1,5 ml/perc, a kimutatás 220 nm-en; t_R= 12,27 perc, ami több mint 95g-os tisztaságot jelent, [a 6a(S*) és 6a(R*) izomerek szétválását a nagynyomású folyadékkromatográfia nem mutatja ki],

12. példa [3R-[3o.,6o.(S*)-9afi]]-Oktahidro-6-[[2-(merkaptometil)-oxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-tiazolo[3,2-a]azepin-3-karbonsav

All. példa szerint járunk el, de az f) részben (S)-2[(acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsavat alkalmazunk, így a cím szerinti terméket fehér, szilárd anyag alakjában kapjuk, olvadáspontja 212-213 °C; R_f=0,55 (5% ecetsav etil-acetátban); [a]_D=-36,5° (c=0,36; dimetilformamid). Nagynyomású folyadékkromatográfia: YMC S3 ODS-oszlop (6,0x150 mm); az eluens 44% A: 90% víz-10% metanol-0,2% foszforsav és 56% B: 10% víz-90% metanol-0,2% foszforsav, az áramlási sebesség 1,5 ml/perc, kimutatás 220 nm-en; t_R= 15,96, a tisztaság 99,2%.

13. példa [S-(R*,R*)]-3,4-Dihidro-3-[[2-(merkapto-metil)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-4-oxo-l,5-benzoxazepin5(2H)-ecetsav

a) N-[(terc-Butoxi)-karbonil]-O-(2-nitro-fenil)-Lszerin

24,3 g (0,118 mmol) N-[(terc-butoxi)-karbonil]L-szerin 25 ml vízmentes dimetil-formamiddal készített oldatát 1,0 óra alatt 0 °C hőmérsékletű, jég-só fürdőben lehűtött 60%-os nátrium-hidrid szuszpenzióhoz (10,1 g, 0,25 mol)(200 ml vízmentes dimetil-formamid) adjuk, és az elegyet 0 °C-on keverjük, amíg a habzás megszűnik (körülbelül 2,0 óra). A reakciókeverékhez 20 perc alatt 0 °C-on keverés közben argonatmoszférában 14,3 ml (0,13 mól) l-fluor-2-nitro-benzolt csepegtetünk, majd az elegyet 0 °C-on 4 órán át keveijük, 750 ml jeges vízbe öntjük, és 2x100 ml etil-acetáttal extraháljuk. A vizes fázis pH-értékét 70 ml 6 n sósavval 1,0-ra beállítjuk, az egyesített szerves extraktumokat 100 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és vákuumban megszárítjuk. A nyerstermékkeveréket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot metiléndiklorid: metanol: ecetsav 100:5:0,2 arányú keverékével eluáljuk, így 27,22 g terméket kapunk sűrű sárga szirup alakjában. R_f=0,27 (metilén-diklorid:metanol: ecetsav, 100:5:0,5).

HU 218 482 Β

b) N-[(terc-Butoxi)-karbonil]-0-(2-amino-fenil)-Lszerin

27,1 g (83,0 mmol) a) szerinti tennék 500 ml vízmentes metanollal készített oldatához 900 mg 10%-os palládium/szén katalizátort adunk, és 2,0 órán át 276 kPa (40 psi) nyomáson hidrogénezzük. A reakciókeveréket celitrétegen megszüljük (millipore egységben), a réteget 5x100 ml metanollal mosva. A sötét színű szűrletet szárazra pároljuk, a maradékot vákuumban megszárítjuk, így sötét színű szilárd terméket kapunk. A nyersterméket metilén-diklorid: hexán 1:4 arányú keverékével eldörzsölve 17,69 g terméket kapunk halvány sárgásbarna szilárd anyag alakjában. R_f=0,15 (metiléndiklorid : metanol: ecetsav, 20:1:1).

c) (S)-3-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-amino]-2,3-dihidro1,5-benzoxazepin-4(5H)-on

16,69 g (56,3 mmol) b) szerinti tennék 121 ml vízmentes dimetil-formamiddal készített oldatát 10,64 g (55,5 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimiddel kezeljük, és a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 3,0 órán át keverjük. Ezután a reakciókeveréket megosztjuk 2x492 ml etil-acetát és 492 ml 1,0 n nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között, az egyesített szerves extraktumokat 3 x492 ml vízzel és 492 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát:hexán keverékekkel (1:4, 1:2, 1:1) eluáljuk, így 10,5 g terméket kapunk csaknem fehér kristályok alakjában. R_f=0,40 (etil-acetát:hexán, 1:4).

d) (S)-3-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-amino-3,4-dihidro4-oxo-l,5-benzoxazepin-5(2H)-ecetsav-etil-észter

1,0 g (3,59 mmol) c) rész szerinti termék 10 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát jég-só fürdőben argonatmoszférában 0 °C-ra lehűtjük, és 259 mg (4,6 mmol) porított kálium-hidroxiddal és 172 mg (0,53 mmol) tetrabutil-ammónium-bromiddal kezeljük, a reakcióelegyet 5 percig keverjük, majd 0,50 ml (1,2 ekvivalens) etil-2-bróm-acetátot adunk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten argonatmoszférában 19,0 órán át keverjük, majd 2x25 ml metilén-diklorid és 13 ml víz között megosztjuk, az egyesített szerves extraktumokat 2x13 ml vízzel és 10 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyerstermékkeveréket Merck kovasavgélen kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát:hexán 1:9 és 1:4 keverékekkel eluálva, így 860 mg terméket kapunk szirup alakjában. R_f=0,67 (etil-acetát: hexán, 1:1).

e) (S)-3-Amino-3,4-dihidro-4-oxo-l,5-benzoxazepin5(2H)-ecetsav-etil-észter-hidroklorid-só

4,0 g (11 mmol) d) rész szerinti termék 85 ml vízmentes dioxánnal készített oldatát 33,6 ml (0,134 mól vagy 12,2 ekvivalens) 4,0 M dioxános sósavval kezeljük, és az elegyet szobahőmérsékleten 20 órán át keverjük. A reakciókeveréket szárazra pároljuk, majd az így kapott szirupot toluolból kétszer és etanolból egyszer bepároljuk, a maradékot vákuumban szárítjuk, így

3,466 g terméket kapunk világos narancsszínű szirup alakjában. R_f=0,48 (metilén-diklorid:metanol, 9:1).

f) [S,(R*,R*)]-3-[[2-[(Acetil-tio)-metil]-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-3,4-dihidro-4-oxo-l,5-benzoxazepin-5 (2H)-ecetsav-etil-észter (S)-2-[(Acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsavat (az előzetesen leírt módon az efedrinsóból előállítva) az

1. példa b) része szerint az e) rész szerinti termékkel reagáltatunk, így kapjuk a cím szerinti terméket fehér szirupos hab alakjában. R_f=0,62 (etil-acetát: hexán, 1:1).

g) [S-(R*,R*)]-3,4-Dihidro-3-[[2-(merkapto-metil)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-4-oxo-l,5-benoxazepin5(2H)-ecetsav

A f) rész szerinti termék metanolos oldatát az 1. példa c) része szerint 1,0 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük, így kapjuk a cím szerinti terméket amorf, szilárd anyag alakjában. R_f=0,62 (metilén-diklorid:metanol:ecetsav, 20:1:1); [<x]_D=-140,2° (c=0,61; metanol). •H-NMR (400 MHz, CDC1₃): 1,43 (6, IH), 2,51-2,90 (m, 5H), 4,17 (t, IH, J= 10 Hz), 4,29 (d, IH, J=17 Hz), 4,69 (t, IH, J=7 Hz), 4,71 (d, IH, J= 17 Hz), 6,76 (d, IH), 7,05-7,26 (m, 9H).

14. példa [S,(R*,R*)]-3,4-Dihidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil)-amino]-4-oxo-l,5-benzoxazepin-5(2H)ecetsav

a) [S,(R*R*)-3-[[2-(Acetil-tio)-l-oxo-3-fenil-propil]amino]-3,4-dihidro-4-oxo-l,5-benzoxazepin5 (2H)-ecetsav-etil-észter

1,35 g (3,81 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-sót 120 ml etil-acetátban szuszpendálunk, a szuszpenziót 5x20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk, így kapjuk a szabad savat.

A szabad savat 25 ml vízmentes metilén-dikloridban feloldjuk, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, 541 mg 1-hidroxi-benztriazol-hidráttal (4,0 mmol) és 792 mg (4,13 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil] -karbodiimiddel kezeljük, és argonatmoszférában 0 °C-on 1,0 órán át keverjük. Ezután az oldatot 1,47 g (3,81 mmol) (S)-3-amino-3,4-dihidro-4-oxo-l,5-benzoxazepin-5(2H)-ecetsav-etil-észterrel és 0,47 ml (4,2 mmol) 4-metil-morfolinnal kezeljük, és az elegyet még 1,0 órán át 0 °C-on és 1,0 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakciókeveréket 100 ml etil-acetáttal hígítjuk, egymás után 15 ml vízzel, 2x15 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 15 ml vízzel, 15 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 15 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etilacetát: hexán 1:4 arányú keverékével eluáljuk, így 1,21 g terméket kapunk szirup alakjában. Kapunk még 409,6 mg terméket, amely 1:1 arányú izomerkeverék; R_f=0,67 (etil-acetát: hexán, 1:4, majd 1:1).

HU 218 482 Β

b) [S,(R*,R*)]-3,4-Dihidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-4-oxo-l,5-benzoxazepin-5(2H)ecetsav

1,81 g (2,51 mmol) a) rész szerinti etil-észter termék 13 ml metanollal készített oldatán 30 percig argont vezetünk keresztül, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és előzetesen argonnal 30 percig átöblített 10 ml (4,0 ekvivalens) 1 n nátrium-hidroxidoldatot csepegtetünk hozzá, az argonbuborékoltatás az egész adagolás és az egész reakcióidő alatt fenntartva. Ezután a reakcióelegyet 0 °C-on 1,0 órán át keverjük, 0 °C-on 45 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1,0 pH-értékre megsavanyítjuk, és 2 χ 80 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 20 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket 10 ml metilén-dikloridban feloldjuk, részletekben 100 ml hexánnal kezeljük, és a keveréket megkaparva szilárd anyag képződik. A felülúszót dekantáljuk, és a szilárd anyagot 50 ml hexánnal és 2 χ 100 ml pentánnal eldörzsöljük, először 100 ml pentánnal 4,0 órán át, majd a következő 100 ml-rel egy éjszakán át argonatmoszférában keverve. A terméket 6,0 órán át vákuumban szárítjuk, így 969,7 mg amorf, szilárd terméket kapunk. R_f = 0,47 (metilén-diklorid: metanol: ecetsav, 20:1:1); [a]_D=-143,3° (c=0,54: metanol).

'H-NMR (400 MHz, CDC1₃): 2,02 (d, 1H), 3,07 (m, 2H), 3,59 (m, 1H), 4,09 (t, 1H, J=10 Hz), 4,24 (d, 1H, J= 17 Hz), 4,63 (t, 1H, J=8 Hz), 4,73 (d, 1H, J= 17 Hz), 4,93 (m, 1H), 7,04-7,26 (m, 9H), 7,42 (d, 1H).

15. példa [3S-[l(R*),3a.(R*)]-3-[(2-Merkapto-l-oxo-3-fenilpropil)-amino]-(x-metil-2-oxo-hexahidro-lHazepin-1 -ecetsav

a) [3S-[l(R*),3a(R*)]]-3-[[2-(acetil-tio)-l-oxo-3fenil-propil]-amino]-a-metil-2-oxo-hexahidro-lHazepin-1 -ecetsav-metil-észter

374 mg (1,75 mmol) [S-(R*,R*)]-3-amino-hexahidro-a-metil-2-oxo- ΙΗ-azepin-1 -ecetsav-metil-észter [előállítva: Thorsett et al., „Peptides: Structure and Function”, Proceeding 8th American Peptide Symposium, 555 (1983)] és 393 mg (1,75 mmol) (S)-2(acetil-tio)-3-fenil-propionsav 10 ml metilén-kloriddal készített, 0 °C hőmérsékletű oldatát 245 pl (178 mg, 1,76 mmol) trietil-aminnal, majd 775 mg (1,75 mmol) [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfáttal] kezeljük. A tiszta, csaknem színtelen oldatot 0 °C-on 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. A keveréket megosztjuk etil-acetát és 0,5 n sósav között, az etil-acetátos extraktumot egymás után vízzel, félig telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk. Az oldatot vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük és bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát:hexán 70:30 arányú keveréke. így 590 mg tiszta terméket kapunk színtelen olajos hab alakjában. R_f=0,43 (etil-acetát : hexán, 75:25).

b) [3S-[l(R*),3a(R*)]]-3-[(2-Merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-a-metil-2-oxo-hexahidro-lHazepin-1-ecetsav

570 mg (1,36 mmol) a) rész szerinti tennék 7 ml, argonnal oxigénmentesített metanollal készített jéghideg oldatát 5,5 ml, argonnal oxigénmentesített 1 n nátriumhidroxid-oldattal kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 1,25 órán át keverjük, majd az oldatot 9 ml 1 n sósavval megsavanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etilacetátos extraktumot vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. így olajat kapunk, amit Merck kovasavgélen flashkromatografálunk 2% ecetsavat tartalmazó etil-acetáttal. A terméket tartalmazó frakciókat összeöntjük és lepároljuk, a maradékot etil-acetáttal felvesszük, és egymás után vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és a szűrletet ismét bepároljuk. A maradék olajos habot először etil-éterrel, majd hexánnal eldörzsöljük, így fehér olajos habot kapunk. A keveréket szárazra pároljuk, a maradékot hexánban szuszpendáljuk, ismét szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 470 mg terméket kapunk fehér hab alakjában (az NMR-analízis szerint több mint 98%-os diasztereomer tisztaság). R_f=0,49 (5% ecetsav etil-acetátban): [a]_D=-37,l° (c=0,6; kloroform).

Nagynyomású folyadékkromatográfia: YMC S3 ODSoszlop (6,0 χ 150 mm); az eluens 44% A: 90% víz-10% metanol-0,2% foszforsav és 56% B: 10% víz-90% metanol-0,2% foszforsav; az áramlási sebesség 1,5 ml/perc kimutatás 220 nm-en; t_R= 11,02 perc (98,0%).

16. példa [6R (S*)-2,3,6,7- Tetrahidro-6-[[2-(merkapto-metil)-l oxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-l,4-tiazepin-4(5H)ecetsav

a) [2-[(Metil-szulfonil)-oxi]-etil]-karbaminsav-terc-butil-észter

6,1 g (100 mmol) etanol-amin 100 ml metiléndikloriddal készített oldatához 0-5 °C-on keverés közben részletekben 21,8 g (100 mmol) di-terc-butildikarbonátot adunk. Az adagolás befejezése után a hűtőfürdőt eltávolítjuk, és az oldatot szobahőmérsékleten 5 órán át keverjük. Ezután az oldószert vákuumban eltávolítjuk, és az így kapott maradékot 100 ml metilén-diklorid és 21 ml (150 mmol) trietil-amin keverékében feloldjuk, az oldatot -10 °C-ra lehűtjük, és 10 perc alatt 9,25 g (150 mmol) metánszulfonil-kloridot csepegtetünk hozzá. A reakciókeveréket 200 ml etil-acetáttal hígítjuk, és 1 n sósavval és vízzel mossuk. Az etil-acetátos fázist vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. így kapjuk a terméket viszkózus olaj alakjában, amit további tisztítás nélkül használunk.

b) S-[2-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-amino]-etil-N-[(benzil-oxi)-karbonil]-L-cisztein-difenil-metil-észter

12,7 g (30,1 mmol) N-[(benzil-oxi)-karbonil]-Lcisztein-difenil-metil-észter és 7,20 g (30,1 mmol) a) rész szerinti termék 190 ml dimetil-formamiddal készí17

HU 218 482 Β tett oldatát 25 g (430 mmol) porlasztva szárított kálium-fluoriddal kezeljük és az elegyet 70-75 °C-on argonatmoszférában 20 órán át keverjük. Ezután a keveréket lehűtjük, és 800 ml etil-acetát és 400 ml víz között megosztjuk. A szerves fázist 300 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk, így olajat kapunk. A terméket körülbelül 1000 ml Merck kovasavgélen kromatografáljuk, etil-acetát és hexán keverékeivel (1:4, 1:3 és 1:2) eluálva, így 9,13 g terméket kapunk. R_f=0,35 (etil-acetát:hexán, 1:2).

c) (R)-Tetrahidro-6-[[(benzil-oxi)-karbonil]-amino]1,4-tiazepin-5(4H)-on

6,13 g (10,86 mmol) b) rész szerinti termék 30 ml anizollal és 45 ml trifluor-ecetsavval készített oldatát szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük, majd vákuumban koncentráljuk. A maradék olajat 40 ml izopropiléterrel hígítjuk, keverjük, és az izopropil-éteres fázist dekantáljuk. Ezt az eljárást még egyszer megismételjük, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. Ennek az anyagnak és 4,4 g (16 mmol) difenil-foszforil-azidnak a keverékét 75 ml vízmentes dimetil-formamidban argonatmoszférában jeges fürdőben lehűtjük, és keverés közben 4,45 g (44 mmol) 4-metil-morfolint csepegtetünk hozzá. Az adagolás befejezése után a keveréket hagyjuk szobahőmérsékletre melegedni, és ezen a hőfokon 20 órán át keverjük. A keveréket megosztjuk 150 ml etil-acetát és 100 ml viz között. A fázisokat szétválasztjuk, a vizes fázist 50 ml etil-acetáttal újra extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 30 ml telített kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 50 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 50 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és az oldószert vákuumban lepároljuk. A maradék anyagot izopropil-éterrel eldörzsöljük, így 2,45 g fehér, szilárd terméket kapunk. R_f=0,27 (etil-acetát: hexán, 1:1).

d) (R)-Tetrahidro-5-oxo-6-[[(benzil-oxi)-karbonil]amino]-1,4-tiazepin-4(5H)-ecetsav-etil-észter

3,55 g (12,68 mmol) c) rész szerinti termék 40 ml desztillált tetrahidrofuránnal készített oldatát argonatmoszférában 0 °C-ra lehűtjük, és 2,16 g (40 mmol) porított kálium-hidroxiddal és 420 mg (1,3 mmol) tetrabutil-ammónium-bromiddal kezeljük. Ezután a reakcióelegyhez 2,58 g (15,43 mmol) etil-bróm-acetátot csepegtetünk. A reakcióelegyet hidegen 2 órán át keverjük, majd 50 ml etil-acetáttal hígítjuk, és vízmentes magnézium-szulfátot adunk hozzá. A reakciókeveréket a magnézium-szulfát-rétegen keresztül megszűrjük, és a réteget néhányszor etil-acetáttal átmossuk. A szűrletet 50 ml 1 n sósavoldattal kezeljük, és a fázisokat szétválasztjuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk, így olajat kapunk. Az olajat kovasavgélen kromatográfiásan tisztítjuk, az eluens 10-30% etil-acetátot tartalmazó hexán. 3,22 g terméket kapunk viszkózus olaj alakjában, R_f=0,60 (etilacetát: hexán, 1:1).

e) (R)-6-Amino-tetrahidro-5-oxo-l ,4-tiazepin-4(5H)ecetsav-etil-észter-hidrogén-bromid-só

3,17 g (8,65 mmol) d) rész szerinti terméket 14 ml 30%-os ecetsavas hidrogén-bromiddal kezelünk. Az elegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd 200 ml dietil-étert adunk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, a kivált sót kiszűrjük, és éterrel többször mossuk. A kissé gumiszerű anyagot forró etanolban feloldjuk, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. Ezt az eljárást még egyszer megismételjük, a maradék anyaghoz dietil-étert adunk, így 2,52 g hidrogén-bromid-só terméket kapunk, amit sárga, szilárd anyag alakjában kiszűrünk.

f) [6R(S*)]-2,3,6,7-Tetrahidro-6-[[2-[(acetil-tio)-metil)l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-l,4-tiazepin4(5H)-ecetsav-etil-észter (S)-2-[(Acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsavat (az efedrinsóból a fentiek szerint előállítva) reagáltatunk az

e) rész szerinti termékkel az 1. példa b) része szerint, így kapjuk a cím szerinti terméket, R_f=0,40 (etil-acetát: hexán, 1:1).

g) [6R(S*)]-2,3,6,7-Tetrahidro-6-[[2-(merkapto-metil)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-l,4-tiazepin-4(5H)-ecetsav

A f) rész szerinti termék metanolos oldatát az 1. példa c) része szerint 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. így kapjuk a cím szerinti terméket fehér, szilárd hab alakjában, olvadáspontja 85-101 °C; R_f=0,35 (8% metanol metilén-dikloridban plusz 2 csepp ecetsav/5 ml); [a]_D=-9,5° (c=0,6; metanol).

Nagynyomású folyadékkromatográfia: R_T=13,2 perc, 0,2% foszforsavat tartalmazó 50%-os vizes metanol, 1,5 ml/perc, kimutatás 220 nm-en, YMC S3 ODSoszlop, 6,0x150 mm, 3 μ méretű, gömb alakú töltet, „end capped” Η. I. (homogenitási index)=>95%.

17. példa [6R(S*)]-2,3,6,7-Tetrahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo3-fenil-propil)-amino]-5-oxo-l,4-tiazepin-4(5H)ecetsav

a) [6R(S*)]-2,3,6,7-Tetrahidro-6-[[2-(acetil-tio)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-1,4-tiazepin4(5H)-ecetsav-etil-észter (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsavat (előállítva a diciklohexil-ammóniumsóból a fentiek szerint) reagáltatunk a 16. példa e) része szerinti termékkel a 2. példa b) rész eljárásával. így kapjuk a cím szerinti terméket, R_f=0,29 (etil-acetát:hexán, 1:1).

b) [6R(S*)]-2,3,6,7-Tetrahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo3-fenil-propil)-amino]-5-oxo-l,4-tiazepin-4(5H)ecetsav

Az a) rész szerinti termék metanolos oldatát a

2. példa c) része szerint 1,0 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. így kapjuk a cím szerinti terméket szilárd hab alakjában, olvadáspontja 69-76 °C; R_f=0,29 (8% metanol metilén-dikloridban plusz 2 csepp ecetsav/5 ml).

18. példa [3R-[3<x,6a.(S*)]]-Tetrahidro-6-[(2-merkapto-l -oxo-3fenil-propil)-amino]-5-oxo-3-fenil-l,4-tiazepin-4(5H)ecetsav

HU 218 482 Β

a) (3R-cisz)-Tetrahidro-5-oxo-3-fenil-6-[[(benziloxi)-karbonil]-amino]-l,4-tiazepin-4(5H)-ecetsavetil-észter

1,16 g (3,25 mmol) (3R-cisz)-tetrahidro-3-fenil-6[[(benzil-oxi)-karbonil]-amino]-l,4-tiazepin-5(4H)-on [előállítva Yanagisawa és munkatársai eljárásával: J. Med. Chem., 30, 1984-1991 (1987)] 30 ml desztillált tetrahidrofuránnal készített oldatát argonatmoszférában 0 °C-ra lehűtjük és 540 mg (10 mmol) porított káliumhidroxiddal és 97 mg (0,3 mmol) tetrabutil-ammónium-bromiddal kezeljük. Ezután az elegyhez 501 mg (3 mmol) etil-bróm-acetátot csepegtetünk keverés közben. A reakcióelegyet 2 órán át hidegen keverjük, majd még 501 mg (3 mmol) etil-bróm-acetátot adunk hozzá. Az elegyet hidegen még 2 órán át keverjük, majd 50 ml etil-acetáttal hígítjuk, és vízmentes magnézium-szulfátot adunk hozzá. Az elegyet magnézium-szulfát-rétegen megszűrjük, és a réteget etil-acetáttal többször átmossuk. A szűrletet 40 ml hideg 1 n sósavoldatba öntjük, és a fázisokat szétválasztjuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk. így olajat kapunk, amit kovasavgélen kromatografálva tisztítunk, az eluens 10-30% etil-acetátot tartalmazó hexán. 730 mg terméket kapunk, R_f=0,32 (etil-acetát . hexán, 1:2).

b) (3R-cisz)-6-Amino-tetrahidro-5-oxo-3-fenil-l,4-tiazepin-4(5H)-ecetsav-etil-észter-hidrobromid-só

1,43 g (3,23 mmol) a) rész szerinti terméket 5,5 ml

30%-os ecetsavas hidrogén-bromiddal kezelünk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2 órán át keveijük, majd 100 ml dietil-étert adunk hozzá. Az elegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keveqük, a kivált sót kiszűijük, és éterrel többször mossuk. így 1,08 g terméket kapunk, ez a hidrogén-bromid-só, amely bézs színű szilárd anyag.

c) [3R-[3a,6a(S*)]]-6-[[2-(Acetil-tio)-1 -οχο-3-fenilpropil]-amino]-tetrahidro-5-oxo-3-fenil-1,4-tiazepín-4(5H)-ecetsav-etil-észter

736 mg (1,81 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-só 30 ml etil-acetáttal készített szuszpenzióját 40 ml és 20 ml 0,1 n sósavval és egyszer 20 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk, így olaj alakjában kapjuk a szabad savat.

640 mg (1,65 mmol) b) rész szerinti hidrogén-bromid-só terméket 30 ml metilén-dikloridban feloldunk, az oldatot 2x20 ml nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 20 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. így kapjuk a szabad amint viszkózus olaj alakjában, a kitermelés 495 mg. Ezt a terméket és a fenti szabad savat 20 ml metilén-dikloridban argonatmoszférában feloldjuk, és 0 °C-ra lehűtjük. Az oldathoz 256 mg (1,90 mmol) 1-hidroxi-benztriazolhidrátot és 362,5 mg (1,90 mmol) l-etil-3-[3-(dimetilamino)-propil]-karbodiimidet adunk. A reakcióelegyet hidegen 3 órán át keverjük, majd 30 ml metiléndikloriddal hígítjuk. Az oldatot 15 ml vízzel, 15 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 15 ml nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 15 ml vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A maradék anyagot körülbelül 150 ml Merck kovasavgélen kromatografáljuk, 25% etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluálva. így 610 mg terméket kapunk, R_f=O,53 (etil-acetát: hexán, 1:1).

d) [3R-[[3a,6a(S*)]]-Tetrahidro-6-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-5-oxo-3-fenil-l,4-tiazepin-4(5H)-ecetsav-metil- és etil-észter-keverék 610 mg (1,185 mmol) c) rész szerinti termék 12 ml metanollal készített oldatán 15 percig argont vezetünk keresztül, majd jég-só fürdőben lehűtjük, és keverés közben az argonbevezetést folytatjuk. Az elegyhez 4,75 ml 1 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk, amit használat előtt 30 percig argonnal átbuborékol tatunk. A reakcióelegyet hidegen 75 percig keverjük, majd 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1 pH-értékre savanyítjuk. A terméket 2x40 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk. így 533 mg terméket kapunk, ami lassan kikristályosodik. Az NMR- és tömegspektrum azt mutatja, hogy az anyag metil- és etil-észter keveréke. R_f=0,76 (5% metanol metilén-dikloridban plusz 2 csepp ecetsav/5 ml).

e) [3R-[3a,6a(S*)]]-Tetrahidro-6-((2-merkapto-l-oxo3-fenil-propil)-amino]-5-oxo-3-fenil-l,4-tiazepin4(5H)-ecetsav

480 mg (körülbelül 1,03 mmol) d) rész szerinti terméket adunk 12 ml metanolhoz. A termék kikristályosodik. Ehhez az anyaghoz 5 ml desztillált tetrahidrofüránt adunk, ekkor a keverékből tiszta oldat lesz, amin 15 percig argont vezetünk keresztül, majd jég-só fürdőben lehűtjük, és keverés közben, miközben az argonbevezetést folytatjuk, 4 ml 1 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá, amin használat előtt 30 percig argont vezettünk keresztül. A keveréket hidegen argonatmoszférában tartjuk 27 órán át. Ekkora a vékonyréteg-kromatogram azt jelzi, hogy az észter hidrolízise teljesen végbement. A keveréket 5%-os kálium-hidrogén-szulfátoldattal 1 pH-értékre megsavanyítjuk, és a terméket 2 χ 30 ml metilén-dikloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáttal szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk, így fehér, szilárd hab marad vissza. Ezt az anyagot metilén-diklorid és hexán keverékében feloldjuk, annyi hexánt adva hozzá, amíg az oldat zavaros lesz. A keverékről az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, így szilárd anyagot kapunk, ezt 20% hexánt tartalmazó éterrel eldörzsöljük. A fehér, szilárd anyagot kiszűrjük, 50% hexánt tartalmazó hideg éténél mossuk, így 350 mg terméket kapunk. Az olvadáspont 175-182 °C; R_f=0,42 (5% metanol metilén-dikloridban plusz 2 csepp ecetsav/5 ml); [a]_D=+26,7° (c=0,8; metanol).

Nagynyomású folyadékkromatográfia: R_T=8,0 perc, 0,2% foszforsavat tartalmazó 66,8%-os vizes metanol,

1,5 ml/perc, kimutatás 220 nm-en, YMC S3 ODS-oszlop, 6,0 χ 150 mm, 3 μ méretű, gömb alakú töltet, „end capped” Η. I. =>95%.

HU 218 482 Β

19. példa [3R-[3a.,6a(S*)]]-Tetrahidro-6-[[2-(merkapto-metil)l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-3-fenil-l,4tiazepin-4(5H)-ecetsav

a) [3R-[3a,6a(S*)]]-Tetrahidro-6-[[2-[(acetil-tio)-metil] -1 -oxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-3-fenil-1,4tiazepin-4(5H)-ecetsav-metil- és -etil-észter-keverék 853 mg (2,11 mmol) (S)-2-[(acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsav-efedrin-só 40 ml etil-acetáttal készített szuszpenzióját 40 ml, majd 20 ml 0,1 n sósavoldattal és 20 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk, így olaj alakjában marad vissza a szabad sav.

(3R-cisz)-6-amino-tetrahidro-5-oxo-3-fenil-l,4-tiazepin-4(5H)-ecetsav-metil- és -etil-észter-keverék -hidrogén-bromid-sót [320 mg (0,82 mmol) etil-észter és 410 mg (1,09 mmol) metil-észter] [előállítva a 18.b) példa szerint] 30 ml metilén-dikloridban feloldunk, az oldatot 2 χ 20 ml nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 20 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk. így kapjuk a szabad amint viszkózus olaj alakjában, a kitermelés 495 mg (98%). Ezt a terméket és a fenti szabad savat 20 ml metilén-dikloridban argonatmoszférában feloldjuk, és az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, 285 mg (2,11 mmol) 1-hidroxi-benztriazol-hidrátot és 403 mg (2,11 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)propil]-karbodíimidet adunk hozzá. A reakcióelegyet

3,5 órán át hidegen keverjük, majd 30 ml metilén-dikloriddal hígítjuk. Az oldatot 15 ml vízzel, 15 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 15 ml nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 15 ml vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A visszamaradó anyagot 170 ml Merck kovasavgélen kromatografáljuk, az eluens 25% etil-acetátot tartalmazó hexán. így 535 mg terméket kapunk, R_f=0,68 és 0,63, (etil-acetát‘.hexán, 1:1).

b) [3R-[3a,6a(S*)]]-Tetrahidro-6-[[2-(merkapto-metil)-1 -oxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-3-fenil-1,4tiazepin-(5H)-ecetsav

493 mg (körülbelül 0,98 mmol) a) rész szerinti terméket 12 ml metanolban feloldunk, és az oldaton 15 percig argont vezetünk át jég-só fürdőben hűtve, miközben az elegyet keverjük, és az argonbevezetést folytatjuk. A reakcióelegyet 4 ml, előzetesen 30 percig argonnal átöblített 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. A reakciókeveréket hidegen argonatmoszférában tartjuk 48 órán át. Ekkor a vékonyréteg-kromatogram azt jelzi, hogy az észter hidrolízise tökéletesen végbement. A keveréket 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1 pH-értékre megsavanyítjuk, és a terméket 2 χ 30 ml metilén-dikloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 20 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk. így fehér, üvegszerű hab marad vissza, ehhez 20 ml, 25% hexánt tartalmazó étert adunk és keverjük, ekkor fehér, szilárd anyag képződik. Ezt a terméket kiszűrjük, és 50% hexánt tartalmazó éterrel mossuk. így 342 mg terméket kapunk, olvadáspontja 170-174 °C; R_f=0,43 [5% metanolt tartalmazó metilén-diklorid plusz 2 csepp: ecetsav/5 ml]; [a]_D=+32,8° (c =0,9; metanol).

Nagynyomású folyadékkromatográfia: R_T=8,6 perc, 0,2% foszforsavat tartalmazó 66,8%-os vizes metanol,

20. példa [2R-[2<x,6fi(S*)]]-Tetrahidro-6-[[2-(merkapto-metil)l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-2-fenil-l,4tiazepin-4(5H)-ecetsav

a) (2R-transz)-Tetrahidro-2-fenil-6-[[(benzil-oxi)-karbonil]-amino]-1,4-tiazepin-5(4H)-on

5,82 g (2R-transz)-6-amino-tetrahidro-l,4-tiazepin5(4H)-on [előállítva Yanagisawa és munkatársai eljárásával: J. Med. Chem., 30, 1984-1991 (1987)] 125 ml metilén-diklorid és 11 ml trietil-amin keverékével készített szuszpenzióját 6 g di-terc-butil-dikarbonáttal kezeljük, és szobahőmérsékleten 4 órán át keverjük. A keveréket 100 ml metilén-dikloriddal hígítjuk, és vízzel mossuk. A metilén-dikloridos oldatot vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és az oldószert vákuumban lepároljuk, így halványsárga, szilárd anyag marad vissza. Ezt az anyagot kovasavgélen kromatografáljuk, a terméket etil-acetát:hexán 1:1 arányú keverékével, majd etil-acetáttal eluálva, így fehér, szilárd anyag alakjában 2,01 g terméket kapunk.

b) (2R-transz)-Tetrahidro-5-oxo-2-fenil-6-[[(benziloxi)-karbonil]-amino]-1,4-tiazepin-4(5H)-ecetsavmetil-észter

1,95 g (6,05 mmol) a) rész szerinti termék desztillált tetrahidrofuránnal készített oldatát argonatmoszférában 0 °C-ra lehűtjük, és 1,10 g (18,15 mmol, 3 ekvivalens) porított kálium-hidroxiddal és 195 mg tetrabutil-ammónium-bromiddal kezeljük. Az elegyhez 30 perc alatt 800 μΐ (7,26 mmol, 1,2 ekvivalens) etil-bróm-acetátot csepegtetünk. A reakcióelegyet hidegen keveijük két órán át, majd 300 ml metilén-dikloriddal és 50 ml vízzel hígítjuk. Ezután 75 ml hígított sósavoldatot adunk az elegyhez, és a fázisokat szétválasztjuk. A vizes fázist 100 ml metiléndikloriddal újra extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk, így fehér hab marad vissza. A habot etil-acetát és metilén-diklorid keverékében feloldjuk, és feleslegben vett diazo-metán éteres oldatával kezeljük. A kapott metil-észtert kovasavgélen kromatografálva tisztítjuk, az eluens etil-acetát:hexán 1:1 arányú keveréke. így 2,193 g terméket kapunk, R_f=0,49 (etil-acetát: hexán, 1:1).

c) (2R-transz)-6-Amino-tetrahidro-5-oxo-2-fenil-1,4tiazepin-4(5H)-ecetsav-metil-észter-hidroklorid-só 2,19 g (5,56 mmol) b) rész szerinti terméket jeges fürdőben lehűtünk, és 15 ml dioxános 4 n sósavoldattal kezeljük. A reakcióelegyet 1 órán át hidegen keverjük, ezalatt gél képződik. A hűtőfurdőt eltávolítjuk, és az elegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük. Ezután az oldószert vákuumban eltávolítjuk, a maradék20

HU 218 482 Β hoz toluolt adunk, és vákuumban lepároljuk. így 1,84 g terméket kapunk szilárd alakban.

d) [2R-[2a,6P(S*)]]-Tetrahidro-6-[[2-[(acetil-tio)-metil] -1 -oxo-3-fenil-propil]-amino]-1 -οχο-2-fenil-1,4tiazepin-4(5H)-ecetsav-metil-észter (S)-2-[(Acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsavat (az efedrinsóból a fentiek szerint előállítva) a c) szerinti termékkel reagáltatunk az 1. példa b) része szerinti módon. így kapjuk a cím szerinti terméket, R_f=0,51 (etilacetát: hexán, 1:1).

e) [2R-[2a,6P(S*)]]-Tetrahidro-6-[[2-(merkapto-metil)-1 -oxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-2-fenil-1,4tiazepin-4(5H)-ecetsav

A d) rész szerinti termék metanolos oldatát az 1. példa c) része szerint 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. így kapjuk a cím szerinti terméket. Az olvadáspont 197-199 °C; R_f=0,41 (5% metanol metilén-dikloridban plusz 2 csepp ecetsav/5 ml); [a]_D= +27,10 (c=0,5; metanol).

21. példa [2R-[2a.,6$(S*)]]-Tetrahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil)-amino]-5-oxo-2-fenil-l,4-tiazepin-4(5H)ecetsav

a) [2R-[2a,6P(S*)]]-Tetrahidro-6-[[2-(acetil-tio)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-2-fenil-l,4-tiazepin-4(5H)-ecetsav-metil-észter

1,13 g (2,8 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-só 50 ml etil-acetáttal készített szuszpenzióját 50 ml, majd 25 ml 0,1 n sósavval és 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk. így a szabad sav marad vissza olaj alakjában, ezt 15 ml metilén-dikloridban argonatmoszférában feloldjuk, és 0 °C-ra lehűtjük. Az oldathoz 405 mg (3,0 mmol) 1 -hidroxi-benztriazol-hidrátot és 592 mg (3,1 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimidet adunk. A reakcióelegyet hidegen 1 órán át keverjük, majd hozzáadunk 920 mg (2,79 mmol) 20.c) példa szerinti amin-hidroklorid-só terméket, és ezután 306 μΐ (2,79 mmol) 4-metil-morfolint. A reakcióelegyet 1 órán át hidegen keverjük, majd 1 órán át szobahőmérsékleten, és 70 ml metiléndikloriddal hígítjuk. Az oldatot 15 ml vízzel, 15 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfátos oldattal, 15 ml nátrium-hidrogén-karbonát oldattal és 15 ml vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. A visszamaradó anyagot 160 ml Merck kovasavgélen kromatografáljuk, etil-acetát/hexán 1:3, majd 1:2 arányú keverékeivel kromatografálva. így 800 mg terméket kapunk, R_f=0,57 (etil-acetát: hexán, 1:1).

b) [2R-[2a,6p(S*)]]-Tetrahidro-6-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-5-oxo-2-fenil-l,4-tiazepin-4(5H)-ecetsav

880 mg (1,75 mmol) a) rész szerinti termék 12 ml metanollal készített oldatán 15 percig argont vezetünk keresztül, az oldatot jég-só fürdőben lehűtve, majd az argonbevezetést folytatva 7,0 ml 1 n nátrium-hidroxidoldatot csepegtetünk hozzá, amin a felhasználás előtt percig argont vezettünk át. A reakcióelegyet hidegen 70 percig keverjük, majd 5%-os kálium-hidrogénszulfát-oldattal 1 pH-ra megsavanyítjuk. A terméket 2x40 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban eltávolítjuk. így fehér, részben szilárd anyagot kapunk. Az anyaghoz étert adunk, és fehér terméket szűrünk ki, amit éterrel mosunk. A kitermelés 494 mg, a termék olvadáspontja 181-183 °C; R_f=0,43 (5% metanol metilén-dikloridban plusz 2 csepp ecetsav/5 ml); [a]_D=+6,7° (c=0,7; metanol).

Nagynyomású folyadékkromatográfia: R_T=9,6 perc, 0,2% foszforsavat tartalmazó 66,8%-os vizes metanol,

1,5 ml/perc, kimutatás 220 nm-en, YMC 3-3 ODS-oszlop, 6,0 χ 150 mm, 3 μ méretű, gömb alakú töltet, „end capped” Η. I. =98%. Az NMR-spektrum körülbelül 0,1 M bezárt etil-acetátot mutat ki.

22. példa [R-(R*,S*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lH-benzazepin-1-ecetsav

a) (R)-2,3,4,5-Tetrahidro-3-amino-2-oxo-lH-benzazepin-1 -ecetsav-etil-észter

14,8 g (56,4 mmol) 2,3,4,5-tetrahidro-3-amino-2oxo-1 H-benzazepin-1 -ecetsav-etil-észtert [előállítva: Watthey és munkatársai: J. Med. Chem., 28, 1511-1516 (1985)] L-borkősav sóján keresztül feloldunk a fenti referenciában leírt módon, így 3,927 g S-amint kapunk, olvadáspontja 105-107 °C; [a]_D=-277° (c=0,99; etanol). Az egyesített anyalúgokból kapott maradékot (21,5 g, 52,1 mmol) 340 ml etil-acetátban szuszpendáljuk, 41 ml, majd 30 ml 10%-os ammónium-hidroxidoldattal és 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, szüljük, a szűrletet szárazra pároljuk, és az így kapott terméket vákuumban szárítjuk. 7,01 g aminkeveréket kapunk, amely az R izomerben dús. 2,285 g (8,71 mmol) izomerkeverék 18 ml vízmentes etanollal készített oldatát 1,31 g (8,73 mmol) Dborkősavval kezeljük, és gőzfürdőn melegítjük, amíg feloldódik. A tiszta oldatot szobahőmérsékletre lehűtjük, 2 napig állni hagyjuk, majd jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük és megkaparjuk, amíg kristályok képződnek. A 2,585 g nyerssót 14 ml vízmentes etanolból egyszer átkristályosítjuk, így 2,158 g előállítani kívánt sót kapunk. [a]_D= +154,1° (c=0,6; metanol). A sót 35 ml etil-acetátban szuszpendáljuk, 2x4 ml 10%-os ammónium-hidroxid-oldattal és 6 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, szárazra pároljuk, és a terméket vákuumban megszárítjuk. így 1,31 g terméket kapunk, R_f=0,60 (metilén-diklorid:metanol, 9:1); [a]_D=+273,1° (c=0,677; metanol).

b) [R-(R*,S*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(acetil-tio)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-lH-benzazepin1 -ecetsav-etil-észter (S)-2-(Acetil-tio)-3-fenil-propionsavat (előállítva a diciklohexil-ammónium-sóból a fentiekben leírtak szerint) reagáltatunk az a) rész szerinti termékkel a 2. példa b) része szerint. így kapjuk a cím szerinti terméket szirup alakjában, R_f=0,57 (etil-acetát:hexán, 1:1).

HU 218 482 Β

c) [R-(R*,S*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lH-benzazepin1-ecetsav

A b) rész szerinti tennék metanolos oldatát a 2. példa c) része szerint 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. így kapjuk a cím szerinti terméket mint amorf, szilárd anyagot, R_f=0,67 (metilén-diklorid:metanol:ecetsav, 20:1:1); [a]_D=+230,9° (c=0,57; metanol). ‘H-NMR (400 MHz, CDC1₃): δ 1,65 (m, 1H), 2,06 (d, 1H), 2,51 (m, 2H), 2,94 (dd, 1H, J=7,13 Hz), 3,17 (m, 2H), 3,40 (m, 1H), 4,39 (d, 1H, J=17 Hz), 4,45 (m, 1H), 4,67 (d, 1H, J= 17 Hz), 7,05-7,31 (m, 9H).

23. példa [R-(R*, S*)]-2,3,4,5- Tetrahidro-3-[[2-(merkapto-metil)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-lH-benzazepin-l-ecetsav

A 22. példa szerint járunk el, de a b) részben (S)-2[(acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsavat alkalmazunk, így kapjuk a cím szerinti terméket amorf, szilárd anyag alakjában. R_f=0,53 (metilén-diklorid: metanol: ecetsav, 20:1:1); [a]_D= + 253,9° (c=0,38; metanol). H-NMR (400 MHz, CDC1₃): δ 1,51 (m, 2H), 2,32-2,52 (m, 4H), 2,77 (m, 3H), 3,17 (m, 1H), 4,36 (d, 1H, J=17 Hz), 4,48 (m, 1H), 4,70 (d, 1H, J=17 Hz), 6,53 (d, 1H), 7,11-7,30 (m, 9H).

24. példa [S-(R*,S*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lH-l-benzazepin-lecetsav

a) (S)-a-Bróm-3-fenil-propionsav

30,0 g (0,175 mól) L-fenil-alanin és 73,5 g (0,618 mól) kálium-bromid 365 ml 2,5 n kénsavval készített oldatát jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és 1,0 óra alatt részletekben 19,3 g (0,28 mól) nátrium-nitrittel kezeljük. Az elegyet 1,0 órán át 0 °C-on és 1,0 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd a reakcióelegyet 3x250 ml éterrel extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 100 ml vízzel és 50 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és vákuumban megszárítjuk. így 34,46 g terméket kapunk, R_f=0,45 (toluol: ecetsav, 95:5).

b) (R)-a-(Acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-sö

19,25 g (0,168 mól) kálium-tioacetát 300 ml vízmentes acetonitrillel készített szuszpenzióját jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és 34,462 g (0,15 mól) a) rész szerinti termék 35 ml vízmentes acetonitrillel készített oldatát csepegtetjük hozzá 15 perc alatt. A reakciókeveréket felmelegítjük szobahőmérsékletre, argonatmoszférában 5,0 órán át keverjük, majd megszűrjük, és a szilárd terméket 125 ml acetonitrillel alaposan átmossuk. A tiszta szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk. Az így kapott 39,717 g narancsszínű szirupot, ami a szabad sav, 400 ml éterben feloldjuk, 30,2 ml (1,0 ekvivalens) diciklohexil-aminnal kezeljük, és az elegyet 30 percig szobahőmérsékleten argonatmoszférában keverjük. A fehér csapadékot kiszűrjük, 2x100 ml etil-éterrel alaposan átmossuk, és vákuumban egy éjszakán át szárítjuk. így 41,0 g terméket kapunk, [a]_D=+31,8° (c=1,4; metanol).

c) [S-(R*,S*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(acetil-tio)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-lH-l-benzazepin-1 -ecetsav-etil-észter

850 mg (2,1 mmol) (R)-a-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-só 60 ml etil-acetáttal készített szuszpenzióját 5 χ 10 ml 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal és 10 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így kapjuk a szabad savat mint tiszta szirupot, a termék kvantitatív kitermeléssel 497 mg.

A szabad savat 12 ml vízmentes metilén-dikloridban feloldjuk, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és 297 mg (2,20 mmol) 1-hidroxi-benztriazol-hidráttal és 435 mg (2,27 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimiddel kezeljük. A reakcióelegyet argonatmoszférában 1,0 órán át 0 °C-on keverjük, majd 500 mg (1,91 mól) (S)-2,3,4,5-tetrahidro-3-amino-2oxo-1 H-benzazepin-1 -ecetsav-etil-észterrel [előállítva Watthey és munkatársai eljárása szerint: J. Med. Chem., 28, 1511-1516 (1985)] kezeljük, és 0 °C-on még 1,0 órán át, majd szobahőmérsékleten is 1,0 órán át keverjük. Az így kapott oldatot 50 ml etil-acetáttal hígítjuk, egymás után 8,0 ml vízzel, 2 χ 8 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 8,0 ml vízzel, 8,0 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 8,0 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etilacetát: hexán 1:4 arányú keverékével eluálva. 714 mg terméket kapunk tiszta szirup alakjában, R_f=0,62 (etilacetát: hexán, 1:1).

d) [S-(R*,S*)]-2-3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lH-l-benzazepin-1-ecetsav

714 mg (1,52 mmol) c) rész szerinti termék 9,0 ml metanollal készített oldatán 30 percig argont vezetünk keresztül 0 °C-ra jég-só fürdőben lehűtve, majd hozzácsepegtettünk 6,0 ml (4 ekvivalens) előzetesen átöblített 1,0 n nátrium-hidroxid-oldatot, miközben az argon buborékoltatását az egész adagolás és az egész reakcióidő alatt fenntartjuk. A reakcióelegyet 0 °C-on 1,0 órán át keverjük, majd 26 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 2,0 pH-értékre megsavanyítjuk, és 2 χ 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 14 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket 5,0 ml metilén-dikloridban feloldjuk, és részletekben 50 ml hexánnal kezeljük megkaparva, így szilárd termék képződik. A felülúszót dekantáljuk, és a szilárd terméket 50 ml hexánnal és 2 χ 100 ml pentánnal eldörzsöljük, először 100 ml pentánnal 4,0 órán át, majd a második 100 ml pentánnal egy éjszakán át argonatmoszférában keverve. Az így kapott terméket vákuumban szárítjuk, a termék amorf, szilárd anyag. R_f=0,47 (metilén22

HU 218 482 Β diklorid:metanol:ecetsav, 20:1:1); [a]_D=-228° (c=0,51; metanol).

'H-NMR (400 MHz, CDC1₃): δ 1,65 (m, 1H), 2,06 (d, 1H), 2,51 (m, 2H), 2,95 (dd, 1H, J=7,14 Hz), 3,17 (m, 2H), 4,39 (d, 1H, J = 17 Hz), 4,46 (m, 1H), 4,67 (d, 1H, J=17Hz), 7,02-7,31 (m, 9H).

25. példa [S-(R*,R*)]-Hexahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenilpropil)-amino]-2-oxo-l-(2H)-azocin-ecetsav

a) [S-(R*,R*)]-Hexahidro-3-[[(2-acetil-tio)-l-oxo-3fenil-propil]-amino]-2-oxo-l(2H)-azocin-ecetsavterc-butil-észter

263 g (6,6 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-só 50 ml etil-acetáttal készített szuszpenzióját 50 ml, majd 25 ml 0,1 n sósavval és 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk. így kapjuk a szabad savat olaj alakjában. Ezt a szabad savat és 1,66 g (6,5 mmol) (S)-3-aminohexahidro-2-oxo-1 (2H)-azocin-ecetsav-terc-butil-észtert [előállítva: Thorsett és munkatársai eljárása szerint: J. Med. Chem., 29, 251-60 (1986)] 30 ml metilén-dikloridban argonatmoszférában feloldjuk, és az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, majd 891 mg (6,6 mmol) 1hidroxi-benztriazol-hidrátot és 1,26 g (6,6 mmol) 1etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimidet adunk hozzá. A reakcióelegyet hidegen 4 órán át kevetjük, majd 100 ml metilén-dikloriddal hígítjuk. Az oldatot 50 ml vízzel, 50 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfátoldattal, 50 ml nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 50 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert vákuumban lepároljuk. A maradék habot 500 ml Merck kovasavgélen kromatografáljuk, az eluens 25-50% etil-acetátot tartalmazó hexán. így 2,252 g terméket kapunk, R_f=0,35 (etil-acetát:hexán, 1:1).

b) [S-(R*,R*)]-Hexahidro-3-[[(2-acetil-tio)-l-oxo-3fenil-propil]-amino]-2-oxo-1 (2H)-azocin-ecetsav Az a) rész szerinti terméket 20 ml trifluor-ecetsavban feloldjuk és argonatmoszférában szobahőmérsékleten 1,75 órán át keverjük. A trifluor-ecetsavat vákuumban eltávolítjuk, a maradékhoz kétszer toluolt adunk és lepároljuk, így a savtermék fehér hab alakjában marad vissza.

c) [S-(R*,R*)]-Hexahidro-3-[[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil]-amino]-2-oxo-1 (2H)-azocin-ecetsav 5,45 mmol b) rész szerinti termék 30 ml metanollal készített oldatán 15 percig argont vezetünk keresztül, majd jég-só fürdőben lehűtjük, és az argonbevezetést folytatva keverjük, majd 2,0 ml tömény ammóniumhidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá. A reakcióelegyet

6,5 órán át hidegen keverjük, majd még 1,0 ml ammónium-hidroxid-oldatot adunk hozzá, és a keveréket lefedve, hűtőben 18 órán át állni hagyjuk. A keveréket ezután 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 2 pH-értékre megsavanyítjuk, és 3x50 ml metilén-dikloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, az oldószert vákuumban eltávolítjuk, így fehér hab marad vissza. Ehhez a habhoz étert és hexánt adunk, és a szuszpenziót argonatmoszférában 1 órán át keverjük. A képződött fehér, szilárd anyagot kiszűrjük, éterrel és hexánnal mossuk és vákuumban szárítjuk. így 1,531 g terméket kapunk fehér hab alakjában, olvadáspontja 71-90 °C; R_f=0,41 (10% metanol metilén-dikloridban plusz 2 csepp ecetsav/5 ml); [a]_D= + 3,5° (c=0,75; metanol).

Nagynyomású folyadékkromatográfia: R_T=6,1 perc, 0,2% foszforsavat tartalmazó 62%-os vizes metanol,

1,5 ml/perc, kimutatás 220 nm-en, YMC S3 ODS, 6,0x150 mm oszlop, 3 μ átmérőjű szférikus „end capped” töltet. Η. I. =>95%.

26. példa (3S)-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-merkapto-3-(l-naftil)1-oxo-propil]-amino]-2-oxo-lH-benzazepin-lecetsav

a) (Acetil-amino)-( 1 -naftil-metil)-propándisav-dietilészter

4,613 g (67,8 mmol) nátrium-etoxid 100 ml etanollal készített oldatához (21%-os oldat) 14,74 g (67,8 mmol) (dietil)-(acetil-amin-malonátot) és 10,0 g (45,2 mmol) l-(bróm-metil)-naftalint adunk. Az oldatot szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd a reakciókeveréket koncentráljuk, így narancsszínű olajat kapunk. Az olajat etil-acetátban feloldjuk, és 50%-os telített ammóniumklorid-oldattal, vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk, így narancsszínű szilárd anyagot kapunk. Ezt a szilárd anyagot etil-acetátból és hexánból átkristályosítjuk, így malonáttal szennyezett bézs színű kristályokat kapunk. A szilárd terméket 50% etil-acetátot tartalmazó hexánban feloldjuk, és Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk 50%-ot etil-acetátot tartalmazó hexánban. A tiszta terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük és koncentráljuk, így 10,225 g terméket kapunk fehér, szilárd anyag alakjában. Az olvadáspont 105-103 °C; R_f=0,57 (50% etilacetát hexánban).

b) a-Amino-l-naftil-propionsav

16,182 g (47,5 mmol) a) rész szerinti termék oldatát 100 ml 48%-os hidrogén-bromidban szuszpendáljuk, és az elegyet argonatmoszférában visszafolyató hűtő alkalmazásával 14 órán át forraljuk. A termék hidrogénbromid sóját kiszűrjük az oldatból mint fehér, szilárd anyagot, ezt 50 °C hőmérsékletű 500 ml vízzel felvesszük, és az oldatot tömény ammónium-hidroxiddal semlegesítjük. A termék az oldatból mint finom, fehér, szilárd anyag válik ki. Ezt kiszűrjük, és nagyvákuumban egy éjszakán át (18 óra) szárítjuk. 8,335 g terméket kapunk pelyhes, fehér, szilárd anyag alakjában, olvadáspontja 264 °C.

c) a-Bróm-l-naftil-propionsav

4,000 g (18,6 mmol) b) rész szerinti termék és 7,63 g (63,2 mmol) kálium-bromid 35 ml 2,5 n kénsavval készített, 0 °C-on tartott oldatához 1 óra alatt 1,92 g (27,8 mmol) nátrium-nitritet adagolunk. A reakcióelegyet 1 órán át 0 °C-on keverjük, majd szobahőmérsékletre melegítve még 2,5 órán át keverjük. A reakciókeveréket éterrel háromszor extraháljuk, az éteres fá23

HU 218 482 Β zisokat egyesítjük, vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így narancsszínű olajat kapunk. Az olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 70% etilacetát hexánban, és az elhúzódás csökkentésére 1% ecetsavat adunk az oldószerhez. A bromidot tartalmazó frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így kissé szennyezett terméket kapunk narancsszínű olaj alakjában, ami egy éjszakán át állva megszilárdul. R_f=0,40 (40% etilacetát hexánban plusz 1% ecetsav).

d) a-(Acetil-tio)-1 -naftil-propionsav

0,912 g (8,00 mmol) kálium-tioacetát 300 ml acetonitrillel készített szuszpenziójához 0 °C-on hozzáadjuk a c) szerinti terméket (2,030 g, 7,27 mmol) 3 ml acetonitrilben oldva. Az oldatot 1 órán át 0 °C-on keverjük, majd szobahőmérsékletre melegítve még 15 órán át keverjük. A kálium-bromidot kiszűrjük a reakciókeverékből, és a szűrletet koncentráljuk, így narancsszínű olajat kapunk. Az olajat etil-acetátban feloldjuk, 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és sóoldattal mossuk, majd nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és koncentráljuk, így narancsszínű olajat kapunk. Az olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 50% etil-acetátot tartalmazó hexán, amihez az elhúzódás csökkentése céljából 1% ecetsavat adunk. A terméket tartalmazó frakciók szennyezve vannak egy vegyülettel, amelynek R_rértéke 0,43. A frakciókat összeöntjük és bepároljuk, így narancsszínű olajat kapunk. A nyersterméket diciklohexil-ammónium-sója útján tisztítjuk úgy, hogy a narancsszínű olajat éterben feloldjuk és 1 ekvivalens (18,13 g, 100 mmol) diciklohexil-amint adunk az oldathoz. A diciklohexil-ammónium-sót barna kristályok alakjában két kitermelésben kapjuk (1,450 g), a tennék még kissé szennyezett. A kristályokat etil-acetátban szuszpendáljuk, és 10%-os kálium-hidrogén-szulfátoldattal háromszor kirázzuk. A szerves fázist vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és koncentráljuk, így 875 mg terméket kapunk sárga olaj alakjában. R_f=0,40 (40% etil-acetát hexánban plusz 1% ecetsav).

e) (3S)-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(acetil-tio)-3-(l-naftil)-1 -oxo-propil]-amino]-2-oxo-1 Η-1 -benzazepin1-ecetsav

338 mg (1,23 mmol) d) rész szerinti racém savterméket és 321 mg (1,23 mmol) (S)-2,3,4,5-tetrahidro-3amino-2-oxo-1 Η-1 -benzazepin-1 -ecetsav-etil-észtert [előállítva Watthey és munkatársai eljárása szerint: J. Med. Chem., 28, 1511-1516 (1985)] 11 ml metiléndikloridban szobahőmérsékleten feloldunk argonatmoszférában. A reakciókeveréket 0 °C-ra lehűtjük, és 166 mg (1,23 mmol) hidroxi-benztriazol-hidráttal és 259 mg (1,35 mmol) l-etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimiddel kezeljük. Az elegyet 1 órán át keverjük, majd szobahőmérsékletre melegítjük, és még 4 órán át keverjük. Az illóanyagokat lepároljuk, a maradékot etil-acetátban feloldjuk, és egymás után 1 n sósavval, vízzel, telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, bepároljuk, és a maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, 50% etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluálva. így 510 mg terméket kapunk olaj alakjában (a diasztereomerek 1:1 arányú keveréke).

R_f=0,40 (5% ecetsav etil-acetátban).

f) (3S)-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-merkapto-3-(l-naftil)-1 -oxo-propil]-amino]-2-oxo-1 Η-1 -benzazepin1-ecetsav

508 mg (0,98 mmol) e) rész szerinti termék 6 ml metanollal készített oldatát argon átvezetésével oxigénmentesítjük, 0 °C-ra lehűtjük, és 6 ml argonnal oxigénmentesitett 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. Az így kapott elegyet argonatmoszférában 1 órán át keveijük, majd az oldatot 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűqük és bepároljuk, így tiszta olajat kapunk. Ezt az olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluálást 1% ecetsavat tartalmazó hexán/etil-acetát 1:1 arányú keverékével végezve. A tiszta terméket tartalmazó frakciókat egyesítjük, bepároljuk, etil-acetáttal azeotrop lepároljuk, és vízzel mosva az ecetsavat eltávolítjuk. A szerves fázist vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot etil-acetáttal felvesszük, és etil-éterrel és hexánnal eldörzsöljük. Az oldószert eltávolítjuk, a maradékot hexánban szuszpendáljuk, az oldószert lepároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk. így 327 mg terméket kapunk fehér, porszerű hab alakjában, R_f=0,64 (5% ecetsav etil-acetátban); [a]_D=-187,3° (c=0,43; kloroform).

Nagynyomású folyadékkromatográfia: t_R=12,3 perc (48,1%) és 14,4 perc (51,8%), (λ=220 nm), YMC S3 ODS (C-18), 6,0x150 mm-es oszlop; 68% (10% víz-90% metanol-0,2% foszforsav) és 32% (90% víz-10% metanol-0,2% foszforsav), áramlási sebesség=l,5 ml/perc, izokratikus.

27. példa [S-(R*,R*)]-3-[[2-(Acetil-tio)-l-oxo-3-fenil-propil]amino]-2,3,4,5-tetrahidro-2-oxo-lH-benzazepin-lecetsav

799 mg (2,0 mmol) 6. példa szerinti terméket adunk 378 mg (3,8 mmol) kálium-hidrogén-karbonát 25 ml vízzel készített és argonátbuborékoltatással oxigénmentesített oldatához. Amikor a kiindulási anyag feloldódott,

1,5 ml (1,62 g, 15,9 mmol) ecetsav-anhidridet adunk az oldathoz. Fehér, tejszerű oldatot kapunk, ami esetleg gumiszerűvé válik. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten néhány percig keverjük, majd 10%-os sósavval megsavanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel háromszor és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 1% ecetsavat tartalmazó etil-acetát, a szükséges frakciókat bepároljuk, etilacetáttal háromszor azeotrop bepároljuk, a maradékot kevés etil-acetáttal felvesszük, és hexánnal eldörzsöljük. Az oldószert lepároljuk, a maradékot hexánban kétszer szuszpendáljuk és bepároljuk, így kapjuk a cím szerinti vegyületet kemény fehér hab alakjában. Vékonyrétegkromatogram (1% ecetsav etil-acetátban), R_f=0,41; [^a]_D=-190,8° (c=0,68; kloroform).

HU 218 482 Β

28. példa

A 27. példa szerint járunk el, de acilezőszerként benzoil-kloridot alkalmazunk, így kapjuk az [S-(R*,R*)]-3[[2-(benzoil-tio)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-2,3,4,5tetrahidro-2-oxo-1 H-benzazepin-1 -ecetsavat, olvadáspontja 170-171 °C; [a]_D=-244° (c=0,30; kloroform); vékonyréteg-kromatogram (hexán: etil-acetát: ecetsav, 40:60:1), R_f=0,31.

29. példa

A 27. példa szerint járunk el, de acilezőszerként propionsavanhidridet alkalmazunk, így kapjuk az [S(R*,R*)]-2,3,4,5-tetrahidro-3-[[l-oxo-2-[(l-oxo-propil)-tio]-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-1 H-benzazepin1-ecetsavat, olvadáspontja 156-157 °C; [a]_D = -210° (c=0,31; kloroform); vékonyréteg-kromatogram: (hexán : etil-acetát: ecetsav, 40:60:1), R_f= 0,34.

30. példa

A 27. példa szerint járunk el, de acilezőszerként trimetil-ecetsavanhidridet alkalmazunk, így kapjuk az [S-(R*,R*)]-3-[[2-[(2,2-dimetil-1 -oxo-propil)-tio]-1 oxo-3-fenil-propil]-amino]-2,3,4,5-tetrahidro-2-oxo1 H-benzazepin-1-ecetsavat, olvadáspontja 86-90 °C; [cx]_d=-190° (c=3,06; kloroform); vékonyréteg-kromatogram: (hexán:etil-acetát:ecetsav, 30:70:1), R_f=0,42.

31. példa [S-(R*,R*)]-3,4-Dihidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil)-amino]-4-oxo-l,5-benzoxazepin-5(2H)propionsav

a) (S)-3-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-amino]-3,4-dihidro4-oxo-1,5-benzoxazepin-5(2H)-propionsav-etilészter

1,49 g (5,35 mmol) (S)-3-[[(terc-butoxi)-karbonil]amino]-2,3-dihidro-1,5-benzoxazepin-4(5H)-on [előállítva a 13.c) példa szerint] 21 ml 2:1 arányú tetrahidrofurán és terc-butanollal készített oldatát 0 °C-ra lehűtjük, és 0,81 ml (7,50 mmol, 1,4 ekvivalens) etil-akriláttal, majd 535 μΐ (0,1 ekvivalens) 1,0 n terc-butanol-kálium-sóval kezeljük. A reakcióelegyet argonatmoszférában 0 °C-on 15 percig és szobahőmérsékleten 2,5 órán át keveijük. Ezután még 270 pl (0,05 ekvivalens) 1,0 n terc-butanolkálium-sót adunk tetrahidrofüránban az elegyhez. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 45 percig keveijük, majd 60 °C-ra melegítve még 2 órán át A reakciót 50 ml 25%-os ammónium-klorid-oldat hozzáadásával leállítjuk, és a keveréket 2 χ 100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 50 ml 25%-os ammónium-klorid-oldattal, 50 ml vízzel és 50 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk, így tiszta szirupot kapunk. A maradék vékonyréteg kromatogramja két foltot mutat.

A reakciót újra elvégezzük úgy, hogy a keverék (1,42 g, 5,10 mmol) tetrahidrofurán és terc-butanol keverékével (2:1,15 ml) készített oldatát 0 °C-ra lehűtjük, és 0,77 ml (7,14 mmol, 1,4 ekvivalens) etil-akriláttal, majd 510 pl (0,1 ekvivalens) 1,0 n terc-butanol-kálium-sóval tetrahidrofuránban kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 15 percig és szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük.

A reakciót 50 ml 25%-os ammónium-klorid-oldattal leállítjuk, és az elegyet 2x 100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 50 ml 25%-os ammónium-klorid-oldattal, 50 ml vízzel és 50 ml sóoldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így sárga szirupot kapunk. A maradékot 5x15 cm-es kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot 2 liter 30% etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluálva. A szükséges frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így tiszta szirup alakjában 1,40 g cím szerinti vegyületet kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (5% metanol kloroformban), R_f=0,63.

b) (S)-3-Amino-3,4-dihidro-4-oxo-l,5-benzoxazepin5(2H)-propionsav-etil-észter-hidroklorid-só

1,4 g (3,7 mmol) a) rész szerinti termékhez 20 ml (80 mmol) 4,0 M dioxános sósavat adunk, és az elegyet 0 °C-ra lehűtjük. Az így kapott oldatot 0 °C-on 30 percig, majd szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. A reakciókeveréket koncentráljuk, etil-éterrel kétszer lepároljuk, toluollal háromszor azeotrop lepároljuk, és a maradékot vákuumban 4 órán át szárítjuk, így 1,05 g cím szerinti vegyületet kapunk.

c) [(S-(R*,R*)]-3-[[2-(Acetil-tio)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-3,4-dihidro-4-oxo-l,5-benzoxazepin5(2H)-propionsav-etil-észter

1,8 g (4,40 mmol) (S)-2-(Acetil-tio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-sót 100 ml etil-acetátban szuszpendálunk, a szuszpenziót 5 χ 25 ml 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal és 30 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk, így kapjuk a szabad savat.

A szabad savat 10 ml vízmentes metilén-dikloridban feloldjuk, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és 1,05 g (3,33 mmol) b) szerinti termék 25 ml vízmentes metilén-dikloriddal készített oldatával, majd 0,62 ml (4,44 mmol, 1,3 ekvivalens) trietil-aminnal és 1,96 g (4,44 mmol, 1,3 ekvivalens) (l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-hexafluor-foszfáttal kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át és szobahőmérsékleten egy éjszakán át keverjük. A reakciókeveréket szárazra pároljuk, 150 ml etil-acetáttal hígítjuk, 2x50 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfáttal, 2 χ 50 ml vízzel és 50 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és szárazra pároljuk. A nyersterméket 5x15 cm-es kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot 30% etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluálva. A szükséges frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 740 mg tiszta terméket kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (10% metanol kloroformban), R_f=0,74.

d) [S-(R*,R*)]-3,4-Dihidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-4-oxo-l,5-benzoxazepin-5(2H)propionsav

740 mg (1,53 mmol) c) rész szerinti termék 15 ml metanollal készített oldatát jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, 30 percig argont buborékoltatunk át rajta, majd előzetesen 30 percig argonnal átbuborékoltatott, 6,1 ml (4 ekvivalens) 1,0 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá, az argonbuborékoltatást az egész adagolás és az egész reakcióidő alatt fenntartva. A reakcióelegyet

HU 218 482 Β °C-on 1 órán át keverjük, majd 0 °C-on 150 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1,5 pH-értékre megsavanyítjuk, és 3 χ 100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 100 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk, így 612 mg fehér habot kapunk, ezt a maradékot oszlopkromatográfiával 5x15 cm-es kovasavgéloszlopon tisztítjuk, az eluálást 0,5% ecetsavat tartalmazó etil-acetáttal végezve. A maradékot 5 ml metilén-dikloridban feloldjuk, és rotációs bepárlóban hexánnal ötször bepároljuk. A keveréket megkaparva fehér, szilárd hab képződik. A szilárd anyagot vákuumban egy éjszakán át szárítva 590 mg terméket kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (1% ecetsav etil-acetátban), R_f=0,42; [<x]_D=-127,6° (c=l,12; metanol).

32. példa [2R-[2a, 3ct(S*)]]-3,4-Dihidro-3-[(2-merkapto- 1-oxo3-fenil-propil)-amino]-2-metil-4-oxo-l,5-benzoxazepin-5(2H)-ecetsav

a) N-[(terc-Butoxi)-karbonil]-0-(2-nitro-fenil)-L-treonin

5,02 g (22,9 mmol) N-[(terc-butoxi)-karbonil]-L-treonin 10 ml vízmentes dimetil-formamiddal készített oldatát 30 perc alatt 60%-os nátrium-hidrid szuszpenziójához (1,93 g, 48,25 mmol, 2,11 ekvivalens) adjuk 40 ml vízmentes dimetil-formamidban, 0 °C-ra lehűtve. A reakcióelegyet 0 °C-on keveijük, amíg a habzás megszűnik (körülbelül 3,5 óra). A reakciókeverékhez 20 perc alatt

2,67 ml (25,2 mmol, 1,1 ekvivalens) l-fluor-2-nitrobenzolt csepegtetünk, és az elegyet 0 °C-on argonatmoszférában 2 órán át keverjük. Ezután a reakciókeveréket 5 °C hőmérsékletű helyiségbe tesszük, és egy éjszakán át keveijük. Ezután a reakciókeveréket 500 ml jéghideg vízbe öntjük, és 2 χ 200 ml etil-acetáttal extraháljuk. A vizes fázis pH-értékét 200 ml 6 n sósavval 1,0-ra beállítjuk, és 3 χ 300 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumokat 2 χ 300 ml vízzel és 300 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszáritjuk. A nyersmaradékot celitrétegre visszük, és 10x20 cm-es kovasavgéloszlopon kromatografálva tisztítjuk. Az eluens 3 1 metiléndiklorid; 2 1 metilén-diklorid:metanol, 99:1; metiléndiklorid .metanol, 95:5 és 5 1 metilén-diklorid . metanol: ecetsav, 100:5:0,5. így 6,07 g cím szerinti vegyületet kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (metilén-diklorid .metanol: ecetsav, 100:5:0,5), R_f=0,16.

b) N-[(terc-Butoxi)-karbonil]-O-(2-amino-fenil)-Ltreonin

1,0 g (2,94 mmol) a) rész szerinti termék 20 ml vízmentes metanollal készített oldatához 35 mg 10%-os palládium/szén katalizátort adunk, és 276 kPa (40 psi) nyomáson 5,5 órán át hidrogénezzük. A reakció nem megy tökéletesen végbe, így még 50 mg 10%-os palládium/szén katalizátort adunk a reakciókeverékhez, és még 1,5 órán át hidrogénezzük. A reakciókeveréket millipore egységben celitrétegen megszűrjük, a celitet metanollal mossuk. A sötét színű szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így

0,856 g tiszta terméket kapunk sötét színű, szilárd anyag alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (metiléndiklorid: metanol: ecetsav, 20:1:1), R_f=0,16.

c) (2R-cisz)-3-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-amino]-2,3dihidro-2-metil-1,5 -benzoxazepin-4(5H)-on

0,8 g (2,58 mmol) b) rész szerinti termék 6 ml vízmentes dimetil-fonnamiddal készített oldatát 495 mg (2,58 mmol) l-etil-3-[3-/dimetil-amino/-propil]-karbodiimiddel kezeljük, és szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. A reakciókeveréket megosztjuk 50 ml etil-acetát és 50 ml 50%-os nátrium-hidrogén-karbonát-oldat között. A vizes fázist elválasztjuk, és 2 χ 50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 3x50 ml vízzel és 50 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, bepároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk. így sárga, szilárd nyersterméket kapunk, ezt a terméket 5x15 cm-es kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az eluálást 25% etil-acetátot tartalmazó hexánnal végezve. 568 mg cím szerinti vegyületet kapunk csaknem fehér, szilárd anyag alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: hexán, 1:1), R_f=0,47.

d) (2R-cisz)-3-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-amino]-3,4-dihidro-2-metil-4-oxo-l,5-benzoxazepin-5(2H)-ecetsav-etil-észter

319 mg (1,09 mmol) c) rész szerinti termék és

151,3 μΐ (1,36 mmol, 1,25 ekvivalens) etil-(bróm-acetát) 3 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát 2 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített 60%-os nátrium-hidrid 0 °C-ra lehűtött szuszpenziójához (53 mg,

1,32 mmol, 1,21 ekvivalens) adjuk 5 perc alatt. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 30 percig keveijük. A reakciókeverékhez 5 ml 25%-os ammónium-klorid-oldatot adva a reakciót leállítjuk, és 2x20 ml metilén-dikloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 10 ml 25%-os ammónium-klorid-oldattal és 10 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, bepároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 400 mg cím szerinti terméket kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (etilacetát: hexán, 1:1), R_f=0,55.

e) (S)-3-Amino-3,4-dihidro-2-metil-4-oxo-l,5-benzoxazepin-5(2H)-ecetsav-etil-észter-hidroklorid-só 400 mg (1,06 mmol) d) rész szerinti termékhez 0 °C-on

5,5 ml (22 mmol, 20,8 ekvivalens) 4,0 M dioxános sósavat adunk. Az így kapott oldatot 0 °C-on 30 percig, majd szobahőmérsékleten 3 órán át keveijük. A reakciókeveréket rotációs bepárlóban bepároljuk, etil-éterrel (3x10 ml) lepároljuk, és a maradékot vákuumban nátrium-hidroxid pasztillákon egy éjszakán át szárítjuk. így 350 mg cím szerinti terméket kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (metilén-diklorid:metanol, 9:1), R_f=0,49.

f) [2R-[2a,3a(S*)]]-3-[[2-(Acetil-tio)-l-oxo-3-fenilpropil]-amino]-2-metil-4-oxo-1,5-benzoxazepin5(2H)-ecetsav

495 mg (1,22 mmol, 1,1 ekvivalens) (S)-2-(acetiltio)-3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-só 30 ml etil-acetáttal készített szuszpenzióját 5x5 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és 10 ml sóol26

HU 218 482 Β dattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk. így 278 mg szabad savat kapunk kvantitatív kitermeléssel mint tiszta szirupot.

A szabad savat 10 ml vízmentes metilén-dikloridban feloldjuk, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és 350 mg (1,11 mmol) e) rész szerinti termék 2 ml vízmentes metilén-dikloriddal készített oldatával, majd 163 μΐ (1,17 mmol, 1,05 ekvivalens) trietil-aminnal és

515,5 mg (1,17 mmol, 1,05 ekvivalens) [(1-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluorfoszfát]-tal kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át és szobahőmérsékleten 3,5 órán át keverjük. A reakció a vékonyréteg-kromatogram szerint nem ment tökéletesen végbe, ezért még 54 μΐ (0,389 mmol) trietilamint és 172 mg (0,389 mmol) [(1-benztriazolil-oxi)trisz(dimetii-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát]ot adunk hozzá, és az elegyet még 1 órán át keveijük. A reakciókeveréket szárazra pároljuk, 2 χ 10 ml 0,5 n sósavval, 10 ml vízzel és 10 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és szárazra pároljuk. A nyersterméket 3x16 cm-es kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot 20% etilacetátot tartalmazó hexánnal eluálva. A szükséges frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 378 mg tiszta, cím szerinti terméket kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: hexán, 1:1), R_f=0,48.

g) [2R-[2a,3a(S*)]]-3,4-Dihidro-3-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-2-metil-4-oxo-l,5-benzoxazepin-5(2H)-ecetsav

297 mg (0,61 mmol) f) rész szerinti termék 4 ml metanollal készített oldatán 30 percig argont vezetünk keresztül, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és előzetesen 30 percig argonnal átöblített 2,45 ml (4 ekvivalens) 1,0 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá, az argon buburékoltatását az adagolás és a reakció egész ideje alatt fenntartva. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át keveqük, majd 0 °C-on 20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1,5 pH-értékre megsavanyítjuk, és 2x50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 351 mg üvegszerű olajat kapunk, ezt a nyersmaradékot 5 ml metilén-dikloridban feloldjuk, és részletekben 50 ml hexánnal kezeljük, majd a keveréket megkaparjuk, így szilárd anyag képződik. A felülúszót dekantáljuk, és a szilárd anyagot 50 ml hexánnal és 2x100 ml pentánnal eldörzsöljük, a terméket először 100 ml pentánnal 4 órán át, majd a következő 100 mlrel egy éjszakán át argonatmoszférában keverjük. A pentánt dekantáljuk, és az így kapott fehér, amorf, szilárd anyagot vákuumban egy éjszakán át szárítjuk, így 240 mg cím szerinti vegyületet kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (2% ecetsav etil-acetátban), R_f=0,48; [a]_D=-101,l°, (c = 1; metanol).

33. példa

A 32. példa szerint járunk el, de allo-L-treoninból indulunk ki, így kapjuk a [2S-[2a,3P(R*)]]-3,4-dihidro-3[(2-merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-metil-4oxo-1,5-benzoxazepin-5(2H)-ecetsavat, [a]_R=-174,3° (c=0,89; metanol); vékonyréteg-kromatogram (1% ecetsav etil-acetátban), R_f=0,43.

34. példa (2S)-3-[(2-Merkapto-l -oxo-3-fenil-propil)-amino]3,4,5.6-tetrahidro-2-oxo-1-benzazocin-l (2H)-ecetsav

a) 1-Benzoszuberon-oxim

4,67 ml (31,21 mmol) 1-benzoszuberon 9,0 ml piridinnel és 16 ml etanollal készített oldatához hidroxilamin-hidroklorid (2,39 g, 34,33 mmol, 1,1 ekvivalens) 16 ml vízzel készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 105 °C fürdőhőmérsékleten visszafolyató hűtővel 35 percig melegítjük. A reakciókeveréket lehűtjük, 100 ml etil-acetáttal hígítjuk, 40 ml vizet adunk hozzá, és a fázisokat szétválasztjuk. A vizes fázist 2x50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 3 χ 100 ml 1 n sósavval mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk, így 5,60 g nyers, csaknem fehér, szilárd terméket kapunk. Ezt a maradékot 10x20 cm-es kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, először 2 1 hexánnal, majd 5 110% etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluáljuk, így 4,40 g cím szerinti vegyületet kapunk mint csaknem fehér, szilárd terméket. Vékonyréteg-kromatogram (10% etil-acetát hexánban), R_f=0,35.

b) 3,4,5,6-Tetrahidro-1 -benzazocin-2( 1 H)-on

4,33 g (24,71 mmol) a) szerinti termék 4,4 ml jégecettel készített szuszpenziójához egy részletben 8,8 ml tömény kénsavat adunk. A hőmérséklet 83 °C-ra emelkedik, és a reakciókeveréket olajfürdőben 10 percre 160 °C-ra felmelegítjük. Ezután a reakciókeveréket hagyjuk szobahőmérsékletre lehűlni, majd 100 ml jeges vízbe öntjük. A reakciókeverék pH-értékét 10 n nátrium-hidroxid-oldattal 11-re beállítjuk. A reakciókeveréket 250 ml etil-acetáttal és 100 ml vízzel hígítjuk, és a fázisokat szétválasztjuk. A vizes fázist 3x100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumokat 150 ml vízzel és 150 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük, és a szűrletet bepároljuk. így

2,8 g cím szerinti vegyületet kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát), R_f=0,33.

c) 3,4,5,6-Tetrahidro-3-bróm-l-benzazocin-2(lH)-on

8,31 g (47,42 mmol) b) rész szerinti termék 115 ml kloroformmal készített oldatát 0 °C-ra lehűtjük, 11,36 g (54,53 mmol, 1,15 ekvivalens) foszfor(V)-kloridot és 114 mg jódot adunk hozzá, és argonatmoszférában 0 °C-on 30 percig keveqük. A sárga reakciókeverékhez 2,92 ml (56,90 mmol, 1,2 ekvivalens) brómot adunk, az elegyet szobahőmérsékletre felmelegítjük, és argonatmoszférában visszafolyató hűtővel 3,5 órán át melegítjük. Ezután a reakciókeveréket hagyjuk szobahőmérsékletre lehűlni, és 100 ml jeges vízhez adjuk. A fázisokat szétválaszq'uk, a kloroformos fázist 100 ml vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A nyersterméket forró etil-acetátból átkristályosítva 8,69 g cím szerinti terméket kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán, 1:1), R_f=0,36.

HU 218 482 Β

d) 3,4,5,6-Tetrahidro-3-azido-1 -benzazocin-2( 1 H)-on

6,87 g (27,03 mmol) c) rész szerinti termék és 2,28 g (35,14 mmol, 1,3 ekvivalens) nátrium-azid 130 ml dimetil-szulfoxiddal készített oldatát 60 °C-on olajfurdőben argonatmoszférában 5 órán át keverjük. Ezután a reakciókeveréket szobahőmérsékletre lehűtjük, 400 ml hideg vízbe öntjük, és 15 percig keverjük. A képződött csapadékot kiszűrjük, a szilárd terméket 1 1 vízzel mossuk, és éjszakán át vákuumban vagy drieriten szárítjuk, így kapjuk a cím szerinti terméket. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán, 1:1), R_f=0,63.

e) 3-Azido-3,4,5,6-tetrahidro-2-oxo-l-benzazocin1 (2H)-ecetsav-etil-észter

5,454 g (25,22 mmol) d) rész szerinti termék és

3,5 ml (31,53 mmol, 1,25 ekvivalens) etil-(bróm-acetát) 50 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát 0 °C-ra lehűtött 60%-os nátrium-hidrid-szuszpenzióhoz (1,23 g, 30,77 mmol, 1,22 ekvivalens, 3 χ 10 ml hexánnal mosva) adjuk 15 perc alatt 15 ml vízmentes tetrahidrofuránban. Az elegyet 0 °C-on 1 órán át keveijük, majd szobahőmérsékleten még 30 percig. A reakciót 100 ml 25%-os ammónium-klorid-oldat hozzáadásával leállítjuk, és az elegyet 2x250 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumokat 100 ml 25%-os ammónium-klorid-oldattal és 100 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A cím szerinti vegyületet sárga olaj alakjában kapjuk. Vékonyréteg-kromatogram (35% etil-acetát hexánban), Rf=0,35.

f) 3-Amino-3,4,5,6-tetrahidro-2-oxo-l-benzazocin1 (2H)-ecetsav-etil-észter

9,0 g (29,83 mmol) e) rész szerinti termék 50 ml vízmentes etanollal készített oldatához 900 mg 10%-os palládium/szén katalizátort adunk, és 310 kPa (45 psi) nyomáson 5 órán át hidrogénezzük, a Parr-palackot az első másfél órában kétszer kiszellőztetve. A keveréket millipore egységen megszüljük, és a szűrőt etanollal alaposan átmossuk. A tiszta szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 7,59 g cím szerinti terméket kapunk sűrű, sárga szirup alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (10% metanol metilén-dikloridban), R_f=0,29.

g) (2S)-3-[[2-(Acetil-tio)-1 -oxo-3-fenil-propil]-amino]3,4,5,6-tetrahidro-2-oxo-1 -benzazocin- l(2H)-ecetsav-etil-észter

2,1 g (5,18 mmol, 1,1 ekvivalens) (S)-2-(acetil-tio)3-fenil-propionsav-diciklohexil-ammónium-só 100 ml etil-acetáttal készített szuszpenzióját 5 χ 25 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és 30 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 1,24 g szabad savat kapunk tiszta szirup alakjában kvantitatív kitermeléssel.

Ezt a szabad savat 45 ml vízmentes metilén-dikloridban feloldjuk, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és először 1,3 g (4,71 mmol) f) rész szerinti termék 10 ml vízmentes metilén-dikloriddal készített oldatával, majd 723 μΐ (5,18 mmol, 1,1 ekvivalens) trietil-aminnal és 2,29 g (5,18 mmol, 1,1 ekvivalens) (1-benztriazoliloxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium-hexafluor-foszfáttal kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át és szobahőmérsékleten egy éjszakán át keveijük. Ezután a reakciókeveréket szárazra pároljuk, a maradékot 125 ml etilacetáttal hígítjuk, 2 χ 25 ml 0,5 n sósavval, 25 ml vízzel és 25 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, és a szűrletet szárazra pároljuk. A nyersterméket kovasavgéloszlopon (3x16 cm) kromatografáljuk, az oszlopot 30% etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluálva. A szükséges frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 1,77 g tiszta, cím szerinti vegyületet kapunk, amely a diasztereoizomereknek 1:1 arányú keveréke. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: hexán, 1:1), R_f=0,39.

h) (2S)-3-[(2-Merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]3,4,5,6-tetrahidro-2-oxo-l-benzazocin-l(2H)-ecetsav

1,75 g (3,62 mmol/g) szerinti termék 25 ml metanollal készített oldatán 30 percig argont vezetünk keresztül, az oldatot jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és előzetesen 30 percig argonnal átöblített 14,5 ml (4 ekvivalens) 1,0 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá, miközben az argon bevezetését az egész adagolás és az egész reakcióidő alatt fenntartjuk. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át keveijük, 0 °C-on 200 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1,5 pH-értékre megsavanyítjuk, és 2 χ 200 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 200 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk, így 1,67 g fehér habot kapunk. Ezt a nyersmaradékot 10 ml metilén-dikloridban feloldjuk, részletekben 50 ml hexánnal kezeljük, a keveréket megkaparva szilárd anyag képződik. A felülúszót dekantáljuk, és a szilárd terméket 50 ml hexánnal és 2χ 100 ml pentánnal eldörzsöljük, a terméket először 100 ml pentánnal 4 órán át, majd a következő 100 ml-rel egy éjszakán át argonatmoszférában keveijük. A pentánt dekantáljuk, és a fehér, amorf, szilárd terméket vákuumban egy éjszakán át szárítjuk. így 1,388 g cím szerinti vegyületet kapunk, amely a diasztereoizomereknek 1:1 arányú keveréke. A termék olvadáspontja 107-111 °C; [a]_D = +28,3° (c= 1,0; metanol); vékonyréteg-kromatogram (metilén-diklorid metanol : ecetsav, 20:1:1), R_f=0,44.

35. példa [4S[4a., 7a.(R*),10a^>]]-Dekahidro-7-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-6-oxo-pirido[l,2-a]azepin4-karbonsav

a) (S)-2-Ftálimido-4-penténsav-diciklohexil-ammónium-só

2,988 g (25,9 mmol) (S)-2-amino-4-penténsav és 2,600 g (24,5 mmol) nátrium-karbonát 55 ml vízzel készített homogén oldatát 5,677 g (25,9 mmol) szilárd N(etoxi-karbonil)-ffálimiddel kezeljük. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2,5 órán át keverjük, majd 10%-os sósavval megsavanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük, és az oldószert lepároljuk. A maradékot flash-kromatografáljuk kétszer (2% ecetsav etil-acetátban), és a szükséges termékfrakciókat egyesítjük, az oldószert lepároljuk, és

HU 218 482 Β a terméket toluollal azeotrop lepároljuk. A maradékot etil-éterben feloldjuk, 5,3 ml diciklohexil-aminnal kezeljük és beoltjuk. Az így kapott fehér csapadékot kiszűrjük, etil-éterrel mossuk, és vákuumban szárítjuk, így 7,620 g cím szerinti terméket kapunk, olvadáspontja 196-197 °C; [a]_D=-13,9° (c=0,8); metanol. Vékonyréteg-kromatogram (5% ecetsav etil-acetátban), R_f=0,57.

b) [S-(R*,R*)]-2-[(2-Ftálimido-l-oxo-4-pentenil)amino]-6-hidroxi-hexánsav-metil-észter

2,42 g (16,4 mmol) (S)-2-amino-6-hidroxi-hexánsav 60 ml vízmentes metanollal készített szuszpenzióját sósavgázzal kezeljük, amíg a keverék visszafolyatása megindul. A homogén oldatot szobahőmérsékleten

2,5 órán át keveijük. Az oldószert lepároljuk, és a maradékot toluollal háromszor azeotrop bepároljuk. így kapjuk a nyers (S)-2-amino-6-hidroxi-hexánsav-metil-észter-hidroklorid-sót mint olajat. Ezt az olajat 20 ml dimetil-formamid és 50 ml metilén-diklorid keverékében feloldjuk, és 3,20 ml (2,94 g, 29,1 mmol) 4metil-morfolinnal kezeljük. A keveréket 0 °C-ra lehűtjük, és (S)-2-ftálimido-4-penténsavval [előállítva az a) rész szerinti sótermék 7,0 g (16,4 mmol) mennyiségéből, megosztva 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat és etil-acetát között] kezeljük 10 ml metilén-kloridban, majd 2,22 g (16,4 mmol) szilárd hidroxi-benztriazollal és 3,458 g (18,0 mmol) etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimid-hidroklorid-sóval. Az elegyet 0 °C-on 0,5 órán át és szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük, majd a reakcióelegyet etil-acetát és 0,5 n sósav között megosztjuk. Az etil-acetátos extraktumot egymás után vízzel, 50%-os telített nátrium-hidrogén-karbonáttal és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és lepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, etil-acetáttal eluálva, így kapjuk a tiszta, cím szerinti terméket olaj alakjában, amely állás közben megszilárdul. A szilárd terméket etil-éterrel és hexánnal eldörzsöljük, a terméket kiszűrjük, így 5,149 g analitikailag tiszta, cím szerinti vegyületet kapunk. Az olvadáspont 90-92 °C; [a]_D=+25,6° (c=l,l; kloroform); vékonyréteg-kromatogram (etilacetát); R_f=0,36.

c) [S-(R*,R*)]-2-[(2-Ftálimido-l-oxo-4-pentenil)amino]-6-oxo-hexánsav-metil-észter

1,33 ml (0,95 g, 7,5 mmol) oxalil-klorid 70 ml metilén-dikloriddal készített, -78 °C-ra lehűtött oldatához 2 ml metilén-dikloridban 2,20 ml (2,00 g, 25,6 mmol) vízmentes dimetil-szulfoxidot csepegtetünk. 10 perc múlva a keveréket 5,04 g (13,0 mmol) b) szerinti termék 15 ml metilén-dikloriddal készített oldatával kezeljük. További 10 perc múlva 9,0 ml trietilamint adunk az elegyhez, -78 °C-on 5 percig keverjük, majd fokozatosan hagyjuk 0 °C-ra melegedni. A keveréket megosztjuk etil-acetát/etil-éter és 0,5 n sósav között. A szerves extraktumot 50%-os telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és lepároljuk. A maradékot etil-acetát/etil-éter keverékéből kristályosítjuk, így 4,567 g cím szerinti terméket kapunk fehér, szilárd anyag alakjában. Az anyalúgot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát és hexán 6:4 arányú keveréke. Kristályosítással még 184 mg terméket kapunk, így az összes kitermelés 4,751 g. Az olvadáspont 74-76 °C; [a]_D=+25,2° (c=l,3; kloroform); vékonyréteg-kromatogram (etilacetát: hexán, 6:4); R_f=0,22.

d) [S-(R*,R*)]-1,2,3,4-Tetrahidro-( 1 -oxo-2-ftálimido4-pentenil)-2-piridin-karbonsav-metil-észter

3,657 g (9,46 mmol) c) rész szerinti termék és

190 pl triflour-ecetsav 70 ml metilén-dikloriddal készített oldatát argonatmoszférában visszafolyató hűtő alkalmazásával másfél óráig melegítjük. A keveréket lehűtjük, és vizes hígított nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert lepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát: hexán 1:1 arányú keveréke. így 3,417 g cím szerinti vegyületet kapunk olajos hab alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán); R_f=0,50.

e) [4S-(4a,7a,10ap)]-Dekahidro-9-jód-6-oxo-7-ftálimido-pirido[l,2-a]azepin-4-karbonsav-metil-észter 1,427 g (3,87 mmol) d) rész szerinti termék 8,8 ml metilén-dikloriddal készített oldatához szobahőmérsékleten 2,2 ml trifluor-metánszulfonsav és 210 μΐ triflour-metánszulfonsavanhidrid keverékét csepegtetjük. Az élénksárga oldatot 5,5 órán át keverjük, majd jeges vízbe öntjük, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és az oldószert lepároljuk. A nyersmaradékot, amely főleg karbonsavak keverékéből áll, 3 ml metanol és 20 ml metilén-diklorid keverékében feloldjuk, és 25 percig éteres diazo-metánoldattal kezeljük. A diazometán feleslegét eltávolítjuk úgy, hogy az oldaton argont buborékoltatunk keresztül, és az oldószert lepároljuk. A maradékot 40 ml metiletil-ketonban feloldjuk, és 2,48 g nátrium-jodiddal kezeljük. Az elegyet szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük, majd etil-acetát és kis mennyiségű nátrium-hidrogén-szulfitot tartalmazó víz között megosztjuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát: 1:1, majd etil-acetát:hexán 6:4 arányú keveréke. így 1,125 g cím szerinti terméket kapunk fehér hab alakjában; [a]_D=-17,l° (c=0,7; kloroform); vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán, 6:4), R_f=0,43.

Kapunk még 206 mg [4S-(4a,7a,10aP)] l,2,3,4,6,7,8,10a-oktahidro-6-oxo-7-ftálimido-pirido[l,2-a]azepin-4-karbonsav-metil-észtert, ezt etil-éterrel eldörzsöljük, így fehér, szilárd anyagot kapunk, amelynek olvadáspontja 162—166 °C; [a]_D=-106,0° (c=0,8; kloroform); vékonyréteg-kromatogram; (etil-acetát: hexán, 6:4); R_f=0,36.

f) [4S-(4a,7a, 10ap)]-Dekahidro-6-oxo-7-ftálimido-pirido[ 1,2-a]azepin-4-karbonsav-metil-észter

1,068 g (2,15 mmol) e) rész szerinti termék és 1,0 ml (806 mg, 3,2 mmol) trisz(trimetil-szilil)-szilán 10 ml vízmentes benzollal készített oldatát 50 °C-ra

HU 218 482 Β melegítjük, és minden 30 percben katalitikus mennyiségű (2-3 mg) 2,2’-azo-bisz-izobutironitrillel kezeljük.

3,5 óra múlva még 400 pl szilánt adunk az elegyhez, és tovább reagáltatjuk. 5 óra múlva a kissé opálos oldatot szobahőmérsékletre lehűtjük és koncentráljuk. A maradékot etil-éterrel eldörzsöljük, és az így kapott szilárd anyagot kiszűrjük, etil-éterrel mossuk, így 522 mg lényegileg tiszta, cím szerinti terméket kapunk. Az anyalúgot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát:hexán 1:1 arányú keveréke. így még 261 mg tiszta terméket kapunk, az összes kitermelés 783 mg. Az olvadáspont 179-181 °C; [a]_D=-10,6° (c=0,9; kloroform); vékonyréteg-kromatogram (etilacetát: hexán, 1:1); R_f=0,25.

g) [4S-[4a,7a(R*),10ap]]-Dekahidro-7-[[2-(acetil-tio)l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-6-oxo-pirido[l,2-a]azepin-4-karbonsav-metil-észter

786 mg (2,12 mmol) f) rész szerinti termék 10 ml metanol és 2 ml metilén-diklorid keverékével készített oldatát 135 pl (2,8 mmol) hidrazin-monohidráttal kezeljük, és az oldatot szobahőmérsékleten 66 órán át keverjük. A keveréket megszűrjük, és a szilárd terméket metanollal mossuk. A szűrletet bepároljuk, a maradékot metilén-dikloriddal kezeljük, és újra megszűrjük. A szűrletet vízzel mossuk, és a vizes fázist metiléndikloriddal újra extraháljuk. Az összeöntött metiléndikloridos extraktumokat vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így színtelen olaj alakjában 479 mg nyers [4S-(4a,7a,10aP)]-dekahidro-7amino-6-oxo-pirido[ 1,2-a]azepin-4-karbonsav-metilésztert kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (10% metanol metilén-dikloridban); R_f=0,18.

524 mg (2,33 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav (előállítva a diciklohexil-ammónium-sóból a fentiek szerint), 295 pl (214 mg, 2,11 mmol) trietilamin és a fenti nyersamin 15 ml metilén-dikloriddal készített 0 °C hőmérsékletű oldatát 940 mg (2,12 mmol) l-benztriazolil-oxi/-trisz(dimetil-amino)-foszfóniumhexalluor-foszfáttal kezeljük. Az oldatot 0 °C-on 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 2 órán át keveijük. Az oldószert lepároljuk, és a maradékot megosztjuk etil-acetát és 1 n sósav között. A szerves fázist egymás után vízzel, 50%-os telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát: hexán, 1:1, így 770 mg tiszta, cím szerinti vegyületet kapunk fehér hab alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán); R_f=0,27.

h) [4S-[4a,7a(R*),10aP]]-Dekahidro-7-[(2-merkaptol-oxo-3-fenil-propil)-amino]-6-oxo-pirido[l,2-a]azepin-4-karbonsav

755 mg (1,70 mmol) g) rész szerinti termék 8 ml metanollal készített oldatán szobahőmérsékleten argont buborékoltatunk át, és így az oldatot oxigénmentesítjük, majd az oldatot 10 ml argonnal oxigénmentesített 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. A reakcióelegyet 3 órán át keveijük, a keveréket 10%-os sósavval megsavanyítjuk, vízzel hígítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 1% ecetsavat tartalmazó etil-acetát. A szükséges terméket tartalmazó frakciókat lepároljuk, etil-acetáttal háromszor azeotrop bepároljuk, a maradékot kis mennyiségű etil-acetáttal felvesszük, és hexánnal eldörzsöljük. Az oldószereket rotációs bepárlóban eltávolítjuk, a maradékot hexánnal újra eldörzsöljük, bepároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 654 mg cím szerinti terméket kapunk fehér, amorf por alakjában. [a]_D=-31,0° (c=0,8; kloroform); vékonyréteg-kromatogram (2% ecetsavat tartalmazó etil-acetát); R_f=0,51.

36. példa [3S-[3<x(R*),7$]]-Hexahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil)-amino]-2-oxo-7-allil-lH-azepin-l-ecetsav

a) (S)-N-(2-Ftálimido-1 -oxo-hexil)-glicin-etil-észter

2,718 g (19,5 mmol) glicin-etil-észter-hidroklorid-só ml dimetil-formamiddal készített szuszpenzióját 2,60 ml (2,39 g, 23,6 mmol) 4-metil-morfolinnal kezeljük, és az elegyet szobahőmérsékleten 5 percig keverjük. Ezután a keveréket 4,50 g (16,2 mmol) (S)-2ftálimido-6-hidroxi-hexánsavval és 2,225 g (16,5 mmol) hidroxi-benztriazollal kezeljük, a reakcióelegyet 0 °C-ra lehűtjük, és 3,438 g (17,9 mmol) etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]-karbodiimid-hidroklorid-sóval kezeljük. Az elegyet 0 °C-on 1 órán át és szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük, majd a keveréket etil-acetát és 0,5 n sósav között megosztjuk, és etil-acetáttal háromszor extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumokat egymás után vízzel, telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. így 577 g cím szerinti vegyületet kapunk színtelen olaj alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát); R_f=0,34.

b) (S)-N-(2-Ftálimido-l,6-dioxo-hexil)-glicin-etilészter

1,67 ml (2,43 g, 19,1 mmol) oxalil-klorid 50 ml metilén-dikloriddal készített, -78 °C-ra lehűtött oldatához 2,70 ml (2,97 g, 38,0 mmol) vízmentes dimetilszulfoxid 2 ml metilén-dikloriddal készített oldatát csepegtetjük. 15 perc múlva a fenti keverékhez adjuk 5,770 g (15,9 mmol) a) rész szerinti termék 25 ml metilén-dikloriddal készített oldatát. További 15 perc múlva a keveréket 10,0 ml trietil-aminnal kezeljük, és -78 °C-on 5 percig keverjük, majd 0 °C-ra hagyjuk felmelegedni. Az így kapott keveréket 1 n sósavval és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát: hexán 80:20 arányú keveréke. így 5,170 g cím szerinti vegyületet kapunk színtelen olaj alakjában.

c) (6S-transz)-Tetrahidro-6-ftálimido-oxazolo[3,2-b]azepin-2,5(3H,6H)-dion

5,16 g (14,3 mmol) b) rész szerinti termék 40 ml trifluor-ecetsav és 160 ml kloroform keverékével készített oldatát argonatmoszférában visszafolyató hűtővel 42 órán át melegítjük. Ezután a keveréket szobahőmérsékletre lehűtjük, és telített vizes nátrium-hidrogén-kar30

HU 218 482 Β bonát-oldattal semlegesítjük. A fázisokat szétválasztjuk, és a vizes fázist metilén-dikloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és rövid kovasavgélrétegen átszűrjük, a kovasavgélt etil-acetát: metilén-diklorid 1:1 arányú keverékével mosva. A szűrletet bepárolva szilárd maradékot kapunk, ezt a maradékot metilén-dikloridban szuszpendáljuk és etiléterrel eldörzsöljük. így 3,437 g cím szerinti terméket kapunk fehér, szilárd anyag alakjában. Az olvadáspont 234-240 °C: vékonyréteg-kromatogram (aceton:hexán, 1:1); R_f=0,51.

d) (3S-transz)-Hexahidro-3-ftálimido-2-oxo-7-allil1 H-azepin-1 -ecetsav

2,6 g (8,27 mmol) c) rész szerinti termék és 10,0 ml (7,19 g, 62,9 mmol) allil-trimetil-szilán 75 ml metiléndikloriddal készített oldatát szobahőmérsékleten 16,5 ml (16,5 mmol) 1,0 M metilén-dikloridos ón(IV)-bromiddal kezeljük. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 9 órán át, majd -20 °C-on 14 órán át keveqük, a reakciót vízzel leállítjuk, és a keveréket etil-acetát és etil-éter keverékével extraháljuk. Az extraktumot sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így kissé opálos fehér olajat kapunk. Az olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 2% ecetsavat tartalmazó etil-acetát. így 2,810 g diasztereomerikusan tiszta, cím szerinti vegyületet kapunk fehér hab alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (5% ecetsavat tartalmazó etil-acetát); R_f=0,55.

e) (3S-transz)-Hexahidro-3-ftálimido-2-oxo-7-allil1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter

2,50 g (7,0 mmol) d) rész szerinti termék 20 ml metanol és 30 ml etil-éter keverékével készített 0 °C hőmérsékletű oldatát 10 percig feleslegben vett éteres diazometánoldattal kezeljük. Ezután a feleslegben lévő diazometánt ecetsav hozzáadásával elbontjuk, és az oldószert rotációs bepárlóban eltávolítjuk, így sárga olajat kapunk. Az olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát:hexán 1:1 arányú keveréke, így a terméket hab alakjában kapjuk. Ezt a habot kevés metilén-dikloridot tartalmazó forró etil-éterben feloldjuk, majd lehűtjük és beoltjuk, így 2,072 g kristályos, cím szerinti terméket kapunk. Az anyalúgból még 262 mg terméket kapunk, így az összes kitermelés 2,334 g. Az olvadáspont 107-109 °C; vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán, 1:1); R_f=0,29.

f) [3S-[3a(R*),7p]]-Hexahidro-3-[[2-(acetil-tio)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-7-allil-lH-azepin1 -ecetsav-metil-észter

492 mg (1,33 mmol) e) rész szerinti kristályos termék 10 ml metanollal készített szuszpenzióját 142 μΐ (147 mg, 2,93 mmol) hidrazin-monohidráttal kezeljük, az oldatot gyorsan felmelegítjük, így a kiindulási anyagot feloldjuk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 18 órán át keveqük, a keveréket metilén-dikloriddal hígítjuk és megszűrjük. A szűrletet bepároljuk, a maradékot metilén-dikloridban szuszpendáljuk, újra megszűrjük és bepároljuk, így 270 mg nyersamint kapunk színtelen olaj alakjában. Az amin és 287 mg (1,28 mmol) (S)2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav (előállítva a fentiek szerint a diciklohexil-ammónium-sóból) 12 ml metilén-dikloriddal készített 0 °C hőmérsékletű oldatát 172 μΐ (125 mg, 1,23 mmol) trietil-aminnal, majd 547 mg (1,24 mmol) [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-tal kezeljük. A tiszta, csaknem színtelen oldatot 0 °C-on 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 2 órán át keverjük. A keveréket bepároljuk, a maradékot megosztjuk etil-acetát és 1 n sósav között. Az etil-acetátos extraktumot egymás után vízzel, 50%-os telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk. Az oldatot vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens hexán : aceton: etil-észter 6:3:1 arányú keveréke, így 352 mg cím szerinti vegyületet kapunk, mint a diasztereomerek 84:16 arányú keverékét. Ezt az anyagot összeöntjük a tennék egy hasonlóan szennyezett adagjával, és az egyesített anyagot preparatív, fordított fázisú, nagynyomású folyadékkromatográfiával tisztítjuk (YMC SH-365-10 S-10 120A ODS, 30x400 ml oszlop, izokratikus, 66% metanol/34% víz, 50 ml/perc, kimutatás 220 nm-en, a cím szerinti termék t_R=22,6 perc, a szennyeződés t_R=28,7 perc). A cím szerinti terméket színtelen olaj alakjában 98,2% tisztaságban kapjuk. Vékonyréteg-kromatogram (aceton: hexán, 4:6); Rf=0,38.

g) [3S-[3a(R*),7p]]-Hexahidro-3-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-7-allil-lH-azepin-1-ecetsav

720 mg (1,61 mmol) f) rész szerinti termék 12 ml metanollal készített szobahőmérsékletű oldatán argont buborékoltatunk át, majd az oldatot 10 ml argonnal oxigénmentesített 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. A reakcióelegyet 20 percig keverjük, majd az oldatot 5 ml 10%-os sósavval megsavanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűqük és bepároljuk. így olajat kapunk, ezt az anyagot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 2-5% ecetsav etil-acetátban. A szükséges terméket tartalmazó frakciókat összeöntjük és bepároljuk, és a maradékot etil-acetáttal háromszor azeotrop lepároljuk. A maradék olajos habot kis mennyiségű etil-acetátban feloldjuk, és hexánnal eldörzsöljük, így fehér, olajos habot kapunk. A keveréket szárazra pároljuk, a maradékot hexánban szuszpendáljuk, szárazra pároljuk és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 616 mg cím szerinti vegyületet kapunk kemény, fehér hab alakjában. [a]_D=-48,5° (c=0,63; kloroform); vékonyrétegkromatogram (5% ecetsav etil-acetátban); R_f=0,56.

37. példa [3S-[3a.,(R*),7$]]-Hexahidro-3-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-7-propil-lH-azepin1-ecetsav

a) (3S-transz)-Hexahidro-3-ftálimido-2-oxo-7-propil1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter

767 mg (2,07 mmol) 36. e) példa szerinti termék 10 ml metanol és 10 ml etil-acetát keverékével készített oldatát 62 mg 10%-os palládium/szén katalizátor jelen31

HU 218 482 Β létében szobahőmérsékleten 1 órán át hidrogénezzük (ballon). A keveréket celitrétegen megszűrjük, bepároljuk, a maradékot etil-acetátban újra feloldjuk, kovasavgélrétegen megszűrjük, és újra bepároljuk. így 780 mg cím szerinti vegyületet kapunk mint színtelen olajat, vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán, 1:1); R_f=0,29.

b) [3S-[3a(R*),73]]-Hexahidro-3-[[2-(acetil-tio)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-7-propil-lH-azepin-1 -ecetsav-metil-észter

774 mg (2,07 mmol) a) rész szerinti termék 8 ml metanollal készített oldatát 222 μΐ (229 mg, 4,58 mmol) hidrazin-monohidráttal kezeljük, és az oldatot szobahőmérsékleten 23 órán át keveijük. A keveréket 20 ml 0,5 n sósavval hígítjuk, és 0 °C-on 2 órán át keveijük. Ezután az oldatot megszüljük, és a szűrletet etil-acetáttal mossuk. Az etil-acetátos extraktumot visszaextraháljuk egyszer vízzel, és az egyesített vizes fázisokat 1 n nátrium-hidroxid-oldattal meglúgosítjuk. Az oldatot metilén-dikloriddal háromszor extraháljuk, az extraktumokat vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és az oldószert lepároljuk. így kapjuk a nyersamint színtelen olaj alakjában, a kitermelés 354 mg.

A nyersamin és 344 mg (1,53 mmol) (S)-(acetiltio)-3-fenil-propionsav (előállítva a fentiek szerint a diciklohexil-ammónium-sóból) 12 ml metilén-dikloriddal készített, 0 °C-ra lehűtött oldatát 214 μΐ (154 mg, 1,53 mmol) trietil-aminnal, majd 679 mg (1,54 mmol) [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-tal kezeljük. A tiszta, csaknem színtelen oldatot 0 °C-on 1 órán át és szobahőmérsékleten 1 órán át keverjük. A keveréket bepároljuk, és a maradékot etil-acetát és 0,5 n sósav között megosztjuk. Az etil-acetátos extraktumot egymás után vízzel, 50%-os telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens hexán:aceton 6:4 arányú keveréke. így 510 mg tiszta, cím szerinti terméket kapunk színtelen olaj alakjában, vékonyréteg-kromatogram (aceton . hexán, 4:6); R_f=0,31.

c) [3S-[3a(R*),7p]]-Hexahidro-3-[(2-merkapto-1oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-7-propil-lH-azepin-1-ecetsav

502 mg (1,12 mmol) b) rész szerinti termék 8 ml argonnal oxigénmentesített metanollal készített oldatát 6 ml argonnal oxigénmentesített 1 n nátrium-hidroxidoldattal kezeljük szobahőmérsékleten. A reakcióelegyet 25 percig keveijük, az oldatot 10%-os sósavval megsavanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így olajat kapunk. Ezt az olajat Merck kovasavgélen flashkromatografáljuk, az eluens 2% ecetsav etil-acetátban. A terméket tartalmazó frakciókat összeöntjük és bepároljuk, és a maradékot etil-acetáttal azeotrop kétszer bepároljuk. Az így kapott olajos habot kis mennyiségű metilén-dikloridban feloldjuk, majd hexánnal kezeljük. így fehér, olajos habot kapunk. A keveréket szárazra pároljuk, a maradékot hexánban szuszpendáljuk, a szuszpenziót szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 394 mg cím szerinti terméket kapunk kemény, fehér hab alakjában. [a]_D= -51,2° (c=0,65; kloroform); vékonyréteg-kromatogram (2% ecetsav etil-acetátban); R_f=0,47.

38. példa [3S-[3a(R*)7$]]-7-(Ciklopropil-metil))-hexahidro-3[(2-merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lHazepin-l-ecetsav

a) (3S-transz-7-(Ciklopropil-metil)-hexahidro-3-ftálimido-2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter

700 mg (1,89 mmol) 36. e) példa szerinti termék 5 ml metilén-dikloriddal készített, 0 °C-ra lehűtött oldatához 75 ml etil-éteres diazo-metán-oldatot (előállítva Fieser and Fieser, Vol. 1, p. 192. eljárása szerint) adunk, majd 7 mg (0,03 mmol) palládium(II)-acetátot. A reakciókeverék élénken buborékol és kitisztul. A reakcióelegyet 10 percig keverjük, majd még 25 ml etil-éteres diazo-metán-oldatot adunk hozzá. Ezután az elegyet 0 °C-on 50 percig keverjük, celitrétegen megszűrjük, és vákuumban koncentráljuk. így nyersolajat kapunk, ezt Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az oszlop 50 χ 150 mm, az eluens etil-acetát . hexán 1:2 arányú keveréke. Fehér hab alakjában 717 mg cím szerinti terméket kapunk.

b) [3S-[3a(R*),7P]]-7-(Ciklopropil-metil)-hexahidro-3[[2-(acetil-tio)-1 -oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxoΙΗ-azepin- 1-ecetsav-metil-észter

697 mg (1,81 mmol) a) rész szerinti tennék 8 ml metanollal készített oldatához szobahőmérsékleten keverés közben 92 μΐ (1,90 mmol) hidrazin-monohidrátot csepegtetünk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 48 órán át keveijük, majd megszűrjük, és így a szilárd melléktermékeket eltávolítjuk. A szűrletet vákuumban koncentráljuk, a maradékot metilén-dikloridban feloldjuk, újra megszüljük, és újra koncentráljuk, így nyersolajat kapunk. Ezt az olajat vákuumban megszárítjuk, így 441 mg nyersamint kapunk fehér hab alakjában. Ezt a nyershabot használjuk a következő reakcióhoz további tisztítás nélkül.

420 mg (1,64 mmol) nyersamin és 384 mg (1,81 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav (előállítva a diciklohexil-ammónium-sóból a fentiek szerint) 10 ml kloroformmal készített 0 °C hőmérsékletű oldatához 280 μΐ (1,97 mmol) trietil-amint adunk. A reakcióelegyet 30 percig keveijük, majd 799 mg (1,81 mmol) [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium][hexafluor-foszfát]-ot adunk hozzá. A reakcióelegyet 0 °C-on 48 órán át keverjük, majd még 399 mg (0,904 mmol) [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-ot és 4 csepp trietilamint adunk hozzá. A reakcióelegyet 0 °C-on még 24 órán át keverjük, majd 50 ml etil-acetát és 50 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat között megosztjuk. A vizes fázist elkülönítjük, és 2 χ 25 ml etil-acetáttal extraháljuk, az egyesített etil-acetátos fázisokat 25 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 40 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 40 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és vá32

HU 218 482 Β kuumban bepároljuk. így nyersolajat kapunk, ezt az olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az oszlop 5x200 mm,:az eluens etil-acetát:hexán 1:3, majd etil-acetát:hexán 1:2 arányú keveréke. így 678 mg cím szerinti terméket kapunk fehér hab alakjában,

c) [3S-[3a(R*),7p]]-7-(Ciklopropil-metil)-hexahidro3-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav

658 mg (1,43 mmol) b) rész szerinti termék 10 ml metanollal készített oldatát argonnal 30 percig átöblítjük, majd 0 °C-ra lehűtjük. Az oldathoz 6 ml, argonnal ugyancsak 30 percig átöblített és 0 °C-ra lehűtött 1 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át keverjük, miközben argont vezetünk át folyamatosan rajta, ezután 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1 pH-értékre megsavanyítjuk. A keveréket 3 χ 80 ml etil-acetáttal extraháljuk, az egyesített etil-acetátos fázisokat vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. így nyersolajat kapunk, ezt az olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az oszlop 50x150 mm, az eluens 0,2% ecetsavat tartalmazó etil-acetát. így fehér habot kapunk, ezt metilén-diklorid és hexán keverékével eldörzsöljük, így 490 mg cím szerinti terméket kapunk kemény, fehér, szilárd anyag alakjában. [a]_D=-78,9° (c = l,0; CDC1₃); vékonyréteg-kromatogram (5% metanol metilén-dikloridban plusz 3 csepp ecetsav); R_f=0,41.

39. példa [3S-[3a.(R*),7$]]-7-(Ciklopentil)-hexahidro-3-[(2merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lHazepin-1-ecetsav

a) (3S-transz)-7-(2-Ciklopentenil)-hexahidro-3-ftálimido-2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter 800 mg (2,55 mmol) 36. e) példa szerinti termék és

2,85 g (20,4 mmol) (2-ciklopentenil)-trimetil-szilán 60 ml metilén-dikloriddal készített oldatához 5,1 ml (5,1 mmol) 1 M metilén-dikloridos ón-tetraklorid oldatot csepegtetünk. Az elegyet szobahőmérsékleten 18 órán át keveijük, majd a reakciót 100 ml víz hozzáadásával leállítjuk. A keveréket 3 χ 100 ml etil-acetáttal és 2x100 ml etil-éterrel extraháljuk, az egyesített szerves fázisokat 100 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. így nyersolajat kapunk, ezt az olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az oszlop 5 χ 100 mm, az eluens etil-acetát:hexán 1:1, majd 2% ecetsavat tartalmazó etil-acetát. így 788 mg (3S-transz)-7-(2-ciklopentenil)hexahidro-3-ftálimido-2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsavat kapunk fehér hab alakjában.

768 mg (2,01 mmol) fenti sav 7 ml metanol és ml etil-éter keverékével készített oldatához szobahőmérsékleten keverés közben etil-éteres diazo-metán-oldatot (előállítva: Fieser and Fieser, Vol. I., p. 192) adunk. Az etil-éteres diazo-metán-oldatot addig adagoljuk, amíg a reakciókeverék sárga marad, és a buborékolás megszűnik. Az elegyet 10 percig keverjük, majd a feleslegben lévő diazo-metánt 0,3 ml ecetsavval elbontjuk. A színtelen oldatot vákuumban koncentráljuk, így nyersolajat kapunk. Ezt az olajat Merck kovasavgélen (50x100 mm) flash-kromatografáljuk, az eluens etilacetát : hexán 1:2 arányú keveréke. így 640 mg cím szerinti terméket kapunk fehér hab alakjában.

b) (3S-transz)-7-(Ciklopentil)-hexahidro-3-ftálimido2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter

700 mg (1,89 mmol) a) rész szerinti termék 5 ml metanollal készített oldatán 15 percig argont buborékoltatunk át, majd 150 mg (25 tömeg%) 10%-os palládium/szén katalizátort adunk hozzá. A reaktort evakuáljuk, és hidrogénnel háromszor megtöltjük, és hidrogénatmoszférában 101 kPa (1 atm) nyomáson hidrogénezzük (ballon) 5 órán át. Ezután a reakciókeveréket celitrétegen megszűrjük, a szűrletet vákuumban bepároljuk, így 594 mg cím szerinti terméket kapunk fehér hab alakjában.

c) [3S-[3a(R*),73]]-7-(Ciklopentil)-hexahidro-3-[[2(acetil-tio)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-lHazepin-1 -ecetsav-metil-észter

A b) rész szerinti termék metanolos oldatát a 38. példa b) része szerint hidrazin-monohidráttal kezeljük. így fehér hab alakjában kapjuk a nyers (3S-transz)-7-(ciklopentil)-hexahidro-3-amino-2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsavmetil-észtert.

Ezt a fehér habot a 38. b) példa szerint (S)-(acetiltio)-3-fenil-propionsavval kezeljük, így kapjuk a cím szerinti terméket tiszta olaj alakjában.

d) [3S-[3a(R*),7p]]-7-(Ciklopentil)-hexahidro-3-[(2merkapto-1 -oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo- 1Hazepin-l-ecetsav

A c) rész szerinti termék metanolos oldatát a 38. példa c) része szerint 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük, így kapjuk a cím szerinti terméket mint fehér, kemény, szilárd anyagot. [a]_D=-78,l° (c= 1; CDC1₃); vékonyréteg-kromatogram (5% metanol metilén-dikloridban plusz 3 csepp ecetsav); R_f=0,39.

40. példa [S-(R*,R*)]-Hexahidro-3-[(2-merkapto-I-oxo-3-fenilpropil)-amino]-2-oxo-lH-azepin-l-propionsav

a) (S)-3-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-amino]-hexahidro2-oxo-1 H-azepin-1 -propionsav-etil-észter

1,75 g (7,67 mmol) 9. példa b) rész szerinti termék tetrahidrofurán és terc-butanol 2:1 arányú keverékével (30 ml) készített oldatát 0 °C-ra lehűtjük, és 1,16 ml (10,74 mmol, 1,4 ekvivalens) etil-akriláttal, majd 767 pl (0,1 ekvivalens) 1,0 n terc-butanol-kálium-sóval kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 15 percig és szobahőmérsékleten 1 órán át keveijük. A reakciót 50 ml 25%-os ammónium-klorid-oldat hozzáadásával leállítjuk, és az elegyet 2x125 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 50 ml 25%-os ammónium-klorid-oldattal, 100 ml vízzel és 100 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és koncentráljuk, így tiszta szirupot kapunk. A maradékot 5x15 cm-es kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, 30% etil-acetátot tartalmazó hexánnal eluálva. A szükséges frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 2,18 g cím szerinti vegyületet kapunk tiszta szirup alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: hexán, 1:1); R_f=0,38.

HU 218 482 Β

b) [S-(R*,R*)]-Hexahidro-3-[[2-(acetil-tio)-l-oxo-3fenil-propil]-amino]-2-oxo-1 -azepin-1 -propionsavetil-észter

2,15 g (6,55 mmol) a) rész szerinti terméket 0 °C-on percig, majd szobahőmérsékleten 2 órán át 30 ml (120 mmol) 4 n dioxános sósavval kezelünk. A reakciókeveréket koncentráljuk, etil-éterrel kétszer bepároljuk, majd toluollal háromszor azeotrop bepároljuk, és a maradékot vákuumban 5 órán át szárítjuk. így kapjuk az (S)-3-amino-hexahidro-2-oxo-1 H-azepin-1 -propionsav-etil-észter-hidroklorid-sót.

Az amint (S)-(acetil-tio)-3-fenil-propionsavval kondenzáljuk trietil-amin és [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát] jelenlétében a 31. példa c) része szerint. így kapjuk a cím szerinti terméket, vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán, 1:1); R_f=0,19.

c) [S-(R*,R*)-Hexahidro-3-[(2-merkapto-1 -οχο-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-1 H-azepin-1 -propionsav A b) rész szerinti terméket metanolban 1 n nátriumhidroxid-oldattal kezeljük a 31. példa d) része szerint, így kapjuk a cím szerinti vegyületet fehér hab alakjában. [a]_D=+4,44° (c = l,24; metanol); vékonyréteg-kromatogram (1% ecetsav etil-acetátban); R_f=0,27.

41. példa [S-(R*,R*)J-Hexahidro-3-[(2-m erkapto-1 -οχο-3-fen ilpropil)-amino]-2-oxo-et-benzil-l H-azepin-1 -ecetsav

a) (R*)-N-(2-Ftálimido-6-hidroxi-l-oxo-hexil)-l-fenil-alanin-etil-észter

998 mg (4,3 mmol) L-fenil-alanin-etil-észterhidroklorid-só 10 ml dimetil-formamiddal készített oldatához 575 μΐ (529 mg, 5,2 mmol) 4-metil-morfolint adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 5 percig keverjük, majd az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, és egymás után 1,002 g (6 mmol) (S)-2-ftálimido-6-hidroxi-hexánsawal, 582 mg (4,3 mmol) hidroxi-benztriazollal és 270 mg (4,0 mmol) etil-3-[3-(dimetil-amino)-propil]karbodiimid-hidroklorid-sóval kezeljük. Az így kapott elegyet 0 °C-on 0,5 órán át és szobahőmérsékleten

1,5 órán át keverjük. Az oldatot megosztjuk etil-acetát és víz között, és a szerves extraktumokat egymás után 0,5 n sósavval, vízzel, 50%-os telített nátrium-hidrogén-karbonáttal és sóoldattal mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük és bepároljuk, így 1,63 g lényegileg tiszta, cím szerinti vegyületet kapunk olajos hab alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (aceton: hexán, 1:1); R_f=0,30.

b) (R*)-N-(2-Ftálimido-l,6-dioxo-hexil)-L-fenil-alanin-etil-észter

370 μΐ (538 mg, 4,2 mmol) oxalil-klorid 10 ml metilén-dikloriddal készített, -78 °C-ra lehűtött oldatához

1.5 ml metilén-dikloridban oldott 610 μΐ (672 mg,

8.6 mmol) vízmentes dimetil-szulfoxidot csepegtetünk. 10 perc múlva ehhez az oldathoz adunk 1,616 g (3,6 mmol) a) rész szerinti terméket 10 ml metiléndikloridban oldva. További 15 perc múlva a reakcióelegyet 4,0 ml trietil-aminnal kezeljük és -78 °C-on 5 percig keverjük, majd hagyjuk 0 °C-ra felmelegedni. Az így kapott fehér szuszpenziót megosztjuk 0,5 n sósav és etil-acetát között. A szerves extraktumot sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens aceton:hexán 40:60 arányú keveréke. így 1,474 g cím szerinti vegyületet kapunk olajos hab alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (aceton:hexán, 1:1); R_f=0,45.

c) [3S-(3a,6p,9aa)]-Tetrahidro-3-benzil-6-ftálimido-oxazol[3,2-a]azepin-2,5(3H,6H)-dion

6,11 g (13,6 mmol) b) rész szerinti termék és 34 ml trifluor-ecetsav keverékét 205 ml kloroformban visszafolyató hűtő alkalmazásával 6 napig forraljuk. Ezután az oldatot szobahőmérsékletre lehűtjük, és telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal semlegesítjük. A fázisokat szétválasztjuk, és a vizes fázist metilén-dikloriddal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat vízzel mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. így sötét narancssárgás olajat kapunk. A maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 40-60% etil-acetát hexánban. így 3,075 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér hab alakjában.

d) [S-(R*,R*)]-Hexahidro-2-oxo-3-ftálimido-a-benzil-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter

1,40 g (3,46 mmol) c) rész szerinti termék és 4,4 ml (3,20 g, 27,5 mmol) trietil-szilán 42 ml metilén-dikloriddal készített oldatához szobahőmérsékleten 7,0 ml (7,0 mmol) 1,0 M metilén-dikloridos titán-tetrakloridoldatot csepegtetünk. A színtelen, tiszta oldat világossárga lesz a titán-tetra-klorid hozzáadására, de csapadék nem képződik. A reakcióelegyet 66 órán át keverjük, a reakciót vízzel leállítjuk, és az elegyet etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűqük és bepároljuk, így olajat kapunk. Ezt az olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát, majd 2% ecetsavat tartalmazó etil-acetát. így 870 mg [S-(R*,R*)]-hexahidro-2-oxo-3-ftálimido-a-benzil1 H-azepin-1-ecetsavat kapunk fehér hab alakjában.

898 mg (2,21 mmol) fenti sav 8 ml metanollal és 12 ml metilén-dikloriddal készített, 0 °C-ra lehűtött oldatát 5 percig feleslegben vett éteres diazo-metán-oldattal kezeljük. A feleslegben lévő diazo-metánt ecetsav hozzáadásával elbontjuk, és az oldószert rotációs bepárlóban eltávolítjuk. így sárga olajat kapunk, ezt a maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 50-60% etil-acetátot tartalmazó hexán. 858 mg cím szerinti terméket kapunk fehér hab alakjában. Vékonyrétegkromatogram (etil-acetát: hexán, 1:1); R_f=0,30.

e) [S-(R*,R*)]-Hexahidro-3-[[2-(acetil-tio)-l-oxo-3fenil-propil]-amino]-2-oxo-a-benzil-1 H-azepin-1 ecetsav-metil-észter

A d) rész szerinti tennék metanolos oldatát a 36. példa f) része szerint hidrazin-monohidráttal kezeljük, így halványsárga olaj alakjában kapjuk az [S-(R*,R*)]-hexahidro-3 -amino-2-oxo-a-benzil-1 H-azepin-1 -ecetsavmetil-észtert. Vékonyréteg-kromatogram (metilén-diklorid : ecetsav: metanol, 8:1:1); R_f=0,60.

A fenti amin 0 °C hőmérsékletű oldatát trietil-amin és [(1 -benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát] jelenlétében a 36. példa f) ré34

HU 218 482 Β sze szerint (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsavval reagáltatjuk, így kapjuk a cím szerinti terméket színtelen, olajos hab alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (aceton:hexán, 1:1); R_f=0,54.

f) [S-(R*,R*)]-Hexahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil)-amino]-2-oxo-a-benzil-1 H-azepin-1 ecetsav

Az e) rész szerinti termék metanolos oldatát a 36. példa g) része szerint 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük, így kapjuk a cím szerinti terméket viszonylag kemény, fehér hab alakjában. [a]_D=-64,2° (c=0,54; kloroform); vékonyréteg-kromatogram (5% ecetsav etil-acetátban); R_f=0,60.

42. példa [6(S)]-Hexahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenilpropil)-amino]-2,2-dimetil-7-oxo-l H-azepin-1-ecetsav

a) 2,2-Dimetil-ciklohexanon-oxim

8,960 g (65 mmol) 2,2-dimetil-ciklohexanon, 12,0 ml (12,27 g, 155 mmol) piridin és 10,30 g (148 mmol) hidroxil-amin-hidroklorid 50 ml vízmentes etanollal készített oldatát 2 órán át 85 °C-on tartjuk. Ezután a keveréket lehűtjük, és etil-éter és víz között megosztjuk. Az éteres fázist egymás után 1 n sósavval és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A szilárd maradékot kevés forró hexánban feloldjuk, és lehűtjük 0 °C-ra, így 6,801 g cím szerinti terméket kapunk fehér pikkelyek alakjában. Az olvadáspont 91-93 °C; vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: hexán, 4:6); R_f=0,60.

b) Hexahidro-3,3-diklór-7,7-dimetil-2-oxo-2H-azepin

32,50 g (156,1 mmol) foszfor(V)-klorid 250 ml metilén-dikloriddal készített, 0-10 °C-ra lehűtött szuszpenzióját 10 perc alatt 7,353 g (52,1 mmol) a) rész szerinti termék 50 ml metilén-dikloriddal készített oldatával kezeljük. Az elegyet felmelegítjük szobahőmérsékletre, és az oldaton klórgázt buborékoltatunk át az oxim beadagolása után 0,5 és 1,5 órával. Összesen 3 óra múlva a keverékhez 70 ml tört jeget, majd 150 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldatot adva a reakciót leállítjuk. Időközben hűtés válik szükségessé. A kétfázisú elegyet szobahőmérsékleten 18 órán át erélyesen keverjük, majd a fázisokat szétválasztjuk, és a metilén-dikloridos extraktumot telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen etil-acetát és metilén-diklorid 2:8 arányú keverékével flash-kromatografáljuk. A szükséges terméket tartalmazó frakciókat bepároljuk, és a maradékot forró metilén-diklorid/etil-acetát keverékben feloldjuk, majd lehűtjük. így 5,152 g tiszta, cím szerinti terméket kapunk. Az anyaglúgot Merck kovasavgélen etil-acetát/metilén-diklorid 1:9 arányú keverékével újra kromatografáljuk, így további 2,054 g tiszta terméket kapunk. Az összes kitermelés 7,206 g, az olvadáspont 148-155 °C (elhúzódó). Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:metilén-diklorid, 1:9); R_f=0,36.

c) Hexahidro-3-klór-7,7-dimetil-2H-azepin

7,180 g (34,2 mmol) b) rész szerinti tennék 150 ml jégecettel készített oldatát 2,5 g 10%-os palládium/szén katalizátor jelenlétében 1,75 órán át hidrogénezzük (ballon). A keveréket ezután celitrétegen megszüljük, és az oldószert rotációs bepárlóban eltávolítjuk. A maradékot Merck kovasavgélen etil-acetát/metilén-diklorid 3:7 arányú keverékével flash-kromatografáljuk, így kapjuk a szennyezett terméket olajos, szilárd anyag alakjában. A maradékot etil-étenel kezeljük, és hexánnal eldörzsöljük, így 2,845 g tiszta, cím szerinti terméket kapunk fehér, szilárd anyag alakjában. Az anyalúgot Merck kovasavgélen etil-acetát/metilén-diklorid 3:7 arányú keverékével újra kromatografáljuk, így 1,93 g további szilárd, tiszta terméket kapunk. A szilárd anyagok együttesen 4,775 g tiszta, cím szerinti terméket adnak. Az olvadáspont 115-117 °C; vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: metilén-diklorid, 3:7); R_f=0,41.

d) Hexahidro-3-azido-7,7-dimetil-2-oxo-2H-azepin 4,670 g (26,6 mmol) c) rész szerinti termék és

4,360 g (67,0 mmol) nátrium-azid 100 ml vízmentes dimetil-szulfoxiddal készített szuszpenzióját 6 órán át 80 °C-on tartjuk. Ezután az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, és 175 ml jeges vízzel kezeljük. Az így kapott hófehér csapadékot kiszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk, így 2,37 g tiszta, cím szerinti terméket kapunk. A szűrletet etil-acetáttal extraháljuk, a szerves extraktumot vízzel kétszer és sóoldattal egyszer mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk. A maradékot etil-éterrel és hexánnal eldörzsölve 1,637 g terméket kapunk. Az izolált szilárd anyagokat egyesítjük, így összesen 4,007 g tiszta, cím szerinti terméket kapunk. Az olvadáspont 98-100 °C; vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát.hexán, 75:25); R_f=0,51.

e) Hexahidro-3-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-amino]-7,7dimetil-2-oxo-2H-azepin

3,469 g (19,0 mmol) d) rész szerinti tennék 80 ml metanollal készített oldatát 850 mg 10%-os palládium/szén katalizátor jelenlétében 1,5 órán át hidrogénezzük (ballon). A keveréket celitrétegen megszűrjük, és az oldószert rotációs bepárlóban eltávolítjuk. A maradékot metilén-dikloridból egyszer bepároljuk, így fehér, szilárd anyag alakjában kapjuk a nyersamint. A szilárd terméket kloroformban újra feloldjuk, és egymás után 2,65 ml (1,92 g, 19,0 mmol) trietil-aminnal és 5,000 g (22,9 mmol) di(terc-butil)-dikarbonáttal kezeljük. A reakcióelegyet 1 órán át szobahőmérsékleten keverjük, az oldatot bepároljuk, és a maradékot etil-acetát és etil-éter keverékével eldörzsöljük. így 2,668 g cím szerinti vegyületet kapunk fehér, szilárd anyag alakjában. A szűrletet Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát:metilén-diklorid 2:8 arányú keveréke. így még kapunk tiszta terméket, amit a fenti szilárd anyaggal egyesítünk, így az összes kitermelés 4,082 g tiszta, cím szerinti vegyület. Az olvadáspont 156-158,5 °C; vékonyréteg-kromatogram (etilacetát: metilén-diklorid, 2:8); R_f=0,26.

f) Hexahidro-3-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-amino]-7,7dimetil-2-οχο-1 H-azepin-1 -ecetsav-etil-észter 3,512 g (13,7 mmol) e) rész szerinti termék 110 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített szobahőmérsékletű oldatát 21 ml (21 mmol) 1,0 M tetrahidrofurános lítium-hexametil-diszilazánnal, majd 3,0 ml (4,52 g,

HU 218 482 Β

27,0 mmol) etil-(bróm-acetát)-tal kezeljük. 20 perc múlva még 21 ml lítium-hexametil-diszilazánt, majd 1,5 ml etil-(bróm-acetát)-ot adunk az elegyhez. A sötét narancsszínű oldatot szobahőmérsékleten még 30 percig keverjük, majd a reakciót telített ammónium-kloridoldat és víz hozzáadásával leállítjuk. A keveréket etilacetáttal extraháljuk, a szerves extraktumot sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így sötét színű olajat kapunk. Ezt az olajat Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens 35-50% etil-acetátot tartalmazó hexán. 1,363 g tiszta, cím szerinti vegyületet kapunk halványsárga olaj alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: hexán, 1:1); R_f=0,48.

g) [6(S)]-Hexahidro-6-[[2-(acetil-tio)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-2,2-dimetil-7-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsavetil-észter

1,349 g f) rész szerinti termék 3 ml dioxánnal készített oldatát 12 ml 4,0 M dioxános sósavval kezeljük. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 1,5 órán át keverjük, majd az oldószert lepároljuk, és a maradékot metilén-diklorid és 26 ml 0,2 n nátrium-hidroxid-oldat között megosztjuk. A fázisokat szétválasztjuk, és a vizes fázist etil-éter és etil-acetát keverékével extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, megszűrjük és bepároljuk, így 982 mg nyers szabad amint kapunk sárga olaj alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (metanol: metilén-diklorid, 1:9); R_f=0,16.

973 mg (4,3 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav (előállítva a fentiek szerint a diciklohexil-ammónium-sóból) és a fenti nyersamin 30 ml metilén-dikloriddal készített oldatát 1,15 ml (835 mg, 8,2 mmol) trietil-aminnal kezeljük, és a keveréket 0 °C-ra lehűtjük. Ezután a reakciókeverékhez szilárd alakban 1,915 g (4,3 mmol) [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-ot adunk. Az oldatot 0 °C-on 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 1,5 órán át keveijük, az oldószert lepároljuk, és a maradékot etilacetát és 0,5 n sósav között megosztjuk. A szerves fázist egymás után vízzel, 50%-os telített nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot Merck kovasavgélen aceton: hexán 3:7 arányú keverékével kromatografáljuk, így 1,564 g cím szerinti terméket kapunk olaj alakjában, amely a diasztereomereknek 1:1 arányú keveréke. Vékonyréteg-kromatogram (aceton:hexán, 3:7); R_f=0,30.

h) [6(S)]-Hexahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenilpropil)-amino]-2,2-dimetil-7-oxo-1 H-azepin-1 ecetsav

1,548 g (3,45 mmol) g) rész szerinti termék 20 ml argonnal oxigénmentesített metanollal készített oldatát szobahőmérsékleten 15 ml argonátvezetéssel oxigénmentesített 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. Az elegyet 30 percig keverjük, majd még 15 ml 1 n nátrium-hidroxid-oldatot adunk hozzá keverés és argonbevezetés közben. Összesen 3 óra után az oldatot 6 n sósavval megsavanyítjuk és etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk, így olajat kapunk. Ezt az anyagot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát, majd 1,5% ecetsavat tartalmazó etil-acetát. A lényegileg tiszta, cím szerinti vegyületet tartalmazó frakciókat összeöntjük, az oldószert eltávolítjuk, és a maradékot etil-acetáttal kétszer azeotrop bepároljuk. A keveréket kevés etil-acetátban feloldjuk, és hexánnal eldörzsöljük, így habot kapunk. Az illóanyagokat lepároljuk, a maradékot hexánban szuszpendáljuk, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. így 863 mg cím szerinti vegyületet kapunk viszonylag kemény, fehér hab alakjában, amely a diasztereomereknek 45:55 arányú keveréke. Vékonyréteg-kromatogram (2% ecetsav etil-acetátban); R_f=0,40.

43. példa [S-(R*,S*)]-3,4-Dihidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenilpropil)-amino]-4-oxo-l,5-benzotiazepin-5(2H)propionsav

a) 2,3-Dihidro-3-amino-4-oxo-l,5-benzotiazepin5 (4H)-propionsav-etil-észter

2,04 g (6,21 mmol) 2,3-dihidro-3-[[(benzil-oxi)karbonil]-amino]-l,5-benzotiazepin-4(5H)-ont (előállítva Slade és munkatársai eljárása szerint: J. Med. Chem., 28, 1517-1521 (1985)] metilén-diklorid és toluol keverékével háromszor azeotrop bepárolunk, és a maradékot vákuumban egy órán át szárítjuk. Ezt a vegyületet 21 ml tetrahidrofurán/terc-butanol (2:1) keverékével szuszpendáljuk, a szuszpenziót 0 °C-ra lehűtjük, 1,08 ml (9,94 mmol, 1,6 ekvivalens) etil-akriláttal, majd 621 pl (0,1 ekvivalens) 1,0 n tetrahidrofürános terc-butanol-kálium-sóval kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 15 percig és szobahőmérsékleten 20 órán át argonatmoszférában keverjük. Ezután a reakciót 50 ml 50%-os ammónium-klorid-oldat hozzáadásával leállítjuk, és a reakcióelegyet 2x150 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 75 ml telített ammónium-klorid-oldattal, 75 ml vízzel és 100 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így tiszta sárga szirupot kapunk. A maradékot 5x20 cm-es kovasavgéloszlopon kromatografálva tisztítjuk, az eluens 20% etil-acetátot tartalmazó hexán 2 1 keveréke. A szükséges frakciókat egyesítjük és bepároljuk, így 2,33 g terméket kapunk tiszta szirup alakjában, amely a 2,3-dihidro-3-[(3etoxi-3-oxo-propil)-[(benzil-oxi)-karbonil]-amino]-4oxo-1,5-benztiazepin-5(4H)-propionsav-etil-észter 25% és a 2,3-dihidro-3-[[(benzil-oxi)-karbonil]-amino]-4oxo-1,5-benzotiazepin-5(4H)-propionsav-etil-észter (75%) keveréke.

A fenti keverék (698 mg, 1,32 mmol első vegyület és 1,698 g, 3,96 mmol második vegyület) és 8,71 ml (41,98 mmol) 30%-os ecetsavas hidrogén-bromid-oldat elegyét argonatmoszférában szobahőmérsékleten

1,5 órán át keverjük. A reakciókeveréket 200 ml etilacetáttal hígítjuk, és addig keverjük, amíg csaknem fehér csapadék képződik, ezt a csapadékot kiszűijük, és a narancsszínű szilárd anyagot 4 χ 50 ml etil-éterrel mossuk. A nyersmaradékot 100 ml 1 n sósavval feloldjuk,

HU 218 482 Β és 2x100 ml etil-acetáttal extraháljuk. A vizes fázis pH-értékét 1 n nátrium-hidroxiddal 9-re beállítjuk, és az elegyet 3 χ 100 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 75 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így 1,50 g nyers sárga olajat kapunk. Ezt a maradékot 50x20 cm-es kovasavgéloszlopon kromatografálva tisztítjuk, az oszlopot 211% metanolt tartalmazó, 112% metanolt tartalmazó és végül 115% metanolt tartalmazó metilén-dikloriddal eluálva. A szükséges frakciókat bepároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk, így 1,163 g cím szerinti terméket kapunk. Vékonyréteg-kromatogram (metilén-diklorid: metanol, 9:1); R_f=0,40.

b) [S-(R*,S*)]-3,4-Dihidro-3-[[2-(acetil-tio)-l-oxo-3fenil-propil]-amino]-4-oxo-l,5-benzotiazepin5(2H)-propionsav-etil-észter (S)-2-(Acetil-tio)-3-fenil-propionsavat (a diciklohexil-ammónium-sóból a fentiek szerint előállítva) vízmentes metilén-dikloridban feloldunk, az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, és az a) rész szerinti termék vízmentes metilén-dikloriddal készített oldatával, majd trietil-aminnal és [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetilamino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-tal kezeljük a 36. példa f) része szerint, így kapjuk a cím szerinti terméket. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: hexán, 1:1); R_f=0,39.

c) [S-(R*,R*)]-3,4-Dihidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil)-amino]-1,5-benztiazepin-5(2H)-propionsav

A b) rész szerinti termék metanolos oldatát a 36. példa g) része szerint 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük, így kapjuk a cím szerinti terméket fehér hab alakjában. [a]_D=-161,6° (c=l,16; metanol); vékonyrétegkromatogram (1% ecetsav etil-acetátban); R_f=0,45.

44. példa [3 (S)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil)-amino]-2-oxo-lH-l-benzazepin-lpropionsav

a) 3-Amino-2,3,4,5-tetrahidro-2-oxo-lH-l-benzazepin-1 -propionsav-etil-észter

3-Azido-1,3,4,5-tetrahidro-2H-1 -benzazepin-2-on [előállítva Watthey és munkatársai eljárása szerint: J. Med. Chem., 28, 1511-1515 (1985)] tetrahidrofurán és terc-butanol keverékével készített oldatát 0 °C-ra lehűtjük, és a 40. példa a) része szerint etil-akriláttal és 1 n tetrahidrofurános terc-butanol-kálium-sóval kezeljük, így kapjuk a 3-azido-2,3,4,5-tetrahidro-2-oxoΙΗ-1-benzazepin-l-propionsav-etil-észtert szirup alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (etil-éter:hexán, 1:1); R_f=0,45.

2,258 g (6,94 mmol) fenti vegyület vízmentes etanollal készített oldatához 10%-os palládium/szén katalizátort adunk, és 276 kPa (40 psi) nyomáson 4 órán át hidrogénezzük, a Parr-palackot az első óra után kiszellőztetve. A keveréket 50 ml etanollal hígítjuk, celitrétegen megszűrjük, a celitréteget 2x50 ml etanollal alaposan átmossuk, a tiszta szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk. így 2,098 g cím szerinti vegyületet kapunk tiszta, halványsárga szirup alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (metilén-diklorid: metanol, 9:1); R_f=0,32.

b) [3(S)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(acetil-tio)-l-oxo3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-lH-l-benzazepin-lpropionsav (S)-2-(Acetil-tio)-3-fenil-propionsavat (előállítva a fentiek szerint a diciklohexil-ammónium-sóból) metilén-dikloridban feloldunk, az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, és egymás után az a) rész szerinti termék vízmentes metilén-dikloriddal készített oldatával, trietil-aminnal és [(1 -benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-tal kezeljük a 36. példa f) része szerint, így a cím szerinti vegyületet szirup alakjában kapjuk. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: hexán, 1:1); R_f=0,56 és 0,52.

c) [3(S)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo-3fenil-propil)-amino]-2-oxo-1 Η-1 -benzazepin-1 -propionsav

A b) rész szerinti termék metanolos oldatát 0 °C-ra lehűtjük, és a 36. példa g) része szerint 1 n nátriumhidroxid-oldattal kezeljük, így kapjuk a cím szerinti vegyületet szilárd hab alakjában. [a]_D=+41,8° (c=0,608; metanol); vékonyréteg-kromatogram (metilén-diklorid : metanol: ecetsav, 20:1:1); R_f=0,47.

45. példa [3(S)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(merkapto-metiI)-loxo-3-fenil-propilJ-amino]-2-oxo-lH-l-benzazepin-lpropionsav

a) [3(S)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-[(acetil-tio)-metil]l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-lH-l-benzazepin-1-propionsav (S)-2-[(Acetil-tio)-metil]-3-fenil-propionsavat (az efedrinsóból a fentiek szerint előállítva) vízmentes metilén-dikloridban feloldunk, az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, és 1-hidroxi-benztriazol-hidráttal, l-etil-3-[3-(dimetilamino)-propil]-karbodiimiddel és a 44. a) példa szerinti termék vízmentes metilén-dikloriddal készített oldatával kezeljük a 8. példa a) része szerint, így a cím szerinti vegyületet szirup alakjában kapjuk. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán, 1:1); R_f=0,58.

b) [3(S)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[2-(merkapto-metil)-loxo-3-fenil-propil-amino]-2-oxo-1 Η-1 -benzazepin1-propionsav

Az a) rész szerinti termék metanolos oldatát 0 °C-ra lehűtjük, és a 8. példa b) része szerint 1 n nátriumhidroxid-oldattal kezeljük, így kapjuk a cím szerinti terméket amorf, szilárd anyag alakjában. [a]_D=+46,9° (c=0,608; metanol); vékonyréteg-kromatogram (kloroform : metanol: ecetsav, 20:1:1); R_f=0,42.

46. példa [S-(R*,R*)]-Hexahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenilpropil)-amino]-2-metil-3,7-dioxo-lH-l,2-diazepin-lecetsav

a) [2-[(terc-Butoxi)-karbonil]-hidrazino]-ecetsav-etilészter

13,216 g (0,1 mól) hidrazin-karbonsav-terc-butilészter 100 ml benzollal készített oldatához 13,94 ml

HU 218 482 Β (0,1 mól) trietil-amint, majd 11,09 ml (0,1 mól) etilbróm-acetátot adunk. A reakciókeveréket olajfurdőben, 95-100 °C-on, visszafolyató hűtő alkalmazásával 14 órán át melegítjük, majd még 1,4 ml (0,01 mól) trietil-amint és 1,1 ml (0,01 mól) etil-bróm-acetátot adunk hozzá. A reakcióelegyet még 8 órán át visszafolyató hűtővel melegítjük, majd 2 ml (0,015 mól) trietilamint és 1,4 ml (0,013 mól) etil-bróm-acetátot adunk hozzá. A reakcióelegyet még 14 órán át (összesen 36 órán át) visszafolyató hűtővel melegítjük. Ezután a reakciókeveréket szobahőmérsékletre lehűtjük, megszűrjük, és a szilárd trietil-amin-hidroklorid-sót etil-acetát : hexán 1:1 arányú keverékével mossuk. Az egyesített szűrleteket etil-acetáttal hígítjuk, telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal, vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és megszűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, így 19,38 g nyersterméket kapunk sárga szirup alakjában, amit tisztítás nélkül használunk a következő reakcióhoz.

b) [2-[(terc-Butoxi)-karbonil]-l-[(benzil-oxi)-karbonil]-hidrazinol]-ecetsav-etil-észter

19,38 g a) rész szerinti nyerstermék 120 ml benzollal készített oldatához 12,4 ml (89 mmol) trietil-amint adunk, majd 30 ml benzolban 13,4 ml (89 mmol) [(benzil-oxi)-karbonil]-kloridot 30 perc alatt hozzácsepegtetünk. Az így kapott szuszpenziót szobahőmérsékleten argonatmoszférában 20 órán át keverjük, majd 500 ml etil-acetát és 1 mólos kálium-hidrogén-szulfátoldat között megosztjuk. A szerves fázist elválasztjuk, telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és megszűrjük. A szűrletet vákuumban koncentráljuk, és a maradékot etil-acetát és hexán keverékéből kristályosítjuk. A terméket foszfor-pentoxid felett vákuumban szárítjuk, így 15,736 g cím szerinti terméket kapunk mint fehér kristályos anyagot, olvadáspontja 117-119 °C.

^c) [2-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-l-[(benzil-oxi)-karbonil]-2-metil]-hidrazino]-ecetsav-etil-észter

6,0 g (17,03 mmol) b) rész szerinti termék 30 ml vízmentes dimetil-formamiddal készített oldatához 11,8 g (85,15 mmol) porított és szárított kálium-karbonátot, majd 5,3 ml (85,15 mmol) metil-jodidot adunk. Az elegyet 40 °C-on 17 órán át keveijük, majd még 64 mmol metil-jodidot adunk hozzá, és a reakcióelegyet 40 °C-on 28 órán át keverjük. A szuszpenziót megszűrjük, és a szűrlethez 6,0 g friss, porított és szárított kálium-karbonátot és 5,0 ml metil-jodidot adunk. A szuszpenziót 40 °C-on 21 órán át keveijük, majd még 1,2 ml metiljodidot adunk hozzá, és a reakcióelegyet még 17 órán át keverjük, amíg a vékonyréteg-kromatogramról a kiindulási anyag eltűnik. A reakciókeveréket megszüljük, és a kiszűrt szilárd anyagot etil-acetáttal mossuk. A szűrletet vákuumban koncentráljuk, így a dimetil-formamid legnagyobb részét eltávolítjuk, ezután 500 ml etil-acetáttal hígítjuk, vízzel, 1 mólos kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és sóoldattal mossuk, és vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk. A szűrletet bepároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk, így 6,285 g nyersterméket kapunk színtelen olaj alakjában.

d) [2-[[(terc-Butoxi)-karbonil]-2-metil]-hidrazino]-ecetsav-etil-észter

6,285 g (17,03 mmol) c) rész szerinti termék és 800 mg palládium-hidroxid 75 ml etanollal készített szuszpenzióját hidrogénatmoszférában (ballon) 4 órán át erélyesen keverjük. Ezután a szuszpenziót megszűrjük millipore szűrőegységet használva. A szűrletet bepároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk, így

4,3 g cím szerinti terméket kapunk halványsárga olaj alakjában.

e) (S)-2-Ftálimido-l,5-pentándisav-5-benzil-észter

10,0 g (42,14 mmol) L-glutaminsav-5-benzil-észter és 4,47 g (42,14 mmol) nátrium-hidrogén-karbonát 80 ml vízzel és 40 ml dioxánnal készített szuszpenziójához 9,7 g (44,24 mmol, 1,05 ekvivalens) N-(etoxi-karbonil)-ftálimidet adunk. A reakcióelegyet 2 órán át keveijük, majd még 4,4 g (0,1 ekvivalens) N-(etoxi-karbonil)-ftálimidet adunk hozzá. A reakcióelegyet 2 órán át keveijük, majd pH-értékét szilárd kálium-hidrogénszulfáttal 1-2-re beállítjuk, és 3x150 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumokat 1 mólos kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és szűrjük. A szűrletet vákuumban bepároljuk, az olajos maradékot etil-acetáttal felvesszük, és 8,40 ml (42,14 mmol) diciklohexil-aminnal kezeljük. A nyerssót etil-acetát és hexán keverékéből kristályosítjuk, a terméket vákuumban szárítjuk, így 13 g cím szerinti terméket kapunk mint diciklohexil-ammónium-sót. Az anyalúgot 1 mólos kálium-hidrogén-szulfát-oldattal kétszer, majd vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és megszűrjük, a szűrletet vákuumban bepároljuk. Az olajos maradékot kromatografáljuk, mozgó fázisként 0,5% ecetsavat tartalmazó heptán: etil-acetát 3:7 arányú keverékét használva. A szükséges frakciókat összeöntjük és bepároljuk, az olajos maradékot vákuumban szárítjuk, így 9,644 g cím szerinti terméket kapunk.

f) (S)-4-Ftálimido-5-oxo-5-[2-[(terc-butoxi)-karbonil]l-(2-etoxi-2-oxo-etil)-2-metil-hidrazino)-pentánsavbenzil-észter

Körülbelül 17,10 mmol e) rész szerinti termék 80 ml éterrel készített 0 °C hőmérsékletű oldatához 5,10 g (24,5 mmol) foszfor-pentakloridot adunk. Az elegyet 0 °C-on 30 percig és szobahőmérsékleten 30 percig keverjük, majd vákuumban bepároljuk. A maradékot toluollal háromszor lepároljuk, és vákuumban 2 órán át szárítjuk, így olajos vegyületet kapunk, amit azonnal felhasználunk a következő reakcióhoz.

A d) rész szerinti termék 40 ml toluollal készített 0 °C hőmérsékletű oldatához 46 ml vízben 4 g nátriumhidrogén-karbonátot adunk. Erélyes keverés közben a fenti elegyhez adjuk a 30 ml toluolban készített fenti vegyületet, kanüllel hozzácsepegtetve. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet szobahőmérsékleten, argonatmoszférában 19 órán át keveijük. A reakciókeveréket 300 ml etil-acetáttal hígítjuk, vízzel, 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és sóoldattal mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk. A szűrletet bepároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk, így a cím szerinti vegyületet olaj alakjában kapjuk.

HU 218 482 Β

g) (S)-4-Ftálimido-5-oxo-5-[l-(2-etoxi-2-oxo-etil)-2metil-hidrazino]-pentánsav-benzil-észter

Az f) rész szerinti nyerstermék 55 ml metiléndikloriddal készített és -10 °C-ra lehűtött oldatához

7,4 ml anizolt, majd 13,10 ml (170 mmol) trifluor-ecetsavat csepegtetünk. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet -10 °C-on 1 órán át keverjük. Ezután a reakciókeveréket hagyjuk szobahőmérsékletre felmelegedni, és még 14 órán át keverjük. Az illóanyagokat vákuumban eltávolítjuk, a maradékot 200 ml etil-acetáttal felvesszük, elővigyázatosan telített nátrium-hidrogénkarbonát-oldattal, vízzel és sóoldattal mossuk, és vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk. A szűrletet vákuumban koncentráljuk, és a maradékot kromatografáljuk, mozgó fázisként 20-40% etil-acetátot tartalmazó hexánt használva. A szükséges frakciókat összeöntjük és bepároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk. így 7,254 g cím szerinti terméket kapunk halványsárga olaj alakjában.

h) (S)-4-Ftálimido-5-oxo-5-[l-(2-etoxi-3-oxo-etil)-2metil-hidrazinoj-pentánsav

6,436 g (13,38 mmol) g) rész szerinti termék 100 ml meleg etanollal készített oldatához 1,0 g palládium-hidroxidot adunk. A szuszpenziót hidrogénatmoszférában (ballon) 4 órán át erélyesen keverjük. Ezután a szuszpenziót megszűrjük, és a katalizátort etanollal mossuk. Az egyesített szűrleteket bepároljuk, a maradékot toluollal kétszer lepároljuk, és vákuumban egy éjszakán át szárítjuk. így 5,86 g terméket kapunk színtelen olaj alakjában, amit a következő reakcióhoz tisztítás nélkül használunk.

i) (S)-Hexahidro-2-metil-3,7-dioxo-6-ftálimido-lH1,2-diazepin-1 -ecetsav-etil-észter

5,86 g (13,38 mmol) h) rész szerinti termék 120 ml metilén-dikloriddal készített, 0 °C-ra lehűtött oldatához 1,1 ml szulfinil-kloridot csepegtetünk. A reakcióelegyet 0 °C-on 15 percig, majd szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. Ezután még 0,3 ml szulfinil-kloridot adunk az elegyhez (összesen 1,4 ml), és a reakcióelegyet még 3 órán át keverjük, majd a reakciót 27 ml vízben oldott 2,7 g kálium-hidrogén-karbonáttal leállítjuk. A szerves fázisokat elkülönítjük, telített nátrium-hidrogén-karbonáttal mossuk, és a vizes fázist metilén-dikloriddal kétszer extraháljuk. Az egyesített metilén-dikloridos fázisokat vízzel és sóoldattal mossuk, és vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk. A szűrletet bepároljuk, és a maradékot vákuumban szárítjuk, így 4,70 g előállítani kívánt terméket kapunk.

j) (S)-Hexahidro-2-metil-3,7-dioxo-6-amino-lH-l,2diazepin-1 -ecetsav-etil-észter

1,867 g (5,0 mmol) i) rész szerinti termék 30 ml etanollal és 10 ml metilén-dikloriddal készített szuszpenziójához 255 μΐ (5,25 mmol) hidrazin-monohidrátot adunk. A reakcióelegyet 2 órán át kevetjük, majd az illóanyagokat vákuumban eltávolítjuk, és a maradékot toluolból kétszer bepároljuk, és vákuumban szárítjuk. A maradékot 20 ml 2 M vizes ecetsavval felvesszük, és az így kapott oldatot szobahőmérsékleten 14 órán át keveijük. A szuszpenziót megszűrjük, a szűrletet szilárd nátriumhidrogén-karbonáttal 10 pH-értékre meglúgosítjuk és metilén-dikloriddal háromszor extraháljuk. Az egyesített metilén-dikloridos fázisokat 50%-os sóoldattal, majd sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot kromatografáljuk, mozgó fázisként 2,5% metanolt tartalmazó metilén-dikloridot használva. így 568 mg cím szerinti terméket kapunk halványsárga olaj alakjában.

k) [S-(R*,R*)-Hexahidro-6-[[2-(acetil-tio)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-metil-3,7-dioxo-lH-l,2-diazepin-1 -ecetsav-etil-észter

486 mg (2,17 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav (előállítva a diciklohexil-ammónium-sóból a fentiek szerint) oldatához 0 °C-on 302 μΐ (2,171 mmol) trietilamint, majd 480 mg (1,973 mmol) j) rész szerinti termék 3 ml metilén-dikloriddal készített oldatát és 960 mg (2,171 mmol) [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-ot adunk. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 2 órán át keveijük. Az illóanyagokat vákuumban eltávolítjuk, a maradékot 100 ml etil-acetáttal felvesszük, 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 50%-os telített nátriumhidrogén-karbonát-oldattal és sóoldattal mossuk, magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük és szárazra pároljuk. A nyersterméket flash-kromatografáljuk, mozgó fázisként 50-70% etil-acetátot tartalmazó hexánt használva, így 824 mg cím szerinti terméket kapunk fehér, habszerű anyag alakjában.

l) [S-(R*,R*)]-Hexahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-metil-3,7-dioxo-lH-l,2-diazepin-1-ecetsav

800 mg (1,78 mmol) k) rész szerinti termék 9 ml metanollal készített oldatát 0 °C-ra lehűtjük, az oldaton 30 percig argont vezetünk keresztül, majd 7,12 ml (4,0 ekvivalens) előzetesen argonnal átöblített 1 M nátrium-hidroxidoldatot csepegtetünk hozzá. A reakcióelegyet 0 °C-on keverjük, miközben az argon bevezetését 1,5 órán át fenntartjuk. Ezután az elegyet 1 M kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1-2 pH-értékre megsavanyítjuk és etil-acetáttal háromszor extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumot sóoldattal kétszer mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk és flash-kromatografáljuk, mozgó fázisként 2% ecetsavat tartalmazó etil-acetátot használva. 668 mg cím szerinti vegyületet kapunk fehér, habszerű vegyület alakjában. Az oszlopnak a terméket tartalmazó frakcióit kloroformmal gyűjtjük össze. [a]_D=-54,8° (c=0,8; metanol); vékonyréteg-kromatogram (3% ecetsav etil-acetátban); R_f=0,12.

47. példa [S-(R*,R*)]-Hexahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenilpropil)-amino]-2-metil-7-oxo-lH-l,2-diazepin-lecetsav

a) (S)-Hexahidro-2-metil-7-oxo-6-ftálimido-lH-l,2diazepin-1 -ecetsav-etil-észter 375 mg (1,0 mmol) 46. példa i) rész szerinti termék

2,4 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát 0 °C-ra lehűtjük, és 1 M tetrahidrofurános diboránoldatot csepegtetünk hozzá. Az adagolás befejezése után a reakcióoldatot 0 °C-on 30 percig keveijük (ekkor gél képeződik). A hűtőfürdőt eltávolítjuk, és a félig szilárd ke39

HU 218 482 Β veréket szobahőmérsékleten még 1 órán át keverjük, mielőtt 2 ml metilén-dikloriddal és 2 ml 2 M vizes sósavval hígítjuk. Az elegyet 15 percig keveijük, majd 20 ml metilén-dikloriddal hígítjuk, és elővigyázatosan telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal mossuk. A vizes fázist elkülönítjük, és metilén-dikloriddal háromszor extraháljuk. Az egyesített metilén-dikloridos extraktumokat 50%-os sóoldattal, majd sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és megszűrjük. A szűrletet vákuumban szárazra pároljuk, így 344 mg nyersterméket kapunk olaj alakjában, amit a következő reakcióhoz további tisztítás nélkül használunk.

b) (S)-Hexahidro-2-metil-7-oxo-6-amino-1 Η-1,2-diazepin-1 -ecetsav-etil-észter

344 mg (0,958 mmol) a) rész szerinti termék 3 ml etanollal készített oldatát a 46. példa j) része szerint

54,8 μΐ (1,13 mmol) hidrazin-monohidráttal kezeljük, így 169 mg cím szerinti terméket kapunk halványsárga olaj alakjában.

c) [S-(R*,R*)]-Hexahidro-6-[[2-(acetil-tio)-l-oxo-3fenil-propil]-amino]-2-metil-7-oxo-1 Η-1,2-diazepin-1 -ecetsav-etil-észter

198 mg (0,885 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenilpropionsav (előállítva a fentiek szerint a diciklohexilammónium-sóból) 1 ml metilén-dikloriddal készített 0 °C hőmérsékletű oldatát 123 μΐ (0,88 mmol) trietilaminnal, 169 mg (0,738 mmol) b) rész szerinti termék 2 ml metilén-dikloriddal készített oldatával és 392 mg (0,885 mmol) [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónim]-[hexafluor-foszfát]-tal kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 2 órán át keveijük. Az illóanyagokat vákuumban eltávolítjuk, a maradékot 50 ml etil-acetáttal felvesszük, 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, 50%-os sóoldattal és sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és megszüljük. A szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot flash-kromatografáljuk, mozgó fázisként 40-50% etil-acetátot tartalmazó hexánt használva. így színtelen olaj alakjában 260,5 mg cím szerinti terméket kapunk.

d) [S-(R*,R*)]-Hexahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-metil-7-oxo-1 Η-1,2-diazepin1-ecetsav

235 mg (0,54 mmol) c) rész szerinti termék 3 ml metanollal készített oldatát 0 °C-ra lehűtjük, 30 percig argont vezetünk át rajta, majd 2,20 ml (4,0 ekvivalens), előzetesen argonnal átöblített 1 M nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk hozzá. A reakcióelegyet 0 °C-on keverjük, miközben az argonátvezetést 2 órán át fenntartjuk, majd az elegyet 1 M kálium-hidrogén-szulfát-oldattal 1-2 pH-értékre megsavanyítjuk, és etil-acetáttal háromszor extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumokat sóoldattal kétszer mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és szárazra pároljuk. A maradékot flash-kromatografáljuk, mozgó fázisként 2% ecetsavat tartalmazó etil-acetátot használva. így 182,2 mg előállítani kívánt terméket kapunk fehér, habszerű vegyület alakjában. [a]_D=-9,6° (c=0,3; metanol); vékonyréteg-kromatogram (3% ecetsav etil-acetátban); R_f=0,26.

48. példa [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-l-oxohexil)-amino]-2-oxo-1 H-benzazepin-1-ecetsav

a) (S)-2-Bróm-hexánsav

5,0 g (38 mmol) D-norleucin 77 ml 2,5 n kénsavval készített oldatához szobahőmérsékleten keverés közben

15,9 g (133 mmol) kálium-bromidot adunk. A reakciókeveréket -10 °C-ra lehűtjük, és részletekben 3,94 g (57 mmol) szilárd nátrium-nitritet adunk hozzá, a hőmérsékletet -(10-5) °C-on tartva. Az adagolás befejezése után a habos reakcióelegyet 1 órán át keverjük, majd szobahőmérsékletre felmelegítjük, és még 1 órán át keverjük. A reakciókeveréket éterrel kétszer extraháljuk, az éteres extraktumokat vízzel egyszer mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk, így 3,3 g nyers, cím szerinti terméket kapunk.

b) (S)-2-(Acetil-tio)-hexánsav-diciklohexil-ammónium-só

2,11 g (18,5 mmol) kálium-tioacetát 50 ml vízmentes acetonitrillel készített oldatához szobahőmérsékleten argonatmoszférában keverés közben 3,27 g (16,8 mmol) a) rész szerinti termék 26 ml acetonitrillel készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 5 órán át keverjük, a kapott szuszpenziót megszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A maradékot etil-éterben újra feloldjuk, egyszer 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és egyszer sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékot 64 ml éterben feloldjuk és 3,4 ml (16,8 mmol) diciklohexil-aminnal kezeljük. Az éteres oldatot vákuumban koncentráljuk, hexánnal eldörzsöljük, így fehér, szilárd anyagot kapunk, amit etil-éter és hexán keverékéből átkristályosítunk. így kapjuk a cím szerinti terméket. Az anyalúgot bepároljuk és kétszer átkristályosítjuk, így összesen 2,2 g cím szerinti terméket kapunk. Az olvadáspont 145-147 °C; [a]_D=-33,8° (c=l,08; kloroform).

c) [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-loxo-hexil)-amino]-2-oxo-1 H-benzazepin-1 -ecetsav-etil-észter

295 mg (0,795 mmol) b) rész szerinti termék 5 ml etil-acetáttal készített szuszpenzióját keverés közben 2x5 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal mossuk. A szerves extraktumot vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük, a szűrletet bepároljuk, és a maradékot vákuumban 10 percig szárítjuk. Az így kapott olajat 3 ml metilén-dikloridban feloldjuk, és argonatmoszférában 0 °C-on keverjük. Ehhez az oldathoz 149 mg (0,57 mmol) (S)-2,3,4,5-tetrahidro-3-amino-2-oxo-lHbenzazepin-1-ecetsav-etil-észter [előállítva Watthey és munkatársai eljárása szerint: J. Med. Chem., 28, 1511-1516 (1985)] 3 ml metilén-dikloriddal készített oldatát adjuk, majd 83 μΐ (0,60 mmol) trietil-amint és végül 264 mg (0,60 mmol) [(l-benztriazolil-oxi)trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-ot adunk. 1 óra múlva a reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegítjük, és 90 percig keveijük. Az így kapott oldatot 30 °C alatti hőmérsékleten bepároljuk, és a maradékot etil-acetátban újra feloldjuk. Az oldatot egyszer 1 n sósavval, egyszer vízzel, egyszer telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és egyszer sóoldattal mossuk, a

HU 218 482 Β szerves fázist vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A maradékot flash-kromatográfiával tisztítjuk, az eluens etil-acetát:hexán 1:3 arányú keveréke. így 193 mg cím szerinti terméket kapunk. [a]_D= -284,3° (c=0,21; kloroform).

d) [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-loxo-hexil)-amino]-2-oxo-lH-benzazepin-l-ecetsav 183 mg (0,42 mmol) c) rész szerinti termék 3,8 ml metanollal készített oldatán 5 percig nitrogéngázt vezetünk keresztül, és 0 °C-ra lehűtjük. Ehhez az oldathoz

3,8 ml nitrogénnel átöblített 1 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk. A reakció egész ideje alatt lassan nitrogént buborékoltatunk az elegyen keresztül. 1 óra múlva a reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegítjük, és 1 órán át keverjük. Ezután a reakcióelegyet 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumokat vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékot hexánból újra bepároljuk, így fehér, szilárd anyagot kapunk. A szilárd terméket etil-éterben kissé melegítjük, és hexánnal kristályosítjuk. így 117 mg cím szerinti terméket kapunk fehér, szilárd anyag alakjában. Az olvadáspont 151-153 °C; [a]_D=-214,l° (c=0,46; kloroform); vékonyréteg-kromatogram /etil-acetát: hexán: ecetsav, 4:4:0,1); R_f=0,23.

49. példa [3S-[3a(R*), 7$]]-Hexahidro- 7-(2-hidroxi-etil)-3-[(2merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lHazepin-1-ecetsav

a) (3S-transz)-Hexahidro-3-[[(terc-butoxi)-karbonil]amino]-2-oxo-7-allil-1 H-azepin-1 -ecetsav-metilészter

609 mg (2,45 mmol) (3S-transz)-hexahidro-3-ftálimido-2-oxo-7-allil-lH-ecetsav-metil-észter [előállítva a 36. példa e) része szerint] oldatához 133 μΐ (270 mmol) hidrazin-monohidrátot csepegtetünk. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 64 órán át keverjük, majd megszűrjük, és így a szilárd melléktermékeket eltávolítjuk. A szűrletet vákuumban bepároljuk, a maradékot metiléndikloridban feloldjuk, újra megszűrjük, és újra bepároljuk, így nyersolajat kapunk. Ezt az olajat vákuumban szárítva 656 mg nyers (3S-transz)-hexahidro-3-amino-2οχο-7-allil-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észtert kapunk sárga olaj alakjában.

589 mg (2,45 mmol) nyersamin 10 ml argonnal átöblített metilén-dikloriddal készített oldatához 510 μΐ (3,68 mmol) trietil-amint adunk. A reakcióelegyet 10 percig keveijük, majd 642 mg (2,94 mmol) di(tercbutil)-dikarbonátot adunk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 16 órán át keveijük, majd még egy második részlet, 170 μΐ (1,23 mmol) trietil-amint és 160 mg (0,74 mmol) di(terc-butil)-dikarbonátot adunk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten még 16 órán át keverjük, majd 20 ml metilén-dikloriddal hígítjuk. A szerves fázist 2-10 ml részletekben vízzel mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. így nyersolajat kapunk, ezt az olajat Merck kovasavgéloszlopon (25 χ 120 mm) fiashkromatografáljuk, az eluens etil-acetát: hexán 1:6, majd etil-acetát:hexán 1:4 arányú keveréke. így 651 mg cím szerinti terméket kapunk mint tiszta olajat.

b) (3 S-transz)-Hexahidro-3 - [ [(terc-butoxi)-karbonil] amino]-2-oxo-7-(hidroxi-etil)-lH-azepin-l-ecetsav-metil-észter

554 mg (1,63 mmol) a) rész szerinti termék 3 ml víz és 3 ml dioxán keverékével készített oldatához 731 mg (3,42 mmol) nátrium-peijodátot adunk, majd 10 perc múlva 400 μΐ (0,98 mmol) ozmium-tetroxidot csepegtetünk hozzá. A reakcióelegyet szobahőmérsékleten 16 órán át keveijük, majd megszüljük, és etil-acetáttal leöblítjük. Az így kapott szűrletet vákuumban melegítés nélkül koncentráljuk, és a maradékot Merck kovasavgélen (25x120 mm) flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát:hexán 1:4 arányú keveréke (nyomás nélkül), így 309 mg (3S-transz)-hexahidro-3-[[(terc-butoxi)-karbonil)-amino]-2-oxo-7-acetaldehid-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észtert kapunk tiszta olaj alakjában.

309 mg (0,90 mmol) fenti aldehid 5 ml metanollal készített, 0 °C-ra lehűtött oldatához részletekben 68 mg (1,80 mmol) nátrium-bór-hidridet adunk. A reakcióelegyet 0 °C-on 1,5 órán át keverjük, majd a reakciót 0,5 ml víz hozzáadásával leállítjuk, és az elegyet szobahőmérsékletre felmelegítjük. A reakcióelegyet megosztjuk 25 ml etil-acetát és 25 ml 1 n sósav között. A vizes fázist 2-20 ml részletekben etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos fázisokat 10 ml telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és 10 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk, így nyersolajat kapunk. Az olajat Merck kovasavgéloszlopon (25 χ 90 mm) flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát: hexán 2:1 arányú keveréke, majd etil-acetát. így 292 mg cím szerinti terméket kapunk mint tiszta olajat.

c) [3S-[3a(R*),7p]]-Hexahidro-3-[[2-(acetil-tio)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-7-(2-hidroxi-etil)-2oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter

292 mg (0,85 mmol) b) rész szerinti termék 1 ml dioxánnal készített, 0 °C-ra lehűtött oldatához részletekben 2,5 ml (9,34 mmol) 4 M dioxános sósavat adunk. A reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegítjük, és 16 órán át keveijük, majd vákuumban bepároljuk, és a maradékot toluollal azeotrop lepároljuk. így 248 mg (3S-transz)-hexahidro-3-amino-2-oxo-7-(2-hidroxietil)-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter-hidroklorid-sót kapunk mint nyersolajat.

189 mg (0,67 mmol) fenti amin-hidroklorid-só és 157 mg (0,74 mmol) (S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsav (előállítva a diciklohexil-ammónium-sóból a fentiek szerint) 10 ml metilén-dikloriddal készített, 0 °C-ra lehűtött oldatához 230 μΐ (1,68 mmol) trietil-amint adunk. A reakcióelegyet 20 percig keveijük, majd hozzáadunk 327 mg (0,74 mmol) [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetilamino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-ot. A reakcióelegyet 0 °C-on 1 órán át, majd szobahőmérsékleten 3 órán át keverjük. A reakciókeveréket megosztjuk 20 ml etil-acetát és 20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldat között. A vizes fázist elválasztjuk, és 2-20 ml részletekben etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil41

HU 218 482 Β acetátos fázisokat 20 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal, 20 ml telített nátrium-hidrogén-karbonátoldattal és 2-20 ml részletekben sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk, így nyersolajat kapunk. Ezt az olajat Merck kovasavgéloszlopon (25x80 mm) flash-kromatografáljuk, az eluens etil-acetát: hexán 1:4 arányú keveréke, így 84 mg cím szerinti vegyületet kapunk fehér hab alakjában.

d) [3S-[3a(R*),7P]]-Hexahidro-7-(2-hidroxi-etil)-3[(2-merkapto-1 -oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo1 H-azepin-1 -ecetsav mg (0,19 mmol) c) rész szerinti termék 2 ml metanollal készített oldatán 30 percig argont vezetünk keresztül, és 0 °C-ra lehűtjük. Az oldathoz 2 ml argonnal 30 percig átöblített 1 n nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk, és az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, és ezen a hőmérsékleten keverjük 1 órán át, miközben az argonbevezetést folytatjuk. Ezután a reakcióelegyet 5%-os káliumhidrogén-szulfát-oldattal 2 pH-értékre megsavanyítjuk. A keveréket 3-20 ml részletekben etil-acetáttal extraháljuk, az egyesített etil-acetátos fázisokat vízmentes magnézium-szulfáton megszárítjuk, és vákuumban koncentráljuk, így nyershabot kapunk. Ezt a habot Merck kovasavgélen (15x60 ml) flash-kromatografáljuk, az eluens ecetsav:metanol:metilén-diklorid 0,5:5:95 arányú keveréke. így fehér habot kapunk, amit toluollal azeotrop lepárolunk. A maradékot vákuumban szárítjuk, így 48 mg cím szerinti terméket kapunk fehér hab alakjában. [a]_D=-42,9° (c=1,0; CDC1₃); vékonyréteg-kromatogram (ecetsav: metanol: metilén-diklorid, 1:10:90); Rf=0,25.

50. példa [3S-[l(R*),3a(R*),7$]]-Hexahidro-(x-metil-3-[(2merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-7propil-lH-azepin-1 -ecetsav

a) [3S-[l(R*),3a,7p]]-Hexahidro-a-metil-3-ftálimido-2-oxo-7-allil-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter 485 mg (1,48 mmol) [S-(R*,R*)]-hexahidro-a-metil3-ftálimido-2-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter 20 ml metilén-dikloriddal készített oldatához szobahőmérsékleten argonatmoszférában 1,53 ml (9,6 mmol) alliltrimetil-szilánt adunk. Ezután 2,52 ml (2,52 mmol) 1,0 M metilén-dikloridos ón(IV)-bromidot adunk a reakciókeverékhez, és 4 órán át keverjük, majd még 1,48 ml ón(IV)-bromidot adunk az elegyhez, és még 48 órán át keveijük. A reakciót vizes ammónium-klorid hozzáadásával leállítjuk, és az elegyet etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szüljük és bepároljuk, így 1,2 g sárga színű maradékot kapunk. A nyerssavat metanolban feloldjuk, az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, és diazo-metánnal kezelve képezzük a metil-észtert. Az illóanyagokat lepároljuk, és a maradékot Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, az eluálást etil-acetát .hexán 1:3, majd etil-acetát: hexán 1:1 arányú keverékekkel végezve. 283 mg cim szerinti terméket kapunk fehér hab alakjában. [a]_D = -13,7° (c=0,54; metilén-diklorid); vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán, 1:1); R_f=0,50.

b) [3S-[l(R*),3a,7p]]-Hexahidro-a-metil-3-ftálimido2-oxo-7-propil-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter 463 mg (1,24 mmol) a) rész szerinti termék 14 ml metanol: etil-acetát 1:1 arányú keverékével készített oldatát 10%-os palládium/szén katalizátor (41 mg) jelenlétében 3 órán át hidrogénezzük. A keveréket celitrétegen megszűrjük, és az illóanyagokat lepároljuk, így 483 mg cím szerinti terméket kapunk sárga olaj alakjában.

c) [3S-[l(R*),3a(R*),7P]]-Hexahidro-a-metil-3-[[2(acetil-tio)-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-7propil-1 H-azepin-1 -ecetsav-metil-észter

483 mg b) rész szerinti terméket szobahőmérsékleten argonatmoszférában 7 ml metanolban szuszpendálunk. A keveréket 0,07 ml (1,45 mmol) hidrazin-monohidráttal kezeljük, ekkor homogén lesz, és az elegyet 18 órán át keveijük. A keveréket megszűrjük, így a fehér csapadékot eltávolítjuk, a szűrletet bepároljuk, a maradékot metilén-dikloriddal kezeljük, megszűrjük és újra bepároljuk. így 282 mg [3S-[l(R*),3a,7p]]-hexahidro-a-metil-3-amino-2-oxo-7-propil-1 H-azepin-1 ecetsav-metil-észtert kapunk sárga olaj alakjában.

(S)-2-(acetil-tio)-3-fenil-propionsavat (491 mg diciklohexil-ammónium-sóból a fentiek szerint előállítva) 15 ml metilén-dikloridban feloldunk szobahőmérsékleten argonatmoszférában. Ezután az oldathoz adjuk a 282 mg (1,10 mmol) fenti amint, a keveréket 0 °C-ra lehűtjük, és 0,17 ml (1,21 mmol) trietilaminnal és 511 mg (1,16 mmol) [(1-benztriazoliloxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluorfoszfát]-tal kezeljük a 36. példa f) része szerint. így 385 mg cím szerinti terméket kapunk fehér hab alakjában. Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:hexán, 1:1); R_f=0,43.

d) [3S-(l(R*),3a(R*),7P]]-Hexahidro-a-metil-3-[(2merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-7propil-1 H-azepin-1 -ecetsav

385 mg (0,83 mmol) c) rész szerinti tennék 10 ml metanollal készített oldatát a 36. példa g) része szerint 8 ml 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük. így 142 mg cím szerinti terméket kapunk fehér, porszerű hab alakjában. [a]_D=51,6° (c=0,48; metilén-diklorid); vékonyréteg-kromatogram (1% ecetsav etil-acetát és hexán 2:1 arányú keverékében); R_f=0,60.

51. példa [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-l -oxo3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lH-pirrolo[l,2-b][l,2]diazepin-1 -ecetsav

a) [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(acetil-tio)-loxo-3-fenil-propil]-amino]-2-oxo-lH-pirrolo[l,2-b][1,2] diazepin-1 -ecetsav-etil-észter (S)-3-amino-2-oxo-lH-pirrolo[l,2-b][l,2]diazepin1-ecetsav-etil-észtert [előállítva Bolos és munkatársai eljárása szerint: J. Org. Chem., 57, 3535-3539 (1992)] trietil-amin és [(l-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát] jelenlétében (S)-2(acetil-tio)-3-fenil-propionsavval reagáltatunk a 36. példa f) részében leírtak szerint, így kapjuk a cím szerinti terméket színtelen olaj alakjában.

HU 218 482 Β

b) [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-1 H-pirrolo[ 1,2-b] [ 1,2]diazepin-1 -ecetsav

135 mg (0,30 mmol) a) rész szerinti termék 2 ml metanol, 1 ml tetrahidrofurán és 1 ml víz keverékével készített oldatán 30 percig argont vezetünk át. Ezután az oldathoz szobahőmérsékleten 50 mg (1,2 mmol) lítium-hidroxid-monohidridet adunk. A reakcióelegyet 2 órán át folyamatos argonbevezetés mellett keverjük, majd 1,4 ml 1 n vizes sósavoldat hozzáadásával megsavanyítjuk, 20 ml vízhez adjuk, és 2 χ 15 ml etil-acetáttal extraháljuk. A szerves extraktumokat egyesítjük, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban koncentráljuk, így olajat kapunk. A nyersterméket Merck kovasavgélen (12 χ 1,5 cm) flash-kromatográfiával tisztítjuk, az eluens ecetsav: etil-acetát 1:99 arányú keveréke. így 115 mg cím szerinti terméket kapunk fehér, szilárd hab alakjában. [a]₀= 67° (c=0,26; metanol); vékonyréteg-kromatogram (ecetsav: metanol: metilén-diklorid, 1:10:90); R_f=0,43.

52. példa [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(metil-ditio)-loxo-fenil-propil]-am ino]-2-oxo-lH-benzazepin-l ecetsav

100 mg (0,235 mmol) 6. példa szerinti terméket 1,2 ml etanol és 0,112 ml víz keverékében feloldunk, az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, és 29 pl (35,6 mg, 0,282 mmol) metil-metán-tio-szulfonáttal kezeljük. Az elegyet 1 órán át 0 °C-on, majd 8 órán át szobahőmérsékleten és egy éjszakán át hűtőben tartjuk. A reakciókeveréket vízzel hígítjuk és etil-acetát és etil-éter keverékével extraháljuk. A szerves extraktumot vízzel és sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, és vákuumban bepároljuk. 123 mg nyersterméket kapunk, ezt Merck kovasavgélen (9 g) flash-kromatografáljuk, az eluálást hexánnal, majd hexán:etilacetát 1:1 arányú keverékével, végül hexán: etil-acetát: ecetsav 4:4:0,1 arányú keverékével végezzük. így 108 mg cím szerinti terméket kapunk, ezt etil-acetát: hexán keverékével eldörzsöljük, így 97 mg cím szerinti terméket kapunk fehér, szilárd anyag alakjában. Az olvadáspont 83-95 °C; [a]_D=-185,17° (c=0,3: kloroform); vékonyréteg-kromatogram (hexán:etil-acetát: ecetsav, 4:4:0,1); R_f=0,16.

53. példa [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo4-metil-pentil)-amino]-2-oxo-lH-benzazepin-l-ecetsav a) (S)-2-Bróm-4-metil-pentánsav

3,0 g (23 mmol) D-leucin 47 ml 2,5 n kénsavval készített oldatához szobahőmérsékleten keverés közben

9,5 g (80 mmol) kálium-bromidot adunk. A reakcióelegyet -10 °C-ra lehűtjük, és részletekben 2,4 g (34 mmol) szilárd nátrium-nitritet adunk hozzá, miközben a hőmérsékletet -(10-5) °C-on tartjuk. Az adagolás befejezése után a reakcióelegyet 1 órán át keveijük, majd szobahőmérsékletre felmelegítjük, és még 1 órán át keverjük. A reakciókeveréket ezután éterrel kétszer extraháljuk, az éteres extraktumokat vízzel egyszer mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük, és a szűrletet bepároljuk, így 2,7 g nyers, cím szerinti terméket kapunk.

b) (S)-2-(Acetil-tio)-4-metil-pentánsav-diciklohexilammónium-só

1,7 g (15,0 mmol) kálium-tio-acetát 50 ml vízmentes acetonitrillel készített szuszpenziójához keverés közben szobahőmérsékleten argonatmoszférában 2,6 g (13 mmol) a) rész szerinti termék 17 ml acetonitrillel készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet 4 órán át keverjük, majd a szuszpenziót megszűrjük, és a szűrletet bepároljuk. A maradékot etil-éterben újra feloldjuk, az oldatot egyszer 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal és egyszer sóoldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékot 64 ml éterben feloldjuk, és 2,7 ml (14 mmol) diciklohexilaminnal kezeljük. Az oldatból azonnal fehér csapadék válik ki, az oldatot megszűrjük, és a fehér, szilárd anyagot kiszűrjük. így 2,0 g cím szerinti vegyületet kapunk, olvadáspontja 153-158 °C; [a]_D=-54,5° (c=0,61; kloroform).

c) [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-(acetil-tio)-loxo-4-metil-pentil]-amino]-2-oxo-1 H-benzazepin1 -ecetsav-etil-észter

312 mg (0,840 mmol) b) rész szerinti terméket 5 ml etil-acetátban szuszpendálunk, a szuszpenziót keverés közben 2x5 ml 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal mossuk. A szerves extraktumot vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, megszüljük, a szűrletet bepároljuk, és a maradékot vákuumban 20 percig szárítjuk. Az így kapott olajat 2,5 ml metilén-dikloridban feloldjuk, és argonatmoszférában 0 °C-on keveijük. Ehhez az oldathoz hozzáadjuk 142 mg (0,54 mmol) (S)-2,3,4,5-tetrahidro3-amino-2-oxo-1 H-benzazepin-1 -ecetsav-etil-észter [előállítva Watthey és munkatársai eljárása szerint: J. Med. Chem., 28, 1511-1516 (1985)] 3 ml metiléndikloriddal készített oldatát, majd 80 pl (0,57 mmol) trietil-amint és végül 251 mg (0,57 mmol) [(1-benztriazolil-oxi)-trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-ot. Egy óra múlva a reakcióelegyet szobahőmérsékletre melegítjük, és 90 percig keverjük. Az így kapott színtelen oldatot 30 °C alatti hőmérsékleten bepároljuk, és az olajos maradékot etil-acetátban újra feloldjuk. Az oldatot egyszer 1 M sósavoldattal, egyszer vízzel, egyszer telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és egyszer sóoldattal mossuk. A szerves fázist vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A terméket flash-kromatográfiával tisztítjuk, az eluens etil-acetát:hexán 2:5 arányú keveréke. így 223 mg cím szerinti terméket kapunk, [a]_D=-243,9° (c=0,62; kloroform).

d) [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-loxo-4-metil-pentil)-amino]-2-oxo-1 H-benzazepin1-ecetsav

190 mg (0,44 mmol) c) rész szerinti termék 4 ml metanollal készített oldatán 5 percig nitrogéngázt vezetünk keresztül, és az oldatot 0 °C-ra lehűtjük. Ehhez az oldathoz 4 ml nitrogénnel átöblített 1 M nátrium-hidroxid-oldatot csepegtetünk. A nitrogéngázt lassan buborékoltatjuk az oldaton át, a reakció egész ideje alatt.

HU 218 482 Β

Egy óra múlva a reakcióelegyet szobahőmérsékletre melegítjük és 1 órán át keverjük. A reakcióelegyet 5%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk, és etil-acetáttal extraháljuk. Az extraktumokat vízzel és telített nátrium-klorid-oldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékot hexánból újra bepároljuk, így fehér, szilárd anyagot kapunk. Ezt a szilárd anyagot etil-éterrel gyengén melegítjük, megszűrjük, így az oldhatatlan olajat eltávolítjuk, és hexánból kristályosítjuk. így 117 mg cím szerinti terméket kapunk fehér, szilárd anyag alakjában, olvadáspontja 143-144 °C; [a]_D=-224,3° (c=0,46; kloroform); vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: hexán:ecetsav, 4:4:0,1); R_f=0,19.

54. példa [R-(R*,S*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-2-metil-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lH-benzazepin1-ecetsav

a) S,S ’-bisz-4-Metoxi-a-toluol-tiol

44,8 g (0,32 mól) kálium-karbonát 200 ml vízzel készített oldatához 200 ml benzolban oldott 25 g (0,16 mól) 4-metoxi-a-toluol-tiolt adunk, és az így kapott keveréket részletekben gyors keverés közben 23,6 g jóddal kezeljük, amíg a jód színe megmarad. A reakcióelegyet 15 percig keveijük, majd a jód feleslegét 10 g szilárd nátriumszulfid hozzáadásával elbontjuk. A reakciókeveréket 200 ml benzollal hígítjuk, és a vizes fázist még 100 ml benzollal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 100 ml vízzel, 100 ml 5%-os nátrium-szulfit-oldattal és 50 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnézium-szulfáton szárítjuk, szüljük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket 200 ml etil-acetátból átkristályosítjuk, megszüljük, és a krémszínű csapadékot 25 ml etil-acetáttal mossuk. így 16,596 g cím szerinti terméket kapunk, olvadáspontja 99-100 °C; vékonyréteg-kromatogram (metilén-diklorid: metanol, 9:1); R_f=0,57.

b) α-Metil-hidrofahéj sav

10,0 g (61,7 mmol) a-metil-fahéjsav 250 ml vízmentes metanollal készített oldatához 10%-os palládium/szén katalizátort adunk, és szobahőmérsékleten 16 órán át hidrogénezzük (ballont használva). A reakciókeveréket 250 ml metanollal hígítjuk, millipore egységben celitrétegen megszűrjük, a celitet 2 χ 100 ml metanollal mossuk, és a tiszta szűrletet szárazra pároljuk, így 10,225 g cím szerinti terméket kapunk sűrű szirup alakjában.

c) a-Metil-a-[[(4-metoxi-fenil)-metil]-tio]-hidrofahéjsav

1,69 ml (12,2 mmol) diizopropil-amin 9,0 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatát acetonitril-szárazjég fürdőben -30 °C-ra lehűtjük, 4,84 ml (12,1 mmol) 2,5 M butil-lítium-oldattal kezeljük, és 20 percig -30 °C-on keverjük. Az így kapott lítiumdiizopropilamid-oldatot 1,0 g (6,1 mmol) a-metil-hidrofahéjsav 1,0 ml vízmentes tetrahidrofuránnal készített oldatával kezeljük, a reakcióelegyet szobahőmérsékletre felmelegítjük, és argonatmoszférában 1,5 órán át keverjük. Ezután a reakciókeveréket jég-só fürdőben °C-ra lehűtjük, 6,0 ml vízmentes tetrahidrofüránban oldott 1,869 g (6,1 mmol) S,S’-bisz/4-metoxi-a-toluoltiollal kezeljük, és 45 percig 0 °C-on argonatmoszférában keveijük. A keveréket lassan 19,0 ml 1 n sósavhoz adjuk, és a vizes keveréket 2x50 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített szerves extraktumokat 15 ml vízzel és 15 ml sóoldattal mossuk, vízmentes magnéziumszulfáton szárítjuk, szűrjük, szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyerstermékkeveréket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát: hexán 1:4 és 1:2 arányú keverékekkel, majd etil-acetát: ecetsav 100:2 arányú keverékével eluáljuk. így 1,45 g cím szerinti terméket kapunk.

d) [R-(R*,S*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[[2-[[(4-metoxi-fenil)-metil]-tio]-2-metil-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]2-oxo-1 H-benzazepin-1 -ecetsav-terc-butil-észter és [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-tetrahidro-3-[[2-[[(4-metoxi-fenil)-metil]-tio]-2-metil-l-oxo-3-fenil-propil]-amino]2-oxo-lH-benzazepin-l-ecetsav-terc-butil-észter 497 mg (1,57 mmol, 1,09 ekvivalens) c) rész szerinti termék oldatát jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, és

2,9 ml vízmentes metilén-dikloridban oldott 417 mg (1,44 mmol) (S)-2,3,4,5-tetrahidro-3-amino-2-oxo-lHbenzazepin-l-ecetsav-terc-butil-észterrel [előállítva Watthey és munkatársai eljárása szerint: J. Med. Chem., 28, 1511-1516 (1985)], majd 0,2 ml (1,45 mmol) trietilaminnal és 642 mg (1,45 mmol) [(1-benztriazolil-oxi)trisz(dimetil-amino)-foszfónium]-[hexafluor-foszfát]-tal kezeljük. A reakcióelegyet 0 °C-on 1,0 órán át, majd szobahőmérsékleten 2,5 órán át keveijük és szárazra pároljuk. Az így kapott szirupot 50 ml etil-acetátban újra feloldjuk, és az oldatot 2 χ 8,3 ml 0,5 n sósavoldattal, 8,3 ml vízzel és 8,3 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük, a szűrletet szárazra pároljuk, és a maradékot vákuumban megszárítjuk. A nyersterméket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát:hexán 1:4 arányú keverékével eluálva, így 709 mg izomerkeveréket kapunk.

Az izomerkeveréket kovasavgéloszlopon újra kromatografáljuk, az oszlopot etil-acetát:metilén-diklorid 1:99 és 2:98 arányú keverékekkel eluálva. így 340 mg [R-(R*,S*)] cím szerinti terméket kapunk, [a]_D=-72° (c = 0,66; metanol; vékonyréteg-kromatogram (etilacetát: hexán, 1:1); R_f=0,70; és 316 mg [S-(R*,R*) cím szerinti terméket kapunk, [a]_D=-142° (c=0,5; metanol); vékonyréteg kromatogram (etil-acetát:hexán, 1:1); R_f=0,87.

e) [R-(R*,S*)]-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-2metil-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lH-benzazepin-1 -ecetsav

300 mg (0,51 mmol) d) rész szerinti [R-(R*,S*)] termék 2,5 ml trifluor-ecetsavval készített oldatát jég-só fürdőben 0 °C-ra lehűtjük, 0,25 ml (2,3 mmol) anizollal és 0,13 ml (1,47 mmol) trifluor-metánszulfonsavval kezeljük, és 2,5 órán át 0 °C-on argonatmoszférában keverjük. A reakciókeveréket szárazra pároljuk, és a maradék szirupot 2x15 ml etil-acetátból bepároljuk, majd a terméket vákuumban szárítjuk. A nyerstermékkeveréket Merck kovasavgéloszlopon kromatografáljuk az oszlopot etil-acetáttal és etil-acetát:ecetsav 100:2 arányú ke44

HU 218 482 Β vérekével eluálva. Az első frakciókat amelyek a szükséges terméket tartalmazzák, egyesítjük és megosztjuk etil-acetát és 1,0 n sósav között. Ebből 91,0 mg nyersterméket kapunk, ezt a frakciók egy második sorozatával egyesítjük, amelyeket egy másik kovasavgéloszlopon külön kromatografáltunk, így összesen 301 mg még szennyezett terméket kapunk. Ezt a terméket egy harmadik kovasavgéloszlopra visszük, az oszlopot toluolecetsav 6:1 arányú keverékével eluálva. így 156 mg tiszta, cím szerinti terméket kapunk fehér hab alakjában. [a]_D=-248,3° (c=0,73; metanol); vékonyréteg-kromatogram (toluol: ecetsav, 5:1); R_f=0,28.

55. példa [S-(R*,R*)J-2,3,4,5-Tetrahidro-3-[(2-merkapto-2metil-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-lHbenzazepin-1 -ecetsav

316 mg (0,54 mmol) 60. példa d) rész szerinti [S(R*,R*)] terméket 2,63 ml difluor-ecetsavban feloldunk, az oldatot 0 °C-ra lehűtjük, és 0,26 ml (2,30 mmol) anizollal és 0,14 ml (1,58 mmol) trifluor-metánszulfonsavval kezeljük a 60. példa e) része szerint. így 209,8 mg cím szerinti terméket kapunk. [a]_D=-123° (c=0,48; metanol); vékonyréteg-kromatogram (toluol: ecetsav, 5:1); R_f=0,35.

56. példa [3R-[3a, 6a(S*), 9afi]]-Oktahidro-6-[(2-merkapto-l oxo-3-fenil-propil)-amino]-5-oxo-tiazolo[3,2-a]azepin-3-karbonsav-1-oxid

a) [3R-[3a,6a(S*),9ap]]-Oktahidro-6-[[2-(acetil-tio)l-oxo-3-fenil-propil]-amino]-5-oxo-tiazolo[3,2-a]azepin-3 -karbonsav-1 -oxid-metil-észter

301 mg (0,67 mmol) 11. példa f) rész szerinti termék 9,5 ml kloroformmal készített oldatát 0-5 °C-ra lehűtjük. Ehhez az oldathoz 137 mg (0,79 mmol) metaklór-peroxi-benzoesav 7 ml kloroformmal készített oldatát adjuk. A reakcióelegyet nitrogénatmoszférában 0 °C-on keverjük. Egy óra múlva a vékonyréteg-kromatogram azt mutatja, hogy kiindulási anyag már nincsen jelen. A reakcióelegyet 66 ml kloroformmal hígítjuk, 2x13 ml hígított nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal (pH =10) és 27 ml vízzel mossuk, majd vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk. Az oldatot megszüljük, és vákuumban koncentráljuk, így habszerű, szilárd anyagot kapunk. Ezt a habszerű, szilárd anyagot 30 ml Merck kovasavgélen kromatografáljuk, az eluens etilacetát: acetonitril 95:5 arányú keveréke (400 ml). így 263 mg cím szerinti terméket kapunk mint a diasztereomerek 55:45 arányú keverékét (a szulfoxid R,S keveréke). Vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát:acetonitril, 95:5); R_f= 0,23.

b) [3R-[3a,6a(S*)9ap]]-Oktahidro-6-[(2-merkaptol-oxo-3-fenil-propil)-amino]-5-oxo-tiazolo[3,2a]azepin-3-karbonsav-l-oxid

263 mg (0,56 mmol) a) rész szerinti termék 3,4 ml, argonnal oxigénmentesített metanollal készített oldatát

2,8 ml (2,8 mmol) argonnal oxigénmentesített 1 n nátrium-hidroxid-oldattal kezeljük, és a tiszta oldatot argonatmoszférában szobahőmérsékleten keverjük. Két óra múlva a vékonyréteg-kromatogram azt mutatja, hogy kiindulási anyag már nincsen jelen. Az oldatot

12,5 ml 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal megsavanyítjuk, 17 ml vízzel hígítjuk, és 3x60 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az etil-acetátos extraktumot 25 ml vízzel, 50 ml sóoldattal mossuk, és vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk. Az extraktumot szűrjük és koncentráljuk, így olajos maradékot kapunk, ezt a maradékot hexánnal és etil-éterrel kezelve 230 mg szilárd anyagot kapunk. A szilárd anyagot 50 ml Merck kovasavgélen flash-kromatografáljuk, eluensként etil-acetát: acetonitril: ecetsav 50:50:6-7 arányú 600 ml keverékét használva. így 142 mg szilárd terméket kapunk, ezt 2 ml metanolban feloldjuk, és 25 ml etil-acetáttal hígítjuk. Az oldatot 3 ml 10%-os kálium-hidrogén-szulfát-oldattal mossuk, amit 8 ml vízzel hígítunk (pH=2). A szerves fázist elválasztjuk, a vizes fázist 3 χ 10 ml etil-acetáttal extraháljuk. Az egyesített etil-acetátos extraktumokat 5 ml vízzel és 5 ml sóoldattal mossuk, vízmentes nátrium-szulfáton szárítjuk, szűrjük és koncentráljuk, így olajos maradékot kapunk. Ezt a maradékot etil-acetát és etil-éter keverékével eldörzsöljük, így 102 mg cím szerinti vegyületet kapunk egyetlen izomer formájában. Az olvadáspont habzás közben 129-132 °C; [a]_D=-89,3° (c=0,3; dimetil-formamid); vékonyréteg-kromatogram (etil-acetát: acetonitril-ecetsav); R_f=0,26.

57. példa

1000 tablettát készítünk, mindegyik tabletta összetétele a következő:

[S-(R*,R*)-2,3,4,5-Tetrahidro3 [(2-merkapto-1 -oxo-3-fenil-propil)amino]-2-oxo-lH-benzazepin-2-ecetsav 200 mg Gabonakeményítő 100 mg

Zselatin 20 mg

Avicel (mikrokristályos cellulóz) 50 mg

Magnézium-sztearát 5 mg

375 mg

Előállítási eljárás: a 6. példa szerinti termék és gabonakeményítő elegendő mennyiségét összekeverjük a zselatin vizes oldatával. A keveréket megszárítjuk, és finom porrá őröljük. Granulálás közben a keverékhez adjuk az Avicelt, majd a magnézium-sztearátot. A keverékből tablettákat préselünk. 1000 tablettát kapunk, amelyek mindegyike 200 mg hatóanyagot tartalmaz.

Hasonló módon állíthatunk elő 200 mg hatóanyagot tartalmazó tablettákat az 1-5. és 7-56. példák szerinti termékekkel.

Hasonló módon eljárva készíthetünk 50-500 mg hatóanyagot tartalmazó tablettákat vagy kapszulákat is.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. (I) általános képletű vegyületek - mely képletben R, jelentése hidrogénatom, egy (a) vagy R₁₈-S- általános képletű csoport, amelyben

R₃ jelentése 1-7 szénatomos alkil- vagy fenilcsoport és

R₁₈ jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport;

HU 218 482 Β

R₂ és R₁₉ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, 1-7 szénatomos alkil-, -(CH₂)_m-fenil-, -(CH₂)_m-naftil- vagy -(CH₂)_m-tienil-csoport;

n értéke 0 vagy 1, azzal a megkötéssel, hogy n=0 abban az esetben, ha R₂ és R₁₉ jelentése hidrogénatomtól eltérő;

m értéke 1-6-ig terjedő egész szám;

X! jelentése (III), (IV), (V), (VI), (VIII), (IX), (XII) vagy (XIII) általános képletű csoport, amelyekben R₆ jelentése hidrogénatom, 1-7 szénatomos alkil-, hidroxicsoporttal szubsztituált 2-7 szénatomos alkil-, 2-7 szénatomos alkenil-, 3-7 szénatomos cikloalkil-(CH₂)_m- vagy fenilcsoport;

R₇ jelentése hidrogénatom vagy 1-7 szénatomos alkilcsoport;

R₈ jelentése hidrogénatom vagy fenilcsoport;

R₁₀ jelentése hidrogénatom, 1-7 szénatomos alkilvagy -(CH₂)_m-fenil-csoport; b értéke 0 vagy 1; q értéke 1 -4-ig terjedő egész szám; v értéke 1 vagy 2; w értéke 1 vagy 2;

Y₃ jelentése -CH₂-, -S- vagy -O-;

Y₂ jelentése -CH₂-, -S- vagy -(SO)-;

Z jelentése oxigénatom vagy két hidrogénatom;

R₁₂ jelentése hidrogénatom, 1-6 szénatomos alkilvagy -(CH₂)_m-fenil-csoport; és R,₇ jelentése 1-7 szénatomos alkilcsoport és gyógyszerészetileg elfogadható sóik.
2. Az 1. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek, ahol a képletben

R! jelentése hidrogénatom, egy (a) vagy R_l8-S- általános képletű csoport, amelyben R₃ jelentése 1-4 szénatomos alkil- vagy fenilcsoport és

R_lg jelentése 1-4 szénatomos alkilcsoport;

R₂ jelentése fenil-CH₂-, naftil-CH₂-, tienil-CH₂- vagy 1-7 szénatomos alkilcsoport és

R₁₉ jelentése hidrogénatom.
3. A 2. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek, ahol a képletben

Xi jelentése (III) általános képletű csoport, ahol q jelentése 1 vagy 2,

R₆ és R₇ mindegyike hidrogénatom vagy metilcsoport, vagy

R₆ jelentése 1-4 szénatomos alkil-, 3-5 szénatomos alkenil- vagy 2-hidroxi-etil-csoport és R₇ jelentése hidrogén, b értéke zéró,

R₁₀ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport és

R₁₂ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; vagy

X! jelentése (IV) általános képletű csoport, ahol

R_g jelentése hidrogénatom vagy fenilcsoport,

R₆ és R₇ mindegyike hidrogénatom vagy metilcsoport, vagy

R₆ jelentése 1 -4 szénatomos alkil- vagy fenilcsoport és

R₇ jelentése hidrogénatom,

R_lo jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, b jelentése zéró és

R₁₂ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; vagy

Xj jelentése (V) általános képletű csoport, ahol

R₆ és R₇ mindegyike hidrogénatom vagy metilcsoport, vagy

R_ft jelentése 1-4 szénatomos alkil- vagy fenilcsoport és

R₇ jelentése hidrogénatom,

R₁₀ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, b jelentése zéró és

R₁₂ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; vagy

Xi jelentése (VI) általános képletű csoport, ahol

Y, jelentése —O-, -S- vagy -CH₂-,

R_ó és R₇ mindegyike hidrogénatom, vagy R₆ jelentése 1 -4 szénatomos alkilcsoport és R₇ jelentése hidrogénatom,

R₁₀ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, b jelentése zéró és

R₁₂ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; vagy

X, jelentése (VIII) általános képletű csoport, ahol

Rg és R₇ mindegyike hidrogénatom, vagy ha az egyik hidrogénatom, a másik 1-4 szénatomos alkilcsoport;

R,_o jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, b jelentése zéró és

R₁₂ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; vagy

X[ jelentése (IX) általános képletű csoport, ahol

Y₂ jelentése -S- vagy -CH₂- és

R₁₂ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport; vagy

Xj jelentése (XII) vagy (XIII) általános képletű csoport, ahol

R₁₀ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport, b értéke zéró és

R₁₂ jelentése hidrogénatom vagy 1-4 szénatomos alkilcsoport.
4. A 3. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek, ahol a képletben

R, jelentése hidrogénatom, n értéke zéró és

R₂ jelentése benzil-, (2-tienil)-metil- vagy 1-5 szénatomos alkilcsoport.
5. A 4. igénypont szerinti (I) általános képletű vegyületek, ahol a képletben

X, jelentése (III) általános képletű csoport, ahol q értéke 2,

Rg és R₇ mindegyike metilcsoport, vagy R₆ jelentése propil-, allil- vagy 2-hidroxi-etil-csoport és R₇ jelentése hidrogénatom, b értéke zéró,

HU 218 482 Β

R₁₀ jelentése hidrogénatom vagy metilcsoport és R₁₂ jelentése hidrogénatom; vagy

X] jelentése (IV) általános képletü csoport, ahol

R₆ és R₇ mindegyike hidrogénatom vagy Rq jelentése fenilcsoport és R₇ jelentése hidrogénatom,

R₁₀ és R₁₂ jelentése hidrogénatom; vagy

X] jelentése (V) általános képletü csoport, ahol

R₆ jelentése fenilcsoport és R₇ jelentése hidrogénatom,

R₁₀ és R|₂ jelentése hidrogénatom; vagy X] jelentése (VI) általános képletü csoport, ahol

Yj jelentése -CH₂- és

Rq, R₇, R₁₀ és R₁₂ jelentése hidrogénatom; vagy X, jelentése (IX) általános képletü csoport, ahol v értéke 2 és

R₁₂ jelentése hidrogénatom.
6. Az 1. igénypont szerinti alábbi vegyületek: [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-tetrahidro-3-[(2-merkapto-loxo-hexil)-amino]-2-oxo- ΙΗ-benzazepin-1 -ecetsav; [S-(R*,R*)]-2,3,4,5-tetrahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo4-metil-pentil)-amino]-2-oxo-lH-benzazepin-l-ecetsav;

[S-(R*,R*)]-2,3,4,5-tetrahidro-3-[(2-merkapto-l-oxo3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-1 H-benzazepin-1 -ecetsav;

[4S-[4a,7a(R*),10aP]]-dekahidro-7-[(2-merkapto1 -oxo-3-fenil-propil)-amino]-6-oxo-pirido[l ,2-a]azepin-4-karbonsav;

[3R-[3a,6a(S*),9aPJ]-oktahidro-6-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-5-oxo-tiazolo[3,2-a]azepin3-karbonsav;

[3S-[l(R*),3a(R*),7p]]-hexahidro-a-metil-3-[(2merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-7-propil-1 H-azepin-1 -ecetsav;

[6(S)]-hexahidro-6-[(2-merkapto-l-oxo-3-fenil-propil)-amino]-2,2-dimetil-7-oxo-1 H-azepin-1 -ecetsav;

[3S-[3a(R*),7p]]-hexahidro-3-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-7-propil-1 H-azepin1-ecetsav; és [3S-[3a(R*),7P]]-hexahidro-3-[(2-merkapto-loxo-3-fenil-propil)-amino]-2-oxo-7-(2-propenil)-lHazepin-1-ecetsav.
7. Gyógyszerkészítmény, amely egy (I) általános képletü vegyületet - a képletben R, R₂, R₁₉, n és X] jelentése az 1. igénypont szerinti - vagy ennek egy gyógyszerészetileg elfogadható sóját és szokásos, gyógyszerészetileg elfogadható segédanyago(ka)t tartalmaz.