HU224255B1 - Szárítóberendezés - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya szárítóberendezés, amelynek oldalfalakkal (11, 12,13), valamint alappal (101) és tetővel (100) határoltszárítókamrájában (1) légmozgató egység (40), továbbá legalább egyventilátor (41) van elrendezve, továbbá a szárítóberendezésbenlegalább egy, fa vagy más szárítandó anyag elhelyezésére szolgálórakatállványt befogadó szárítótér (6) van elrendezve, és aszárítókamrában (1) kialakított szárítótér (6) fölött légterelő (3)van elrendezve, és a szárítóberendezés szárítókamrájának (1)ajtószerűen is elrendezhető oldalfalában (11) kialakítottszellőzőnyílásban pillangólemez (111) van elrendezve, amelynek zárthelyzetében a szárítókamra (1) teteje (100), a légterelő (3), valaminta pillangólemez (111) nyitott helyzetében a szárítókamra (1) teteje(100), a légterelő (3), valamint a szárítókamra (1) falai (13, 14)által határolt légjárat (1000), a légterelő (3) és az oldalfal (11)között lévő légjáraton (30) át a pillangólemez (111) nyitásávalkialakuló legalább két szellőzőnyílásrész közül legalább egy felsőszellőzőnyílásrészen át a szárítókamrából (1) a nyitott légtérbe vankivezetve, továbbá legalább egyetlen alsó szellőzőnyílásrészen át aszárítótér (6) a külső légtérrel közvetlenül össze van kötve.

Description

A találmány tárgya szárítóberendezés, amelynek oldalfalakkal, valamint alappal és tetővel határolt szárítókamrájában légmozgató egység, továbbá páralecsapató egységet és hevítőegységet magában foglaló párátlanító-léghevítő készülék, valamint legalább egy ventilátor van elrendezve, továbbá a szárítóberendezésben legalább egy, fa vagy más szárítandó anyag elhelyezésére szolgáló rakatállványt befogadó szárítótér és a szárítótérbe nyíló ajtó van elrendezve, és a szárítókamrában fa vagy más szárítandó anyag nedvességtartalmát fokozatosan felvevő légáramlat van kialakítva, továbbá legalább egy, ajtószerűen elrendezhető oldalfala az adott szárítási mód végrehajtására és figyelemmel kísérésére alkalmasan kialakított szellőzőnyílással van ellátva, és a szárítókamrában kialakított szárítótér fölött légterelő van elrendezve, továbbá a szárítóberendezés olyan párátlanító-léghevítő készülékkel van felszerelve, amely a szárítókamrának a szellőzőnyílással szemben lévő oldalfala és a légterelő között, a szárítókamra aljának közelében van elrendezve, továbbá a párátlanító-léghevítő készülék legalább egy önszabályozó szeleppel van ellátva, valamint a szárítótér felső részében, a szárítókamra teteje alatt, a szellőzőnyílás felé húzódó légterelővel határolt, a légterelő, valamint a szellőzőnyílás között kialakított légjáratból, továbbá a szárítókamra ajtószerűen is elrendezhető falában kiképezett szellőzőnyílásból álló légjárat van kialakítva, amelyben megfelelő légmozgató egység van elhelyezve.

A találmány különösen olyan fa és fa félkésztermékek kezelésére szolgáló szárítóberendezésre vonatkozik, mint a furnérlemez vagy a fűrészáru, továbbá más termékek.

Egy kifejlett fa, lévén fás szárú évelő növény, fajtájától függően viszonylag tetemes mennyiségű nedvességet tartalmaz, amely kivágás után visszamarad a fában. Ismeretes továbbá, hogy a fa szabad folyadékot, valamint kötött vízmolekulákat tartalmazó kapillárisokat alkot sejtjeiből, amelyet nedvességtartalomnak nevezünk, és amelyet az ipari felhasználás követelményeinek kielégítése érdekében bizonyos szint alá kell csökkenteni. Ezért a fát megfelelően kezelni, nevezetesen szárítani kell bizonyos elfogadható végnedvességeloszlás-szintre oly módon, hogy az összes száradási hiba kialakulását megakadályozzuk. A gazdaságosság szempontja a szárításnál nagyon fontos, ha nem a legfontosabb tényező.

A fát természetes körülmények között száríthatjuk szabad levegőn, ha a fa szempontjából az időjárási körülmények elég jók, és következésképpen elfogadható minőségű szárított fűrészárut tudunk előállítani. Le kell szögeznünk, hogy a fa levegőn történő szárítása nagyon hosszú folyamat, amely akár évekig is eltarthat. Ha a fa végül megszáradt, megfelelő tárolási körülményeket kell teremteni, beleértve meleg, száraz levegő természetes áramlását és más üzemi feltételeket. A fában abszorbeált vizet a faanyag felületére kényszeríthetjük és elpárologtathatjuk körös-körül történő levegőáramoltatással, de csak abban az esetben, hogyha a felületen nincs esővíz, hó vagy más anyag. A szárítási technológia befolyásolása a levegő áramlását biztosító gyakori átrakással csak kismértékben enyhít a penész, a mikroorganizmusok, a gombák, rovarok támadásával kapcsolatos kockázaton, nem is beszélve a tökéletlen száradásról, amely még ronthat is a fa egyéb minőségi mutatókra vonatkozó besorolásán. Állandóan fenyegető probléma a vetemedés, amely a kedvezőtlen körülmények között megvalósított természetes levegőn szárításnál felmerülhet, és amelyet nem lehet megelőzni semmiféle preventív eljárási technológiával, vagy odafigyeléssel. A fa nedvességtartalom-eloszlása levegővel történő szárítást alkalmazó technológia használata esetén, bizonyos idő eltelte után, amelynek hossza a klimatikus körülmények függvénye és ezért különféle hosszúságú üzemi időket jelent, olyan további problémákat vet fel, amelyek magasabb költségekhez, túl sok selejthez és másféle veszteséghez vezetnek. Másrészt az ilyen technológiának más paraméterei is vannak, például az alacsony energiafogyasztás, a nagy szárítótér, raktárak és biztonsági intézkedések. Bizonyos kísérleteket már folytattak a levegőn történő szárítás idejének lerövidítésére, mégpedig ventilátorok alkalmazásával, azonban sok további paramétert, mint például a relatív páratartalmat ventilátorral nem lehet befolyásolni.

A szárítási idő csökkentése érdekében, amely a költségekre, minőségre és az időfelhasználásra is nagy hatással van, különböző típusú szárítóberendezéseket fejlesztettek ki, amelyeket a technológiai megközelítés szempontjából a következő módon lehet csoportosítani: az első típushoz sorolhatók a szárítókamrás, a másodikhoz az alagút típusú szárítóberendezések. Mindkét ismert szárítóberendezés-típust stacionárius típusként lehet leírni. A szárítóberendezések első típusának alkalmazása esetén a fa megfelelő szárítókamrában helyezkedik el, amely képes különböző mikrokörnyezeti feltételek előállítására, úgymint a hőmérséklet, a páratartalom, a légáramlás és más, a szárítóeljárás megvalósításához szükséges paraméterek változtatására. A második szárítóberendezés-fajta alkalmazása esetén a fát vízszintes üzemű szállítóberendezés segítségével juttatják át a szárítóberendezésen, ahol lépcsőzetesen kezelik különféle fizikai körülmények között, főleg azért, hogy fokozatosan hajtsák végre a szárítást. A szárítókamrás típusú szárítóberendezések olcsóbbak, de termelékenységük az alagút típusú szárítóberendezésekkel összehasonlítva kisebb, ahol viszont a beruházási költségek viszonylag nagyok.

A szárítóberendezések ismert típusainak bizonyos hátrányaik vannak, amelyeket részletesen ismertetünk a következőkben, beleértve a nagy beruházási költséget és a gazdasági tényezők tekintetében felmerülő nehézségeket.

A fa szárítására szolgáló, napjainkban alkalmazott technológiai eljárásoknál, akár alacsony, 15 °C és 45 °C közötti, akár közepes, 45 °C és 90 °C közötti, akár magas, 90 °C és 130 °C közötti hőmérsékleten mennek végbe, a fenti hőmérsékleteket például dielektromos, konvekciós, vezetéses vagy sugárzásos elven működő eszközökkel lehet elérni.

HU 224 255 Β1

Bizonyos típusú szárítóberendezésekben a fát alkalmas szállítóeszközökkel helyezik a szárítókamrába. A szárítókamra mennyezetén vagy ritkábban más helyzetben elrendezett ventilátorok légáramot keltenek, amely olykor keresztirányban áramlik, míg más esetekben a légáram vízszintesen és keresztben áramlik, sőt további változatok esetében a légáram hosszanti áramlásé.

Minden ismert szárítóberendezés alkalmazása esetén a szállítóegységeket oly módon alakítják ki és olyan méretűre tervezik, hogy elősegítsék a lehető legnagyobb mennyiségű fa berakását a szárítóberendezésbe. A fát a légáramoltatással párhuzamos rakatba rakják úgy, hogy a légáramnak lehetősége legyen legalább egy vízszintes síkban áramolnia. Bizonyos összhangot kell elérni a légáramlás számára kialakított légrés mérete, valamint a szárítóberendezésben lévő fa mennyisége között. A forró levegőt ezt követően átáramoltatják a légréseken, annak érdekében, hogy fokozzák a szárítás intenzitását. Ha a forró levegő érintkezésbe kerül a nagy nedvességtartalmú fával, a lehető legnagyobb mértékben és térfogatban nyeli el azt, amely a rakatban mélyebben jelen lévő nedvesség abszorpcióját megkönnyíti. Ez azt jelenti, hogy a ventilátorok elég erős, a lehető legmagasabb nedvességszintnek megfelelő légáramlatot keltenek, amely önmagában nagy energiaveszteséget jelent. A levegő magas páratartalma miatt nagyon valószínű, hogy a pára lecsapódik a hidegebb helyeken, mint amilyenek a falak és egyéb berendezések, ez pedig a berendezés tönkremeneteléhez vezet. A lecsapódott folyadék, amely a szárítóberendezésben marad, rendkívül káros mind a szárítóberendezésre, mind a szárítási folyamatra nézve.

Az EP 0 170 648 A1 számú szabadalmi bejelentés esetében - amely az egyik legkorszerűbb szárítási technológia megvalósítását ismerteti - a szárítókamrának hőszigetelt falai vannak. A fűrészárut hosszanti légáramnak kitéve rakatolják be a szárítóberendezésébe. A szárítóberendezés ventilátorral van ellátva, amely lehetővé teszi, hogy a légáramlás áthaladjon a beépített hevítőeszközön, majd ezt követően a rakatba rakott fán a hűtőeszközig, majd a légáramlat ugyanezt a körfolyamatot ismétli. A hevítőeszközben a levegő felmelegszik, majd ezt követően átáramlik a rakatba rakott fán, és felveszi azt a nedvességet, amelyet azután, áthaladva a hűtőeszközön a hevítőeszköz felé, lead. Ez a kialakítás valószínűleg páralecsapódást okoz, ha friss fűrészárut dolgozunk fel, ám alacsony nedvességtartalmú fa feldolgozására megfelelő - az utolsó lépésben -, mielőtt az ipar felhasználná.

Ha azt akarjuk, hogy a rakatba rakott fa szárítása közben létrehozott telített levegővel a legnagyobb mennyiségű nedvességet távolítsuk el a fülkéből, a levegőt hevíteni kell. Nagy mennyiségű telített levegő kivonása nagy hőveszteséggel jár. Ennek a faanyag-szárítási technológiának az energetikai hatásfoka meglehetősen alacsony.

A fent ismertetett szárítási technológiákon kívül, vákuumos szárítótechnológiával is megismerkedhetünk a

PCT/DK98/00012 és a WO 87/04779 számú szabadalmi bejelentésekből, ahol például a szárítási eljárás intenzitását figyelemmel lehet kísérni annak érdekében, hogy elkerüljék a szárítási hibákat. A vákuumtechnológiát alkalmazó berendezések nagyon érzékenyek a megfelelő vákuum fenntartását illetően, és inkább a kisebb nedvességtartalmú faanyagok szárítására alkalmasak, ami azt jelenti, hogy először valamilyen más szárítási technológiát kell alkalmazni, hogy a nedvesség nagy része eltávozzék.

Mindezekről az ismert megoldásokról összefoglalva azt mondhatjuk, hogy mindegyik rendelkezik valamilyen hátránnyal, például viszonylag alacsony energiakihozatal, amely elfogadhatatlan a globális gazdaságosság szempontjából, vagy nagy helyszükséglet, erős függés a tápfeszültségtől, a szárítási hibák nagy valószínűsége, nagyon kicsiny vagy jelentéktelen szárítóképesség, továbbá ezek a berendezések mindenekelőtt állandó telepitésűek olyan szárítókapacitásokkal, amelyek eleve meghatározzák a szárítandó fa mennyiségét és az alkalmazandó technológiát.

Célkitűzésünk a találmánnyal ennek fényében az, hogy olyan szárítóberendezést hozzunk létre, amellyel kiküszöbölhetők az említett hátrányok, és amely házzal, valamint belső légtérrel van ellátva, amely belső légtér kiszellőztető és légbeszívó csövekkel van a környező légtérhez csatlakoztatva.

Célkitűzésünket olyan szárítóberendezés kialakításával értük el, amelynek oldalfalakkal, valamint alappal és tetővel határolt szárítókamrájában légmozgató egység, továbbá páralecsapató egységet és hevítőegységet magában foglaló párátlanító-léghevítő készülék, valamint legalább egy ventilátor van elrendezve, továbbá a szárítóberendezésében legalább egy, fa vagy más szárítandó anyag elhelyezésére szolgáló rakatállványt befogadó szárítótér, és a szárítótérbe nyíló ajtó van elrendezve, és a szárítókamrában fa, vagy más szárítandó anyag nedvességtartalmát fokozatosan felvevő légáramlat van kialakítva, továbbá legalább egy, ajtószerűen elrendezhető oldalfala az adott szárítási mód végrehajtására és figyelemmel kísérésére alkalmasan kialakított szellőzőnyílással van ellátva, és a szárítókamrában kialakított szárítótér fölött légterelő van elrendezve, továbbá a szárítóberendezés olyan párátlanító-léghevítő készülékkel van felszerelve, amely a szárítókamrának a szellőzőnyílással szemben lévő oldalfala és a légterelő között, a szárítókamra aljának közelében van elrendezve, továbbá a párátlanító-léghevítő készülék legalább egy önszabályozó szeleppel van ellátva, valamint a szárítótér felső részében, a szárítókamra teteje alatt, a szellőzőnyílás felé húzódó légterelővel határolt, a légterelő, valamint a szellőzőnyílás között kialakított légjáratból, továbbá a szárítókamra ajtószerűen is elrendezhető falában kiképezett szellőzőnyílásból álló légjárat van kialakítva, amelyben megfelelő légmozgató egység van elhelyezve, és a szárítóberendezés szárítókamrájának ajtószerűen elrendezhető falában kialakított szellőzőnyílásban pillangólemez van elrendezve, amelynek zárt helyzetében a szárítókamra teteje, a légterelő, valamint a szárítókam3

HU 224 255 Β1 ra falai által határolt légjárat, a légterelő és az oldalfal között lévő légjáraton át, az önszabályozó szeleppel a légterelő mögötti párátlanító-léghevítő készülékhez csatlakozó szárítótérbe van csatlakoztatva, valamint a pillangólemez nyitott helyzetében, a szárítókamra teteje, a légterelő, valamint a szárítókamra falai által határolt légjárat, a légterelő és az oldalfal között lévő légjáraton át a pillangólemez nyitásával kialakuló legalább két szellőzőnyílásrész közül legalább egy felső szellőzőnyílásrészen át a szárítókamrából a nyitott légtérbe van kivezetve, továbbá legalább egyetlen alsó szellőzőnyílásrészen át a szárítótér a külső légtérrel közvetlenül össze van kötve.

A szárítóberendezés szárítókamrájának oldalfala mentén, célszerűen egy és ugyanazon mikroklímaszeleppel ellátott légbeszívó szellőzőcső és kiszellőző szellőzőcső van elrendezve, amelyek mellett, a légterelő és az oldalfal között párátlanító-léghevítő készülék van elhelyezve úgy, hogy a légbeszívó szellőzőcső a szárítóberendezés szárítókamrájának teteje alatti légtérből, és a kiszellőző szellőzőcső a szárítóberendezés szárítókamrájának alapja fölötti légtérből a külső atmoszférába kinyúlóan van elrendezve.

A szárítótérben legalább egy további szellőztetőegység van elrendezve, amely legalább egy, állítható tartón elhelyezett, a szárítótér oldalfalaival párhuzamosan és ettől eltérő szögben is beállítható ventilátorral van ellátva.

A légvezetékben, előnyösen a légterelő és a szárítóberendezés szárítókamra-teteje között a légvezetékben áramló levegő pótlólagos hevítésére szolgáló fűtőelemmel ellátott ventilátorok vannak elrendezve.

A szárítandó anyag, különösen fa elhelyezésére szolgáló rakatállvány, függőleges távtartó elemek mellett, kedvezően vízszintes távtartó elemekkel is el van látva.

Egyes rakatállványok célszerűen kerekekkel vannak felszerelve.

A rakatállványok előnyösen függőleges távtartó elemek segítségével egymásra helyezhető módon vannak kialakítva.

A lecsapódott pára elvezetésére szolgáló és a páralecsapató egység közelében kialakított elvezetőcsővel ellátott házban elrendezett páratlanító-léghevítő készülék célszerűen megfelelő körben egymáshoz csatlakoztatott hevítőegységből, továbbá kompresszorból, valamint szűkítőelemből van kialakítva, és ventilátorral van ellátva.

A szárítóberendezés szárítókamrája célszerűen a nemzetközi konténerszállításban használatos, szabványos méretű konténerbe van beépítve.

A szárítóberendezés szárítókamrájának belsejében, előnyösen a kiszellőző szellőzőcső és a légbeszívó szellőzőcső közelében sugárforrás van elhelyezve.

A sugárforrás célszerűen ultraibolya sugárforrás.

A szárítóberendezés szárítókamrájában kedvezően legalább két mágnes van elrendezve.

A szárítóberendezés szárítókamrájának belsejében célszerűen legalább két állandó mágnes van elrendezve.

A szárítóberendezés szárítókamrájának belsejében, előnyösen a kiszellőző szellőzőcső, a légbeszívó szellőzőcső és a légterelő környezetében elhelyezett legalább két állandó mágnessel létrehozható, kétpólusú mágneses tér van elrendezve.

Az egymással szomszédos, függőleges távtartó elemek közötti távolság - vízszintes irányban nézve célszerűen mindig kisebb, mint a szélső függőleges távtartó elemek közötti távolság.

A függőleges távtartó elemek között függőleges irányban egymásra helyezett faelemek közötti megfelelő légrés célszerűen a rakatállvány oldalai mentén függőlegesen elrendezett távtartó elemek vízszintes távtartó elemekhez történő csatlakoztatásával van biztosítva.

A szárítóberendezés előnyösen légbeszívó és kiszellőző szellőzőcsövekkel együttműködő, a szárítóberendezés szárítókamrájának tetején elrendezett és növekvő nedvességtartalom esetén működtetett mikroklímaszeleppel van ellátva, amely a levegő eltávozását szolgáló kiszellőző szellőzőcsövön át összeköttetésben van a szárítótérrel, továbbá a mikroklímaszelep zárt állapotában a szárítóberendezés el van szigetelve a külső atmoszférától.

Ily módon rendelkezésünkre áll a találmány szerint új szárítóberendezés, amelyet tehát többszörös átszellőztetőrendszerek segítségével építettünk fel, és amelyben különböző típusú légárambemenetek, továbbá olyan levegőztetőelrendezések vannak, amelyek a szárítóberendezéshez vannak rögzítve. Egy ilyen berendezés párátlanító-léghevítő készülékkel van ellátva, amelyben hevítőegység, párátlanítóegység és ventilátor van elrendezve. A szárítóberendezésnek szárítókamrája van, amelyben gördíthető rakatállvány segítségével helyezzük el a szárítandó faanyagot. A szárítási folyamat erőteljesen keringtetett levegő segítségével megy végbe a szárítókamrában. A szárítókamrának legalább az egyik fala a szárítóberendezés szerves részeként kialakított csövekkel van ellátva, amelyek bevezetik és elvezetik a levegőt, és a beépített áramoltatórendszer feladata az, hogy a levegő elsődleges áramlásirányát meghatározza, amikor erre szükség van a szárítóberendezés működése folyamán, összehangolva egy légterelővel, amely a rakat fölött helyezkedik el, és a szárítóberendezés szárítókamrájának tartozéka, továbbá párátlanító-léghevítő készülékkel is fel van szerelve, amely a szárítókamra hátsó vége és a szárítóberendezés hátsó fala között van elhelyezve. A hőkondenzációs eszközként működő légterelőbe legalább egy szelepet is építettünk, amely lehet önszabályozó kivitelű, továbbá egy olyan egységet, amely válaszfalat, valamint a szárítóberendezés tetejét is tartalmazza, és amely a szárítóberendezés tetejével együtt adja azt az alagútszerű légjáratot, amelyben a ventilációs rendszer elhelyezkedik. A teljes, fent kifejtett részt légterelőnek nevezzük. A már említett légjárat a mikroklímaszelepnél kezdődik, amely a szárítóberendezés fülkéjének tetejéhez van rögzítve, majd ezt követően elsősorban az oldalfal mentén vezet és a szárítóberendezés belsejében ér véget. A szárítóberendezés belse4

HU 224 255 Β1 jében legalább egy ventilációs egység van elrendezve, amely szabályozható szögállású, továbbá beállítására akár be-, akár kikapcsolt állapotban lehetőség van. A mikroklímaszelep a szárítóberendezés szárítókamrájának teteje felől van elrendezve, és a szárítóberendezés belsejébe vezet, továbbá arra szolgál, hogy belső légcirkuláció létrehozásának feltételeit megteremtse, de nyitott állapotában a belső cirkuláció újra érintkezésbe kerül a légjárat segítségével a külső atmoszférával, ahol egymással párhuzamos légáramlásban a páradús levegő kiáramlik a szárítóberendezéséből az atmoszférába, és a nyomáskülönbség következtében friss száraz levegő szívódik be az alagút formájú légjáratba. Az alagútszerű légjárat fűtőelemek telepítésére is szolgál.

A találmány szerint, amint láttuk, a szárítandó fa vagy más termékek rakatba rakására szolgáló egység szintén fel van szerelve olyan tartozékokkal, amelyek lehetővé teszik a függőleges és vízszintes rakodást, továbbá a hosszirányú ventilációt. A kiegészítőegységek lehetővé teszik továbbá a szárítandó fa fő felületeinek függőleges elhelyezését. A távtartók, amelyek lehetővé teszik a fa rakatba rakását, függőlegesen helyezkednek el egymáshoz képest, és rövidebbek, mint az egység függőleges tartói. Az említett egységeket egymásra lehet szerelni. Az alsó egységet fel lehet szerelni szállítókerekekkel. A találmány szerinti megoldásban a szárítóberendezés szárítókamrájában, a mikroklímaszelep közelében UV-lámpa helyezkedik el, amely ultraibolya sugárzást bocsát ki a levegőre azzal a céllal, hogy elpusztítsuk az olyan kultúrákat, mint a penész, a gombák és más mikroorganizmusok.

A találmány szerint az új szárítóberendezés olyan mágnesekkel van ellátva, amelyek bipoláris elrendezésben a szárítóberendezés szárítókamrájában vannak elrendezve, ami azt jelenti, hogy a mágneses kezelés kémiailag, fizikailag és biológiailag is hatással van az egész folyamatra.

A találmány szerint a szárítóberendezés tartalmaz egy párátlanító-léghevítő egységet, amelyben a válaszfal nyílásába illesztett ventilátor van elrendezve. A párátlanító-léghevítő egységet úgy terveztük meg, hogy szabálytalan közegáram-csatolású legyen azért, hogy a kondenzációs effektus és a hőemisszió egyaránt növekedjék.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesen. A rajzon az

1. ábra a szárítóberendezés függőleges síkban vett hosszmetszete, a

2. ábra a szárítóberendezés függőleges síkban vett keresztmetszete, a

3. ábra a szárítóberendezés vízszintes síkban vett hosszmetszete, a

4. ábra a szárítóberendezés függőleges síkban vett hosszmetszete működés közben, ahol a szikkasztás és a konvekciós szárítás a faanyagrakat esetén javítja a ventilációt hosszanti irányban, az

5. ábra a 2. ábrának megfelelő függőleges metszet a szárítóberendezésről, a

6. ábra az 1-3. ábráknak megfelelő hosszanti keresztmetszet, de olyan üzemmódban, amely alkalmas a gyorsított természetes légszárítási eljárás végrehajtására rakatba rakott faanyaggal, a

7. ábra az 5. ábrának megfelelő szárítóberendezés keresztmetszete, a

8. ábra a találmány szerinti szárítóberendezés páralecsapató egysége, és a

9. ábra a találmány szerinti szárítóberendezésben lévő rakatba rakott fa számára fenntartott rakatállványegységet mutat.

Az 1-3. ábrákon látható szárítóberendezés lényegében fa, illetve más anyagok 1 szárítókamrában történő szárítására szolgál, és úgy van kialakítva, hogy teljes mértékben kielégítse a szállítmányozás minden területén alkalmazott konténerekkel kapcsolatos ismert szabványokat. A jelen találmány szerinti megoldásban a szárítóberendezés 1 szárítókamrájának felépítése az ismert szárítóberendezések korlátáit kiküszöbölő előnyökkel rendelkezik. Ily módon lehetőség nyílik arra, hogy a felhasználó akár stacionárius, akár mozgatható eszközként kiaknázza a szárítóberendezés lehetőségeit, amely különösen gyorsan és egyszerűen telepíthető a megfelelő helyre.

A szárítóberendezés 1 szárítókamrájának 11, 12, 13, 14 oldalfalai közül legalább egy, ebben az esetben a hosszanti 13 oldalfal alkalmas 131 ajtóval van felszerelve, amelyen át beléphetünk az 1 szárítókamrába, például személyes munkavégzés céljából. Másrészt az ábrázolt kiviteli alak esetében a 11 oldalfalat felvonható berakóajtó képezi, amelyen ebben az esetben legalább egy szellőzőnyílás van kialakítva, amely 111 pillangólemezzel zárható, nyitható, amely zárt állapotban a 11 oldalfalat képező berakóajtó síkjában van elrendezve. A találmány alapjául szolgáló elképzelésnek megfelelően a 111 pillangólemez szerepe a későbbiekben részletesen tárgyalásra kerül.

Az 1 szárítókamra másik oldalán, nevezetesen a 12 oldalfal tetején alkalmasan beépített mikroklíma1211 szelepek vannak elrendezve és megfelelő 1210, 1220 szellőzőkürtőkkel ellátva, amelyek 121 légbeszívó csőhöz és 122 kiszellőzőcsőhöz tartoznak, amelyeken át az 1 szárítókamra a külső atmoszférával össze van kötve. A mikroklíma- 1211 szelep segítségével a 121 légbeszívó cső összeköti vagy elválasztja egymástól a külső atmoszférát és az 1 szárítókamra 100 teteje alatti belső 10’ teret; ehhez hasonlóan a 122 kiszellőzőcső a megfelelő mikroklíma- 1221 szelep útján ugyanilyen módon van összekötve a külső atmoszférával és az 1 szárítókamra 101 alján, a 12 oldalfaltól bizonyos távolságban lévő belső 10” légtérrel, ahol 2 párátlanító-léghevítő készülék van elhelyezve. A mikroklíma- 1211 szelep használatával jelentős előnyökre teszünk szert abban az esetben, ha automatikus program üzemmódban működtetjük a szárítóberendezést.

A 8. ábrán sematikusan ábrázolt 2 párátlanító-léghevítő készülék a következő részekből áll: 20 ház, amely a kondenzátum elvezetésére szolgáló 201 elvezetőcsővel van ellátva, továbbá 21 páralecsapató egy5

HU 224 255 Β1 ség, 22 hevítőegység, 23 kompresszor és 24 szűkítőelem, amelyek megfelelő 26 vezetékkel kölcsönösen össze vannak kötve egymással, továbbá össze vannak kötve a 21 páralecsapató egységgel és 22 hevítőegységgel, valamint 25 ventilátorral, amely lehetővé teszi, hogy a légáramlat a 21 páralecsapató egységből a 22 hevítőegységbe jusson, folyamatosan ugyanabban az irányban áramolva az 1 szárítókamra belső 6 szárítótere felé. A 2 párátlanító-léghevítő készülék lehetővé teszi, hogy a meleg, páradús levegő nedvességtartalma a 21 páralecsapató egységben csökkenjen, és 201 elvezetőcsövön át kondenzátum formájában távozzon. A levegőt a 22 hevítőegységben kb. 2 °C-kal melegítjük fel a környező légtérből az 1 szárítókamrába belépő levegő hőmérsékletéhez képest.

Az 1 szárítókamra 6 szárítóterének felső részén, a 2 párátlanító-léghevítő készülék közelében egy bizonyos távolságra a 12 oldalfaltól 3 légterelőt képező elválasztófal van kialakítva, amely az 1 szárítókamra 101 alapjához csatlakozik. A 121 légbeszívó cső és 122 kiszellőzőcső, valamint a 2 párátlanító-léghevítő készülék a 12 oldalfal, a 100 tető és a 3 légterelő közötti térben helyezkedik el, amely az 1 szárítókamra 100 teteje alatt húzódik tovább, bizonyos távolságra a 100 tetőtől, és megközelíti a 11 oldalfalon lévő szellőzőnyílást, amelyben a 111 pillangólemez van elrendezve. A rajzon a 100 tető, a 12 oldalfal és a 3 légterelő közötti tér 1000 légjáratot alkot, amely 30 járaton át az 1 szárítókamra szellőzőnyílásához, és az abban elrendezett 111 pillangólemezhez vezet. A szellőzőnyílás 111 pillangólemezét automatikus üzemmódban is működtethetjük.

A 100 tető alatt elrendezett 3 légterelő alakja és helyzete határozza meg az alagútszerű 1000 légjárat alakját, amelyben 40 légmozgató egység helyezkedik el, és amely két, a 121, 122 szellőzőcsövek közelében felszerelt és alkalmasan elhelyezett 41, 42 ventilátort tartalmaz, továbbá két vagy több 43, 44 ventilátor is elhelyezhető itt, amelyeket az 1 szárítókamra középső részén lehet felszerelni, és amelyek 430, 440 fűtőelemekkel is el vannak látva.

A 100 tető alatt húzódó 3 légterelő, a 101 alap, valamint a 111 pillangólemezzel ellátott 11 oldalfal által határolt 6 szárítótér eléggé nagy szárítótérfogatot nyújt ahhoz, hogy legalább egy, célszerűen több 5 rakatállvánnyal felszerelt kocsit helyezzünk be a 6 szárítótérbe, amelyeken a szárítandó fa vagy más anyagok elhelyezhetők. A találmány szerinti 5 rakatállványt a következőkben ismertetjük részletesen.

A szárítóberendezésben legalább egyetlen 7 szellőztetőegység is el van rendezve, amelyben legalább egy 71 ventilátor van, amely az átáramló levegő szögben történő fúvására képes. Abban a helyzetben, amikor a 71 ventilátor párhuzamosan van elrendezve az 1 szárítókamra 13, 14 falával, inaktív helyzetben van, de ha más helyzetbe fordítjuk, aktív helyzetbe kerül. A ventilátort inaktív helyzetébe kell fordítani például amikor az 5 rakatállványokat a szárítóberendezés 6 szárítóterében mozgatjuk, bármi is legyen ennek az oka. Ahogy az a 3. ábrán látható, az 1 szárítókamra hosszanti 13, 14 oldalfalai mentén, megfelelő 72’, 72” tartókon két, 71’, 71” ventilátor van különállóan elhelyezve.

Az 5 rakatállvány, ahogy az a 9. ábrán látható, kerekekkel van ellátva, hogy be lehessen tolni a szárítóberendezés 6 szárítóterébe. Az 5 rakatállvány a találmány szerint oly módon van kialakítva, hogy lehetővé tegye függőleges faanyagrakat készítését, mégpedig függőleges 51 távtartó elemek segítségével, amelyek lehetővé teszik a függőleges rakat készítését úgy, hogy a rakatot széliében bizonyos szögben helyezzük el. Legalább egyetlen 5 rakatállványt 50 kerekekkel láttunk el (4. ábra), de ajánlatos több ilyen 5 rakatállványt alkalmazni. Ezen a módon lehetővé válik az 50 kerekekkel ellátott 5 rakatállvány és a többi 5 rakatállvány egymásra helyezése, mégpedig a kívánt magasságban. Ezen a módon, ahogy az az 5. és 7. ábrákon látható, olyan rakatot tudunk létrehozni vízszintes és függőleges irányban a kívánt méretben, amely a szárítóberendezés 6 szárítóterét betölti, és ami ennélfogva megfelelő átszellőzést biztosít.

A találmány szerint rendkívül célszerű a szárítóberendezés 6 szárítóterében az 5 rakatállványokon a rakatokat úgy kialakítani, hogy a fa meghatározó felületei függőleges síkban legyenek. Kisebb szélességű faanyagot úgy kell elhelyezni az 5 rakatállványon lévő rakatban, hogy ezeket egymásra helyezzük függőleges helyzetben úgy, hogy megfelelő 51’ távtartó elemekkel légjáratméretű távolságot biztosítunk közöttük (7. ábra).

A találmány szerint a szárítóberendezés 1 szárítókamrájában, egész pontosan a 10’ légtérben UV- 8 sugárforrást szerelünk fel, amely célszerűen ultraibolya fénysugarak kibocsátására képes, hogy az olyan tenyészetek kialakulását megelőzzük, mint a penész, a gombák vagy más mikroorganizmusok.

Az 1 szárítókamra 10’ légterében legalább két, bipoláris elrendezésű mágnes alkalmazható, ahol a mágneses kezelés minden folyamatra - kémiai, fizikai, biológiai folyamatok - és a szárítóberendezésében jelen lévő páratartalomra is hatással van.

A találmány szerinti, a 4. és 5. ábrán látható szárítóberendezés olyan integrált szárítóeljárást valósít meg, amely a fentebb kifejtett kondenzációs-konvekciós eljárással végrehajtott nedvességmentesítésből áll. A szárítandó fa a 11 oldalfalon eltolása után bekerül a szárítóberendezésébe az 5 rakatállványon, amelyen a fa megfelelően el van rendezve 51 távtartó elemek, és ha szükséges függőleges 51 ’ távtartó elemek, valamint vízszintes 52 távtartó elemek segítségével. Ebben a fázisban vékony, nedves réteg van a fűrészáru durva felületén, amely megakadályozza a további nedvességvesztést a fából. Miután a fát betoltuk a szárítóberendezés 6 szárítóterébe, és a 11 oldalfalat alkotó adagolóajtót bezártuk, megkezdődik a szárítóeljárás, mégpedig a 41,42, 43, 44 ventilátorok indításával, továbbá a 40 légmozgató egység és a 2 párátlanító-léghevítő készülékhez csatlakoztatott 25 ventilátor, valamint a 71 ventilátorok elindításával. A 111 pillangólemez és a 11 oldalfal le van zárva. A 2 párátlanító-léghevítő ké6

HU 224 255 Β1 szüléket bekapcsoljuk, és a 40 légmozgató egységhez tartozó 430, 440 fűtőelemekkel előre beállított hőmérsékleti értéken megfelelő légkeverést alakítunk ki. Ha a fizikai feltételek megfelelnek az előírtaknak, a 430, 440 fűtőelemeket kikapcsoljuk, és a szükséges hőt csupán a működtetett 2 párátlanító-léghevítö készülékkel állítjuk elő. A szárítóeljárás gyorsítása érdekében megfelelő hevítettlevegő-cirkulációt kell teremtenünk. Ha a fában jelen lévő nedvességet a levegő elnyelte, akkor a levegőt átvezetjük a 2 párátlanító-léghevítö készüléken, ahol a 21 páralecsapató egységben elveszti nedvességtartalmát, ahogy az a 8. ábrán látható, majd ezt követően a kondenzátumot 201 elvezetőcsövön elvezetjük. Ebben a fázisban az 1 szárítókamrát össze lehet kapcsolni a külső légtérrel, mégpedig a légbeszívó és kiszellőző 121, 122 szellőzőcsövek útján. Amikor a levegő áthalad a 2 párátlanító-léghevítö készüléken, bizonyos hőmérsékletre melegszik fel, és az 1000 légjáratban áthalad a 25, 41, 42, 43, 44 ventilátorokon, ahol a megfelelő 430, 440 fűtőelem segítségével megfelelő mértékben felmelegszik, majd ezek után áthalad a 30 légjáraton, majd a 111 pillangólemez mentén a 3 légterelő alatt belép a szárítóberendezés 6 szárítóterébe, és a 71 ventilátorok szállítják tovább attól függően, hogy milyen a fa elrendezése, amelyet az 5 rakatállványra rakatoltunk.

A szárítás feltételei intenzív nedvesség kivonást tesznek lehetővé a fából, és a nedvesség a cirkuláló levegőbe kerül. A 122 kiszellőzőcsövön át a levegő a szárítóberendezés 6 szárítóteréből a külső atmoszférába távozik. Mint az a szakirodalomból ismeretes, a vízgőzben telített hűvösebb levegő lefelé száll, ennek folytán ebben az esetben az 1 szárítókamra 101 alapja felé. Mindazonáltal a nyomáskülönbségnek köszönhetően ezzel párhuzamosan az 1211 mikroklímaszelep segítségével a 122 kiszellőzőcsövön át felemelkedő levegő a 121 légbeszívó csövön keresztül kicserélődik friss levegővel, amely kevesebb nedvességet tartalmaz.

A 6 szárítótérből 31 szelepen távozó levegő maradéka áthalad a 2 párátlanító-léghevítö készüléken, ahol a levegőből a páratartalom eltávozik, mégpedig a 21 páralecsapató egység révén, valamint részlegesen szárad és a megfelelő hőmérsékletre melegszik a 22 hevítőegység révén, majd belép az 1000 légjáratba, és az összes ventilátor közreműködésével új cirkulációs ciklus kezdődik, amikor a levegő belép a 6 szárítótérbe. A fent leírt szárítási mód különösen a folyamat elején előnyös, amikor viszonylag nagy mennyiségű szabad víz van jelen a fában, és így hatásosan szárítható a fa anélkül, hogy magas hőmérsékletre hevítenénk, amelynek következtében a technika állása szerinti ismert szárítóeljárásoknál fellépő szárítási hibák keletkezhetnének.

Annak érdekében, hogy előre meghatározott és szabályozott légnedvességértéket érjünk el a fent leírt szárítótechnológiával a szárítóberendezés 1 szárítókamrájában és a 6 szárítótérben, a szárítási feltételeket most meg kell változtatnunk. Ahogy az ismeretes, a fa sejtek alkotta kapillárisokat tartalmaz, amelyek szabad vizet, továbbá abszorbeált vízmolekulákat tartalmaznak. Ezt nevezzük nedvességtartalomnak, melyet a megfelelő klimatikus körülmények között végrehajtott szárítási technológiával csökkenteni kell, elsősorban annak függvényében változó eljárással, hogy milyen minőségű és milyen fajtájú fáról van szó, és a cirkuláló levegőnek képesnek kell lennie a nedvességtartalom csökkentésére úgy, hogy a nedvességnek állandóan és folyamatosan kell távoznia a szárított fából.

A fent leírt módon lehetségessé válik a szárítást igen egyszerű és meglepően rövid idő alatt véghezvinni a szárítóberendezés 6 szárítóterében az új fejlesztésű szárítóberendezéssel anélkül, hogy bármiféle segédeszköz alkalmazására lenne szükség, vagy át kellene raknunk a fát, továbbá anélkül, hogy külső hevített levegőt vennénk igénybe. A levegő áthalad a 30 járaton, amely a 3 légterelő mellett van, és a szellőzőnyíláson, amelyben a 111 pillangólemez ki van nyitva, ahogy az 1. és 6. ábrán látható, és mivel általában további külső hevített levegőre nincs szükség, az újonnan kifejlesztett szárítóeljárás enélkül is végrehajtható. Ekkor a mikroklíma- 1211 szelep és a 121, 122 szellőzőcsövek zárva vannak.

Ennek folytán az ismert szárítási eljárások és a találmány szerinti eljárás közötti különbség az ismételt cirkuláció fizikai meggátlása, valamint a száraz és a telített levegő keveredésének megakadályozása, amely alacsony hatékonyságot okozhat. A 40 légmozgató egység működtetett 41,42, 43, 44 ventilátorai, továbbá a 2 párátlanító-léghevítö készülék 25 ventilátora és a 71 ventilátorok megfelelő légcirkulációt hoznak létre. A szárítóberendezés 6 szárítóterébe kívülről bevezetett levegő a nyitott 111 pillangólemez alatt először áthalad a szellőzőnyíláson, és beáramlik a 6 szárítókamrába, majd az önszabályozó 31 szelepen, majd ezután a 22 hevítőegységet tartalmazó 2 párátlanító-léghevítő készüléken halad át, és noha a folyamat itt lényegében befejeződik, a 25 ventilátor révén a levegő bekerül az 1000 légjáratba és innen a 30 légjáratba. Ha a 111 pillangólemez nyitva van, a 30 légjáratból a levegő nem tud belépni a 6 szárítótérbe, hanem kiszellőzik a szárítóberendezés 1 szárítókamrájából a külső atmoszférába. Ezen a módon elérhetjük, hogy csak friss száraz levegő érintkezhet a szárítandó fával. A szakmában járatos szakember számára világos, hogy a belépő friss levegőt bizonyos módon kezelni kell azokban az esetekben, amelyekben különleges klimatikus viszonyok uralkodnak, ezt pedig segédeszközökkel meg lehet valósítani, ez azonban nem befolyásolja a találmány lényegét.

Claims (17)

1. Szárítóberendezés, amelynek oldalfalakkal, valamint alappal és tetővel határolt szárítókamrájában légmozgató egység, továbbá páralecsapató egységet és hevítőegységet magában foglaló párátlanító-léghevítő készülék, valamint legalább egy ventilátor van elrendezve, továbbá a szárítóberendezésében legalább egy, fa vagy más szárítandó anyag elhelyezésére szolgáló rakatállványt befogadó szárítótér és a szárítótérbe nyíló ajtó van elrendezve, továbbá legalább egy, ajtószerűen is elrendezhető oldalfala az adott szárítási mód végrehajtására és figyelemmel kísérésére alkalmasan kialakított szellőzőnyílással van ellátva, és a szárítókamrában kialakított szárítótér fölött légterelő van elrendezve, továbbá a szárítóberendezés olyan párátlanító-léghevítő készülékkel van felszerelve, amely a szárítókamrának a szellőzőnyílással szemben lévő oldalfala és a légterelő között, a szárítókamra aljának közelében van elrendezve, továbbá a párátlanító-léghevítő készülék legalább egy önszabályozó szeleppel van ellátva, valamint a szárítótér felső részében, a szárítókamra teteje alatt, a szellőzőnyílás felé húzódó légterelővel határolt, a légterelő, valamint a szellőzőnyílás között kialakított légjáratból, továbbá a szárítókamra ajtószerűen is elrendezhető oldalfalában kiképezett szellőzőnyílásból álló légjárat van kialakítva, amelyben megfelelő légmozgató egység van elhelyezve, azzal jellemezve, hogy a szárítóberendezés szárítókamrájának (1) ajtószerűen is elrendezhető falában (11) kialakított szellőzőnyílásban pillangólemez (111) van elrendezve, amelynek zárt helyzetében a szárítókamra (1) teteje (100), a légterelő (3), valamint a szárítókamra (1) falai (13, 14) által határolt légjárat (1000), a légterelő (3) és az oldalfal (11) között lévő légjáraton (30) át, az önszabályozó szeleppel (31) a légterelő (3) mögötti párátlanító-léghevítő készülékhez (2) csatlakozó szárítótérbe (6) van csatlakoztatva, valamint a pillangólemez (111) nyitott helyzetében a szárítókamra (1) teteje (100), a légterelő (3), valamint a szárítókamra (1) falai (13, 14) által határolt légjárat (1000), a légterelő (3) és az oldalfal (11) között lévő légjáraton (30) át a pillangólemez (111) nyitásával kialakuló legalább két szellőzőnyílásrész közül legalább egy felső szellőzőnyílásrészen át a szárítókamrából (1) a nyitott légtérbe van kivezetve, továbbá legalább egyetlen alsó szellőzőnyílásrészen át a szárítótér (6) a külső légtérrel közvetlenül össze van kötve.

2. Az 1. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a szárítóberendezés szárítókamrájának (1) oldalfala (12) mentén egy és ugyanazon mikroklímaszeleppel (1211) ellátott légbeszívó szellőzőcső (121) és kiszellőző szellőzőcső (122) van elrendezve, amelyek mellett, a légterelő (3) és az oldalfal (12) között párátlanító-léghevítő készülék (2) van elhelyezve úgy, hogy a légbeszívó szellőzőcső (121) a szárítóberendezés szárítókamrájának (1) teteje (100) alatti légtérből (10’), és a kiszellőző szellőzőcső (122) a szárítóberendezés szárítókamrájának (1) alapja (101) fölötti légtérből (10”) a külső atmoszférába kinyúlóan van elrendezve.

3. Az 1-2. igénypontok bármelyike szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a szárítótérben (6) legalább egy további szellőztetőegység (7) van elrendezve, amely legalább egy, állítható tartón (72) elhelyezett, a szárítótér (6) oldalfalaival (13, 14) párhuzamosan és ettől eltérő szögben is beállítható ventilátorral (71) van ellátva.

4. Az 1. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a légvezetékben (1000), a légterelő (3) és a szárítóberendezés szárítókamra- (1) teteje (100) között, a légvezetékben (1000) áramló levegő pótlólagos hevítésére szolgáló fűtőelemmel (430, 440) ellátott ventilátorok (41,42,43,44) vannak elrendezve.

5. Az 1. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a szárítandó anyag, különösen fa elhelyezésére szolgáló rakatállvány (5) függőleges távtartó elemek (51) mellett vízszintes távtartó elemekkel (52) is el van látva.

6. Az 5. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy egyes rakatállványok (5) kerekekkel (50) vannak felszerelve.

7. A 5-6. igénypontok bármelyike szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a rakatállványok (5) függőleges távtartó (51) elemek segítségével egymásra helyezhető módon vannak kialakítva.

8. A 1. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a lecsapódott pára elvezetésére szolgáló és a páralecsapató egység (21) közelében kialakított elvezetőcsővel (201) ellátott házban (20) elrendezett párátlanító-léghevítő készülék (2) megfelelően körben egymáshoz csatlakoztatott kompresszorból (23), hevítőegységből (22), szűkítőelemből (24) és páralecsapató egységből (21) van kialakítva, és ventilátorral (25) van ellátva.

9. Az 1. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a szárítóberendezés szárítókamrája (1) a nemzetközi konténerszállításban használatos, szabványos méretű konténerbe van beépítve.

10. Az 1. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a szárítóberendezés szárítókamrájának (1) belsejében, a kiszellőző szellőzőcső (122) és a légbeszívó szellőzőcső (121) közelében sugárforrás (8) van elhelyezve.

11. A 10. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a sugárforrás (8) célszerűen ultraibolya sugárforrás.

12. Az 1. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a szárítóberendezés szárítókamrájában (1) legalább két mágnes (9) van elrendezve.

13. A 12. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a szárítóberendezés szárítókamrájának (1) belsejében legalább két állandó mágnes (9) van elrendezve.

14. A 13. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a szárítóberendezés szárítókamrájának (1) belsejében, a kiszellőző szellőzőcső (122), a légbeszívó szellőzőcső (121) és a légterelő (3) környezetében elhelyezett legalább két állandó mágnessel (9) létrehozott, kétpólusú mágneses tér van elrendezve.

HU 224 255 Β1

15. Az 5. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy az egymással szomszédos, függőleges távtartó elemek (52) közötti távolság - vízszintes irányban nézve - mindig kisebb, mint a szélső függőleges távtartó elemek (51) közötti távolság.

16. Az 5. és 15. igénypontok bármelyike szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a függőleges távtartó elemek (52) között függőleges irányban egymásra helyezett faelemek közötti légrés a rakatállvány (5) oldalai mentén függőlegesen elrendezett távtartó elemek (52) vízszintes távtartó elemekhez (51’) történő csatlakoztatásával van biztosítva.

17. A 2. igénypont szerinti szárítóberendezés, azzal jellemezve, hogy a légbeszívó és kiszellőző szellőzőcsövekkel (121, 122) együttműködő, a szárítóberendezés szárítókamrájának (1) tetején elrendezett és nö5 vekvő nedvességtartalom esetén működtetett mikroklímaszeleppel (1211) van ellátva, amely a levegő eltávozását szolgáló kiszellőző szellőzőcsövön (122) át összeköttetésben van a szárítótérrel (6), továbbá a mikroklímaszelep (1211) zárt állapotában a szárítóbe10 rendezés el van szigetelve a külső atmoszférától.