HU211936A9 - Programmed release oral solid pharmaceutical dosage form - Google Patents

Programmed release oral solid pharmaceutical dosage form Download PDF

Info

Publication number
HU211936A9
HU211936A9 HU95P/P00435P HU9500435P HU211936A9 HU 211936 A9 HU211936 A9 HU 211936A9 HU 9500435 P HU9500435 P HU 9500435P HU 211936 A9 HU211936 A9 HU 211936A9
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
pharmaceutical composition
composition according
core
release
active ingredient
Prior art date
Application number
HU95P/P00435P
Other languages
English (en)
Inventor
Franco Pozzi
Pia Furlani
Original Assignee
Zambon Spa
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Priority claimed from IT02084990A external-priority patent/IT1244867B/it
Priority claimed from IT02244290A external-priority patent/IT1244037B/it
Application filed by Zambon Spa filed Critical Zambon Spa
Publication of HU211936A9 publication Critical patent/HU211936A9/hu

Links

Classifications

    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/20Pills, tablets, discs, rods
    • A61K9/28Dragees; Coated pills or tablets, e.g. with film or compression coating
    • A61K9/2886Dragees; Coated pills or tablets, e.g. with film or compression coating having two or more different drug-free coatings; Tablets of the type inert core-drug layer-inactive layer
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/20Pills, tablets, discs, rods
    • A61K9/28Dragees; Coated pills or tablets, e.g. with film or compression coating
    • A61K9/2806Coating materials
    • A61K9/282Organic compounds, e.g. fats
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/48Preparations in capsules, e.g. of gelatin, of chocolate
    • A61K9/4891Coated capsules; Multilayered drug free capsule shells

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)

Description

A találmány tárgya orális adagolású szilárd gyógyszerkészítmény. A találmány olyan orálisan adagolható szilárd gyógyszerkészítmény adagolási formára vonatkozik, amelyből a hatóanyag leadása az adagolás után bizonyos előre meghatározott idő elteltével kezdődik meg. Az ilyen adagolási formákat találmányunkban programozott hatóanyagleadású készítménynek fogjuk nevezni, és ezen orálisan adagolható szilárd gyógyszerkészítmény adagolási formát értünk, amely a hatóanyagot az adagolás után egy meghatározott idő elteltével (a hatóanyag le nem adási idő elteltével) adja le, ellentétben az azonnali hatóanyagleadó adagolási formákkal, amelyek a hatóanyagot gyakorlatilag teljesen leadják az adagolás pillanatában, valamint ellentétben a szabályozott hatóanyagleadású adagolási formákkal, amelyek lassan és fokozatosan adják le a hatóanyagot az adagolás pillanatától kezdve.
A programozott hatóanyagleadású gyógyszerkészítmény különböző patológiás esetek kezelésére használható.
Ismeretes, hogy számos kóros eset kezelésénél szükség van arra, hogy a vérben nagy legyen a hatóanyagkoncentráció egy rövid ideig, és előnyösen egy meghatározott ideig. (Lásd Növel Drug Deliver and Its Therapeutic Application, kiadó: L. F. Prescott és W. S. Nimmo - John Wiley and Sons, Chichester, 1989).
Az ilyen kezelésekre példaként azokat említhetjük, amelyek olyan kóros állapotokra vonatkoznak, amelyek a 24 órás ritmust követő biológiai folyamatokkal kapcsolatosak [lásd Clinical Pharmacokinentics, 7,401, (1982)], ilyenek például a vérnyomás szabályozása, a hormontermelés és az asztma kronobiológiája. Ugyancsak példa erre az infarktus és egyéb szívbetegségek kezelése.
További példaként említhetjük a gyorsan metabolizáló hatóanyagokkal való kezelést, vagy olyan hatóanyagokkal, amelyek olyan receptorokra hatnak, amelyeket egy hosszú ideig tartó, a hatóanyaggal való kölcsönhatás inaktivál (tolerancia).
Az ilyen kezeléseknél a prompt hatóanyagleadású adagolási formáknak az a hátrányuk, hogy több napos adagolást igényelnek, míg a szabályozott hatóanyagleadású készítményekkel nem érjük el a terápiás koncentrációt.
Következésképpen a hatóanyagok programozott leadásával például a magas vérnyomás ellenes szereknél, a hormonoknál, a szívre ható készítményeknél, asztmaellenes szereknél, köhögés ellenes szereknél, lehetővé válik a hatóanyag jótékony hatásának optimalizálása, mellékhatásainak csökkentésével.
Ezen kívül egy megfelelő olyan intervallum, amely alatt hatóanyagleadás nem történik, lehetőséget adhat arra, hogy a hatóanyag leadása a gyomor-bélrendszer meghatározott területein belül helyspecifikusan történjék, például a vastagbélben.
Ez különösen hasznos bizonyos vastagbél betegségek kezelésénél, például helyi fertőzések, helyi görcsök, tumorok, fekélyes vastagbélgyulladás és a Chron-féle betegség kezelésénél.
A vastagbél ezen kívül a legjobb hely bizonyos szisztemikusan ható hatóanyagok leadásához is.
Ismeretes ugyanis, hogy bizonyos szisztemikusan ható hatóanyagok vastagbélben történő leadása egy előnyös megoldás olyan hatóanyagok szisztémikus felszívódásához, amelyek orálisan nem adagolhatók, mivel az emésztőenzimek hatására érzékenyek (lásd: Science, 233, 1081-84, 1986).
Azok közül a hatóanyagok közül, amelyek az emésztőenzimek hatására érzékenyek, példaként megemlítjük a peptideket, fehérjéket, például az inzulint, gasztrint, pentagasztrint, kalcitonint, glukagont, növekedési hormonokat, kortikotropint, enkefalint, oxitocint, a mellékpajzsmirigy hormont, a vazopresszint és hasonlókat.
Mindezideig csak kúpban adagolható gyógyszerkészítményeket fejlesztettek ki a vastagbélben történő hatóanyagleadáshoz. Az ilyen gyógyszerkészítmények azonban nem mindig képesek arra, hogy hatékony hatóanyagleadást biztosítsanak a vastagbélben [lásd Int. J. Pharm., 25, 191-197,(1985)].
A programozott hatóanyagleadású orálisan adagolható készítmények gyógyászati fontossága például a fentebb említett alkalmazási területeken számos kutatót arra késztetett a gyógyszeriparban is és az egyetemi kutatóintézetekben, hogy erőfeszítéseket tegyen az említett cél elérésére.
Legjobb tudomásunk szerint azonban a piacon nem található jelenleg programozott hatóanyagleadású, orálisan adagolható gyógyszerkészítmény.
A 040 590. számú európai szabadalmi bejelentés (Aktiebolaget Hassle) olyan orálisan adagolható gyógyszerkészítményt ismertet, amelynél a hatóanyagot tartalmazó magot egy anionos, 5,5 pH-nál nagyobb pH értéknél oldódó polimerrel és egy vízben oldhatatlan réteggel vonják be. Ez a gyógyszerészeti forma azonban nem képes biztosítani a vastagbélben a hatékony hatóanyagleadást, mivel a hatóanyag leadása, lévén pH-függő, csak egy-két órával az adagolás után kezdődhet el.
A WO 83/00435. sz. nemzetközi szabadalmi bejelentés (J. B. Tillot Ltd.) olyan szilárd, orálisan adagolható készítményt ismertet, ahol a bevonatot csak egy anionos polimer képezi, amely nem oldódik, mialatt a gyomor-bélrendszer felső részén keresztülhalad. Annak érdekében azonban, hogy ez a szilárd, orálisan adagolt készítmény egészen a vastagbélig sértetlen maradjon, nagy mennyiségű anionos polimert kell felhasználni. Ezen kívül ennek az adagolási fonnának a hatóanyagleadása is pH-függő.
A 366 621. sz. európai szabadalmi bejelentésben (Istituto De Angeli S. p. A.) egy több réteggel bevont tablettát ismertetnek, amelynél a hatóanyag leadása egy megfelelő időtartam eltelte után és különösen a vastagbélben történik. Ez a gyógyszerkészítmény egy magból és egy külső bevonatból áll. A bevonat egy belső anionos kopolimert tartalmazó rétegből áll, amely egy megfelelő lágyítószert is tartalmaz, valamint egy közbülső gélképző polimerből álló rétegből, végül egy külső rétegként egy gyomornak ellenálló polimerből áll.
Az ilyen tablettának is az a hátránya, hogy pH-függő. Mivel a gyomor-bélrendszer pH-értéke változó,
HU 211 936 A9 még ha fiziológiai határok között is, lásd például (Növel Drug Delivery and Its Therapeutic Application, fentebb idézett mű, 9. fejezet, 91-92. oldal), a pH-függő gyógyszerkészítmény adagolási formák nem mindig biztosítják a hatóanyag hatékony leadását programozott időpontban és helyen.
A fentebb ismertetett pH-függő készítményeken kívül egy másik megközelítés is megtalálható a szakirodalomban a hatóanyag délben történő leadásával kapcsolatban, mégpedig az, hogy olyan bevonóanyagot használnak, amely az enzimes bomlásra érzékeny (lásd például a 343 993. számú európai szabadalmi bejelentést, bejelentő: Agric. and Food Rés.); a WO 87/01588. számú nemzetközi szabadalmi bejelentést (bejelentő: Soc. Etud. Ile-de-France), vagy a 4 663 308. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentést (bejelentő: Medical College of Ohio).
Ebben az esetben is függ a hatóanyag leadása bizonyos olyan fiziológiai tényezőktől, amelyek egyénről egyénre változhatnak.
Az 1 346 609. sz. nagy-britanniai szabadalmi leírás (Daiichi Seiyaku Company Limited) vagy 274 734. sz. európai szabadalmi bejelentés (Pharmaidea S. r. 1.) olyan többrétegű tablettákat ismertet, amelyek a hatóanyagot egy különleges szétesést elősegítő szerrel összekeverve tartalmazzák.
Minden egyes tabletta egy oldala kivételével teljesen be van vonva egy impermeábilis anyaggal, a szabad oldala pedig egy gélképző és/vagy permeábilis anyaggal. A víz, amely behatol a permeábilis rétegen keresztül, megduzzasztja a különleges szétesés elősegítő szert, így a permeábilis réteg felhasad, ezáltal lehetővé válik a hatóanyag leadása.
Szakember számára nem kétséges, hogy az ilyen gyógyszerkészítmények ipari megvalósítása mennyire nehéz, hiszen különös gondossággal kell ügyelni arra, hogy a tabletta valamennyi oldalát szelektíven bevonják egy kivételével az impermeábilis anyaggal, és ezután a szabad oldalt egy permeábilis anyaggal kell bevonni. Legjobb ismereteink szerint nincs olyan ipari berendezés jelenleg még, amellyel az ilyen szelektív felületbevonás megvalósítható.
A 4 871 549. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésben (Fujisawa Pharm. K. K.) olyan gyógyszerkészítményt írnak le, amely inért magot, például cukormagot tartalmazó gömbökből áll, amelyek be vannak vonva hatóanyaggal, majd további bevonatként szétesést elősegítő szerrel vannak bevonva, és végül egy külső, vízben oldhatatlan és permeábilis anyagból készült bevonatot tartalmaznak. A gömbök, amelyek átmérője kb. 1 mm, egy bizonyos időtartam után adják le a hatóanyagot, amely függ a külső bevonat vastagságától, és a leadás a bevonat szétrobbanása révén történik, ami a szétesést elősegítő szer duzzadásának a következménye, amely szer a közbenső réteget alkotja. Az ilyen készítmények magja azonban nem mindig vonható be egy filmmel, és ezért ezek a gyógyszeradagolási formák nem mindig megfelelőek.
Ezen kívül technológiai szempontból rendkívül nehéz a gömbök külső, vízoldható rétegében homogén vastagságot elérni, mivel a gömbök igen kicsi átmérőjűek. Ismereteink szerint ennek a kifejlesztés alatt lévő adagolás formának az egyetlen gyakorlati megvalósítása abból áll, hogy különböző vastagságú, vízben oldhatatlan külső bevonattal ellátott kis gömböket összekevernek és így érik el a szabályozott hatóanyagleadást.
A találmány tárgya olyan orálisan adagolható, szilárd gyógyszerkészítmény adagolási forma, amely a hatóanyagot az adagolás után egy előre programozott időtartam elteltével adja le.
A találmány további célja olyan orálisan adagolható szilárd gyógyszerkészítmény előállítása, amely a hatóanyagot egy programozott időtartam után adja le, és amelyet ipari méretekben könnyen elő lehet állítani, szokásosan előforduló ipari gépekkel és a szokásos eljárásokkal.
A találmány további célja olyan orálisan adagolha; tó, szilárd gyógyszerkészítmény előállítása, amely a hatóanyagot egy programozott időtartam után adja le, és ez az időtartam nem függ a gyomor-bélrendszer pH-értékétől.
A találmány további célja olyan orálisan adagolható, szilárd gyógyszerkészítmény előállítása, amely a hatóanyagot egy programozott időtartam után adja le, amely időtartam a különböző egyének között csak minimálisan tér el egymástól.
A találmány további célja olyan orálisan adagolható, szilárd gyógyszerkészítmény előállítása, amely a hatóanyagot a vastagbélben adja le.
Ezeket és más célokat, amelyek szakember számára nyilvánvalóak, úgy érjük el, hogy előállítunk egy gyógyszerkészítményt, oly módon, hogy egy szokásos, orálisan adagolható szilárd gyógyszerkészítményt bevonunk egy hidrofób anyag és egy felületaktív anyag keverékéből álló réteggel, és adott esetben egy vízoldható filmképző anyaggal.
A találmány tárgya tehát közelebbről programozott hatóanyagleadású, orálisan adagolható szilárd gyógyszerkészítmény, amelyre jellemző, hogy egy hatóanyagot tartalmazó, orálisan adagolható magot tartalmaz, amely egy 50-90 C közötti olvadáspontú, hidrofób anyag és egy 10-16 közötti HLB értékkel rendelkező felületaktív anyag keverékéből álló réteggel be van vonva, ahol a felületaktív anyag mennyisége a hidrofób anyag 5-20 tömeg%-a, és amely adott esetben a hidrofób anyagra vonatkoztatva 5-30 tömeg% vízben oldható filmképző anyagot is tartalmaz.
Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban azt a réteget, amely egy hidrofób anyag, egy felületaktív anyag és adott esetben egy vízoldható filmképző anyag keverékéből áll, a leírásunkban „hidrofób réteg”-nek fogjuk nevezni.
A találmány szerinti programozott hatóanyagleadású adagolható készítmény a hatóanyagot egy előre meghatározott időtartam után adja le, amely időtartam főként a hidrofób réteg vastagságától függ, független azonban a gyomor-bélrendszer pH-jától és motilitásától.
A meghatarázott időtartam eltelte után a hatóanyag leadása olyan kinetikával történik, amely kizárólag az adagolható készítmény magját alkotó gyógyszerkészítmények fajtájától függ.
HU 211 936 A9
Más szavakkal ez azt jelenti, hogy a programzott időtartam eltelte után a hatóanyag leadása gyorsan történik, amennyiben a mag egy prompt hatóanyagleadású készítmény, és lassan történik, hogyha a mag egy szabályozott hatóanyagleadású készítmény. Ez a második változat különösen olyankor előnyös, amikor kifejezetten a vastagbél kezelésére szolgáló hatóanyagokról van szó.
A találmány szerinti adagolható készítmény magja tehát bármely szilárd, orálisan adagolható gyógyszerkészítmény lehet, így prompt hatóanyagleadású vagy szabályozott hatóanyagleadású tabletta vagy kapszula. A hidrofób rétegből a hidrofób anyagot alkothatja zsír vagy más hidrofób anyag, amelynek olvadáspontja 50 és 90 ’C közötti. Az ilyen hidrofób anyagok közül példaként megemlítjük a hosszúszénláncú zsírsavak hosszúszénláncú alkoholokkal alkotott észtereit, a hosszúszénláncú alkoholokat, a hosszúszénláncú zsírsavakat, glicerin és hosszúszénláncú zsírsavak észtereit, hosszúszénlácú zsírsavak és polietilén-glikol észtereit, valamint kettő vagy több ilyen anyag keverékét. Az említett anyagokra a következő konkrét példákat adjuk: kamaubaviasz, méhviasz, cetil-alkohol, sztearil-alkohol, kemény paraffin, mikrokristályos viasz vagy petróleumviasz, sztearinsav, mirisztinsav, keményített ricinusolaj, faggyú és két vagy több ilyen anyag keveréke.
A hidrofób réteg felületaktív anyagát előnyösen a nemionos felületaktív anyagok közül választjuk. Megfelelő felületaktív anyagok például a polietoxi-zsírsavak szorbitánnal vagy etoxilezett zsíralkohokkal alkotott észterei. A felületaktív anyag mennyisége 5-20 tömeg% a hidrofób anyagra vonatkoztatva, előnyösen mintegy 10tömeg%.
A találmány értelmében a hidrofób réteghez felhasználhatók még az ún. „Gelucire” anyagok (ez a Gattefossé Company márkaneve), amelyek polietilén-glikol mono-, di- és trigliceridjei és diészterei keverékei.
A hidrofób rétegben a vízoldható filmképző anyag egy adott esetben alkalmazott komponens, mivel fő funkciója a hidrofób rétegnek a maghoz való tapadását biztosítani.
Amikor ilyen anyagot használunk, ezt legalább olyan mennyiségben kell használnunk, hogy a tapadást biztosítani tudja, ez a mennyiség a hidrofób anyag
5-30 tömeg%-a, előnyösen mintegy 15-20 tömeg%-a.
Gyakorlati okokból előnyös a vízoldható filmképző réteg alkalmazása. A vízoldható filmképző anyagok közül példaként megemlítjük a hidroxi-alkil-cellulózokat, a polimetakrilsavésztereket és apolivinil-pirrolidont. Érdemes megjegyezni, hogy a találmány szerint a hidrofób réteg valamennyi komponense jól ismert és gyógyászatilag alkalmazható anyag, legtöbbjük már szerepel jó néhány ország gyógyszerkönyvében is. Ez az egyik lényeges előnye a találmányunk szerinti készítménynek.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kívánjuk, hogy bár ezek az anyagok jól ismertek a gyógyszertechnológiában, ezeket ezidáig más arányokban és más célokra használták, mint a találmány szerint.
Ismeretes például hidrofób anyagok, például viaszok felhasználása felületaktív anyaggal vagy filmképző anyaggal összekeverve is, szabályozott hatóanyagleadásű adagolási formák előállítására (lásd például Sustained and Controlled Release Drug Deliveiy System, kiadó: Joseph R. Robinson - Marcel Dekker, Inc. - New York and Basel; J. C. Colbert - Controlled Action Drug Forms Noyes Data Corporation, 1974), bélben felszívódó bevonatok előállítására (lásd például a 195 476. sz. európai szabadalmi bejelentést (bejelentő: The Procter and Gamble Co.), vagy ízelfedő célokra (lásd például a 4 341 562. sz. amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírást (bejelentő: Sankyo Co. Ltd.).
A találmány szerint előállított, egységnyi dózist tartalmazó gyógyszerkészítmények számos hatóanyag adagolására a legkülönbözőbb betegségek kezelésére alkalmazhatók.
A gyakorlatban felhasználhatunk minden olyan hatóanyagot, amelyet fizikokémiai jellemzői révén ki lehet szerelni szilárd gyógyszerkészítmény, így tabletta vagy kapszula formájában.
Az ilyen hatóanyagokra, amelyek a fent említett betegségek esetén gyógyászati szempontokból előnyösen adagolhatók instant formában, a következőket említjük példaként: magas vérnyomás ellenes, asztmaellenes szerek, nyákoldó, köhögés ellenes, allergiaellenes, gyulladásgátló, reumaellenes, artritis ellenes, szívre ható, görcsoldó, hipnotikus, nyugtató, daganatellenes, fájdalomcsillapító és baktériumellenes hatóanyagok, fehérjék és hormonok, valamint állatgyógyászatban használatos hatóanyagok.
A konkrét hatóanyagokra a következő példákat említjük: hidralazin, minoxidil, prazozin, enalapril, broxaterol (a neveket lásd; USAN and the USP Dictionary of Drug Names, 1991, United States Pharmacopoeial Convention Ins.), albuterol, dextromethorphan, kromolin, acetil-cisztein, dropropizin, ibuprofen, diclofenac, naproxen, aszpirin, ketorolak, mezalamin, indometacin, szulfazalazin, diltiazem, ibopamin, izoszorbidmono- és dinitrát, nitroglicerin, propranolol, oxprenolol, alprenolol, cimetropium-bromid, inzulin, gasztrinok, pentagasztrin, kalcitonin, glükagon, szomatotropin, ACTH, endorfinok, oxitocin, paratiroid hormon, vazopresszin, kortizon, kortikoszteron, alprazolam, triazolam, oxazepam vagy zolpidem. A hatóanyagokat használhatjuk gyógyszerészetileg alkalmas sókkal vagy bázisokkal alkotott sóik formájában, vagy amennyiben királisak, optikailag aktív formában is.
Ha másképpen nem jelezzük, akkor a fent említett hatóanyaglistához referenciaként lásd Merck Index, 11. kiadás, 1989, kiadja a Merck and Co. Inc.
A találmány szerinti egységnyi dózist tartalmazó készítmények előállítása szokásos eljárásokkal szokásos gépekben történik. A gyakorlatban egy hatóanyagot tartalmazó magot filmbevonóval bevonunk, egy a hidrofób anyagot, a felületaktív anyagot és adott esetben a vízoldható filmképző anyagot vízben vagy szerves oldószerben tartalmazó diszperzióval vagy oldattal.
A bevonást hagyományos filmbevonó eljárással végezzük.
A mag egy prompt leadású vagy szabályozott hatóanyagleadású gyógyszerkészítmény, amely a hatóanyag és megfelelő vivőanyagok keverékéből áll.
HU 211 936 A9
Kívánt esetben a magot egy vízoldható filmréteggel védhetjük, mielőtt a hidrofób réteggel bevonjuk.
A találmány szerinti egységnyi dózist tartalmazó gyógyszerkészítménynél a nem leadó időtartamot úgy programozhatjuk, hogy a hidrofób réteg vastagságát megfelelően szabályozzuk, illetve egyenlő vastagságok esetén a hidrofób anyag minőségével szabályozható ez az intervallum. Természetesen a hidrofób réteg vastagságát a tömegével lehet szabályozni. A jelzett olvadáspont intervallumon belül az alacsonyabb olvadáspontú hidrofób anyagok alkalmazása esetén hosszabb lesz az az időtartam, amely alatt a hatóanyagleadás megtörténik. Ezzel ellentétesen, a jelzett tömegintervallumon belül a felületaktív anyag mennyisége a hidrofób rétegen belül nem befolyásolja lényegesen azt az időtartamot, amely alatt hatóanyagleadás nem történik.
Ugyanilyen módon a hatóanyagleadás helye szintén programozható. A gyakorlati megvalósítás szempontjából a magból és a hidrofób rétegből álló kiszerelt formát előnyösen akkor alkalmazzuk, amikor a cél, hogy a hatóanyagleadás az adagolás után egy előre meghatározott idő eltelte után következzék be, függetlenül a helytől, amelyen a hatóanyagleadás történik.
Ebben az esetben a beadandó hatóanyag dózisától függően hasznos lehet a találmány szerinti programozott hatóanyagleadású készítményt egy prompt leadású készítménnyel egyesíteni, így egy adagolással különböző időtartamokban két hatóanyag dózis érhető el. Ez a megvalósítás olyankor is hasznos lehet, amikor két különböző hatóanyagot kívánunk egyidejűleg beadni, amelyek így egy adagolással két különböző időben hatnak.
Ezt az eredményt például úgy érhetjük el, hogy egyidejűleg adagolunk egy prompt hatóanyagleadású készítményt és a találmány szerinti programozott hatóanyagleadású készítményt, például egy olyan kapszulában, amely mindkettőt tartalmazza. Úgy is eljárhatunk és hasonló eredményt kapunk, ha a találmány szerinti programozott hatóanyagleadású készítményt egy további bevonattal látjuk el, amely külső bevonat ugyanazt vagy egy másik hatóanyagot egy prompt hatóanyagleadású rétegben tartalmazza.
Amikor a célunk az, hogy a hatóanyagleadás egy előre meghatározott helyen történjék, például a vastagbélben, akkor olyan megfelelő hidrofób réteget választunk, amellyel figyelembe vesszük azt az időt, amely a gyomron áthaladáshoz szükséges, valamint azt az időt, amely a vékonybélen történő áthaladáshoz szükséges.
Azonban az idő, amely a gyomron való áthaladáshoz szükséges, igen széles határok között változhat, néhány perctől néhány óráig, és ez annak a függvénye, hogy van-e a gyomorban jelen élelem. Ez a tény nem különösebben fontos, amikor a célunk az, hogy a hatóanyagleadás egy előre meghatározott idő eltelte után történjék meg. Fontossá válik azonban akkor, amikor a cél az, hogy a hatóanyag leadása a vastagbélben történjék.
Ezért ebben a második esetben a készítményt étkezések között vagy könnyű étkezés után kell adagolni. Úgy is eljárhatunk, hogy a készítményünket egy bélben oldódó bevonattal vonjuk be, vagyis egy gyomornak ellenálló bevonattal, és ilyenkor a megfelelő hidrofób réteget úgy választjuk meg, hogy csak a vékonybélen való áthaladás idejét vesszük figyelembe, mivel ennek a bélben oldódó bevonatnak a hatóanyag nem leadási időtartama független attól az időtől, amely alatt a készítmény a gyomron áthalad. A bélben oldódó filmbevonást hagyományos eljárásokkal, ismert bélben oldódó polimerekkel végezzük, szerves oldószerben vagy vizes oldószerben.
Az ilyen bélben oldódó bevonatokhoz megfelelő polimerek, például a cellulóz-acetát-ftalát, a metakrilsav-metakrilsavészter kopolimerek, a hidroxi-propilmetil-cellulóz-ftalát, a polivinil-acetát-ftalát, a hidroxietil-cellulóz-ftalát vagy a cellulóz-acetát-tetraftalát. A fent jelzett polimerekhez adott esetben adagolhatunk megfelelő lágyítószereket is, például polietilén-glikolt, dibutil-ftalátot, dietil-ftalátot, triacetint, ricinusolajat vagy citrátokat.
A termék végső jellemzőinek javítása érdekében a bélben oldódó filmhez adhatunk még talkumot vagy más kenőanyagokat, valamint adott esetben gyógyászatilag alkalmazható színezékeket is.
A találmány szerinti egységnyi dózist tartalmazó gyógyszerkészítmények gyakorlati megjelenési formái a következők lehetnek például:
- tabletta, amely egy prompt hatóanyagleadású magból áll, amely a hatóanyagot tartalmazza hidrofób réteggel bevonva;
- tabletta, amely egy hatóanyagot tartalmazó szabályozott hatóanyagleadású magból áll hidrofób réteggel bevonva;
- tabletta, amely egy hatóanyagot tartalmazó prompt hatóanyagleadású magból áll, amely hidrofób réteggel és ezen kívül egy külső, prompt hatóanyagleadású ugyanazt, vagy egy másik hatóanyagot tartalmazó réteggel van bevonva;
- kapszula, amely a hatóanyagot tartalmazza a hidrofób réteggel bevonva;
- kapszula, amely a hatóanyagot tartalmazza a hidrofób réteggel és egy további külső, bélben felszívódó réteggel bevonva;
- kapszula, amely egy prompt hatóanyagleadású tablettát és egy programozott hatóanyagleadású tablettát tartalmaz;
- tabletta, amely egy prompt hatóanyagleadású, a hatóanyagot tartalmazó magból áll, a hidrofób réteggel és egy külső bélben oldódó bevonattal bevonva;
- tabletta, amely egy hatóanyagot tartalmazó, szabályozott hatóanyagleadású magból áll, amely a hidrofób réteggel és egy külső bélben oldódó bevonattal van bevonva.
Az a mechanizmus, amellyel a találmány szerinti adagolható készítmény a hatóanyagot az adagolás után egy előre meghatározott időtartammal adja le, még nem teljesen tisztázott.
Mivel az eredmény nem függ a pH-tól és az adott gyomor-bélrendszertől (lásd majd a 2. példát), úgy tűnik, hogy a hatóanyagleadás nem függ kémiai vagy biokémiai reakcióktól.
A megfigyelt hatást talán azzal lehet magyarázni, hogy az adagolható készítmény és a testfolyadékok
HU 211 936 A9 között egy kölcsönhatás lép fel, amely azt eredményezi, hogy a hidrofób réteg lassan és egyenletesen diszpergálódik, mindaddig, amíg az érintetlen mag érintkezésbe kerül a testfolyadékokkal, és így a hatóanyagleadás megtörténik.
Tekintettel arra a tényre, hogy nem ismerjük azt a mechanizmust, amely miatt a hatóanyagleadás késleltetve következik be, nehéz lehet pontosan előre megjósolni annak az intervallumnak a hosszát, amely alatt nem történik leadás.
Mindazonáltal a kívánt hatóanyagleadás nélküli intervallum közvetlen függvénye a hidrofób réteg vastagságának (vagyis tömegének), amint azt a 19. példában majd bemutatjuk, és kisebb mértékben függvénye egyéb paramétereknek is, például a hidrofób anyag olvadáspontjának.
Az egyszerű és könnyen elvégezhető in vitro hatóanyagleadás-vizsgálat és a megfigyelt in vivő hatóanyagleadás között nagyon jó megfelelést találtunk.
Az in vitro vizsgálat, amelyet részletesen ismertetünk az 1. példában, bemutatja ezt a jó megfelelést az in vitro tapasztalt hatóanyagleadás nélküli intervallum és az embereknél mért átlagos hatóanyagleadás nélküli intervallum között (lásd a 2. és 3. példát).
Ennek megfelelően a bemutatott példák alapján szakember megfelelő útbaigazítást kap arra nézve, hogyan válassza ki azokat a paramétereket, amelyekkel a kívánt hatóanyagleadás nélküli intervallumot elérheti. Ezután egyszerű in vivő vizsgálattal igazolhatja a kívánt eredményt, vagy útmutatást kaphat arra, hogyan kell a kiválasztott paramétereket a találmány szerinti intervallumokon belül módosítani.
A találmány szerinti adagolható gyógyszerkészítmény előnyei az ismert készítményekkel szemben a következők:
Mindenekelőtt a hatóanyag programozott leadása révén a találmány szerinti gyógyszerkészítmény felhasználható különböző olyan betegségek gyógyítására való hatóanyagok kiszerelésére, amelyek a biológiai ritmus függvényei, és így a jótékony hatások optimálisan kifejthetők és egyidejűleg a mellékhatások csökkenthetők.
Azáltal, hogy a hatóanyag a gyomor-bélrendszer meghatározott helyén programozottan kerül leadásra itt különösen a vastagbélről van szó -, a találmány szerinti adagolható gyógyszerkészítmény nagyon jól használható bizonyos olyan hatóanyagok esetén, amelyeknél egy eltérő leadási hely csökkentett vagy kevésbé hatékony gyógyhatást eredményezne.
A találmány szerinti gyógyszerkészítmények előállítása egyszerű és gazdaságos, hagyományos eljárások és gépek felhasználásával történik.
A hatóanyagleadás nélküli időintervallum nem függ a gyomor-bélrendszer pH-jától vagy egyéb fiziológiai paraméterektől. Ez az előny, amely különösen nagy az ugyanilyen célra készült ismert készítményekkel szemben, lehetővé teszi, hogy a találmány szerinti készítményt olyan betegeknél lehessen például használni, akiknél a gyomor-bélrendszer pH-ja nem fiziológiás, például az achlorhydriában szenvedő betegeknél vagy azoknál, akik H2-antagonistákat vagy savellenes készítményeket szednek.
A találmányunkat a következőkben példákkal is illusztráljuk. Ezekkel a példákkal azonban nem kívánjuk a találmányunk oltalmi körét korlátozni, a példák kizárólag illusztráció céljára szolgálnak.
Mivel a találmányunk bizonyos módosításai szakember számára nyilvánvalók leírásunkból és a példákból, az ilyen esetleges módosítások is találmányunk körébe tartoznak.
1. példa
Általános eljárás
Előállítási eljárások
A magokat, amelyekre a hidrofób réteget felviszszük, szokásos vivőanyagokkal és hagyományos előállítási eljárásokkal készítettük. Az így kapott magokat ismert eljárásokkal filmbevonattal láttuk el (bevonóüstben vagy fluidágyban), a bevonást egy előzetesen elkészített diszperzióval végezzük, amely a hidrofób anyagot, a felületaktív anyagot és adott esetben a vízoldható filmképző anyagot tartalmazza.
Ezt a diszperziót úgy állítjuk elő, hogy megolvasztjuk a hidrofób anyagot a felületaktív anyaggal együtt 80-90 ’C közötti hőmérsékleten, majd keverés közben kis adagokban forró vizet adunk hozzá, végül az elegyet szobahőmérsékletre lehűtjük. Amikor vízoldható filmképző anyagot is használunk, akkor ennek vizes oldatát, amelyet úgy készítünk, hogy a vízoldható filmképző anyagot forró vízhez adjuk keverés közben, majd szobahőmérsékletre lehűtjük, szintén hozzáadjuk a diszperzióhoz. A kapott szuszpenziót leszűrjük (180 mesh), majd a magot filmbevonóval bevonjuk és levegőáramban szárítjuk.
A filmbevonás előtt a magokat vízoldható filmmel védhetjük is.
A kapott adagolható gyógyszerkészítményt egy további külső bevonóréteggel is elláthatjuk, amely bélben oldódó bevonat.
Ezt a bélben oldódó bevonatot például úgy állíthatjuk elő, hogy egy kereskedelmi forgalomban kapható vizes diszperziót felhígítunk, és ezt a találmány szerinti készítményre rögzítjük hagyományos filmbevonó eljárásokkal (bevonóüstben vagy fluidágyban).
Ha másként nem jelezzük, akkor a példákban az adagolható gyógyszerkészítmények előállításához felhasznált vivőanyagok a következők:
polivinil-piiTolidon: a BASF cég „Kollidon K 30” kereskedelmi nevű terméket használjuk;
krospovidon: térhálósított polivinil-pirrolidon, amelyet a BASF cég „Kollidon CL” néven hoz forgalomba;
kolloid szilícium-dioxid: a Degussa cég „Aerosil 200” kereskedelmi nevű termékét használjuk;
felületaktív anyag: az amerikai ICI Tween 80 néven forgalomba hozott poliszorbát 80 termékét használjuk (HLB 15 ±1);
bélben oldódó polimer: metakrilsav-metakrilsavészterkopolimer; amelyet a Rohm Pharm. Company hoz forgalomba „Eudragit L30D” néven ;
HU 211 936 A9
PEG 6000: poletilén-glikol 6000 (Merck Index, 11. kiadás, 7545, 1204. oldal);
hidroxi-propil-metil-cellulóz: vízoldható filmként 5 cP viszkozitású hidroxi-propil-metil-cellulózt használtunk;
hidrofób réteghez 15 cP viszkozitású hidroxipropilmetil-cellulózt használunk.
In vitro hatóanyagleadás meghatározása
A hatóanyag in vitro leadását oldódási teszttel határoztuk meg (2. és 3. készülék, USP ΧΧΠ, 1578— 183. oldal).
Az in vitro mérést a 2. készülékben 100 ford/percnél határozzuk meg.
A kapott eredményeket úgy igazoljuk, hogy ugyanezt a vizsgálatot elvégezzük 50 ford/percnél vízben, szimulált bélközegben, pH = 1,2 pufferban, pH = 5,5 pufferban, pH = 6,8 pufferban és a 3. készülékben lemezek nélkül. A kapott eredmények igazolták, hogy a hatóanyagleadás nélküli intervallum nem függ a pH-tól.
In vivő hatóanyagleadás meghatározása
A hatóanyag in vivő leadását gamma-szcintigráfiás eljárással határozzuk meg [lásd S. S. Davis, „Evaluation of the gastro-intestinal transit of pharmaceutical dosage form using the techniques of gamma scintigraphy”, S. Τ. P. Pharma, 2, 1015-1022, (1986)].
A hatóanyagleadás idejének és helyének meghatározásához a magban szamárium-oxidot használtunk hatóanyagként. A kiszerelt gyógyszerkészítményt besugároztuk és a kapott jelzett készítményt egészséges önkénteseknek adagoltuk. A gamma-sugárzást gammakamerával vettük fel.
Korreláció az in vivő és in vitro adatok között
Az in vivő és in vitro hatóanyagleadási adatok egyenes összefüggést mutatnak. Például 3,3 tömeg%os vizes nátriumklorid oldatban az in vitro vizsgálattal kapott hatóanyagleadás nélküli intervallum lényegében megegyezik az in vivő hatóanyagleadás nélküli intervallumra kapott értékekkel, a vízben végzett in vitro vizsgálatnál a hatóanyagleadás nélküli intervallum pedig fele annak, mint amelyet in vivő kaptunk.
2. példa
Jelzett tabletták előállítása az in vivő és in vitro hatóanyagleadás meghatározásához A magot hagyományos préseléses eljárással állítjuk
elő a következő összetételből:
El 10 festék 3,0 mg
szamárium-oxid (152 Sm-ben feldúsítva) 2,0 mg
laktóz 77,5 mg
kukoricakeményítő 13,5 mg
polivinil-pirrolidon 3,0 mg
magnézium-sztearát 1,0 mg
A kapott magot egy védő vízoldható filmmel von-
juk be, amely a következő összetételű:
hidroxi-propil-metil-cellulóz 0,75 mg
PEG 6000 0,08 mg
Ezután a védett magot egy hidrofób réteggel vonjuk
be, amelyet az 1. példa szerint állítunk elő és alkalmazunk, és amelynek összetétele a következő;
karnauba-viasz 32,3 mg méhviasz 13,8 mg felületaktív anyag 4,6 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 9,2 mg
In vitro hatóanyagleadás meghatározás
Az in vitro hatóanyagleadás meghatározást az oldódási teszttel végezzük az 1. példában leírtak szerint.
A vizsgálatot 500 ml 3,3 tömeg%-os vizes nátriumklorid oldattal végezzük 37 'C-on.
Meghatározott időintervallumokban mintát veszünk és azt spektrofotometriás eljárással elemezzük (482 nm-nél), ily módon meghatározzuk a mag által leadott festék (El 10) jelenlétét és mennyiségét.
A következő eredményeket kapjuk:
idő (perc) a leadás %-ban
180 0
190 0
200 0
210 0
220 0
230 0
240 0
310 5,06
330 59,76
360 102,93
Az oldódási vizsgálatot elvégezzük 500 ml tiszta vízben is. A festék leadása fele annyi idő alatt történik.
In vivő hatóanyagleadás meghatározása
Az in vivő hatóanyagleadás meghatározását gamma-szcintigráfiás eljárással végezzük az 1. példában leírtak szerint.
A tablettákat 7 egészséges önkéntesnek adagoltuk könnyű étkezés után. A következő eredményeket kaptuk;
Önkéntes tabletta szétesés (perc)
] 300
2 299
3 376
4 331
5 393
6 315
7 314
átlagos érték; 332,6
standard hibaátlag 14,1
Valamennyi önkéntesnél a proximális kolonban történt a hatóanyagleadás.
HU 211 936 A9
Az in vivő hatóanyagleadási vizsgálatot elvégeztük úgy is, hogy ugyanezeket a tablettákat 6 különböző egészséges önkéntesnek nehéz étkezés után adagoltuk. A következő adatokat kaptuk:
Önkéntes tabletta szétesés (perc)
1 287
2 417
3 304
4 380
5 304
6 379
átlagos érték: 345,2
standard hibaátlag: 21,8
A kapott adatok azt mutatják, hogy jó korreláció tapasztalható az in vivő és in vitro hatóanyagleadás között, és különösen ha az átlagos értéket tekintjük, a fogyasztott élelemnek nincs lényeges befolyása a hatóanyagleadás idejére.
Ezen kívül a standard hibaátlag azt mutatja, hogy a hatóanyag nem leadási intervallum csak minimálisan tér el a különböző egyéneknél.
Ezek az in vivő adatok igazolják továbbá azokat az in vitro eredményeket, amelyek szerint a hatóanyagleadásáig eltelt idő nem függ a gyomor-bélrendszer pH-jától.
3. példa
Jelzett tabletták előállítása in vivő és in vitro hatóanyagleadási vizsgálatokhoz A magot a 2. példában leírtak szerint készítjük el.
Az így kapott magokat védő, vízben oldható filmmel vonjuk be, amelynek összetétele a következő: hidroxi-propil-metil-cellulóz 0,57 mg
PEG 6000 0,06 mg
A védett magokat ezután hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint állítunk elő és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 24,6 mg méhviasz 10,6 mg felületaktív anyag 3,5 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 7,1 mg
In vitro hatóanyagleadási vizsgálat
Az in vitro hatóanyagleadási vizsgálatot az oldhatósági teszttel végezzük el, az 1. példában leírtak szerint.
A vizsgálatot 3,3 tömeg%-os vizes nátrium-klorid oldattal végezzük 37 °C-on (500 ml oldattal).
Meghatározott időintervallumokban mintát veszünk és azt spektrofotometriás eljárással analizáljuk (482 nm-en).
A következő eredményeket kaptuk:
Idő (perc) leadás % -bán
90 0
105 0
120 0
135 0
150 0
165 0
180 13,87
195 59,6
210 99,2
Az oldhatósági vizsgálatot 500 ml tiszta vízzel is elvégezzük. A festék leadása feleannyi idő alatt történik.
In vivő hatóanyagleadási vizsgálat
Az in vivő hatóanyagleadási vizsgálatot gammaszcintigráfiás eljárással végezzük az 1. példában leírtak szerint. A tablettákat hat egészséges önkéntesnek adagoljuk könnyű étkezés után. A következő eredményeket kaptuk:
Önkéntes tabletta szétesés (perc)
1 206
2 189
3 188
4 189
5 225
6 225
átlagos érték: 203,7
standard hibaátlag 7,3
A kapott eredmények azt mutatják, hogy jó a korreláció az in vivő és az in vitro hatóanyagleadási eredmények között.
4. példa
Jelzett bélben oldódó bevonattal ellátott tabletták előállítása a hatóanyagleadás helyének in vivő megállapításához
A magokat a 2. példában leírtak szerint állítjuk elő. Az így kapott magokat egy védő, vízoldható filmmel vonjuk be, amelynek összetétele a következő: hidroxi-propil-metil-cellulóz 0,75 mg
PEG 6000 0,08 mg
A védett magokat ezután hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint állítunk elő és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 30,0 mg méhviasz 13,0 mg felületaktív anyag 4,3 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 8,6 mg egy további, bélben oldódó bevonat, amelynek összetétele a következő:
bélben oldódó polimer 8,8 mg triacetin 0,8 mg
HU 211 936 A9
A hatóanyagleadás helyének in vivő meghatározása
A hatóanyagleadás helyének in vivő meghatározását gammaszcintigráfiás eljárással végezzük, az 1. példában leírtak szerint.
A tablettákat hat egészséges önkéntesnek adagoljuk könnyű étkezés után.
Valamennyi önkéntesnél a hatóanyagleadás a vastagbélben történt.
5. példa
Hatóanyagként ibopamin-hidrokloridot tartalmazó tabletták előállítása
A hatóanyagot tartalmazó magokat hagyományos préselési eljárással állítjuk eló, az egyes magok a következő összetételűek:
ibopamin-hidroklorid 55,95 mg polivinil-pirrolidon 1,48 mg kroszpovidon 45,83 mg kolloid szilícium-dioxid 0,42 mg sztearinsav 0,42 mg
Az így kapott magokat védő, vízoldható filmmel vonjuk be, amelynek összetétele a következő: hidroxi-propil-metil-cellulóz 0,20 mg
PEG 6000 0,02 mg
A védett magokat ezután hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint állítunk elő és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 56,29 mg felületaktív anyag 5,63 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 11,26 mg
In vitro hatóanyagleadás meghatározás
Az in vitro hatóanyagleadás meghatásozást az oldódási teszttel végezzük az 1. példában leírtak szerint. A vizsgálatot 900 ml víz felhasználásával 37 ’C-on végezzük. Meghatározott időintervallumokban 10 ml-es mintákat veszünk, és ezeket spektrofotometriás eljárással analizáljuk (220 nm-nél).
A következő eredményeket kaptuk:
Idő hatóanyagleadás %-ban
0 0
30 0
60 0
90 0
120 0
150 8,92
180 88,30
210 97,13
6. példa
Hatóanyagként ibopamin-hidrokloridot tartalmazó tabletták előállítása
A magokat hagyományos préseléses eljárással állítjuk elő és az egyes magok összetétele a következő:
ibopamin-hidroklorid 42,00 mg
polivinil-pirrolidon 1,65 mg
mikrokristályos cellulóz 6,55 mg
kolloid szilícium-dioxid 0,40 mg
sztearinsav 1,80 mg
laktóz 33,70 mg
A kapott magokat ezután védő, vízoldható filmmel vonjuk be, amelynek összetétele a következő: hidroxi-propil-metil-cellulóz 2,67 mg
PEG 6000 0,30 mg
A védett magokat ezután hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint készítünk el és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 29,33 mg méhviasz 2,93 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 5,87 mg
In vitro hatóanyagleadási vizsgálat
Az in vitro hatóanyagleadás vizsgálatot az oldódási teszttel végezzük az 1. példában leírtak szerint.
A vizsgálatot 900 ml víz felhasználásával 37 ’C-on végezzük. Meghatározott időintervallumokban 10 mles mintákat veszünk és ezeket spektrofotometriás eljárással analizáljuk (220 nm-nél). A következő eredményeket kaptuk:
idő leadás %-ban
0 0
30 0
60 0
90 35,11
120 101,43
7. példa
Hatóanyagként broxaterol-hidrokloridot tartalmazó tabletták előállítása
A hatóanyagot tartalmazó magokat hagyományos préselési eljárással készítjük, az egyes magok összetétele a következő:
broxaterol-hidroklorid 0,569 mg polivinil-pirrolidin 3,000 mg laktóz 39,531 mg keményítő 56,000 mg magnézium-sztearát 1,000 mg
Az így kapott magokat védó, vízoldható filmmel vonjuk be, amelynek összetétele a következő: hidroxi-propil-metil-cellulóz 0,90 mg
PEG 6000 0,10 mg
Ezután a védett magokat hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint készítünk és viszünk fel és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 15,24 mg méhviasz 6,53 mg felületaktív anyag 2,18 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 4,35 mg
HU 211 936 A9
In vitro hatóanyagleadás meghatározása
Az in vitro hatóanyagleadás meghatározást az oldódási teszttel végezzük az 1. példában leírtak szerint. A vizsgálatot 500 ml víz felhasználásával 37 ’C-on végezzük. Meghatározott időintervallumokban mintát veszünk és ezt reverz fázisú, nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással (RP 8 kolonna, 7 pm) analizáljuk, eluensként foszfát puffer/acetonitril keveréket használunk, a detektálást UV detektorral 216 nm-en végezzük.
A következő eredményeket kaptuk;
idő(perc) hatóanyagleadás %-ban
0 0
30 0
60 0
90 0
120 60
150 98
8. példa
Hatóanyagként broxaterol-hidrokloridot tartalmazó tabletták előállítása
A hatóanyagot tartalmazó magokat hagyományos préselési eljárással állítjuk elő, az egyes magok összetétele a következő:
broxaterol-hidroklorid 0,569 mg polivinil-pirrolidin 3,000 mg mikrokristályos cellulóz 95,531 mg magnézium-sztearát 1,000 mg
A kapott magokat védő, vízoldható filmmel vonjuk be. amelynek összetétele a következő: hidroxi-propil-metil-cellulóz 0,49 mg
PEG 6000 0,06 mg
Ezután a védett magokat hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint készítünk és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő; kamaubaviasz 18,98 mg méhviasz 8,13 mg felületaktív anyag 2,70 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 5,42 mg
In vitro hatóanyagleadás vizsgálat
Az in vitro hatóanyagleadási vizsgálatot az oldhatósági teszttel végezzük az 1. példában leírtak szerint. A vizsgálatot 500 ml víz felhasználásával 37 C-on végezzük. Meghatározott időintervallumonként mintát veszünk, amelyet reverz fázisú, nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással analizálunk (RP 8 kolonnán, 7 pmnél), eluensként foszfát puffer/acetonitril keverékét használunk. A detektálást UV detektorral, 216 nm-nél végezzük. A következő eredményeket kaptuk:
Idő (perc) hatóanyagleadás %-ban
0 0
30 0
Idő (perc) hatóanyagleadás %-ban
60 0
90 0
120 47,3
150 77
180 100
9. példa
Hatóanyagként broxaterol-hidrokloridot tartalmazó tabletták előállítása
A magokat a 10. példában leírtak szerint állítjuk elő. Az így kapott magokat a következő összetételű, vízoldható védőfilmmel vonjuk be:
hidroxi-propil-metil-cellulóz 0,90 mg
PEG 6000 0,10 mg
A védett magokat ezután hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint készítünk és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 38,47 mg méhviasz 16,47 mg felületaktív anyag 5,47 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 10,98 mg ín vitro hatóanyagleadás meghatározás
Az in vitro hatóanyagleadás meghatározását az oldhatósági teszttel végezzük az 1. példában leírtak szerint. A vizsgálatot 500 ml víz felhasználásával 37 ’C-on végezzük. Meghatározott időintervallumonként mintát veszünk és azt reverz fázisú, nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással analizáljuk RP 8 kolonnán, 7 pm-nél, eluensként foszfát puffer/acetonitril keveréket használunk. A detektáláshoz UV detektort használunk és azt 216 nm-nél végezzük. A következő eredményeket kaptuk;
Idő (perc) hatóanyagleadás %-ban
0 0
30 0
60 0
90 0
120 0
150 0
180 0
210 0
240 0
270 33
300 67
330 102
10. példa
Hatóanyagként broxaterol-hidrokloridot tartalmazó tabletták előállítása
A magokat hagyományos préseléses eljárással készítjük és az egyes magok összetétele a következő:
HU 211 936 A9 broxaterol-hidroklorid 0,569 mg polivinil-pirrolidin 3,000 mg laktóz 77,431 mg keményítő 18,000 mg magnézium-sztearát 1 mg
Az így kapott magokat védő, vízoldható filmmel vonjuk be, amelynek összetétele a következő: hidroxi-propil-metil-cellulóz 7,41 mg
PEG 6000 0,82 mg
Az így védett magokat ezután hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint készítünk és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 22,16 mg méhviasz 9,50 mg felületaktív anyag 3,17 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 6,33 mg
In vitro hatóanyagleadási vizsgálat
Az in vitro hatóanyagleadási vizsgálatot az oldhatósági teszttel végezzük az 1. példában leírtak szerint. A vizsgálathoz 500 ml vizet használunk és azt 37 °C-on végezzük. Meghatározott időintervallumonként mintát veszünk és azt reverz fázisú, nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással analizáljuk RP 8 kolonnán, 7 pm-nél, eluensként foszfát puffer/acetonitril keveréket használunk. A detektálást UV detektorral 216 nm-nél végezzük. A következő eredményeket kaptuk:
Idő (perc) hatóanyagleadás %-ban
0 0
30 0
60 0
90 0
120 70
150 102
11. példa
Hatóanyagként broxaterol-hidrokloridot tartalmazó tabletták előállítása
A magokat a 10. példában leírtak szerint állítjuk elő. Az így kapott magokat hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példa szerint készítünk és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő:
kamaubaviasz 18,96 mg méhviasz 8,13 mg felületaktív anyag 2,71 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 5,42 mg
In vitro hatóanyagleadási vizsgálat
Az in vitro hatóanyagleadási vizsgálatot az oldódási teszttel végezzük az 1. példában leírtak szerint. A vizsgálatot 500 ml víz felhasználásával 37 °C-on végezzük. Meghatározott időintervallumonként mintát veszünk és reverz fázisú nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással elemezzük RP 8 kolonnán, 7 pm-nél. Eluensként foszfát puffer/acetonitril keveréket használunk. A detektálást UV detektorral 216 nm-nél végezzük. A következő eredményeket kaptuk:
Idő (perc) Hatóanyagleadás %-ban
0 0
30 0
60 0
90 7
120 78
150 100
12. példa
Hatóanyagként diclofenac-nátriumot tartalmazó tabletták előállítása
A magokat hagyományos préseléses eljárással ké-
szítjük. Az egyes magok összetétele a következő:
diclofenac-nátrium 50,0 mg
mikrokristályos cellulóz 10,0 mg
polivinil-pirrolidin 3,0 mg
laktóz 25,0 mg
kukoricakeményítő 74,5 mg
magnézium-sztearát 1,5 mg
kolloid szilícium-dioxid 6,0 mg
nátrium-karboxi-metil-keményítő 20,0 mg
Az így kapott magokat egy következő összetételű vízoldható védőfilmmel látjuk el: hidroxi-propil-metil-cellulóz 3,6 mg
PEG 6000 0,4 mg
A végett magokat ezután hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példa szerint készítünk és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő:
kamaubaviasz 62,0 mg méhviasz 26,5 mg felületaktív anyag 8,8 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 17,7 mg
In vitro hatóanyagleadás vizsgálat
Az in vitro hatóanyagleadási vizsgálatot az oldhatósági teszttel végezzük az 1. példában leírtak szerint. A vizsgálathoz 600 ml vizet használunk és azt 37 ’C-on végezzük. Meghatározott időintervallumonként mintát veszünk és azt spektrofotometriás eljárással analizáljuk (276 nm-nél). A következő eredményeket kaptuk:
Idő(perc) hatóanyagleadás %-ban
270 0
300 12
330 87,5
360 99,2
13. példa
Hatóanyagként naproxent tartalmazó tabletták előállítása
A magokat hagyományos préselési eljárással készítjük. Az egyes magok összetétele a következő:
HU 211 936 A9 naproxen 250 mg polivinil-pirrolidin 15 mg kukoricakeményítő 44 mg magnézium-sztearát 5 mg
Az így kapott magokat a következő összetételű vizoldható védőfilmmel látjuk el: hidroxi-propil-metil-cellulóz 6,0 mg
PEG 6000 0,7 mg
A védett magokat ezután hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint készítünk és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 104,8 mg méhviasz 44,8 mg felületaktív anyag 14,9 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 29,9 mg
In vitro hatóanyagleadás vizsgálat
Az in vitro hatóanyagleadási vizsgálatot az oldhatósági teszttel végezzük az 1. példában leírtak szerint. A vizsgálatot 900 ml foszfát puffer felhasználásával végezzük 37 °C-on. Meghatározott időintervallumokban mintát veszünk és azt spektrofotometriás eljárással analizáljuk (330 nm-nél). A következő eredményeket kaptuk:
Idő (perc) hatóanyagleadás %-ban
360 0
390 16,9
420 73,7
450 104,3
14. példa
Hatóanyagként albuterol-szulfátot tartalmazó tabletták előállítása
A hatóanyagtartalmú magokat hagyományos préseléses eljárással készítjük és az egyes magok összetétele a következő:
albuterol-szulfát 2,4 mg laktóz 77,5 mg polivinil-pirrolidin 3,0 mg kukoricakeményítő 16,1 mg magnézium-sztearát 1,0 mg
Az így kapott magokat hidrofób réteggel bevonjuk, amelyet az 1. példában leírtak szerint készítünk és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 32,3 mg méhviasz 13,8 mg felületaktív anyag 4,6 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 9,2 mg
In vitro hatóanyagleadás vizsgálat
Az in vitro hatóanyagleadás vizsgálatot az 1. példában ismertetett oldódási teszttel végezzük. A vizsgálathoz 500 ml vizet használunk 37 °C-on. Meghatározott időintervallumokban mintát veszünk és az reverz fázisú nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással analizáljuk RP 8 kolonnán, 7 gm-nél, eluensként foszfát puffer/acetonitril elegyet használunk. A detektálást
UV detektorral 276 nm-nél végezzük. A következő eredményeket kaptuk:
Idő (perc) hatóanyagleadás %-ban
180 0
190 18,6
200 50,8
210 71,4
220 92
230 101,2
15. példa
Hatóanyagként triazolamot tartalmazó tabletták előállítása
A hatóanyagtartalmú magokat hagyományos préselési eljárással készítjük és az egyes magok összetétele a következő:
triazolam 0,125 mg laktóz 72,000 mg mikrokristályos cellulóz 18,000 mg kolloid szilícium-dioxid 0,300 mg dioktil-nátrium-szulfoszukcinát 0,850 mg nátrium-benzoát 0,150 mg kukoricakeményítő 4,750 mg magnézium-sztearát 1,000 mg
Az így kapott magokat a következő összetételű, vízoldható védőfilmmel vonjuk be: hidroxi-propil-metil-cellulóz 0,90 mg
PEG 6000 0,09 mg
Ezután a védett magokat hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint készítünk és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 25,0 mg méhviasz 10,7 mg felületaktív anyag 3,6 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 7,2 mg
In vitro hatóanyagleadás vizsgálat
Az in vitro hatóanyagleadási vizsgálatot az 1. példa szerinti oldódási teszttel végezzük. A vizsgálathoz 500 ml vizet használunk fel és azt 37 *C-on végezzük. Meghatározott időintervallumokban mintát veszünk és azt reverz fázisú, nagynyomású folyadékkromatográfiás eljárással analizáljuk RP 8 kolonnán, 7 gm-nél, eluensként víz/acetonitril elegyet használunk és a detektálást UV detektorral végezzük 222 nm-nél.
A következő eredményeket kaptuk:
Idő (perc) hatóanyagleadás %-ban
90 0
105 0
120 52,8
135 98,7
150 99,8
HU 211 936 A9
16. példa
Hatóanyagként mezalamint tartalmazó szabályozott hatóanyagleadású tabletták előállítása
A magokat hagyományos préselési eljárással készítjük, az egyes magok összetétele a következő: mezalamin 300,0 mg etil-cellulóz 76,4 mg kroszpovidon 18,3 mg magnézium-sztearát 6,2 mg talkum 10,4 mg
Az így kapott magokat egy a következő összetételű vízoldható védőfilmmel vonjuk be: hidroxi-propil-metil-cellulóz 23,4 mg
PEG 6000 2,4 mg
A védett magokat ezután hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint készítünk és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 140 mg méhviasz 60 mg felületaktív anyag 20 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 40 mg
Ezután felviszünk egy további bélben oldódó bevonatot, amelynek összetétele a következő: bélben oldódó polimer 47,0 mg triacetin 1,3 mg kező összetételű vizes diszperzióból álló filmmel fluidizációs mártásos bevonással bevonjuk:
méhviasz 23,37 mg cetosztearil-alkohol 5,85 mg felületaktív anyag 2,93 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 5,85 mg
In vitro hatóanyagleadás meghatározás
Az in vitro hatóanyagleadás meghatározást az 1.
példa szerinti oldódási vizsgálattal végezzük. A vizsgálatot 500 ml vízzel 37 *C-on végezzük. Meghatározott időintervallumokban mintát veszünk és azt spektrofotometriás eljárással analizáljuk (482 nm-nél). A következő eredményeket kaptuk:
_
Idő (perc) hatóanyagleadás %-ban
0 0
30 0
60 0
90 0
120 0
150 78
180 102
17. példa
Hatóanyagként cimetropium-bromidot tartalmazó, szabályozott hatóanyagleadású magot tartalmazó tabletták előállítása
A magokat hagyományos préselési eljárással állítjuk elő, az egyes magok összetétele a következő: cimetropium-bromid 50 mg laktóz 125 mg keményítő 73 mg magnézium-sztearát 2 mg
Az így kapott magokat a következő összetételű vízoldható védőfilmmel vonjuk be: hidroxi-propil-metil-cellulóz 1,20 mg
PEG 6000 0,12 mg
A védett magokat ezután hidrofób réteggel vonjuk be, amelyet az 1. példában leírtak szerint állítunk elő és viszünk fel, és amelynek összetétele a következő: kamaubaviasz 67,0 mg méhviasz 29,0 mg felületaktív anyag 9,6 mg hidroxi-propil-metil-cellulóz 19,0 mg
Ezután egy további bélben oldódó bevonatot viszünk fel, amelynek összetétele; bélben oldódó polimer 17,0 mg triacetin 0,5 mg
18. példa
Lágy zselatinkapszulák előállítása in vitro hatóanyagleadási vizsgálatokhoz Az egyes kapszulák összetétele:
El 10 festék 6 mg polietilén-glikol 600 194 mg
A kapszulákat 50 ”C alatti hőmérsékleten a követ19. példa
Összefüggés meghatározása a hidrofób réteg vastagsága és a hatóanyagleadás nélküli időtartam között
In vitro az 1. példában ismertetett oldódási teszttel meghatározzuk a 2. példa szerint előállított védett mag (vagyis a hidrofób réteg nélküli mag), valamint ugyanezen védett mag különböző növekvő vastagságú, az 1. példa szerint előállított és felvitt hidrofób réteggel bevont változatainak a hatóanyagleadását.
A hidrofób réteg kamaubaviasz, méhviasz, felületaktív anyag és hidroxi-propil-metil-cellulóz keveréke a
2. példában ismertetett tömegarányokban. A hidrofób réteg vastagságának növekedését részben a tabletta átmérő növekedéseként, másrészt a tabletta tömegének megfelelő növekedéseként fejezzük ki.
Az oldódási vizsgálatot 500 ml víz felhasználásával 37 C-on végezzük.
A hatóanyagleadás kezdetét spektrofotometriás eljárással mutattuk ki (482 nm-nél). A következő eredményeket kaptuk:
átmérő (mm) tömegnövekedés (%) hatóanyagleadás nélküli időtartam (perc)
5,50 0 0
6,10 28 75
6,50 48 135
6,75 60 155
HU 211 936 A9
7,00 73 180
Ugyanezt az oldódási vizsgálatot elvégezzük úgy is, hogy az 5. példa szerint előállított védett magot, vagyis hidrofób réteg nélküli magot vizsgálunk, és megvizsgáljuk ugyanezt különböző növekvő vastagságú hidrofób réteggel bevonva az 1. példában leírtak szerint.
A hidrofób réteg kamaubaviasz, felületaktív anyag és hidroxi-propil-metil-cellulóz keveréke az 5. példában ismertetett tömegarányokban.
A hatóanyagleadás kezdetét spektrofotometriás eljárással detektáljuk (220 nm-nél).
A következő eredményeket kaptuk:
átmérő (mm) tömegnövekedés (%) hatóanyagleadás nélküli időtartam (perc)
7,2 0 0
7,3 11 15
7,4 20 30
7,7 40 90
8,0 69 140
A kapott eredményekből kitűnik, hogy lineáris összefüggés van a hidrofób réteg vastagságának növekedése és a hatóanyagleadás nélküli intervallum növekedése között, valamint az, hogy az összefüggés nem függ a mag minőségétől.

Claims (16)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Programozott hatóanyagleadású, orálisan adagolható gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy egy hatóanyagot tartalmazó magot tartalmaz, amely egy 5090 ’C közötti olvadáspontú, hidrofób anyag és egy 10-16 közötti HLB értékkel rendelkező felületaktív anyag keverékéből álló réteggel be van vonva, ahol a felületaktív anyag mennyisége a hidrofób anyag 5-20 tömeg%-a,
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely hidrofób anyagként hosszúszénláncú zsírsavak hosszúszénláncú alkoholokkal alkotott észtereit, hosszúszénláncú alkoholokat, hosszúszénláncú zsírsavakat, hoszszúszénláncú zsírsavak glicerinésztereit, hosszúszénláncú zsírsavak polietilén-glikol-észtereit vagy kettő vagy több ilyen anyag keverékét tartalmazza.
  3. 3. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely hidrofób anyagként karnaubaviaszt, méhviaszt, cetil-alkoholt, sztearilalkoholt, kemény paraffint, mikrokristályos viaszt vagy petróleum viaszt, sztearinsavat, mirisztinsavat, keményített ricinus olajat, faggyút vagy két vagy több felsorolt anyag keverékét tartalmazza.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, amely felületaktív anyagként nemionos felületaktív anyagot tartalmaz.
  5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, amely felületaktív anyagként etoxilezett zsírsav szorbitánnal vagy etoxilezett zsíralkohollal alkotott észterét tartalmazza.
  6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, amelyben a felületaktív anyag mennyisége a hidrofób anyagra vonatkoztatva kb. 10 tömeg%.
  7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, amelyben a hidrofób réteg a hidrofób anyagra vonatkoztatva 5-30 tömeg% vízben oldható filmképző anyagot is tartalmaz.
  8. 8. A 7. igénypont szerinti gyógyszerkészítmény, amelyben a vízben oldható filmképző anyag mennyisége a hidrofób anyagra vonatkoztatva kb. 15-20 tömegbe.
  9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, amelyben a mag tartalmazza a gyógyszerészeti hatóanyagot prompt hatóanyagleadású formában.
  10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, amelyben a mag tartalmazza a gyógyszerészeti hatóanyagot szabályozott hatóanyagleadású formában.
  11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, amelyben a mag tabletta alakú.
  12. 12. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, amelyben a mag vízoldható filmmel bevont tabletta alakú.
  13. 13. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, amelyben a mag kapszula alakú.
  14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, amely egy külső, bélben oldódó bevonatot is tartalmaz.
  15. 15. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, amely egy olyan külső bevonattal is el van látva, amely a magban lévő gyógyszerészeti hatóanyaggal megegyező vagy attól eltérő gyógyszerészeti hatóanyagot tartalmaz.
  16. 16. Kapszula, amely egy az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti programozott hatóanyagleadású gyógyszerkészítményt és egy prompt hatóanyagleadású gyógyszerkészítményt tartalmaz, amelyben a prompt hatóanyagleadású gyógyszerkészítmény hatóanyaga azonos vagy különböző, mint a programozott hatóanyagleadású gyógyszerkészítmény magjában lévő gyógyszerhatóanyag.
HU95P/P00435P 1990-07-04 1995-06-26 Programmed release oral solid pharmaceutical dosage form HU211936A9 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
IT02084990A IT1244867B (it) 1990-07-04 1990-07-04 Forma farmaceutica a rilascio rapido ritardato
IT02244290A IT1244037B (it) 1990-12-19 1990-12-19 Forma farmaceutica a rilascio selettivo nel colon

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU211936A9 true HU211936A9 (en) 1996-01-29

Family

ID=26327684

Family Applications (2)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU912266A HUT59591A (en) 1990-07-04 1991-07-04 Process for producing solide, oral retarde pharmaceutical compositions
HU95P/P00435P HU211936A9 (en) 1990-07-04 1995-06-26 Programmed release oral solid pharmaceutical dosage form

Family Applications Before (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU912266A HUT59591A (en) 1990-07-04 1991-07-04 Process for producing solide, oral retarde pharmaceutical compositions

Country Status (23)

Country Link
US (3) US5310558A (hu)
JP (1) JPH0624961A (hu)
AT (1) AT400295B (hu)
AU (1) AU638583B2 (hu)
BE (1) BE1004882A3 (hu)
CA (1) CA2044398C (hu)
CH (1) CH683498A5 (hu)
DE (1) DE4122039A1 (hu)
DK (1) DK129591A (hu)
ES (1) ES2036457B1 (hu)
FI (1) FI109874B (hu)
FR (1) FR2664163B1 (hu)
GB (1) GB2245492B (hu)
GR (1) GR1002564B (hu)
HU (2) HUT59591A (hu)
IE (1) IE61651B1 (hu)
IL (1) IL98525A (hu)
LU (1) LU87964A1 (hu)
NL (1) NL9101161A (hu)
NO (1) NO304579B1 (hu)
PT (1) PT98188B (hu)
RU (1) RU2012330C1 (hu)
SE (1) SE512373C2 (hu)

Families Citing this family (106)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US5372823A (en) * 1989-03-16 1994-12-13 Bristol-Myers Squibb Company Direct compression cholestyramine tablet and solvent-free coating thereof
US6482516B1 (en) * 1993-07-20 2002-11-19 Banner Pharmacaps, Inc. Enrobed tablet
IE61651B1 (en) * 1990-07-04 1994-11-16 Zambon Spa Programmed release oral solid pharmaceutical dosage form
US5571533A (en) * 1992-02-07 1996-11-05 Recordati, S.A., Chemical And Pharmaceutical Company Controlled-release mucoadhesive pharmaceutical composition for the oral administration of furosemide
AU3949093A (en) * 1992-03-31 1993-11-08 Benzon Pharma A/S A pharmaceutical formulation
ZA933725B (en) * 1992-05-28 1993-12-15 Elan Corp Plc Tablet formulation
US6210714B1 (en) 1993-11-23 2001-04-03 Euro-Celtique S.A. Immediate release tablet cores of acetaminophen having sustained-release coating
US5500227A (en) * 1993-11-23 1996-03-19 Euro-Celtique, S.A. Immediate release tablet cores of insoluble drugs having sustained-release coating
GB9325445D0 (en) 1993-12-13 1994-02-16 Cortecs Ltd Pharmaceutical formulations
FR2717388B1 (fr) * 1994-03-21 1996-11-22 Synthelabo Formes galéniques à libération prolongée du chlorhydrate d'alfuzosine.
FR2723536A1 (fr) * 1994-08-11 1996-02-16 Seth Pawan Composition permettant une liberation selective d'un principe actif
EP0742008A1 (en) * 1995-05-11 1996-11-13 Euro-Celtique S.A. Controlled release pharmaceutical formulations
US5773031A (en) * 1996-02-27 1998-06-30 L. Perrigo Company Acetaminophen sustained-release formulation
US8071128B2 (en) 1996-06-14 2011-12-06 Kyowa Hakko Kirin Co., Ltd. Intrabuccally rapidly disintegrating tablet and a production method of the tablets
ATE380235T1 (de) * 1996-12-06 2007-12-15 Procter & Gamble Beschichtetes reinigungsmittel in tablettenform
WO1998026767A2 (en) * 1996-12-17 1998-06-25 Poli Industria Chimica S.P.A. Site-specific controlled release dosage formulation for mesalamine
US5914134A (en) * 1997-01-27 1999-06-22 Wockhardt Europe Limited Process for the pulsatile delivery of diltiazem HCL and product produced thereby
NL1005948C2 (nl) * 1997-05-01 1998-11-09 Inst Voor Agrotech Onderzoek Omhulde stof met gecontroleerde afgifte.
NL1007696C1 (nl) * 1997-05-01 1998-11-03 Inst Voor Agrotech Onderzoek Omhulde stof met gecontroleerde afgifte.
US20020035071A1 (en) * 1997-07-08 2002-03-21 Josef Pitha Mimicking the metabolic effects of caloric restriction by administration of glucose antimetabolites
US20060116330A1 (en) * 1997-07-08 2006-06-01 The Iams Company Methods of mimicking the metabolic effects of caloric restriction by administration of mannoheptulose
US8563522B2 (en) 1997-07-08 2013-10-22 The Iams Company Method of maintaining and/or attenuating a decline in quality of life
NZ503086A (en) 1997-08-29 2002-03-01 Upjohn Co An orally administrable pharmaceutical composition comprising an inner core and two outer layers, which render it substantially free of unpleasant tastes
ES2157731B1 (es) * 1998-07-21 2002-05-01 Liconsa Liberacion Controlada Preparacion farmaceutica oral de un compuesto de actividad antifungica y procedimiento para su preparacion.
CN1163223C (zh) * 1998-07-28 2004-08-25 田边制药株式会社 肠内目标部位释放型制剂
US20090297597A1 (en) * 1998-11-02 2009-12-03 Gary Liversidge Modified Release Ticlopidine Compositions
US20060240105A1 (en) * 1998-11-02 2006-10-26 Elan Corporation, Plc Multiparticulate modified release composition
US20090149479A1 (en) * 1998-11-02 2009-06-11 Elan Pharma International Limited Dosing regimen
JP4613275B2 (ja) * 1998-11-02 2011-01-12 エラン ファーマ インターナショナル,リミティド 多粒子改質放出組成物
US20070122481A1 (en) * 1998-11-02 2007-05-31 Elan Corporation Plc Modified Release Compositions Comprising a Fluorocytidine Derivative for the Treatment of Cancer
EP1005863A1 (en) * 1998-12-04 2000-06-07 Synthelabo Controlled-release dosage forms comprising a short acting hypnotic or a salt thereof
US6419960B1 (en) 1998-12-17 2002-07-16 Euro-Celtique S.A. Controlled release formulations having rapid onset and rapid decline of effective plasma drug concentrations
US20030170181A1 (en) * 1999-04-06 2003-09-11 Midha Kamal K. Method for preventing abuse of methylphenidate
WO2000059481A1 (en) 1999-04-06 2000-10-12 Pharmaquest Ltd. PHARMACEUTICAL DOSAGE FORM FOR PULSATILE DELIVERY OF d-threo-METHYLPHENIDATE AND A SECOND CNS STIMULANT
ITMI991316A1 (it) * 1999-06-14 2000-12-14 Cip Ninety Two 92 S A Composizioni farmaceutiche orali a rilascio modificato di mesalazina
EP1064937A1 (en) * 1999-06-28 2001-01-03 Sanofi-Synthelabo Timed dual release dosage forms comprising a short acting hypnotic or a salt thereof
KR20130010512A (ko) 1999-10-29 2013-01-28 유로-셀티크 소시에떼 아노뉨 서방성 하이드로코돈 제형
US10179130B2 (en) 1999-10-29 2019-01-15 Purdue Pharma L.P. Controlled release hydrocodone formulations
EP1252887A4 (en) * 2000-01-27 2009-07-29 Mitsubishi Tanabe Pharma Corp EXTENDED RELEASE PREPARATION AND METHOD FOR MANUFACTURING THE SAME
CA2401288A1 (en) * 2000-02-28 2001-09-07 Vectura Limited Improvements in or relating to the delivery of oral drugs
WO2001064191A1 (de) * 2000-02-28 2001-09-07 Akzo Nobel N.V. Körper für die kontrollierte abgabe von wirkstoffen
DE10012199A1 (de) * 2000-03-13 2001-09-20 Haarmann & Reimer Gmbh Eingekapselte Substanzen mit kontrollierter Freisetzung
US6635277B2 (en) 2000-04-12 2003-10-21 Wockhardt Limited Composition for pulsatile delivery of diltiazem and process of manufacture
ATE401095T1 (de) * 2000-05-26 2008-08-15 Frohwitter Bernhard Mittel zum erhalten und/oder korrigieren der blutglukosekonzentration
ES2185452B2 (es) * 2000-08-01 2004-03-16 Cinfa S A Lab Composicion farmaceutica de fluoxetina en comprimido dispersable recubierto y su proceso de fabricacion.
KR100960200B1 (ko) 2000-10-30 2010-05-27 유로-셀티크 소시에떼 아노뉨 서방성 하이드로코돈 제형
CA2440588C (en) * 2001-03-13 2010-02-09 Penwest Pharmaceuticals Co. Chronotherapeutic dosage forms
US8218183B2 (en) * 2001-07-31 2012-07-10 Transpacific Systems, Llc Scanning speed control device and method
US7248387B2 (en) 2001-07-31 2007-07-24 Umax Data Systems, Inc. Scanning speed control device and method
US9358214B2 (en) 2001-10-04 2016-06-07 Adare Pharmaceuticals, Inc. Timed, sustained release systems for propranolol
US6500454B1 (en) * 2001-10-04 2002-12-31 Eurand Pharmaceuticals Ltd. Timed, sustained release systems for propranolol
JP4031232B2 (ja) * 2001-11-09 2008-01-09 カプスゲル・ジャパン株式会社 新規カプセル
US9308220B2 (en) 2001-12-11 2016-04-12 Cosmo Technologies Limited Pharmaceutical compositions for the oral administration of heparin or derivatives thereof
ITMI20012599A1 (it) 2001-12-11 2003-06-11 Cosmo Spa Composizioni farmaceutiche per la somministrazione orale di eparina osuoi derivati, utili per la terapia di malattie infiammatorie dell'int
US6663888B2 (en) 2001-12-14 2003-12-16 Eurand Pharmaceuticals Ltd. Pulsatile release histamine H2 antagonist dosage form
US20050025824A1 (en) * 2001-12-14 2005-02-03 Eurand Pharmaceuticals Ltd. Pulsatile release histamine H2 antagonist dosage form
ES2294197T3 (es) * 2001-12-21 2008-04-01 Supernus Pharmaceuticals, Inc. Formulacion de capsula oral con estabilidad fisica aumentada.
US7125563B2 (en) * 2002-04-12 2006-10-24 Dava Pharmaceuticals, Inc. Sustained release pharmaceutical preparations and methods for producing the same
US8168170B2 (en) * 2002-10-03 2012-05-01 The Procter And Gamble Company Compositions having an inner core and at least three surrounding layers
US20080220074A1 (en) * 2002-10-04 2008-09-11 Elan Corporation Plc Gamma radiation sterilized nanoparticulate docetaxel compositions and methods of making same
US8367111B2 (en) 2002-12-31 2013-02-05 Aptalis Pharmatech, Inc. Extended release dosage forms of propranolol hydrochloride
ATE512659T1 (de) 2003-04-24 2011-07-15 Jagotec Ag Tablette mit verzögerter wirkstofffreigabe und bestimmter formgeometrie
AU2004273958A1 (en) * 2003-09-19 2005-03-31 Penwest Pharmaceuticals Co. Chronotherapeutic dosage forms
EP1670442A4 (en) * 2003-09-19 2011-09-14 Penwest Pharmaceuticals Co DOSAGE FORMS WITH DELAYED RELEASE
US7785635B1 (en) 2003-12-19 2010-08-31 The Procter & Gamble Company Methods of use of probiotic lactobacilli for companion animals
US8894991B2 (en) 2003-12-19 2014-11-25 The Iams Company Canine probiotic Lactobacilli
US8877178B2 (en) 2003-12-19 2014-11-04 The Iams Company Methods of use of probiotic bifidobacteria for companion animals
US20050158294A1 (en) * 2003-12-19 2005-07-21 The Procter & Gamble Company Canine probiotic Bifidobacteria pseudolongum
US20050152884A1 (en) * 2003-12-19 2005-07-14 The Procter & Gamble Company Canine probiotic Bifidobacteria globosum
ITMI20041295A1 (it) 2004-06-25 2004-09-25 Cosmo Spa Composizioni farmaceutiche antimicrobiche orali
US8747895B2 (en) * 2004-09-13 2014-06-10 Aptalis Pharmatech, Inc. Orally disintegrating tablets of atomoxetine
US9884014B2 (en) * 2004-10-12 2018-02-06 Adare Pharmaceuticals, Inc. Taste-masked pharmaceutical compositions
NZ589750A (en) 2004-10-21 2012-07-27 Aptalis Pharmatech Inc Taste-masked pharmaceutical compositions with gastrosoluble pore-formers
US20060105038A1 (en) * 2004-11-12 2006-05-18 Eurand Pharmaceuticals Limited Taste-masked pharmaceutical compositions prepared by coacervation
JP4916163B2 (ja) * 2004-12-01 2012-04-11 エーザイ・アール・アンド・ディー・マネジメント株式会社 カプセル用コーティング剤
WO2006063078A2 (en) * 2004-12-08 2006-06-15 Elan Corporation, Plc Topiramate pharmaceuticals composition
US20070298098A1 (en) * 2005-02-16 2007-12-27 Elan Pharma International Limited Controlled Release Compositions Comprising Levetiracetam
MX2007012763A (es) * 2005-04-12 2008-01-14 Elan Pharma Int Ltd Composiciones de liberacion controlada que comprenden una cefalosporina para el tratamiento de infeccion bacteriana.
US9161918B2 (en) 2005-05-02 2015-10-20 Adare Pharmaceuticals, Inc. Timed, pulsatile release systems
CA2607272A1 (en) * 2005-05-09 2006-11-16 Azur Pharma Limited Formulations of mast cell stabilizing agents for delivery to the colon
JP4938006B2 (ja) 2005-05-31 2012-05-23 ザ・アイムス・カンパニー ネコ科動物プロバイオティク・ビフィドバクテリア
JP4938005B2 (ja) 2005-05-31 2012-05-23 ザ・アイムス・カンパニー ネコ科動物プロバイオティックであるラクトバシラス
US20100136106A1 (en) * 2005-06-08 2010-06-03 Gary Liversidge Modified Release Famciclovir Compositions
US20070020333A1 (en) * 2005-07-20 2007-01-25 Chin-Chih Chiang Controlled release of hypnotic agents
US20090155357A1 (en) * 2005-08-01 2009-06-18 Alpharma Inc. Alcohol Resistant Pharmaceutical Formulations
US20070036859A1 (en) * 2005-08-11 2007-02-15 Perry Ronald L Sustained release antihistamine and decongestant composition
AU2006322314A1 (en) 2005-11-18 2007-06-14 Synthon B.V. Zolpidem tablets
SI2049123T1 (sl) 2006-08-03 2013-04-30 Horizon Pharma Ag Zdravljenje revmatoznih bolezni z zadržanim sproščanjem glukokortikoida
WO2008093303A2 (en) 2007-02-01 2008-08-07 The Iams Company Method for decreasing inflammation and stress in a mammal using glucose antimetaboltes, avocado or avocado extracts
US8486452B2 (en) * 2007-07-20 2013-07-16 Mylan Pharmaceuticals Inc. Stabilized tolterodine tartrate formulations
US8110226B2 (en) * 2007-07-20 2012-02-07 Mylan Pharmaceuticals Inc. Drug formulations having inert sealed cores
US20090036414A1 (en) * 2007-08-02 2009-02-05 Mutual Pharmaceutical Company, Inc. Mesalamine Formulations
FR2920337B1 (fr) 2007-08-29 2010-03-12 Essilor Int Procede de preparation d'un article moule transparent a base d'un alliage de polymere thermoplastique et de polymere thermodurcissable
FR2920431B1 (fr) 2007-08-29 2010-03-12 Essilor Int Procede de preparation d'un materiau transparent de type alliage de polymere thermodurcissable/polymere thermoplastique et son application dans l'optique pour la fabrication de verres organiques.
US9771199B2 (en) 2008-07-07 2017-09-26 Mars, Incorporated Probiotic supplement, process for making, and packaging
US10104903B2 (en) 2009-07-31 2018-10-23 Mars, Incorporated Animal food and its appearance
ES2668203T3 (es) 2009-12-02 2018-05-17 Adare Pharmaceuticals S.R.L. Microcápsulas de fexofenadina y composiciones que las contienen
WO2013144176A1 (en) 2012-03-30 2013-10-03 Laboratorios Del Dr. Esteve, S.A. Controlled release formulatin comprising mesalamine
CA2936746C (en) 2014-10-31 2017-06-27 Purdue Pharma Methods and compositions particularly for treatment of attention deficit disorder
GB201420311D0 (en) * 2014-11-14 2014-12-31 Bio Images Drug Delivery Ltd Pharmaceutical processing
GB201420306D0 (en) 2014-11-14 2014-12-31 Bio Images Drug Delivery Ltd Compositions
GB201420300D0 (en) 2014-11-14 2014-12-31 Bio Images Drug Delivery Ltd Tablet
EP3288556A4 (en) 2015-04-29 2018-09-19 Dexcel Pharma Technologies Ltd. Orally disintegrating compositions
US10076494B2 (en) 2016-06-16 2018-09-18 Dexcel Pharma Technologies Ltd. Stable orally disintegrating pharmaceutical compositions
US10722473B2 (en) 2018-11-19 2020-07-28 Purdue Pharma L.P. Methods and compositions particularly for treatment of attention deficit disorder
WO2024112807A1 (en) * 2022-11-21 2024-05-30 MORRISON Eric Nanoparticle dispersions comprising therapeutic agents

Family Cites Families (17)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2373763A (en) * 1941-11-24 1945-04-17 State Of Iowa Enteric coating
DE1482489A1 (de) * 1965-01-13 1970-03-12 Boehringer Mannheim Gmbh Vollautomatisches Dragierverfahren
US3438797A (en) * 1965-10-21 1969-04-15 Jerry Allen Biddle Sr Method of preparing pharmaceutical tablets
FR2284318A1 (fr) * 1974-09-13 1976-04-09 Rech Ind Therapeutiqu Compositions d'antibiotiques du type virginiamycine pour administration orale
GB1594102A (en) * 1977-09-26 1981-07-30 Sankyo Co Ingestible coating compositions
JPS54143518A (en) * 1978-04-26 1979-11-08 Shin Etsu Chem Co Ltd Method for producing coating composition for solid preparation
US4341563A (en) * 1978-11-17 1982-07-27 Sankyo Company Limited Protective coating compositions
FR2471186A1 (fr) * 1979-12-10 1981-06-19 Roussel Uclaf Nouveaux comprimes a delitescence colique, ainsi que leur procede de preparation
JPS56140915A (en) * 1980-04-07 1981-11-04 Yamanouchi Pharmaceut Co Ltd Pharmaceutical preparation for solid drug
DE3024416C2 (de) * 1980-06-28 1982-04-15 Gödecke AG, 1000 Berlin Verfahren zur Herstellung von Arzneimitteln mit retardierter Wirkstoff-Freisetzung
US4347237A (en) * 1981-03-02 1982-08-31 Evenstad Kenneth L Lower fatty acid glyceride high-HLB lubricating suppository and method for making and using the same
US4609543A (en) * 1983-11-14 1986-09-02 Nabisco Brands, Inc. Soft homogeneous antacid tablet
JPS60169416A (ja) * 1984-02-14 1985-09-02 Taisho Pharmaceut Co Ltd 素錠の表面処理方法
US4755387A (en) * 1985-03-21 1988-07-05 The Procter & Gamble Company Therapeutic particles
US5023108A (en) * 1986-01-13 1991-06-11 Research Corporation Aqueous dispersions of waxes and lipids for pharmaceutical coating
DE3838094A1 (de) * 1988-11-10 1990-05-17 Nordmark Arzneimittel Gmbh Feste pharmazeutische retardform
IE61651B1 (en) * 1990-07-04 1994-11-16 Zambon Spa Programmed release oral solid pharmaceutical dosage form

Also Published As

Publication number Publication date
DK129591A (da) 1992-01-05
IL98525A (en) 1996-07-23
ATA131091A (de) 1995-04-15
IE911978A1 (en) 1992-01-15
JPH0624961A (ja) 1994-02-01
ES2036457B1 (es) 1994-03-01
GR910100283A (el) 1992-08-26
AU8019991A (en) 1992-01-09
FI109874B (fi) 2002-10-31
FI913248A0 (fi) 1991-07-04
DE4122039A1 (de) 1992-01-09
CA2044398C (en) 2000-07-18
CA2044398A1 (en) 1992-01-05
NL9101161A (nl) 1992-02-03
RU2012330C1 (ru) 1994-05-15
DK129591D0 (da) 1991-07-03
SE9102072L (sv) 1992-01-05
GR1002564B (el) 1997-02-03
CH683498A5 (fr) 1994-03-31
FI913248A (fi) 1992-01-05
BE1004882A3 (fr) 1993-02-16
NO304579B1 (no) 1999-01-18
US5310558A (en) 1994-05-10
US5629017A (en) 1997-05-13
US5445828A (en) 1995-08-29
AU638583B2 (en) 1993-07-01
ES2036457A1 (es) 1993-05-16
AT400295B (de) 1995-11-27
SE512373C2 (sv) 2000-03-06
FR2664163A1 (fr) 1992-01-10
HUT59591A (en) 1992-06-29
GB9114363D0 (en) 1991-08-21
IL98525A0 (en) 1992-07-15
FR2664163B1 (fr) 1995-06-09
NO912607L (no) 1992-01-06
PT98188A (pt) 1992-05-29
LU87964A1 (fr) 1992-03-03
GB2245492B (en) 1994-03-02
HU912266D0 (en) 1991-12-30
IE61651B1 (en) 1994-11-16
SE9102072D0 (sv) 1991-07-03
PT98188B (pt) 1998-12-31
NO912607D0 (no) 1991-07-03
GB2245492A (en) 1992-01-08

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU211936A9 (en) Programmed release oral solid pharmaceutical dosage form
JP2916978B2 (ja) 放出開始制御型製剤
JP4072597B2 (ja) 持続性製剤
CA3053254C (en) Pharmaceutical formulations of phloroglucinol and trimethylphloroglucinol
US20120039954A1 (en) Method of treating insomnia
US20090017110A1 (en) Modified release formulations of anti-irritability drugs
JP2002527468A (ja) 脈動用量薬剤経口送達システム
NO177038B (no) Fremgangsmåte for fremstilling av et farmasöytisk doseringssystem
KR20210147082A (ko) 디메틸푸마레이트를 포함하는 일일 저용량 투여용 약제학적 조성물
WO2004012699A2 (en) Modified release composition comprising coated micro matrix particles containing the high soluble active ingredient and a release controlling agent
SK282000B6 (sk) Trojfázová farmaceutická forma s konštantným a riadeným uvoľňovaním amorfnej účinnej zložky a spôsob jej prípravy
WO2006130703A2 (en) Modified release formulations of anti-irritability drugs
MX2008014455A (es) Sistema de suministro de farmaco de dosis controlada.
US20150164920A1 (en) Controlled release formulation comprising mesalamine
TW575437B (en) Delayed-release dosage forms of sertraline
JPH0372417A (ja) 腸内適所放出経口製剤
JPH09504779A (ja) α−アドレノリセプタ遮断剤用薬剤移送組成物
JP2000103732A (ja) 腸内適所放出型製剤
JP4840793B2 (ja) 撥水性成分を配合することを特徴とする難水溶性薬物の腸溶顆粒製剤
US20140099378A1 (en) Modified Release Formulations of Anti-Irritability Drugs