HU186951B - Process for producing substitited thizaolo-bracket-3,2-a-bracket closed-parimidines and pharmaceutical compositions containing them - Google Patents

Process for producing substitited thizaolo-bracket-3,2-a-bracket closed-parimidines and pharmaceutical compositions containing them Download PDF

Info

Publication number
HU186951B
HU186951B HU822289A HU228982A HU186951B HU 186951 B HU186951 B HU 186951B HU 822289 A HU822289 A HU 822289A HU 228982 A HU228982 A HU 228982A HU 186951 B HU186951 B HU 186951B
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
formula
alkyl
group
pyridyl
thiazolo
Prior art date
Application number
HU822289A
Other languages
English (en)
Inventor
Gianfederico Doria
Carlo Passarotti
Guiliana Arcari
Ada Buttinoni
Original Assignee
Erba Farmitalia
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Erba Farmitalia filed Critical Erba Farmitalia
Publication of HU186951B publication Critical patent/HU186951B/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07DHETEROCYCLIC COMPOUNDS
    • C07D513/00Heterocyclic compounds containing in the condensed system at least one hetero ring having nitrogen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms, not provided for in groups C07D463/00, C07D477/00 or C07D499/00 - C07D507/00
    • C07D513/02Heterocyclic compounds containing in the condensed system at least one hetero ring having nitrogen and sulfur atoms as the only ring hetero atoms, not provided for in groups C07D463/00, C07D477/00 or C07D499/00 - C07D507/00 in which the condensed system contains two hetero rings
    • C07D513/04Ortho-condensed systems
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P1/00Drugs for disorders of the alimentary tract or the digestive system
    • A61P1/04Drugs for disorders of the alimentary tract or the digestive system for ulcers, gastritis or reflux esophagitis, e.g. antacids, inhibitors of acid secretion, mucosal protectants
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P29/00Non-central analgesic, antipyretic or antiinflammatory agents, e.g. antirheumatic agents; Non-steroidal antiinflammatory drugs [NSAID]
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07FACYCLIC, CARBOCYCLIC OR HETEROCYCLIC COMPOUNDS CONTAINING ELEMENTS OTHER THAN CARBON, HYDROGEN, HALOGEN, OXYGEN, NITROGEN, SULFUR, SELENIUM OR TELLURIUM
    • C07F9/00Compounds containing elements of Groups 5 or 15 of the Periodic Table
    • C07F9/02Phosphorus compounds
    • C07F9/547Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom
    • C07F9/6561Heterocyclic compounds, e.g. containing phosphorus as a ring hetero atom containing systems of two or more relevant hetero rings condensed among themselves or condensed with a common carbocyclic ring or ring system, with or without other non-condensed hetero rings

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Pain & Pain Management (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Rheumatology (AREA)
  • Nitrogen And Oxygen Or Sulfur-Condensed Heterocyclic Ring Systems (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárát helyettesített tiazolo [3,2-a] pirimidinek és az ezeket tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására.
Számos tizazolo-pirimidin-származék ismert az irodalomból (lásd például a 2 414 510 számú francia és 2400 számú európai szabadalmi leírás), ezek azonban a kondenzált gyűrűrendszeren eltérő helyettesítőket hordoznak, a gyűrűrendszer telítettségi foka is eltérő és a vegyületek más hatást mutatnak.
A találmány szerinti eljárással az (I) általános képletű vegyületeket és azok gyógyászatilag elfogadható sóit állítjuk elő, a képletben
A vegyórtókkötést jelent, ezáltal az a- és β-helyzetű szénatom között kettős kötés van, vagy —CH2— csoportot jelent és így az a- és βhelyzetű szenátornál ciklopropángyűrűt alkot;
R4 és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatom,
I—4 szénatomos alkii-, ciano- vagy trifluormetil-csoport, tienil-, piridil-, bifenil- vagy naftilcsoport, helyettesítetlen vagy egy halogénatommal, 1—4 szénatomos alkii-, 1—4 szénatomos alkoxi-, trifluor-metil-, nitro-, amino-, formil-amino- vagy 2—4 szénatomos alkanoil-amino-csoporttal helyettesített fenilcsoport,
1—4 szénatomos alkilén-dioxi-csoportta] helyettesített fenilcsoport, ahol az oxigénatomok a fenílgyűrű két szomszédos szénatomjához kapcsolódnak, (XIX) általános képletű csoport, amelyben R’ hidrogénatomot és R” hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent,
R8 jelentése hidrogén- vagy halongénatom,
1—-4 szénatomos alkilcsoport, hidroxil- csoport,
1—4 szénatomos alkoxicsoport;
R4 jelentése helyettesítetlen vagy I—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített piridilcsoport, (XX) általános képletű csoport, amelyben Re hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, (XXI) általános képletű csoport, amelyben Re hidrogénatomot, R7 és R8 egymástól függetlenül hidrogén- vagy halongénatomot, hidroxilcsoportot, 1—4 szénatomos alkoxicsoportot, I—4 szénatomos alkilcsoportot, formil-oxi- vagy 2—4 szénatomos alkanoil-oxi-csoportot, nitrocsoportot vagy (XXII) általános képletű olyan csoportot jelent, amelyben R9 és Rio egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, formilcsoportot vagy 2—4 szénatomos alkanoilcsoportot képvisel, 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített tiazolilcsoport.
A találmány szerinti eljárással előállíthatjuk továbbá az (I) általános képletű vegyületek metabolitjait és meabolikus prekurzorait, valamint az összes lehetséges zömért (például cisz- vagy transz-izomereket és optikai izomereket) és azok keverékeit. A (XXIII) általános képletű csoport — amelynek a képletében A és R4 a fentiekben megadott jelentésű — előnyösen transz konfigurációjú. Az alkii-, alkoxi-, alkanoil- és alkanoiloxi-csoportok egyenes vagy elágazó szénláneúak lehetnek. Ha R, és/vagy Ra 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, ezek a csoportok előnyösen 1—2 szénatomosak.
Ha Rx és/vagy R2 helyettesített fenilcsoportot jelent, a fenílgyűrű helyettesítője előnyösen klór-, fluor-, me) il-, metoxi-, 1—2 szénatomos alkilén-dioxi- vagy aminocsoport.
Ha az R1( R2 és R3 csoportok közül egy vagy több halogénatomot jelent, a halogénatomok előnyösen klór- vagy brómatomok.
Ha R3 jelentése 1—4 szénatomos alkoxicsoport, ez r z alkoxicsoport előnyösen metoxi- vagy etoxicsoport.
Ha R3 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, ez a csoport előnyösen metil-, etil- vagy propilcsoport.
Ha az R9 és Rlo csoportok egyikqnek vagy mindkettőnek a jelentése 2—4 szénatomos alkanoilcsoport, ez f csoport például acetil-, propionil-, butirilcsoport, előnyösen acetil- vagy propionilcsoport.
Ha R4 helyettesített piridilcsoportot jelent, a helyettesítő előnyösen metilcsoport.
R4 jelentésében a helyettesítő előnyösen metilcsoport.
Ha R6 I—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, ez a csoport előnyösen metil- vagy etilcsoport.
Ha az R, és R8 csoportok közül az egyik vagy mindkettő 2—4 szénatomos alkanoil-oxi-csoportot jelent, s z a csoport például acet-oxi-, propionil-oxi- vagy butiril-oxi-csoport, előnyösen acet-oxi-csoport.
R” előnyösen hidrogénatomot vagy 1—2 szénatomos r lkilcsoportot jelent.
Ha az R, és Re csoportok közül az egyik vagy mindkettő 1—4 szénatomos alkoxicsoportot jelent, ez a csoport előnyösen metoxi- vagy etoxicsoport .
Ha az R, és R8 csoportok közül az egyik vagy mindkettő 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, ez a csoport előnyösen metilcsoport. Ha az R, és R8 csoportok < gyike vagy mindkettő halogénatomot képvisel, ez a halogénatom előnyösen klór-, fluor- vagy jódatom.
A találmány szerinti eljárással előállítható (I) általános képletű vegyületek előnyös csoport ját azok alkotják, amelyeknek a képletében
A a fenti jelentésű,
R, hidrogénatomot, 1—2 szénatomos alkil-, trifiuor-metil-, karboxi-metil-, piridil-, bifenil-, naftil- vagy — adott esetben a fenti módon helyettesített — fenilcsoportot,
R2 hidrogén-, klór-, brómatomot, 1—2 szénatomos alkil-, ciano- vagy — adott esetben a fenti módon helyettesített — fenilcsoportot,
Ra hidrogén-, klór-, bromatomot, 1—3 szénatomos alkil- vagy 1—2 szénatomos alkoxicsoportot és
R, helyettesítetlen vagy metilcsoporttal helyettesített piridilcsoportot, helyettesítetlen vagy 1—2 szénatomos alkilcsoporttal, klór- vagy brómatommal, hidroxil-, 1—3 szénatomos alkoxi-, amino-, acetil-amino- vagy acet-oxi-csoporttal egyszeresen vagy kétszeresen helyettesített fenilcsoportot,
1—2 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített tiazolilcsoportot jelent, valamint ezeknek a vegyületeknek a gyógyászatilag elfogadható sói.
A gyógyászatilag elfogadható sók példái a szervetlen bázisokkal, így nátrium-, kálium-, kalcium- vagy alumínium-hidroxiddal vagy szerves bázisokkal, így lizinnel, trietil-aminnal, trietanol-aminnal, dibenzil-aminnal, metil-benzil-aminna], di-(2-etiI-hexil)-aminnal, piperidinnel, N-etil-piperidinnel, N,N-dietil-ami no-etil-aminnal, N-etil-morfolinnal, β-fenetil-am innal. N-benzil-fi-fenetil-aminnal,N-benziI-N,N-dimetil-aml· nal és más elfogadható szerves aminnal, valamint szervetlen savakkal, például sósavval, hidrogén-bromid dal, kénsavval, salétromsavval vagy szerves savakkal például citromsavval, borkősawal, maleinsavval, tej savval, fumársavval, metánszulfonsavval és etánszul fonsavval alkotott sók.
A találmány szerinti eljárással előállítható, különösen előnyös vegyületek az alábbiak: 7-transz-[-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
7-transz2 [2- (4-metil-fenil)-etenil ;-5H-tiazolo [3,2-a] pirimidin-5-on;
6-metoxi-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]-pirimidin-5-on;
2-ciano-7-transz- [2- (3-piridil)-etanil]-5H-tiazolo [3,2-a [-pirimidin-5-on;
2-klór-7-transz-[2-(3-piridi])-eteml]-5H-tlazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
2-klór-7-transz-[2-(2-metil-5-tiazolil)-etenil]-5H-tiazoIo- [3,2-a ;pirimidín-5-on;
2-klór-6-metoxi-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazo lo-[3,2-a]pirimidin-5-on;
2-klór-6-metil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil;-5H-tiazolo- [3,2-a ]pirimidin-5-on;
6-metil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-ajpirimidin-5-on;
3.6- dimetil-7-transz-[2-(3-pirÍdil)-etenÍl,--5E-tlazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
2.3.6- trimetil-7-transz- [2- (3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-metil-2-fenil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5B-tiazolo- [3,2-a ;pirimidin-5-on]
6-etil-7-transz- [2- (3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a] pirimidin-5-on;
6-metil-7-transz-[2-(2-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
6-metil-7-transz-[2-(6-metil-2-piridil)-etenil;-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidÍn-5-on;
6-metil-7-transz-[2-(4-metiI-fenil)-etenil]-5H-tiazoIo[3,2-a]pirimidin-5-on;
6-metil-7-transz-[2-(6-metil-2-piridil)-cÍklopropil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-metil-7-transz-[2-(2-piridil)-ciklopropil]-5H-tiazolo[3,2-a] pirimidin-5-on;
6-metil-7-transz-[2-(3-piridil)-ciklopropil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-7-transz- (2-fenil-etenil)-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
2,6-diklór-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a [pirimidin-5-on ;
6-klór-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
tí-klór-3-metil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a ]pirimidin-5-on;
6-klór-2,3-dimetil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-3-trifluormetil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-3-fenil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
6-k]ór-3-(4-fluor-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-3-(4-klór-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-3-(4-metil-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-3-(2-metoxi-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
6-kIór-3-(3-inetoxi-fenil)-7-transz-[2-(3-piridii)-eteml]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-3-(4-metoxi-feniI)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-3-(2-tienil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil;-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-3-(2-piridil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin -5-on;
6-klór-3-(3-piridil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-3-(4-piridil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
6-klór-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil;-5-oxo-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-3-ecetsav;
3-(4-amino-fenil)-7-trans7-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
3-fenil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
3-(4-fluor-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
3-(4-klór-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tia zolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
3-(4-metil-feni])-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
3-(3-metoxi-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
3-(4-metoxi-feiiil)-7-transz^[2-(3-piridi])-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
3-(3,4-etiléndioxi-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
3-(4-bifenilil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin -5-on ; 3-(2-naftil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etinil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
3-(2-piridil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
3-(3-piridil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidín-5-on;
3-(4-piridil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenj]]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on;
2- metil-3-fenil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
3- (4-acetilamino-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on;
7-transz-[2-(3-piridil)-etenil;-3-(2-tienil)-5H-tiazolo[3,2-ajpirimidin -5-on és ezek gyógyászatilag elfogadható sói.
Az (I) általános képletű vegyületeket az alábbi eljárásokkal állíthatjuk elő:
o) egy (II) általános képletű vegyületet — amelynek a képletében R,, R2 és Ra a fenti jelentésű — vagy valamilyen sóját egy (III) általános képletű aldehiddel reagáltatjuk, amelynek a képletében R4 a fenti jelentésű, és így olyan (I) általános képletű vegyületet kapunk, amelynek a képletében A vegyérték kötést jelent; vagy
6) egy (IV) általános képletű vegyületet — amelynek a képletében R4, R2 és R3 a fenti jelentésű, Q arilcsoportot vagy 1—6 szénatomos alkilcsoportot és Y~ valamilyen savas aniont jelent — egy (III) általános képletű aldehiddel reagáltatunk, amelynek a képletében R4 a fenti jelentésű, és így olyan (I) általános képletű vegyületet kapunk, amelynek a képletében A vegyérték kötést jelent; vagy
e) egy (V) általános képletű vegyületet — amelynek a képletében Rv R2 és R3 a fenti jelentésű — egy (VI) általános képletű vegyülettel — amelynek a képletében Rj, Q és Y_ a fenti jelentésű — vagy egy (VII) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, amelynek a képletében Ra a fenti jelentésű és R31 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és így olyan vegyületet állítunk elő, amelynek a képletében A vegyérték kötést jelent; vagy
d) egy (VIII) általános képletű vegyületet, amelynek a képletében R1; R2, R3 és R4 a fenti jelentésű, dimetil-szulfoxónium-metiliddel eiklopropán-származékká alakítunk, és így olyan (I) általános képletű vegyületet állítunk elő, amelynek a képletében A —CH2-csoportot jelent; és kívánt esetben a kapott, (I) általános képletű vegyületet más (I) általános képletű vegyületté alakítjuk át és/vagy kívánt esetben a kapott, (I) általános képletű vegyületet gyógyászatilag elfogadható sójává alakít j uk és/vagy kívánt esetben a kapott sót szabad vegyületté alakítjuk és/vagy kívánt esetben a kapott izomerelegyet az egyes izomerekre választjuk szét.
A (IV) és (VI) általános képletű vegyületekben az V savas anion például egy hidrogén-halogenidből, előnyösen hidrogén-kloridból vagy hidrogén-bromidból származó savas anion lehet.
Ha a (IV) és (VI) általános képletű vegyületekben Q arilcsoportot jelent, ez előnyösen fenilcsoport, és ha Q 1—6 szénatomos alkilcsoportot képvisel, ez az alkilcsoport előnyösen etilcsoport.
A (II) általános képletű vegyület vagy annak sója és a (III) általános képletű aldehid közötti reakciót előnyösen bázikus kondenzálószer, így nátrium-etilát, nátrium-metilát, nátrium-hidrid, nátrium-amid vagy nátrium-hidroxid jelenlétében, valamilyen oldószerben, például metanolban, etanolban, izopropanolban, dioxánban, vízben vagy azok elegyeíben valósítjuk meg, dőnyösen körülbelül 0 °C és 120 °C közötti hőmérsékleten.
A (IV) általános képletű vegyület és (III) általános képletű aldehid közötti, valamint az (V) általános képletű vegyület és (VI) vagy (VII) általános képletű vegyület közötti reakciót például valamilyen bázissal, így dimetil-szulfinil-karbanionnal, nátrium-metiláttal, nátrium-hidriddel, kálium-terc-butiláttal vagy egy alkil-lítium-származékkal, előnyösen metil-lítiummal, butii-lítiummal vagy pedig fenil-lítiummal végzett kezeléssel valósíthatjuk meg, valamilyen szerves oldószerben, így diklór-metánban, diklór-etánban, benzolban, toluolban, tetrahidrofuránban, dimetil-szulfoxidban, dimetil-formamidban, dimetil-acetamidban vagy azok elegyeíben, körülbelül 0 °C és körülbelül 100 °C közötti hőmérsékleten.
A (VIII) általános képletű vegyületek ciklopropán-származékká történő alakítását dimetil-szulfoxónium-metiliddel (amelyet például a J. Chem. Soc., 1967., 2495. irodalmi helyen leírt módon állítottunk elő) végzett reagáltatással valósíthatjuk meg, a reagáltatást közömbös szerves oldószerben, például dimetil-formamidban, dimetil-szulfoxidban, dioxánban vagy azok elegyeíben végezzük, előnyösen körülbelül 0 °C és körülbelül 50 °C közötti hőmérsékleten. Egy mól (III) általános képletű vegyületre számítva előnyösen 1—3 mól, különösen 1—1,5 mól reagenst használunk.
Az (I) általános képletű vegyületeket — amint ezt a fentiekben már említettük — ismert módokon más (I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk. így például a szabad hidroxilcsoportokat éterezhetjük. Ezt például megfelelő alkil-halogeniddel végzett reagáltatással valósíthatjuk meg valamilyen bázis, így nátrium-hidroxid, kálium-hidroxid, nátrium-karbonát, nátrium-hidrid, nátrium-amid, nátrium-metilát, kálium-karbonát vagy nátrium-etilát jelenlétében, valamilyen oldószerben, például metanolban, etanolban, dioxánban, acetonban, dimetil-formamidban, hexametil-foszforsav-triamidban, tetrahidrofuránban, vízben vagy azok elegyeíben, előnyösen körülbelül 0 °C és körülbelül 150 °C közötti hőmérsékleten.
Az olyan (I) általános képletű vegyületeket, amelyeknek a képletében R, és/vagy R2 egymástól függetlenül olyan (XIX) általános képletű csoportot jelent, amelyben R’ a fenti jelentésű R” 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel, hidrolízissel olyan (I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk, amelyeknek a képletében Rj és/vagy R2 egymástól függetlenül olyan (XIX) általános képletű csoportot jelent, amelyben R’ a fenti jelentésű és R” hidrogénatomot képvisel. Ezt például savas hidrolízissel valósíthatjuk meg, így például hidrogén-kloriddal, hidrogén-bromiddal vagy hidrogén-jodiddal vízben, előnyösen valamilyen szerves oldószer, így ecetsav vagy dioxán jelenlétében, a reagáltatást szobahőmérséklet és körülbelül 150 °C közötti hőmérsékleten végezve. Ugyanezt a reakciót megvalósíthatjuk például lítium-bromiddal is dimetil-formamidban, 50 °C fölötti hőmérsékleten.
Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, amelyeknek a képletében R, és/vagy R2 egymástól függetlenül olyan (XIX) általános képletű csoportot jeleni, amelyben R’ a fenti jelentésű és R” hidrogénatomot képvisel, a szokásos módokon olyan (I) általános képletű vegyületekké alakíthatjuk, amelyeknek a képletében Rt és/vagy R2 egymástól függetlenül olyan (XIX) általános képletű csoportot jelent, amelyben R’ a feni i jelentésű és R” 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel. Ezt például úgy valósíthatjuk meg, hogy a sav valamilyen alkálifémsóját közömbös oldószerben, példáid acetonban, dioxánban, dimetil-formamidban vagy hexamtil-foszforsav-triamidban, 0 °C és körülbelül 100 °G közötti hőmérsékleten egy megfelelő alkil-halogeniddel reagáltatjuk.
Azoknak az (I) általános képletű vegyületeknek a., észterezését, amelyeknek a képletében Rj és/vagy Rj egymástól függetlenül olyan (XIX) általános képletű csoportot jelent, amelyben R’ a fenti jelentésű és R’ hidrogénatomot képvisel, úgy is megvalósíthatjuk, hogy a karbonsavat a kívánt sav-halogeniddel, példáid oxalil-kloriddal, tionil-kloriddal, foszfor-triklóriddal, foszfor-pentakloriddal vagy foszforil-trikloriddal oldó szer távollétében vagy valamilyen közömbös szerves oldószerben, így benzolban, toluolban, xilolban, di oxánban, diklór-etánban, metilén-kloridban vagy tetra hidrofuránban, előnyösen körülbelül 0 °C és körülbelü· 120 °C közötti hőmérsékleten a megfelelő halogénkarbonil-, előnyösen klór-karbonil-származékká alakít juk, majd ezt valamilyen közömbös oldószerben, így benzolban, toluolban, xilolban, dioxánban, diklór-etánban, metilén-kloridban vagy tetrahidrofuránban, kö rülbelül 0 °C és körülbelül 120 °C közötti hőmérsékleten, előnyösen valamilyen bázis, így trietil-amin vagy piridin jelenlétében a megfelelő, R”—OH általános képletű alkohollal reagáltatjuk, amelynek a képletében R” 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent.
Az (I) általános képletű vegyületek fenilcsoport jának aminocsoport helyettesítőjét a szerves kémiában jól ismert módszerekkel 2—4 szénatomos alkanoil-aminocsoportokká alakíthatjuk.
Az (I) általános képletű vegyületek fenilcsoport jának nitrocsoport-helyettesítőjét aminocsoporttá alakíthatjuk. Ezt például ón-dikloriddal végezhetjük tömény sósavban, szükség esetén szerves segédoldószert, így ecetsavat, dioxánt, tetrahidrofuránt használva, szobahőmérséklet és körülbelül 100 °C közötti hőmérsékleten végezve a reagáltatást.
Az (I) általános képletű vegyületek sóvá alakítását, valamint a sók szabad vegyületté történő átalakítását és az izomerelegyek egyes izomerekre történő szétválasztását szintén a szokásos módokon valósíthatjuk meg.
így például az optikai izomerek keverékét optikailag aktív bázissal való sóképzéssel, majd frakcionált kristályosítással választhatjuk szét az egyes izomerekre.
A cisz-transz izornerelegy szétválasztását például frakcionált kristályosítással végezhetjük.
Azokat a (II) általános képletű vegyületeket, melyeknek a képletében Ra jelentése hidroxilcsoporttól és brómatomtól eltérő, úgy állíthatjuk elő, hogy például egy (IX) általános képletű vegyületet — amelynek a képletében R, és R2 a fenti jelentésű — vagy annak só6 ját egy (X) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, amelynek a képletében Ra a fenti jelentésű, azonban hidroxilcsoportot vagy brómatomot nem jelenthet és Rla előnyösen 1—4 szénatomos alkilcsoportot képvisel.
A (IX) és (X) általános képletű vegyület egymással történő reagáltatását megvalósíthatjuk például valamilyen savas kondenzálószer, így polifoszforsav (körülbelül egyenlő súlymennyiségű 99%-os foszforsav és foszfor-pent-oxid elegye), kénsav, metánszulfonsav vágj7 p-toluolszulfonsav jelenlétében, előnyösen körülbelül 50 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten, a reagáltatást elvégezhetjük valamilyen szerves oldószerben, így dimetil-formamidban, dimetil-acetamidban, ecetsavban, hangyasavban, benzolban, toluolban, xilolban, etilén-glikol-monometil-éterben, diklór-etánban vagy oldószer távollétében.
Azokat a (II) általános képletű vegyületeket, amelyeknek a képletében Ra aikoxi-csoportot jelent, előállíthatjuk például úgy is, hogy egy (XI) általános képletű vegyületet — amelynek a képletében Rj és R2 a fenti jelentésű — egy megfelelő, 1—4 szénatomos alkil-halogeniddel, előnyösen -kloriddal, -bromiddal vagy -jodiddal reagáltatunk valamilyen oldószerben, így acetonban, dioxánban vágj7 dimetil-formamidban, bázikus szer, ígj’ nátrium-hidrid, nátrium-metilát, nátrium- vágj7 kálium-karbonát jelenlétében, szobahőmérséklet és körülbelül 120 °C közötti hőmérsékleten.
Azokat a (II) általános képletű vegyületeket, amelyeknek a képletében Ra halogénatomot, például brómvagy klóratomot jelent, előállíthatjuk például úgy, hogy egy olyan (II) általános képletű vegyületet, amelynek a képletében Ra hidrogénatomot jelent, egy megfelelő, halogénezett szukcinimiddel, például N-brómszukcinimiddel vágj7 szulfonil-kloriddal reagáltatunk, 20 °C és körülbelül 100 °C közötti hőmérsékleten, valamilyen oldószerben, ígj’ benzolban vagy széntetrakloridban.
A (IV) általános képletű vegyületeket úgj- állíthatjuk elő, hogy egy (XII) általános képletű vegyületet — amelynek a képletében Y egy, a fenti jelentésű Y(~7 anionná átalakítható csoportot jelent és R2, R2 és R3 a fenti jelentésű — valamilyen oldószerben, így benzolban, toluolban, xilolban vagy acetonitrilben, szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten P(Q)3 általános képletű vegyülettel reagáltatunk, a képletben Q a fenti jelentésű.
Az (V) általános képletű vegyületeket például a (XIII) általános képletű vegyületek oxidálásával állíthatjuk elő, a képletben R1; R2 és Ra a fenti jelentésű. Az oxidációt megvalósíthatjuk például dimetil-szulfoxiddal, dicikiohexil-karbodiimid és foszforsav vagy piridinium-trifluor-acetát jelenlétében (Moffart-reakció), valamilyen oldószerben, így benzolban, toluolban vagy dimetil-szulfoxidban, 0 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten.
Az (V) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy égj7 (XIV) általános képletű vegyületet, ameljmek a képletében R2, R2 és R3 a fenti jelentésű és R14 halogénatomot, különösen klór- vagy brómatomot vagy egy 1—6 szénatomos alkoxicsoportot képvisel, hidrolizálunk. A (XIV) általános képletű vegyület hidrolízisét megvalósíthatjuk például egy vizes ásványi savval, így hidrogén-kloriddal, hidrogén-bromiddal,
-610
18695 i hidrogén-jodiddal, kénsavval, előnyösen valamilyen oldószer, így metanol, etanol, aceton, dioxán, tetrahidrofurán jelenlétében, szobahőmérséklet és körülbelül 120 °C közötti hőmérsékleten.
A (VIII) általános képletű vegyületeket például úgy állíthatjuk elő, hogy egy (II) általános képletű vegyületet a fentiekben megadott reakciókörülmények között egy· (III) általános képletű aldehiddel reagáltatunk.
A (XI) általános képletű vegyületeket például a (XV) általános képletű vegyületek hidrolíziséval állíthatjuk elő, a képletben R, és R2 a fenti jelentésű és R15 formilcsoportot vagy 2—8 szénatomos alkanoilcsoportot képvisel. A hidrolízist például valamilyen bázissal, így nátrium-hidrogén-karbonáttal, kálium-hidrogén-karhonáttal, nátrium-karbonáttal, kálium-karbonáttal, nátrium-hidroxiddal, kálium-hidroxiddal vagy egy ásványi savval, így hidrogén-kloriddal, hidrogén -bromiddal, hidrogén-jodiddal, kénsavval, foszforsavval végezhetjük vizes közegben vagy valamilyen szerves segédoldószer, így dioxán, aceton, metanol, etanol, tetrahidrofurán, dimetil-formamid jelenlétében, szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten.
Azokat a (XII) általános képletű vegyületeket, amelyeknek a képletében Y halogénatomot és R3 hidrogénatomot jelent, előállíthatjuk például oly7 módon, hogy egy (IX) általános képletű vegyületet vagy sóját egy (XVI) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, a képletben RI3 a fenti jelentésű és Y halogénatomot, előnyösen klóratomot jelent. A reagáltatást ugyanolyan körülmények között végezzük, mint a (IX) cs (X) általános képletű vegyületek egymással történő reagáltatását.
Azokat a (XII) általános képletű vegyületeket, amelyeknek a képletében Rs jelentése hidrogénatomtól eltérő és Y halogénatomot, például klór- vagy brómatomot képvisel, előállíthatjuk például úgy, hogy egy7 (II) általános képletű vegyületet, amelynek a képletében R3 jelentése hidrogénatomtól eltérő, egy N-halogén-szukcinimiddel, előnyösen N-bróm-szukcinimiddel reagáltatunk valamilyen oldószerben, így benzolban vagy7 széntetrakloridhan, szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten.
Azokat a (XII) általános képletű vegyületeket, amelyeknek a képletében R3 klór- vagy brómatomot jelent, úgy is előállíthatjuk, hogy egy olyan (XII) általános képletű vegyületet, amelynek a képletében R3 hidrogénatomot jelent, megfelelő halogénezőszerrel, így klór-szukcinimiddel vagy bróm-szukcinimiddel, szulfonil-kloriddal vagy piridinium-bromid-perhromiddal reagáltatunk 0 °C és 100 °C közötti hőmérsékleten. A szulfonil-kloriddal végzett reagáltatáshoz oldószerként például széntetrakloridot vagy diklór-etánt, a piridinium-bromid-perbromiddal való reagáltatáshoz piridint és a halogén-szukcinimiddel végzett reagáltatáshoz benzolt használhatunk.
A (XIII) általános képletű vegyületeket úgy állíthatjuk elő például, hogy egy olyan (XII) általános képletű vegyületet, amelynek a képletében Y egy könnyen lehasadó csoportot, például klór- vagy brómatomot jelent, dimetil-formamidban, szobahőmérséklet cs 100 °C közötti hőmérsékleten kálium- vagy nátrium-acetáttal reagáltatunk, Így a megfelelő acet-oxi-származékot kapjuk, ezt azután a megfelelő, (XIII) általános képietű alkohollá hidrolizáljuk. A hidrolízist például 37%os sósavoldattal valósíthatjuk meg dioxánban, szobahőmérséklet és a reakcióelegy forráspontja közötti hőmérsékleten.
A (XIV) általános képletű vegyületek előállítását például úgy végezhetjük, hogy egy (IX) általános képJetű vegyületet egy (XVII) általános képletű vegyület: el reagáltatunk, a képletben R3, Rl3 és Rj4 a fenti jeleni ésű és Rls amino-, 1—6 szénatomos alkoxi- vagy tri(1—6 szénatomos alkil)-szilil-oxi-csoportot jelent. V reagáltatást úgy végezzük, hogy a reagenseket kö•..ömbös oldószerben, így dioxánban, toluolban, xilol>an, dimetil-formamidban vagy dimetil-acetamidban vagy oldószer nélkül melegítjük körülbelül 50 °C és körülbelül 170 °C közötti, előnyösen körülbelül 120 °C és körülbelül 150 °C közötti hőmérsékleten.
A (XV) általános képletű vegyületeket előállíthatjuk igy, hogy egy (IX) általános képletű vegyületet vagy annak sóját egy (XVIII) általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, a képletben R13 és R15 a fenti jelentésű.
A (IX) és (XVIII) általános képletű vegyület közötti reakciót megvalósíthatjuk például egy savas kondenrálószer, így polifoszforsav, kénsav, metánszulfonsav agy p-toluolszulfonsav jelenlétében, előnyösen körülbelül 50 °C és 150 °C közötti hőmérsékleten. A reagállatást előnyösen valamilyen szerves oldószerben, így dimetil-formamidban, dimetil-acetamidban, benzolban, toluolban, xilolban, etilén-glikol-monometil-éterben vagy diklór-etánban végezzük, azonban oldószer < lkalmazása nélkül is megvalósíthatjuk.
A (III), (VI), (VII), (IX), (X), (XVI) és (XVII) általános képletű vegyületek ismertek, és a szokásos módokon állíthatók elő, néhány közülük a kereskedelemben is kapható.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek a gyomor—bél-rendszerre hatnak, különösen fe1 élygátló és gvomornedvelválasztást gátló hatásuk van, így a terápiában például a gyomor-, duodenum- és c esophagus-fekély megelőzésére és kezelésére és a gyomornedvelválasztás gátlására használhatók. Ezen túlmenően csökkentik a gyulladásgátló hatású proszta{landbi-szintetáz-irihi bitorol szisztémikus adagolásái ak következményeként fellépő nemkívánt gasztrointesztinális mellékhatásokat, ezért azokkal együtt a mellékhatások csökkentésére használhatók.
Λ találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek fekélygátló hatását például az mutatja, hogy patlányokon hatékonyak a fekélygátló hatást vizsgáló tesztben (Thérapie, 1960.; 5., 1096.] Jap. J. Pharmac., 1945., 43., 5.).
A kísérlethez 6 darab, 100—120 g súlyú, 24 órán át íheztetett hím Sprague-Dawley patkányt használtunk. A rögzítés négyzet alakú, rugalmas, kis lyukbőségű dróthálóval végeztük. 4 órával a rögzítés után az állatokat leöltük, gyomrukat eltávolítottuk és mikroszkóp alatt megszámoltuk az elváltozásokat. A vizsgálandó λ együleteket orálisan adtuk be 1 órával a rögzítés előtt. Az alábbi I. táblázatban megadjuk két, találmány szerinti eljárással előállítható vegyület fenti tesztben kaj ott fekélygátló hatásának az ED50-értékét.
I. táblázat
Vegyület Eekélygátló hatás p. o.
-712
7-transz- [2- (3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-alpirimidin-5-on ED50 = 9 mg/kg
2-klór-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on ED60 = 10 mg/kg
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek gyomornedvelválasztást gátló hatást is mutatnak. Ezt például az a tény igazolja, hogy patkányokon intra duodenális beadás után Shay és munkatársainak a tesztjében gátolták a gyomornedvelválasztást (Gastroenter., 1945., 43., 5.).
A gyomomedvelválasztás gátlását patkányokon határoztuk meg a pylorus lekötésével. Csoportonként 6-6 darab, 110—130 g súlyú hím Sprague-Dawley patkányt használtunk. 24 órával a kísérlet megkezdése előtt a patkányoktól megvontuk az élelmet, vizet azonban továbbra is kaptak. Az operáció napján enyhe éteres érzéstelenítés közben lekötöttük a pylorust. Az egye: vegyületeket intraduodenálisan injektáltuk a lekötő; időpontjában. 4 órával a lekötés után a patkányoka: leöltük, összegyűjtöttük a gyomornedvet, majd 10 percen át percenkénti 3500 fordulattal centrifugáltuk, végül meghatároztuk a térfogatát, levonva belőle az üle déket.
A gyomornedv szabad sósavtartalmát 0,01 n nátrium-hidroxid-oldattal 7-es pH-értékig végzett titrálással határoztuk meg, a ph-értéket elektromos pHmérővel mértük.
Kitűnő gyomornedvelválasztást gátló hatást muta például a 6-metoxi-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5Ií -tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, ennek patkányon a fenti tesztben intraduodenális beadás után mért közelíti! ED60-értéke 30 mg/kg.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyük tek gyulladásgátló hatást is mutatnak, ezt az igazolja, hogy orális beadás után gátolják:
A) patkányok hátsó lábán az ödémaképződést cár rageenin talpba való injektálása után a Winter és mun katársai (J. Pharmac. Exp. Therap., 1963., 141., 369.) és Lence által kidolgozott tesztben (Arch. Int. Pharma codyn., 1962., 136., 237.) és
B) patkánytalpban a fordított passzív arthus reak ciót (RPAR), amelyet antigén és antitest egymásra hatásával indukáltunk, és amely kicsapódó immun komplex képződését eredményezte, ezt követően a komplementet lekötöttük és egy gócban akkumulálod tak a lebenyes magvú fehérvérsejtek (Gemmel, D. K, Cottney, J. és Lewis, A. J., Agents and Actions, 9/1. 107., 1979.).
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyük tek fájdalomcsillapító hatást is mutatnak. Ezt például a fenil-kinonnal indukált görcs teszttel igazolhatjuk, egereken a Siegmund-féle módszer szerint (Siegmund és munkatársai, Proc. Soc. Exper. Bioi. Med., 95., 729. (1957)).
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyük tek tehát fájdalom és gyulladás csillapítására használ hatók, így például reumás arthritis és osteoarthrosi, esetén.
Áz alábbi II. és III. táblázat néhány találmány sze rinti vegyület gyulladásgátló hatásának közelítő ED2.értékét mutatja patkányon, a fenti tesztekben, oráli; beadás után.
Vegyület
7-transz- [2- (3-piridil)-etenil ;-5H-tiazolo [3,2-a ;pirimidin-5-on
2-klór-7-transz- [2-(3-piridil)10 -etenil]-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on
6-metoxi-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on
II. táblázat Gyulladásgátló hatás (carrageeninnel kiváltott ödéma)
ED = 6 mg/kg
ED26 = 16 mg/kg
ED26 = 15 mg/kg
III. táblázat
Vegyület Gyulladásgátló hatás (RPAR reakció)
6-metil-7-transz- [2- (3-piridil)-etenilj -5H-tiazolo [3,2-a] piri25 midin-5-on
2-klór-7-transz- [2- (3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on
ED2S = 22 mg/kg
ED26 = 25 mg/kg
A fájdalomcsillapítás tekintetében az egyik előnyös vegyület, a 2-klór-7-transz-[2-(3-piridiI)-etenil;-5H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on közelítő ED25-értéke patkányon, orális beadás után a fenil-kinonnal indukált görcs tesztben 25 mg/kg.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek in vivő gátolják a TXA2 szintetázt, ezért a terápiában például a legkülönfélébb trombózisok, perifériás érbetegségek és koszorúsér megbetegedések megelőzésére és kezelésére alkalmasak.
A TXA2 szintetázra gyakorolt hatást például patkányon határoztuk meg, 10 mg/kg vizsgálandó vegyület egyszeri orális beadása után két órával leöltük a kezelt állatokat és a szérumban megmértük a TXB2 koncent45 rációt. Kitűnő TXA2 szintetázgátló hatást mutat például a 6-metil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]-pirimidin-5-on.
Magas terápiás indexük alapján a vegyületek biztonságosan alkalmazhatók a gyógyászatban. így például a
5q 7-transz- [-(3-piridil)-etenil ,-5H-tiazolo [3,2-a] pirimidin-5-on és a 2-klór-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidjn-son akut .toxicitása (LD60) egéren növekvő dózisok egyszeri orális beadásával meghatározva és a kezelés hetedik napján mérve nagyobb, gg mint 800 mg/kg. Más, találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek hasonló toxicitást mutatnak.
A vegyületeket számos adagolási egység alakjában beadhatjuk, így például orálisan tabletták, kapszulák, cukorral vagy filmmel bevont tabletták, folyékony olβθ datok vagy szuszpenziók, rektálisan kúpok alakjában, parenterálisan, például intramuszkulárisan vagy intravénás injektálással vagy infúzió alakjában.
A dózis a beteg korától, súlyától, állapotától és az adagolás módjától függ. Felnőtt betegek esetén az orá-814 lis adag körülbelül 50 mg és körülbelül 200 mg közötti, naponta 1—5 alkalommal.
A találmány tárgyát képezi a gyógyászati készítmények előállítási eljárása is.
A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket tartalmazó gyógyászati készítményeket általában a szokásos módokon állítjuk elő és gyógyászatilag elfogadható formában adagoljuk.
így például a szilárd halmazállapotú, orálisan beadható formák a hatóanyagon kívül hígítószereket , például laktózt, dextrózt, szacharózt, cellulózt, gabonavagy burgonyáké menyit őt; kenőanyagokat, például szilícium-dioxidot, talkumot, sztearinsavat, magnézium- vagy kalcium-sztearátot és/vagy polietilén-glikolokat; kötőanyagokat, például keményítőket, gumiarábikumot, zselatint, metil-cellulózt, karboxi-metil-cellulózt vagy polivinil-pirrolidont; szétesést elősegítő anyagokat-, például valamilyen keményítőt, alginsavat, alginátokat vagy nátrium-keményítő-glikolátot; pezsgést előidéző keverékeket; színezőanyagokat; édesítőszereket; nedvesítőszereket, így lecitint, poliszorbátokat, lauril-szulfátokat és általánosságban nem mérgező, farmakológiailag hatástalan, a gyógyászati készítményekben általánosan alkalmazott anyagokat tartalmaznak. Ezeket a gyógyászati készítményeket ismert módon állíthatjuk elő, így például összekeveréssel, granulálással, tablettázással, cukorral vagy filmmel történő bevonással. Az orálisan beadható folyékony diszperziók például szirupok, emulziók és szuszpenziók lehetnek.
A szirupok hordozóanyagként például szacharózt vagy szacharózt és glicerint és/vagy mannitot és/vagy szorbitot tartalmazhatnak. A cukorbetegek által fogyasztható szirupok hordozóanyagként csak olyan termékeket tartalmazhatnak, amelyek nem, vagy csak kismértékben alakulnak át glükózzá, például szorbitot.
A szuszpenziók és az emulziók hordozóanyagként például gumiarábikumot, agar-agart, nátrium-alginátot, pektint, metil-cellulózt, karboxi-metil-cellulózt vagy polivinil-alkoholt tartalmazhatnak.
Az intramuszkuláris injektálásra alkalmas szuszpenziók vagy oldatok a hatóanyagon kívül valamilyen gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagot, például steril vizet, olívaolajat, etil-oleátot, glikolokat, például propilén-glikolt és kívánt esetben megfelelő mennyiségű lidokain-hidrokloridot tartalmazhatnak. Az intravénás injektálásra vagy infúzió céljára alkalmas oldatok hordozóanyagként például steril vizet tartalmazhatnak vagy előnyösen sterilvizes izotóniás nátrium-klorid-oldatok alakjában készítjük el őket.
A kúpok a hatóanyagon kívül valamilyen gyógyászatilag elfogadható hordozóanyagot, például kakaóvajat, polietilón-glikolt, poli-oxi-etilén-szorbitán-zsírsavészter felületaktív anyagot vagy lecitint tartalmazhatnak.
A találmány szerinti eljárást az alábbi kiviteli példákkal szemléltetjük.
1. példa
3,06 g 2-amino-tiazolt 15,3 g polifoszforsavban (7,1 g foszfor-pentoxid és 8,2 g 99%-os foszforsav) két órán át keverünk 100 °C hőmérsékleten 6,4 g etil-2-metil-acetoacetáttal. Lehűlés után a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, semlegesítjük, a maradékot leszűrjük, vízvei mossuk és izopropil-éterből kristályosítjuk. így 5,04 g 6,7-dimetil-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 112—113 °C. Ezt 130 ml metanolban, 4,55 g nátrium-metilát jelenlétében 12 órán át forí aljuk keverés közben, visszafolyató hűtő alkalmazásával 5,99 g 3-piridin-karboxaldehiddel. Lehűlés után a csapadékot leszűrjük, és vízzel semlegesre mossuk. Metanolból való kristályosítással 3,2 g 6-metil-7-transz- [2-(3-piridil)-etenil]-5H-tiazolo[3,2-a jpirimidin-5-ont 1 apunk; olvadáspont: 192—194 °C;
NÁllt-spektrum (CDCI3): Sppm = 2,36 .(s) (3H—CHS),
6,97 (d) (H, C—2 proton), 7,38 (dd) (1 H, C—5 piridil-proton), 7,37 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,91 (d) (1 H, a-etenil-proton), 7,9? (d) (1 H, C—3 proton), 8,00 (m) (1 H, C—4 piridil-proton), 8,62 (dd) (1 H, C—6 piridil-proton), 8,88 (d) (1 H, C—2 piridil-proton); = 16 Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő a megfelelő aldehidekkel az alábbi vegyületeket:
6-metil-7-transz- [2-(4-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 252—253 °C; 6-metil-7-transz-[2-(6-metil-2-piridil)-etenil]-5 Htiazolo-[3,2-alpirimidin-5-on, olvadáspont: 198—
199 °C;
6-metil-7-transz-[2-(2-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]-pirimidín-5-on, olvadáspont: 189—190 °C; 6-metil-7-transz-(2-fenil-etenil)-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 173—175 °C; 6-metil-7-transz-[2-(4-klór-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont : 223—224 °C; 6-metil-7-transz-[2-(2,6-diklór-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 202—
204 °C;
6-metil-7-transz- [2- (4-metil-fenil)-etenil ]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 190—192 °C és 6-metil-2-fenil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 274—
277 °C.
,3. példa
Az 1. példában leírt módon eljárva és a megfelelő i til-2-alkil-acetoacetátokat alkalmazva állítottuk elő az alábbi vegyületeket:
6-etil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 176—177 °C;
6-propil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 190—191 °C.
3. példa óv. 1. példában leírt módon eljárva állítottuk elő etil-2-klór-acetoacetáttal az alábbi vegyületeket: ő-klór-7-transz- [2- (3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 235—237 °C; 6-klór-7-transz-(2-fenil-etenil)-5 H-tiazolo[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 230—232 °C; 6-klór-7-transz-[2-(4-klór-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 271—272 °C.
I. példa g 2-amino-tiazolt 25 g polifoszforsavban 8 órán át keverünk 100 °C hőmérsékleten 10,8 g etil-4-klór-acetoacetáttal. Lehűlés után a reakcióelegyet jeges vízzel
-916 felhígítjuk és semlegesítjük, a csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk, így 8,8 g 7-klórmetil-5 H-tiazolo [3,2-aj-pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 136— 138 °C. Ezt 130 ml acetonitrilben 30 órán át forraljul keverés közben, visszafolyató hűtő alkalmazásává’
12,8 g trifenil-foszfinnal. Lehűlés után a csapadékot leszűrjük és izopropiléterrel mossuk. Ily módon 20,6 g [(5 H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on-7-il)-metil]-trifenil -foszfónium-kloridot kapunk, olvadáspontja 295—29Í °G. Ezt keverés közben hozzáadjuk 2,61 g 50%-os nátrium-hidrid 300 ml dimetil-szulfoxiddal és 200 m’ diklór-etánnal készített szuszpenziójához és 6 órán ál szobahőmérsékleten 7,15 g 3-piridin-karboxaldehidde reagáltatjuk. Ezután a diklór-etánt vákuumban lepároljuk, az oldatot jeges vízzel felhígítjuk, a csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk. Izopropilalkoholból végzett kristályosítással 6,2 g 7-transz-[2-(3-piridil)-etenil -5 H-tiazolo-[3,2-a ]pirimidin-5-ont kapunk, olvadás pontja 206—207 °Ő.
NMR-spektrum (DMSO d6): Sppm = 6,41 (s) (1 H
C—6 proton), 7,36 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,45 (dd) (1 H, C—5 piridil-proton), 7,58 (d) (1 H, C—2 proton), 7,82 (d) (1 H, a-etenil-proton), 8,06 (d) (1 H C—3 proton), 8,17 (dt) (1 H, C—4 piridil-proton) 8,60 (dd) (1 H, C—6 piridil-proton), 8,91 (d) (1 H C—2 piridil-proton); JEa HÍi = 16 Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő a megfelelő aldehidekkel az alábbi vegyületeket; 7-transz-[2-(2-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo [3,2-a jpirimidin-5-on, olvadáspont: 231—232 °C; 7-transz-[2-(4-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo [3,2-a jpirimidin-5-on, olvadáspont: 246—247 °C; 7-transz-[2-(6-metil-2-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 213—216 °C; 7-transz-[2-(2-pirrolil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont : 209—211 °C; 7-transz-[2-(l-metil-2-pirrolil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 211—212 °C; 7-transz-(2-fenil-etenil)-5 H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 198—200 °C; 7-transz-[2-(3-klór-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont] 230—233 °C; 7-transz-[2-(4-klór-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-οη, olvadáspont: 208—209 °C; 7-transz-[2-(2,6-diklór-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 175—177 °C; 7-transz-[2-(3-metoxi-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 185—186 °C; 7-transz- [2-(3-hidroxi-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 226—229 °C; 7-transz-[2-(4-hidroxi-3-jód-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 250—270 °C (bomlás);
7-transz-[2-(4-dimetilamino-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 233—
234 °C;
7-transz-[2-(2-nitro-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo [3,2-a ;pirimidin-5-on, olvadáspont: 280—290 °C (bomlás):
7-transz- [2- (4-metil-fenil) -etenil ;-5 H-tiazolo [3,2-a pirimidin-5-on, olvadáspont: 214—216 °C;
5. példa g 2-amino-5-klór-tiazolt 40 g polifoszforsavbar órán át keverünk 110 °C hőmérsékleten 15,8 g etil-4-klór-acetoacetáttal. Lehűlés után a reakcióelegyet vízzel felhígítjuk és 35%-os nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük, a csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk. Izopropiléterből végzett kristályosítással 7,45 g 2-klór-7-klór-metil-5 H-tiazolo [3,2-aipirimidin-5-0Mt kapunk, olvadáspontja 123—125 °C. Ezt 100 ml acetonitrilben 10 órán át forraljuk keverés közben, visszafolyató hűtő alkalmazásával 9,42 g trifenil-foszfinnal. Lehűlés után a csapadékot leszűrjük és acetonitrillel mossuk. így 10 g [(2-klór-5 H-tiazolo[3,2-a;pirimidin-5-on-7-il)-metil;-trifenil-foszfónium-kloridot kapunk, olvadáspontja 300—310 °C (bomlás). Ezt 40 ml dimetil-szulfoxidban szuszpendáljuk és 10 percen át szobahőmérsékleten keverjük 2,48 g, 40 ml dimetil-szulfoxidban feloldott kálium-terc-butiláttal. Az ilid így előállított oldatához hozzáadunk 2,45 g, 20 ml dimetil-szulfoxidban feloldott 3-piridin-karboxaldehidet, és a reakcióelegyet 15 percen át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután jeges vízzel felhígítjuk és nátrium-hidrogén-foszfáttal semlegesítjük. A csapadékot leszűrjük és diklór-metán és izopropilalkohol elegyéből kristályosítjuk. így 4,3 g
-klór -7 -transz-[2 - (3 -piridil) -etenil; -5 H -tiazolo[3,2-a ;-pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 189— 190 °C.
NMR-spektrum (CDC12 Sppm = 6,24 (s) (1 H, C—6 proton), 6,91 (d) (1H, β-etenil-proton), 7,30 (dd) (1 H, C—5 piridil-proton), 7,71 (d) (1 H, a-etenilproton), 7,82 (s) (ϊ H, C—3 proton), 7,87 (ddd) (1 H, C—4 piridil-proton), 8,55 (dd) (1 H, C—6 piridilproton), 8,77 (d) (1 H, C—2 piridilproton);
Hl8 ~ Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az alábbi vegyületeket:
3-metil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil;-5 H-tiazolo-[3,2-a;-pirimidin-5-on, olvadáspont: 191—193 °C;
2,3-dimetil-7-transz-[2-(3-piridil)-etanil;-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 179—180 °C;
3-trifluormetil-7-transz- [2- (3-piridil)-etenil ;-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 224— 226 °C;
2-bróm-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil;-5 H-tiazolo-[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 211—213 °C;
2-ciano-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil;-5 H-tiazolo-[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 248—250 °C.
NMR-spektrum (DMSO d6) Sppm: 6,40 (s) (1 H, C—6 proton), 7,32 (d) (1 H, β-etenilproton), 7,44 (dd) (1 H, C—5 piridilproton), 7,72 (d) (1 H, a-etenilproton), 8,11 (ddd) (1 H, C—4 piridilproton), 8,52 (m) (1 H, C—6 piridilproton), 8,84 (dd) (1 H, C—2 piridiiproton), 9,00 (s) (1 H, C—3 proton);
JHa rf = 16 HZ.
6. példa
7,8 g 7-klórmetil-3-fenil-5 H-tiazolo [3,2-a]-pirimidin-5-ont (olvadáspontja 194—195 °C és az 5. példában leírt módon állítottuk elő) 250 ml acetonitrilben 24 órán át forralunk keverés közben, visszafolyató hűtőalkalmazásával 8 g trifenil-foszfinnal. Lehűlés után az oldatot vákuumban kis térfogatra betöményítjük, izopropiléterrel felhígítjuk és a csapadékot leszűrjük. így 11 g [(3-fenil-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on-7-il])-metil]-trifenil-foszfónium-kloridot kapunk. Ezt 50 ml di-1018
1869: 1 metil-szulfoxidban szuszpendáljuk, és keverés közben szobahőmérsékleten 2,46 g, 50 ml dimetil-szulfoxidban feloldott kálium-terc-butiláttal kezeljük. Az ilid így előállított oldatát 60 percen át szobahőmérsékleten 2,36 g 3-piridin-karboxaldehiddel reagáltatjuk, majd a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk és nátrium-dihidrogén-foszfáttal semlegesítjük. A csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk. Diklór-metán és metanol elegyéből végzett kristályosítással 2,8 g 3-fenil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil;-5 H-tiazolo- [3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 270—272 °C.
NMR-spektrum (CDC13): Sppm = 6,17 (s) (IH, C—6 proton), 6,70 (s) (1 H, C—2 proton), 6,97 (d) (1 H, β-etenilproton), 7,34 (dd) (1 H, C—5 piridilproton), 6,39 (s) (5 H, fenilprotonok), 7,77 (d) (1 H, a-etenilproton), 7,87 (m) (1 H, C—4 piridilproton), 8,54 (m) (1 H, Ó—6 piridilproton), 8,80 (dd) (1 H, Ó—2 piridilproton)]
Jjia Ή.β == 36 Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az alábbi vegyületeket :
3-(4-fluor-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 241— 243 °C;
3- (4-klór-fenil)-7-transz- [2- (3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 282—
283 °C;
3-(4-metil-feiiil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont : 254-— 255 °C;
3-(3-metoxi-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 209— 210 °C;
3-(4-metoxi-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 241— 242 °C;
3- (3,4-etiléndioxi-fenil)-7-transz- [2- (3-piridil)-etenil -5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 232—236 °C;
2- metil-3-fenil-7-transz- [2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 234— 237 °C;
3- (4-bifenilil)-7-transz- [2- (3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 239—240 °C;
3-(2-naftil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 308—310 °C;
3-(2-nitro-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etemI]-5 H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 264— 266 °C;
3-(4-nitro-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 290— 293 °0 (bomlás);
3-(4-amino-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on] olvadáspont: 282—
284 °C, (bomlás);
2,3-difenil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 249—250 °C.
7. példa·
5,30 g 7-klórmetil-3-(3-piridil)-5 H-tiazolo-[3,2-a]-pirimidin-5-ont (amelyet a 6. példában leírt módon állítottunk elő, olvadáspontja 280—290 °C bomlás közben) 500 ml acetonitrilben 40 órán át forralunk keverés közben, visszafolyató hűtő alkalmazásával 5 g trifenil-foszfinnal. Lehűlés után az oldatot vákuumban kis térfogatra bepároljuk, izopropiléterrel felhígítjuk és a csapadékot leszűrjük. így 8 g{[[3-(3-piridil)-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on-7-il]-metil}-trifenil-foszfónium-kloridot kapunk. Ezt 100 ml dimetil-szulfoxidban szuszpendáljuk, és szobahőmérsékleten 1,66 g, 50 ml dimetil-szulfoxidban feloldott kálium-terc-butiláttal keverjük. Az ilid így kapott oldatát 30 percen át, szobahőmérsékleten 1,74 g 3-piridin-karboxaldehiddel reagáltatjuk, majd a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk és nátrium-dihidrogén-foszfáttal semlegesítjük. A csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk. Diklór-metán és metanol elegyéből végzett kristályosítással 2,8 g 3-(3-piridil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo03,2-a;pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 270— 272 °C.
NMR-spektrum (CP3COOD+CDC13): Sppm = 6,82 (s) (1 H, C—6 proton), 7,51 (d) (1 H, β-etenilproton),
7,76 (s) (1 H, C—2 proton), 7,96 (d) (1 H, oc-etenilproton), 8,01—8,36 (m) (2 H, C—5 piridilprotonok), 8,70—9,00 (m) (4 H, C—-4 és C—6 piridilprotonok), 9,11 (bs) (2 H, C—2 piridilprotonok);
Jho hA _ 16 Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az alábbi vegyületet:
7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-3-(2-tienil)-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 121—125 °C.
8. példa g 2-amino-5-klór-tiazol-hidrokloridot 40 g polifoszforsavban 1 órán át keverünk 110 °C hőmérsékleten
15,8 g 4-klór-aceto-acetáttal. Lehűlés után a reakcióelegyet vízzel felhígítjuk, 35%-os nátrium-hidroxidoldattal semlegesítjük, a csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk. Izopropiléterből végzett kristályosítással 7,45 g 2-klór-7-klórmetil-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 123—125 °C. Ezt 100 ml acetonitrilben 10 órán át forraljuk keverés közben, visszafolyató hűtő alatt, 9,42 g trifenil-foszfinnal. Lehűlés után a csapadékot leszűrjük és aeetonitrillel mossuk, így 10 g [(2-klór-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on-7-il)-metil]-trifenil-foszfónium-kloridot kapunk, olvadáspontja 300—310 °C (bomlás). Ezt 40 ml dimetil-szulfoxidban szuszpendáljuk és 10 percen át szobahőmérsékleten 2,48 g, 40 ml dimetil-szulfoxidban feloldott kálium-terc-butiláttal kezeljük. Az ilid így kapott oldatához 3,1 g, 20 ml dimetil-szulfoxidban feloldott 5-formil-2-metil-tiazolt adunk, és a reakcióelegyet 15 percen keresztül szobahőmérsékleten keverjük. Ezután jeges vízzel felhígítjuk, nátrium-dihidrogén-foszfáttal semlegesítjük, a csapadékot leszűrjük és diklór-metán és metanol elegyéből kristályosítjuk. így 3,4 g 2-klór-7-transz-[2 - (2 -metil -5 -tiazolil) -etenil] -5 H -tiazolo -3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 224— 226 °C.
NMR-spektrum (CDC13): Sppm: 2,97 (s) (3 H, —CHa),
6,61 (s) (1 H, C—6 proton), 6,78 (d) (1 H, β-etenilproton), 7,82 (d) (1 H, a-etenilproton), 7,88 (s) (1 H, C—3 proton), 8,02 (s) (1 H, C—4 tiazolilproton);
JHa hA “ Hz.
-1120
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő megfelelő 2-amino-tiazolból az alábbi vegyületet: 7-transz-[2[(2-metil-5-tiazolil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 245—-248 °C;
9. példa g, a 4. példában leírt módon előállított 7-klórmetil-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont 100 ml dimetil-formidban feloldunk, és 20 órán át keverjük szobahőmérsékleten 10 g vízmentes kálium-acetáttal. Jeges vízzel való felhígítás után a csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk. Metanolból végzett kristályosítással
7,5 g 7-acetoximetil-5 H tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 144—145 °C.
Ezt a hidrolízis céljából 1 órán át keverjük 100 ml dioxánban 50 ml 37%-os sósavoldattal. Ezután a reakcióelegyet acetonnal felhígítjuk, a csapadékot leszűrjük, majd vizes dinátrium-hidrogén-foszfát-oldattal kezeljük, újra leszűrjük és vízzel semlegesre mossuk. Így
4,8 g 7-hidroximetil-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 189—191 °C. Ezt 80 ml benzol és 36 ml dimetil-szulfoxid elegyében, 0,9 ml trifiuor-ecetsav és 1,53 ml piridin jelenlétében 24 órán át keverjük szobahőmérsékleten 12,6 g diciklohexil-karbodiimiddel. Ezután a reakcióelegyet szobahőmérsékleten 2,8 g oxálsav-dihidráttal kezeljük, a diciklohexil-karbamid-csapadékot kiszűrjük és a szerves oldatot vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot szilícium-dioxid-oszlopon tisztítjuk, eluensként 8:2 arányú kloroform-etilacetát-elegyet használunk. Etil-acetátból végzett kristályosítással 1,3 g 7-formil-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 184—186 °0. Ezt szobahőmérsékleten 16 órán át reagáltatjuk 6 ml dimetil-szulfoxid és 4 ml diklór-etán elegyében 0,274 g 50%-os nátrium-hidriddel végzett kezelés közben, 1,87 g trifenil-foszfónium-benzil-kloriddal. Az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, az oldatot jeges vízzel felhígítjuk, a csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk. Izopropil-éterből végzett kristályosítással 1,2 g 7-transz-(2 -fenil -etenil) -5 H-tiazolo [3,2-a Jpirimidin-5 -ont kapunk; olvadáspont: 198—200 °C.
NMR-spektrum (DMSO d6): Sppm = 6,40 (s) (1 H,
C—6 proton), 7,22 (d) (1 H, β-etenilproton), 7,3—7,8 (m) (5 H, fenilprotonok), 7,54 (d) (1 H, C—2 proton),
7,80 (d) (1 H, a-etenilproton), 8,04 (d) (1 H, C—3 proton);
Jjja h/3 Hz.
10. példa g 2-aminó-4,5-dimetil-tiazolt 15 órán át reagáltatunk keverés közben, 140 °C hőmérsékleten, 15 ml dimetil-acetaiüidban 5,4 g etil-3-amino-4,4-dietoxi-2-metil-krotonáttal. Lehűlés után a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk és etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist 0,1 n sósav-oldattal, majd vízzel mossuk és aktív szénnel derítjük. Ezután az oldatot vákuumban szárazra pároljuk, a maradékot oszlopon kromatografálva tisztítjuk, eluensként 3;2 arányú hexán-etilacetát-elegyet használunk. így 0,9 g 7-dietoximetil-2,3,6-trimetil-5 H-tiazolo[3,2-a]-pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 84—-85 °G. Ezt 10 ml dioxánban feloldjuk, és 30 percen át 50 °0 hőmérsékleten keverjük 15 ml 5%-os sósavoldattal. Lehűlés után az oldatot 10%-os nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük, jeges vízzel felhígít12 juk és etil-acetáttal extraháljuk. A szerves fázist vákuumban szárazra pároljuk és a maradékot hexánból kristályosítjuk. így 0,6 g 7-formil-2,3,6-trimetil-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 170—173 °C.
Ezt szobahőmérsékleten egy órán át reagáltatjuk
I, 05 g (3-piridil-metil)-trifenil-foszfónium-kloridból és 0,3 g kálium-terc-butilátból 30 ml dimetil-szulfoxidban készített iliddel. Ezután a reakcióelegyet nátrium-dihidrogén-foszfátot tartalmazó jeges vízzel felhígítjuk, majd etil-acetáttal extraháljuk, a szerves fázist vákuumban szárazra pároljuk és a maradékot izopropanol és hexán elegyéből kristályosítjuk. így 0,25 g
2.3.6- trimetil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 193— 195 °C.
NMR-spektrum (CDCla): Sppm = 2,22 (s) (3 H,—CHa),
2,24 (s) (3 H, —CHa), 2,70 (s) (3 H, —CHa), 7,22 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,28 (ddd) (1 H, C—5 piridilproton), 7,74 (d) (1 H, a-etenil-proton), 7,86 (ddd) (1 H, 0—5 piridilproton), 8,49 (d) (1 H, C—6 piridilproton), 8,75 (dd) (1 H, C—2 piridilproton);
Jjja Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az alábbi vegyületeket:
2-klór-6-metil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on,
NMR-spektrum (CDCla) Sppm = 2,28 (s) (3 H, —CHa),
6,94 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,19 (dd) (1 H, C—5 piridilproton), 7,80 (s) (1 H, C—3 proton), 7,75 (d) (1 II, a-etenil-proton), 7,78 (bd) (1 H, 0—4 piridilproton), 8,56 (m) (1 H, G—6 piridilproton), 8,77 (d) (1 H, 0—2 piridilproton);
Jga hJ = Hz,
3.6- dimetil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 211—214 °C;
NMR-spektrum (CDCla): Sppm = 2,24 (s) (3 Ξ, C—6 metil), 2,80 (d) (3 H, C—3 metil), 6,30 (q) (1 H, C—2 proton), 7,24 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,29 (dd) (1 H, C—5 piridilproton), 7,78 (d) (1 H, a-etenil-proton), 7,85 (ddd) (1 H, C—4 piridilproton), 8,51 (dd) (1 H, C—6 piridilproton), 8,77 (d) (1 H, C—2 piridilproton) ;
JHc = 16 Hz.
II. példa g 2-amino-tiazolt 24 órán át reagáltatunk 100 °C hőmérsékleten, keverés közben, 375 ml, 71,5 g polifoszforsavat (42,5 g foszfor-pentoxid és 29 g foszforsav) tartalmazó dimetil-aeetamidban 37,5 g etil-2-acetoxi-aceto-acetáttal. Lehűlés után a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, dinátrium-hidrogén-foszfáttal semlegesítjük, a csapadékot etil-acetáttal extraháljuk, a szerves oldatot vákuumban szárazra pároljuk, és a maradékot szilícium-dioxid-oszlopon tisztítjuk; eluensként kloroformot használunk. Izopropil-éterből végzett kristályosítással 8 g 6-acetoxi-7-metil-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 118—119 °C.
Ezt 16 g nátrium-hidrogén-karbonáttal 80 ml metanolban hidrolizáljuk úgy, hogy az elegyet 4 órán át keverjük 60 °C hőmérsékleten. Lehűlés után az oldatot vákuumban kis térfogatra bepároljuk, a maradékot etil-acetátban feloldjuk és vizes nátrium-hidroxid-ol-1222
18695 dattal többször extraháljuk. A vizes fázist 37 %-os sósavoldattal semlegesítjük, a csapadékot kloroformmal extraháljuk, és a szerves fázist vákuumban szárazra pároljuk. Etil-acetátból végzett kristályosítással 5,3 g 6-hidroxi-7-metil-5 H-tiazolo[3,2-a]-pirimidin-5-ont kapunk 5 amelynek olvadáspontja 225—227 °C.
Ezt 50 ml dimetil-formamidban feloldjuk és 8,3 g metil-jodiddal 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük
8.1 g vízmentes kálium-karbonát jelenlétében. Ezután a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, etil-acetáttal 10 extraháljuk, és a szerves fázist sósavgázzal kezeljük.
A csapadékot leszűrjük és etil-acetáttal mossuk, így 4,7 g 6-metoxi-7-metil-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on-hidrokloridot kapunk, amely 185—195 °C-on bomlás közben olvad. Ezt 140 ml metanolban 5,4 g 3-piri- 15 dil-karboxaldehiddel reagáltatjuk 3,3 g nátrium-metilát jelenlétében, a reakcióelegyet 24 órán át forraljuk keverés közben, visszafolyató hűtő alkalmazásával. Ezután vákuumban kis térfogatra bepároljuk, izopropiléterrel felhígítjuk, a csapadékot leszűrjük, majd egy- 20 mást követően izopropil-éterrel és vízzel mossuk. 50%os etanolból végzett kritályosítással 3,2 g 6-metoxi-7-transz-[2-(3 -piridil) -etenil ] -5 H-tiazolo [3,2 -a jpirimidin-5-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 186—187 °C. 25
NMR-spektrum (CDC13): Sppm = 4,02 (s) (3 H, —0CH?), 6,96 (d) (1 H, C—2 proton), 7,32 (dd) (1 H,
C—5 piridilproton), 7,50 (d) (1 H, β-etenil-proton),
7,80 (d) (1 H, a-etenií-proton), 7,89 (d) (1 H, C—3 proton), 7,96 (dt) (1 H, C—4 piridilproton), 8,53 (dd) 30 (1 H, C—6 piridilproton), 8,81 (bs) (1 H, C—2 piridilproton) ;
·%« hjs = 16 Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő megfelelő heteroaril-aldehidből az alábbi vegyületet: 35
6-etoxi-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]-pirimidin-5-on, olvadáspont: 163—165 °C.
12. példa g 2-amino-5-klór-tiazol-hidrokloridot 6 órán át 40 reagáltatunk keverés közben, 100 °C hőmérsékleten,
400 ml, 71 g polifoszforsavat (29 g foszforsav és 42 g foszfor-pentoxid) tartalmazó dimetil-acetamidban 22 g etil-2-acetoxi-aceto-acetáttal. Lehűlés után a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, 37%-os nátrium-hid- 45 roxid-oldattal semlegesítjük, a csapadékot etil-acetáttal extraháljuk, és a szerves fázist vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot 100 ml dioxánban 50 ml 35%-os sósavoldattal 2 órán át visszafolyató hűtő alatt forralva hidrolizáljuk. Lehűlés után a reakcióelegyet jeges víz- 59 zel felhígítjuk, 37%-os nátrium-hidroxid-oldattal semlegesítjük, és a csapadékot etil-acetáttal extraháljuk.
A szerves fázist vákuumban szárazra pároljuk, és a maradékot metanolból kristályosítjuk. Így 5,85 g 2-klór-6-hidroxi-7-metil-5H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont ka- 55 púnk, amelynek az olvadáspontja 214—217 °C. Ezt 100 ml dimetil-formamidban feloldjuk, és 15,4 g metiljodiddal reagáltatjuk 15 g vízmentes kálium-karbonát jelenlétében oly módon, hogy az elegyet 3 órán át keverjük 60 °0 hőmérsékleten. Lehűlés után a reakció- 6fj elegyet jeges vízzel felhígítjuk, nátrium-dihidrogénfoszfáttal semlegesítjük, és a vizes fázist a termék teljes kinyerése céljából etil-acetáttal extraháljuk. Összesen
5.1 g 2-klór-6-metoxi-7-metil-5 H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 138—141 °C. Ezt 150 ml benzolban 17 g, részletekben beadagolt N-bróm-szukcinimiddel reagáltatjuk oly módon, hogy a reakcióelegyet 40 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával. Lehűlés után a reakcióelegyet etil-acetáttal felhígítjuk, majd egymást követően vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal és vízzel kezeljük. A szerves fázist elválasztjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A maradékot etil-acetátból kristályosítva 2,8 g 7-brómmetil-2-klór-6-metoxi-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek olvadáspontja 160—162 °C. Ezt 50 ml acetonitrilben 3 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alkalmazásával 2,6 g trifenil-foszfinnal. Lehűlés után az oldószert vákuumban ledesztilláljuk, és a maradékot etil-acetáttal tisztítjuk. így 3,8 g [(2 -klór -6 -metoxi -5 H -tiazolo [3,2 -a jpirimidin -5 -on -7-il)-metil]-trifenil-foszfónium-bromidot kapunk. Ezt 45 ml dimetil-szulfoxidban szuszpendáljuk és 10 percen át 0,75 g, 20 ml dimetil-szulfoxidban feloldott káliumterc-butiláttal keverjük szobahőmérsékleten.
Az így kapott ilidoldatot egy órán át szobahőmérsékleten reagáltatjuk 0,94 g 3-piridin-karboxaldehiddel. Ezután a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, nátrium-dihidrogén-foszfáttal semlegesítjük és a csapadékot leszűrjük. Etanolból végzett kristályosítással 0,96 g 2-klór -6 -metoxi -7 -transz -[2 -(3 -piridil) -etenil] -5 H -tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 205—207 °C.
NMR-spektrum (CDC13—COOD): Sppm = 3,99 (s) (3 H, —0CH3), 7,6 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,93 (d) (1 H, a-etenií-proton), 7,99 (s) (1 H, C—3 proton),
8,08 (m) (1 H, C—5 piridilproton), 8,75 (m) (2 H,
C—4 és C—6 piridilprotonok), 9,02 (bs) (1 H, C—2 piridilproton);
ŰhT* H|S ” 16 Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az alábbi vegyületet:
2-klór-6-metoxi-7-transz-[2-(2-metil-5-tiazolil)-etenil]-5 H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont:
225—227 °C;
NMR-spektrum (CDC13): Sppm = 2,71 (s) (3 H,—CHg),
3,98 (s) (3 H, —0CH3), 7,02 (d) (1 H, β-etenil-proton),
7,68 (3) (I H, C—4 tiazolilproton), 7,76 (s) (1 H,
C—3 proton), 7,81 (d) (1 H, α-etenilproton);
Jho h/i = 16 Hz.
13. példa
6,07 g 2-klór-7-klórmetil-5 H-tiazolo [3,2-a]-pirimidin-5-ont, amelyet az 5. példában leírt módon állítottunk elő, 150 ml diklór-etánban 3,8 g szulfuril-kloriddal reagáltatunk, miközben az elegyet 4 órán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután a reakcióelegyet 5%os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal kezeljük. A szerves fázist elválasztjuk és vákuumban szárazra pároljuk. Metanolból végzett kristályosítással 5,6 g
2,6-diklór-7-klórmetil-5 H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amely 117—119 °C-on bomlás közben olvad. Ezt 20 órán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt 115 ml acetonitrilben 5,95 g trifenil-foszfinnal. Ezután az oldatot vákuumban szárazra pároljuk, és a maradékot izopropil-éterrel tisztítjuk. így 10,4 g [(2,6-diklór-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on-7-il)-metil]-trifenil-foszfónium-kloridot kapunk. Ezt 50 ml dimetil-szulfoxidban szuszpendáljuk, ée szobahőmérsékleten 2,41 g, 45 ml
-1324 dimetil-szulfoxidban feloldott kálium-tere-butilátta I kezeljük.
Az így kapott ilidoldatot 20 órán át reagáltatjuk szobahőmérsékleten 2,36 g 3-piridin-karboxaldehiddel Ezután a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, nát rium-hidrogén-foszfáttal semlegesítjük és a csapadékot leszűrjük. Metanolból végzett kristályosítással 3,45 g
2,6 idiklór-7 -transz -[2 -(3 -piridil) -etenil] -5 H -tiazolo -[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 242—243 °C.
NMR-spektrum (CDC13): Sppm = 7,33 (dd) (1 H, C—5 piridilproton), 7,51 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,83 (s) (1 H, C—3 proton), 7,88 (d) (1 H, a-etenil-proton), 7,91 (dt) (1 H, C—4 piridilproton), 8,58 (bd) (1 H, C—6 piridilproton), 8,80 (bs) (1 H, C—2 piridilproton);
3h° Ή.Ρ == 16 Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az alábbi vegyületeket:
6-klór-3-metil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 219— 220 °C;
6-klór-2,3-dimetil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-ajpirimidin-5-on, olvadáspont: 226— 228 °C;
6-klór-3-fenil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 203—204 °C;
6-klór-3-(4-klór-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 278—280 °C;
6-klór-3-(4-metoxi-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 264—265 °C;
6-klór-3-(4-fluor-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 268—269 °C;
6-klór-3-(4-metil-fenil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etenilj-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 258—259 °C;
6-klór-3-trifluormetil-7 -transz- [2- (3-piridil)-etenil ]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 247—249 °C;
6-klór-2-metil-3-fenil-7-transz-[2-(3-piridil)-etenilj-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 229—232 °C;
6-klór-3-(3-piridil)-7-transz-[2-(3-piridil)-etehil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 274— 275 °C;
6-klór-7-transz- [2-(2-metil-5-tiazolil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 230— 233 °C;
6-klór-7-transz-[2-(2-metil-5-tiazolil)-etenil]-3-fenil-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 190—192 °C.
14. példa g 4-karbetoximetil-2-amino-tiazolt 2,5 órán át keverünk 100 °C hőmérsékleten 70 g polifoszforsavban 19,3 g etil-4-klór-acetoacetáttal. Lehűlés után a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, semlegesítjük, a csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk. így 19 g 3-karbetoxímetil-7-klórmetil-5 H-tiazolo [3,2-a ]pirimidin-5-ontkapunk, amelynek az olvadáspontja 94—95 °C. Ezt 100 ml acetonitrilben 19,1 g trifenil-foszfinnal reagál14 tatjuk oly módon, hogy a reakcióelegyet 20 órán át forraljuk keverés közben, visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a csapadékot leszűrjük, és izopropil-éterrel mossuk. így 15 g [(3-karbetoximetil-5 H-tiazolo[3,2-a]-pirimidin-5-on-7-il)-metil]-trifenil-foszfónium-klcridot kapunk, amely 295 °C-on olvad bomlás közben. Ezt keverés közben beadagoljuk 1,31 g 75%-os nátrium-hidrid 100 ml diklór-etánnal és 100 ml dimetil-szulfoxiddal kész tett szuszpenziójába, és 6 órán át 25 °C hőmérsékleten 5,76 g 2-piridin-karboxaldehiddel reagáltatjuk. Ezután a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, nátrium-dihidrogén-foszfáttal 6-os pH-értékre semlegesítjük, és diklór-etánnal extraháljuk. Vákuumban szárazra pároljuk, és a maradékot metanolból kristályosítjuk. így 5,35 g 7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5-oxo-5H-tiazolo [3,2-a ]pirimidin-3-ecetsav-etilésztert kapunk, amelynek olvadáspontja 185—187 °C. Ezt egy órán át forraljuk visszafolyató hűtő alatt 60 ml 37%-os sósav-oldattal és 60 ml ecetsavval. Lehűlés után jeges vízzel felhígítjuk, 35 %-os nátrium-hidroxid-oldattal
6- os pH-értékre semlegesítjük, a csapadékot leszűrjük és dimetil-formamid és víz elegyéből kristályosítjuk, így 3,3 g 7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5-5oxo-5 H-tiazolo [3,2-a jpirimidin-3-ecetsavat kapunk, amely 300 °Con bomlás közben olvad.
NMR-spektrum (CF3COOD): δρρηι = 4,61 (bs) (2 H, —CH2C00H), 7,07 (s) (1 H, C—6 proton), 7,66 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,68 (s) (1 H, 0—2 proton),
8,06 (d) (1 H, a-etenil-proton), 8,40 (dd) (1 H, 0—5 piridilproton), 9,09 (m) (2 H, C—4 és C—6 piridilproton), 9,37 (bs) (1 H, C—2 piridil-proton);
Jh« h/í = 16 Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő megfelelő aldehidből az alábbi vegyületet:
7- transz-(2-fenil-etenil)-5-oxo-5 H-tiazolo [3,2-a jpirimidin-3-ecetsav, olvadáspont: 252—255 °C.
15. példa
A 9. példában leírt módon eljárva és megfelelő 6 — helyettesített—5 H-tiazolo[3,2-ajpirimidin-5-onokból kiindulva állítottuk elő az alábbi vegyüieteket: 6-klór-7-transz-[2(3-piridil)-etenil]-5-oxo-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-3-eeetsav, olvadáspont: 320—
330 °C (bomlás),
NMR-spektrum (CDC1—CF3000D): Sppm = 4,30 (s) (2 H, —CH2C00—), 7,11 (s) (1 H, C—2 proton),
7,73 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,98 (d) (1 H, a-etenilproton), 8,09 (m) (1 H, C—5 piridil-proton), 8,80 (m) (2 H, C—4 és C—6 piridil-protonok), 9,08 (bs) (1 H C—2 piridil-proton);
ds/1 h/5 Hz.
6-klór-7-transz-[2-fenil-etenil]-5-oxo-5 H-tiazolo-[3,2-a]-pirimidin-3-ecetsav, olvadáspont: 301—
303 °C.
16. példa g 7-metil-5 H-tiazolo [3,2-a ]pirimidin-5-ont (olvadáspont: 127—129 °O), amelyet az 1. példában leírt módon állítottunk elő etil-acetoacetáttal, 100 ml benzolban feloldunk, és egy órán át szobahőmérsékleten keverjük 4,7 g N-bróm-szukcinimiddel. Ezután a csapadékot kloroform hozzáadásával feloldjuk, az oldatot vízzel mossuk, vákuumban szárazra pároljuk, és a maradékot metanolból kristályosítjuk. így 5,1 g 6-bróm-1426
-7-metil-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 233—234 °C. Ezt 190 ml metanolban, 2,2 g nátrium-metilát jelenlétében 3,4 g 3-piridin-karboxaldehiddel reagáltatjuk oly módon, hogy a reakcióelegyet 2 órán át forraljuk keverés közben, visszafolyató hűtő alatt. Lehűlés után a csapadékot leszűrjük és vízzel semlegesre mossuk. Diklór-metánból végzett kristályosítással 5,18 g 6-bróm-7-transz -[2-(3 -piridil) -etenil] -5 H -tiazolo[3,2 -ajpirimidin-5-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 208— 209 °C.
NMR-spektrum (CDC13): Sppm = 6,99 (d) (1 H, C—2 proton), 7,33 (dd) (1 H, C—5 piridil-proton), 7,59 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,95 (d) (1 H, a-etenil-proton), 7,96 (d) (1 H, C—3 proton), 7,98 (m) (1 H, C—4 piridilproton), 8,58 (bd) (1 H, C—6 piridilproton), 8,82 (bs) (1 H, C—2 piridilproton);
Jua == Hz.
17. példa g, a 4. példában leírt módon előállított 7-transz-[2-(2-nitro-íenil)-etenil]-5 H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5ont 45 ml 37%-os sósav-oldat és 135 ml ecetsav elegyében 24 órán át keverünk 60 °C-on 74 g ón(II)-klorid-dihidráttal. Lehűlés után a csapadékot leszűrjük, vízzel semlegesre mossuk, majd keverés közben 300 ml 2,5%-os vizes nátrium-hidrogén-karbonát-oldatban szuszpendáljuk. A csapadékot leszűrjük és vízzel semlegesre mossuk. Forró kloroformmal végzett tisztítás után 5,5 g 7-transz-[2-(2-amino-fenil)-eteniI]-5 H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 246—248 °C.
NMR-spektrum (CDC13—DMSO d6—CFa COOD): 8ppm = 6,62 (s) (1 H, C—6 proton), 7,10 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,48 (d) (1 H, C—2 proton), 7,55 (m) (3 H, C—3, C—4 és C—5 fenilprotonok), 7,88 (m) (1 H, C—6 fenil-proton), 8,16 (d) (1 H, a-etenil-proton), 8,18 (d) (1 H, C—3 proton);
sD = Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az alábbi vegyületet:
- (4-amino-fenil) -7 -transz - [2 - (3-piridil) -etenil ]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on; olvadáspont: 282— 284 °C (bomlás).
18. példa
1,4 g, a 4. példában leírt módon előállított 7-transz- [2 -(4 -hidroxi-3 - jód -fenil) -etenil] -5 H-tiazolo - [3,2 -a ] pirimidin-5-ont 2 órán át keverünk szobahőmérsékleten 5,6 ml piridin és 30 ml dimetil-acetamid elegyében
2,8 ml ecetsavanhidriddel. Ezután a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, a csapadékot leszűrjük és vízzel semlegesre mossuk. Dioxánból végzett kristályosítással
1,2 g 7-transz-[2-(4-acetoxi-3-jód-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 272—275 °C.
NMR-spektrum (CD013—CF3COOD): Sppm = 2,52 (s) (3 H, —OCOCH3), 6,91 (s) (1 H, C—6 proton), 7,03 (d) (1 H, β-etenil-proton), 7,22 (d) (1 H, C—5 fenilproton), 7,66 (d) (1H, a-etenil-proton), 7,67 (d) (l H, C—2 proton), 7,67 (dd) (1 H, C—6 fenilproton), 8,13 (d) (1 H, C—2 fenilproton), 8,37 (d) (1 H, C—3 proton;
Ίη<ι Fr/Í == ίθ Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az alábbi vegyületeket:
7-transz-[2-(2-acetilamino-fenil)-etenil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvydáspont: 240—242 °C; 3-(4-acetilamino-fenil)-7-transz- [2-(3-piridil)-etenil ]-5 H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont:
278—280 °C (bomlás).
19. példa
10,4 g trimetil-szulfoxónium-jodidot egy órán át keverünk szobahőmérsékleten 50 ml dimetil-formamidban 2,25 g 50%-os nátrium-hidriddel. Ezután hozzáadjuk 6 g7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo [3,2-a]-pirimidin-5-on 50 ml dimetil-formamiddal készített oldatát. A reakcióelegyet 20 órán át keverjük szobahőmérsékleten, majd jeges vízzel felhígítjuk, nátrium-dihidrogén-foszfáttal semlegesítjük és kloroformmal extraháljuk. Vákuumban történő bepárlás után a nyers maradékot szilícium-dioxid-oszlopon tisztítjuk, az eluens etil-acetát. Etil-acetátból végzett kristályosítással 2,35 g 7-transz-[2-(3-piridil)-ciklopropil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, olvadáspontja 115— 117 °C.
NMR-spektrum (CDCla): Sppm = 1,50 (m) (1 H, —CH-CH—),— \ Z ch3,
1,89 (m) és 2,16 (m) (2 H, —CH--CH—),
2,68 (m) (1 H, —CH-CH—), \ Z
CH2
6,28 (s) (1 H, C—6 proton), 7,02 (d) (1 H, C—2 proton), 7,1—7,5 (m) (2 H, C—4 és C—5 piridilprotonok), 8,000 (d) (1 H, C—3 proton), 8,5 (m) (2 H, C—-2 és C—6 piridilprotonok).
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő az alábbi vegyületeket:
6-metil-7-transz-[2-(3-piridil)-ciklopropil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 151—152 °C;
6-metil-7-transz-[2-(4-metil-fenil)-cikIopropil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 153—
155 _°C;
2,3,6-trimetil-7-transz-[2-(3-piridil)-cíklopropil]-5 H-tiazolo[3,2-ajpirimidin-5-on, olvadáspont: 120 °C (bomlás);
6-klór-7-transz-[2-(3-piridil)-ciklopropil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 159—161 °C;
6-klór-3-fenil-7-transz-[2-(3-piridil)-ciklopropil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 136— 138 °C;
6-klór-7-transz-[2-(2-metil-5-tiazolil)-ciklopropil]-5 Htiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 174—
175 °C;
6-metil-2-fenil-7-transz-[2-(3-piridil)-ciklopropil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 210— 213 °C;
6-metoxi-7-transz-[2-(3-piridil)-ciklopropil]-5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-on, olvadáspont: 92—95 °C.
-1528
20. példa
1.2 g 7 -transz -(2 -fenil -etenil) -5 -oxo -5 H -tiazolo [3,2-a]pirimidin-3-ecetsavat 12 ml dioxánban 2 órán á* forralunk visszafolyató hűtő alatt 0,6 ml tionil-klorid dal, majd az elegyet vákuumban szárazra pároljuk A maradókot 30 percen át reagáltatjuk 50 °C-onfölös legben levő etanollal, majd az oldatot vákuumban be pároljuk és a maradékot jeges vízzel felhígítjuk. A csa padékot leszűrjük, vízzel mossuk és diklór-metán és izopropil-éter eíegyéből kristályosítjuk. így 0,85 p 7 -transz-(2 -fenil -etenil) -5 -oxo -5 H -tiazolo [3,2 -a]piri midin-3-ecetsav -etilésztert kapunk, olvadáspontja 252
255 °C.
NMR-spektrum (CDC13): δ ppm = 1,29 (t) (3 H —CH2CH3), 4,12 (bs) (2 H, — CH2COO—), 4,22 (q (2H, —CH2CH3), 6,13 (s) (IH, C—6 proton), 6,62 (bs) (1 H, C—2 proton), 6,85 (d) (1 H, β-etenil-pro tón), 7,2—7,7 (m) (5 H, fenilprotonok), 7,75 (d) (1 H α-etenil-proton);
hA ~ ίθ Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő a 6-klór-7-transz-(2 -fenil -etenil) -5 -oxo -5 H -tiazolo [3,2 -a ]pirimi din-3-ecetsav-etilésztert, olvadáspontja 214—217 °C
21. példa
0,8 g 7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5-oxo-5 H-tiazolo -[3,2-a]pirimidin-3-ecetsavat 6 órán át keverünk szoba hőmérsékleten 7 ml dimetil-formamidban 0,65 g etil jodiddal és 0,65 g vízmentes kálium-karbonáttal. Ez után a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, a csapa dékot leszűrjük és vízzel semlegesre mossuk. Metanol ból végzett kristályosítással 0,55 g 7-transz-[2-(3-piri dil) -etenil] -5 -oxo -5 H-tiazolo[3,2 -a]pirimidin-3 -ecet sav-etilésztert kapunk, olvadáspontja 185—187 °C. NMR-spektrum (CDC13): Sppm = 1,29 (t) (3 H, —CH2CH3), 4,14 (s) (2H, —CH2COO—), 4,33 (q' (2 H, —CH2CH3), 6,16 (s) (1 H, C—-6 proton), 6,66 (s) (1 H, C—2 proton), 6,90 (d) (1 H, β-etenil-proton).
7,30 (dd) (1 H, C—5 piridil-proton), 7,75 (d) (1 H.
C—4 piridil-proton), 7,89 (ddd) (1 H, C—6 piridil proton), 8,54 (ddd) (1 H, C—2 piridilproton), 8,81 (dd) (1 H, a-etenil-proton);
Jho h3 == ίθ Hz.
Hasonlóképpen eljárva állítottuk elő a 6-klór-7 -transz - [2 - (3 -piridil) -etenil] -5 -oxo -5 H -tiazolo [3,2 -a ] · -pirimidin-3-ecetsav-etilésztert, olvadáspontja 242— 243 °C.
22. példa
2,7 g 6 -hidroxi -7 -transz -[2 -(3 -piridil) -etenil] -5 H tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-ont 40 ml dimetil-formamidban feloldunk, és 5 órán át keverjük 50 °C hőmérsékleten, 2,07 g vízmentes kálium-karbonát jelenlétéber 2,12 g metil-jodiddal. Lehűlés után a reakcióelegyet jeges vízzel felhígítjuk, a csapadékot leszűrjük és vízzel mossuk. 50%-os etanolból végzett kristályosítássá1 3,05 g 6-metoxi-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tia zolo[3,2-a]pirimidin-5-ont kapunk, amelynek az olvadáspontja 186—187 °C.
23. példa
2.3 g 6 -metoxi -7 -transz -[2 -(3 -piridil) -etenil] -5 H-tiazolo [3,2-a]pirimidin-5-ont etil-acetátban feloldunk és sósavgáz sztöchiometrikus mennyiségével kezeljük éterben. A csapadékot leszűrjük és etil-acetáttal mossuk, így 2,1 g 6-metoxi-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H -tiazolo[3,2 -a]pirimidin -5 -on -hidrokloridot kapunk, olvadáspontja 205—210 °C (bomlás).
24. példa
7-transz-(2-Fenil-etenil)-5-oxo-5 H-tiazolo-[3,2-a]-pirimidin-3-ecetsavat kismennyiségű vízben 10 percen át reagáltatunk 60 °C hőmérsékleten sztöchiometrikus mennyiségű nátrium-hidrogén-karbonáttal. Ezután az oldatot vákuumban szárazra pároljuk, majd acetonnal felhígítjuk. A csapadékot leszűrjük és acetonnal mossuk. így 7 -transz -(2 -fenil -etenil) -5 -oxo -5 H -tiazolo-[3,2-a]pirimidin-3-ecetsav-nátriumsót kapunk, olvadáspont: > 300 °C.
25. példa
200 mg súlyú, 100 mg hatóanyagot tartalmazó tablettákat az alábbi módon állítunk elő. összetétel (10 000 tablettához)
2-Klór-7-transz-[2-(3-piridil)-etenil]-5 H-tiazolo[3,2-a]pirimidin-5-on 1000 g laktóz 710 g gabonakeményítő 237,5 g talkum 37,5 g magnézium-sztearát 15 g
A 2 -klór-7 -transz-[2 -(3 -piridil) -etenil] -5 H-tiazolo-[3,2-a]pirimidin-5-ont, a laktózt és a gabonakeményítő fele mennyiségét összekeverjük, majd a keveréket 0,5 mm lyukbőségű szitán átnyomjuk. 18 g gabonakeményítőt 180 ml meleg vízben szuszpendálunk. A keletkező pasztát használjuk fel a por granulálásához. A granulátumot megszárítjuk, 1,4 mm lyukbőségű szitán átszitáljuk, hozzáadjuk a keményítő maradékát, a talkumot és a magnézium-sztearátot, óvatosan öszszekeverjük és 8 mm átmérőjű tablettákká sajtoljuk.

Claims (8)

1. Eljárás az (I) általános képletű vegyületek és azok gyógyászatilag elfogadható sóinak az előállítására — a képletben
A vegyértékkötést jelent, ezáltal az a- és β-helyzetű szénatom között kettős kötés van, vagy —CH2-csoportot jelent és így az a- és β-helyzetű szénatommal ciklopropán-gyűrűt alkot;
Rj és R2 jelentése egymástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatom,
1—4 szénatomos alkil-, ciano- vagy tirfluor-metil-csoport, tienil-, piridil-, bifenil- vagy naftilcsoport, helyettesítetlen vagy egy halogénatommal, 1—-4 szénatomos alkil-, 1—4 szénatomos alkoxi-, trifluor-metil, nitro-, amino-, formil-amino- vagy 2—4 szénatomos alkanoil-amino-csoporttal helyettesített fenilcsoport,
1—4 szénatomos alkilén-dioxi-esoporttal helyettesített fenilcsoport, ahol az oxigénatomok a fenilgyurű két szomszédos szénatomjához kapcsolódnak, (XIX) általános képletű csoport, amelyben R' hidrogénatomot és R*
-1630
1869’1 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent;
R3 jelentése hidrogén- vagy halogénatom,
1—4 szénatomos alkilcsoport, hidroxil-csoport,
1—4 szénatomos alkoxicsoport;
R4 jelentése helyettesítetlen vagy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített piridilcsoport, (XX) általános képletű csoport, amelyben R5 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, (XXI) általános képletű csoport, amelyben R„ hidrogénatomot, R, és R8 egymástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatomot, hidroxilcsoportot, 1—4 szénatomos alkoxicsoportot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, formil-oxi- vagy 2—4 szénatomos alkanoil-oxi-csoportot, nitrocsoportot vagy (XXII) általános képletű olyan csoportot jelent, amelyben R9 és Rlo egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, formilcsoportot vagy 2—4 szénatomos alkanoilcsoportot képvisel,
1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített tiazolilcsoport —, azzal jellemezve, hogy e) egy (II) általános képletű vegyületet — amelynek a képletében R1; R2 és R3 a fenti jelentésű — vagy valamilyen sóját egy (III) általános képletű aldehiddel reagáltatjuk, amelynek a képletében R4 a fenti jelentésű, és így olyan (I) általános képletű vegyületet kapunk, amelynek a képletében A vegyértékkötést jelent, vagy
6) egy (IV) általános képletű vegyületet — amelynek a képletében Rls R2 és R3 a tárgyi körben megadott jelentésű, Q arilcsoportot vagy 1—6 szénatomos alkilcsoportot és Y(_) valamilyen savas aniont jelent — egy (III) általános képletű aldehiddel reagáltatunk, amelynek a képletében R4 a tárgyi körben megadott jelentésű, és így olyan (I) általános képletű vegyületet kapunk, amelynek a képletében A vegyértékkötést jelent; vagy
c) egy (V) általános képletű vegyületet — amelynek a képletében R1; R2 és R3 a tárgyi körben megadott jelentésű — egy (VI) általános képletű vegyülettel — amelynek a képletében R4, Q és Y<_) a b) eljárásnál megadott jelentésű — vagy egy (VII) általános képletű vegyülettel reagáltatunk, amelynek a képletében R4 a fenti jelentésű és RX1 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, és így olyan vegyületet állítunk elő, amelynek a képletében A vegyértékkötést jelent; vagy
d) egy (VIII) általános képletű vegyületet, amelynek a képletében R1; R2, R3 és R4 a tárgyi körben megadott jelentésű, dimetil-szulfoxónium-metiliddel ciklopropánszármazékká alakítunk, és így olyan (I) általános képletű vegyületet állítunk elő, amelynek a képletében A —CH2-esoportot jelent;
és kívánt esetben egy a)-d) eljárással kapott, (I) általános képletű vegyületben, ahol az Rls R2 és R4 csoport közül egy vagy több nitro-fenil-csoportot jelent és A és R3 a tárgyi körben megadott jelentésű, a nitro-fenil-csoport(ok)at amino-fenil-csoport(ok)ká redukáljuk és/vagy kívánt esetben a kapott, (I) általános képletű vegyületben, ahol az R1; R2 és R4 csoport közül egy vagy több amino-fenil-csoportot jelent és A és R3 a tárgyi körben megadott jelentésű, az amino-fenil-csoport(ok)at acílezéssel 2—4 szénatomos alkanoil-amino-fenil-csoport(ok)ká alakítjuk és/vagy kívánt esetben a kapott, (I) általános képletű vegyületben, ahol R4 hidroxi-fenil-csoportot jelent és R4, R2, R3 és A a tárgyi körben megadott jelentésű, a hidroxifenil-csoportot acílezéssel 2—4 szénatomos alkanoil-oxi-fenil-csoporttá alakítjuk és/vagy kívánt esetben a kapott, (I) általános képletű vegyületben, ahol R3 hidroxilcsoportot jelent és R1; R2, R4 és A a tárgyi körben megadott jelentésű, a hidroxilcsoportot alkilezéssel 1—4 szénatomos alkoxicsoporttá alakítjuk és/vagy kívánt esetben a kapott, (I) általános képletű vegyületben, ahol Rx és/vagy R2 karboxi-metil-csoportot jelent és R3, R4 és A a tárgyi körben megadott jelentésű, a karboxi-metil-csoport(ok)at észterezéssel 1—4 szénatomos alkoxi-karbonil-metil-csoport(ok)ká alakítjuk és/vagy kívánt esetben a kapott (I) általános képletű vegyületben, ahol Rj és/vagy R2 1—4 szénatomos alkoxi-karbonil-metil-csoportot jelent és Rs, R4 és A a tárgyi körben megadott jelentésű, az alkoxi-karbonil-metilcsoport(ok)at hidrolízissel karboxi-metil-esoport(ok)ká alakítjuk és/vagy kívánt esetben a kapott, (I) általános képletű vegyületet gyógyászatilag elfogadható sójává alakítjuk és/ vagy kívánt esetben a kapott sót szabad vegyületté alakítjuk.
(Elsőbbsége: 1982. 07. 14.)
2. Az 1 igénypont szerinti a)-d) eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek és azok gyógyászatilag elfogadható sóinak az előállítására, amelyeknek a képletében
A vegyértékkötést jelent, ezáltal az a- és β-helyzetű szénatom között kettős kötés van, vagy —CH2-csoportot jelent és így az «- és β-helyzetű szénatommal ciklopropán-gyűrűt alkot;
Rj és R2 hidrogén- vagy halogénatom,
1—4 szénatomos alkilcsoport, helyettesítetlen vagy egy halogénatommal, 1—4 szénatomos alkil-, vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal helyettesített fenilcsoport, (XIX) általános képletű csoport, amelyben R' hidrogénatomot és R hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent;
R3 jelentése hidrogén- vagy halogénatom,
1—4 szénatomos alkilcsoport;
R4 jelentése helyettesítetlen vagy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített piridilcsoport, (XX) általános képletű csoport, amelyben Rs hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, (XXI) általános képletű csoport, amelyben R„ hidrogénatomot, R, és R„ egymástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatomot, hidroxilcsoportot, 1—4 szénatomos alkoxicsoportot, 1—4 szénatomos alkil17
-1732 csoportot, formil-oxi- vagy 2—4 szénatomo: alkanoil-oxi-csoportot, nitrocsoportot vágj (XXII) általános képletű olyan csoportojelent, amelyben R„ és Rlo egymástól füg getlenül hidrogénhidatomot, 1—-4 szénatomo: alkilcsoportot, formilcsoportot vagy 2—4 szénatomos alkanoilcsoportot képvisel, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesi tett kiindulási anyagokat alkalmazunk. (Elsőbbsége
1981. 07. 15.)
3. Az 1. igénjrpont szerinti a)-d) eljárás olyan (I, általános képletű vegyületek és azok gyógyászatilag elfogadható sóinak az előállítására, amelyeknek a kép létében
A vegyértékkötést jelent, ezáltal az a- és β-helyzetű szénatom között kettős kötés van, vagy —CH2-csoportot jelent és így az a- és β-helyzetű szénatommal ciklopropán-gyűrűt alkot .
Rj és Rjj jelentése egymástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatom,
1—4 szénatomos alkilesoport, helyettesítetlen vagy egy halogénatommal, 1—4 szénatomos alkil- vagy 1—4 szénatomos alkoxicsoporttal helyettesített fenilcsoport, (XIX) általános képletű csoport, amelyben R, hidrogénatomot és R hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent;
Rt jelentése hidroxilcsoport,
1—4 szénatomos alkoxi-csoport;
R4 jelentése helyettesítetlen vagy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített piridilcsoport, (XX) általános képletű csoport, amelyben Rs hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, (XXI) általános képletű csoport, amelyben Re hidrogénatomot, R, és R8 egjmiástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatomot, hidroxilcsoportot, 1—4 szénatomos alkoxicsoportot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, formil-oxi- vagy 2—4 szénatomos alkanoil-oxi-csoportot, nitrocsoportot vagy (XXII) általános képletű olyan csoportot jelent, amelyben Rs és R10 egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, formilcsoportot vagy 2—4 szénatomos alkanoilcsoportot képvisel, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk. (Elsőbbsége:
1982. 01. 20.)
4. Az 1. igénypont szerinti a)-d) eljárás olyan (I) általános képletű vegyületek és azok gyógyászatilag elfogadható sóinak az előállítására, amelyeknek a képletében
A vegyértékkötést jelent, ezáltal az a- és β-helyzetű szénatom között kettős kötés van, vagy —CH2-csoportot jelent és így az ot- és β-helyzetű szénatommal ciklopropángyűrűt alkot;
Rí és R8 jelentése egymástól függetlenül ciano- vagy trifluor-metil-csoport, tienil-, piridil-, bifenil- vagy naftil csoport, helyettesítetlen vagy egy trifluor-metil-, nit18 ro- vagy amino-csoporttal helyettesített fenilcsoport,
1—4 szénatomos alkilén-dioxi-csoporttal helyettesített fenilcsoport, ahol az oxigénatomok a fenilgyűrű két szomszédos szénatomjához kapcsolódnak;
R3 jelentése hidrogén- vagy halogénatom,
1—4 szénatomos alkilesoport, hidroxilcsoport,
1—4 szénatomos alkoxi-csoport;
R4 jelentése helyettesítetlen vagy 1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített piridilcsoport, (XX) általános képletű csoport, amelyben R6 hidrogénatomot vagy 1—4 szénatomos alkilcsoportot jelent, (XXI) általános képletű csoport, amelyben Re hidrogénatomot, R, és Re egjmiástól függetlenül hidrogén- vagy halogénatomot, hidroxilcsoportot, 1—4 szénatomos alkoxicsoportot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, formil-oxi- vagy 2—4 szénatomos alkanoil-oxi-csoportot, nitrocsoportot vagy (XXII) általános képletű olyan csoportot jelent, amelyben R9 és Rlo egymástól függetlenül hidrogénatomot, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, formilcsoportot vagy 2—4 szénatomos alkanoilcsoportot képvisel,
1—4 szénatomos alkilcsoporttal helyettesített tiazolilcsoport, azzal jellemezve, hogy megfelelően helyettesített kiindulási anyagokat alkalmazunk. (Elsőbbsége: 1982. 04. 29.)
5. Eljárás hatóanyagként (I) általános képletű vegyületeket vagy azok sóit tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására — a képletben A, Ru R2, R3 és R4 az I. igénypontban megadott jelentésű — azzal jellemezve, hogy az 1. igénypont szerinti a)-d) eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket vagy azok gyógyászatilag elfogadható sóit alkalmas, gyógyászatilag elfogadható hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal gyógyászati készítménnyé elkészítjük. (Elsőbbsége: 1982. 07. 14.)
6. Eljárás hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületeket vagy azok sóit tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására — a képletben A, R1( R2, R3 és Rj a 2. igénypontban megadott jelentésű, azzal jellemezve, hogy a 2. igénypont szerinti a)-d) eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket vagy azok gyógyászatilag elfogadható sóit alkalmas, gyógyászatilag elfogadható hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal gyógyászati készítménnyé elkészítjük. (Elsőbbsége: 1981. 07. 15.)
7. Eljárás hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületeket vagy azok sóit tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására — a képletben A, R„ R2, R3 és Rj a 3. igénypontban megadott jelentésű, azzal jellemezve, hogy a 3. igénjrpont szerinti a)-d) eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket vagy azok gyógyászatilag elfogadható sóit alkalmas, gyógyászatilag elfogadható hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal gyógyászati készítménnyé elkészítjük. (Elsőbbsége: 1982. 01. 20.)
-1834
18695λ
8. Eljárás hatóanyagként olyan (I) általános képletű vegyületeket vagy azok sóit tartalmazó gyógyászati készítmények előállítására — a képletben A, R4, R2, Ra és R4 a 4. igénypontban megadott jelentésű, azzal jellemezve, hogy a 4. igénypont szerinti
i)-i) eljárással előállított (I) általános képletű vegyületeket vagy azok gyógyászatilag elfogadható sóit alkalmas, gyógyászatilag elfogadható hordozó- és/vagy egyéb segédanyagokkal gyógyászati készítménnyé elkészítjük. (Elsőbbsége: 1982. 04. 29.)
HU822289A 1981-07-15 1982-07-14 Process for producing substitited thizaolo-bracket-3,2-a-bracket closed-parimidines and pharmaceutical compositions containing them HU186951B (en)

Applications Claiming Priority (3)

Application Number Priority Date Filing Date Title
GB8121979 1981-07-15
GB8201621 1982-01-20
GB8212430 1982-04-29

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HU186951B true HU186951B (en) 1985-10-28

Family

ID=27261230

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU822289A HU186951B (en) 1981-07-15 1982-07-14 Process for producing substitited thizaolo-bracket-3,2-a-bracket closed-parimidines and pharmaceutical compositions containing them

Country Status (25)

Country Link
US (2) US4444773A (hu)
KR (1) KR880002301B1 (hu)
AT (1) AT384614B (hu)
AU (1) AU551718B2 (hu)
CA (1) CA1208635A (hu)
CH (1) CH653036A5 (hu)
DE (1) DE3226516A1 (hu)
DK (1) DK156222C (hu)
ES (2) ES8307827A1 (hu)
FI (1) FI71940C (hu)
FR (1) FR2509734B1 (hu)
GB (1) GB2103608B (hu)
GR (1) GR76208B (hu)
HU (1) HU186951B (hu)
IE (1) IE53426B1 (hu)
IL (1) IL66316A (hu)
IT (1) IT1190914B (hu)
LU (1) LU84262A1 (hu)
NL (1) NL8202706A (hu)
NO (1) NO822441L (hu)
NZ (1) NZ201194A (hu)
PT (1) PT75240B (hu)
SE (2) SE453295B (hu)
SU (1) SU1358786A3 (hu)
YU (1) YU151582A (hu)

Families Citing this family (9)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
NL8202706A (nl) * 1981-07-15 1983-02-01 Erba Farmitalia Gesubstitueerde thiazolo3,2-apyrimidinen en werkwijzen ter bereiding ervan.
AU553266B2 (en) * 1982-02-04 1986-07-10 Farmitalia Carlo Erba S.P.A. Substituted 1,3,4-thiadiazolo(3,2-a) pyrimidines
US4546101A (en) * 1982-09-10 1985-10-08 Fujisawa Pharmaceutical Co., Ltd. New cephem compounds useful for treating infectious diseases in human being and animals and processes for preparation thereof
GB8300728D0 (en) * 1983-01-12 1983-02-16 Erba Farmitalia Substituted carboxy-thiazolo / 3 2 - a / pyrimidine derivatives
DE10112197A1 (de) * 2001-03-14 2002-09-19 Gruenenthal Gmbh Substituierte Pyrazolo- und Thiazolopyrimidine
US8349846B2 (en) * 2008-01-11 2013-01-08 Glenmark Pharmaceuticals, S.A. Fused pyrimidine derivatives as TRPV3 modulators
US8119647B2 (en) 2008-04-23 2012-02-21 Glenmark Pharmaceuticals S.A. Fused pyrimidineone compounds as TRPV3 modulators
US8426405B2 (en) * 2008-07-02 2013-04-23 Avexa Limited Thiazopyrimidinones and uses thereof
CN106916168B (zh) * 2017-03-13 2019-08-27 牡丹江医学院 一种治疗重症胰腺炎的化合物及其制备方法

Family Cites Families (4)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US3594378A (en) * 1969-10-24 1971-07-20 Ayerst Mckenna & Harrison Thiazolopyrimidine derivatives and preparation thereof
US3888983A (en) * 1970-08-14 1975-06-10 Seperic Derivatives of thiazolino-pyrimidin-6-ones, in inducing analgesia
GB2084568A (en) * 1980-08-16 1982-04-15 Beecham Group Ltd Imidazothiazole derivatives
NL8202706A (nl) * 1981-07-15 1983-02-01 Erba Farmitalia Gesubstitueerde thiazolo3,2-apyrimidinen en werkwijzen ter bereiding ervan.

Also Published As

Publication number Publication date
IT8222353A1 (it) 1984-01-12
GR76208B (hu) 1984-08-03
PT75240A (en) 1982-08-01
IT8222353A0 (it) 1982-07-12
SE8204292D0 (sv) 1982-07-12
FI822468L (fi) 1983-01-16
FR2509734A1 (fr) 1983-01-21
DK156222B (da) 1989-07-10
US4444773A (en) 1984-04-24
NO822441L (no) 1983-01-17
AT384614B (de) 1987-12-10
US4551457A (en) 1985-11-05
DK314682A (da) 1983-01-16
GB2103608A (en) 1983-02-23
IE821692L (en) 1983-01-15
NL8202706A (nl) 1983-02-01
ES513808A0 (es) 1983-08-01
DK156222C (da) 1989-12-04
NZ201194A (en) 1985-02-28
FI71940C (fi) 1987-03-09
DE3226516A1 (de) 1983-02-03
KR840000569A (ko) 1984-02-25
LU84262A1 (fr) 1983-02-07
FR2509734B1 (fr) 1985-07-19
ES520642A0 (es) 1984-05-01
IL66316A0 (en) 1982-11-30
SE8204292L (sv) 1983-03-14
IE53426B1 (en) 1988-11-09
SE453295B (sv) 1988-01-25
FI71940B (fi) 1986-11-28
IT1190914B (it) 1988-02-24
ATA266182A (de) 1987-05-15
KR880002301B1 (ko) 1988-10-22
PT75240B (en) 1984-07-23
SU1358786A3 (ru) 1987-12-07
AU551718B2 (en) 1986-05-08
ES8404363A1 (es) 1984-05-01
AU8564882A (en) 1983-01-20
ES8307827A1 (es) 1983-08-01
CH653036A5 (de) 1985-12-13
GB2103608B (en) 1985-01-30
FI822468A0 (fi) 1982-07-12
IL66316A (en) 1986-04-29
CA1208635A (en) 1986-07-29
YU151582A (en) 1985-04-30

Similar Documents

Publication Publication Date Title
US4233299A (en) 4-Hydroxy-2H-1,2-benzothiazine-3-carboxamide-1,1-dioxides and salts thereof
DE69024896T2 (de) Chinonderivate und ihre pharmakologische Verwendung
JPH01190680A (ja) インドール誘導体およびその製造方法
NO166862B (no) Analogifremgangsmaate for fremstilling av terapeutisk aktive 1,8-nafthyridinderivater og deres salter, solvater, hydrater og estere.
WO1991014677A1 (fr) Derive de quinoline, medicament anti-ulcereux contenant ce derive et production de ce derive
EP0181136B1 (en) Oxindole antiinflammatory agents
HU186951B (en) Process for producing substitited thizaolo-bracket-3,2-a-bracket closed-parimidines and pharmaceutical compositions containing them
US4537962A (en) Substituted 1,3,4-thiadiazolo[3,2-A]pyrimidines and compositions containing them
SU1279530A3 (ru) Способ получени замещенных пиррол или пиридо /2,1- @ / хиназолинов или их солей
JPH02300164A (ja) インドール誘導体及びその製造方法
JPS6229585A (ja) エーテル化若しくはエステル化しうるジヒドロキシ基により位置2で置換された4―ohキノリンカルボン酸の新規の誘導体、その製造方法、及び医薬としてのその使用
JPS5818391A (ja) 置換チアゾロ〔3,2−a〕ピリミジンおよびそれらの製法
FI74470C (fi) Foerfarande foer framstaellning av 5-pyridyletenylderivat av 1h-pyrazolo/1,5-a/pyrimidiner.
NO148490B (no) Analogifremgangsmaate for fremstilling av medisinsk virksomme 1,2-tiazino(5,6-b)indoler
FI92827B (fi) Menetelmä terapeuttisesti käyttökelpoisten 1-heteroaryyli-3-asyyli-2-oksindolijohdannaisten valmistamiseksi
JPS59130891A (ja) 置換カルボキシ−チアゾロ〔3,2−a〕ピリミジン誘導体およびそれらの製法
FI80460B (fi) Nya 3- eller 5-(3-pyridyl-1h-3h- pyrrolo/1,2-c/tiazol-7-s-alkyltiokarboximidat, vilka aer mellanprodukt vid framstaellning av motsvarande terapeutiskt anvaendbara 7-karboxamiddialkylhydrazon- och 7-piperidinokarboimidylpyrrolotiazolderivat.
KR810001502B1 (ko) 4-하이드록시-2h-1, 2-벤조티아진-3-카복스아미드-1, 1-디옥사이드의 제조방법
JPS59216888A (ja) 5―オキソ―5H―〔1〕ベンゾピラノ〔2,3―b〕ピリジン誘導体,その製造法および治療剤
JPH02138168A (ja) スルホンアニリド誘導体
LU84775A1 (fr) Nouveaux derives cycloaliphatiques condenses de pyrido(1,2-a)pyrimidines substituees
GB2058046A (en) Novel furoindole compounds
JPS60226859A (ja) オキシインド−ル誘導体
JPH09278780A (ja) キノロン誘導体

Legal Events

Date Code Title Description
HU90 Patent valid on 900628
HMM4 Cancellation of final prot. due to non-payment of fee