HU228598B1 - Adathordozó, adatrögzítõ eljárás, adatkiolvasó eljárás, adatrögzítõ berendezés és adatkiolvasó berendezés - Google Patents

Adathordozó, adatrögzítõ eljárás, adatkiolvasó eljárás, adatrögzítõ berendezés és adatkiolvasó berendezés Download PDF

Info

Publication number
HU228598B1
HU228598B1 HU0302575A HUP0302575A HU228598B1 HU 228598 B1 HU228598 B1 HU 228598B1 HU 0302575 A HU0302575 A HU 0302575A HU P0302575 A HUP0302575 A HU P0302575A HU 228598 B1 HU228598 B1 HU 228598B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
field
data
frame
recording
code sequence
Prior art date
Application number
HU0302575A
Other languages
English (en)
Inventor
Toyoji Gushima
Shigeru Furumiya
Takashi Ishida
Hiromichi Ishibashi
Hironori Deguchi
Atsushi Nakamura
Junichi Minamino
Makoto Usui
Takeshi Nakajima
Original Assignee
Panasonic Corp
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Panasonic Corp filed Critical Panasonic Corp
Publication of HUP0302575A2 publication Critical patent/HUP0302575A2/hu
Publication of HUP0302575A3 publication Critical patent/HUP0302575A3/hu
Publication of HU228598B1 publication Critical patent/HU228598B1/hu

Links

Classifications

    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/18—Error detection or correction; Testing, e.g. of drop-outs
    • G11B20/1833—Error detection or correction; Testing, e.g. of drop-outs by adding special lists or symbols to the coded information
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/007—Arrangement of the information on the record carrier, e.g. form of tracks, actual track shape, e.g. wobbled, or cross-section, e.g. v-shaped; Sequential information structures, e.g. sectoring or header formats within a track
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/10009—Improvement or modification of read or write signals
    • G11B20/10046—Improvement or modification of read or write signals filtering or equalising, e.g. setting the tap weights of an FIR filter
    • G11B20/10203—Improvement or modification of read or write signals filtering or equalising, e.g. setting the tap weights of an FIR filter baseline correction
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B20/1217—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/14—Digital recording or reproducing using self-clocking codes
    • G11B20/1403—Digital recording or reproducing using self-clocking codes characterised by the use of two levels
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B27/00—Editing; Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Monitoring; Measuring tape travel
    • G11B27/10—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel
    • G11B27/19—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier
    • G11B27/28—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording
    • G11B27/30—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording on the same track as the main recording
    • G11B27/3027—Indexing; Addressing; Timing or synchronising; Measuring tape travel by using information detectable on the record carrier by using information signals recorded by the same method as the main recording on the same track as the main recording used signal is digitally coded
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/004—Recording, reproducing or erasing methods; Read, write or erase circuits therefor
    • G11B7/0045—Recording
    • G11B7/00454—Recording involving phase-change effects
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/007—Arrangement of the information on the record carrier, e.g. form of tracks, actual track shape, e.g. wobbled, or cross-section, e.g. v-shaped; Sequential information structures, e.g. sectoring or header formats within a track
    • G11B7/00736—Auxiliary data, e.g. lead-in, lead-out, Power Calibration Area [PCA], Burst Cutting Area [BCA], control information
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/007—Arrangement of the information on the record carrier, e.g. form of tracks, actual track shape, e.g. wobbled, or cross-section, e.g. v-shaped; Sequential information structures, e.g. sectoring or header formats within a track
    • G11B7/00745—Sectoring or header formats within a track
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/14—Digital recording or reproducing using self-clocking codes
    • G11B20/1403—Digital recording or reproducing using self-clocking codes characterised by the use of two levels
    • G11B20/1423—Code representation depending on subsequent bits, e.g. delay modulation, double density code, Miller code
    • G11B20/1426—Code representation depending on subsequent bits, e.g. delay modulation, double density code, Miller code conversion to or from block codes or representations thereof
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B2007/0003—Recording, reproducing or erasing systems characterised by the structure or type of the carrier
    • G11B2007/0006—Recording, reproducing or erasing systems characterised by the structure or type of the carrier adapted for scanning different types of carrier, e.g. CD & DVD
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B20/1217—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs
    • G11B2020/1218—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs wherein the formatting concerns a specific area of the disc
    • G11B2020/1222—ECC block, i.e. a block of error correction encoded symbols which includes all parity data needed for decoding
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B20/1217—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs
    • G11B2020/1218—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs wherein the formatting concerns a specific area of the disc
    • G11B2020/1225—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs wherein the formatting concerns a specific area of the disc frame, i.e. a subunit of a sector containing user data, e.g. a sync frame
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B20/1217—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs
    • G11B2020/1218—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs wherein the formatting concerns a specific area of the disc
    • G11B2020/1232—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers on discs wherein the formatting concerns a specific area of the disc sector, i.e. the minimal addressable physical data unit
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B2020/1264—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers wherein the formatting concerns a specific kind of data
    • G11B2020/1265—Control data, system data or management information, i.e. data used to access or process user data
    • G11B2020/1277—Control data, system data or management information, i.e. data used to access or process user data for managing gaps between two recordings, e.g. control data in linking areas, run-in or run-out fields, guard or buffer zones
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B20/00—Signal processing not specific to the method of recording or reproducing; Circuits therefor
    • G11B20/10—Digital recording or reproducing
    • G11B20/12—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers
    • G11B2020/1264—Formatting, e.g. arrangement of data block or words on the record carriers wherein the formatting concerns a specific kind of data
    • G11B2020/1265—Control data, system data or management information, i.e. data used to access or process user data
    • G11B2020/1287—Synchronisation pattern, e.g. VCO fields
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00—Record carriers by type
    • G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00—Record carriers by type
    • G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/21—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is of read-only, rewritable, or recordable type
    • G11B2220/215—Recordable discs
    • G11B2220/216—Rewritable discs
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00—Record carriers by type
    • G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/25—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
    • G11B2220/2537—Optical discs
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B2220/00—Record carriers by type
    • G11B2220/20—Disc-shaped record carriers
    • G11B2220/25—Disc-shaped record carriers characterised in that the disc is based on a specific recording technology
    • G11B2220/2537—Optical discs
    • G11B2220/2562—DVDs [digital versatile discs]; Digital video discs; MMCDs; HDCDs
    • G—PHYSICS
    • G11—INFORMATION STORAGE
    • G11B—INFORMATION STORAGE BASED ON RELATIVE MOVEMENT BETWEEN RECORD CARRIER AND TRANSDUCER
    • G11B7/00—Recording or reproducing by optical means, e.g. recording using a thermal beam of optical radiation by modifying optical properties or the physical structure, reproducing using an optical beam at lower power by sensing optical properties; Record carriers therefor
    • G11B7/004—Recording, reproducing or erasing methods; Read, write or erase circuits therefor
    • G11B7/0045—Recording
    • G11B7/00456—Recording strategies, e.g. pulse sequences

Landscapes

  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Signal Processing (AREA)
  • Signal Processing For Digital Recording And Reproducing (AREA)
  • Optical Recording Or Reproduction (AREA)

Description

Matsushita Fleetne ind csinál Co., tid., Osska, JF
Jeten találmány adatok nagy sűrűségben történő rögzítésére alkalmas optikai lemezhez, továbbá az optikai lemezen végzett adatrögzítő illetve adat kiolvasó eljáráshoz és berendezéshez kapcsolódik.
Az utóbbi időben gyorsan nőtt az optikai lemezek adatrögzítési sűrűsége, A digitális adat rögzítésére képes optikai lemezen az adatrögzítés, adatkiolvasás és adatkezelés általában blokkonként történik, ahol a blokkok bájtokban mért hossza előre meghatározott. (Az ilyen blokkokra a továbbiakban „adatblokk” néven hivatkozunk.) Minden adatblokkhoz cím információt rendelünk. Az adat rögzítése és kiolvasása a cint információnak megfelelően történik.
Az optikai lemezre történő adatrögzítésnél a tárolandó felhasználói adatot, példán! hangot, videót vagy számítógépes adatot redundáns adattal például hibajavító kóddal (paritáskodda!) egészítjük ki, amelynek segítségévei a tárolt adat kiolvasásakor az adathibák észlelhetők vagy javíthatók. A redundáns adattal kiegészített felhasználói adatot a modulációs kőd rendszernek (modulation eode system) alapján úgy alakítjuk át, hogy megfeleljen a rögzített adat karakterisztikájának és az optikai lemez kiolvasó jeleinek. Az optikai lemezre a transzformáció utáni adat bitfolyamot rögzítjük. Az opr? 1 >>
*« «
V ♦ « tíkai lemezeknél használt egyik ismert modulációs kód rendszer a korlátozott futamhossz kódolás (run length limited code).
A korlátozott futamhossz kódolás során a transzformáció utáni adat bitfolyamban két „1” bit között között elhelyezkedő „0” sorozatban a „0”-k száma nem lehet több egy előre meghatározott számnak Az „1” bitek között levő ,,Ő” hitekre „nulla futam” (zero run) néven hivatkozunk. Az adat bitfolyamban (kód sorozatban) az egyik ,J” bit és a következő ,,P’ bit közötti tartományra (tartomány hosszára) „inverzió tartomány·’ (inversion inferval) néven hivatkozunk. A nulla futam korlátozása meghatározza a határértékeket, azaz az adat bitfolyam inverzió tartományának minimális és maximális méretét. A maximális értékre „maximális inverzió tartomány k”, míg a minimális értékre „minimális inverzió tartomány d” néven hivatkozunk.
Abban az esetben, ha az adat bitfolyamot jelállapot rögzítéssel (mark posítion recordiug) rögzítjük az optikai lemezre (PPM: Pit Posifíon Moduiation - gödör pozíció moduláció), az adat bitfolyam „I” bitjének a rögzítő jel (recording mark), a nulla Irrtam „0” bitjének az üresjel (spaee) felel meg. Ha az adat bitfolyamét jelhossz rögzítéssel (mark lengik recording) rögzítjük az optikai lemezre (PWM: Pulse Width Moduiation - impnizusszéiesség-moduláció), a rögzítési állapot - azaz hogy rögzítő jelet vagy üresjelei rögzítünk az optikai lemezre - akkor változik meg, amikor az adat bitfolyamban egy „1” bithez érünk, .leihossz rögzítés esetén az inverzió tartomány megfelel a rögzí tő jel vagy az üresjel. hosszának.
Ennek megfelelően, ha például az optikai lemezen kialakítható jelek fizikai méretének minimuma (erre a minimum értékre „jel egység” (mark unit) néven hivatkozunk) jelállapot rögzítés és jelhossz rögzítés esetén megegyezik, a legrövidebb ködhossz (az adat bitfolyam három bitje; 100) adatának rögzítéséhez jelállapot rögzítésnél három jel egységre, jelhossz rögzítésnél csak egy jel egységre van szükség.
Minimális d ~ 2 inverzió tartományai korlátozott lütamhossz kódolás esetén az optikai lemez sávjában levő egységhosszra (unit lengfh) eső bitek száma jelhossz, rögzítés esetén nagyobb, mim jelállapot rögzítés esetén. Más szóval jelhossz rögzítéssel nagyobb adatrögzítési sűrűség érhető el, mint jelállapot rögzítés esetén.
Mikor modulációs kóddá alakított adat bitfolyamot rögzítünk az optikai lemezre, sok esetben az adat bitfolyamba annak minden meghatározott ciklusában szinkronizácíős mintát szúrunk be. Egy Ilyen szinkrooizáeiós minta hatására az adat
57.Η55/8Ϊ* í -W&, C··'. 2S.
bitfolyam olvasásakor pontos adatszinkrömzáeió jön leire. A szinkronízáeiős minta beszúrásának egyik ismert technikája szerint egy, a modulációs kódsorozatban nem létező sorozatot tartalmazó szinkrouizáeiós mintát szórunk be az előre meghatározott bájthosszúságú mező elejére, amelyre keret területként hivatkozunk.
A következőkben a közelmúltban bevezetett, adatrögzítésre alkalmas optikai lemezek adatformátumai közül a DVD-RW (Digital Versatile Disk - Read Write sokoldalú digitális lemez - írás olvasás) adatformátumot Ismertetjük.
A DVD-RW adatformátumban a cím információt az adatot rögzítő két szomszédos barázda sáv (groove írnek) közötti területen elhelyezkedő gödrök (pre-pít) alakítják ki. Az adatot folytonosan rögzítjük a barázda sávokon. Egy ECC blokkhoz amely az adatrögzítés és adatkiolvasás minimális egysége - rögzített bájthosszúságu adat keret mezők (dala frame area) tartoznak. Egy adatkeret mezőnek van adatmezője és a kezdeténél szinkrouizáeiós információ mezője. Az adat rögzítése illetve kiolvasása az ECC blokkok eleién található adat keret mező adatmezőiében kezdődik és végződik. Azt a műveletet, amelynek során egy, már rögzített adatokat tartalmazó ECC blokkal szomszédos ECC blokkot kiegészítő adatokkal egészítünk ki, „összekapcsolásnak” (linking) nevezzük. Az. adatrögzítés kezdő és végpozíeiójának megfelelő adat keret mezőt „összekapcsolási keret mezőnek” (linking frame area) nevezzük.
A 44, ábrán egy hagyományos DVD-RW összekapcsolási pozíciójának és környezetének adatformátuma látható. Egy DVD-RW-hen egy ECC blokkhoz. .16 szektor, minden szektorhoz pedig 26 keret mező tartozik. Az adatrögzítés legkisebb egysége egy ECC blokk. Az adatrögzítés az. egyik ECC blokk vezető SÖ szektorának vezető keret mezőjében (leading frame area) (összekapcsolási keret mező) lévő DATA adatmezőben kezdődik és fejeződik be, A 44. ábrán az adatrögzítés kezdetének és befejezésének pozíciója az „adatrögzítés kezdeti pozíciója” feliratnál látható. A 44. ábrán látható példában az összekapcsolást úgy hajtjuk végre, hogy az adatrögzítést az összekapcsolási keret mező elejétől számított 16. bájtnál fejezzük be és az adatrögzítést az összekapcsolási keret mező elejétől számított 15. és 17. bájtok között kezdjük el.
Az. összekapcsolási keret mezőben ~ amelyben .az adatrögzítés kezdődik és befejeződik - az adatot nem folytonosan rögzítjük. Ezért az összekapcsolás kezdeti pozíciójától (start pozíció) a kővetkező keret mezőig rögzített adatot nem lehet kiolvasni, mert nem hozható létre megfelelő bítszinkronízáeio, Továbbá, ha az összekapcsolás r/.iesíST'. s -«soes. o?'. 23.
-4* ♦ pontatlansága miatt a keret mező hossza nagyobb vagy kisebb lesz az előírt hosszúságnál vagy az ugyanabban a keret mezőben történő ismételt összekapcsolásos adatrögzítés esetén a keret mezőben meggyengül a jel a jelkiolvasásí rendszerek, a PLL vagy más rendszerek labilissá válnak amikor az összekapcsolás helyéről (linking position) vagy annak közeléből rögzített adatot olvasunk ki. Legrosszabb esetben fennáll annak a lehetősége, hogy az összekapcsolás helye után számos keretből nem tudunk adatot kiolvasni. Ilyen esetekben nem alkalmazhatunk - valószínűleg olvasási hibát generáló hibajavítást. Ha összekapcsoláskor a pozíciós pontosság kisebb egy bitnél, a pontos adaíolvasás valószínűsége megnő. Mindezek ellenére az egy bitnél kisebb eltérés megvalósítása nehéz és a rögzített adat sűrűségének növekedésével egyre kevésbé praktikus,
Jelen találmány célja - a fent ismertetett problémák tényében - olyan adathordozó, adatrögzítő eljárás, adatkiolvasó, eljárás,, adatrögzítő berendezés és adaíkíolvasó berendezés biztosítása, amelyekkel stabil adatrögzítés és adatkiolvasás valósítható meg még az adatrögzítés kezdő és végpozícióm, is.
Az egyik nézőpontból a találmány egy rögzítési mezővel ellátott adathordozó. A rögzítési mezőnek első mezője és második mezője vau. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második színkronizáeios ködsorozat és adat legalább egy része található. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik színkronizáeiós kódsorozat és negyedik szinkronizáclös kódsorozat található.
A találmány egyik megvalósításában a második szinkronizáclös kódsorozat a keret mező kezdetét, jelöli, a harmadik színkronizáeios kódsorozat a második mező kezdetét jelöli, és a negyedik szinkronizáekis kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé,
A találmány egyik megvalósításában az első mező a harmadik mező után következik. A második mező az első mező után következik. A harmadik mezőnek van olyan mezője, melyben a rögzíteni kívánt első szinkronízációs kódsorozat található.
A találmány egyik megvalósításában az első színkromzáeiós kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé.
A találmány egyik megvalósításában a harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt ötödik szinkronizáclös kódsorozat található.
?7.-Se5íBT*-4 S3.
- 5 A találmány egyik megvalósításában az ötödik szinkronizációs kódsorozat az utána kővetkező első mező kezdetei jelöli.
Á találmány egyik megvalósításában az első mezőnek keret mezői vannak, az első mező előre meghatározott számú keret mezővel ellátott negyedik mezőkre van osztva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített a második szinkronizációs kódsorozat különbözik, a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bánnelyikében rögzített második szinkrontzáeiös kódsorozattól
A találmány egyik megvalósításában a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkromzáciős kódsorozat kettőnél nem kisebb ködtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronbáeiös kódsorozattól.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes,.adathordozóra történő rögzítéskor.
A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizáeiős kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes, adathordozóra történő rögzítéskor,
A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizáeiős kódsorozat legalább egy részét első szinkronizációs kódsorozattal írjük télül amikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.
Egy másik nézőpontból a találmány eljárás rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő adatrögzítéshez. Az eljárás során az alábbi lépéseket hajtjuk végre: adatot fogadunk; a rögzítési mezőben rögzítjük az első szinkronizáeiős kódsorozatot, az után a mező után, melybe az első szinkronizációs kódsorozatot rögzítettük, kővetkező első mezőben keretet rögzítünk, ahol a keret második szinkronizációs kódsorozattal és a fogadott adat legalább egy részével vas ellátva; az első mező után következő mezőben harmadik szinkrontzáeiös kódsorozatot rögzítünk; es az után a mező után, melybe a harmadik szinkronizáeiős kódsorozatot rögzítettük, következő mezőben negyedik szinkromzáciős kódsorozatot rögzítünk.
A találmány egyik megvalósításában az eljárás során továbbá végrehajtjuk az ötödik szinkronizáeiős kódsorozat azon rögzítési mezőben történő rögzítésének lépését, mely az első mező előtt és azon mező mögött van, amelybe az első szinkronizáeiős kódsorozatot rögzítettük.
ϊ?.$·δί>/0>ν-έ ·'^£>3 .%·/. Í3.
»·> X
A találmány egyik megvalósításában az első mező keret mezőkkel van ellátva, az első mező előre meghatározott számú keret mezővel ellátott negyedik, mezőkre van osztva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített, a második szinkronizáeiős kódsorozat, különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második színkronizáeiös kódsorozattól.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik mező kezdeténél levő keret mezőben rögzített második szinkronizáeiós. kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolsággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második színkronizáeiös kódsorozattól.
A találmány egyik megvalósításában az első szinkronízáetós kódsorozat rögzítésének lépése során végrehajtjuk az első szinkronizáeiós kódsorozat hosszának véletlenszem beállításának lépését is.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizáeiós kódsorozat rögzítésének lépése során végrehajtjuk a negyedik szinkronizáeiós ködsorozat, hosszának véletlenszerű beállításának lépését is.
A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizáeiós kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. A második szinkronizáeiós kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli. A harmadik szinkronizáeiós kódsorozat a harmadik szinkronizáeiós kódsorozatot és a negyedik színkronizáeiös kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli. A negyedik szinkronizáeiós kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. Az ötödik szinkronizáeiós kódsorozat pedig az első mező kezdetét határozza meg.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizáeiós kódsorozat legalább egy részét, első szinkrrmízáeíós kódsorozattal hjük télül, melyet akkor rögzítünk amikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.
Egy másik nézőpont szerint a találmány eljárás kiegészítő információ információkkal rendelkező és rögzítési mezövei ellátott adathordozóra történő rögzítéséhez. A rögzítési mezőnek, első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizáeiós kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizáeiós kódsorozat és negyedik színkronizáeiös kódsorozat van rögzítve. Az eljárás lépéseiként fogadjuk a kiegészítő :··κνί<ϊ< í; ¢7. 33
ΚΛ adatokat; észleljük a harmadik szinkronlzácúSs kódsorozatot; meghatározunk egy kezdő rögzítési pozíciót az észlelt harmadik szinkronizáeiós kódsorozat pozíciójától függő rögzítési mezőben; rögzítjük az első kiegészítő szin'b’omzációs kódsorozatot a kezdő rögzítési pozíciónál; rögzítjük a kiegészítő kerettel ellátott kiegészítő első adatmezőt a rögzítési mező azon mezőjében, mely az után a mező után következik, amelyben az első kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozatot rögzítettük, ahol a kiegészítő keret, a fogadott kiegészítő adat legalább egy részévek valamint a kiegészítő keret azonosításához második kiegészítő szinkronízáciős kódsorozattal van ellátva; az első kiegészítő adattal ellátott első mező után következő mezőben harmadik kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozatot rögzítünk; és az után a mező után, melybe a harmadik kiegészítő színkronizáeiős kódsorozatot rögzítettük, következő mezőben negyedik kiegészítő szmkronízáeiös kódsorozatot rögzítünk.
A találmány egyik megvalósításában az eljárás során továbbá végrehajtjuk az ötödik színkronizáeiős kódsorozat azon rögzítés? mezőben történő rögzítésének lépését, mely az első kiegészítő mező előtt és azon mező .mögött van, amelybe az első kiegészítő színkronizáeiős kódsorozatot rögzítettök.
A találmány egyik megvalósításában az első kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozat legalább egy része a stabil adatkíolvasást teszi lehetővé, A második kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli. A harmadik kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozat a harmadik kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozatot és a negyedik kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli, A negyedik kiegészítő színkronizáeiős kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. Az ötödik szinkronizáeiós kódsorozat pedig az első kiegészítő mező kezdetét határozza meg.
A találmány egyik megvalósításában a kiegészítő kereteket adatszektorokba csoportosítjuk, melyek mindegyike előre meghatározott számú kiegészítő kerettel van ellátva, és az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keretek közé tartozó kiegészítő keret második kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozata különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévőn kívüli kiegészítő keret mezők, bármelyikében rögzített második szinkronízáciős kódsorozattól,
A találmány egyik megvalósításában az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keret közé tartozó kiegészítő keret második ?? 1S5/6T*··? -A?0Ö3·. 07. ?3.
-8♦* : : ♦ szinkromzácíös kódsorozata kettőnél nem kisebb kódtávoísággal különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévő kiegészítő kereten kívüli kiegészítő keretek bármelyikének második kiegészítő szinkronizáeiős kódsorozatától
Á találmány egyik megvalósításában a rögzítési kezdő pozíció rögzítési mezőben történő meghatározásának lépése során végrehajtjuk továbbá a rögzítési kezdő pozíció véletlenszerű meghatározásának. lépését is,
A találmány egyik megvalósításában az első kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozat rögzítésének lépése során továbbá végrehajtjuk az, első kiegészítő szinkronizáeiős kódsorozat hosszának véletlenszerű beállításának lépését is.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik kiegészítő színkromzáeíós kódsorozat rögzítésének lépése során végrehajtjuk továbbá a negyedik kiegészítő szinkronizáeiős kódsorozat hosszának véletlenszerű beállításának lépését is,
A találmány egyik megvalósításában- a rögzítési kezdő pozíció rögzítési mezőben történő meghatározásának lépése során végrehajtjuk továbbá a rögzítési kezdő pozíció meghatározásának lépését is, hogy a negyedik szinkronizáeiős kódsorozat legalább egy részét felülírj ok az első kiegészítő szinkronizáeiős kódsorozattal.
Egy újabb nézőpont szerint a találmány egy rögzítő berendezés rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő információ rögzítéshez. A rögzítő berendezésnek van egy fogadó része az adat fogadásához; és egy rögzítő része az első szinkronizáeiős kódsorozat rögzítési mezőben történő rögzítéséhez. A rögzítő rész az első szinkronizáeiős kódsorozatot rögzítő mező után következő első mezőben rögzíti a keretet. A keret második szinkronizáeiós kódsorozattal és a fogadott adat legalább egy részével van ellátva. A rögzítő rész harmadik szinkronizáeiős kódsorozatot rögzít az első mező után következő mezőben, A rögzítő rész a harmadik szinkronizáeiós kódsorozatot rögzítő mező után következő első mezőben rögzíti a negyedik szinkronizáeiős kódsorozatot
A találmány egyik megvalósításában a rögzítő berendezés ötödik szinkronizáeiős kódsorozatot rögzít a rögzítési mezőn belül az első mező előtt és az első szinkronizáeiós kódsorozatot rögzítő mező után kővetkező mezőben.
Á találmány egyik megvalósításában az első mezőnek keret mezői vannak, az első mező előre megbatározott számú keret mezövei ellátott negyedik mezőkre van osztva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített a második c?. ;-í3
-9•XX szinkronízáeiós kódsorozat különbözik a negyedik mező kezdeténél léve keret mezön kívüli keret mezők bánnelyíkében rögzített második .szinkronizáeiós kódsorozattól,
A találmány egyik megvalósításában a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronízáeiós kódsorozat kettőnél nem kisebb kődtávolsággai különbözik a negyedik mező kezdeténél levő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronízáeiós.kódsorozattól
A találmány egyik megvalósításában a rögzítő berendezés az első színkmnizáciős kódsorozat hosszát véletlenszerben áilhja be.
A találmány egyik megvalósításában, a rögzítő berendezés a negyedik szinkronízáeiós kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítja be,
A találmány egyik megvalósításában az első szinkromzációs. kódsorozat, legalább egy része az adat stabil kiolvasását teszi lehetővé. A második szinkronizáeiós kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli. A harmadik szinkronízádós kódsorozat a harmadik szinkronizádös kódsorozatot és a. negyedik szinkronizádös kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelölt. A negyedik szinkronizádös kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. Az Ötödik szinkronizáeiós ködsorozat az első mező kezdetét jelöli, .A találmány egyik megvalósításában a. negyedik szinkronízáeiós kódsorozat legalább egy részét első szinkronízáeiós kódsorozattal írjük felül, melyet akkor rögzítünk, mikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.
Egy újabb nézőpont szerint a találmány rögzítő berendezés kiegészítő információ információkkal rendelkező és rögzítési mezővel ellátott adathordozóra történő rögzítéséhez. A rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben, a rögzíteni kívánt második szinkronizádös kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve, A második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizádös kódsorozat és negyedik szinkronizádös kódsorozat van rögzítve. A rögzítő berendezésnek van egy rögzítő része a kiegészítő adat fogadásához; egy észlelő része, amellyel észleljük a harmadik szinkronízáeiós kódsorozatot; egy meghatározó része, amellyel meghatározunk egy kezdő rögzítési pozíciót az. észlelt harmadik színkronizácíős kódsorozat pozíciójától függő rögzítési mezőben; továbbá van egy rögzítő része az első kiegészítő szinkronízáeiós kódsorozat rögzítési mezőben történő rögzítéséhez. A rögzítő részben r?.! «&«'>*· ·:</ ,?s.
·· 10 rögzítjük a kiegészítő kerettel ellátott kiegészítő első adatmezőt a rögzítési mező azon mezőjében, mely az után a mező után következik, amelyben az első kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozatot rögzítettük, ahol a kiegészítő keret a fogadott kiegészítő adat legalább egy részévek valamint a kiegészítő keret azonosításához második kiegészítő szinkronízáeiős kódsorozattal van ellátva. A rögzítő részben rögzítjük az első kiegészítő adattal ellátott első kiegészítő mező titán következő mezőben harmadik kiegészítő szinkronízáeiős kódsorozatot. A rögzítő részben az után a mező után, melybe a harmadik kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozatot rögzítettük, a kővetkező mezőben rögzítjük a negyedik kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozatot.
A találmány egyik megvalósításában a rögzítő részben végrehajtjuk az ötödik szinkronízáeiős kódsorozat azon rögzítési mezőben történő rögzítésének lépését, mely az első kiegészítő mező előtt és azon mező mögött van, amelybe az első kiegészítő színkronizáciös kódsorozatot rögzítettük. A találmány egyik megvalósításában az első kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. A második kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli. Á harmadik kiegészítő színkronizáciös kódsorozat a harmadik kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozatot és a negyedik kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozatot magában foglaló második mező kezdetét jelöli. A negyedik kiegészítő szinkronízáeiős kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé. Az ötödik kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozat pedig az első kiegészítő mező kezdetét határozza meg.
A találmány egyik megvalósításában a kiegészítő kereteket adatszektorokba csoportosítjuk, melyek mindegyike előre meghatározott számú kiegészítő kerettel van ellátva, és az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre megbatározott számú kiegészítő keretek közé tartozó kiegészítő keret második kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozata különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévőn kívüli kiegészítő keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizáeiós kódsorozattól.
A találmány egyik megvalósításában az egyes adatszektorok kezdeténél lévő előre meghatározott számú kiegészítő keret közé tartozó kiegészítő keret második szinkronizáeiós kódsorozata kettőnél nem kisebb kodtávoisággai különbözik az egyes adatszektorok kezdeténél lévő kiegészítő kereten kívüli kiegészítő keretek bármelyikének második kiegészítő szinkronizáeiós kódsorozatától.
r? Aíödk 57 ?.>,
- 11 ··
A találmány egyik megvalósításában a számítást végző rész a rögzítési kezdő pozíciót véletlenszerűen határozza meg.
A találmány egyik megvalósításában a rögzítő rész az első kiegészítő szinkronizációs kódsorozat hosszá t véletlenszerűen áll dia be.
A találmány egyik megvalósításában a rögzítő rész a negyedik kiegészítő szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítía be.
A találmány egyik megvalósításában a számítást végző rész a rögzítési kezdő pozíciót úgy határozza meg. hogy a negyedik színkronizádös kódsorozat legalább egy részét felülírja az első kiegészítő szmhvmizádós kódsorozattal,
Egy további nézőpont szerint a találmány eljárás rögzítési mezövei ellátott adathordozóra rögzített információk kiolvasásához. A rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van. melyben a rögzíteni kívánt második színkronizádös kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szmkromzácíos kódsorozat és negyedik színkronizádös kódsorozat van rögzítve. Az eljárás során végrehajtjuk az alábbi lépéseket: kiolvassuk a harmadik színkronizádös kódsorozatot; kiolvassuk a negyedik színkronizádös kódsorozatot; kiolvassuk a második szinkronizációs ködsorozatot; és kiolvassuk az adat legalább egy részét.
A találmány egyik megvalósításában a második színkronizádös kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli» a harmadik színkronizádös kódsorozat a második mező kezdetét jelöli, és a negyedik színkronizádös kódsorozat legalább egy része a stabil adatkio-lvasást teszi lehetővé.
A találmány egyik megvalósításában az első mező harmadik mező után következik. és a második mező az első mező után következik. A harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben az első színkronizádös kódsorozat van rögzítve. Az eljárás során végrehajtjuk továbbá az első színkronizádös kódsorozat kiolvasásának lépését, is.
A találmány egyik megvalósításában az első színkronizádös kódsorozat legalább egy része az adat stabil kiolvasását teszí lehetővé.
A találmány egyik megvalósításában a harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben az ötödik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve.
? ? iss/st*·· i 5 •'sses. S7 ks
- 12Á találmány egyik megvalósításában az ötödik színktenizációs kódsorozatot használjuk az utóm következő első mező -kezdetének meghatározásához.
A találmány egyik megvalósításában az első mező keret mezőkkel van ellátva, az első mező negyedik mezőkre van osztva, melyek mindegyike előre meghatározott szántó keret mezővel van ellátva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzíted második szinkronízációs kódsorozat különbözik az negyedik mező kezdeténél lévőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített második szinkronizáciős kódsorozattól.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második színkromzáelös kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolSággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármelyikének második kiegészítő színkronizáeiós kódsorozatától.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizáciős kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.
A találmány egyik megvalósításában az első színkronizáeiós kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkatommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizáciős kódsorozat legalább egy részét felülírjuk az első kiegészítő szinkronizáciős kódsorozattal mikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.
Egy másik nézőpont szerint a találmány adatkiolvasó berendezés rögzítési mezővel ellátott adathordozón rögzített információk kiolvasásához. A rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az. első mezőnek keret mezője varr A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizáciős kódsorozat és adat legalább egy része van rögzítve. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a harmadik szinkronizáciős kódsorozat és negyedik szinkronizáciős kódsorozat van rögzítve, Az adatkiolvasó berendezésnek van kiolvasást végző része a harmadik szinkronizáciős kódsorozat kiolvasásához; kiolvasást végző része a negyedik szinkronizáciős kódsorozat kiolvasásához; kiolvasást végző része a második színkronizáeiós kódsorozat kiolvasásához; és kiolvasást végző része az adat legalább egy részének kiolvasásához.
7?· 1SS/ST*· :2 -^0323.
X A
- 13 *♦*
A találmány egyik megvalósításában a második szinkronizációs kódsorozat a keret mező kezdetét jelöli, a harmadik. szinkronizációs kódsorozat a második mező kezdetét jelöli, és a negyedik szinkronizációs kódsorozat legalább egy része az adat stabil kiolvasását teszi lehetővé.
A találmány egyik megvalósításában az első mező a harmadik mező után következik. A második mező az első mező után következik. A harmadik mezőnek olyan mezője van, melyben az első szinkronizációs- kódsorozat van rögzítve. A kiolvasó berendezésnek van továbbá első szinkronizációs kódsorozatot kiolvasást végző része.
A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat legalább egy része a stabil adatkiolvasást teszi lehetővé.
A találmány egyik megvalósításában a harmadik mező olyan mezővel van ellátva, melyben az ötödik szinkronizációs kódsorozat van rögzítve.
A találmány egyik megvalósításában az ötödik szinkronizációs kódsorozat az utána következő első mező kezdetét határozza meg.
A találmány egyik megvalósításában, az első mező keret mezőkkel van ellátva, az első mező negyedik mezőkre van osztva, melyek mindegyike előre meghatározott számú keret mezövei van ellátva, és a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs kódsorozat különbözik .az negyedik mező kezdeténél lévőn kívüli keret mezők bármelyikében rögzített, második szinkronizációs kódsorozattól.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőben rögzített második szinkronizációs· kódsorozat kettőnél nem kisebb kódtávolSággal különbözik a negyedik mező kezdeténél lévő keret mezőn kívüli keret mezők bármel yí. kének második szinkronizációs kódsorozatától.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra,
A találmány egyik megvalósításában az első szinkronizációs kódsorozat hosszát véletlenszerűen állítjuk be minden egyes alkalommal, amikor adatot rögzítünk az adathordozóra.
77.ν$5/Β**·Ί3. -A.3ÖÖ$ ö? <'í.
A találmány egyik megvalósításában a negyedik szinkronizáeíós kódsorozat legalább egy részét felülírjuk az első szinkronizáeíós kódsorozattal mikor kiegészítő adatot rögzítünk az adathordozóra.
Egy újabb nézőpont szerint a találmány adathordozó, amelynek van: újraírható rögzítési mezője adatok rögzítéséhez; továbbá rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasáshoz, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. Az újraírható rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van, A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkromzáeiós kódsorozat és adat legalább egy része található, A második mezőnek olyan mezője, van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik szinkronizáeíós kódsorozat és negyedik színkronizációs kódsorozat található, A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak kiegészítő keret mezői, melyek mindegyikében kiegészítő második szinkronizáeíós kódsorozat van rögzítve az adott kiegészítő keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a kiegészítő harmadik szinkronizáeíós kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve, A kiegészítő harmadik szinkronizáeíós kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja.
Egy további nézőpont szerint a találmány eljárás adathordozóra rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához. Az adathordozónak van újraírható rögzítési mezője adatok rögzítéséhez, továbbá rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. Az újraírható rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második szinkronizáeíós kódsorozat és adat legalább egy része található, A második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik színkronizációs kódsorozat és negyedik szmkronizáeiős kódsorozat található. A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek varrnak kiegészítő keret mezői, melyek mindegyikében kiegészítő második szinkronizáeíós kódsorozat van rögzítve az adott kiegészítő keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a kiegészítő harmadik szinkronizáeíós kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve. A kiegészítő harmadik
-*2«Í3. 07,
- 15***« «« szinkrönízáeios kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja. Az eljárás során végrehajtjuk az alábbi lépéseket: észleljük, a kiegészítő harmadik szinkronizáeiós kódsorozatot, és a kiegészítő harmadik szinkronizáeiós kódsorozat észlelésére adott válaszként kiolvassuk a meghatározott célú adatot.
Egy újabb nézőpont szerint a. találmány kiolvasó berendezés adathordozóm rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához. Az adathordozónak van újraírható rögzítési mezője adatok rögzítéséhez, továbbá rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. Az újraírható rögzítési mezőnek első mezője és második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt második színkronizácíós kódsorozat és adat legalább egy része található. A második mezőnek olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt harmadik színkronizácíós kódsorozat és negyedik színkronizácíós kódsorozat található, A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak kiegészítő keret mezői, melyek mindegyikében kiegészítő második szinkronizáeiós kódsorozat van rögzítve az adott kiegészítő keret mező és a léihasználői adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a kiegészítő harmadik szinkronizáeiós kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve. A kiegészítő harmadik szinkronizáeiós kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja. A kiolvasó berendezésnek van: észlelő része a kiegészítő harmadik szinkronizáeiós kódsorozat észleléséhez, és kiolvasó része a meghatározott célú adat kiegészítő harmadik szinkronizáeiós kódsorozat észlelésére adott válaszként történő kiolvasásához.
Egy további nézőpont szerint a találmány adathordozó, amelynek van rögzítési mezője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő léihasználői adatok és meghatározott célú adatok vannak, A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak keret mezői, melyek mindegyikében második szinkronizáeiós kódsorozat, van rögzítve az adott keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a harmadik szinkronizáeiós kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve. A harmadik szinkronizáeiós kódsorozat a meghatározott célú adat. kezdetét azonosítja.
Egy további nézőpont szerint a találmány eljárás adathordozóra rögzített meghatározott célú adatok kiolvasásához. Az adathordozónak van rögzítési mezője kizárólag is..«aass. a? sa adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. A kizárólag adatok kiolvasása-
a meghatározott célú adatot
Egy ttjabh nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés adathordozóra rög-
zője kizárólag adatok kiolvasásához, mely mezőben a rá rögzített felhasználói adatoktól eltérő felhasználói adatok és meghatározott célú adatok vannak. A kizárólag adatok kiolvasására szolgáló rögzítési mezőnek vannak keret mezői, melyek mindegyikében második szinkronízáoíós kódsorozat van rögzítve az adott keret mező és a felhasználói adat legalább egy részének azonosításához, valamint mezője, melyben a harmadik szmkronizáciös kódsorozat és a meghatározott célú adatok vannak rögzítve. A harmadik szinkronízácíós kódsorozat a meghatározott célú adat kezdetét azonosítja. A kiolvasó berendezésnek vari; észlelő része a harmadik szinkrontzáciős kódsorozat észleléséhez, és kiolvasó része a meghatározott célú adat harmadik szmkronizáciös kódsorozat észlelésére adott válaszként történő kiolvasásához.
Egy további nézőpont szerint a találmány rögzítő berendezés kiegészítő információk információt tároló adathordozóra való rögzítéséhez vagy az. adathordozón lévő információk felülírásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott szarná első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott báj (bosszúsággal, második színkronízáeiős kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az. adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, továbbá harmadik szmkronizáciös kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején. A rögzítő berendezésnek van első észlelő része második adatτζ.ιβδ,'Βτ*· -«íoas.oy. -s.
- 17 ** egységből való második szinkronízációs kódsorozat észleléséhez, harmadik észlelő része a második adategységből való harmadik szinkronízációs kódsorozat észleléséhez; valamint rögzítési időzítést kiszámító része (recording begínning tímíng) a kiegészítő rögzítés vagy felülírás időzítésének meghatározásához az első észlelő rész által szerzett észlelési eredmény és/vagy a harmadik észlelő rész által szerzett észlelési eredmény használatával.
Egy újabb nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információi tároló adathordozón lévő információk kiolvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább -egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adategységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal, második szmkronizáciős kódsorozat van a keret mezők közöl legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, továbbá harmadik színkronizáeíős kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején. A kiolvasó berendezésnek van első észlelő része a második szinkronízációs kódsorozat észleléséhez; harmadik észlelő része a harmadik szinkronizáciős kódsorozat észleléséhez; valamint kiolvasást időzítési kiszámító része a kiolvasás időzítésének meghatározásához az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első színkronizáeíős kódsorozat és/vagy az. olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronízációs kódsorozat használatával.
Egy további nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk kiolvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározod számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezőt vannak előre meghatározott bájthosszúSággal, második szinkronízációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, továbbá harmadik szinkronízációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején. A kiolvasó berendezésnek van kvantálő (ievel-sllcing) része az adathordozó olvasó jelének kvantálásával történő yy.WBT*· i? -'yoöú óz. -,>3.
- 1.8 ♦ »·
kvantált adat előállításhoz; első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat kvantáló rész által előállított kvantált adatból való észleléséhez; harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat kvótáit adatból való észleléséhez; valamint kvantáló- mód kapcsoló része a kvantáló rész kvantálási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat és/vagy az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat használatával.
Egy újabb nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk kiolvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározod számú első adat egysége van, az, előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszhsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezók közöl legalább egysek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, A kiolvasó berendezésnek van órajel elöállitó része a búszinkronizáeiós órajel az adathordozóról olvasott jel használatával történő előállításához; első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat bitszínkromzáeiős órajel használatával történő észleléséhez; harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat bitszinkronizáeiós órajel használatával történő észleléséhez; valamint órajel kiolvasás mód kapcsoló része az órajel előállító rész órajel kiolvasási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat és/vagy az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat használatával.
Egy további nézőpont szerint a találmány rögzítő berendezés kiegészítő információk információt tároló adathordozóra való rögzítéséhez vagy az adathordozón lévő információk felülírásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége.
?? töúy'ST* d?ÖÖS C/. ?3.
-19 ** *♦ * * *· *χ·ν ·♦<
ahol a legalább egy második egysegek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott hájithosszásággai, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, továbbá harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején. Á rögzítő berendezésnek van első észlelő része második adategységből való második szinkronizációs kódsorozat észleléséhez; harmadik észlelő része a második adategységből való harmadik, szinkronizációs kódsorozat észleléséhez;
negyedik észlelő része á második adategységből való ötödik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez; valamint rögzítési időzítést kiszámító része a kiegészítő rögzítés vagy léiüllrás időzítésének meghatározásához az első észlelő rész által szerzett észlelési eredmény és/vagy a harmadik észlelő rész által szerzett észlelési eredmény használatával.
Egy újabb nézőpont szerint, a találmány kiolvasó berendezés 'információt tároló adathordozón lévő információk olvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, egy harmadik szinkronizációs .kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, továbbá egy ötödik szinkronizációs kódsorozat vas a legalább egy első keret mezők mindegyikének végén, A kiolvasó berendezésnek van első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, negyedik észlelő része az ötödik szinkronizációs kódsorozat észleléséhez, valamint rögzítési időzítést kiszámító része a kiegészítő rögzítés vagy felülírás időzítésének meghatározásához az olvasandó adatot, szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat, az olvasandó adatot szolgáltató második adategység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat, és az olvasandó adatot szolgáltató má~
7?·.ί$·>.·Έ?ΤΛ· IS .«200&. Ö7. SS
20sodík adategység előtt lévő második adategység negyedik észlelő része által szerzett negyedik szinkronizáeiős kódsorozat legalább egyikének használatával.
Egy további nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő inlbrmáeiók olvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre meghatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre megbatározott bájthosszúsággal, második szinkronizációs kódsorozat, van a keret mezők közül legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes második adat egységhez, harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének elején, és ötödik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének végén. A kiolvasó berendezésnek van kvantáló része az adathordozó olvasó jelének kvantálásával történő kvantált adat előállításhoz; első észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat kvantáló rész által előállított kvantált adatból való észleléséhez; harmadik észlelő része a harmadik szinkronizáeiős kódsorozat kvantált adatból való észleléséhez; negyedik észlelő része az ötödik szinkronizációs kódsorozat kvantált adatból való észleléséhez; valamint kvantáló mód kapcsoló része a kvantáló rész kvantálási módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizáciős kódsorozat, az. olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizáeiős kódsorozat, és az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység negyedik észlelő része által szerzett negyedik szinkronizáeiős kódsorozat használataval,
Egy újabb nézőpont szerint a találmány kiolvasó berendezés információt tároló adathordozón lévő információk olvasásához. Az adathordozónak van legalább egy második adat egysége, ahol a legalább egy második egységek mindegyikének előre meghatározott számú első adat egysége van, az előre megbatározott számú első adat egységek mindegyikének pedig keret mezői vannak előre meghatározott bájthosszúsággal» második szinkronizáeiős kódsorozat van a keret mezők közöl legalább egynek elején rögzítve, az adathordozónak van továbbá legalább egy első keret mezője minden egyes
77.1β5,βΤ*- 2S -’ÍCS» S3.
- 21 * * *».’ ♦* *» »»
Ά» *♦»* 4» 4» 4» második adat egységhez, harmadik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők nündegyikének elején és ötödik szinkronizációs kódsorozat van a legalább egy első keret mezők mindegyikének végén. A kiolvasó berendezésnek van órajel előállító része a bítszinkronizáciös órajel az adathordozóról olvasott jel használatával történő előállításához; ebó észlelő része a második szinkronizációs kódsorozat biíszinkronizáciős órajel használatával történő észleléséhez; harmadik észlelő része a harmadik szinkronizációs kódsorozat hitszínkronizáelos órajel használatával történő észleléséhez; negyedik észlelő része az ötödik szinkronizációs kódsorozat biíszinkronizáciős órajel használatával történő észleléséhez; valamint órajel kiolvasás mód kapcsoló része az órajel előállító rész órajel kiolvasást módjának a legalább egy első keret mező egy meghatározott pozíciójában történő kapcsolásához, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység első észlelő része által szerzett első szinkronizációs kódsorozat, az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység harmadik észlelő része által szerzett harmadik szinkronizációs kódsorozat, és az olvasandó adatot szolgáltató második adat egység előtt lévő második adategység negyedik észlelő része által szerzett negyedik szinkronizációs kódsorozat használatával.
A továbbiakban Ismer teljük jelen találmány funkcióját
A jelen találmány szerinti adathordozón a rögzítő mezőnek egy első mezője és egy második mezője van. Az első mezőnek keret mezője van. A keret mezőben rögzítjük a második szinkronizációs kódsorozatot és az adat legalább egy részét. A második mezőnek van egy mezője, amelybe a rögzítendő harmadik szinkronizációs kódsorozat és a negyedik szinkronizációs kódsorozat mező kerül. Egy ilyen adathordozón kiegészítő adatrögzítés történhet (összekapcsolás),, amelynek kezdő pozíciójaként a negyedik szinkronizációs kódsorozat valamelyik pozícióját tekintjük. így a kiegészítő adatrögzítést nem abban a keret mezőben hajtjuk végre, amelyben a korábbi adatot rögzítettük. Ezért az adatrögzítés és adatkiolvasás stabilan végrehajtható még az adatrögzítés kezdő- és végpozicióín Is.
Az L ábra a jelen találmány első példája szerinti 101 optikai lemez (adathordozó) lélüinezete.
A 2, ábra a löl optikai lemez 103 adatblokkjainak adatformátumát mutatja, •SS'BT5- 71 07. 73.
♦·**«·
A 3. ábrán a PA első színkronizácíós mezőben rögzítendő minta (PA minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában,
A 4. ábrán a VFÖ második szinkronizáeiós mezőben rögzítendő minta (VFÖ minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában.
Az 5. ábrán a VFÖ második színkronizácíós mezőben rögzítendő példa jellegű minta látható Tmin ™ 3 és Tinin - 2 esetén,
A ő. ábrán az .SY harmadik színkronizácíós mezőben rögzítendő minta (SY minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában.
A ?A. ábrán egy, a találmány első példájában szokásos keret mező (azaz a második keret mező) kezdő pozíciójának példa jellegű rögzítési mintája látható.
A 7B- ábrán egy, a találmány első példájában szokásos összekapcsolási keret, mező (azaz az első keret mező) kezdő pozíciójának példa jellegű rögzítési mintája látható.
A 8. ábra a jelen találmány második példája szerinti 31.01 optikai lemez (adathordozó) íe Inlnézete.
A 9. ábrán a jelen találmány második példája szerinti 3101 optikai lemez adatformátumának példája látható.
A 10. ábrán a 3103 szektor (9. ábra) 26 keret mezője mindegyikének elején rögzített szinkronizáeiós kódsorozatok példái láthatók,
A II. ábrán a jelen találmány második példájában szinkronizáeiós kódsorozatként használt példa jellegű minta látható,
A 12. ábrán a találmány második példájában szereplő SYÖ és SY minták egy konkrét példája látható.
A 13. ábrán a különböző típusa színkronizácíós kódsorozatok (minták) közötti kódíávolságok sematikus rajza látható.
A 14. ábrán az Fö keret mező példa jellegű belső szerkezete látható.
A 15. ábrán a jelen találmány második példájában szereplő SYÖ, SY és PA minták konkrét példái láthatók.
A lő. ábrán a jelen találmány második példájában szereplő SYÖ, SY és PA minták további konkrét példái láthatók.
A 17. ábrán a 3103. szektor (9. ábra) 26 keret mezője mindegyikének elején, rögzített szinkronizáeiós kódsorozatok további né 1 dái láthatók.
77Y6S-3Y·'' ;·?. 07. ?3.
X* ¥ > * * $* *’ '**' **
Λ»*
A ISA - 18D. ábrákon látható példákban az egy szektoron belől levő második keret mezőkbe rögzítendő szinkronízációs kódsorozatok olyan sorrendben szerepelnek, amilyen sorrendben a szinkronízációs kódsorozatokat az optikai lemezre rögzítjük
A 19A ~ 19C. ábrákon látható példákban az egy szektoron belől levő második keret mezőkbe rögzítendő szinkronízációs kódsorozatok olyan sorrendben szerepelnek, amilyen sorrendben a színkrönizácíos kódsorozatokat az optikai lemezre rögzítjük.
A 20, ábrán látható további példában az egy szektoron belül levő második keret mezőkbe rögzítendő szinkronízációs kódsorozatok olyan sorrendben szerepelnek, amilyen sorrendben a szinkronízációs kódsorozatokat az optikai lemezre rögzítjük.
A 21« ábrán a 3103 szektor (9. ábra) 26 keret mezője mindegyikének elején rögzített szinkronízációs kódsorozatok további példái láthatók.
A 22A. ~~ 22C. ábrákon látható példákban, amelyekben SYO, SY1, SY2 és SY3 típusú mintákat használunk, az egy szektoron belül levő második keret mezőkbe rögzítendő szinkronizáclös kódsorozatok olyan sorrendben szerepelnek, amilyen sorrendben a szinkronízációs kódsorozatokat az optikai lemezre rögzítjük,
A 23, ábra a jelen találmány harmadik példája, szerinti 401 optikai lemez felülnézete.
.A 24, ábrán a jelen találmány harmadik példája szerinti 401 optikai' lemez (23, ábra) 403 adatblokkjainak adatformátuma látható.
A 25. ábrán a PS negyedik szinkronízációs mezőben rögzítendő minta (PS minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában.
A 26, ábrán a PS negyedik szinkronízációs mezőben rögzítendő- minta (PS minta) további példája látható, amely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában,
A 27, ábrán a PS negyedik szinkronízációs mezőben rögzítendő minta (PS minta) még egy további példája látható, amely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában.
A 28. ábrán a PS- negyedik színkronizáeiós mezőben rögzítendő minta. (PS minta) még egy további példája látható, amely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában.
A 29, ábrán a PS negyedik szinkronízációs mezőben rögzítendő minta (PS minta) még egy további példája látható, amely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában..
7? «?♦· 23••’ÍOÖS 07. ?3.
« «κί* *
**
A 30. ábrán a PS negyedik szinkronizáeiós mezőben rögzítendő .minta (PS minta) még egy további példája látható.
A 31. ábrán a PS negyedik szinkronizáeiós mezőben rögzítendő minta (PS minta) tnég egy további példája látható.
A 32. ábra a jelen találmány negyedik példája szerinti 701 optikai lemez, fölülnézete.
A 33. ábrán a jelen találmány negyedik példája szerinti 701 optikai lemez 703 adatblokkjainak adatformátuma látható.
A 34 A. és 34B. ábrákon a jelen találmány negyedik példája szerinti SOI a első keret mező további példa jellegű szerkezetei láthatók.
A 35. ábra a jelen találmány ötödik példája szerinti .1001 optikai lemez felülnéA 36. ábrán a jelen találmány ötödik példája szerinti Kiöl optikai lemez 1004 csak olvasási mezőjében található 1003a adatblokkok adatfonnátuma látható.
A 37. ábrán a jelen találmány ötödik példája szerinti 1001 optikai lemez 1005 újraírható mezőjében található 1003 b adatblokkok adatformátuma látható.
A 38. ábrán a jelen találmány hatodik példája szerinti 171(1 információ rögzítő berendezés (rögzítő berendezés) felépítésé látható.
A 39. ábrán az 1.703 mintaföíísmerö és szinkronizáeiós rész belső felépítésének példája látható.
A 40. ábrán az. 1703 rniníafelisrnerő és szinkronizáeiós rész belső felépítésének további példája látható.
A 41. ábra a .3101 optikai lemez adatformátuma és a pozíció Információ közötti kapcsol ato t mn talj a.
A 42. ábrán a jelen találmány hetedik példája szerinti 13.10 információ kiolvasó berendezés (kiolvasó berendezés) felépítése látható.
A 43. ábrán az összekapcsolási keretnek megtelelő LF első keret mezőben illetve annak közeiében rögzített adat kiolvasásához használt különböző időzítési jelek hullámformái láthatók.
A 44. ábrán egy szokásos DVD-RW adatformátuma látható az összekapcsolási pozícióban és annak közelében.
r/.?8s®7·' ϊ-ϊ ';»«·>. a?. ;:s
X «
*
A következőkben szemléletes példák segítségévei és a csatolt rajzokra hivatkozva bemutatjuk a jelen találmányt. Ebben a leírásban a „eleje” és „vége” kifejezések az optikai lemez információs sávjaín levő relatív pozíciókra utalnak. Annak az információs sávon levő zónának a pozíciójára, amelynél először rögzítjük vagy olvassuk ki az adatot a zóna „elejeként” (vagy a zónában rögzített adat elejeként) hivatkozunk, míg annak az információs sávon levő zónának a pozíciójára, amelynél utoljára rögzítünk vagy olvasunk ki adatot a zóna „végeként” (vagy a zónában rögzített adat végeként) hivatkozunk. Abban az esetben, amikor az információs sávok A és B mezőiben adatot rögzítünk vagy kiolvasunk előbb a B, majd a A mezőben, úgy az A mező a B mező „után”, és a B mező az A mező „előtt” van. Az, hogy egy mező egy másik mező „előtt” vagy „után” van, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a két mező szomszédos. Amikor A mező .8 mező előtt van és az A mező szomszédos a B mezővel, akkor azt mondjuk, hogy' A mező közvetlenül követi a B mezőt.
Ebben a leírásban a „keret mező” kifejezés egy optikai lemez információs sávjának egy konkrét, mezőjére utak A keret mezőben előre meghatározod mennyiségű adatot és / vagy előre maghatározott mennyiségű kódsorozatot rögzítünk, A keret mezőben rögzített adatra vagy kódsorozatra „keret” néven hivatkozunk. Ebben a leírásban a „szektor” kifejezés szintén egy optikai lemez információs sávjának egy konkrét részére utal, amelynek fent említett keret mezői vannak.
(!. példa)
Az 1. ábrán a jelen találmány első példája szerinti löl optikai lemez (adathordozó) felülnézete látható. A löl optikai lemez rögzítési felületén 102 rögzítési sávot (rögzítési mezőt) alakítunk ki spirál alakban. A 102 rögzítési mezőt 103 adatblokkokra osztjuk. Más szavakkal, a 101 optikai lemez rögzítési felületén körkörös irányban folytonosan elhelyezkedő 103 adatblokkok alkotják a 102 in fonnáciős sá vot .
A 2. ábrán a .101 optikai lemez .103 adatblokkjainak adatformátuma látható. Ahogyan azt. az ábra is mutatja, minden 103 adatblokk, elején van 201 első keret mező, amely után 202 második keret mezők következnek. A 201 első keret mező és a 202 második keret mezők egy KB adatblokkot alkotnak. A 2. ábrán a jobboldalon feltüntetett mező egy baloldalon feltüntetett mező után áll.
r? 1í»,·»-». ?S 'xíKÖ 8?..2S.
'ff. -* »*·. * # * “ -*- - Λ» «ί» dl· »1® így a 1Ö1 optikai lemez 102 információs sávjának számos 2í)2 második keret, mezője (amelyekre egy Hitesen első mező néven hivatkozunk) és egy 201 első keret mezője (második mező) van, amelyek egy adatblokkot alkotnak,
A 201 első keret mezőnek, annak kezdeténél van PA. első szinkronízáciős mezője, amelyet a VFO második szmkronizáciős mező kővet ,A. 202 második keret mezőnek (keret mezőnek), annak kezdetének van SY harmadik szinkronizációs mezője, amelyet a DATA adatmező követ. Az. SY harmadik szmkronizáciős mezőbe a rögzítendő SY minta (második színkrenizáeios kódsorozat) kérni. A DATA adatmező egy olyan mező, amelybe az adathordozón rögzítendő felhasználói adat legalább egv része kerül.. Más szavakkal, a 202 második keret mezőnek (keret mezőnek) van egy olyan mezője, amelybe a rögzítendő SY minta (második szinkronizációs kódsorozat) és a felhasználói adat legalább egy része kerül.
Az alábbiakban ismertetjük az egyes mezők szerepét. Először is, a DATA adatmezőt a felhasználói adatokat tartalmazó adat bitfolyam rögzítésére használjuk, Az. adat bitfolyam része a paritáskád, amellyel az adat olvasásakor esetleg bekövetkező hiba jelezhető illetve- javítható. A paritáskód a felhasználói adatmezőtől különböző mező része. Az adat bltfelyamol nem egy az egyben bináris adatként rögzítjük, hanem rögzítés előtt modulációs rendszerrel átaiak?'tjuk ágy, hogy megfeleljen az optikai lemez rögzítő és kiolvasó jelei karakterisztikájának.
Itt feltételezzük, hogy a transzformáció utáni .adat bitfolyam egy d minimális látásra (minimális inverzió tartomány) és k maximális futásra (maximális inverzió tartomány) korlátozott kódsorozat, és a kódsorozatot ágy kapjuk meg, hogy a bemeneti adat bitfolyamét (m * i) bites egysegekből álló blokkokra osztjuk, majd a bemeneti adat minden blokkját ín * i) bites egységekből álló blokkokká alakítjuk át. Ebben az esetben d és k, m és n továbbá ? természetes számok, amelyek kielégítik a d < k, m < n illetve 1 <= i <= r egyenlőtlenségeket. Abban az esetben, ha r ~ 1, a transzformációs rendszerre uniform kódrendszerként (fixed length eode system), ha r 1 (í több értéket vehet fel), akkor változó szóhosszúságú kódrendszerként hivatkozunk.
Ha egy kódsorozatot NRZ (Non fteturn to Zero) formátumban rögzítünk, a kódsorozat „1” bitje a rögzítő jelnek, míg a nulla futamok „CT bitjei üresjelnek felelnek meg. Optika? lemezen a rögzítő jeleket és az üresjeleket megkülönböztetjük a gödrök ípit) konvex vagy konkáv alakja illetve a rögzítés? rétegbeli íázisváífozás miatt kiala77. ·!£$;&'?'· SS-*2003. 0? írö.
-27kulö visszaverődési különbségek alapján. Amikor a kódsorozatot NRZI (Non Retura to Zero Inveried) formátumban rögzítjük, a rögzítési állapot -· az, hogy rögzítő jelet vagy üresjelet rögzítünk - akkor változik, ha az adat bitfolyamban „P* bit érkezik. Jelhossz rögzítés esetén az inverzió tartomány megfelel a rögzítő jel vagy az üresjel hosszának.
Feltételezve, hogy egy optikai lemez rögzítési rétegén kialakítható jelek méretének ntínímanta (erre a minimum értékre ,jel egység néven hivatkozunk)· megegyezik NRZ rögzítés és NRZI rögzítés esetén, a legrövidebb ködhossz (az adat bitfolyam három bitje: 100) adatának rögzítéséhez NHZ rögzítés esetén három jel egységre, NRZI rögzítés esetén csak egy jel egységre van szükség. Hasonlóan, minimális d = 2 inverzió tartományú korlátozott futamhossz kódolás esetén az optikai lemez sávjában levő egységhosszra eső bitek száma NRZI rögzítés esetén nagyobb, mint NRZ rögzítés esetén. Azaz, NRZÍ rögzítéssel nagyobb adatrögzítési sűrűség érhető el, mint NRZ rögzítés esetén.
Jelén találmány első példájában a jelhossz rögzítést d ·- 2, k ~ 10, m - 8, n - 16 és r::: 1 modulációs paraméterű korlátozott fetatnbossz kódolással segítségével valósítjuk meg. Más szavakkal, a 101 optikai lemez (1. ábra) DATA adatmezőjében rögzített adat bitfolyamban rögzítő jelek és üresjelek vannak, amelyek minimális hossza Tmin ~ 3 bit, maximális hossza Tmax ~ 11 bit.
A PA első szmkronizáciös mező azonosítja a 201 első keret mező elejét és lehetőleg olyan rögzített .mintája van, amelyik nem fordul elő a rögzítendő adat bitfolyamnak legalább a DATA adatmezőbe eső részében. Azzal, hogy a PA első színkronízáeiős mezőbe olyan mintát rögzítünk, amelyik nem fordul elő a DATA adatmezőben, az adat bitfolyam olvasásakor a PA első szinkronízácíós mező és a DATA adatmező könnyen megkülönbözteíhetőek.
A VFÖ második szinkronízácíós mező az adatkíolvasó rendszerek stabil műveleteit valósítja meg a 103 adatblokkok olvasásakor. Adaikíolvasó rendszerekként hivatkozunk például a W3 adatblokkból olvasóit RF (Hadin Frequency - rádió frekvencia) kiolvasó jelet kvantálo részre és a kvaníálí adatból hitszínkronizáciős órajelet előállító PLL (Pbase Locked Loop - fáziszárt hurok) részre. Az adatkiolvasó rendszerek stabil műveleteinek megvalósítása érdekében a VFÖ második színkronizáeiós mezőben rögzített minták ajánlott esetben megfelelnek az alábbi három feltételnek.
?? .jes/ST*· s? λ?00$ ar. n.
-28♦ « (1. feltétel) Az. RF kiolvasó jelnek megfelelő amplitúdói és megfelelő S/M arányt (Sígnal to Nőise ratio - jel/zaj arány) biztosítok, (2. teltétel) A rögzítő jel / üresjel közötti átváltások száma megfelelő.
(3. teltétel) A minta DSV (Digital Som Valóé - digitális összeg, értéke) értéke annyira közel van nnlláboz, amennyire csak. lehet.
Az első feltételre azért van szükség, hogy az RT kiolvasó jelből megfelelően nyerjük ki a kvantált adatot Amikor az. RF kiolvasó jel amplitúdója tűi kiesi vagy az S/N aránya túl alacsony, akkor a jel nem megfelelően kvantált vagy a jelet az adatkiolvasó rendszerek zaja miatt rossz adattá fcvantáljnfc.
A második feltételre azért van szükség, hogy a kvantált adatból gyorsan és stabilan állíthassuk elő a bitszinkromzációs órajelet. .Amikor az, órajel feekvenciáv'fazist a VFO második szinkronízációs mezőben levő PLL rész zárja, akkor a rögzítő jel / üresjei átváltások számának növekedésével a frekveneía/fázís összehasonlításhoz szükséges információ egyre gyakrabban szerezhető meg, így az. órajel ífekvencía/íázis gyorsabban zárható. Amikor a rögzítő jel / üresjel átváltások száma túl kiesi, a írekvencia/fázís összehasonlításhoz szükséges információ nem szerezhető rneg. Ennek eredményeként az órajel ffekveneia/fázis egyre lassabban vagy bizonytalanabbul zárható.
A harmadik feltételre azért van szükség, hogy stabilan kvantálhassuk az RF kiolvasó jelet. Abban az esetben ha - általában kvantálő rendszerként alkalmazott - DC visszacsatolásos (direct eurreni feedback, egyenáramú visszacsatolásos) rendszeri használunk (a kvantálás utáni adat DC komponensével a kvantálást visszacsatolással vezéreljük), amikor a minta DSV értéke jelentősen ingadozik vagy szóródik akkor a kvantálási szint jelentősen ingadozik vagy jelentősen elmozdul az RF kiolvasó jel közepéhez képest. Ennek eredményeként a kvantált adat nem szerezhető meg stabilan. A DC visszacsatolásos rendszer szempontjából ajánlott, hogy a minta DSV ériéke annyira közel legyen a nullához, amennyire csak lehet.
Az SY harmadik szinkronizáciős mező azonosítja az összes 2Ő2 második keret mező elejéi. Ahogyan a 201 első keret mező elejét azonosító FA első szinkronizáciős mezőnél, itt is ajánlott, hogy az. SY harmadik szinkronízációs mezőnek olyan rögzített mintája legyen, amelyik nem fordul elő a rögzítendő adat. bitfolyamnak legalább a DATA adatmezőbe eső részében. Azzal, hogy az SY harmadik szinkronizáciős mezőbe ;;a •‘aeos. o? 23.
- 29 olyan mintát rögzítünk, amelyik nem fordul elő a DATA adatmezőben, az adat bitfolyam olvasásakor az SY harmadik szinkronizáeiós mező és a DATA adatmező könvnyen megkülönböztethetőek.
A 3. ábrán a PA első szinkronizáeiós mezőben rögzítendő minta (PA minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában, A 3. ábrán bemutatott minta jellegzetessége, hogy a mintában egy 14 csatorna hit (14 Γ) hosszt! rögzítő jel vagy üresjel van, és ez (Tmax + 3). Az első példában — a fent leírtak szerint - a DATA adatmezőben rögzítendő adatfolyam Tmax maximális rögzítő Z üresjel hossza 11 csatorna bit (11T), ami három bittel eltér a PA első színkronizáems mezőben levő 3 4T-íőt Még akkor is, ha a kiolvasás során keletkezett zaj hatására egy csatorna hit éle eltolódik (edge shlft) és ezért az első szinkronizáeiős mező 141' rögzítő jele (vagy 3 4T üresjele) 13 csatorna bitre rövidül és a DATA adatmező I1T rögzítő jele (vagy 11T üresjele) 32 csatorna bitre nyúlik, még akkor is egy csatorna bites különbség van az első szinkronizáeiős mező és a DATA adatmező rögzítő (vagy üres) jelel között, így, egy bit élének eltolódása esetén is elegendő hibahatárt biztosítunk, hogy megelőzzük azt, hogy a 'DATA adatmező 11T mintáját hibásan a PA első szinkronizáeiős mező mintájaként azonosítsak, Ebben a megközelítésben a PA mintát arra használjuk, hogy azonosítsuk a következő VFO minta elejét,
A 3. ábrán látható példában a 14T rögzítő / üresjel után közvetlenül 4T üres / rögzítő jelet helyezünk el. A 103 adatblokkban levő adat olvasásakor a (14T + 4T)-t észlelési mintaként használva, a hibás észlelés valószínűsége csökken a 14T észlelési mintaként történő használatához képest, fia nem csak (14T + 4T)-i, hanem (1ST 3T)~ 1 vagy (33T ·$· 5T)~t adjuk hozzá az észlelési mintához, elkerülhetjük azt, hogy nem észleljük a 14T-t még akkor is, ha a 14T végén eltolódik egy él, továbbá a hibás észlelés valószínűsége továbbra Is olyan kiest marad, amilyen csak lehetséges.
így' a PA minta könnyen megkülönböztethető az, utána következő VFO mintától vagy bármilyen más, a DATA adatmezőben rögzített mintától, A PA mintát észlelő kiolvasó vagy rögzítő berendezés által lehetővé válik, hogy meghatározzuk a PA minta előtti adatblokk DATA adatmezőjének végét illetve megjósoljuk a PA minta után következő VFO második szinkronizáeiós mező vagy a VFO második szinkronizáeiős mező utáni adatblokk kezdetét. Később, a hatodik és hetedik példákban ismertetünk olyan konkrét példákat, amelyekben az első szinkronizáeiós mezőben rögzített PA mintát
-30♦ X •XX « használjuk a kiolvasás vagy a rögzítés vezérléséhez. Á FA minta az első keret mező (második mező) elejéi jelöli.
A 3. ábrán a PA. első színkronizáeiós mezőben levő minta, NRZ formátumban, (lÖÖlOÖIOÖlÖOOlíMXlöÖOíXXXWÖOlÖOOl}. Ha a (Í4T -r 4T) elé közvetlenül a <3T + 3T ~r 3T ~r 4T) sorozatot illesztjük úgy, hogy - mint a modulációs kód esetén - teljesítjük a d ~ 2 és k ~ 10 (a nulla futam, azaz az. egymás után következő „CF-k hosszának korlátja) futamhossz korlátokat, egy összesen 32 csatorna bit (azaz 2 bájt) hosszúságú mintát kapunk. Ajánlott, hogy a 14T előtti sorozat is teljesítse a modulációs kódra érvényes korlátozásokat, de a találmány nem korlátozódik csak erre az esetre. A PA. első szinkronizáciős mező mintája nem korlátozódik egy adott mintára hanem több minta közül kiválasztható. Példáid több különböző- nulla futamú (folytonos „(F bitek száma) mintát készítünk elő a minta elején. A több minta közül egyet választunk ki, Így a kiválasztott minta teljesíti a modulációs köd tutamfeossz korlátjait, amikor azt hozzákapcsoljuk a közvetlenül előtte levő bájt modulációjából kapott nulla futamhoz (utolsó nulla futam). Egy másik megoldás szerint a mintákhoz különböző DSV értékek tartoznak és egy mintát ügy választunk ki, hogy a kiválasztás utáni DSV érték minimális legyen. A kiválasztás utáni DSV érték a kiválasztott mintát közvetlenül megelőző sorozat DSV értékének és a kiválasztott minta DSV ériekének összege.
A 4. ábrán a VFO második színkronizáeiós mezőben rögzítendő minta (VFO minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában. A 4. ábrán bemutatott minta jellegzetessége, hogy a mintában egy négy csatorna bitből álló rögzítési jel és üresjel ismétlődő sorozatok vannak. A 4. ábrán látható minta teljesíti a korábban ismertetett három feltételt.
A 4T egyszeri hosszúságú (síngle length) minta megfelelő amplitúdót biztosit az RF kiolvasó jel számára (első feltétel). A legnagyobb számú rögzítési / üres jel átváltást tartalmazó minta egy három csatorna bit egyszeri hosszúságú minta (minimum hossz), de a 4T egyszeri hosszúságú minta előnyösebb az. alábbi megfontolások miatt Á nagysürüségü adatrögzítésre képes optikai lemez rögzítési és leolvasási karakterisztikáiban a minimális hosszúsági bittel rendelkező RF kiolvasó jel amplitúdója általában jelentősen kisebb, mint hosszabb rögzítési / üresjel esetén. Ezért három csatorna bit hosszúsággal nem valósítható meg stabilan kvantáh RF kiolvasó jel. Ezért 4T egyszeri hosz’τίκ&,'β?' a®.«sm.a?. 23.
-31 szúságú minta ajánlott az, első és második feltételek teljesítéséhez. Mivel egy 4T egyszeri hosszúságé mintára DSV ~ Ö elérhető, a minta teljesíti a harmadik feltételi is,
A VFO második szinkronizáeiós mezőben rögzítendő minta nem korlátozódik a 41 egyszeri hosszúságú mintákra. Ajánlott, hogy a rögzítendő minta teljesítse a három feltételt, de a feltételek az optikai lemez rögzítési és kiolvasás! karakterisztikájának megfelelően prioritási szintekkel is teljesíthetőek. Például olyan optikai lemez esetén, amely megfelelő amplitúdót biztosit az RF kiolvasó jel számára (első feltétel) és amelynél a rögzítő jel vagy üresjel minimális hossza 3T, ismétlődő, 3T rögzítő / érésiéiből álló mintát használhatunk. így a rögzítési / üresjei átváltások száma növelhető (második feltétel) a 4T egyszeri hosszúságú mintához képest. Ilyen módon a második feltétel prioritása nagyobb, mint az első feltételé, és így az adat PLI. gyorsabban zárható. Egy másik esetben, olyan optikai, lemez esetén, amely nem biztosít megfelelő amplitúdót az RF kiolvasó jel számára még akkor sem, ha 4T egyszeri hosszúságú minlát használ 5T rögzítő / üresjelböi álló ismétlődő minta használható. Ebben az esetben az első feltétel prioritása nagyobb, mint a második feltételé; azaz annak ellenére, hogy a rögzítési / üresjei átváltások száma csökken a 4T egyszeri hosszúságú minta használatához képest, a kvantálás pontossága javítható.
Az 5. ábrán a VFO második szinkronizáeiós mezőben rögzítendő példa jellegű minta látható Tnrin = 3 és Tutin ~ 2 esetem Az 5. ábrán látható példában 'Imin = 3 esetén 4 f rögzítő és üresjelből állő ismétlődő mintát; Imin :::: 2 esetén 3T rögzítő és üresjelböi álló ismétlődő mintát használunk.
így a (Imin I) csatorna bit egyszeri hosszúságú minta megfelelő amplitúdót biztosit az RF kiolvasó jelnek és így teljesíti az első feltételt.
Ha 8/16 modulációs rendszert használunk, Ttóa ~ 3 és 1 bájt -ló csatorna bit.
Ezért egy bájt alatt a 4T rögzítő vagy üresjeleket négyszer ismételjük. Mivel a VFO második szinkronizáeiós mező hossza az első példában 91 bájt, a 4T rögzítő vagy üresjeleket 364-szer (- 9i * 4) ismételjük,
A 8/16 modulációs rendszer olyan rendszer, amely a 8 bites bináris adatot 16 csatorna bites kódszóvá alakítja át. A 8/16 modulációs rendszerről részletesen ír például a 8-.3Π80 számú Nyílt (laid-open) Japán Publikáció. A 8/16 modulációs rendszerben transzformációs táblákat rendelünk a 8 bites, moduláció előtti adathoz és a transzformációs táblákat úgy kapcsoljuk (swíteh), hogy a 8 bites, moduláció előtti adatot ??·Η>δ/6-Τ*-3Τ -*SÖÖ8. Ο?'. .23.
olyan koddá alakítsuk át, amelynek olyan kevés alacsony frekvenciás összetevője van, amilyen kevés csak lehet. A transzformációs táblákat úgy kapcsoljuk, hogy a kódsorozat DSV abszolút értékének minimalizálása közben teljesítjük a minimális inverzió tartomány d ~ 2 és a maximális inverzió tartomány k ~ 11 teltételeket.
A 6. ábrán az SY harmadik szinkronizáeiős mezőben rögzítendő minta (SY minta) példája látható, amely különösen ajánlott a találmány első példájában. A 6. ábrán látható SY minta jellegzetessége, hogy a mintában van 14 csatomabit (14T) hosszú rögzítő jel vagy üresjel, és ez (Tmax + 3). A DATA adatmezőben rögzítendő adatfolyam Tmax maximális rögzítő / üresjel hossza 11 csatorna bit (11T), ami három bittel ér a 141' hosszúságtól. így egy bit élének eltolódása esetén is elegendő hibahatárt biztosítunk annak megelőzésére, hogy a DATA adatmező 1 Γ.Γ mintáját hibásan az SY harmadik szinkronizációs mező mintájaként azonosítsuk, hasonlóan a PA első szinkronizáeiős mezőben rögzítendő mintánál leírtakhoz. Ebben a megközelítésben az SY mintát arra használjuk, hogy azonosítsuk (vagy jelöljük) a 202 második keret mező elejét.
A kővetkezőkben a jelen találmány első példájában ismertetjük a .101 optikai lemez 102 információs sávjában az abszolút pozíciót (amelyre ezentúl „óimként5' hivatkozunk) felismerő eljárást. Annak érdekében, hogy a rögzítésre alkalmas optikai lemezen egy előre meghatározott címen rögzítsék az adatot, az adatrögzítés előtt egy rögzítő berendezésnek információt kell kiolvasnia az előre meghatározott címről és meg kell keresnie a rögzítendő adat pozícióját. Ahhoz, hogy cím információt szerezzünk egy olyan mezőben, amelyben még nem rögzítettünk adatot, a cím információt előre formáznunk kell. Egy példa jellegű eiöformázásí technika szerint a cím információt a rögzitéxSi felület konvex és konkáv részei segítségével meghatározott előgödrökkel (pre-pits) vagy nieander (kanyargás) eljárással jelöljük, melyben kialakítjuk a 102 információ sávokat kialakító barázdákat.
leien találmányban a 1.01. optikai lemezben bármilyen, a cím információt megszerző technika használható, fia a leírás mást nem ir, minden adatblokkhoz saját cím információ tartozik, és a cím információt az adatblokkok a 1Θ2 információ sáv meghatározott részének elérésével szerzik meg.
ismét a 2, ábrára hivatkozva ismertetjük a fent leírt adatformátumú 101 optikai lemezhez (1. ábra) tartozó adatrögzítési eljárást, A 101 optikai lemezre az adatot az
Ϊ?.ϊβ5·8ϊ’' ’30S3, 07. 23·.
- 33 alapegységként használt 103 adatblokkok segítségével rögzítjük. A 201 első keret mező VFO második szinkronizáeíós mezőjében kezdődik és fejeződik be az adatrögzítések sorozata. Itt a kiegészítő adat rögzítő pozícióval rendelkező 201 első keret mezőre „összekapcsolási keret mező” néven hivatkoznak.
Amikor az adatrögzítések sorozatának végpozíelőjátöi kezdve kiegészítő adatot rögzítünk, a kiegészítő adatrögzítés kezdő és végpozíeióját mindig úgy határozzuk meg, hogy, hogy az S <™ E egyenlőtlenséget teljesítik a kővetkező feltételek. A kiegészítő adatrögzítés kezdő pozíciója a 201 első keret mező VFO második szinkronizáeíós mezőjének S. bájtja, amely összekapcsolási keret mező (ahol „S” egy, a VFO második színkronizációs mező hosszát jelölő bájtok számánál kisebb racionális szám). .A kiegészítő adatrögzítés végpozíciöja a 201 első keret mező VFO második szinkronizáeíós mezőjének E. bájtja (ahol „EE egy, a VFO második szinkronízáeiős mező hosszát jelölő bájtok számánál kisebb racionális szám). Ha így határozzuk meg a kiegészítő adatrögzítés kezdő és végpozícióját, akkor abban a részben, amelyben a kiegészítő adatot rögzítjük, nem marad olyan mező, amelyhez nincsen minta (VFO minta) rögzítve. Ha egy mező rögzített VFO minta nélkül marad, előfordulhat az a nem kívánt eset, hogy a kiolvasó rendszerek nem megfelelően zártak.
Az S és E közötti különbséget ajánlott esetben a meghajtó berendezés (drivíng apparátus) különféle Ingadozási hibatényezőinek figyelembevételével határozzuk meg. Abban az ideális esteben amikor az ingadozás Inba nulla, az (S — E)-böl kapott számú bájtot ugyanabban a mezőben rögzítjük amikor az adatrögzítés befejeződik és szintén amikor az adatrögzítés kezdődik, Ezért az ebben a mezőben korábba» rögzített adatot felülírjuk a jelenleg rögzített adattak Ezért ajánlott az (S - E)~ből kapott bájtok számát úgy beállítani, hogy az ne legyen kisebb az ingadozási hibatényező felső korlátjánál. Ilyenkor még maximális ingadozás hiba esetén is végezhetünk kiegészítő adatrögzítést ágy, hogy nem marad rögzített VFO minta nélküli mező.
Ha a 101 optikai lemez újraírható optikai lemez amelyet fázisváltás rögzítő (phase ehange reeording) vagy hasonló anyagból alakítottunk ki, az ugyanabban a pozícióban történő nagy számú kiegészítő adatrögzítés a rögzítési réteg minőségének romlását okozhatja. Ahhoz, hogy minimalizáljuk a rögzítési réteg romlását, és ugyanakkor javítsuk is az újmírhatőságot (ugyanazon sávon történő adatrögzítések számának növelése), minden adatrögzítés alkalmával az adatrögzítés kezdő és végpozíciója egy *5:003. 0? 25,
-34előre meghatározott tartományon belül véletlenszerűen változhat. Ilyen esetben nem szükséges, hogy a 201 első keret mező bájtokban mért hossza rögzített legyen. Ez azért van, mert a VFÖ második szinkronizáeiós mező hossza az adatrögzítés kezdő és végpozíciójának változása miatt változik. Azt, hogy az adatrögzítés kezdő és végpozfciöja mennyire változhat meg, ajánlott a VFÖ második szinkronizáeiós mező, a kiolvasó rendszerek zárásához szükséges idő, a rögzítő réteg mínéségmmlásának jelleggörbéje és hasonló jellemzők alapján meghatározni
A jelen találmány szerint a keret mező, amelyben a kiegészítő adatrögzítés kezdődik - azaz a összekapcsolási keret mező - a 201 első keret mező amelynek nincs DATA adatmezője. Ezen még a kiegészítő adatrögzítés során sem lép fel folytonossági hiba. Ennek megfelelően kiküszöböltük annak lehetőségét, hogy a kiegészítő adatot nem olvassuk és ennek eredményeként elveszik a keret mezőben rögzített adat. A hagyományos optikai lemezzel összehasonlítva — amelynél az összekapcsolást a DATA adatmezőben hajtjuk, végre (a kiegészítő adatot a DATA adatmezőben rögzítjük) ~ a kiegészítő adatban levő olvasási hibahatár jelentősen javítható. Ennek eredményeképpen stabil adatrögzítést és adat kiolvasást hajthatunk végre még az adatrögzítés kezdő és vegpoziciöíban is.
Ahogyan az a 2. ábrán is látható, a rögzítő berendezés a következő módon rögzíti az adatot a 101 optikai lemezre. Először, a 2. ábrán látható 2102 rögzítés kezdete VFO részt (a stabil adat kiolvasáshoz szükséges első szinkronizáeiós kódsorozatot) először a 102 információ sávon az 201 első keret mezőben (harmadik mező), majd a legalább egy 202 második keret mezőben rögzítjük. Hasonlóan rögzítjük azt a mezőt (első mező), amelyben legalább egy második keret a 201 első keret mező (harmadik mező) után helyezkedik el. A 201 első keret mezőben (harmadik mező) van egy olyan mező, amelybe a 2102 rögzítés kezdete VED részt rögzítjük.
A 202 második keret mezőben levő SY minta (második szinkronízáeiós kódsorozat) segítségével azonosítjuk a 202 második keret mező elejét és a rögzítendő adat (a DATA adatmezőben rögzítendő adat) legalább egy részét. Abban az esetben, ha a 101 optikai lemezen rögzítendő adat több 103 adatblokknak felel meg, a 201 első keret mezőt két szomszédos 103 adatblokk határán biztosítjuk ügy, hogy rögzítjük a PA és a VFÖ mintákat. Amikor a 1.01 optikai lemezen befejeződik az adatrögzítés, a legalább •egy 202 második keret mező után egy PA mintát (harmadik szinkronizáeiós kódsoroza77. te-S/BT'· 34 ΛΒ5Ο3. <T? 23.
toí) rögzítünk. Ezután rögzítjük a 2. ábrán látható 2101 rögzítés vege VFO részt (a stabil adat kiolvasáshoz szükséges negyedik színkronlzáeiós kódsorozatot), A FA mintát és a 2101 rögzítés vége VFO részt a 201 első keret mezőben (második mező) rögzítjük. Az első mező után elhelyezett 201 első keret mező (második mező) különbözik attól a 201 első keret mezőtől (harmadik mező) amelyikben a 2102 rögzítés kezdete VFO részt rögzítettük, A 201 első keret mezőben (második mező) van egv mező, amelybe a P.A mintát (harmadik szinkronízáeiős kódsorozatot) és a 2101 rögzítés vége VFO mezőt (negyedik mezőt) rögzítjük.
A kiegészítő rögzítés kezdő pozíciójának véletlenszerű megváltoztatásához a 2. ábrán a VFO mintában látható 21.02 rögzítés kezdete VFO rész (a stabil adat kiolvasáshoz szükséges első szinkronizációs kódsorozat) hossza véletlen módon állítható be, A kiegészítő rögzítés végpozíciójának véletlenszerű megváltoztatásához a 2. ábrán a VFO mintában látható 2101 rögzítés vége VFÖ rész (a stabil adat kiolvasáshoz szükséges negyedik szinkronizációs kódsorozat) hossza véletlen módon állítható be. Amikor a rögzítés kezdő vagy a végpozíelöja véletlenszerűen változik, nem szabad elfeledkezni arról, hogy a 210.1 rögzítés vége VFO rész vagy a 2102 rögzítés kezdete VFÖ rész hossza Is véletlenszerűen változik. A fent leírtak szerint az adatrögzítés pozíciója a formázás előtti cím információ segítségével megállapítható függetlenül attól, hogy az adatrögzítés megtörtént-e már vagy nem. Hasonlóan, a rögzítés kezdő vagy végpozíciőja véletlenszerűen változtatható a 101 optikai lemezen levő abszolút pozícióhoz képest, amelyet a cím információ kiolvasásával szerezhetünk meg. Ebben az esetben ajánlott, hogy a 2101 rögzítés vége VFÖ rész vegét a 2102 rögzítés kezdete VFO rész eleje után helyezzük el.
A fent ismertetettek szerint a kiegészítő adatrögzítés kezdő és végpozícíójái mindig ágy határozzuk meg, hogy teljesüljön az S <::: F egyenlőtlenség. Ezért a 210I rögzítés vége VFO résznek (a 10.1 optikai lemezen már rögzített, negyedik szinkrouizáeiós kódsorozat) legalább egy részét felülírjuk a 2102 rögzítés eleje VFO résszel (kiegészítő adatrögzítés során a VFO minta első szinkronizációs kódsorozatával).
A lent leírtaknak megfelelően a jelen találmányhoz tartozó első példában a rögzítés és kiolvasás minimális egységeként tekintett adatblokk elején első keret mező, az első keret mező mellett pedig közvetlenül következő keret mező van. Az első keret ·?-? tíS/S: '· 3:‘>-*28Ö3. 87 23.
-36»« . .
X X u.
mezőnek van PA első szinkronizációs mezője és VFO második szinkronizációs mezője. A második keret mezőnek van SY harmadik szinkronizációs mezője és adatrögzítésre alkalmas DATA adatmezője. Ilyen felépítés mellett az adatrögzítés (összekapcsolás) kezdetét / befejezését az első keret mező (összekapcsolási keret mezó) második szinkronizációs mezőjében (VFO) hajtjuk végre, Az adatrögzítés számos ingadozási tényezője kiszűrhető a VFO második szinkronizációs mezőben, így a stabil adatrögzitvasas biztosítható. Az íz szükséges adminisztrációs többlet alacsony, alig több, mint egy keret adatblokkonként.
les és (öve
Á jelen találmánynak megfelelően nem feltétlenül szükséges, hogy pontosan egy csatorna hitnél kisebbre állítsuk be a pozíciós pontosságot (positíoning aecnracv). Ezért tervezhetünk egyszerű meghajtó berendezést, így csökkentve a meghajtó berendezés előállítási költségét.
A 7 A. ábrán egy szokásos keret mező (azaz a 202 második keret mező) kezdő pozíciójának példa jellegű rögzítési mintája, a 7B. ábrán egy összekapcsolási keret mező (azaz a 201 első keret mező) kezd ő pozíciójának példa jellegű rögzítési mintája látható a jelen találmányhoz tartozó első példa szerint. A 7A . és 7B. ábrákon látható példákat az adatmező d - 1, k - 9 paraméterű korlátozott iutamhossz kódolással és nőn -1,5 modulációval kaptuk.
A 7 A. ábrán a szokásos keret mező kezdő pozíciója a 202 második keret mező (2. ábra) kezdetének felel meg a jelen találmány első példájához tartozó adat formátum szerint, A 202 második keret mező elején van a két bájt (azaz 24 csatorna bit) hosszúságú SY harmadik szinkronizációs mező. A DATA adatmező a harmadik bájnál kezdődik. Az SY harmadik szinkronizációs mező SY mintájában az aláhúzott ,,100000000000010(11” részminta megfelel egy ά -- I , k -- 9 paraméterű korlátozott. íutsrahossz kódolás (Tmax ·*· 3)*<Tmin + 1) mintájának. Az SY minta elején levő „YYYYYY’M ajánlott, esetben ágy határozzak meg, hogy az őt közvetlenül megelőző DATA adatmezőt figyelembe véve teljesítse a d « 1, k ~ 9 fütamhossz korlátokat,
A ábrán az összekapcsolási keret mező kezdő pozíciója a 201 első keret mező kezdetének felel meg a jelen találmány első példájához. tartozó adat formátum szerint. A .201 első keret, mező elején van a két bájt (azaz 24 csatorna bit) hosszúságú PÁ első szinkronizációs mező. A VFO második szinkronizációs mező a harmadik bájnál kezdődik. A PA első szinkronizációs mezőben és a VFO második szinkronizációs rne.??-.·$ «5/ST*· 3<5 2S
- 37 *.* <· «· « ** de* *.ί* zőben az aláhúzott ,,100()0000000()01()000()1^ résztnínta megfelel egy d ~ !., k = 9 paraméterű korlátozott lütamhossz kódolás (Tmax ·*· 3>*(Tmin f 4) mintájának. Az öszszekapcsolási keret mező konkrét mintája - azaz a ((Tmax s 3)* (Tmin a- 1)) minta ~ és a szokásos keret mező konkrét mintája - azaz a «Tmax + 3)*(Tmm -t 4)) minta - közötti összefüggés az, hogy a kezdő pozíció és a (Tmax T 3 ) kezdő pozíció közötti távolság (8 csatorna hit) ugyanaz, valamint a (Tmax * 3) végpozídó megegyezik.
A 7B„ ábrán az ,,ΥΥΎΥΥΥΆ ajánlott esetben úgy határozzuk meg, hogy az Őt közvetlenül megelőző DATA adatmezőt figyelembe véve teljesítse a d - 1, k ~ 9 fütamhossz korlátokat. A 7B. ábrán látható „YYYYYY” megegyezhet a 7A. ábra SY mintájában levő „YYYYYY”-nal. A PA minta és az SY minta közötti kódtávolság még ebben az esetben is három marad, hiszen az SY mintában közvetlenül a (Tmax +
3) után következő minta (Tmín -r l), míg a PA mintában a (Tmax H- 3) után kővetkező minta (Tmin -t 4).
Ennek megfelelően még akkor is, ha például az SY minta és a PA minta két bájt hosszú és ebben a két bájt hosszban a. (Tmax a- 3) esetén számos típusú minta nem alakítható ki a (Tmax + 3) utáni, a hosszuk alapján megkülönböztethető minták típusainak száma növelhető. így tovább nő a minta-használati szabadság.
Ha a minta-használat szabadsága nő, lehetőség nyílik az SY vagy PA mintaként használható minta típusok számának növelésére úgy, hogy a ködtávolság kettőnél nem kisebb marad, azaz a kódtávolság háromra vagy többre növelhető míg az SY vagy PA. mintaként használható minta típusok száma állandó marad.
A 201 első keret mező és a 202 második keret mező bájtokban mért hosszáról, továbbá a 103 adatblokkokban levő 202 második keret mezők számáról Írunk a következő példában.
Ajánlott, hogy a 201 első keret mező bájtokban mért hossza és a 202 második keret mező bájtokban mért hossza megegyezzen, vagy a mezők egyikének bájtokban mért hossza legyen a másik mező bájtokban mért hosszának egész számú többszöröse. Azzal, hogy a 201 első keret mező vagy a 202 második keret mező hosszát ügy határozzuk meg, hogy az. a másik hosszának egész számú többszöröse legyen, lehetővé válik, hogy egy rögzítő / kiolvasó berendezés ugyanazon áramköreit használjuk (időzítő áramkörök és hasonlók), például a keret mezőkben történő adat előállítására adatrögzítés, vagy keret toldásra (ínterpolatíon) a keret mezőkben történő adat kiolvasás esetén.
l-SH/SV'- 3? -’2S03 S7 23.
- 38 így csökkenthető a rögzítő / kiolvasó berendezés mérete és költsége is. A jelen találmány első példájában a 201 első keret mező és a. 202 második keret mező hossza 93 bajt- Egy másik megoldás szerint a 20 í első keret mező hossza a 202 második keret mező hosszának egész számú többszöröse.
Ha a 201 első keret mező hossza 93 bájt, a 3. ábrán látható mintát a PA első szinkronizációs mezőben, a 4. ábrán látható- mintát pedig a VFO második szrnkrouizáciös mezőben helyezzük el, a. PA első szinkronizációs mező hossza két bájt, a VFO második szinkronizációs mező hossza 91 bájt lesz. Ekkor a VFO második szinkronizációs mezőben levő, 4T rögzítő vagy üresjelet tartalmazó minta 182-szőr isA jelen találmány első példájában a 103 adatblokkokban levő 202 második keret mezők száma 208. Ez a szám meghatározza a 2(11 első keret mező beszúrásának gyakoriságát és a 103 adatblokk adatméretét (dala size). Ha ez a szám nagy, a DATA adatmezővel nem rendelkező 201 első adatmező által okozott overhead (a formátum redundáns része) kiesi, Így a 101 optikai lemez tárolási kapacitása nagyobbnak tűnik. Azonban ez a nagy szám kisméretű adatok kezelésekor a 103 adatblokkok méretének növekedése miatt előnytelenné válhat.
Ahogyan azt a 2. ábra is mutatja, egy ECC blokk négy folytonos 103 adatblokkból áll Ebben az esetben a 202 második keret mezők száma egy ECC blokkban 208 * 4 - 832. Az ECC blokk definíció szerint egy hibajavító kód kódolási egysége. Például abban az esetben, amikor egy ismeri. Reed-Solomon kődből hibajavító kód létrehozása céljából kétdimenziós ismert szorzatkódot alakítunk ki, az ECC blokk a szorzatkód egysége. Ahol az SY harmadik szinkronizációs mező hossza két bájt, ott a DATA adatmezők mérete egy ECC blokkban összesen 91 * 832 ~ 75712 bájt. A jelen találmány első példájában a 75712 bájtból 65536 bájt felhasználói adat, míg a maradék bájtokat redundáns adatok, például hibajavítás, 1D blokk azonosító és hasonló adatok tárolására használjuk.
Az adatrögzítések sorozata alapegységeként tekintett egész számú adatblokk hibajavító kódját előállító ECC blokk létrehozásának hatására a meghajtó berendezésben (rögzítő vagy kiolvasó berendezésben) könnyebbé válik a rögzített adat kezelése, leien találmány ebő példájában egy ECC blokk négy adatblokkból áll, de a találmány nem korlátozódik csak erre a megoldásra. Hasonló hatást érünk el akkor is, ha megváltoztat77.!8Wf·- 38 £»’. 23
- 39 jnk az egv ECC blokkban levő adatblokkok számát. Például egy ECC blokknak egy adatblokkja is lehet. Mindazonáltal az első példában az egy ECC blokkban levő adatblokkok számára nyilvánvalóan van egy felső korlát hiszen minden adatblokk vezető keret mezője a 201 első keret mező (azaz redundáns adat), amelynek nincsen DATA adatmezője. Az egy ECC blokkban levő adatblokkok számát a meghajtó berendezés hibajavító képességének és az overhead-nek a figyelembe vételével lehetőleg úgy határozzuk meg, hogy az érték megfeleljen a 101 optikai lemez használatának, a meghajtó berendezés teljesítményének és más feltételeknek.
Az SY harmadik szinkronizáciős mezőben rögzített mintának nem kell azonosnak lennie a 202 második. keret mezővel. Például az 103 adatblokkok 201 első keret mezője után következő 202 második keret mezőnek egy konkrét, a másik 202 második keret mezőben rögzített mintától különböző mintája lehet, így a fent említett konkrét mintát a meghajtó berendezés azonosíthatja. Ezért a 103 adatblokkokban levő első DATA adatmező nagyobb pontossággal észlelhető, ami növeli a meghajtó berendezés megbízhatóságát. A következőkben Ismertetett második példában a 202 második keret mezők valamelyikének elején rögzített SY minta különbözik a többi 202 második keret mező elején rögzített SY mintától.
Az első példában az első keret mezőnek (első és harmadik mező) van PA első szinkronizáeiős mezője és YPO második szinkronizáeiős mezője, de az első keret mezőben lehetnek más szinkronizációs kódsorozatok vagy adat bitfolyamok is.
A 8, ábrán a jelen találmány második példája szerinti 310.1 optikai lemez (adathordozó) Íeiülnézete látható. Ahogyan azt a 8. ábra mutatja, a 31 öl optikai lemez rögzítési felületén a 3102 rögzítési sávot (rögzítési mező) spirál alakban alakítjuk ki. A 31Ö2 rögzítési mezőt 301 adatblokkokra osztjuk. Más szavakkal,, a. 3101 optikai lemez rögzítési felületén körkörös irányban folytonosan elhelyezkedő 301 adatblokkok alkotják a 3102 információs sávot.
A 9. ábrán a jelen találmány második példája szerűül 3101 optikai lemez adatformátumának példája látható. A 9. ábrán a 2. ábra ismertetésében szereplő elemekkel azonos elemeket azonos hivatkozási jellel jelöljük, és azokat itt nem ismertetjük részié7 7 <·>*/$: Ϊ*' $$· «7 ,?3.
. 40 .
#♦
4.
lesen. A 9. ábrán a jobboldalon feltüntetett mező egy baloldalon feltüntetett mező «tán áll.
Ahogyan azt a 9. ábra is mutatja, minden 301 adatblokknak, egy 201 első keret mezője és nyolc 3103 szektora van. Négy 301 adatblokk egy 302 ECC blokkot alkot. Ennek megfelelően egy ECC blokkban 32 szektor van.
A 301 adatblokkokban levő második keret mezőket 3103 szektorokba csoportosítjuk, egy 3103 szektorban 26 második keret mező van.
Minden 3103 szektorban (negyedik mező) 26 második keret mező van. Mindegyik keret mező hossza 93 bájt.. A 3103 szektor elején levő keret mezőre FÖ, a többi mezőre az PL F2. .. F24 és F.25 hivatkozási számokkal hivatkozunk.
Az FÖ keret mező elején van egy SYÖ szinkronizáeiős mező (harmadik szinkrornzáeíős mező), amelyet egy DATA adatmező követ. Az FI - F25 keret mezők .mindegyikének az ekjén van egy SY szinkronizáeiós mező (a harmadik szinkronizáeiós mező), amelyet egy DATA adatmező követ. Az SYÖ és az SY szinkronizáeiós mezők hossza két hajt. Ezért az FÖ és az Pl - P25 keret mezőkben a DATA adatmezők mindegyikének hossza 91 bájt.
A DATA adatmezőkben levő bájtok száma 3103 szektoronként összesen 91 * ~ 2366 bájt. Az egyes szektorokban rögzítendő felhasználói adat hossza 2048 bájt, míg a redundáns adatok - például az adat rögzítési pozíciójának meghatározásához szükséges cím információ, a hiba jelzésére vagy javítására, szolgáló paritáskód és hasonlók -· hossza 318 bájt. A felhasználói adatok és a redundáns adatok együttes hossza 2366 bájt.
A DATA adatmezőben rögzítendő adat bitfolyamot nem egy az egyben bináris adatként, rögzítjük, hanem rögzítés előtt egy modulációs· rendszerrel átalakítjuk ágy, hogy megfeleljen az optikai lemez rögzítő és kiolvasó jelei karakterisztikájának. Itt feltételezzük, hogy az NRZI rögzítési egy 8/16 modulációs rendszerrel hajtjuk végre. A DATA adatmezőben rögzítendő adat bitfolyam hossza 91 * 16 - 1456 csatorna bit. amelyben a rögzítő jelek vagy üresjelek Tmin minimális hossza három, Tmax maximális hossza 11 bit.
Az SYÖ szinkronizáeiós mező azonosítja az Fö keret mező elejét és lehetőleg olyan rögzített mintája van. amely nem fordul elő a. rögzítendő adat bitfolyamnak legalább a DAT A adatmezőbe eső részében. Azzal, hogy az SYÖ szinkronizáeiős mezőbe
77.40:.<SGG3. Ö7 »* olyan mintát rögzítünk, amelyik nem fordul elő a DATA adatmezőben, az adat bitfolyam olvasásakor az SYÖ szinkronizációs mező és a DATA adatmező könnyen megkülönböAethetőek.
bgyík SY szinkronizációs mező képes azonosítani az FI - F25 második keret mezők közül az őt követő második keret mező elejét. Az FÖ keret mezőben levő SYÖ szinkronizációs mezőhöz hasonlóan az SY szinkromzáeíós mezők mindegyikének lehetőleg olyan rögzített mintája van, amelyik' nem fordul elő a rögzítendő adat bitfolyamnak legalább a DATA adatmezőbe eső részében. Azzal, hogy az SY szinkronizációs mezőbe olyan mintát rögzítünk, amely nem fordul elő a DATA adatmezőben, az. adat bitfolyam olvasásakor az SY szinkronizációs mező és a DATA adatmező könnyen megkülönböztethetőek. A tóvá az SY vagy az. SYÖ szinkromzáelós mezőben rögzített mintára ..második szinkronizációs kódsorozatként*’ «w hivatkozunk.
A 10.. ábrán a 3103 szektor (9. ábra) 26 keret mezőinek elején rögzített szinkronizációs kódsorozatok példái láthatók. A szinkronizációs kódsorozatokat két típusba, az SYÖ mintába és az SY mintába sorolhatjuk. Az SY mintát a 2. - 26, keret mezőkben helyezzük el.
A 11. ábrán egy szinkronizációs ködsorozatként használható minta példája látható, amely különösen ajánlott a találmány második példájában. A 11. ábrán bemutatott mintában egy 14 csatorna bit (14T) hosszú rögzítő jel vagy üresjel van, és ez (Tmax + 3). A második példában - a fent leírtak szerint - a DATA adatmezőben rögzítendő adatfolyam Tmax maximális rögzítő / nresjel hossza 11 csatorna bit (1 Γ.Γ), ami bárom bittel eltér a szinkronizációs kódsorozatban levő í4T-tol. A szinkronizációs kódsorozat, és a DATA adatmező rögzítő (vagy üres) jelei között még akkor is egy csatorna bites különbség van, ha a kiolvasás során keletkezett zaj hatására egy csatorna bit éle eltolódik (edge shiít) és ezért a szinkronizációs kódsorozat 14T rögzítő jele (vagy 14T üresjele) 13 csatorna bitre rövidül és a DATA adatmező 1 XT rögzítő jele (vagy 1IT űresjele) 12 csatorna- bitre nyúlik. így egy bit élének eltolódása esetén is elegendő hibahatárt biztosítunk, hogy megelőzzük azt, hogy a DATA adatmező 11Τ mintáját hibásan, a szinkronizációs kódsorozat mintájaként azonosítsuk.
Annak érdekében, hogy megkülönböztethessük egymástól az SYÖ és SY mintákat ajánlott, bogv a kődtávoiság ne legyen kisebb kettőnél. Itt a kódtávolság a két adat ??.:$$$’{’· «:· -*3003. 33 ,3ί» ** φ
A siavoisag az bitfolyam közötti eltérő bitek számára utál NKZ rögzítés esetén a kódtávotság az t jelölésű adat bitfolyamból megállapítható, NRZ1 rögzítés esetén a NRZ1 jelölésű adat bitfolyamból megállapítható. Ha az. SYÖ és az SY minták közötti kódtávolság nem kisebb kettőnél, tnég az egyik minta olvasása közben bekövetkező egy bites eltolódás esetén sem téveszthetjük Össze a mintákat
Ha a kódtávolság nem kisebb háromnál, az azonosítási képesség tovább nő. Például két bites kődtávolság esetén, ha az. SYO és az SY minta is egy bittel eltolódik a másik leié a két. minta azonossá válik és nem különböztethető meg egymástól. Ezzel ellentétben báromnál nem kisebb kődtávolság esetén, ha az S YO és az SY minta is egy bittel eltolódik a másik felé, a különbség még mindig egy bitnél nem kisebb és a két minta megkülönböztethető. így az SYO és az SY minták mindig megkülőnböztethetöek, míg. megtartjuk az egy bites hibatűrést. Sok típusú SY mintát használhatunk addig, amíg az SYÖ és az SY minták mindegyike közötti kódtávolság nem kisebb kettőnél.
A 12. ábrán a találmány második példájában szereplő SYO és SY minták egy konkrét példája látható·. Az SYÖ és SY minták hossza két bájt (azaz 32 csatorna bit) és mindkettőhöz egy közös (14T + 4T) egyedi minta tartozik. Annak, hogy a két minta hossza megegyezik és a mintákhoz, egy közős, de egyedi minta tartozik megvan az. az előnye, hogy a mintákat észlelő készülék leegyszerűsíthető, hiszen a készülékben egy közös, mind a két mintát felismerő rendszert helyezhetünk el.
Az egyedi minta megfelel a 8/lő modulációs rendszerben levő (Tmax +
3)*{Tmin + Γ) mintának. A minta észlethetősége javítható, ha egy (Tm.in +· 1) bites üres (vagy rögzítő) jelet közvetlenül egy (Tmax + 3) bites rögzítő (vagy üres) jel után helyezünk el. A 3103 adatblokkban levő adat olvasásakor a (14T 4T)~t észlelési mintaként használva a hibás észlelés valószínűsége csökken a 141' észlelési mintaként történő használatához képest. Ha nem csak (14T -t- 4T)~t, hanem (15T r 3T)-í vagy (13T -r 5T)-t adjuk hozzá az észlelési mintához, még akkor is elkerülhetjük azt, hogy nem észleljük a 14T-t, ha a 14T végén eltolódik egy él, továbbá a hibás észlelés valószínűsége továbbra is olyan kicsi marad, amilyen csak lehetséges.
.A 12. ábrán négy SYÖ mintaként, és négy S Y mintaként használható minta típus látható (két típus az 1. és 2. állapotban, két típus a 3. és 4. állapotban). Itt az 1 - 4. állapotok jelzés információk, amelyek megmutatják, hogy a 3/16 modulációs rendszer melyik transzformációs tábláját fogjuk kiválasztani. Az 1. és 2. állapotok mintáinak
7ΪΛ$5'$ϊ*· 42 *2003. 07. 23.
-43ft » *'♦· ♦X -γ
X X *$♦ jellegzetessége, hogy az MSB (Most Sígniíicant Bit - legnagyobb helyiértékö bit) oldalon (a 12. ábra bal oldalán) a nulla futam hossza kettő vagy három. A 3. és 4. állapotok mintáinak jellegzetessége, hogy az MSB oldalon (a '12. ábra bal oldalán) a nulla futam hossza nulla, azaz az MSB egy „1” bit.
A következőkben azt ismertettük, hogy hogyan választunk a négy SYO minta közük Ha a moduláció közvetlenül az SYO szinkronizáeiós mező előtt fejeződik he, azaz az F25 keretben a DATA adatmező utolsó adaíbájÍjának modulálása után a következő állapot 1 vagy 2, úgy az 1. vagy 2. állapotot választjuk. Egyébként a 3 . és 4, állapotokat. választjuk. így az F25 keret mező utolsó bájtjának és az SYO mintának összekapcsolódást pontjában a nulla futam egy előírt tartományon (kettő és tíz között) belül marad. Áz SY minta esetén a kiválasztás hasonlóan történik.
A következőkben Ismertetjük, hogy hogyan választjuk ki az első kiválasztás kódsorozatot (a 12. ábra bal fele) vagy a második kiválasztás kódsorozatot (a 12. ábra jobb fele). Az első kiválasztó kódsorozatban a CDS (Codeword Digital Sum - a kódsző digitális összege) értéke pozitív; a második kiválasztó kódsorozatban a CDS értéke negatív. Itt a CDS értékét úgy kapjuk meg, hogy - feltételezve, hogy az MSB ,,P’ ~ képezzük a kódsorozat NRZ1 transzformációjából kapott kódsorozatban (mintában) levő bitek összegét. Az összegzés során az „F -t 1-nek, a „0” -í-nek számít. .Azaz a kódsorozatot közvetlenül megelőző DSY értéknek és a kódsorozat CDS-ének értéke a kiválasztott kódsorozat utáni DSY érték. Mivel az első kiválasztás kódsorozat CDSének előjele ellentétes a második kiválasztás kódsorozat előjelével, az. egyikük kiválasztásával a DSV értéke közelebb lesz. a nullához. Ennek eredményeképpen a DSV értéke hatékonyan szabályozható.
A kővetkezőkben ismertetjük a 12. ábráit szereplő minták iobh jellegzetességeit. A legfontosabb jellemzőjük az, hogy az S YO mintaként használható négy mintatípus és az SY mintaként használható négy mmtatípus kódtávolsága (NRZ'I jelölés esetén) nem kisebb kettőnél.
Ellenőrizzük például az SYO mintaként használható minták közötti aláhúzott használható minta közötti kodtávoiságot. NRZI jelölés eseten a fent említett aláhúzott minta és a ,,ŐÖŐlíMXlÖOCOM51O(X)ŐÖíX)ÖÖOOOÖlO0Or’ minta közötti kódtávolság hét. Ezt az eredményt az előbb említett 1-gyei kezdődő minta NRZ1 transzformációjából
77J-S5?B7*· 43-*5003. Í5? 23.
* 5
ψ ♦* *
4.
kapott „11100001 111110,./' minta és az előbb említett ö-val kezdődő minta N’RZl transzíormáeíójáből kapod „ÖÖÖ11.111111110... ” minta összehasonlításával kaptuk.
Hasonlóan a fent említett aláhúzott minta és a
LV’ minta közötti ködtávolság négy, a fent említett aláhúzott minta és az „1
11” minta közötti arom, távolság míg a fent említett aláhúzott minta és az s
1” minta közötti, kódtávolság hat. így minden kódtávolságra. teljesül a kettőnél nem kisebb feltétek Azzal, hogy az SYÖ és az SY minták kődlávolságait kettőnél nem kisebb értéken tartjuk, a két minta hibás azonosításának valószínűsége még egy bites eltolódás vagy hasonló esemény bekövetkezése esetén Is csökkenthető. Azzal, hogy a 3103 szektornak csak a F(1 vezető keret mezőjét különböztetjük meg a többi FI - F25 keret mezőktől, a 3103 szektor eleje könnyen észlelhető. Az FI - F25 keret mezők elején levő SY színkronizáeiós mezőbe rögzítendő minta lehet bármilyen minta, amelyben van (Tmax 3) bites és (Tmin -r 1) bites minta és az SY mintára teljesül, hogy az SYÖ mintától való kődlávolsága nem kisebb kettőnél
A 13. ábrán a különböző típusú színkronizáeiós kódsorozatok (minták) közötti ködtávobágok sematikus rajza látható. A 13. ábra megmutatja az SYÖ szinkronízációs kódsorozat (SYÖ minta) és az SY színkronizáeiós kódsorozat közötti kapcsolatot. Ha a közöttük levő kódtávolság csak egy, az SYÖ minta olvasásakor bekövetkező egy bites hiba esetén az SYÖ mintát az SY mintával azonosnak olvassuk. Ezért egy bites hiba esetén a minta típusa még teljes egyezés meghatározás (eomplete matehing deiermínation) (meghatározási technika, amelyben két mintát csak akkor tartunk azonosnak hogyha a két minta teljes mértékben megegyezik) esetén sem határozható meg.
Ha az SYÖ és az SY minták közötti ködtávolság kettő, az egyik mintában bekövetkező egy bites hiba miatt két minta nem lesz ugyanaz. Még -akkor is, ha mindkét mintában egy bites hiba következik be, a teljes egyezés meghatározás alkalmazásával a minta típusa meghatározható. Ezért a szinkronízációs kódsorozatok típusának meghatározása teljes egyezés meghatározással megvalósítható.
Ha az S YÖ és az SY minták közötti ködtávolság három, a mindkét mintában bekövetkező egy bites hiba esetén is egy marad a kódtávolság. Ezért még egy bit hibát megengedő meghatározási technika esetén is meghatározható az olvasott minta típusa.
Z? ·*2ϋ0$-. G·?· 23.
** *' *· 1
Λ* ** *
‘5
Teljes egyezés meghatározás esetén még két bit hiba is megengedhető,
A fenti leírásból kitűnik, hogy a szinkronizáeiós kódsorozatok közötti, háromnál nem kisebb kódtávolság használatával a megbízhatóság nagyobb, mintha kettő kódtávolságot használnánk.
A. 14. ábrán az FO keret mező példa jellegű belső szerkezete látható. A 9. ábrán látható példában a DATA adatmezőt egyszerűen az. S¥0 szinkronizáeiós mező után helyezzük el A 14. ábrán látható példában ezzel ellentétben az SYO szinkronizáeiós mező után közvetlenül a DatalD adat pozíció azonosító mezőt, és az adat pozíció azonosító mezőhöz szükséges Farity hibajavítás mezőt helyezzük eh Ebből a szerkezetből adódóan az SYO szinkronizáeiós mezőben rögzített SYÖ észlelése után közvetlenül kiolvasható a DatalD adat pozíció azonosító mező tartalma. Á DatalD adat pozíció azonosító mezőben szerepelhet például a szektor száma. Ebben az esetben a szektor pozíciója a DatalD adat pozíció azonosító mező kiolvasásával meghatározható. Hasonlóan, a szektor pozíciója az SYO minta észlelésével is azonosítható, igy a kiolvasó berendezés könnyen és gyorsan képes észlelni a szektort.
A 15. ábrán a jelen találmány második példájában szereplő SYO, SY és PA minták konkrét példái láthatók. Az SYO és SY minták teljes mértékben megegyeznek a 12. ábrával kapcsolatban ismertetett mintákkal, ezért azokat itt nem ismertetjük részleteA PA mintát a 12. ábránál Ismertetett, módon, az SYO és $Y minták meghatározásához hasonlóan határozzuk meg. A PA minta hossza két bájt (32 csatorna bit). A 8/16 modulációs rendszernek megfelelően lehetőség van az állapotok (az 1, és 2. állapotok illetve a 3, és 4. állapotok számára történő mintaválasztás) és a DSV (minták kiválasztása, ellentétes előjelű - pozitív és / vagy negatív - CDS~ek) szabályozására. A DSV szabályozás elnyomja a moduláció utáni adat bitfolyam DC összetevőit.
Az SYÖ, SY és a PA minták mindegyikéhez egy közős (14T a- 4Ύ) egyedi minta tartozik. Annak, hogy a három minta bitjeinek száma megegyezik és a mintákhoz egy közös, de egyedi minta tartozik megvan az az előnye, hogy a mintákat észlelő eszköz leegyszerűsíthető, hiszen az eszközben közös, mind a három mintát felismerő rendszert helyezhetünk el.
A 15, ábrán szereplő minták legfontosabb jellemzője az, hogy az SYO mintaként használható négy mintatípus, az SY mintaként használható négy mintatípus és a PA
77Y€S'S?'- 4δ·*30θ3. C;
mintaként használható négy mintatípus kődtávolsága (NRZ1 jelölés esetén) nem kisebb kettőnél.
Ellenőrizzük például a PA mintaként használható minták közötti aláhúzott minta - ,,lX10öt¥)lÖ010tX)1.(X)tWÖÍkXl0000010(Kt 1’’ - és mind a négy, SYÖ mintaként és mind a négy. SY mintaként használható minta közötti kódtávolságot.. NRZ1 jelölés esetén a fent említett aláhúzott minta és a ,,ööíöölíM)Öí)lC101ÖOOöOOOíX)íXlöÖ10öör? SYÖ minta közötti ködtávolság négy. Ezt az eredményt az előbb említett 1-gyel kezdődő minta NRZI transzfonnaciőjáböl kapott ,,1.1 El 1 löiXll 1IK)...” minta és az előbb említett 0val kezdődő minta NR.Z1 transzformációjából kapott ,,00111ÖÖÖ0Ö1110.minta öszszehason Irtásával kaptuk.
Hasonlóan a fent emliien aláhúzott minta és a ,,OÖÖ1(MXM)1Ö(X1Ö1{MX1ÖCKMX1(}Ö(MX11ÖÖ().F' SYÖ minta közötti ködtávolság négy, a fent említett aláhúzott minta és az „l(M)l.öÖOÍÖÖ(XXllÖÖCXXlö0ÖOOOfX)lÖöö.l’· SYO minta közötti ködtávoiság öt, míg a fent említett aláhúzott minta és az „lOtXlOÖOOÖlÖOOlOÖOÖÖÖÖOOÖOÖOlOOör5 SYÖ minta közötti ködtávoiság hat Így minden kódtávolságra teljesül a kettőnél nem kisebb feltétel, A fent említett aláhúzott hat, a lent említeb aláhúzott minta és a „(XIICXIíIÖIXWIÖOICMXXIOCWOÍXIÖIÖÖOI’· SY minta közötti ködtávoiság Őt, a fent említett aláhúzott minta és az ,,IOÖÖ1ÖÖÖÖ1ÖOÖ1ÍX)ÖÖ(XX'1ÖÖÖ£MX).1ŐÖÖ1” SY minta közötti kódtávolság három, míg a fent említett aláhúzott minta és az „lÖOÖKMOMWOOKMMMMOXXXXXXHOOOr’ SY minta közötti ködtávoiság hét. így minden ködtávolságra teljesül a kettőnél nem kisebb féltétek
Az SYÖ, az SY és a PA minták fent szereplő konkrét példáiban a Tmin ~ 3 és Tmax :::: 11 paraméterű korlátozott futarnhossz kódolású, moduláció utáni adat hit folyamokat ismertettük. Az alábbiakban a 16. ábrán az SYÖ, az SY és a PA minták konkrét példáit ismertetjük Tuiin ~ .2 és Tmax - 8 esetén. Az alább leírt minták különösen akkor ajánlottak, amikor a DATA adatmezői az úgynevezett (1 -- 7) modulációs rendszerrel transzformáljuk, azaz egy olyan korlátozott fntamhosszú kódrendszerrel, amelynek paraméterei d - 1, k - 7, ni ~ 2 és n - 3,.
A 16. ábrán -- a fent leírtak szerint -- a jelen találmány második példájában szereplő SYO, SY és PA minták konkrét példái láthatók. A ló. ábrán látható minták jel?·? .!¥5;·3Τ'· «« .-3808. az. Sí.
4Τ f
* . .. s * í **·** *$* lehetőssége., hogy mindegyikükben megtalálható az aláhúzott, NRZ jelölésű .JOÓOÖOÖOÖÖOIÖÖT’ minta, A. közös minta megfelel az (1 - 7) modulációs rendszer (Tmax Ί- 3)*íTmin -f 1) mintájának. A közös, egyedi minta biztosításának előnyeit már korábban, az első példánál ismertettük.
A l ő- ábrán látható példában négy SYÖ mintaként használható mintatípus, négy SY mintaként használható mintatípus és négy FA mintaként használható mintatipus látható (két típus arra az esetre, amikor a közvetlenül megelőző kódszó IdSB-je (Least Sígníficant Bit - legkisebb helyiértékű bit)azaz amikor az LSB-nél az NRZ1 jelölésnél nincs inverzió; es két típus arra az esetre, amikor a közvetlenül megelőző kódsző LSB-je ,,Γ\ azaz amikor az LSB-nél az NRZI jelölésnél inverzió van), A közvetlenül megelőző kódsző LSB-jén alapuló osztályozás az (1 - 7) modulációs rendszer (Tutin ~ 2) tulajdonságának felel meg. Más szavakkal amikor a közvetlenül megelőző adatot, moduláljuk, azzal, hogy a fent leírtak szerint választunk - annak alapján, hogy az. LSB oldal. nulla futama nulla, egy vagy nagyobb egynél ~ a futamhossz korlátozásokat az összekapcsolódás részen teljesíthetjük.
Az első kiválasztás kódsorozat (a 1 ő. ábra bal felén látható) CDS értéke pozitív, a második kiválasztás kódsorozat (a 16. ábra jobb felén látható) CBS értéke negatív, így a DSV érték a 15. ábrával kapcsolatban leírtak szerint hatékonyan szabályozható.
A lő. ábrán szereplő minták legfontosabb jellemzője az, hogy az SYÖ mintaként használható négy mintatipus, az SY mintaként használható négy mintatipus és a PA mintaként használható négy mintatípus· ködtávolsága (NRZI jelölés esetén) nem kisebb kettőnél.
Ellenőrizzük például az SYÖ mintaként használható minták közötti, a bal felső minta - ..ölööOOOOÖlOOÖfOOfXlüölíXB” - és mind a rségy, SY mintaként és mind a négy, PA mintaként használható minta közötti kődtávolságot. NRZI jelölés esetén a lém említett aláhúzott minta és a „ölööölölOlööööööOööőfOOl” SY minta közötti kódtávolság kettő. Ezt az eredményt az előbb említett l-gyel kezdődő minta NRZI transz formációj ából kapott „1O0OÖÖO0Ö1.. A minta és a később említett l-gyel kezdődő minta NRZI transzformációjából kapott „10ÖÖÖ11001... ” minta összehasonlításával
Hasonlóan a fent említett aláhúzott minta és a SY minta közötti 'kódtávolság ttégy, a fent említett aláhúzott minta és az ?>'. 4? . W’3. 0?. 23 tett s minta és az
-48„*fe„ »**» «» »« »·
X X
I” SY minta közötti kódtávofeág három, míg a feni említi” SY minta közötti kódtávolság három. így minden kódtávólságra teljesül a kettőnél nem kisebb feltétel A fent említett aláhúzott minta és a
I” FA minta közöld kődtávolság kettő, a fent említett, aláhúzott minta és a „OiÖlölŐlőlOÖÖÖŐOÖŐÖÖlÖÖl” FA minta közötti kódtávolság őt, a fent említett aláhúzott minta és az: ,,1ÖÍK3!Ö1(M)!ÖÖÖO0(M)ÖÍX)1OO1” PA minta közötti kődtávolság három, míg a fent említett aláhúzott minta és az „lÖlÖlŐIOÖlOlÖCXlOŐÖOiÖO:!” FA minta közötti kódtávolság három, így minden kódtávolságra teljesül, a kettőnél nem kisebb feltétek
Azzal, hogy az SYŐ, az SY és a PA minták kődtávolságaít kettőnél nem kisebb értéken tartjuk, a három minta hibás azonosításának valószínűsége még egy bites eltolódás vagy hasonló esemény bekövetkezése esetén is csökkenthető. így a 3103 szektor Fő vezető keret, mezője megkülönböztethető a többi FI - F25 keret, mezőktől, ami megkönnyíti a 3103 szektor elejének észlelését.
Az összekapcsolási keret mezőnek megfelelő .201 első keret mező biztosan megkülönböztethető a többi keret mezőtök és ez megkönnyíti az összekapcsolási pozíció észlelését. Az összekapcsolási pozíció észlelésével az összekapcsolás miatt kialakuló adatfeiytonoaságí hiba megfelelően és könnyen feldolgozható. A rögzítő berendezés kiegészítő adatrögzítés alatti és a kiolvasó berendezésnek az összekapcsolási mezőben történő működését később, a találmány hatodik és hetedik példájában ismertetA 17. ábrán a 3103 szektor (9. ábra) mind a 26 keret mezőjének elején rögzített szinkronizáciős kódsorozatok további példái láthatok. A 17. ábrán látható példában az SYÜ mintát a 3103 szektor vezető keret mezőjében helyezzük el, A következő keret mezőkben a {SY 1 SYI SY2 SYl SYl 8Y2 SYl... SYl SY2 SY! } mintákat helyezzük el közvetlenül a vezető keret mező utáni mezőtől kezdve. Ebben a példában az SY2 mintákat úgy' helyezzük el, hogy három egymás után következő keret mezőben egyszer forduljon elő, kivéve a vezető keret mezőt.
A ISA - 18D. ábrákon látható példákban az egy szektoron belül levő második keret mezőkbe rögzítendő szinkronizáciős kódsorozatok olyan sorrendben szerepelnek. amilyen sorrendben a szinkronizáciős kódsorozatokat az optikai lemezre rögzítjük. A ISA. ábrán levő elrendezés megfelel a 10. ábrával kapcsolatban leírt szinkronízációs
Y? 1>2003. 0? 20.
-49kódsorozatok elrendezésének. A 18A. ábrán látható példában, csak a vezető keret mezőben elhelyezett .szinkronizáeiós kódsorozat (SYO minta) különbözik a többi keret mezőben elhelyezett szinkronizáeiós kódsorozatoktól (8 Y minta). Ezért, .amikor az optikai lemez rögzítő felületének vagy hasonlónak a sérülése miatt a szektor egyik pozícióján egy keret csúszás (Iramé sllp) történik, a kővetkező SYO minta, észleléséig nehéz meghatározni az éppen olvasott keret mező pozícióját
A I8B. ábrán látható elrendezésben - amelyben bárom típusú minta, azaz SYO, SYl és :SY2 szerepel - a legalább bárom egymás után kővetkező keret mezőből álló elrendezés (például {SY1-8Y2'SY1}) ellenőrzésével meghatározható, hogy történt-e keret csúszás előre vagy hátra. Mivel az SYO minta észlelésére közvetlenül az {SYESY2-SY1} elrendezés után számítunk, a szektor eleje sokkal megbízhatóbban észlelhető mint abban az esetben, amikor csak az SYÖ mintát észleljük.
A három minta típus - S YÖ, SYl és 8Y2 - lehetséges elrendezései nem korlátozódnak csak a fent leírt elrendezésre. Az SYÖ mám elrendezés lehet {8ΥΕ$Υ2·8Ύ1·8Υ1·8Υ2...} vagy lehet {8Υ2·5ΥΕ8ΥΕ8¥2·$Υ1...} ahogyan az a i8C, ábrán látható. Ilyenkor a lent leírtaknak megfelelő hatások történnek. Egy másik megoldás szerint egy ciklus négynél nem kisebb számú mintát tartalmaz, A Í8D. ábrán erre láthatunk példát, azaz {8Υ:Ε8Υ1'8ΥΕδΥ2’8Υ1'8Υ1·8ΥΕ8Υ2...}.
A. szinkronizáeiós kódsorozatok második keret, mezőkben való elrendezésének fent ismertetett módja a kővetkező módon általánosítható. Az SY2 mintát helyezzük el a szektor M. keret mezőjének kezdeténél, és az SY1 mintát a többi keret mező kezdeténél. Itt az „M” kielégíti az M - 3 * K + 1 egyenletet, amelyben M egy N-nél nagyobb természetes szám (N az egy szektorban levő összes második keret mező száma, N egy báromnál nem kisebb egész szám), J és I. konstansok. (.1 egy kettőnél nem kisebb egész szánt, L egy J~nél nem nagyobb természetes: szám) és K egy nullánál nem egész szánt, fia a mintákat így helyezzük el, egy legalább J folytonos keret mezőből álló elrendezés ellenőrzésével meghatározható hogy történt-e maximum (j - .1) keret csúszás előre vagy hátra,
A 18B. és 18C. ábrákon látható példák az N ~ 2ő, .1 - 3 és K - 0..S eseteknek felelnek meg.
Amikor három típusú mintát ismétlőnk egy négy mintából (négy keret, mezőből) álló ciklusban, a legalább négy keret mezőből álló elrendezés ellenőrzésével maximum
-50Χ »* » *- « * * » · « « »««« :*«» ♦*♦· »«» két keret csúszása határozható meg. Ahogyan az egy ciklusban levő keret mezők száma nő, úgy nő az észlelhető keret csúszások száma. Azonban az egy ciklusban levő keret mezők számának növekedésével az ellenőrizendő, folytonos keret mezőkből álló elrendezés keret mezőinek száma is nő. így tovább tart a keret csúszás meghatározása. Túlságosan nagy hibás bitszám esetén az elrendezés ellenőrzése nehézkes és ez elrontja a kiolvasó berendezés megbízhatóságát Ezért a keret mezőkből álló ciklust úgy határozzuk meg, hogy az optimális legyen a maximális számú keret csúszás vagy más, a kiolvasó berendezés által használt elemek szempontjából.
A 19A. ábrától a 19C. ábráig újabb példákat láthatunk, melyekben az egy szektorban lévő második keret mezőkben rögzítendő színkronizáeiós kódsorozatok olyan sorrendben vannak elrendezve, amilyen sorrendben az szmkronizáciös kódsorozatokat az optikai lemez adathordozóra rögzítjük. A 19A. ábra megegyezik a ISA. ábrával, de a rá történő hivatkozás érdekében újra feltüntetjük. A 198. ábrán csupán az utolsó keret mezőben lévő szinkronízáeíós kódsorozat (SY2 minta) típusa különbözik a többi keret mezőben lévő színkronizáeiós kódsorozatok típusától, Ebben az esetben a szektor kezdetének megbízható észlelése javítható azzal, hogy az SYS minta észlelése helyett három egymást követő mintából (SYI*SY2*SYÍ| állő csoportot észlelünk. Más megöl dásokban, a 19C. ábrán látható módon, a többitől különböző szinkronízácíós kódsorozat (SY2 minta) a. szektor utolsó mezője helyett elhelyezhető a szektor több utolsó keret mezőjében.
A 2(h ábrán újabb példát láthatunk, melyben az egy szektorban levő második keret mezőbe rögzítendő színkronizáeiós kódsorozatok olyan sorrendben vannak elrendezve, amilyen sorrendben a színkronizáeiós ködsorozaiokat az optikai lemez adathordozóra rögzítjük. A 20. ábrán a szektor középső keret mezőjében lévő színkronizáeiós kódsorozat (SY2 minta) típusa különbözik a többi keret mezőben lévő színkronizáeiós kódsorozatok (S'Yl minta) típusától. Ha például az SY2 minta a szektor 14. keret mezőjében van, a többitől (SY1 minta) eltérő típusú mintát (SY2 minta) minden fél szektorban rögzítjük (13 keret mező). így a szektor kezdete gyorsabban és megbízhatóbban észlelhető. Abban az esetben, ha kétfajta mintát (SYÖ és SY) használunk, az. SYÖ mintát néhány egymás utáni szektorban is észlelni kell, hogy nagyobb megbízhatósággal észleljük a szektorok kezdetét. Ha azonban a 20. ábrán látható módon három minta tir? -ifxr/íi)* se 07.
- 51 * » » X Λ· ♦ X χ ❖ · « ί » « ♦ χχ « *♦ »χ» «« ♦ χ» pus (SYÖ, SYÍ, SY2) csoportot alkot, a szektorok kezdete nagyobb megbízhatósággal észlelhető csupán az (SYOSY2) csoport 13 keret mezőnként történő észlelésével,
A fent leírtaknak megfelelően az egy szektorban lévő keret mezőkben a háromfajta szinkFomzáeiós kódsorozat megfelelő csoportosításával a szektor kezdetének észlelése javítható ahhoz az esethez képest, amikor két fajta szinkronizáciős kódsorozatot használtunk.
Mikor három fajta szinkronizáciős kódsorozatot használunk, nagyobb megbízhatóság érhető el, ha a kódtávolságokat kettőnél nem kisebbre (vagy háromnál nem kisebbre) választjuk. Amíg az SYÖ minta a másik két minta típustól kettőnél (vagy háromnál) nem kisebb kddfávolságra van, javítható a szektor kezdetének megbízható észlelése.
A továbbiakban arra az esetre adunk elrendezési példákat, amikor négy különböző típusú szinkronízációs kódsorozatot használunk.
A 21, ábrán egy további példa látható a 9. ábráról ismert 3103 szektorban lévő 26 keret mező mindegyikének elején lévő színkronizáeiós kódsorozatra. A 21. ábrán látható példában egy szektornak 26 keret mezője van. A 26 keret mezőben négy fajta szinkronizáciős kódsorozat (SYÖ, SY1, SY2 és SY3) van. Az első keret mezőben van az SYÖ minta. Az ezt kővető keret mezők {SY.1*SY2*SY3*SY1*SY2»SY3...SY1*SY2»SY3»SY1} a második keret mezőtől kezdve egymás után következnek. Ebben a példában az SY2 minta és az SY3 minta valamelyike az első keret mező kivételével minden három keret mezőben egyszer előfordul.
A 22A, ábrától a 22C. ábráig olyan példákat láthatunk, melyekben az egy szektorban lévő második keret mezőkben rögzítendő szmkronizáeíős kódsorozatok olyan sorrendben vannak elrendezve, amilyen sorrendben az színkronizáeiós kódsorozatokat az optikai lemez adathordozóra rögzítjük, továbbá négy fajta mintát (SYÖ, SY1, SY2, és SYS) használunk, A 22A. ábra a 21 ábrára hivatkozó fent ismertetett szinkronizáciős kódsorozat elrendezésnek felel meg. A 22A, ábrán látható példában, még akkor is, ha egy keret csúszik a szektor egy pozíciójánál, a legalább három egy'2»SY3> viz· ával megmást követő keret mező elrendezésének, példán tő, hogy előre vagy hátra csúszott a keret. Mivel az SYO minta észlelését egy774$δ.·0Τ** b:· Q7. £3.
* « bői az {SY1»SY2*SY1) csoport után. várjuk, a szektor kezdete megbízhatóbban észlelhető, mintha csak az SYO mintát észlelnénk.
Egy másik megoldás szerint, ahogyan az. a 22B, ábrán is látható, a következő szektor SYÖ mintája felismerésének garantálásához csak a szektor utolsó keret mezőjében lévő szinkronizációs kódsorozat (SY3 minta) típusa különbözhet a többi keret mezőben lévő szinkronizációs kódsorozatok típusától, Ebben az esetben például az {SY2*SY3*SYÖ} csoport észlelésével a szektor kezdetének megbízható észlelése javítható ahhoz az esethez képest, amikor csak az SYÖ mintát észleljük. A többi keret mező esetében még a szektor egy pozíciójában előforduló keretcsúszás is észlelhető az {SY1*SY.1*SY2} csoport 18B-18D. ábráknál ismertetett ismétlésével.
Egy másik megoldás szerint, a 22C. ábrán látható .módon, csak a szektor középső keret mezőjében lévő szinkronizációs kódsorozat (SY3 minta) típusa különbözhet a más keret mezőkben lévő szinkronizációs kódsorozatok típusától. A többi keret mezőben az {SY1»SY1*SY2) csoport ismételhető. Ebben uz esetben a szektor kezdetének megbízható felismerése javítható az SY3 mintát tartalmazó csoport fél szektoronkénti vizsgálatával. Ezen felül a keretesnszás megbízható észlelése is javítható.
A fent ismertetettek szerint az egy szektor keret mezőiben lévő négyfajta szinkronizációs kódsorozat megfelelő elrendezésével a keret/szektorszinkronizációs teljesítmény a bárom fajta, szinkronízáeiős kódsorozat használatához képest is javítható.
Ha négy fajta szinkronízáeiős kódsorozatot használunk, nagyobb megbízhatóságot érhetünk el ha a kődíávoiságokai kettőnél nem kisebbre (vagy háromnál nem kisebbre) választjuk. Amíg az SYÖ minta a másik három szinkronizációs kódsorozat típustól kettőnél (vagy báromnál) nem kisebb távolságra van, a szektor kezdetének megbízható felismerését javíthatjuk.
A fentieknek értelmében a jelen találmány második példájának megfelelő 3101 optikai lemezben az első adategységnek (szektornak) van vezető keret mezője (FÖ) és legalább egy, közvetlenül a vezető keret mező (FÖ) után lévő keret mezője (FI-tói Fiáig). A vezető keret mezőnek (F0) van mezője az SYÖ minta rögzítéséhez, és adat mezője (DATA) a felhasználói adat rögzítéséhez. A legalább egy keret mezők (F I -tői F25-ig) mindegyikének van mezője az SY minta rögzítéséhez, és adat mezője (DATA)
-SS/SV*· $2·<*2*83: 27. 23.
a felhasználói adat rögzítéséhez. Az SYÖ és az SY minta hossza megegyezik, és úgy vannak meghatározva, hogy a közöttük lévő kódtávoiság kettőnél nem kisebb legyem
Részletesebben, a 26 (előre meghatározott számú) keret mezőből (FO-tól F25-ig) az fő vezető keret mezőben lévő SY minta (második szinkronizáeiós kódsorozat) a többi keret mezők mindegyikében (FI -tői F2 lévő második szhikromzáciös kódsorozattól kettőnél nem kisebb ködtávolságra van.
Ebből a kialakításból adódik, hogy az SYÖ minta könnyen észlelhető az adat kiolvasás során, és így az összes adategység (szektor) kezdete gyorsan és könnyen észlelhető.
Abban az esetben, ha az SYÖ és az SY minta kődtávolsága háromnál nem kisebb, az SYÖ minta SY mintaként való észlelésének (vagy fordítva) lehetősége tovább csökkenthető ahhoz képest, ha. a kódtávolság csak kettő. Az SYÖ minta és az SY! minta megkidönhöziethető egymástól, egy bit hiba megengedésével is. Ennek megfelelően pedig a keret/szektorszinkronizáeió stabilitása és az első adategység (szektor) kezdetének megbízható észlelése tovább javítható, így a kiolvasó berendezés megbízhatósága tovább növelhető.
Azzal, hogy a vezető keret mezőt közvetlenül követő legalább egy keret mezőben helyezzük el a legalább kétfajta szinkronizáeiős kódsorozatot (SY! és SY2, vagy SY L SY2 és SY3), az FI-tői F25-íg tartó keret mezők közötti egymást követő keret mezőkben lévő szinkronizáeiós kódsorozatok elrendezéséről szerezhetünk információt.
Az ilyen információ arra használható, hogy, tudjuk előre, hogy mikor várjuk a. kővetkező első adategységben (szektorban) az S YÖ mintát, vagy hogy észleljünk és javítsunk egy PLL rész kioldásából adódó keretesúszást.
Ajánlatos az első adategység (szektor) vezető keretében lévő SYÖ minta és a többi szinkronizáeiős kódsorozat (SY1 és SY2, vagy SY1, :SY2 és SYS) közötti ködtávolságot kettőnél (vagy háromnál) nem kisebbre választani. Még inkább ajánlatos, ha az összes szinkronizáeiós kódsorozat közötti kődtávobágot kettőnél (vagy háromnál) nem kisebbre választjuk, így a szektor kezdetének megbízható észlelése, és egv, például a PLL rész kioldásából, vagy más okhői bekövetkező hibából adódó keretszínkronízáeiő megbízhatósága tovább javítható.
Adategységek (szektorok) előre meghatározott száma második adategységet (adatblokkot) alkot. Minden második adategységben (adatblokkban) 201 első keret.
??. ;«'$!??!*· ü.': -'POCA Ö?.
- 54 Φ * * * * >
* · » φ φ φ
X»»» »» *ΧΦ φφφ mező van, A 201 első keret mező kezdeténél PA minta van, Áz SYO és az SY 1 minták bithosszúságban mind megegyeznek és kódfávolságukal kettőnél nem kisebbre választjuk, Ebből a kialakításból adódik, hogy a PA minta könnyen észlelhető adat kiolvasás során, és a második adategység (adatblokk) kezdete gyorsan és könnyen észlelhető. Az információ sorozatok rögzítéséhez (összekapcsolásához) tartozó kezdőpozíciöt és végpozíciót a 201 első keret mezőben (összekapcsolási keret mezőben) határozzuk meg. Emiatt az összekapcsolás (kiegészítő rögzítés) megbízhatósága javítható, és a kezdő pozícióban és annak környékén rögzített információból való adat kiolvasás stabilan és nagy sebességgel hajtható végre.
A második példában az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első szinkronizációs mezője és VFO második szinkronizációs mezője van, de lehetnek más szinkronizációs kódsorozatai vagy adat bufolyamaí is. A fent ismertetett ajánlott példákban az első keret mezőben rögzítendő PA szmkronizáciős minta, az egyes szektorok elején lévő második keret mezőben rögzítendő SYÖ szinkronizációs minta, valamint az egyes szektorok elején lévő második keret mezőkön kívüli keret mezőkben rögzítendő SY szinkronizációs minta bithossza megegyezik és a közöttük lévő kődtávolság kettőnél nem kisebb, A jelen találmányt azonban nem korlátozzuk csak erre az esetre,
A 23. ábra a jelen találmány harmadik példájának megfelelő, adatrögzítésre alkalmas 401 optikai lemez feiülnézeíéi matatja. A 401 optikai lemez rögzítési felületén spirális alakban 402. rögzítési sávot alakítunk ki. A 492 rögzítési sávot 403 adatblokkokra osztjuk. Más szavakkal, az optikai lemez rögzítési felületén a 403 adatblokkok körkörös hányban folyamatosan helyezkednek el, így 402 információ sávot alkotva.
A 24. ábra a jelen találmány harmadik példájának megfelelő 401 optikai lemez. (23. ábra) 403 adatblokkjainak adatformátumát mutatja. A 24. ábrán látható módon az 501 első keret, mező az egyes 403 adatblokkok elején van, és az 501 első keret mező után 592 második keret mezők következnek. Az. 591 első keret mező és az 502 második keret mezők egy 403 adatblokkot alkotnak. A 24. ábrán a jobb oldalon feltüntetett mező egy bal oldalon feltüntetett mező után áll.
S-í .>2883 (17. Í3.
*» ♦ ♦ * « X
- CO ~ * * * ♦ ♦* ** ** ♦ »* * V Φ * · X ♦ ♦ .»
XXX» ♦♦ x«« ** ♦ x«v
Az. 501 első keret mezőnek van PA ebő szinkronizációs mezője a keret mező elején., VFO második szinkronizációs mezője az azt. követő mezőn, végül PS negyedik szinkronizációs mezője a keret mező végén. Az 502 második keret inezok mindegyikének van SY harmadik szinkronizációs mezője a keret mező elején és DATA adat mezője az azt követő mezőben.
A jelen találmány harmadik példájában a FA első szinkronizációs mező, a VFO második szinkronizációs mező, az SY harmadik szinkronizációs mező, és a DATA adat mező szerepe megegyezik az első példabeliekével, és itt nem ismertetjük részletesen. A harmadik példa abban különbözik az elsőtök hogy a PS negyedik szinkronizációs mező az. 501 első keret mező végénél van.
A PS negyedik szinkronizációs mező szerepe az, hogy segíti a kiolvasó berendezést az 502 második keret mező kezdetének hiba nélküli észlelésében a 403 adatblokkok olvasásakor (főleg akkor, amikor a kiegészítésként rögzített adat kezdetének megfelelő 403a adatblokkot olvassa). A 403a adatblokkban a kővetkezőképpen rögzítünk adatot. Az 501a első keret mezőben lévő PAa első szinkronizációs mezőbe és a VFOa második szinkronizációs mező első részébe (a PAa szinkronizációs mező kezdetétől számított P. bájtba), az. adatot a 403 a adatblokkot közvetlenül megelőző 403 adatblokkal egy időben rögzítjük. A PA mintát és a 2101 rögzítés végét jelző YFCM az 501a első keret mezőben rögzítjük. A kiegészítő rögzítést (összekapcsolást) a 403a adatblokkban bájtjuk végre, attól a pozíciótól kezdve, ahol az előző rögzítést abbahagytuk (a PAa első szinkronizációs mező kezdetétől számított az S. (S< ~ E) bájttól kezdve). A 2102 rögzítés kezdetét jelző VFOt és a PS mintát az 501a első keret mezőben (harmadik mezőben) rögzítjük. A harmadik mezőnek van olyan mezője, amelybe a 2102 rögzítés kezdetet jelző VFO rögzítendő, és PS negyedik szinkronizációs mezője, melybe az ötödik szinkronízácíös kódsorozat (PS minta) rögzítendő.
A 24. ábrán a közvetlenül az 501a első keret mező után következő második keret mezőt a 502a hivatkozási szám jelöli. .Az 502a második keret mező és a többi 502 második keret mező felépítése hasonlít a korábban, a 2. ábra kapcsán ismertetett 202 második keret mező felépítéséhez. A. most következő Ismertetés során az 502a második keret mezőben lévő SY harmadik szinkronizációs mezőt S Ya'! címkével jelöljük.
A korábbi megvalósításokat ismertető részben leírtaknak megfelelően az adatkiolvaső berendezés különféle hibatényezőket, például az optikai lemezt forgató motor
K: A- 5« -h>0<5.Y Ö7. SS forgásából adódó remegést (jítter), rögzítési csatorna órajelének frekvenciájának hibáját, és más hasonló hibatényezöket rejt magában. Az ilyen hibaíénvezők egyenetlenséget (discontiuuity) okoznak a VFOa második szinkron izáeiós mezőben lévő kiegészítő adat rögzítés kezdő pozíciójánál. Emiatt az 501a első keret mező hossza a többi 403 adatblokk 501 első keret mező hosszához képest egy (folytonossági) hibával változik. Ha ez előfordul, nehéz pontosan észlelni az 502a második keret mező kezdeténél lévő S Y harmadik szinkronizácíős mezőt, .még akkor is, ha a kvantálás és a PLL rész órajel frekveneía/fázís zárása biztonságosan végrehajtható amikor a kiolvasó berendezés adatot olvas a VFO· második szinkronizáeiós mező használatával. Ha az SY harmadik szinkronizácíős mezőt nem észleljük pontosan, az SY harmadik szinkronizáeiós mező után következő DATA adatmező sem modulálható pontosan. Emiatt pedig olvasási hiba áll elő.
A jelen találmány harmadik példájában P8 negyedik szinkronizáeiós mezőt is alkalmazunk, hogy az 50la második keret mező kezdetét megbízhatóan észlelni tudjuk. Amíg a PS negyedik szinkronizáeiós mezőt észleljük, a DATA adatmező megfelelően modulálható, még akkor is, ha az SY harmadik szinkronizáeiós mezőt nem észleltük pontosan. így tovább növelhetjük a hibatűrést.
A jelen találmány harmadik példájában jelhossz rögzítést hajtunk végre d ~ 2, k lő, m ::: 8, n :::: ló paraméterű korlátozott fotamhossz kódolással és r ~ 1 modulációval. A DATA adatmezőben rögzítendő adat bitfolyamban háro-rn bites Tmin-nel és 11 bites Tmax-szal rendelkező rögzítő jelek vagy üresjelek vannak.
A 25, ábra a PS negyedik szinkronizáeiós mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat példát, mely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában. A 25. ábrán feltüntetett minta, NRZ jelöléssel, <0000 0100 0100 1000 0010 0001 0010 0000 1000 0010 0001 0000}. A mintának összesen 48 csatorna bitje van. A minta tulajdonságai, az (i) erős autó korreláció, a (ii) DSY = 0, és az, hogy (ín) a minta négy bittel való osztása után adódó részminta a 9000,1000,01ÖÖ, 0010, és 0001 ötös valamelyike lesz. Ha d ” 2, k ~ 10, m ~ 8,. n - 16 paraméterű korlátozott lütamhossz kódolást és a DATA adatmező r “ 1 modulációját alkalmazzuk, a 25. ábrán mutatott minta három bájt hoszszú lesz. Ez a minta akkor ajánlott, ha az egyből következő VFO második szinkronizáeiós mező 41 rögzítési jelei/üresjelet ismételt, A mintát részletesen ismerteti a 3008258 sz. japán szabadalmi leírás.
'íKfYtiT*· ::S -'2002.07. 23.
♦ ♦
A 26. ábra a PS negyedik szinkronizáciős mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat újabb példát, mely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában, A 26. ábrán feltüntetett minta, NRZ jelöléssel· (ÖOOOO 00000 10000 00000 01000 00000 OOlöö 00000 00010}. A mintának összesen 45 csatorna bitje van. A minta tulajdonságai, hogy (i) '11T rögzítési és TIT űresjele van, melyek kétszer, felváltva szerepelnek, és hogy («) a DSV abszolút értéke akár 1 is lehet. Ha d - 2, k ~ 10, m ~ 8, n ~ 15 paraméterű korlátozott lutambossz kódolást és a DATA adatmező r ~ I modulációját alkalmazzuk, a 26. ábrán mutatott minta három bájt hosszú lesz. Ez a minta különösen ajánlott, ha a moduláció utáni sorozatnak nincs négyszer vagy többször ismételt, 11.T hosszúságú rögzítési vagy üresjele, hiszen ez a minta kellően nagy kódtávolságot biztosit a DATA adatmezőben és más mezőkben előforduló minden típusú mintának és nagyfokú hibatűrést biztosit a helytelen észlelést illetően.
A 27. ábra a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat újabb példát, mely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában. A 27. ábrán feltüntetett minta, NRZ jelöléssel, {000 000 000 010 000 001 000 000 100 000 000 001). A mintának összesen 36 bitje vau. A minta tulajdonságai, hogy (í) 11T»7T*7T* 111' mintája van, és hogy fii) noha értékű DSY-je van. Ha d — i, k ~ 7, m ~ 2, n ~ 3 paraméterű korlátozott fotamhossz kódolást és a DATA adatmező r -- 1 modulációját alkalmazzuk, a 27, ábrán mutatott minta három bájt hosszú lesz. Ez a minta különösen ajánlott, mert két (Tmax-t-3) ~ 11T (Trnax a maximális inverzió tartomány) mintája van, így kellően nagy kódtávolságot biztosít a DATA adatmezőben és más mezőkben: előforduló mindén típusú mintának és nagyfokú hibatűrést biztosít a helytelen észlelést illetően.
A font ismertetett adatformátummal rendelkező 401 optikai lemezen végzett adatrögzítés eljárása hasonlatos az első példánál ismertetett eljáráshoz, és nem ismerA 28. ábra a PS negyedik szinkronizáciős mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat további példát, mely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában, A
28. ábrán feltűntetett minta, NRZ jelöléssel, csatorna bitje van. A minta tulajdonságai, hogy (i) 12T rögzítési és 121' üresjele van, melyek kétszer, felváltva szerepeinek, és hogy' (ü) nulla értékű CDS-e van. Ha a ű7-'?3ő£ 07. £3.
- 58 ΓΑ adatmezőhöz 8/16 modulációs rendszert alkalmazunk, akkor a DATA adatmezőben levő egyik adat bitfolyamban sem fordul elő 1.2T, ami (Tmax + 1) bitet jelest Ha a I2T rögzítési és 12T üresjethől álló mintát négyszer ismételjük, a minta és a 8/16 modulációval adódó adat bitfolyam kódtávolsága jelentősen megnövelhető. így a 28. ábrán látható minta nagyfokú hibatűrést biztosít a helytelen észlelést illetően.
Ha a közvetlenül megelőző VFOa második szinkronizációs mezőnek (24. ábra) ÖÖÖlOOOWŐdiöOÖl... mintája van, melyben 4T rögzítési jel és 4T öresjel ismétlődik, a DSV értéke a VFOa második szinkronizációs mező kezdetétől a PS negyedik szinkronizációs- mező végpoziciójáig nulla értékű marad. Emiatt a kiolvasó berendezés által végrehajtott adat kvantáláshoz tartozó kvantálási szint állandó lehet. Ez előnyös az egyből következő 5Ö2a második keret mezőben lévő SYa szinkronizációs mezőben rögzített minta kiolvasásakor.
Ha 8/16 modulációs rendszert alkalmazunk, a 28. ábrán látható minta három bájt hosszú. Ha az 501a első keret mező (24,. ábra) 93 bájt bosszú és a FA harmadik szinfaon.izáe.iós kódsorozat két bájt hosszú, a VFOa (24. ábra) második szinkronizációs mező 88 bájt hosszú,
A 29. ábra a PS negyedik szinkronizációs mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat további példát, mely különösen ajánlott a találmány harmadik példájában. A
29. ábrán feltüntetett minta, HRZ jelöléssel,
Γ. A mintának összesen 45 csatorna bitje van. A minta tulajdonságai, hogy (í) 9TH3T«T3T*9T mintája van, és hogy (íí) a DSV abszolút értéke akár 1 is lehet. Ha d = 2, k = 10, m ~ 8, n = 15 paraméterű korlátozott futamhossz kódolást és a DATA adatmező r ~ 1. modulációját alkalmazzuk, a 29. ábrán mutatott minta három bájt bosszú lesz.
Ennek a mintának (Tmax-t2) bit hosszú és (Tmax-2) bit hosszú mintája van, amelyek kétszer ismétlődnek. Ezáltal, mint a 28. ábrán látható mintánál, a 29. ábrán látható minta és a moduláció utáni adat bitfolyam közötti kódtávolság jelentősen megnövelhető, Továbbá a 29. ábrán feltüntetett minta hosszú rögzítési és üresjelek kombinációja, de átlagos inverzió tartománya van, azaz az adat PI.L által végrehajtott fázis összehasoniitásboz szükséges él minden Tmax-han előfordul. Ez megegyezik az él előfordulásának maximális frekvenciájával, és így a kiolvasó berendezés adat FLL-jében nem fordul elő hosszú ideig nem észlelt élből adódó ellentétes behatás.
t . P3.
-59» ** ♦ * ψ ♦ a « λ.
***♦ k* **♦ «*« >χ·ν
Mivel a hosszú rögzítési jelek (Tmax-2)^Tmax-r2)®(Tmax-y2)«(Tmaa-2) sorvannak, a részminta nagyobb rnegbizbatósággal észlelhető. A teljes egyezést használó eljárás által észlelt PS ötödik szinkronizáeiős kódsorozatban rögzített teljes minta helyett elég csak a minta első felék azaz a (Tmax~2)»(Tmax-t-2) részt, vagy a minta második felét, azaz a (Tmax4-2)«fFnrax-2) részt észlelni. Ennek az az oka, hogy niég az első vagy második fél is elegendő kódtávolságra van a DATA adatmezőben és más mezőkben előforduló minta típusoktól. Ennek megfelelően a 29. ábrán látható minta nagy fokú hibatűrést biztosít a helytelen észlelést illetően és különösen ajánlott.
A 30. ábra a PS negyedik szinkronizáeiós mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat újabb példát. A 30. ábrán feltüntetett minta különösen ajánlott ha például d. ~ 1, k ~ 7, ra — 2, n :::: 3 paraméterű korlátozott íuiamhossz kódolást (úgynevezett (1-7) modulációs rendszert) alkalmazunk a DATA adatmező modulációjához.
A 30. ábrán látható minta NRZ jelöléssel lOT A mintának összesen 36 csatorna van. A minta tulajdonságai, hogy (i) ŐT*10T*.10T*ŐT mintája van, és hogy (11) nulla értékű CDS-e van. Az ismert 8 bites bináris adatot 12 hites csatorna kódszóba, alakító (17) modulációs rendszernek megfelelően a 30. ábrán mutatott minta három bájt hosszú lesz.
Mivel a hosszú rögzítési jelek (Tmax-2Xrntax+2XTmax+2XTmax-2) sorrendben vannak, a részminta nagyobb megbízhatósággal észlelhető. A teljes egyezést használó eljárás által észlelt PS ötödik szinkronizáeiős kódsorozatban rögzített teljes minta helyett elég csak a minta első leiét, azaz a (l'max-2)*(Tmax-t-2) részt, vagy a minta második felét, azaz a (Tmax+2)<Imax-2) részt észlelni. Ennek az az oka, hogy még az első vagy második fel is elegendő kódtávoíságra van a DATA adatmezőben és más mezőkben előforduló minta típusoktól. Ennek megfelelően a 30. ábrán látható minta nagyfokú hibatűrést biztosit a helytelen észlelést illetően és különösen ajánlott.
A 31. ábra a PS negyedik színkrordzáeiós mezőben rögzítendő mintára (PS minta) mutat újabb példát. A 31. ábrán feltüntetett minta, NRZ jelöléssel.
csatorna bitje van. A minta tulajdonsága, hogy 8TM2T*T2T®8T mintája van. A minta ajánlott, ha d ~ 1, k ~ 9. n/m ~ 1.5 paraméterű korlátozott íuiamhossz kódolást alkalmazunk a DAT A adabnezö modulációjához. A 30. ábrán látható mintához hasonlórr i es/sr*- s» -íobs or. í.-í.
*·
-60* V *♦ κ * »♦ *φ * ♦ * * **φ «*·« *'«· φ
♦ *♦* an, erre a mintára is (Tmaz-2)*(Tmax+2)*(Tmax42)«(Tmax-2), így magas hibatűréssel hír helytelen észleléssel .szemben. Abból adódóan, hogy a ST rögzítési jelet vagy üresjelet a köztük lévő két 31' üresjeHel vagy rögzítési jellel egyidejűleg rögzítjük NRZI rögzítéssel, a rögzítési jelpozíeiók összhossza megegyezik az üresjelek (ahol a CDS ~ 0) összhosszával. A 31. ábrán látható minta körkörös irányban szimmetrikus. Emiatt a 31. ábrán feltüntetett minta még. akkor is stabilan észlelhető, ha aszimmetria (amikor a rögzítési jelpozíeiók amplitúdója és az üresjel részek amplitúdója aszimmetrikusak egymással; a kiolvasáshoz való jel teljesítményromlásánál jól Ismert jelenség, melyet az optikai lemezre való rögzítéshez használt áramellátás változása okoz) fordul elő.
Mivel a 31. ábrán feltüntetett minta 3T-vel kezdődik, a folytonosság a csatlakozási pozícióban magasabb rendű (könnyen teljesíti a korlátozott futamhossz kódolás feltételeit), ha a PS negyedik szinkronízáeiós kódsorozatot közvetlenül megelőző VFÖ második szinkronízáeiós mezőben lévő minta (Tmin-t· 1), azaz 3T ismétlése.
A lenti ismertetés értelmében a összekapcsolási keret mezőnek megfelelő 501 első keret mezőnek van PA első szinkronizáeiós mezője, VFO második szinkronizáeiós mezője, és PS negyedik szinkronizáeiós mezője. Ebből a kialakításból adódóan az 502 második keret mezőben rögzített adat stabilan kiolvasható még akkor is, ha a meghajtó berendezés különböző ingadozásból adódó hibatényezői miatt a keret mező hossza változik. Ezáltal nagy híhaiüresü optikai lemez valósítható meg minimális költséggel (overhead). A kiolvasó berendezés megbízhatósága így magas marad.
A 24. ábrán látható példában a 403a adatblokk nem úgy van feltüntetve, mintha lenne benne szektor. A 403a adatblokkban lehet a 9. ábrához kapcsolódó ismertetésnek megfelelő szektor. Az egyes szektorok vezető keret mezőiben és más keret mezőkben lehetnek különböző szinkronizáeiós kódsorozatok (SYÖ és SY), ugyancsak a 9, ábra ismertetésének megfelelően. Ebben az esetben a szektor vagy az. adatblokk kezdete könnyebben észlelhető, így jelentősen javítva az Információk rögzítését és kiolvasását,
A fenti ismertetésnek megfelelően a jelen találmány harmadik példájában a 4(11 optikai lemez 402 információs sávja 403 (403a) adatblokkokra osztható, melyek mindegyike a rögzítés és kiolvasás alapegységét képezi. Minden 403 (403a) adatblokk kezdetén van 501 (50la) első keret mező, és az 501 (50la) első keret mezőt követő legalább egy 502 második keret mező. .Minden 501 (501a) első keret mezőnek van PA elVyjes/ÖT*·::·:» Ű'?. P3 «4>
» * ** « Φ ső színkronizáeiós mezője, VFO második szinkronízációs mezője, és PS negyedik szinkronízációs mezője. Minden 502 második keret mezőnek van SY harmadik szinkronízációs mezője és DATA adatmezője, melybe a rögzítendő felhasználói adat kerül. Az adatrögzítés (Összekapcsolás) kezdetéí/végét az. 501a első keret mezőben (összekapcsolási keret mezőben) lévő VFO második szinkronízációs mezőben hajtjuk végre. Emiatt, meg ha az adatot nem folytonos módon rögzítettük, a nemfolytonosságot csökkenti a VFO második szinkronízációs mező. A jelen találmány harmadik példájában a PS negyedik szinkromzáeiös mező az 501 (501 a) első keret mező VFO második színkronizáeiós mezője után következik, A PS negyedik színkronizáeiós mezőben PS mintát (ötödik szinkronízációs kódsorozatot) rögzítünk a VFO minta végének azonosításához, A VFO minta végének azonosítása megegyezik az első példában ismertetett (az 1. ábrában 2102 hivatkozási számmal jelölt) első színkronizáeiós kódsorozat végének azonosításával. Mivel az összekapcsolás (a PA első szinkronízációs mezőben és a PS negyedik színkronizáeiós mezőben lévő adatok) előtt és után ily módon megerősítjük a színkronizáeiós információt, az adat mindig stabilan kiolvasható. A PS mintát arra használjuk, hogy meghatározzuk a - legalább egy - második keret mezők (első mező) összességének kezdetét, melyben a legalább egy második keret (egységesen első mező adat hivatkozással) került rögzítésre (azaz a rögzített első mező adat kezdetének meghatározására használjuk). Az első mező a PS negyedik színkronizáeiós mező után következik,
A harmadik példában az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első szinkronízációs mezője, VFO második színkronizáeiós mezője, és PS negyedik színkronizáeiós mezője van, de lehet más szinkronízációs kódsorozata vagy adat hítiőIvama is.
(4. példa)
A 32. ábra a jelen találmány negyedik példájának megfelelő, adatrögzítésre alkalmas Töl optikai lemez felülnézetet mutatja. A 701 optikai lemez rögzítési felületén spirális alakban 702 rögzítési sávot alakítunk ki, A 702 rögzítési sávot 703 adatblokkokra osztjuk. Más szavakkal, a 701 optikai lemez rögzítési felületén a 703 adatblokkok körkörös irányban folyamatosan helyezkednek el, így 702 információ sávot alkotva.
77. *;:ÖÖ3. G?
-62A 33, ábra a jelen találmány negyedik példájának megfelelő 701 optikai lemez 703 adatblokkjainak adatformátumát mutatja, A 33, ábrán látható módon a 801 első keret mező az egyes 703 adatblokkok elején van, és a 801 első keret mező után 802 második keret mezők következnek, A 801 első keret mező és a 802 második keret mezők egy 703 adatblokkot alkotnak. A 33, ábrán a jobb oldalon feltüntetett mező egy bal oldalon feltüntetett mező után álk
A 801 első keret mezőnek van PA első szinkronizáeiós mezője a keret mező elején és DASP adatmezője az azt követő mezőn, A 802 második keret mezők mindegyikének van SY harmadik szinkronizáeiós mezője a keret mező elején és DATA adat mezője az azt követő mezőben,
A jelen találmány negyedik példájában a PA első szinkronizáeiós mező, az SY harmadik színkí'onízácíős mező, és a DATA adat mező szerepe megegyezik az első példabeliekével, és itt nem ismertetjük részletesen. A negyedik példa abban különbözik az elsőtől, hogy a DASP konkrét célú adatmező az ECC b ínéi lévő 80 la első keret mezőben van (az ECC blokk 703a vezető adatblokkjának első keret mezőjében), nem pedig a 201 első keret mezőben lévő VED második szinkronizáeiós mezőben, Áz ECC blokk vezető adatblokkján kívüli adatblokkok mindegyikének 801 első keret mező felépítése megegyezik a 80la első keret mező felépítésével.
A jelen találmány negyedik példájában a 33. ábrán látható módon a hibajavító kódot alkotó 804 ECC blokknak négy egymást követő 703 adatblokkja van. A hibajavító kőd csak a négy egymást követő 703 adatblokkban levő DATA adatmezőkért felek és nem felel a DASP konkrét célú adatmezőért.
A DASP konkrét célú adatmezőben a DATA adatmezőben lévő felhasználói adattól eltérő használatra való konkrét célú adat bltfolyarnot rögzítünk, A DASP konkrét célú adatmezőben rögzített adatot a DATA adatmezőben rögzített adatoktól függetlenül kezelhetjük. így a DASP konkrét célú adatmezőben rögzített adatok olvasásához nem kell, hogy az ugyanabban a 703 adatblokkban lévő DATA adatmezőben rögzített adatokon olvasást vagy hibajavítást, stb. hajtsunk végre.
Minden egyes adatblokkban van legalább egy DASP konkrét célú adatmező. Minden egyes ECC blokkban több DASP konkrét célú adatmező van. Emiatt a DASP konkrét célú adatmezőben az adott adatblokknak vagy ECC blokknak megfelelő információi reprezentáló adat (konkrét célú adat) rögzíthető.
>7 S? ASOöSL CT 5$,
•ί ** » * ♦ * * * * #· ♦ ♦ »ν ««« Λ* *
A DASF konkrét célú adatmezőnek például a következő alkalmazási lehetősége?
(1. alkalmazás) Az adott adatblokk DATA adatmezőjében rögzített felhasználói adat attribútuma.
(2. alkalmazás) Az adott adatblokk adatrögzítési módjához vagy rögzítési jellegzetességeihez kapcsolódó információ.
Az 1. alkalmazás arra szolgál, hogy a rögzített felhasználói adat attribútumát adatblokkonként (on daía hlock by data hlock hasis) rögzítsük. Az attribútumot az adott adatblokk DATA adatmezőjében rögzített felhasználói adattól függetlenül szerezzük meg. Ennek megfelelően az attribútumot a felhasználót adat olvasása nélkül szerezzük meg. Ezáltal ha például szerzői jogvédelemmel kapcsolatos információ szerepel attribútumként, akkor az adatblokkokat, mint legalacsonyabb szintű egységeket, egyenként ellenőrizhetjük, hogy jogvédettek-e,
A 2. alkalmazás arra szolgák hogy az adott adatblokk adatrögzítési módjához vagy rögzítést jellegzetességeihez kapcsolódó információt rögzítsünk. Áz ilyen információt az adott adatblokk DATA adatmezőjében lévő felhasználói adattól függetlenül szerezzük meg. Ennek meg felelően az információt a felh asználói adat olvasása nélkül szerezzük meg. Ezáltal az adott adatblokk adatrögzítési módjához vagy rögzítési jellegzetességeihez kapcsolódó információ akkor is használható, ha az adott adatblokkba vagy más adatblokkba adatot rögzítünk.
Egy ECC blokkban több adatblokk van. Az adatot ECC blokkonként írjuk felül. Az ECC blokkok kezdetének megfelelő 8Öla első keret mezőjét Összekapcsolási keret mezőként használjuk. Ebből a kialakításból adódóan több DASF konkrét célú adatmező is lehet egy ECC blokkban. Hatékony, ha az egy ECC blokkban lévő DASP konkrét célú adatmezőkbe azonos konkrét célú adatot rögzítünk. Ily módon még akkor is. ha a 801a első keret mező egyik DASP konkrét célú adatmezőjében rögzített konkrét célú adat felülírás miatt nem olvasható és elveszik, ugyanaz a konkrét célú adat olvasható ki egy másik DASP konkrét, célú adatmezőből. így a konkrét célú adat biztonságosan kiolvasható.
A 34 A. és a 34B. ábrák a jelen találmány negyedik példájának megfelelő SOI a első keret, mező kialakítására mutat más példákat.
77. <3 *7003. 07, 23
- 04 W v
Á 34A. ábrán látható példában a 80 la első keret mezőnek van PA első színkronizáciös mezője és YFO második szinkronizáeiós mezője. A 34B. ábrán látható példában a 80la keret mezőnek PA első szinkronizáeiós mezője, VFO második szinkronizáeiós mezője, és PS harmadik szinkronizáeiós mezője.
Ezekben a példákban VFO második szinkronizáeiós mező csak az ECC blokkok kezdeténél lévő (összekapcsolási keret mezőnek megfelelő) vezető keret mezőben van. így a ?Öt optikai lemezen rögzített adatok kiolvasásának stabilizálásához szükséges szinkronízáeiős mintát megerősítjük (azaz kiolvasáskor rögzítőnk egy szinkronizácíót garantáló mintát). A DASP konkrét célú adatmező az egyes BCC blokkok kezdeténél levő adatblokkon kívüli adatblokkok kezdeténél lévő 801 első keret mezőben van. Ennek megfelelően az adat még az adatrögzítés kez.dő/végpozieíójában is stabilan olvasható. Mi több. a konkrét célú adat az egyes ECC blokkokban lévő felhasználói adatoktól függetlenül rögzíthető vagy kiolvasható.
A 34A. és a 34B. ábrákon mutatott példákban az egyes ECC blokkok kezdeténél lévő keret mezőnek van VFO második szinkronízáeiős mezőre hogy megerősítse a szinkronizáeiós mintát. A jelen találmány nem korlátozódik csak erre az esetre. Mikor adatrögzítések sorozatában adatot rögzítünk több ECC blokkban, a második és az azt követő ECC blokkok mindegyikének vezető keretének is lehet DASP konkrét célú adatmezőié, a megerősített szinkronizáeiós mintával rendelkező keret mező helyett.
A negyedik példában azt a két esetet ismertettük, amikor az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első színkronizáciös mezője, VFO második szinkronizáeiós mezője, és PS negyedik szinkronizáeiós mezeje van, illetve amikor az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első szinkronizáeiós mezője és DASP konkrét célú adatmezője van. A jelen találmány nem korlátozódik csak erre az esetre. Például az. első keret mezőnek lehet PS negyedik szinkronízáeiős mezője ha van DÁSP konkrét célú adatmezője, más szmkromzáeiós kódsorozata vagy adat. bitíolyamai.
(5. példa)
A 35. ábra a jelen találmány Ötödik példájának megfelelő, adatrögzítésre alkalmas 1001 optikai lemez felüinézetef mutatja. Az 100,1 optikai lemez rögzítési felületén spirális alakban 1002 rögzítési sávot alakítunk ki. Az 1002 rögzítési sávot 1003a és leS-ST'. 8*.*8083. 07
- 65 Λ»
1003b adatblokkokra osztjuk. Az 1ÖÖ2 mformációs sávot belső részre, közbenső részre, és külső részre osztjuk. A belső rész és a külső rész is 1004 csak olvasható mező, melyet kizárólag kiolvasásra lehet használni, A közbenső rész 1005 újraírható mező. Az 1004 csak olvasható mezőben lévő minden egyes 1063b adatblokknak már vannak rögzített gödrei. A gödrök például a rögzítési felület konvex és konkáv részeinek használatával alakíthatók ki, Az 1005 újraírható mezőben lévő minden egyes 1003b adatblokkba rögzítő berendezéssel adat rögzítendő.
36. ábra a jelen találmány ötödik példájának megfelelő 1001 optikai lemez 1004 csak olvasható részében lévő 1.003a adatblokkjainak adatformátumát mutatja. A 36. ábrán látható módon minden 1003a adatblokk kezdeténél 1101 első keret mező van, és az 1101 első keret mező után 1102 második keret mezők következnek. Az 1101 első keret mező és a 1102 második keret mezők egy 1003a adatblokkot alkotnak. A 36. ábrán a jobb oldalon feltüntetett mező egy bal oldalon feltüntetett mező után áll.
Áz 1 föl első keret mezőnek van PA első szinkronizáeiós mezője a keret mező elején és DASP adatmezője az azt követő mezőn. Az 1102 második keret mezők mindegyikének van SY harmadik szinkronizáeiós mezője a keret mező elején és DATA adat mezője az azt követő mezőben. A PA első szinkronizáeiős mező, az SY harmadik szinkronizáeiős mező, és a DATA adat mező szerepe megegyezik az első példabeliekével, és itt nem ismertetjük részletesen. A DASP konkrét célú adatmező szerepe megdk a negyedik példabeliével és itt nem ismertetjük részletesen.
A 37. ábra a jelen találmány ötödik példájának megfelelő 1001 optikai lemez 1005 újraírható részében lévő 1003b adatblokkjainak adatformátumát mutatja. A 37, ábrán látható módon az 1003b adatblokkok kialakítása megegyezik az 1003a adatblokkok kialakításával. Minden 1003b adatblokk kezdeténél 1201 első keret mező van, és az 1201 első keret mező után 1202 második keret mezők következnek. Az 1.201 első keret mező és a 1202 második keret mezők egy 1003b adatblokkot alkotnak.. A 37. ábrán a jobb oldalon feltüntetett mező egy bal oldalon feltüntetett mező után áll.
Az 1201 első keret mezőnek van PA első szinkronizáeiős mezője a keret mező elején, VFO második szinkronizáeiós mezője az azt követő mezőben és PS negyedik szinkronizáeiős mezője. Az 1202 második keret mezőnek van SY harmadik szinkronizáeiős mezője a keret mező elején és DATA adat mezője az harmadik szinkronizáeiós mezőt követő mezőben.
!? lfiS/Sí« «5 -’íöS® 37. 2-3.
Á PA első szinkronizáciős mező, a VFO második színkronizáeiós mező, a DATA adat, és az SY harmadik szinkrooízáeíős mező szerepe megegyezik az első példabeliekével, és itt nem ismertetjük részletesen. A FS negyedik színkronizáeiós mező szerepe megegyezik a második példabeliével és itt nem ismertetjük részletesem A FS
A 36. és a 37. ábrán látható módon az 1004 csak olvasható mező és az 1.005 ájrakható mező b adatblokkokra osztható és hasonló kialakítású. Emiatt az .RF kiolvasó megszerzése (az adat. kvantálása, PH,, demoduláciő és hasonló megoldások) utáni kiolvasó lépések szinte teljesen megegyező módon végrehajthatók az, 1004 csak olvasható mezőben és az 1005 újraírható mezőben, annak ellenére, hogy a két mezőben különböző fizikai jelalakokban (azaz a rögzítési felület konvex és konkáv részei által, vagy a rögzítési felület fázis változása által) rögzített adatok vannak. Érmek megfelelően a kiolvasó berendezésnek nem szükséges, hogy kétféle kiolvasó áramköre, azaz a kiolvasó részekhez való kiolvasó áramköre és az újraírható részekhez való áramköre legyen, Ennek köszönhetően a kiolvasó berendezés kiolvasó áramköre egyszerűsíthető, így csökkentve a kiolvasó berendezés költségét.
Az 1004 csak olvasható részben lévő 1003a adatblokk és az 1005 újraírható részben lévő 1003b adatblokk a kezdetüknél lévő 1101 és 1201 első keret mezők belső kialakításában különbőznek.
Az 1005 újraírható mezőben levő ECC blokkok elején lévő adatblokk 1201 első keret mezője a kiegészítő adatrögzítés kezdő/végpozicióját tartalmazó összekapcsolási keret mezőnek felei meg. Az első példánál részletesen ismertetettek szerint, ha az adatot nem folytonos módon rögzítettük a kiegészítő adatrögzítés kezdő/végpoziciójában (összekapcsolási keret mező), akkor a következő adat blokkokat helyesen kell kiolvasni. E célból az 1201 első keret mezőnek van FA első szinkronlzáeiős mezője, VFO második szinkronizáciős mezője, és FS negy edik szinkronizációs mezője, hogy megerősítse a szinkronizáciős információt. Ezen felül az adatrögzítés elkezdhető és befejezhető a VFO második szinkronizációs mezőben, amelybe nem kell felhasználói adatot rögzíteni.
Az 1004 csak olvasható mezőben lévő 1101 első keret mező fejrész mezőnek (overhead arca) felel meg, melyben felhasználói adatot nem rögzítünk. Ebben a mezőben adatíbfytonosságí hiba nem fordulhat elő, mivel adatot itt nem írunk újra. Emiatt r; .i8s>«r- sí “j-ses. s? 23.
- 6?
ebben a részben az adott adatblokknak megfelelő Infonnáclót reprezentáló adat rögzíthető, mely a felhasználói adattól függetlenül kiolvasható, E célból a DASP konkrét célú adatmezőt a PA első szinkronízációs mező után biztosítjuk, hogy a felhasználói adattól függetlenül kiolvasható Információ rögzíthető legyen,
A. 35. ábrán látható példában az 1ÖÖ1 optikai lemeznek .1004 csak olvasható és 1005 újraírható része van, .Az 1001 optikai lemeznek lehet csupán 1004 csak kiolvasható része is.
A fenti ismertetésnek megfelelően a jelen találmány ötödik példája szerinti 1001 optikai lemezen az 1004 csak olvasható részben, lévő adatblokkok és az 1005 újraírható részben lévő adatblokkok hasonló kialakításúak. Ennek köszönhetően a meghajtó berendezés kiolvasó áramkörének bonyolultsága csökkenthető.
A jelen találmány ötödik példájának megfelelő 1001 optikai lemezen az 1004 csak olvasható rész adatblokkjaiban lévő 1101 első keret mezőnek, vagy az 1005 újraírható rész adatblokkjaiban lévő 1201 első keret mezőnek, mely nem összekapcsolási keret mező, lehet DASP konkrét célú adatmezője a szinkronizáetól megerősítő mező helyett. így a felhasználói adattól függetlenül kezelhető információt konkrét célú adatként rögzíthetjük vagy olvashatjuk. Például szerzői jogvédelemre vonatkozó Információ, meghajtó berendezéshez tartozó információ, vagy jövőbeli félhasználásra vonatkozó információ is rögzíthető vagy olvasható. Ez jelentősen hozzájárni az optikai lemezek, valamint a rögzítő és kiolvasó berendezések használatának elterjedéséhez.
Az ötödik példában, azt a két esetet Ismertettük, amikor az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PA első szinkronizáciős mezője, VFO második szinkronizáciős mezője, és PS negyedik szinkronizáciős mezője van. Illetve amikor az első keret mezőnek (első mező és harmadik mező) PÁ első színkronizáeíős mezője és DASP konkrét célú adatmezője van. A jelen találmány nem korlátozódik csak erre a két esetre. Az első keret mezőnek lehet például PS negyedik szinkronizáciős mezője, ha van DASP konkrét célú adatmezője, más szinkronízációs kódsorozata vagy adat hírfolyamáé (6. példa)
A 38. ábra a jelen találmány hatodik példájának megfelelő 1710 införtnácíó rögzítő berendezés (rögzítő berendezés) felépítését mutatja, Az 1710 információ rögzítő
-’2űí>3· tS7 23,
- 68 berendezés példáin a 101 optikai lemezre (L ábra), a 310.1 optikai lemezre (8. ábra), a 401 optikai lemezre (23. ábra), vagy az 1001 optikai lemezre (35. ábra) rögzít információt Az alábbiakban következő ismertetésben az 1710 információ rögzítő berendezés a második példánál részletesen ismertetett 3101 optikai lemezre rögzít információt
Az 1701 rögzítő és kiolvasó fej adatot rögzít a 3101 optikai .lemezre, vagy a 3101 optikai lemezre korábban rögzített vagy a 3101 optikai lemezre egy berendezés által rögzített adatot olvas.
Az 1701 rögzítő és kiolvasó fejnek van például lényforrása (például félvezető lézere) a jel optikai úton való rögzítéséhez, a WTDT rögzítési adatnak megfelelő meghajtó áramköre a fényforrás meghajtásához, optikai rendszere a fényforrás állal a 3101 optikai lemezre vetített fény összegyűjtéséhez vagy a 3101 optikai lemez rögzítési feleletéről visszavert lény észleléséhez, és a fény jelként való olvasásához, valamint optoelekíronikai átalakítója az olvasójel RF elektromos jelként, történő kiolvasásához.
Az 1702 jel kvantálő rész az 1701 rögzítő és kiolvasó fej által olvasott RF jelet felerősíti és a szükséges feldolgozással kvaníálja.
Az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész a .3101 optikai lemez adatformátumával összhangban és az 1702 jel kvantálő rész által szerzett RDDT kvantált adat. használatával észleli a szinkronizációs kódsorozatot, és valós időben azonosítja a 1701 rögzítő és kiolvasó fej által éppen olvasott adat pozíció információját. Az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész részletes belső működését később ismertetjük.
Az 1704 időzítés vezérlő vezérli az 1705 ECC kódoló rész és az 1706 modulációs rész működését, Így a rögzítendő adatot a 3101 optikai lemeznek az 1703 minta észlelő és szinkronizációs rész által végrehajtott valósidejű azonosítás által szerzett ADR pozíció információ alapján előre meghatározott pozíciójában rögzítjük. A rögzítéssel kapcsolatos vezérlési működésen túl az 1704 időzítés vezérlő rész az ADR pozíció információ használatával kereső műveletet is végrehajt az 1701 rögzítő és kiolvasó fej mozgatásához, hogy a jel a 3101 optikai lemez előre meghatározott pozíciójában olvasható vagy rögzíthető legyen.
Az 1705 BCC kódoló rész redundáns adatot, például hibajavító kódot vagy más hasonlót ad hozzá a rögzítendő felhasználói adathoz, amely redundáns adat az 1710 rögzítő berendezésen kívülről származik, és az így előálló adatot előre meghatározott formátumba kódolja. Az 1705 ECC kódoló rész az 1704 időzítés vezérlő résztől ??.«:$;£··*·· SS -A2G03. ‘37 33.
WTGT rögzítési működést időzítő jel alapján az ECCDT kódolt adatot Is kiadja az 1706 modulációs résznek. Az 1705 ECC kódoló rész fogadó részként szerepel az 1710 rögzítő berendezésen kívülről származó felhasználót adat fogadásakor.
Az 1706 modulációs rész fogadja az 1705 ECC kódoló rész által kódolt ECCDT adatot, előre meghatározott modulációs rendszer használatával modulálja az ECCDT adatot, és WTD'f rögzítési adatként kiadja, az előállítod adatot az 1701 rögzítő és kiolvasó fejnek.
A jelen találmány hatodik példájának megfelelő 1710 információ rögzítő berendezés a 3101 optikai lemezre a fent ismertetett elemek együttműködésével és kapcsolatával rögzít információt. Ahhoz, hogy azután az adatblokk után, melybe már korábban rögzített adat van, kiegészítő adatot rögzítsünk (összekapcsolás), pontos rögzítést kell végrehajtani a már rögzíted adat utáni részben.
Fontos, hogy az 1710 információ rögzítő berendezés pontosan észlelje a már rögzített adat pozícióját és hogy pontos szinkronizádöval működjön. E célból a legfontosabb a második példánál ismertetett különféle szinkronizáeiós kódsorozatok 1701 rögzítő és kiolvasó fej és az 1702 jel kvaníáló rész által előállított kvantáh adat használatával történő észlelése a pontos pozíció információi megszerzéséhez, azaz a legfontosabb az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész működése. Az ADR pozíció információnak például SPt szektor pozíciója, FPí keret pozíciója, és BPt bájt pozíciója van.
A 39. ábra a következő elemekkel ellátott 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész belső felépítésére mutat példát.
Az 1901 SYÖ minta észlelő rész az RDDT kvantáh adatból észleli az SYÖ mintát és SYÖDET SYÖ észlelő jelet ad ki. Az 1901 SYÖ minta észlelő rész első észlelő részként szerepel az SYÖ minta (második szinkronizáeiós kódsorozat) észleléséhez.
Az 19Ö2 PA minta észlelő rész az RDDT kvantált adatból észdeli a PA mintát és PÁDÉT PA észlelő jelei ad ki. Az 1902 PA minta észlelő rész harmadik észlelő részként szerepel a PA minta (harmadik szinkronizáeiós kódsorozat) észleléséhez.
Az 1903 SY minta észlelő rész az RDDT kvantált adatból észleli .az SY mintát és SYDET S Y észlelő jelet ad ki.
Az 19Ö4 egy keretnyí időzítő minden keret mező kezdetéből azonosítja a bájt pozíciót valamint kiadja a BPt bájtpozíció jelet és az FRMPLS keretszinkronízáeíős impulzust, mely a valósidejű azonosítás eredményeit tükrözi. Az 1904 egy kereínyi
77. :-65/ST*· SS ·*'20<3Υ 07, ?:$ ~?Ζ\ * >: *· $ «« *«► ~ /π - ** * * * > **' *$» 9^4 *·%* időzítőnek van például (az ábrán nem látható) első számoló része az egy keretben lévő bájtok (93 bájt) vagy a csatorna bitek (1488 csatorna bit 8/T8 modulációs rendszer esetében) számolásához, valamint bájtpozíeiő észlelésére szolgáló (ábrán nem látható) ablak előállító része a szinkronizációs kódsorozat észleléséhez szükséges ablak előállításához,. Az 1904 egy keretnyí időzítő az 1901, 1902 és 1903 minta észlelő részektől fogadja rendre az SYÖD.ET, PÁDÉT, és SYDET észlelő jeleket, és beállítja a beépített első számoló részt, ezzel egyídőhen a beépített hájtpozíció észlelési ablak előállító résszel megfelelően vezérelve az észlelési ablakot a minta, helytelen felismeréséből adódó szinkronizációs csúszás megelőzéséhez. Az első számoló rész által szerzett számított értéket (mely a keret mező kezdetének báj tpozicióját jelöli) BPt bájtpozíeiő jelként kiadjuk, továbbá kiadunk FRMPES keretszinkronizációs impulzust is, keretenként egyszer, egy előre meghatározott bájfpozíeióban (körülbelül 93 bájtonként).
Az 1904 egy keretnyí időzítő tulajdonképpen szinkronizációs kódsorozat pozícióját jósolja meg a szinkronizációs kódsorozatot közvetlenül megelőző szinkronizációs kódsorozaton végzett minta észlelési eredmény alapján, és megnyitja az észlelési ablakot abban az időszakaszban, amikorra a szinkronizációs kódsorozat észlelését várjuk. Ha ebben az időszakban fogadunk egy szinkronizációs kódsorozathoz tartozó észlelő jelet, az 1904 egy keretnyí időzítő meghatározza, hogy a pontos szinkronizációs kódsorozatot észleltük-e és az első számoló rész BPt számított értékét előre megbatározott értékre állítja. Az előre megbatározott érték nem feltétlenül nulla, de az észleléshez szükséges késleltetés Ogyelembevéteiével határozzuk meg.
Az egy keretben lévő bájtok száma azonos minden keretre. Ezért a hájtpozíció észlelő ablak előállító rész ügy vezérli az észlelő ablakot, hogy az minden előre meghatározott hájthosszúságü ciklusban (ajánlott esetben körülbelül 93 bájtonként, ami a keret mezőben lévő bájtok száma) megbatározott időre kinyíljon. Az észlelő ahlak szélessége az összes 1701 rögzítő és kiolvasó fej által végrehajtott jel olvasással kapcsolatos ingadozási tényezők (például a forgatási ingadozás által előálló remegés összetevőnek, a 3.löl optikai lemez meggörhülésének vagy más hibájának, vagy az összekapcsolási keret mező adaifolytonosságí hibájának) ligyelenrbevételével határozható meg.
Az 1905 keret számláló minden szektorban azonosít egy keret pozíciót továbbá kiad egy FPt keret pozíció jelet és egy SCTPLS szektor szinkronizációs impulzust, melyek a valósidejű azonosítási eredményeket tükrözik. Az 1905 keret számlálónak van
-*22Ö2. 07 33.
például (ábrán nem látható)· második számláló része az egy keretben lévő keretek (2627 keret) számának meghatározásához, valamint (ábrán nem látható) keret pozíciót jósló ablak előállító része az SYÖ első szmkronizáciös kódsorozatot és a második szinkronizáeiós kódsorozatot jósló ablak előállításához. Az 1905 keret számláló fogadja az 1904 egy keretnyi időzítőtől érkező FRMFLS· keretszínkronízáeíós impulzust és lépteti a beépített második számlálót. Az 1905 keret számláló fogadja továbbá az 8Y0QBT és PÁDÉT észlelő jeleket a megfelelő minta észlelő részektől és beállítja a beépített második számláló részt, ezzel egyidőhen a beépített keretpozieió jósló ablakot előállító rész által megfelelően vezérli a jóslási ablakot a minta helytelen észleléséből adódó szinkronizáeiós csúszás megelőzéséhez.
A keretpozieió jósló ablakot előállító rész az előfordulási sorrendjüknek megfelelően minden SYÖ mintához és PA mintához előállít egy jósló ablakot, A második példánál részletesen ismertetetteknek megfelelően a szinkronizáeiós kódsorozatokat csak az előre meghatározott sorrendben észleljük. Például az SYÖ szinkronizáeiós kódsorozatot egy szektoron belül egyszer észleljük (26 keret mezőnként egyszer; vagy 27 keret mezőnként egyszer, ha a 201 első keret mezőt (9. ábra) is beleszámítjuk), ily módon a keretpozieió jósló ablakot előállító rész minden szinkronízácíós kódsorozathoz tud jósló ablakot előállítani.
Ha SVÖDET észlelő jelet adunk ki mikor az SYÖ mintához tartozó jósló ablak nyitva áll, az 1905 keret számláló nulla értékűre állítja a második számláló rész FPt számolt pozíció értékét. Ha PÁDÉT észlelő jelet adunk ki mikor a PA mintához, tartozó jósló ablak nyitva áll, az 1905 keret számláló 26-ra állítja a második számláló rész FPt számolt pozíció értékét Hacsak nem észlelő jelet adunk ki, a második számláló rész FPt számolt értéke eggyel nő minden egyes alkalommal, mikor FRMPLS keretszínkronízáeíós impulzust adunk ki. Ily módon a beépített második számláló rész számolt értékét FPt keret pozíció jelként adjuk ki, és az SCTPI..S szektor szinkronízácíós impulzust egy szektorban egyszer (26 vagy 27 keret mezőnként), egv előre meghatározott keret pozícióban adjuk ki.
Az .1906 szektor számláló minden adatblokkban azonosít egy szektor pozíciót továbbá kiad egy SPi szektor pozíció jelet, mely a valósidejű azonosítási eredményt tükrözi. Az 1906 szektor számlálónak van például (ábrán nem látható) harmadik számláló része az egy adatblokkban lévő szektorok (k szektor) szárnának meghatározásához,
D -*2ÖÖ5. Ö? .53.
# * < <
valamint (ábrán nem látható) szektor pozíciót jósló- ablak előállító része -a PA harmadik szinkronizációs kódsorozatot jósló ablak előállításához. Az 1906 szektor számláló fogadja az SCTPtS azek-torszinkronizá'ciős impulzust az 1905 keret számlálótól és lépteti a beépített harmadik számlálót. Az 1906 szektor számláló fogadja továbbá a PÁDÉT észlelő jelet az 1902 PA minta észlelő résztől és beállítja a beépített harmadik számláló részt ezzel egyidőben a beépített szektorpozició jósló ablakot előállító .rész által megfelelően vezérli a jósiásí ablakot a minta helytelen észleléséből adódó szinkronizációs csúszás megelőzéséhez.
A szektorpozició jósló ablakot előállító rész az előfordulási sorrendjének megfelelően minden PA mintához előállít egy jósló ablakot. A második példánál részletesen ismertetetteknek megfelelően a PA harmadik szinkronizációs kódsorozat nyolc szektoronként csak egy szer fordul elő. Ily módon a szektorpozíció jósló ablakot, előállító rész jósló ablakot tud előállítani.
Ha PÁDÉT észlelő jelet adunk ki mikor a PA mintához tartozó jósló ablak nyitva áll, az 1906 szektor számláló nulla értékűre állítja a harmadik számláló rész SPt számolt pozíeíő értékét. Hacsak nem PÁDÉT észlelő jelet adtaik ki, a harmadik rész SPt számolt értéke eggyel nő minden egyes alkalommal, mikor SCTPIS szektorszinkronizációs impulzust adunk ki. Ily módon a beépített harmadik számláló rész számolt értéket SPt keret pozíció jelként adjuk ki,
A fent ismertetett belső felépítésű 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész a 3101 optikai lemezről olvasott RDDT kvarrtált adat használatával a második példánál részletesen ismertetett adatformátumban lévő minden szinkronizációs kódsorozatot (mintát) észleli. így az olvasó adat pozíció információját, azaz az SPt szektor pozíciót, az FPt keret pozíciót, és a BPt bájt pozíciót valós időben szerezzük meg. Az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész által kiadott pozíció információ használatával az 1704 időzítés vezérlő rész (38. ábra) előállíthat és kiadhat egy WTGT rögzítési működést időzítő jelet, mely utasítja legalább az 1705 ECC kódoló részt, hogy rögzítési műveletet hajtson végre.
A 39. ábrán látható belső felépítés csupán egy példa. Az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész belső felépítése nem korlátozódik csuk erre az esetre. A 39. ábrán látható példában az SYö mintát, az SY mintát, és a PA mintát észlelendő szinkronizációs 'kódsorozatként használjuk. Kiegészítésként a harmadik példában isv-.iííszS!'· -sco'í. s/ mérteiéit PS minta, is használható. Ebben, az esetben az észlelendő minták száma megnő. és ennek megfelelően a szinkronizációs teljesítmény és a pozíció információ azonosítási teljesítmény is javul. Ezt az alábbiakban a 40. ábrára való hivatkozással ismerA 3101 optikai lemezen lévő összes pozíció információ csak négy fájta szinkronizációs kódsorozattal nem azonosítható. A négy fajta szinkronizáeiős kódsorozattal az egyes szektorokban levő szektor pozíció, a keret, pozíció, és a bájt pozíció is azonosítható, de az optikai lemezen lévő éppen olvasott adatblokk pozíciója nem. .Ahhoz, hogy az éppen olvasott adatblokk pozícióját is azonosítani tudjuk, ID azonosító információra van szükség. Például a 14. ábrán feltüntetett DatalD adat pozíció információ mezőt erre a célra használjuk.
A 40. ábrán a következő elemekkel ellátott 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész belső felépítésére mutat újabb példát, A 40., ábrán látható belső felépítés abban különbözik. a 39. látható belső felépítéstől,. hogy a meglévődben túl 2001 PS minta észlelő része is van. A 39. ábra során ismertetett elemekkel és a közöttük küldött belső jelekkel azonos elemeket és jeleket azonos hivatkozási számmal jelöljük és itt nem ismertetjük részletesen.
A harmadik példánál ismertetettek szellemében a PS minta az egyes adatblokkok kezdetének még megbízhatóbb észlelése céljából az összekapcsolási pozíciónak megfelelő 50la első keret, mező végén található. Ha az adatblokkban szektorok vannak, az 501a első keret mező mindenképpen a szektor kezdeténél lévő második keret mező előtt van. Emiatt a PS mintát az egyes szektorok kezdetének még megbízhatóbb észleléséhez is használhatjuk. Mivel a PS minta az 501a első keret mező végén van, a PS minta használható az egyes keret mezők kezdetének még megbízhatóbb észleléséhez is. A 2001 PS minta észlelő rész negyedik észlelő részként szerepel a PS minta (ötödik szinkronizációs kódsorozat) észleléséhez.
A fent ismertetett okokból kifolyólag a 2001 PS minta észlelő rész által kiadott PSBET jel, mely a PS minta észlelési eredménye, a 2002 egy keretnyi időzítőhöz, a 2003 keret számlálóhoz, és a 2004 szektor számlálóhoz kerül, és a jelet a számlálók mindegyikében pozíció azonosításhoz használjuk.
A 41. ábra a 3101 optikai lemez adatformátuma és a pozíció információ közötti kapcsolatot mutatja. A 41. ábrán az első keret mezőt ”LF jelöli. Az első keret mezőt
Ϊ*- ? 3 3-7 PA
-74> X' úgy ábrázoljuk, hogy van a harmadik példánál ismertetett PS negyedik színkronizációs mezője, A 4T ábra a pozíció információkra, azaz az SPt szektor pozíció jelre, az FPt keret pozíció jelre, és a BPl bájt pozíció jelre példa értékekei mutat, abban az állapotban, amikor a szinkronizádö létrejött.
Az SPt szektor pozíció jel a Ö-től 7-íg terjedő értékeket egymás után veszi fel az egyes adatblokkok kezdetétől számítva. .Az EF első keret mezőben az adatblokk kezdeténél az SPt. szektor pozíció jel értéke 0.
Az FPt keret pozíció jel a í)-iói 25-lg terjedő értékeket egymás után veszi fel az egyes szektorok vezető szektorától számítva, azonban az FPt keret pozíció jel értéke az LF első keret mezőben 26. Az egyes· adatblokkokban lévő minden szektorban lévő keret mezők mindegyíkehen (FO-tól F25~ig) az FPt keret pozíció jel értéke 0 és 25 közötti.
A BPt bájt pozíció jel a Ö-től 93~ig terjedő értékeket egymás után veszi fel az egyes keret mezőjének vezető szektorától számítva. Az egyes szektorokban lévő összes keret mezőben a BPt bájt pozíció jel értéke a keret mező kezdeténél ö. A BPt bájt pozíció jel értéke az SYÖ minta, az SY minta, vagy a PA minta továbbadásakor ö vagy 1.
A 41. ábra továbbá az 1704 időzítés vezérlő rész által pozíció információk (SPt,
FPt BPt pozíció információk) használatával előállított WTGT rögzítési működést időzítő jelre mutat példa jelalakot. A 41. ábrán látható WTGT rögzítési működést Időzítő jel az egy BCC blokkba, azaz négy egymást követő adatblokkba való adatrögzítéshez kell. A WTGT rögzítési működést időzítő jel a rögzítést HiGH magas jelenekkel jelöli. Ekkor az. 1705 ECC kódoló rész kiadja az ECC-kódnlt ECCBT adatot az 1706 modulációs résznek.
A kiegészítő adatrögzítést az első keret mezklben hajtjuk végre, amely összekapcsolási keret mező. Más szavakkal az adatrögzítés kezdete/vége mindig az első keret VFO második szinkronizáeíós mezőjében van. Emiatt a WTGT rögzítési, működési időzítő jel az ECC blokk kezdeténél levő adatblokk LF első keret mezőjének kezdetétől számított S. bájtnál (a.41, ábrán S~S értéknél) LOW alacsony értékről HIGH magas értékre vált (rögzítés kezdete). A WTGT rögzítési működést időzítő jel a következő ECC blokk kezdeténél levő LF első kérni mezőtől számítolt E. bájtnál (a 41, ábrán E:::l l értéknél) HÍGH magas értékről LOW alacsony értékre vált (rögzítés vége).
77.Í38ST*· --2003. 07. 2X _75~ * ♦· φ ♦ ►*- ♦ ♦ ♦ *
Ha pontos szinkronizáeíot hajtunk végre, az tP első keret mezőben SPi~ö és FPt~26, Ennek .megfelelően a WTGT rögzítést működést időzítő jelet ajánlott esetben ügy vezéreljük, hogy HíGH magas értékű legyen, mikor az aktuális ECC blokkban (melyben adatot rögzítünk) (S.Pv~Ö, FPt::::0, és fíPt~S},. és LOW alacsony értékű legyen, mikor a kővetkező ECC blokkban (SPíd), FPi~0, és BPt~E).
Ily módon az. 1703 minta észlelő és szinkronizáld rész észlelő részként szerepel a PA minta (harmadik szinkronizáeiős kódsorozat) észleléséhez. Az 1704 időzítés vezérlő rész meghatározás részként szerepel az észlelt PA minta kezdetén alapuló rögzítési kezdőpozíeiő meghatározásánál. A 2. ábrához tartozó korábbi ismertetésnek megfelelően az 1704 időzítés vezérlő rész véletlenszerűen határozhatja meg a rögzítési kezdőpozieidt minden egyes alkalommal, mikor rögzítést hajtunk végre.
Az I7Ö5 ECC kódoló rész, az. 1706 modulációs rész. valamint az 1701 rögzítő és kiolvasó fej együtt rögzítési folyamatot végrehajtó rögzítő részként szerepel. A 2. ábrához tartozó korábbi ismertetés szerint a rögzítési folyamat során végrehajtjuk a következő lépeseket', rögzítjük a 2102 VFO rögzítés kezdete részt (első kiegészítő szinkronizáciős kódsorozat az adat stabil kiolvasásáhozX2. ábra), rögzítjük a második keretet, rögzítjük a PA mintát, és feldolgozzuk a VFO mintában (2. ábra) lévő 2101 VFO rögzítés vége részt (negyedik szinkronizációs kódsorozat az adat stabil kiolvasásához), Ha az optikai lemeznek a harmadik példában ismerteted adatformátuma van, a rögzítési folyamat során PS mintát is rögzítünk.
A. rögzítési működés során egyik színkronizáeiős kódsorozatot sem észleljük (vagy úgy vezéreljük őket hogy ne észleljük ókét). Emiatt egyik pozíció jel (SPt, FPt, BPt) sínes előre beállítva, és az interpoláció folytatódhat.
A lenti ismertetésnek megfelelően az 1710 információ rögzítő berendezésnek van 1703 minta észlelő és szinkronizáló része az optikai lemezre korábban rögzített, információhoz történő kiegészítő adat rögzítéskor (összekapcsolás) vagy adat felülíráskor szükséges SYO minta és a PA minta korábban rögzített adatból való észleléséhez. Az 1710 információ rögzítő berendezésnek van továbbá 1704 időzítés vezérlő része a minta észlelés eredményének használatával történő kiegészítő adat rögzítés kezdetének időzítésének meghatározásához. 'Ebből a kialakításból adódóan kiegészítő információt tudunk rögzíteni vagy felülírni míg észleljük az első adategység (szektor) vagy a második adategység (adatblokk) kezdetét ott, ahol az adatot korábban nagy sebességgel és
ÍSWr·. >'S-«20&3. 0? 25.
- /0 ** * * stabilan rögzítettük.. Így az információ· rögzítő berendezésnek jelentősen javított rögzítési pozíciós precizitást és így nagyobb megbízhatóságot biztosítunk.
Ennek megfelelően az 1710 Információ rögzítő berendezés jelentős előnyöket nyújt, ha nagy kapacitású, nagy sebességű adat tároló eszközben, videó lemez rögzítőben, és multimédia rögzítőben alkalmazzuk.
(7. példa)
A 42. ábra a jelen találmány hetedik példájának megfelelő 1810 információ kiolvasó berendezés (kiolvasó berendezés) íeíépiiését mutatja. Az. 1810 információ kiolvasó berendezés például a 101 optikai lemezre (1, ábra), a 3101 optikai lemezre (8. ábra), a 40.1 optikai lemezre (23, ábra), vagy az 1001 optikai lemezre (35. ábra) rögzített információt olvassa ki. Az alábbiakban következő ismertetésben az 1810 információ kiolvasó berendezés a második példánál részletesen ismertetett 3101 optikai lemezre rögzített információt olvassa ki. A 4-2. ábrán az 1702 jel kvantáló rész és az .1703 minta észlelő és szinkronizáló rész azonos a 38. ábra ismertetésében szereplőkkel és Itt azokat nem ismertetjük részletesen.
Az 1801 kiolvasó lej korábban rögzített adatot olvas ki a 3101 optikai lemezről. Az 1801 kiolvasó fejnek, van például fényforrása (például félvezető lézere) a lemez fénnyel való megvilágításához, optikai rendszere a 3101 optikai lemez rögzítési felületéről visszavert fény észleléséhez és a fény jelként való olvasásához, valamint optoelektroníkai átalakítója az olvasójet RF elektromos jelként történő kiolvasásához.
Az 1802 FLL rész a jel kvantáló résztől kapott RDDT kvantált adatot használja ahhoz, hogy az RDCLK. bitszinkronizáeiós órajelet és az RDDT kvantált adat élének pozícióját íázisszinkronizálással olvassa ki.
Az .1804 demodulációs rész az RDDT kvantált adat és az RDCLK bitszínkromzáeiős órajel használatával demodulálja a kiolvasott adatot és kiadja a DEMDT demodulálás utáni adatot.
Az 1803 időzítés vezérlő rész RDGT demodulációs működést időzítő jelet ad ki az 1804 demodulációs résznek, így a 3101 optikai lemezen meghatározott pozícióban rögzített adatot az 1703 minta észlelő és szinkronizációs rész által végrehajtott valósidejű azonosítás által szerzett ADR pozíció in formáció alapján előre meghatározott pozíciójában kiolvashatjuk. Az RDGT demodulációs működést időzítő jel HÍGH magas
·. :«3?37A· >T: -<2003. 0?. '33
... 7? szintjével a kiolvasott adat demoduláciőját jelöli. Az 1804 demodulációs rész csak akkor ad ki DEMDT demoduláeió utáni adatjelét, ha az R.DGT jel H1GH magas értékű.
Az. 1803 időzítés vezérlő rész SLOT kvantálási vezérlést időzítő jelet ad ki az 1702 jel kvantálő rész kvantálási módjának vezérléséhez. Az SLGT kvantálási vezérlést időzítő jel H1GH magas értéke a szokásos kvantálási módot jelöli. Az 1702 jel kvantálő rész a kvantálási szintet az RF kiolvasó jel használatával akkor vezérli, ha az SLGT jel HÍGIi magas értékű. Ha az SLGT jel LÖW alacsony értékű, az 1702 jel kvantálő rész a kvantálási szintet azon a szinten tartja, amelyen az SLGT jel HÍGH magas értékénél volt, és nem hajt végre vezérlést.
Az 1803 időzítés vezérlő rész PLLGT PLL vezérlést időzítő jelet ad ki az 1802 PLL résznek a PLL fázis összehasonlítás módjának vezérléséhez. A PLLGT PLL vezérlést Időzítő jel HIGíí magas értéke a szokásos PLL követési módot jelöli. Ha a PLLGT jel HÍGH magas értékű, az 1802 PLL rész úgy vezérli a beépített PLL-t, hogy zárja az RDDT kvantált adatot. Ha a PLLGT jel LÖW alacsony értékű, az 1802 PLL rész tartja a PLL-t és nem hajt végre vezérlést.
A kiolvasással kapcsolatos vezérlési működésen tül az 1802 időzítés vezérlő rész az ADR. pozíció információ használatával kereső műveletet is végrehajt az 1801 kiolvasó Tej. mozgatásához, hogy a jel olvasható legyen a 3101 optikai lemez előre meghatározott pozíciójában.
Az 1805 ECC dekódoló rész a DEMDT demodnlálás utáni adatból visszaállítja a szükséges adatot, hiba észlelésekor szükség esetén hibajavító kódolással javítja a visszaállított adatot, és felhasználói adatként kiadja az Így előálló adatot.
Az 1801 kiolvasó fej, az 1702 jel kvantálő rész, az 1802 FLL rész, az 1804 demodulációs rész, és az 1805 ECC dekódoló rész együtt kiolvasó részként szerepel az 3101 optikai lemez, szinkronizáeiós mezőjében rögzített különféle szinkronizáeiós jelek és a DATA adatmezőben rögzített felhasználói adatok legalább egy részének kiolvasásához.
Az. 1810 Információ kiolvasó berendezés az. 3101 optikai lemezre rögzített információt a forrt ismertetett, egymással megfelelő módon összekapcsolt elemek segítségével olvassa ki. Fontos, hogy az 1810 információ rögzítő berendezés pontosan észlelje a. második példában ismertetett adatformátummal rendelkező 3101 optikai lemezre korábban rögzített adat pozícióját és hogy azzal történő pontos szÍnkronízácíőval
77. 1«*· 7? *2003. 07 20
- ?s működjön. E célból a legfontosabb a második példánál ismertetett különféle szinkronízáeiós kódsorozatok ISO! kiolvasó fej és az 1702 jel kvantáló rész által kiolvasott kvantáli adat használatával történő észlelése a pontos pozíció információ megszerzéséhez, azaz a legfontosabb az 1703 minta észlelő és szmkronizáló rész működése. Az 1703 minta észlelő és szinkronizáló rész működését a 39. és 40. ábra jelöléseivel korábban részletesen Ismertettük, és Itt. nem ismertetjük részletesen.
A 43. ábra az összekapcsolási keretnek megfelelő LE első keret mezőben és annak környezetében rögzített adat kiolvasásához használt különböző időzítő jelek működés közben felvett jelalakjait mutatja. Az SLOT kvantálási vezérlést ídőzitö jel az LE első keret mező kezdetétől számított BR1. bájtnál HIGH magas értékről LOW alacsony értékbe vált, majd az LE első keret mező kezdetétől számított BR2. bájtnál LOW alacsony értekből HIGH magas értékbe vált. A PI.LGT PLL vezérlést időzítő jel az LF első keret mező kezdetétől számított BRL bájtnál HIGH magas értékről LOW alacsony értékbe vált, majd az LF első keret mező kezdetétől számított BR3. bájtnál LOW alacsony értékhői HIGH magas értékbe vált, csakúgy, mint az SLOT kvantálási vezérlést időzítő jel.
Az RDGT demodulációs működést időzítő jelet többféle módon is lehet vezérelni, attól függően, hogy az aktuális adatblokkot közvetlenül megelőző adatblokkot kell-e demodnlálnt, vagy nem. Ha az aktuálisat közvetlenül megelőző adatblokkot demoduíáljuk, az RDGT demodulációs működ.ést időzítő jel HIGH magas értéken van (a 43. ábrán látható módon, szaggatott vonallal jelölve), de az LF első keret mezőben HIGH magas értékről LOW alacsonyba vált, az LF első keret mező kezdetétől számított BRL bájtnál vagy korábban. Ezt követően, az LF első keret mező kezdetétől számított SR4. bájtnál vagy később, az RDGT demodulációs működést időzítő jel LOW alacsony értékből HIGH magas értékbe vált. Ha az aktuálisat közvetlenül megelőző adatblokkot nem dexnoduláljuk, az RDGT demodulációs működést időzítő jel az LF első keret mező kezdeténél már LOW alacsony értékű (a 43. ábrán látható módon, sima vonallal jelölve).
itt feltételeztük, hogy a rögzítés végpozieíója az LE első keret mező kezdetétől számított E. bájt, a rögzítés kezdöpoziciója az LF első keret mező kezdetétől számított
S. bájt (S és E 93 bájtnál kisebb racionális számok és kielégítik az S<::::E egyenlőtlenséget), és a FA harmadik szinkronízáeiós kódsorozat 2 bájt hosszú. A BRL BR2, BR3,
W>T*· 78 ·Α;?ίϊ03 07. ?3.
- 79« « * y és a BR4 értekeket úgy határozzuk meg, hogy kielégítsék a 2 < - BR1 < S, E < BR2 < BR3 < BR4 < 93 egyenlőtlenségeket.
Más szavakkal, az SLOT kvantálási vezérlést Időzítő jel az LF első keret kezdetétől számított E. bájtnál történő LOW alacsony szintbe vitelével és az LF első keret mező kezdetétől számított S. bájtig való alacsony szinten tartásával a kvantálási szintet úgy tartjuk, bogv ne kövesse az RF kiolvasó jelet ott, ahol az RF kiolvasó jel hibás lehet. A RLLGT FIX vezérlést Időzítő jel az SLGT”LOW szakasz legalább egy részében LOW alacsony szintű, az SLO T kvantálási vezérlést Időzítő jelhez hasonlóan. Azonban a pont, ahol a PIXOT PXL vezérlést időzítő jel LOW alacsony értékről BIGH magas értékbe vált, azután a pont után következik, amelyben az SI.GT kvantálási vezérlést Időzítő jel szintet vált. így az SLGT kvantálási vezérlést időzítő jel PLL vezérlés nélkül marad a jelszintjén abban a részben, ahol az RF kiolvasó jel hibás lehet, és miután a kvantálás követési működés elkezdődött, a PLL és az RDDT kvantált adat közötti fázis-összehasonlítás folytatódik. Az RDGT demoduláeiős működést időzítő jelet úgy áiiiljuk be, hogy a PI.LGT PLL vezérlést időzítő jelhez hasonlóan az PIXGT“LOW szakasz legalább egy részében LOW alacsony értékű legyem Azonban a pont, ahol az RDGT demoduíáeíős működést Időzítő jel LOW alacsony értékről HIGLí magas értékbe vált, azután a pont után következik, amelyben a PLLGT PLL vezérlést időzítő jel szintet vált. így a deruoduláeíős működést nem hajtjuk végre abban a részben, ahol az RE kiolvasó jel hibás lehet.
Az Időzítő jelek fent leírt beállításával megelőzzük, hogy az összekapcsolásból vagy az adatok sokszor történő felülírása miatti rögzítési felület minőségromlásába! adódó adatfblyíonossági hiba befolyásolja az. információt kiolvasó berendezés kiolvasást feldolgozó rendszerét, még akkor is, ha az LF első keret mezőben (összekapcsolási mezőben) vagy annak környezetében rögzített adatot olvassuk ki. Ily módon az adatok helyesen kiolvashatók.
Az 18 W kiolvasó berendezés a kővetkezőképpen olvassa ki az 1001. optikai lemez (35. ábra) csak olvasható részében rögzített konkrét célú adatot. Az I löl első keret mező (36. ábra) PA első szinkronizáeiós mezőjében rögzített PA mintát (kiegészítő harmadik mintát) az
1902 PA minta észlelő rész észleli
Az észlelésre adott válaszként a DASP konkrét célú adatmezőben rögzített konkrét célú adatot (konkrét célú adatot) kiolvassuk.
íSu/ar*· 79 A7S3ÖS .37. 73.
így az 1810 kiolvasó berendezésnek van minta észleld és szinkronizáló része a második szinkronízációs kódsorozat (SYÖ minta) és a harmadik szinkromzáeiös kódsorozat (PA minta) észleléséhez, továbbá időzítést vezérlő része és demodulációs része a minta észlelés eredményének felhasználásával történő kiolvasás! kezdőpozíció időzítésének meghatározásához. Ebből a kialakításbői adódik, hogy az 1810 kiolvasó berendezés nagy sebességgel és stabilan képes információt kiolvasni míg észleli az első adategység (szektor) vagy a második adategység (adatblokk) kezdetét. Így az 1810 kiolvasó berendezés nagy sebességgel és stabilan képes adatot kiolvasni.
Az 1704 időzítést vezérlő rész és az 1702 jel fcvantáló rész együtt az LF első keret mező előre meghatározott szakaszában a minta észlelés használatával a kiolvasó jel kvantálási módját kapcsoló részként szerepel. Az 1704 időzítést vezérlő rész és az 18Ö2 PLL rész együtt órajel kiolvasási módot kapcsoló részként szerepel a kiolvasó jellel híiszinkronhan lévő órajel kiolvasásához. Ebből a kialakításból adódik, hogy az összekapcsolást pozícióban és annak környezetében rögzített információ stabilan kiolvasható, még akkor is, ha az adat nem folytonosan helyezkedik el, vagy a kiolvasó jel minősége leromlik az. összekapcsolási pozícióban. Ennek eredményeképpen az 1810 információ kiolvasó berendezés jelentősen nagyobb megbízhatósággal képes információt kiolvasni.
Ennek megfelelően az 1810 információ kiolvasó berendezés jelentős előnyöket biztosit nagy kapacitású, nagysebességű adattárolónál, videolemez- és multimédia rögzítőnél történő alkalmazáskor.
A fent ismertetett hét példában az optikai lemezt a jelen találmány szerint információi rögzítő adathordozóként használjuk. A jelen találmány nem korlátozódik csak erre az esetre. A jelen találmány alkalmazható például mágneses adathordozónál, például merevlemeznél is. A lent ismertetett példák egyike sem korlátozza a jelen találmányt. A jelen találmányt csak a szabadalmi igénypontok korlátozzák.
A jelen találmány szerinti adathordozó nincs korlátozva sem korábban rögzített adatot tartalmazó adathordozóra vagy adatot nem tartalmazó adathordozóra. Az adathordozó információs sávjának egészén lehet korábban rögzített adat, illetve az adathordozó lehet üres (rögzített adat nélküli) is. Az adathordozónak lehet olyan mezője, melyben korábban rögzített adat van, és olyan mezője, melyben nincs adat rögzítve.
77.1S5/8?** hó 0'
- 81 * χ· * χ ¥ ♦
X ♦ ♦ ' *« * *** ***
A jelen találmány szerinti adathordozóban a rögzítési mezőnek van első mezője és második mezője, A mezőben keret mező van, A keret mezőben rögzítjük a második szinkronizáeiős kódsorozatot és az adat legalább egy részét, A második mezőnek van mezője, melybe a harmadik szinkronizáeiós kódsorozat és a negyedik színkronizácíós kódsorozat kerül, Egv ilyen adathordozón, kiegészítő adat rögzítést (összekapcsolást) hajthatunk végre úgy, hogy a negyedik szinkronizáeiós kódsorozatban lévő pozíciót használjuk kezdőpozíeiöként, Így nem hajtunk végre kiegészítő adat rögzítést a. keret mezőben, melyben adat van rögzítve. Ebből adódóan az adatrögzítés és kiolvasás stabilan végrehajtható még az adatrögzítés kezdő pozíciójában és végpoziéiójában is.

Claims (5)

  1. Szabadalmi igénypontok NYOMDAPÉLDÁNY1. Rögzítési mezővel (102) ellátott adathordozó (101), amelynél a rögzítési mezőnek első mezője (2Ö2) van, az első mezőnek (202) negyedik mezője (3103) van, ahol a negyedik mezőnek N keret mezője van, ahol FI nagyobb vagy egyenlő 2, mindegyik N keret mezőnek (FÖ - F25) olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt szinkronízáeiós kódsorozat (SY) és adat (DATA) legalább egy részé található, azzal jellemezve, hogy a negyedik mező (31(13) elején lévő keret mezőben (FÖ) tárolt, szinkronizációs kódsorozat (SYÖ) N'RZI reprezentációban kettő vagy nagyobb ködtávolsággal eltér bármely szinkronízáeiós kódsorozattól (SY), amely a negyedik mező (3103) elején lévő keret mezőtől (FŐ) eltérő keret mezőben (FI- F25) van eltárolva.
  2. 2. Eljárás rögzítési mezövei (102) ellátott adathordozóra (1Ö1) történő adatrögzítéshez, melynek során negyedik mezőt (31Ö3) tartalmazó első mezőt (202) hozunk létre, ahol a negyedik mezőnek N keret mezője van, ahol N nagyobb vagy egyenlő 2, és ahol mindegyik N keret mezőnek (FŐ - F25) olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt szinkronizációs kódsorozat (SY) és adat (DATA) legalább egy része található.
    a negyedik mező (3103) elején lévő keret mezőben (FÖ) szinkronizációs kódsorozatot (SYÖ) tárolunk el, amely NRZI reprezentációban kettő vagy nagyobb kódtávolsággal eltér bármely szinkronizációs kódsorozattól (SY), amely a negyedik mező (3103) elején lévő keret mezőtől (FÖ) eltérő keret mezőben (FI- F25) van eltárolva.
  3. 3. Rögzítő berendezés (17FÖ) rögzítési mezövei (102) ellátott adathordozóra (1Ö1) történő információ- rögzítéshez, melynek van:
    negyedik mezőt (3103) tartalmazó első mezőt (2Ő2) létrehozó egysége (1701), ahol a negyedik mezőitek N keret mezője van, ahol H nagyobb vagy egyenlő 2, és ahol *
    - 83 mindegyik N keret mezőnek (FO - F25) olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt szinkronizáeiós kódsorozat (SY) és adat (DATA) legalább egy része található, azzal jellemezve, hogy a negyedik mező (3103) elején lévő keret mezőben (FŐ) szinkronizáeiós kódsorozat (SYO) van eltárolva, amely NRZI reprezentációban kettő vagy nagyobb kódtávoisággal eltér bármely színkronizáciös kódsorozattól (SY), amely a negyedik mező (3103) elején lévő keret mezőtől (FO) eltérő keret mezőben (FI - F25) van eltárolva.
  4. 4. Eljárás rögzítési mezővel (102) ellátott adathordozóra (101) rögzített információk kiolvasásához, melynek során negyedik mezőt (3103) tartalmazó első mezőt (202) hozunk létre, ahol a negyedik mezőnek N keret mezője van, ahol N nagyobb vagy egyenlő 2, és ahol mindegyik N keret mezőnek (FŐ - F25) olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt szinkronizáeiós kódsorozat (SY) és adat (DATA) legalább egy része található, a negyedik mező (3103) elején lévő keret mezőben (FO) szinkronizáeiós kódsorozatot (SYÖ) tárolunk el, amely NRZI reprezentációban kettő vagy nagyobb kodtávoisággai eltér bármely szinkronizáeiós kódsorozattól (S Y), amely a negyedik mező (3103) elején lévő keret mezőtől (FO) elférő keret mezőben (FI- E25) van eltárolva, azzal jellemezve, hogy kiolvassuk a negyedik mező (31()3) elején lévő keret mezőben (FO) szinkronizáeiós kódsorozatot (SYÖ), és kiolvassuk az adat (DATA) legalább egy részét.
  5. 5. Kiolvasó berendezés (Iklö) rögzítési mezővel (102) ellátott adathordozóra (101) rögzített információk kiolvasásához, melynél a rögzítési mezőnek (102) első mezője (202) van, az első mezőnek (202) negyedik mezője (3103) van, ahol a negyedik mezőnek N keret mezője van, ahol N nagyobb vagy egyenlő 2, és ahol mindegyik N keret mezőnek (F0 - F25) olyan mezője van, melyben a rögzíteni kívánt szinkronizáeiós kódsorozat (S Y) és adat (DATA) legalább egy része található, a negyedik mező (3103) elején lévő keret mezőben (FO) szinkronizáeiós kódsorozatot (SYO) tárolunk el, amely NRZI reprezentációban kettő vagy nagyobb ködtávolsággal ’ϊ .**, ;··* »* . ... »·« * , *»♦ '» * »# *.»·
    - 84 eltér bármely szinkronizáeiós kódsorozattól (SY), amely a negyedik mező (3103) elején lévő keret mezőtől (FO) eltérő keret mezőben (FI - F25) van eltárolva, azzal jellemezve, hogy kiolvasó egysége (1801) van a negyedik mező (3103) elején lévő keret mezőben (FO) szinkronizáeiős kódsorozat (SYÖ), és az adat (DATA) legalább egy részének kiolvasására.
HU0302575A 2000-12-26 2001-12-26 Adathordozó, adatrögzítõ eljárás, adatkiolvasó eljárás, adatrögzítõ berendezés és adatkiolvasó berendezés HU228598B1 (hu)

Applications Claiming Priority (4)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP2000395311 2000-12-26
JP2001043016 2001-02-20
JP2001168882 2001-06-04
PCT/JP2001/011507 WO2002052551A2 (en) 2000-12-26 2001-12-26 Recording medium, recording method, reproduction method, recording apparatus and reproduction apparatus

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0302575A2 HUP0302575A2 (hu) 2003-10-28
HUP0302575A3 HUP0302575A3 (en) 2004-05-28
HU228598B1 true HU228598B1 (hu) 2013-04-29

Family

ID=27345546

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0302575A HU228598B1 (hu) 2000-12-26 2001-12-26 Adathordozó, adatrögzítõ eljárás, adatkiolvasó eljárás, adatrögzítõ berendezés és adatkiolvasó berendezés

Country Status (10)

Country Link
US (10) US7158464B2 (hu)
EP (5) EP1350251B1 (hu)
JP (1) JP2010182405A (hu)
KR (2) KR100779412B1 (hu)
CN (1) CN100353447C (hu)
AU (1) AU2002219541A1 (hu)
DE (3) DE60133329T2 (hu)
HU (1) HU228598B1 (hu)
MX (1) MXPA03005783A (hu)
WO (1) WO2002052551A2 (hu)

Families Citing this family (49)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
WO2002052551A2 (en) * 2000-12-26 2002-07-04 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Recording medium, recording method, reproduction method, recording apparatus and reproduction apparatus
KR100486242B1 (ko) * 2001-10-16 2005-05-03 삼성전자주식회사 다이나믹 기입 전략을 위한 최소의 지연을 가지는 버퍼링방법, 버퍼 장치 및 이를 구비하는ｃｄ-ｒｗ/ｄｖｄ-ｒｗ 시스템
US7218251B2 (en) * 2002-03-12 2007-05-15 Sony Corporation Signal reproducing method and device, signal recording method and device, and code sequence generating method and device
CN101030390B (zh) * 2002-07-01 2010-04-21 松下电器产业株式会社 光盘装置以及光盘记录方法
JP2004134018A (ja) * 2002-10-11 2004-04-30 Hitachi Ltd 情報記録方法及び再生方法
US7277368B2 (en) * 2002-11-11 2007-10-02 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Playback method, playback control circuit and playback apparatus for a recording medium
KR100677106B1 (ko) 2002-12-10 2007-02-01 삼성전자주식회사 정보저장매체 및 그 기록/재생방법
KR101067735B1 (ko) * 2002-12-20 2011-09-28 코닌클리케 필립스 일렉트로닉스 엔.브이. 광 디스크의 사용자 저장공간 분할방법과, 분할된저장공간을 갖는 광 디스크와, 정보저장 방법 및 장치
JP4228727B2 (ja) * 2003-03-04 2009-02-25 株式会社日立製作所 情報記録媒体および情報再生方法
KR20040081704A (ko) * 2003-03-13 2004-09-22 삼성전자주식회사 기록가능한 디스크에 안정한 데이터 재생을 위한 데이터를기록하는 방법, 그 싱크 보호 방법, 그 정보저장매체 및그 재생 장치
US20040179454A1 (en) * 2003-03-13 2004-09-16 Samsung Electronics Co., Ltd. Method of recording data on recordable disk, method of protecting sync included in recorded data, information storage medium, and apparatus for reproducing data recorded on recordable disk
JP3972911B2 (ja) * 2004-02-24 2007-09-05 ソニー株式会社 データ処理装置および方法、ならびに、再生装置および方法
JP3969399B2 (ja) * 2004-03-18 2007-09-05 株式会社日立製作所 記録方法及び記録装置
JP2005339678A (ja) * 2004-05-27 2005-12-08 Ricoh Co Ltd 情報記録方法、情報再生方法、情報記録装置及び情報再生装置
KR20060100568A (ko) * 2005-03-17 2006-09-21 삼성전자주식회사 정보 기록 매체 및 그 기록/재생 장치
US7492686B2 (en) * 2005-05-26 2009-02-17 Intersil Americas Inc. Flexible multipulse generator
US20060274623A1 (en) * 2005-06-03 2006-12-07 Intersil Americas Inc. Flexible write strategy generator
US20070133360A1 (en) * 2005-12-08 2007-06-14 Mediatek Inc. Data search system for searching a data sync pattern stored in an optical disc by a physical address
US7823051B2 (en) 2006-01-03 2010-10-26 Samsung Electronics Co., Ltd. Digital broadcasting transmission system and method thereof
US20080248808A1 (en) * 2007-04-05 2008-10-09 Farshid Alizadeh-Shabdiz Estimation of position, speed and bearing using time difference of arrival and received signal strength in a wlan positioning system
US7821910B2 (en) * 2007-11-20 2010-10-26 Panasonic Corporation Optical disc, optical disc drive, optical disc recording/reproducing method, and integrated circuit
US7830753B2 (en) * 2007-11-20 2010-11-09 Panasonic Corporation Optical disc, optical disc drive, optical disc recording/reproducing method, and integrated circuit
JP2009181658A (ja) * 2008-01-31 2009-08-13 Toshiba Corp 再生装置および再生装置における再生方法
US8949701B2 (en) 2008-09-23 2015-02-03 Agere Systems Inc. Systems and methods for low latency media defect detection
US8174949B2 (en) * 2009-07-02 2012-05-08 Lsi Corporation Systems and methods for format efficient timing recovery in a read channel
US8411385B2 (en) 2010-12-20 2013-04-02 Lsi Corporation Systems and methods for improved timing recovery
US8325433B2 (en) 2011-01-19 2012-12-04 Lsi Corporation Systems and methods for reduced format data processing
US8261171B2 (en) 2011-01-27 2012-09-04 Lsi Corporation Systems and methods for diversity combined data detection
US8749908B2 (en) 2011-03-17 2014-06-10 Lsi Corporation Systems and methods for sync mark detection
US8565047B2 (en) 2011-04-28 2013-10-22 Lsi Corporation Systems and methods for data write loopback based timing control
US8665544B2 (en) 2011-05-03 2014-03-04 Lsi Corporation Systems and methods for servo data detection
US8874410B2 (en) 2011-05-23 2014-10-28 Lsi Corporation Systems and methods for pattern detection
US8498071B2 (en) 2011-06-30 2013-07-30 Lsi Corporation Systems and methods for inter-track alignment
US8669891B2 (en) 2011-07-19 2014-03-11 Lsi Corporation Systems and methods for ADC based timing and gain control
US8780476B2 (en) 2011-09-23 2014-07-15 Lsi Corporation Systems and methods for controlled wedge spacing in a storage device
US8773811B2 (en) 2011-12-12 2014-07-08 Lsi Corporation Systems and methods for zone servo timing gain recovery
US8681444B2 (en) 2012-06-07 2014-03-25 Lsi Corporation Multi-zone servo processor
US8625216B2 (en) 2012-06-07 2014-01-07 Lsi Corporation Servo zone detector
US8564897B1 (en) 2012-06-21 2013-10-22 Lsi Corporation Systems and methods for enhanced sync mark detection
US9019641B2 (en) 2012-12-13 2015-04-28 Lsi Corporation Systems and methods for adaptive threshold pattern detection
US9053217B2 (en) 2013-02-17 2015-06-09 Lsi Corporation Ratio-adjustable sync mark detection system
US9196297B2 (en) 2013-03-14 2015-11-24 Avago Technologies General Ip (Singapore) Pte. Ltd. Systems and methods for enhanced sync mark mis-detection protection
US9275655B2 (en) 2013-06-11 2016-03-01 Avago Technologies General Ip (Singapore) Pte. Ltd. Timing error detector with diversity loop detector decision feedback
US10152999B2 (en) 2013-07-03 2018-12-11 Avago Technologies International Sales Pte. Limited Systems and methods for correlation based data alignment
US9129650B2 (en) 2013-07-25 2015-09-08 Avago Technologies General Ip (Singapore) Pte. Ltd. Array-reader based magnetic recording systems with frequency division multiplexing
US9129646B2 (en) 2013-09-07 2015-09-08 Avago Technologies General Ip (Singapore) Pte. Ltd. Array-reader based magnetic recording systems with mixed synchronization
US8976475B1 (en) 2013-11-12 2015-03-10 Lsi Corporation Systems and methods for large sector dynamic format insertion
US9224420B1 (en) 2014-10-02 2015-12-29 Avago Technologies General Ip (Singapore) Pte. Ltd. Syncmark detection failure recovery system
JP2019016418A (ja) * 2017-07-10 2019-01-31 株式会社東芝 磁気記録再生装置

Family Cites Families (34)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
JPS54155007A (en) * 1978-05-29 1979-12-06 Hitachi Ltd Information recorder
JPS61224187A (ja) * 1985-03-29 1986-10-04 Sony Corp デイスク記録装置
JPH02113469A (ja) 1988-10-21 1990-04-25 Daicel Chem Ind Ltd 光ディスク同期信号の検出装置
JP2585757B2 (ja) * 1988-11-02 1997-02-26 株式会社日立製作所 情報信号の記録再生方法及び記録再生装置
US5276667A (en) 1989-02-22 1994-01-04 Omron Corporation Optical recording and reproducing apparatus for synchronizing recording on subsequent unrecorded sectors
AU637816B2 (en) 1989-08-25 1993-06-10 Sony Corporation Optical recording medium, method for recording information and method for reproducing information
DE3929306C2 (de) 1989-09-04 1997-04-17 Varta Batterie Gasdicht verschlossener Metalloxid/Wasserstoff-Akkumulator
JPH04360070A (ja) * 1991-06-07 1992-12-14 Mitsubishi Electric Corp 磁気記録再生装置
US5276997A (en) * 1992-06-01 1994-01-11 Swearengin Michael L Planter with built-in water distribution system
JP3541439B2 (ja) 1994-07-08 2004-07-14 ソニー株式会社 信号変調方法及び装置、並びに信号復調装置及び方法
JP3967379B2 (ja) * 1995-04-04 2007-08-29 松下電器産業株式会社 記録媒体、記録方法と装置及び再生方法と装置
JP3301524B2 (ja) 1995-08-04 2002-07-15 ソニー株式会社 光ディスク
JP3394127B2 (ja) * 1995-12-05 2003-04-07 株式会社東芝 ディジタルデータの伝送方法
JP3642863B2 (ja) 1996-02-02 2005-04-27 ソニー株式会社 ディスク、ディスク形成装置、およびディスク形成方法
CN1288639C (zh) 1996-04-11 2006-12-06 松下电器产业株式会社 光盘
JP3013783B2 (ja) * 1996-07-19 2000-02-28 ヤマハ株式会社 光ディスク読み取り装置
JP3845849B2 (ja) * 1996-10-18 2006-11-15 ソニー株式会社 記録装置および記録方法、並びに記録媒体
JP3956417B2 (ja) * 1997-02-28 2007-08-08 ソニー株式会社 ディスク装置及びディスク再生方法
JPH10334616A (ja) * 1997-05-30 1998-12-18 Sony Corp 光ディスク装置およびデータ記録方法
JP3814966B2 (ja) * 1997-08-14 2006-08-30 ソニー株式会社 記録媒体、データ伝送装置、データ受信装置及び光ディスク装置
JPH1173645A (ja) * 1997-08-28 1999-03-16 Mitsubishi Electric Corp 光ディスク装置
JPH11120564A (ja) * 1997-10-08 1999-04-30 Toshiba Corp 光ディスク装置及び光ディスク再生方法
JPH11149720A (ja) 1997-11-17 1999-06-02 Sony Corp クロック発生装置
JP3870573B2 (ja) 1998-08-24 2007-01-17 ソニー株式会社 変調装置および方法、記録媒体、並びに復調装置および方法
JP2000137948A (ja) 1998-10-30 2000-05-16 Victor Co Of Japan Ltd 記録媒体、記録方法及び装置、再生方法及び装置
JP4126834B2 (ja) * 1999-01-19 2008-07-30 日本ビクター株式会社 記録媒体、記録方法、記録装置、再生方法、および再生装置
JP2000311449A (ja) 1999-04-28 2000-11-07 Victor Co Of Japan Ltd 記録媒体、記録方法、記録装置、再生方法、再生装置
WO2002052551A2 (en) 2000-12-26 2002-07-04 Matsushita Electric Industrial Co., Ltd. Recording medium, recording method, reproduction method, recording apparatus and reproduction apparatus
EP1833054A3 (en) * 2000-12-26 2012-05-16 Pioneer Corporation Information recording/reproducing apparatus, and information recording medium
JP3909573B2 (ja) 2000-12-26 2007-04-25 松下電器産業株式会社 記録媒体、記録方法、再生方法、記録装置および再生装置
US7054398B1 (en) * 2001-07-18 2006-05-30 Marvell International Ltd. Method for selecting sync marks and sync mark detectors
JP4140249B2 (ja) * 2002-03-08 2008-08-27 ソニー株式会社 記録媒体、記録媒体再生装置、記録媒体再生方法、記録媒体記録装置、および、記録媒体記録方法
KR20040099945A (ko) * 2003-05-20 2004-12-02 삼성전자주식회사 디스크형 기록 매체로의 기록을 위한, 데이터 변조 방법및 그 장치와, 이에 사용되는 싱크 코드 삽입 방법 및 그장치와, 이를 구현하기 위한 프로그램을 기록한 기록 매체
US20070233816A1 (en) * 2006-04-04 2007-10-04 Odenwald Michael J Digital media management system and method

Also Published As

Publication number Publication date
US7403462B2 (en) 2008-07-22
DE60137155D1 (de) 2009-02-05
DE60126428D1 (de) 2007-03-22
US20030090971A1 (en) 2003-05-15
HUP0302575A3 (en) 2004-05-28
EP1758118A2 (en) 2007-02-28
WO2002052551A3 (en) 2002-12-27
CN100353447C (zh) 2007-12-05
MXPA03005783A (es) 2004-01-26
EP1758118B1 (en) 2008-03-19
DE60133329D1 (de) 2008-04-30
US20080247299A1 (en) 2008-10-09
EP1750256B1 (en) 2008-12-24
EP1350251B1 (en) 2007-01-31
DE60133329T2 (de) 2009-03-05
US7518971B2 (en) 2009-04-14
EP1750256A3 (en) 2007-03-07
US7986597B2 (en) 2011-07-26
EP1350251A2 (en) 2003-10-08
JP2010182405A (ja) 2010-08-19
US20070058514A1 (en) 2007-03-15
US7414946B2 (en) 2008-08-19
KR20030096242A (ko) 2003-12-24
US20100254240A1 (en) 2010-10-07
HUP0302575A2 (hu) 2003-10-28
EP2226804A1 (en) 2010-09-08
US7768893B2 (en) 2010-08-03
EP2075793A1 (en) 2009-07-01
WO2002052551A2 (en) 2002-07-04
US20120008474A1 (en) 2012-01-12
EP1758118A3 (en) 2007-03-14
DE60126428T2 (de) 2007-11-08
KR100779412B1 (ko) 2007-11-26
KR20070086302A (ko) 2007-08-27
US8270268B2 (en) 2012-09-18
US7385903B2 (en) 2008-06-10
CN1483199A (zh) 2004-03-17
AU2002219541A1 (en) 2002-07-08
EP2075793B1 (en) 2011-06-15
US20080212438A1 (en) 2008-09-04
US20070230314A1 (en) 2007-10-04
US20070053263A1 (en) 2007-03-08
US7518970B2 (en) 2009-04-14
US7158464B2 (en) 2007-01-02
US20080247302A1 (en) 2008-10-09
EP1750256A2 (en) 2007-02-07
KR100779418B1 (ko) 2007-11-26
US20080205237A1 (en) 2008-08-28

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU228598B1 (hu) Adathordozó, adatrögzítõ eljárás, adatkiolvasó eljárás, adatrögzítõ berendezés és adatkiolvasó berendezés
JP2008513919A (ja) ユーザビットストリームを符号化ビットストリームに変換する方法、信号内の同期パターンを検出する方法、記録担体、信号、記録装置及び再生装置
US6898166B2 (en) Synchronous signal generating method, recording apparatus, transmitting apparatus, recording medium, and transmission medium
KR20010051201A (ko) 광학식 회전기록매체, 데이터 기록방법, 기록장치 및재생장치
JP3909573B2 (ja) 記録媒体、記録方法、再生方法、記録装置および再生装置
CN101188120B (zh) 记录方法和再现方法
JP3646994B2 (ja) 記録媒体、記録方法および再生方法
JP4059884B2 (ja) デジタルデータ復調装置およびデジタルデータ変復調装置
US20020136338A1 (en) Method of inserting sync data in modulated data and recording medium containing the sync data
JP4633763B2 (ja) 記録媒体、記録方法、再生方法、記録装置および再生装置
JP4071807B2 (ja) 記録媒体、記録方法および再生方法
SI8311849A8 (sl) Demodulator za dekodiranje zaporedja bitov kanalov v zaporedje bitov podatkov

Legal Events

Date Code Title Description
HC9A Change of name, address

Owner name: PANASONIC CORPORATION, JP

Free format text: FORMER OWNER(S): MATSUSHITA ELECTRIC INDUSTRIAL CO., LTD., JP

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees