HUT60199A - Inflatable gas bag for keeping-back systems applicable in vehicles - Google Patents

Description

A találmány tárgya felfújható gázzsák járművekben alkalmazható visszafogó rendszerhez.

Általánosan ismert, hogy a járművekben alkalmazott viszszafogó rendszerhez tartozó gázzsákok néhány millimásodperc alatt a jármű ütközését követően gázgenerátor segítségével felfújódnak. Annak érdekében, hogy energiaabszorbciót biztosítsanak, miután a járműben ülő személy a gázzsákkal érintkezésbe került, a gázzsák falát gázáteresztő szövetből állítják elő, vagy pedig kilépő nyílásokkal látják el, amelyek a gázzsák belsejéből ellenőrzött gázkiáramlást tesznek lehetővé.

A gázoknak a gázzsák falán vagy kilépő nyílásain keresztül történő kiáramlása már közvetlenül a visszafogó folyamat kezdetén megvalósul, mivel akkor a gázzsák belsejében nagy nyomás uralkodik.

A találmány azon a felismerésen alapul, hogy a visszafogó folyamat fizikai és kinematikai feltételei csak abban az esetben optimálisak, ha a járműben ülő személy a visszafogó folyamat kezdetén lehetőleg kemény gázzsáknak ütközik, mivel ez az időpont azon időtartamon belül van, amelynek során a jármű az ütközés miatt összenyomódik. A jármű összenyomódása csillapító hatást fejt ki és így a visszafogó folyamat szempontjából előnyös, ha a gázzsák egyidejűleg viszonylag kemény. Amennyiben a jármű összenyomódási útja végén a jármű megállását vagy mozgásirányának visszapattanás miatti megfordulását követően a jármű összenyomódása során kifejtett csillapító hatás már nem áll rendelkezésre, a járműben ülő személy kinetikai energiájának további csökkenése viszont azzal lehetséges, hogy csupán ezen időpont után vagy röviddel ezelőtt megkezdődik a gázzsák • ·

- 3 bán lévő gázoknak a kifelé történő ellenőrzött kiáramlása. Ily módon a járműben ülők maradék energiája a gázzsákon keresztül leépíthető. Erre a célra a gázzsákkal kiképzett ütközőpárnának puhának és energiaabszorbeálónak kell lennie.

A találmány révén megoldandó feladat abban van, hogy a gázzsák által elérhető csillapító hatást növeljük.

A feladat megoldására járművekben alkalmazható visszafogó rendszerhez olyan felfújható gázzsákot hoztunk létre, amelynek falában legalább egy tehermentesítő nyílás van előre meghatározva, amely a gázzsák előre meghatározott belső nyomásának eléréséig zárva van és ezen belső nyomás túllépésekor szabaddá van téve.

Az előre meghatározott belső nyomást oly módon választjuk meg, hogy a tehermentesítő nyílás vagy nyílások szabaddátétele a visszafogó folyamat alatt történjen, amikor a járműben ülő személynek a gázzsákba való belenyomódása miatt a gázzsák belső nyomása növekszik. A tehermentesítő nyílás szabaddátételét vezérlő paraméterek megfelelő méretezésével a mindenkori járműtípustól függetlenül biztosítható, hogy a jármű összenyomódási útja alapján a csillapító hatást optimálisan hasznosítsuk és csak ezt követően vagy kis átfedéssel a gázzsákban való energiaabszorbcióval biztosított csillapító hatás jelentkezzen. Mivel a gázzsák által biztosított csillapítást is optimálisan hasznosítjuk, a teljes, a jármű összenyomódása és a gázzsákban való energiaabszorbció által létrehozott csillapító hatás lényegesen növelhető.

Előnyös, ha a tehermentesítő nyílás legalább egy felszakadási vonallal van előre meghatározva, amelynek mentén a gáz • · · zsák falának anyaga meg van gyengítve.

Célszerű, ha a tehermentesítő nyílás szegélye legalább egy varrattal van kialakítva.

Előnyös, ha a gázzsák fala a tehermentesítő nyílás szegélye mentén hasítékokkal van ellátva és a gázzsáknak a szegélyvonal mindkét oldalán lévő falrészei varraton keresztül össze vannak kötve.

Célszerű, ha a tehermentesítő nyílás helyén a gázzsák falának egy tartománya ki van hagyva és az ily módon kiképzett nyílás anyagdarabbal le van zárva, amely a tehermentesítő nyílás szegélye mentén a varrat segítségével a gázzsák falával össze van kötve, továbbá a felszakadási vonal ezen anyagdarabon belül van elrendezve.

Előnyös, ha a felszakadási vonal két, keresztalakúan elrendezett szakaszból áll.

Célszerű, ha a felszakadási vonal legalább egy, az anyagdarabon kialakított hasítékkal van kiképezve és az anyagdarabnak a hasíték két oldalán lévő részei varraton keresztül egymással össze vannak kötve.

Előnyös, ha a felszakadási vonal keresztalakban elrendezett szakaszai hasítékokkal vannak kiképezve, amelyeknek kiterjedése az anyagdarab középső tartományára korlátozva van.

Célszerű, ha a felszakadási vonal a tehermentesítő nyílás szegélye mentén egymástól meghatározott távolságra elrendezett több hasítékkal van kiképezve.

Előnyös, ha a varrat végső pontjai a varrat hosszirányára merőlegesen elrendezett öltésekkel vannak megerősítve.

Célszerű, ha a tehermentesítő nyílás általában köralakú.

• · ·

- 5 Előnyös, ha a tehermentesítő nyílás általában négyszög alakú.

A találmányt az alábbiakban előnyös kiviteli példa kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábra felfújt állapotban lévő gázzsák vázlatos perspektivikus képe, a

2-11. ábrák a találmány szerint kialakított gázzsák különböző kiviteli alakjainak kinagyított részletképei .

Az 1. ábrán látható 10 gázzsák három faltartományból áll, azaz 12 köpenyrészből és két 14, 16 oldalrészből. A 12 köpenyrész csatlakozó 18 nyílással van ellátva, amelynek peremén a 10 gázzsák gázgenerátor házával van összekötve. A 10 gázzsák 14 oldalrészében tehermentesítő 20 nyílás van előre meghatározva. Ezen tehermentesítő 20 nyílás különböző alakjait az alábbiakban a 2-11. ábrákra való hivatkozással részletesen ismertetjük .

A 2. ábra szerinti kiviteli alak esetén a 14 oldarész falában körkörös 22 nyílás van kiképezve. Az ily módon kialakított 22 nyílás egy, a 10 gázzsák belső oldalára ráhelyezett 24 anyagdarabbal van lefedve, amely a 22 nyílás peremét átfedi. A 24 anyagdarab külső peremével a 14 oldalrészének a 22 nyílást körülvevő peremtartományával kettős 26 varraton keresztül össze van kötve. A 24 anyagdarab közepén két, keresztalakban elrendezett 28, 30 hasíték van kialakítva, amelyek kiterjedése a 24 anyagdarab középső tartományára van korlátozva. A 28, 30 hasítékok egy felszakadási vonal kezdetét képezik, amely felszaka• * • · · · · • · ····· · • ·· · ····

- 6 dási vonal hozzávetőlegesen a 22 nyílás pereméig terjed. A 2. ábrán bemutatott állapotban a 28, 30 hasítékokon keresztül csak kevés gáz távozhat el. Amennyiben viszont a 10 gázzsák belső nyomása egy meghatározott értéket ér el, a 28, 30 hasítékok hosszirányban megnyúlnak, mivel a 24 anyagdarab a 28, 30 hasítékok végein felszakad. A 24 anyagdarab által meghatározott kör tehát két diametrális, egymást derékszögben keresztező felszakadási vonal által négy tartományra van felosztva, amelyek a 10 gázzsák belső nyomásának hatására kifelé hajlanak és tehermentesítő nyílást tesznek szabaddá, amelynek mérete hozzávetőlegesen a 22 nyílás belsejében lévő felületnek felel meg. Azon anyag szakítószilárdsága, amelyből a 24 anyagdarab áll, oly módon van meghatározva, hogy a tehermentesítő nyílás a kívánt belső nyomás hatására szabaddá válik, ahol a belső nyomás a jármű típusától és annak összenyomódási viselkedésétől függően különböző lehet.

A 3. ábrán bemutatott kiviteli példa abban különbözik a fentiekben ismertetettől, hogy a 24 anyagdarabban két, egymást derékszögben keresztező 32, 34 hasíték van kiképezve, amelyek egy-egy 33, 35 varrattal vannak lezárva, amely a 24 anyagdarabnak a hozzátartozó 32, 34 hasíték mindkét oldalán lévő részeit egymással összeköti. A 3. ábrán bemutatott állapotban a zárva tartott 32, 34 hasítékokon keresztül csak kevés gáz tud kilépni. Amennyiben a 10 gázzsák belső nyomása egy előre meghatározott értéket elér, a 33, 35 varratok felszakadnak és így a tehermentesítő nyílás szabaddá válik.

A 4. ábrán bemutatott kiviteli alak esetén a 24 anyagdarabban négy, keresztalakban elrendezett 40, 42, 44, 46 hasíték • · · · · • · · · · « · ····· · • ·· · ···· van kialakítva. A 40, 42, 44, 46 hasítékok belső végei viszont nem nyúlnak a 24 anyagdarab középső tartományába, így két diametrális, középen viszont megszakított, egymást keresztező felszakadási vonal jön létre. Csak a kívánt belső nyomás elérésekor szakad fel a 24 anyagdarabnak a központi része a 40, 42, 44, 46 hasítékok között.

Az 5. ábrán bemutatott kiviteli alak esetén a 24 anyagdarabban két, egymást derékszögben keresztező diametrálisan kiterjedő 50, 52 felszakadási vonal egymást követő, egymástól távköznyire elrendezett hasítékok által van kiképezve. Az egyes hasítékok között megmaradó áthidalások a 10 gázzsák belső nyomása meghatározott értékének elérésekor felszakadnak és így szabaddá válik a tehermentesítő nyílás.

A 6. ábrán bemutatott kiviteli alak esetén a 14 oldalrész falában részkör alakú 60 hasíték van kiképezve. A 60 hasítékon belüli tartomány csappantyút képez, amely a 60 hasíték végpontjai között található falrész által a 14 oldalrész egyéb falrészével van összekötve. A 60 hasíték mindkét oldalán lévő falrészek cikkcakk alakú 62 varrat segítségével egymással össze vannak kötve. A 60 hasíték végei közötti falrész a 60 hasíték terjedési irányára merőleges 64 öltésekkel van megerősítve. A 62 varrat szilárdsága úgy van méretezve, hogy az a 10 gázzsák kívánt belső nyomása esetén felszakad és a tehermentesítő nyílást szabaddá teszi.

A fentiekben ismertetett kiviteli alaknak egy további változata a 7. ábrán látható, amelynél részkör alakú 70 felszakadási vonal egymást követő, meghatározott távolságban kiképzett hasítékokkal van kialakítva. Az egyes hasítékok között • ·

- 8 megmaradó áthidalások révén a 14 oldalrész falának a 70 felszakadási vonalon belül található csappantyúszerű 72 része a 14 oldalfal egyéb falrészével van összekötve. A 10 gázzsák kívánt belső nyomása esetén ezen áthidalások viszont felszakadnak és így a tehermentesítő nyílást szabaddá teszik.

A 8. és 9. ábrán bemutatott kiviteli alakok a fentiekben a 6. és 7. ábra kapcsán ismertetett kiviteli alakokkal azonos elven alapulnak. Abban különböznek viszont, hogy a 8. ábrán bemutatott kiviteli alak esetén 80 hasíték által, illetve a 9. ábrán bemutatott kiviteli alak esetén 90 felszakadási vonal révén meghatározott tehermentesítő nyílás nem köralakú, hanem négyszög alakú. Ennek megfelelően 84 varrat által összefogott 80 hasíték belsejében lévő, csappantyúszerű 82 falrész is négyszög alakú és a csappantyúszerű 92 falrész is, amely a 90 felszakadási vonal egyes hasítékai közötti áthidalásokon keresztül a 14 oldalrész egyéb falrészével össze van kötve.

A 10. és 11. ábrán bemutatott kiviteli alakok hasonlóak, mint a 7. és 9. ábrán bemutatottak, azoktól abban különböznek, hogy a 70, illetve 90 felszakadási vonal egy külön, belülről ráhelyezett 24 anyagdarabban van kiképezve, hasonlóképpen, mint a 2-5. ábrákon láthatók. Felismertük ugyanis, hogy a felszakadási tulajdonságok így a tulajdonképpeni 10 gázzsák anyagától függetlenül optimálisan lehetnek kialakítva.

A fentiekben egy-egy egyedi tehermentesítő nyílás vonatkozásában több kiviteli alakot ismertettünk. A 10 gázzsák (1. ábra) több, ilyen jellegű tehermentesítő nyílással is ellátható. A tehermentesítő nyílások száma és elrendezése a mindenkori alkalmazástól függően lehet megválasztva.

Claims (12)

1. Szabadalmi igénypontok

   1. Felfújható gázzsák járművekben alkalmazható visszafogó rendszerhez, azzal jellemezve, hogy a gázzsák (10) falában legalább egy tehermentesítő nyílás (20) van előre meghatározva, amely a gázzsák (10) előre meghatározott belső nyomásának eléréséig zárva van és ezen belső nyomás túllépésekor szabaddá van téve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a tehermentesítő nyílás (20) legalább egy felszakadási vonallal (50, 52, 70, 90) van előre meghatározva, amelynek mentén a gázzsák (10) falának anyaga meg van gyengítve.
3. 3. A 2. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a tehermentesítő nyílás (20) szegélye legalább egy varrattal (26) van kialakítva.
4. 4. A 3. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a gázzsák (10) fala a tehermentesítő nyílás (20) szegélye mentén hasítékokkal (60, 80) van ellátva és a gázzsáknak (10) a szegélyvonal mindkét oldalán lévő falrészei varraton (62, 84) keresztül össze vannak kötve.
5. 5. A 3. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a tehermentesítő nyílás (20) helyén a gázzsák (10) falának egy tartománya ki van hagyva és az ily módon kiképzett nyílás (22) anyagdarabbal (24) le van zárva, amely a tehermentesítő nyílás (20) szegélye mentén a varrat (26) segítségével a gázzsák (10) falával össze van kötve, továbbá a felszakadási vonal (50, 52, 70, 90) ezen anyagdarabon (24) belül van elrendezve.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a felszakadási vonal (50, 52) két, keresztalakúan elrendezett szakaszból áll.
7. 7. Az 5. vagy 6. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a felszakadási vonal legalább egy, az anyagdarabon (24) kialakított hasítékkal (32, 34) van kiképezve és az anyagdarabnak (24) a hasíték (32, 34) két oldalán lévő részei varraton (33, 35) keresztül egymással össze vannak kötve.
8. 8. A 6. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a felszakadási vonal keresztalakban elrendezett szakaszai hasítékokkal (29, 30) vannak kiképezve, amelyeknek kiterjedése az anyagdarab (24) középső tartományára korlátozva van.
9. 9. A 2. vagy 5. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a felszakadási vonal (70, 90) a tehermentesítő nyílás (20) szegélye mentén egymástól meghatározott távolságra elrendezett több hasítékkal van kiképezve.
10. 10. A 4. vagy 7. igénypont szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a varrat (62) végső pontjai a varrat (62) hosszirányára merőlegesen elrendezett öltésekkel (64) vannak megerősítve.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a tehermentesítő nyílás (20) általában köralakú·
12. 12. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti gázzsák, azzal jellemezve, hogy a tehermentesítő nyílás (20) általában