HU218774B

HU218774B - Vágány és eljárás a vágány szerelésére

Info

Publication number: HU218774B
Application number: HU9701738A
Authority: HU
Inventors: Bernhard Neumann
Original assignee: Gmundner Fertigteile Gesellschaft Mbh & Co. Kg
Priority date: 1994-12-30
Filing date: 1995-12-22
Publication date: 2000-12-28
Also published as: JPH10511754A; EP0800599B1; FI972782A; ATE166405T1; JP3602137B2; FI972782A0; CZ145497A3; US5806764A; NO309106B1; KR100405939B1; HUT76961A; DE59502289D1; NO973053L; EP0800599A1; PL320997A1; AT403386B; SK78597A3; NO973053D0; WO1996021063A1; CN1171139A

Description

A találmány tárgya vágány, amelynek a sínjei oldalt és lefelé, a fejrész alatti rugalmas közbetéteken át a sín külső és a sín belső oldalán hossztartókra fekszenek fel, és a sínek bizonyos távolságban vannak az alattuk lévő vágányelemektől. A találmány tárgya továbbá eljárás ennek a vágánynak a szerelésére.

A vágányokon való haladáskor fellépő rázkódások és az ezáltal létrehozott testhang csökkentésére már régebben javasoltak rugalmasan ágyazott síneket. így például a WO 92/04503 számú nemzetközi szabadalom leír egy vágányalépítményt, amelyben a sínek rugalmas közbetéteken át profilsínekre mint hossztartókra fekszenek fel. Ezek a hossztartók a sínek külső és belső oldalán vannak elhelyezve, és az alattuk lévő, kész betonelemekből álló tartókkal vannak összekötve. A sín talprésze alatti tér szabad. A tartókat kereszttámaszok kötik össze egymással. A profilsíneknek többszörösen görbe keresztmetszetük van, és csavarokkal vannak összefogva, amelyek a síngerincen vannak átvezetve. Ennek a sínnek a felépítése körülményes, mivel számos, részben bonyolult alakú alkatrészre van szükség, amelyeknek a szerelése is sok időt igényel.

Találmányunk célja olyan vágány, amely a rázkódást és az ezzel járó testhangot csökkenti, ugyanakkor kevesebb alkatrész felhasználását igényli, és a szereléséhez szükséges időráfordítás kisebb.

Ezt a feladatot a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy a hossztartókat a sín külső oldalán első konzollécek képezik, amelyek a sínek alatt lévő alaplap részei, és a hossztartókat a sín belső oldalán második konzollécek képezik, amelyek a sínek között lévő és az alaplapra felfekvő belső lap részei. A belső lapot keretként lehet kialakítani.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában az alaplapnak a sín külső oldalán felfelé álló oldalrészei vannak, amelyeken az első konzollécek integráltan vannak elhelyezve, és a második konzollécek a belső lap vagy keret oldalsó végein integráltan vannak elhelyezve.

Az alaplapok és a belső lapok terhelésének egyenletes elosztása és annak elkerülése végett, hogy az alaplapok illesztési helyei és belső lapok illesztési helyei egybeessenek, az alaplapok és a belső lapok hossza előnyös módon egyenlő, és egymáshoz képest fél hosszal eltoltan vannak elhelyezve.

Az erőknek a belső lapok és az alaplapok közötti jobb statikus és dinamikus átvitele végett előnyös módon az alaplapon és/vagy a belső lapon van legalább egy hosszirányú borda, amelyen a belső lap az alaplapra felfekszik. Ekkor előnyös módon az alaplap hosszirányú bordája és a belső lap között vagy a belső lapon lévő hosszirányú borda és az alaplap között van egy elasztomer szalag, úgyhogy hangszigetelő hatás és rugalmas ágyazás valósul meg.

A találmány egy további előnyös kiviteli alakjában az alaplapon két, egymástól bizonyos távolságban lévő és felfelé álló hosszirányú borda van, amelyek a középrészen megszakadnak vagy magasságuk kisebb. A belső lap végrészein két, az alaplap hosszirányú bordáival egy tengelyű hosszirányú borda van. Ez biztosítja, hogy az alaplapok és a belső lapok hosszirányban ne tolódhassanak el egymáshoz viszonyítva.

Annak érdekében, hogy az elasztomer szalagok az adott lapok hosszirányú bordái közötti átmeneteknél ne törjenek meg, és hangszigetelő hatásuk ezen a részen is fennmaradjon, a hosszirányú bordák az alaplap, illetőleg a belső lap laptestéhez való kölcsönös átmeneteknél előnyös módon ferdén haladnak.

A lapok súly- és anyagmegtakarítás végett előnyös módon úgy vannak kialakítva, hogy mind az alaplap, mind a belső lap a közepén el van látva egy mélyedéssel, előnyös módon téglalap alakú mélyedéssel, amely keretet képez. A keret a szilárdság növelése végett adott esetben zárt fenékkel van ellátva.

A találmány egyik előnyös kiviteli alakjában az alaplap és a belső lap kész elemként, előnyös módon vasbeton, polimer beton vagy különleges beton elemként van kialakítva. Ez csökkenti a költségeket.

Különleges esetekben, például kevésbé szilárd vagy kevésbé erős, egyenetlen altalaj esetén előnyös, ha az alaplap a helyszínen előállított betonból készül.

Mind az alaplap, mind a belső lap a szilárdság fokozása végett célszerűen vasalással van ellátva. A vasalás lehet feszítetlen vagy előfeszített.

Az alaplapok villamos potenciáljának rögzítése végett előnyös módon az alaplap oldalrészeinek felső végén hosszirányú fémprofilok vannak elhelyezve. Az egymást követő alaplapok profiljai villamosán össze vannak kötve és/vagy földelve vannak. Ez járulékosan fokozza az alaplap szilárdságát.

A találmány tárgyaként különböző alakú sínszelvényeket lehet alkalmazni, és a konzollécek, valamint az elasztomer profilokként kiképzett közbetétek a sín fejrészének, gerincének és talprészének alakjához illeszkednek.

A síneknek a találmány tárgyánál alkalmazott különleges aláágyazása szempontjából előnyös, hogy az alaplapok és a belső lapok konzollécei által megtámasztott síneknek olyan talprészük van, amely a fejrésszel azonosan van kiképezve. Ily módon a kopás után minden sínt többszöri átfordítással összesen négyszer lehet alkalmazni. így hosszú lesz a használat időtartama. Megemlíthető, hogy azonos kiképzésű fejrésszel és talprésszel ellátott sínek az US 1 260 149 A számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi bejelentésből ismertek.

A sínek lapokba való könnyebb beépítésének másik lehetősége szerint előnyös, ha a sínek talprészének szélessége az első és második konzollécek közötti távolsággal egyenlő vagy ennél kisebb.

Az alaplap és a belső lap alaprajza előnyös módon téglalap alakú, és hosszuk azonos, továbbá az alaplap és a belső lap hosszirányban egymáshoz viszonyítva eltoltan van elhelyezve. ív alakú vágányszakaszokhoz előnyös módon az alaplap alaprajza egyenlő szárú trapéz alakú, míg a belső lap alaprajza két összerakott, egyenlőtlen szárú trapéz alakú, és a két trapéz alakja egy alaplap felének alakjával megegyezik.

Ha a kerékabroncsok futófelületei kúposán le vannak esztergálva, akkor előnyös, ha a sínek befelé ferdén

HU 218 774 Β vannak elhelyezve, hogy illeszkedjenek a futófelülethez. A sínek ferde helyzete esetén alkalmazott előnyös kiviteli alakban a sín külső oldalán, a fejrész alatt lévő elasztomer profil magassága nagyobb a sín belső oldalán lévő elasztomer profil magasságánál. A sínek ferde helyzete esetén alkalmazott másik kiviteli alakban a sín külső oldalán lévő konzolléc távolsága az alaplap felső szélétől nagyobb, mint a sín belső oldalán lévő konzolléc távolsága a belső lap felső szélétől.

Biztonsági és vizsgálati okok miatt előnyös módon a kész elemekként kialakított alaplapok 10 és 60 m közötti távközökben mereven össze vannak kötve egy alapzattal. Az alapzatban fémlapok vannak rögzítve, amelyeken a sínek megfogása végett rögzítőelemek vannak.

A sínek beépítésének és kiszerelésének egyszerű elvégezhetősége végett az alaplap oldalrészein és adott esetben a belső lap oldalrészein a külső oldalon középen mélyedések vannak, és a konzollécek és az ezekhez tartozó elasztomer profilok a mélyedéseknél meg vannak szakítva, úgyhogy egy szerszám, például a síneken ható fogó pofája benyúlhat.

Az alaplap szilárdságának és hordozóképességének fokozása végett az alaplapon előnyös módon az oldalrészektől kifelé irányuló szélesítések vannak.

A találmány szerinti vágánynak a sínek beépítése szempontjából különösen kedvező kiviteli alakját az jellemzi, hogy a sínek talprésze hengeres bordaként van kiképezve, és az elasztomer profilok szélessége kiszerelt állapotban közelítőleg egyenlő a két konzolléc közötti távolság felével. Ily módon a síneket viszonylag egyszerűen lehet az elasztomer profilokkal takart konzollécek közé beilleszteni, illetőleg betolni, és a síneket a konzolléceknek az elasztomer profilok közé való beépítése után a hengeres borda biztosítja a felfelé történő elmozdulás ellen. A beépítés szempontjából az is kedvező, ha az egy sínhez hozzárendelt két elasztomer profil egyrészes kivitelű, vagyis az alsó végük össze van kötve.

A sínek egyszerű beépítése és kiszerelése szempontjából előnyös továbbá, hogy az alaplap oldalrészein az illesztési helyeken van egy mélyedés. Az elasztomer lapok beépítése szempontjából előnyös módon az alaplap oldalrészein az illesztési helyeken van egy ferde, kívülről befelé átmenő mélyedés.

A kerekek futási zajának csökkentése végett előnyös, ha az alaplap oldalfalain kívül az egyik vagy mindkét oldalon hangszigetelő anyagú falak vannak.

Előnyös továbbá, ha az alaplap és a belső lap konzolléceinek felső felfekvési felülete párhuzamos a sínek fejrészének alsó felfekvési felületével.

A feladatot a sín szerelésére szolgáló eljárás tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy annak lépései a következők:

a) elasztomer szalagokat helyezünk az alaplap hosszirányú bordáira, és a síneket ráfektetjük az alaplap konzolléceire,

b) a belső lapot behelyezzük az alaplap egyik oldalára, és a belső lapot beforgatjuk a másik oldalon az alaplapba,

c) az elasztomer profilokat betoljuk a belső lap konzollécei és a sínek közé,

d) a síneket kívülről összenyomjuk, és az elasztomer profilokat betoljuk az alaplap konzollécei és a sínek közé,

e) a síneket kifelé meglazítjuk, úgyhogy a sínek a konzolléceken lévő elasztomer profilok közé be vannak fogva.

A sínszerelés második eljárása a következő lépésekből áll:

a) elasztomer profilokat teszünk a belső lap konzolléceire, és a síneket ráfektetjük az elasztomer profilokra,

b) a síneket kívülről összenyomjuk,

c) elasztomer szalagokat helyezünk az alaplap hosszirányú bordáira, és a síneket a belső lappal együtt behelyezzük az alaplapba,

d) az elasztomer profilokat betoljuk az alaplap konzollécei és a sínek közé,

A sínszerelés harmadik eljárása a következő lépésekből áll.

a) az elasztomer szalagokat ráhelyezzük az alaplap hosszirányú bordáira, és behelyezzük a belső lapot az alaplapba,

b) elhelyezzük az elasztomer profilokat a sínek mindkét oldalán,

c) a síneket az elasztomer profilokkal együtt besajtoljuk az alaplap konzollécei és a belső lap konzollécei közé, adott esetben a konzollécek közé lemezcsíkot helyezünk.

A sínszerelés negyedik eljárása a következő lépésekből áll:

b) az elasztomer profilokat behelyezzük az alaplap konzollécei és a belső lap konzollécei közé,

c) a síneket besajtoljuk.

Valamennyi eljárásban közös, hogy a szerelést túl teijedelmes beépítőszerszám nélkül, rövid idő alatt el lehet végezni.

Találmányunkat annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével, amelyek közül az

1. ábra a találmány szerinti vágány keresztmetszete a 2. ábra I-I metszés vonala szerint, a

2. ábra az 1. ábra szerinti vágány felülnézete, a

3. ábra a 2. ábra szerinti vágány középhosszmetszete, a

4. ábra egy alaplap perspektivikus képe, az

5. ábra egy találmány szerinti vágányhoz alkalmazott sínprofil keresztmetszete, a

6. ábra az alaplapra és a belső lapra felfekvő sín egy részletének keresztmetszete, a

7. ábra egy sínrögzítés felülnézete, a

8. ábra az alaplapra és a belső lapra felfekvő sín egy részletének keresztmetszete.

Az 1. ábrán látható egy 1 vágány a 2 sínekkel. A 2 sínek 3 fejrésze a sín külső oldalán egy 4 elasztomer profilon át egy 5 konzollécre, a sín belső oldalán

HU 218 774 Β egy 6 elasztomer profilon át egy 7 konzollécre fekszik fel. A 4, 6 elasztomer profil a 3 fejrésztől a 8 talprészig terjed, és a 4, 6 elasztomer profilt az 5, 7 konzolléc összenyomja, úgyhogy a 2 sínek oldalirányban rögzítve vannak.

A sín külső oldalán lévő két 5 konzolléc egy, a 2 sínek alatt fekvő, téglalap alakú alaprajzú 10 alaplap felfelé álló 9 oldalrészein integráltan van elrendezve. Hasonló módon a sín belső oldalán lévő két 7 konzolléc integráltan van elrendezve a 2 sínek között és a 10 alaplap felett fekvő, téglalap alakú alaprajzú 11 belső lap oldalsó végein. All belső lap 12 elasztomer szalagokon át a 10 alaplapra fekszik fel. A 10 alaplap és a 11 belső lap hossza, ahogyan ez a 2. és a 3. ábrán látható, egyenlő, de egymáshoz viszonyítva fél hosszal el vannak tolva. A 10 alaplap és a 11 belső lap kölcsönös eltolódásának megakadályozása végett mindegyik 10 alaplapon van két, egymástól bizonyos távolságban elhelyezett és felfelé irányuló hosszirányú 13 borda. A hosszirányú 13 bordák a középrészen meg vannak szakítva vagy magasságuk kisebb, hogy mélyedést képezzenek all belső lap végrészein lévő hosszirányú 14 bordák befogadásához, amelyek a hosszirányú 13 bordákkal egy tengelyűek és lefelé irányulnak. A 13,14 hosszirányú bordák a 10 alaplap, illetőleg all belső lap laptestéhez való kölcsönös átmeneteknél ferdén haladnak, és magasságuk úgy van méretezve, hogy közbenső tér képződik a 13,14 hosszirányú borda között lévő 12 elasztomer szalagok számára. Ennek a kialakításnak a révén a hosszirányú 13, 14 bordák a 10 alaplap és a 11 belső lap összeépítésekor benyúlnak a hosszirányú bordák között képződött, fogazásszerű kiugrások és mélyedések közé, és hosszirányban alakzáró kötést képeznek.

A 10 alaplapokat és a 11 belső lapokat kész elemként lehet kialakítani, és előnyös módon vasbeton, polimer beton vagy különleges, például adalékanyagokat tartalmazó betonelemeket alkalmazunk. A 10 alaplap és a 11 belső lap nem ábrázolt vasalással látható el. A 10 alaplap a helyszínen előállított betonból is készülhet. A 10 alaplapok és a 11 belső lapok közepén anyagmegtakarítás végett téglalap alakú 15, illetőleg 16 mélyedés van, amelyhez a hosszirányú 13, 14 bordák oldalt csatlakoznak. A 15, illetőleg 16 mélyedés révén a 10 alaplapok és a 11 belső lapok keret alakúak lesznek. A keret alsó oldalát adott esetben zárt fenékkel lehet ellátni. Ezenkívül a 10 alaplapon a hordozóképesség növelése végett a 9 oldalrészektől kifelé irányuló és vasalással ellátott 17 szélesítések lehetnek. Ezeket a 4. ábrán pontvonallal ábrázoltuk. A 10 alaplap hordozóképességének további növelése végett a két 13 borda közötti tér a 15 mélyedésen kívüli részen anyaggal egy szintre kitölthető. Ezt a 4. ábrán vonásként pontvonallal ábrázoltuk. Ugyanez a megoldás all belső lapnál is alkalmazható.

A 10 alaplap villamos potenciáljának rögzítése végett előnyös módon a 9 oldalrészek felső végén fém 18 L profilok vannak, amelyeket áramvezetően össze lehet kötni és/vagy földelni lehet.

Az 5. ábrán ábrázolt 2’ sínnek talprész helyett van egy második 3’ fejrésze, úgyhogy a 2’ sínt túl nagy, különösen nyomkarima-oldali kopása esetén ki lehet szerelni és fordítva újból be lehet helyezni. így minden 2’ sínt összesen négyszer lehet alkalmazni.

A 6. ábra szerinti elrendezésben a sín külső oldalán, a 3 fejrész alatt lévő 4’ elasztomer profil magassága nagyobb, mint a sín belső oldalán lévő 6’ elasztomer profil magassága, hogy a 6’ elasztomer profil és a 12 elasztomer szalagok berugózása ki legyen egyenlítve. Ugyanakkor a 6’ elasztomer profil magasságának alkalmas megválasztása útján létrehozható a 2 sín kényszerűen befelé ferde helyzete, amit a 6. ábrán a második berajzolt ferde M középvonal jelöl, úgyhogy a sínek ekkor a kerékabroncs kúposán leesztergált futófelületeihez illeszkednek, és a nyomkarima nem kopik.

Biztonsági és vizsgálati okokból a 2 sínek 10 és 60 m közötti távközökben, fix pontokon mereven össze vannak kötve egy 19 alapzattal, ahogyan ez a 7. ábrán látható.

A 2 síneknek a 19 alapzattal való összekötésére például az alapzatban rögzített négy 20 fémlap szolgál, amelyeken a 2 sínek megfogása végett hagyományos 21 sínrögzítő elemek, például szorítólemezek, rugópántok vagy hasonlók vannak elhelyezve. Az alapzat hossza mintegy 0,5-1 m lehet. Ez az elrendezés megakadályozza a 2 sín oldalirányú és hosszirányú elmozdulását.

A 8. ábrán látható 2” sínnél a talprész 23 hengeres bordaként van kialakítva, és a két, 4” és 6” elasztomer profil szélessége kiszerelt állapotban a két, 5 és 7 konzolléc közötti távolság felével egyenlő. A két, 4” és 6” elasztomer profil lehet egyrészes kivitelű is úgy, hogy alsó végük össze van kötve. Ezt szaggatott vonallal ábrázoltuk. Az átmenetrészen egymástól bizonyos távolságban 24 nyílások vannak, amelyek lehetővé teszik a levegő belépését, illetőleg a levegő kilépését a 2” sínek beépítésekor és kiszerelésekor.

Pályaszintű közúti átjáróknál legalább all belső lap 16 mélyedés (áttörés) nélkül van kialakítva. ív alakú vágányszakaszokhoz a 10 alaplap alaprajza egyenlő szárú trapéz alakú, míg a 10 alaplap két felét átfedő 11 belső lap alaprajza ennek megfelelően két összerakott, egyenlőtlen szárú trapéz alakú.

A 2, 2’ sínnek a 10 alaplap és a 11 belső lap közé való beépítéséhez a 10 alaplap 9 oldalrészein a belső oldalon középső 22 mélyedések vannak, amelyek lehetővé teszik egy behelyező szerszámnak, például egy fogó pofájának a bevezetését. Ugyanebből a célból all belső lapon a külső oldalon 22’ mélyedések lehetnek, amelyeket a 2. ábrán szaggatott vonalakkal ábrázoltunk. A 10 alaplapokat az illesztési helyeken járulékosan el lehet látni a középen lévő 22 mélyedéshez hasonló 22’ mélyedéssel, vagy szélesebb, ferde 22’” mélyedésekkel. Az utóbbiak szereléskor a 4, 4’ elasztomer profil betolásának megkönnyítésére szolgálnak (lásd a 2. ábrát). A 4,4’ elasztomer profil tengelyirányú elmozdulásának megakadályozása végett a 22’” mélyedéseknél nem ábrázolt szorítótartók vannak elhelyezve. A kerekek futási zajának csökkentése végett a 10 alaplap 9 oldalrészein az egyik vagy mindkét oldalon hangszigetelő anyagú 25 falak helyezhetők el (lásd a 2. ábrát).

HU 218 774 Β

A 22 mélyedéseknél a 4, 4’ elasztomer profilok és az 5, 5’ konzollécek meg vannak szakítva.

Beépítéskor először a 12 elasztomer szalagokat ráhelyezzük a 10 alaplap hosszirányú bordáira, és a 2, 2’ síneket egy fogóval a 10 alaplap 5 konzolléceihez szorítjuk, majd all belső lapot, esetleg ferde helyzetben, behelyezzük a 10 alaplapba. Ezután a 6, 6’ elasztomer profilokat a vágány irányában betoljuk all belső lap 7 konzollécei és a 2, 2’ sínek közé, majd a 2, 2’ síneket kívülről a fogóval összenyomjuk, és a 4, 4’ elasztomer profilokat előnyös módon a 22”’ mélyedéseken át betoljuk vagy behúzzuk a 10 alaplap 5 konzollécei és a 2, 2’ sínek közé.

A beépítés második módja szerint először a 6, 6’ elasztomer profilokat rátesszük all belső lap 7 konzolléceire, majd a 2, 2’ síneket kívülről ráfektetjük a 6, 6’ elasztomer profilokra. Ezután a 2, 2’ síneket kívülről a fogóval összenyomjuk, úgyhogy a sínek távköze csökken. Ezt követően ezt a szerelési egységet a 10 alaplap 5 konzollécei közé helyezzük. A 10 alaplapba előzetesen a 12 elasztomer szalagokat ráhelyezzük a 13 hosszirányú bordákra. Eközben a fogó pofái benyúlnak a 22 mélyedésekbe. Ezután a 4, 4’ elasztomer profilokat betolással a 10 alaplap 5 konzolléceire helyezzük. A fogó elengedésével a 2,2’ sínek be vannak fogva. Ezután a fogópofákat kihúzzuk a 22 mélyedésekből.

A 2” sínek beépítésének harmadik módja, a 8. ábra szerint először behelyezzük az elasztomer szalagokat, és a 11 belső lapokat betesszük a 10 alaplapba, majd a 2” síneket mindkét oldalon ellátjuk a 4, 4’, illetőleg 6, 6’ elasztomer profilokkal. Ezután ezt a szerelési egységet nyomással felülről besajtoljuk. Az 5, illetőleg 7 konzollécek közé adott esetben lemezcsíkot helyezünk.

A 2” sínek beépítésének negyedik módja, a 8. ábra szerint először a 4,4’, illetőleg 6, 6’ elasztomer profilokat rátesszük az 5, illetőleg 7 konzollécekre, majd a 2” síneket nyomással felülről besajtoljuk, és a 23 hengeres bordával ebben a helyzetben biztosítjuk.

Minthogy különböző alakú sínprofilok vannak, ezért az 5 és 7 konzollécet, illetőleg a 4 és 6 elasztomer profilokat ezeknek a sínprofiloknak a fejrészéhez, gerincéhez és talprészéhez lehet adaptálni.

Az 5, illetőleg 7 konzolléc távolsága a 10 alaplap felső oldalától úgy van megválasztva, hogy a 2 sín 8, 8’ talprésze állandóan, még terhelés esetén is, bizonyos távolságban legyen a 10 alaplaptól. A 2 sín fent említett ferde helyzete úgy is létrehozható, hogy a sín külső oldalán lévő 5 konzollécek távolságát a 10 alaplap felső oldalától nagyobbra választjuk, mint a sín belső oldalán lévő 7 konzolléc távolságát a 10 alaplap felső oldalától.

Csökkentett szélességű talprésszel rendelkező sínek előállításához normális profilú síneket lehet alkalmazni, amelyeknek a talprészét lángvágóval vagy lézerrel egy vagy mindkét oldalon elvágva a szükséges szélességre csökkentjük.

A 4, 4’, illetőleg 6, 6’ elasztomer profilokat vagy hossza daraboltan lehet minden lapegységnél betolni, vagy csúszássegítő anyag alkalmazásával a 22’” mélyedéseken át lehet betolni vagy behúzni.

A kedvezőbb nyomáseloszlás végett a 10 alaplap 5 konzolléceinek és a 11 belső lap 7 konzolléceinek felső felfekvési felülete a 2,2’ sínek 3 fejrészének alsó jelfekvési felületével lényegében párhuzamos, vagyis ferde lehet.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Vágány, amelynek a sínjei (2) oldalt és lefelé, a fejrész (4) alatti rugalmas közbetéteken át a sín külső és a sín belső oldalán hossztartókra fekszenek fel, és a sínek bizonyos távolságban vannak az alattuk lévő vágányelemektől, azzal jellemezve, hogy a hossztartókat a sín külső oldalán első konzollécek (5) képezik, amelyek a sínek (2, 2’, 2”) alatt lévő alaplap (10) részei, és a hossztartókat a sín belső oldalán második konzollécek (7) képezik, amelyek a sínek (2, 2’, 2”) között lévő és az alaplapra (10) felfekvő belső lap (11) részei.
2. Az 1. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplapnak (10) a sín külső oldalán felfelé álló oldalrészei (9) vannak, amelyeken az első konzollécek (5) integráltan vannak elhelyezve, és a második konzollécek (7) a belső lap (11) vagy keret oldalsó végein integráltan vannak elhelyezve.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) és a belső lap (11) hossza egyenlő, és egymáshoz képest fél hosszal eltoltan vannak elhelyezve.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike vagy azok közül több szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplapon (10) és/vagy a belső lapon (11) van legalább egy hosszirányú borda (13, 14), amelyen a belső lap (11) az alaplapra (10) felfekszik.
5. A 4. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) hosszirányú bordája (13, 14) és a belső lap (11) között, vagy a belső lapon lévő hosszirányú borda és az alaplap között van egy elasztomer szalag (12).
6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplapon (10) két, egymástól bizonyos távolságban lévő és felfelé álló hosszirányú borda (13) van, amelyek a középrészen megszakadnak vagy magasságuk kisebb, és hogy a belső lap (11) végrészein két, az alaplap (10) hosszirányú bordáival (13) egytengelyű hosszirányú borda (14) van.
7. A 6. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a hosszirányú bordák (13,14) az alaplap (10), illetőleg a belső lap (11) laptestéhez való kölcsönös átmeneteknél ferdén haladnak.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike vagy azok közül több szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy mind az alaplap (10), mind a belső lap (11) a közepén el van látva egy mélyedéssel (15,16), előnyös módon téglalap alakú mélyedéssel, amely keretet képez.
9. A 8. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a keret zárt fenékkel van ellátva.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike vagy azok közül több szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) és a belső lap (11) kész elemként, előnyös mó5

HU 218 774 Β dón vasbeton, polimer beton vagy különleges beton elemként van kialakítva.
11. Az 1 -9. igénypontok bármelyike vagy azok közül több szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) a helyszínen előállított betonból készül.
12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) és a belső lap (11) vasalással van ellátva.
13. A 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) oldalrészeinek (9) felső végén hosszirányú fémprofilok vannak elhelyezve, és az egymást követő alaplapok (10) profiljai villamosán össze vannak kötve és/vagy földelve vannak.
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a konzollécek (5, 7; 5’, 7’), valamint az elasztomer profilokként (4, 6; 4’, 6’) kiképzett közbetétek a sín (2; 2’) fejrészének, gerincének és talprészének alakjához illeszkednek.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplapok (10) és a belső lapok (11) konzollécei (5, 7; 5’, 7’) által megtámasztott síneknek (2’) olyan talprészük (3’) van, amely a fejrésszel (3) azonosan van kiképezve.
16. A 15. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a sínek (2; 2’) talprészének (8; 23) szélessége az első és a második konzollécek (5, 7) közötti távolsággal egyenlő vagy ennél kisebb.
17. Az 1 — 16. igénypontok bármelyike szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy alaplap (10) és a belső lap (11) alaprajza téglalap alakú, és hosszuk azonos, továbbá az alaplap (10) és a belső lap (11) hosszirányban egymáshoz viszonyítva eltoltan van elhelyezve.
18. A 10. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10’) alaprajza egyenlő szárú trapéz alakú, míg a belső lap (11’) alaprajza két összerakott, egyenlőtlen szárú trapéz alakú, és a két trapéz alakja egy alaplap (10) felének alakjával megegyezik.
19. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a sín külső oldalán, a fejrész (3) alatt lévő elasztomer profil (4’) magassága nagyobb a sín belső oldalán lévő elasztomer profil (6’) magasságánál.
20. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a sín külső oldalán lévő konzolléc (5’) távolsága az alaplap (10) felső szélétől nagyobb mint a sín belső oldalán lévő konzolléc (7’) távolsága a belső lap (11) felső szélétől.
21. Az 1. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a kész elemekként kialakított alaplapok (10) 10 és 60 m közötti távközökben mereven össze vannak kötve egy alapzattal (19).
22. A 21. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alapzattal (19) összekötött alaplapokban (10) vagy közvetlenül az alapzatban (19) fémlapok (20) vannak rögzítve, amelyeken sínrögzítő elemek (21) vannak.
23. A 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) oldalrészein (9) a belső oldalon és adott esetben a belső lap (11) oldalrészein a külső oldalon középen mélyedések (22, 22’) vannak, és a konzollécek (5) és az ezekhez tartozó elasztomer profilok (6, 6’) a mélyedéseknél (22) meg vannak szakítva.
24. A 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplapon (10) az oldalrészektől (9) kifelé irányuló szélesítés (17) van.
25. A 18. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy a sínek (2”) talprésze (8) hengeres bordaként (23) van kiképezve, és az elasztomer profilok (4”, 6”) szélessége kiszerelt állapotban közelítőleg egyenlő a két konzolléc (5, 7) közötti távolság felével.
26. A 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) oldalrészein (9) az illesztési helyeken van egy mélyedés (22”).
27. A 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) oldalrészein (9) az illesztési helyeken van egy ferde, kívülről befelé átmenő mélyedés (22’”).
28. A 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) oldalfalain kívül az egyik vagy mindkét oldalon hangszigetelő anyagú falak (25) vannak.
29. A 2. igénypont szerinti vágány, azzal jellemezve, hogy az alaplap (10) és a belső lap (11) konzolléceinek (5, 7) felső felfekvési felülete párhuzamos a sínek (2; 2’; 2”) fejrészének (3) alsó felfekvési felületével.
30. Eljárás az 1-29. igénypontok szerinti vágány szerelésére, azzal jellemezve, hogy annak lépései a következők:

a) elasztomer szalagokat (12) helyezünk az alaplap (10) hosszirányú bordáira (13), és a síneket (2,2’) ráfektetjük az alaplap (10) konzolléceire (5),

b) a belső lapot (11) ferdén behelyezzük az alaplap (10) egyik oldalára, és a belső lapot (11) beforgatjuk a másik oldalon az alaplapba (10),

c) az elasztomer profilokat (6, 6’) betoljuk a belső lap (11) konzollécei (7) és a sínek (2, 2’) közé,

d) a síneket (2, 2’) kívülről összenyomjuk, és az elasztomer profilokat (6, 6’) betoljuk az alaplap (10) konzollécei (5) és a sínek (2, 2’) közé,

e) a síneket (2, 2’) kifelé meglazítjuk, úgyhogy a sínek (2, 2’) a konzolléceken (5, 7) lévő elasztomer profilok közé be vannak fogva.
31. Eljárás az 1-29. igénypontok szerinti vágány szerelésére, azzal jellemezve, hogy annak lépései a következők:

a) elasztomer profilokat (6, 6’) teszünk a belső lap (11) konzolléceire (7, 7’), és a síneket (2, 2’) ráfektetjük az elasztomer profilokra (6, 6’),

b) a síneket (2, 2’) kívülről összenyomjuk,

c) elasztomer szalagokat (12) helyezünk az alaplap (10) hosszirányú bordáira (13), és a síneket (2,2’) a belső lappal (11) együtt behelyezzük az alaplapba (10),

d) az elasztomer profilokat (4, 4’) betoljuk az alaplap (10) konzollécei (5) és a sínek (2, 2’) közé,

e) a síneket (2, 2’) kifelé meglazítjuk, úgyhogy a sínek (2,2’) a konzolléceken (5, 7) lévő elasztomer profilok közé be vannak fogva.
32. Eljárás az 1-29. igénypontok szerinti vágány szerelésére, azzal jellemezve, hogy annak lépései a következők :

HU 218 774 Β

a) az elasztomer szalagokat (12) ráhelyezzük az alaplap (10) hosszirányú bordáira (13), és behelyezzük a belső lapot (11) az alaplapba (10),

b) elhelyezzük az elasztomer profilokat (4,4’; 6, 6’) a sínek (2, 2’) mindkét oldalán,

c) a síneket (2, 2’) az elasztomer profilokkal (4, 4’; 6, 6’) együtt besajtoljuk az alaplap (10) konzollécei (5, 5’) és a belső lap (11) konzollécei (7, 7’) közé, adott esetben a konzollécek (5, 5’; 7,7’) közé lemezcsíkot helyezünk.
33. Eljárás az 1-29. igénypontok szerinti vágány szerelésére, azzal jellemezve, hogy annak lépései a következők :

a) az elasztomer szalagokat (12) ráhelyezzük az 5 alaplap (10) hosszirányú bordáira (13), és behelyezzük a belső lapot (11) az alaplapba (10),

b) az elasztomer profilokat (4”, 6”) behelyezzük az alaplap (10) konzollécei (5, 5’) és a belső lap (11) konzollécei (7, 7’) közé,

10 c) a síneket (2”) besajtoljuk.