HUT53680A - Process for producing spare parts from aluminium alloy keeping its good fatigue strength also after longer holding time - Google Patents

Process for producing spare parts from aluminium alloy keeping its good fatigue strength also after longer holding time Download PDF

Info

Publication number
HUT53680A
HUT53680A HU894979A HU497989A HUT53680A HU T53680 A HUT53680 A HU T53680A HU 894979 A HU894979 A HU 894979A HU 497989 A HU497989 A HU 497989A HU T53680 A HUT53680 A HU T53680A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
alloy
manganese
fatigue strength
zirconium
parts
Prior art date
Application number
HU894979A
Other languages
English (en)
Inventor
Jean-Francois Faure
Original Assignee
Pechiney Recherche
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Pechiney Recherche filed Critical Pechiney Recherche
Publication of HUT53680A publication Critical patent/HUT53680A/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C22METALLURGY; FERROUS OR NON-FERROUS ALLOYS; TREATMENT OF ALLOYS OR NON-FERROUS METALS
    • C22CALLOYS
    • C22C21/00Alloys based on aluminium
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C22METALLURGY; FERROUS OR NON-FERROUS ALLOYS; TREATMENT OF ALLOYS OR NON-FERROUS METALS
    • C22CALLOYS
    • C22C21/00Alloys based on aluminium
    • C22C21/02Alloys based on aluminium with silicon as the next major constituent
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C22METALLURGY; FERROUS OR NON-FERROUS ALLOYS; TREATMENT OF ALLOYS OR NON-FERROUS METALS
    • C22FCHANGING THE PHYSICAL STRUCTURE OF NON-FERROUS METALS AND NON-FERROUS ALLOYS
    • C22F1/00Changing the physical structure of non-ferrous metals or alloys by heat treatment or by hot or cold working
    • C22F1/04Changing the physical structure of non-ferrous metals or alloys by heat treatment or by hot or cold working of aluminium or alloys based thereon
    • C22F1/043Changing the physical structure of non-ferrous metals or alloys by heat treatment or by hot or cold working of aluminium or alloys based thereon of alloys with silicon as the next major constituent

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Materials Engineering (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Metallurgy (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Physics & Mathematics (AREA)
  • Thermal Sciences (AREA)
  • Crystallography & Structural Chemistry (AREA)
  • Powder Metallurgy (AREA)
  • Pistons, Piston Rings, And Cylinders (AREA)
  • Manufacture Of Metal Powder And Suspensions Thereof (AREA)
  • Forging (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)
  • Manufacture Of Alloys Or Alloy Compounds (AREA)
  • Pressure Welding/Diffusion-Bonding (AREA)
  • Coating By Spraying Or Casting (AREA)
  • Conductive Materials (AREA)

Description

A találmány tárgya eljárás alkatrészek gyártására jó kifáradási szilárdságát hosszabb hőntartást követően is megőrző aluminiumötvözetből.
Közismert, hogy az alumínium háromszor olyan könnyű, mint az acél és kiváló a korrózióállósága. Az alumíniumot olyan fémekkel ötvözve, mint a réz és a magnézium, mechanikai szilárdsága jelentősen növelhető. Ugyanakkor szilícium hozzáadásával jó kopásállóságú alapanyag hozható létre. Ezek az egyéb elemekkel, például vassal, nikkellel, kobalttal, krómmal és mangánnal feljavított ötvözetek hőntartással nyerik el kedvezőbb tulajdonságaikat. Ezen járulékos elemek közötti célszerű arány teszi az alumíniumot választható alapanyagnak az olyan autóalkatrészek gyártásához, mint a motorblokk, a dugattyú, a henger stb.
így például a 0 144 898 sz. európai szabadalmi leírásból megismerhető egy aluminiumötvözet, amely tömegét tekintve 10-36 % szilíciumot, 1-12 % rezet, 0.1-3 % magnéziumot tartalmaz, továbbá 2-10 tömeg-%-ot a vas, nikkel, kobalt, króm és mangán által alkotott csoport legalább egyik eleméből.
Ez az ötvözet felhasználható mind a repülőgégyártás mind pedig az autógyártás alkatrészeihez, amely alkatrészeket a porkohászat technológiájával állítják elő, amelyhez a sajtolással és mélyhúzással végzett formázás mellett egy közbenső hőkezelési szakasz is tartozik 250 és 550 °C közötti hőmérsékleten, jóllehet, ezek az alkatrészek számos fentebb említett előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, egy tulajdonságuk azonban általában nincs kellően figyelembe véve, nevezetesen a kifáradási szilárdság.
A szakember tudja, hogy a kifáradás a fémszerkezet állandó, helyi és egyre erősödő változásának felel meg, amely szakaszos (periodikus) igénybevételek sorozatának kitett anyagokban jelentkezik és amely repedéseket, sőt töréseket okozhat az alkatrészekben kisebb vagy nagyobb számú igénybevételi ciklus hatására, jóllehet ezen igénybevételek intenzitása leggyakrabban lényegesen kisebb, mint amelyet az anyagon folyamatosan kellene alkalmazni annak húzás általi szétszakításához. Ezért van az, hogy a rugalmassági modulusnak, a szakítószilárdságnak és a keménységnek a 0 144 898 sz. európai szabadalmi leírásban közölt értékeiből nem lehet következtetni az ötvözet kifáradási szilárdságának mértékére.
Ugyanakkor az olyan alkatrészek számára, mint például a dugattyúrudak vagy dugattyúcsapok, melyek dinamikusan üzemelnek és periodikus erőhatásoknak vannak kitéve, igen fontos a nagy kifáradási szilárdság.
Az említett problémát átgondolva a bejelentő úgy találta, hogy az ismertetett szabadalmi leírás oltalmi körébe eső ötvözetekből készített alkatrészek olyan kifáradási szilárdsággal rendelkeznek, amely bizonyos alkalmazási esetekben kielégítő lehet, azonban lehetőség van ezen paraméter lényeges javítására az összetétel módosításával. A bejelentő ezért olyan aluminiumötvözetből készült alkatrészeket fejlesztett ki, amely ötvözet tömegét tekintve 11-22 % szilícium, 2-5 % vas, 0,5-4 % réz, valamint
- 4 0,2-1,5 % magnézium mellett 0,4-1,5 % cirkóniumot is tartalmaz. Ez a találmány képezi egyébként a 87-17674 sz. francia szabadalmi bejelentés tárgyát.
A bejelentő azonban azt tapasztalta, hogy jóllehet a cirkónium lényegesen javította a kifáradási határt 20 °C-on, minthogy az 150-ről 185 MPa-ra nőtt, ezzel szemben 1000 órán keresztül 150 °C-on történt hőtartás után (ami durván egy fél élettartamot lefutott motor dugattyúrűdjának üzemelési feltételeit tükrözi) ez a határ 143 MPa-ra esett vissza, ami több mint 22 %-os csökkenést jelent.
A kutatásokat folytatva a bejelentő azt tapasztalta, hogy a fentebb említett problémát ki lehet küszöbölni a cirkónium hatásának a mangán hatásával való kombinálása révén.
Ebből kiindulva a találmány tárgya olyan eljárás alkatrészek gyártására aluminiumötvözetből, amelynek révén az aluminiumötvözet jó kifáradási szilárdságát képes hosszabb hőntartás után is megőrizni.
A találmány lényege az, hogy az aluminiumötvözethez amely tömegét tekintve 11-26 % szilíciumot, 2-5 % vasat, 0,5-5 % rezet, 0,1-2 % magnéziumot és esetleg cskély mennyiségű nikkelt és/vagy kobaltot tartalmaz, a találmány értelmében 0,1-0,4 % cirkóniumot és 0,5-1,5 % mangánt is hozzáötvözünk.
Ezek a tartományok azokat a cirkónium és mangán hozzáadási értékeket fogják át, amelyek alatt ezen elemek hatása már nem számottevő, mig ezek felett egyfelől a cir• · · · · · • · · · · * · ····· ····· · • ·· · ····
- 5 kónium hozzáadásának nincs többé meghatározó befolyása, másfelől viszont a mangán további hozzáadása az alkatrészek rideggé válásához és a bevágással, vagyis felületükön valamilyen szabálytalansággal, mint például csavarmenettel, vállátmenettel stb. rendelkező alkatrészek kifáradási határának lecsökkenéséhez vezet.
így tehát a korábban emlitett szabadalmi bejelentés szerinti összetételhez képest a cirkónium egy részét mangánnal helyettesítjük, ami egyrészt megtakarítást tesz lehetővé az alapanyagok tekintetében, lévén hogy a mangán olcsóbb, mint a cirkónium, másrészt megkönnyíti az ötvözet olvasztási feltételeit, miután egy kétalkotós ötvözetnél, amely 1 % cirkóniumot tartalmaz, a liquidus hőmérséklet 875 °C, mig 1 % mangán esetén ez a hőmérséklet csupán 660°C körül van.
Az alkalmazott ötvözet sajátos összetétele mellett azonban a találmány szerinti eljárás lényegéhez tartozik az is, hogy olvadt állapotban az ötvözetet gyors megszilárdulást elősegítő technológiának vetjük alá, mielőtt belőle alkatrészeket készítünk. Figyelembe véve, hogy az olyan elemek, mint a vas, a cirkónium és a mangán nagyon kevéssé oldódnak az ötvözetben, ahhoz, hogy a kivánt jellemzőknek megfelelő alkatrészeket kapjunk, feltétlenül szükséges, hogy elkerüljük ezen elemek durva és heterogén kiválását, amit ezen elemek lehető leggyorsabb lehűtésével érhetünk el. Egyébként az ötvözetet előnyösen 700 °C-nál magasabb hőmérsékleten olvasztjuk meg oly módon, hogy elkerüljük az idő előtti • · • · · · · · 9 • 99 9 · 99999 · * ·« · ····
- 6 kiválás bármiféle jelenségét.
A gyors megszilárdulás előidézésének többféle módja van:
1) A megolvadt ötvözetet finom cseppekké alakítjuk
- akár a megolvadt fém gáz általi porlasztása révén vagy mechanikus porlasztás révén, amit gázban (levegő, hélium, argon) való lehűtés követ,
- akár centrifugális porlasztás vagy egyéb rokon eljárás révén. Ezek az eljárások 400 /fn-nél kisebb szemcseméretű porok keletkezéséhez vezetnek, amelyeket azután a porkohászat jól ismert módszerei szerint hideg vagy meleg sajtolással egytengelyű vagy izosztatikus sajtóben formázunk,majd pedig mélyhűzásnak és/vagy kovácsolásnak vetünk alá.
2) A megolvadt ötvözetet egy lehűtött fémfelületre lövelljük, például az angolszász szakirodalomban melt spinning-nek vagy planar flow casting-nak nevezett módszerekkel, amelyek ismertetése a 4 389 258 sz. USA-beli és a 0 136 508 sz. európai szabadalmi leírásban található vagy ezenkívül a melt overflow elnevezésű módszer vagy egyéb alkalmas rokon módszerek szerint. Ezen módszerek valamelyike révén 100 /ím-nél kisebb vastagságú szalagokat kapunk, melyeket azután az alábbiakban leírtak szerint formázunk.
3) A porlasztóit ötvözetolvadékot gázáramban egy hűtött öntőfelületre lövelljük, például a spray deposition vagy spray casting elnevezésű módszer szerint, amelynek leírása megtalálható az 1 379 261 sz. brit szabadalomben és amely módszer egy összefüggő lerakódáshoz vezet, amely kellően • · · · · • * · · · · · ····· ····· · • · · · ····
- 7 képlékeny ahhoz, hogy kovácsolással, mélyhúzással vagy sajtolással alakítani lehessen.
Ez a felsorolás természetesen nem teljes.
A kiválásos szerkezet további javítása érdekében az alkatrészeket egy esetleges megmunkálás után hőkezelésnek vetjük alá 490 és 520 °C között 1-10 órán keresztül, majd vízben hirtelen lehűtve keményítjük egy űjraizzitás előtt, melyet 170 és 210 °C közötti hőmérsékleten végzünk 2—32 órán keresztül, ami javítja az alkatrészek mechanikai jellemzőit.
A találmányt a jobb megértés érdekében kiviteli példák segítségével ismertetjük részletesebben:
Egy adott alapötvözet-mennyiséget, amely tömegét tekintve 18 % szilíciumot, 3 % vasat, 1 % rezet, 1 % magnéziumot, valamint a többi részt kitevő alumíniumot tartalmaz, 900 °C körül megolvasztottuk, majd ezt nyolc, 0-tól 7-ig számozott adagra osztottuk fel.
Az 1-7 adagokhoz különböző mennyiségű cirkóniumot és mangánt adtunk hozzá, mig a 0 jelű adag volt az ellenőrző minta.
Ezután ezeket az adagokat megfelelő módon kezeltük a porkohászat vagy a spray deposition technológiájával: - a porkohászati technológia (PM) műveletsorához tartozik a 200 ^m-nél kisebb szemcseméretű részecskék porlasztása nitrogén-atmoszférában, majd sajtolás 300 MPa nyomás alatt egy izosztatikus sajtóban, amit mélyhúzás követ 40 mm átmérőjű rudakat eredményezve, • ·
- 8 - a spray deposition technológia (SD) műveletsora megfelel az 1 379 261 sz. brit szabadalmi leírásban foglaltaknak és lehetővé teszi hengertuskó alakú lerakódás kinyerését, amit mélyhúzással 40 mm átmérőjű rúddá lehet alakítani .
Ezeket a munkadarabokat ezután 2 órán keresztül 490 és 520 °C közötti hőmérsékleten hőkezeltük, majd vízben hirtelen lehűtve keményítettük, végül 8 órán keresztül 170 és 200 °C közötti hőmérsékletnek vetettük alá.
Mindegyik alkatrész próbadarabján szakember számára jól ismert módszerekkel az alábbi jellemzők mérését végeztük el:
- E rugalmassági modulus, GPa-ban;
- Rq 2 konvencionális rugalmassági határ 0,2 %-nál, MPaban, szakitó terhelés MPa-ban, A nyúlás %-ban; ezeket a méréseket 20 °C-on, majd 150 °C-on végeztük, ez utóbbit 100 óra hőntartás után ;
- Lj kifáradási határ 20 °C-on 10? ciklus végén, az Alumínium Association normái szerint T6 állapotú és rotációs hajlitás által igénybevett sima próbadarabokon;
- ugyanaz a mérés, mint fentebb, azonban a próbadarab 1000 órán keresztül 150 °C-on történt hőntartása után;
- Lj/R fáradásállási viszonyszám 20 θθ-on;
- kifáradási határ, mint fentebb, de egy bevágott próbadarabon, Κ^=2,2 tényező esetén ;
- érzékenységi együttható a bevágásnál
Kf-1
Kt-i • · · · ·
- 9 ahol K a sima próbadarabon mért kifáradási határ viszonya a bevágott próbadarabon mért kifáradási határhoz képest (minél nagyobb q értéke, annál érzékenyebb az ötvözet a bevágásra).
Ezen mérések valamennyi eredménye megtalálható a következő táblázatban:
• · · · «
e\° οοοιαγ^οοοο
<r
co sűsovososoLALArA
'cd Ζ—χ
P CD
P CU MOD>C\LA^CN
re ΖΞ cdscjsoososocoos
P <t rA <r γα γα <± ia γα
c E
»o CU
xz
s~\
CD CD
t-i CU
Ό ''s WOOL^CMOCD
c csicsi^rrArA’íd-osCxi
o >cd esi ΓΑ ΓΑ ΓΑ ΓΑ FA FA CSI FA
O -H r.
ι—1 0 o
cu
OJOONneOlAO
o\®
<r rArArArArAesicxii—ι
/'“S
CD
Q_
ΖΞ LnOLnocor-'OO
x—✓ sosor^r-sor-rAr^
E
LA O LA CO esi o O o
Os OS ι—1 ι—1 r—1 r—1 LA CZ)
FA ΓΑ FA
t-l * en
'cd CZ <—1
-P '03 ι—1 •»Z\
cd -H '03 P CD
xz P CU
SO O X
•rH tn í— CD^
CD Z3 'CD
'CD ι—1 > esi
Ό 2Z c Qj *·
CD •Η O _Q esi
P ο i II
'CD o •S -P
P Γ- o +-> zz
•ι—1 o o o
JZ r—1 esi CL
CD
t-l
P · 1 Ό
'CD ez CD
-H 'CD rH O '□ c
CD -H í—1 O f-l 'CD
-C J 'CD O 03 -P
r-l > 0
•ι—1 Ü3 SO *
CD ZD )— CD CZ CD
'CD 1—1 Ε □ 'CD
“□ Z£ ez •ι-1 1 P
CD •Η O CD O P
P ω ι O CD /—s
'CD CJ P CD
q-i r— □ -P o C CL·
•H o o Ο LA »o sz
JU nH CSI dr—1
'CD E
i-H 'CD
i—1 N
'CD CD
CD
'CD C
TD o E
CD ISI CU
P CD
'CD •ι—1
ψη > _1
P 1 CD CD
'CD r. ι-1 CU
P c ι—1
CD 'CD 'CD
-C P tp
SO —J
•rd 1—
in CD CD
'03 0 *> E
TZ) r—1 C ι—1
03 2U o tn
t-l •ι—1 1
'CD o o
Η—1 r- c +->
H o o o
ZZ i-H esi Cl
. 4 4 · · · « · · 4 4 · · ···«· ···*· · • ·· · ··«·
- 11 Ezekből a mérési eredményekből kitűnik, hogy ha a kifáradási határ 1000 órás 150 °C-on történt hőntartás után 120 MPa az olyan ötvözetnél, amely nem tartalmaz se cirkóniumot, se mangánt (No. = 0), 1 % cirkónium hozzáadása (No.- 1) ezt a jellemzőt 148 MPa-ra módosítja, ugyanakkor a cirkónium és a mangán egyidejű hozzáadása kisebb mennyiségű cirkóniummal (No. = 5) lehetővé teszi a 177 MPa érték elérését.
Ezenfelül a cirkónium és a mangán egyidejű jelenléte lehetővé teszi, hogy jelentősen mérsékeljük a kifáradási határ romlását, ami a 150 °C-on való hőntartás után jelentkezik. Látható, hogy a mangánt nem tartalmazó No. = 1 ötvözetnél az érték 185-ról 143 MPa-ra változik, ami 42 MPa romlásnak felel meg, mig a No. = 5 ötvözetnél, amely 1,2 % mangánt is tartalmaz, értéke 193-ról 177 MPa-ra módosul, vagyis csupán 16 MPa-val romlik, amely különbség sokkal kisebb, mint az előző esetben.
A mérési eredményekből az is kitűnik, hogy ezek az elemek javítják a kifáradási határ értékét a bevágott alkatrészeknél is, de túlságosan nagy mennyiségű jelenlétük hozzájárul ezen jellemző romlásához és a ridegség növekedéséhez, így például ezen kifáradási határ értéke az No. = 0 próbadarabnál mért 100 PMa-ról 125 MPa-ra nő az No. = 3 (0,1 %Z - 0,6 % Mr) próbadarabnál, de 105 MPa-ra esik vissza az No. = 7 próbadarabnál, amely túl sok cirkóniumot és mangánt tartalmaz.
Megállapítható továbbá, hogy a cirkónium és a mangán egyidejű jelenléte a találmány szerinti arányban (No. 5, 4, • · · k ·· · · ·*<·«· « • ·· » ····
- 12 3 és 6 sorszámú ötvözetek) gyengébb bevágásra vonatkoztatott érzékenységi együtthatóhoz vezet, mint a technikai szinthez tartozó ötvözeteknél, ahol ez az együttható 0,6 körül van, eltekintve az No. = 0 ötvözettől, amely egyébként gyakorlatilag nem hasznosítható túlságosan gyenge mechanikai szilárdsága miatt.
így tehát a találmány értelmében a korlátozott mennyiségű cirkónium-mangán kombináció és a kapott ötvözet gyors megszilárdítása elősegíti a kifáradási szilárdság javítását, mind hideg, mind pedig meleg állapotban, azoknál a munkadaraboknál, alkatrészeknél is, amelyek felületi szabálytalansággal, például csavarmenettel vagy csatlakozó vállátmenettel rendelkeznek és amelyek az autóiparban kerülhetnek felhasználásra, nevezetesen a dugattyúrudak, dugattyúcsapok és dugattyúk készítésénél.

Claims (5)

1. Eljárás alkatrészek gyártására jó kifáradási szilárdságát hosszabb hőntartást követően is megőrző aluminiumötvözetből, amely tömegét tekintve 11-26 % szilíciumot, 2-5 % vasat, 0,5-5 % rezet, 0,1-2 % magnéziumot és esetleg kisebb mennyiségű nikkelt és/vagy kobaltot tartalmaz, azzal jelllemezve, hogy olyan aluminiumötvözetet használunk, amely 0,1-0,4% cirkóniumot és 0,5-1,5 % mangánt is tartalmaz, az ötvözetet olvadt állapotban gyors megszilárdulást elősegítő technológiának vetjük alá és az igy kapott terméket alkatrészekké alakítjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a gyors megszilárdulást elősegítő technológia abból áll, hogy a megolvadt ötvözetet finom cseppekké porlasztjuk.
3. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a gyors megszilárdulást elősegítő technológia abból áll, hogy a megolvadt ötvözetet egy lehűtött fémfelületre lövelljük.
4. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy a gyors megszilárdulást elősegítő technológia abból áll, hogy a porított ötvözetet gázáramban egy porkohászati öntőlapra lövelljük.
5. .Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve , hogy az elkészített alkatrészeket 490 és 520 °C közötti hőkezelésnek, majd vízben keményítősnek,
HU894979A 1988-09-26 1989-09-22 Process for producing spare parts from aluminium alloy keeping its good fatigue strength also after longer holding time HUT53680A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
FR8812982A FR2636974B1 (fr) 1988-09-26 1988-09-26 Pieces en alliage d'aluminium gardant une bonne resistance a la fatigue apres un maintien prolonge a chaud et procede de fabrication desdites pieces

Publications (1)

Publication Number Publication Date
HUT53680A true HUT53680A (en) 1990-11-28

Family

ID=9370672

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU894979A HUT53680A (en) 1988-09-26 1989-09-22 Process for producing spare parts from aluminium alloy keeping its good fatigue strength also after longer holding time

Country Status (16)

Country Link
US (2) US4963322A (hu)
EP (1) EP0362086B1 (hu)
JP (1) JPH0819496B2 (hu)
KR (1) KR930003602B1 (hu)
CN (1) CN1041399A (hu)
AT (1) ATE90397T1 (hu)
BR (1) BR8904844A (hu)
DD (1) DD284904A5 (hu)
DE (1) DE68906999T2 (hu)
DK (1) DK468489A (hu)
ES (1) ES2042048T3 (hu)
FI (1) FI894499A (hu)
FR (1) FR2636974B1 (hu)
HU (1) HUT53680A (hu)
IL (1) IL91738A0 (hu)
YU (1) YU185389A (hu)

Families Citing this family (18)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
EP0533950B1 (en) * 1991-04-03 1997-08-20 Sumitomo Electric Industries, Ltd. Rotor made of aluminum alloy for oil pump and method of manufacturing said rotor
US5372775A (en) * 1991-08-22 1994-12-13 Sumitomo Electric Industries, Ltd. Method of preparing particle composite alloy having an aluminum matrix
DE69326290T2 (de) * 1992-06-29 2000-01-27 Sumitomo Electric Industries Ölpumpe aus Aluminiumlegierungen
EP0657553A1 (en) * 1993-11-10 1995-06-14 Sumitomo Electric Industries, Ltd. Nitrogenous aluminum-silicon powder metallurgical alloy
DE19523484C2 (de) * 1995-06-28 2002-11-14 Daimler Chrysler Ag Verfahren zum Herstellen einer Zylinderlaufbüchse aus einer übereutektischen Aluminium/Silizium-Legierung zum Eingießen in ein Kurbelgehäuse einer Hubkolbenmaschine und danach hergestellte Zylinderlaufbüchse
US6332906B1 (en) 1998-03-24 2001-12-25 California Consolidated Technology, Inc. Aluminum-silicon alloy formed from a metal powder
US5965829A (en) * 1998-04-14 1999-10-12 Reynolds Metals Company Radiation absorbing refractory composition
DE10053664A1 (de) 2000-10-28 2002-05-08 Leybold Vakuum Gmbh Mechanische kinetische Vakuumpumpe
US6902699B2 (en) * 2002-10-02 2005-06-07 The Boeing Company Method for preparing cryomilled aluminum alloys and components extruded and forged therefrom
US7435306B2 (en) * 2003-01-22 2008-10-14 The Boeing Company Method for preparing rivets from cryomilled aluminum alloys and rivets produced thereby
JP4665413B2 (ja) * 2004-03-23 2011-04-06 日本軽金属株式会社 高剛性・低線膨張率を有する鋳造用アルミニウム合金
US7922841B2 (en) * 2005-03-03 2011-04-12 The Boeing Company Method for preparing high-temperature nanophase aluminum-alloy sheets and aluminum-alloy sheets prepared thereby
CN1317410C (zh) * 2005-03-09 2007-05-23 沈阳工业大学 一种耐磨、耐热高硅铝合金及其成型工艺
DE102008018850A1 (de) * 2007-11-30 2009-06-04 Andreas Borst Kolben und Verfahren zu dessen Herstellung
CN103031473B (zh) * 2009-03-03 2015-01-21 中国科学院苏州纳米技术与纳米仿生研究所 高韧性Al-Si系压铸铝合金的加工方法
CN107377973A (zh) * 2017-08-30 2017-11-24 广东美芝制冷设备有限公司 合金组件及其制备方法和应用
CN108265204A (zh) * 2018-01-24 2018-07-10 安徽浩丰实业有限公司 一种含钴的活塞材料及其制备方法
CN109826900B (zh) * 2019-02-13 2021-02-02 江苏汉苏机械股份有限公司 运行平稳的活塞杆组件

Family Cites Families (24)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US2357450A (en) * 1941-01-18 1944-09-05 Nat Smelting Co Aluminum alloy
GB563994A (en) * 1941-12-01 1944-09-08 Nat Smelting Co Improvements in or relating to aluminium base alloys
GB1431895A (en) * 1972-06-30 1976-04-14 Alcan Res & Dev Production of aluminium alloy products
GB1583019A (en) * 1978-05-31 1981-01-21 Ass Eng Italia Aluminium alloys and combination of a piston and cylinder
AU536976B2 (en) * 1980-09-10 1984-05-31 Comalco Limited Aluminium-silicon alloys
US4347076A (en) * 1980-10-03 1982-08-31 Marko Materials, Inc. Aluminum-transition metal alloys made using rapidly solidified powers and method
US4647321A (en) * 1980-11-24 1987-03-03 United Technologies Corporation Dispersion strengthened aluminum alloys
US4419143A (en) * 1981-11-16 1983-12-06 Nippon Light Metal Company Limited Method for manufacture of aluminum alloy casting
JPS58204147A (ja) * 1982-05-14 1983-11-28 Nissan Motor Co Ltd 耐熱アルミニウム合金
FR2529909B1 (fr) * 1982-07-06 1986-12-12 Centre Nat Rech Scient Alliages amorphes ou microcristallins a base d'aluminium
US4435213A (en) * 1982-09-13 1984-03-06 Aluminum Company Of America Method for producing aluminum powder alloy products having improved strength properties
US4592781A (en) * 1983-01-24 1986-06-03 Gte Products Corporation Method for making ultrafine metal powder
DE3481322D1 (de) * 1983-12-02 1990-03-15 Sumitomo Electric Industries Aluminiumlegierungen und verfahren zu ihrer herstellung.
JPS60131944A (ja) * 1983-12-19 1985-07-13 Sumitomo Electric Ind Ltd 超耐熱耐摩耗アルミニウム合金およびその製造用複合粉末
US4734130A (en) * 1984-08-10 1988-03-29 Allied Corporation Method of producing rapidly solidified aluminum-transition metal-silicon alloys
JPS6148551A (ja) * 1984-08-13 1986-03-10 Sumitomo Light Metal Ind Ltd 高温強度に優れたアルミニウム合金成形材
JPS61238947A (ja) * 1985-04-16 1986-10-24 Sumitomo Light Metal Ind Ltd Al−Si系合金素材の製造方法
US4732610A (en) * 1986-02-24 1988-03-22 Aluminum Company Of America Al-Zn-Mg-Cu powder metallurgy alloy
JPS6311642A (ja) * 1986-06-30 1988-01-19 Showa Alum Corp ヒ−トロ−ラ−用アルミニウム合金
US4847048A (en) * 1986-07-21 1989-07-11 Ryobi Limited Aluminum die-casting alloys
JPS6342344A (ja) * 1986-08-06 1988-02-23 Honda Motor Co Ltd 高温強度特性に優れた粉末冶金用Al合金
CH673242A5 (hu) * 1986-08-12 1990-02-28 Bbc Brown Boveri & Cie
US4729790A (en) * 1987-03-30 1988-03-08 Allied Corporation Rapidly solidified aluminum based alloys containing silicon for elevated temperature applications
FR2624137B1 (fr) * 1987-12-07 1990-06-15 Cegedur Pieces en alliage d'aluminium, telles que bielles notamment, ayant une resistance a la fatigue amelioree et procede de fabrication

Also Published As

Publication number Publication date
EP0362086A1 (fr) 1990-04-04
DE68906999T2 (de) 1993-09-16
EP0362086B1 (fr) 1993-06-09
CN1041399A (zh) 1990-04-18
ATE90397T1 (de) 1993-06-15
DD284904A5 (de) 1990-11-28
US4963322A (en) 1990-10-16
DK468489D0 (da) 1989-09-22
JPH02232324A (ja) 1990-09-14
FR2636974B1 (fr) 1992-07-24
US4992242A (en) 1991-02-12
FI894499A0 (fi) 1989-09-22
ES2042048T3 (es) 1993-12-01
IL91738A0 (en) 1990-06-10
BR8904844A (pt) 1990-05-08
DK468489A (da) 1990-03-27
FR2636974A1 (fr) 1990-03-30
FI894499A (fi) 1990-03-27
KR900004951A (ko) 1990-04-13
YU185389A (sh) 1992-12-21
DE68906999D1 (de) 1993-07-15
JPH0819496B2 (ja) 1996-02-28
KR930003602B1 (ko) 1993-05-08

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT53680A (en) Process for producing spare parts from aluminium alloy keeping its good fatigue strength also after longer holding time
JP5346791B2 (ja) 硬質金属材料の製造方法
US20240123502A1 (en) Titanium alloy powder for selective laser melting 3d printing, selective laser melted titanium alloy and preparation thereof
JP6646885B2 (ja) 熱間鍛造用金型、鍛造製品の製造方法
JP3173452B2 (ja) 耐摩耗性被覆部材及びその製造方法
US4512826A (en) Precipitate hardened titanium alloy composition and method of manufacture
HUT50885A (en) Aluminium alloy pieces, particularly bars having improved fatigue strength and process for producing same
EP0218154B1 (en) Tri-nickel aluminide compositions ductile at hot-short temperatures
US4613480A (en) Tri-nickel aluminide composition processing to increase strength
CN109487129B (zh) 一种超高性能硅铝合金及其制备方法
CN112813310B (zh) 一种可用于激光增材制造的高强度Al-Fe-Sc合金
Cui et al. Development of low‐melting‐point filler materials for laser beam brazing of aluminum alloys: Entwicklung von Lötdrähten mit niedriger Schmelztemperatur für das Laserstrahllöten von Aluminium
JP2019026859A (ja) 高速動部品用アルミニウム合金鍛造品、およびその製造方法
JPH11335801A (ja) スプレ―形成法により形成され熱処理された超合金物体及び該超合金物体の製造方法
EP0137180B1 (en) Heat-resisting aluminium alloy
JPH02194142A (ja) 焼結用Al基合金粉末
JPH01242749A (ja) 耐熱性アルミニウム合金
JPH11302807A (ja) コンプレッサーベーン用アルミニウム合金の製造方法
JP7406329B2 (ja) Ni-Cr-Mo系析出硬化型合金
Chang et al. Property Comparison of Melt-Spun Ribbons and Consolidated Powders of Ni 3 Al-B
JPS62185857A (ja) 耐熱性、高強度アルミニウム合金
JP2000282161A (ja) 靱性に優れた耐熱アルミニウム合金及びその製造方法
JPH05247562A (ja) Ti−Al系金属間化合物の製造方法
CA3239779A1 (en) Precipitation hardening powder metal composition
Bagliuk et al. Sintered Al–Si–Ni Alloy: Structure and Properties. I. Powder Obtaining

Legal Events

Date Code Title Description
DFA9 Temporary protection cancelled due to abandonment