HU230770B1 - Ko-stimulátor szignál-transzdukciós molekula (AILIM) elleni humán monoklonális antitest és gyógyászati alkalmazása - Google Patents

Ko-stimulátor szignál-transzdukciós molekula (AILIM) elleni humán monoklonális antitest és gyógyászati alkalmazása Download PDF

Info

Publication number
HU230770B1
HU230770B1 HU0202532A HUP0202532A HU230770B1 HU 230770 B1 HU230770 B1 HU 230770B1 HU 0202532 A HU0202532 A HU 0202532A HU P0202532 A HUP0202532 A HU P0202532A HU 230770 B1 HU230770 B1 HU 230770B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
human
antibody
monoclonal antibody
seq
cells
Prior art date
Application number
HU0202532A
Other languages
English (en)
Inventor
Takashi Tsuji
Katsunari Tezuka
Nobuaki Hori
Original Assignee
Japan Tobacco, Inc
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Japan Tobacco, Inc filed Critical Japan Tobacco, Inc
Publication of HUP0202532A2 publication Critical patent/HUP0202532A2/hu
Publication of HUP0202532A3 publication Critical patent/HUP0202532A3/hu
Publication of HU230770B1 publication Critical patent/HU230770B1/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K16/00Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies
    • C07K16/18Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies against material from animals or humans
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P13/00Drugs for disorders of the urinary system
    • A61P13/12Drugs for disorders of the urinary system of the kidneys
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P17/00Drugs for dermatological disorders
    • A61P17/06Antipsoriatics
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P19/00Drugs for skeletal disorders
    • A61P19/02Drugs for skeletal disorders for joint disorders, e.g. arthritis, arthrosis
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P29/00Non-central analgesic, antipyretic or antiinflammatory agents, e.g. antirheumatic agents; Non-steroidal antiinflammatory drugs [NSAID]
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P3/00Drugs for disorders of the metabolism
    • A61P3/08Drugs for disorders of the metabolism for glucose homeostasis
    • A61P3/10Drugs for disorders of the metabolism for glucose homeostasis for hyperglycaemia, e.g. antidiabetics
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P37/00Drugs for immunological or allergic disorders
    • A61P37/02Immunomodulators
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P37/00Drugs for immunological or allergic disorders
    • A61P37/02Immunomodulators
    • A61P37/06Immunosuppressants, e.g. drugs for graft rejection
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P37/00Drugs for immunological or allergic disorders
    • A61P37/08Antiallergic agents
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61PSPECIFIC THERAPEUTIC ACTIVITY OF CHEMICAL COMPOUNDS OR MEDICINAL PREPARATIONS
    • A61P43/00Drugs for specific purposes, not provided for in groups A61P1/00-A61P41/00
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K16/00Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies
    • C07K16/18Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies against material from animals or humans
    • C07K16/28Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies against material from animals or humans against receptors, cell surface antigens or cell surface determinants
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K16/00Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies
    • C07K16/18Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies against material from animals or humans
    • C07K16/28Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies against material from animals or humans against receptors, cell surface antigens or cell surface determinants
    • C07K16/2803Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies against material from animals or humans against receptors, cell surface antigens or cell surface determinants against the immunoglobulin superfamily
    • C07K16/2818Immunoglobulins [IGs], e.g. monoclonal or polyclonal antibodies against material from animals or humans against receptors, cell surface antigens or cell surface determinants against the immunoglobulin superfamily against CD28 or CD152
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A01AGRICULTURE; FORESTRY; ANIMAL HUSBANDRY; HUNTING; TRAPPING; FISHING
    • A01KANIMAL HUSBANDRY; AVICULTURE; APICULTURE; PISCICULTURE; FISHING; REARING OR BREEDING ANIMALS, NOT OTHERWISE PROVIDED FOR; NEW BREEDS OF ANIMALS
    • A01K2217/00Genetically modified animals
    • A01K2217/05Animals comprising random inserted nucleic acids (transgenic)
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K39/00Medicinal preparations containing antigens or antibodies
    • A61K2039/505Medicinal preparations containing antigens or antibodies comprising antibodies
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2317/00Immunoglobulins specific features
    • C07K2317/20Immunoglobulins specific features characterized by taxonomic origin
    • C07K2317/21Immunoglobulins specific features characterized by taxonomic origin from primates, e.g. man
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2317/00Immunoglobulins specific features
    • C07K2317/50Immunoglobulins specific features characterized by immunoglobulin fragments
    • C07K2317/56Immunoglobulins specific features characterized by immunoglobulin fragments variable (Fv) region, i.e. VH and/or VL
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2317/00Immunoglobulins specific features
    • C07K2317/70Immunoglobulins specific features characterized by effect upon binding to a cell or to an antigen
    • C07K2317/73Inducing cell death, e.g. apoptosis, necrosis or inhibition of cell proliferation
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2317/00Immunoglobulins specific features
    • C07K2317/70Immunoglobulins specific features characterized by effect upon binding to a cell or to an antigen
    • C07K2317/73Inducing cell death, e.g. apoptosis, necrosis or inhibition of cell proliferation
    • C07K2317/732Antibody-dependent cellular cytotoxicity [ADCC]
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2317/00Immunoglobulins specific features
    • C07K2317/70Immunoglobulins specific features characterized by effect upon binding to a cell or to an antigen
    • C07K2317/76Antagonist effect on antigen, e.g. neutralization or inhibition of binding
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2317/00Immunoglobulins specific features
    • C07K2317/90Immunoglobulins specific features characterized by (pharmaco)kinetic aspects or by stability of the immunoglobulin
    • C07K2317/92Affinity (KD), association rate (Ka), dissociation rate (Kd) or EC50 value
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2319/00Fusion polypeptide
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07KPEPTIDES
    • C07K2319/00Fusion polypeptide
    • C07K2319/30Non-immunoglobulin-derived peptide or protein having an immunoglobulin constant or Fc region, or a fragment thereof, attached thereto

Landscapes

  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Immunology (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • General Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Nuclear Medicine, Radiotherapy & Molecular Imaging (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Biophysics (AREA)
  • Biochemistry (AREA)
  • Proteomics, Peptides & Aminoacids (AREA)
  • Molecular Biology (AREA)
  • Genetics & Genomics (AREA)
  • Diabetes (AREA)
  • Rheumatology (AREA)
  • Hematology (AREA)
  • Emergency Medicine (AREA)
  • Urology & Nephrology (AREA)
  • Orthopedic Medicine & Surgery (AREA)
  • Physical Education & Sports Medicine (AREA)
  • Dermatology (AREA)
  • Transplantation (AREA)
  • Pulmonology (AREA)
  • Endocrinology (AREA)
  • Obesity (AREA)
  • Pain & Pain Management (AREA)
  • Peptides Or Proteins (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)
  • Micro-Organisms Or Cultivation Processes Thereof (AREA)
  • Medicines That Contain Protein Lipid Enzymes And Other Medicines (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)

Description

Kn-stímulálor $s»gteái-tr%n$acdukeiós molekula (AJUM) elfeni humán monoklonáiis asfhest és gyógyászati alkalmazása
ATaiáhnány tárgyát tanán. antitestek képezik, amelyek, megkötik: az aktiválással indukálható tafoelta mmmnmodulátor molekulát (A1LÍML más néven ICOS: indukálható ko-stímuiátor). A találmány tárgyát képezik továbbá az AlLÍM-moiekulát megkötő hunién monoklonáiis antitestek és részleteik; az ilyen humán monoldönáks antitestekéi és részleteiket kódoló DbíS-ek (vagy DNS-részietek); a lusmán monoklonáiis antitesteket és részteleiket termelő sejtek {köztök mkombináns sejtek); a rekomömáns sejtek által termeit humán monoklonáiis: antitestek és részleteik; a találmány szerinti: humán monoklonáiis antitesteket és részleteiket tartaltnaző gyógyászati készítmények; A1L1M elleni antitestet tarlahnazó gyógyászati készítmények késleltetett allergiával összefüggő rendellenességek kezelésére; eljárások AlllM-hoz vagy AíLIM-iigandumhoz kötődő anyagok azonosítására, mennyiségi meghatározására vagy tesztelésére; valamint az ilyen eljárások végrehajtására alkalmas reagenskészletek.
Az emlősökben olyan immunrendszerek működnek, amely elimmálja az élő szervezetet megtámadó patogén mikroorganizmusokat (vírusokat, baktériumokat, parazitákat, stb.) vagy idegen testeket (melyeket a továbbiakban, az előzőkkel együtt, antigénnek” nevezőnk). Az egyik ilyen rendszer a természetes immnnreakeíós rendszer, míg a másik a szerzett immimreskeiős rendszer. Az előbbi egy olyan elimmáeios mechanizmus, amely fagociták (polimorf nragvó ieukoeiták, monoeiták, nukrofagök, stb.) működésén (íágoemnisi, természetes ölősejtek (NK-sejtek) általi támadáson, és nem specifikus felismerésen (pl. az antigén komplementek általi opszonifíkáiásán j alapul. A másik rendszer a szerzett immunreakeiös rendszer, amely az antigénre speeiitíást szerzett liíufociták (főleg T-sejtek és fí-sejtek), vagyis aktivált limtóeiták által közvetített eHmmádós mechanizmus. Az antigén-speciíitást szerzett 8~sejtek a sejteken kívüli antigént az antigénre specifikus antitestek termelése révén támadják. As ímtigén-specifilást szerzett T-sejtek (aktivált T-sejtek) helper í'-sejtekre és citotóxikus T-sejíekre (citotóxikus: T-llmfoeita, CTL) oszthatók. A helper” T-sejtek a B-sejlek differeneíáeióját és antitestek termelődését szabályozzák, és elpusztítják a fegociíákkai együttműködő antigéneket A citotóxikus T-sejtek önmaguk támadják meg a vírussal vagy más antigénnel fertőzőit sejteket fE.xperírneotai Medieine: Supph, Bio Science TermLibrary, ismmmity”, Yodosha, 14-17, old,, (19Ő5)j.
Á« T-sejtek ariíigén-speeifiíásának megszerzését (vagyis a T-sejtek aktiválását) az antígénprezentáió sejtek (.ABC), például, ntakroiágok, B-sejtek vagy dendrites sejtek által prezentált antigén Ί'-sejtek általi felismerése indítja be. Az. antigénprezentáló sejtek feldolgozzák az antigéneket, és a lő iűszfokompatíbílítá.si komplexhez, (M13C) kapcsolva prezentálják. A T-sejtek számára az aktiválásokhoz szükséges elsődleges jeleket az antigénprezenfálő sejtek által prezentált, feldolgozott antigének - T~sejt~reeepior (TcR) és a sejtmembrán felületén lévő ÜD3-amigén között kialakult komplex (TelVCi'M-komplex) révén megvalósuló - felismerése közvetíti.
Mindazonáltal, a TcB/CDodtomplex által közvetíteti elsődleges jel önmagában nem képes hatékonyan aktiválni a T-sejteket, és reagálóképtelenséghez vagy klönáiis energiához vezet, miáltal a sejt a későbbiekben kapott stimulusokra sem képes reagálni. Az interleukin-2 (1L-2) aofokrin felszabadulása szükséges a Tsejtek aktiválásához, antigén-specifikus T-sejt-klónokká történő differenciálódásukhoz és proli iteráció; okhoz. Kionális aaergía esetér! a T-sejtek az 11..-2 termelődésének hiánya misüt nem aktiválódnak, s Így sejtosztódás sem következik be. A T-sejtek eítokmek (pl. ÍL-2) termelődéssel együtt járó aktiválásához, az első, TcP/eiBkomplex által közvetített jelet követően egy második jelre van szükség, amelyet ko-shrnalámr jelnek nevezünk.
Aktas2ánmnk:: 9öö8ő- 8öő 1 ·-'PÁ
... ..
A T-sejtek felfogják ezt a másodlagos jelet, és a feltjletílkös lévő - TcKfelB3-kosnplexíől eltérő - rnolekulákort keresztül az: antigértprezentálö sejteken lévő (MfíC-molekuláktól eltérő) molekulákkal kölcsönhatásba lépve, átviszik. a .sejtekbe- (sejtadhézló). Ez a -másodlagos jel megafeadályom sejt klonálís wrgiájának kialakulását és aktiválja a sejtéi.
Bár tsz atttígértprezenláló sejtek és a limlóeiták (pl. T-sejtekiközötti másodlagos jelátvitel meebsmzmasának bizonyos részletet még netrt pontosan tisztázottak, az eddig elvégzett, kísérletek eredményei azt matatják, hogy a másodlagos jelátvitel egyik fontos faktora a CD28 (amely Sbleg ΐ-sejteken és rhymus-sejteken termelődő felületi antigén; más néven Tp44,133 vagy 7,3-as antigén) és a CD8Q (amely aittigérsprezertSáiő sejteken makrotágokon, monocitákon, dendrites: sejteken, stb. - termelődő sejítéldleti inotekala; más néven B7-1, 37, BBl vagy B7ZBB1), illetve Cí>86 (amely szintén antigőnprezentáló sejteken tennelődö sejtfelüieti molekula; más névért B7-2 vagy B70) közötti kölcsönhatás, vagyis az c molekulák kötődésé révén megvalósuló sejtadhézió. Ezen túlmenően, kísérleti úton knnutatiák, hogy a citelitlkus T-iimfocitával asszociált antígén-4 (CTLA-4, melynek termelődése a másod tagos je 1 töI függően fokozódhat) CDSö-nal (B7-1) és €D8ő-tal (B7-2) bekövetkező interakciója - vagyis az e molekulák egymáshoz történő kötődése révét’ kialakuló sejtadhézió - szintén szerepet játszik a T-sejt-aktiválás másodlagos jel közvetítette szabályozásában. Más szavakkal, a T-sejt-aktiválás másodlagos jelátvitellel történő aktiválása magában foglalja legalább a CB28 és CDWCDS6 közötti kölcsönhatást, a CTLA-4 termelődésének fokozódását (amely vélhetően az előbbi kölcsönhatástól függ), és a CTLA-4 és CDWCDhő közötti kölcsönhatást
Ismeretes, hogy a CD28 a T-sejtek aktiválásához és az anergia elkerüléséhez szükséges másodlagos jelet (ko-stímulátor jelel) átvivő ko-stlmulátor molekula, A CD28-rnolekula - antigénprezemáiő sejteken lévő kostimnlátor molekulákhoz (CDk-hoz és CUHh-hoz) történő kötődése (vagyis az e molekulák kötődése révén megvaiősnló sejtadhézió) által közvetitéít másodlagos jel stabilizálja a TM-típusú estokisek mRNS-ét, s ezáltal elősegíti a Tbl-típusú citokinek (pl. 1L-2, lElMy és TNPa) nagy mennyiségben történő, T-sejiek általi termelését. A CTLA-4 evprésszióját a TeR.C03-kornpl«x állal közvetített elsődleges jel indukálja, és a CD28 és GD8Ö egymáshoz. történő kötődése által közvetített másodlagos jel tovább fokozza. Bebizonyosodott, hogy a CTLA-4 e szignálok fogadásával gátolja a T-sejt-fortkcíót, szemben a CB28 által közvetített másodlagos szignál T-sejteket aktiváló hatásával.
A humán -CD28 és CTLA-4 L típusú glikoprotemek, amelyek molekulatömege 44 kD, illetve 41-43 kD. Mindkét molekulára jellemző, hogy tartalmaznak immnnglobtdln-szerü doroéní, az tommnglohttim focsaládhatartoznak, és sejtadhéziós molekulaként, valamint jeiátvívő molekulaként funkcionábak,
A humán CD28 disznllklkötéssel homodhnerí képez, míg a CTLA-4 monomer alakban fordul elő. A €028 és a CTLA-4 génje egyaránt a humán kromoszóma 2q33 pozíciójában, illetve az egerek kromoszómájának: IC pozíciójában helyezkedik el, és mindkettő négy exonbói áll. A humán CD28 22Ö aminosavas, míg a CTLA-4 223 aminosavból áll (beleértve a vezetőszekveneIákat), és a két molekula .közötti ammosav-homelőgía 2Ö-3ü%-es,
Emberben és egérben a CD2S és CTLA-4 tigandumai a CD8Ö (B7-1) és a COkŐ (137-2), azonban a. CTLA-4 kb, 2Ö-szor nagyobb affinitással kötődik mindkettőhöz, mint a CD28. Kimutatták, hogy az állatfajokban konzervált MYTPPY (Meí-fyr-Bro-Pjo-Pro-Tyr) aminosav-szekvenciák forítos szerepet játszanak a CD2S és CTLA-4 CWl-hoz történő kötődésében:. Beszámoltak továbbá ártól, hogy a CD28 stirnulálásakor a CD28
-3’ΎΜΝΜ” (Tyr-Met-Asn-Met) rész-szekvenciájában lévő feszfdriláh tío’zinhoz PÍ3-kmáz (íoszfeinozifid-jkínáz, RCK) kapcsolódik, és a CD28 fontos szerepű: játszik ezen “YxxkF struktúrán keresztül megvalósuló intraeefitdáris jelátvitelben. Ezen táimenőeu, bírták, hogy a CT.LA4 eitoplazmikus régiójában szintén tartalmaz ’ΎχχΜ1' szekvenciát, nevezetesen az YVK.M (Tyr-Val-bys-Met) szekvenciát, és stiniuiációt kővetően s szekvenciához SYP kapcsolódik:,
A CD28 specifikusan a thysnocbákbars és & perifériás vér T-sejtjeiben, tnig 3 C'ÍLA-4 specifikusan az aktivált T-sejtekben termelődik ICell Engsneering: Supplemem, 'Tianábook of Adhesíon Motele”, Shnjnnsha, 93-102. old, (1994):; idézed mii 120-136 oki.; Experimentgi .Medicine:: Supplemeut, BIO SCIENCE Term l.ibr&ry, ímxnnnity’’, Yodosha, 94-9§. old, {1995); Expertnténíal Medicine: Supplement. BÍO SCIENCE Tér® Líbrary. Intracdíníar Signal ÍTarssdnctson”, Yodosha, 58-59. old. (1997); Milton Rissho 55(6) 215 (1997)].
A T-sejt~fiatkcló szabályozásában .fi'-sdíck aktiválása és működésük gátlása) több molekula (pl. kostimulátor molekulák., mint a CD28, CD80, CD8ö és hasonlók) és a velük egyiltoüködő CTLA-4 kölcsönhatásainakjelentőségét ismerték lel, és ez ráirányította a figyelmet az említett molekulák: és bizonyos betegségek közötti összefüggésre, valamin e betegségek említett molekulák működésének szabályozásával történő kezelésére.
Ahogy fentebb emkíetíuk, oár az élő szervezet a saját szempontjából idegen testeknek minősülő antigének elfen aktiválja szerzett unmuureakeiós rendszeréi, immunológiai toleranciát: is mutat, amennyiben nem aktivál ímmunreakcióí a saját komponensek (autoamigének) ellen. Ha ez az immunológiai: tolerancia valamilyen okból meghibásodik, bekövetkezik az auíoanftgén elleni itmímureakciö, és a fenti vei azonos mechanizmus révén automítigén-reaktlv T--sejtek indukálódnak.. miáltal rendellenes immunitást állapot következik be, és különféle autoimmun betegségek alakulnak ki
Más szavakkal, mivel a nem stimulált antigénprezentálö sejtek tmrmális szövetben (ha az élő szervezet immmtresdszere normális állapotú) nem iennelsek ko-sfimulátor molekulákat, a T-sejtek nem fogékony állapotban vannak, fenntartva az immunológiai: toleranciák még ha az aufoanligén-reakttv T-sejfek (melyek sutoísntlgéunei reagálnak) léteznek is. Felvetődött, hogy' az immunrendszer abnormális állapotában - a kostimulátor molekulák rendellenesen túlzott mennyiségű és folyamatos termelődésé rnia-t több msioaniigén -reakfiv ϊ-sejt aktiválódik, ami autoimmun betegségeket okoz.
Ilyen megfontolásokból az utóbbi években. számos kísérletei tettek különféle autoimmun betegségek - ko-stimuiátor szignálok átvitelének (pl. a CD28ÍÜTLA-4 és CO8Ö/CD86 közötti, fentebb említett jelátvitel) módosításával történő - kezelésére.
Az ilyen próbálkozások eredményei mindezidáig nem derítettek fényt a T-sejt-aktiválás * kostimulátor molekulák és a megfelelő molekulák közötti kölcsönhatás révén megvalósuló - mechanizmusára. E folyamatban egyéb, ismeretlen molekulák is szerepet játszhatnak.
Újabban azonosítottak egy új, a lentebb említett CD28~hoz és CTLA-4-bez hasonló ko-sfimulátor molekulát, amely feltehetően egy második szignál (ko-stimulátor szignál) átviteléért: feldós, mely kulcsfontosságú a limföciták (pl. T-sejrekj aktiválásához és az aktivált Ihnfoctták (pl. aktivált Τ-sejíek) említett szignállal összefüggő funkcionális szabályozáshoz, Ezt a molekulát AlLlM-nak nevezték el (aktiválással indukálható bmfoclta ímmunmodulátor molekula; emberek, egerek és patkányok esetében; Int. hmmmoi. .1.2(1) 51-55 (20()0)]. Az AÍUM másik elnevezése az 1COS (indukálható ko-stimulátor; emberek esetében: Natúré 397, 263 (1999).(
Más részről, az utóbbi években azonosítottak olyan áj molekulákat (név szerint: B7b, B7RP-1, <11,50
-4vágy UCOS), amelyek M AlUM-molékulávai (iCOSt Kölcsönhatásba lépő ligandúmok (AlLlM-lígandumok) [Natúré 402. 827 (1999.!?, Natúré Medtcioe 5i 131, I íö- (1949); J. immunology 164, 1653 (20ö0>; Curr. Biok jö, 333 (3600 íj.
E kétféle új molekula - nevezetesen az AÍLIM Í1COS) cs a B7RP-I (B7fe, O1..50,I..1COS) - hmlőeiták (pl. T-sejtek) féntebh leírt aktiválásában ás az aktivált T-sejtek működésének szabályozásában kuicsiőntosságá ko-srtna«látor szignál átviteli reafecWjakánt történő azonosítása rámutatott arra, hogy az ismert első és második - a CD28 és CDSO (8?-l)/CÍW (B7-2) közötti, illetve a Cí.l.A-4 és CDSöXÍWO közötti - szignálímnszdtíkeiős reakeióáí mellett: létezik egy harmadik, új reakcióul is, amely az AÍLIM (ÍCGS) és a B7RF-1 (B7h, GL56, LÍCGS) közötti íuteaSeetóval valósai mg.
Ezen új molekulák biológiai lúnkcsőin&k: vizsgálata, a íimfocifák (pl, T-sejtek) - harmadik: kosiimtfiátof szignáhtrariSAlukción keresztül megvalósuló - lúnkeiouális szahálywasanak vizsgálata., és ezen új szfgnál-transzdnkeiő és a betegségek közötti összefüggések megállapításajelentet? is folyamatban van [id,: 3. Immunoi, .166(1) 1 (2061); J. immunoi, 165(9), 5635 (2ÖŐ0): Biecbem, Biopbys Rés, Cmmnnn 276(1), 335 (3006); fmmunity jj( 1 k 95 (2000); ,k lAp. Med. 192(1). 53 (3600)· Eur. J. Immunoi. 32(4), 1040 (2000); és WO 01/15732 számú nemzetközt közzétételi irat],
A találmány kidolgozása során célul tíiziús az új AlLIM-molekula biológiai funkcióinak meghatározását Az AÍElM-oí - hason Inon a €D2§~hez és CTLA-4-hez - olyan molekulának tekintjük, amely a limfoesták (pl, T-sejtek) aktiválása szempontjából kulcsfontosságú másodlagos (ko-síimulátor) jelet (szignált) közvetíti, és atnely a szignállal együttműködve szabályozza az aktivált limfociták fonkctöst. További célul tűztük ki az AÍLIM termelődése és bizonyos betegségek közötti összefüggés kimutatását, valamint eljárások és gyógyszerek ktféjlesztését, amelyek gátolják a különféle - A1UM expressziós mintázatától függő * betegségek kialakulását, illetve amelyekkel o betegségek az AÍLIM biológiai funkciójának (gyógyászati eljárások alkalmazásával történő) szabályozásával kezelhetők (például, olyan hatóanyagok, must a moaokíonálts antitestek vagy kis molekulájú vegyületek).
A fonti eélek megvalósítása érdekében emlőseredetü AlLlM-molekulák (előnyösen humán ÁIL1M) elleni formán antitestekkel (elsősorban formán: monskiooáiís antitestekkel) széles körű vizsgálatokat végeztünk, melyek eredményeként - rekombináns technikák alkalmazásával, humán antitestek termeltetése céljából létrehozott - srartszgenikus egerek AlLlM-tnolekolával (konkrétan formán AlLlM-moleknlát tetmelö sejtek sejtmembrán-frakciójával) végzett Immunizálásával a világon elsőként sikerült különböző - humán AltfM-hoz kötődő monokionáiis antitesteket előállítani, különösen tekintettel azokra a humán AÍLiM-boz. kötődő monokionáiis antitestekre, amelyek alkalmasaka humán .AÍLIM által közvetített szrgnái-tmnszdukeíö szabályozására.
Mivel a találmány szerinti antitesiek (kőiónösen a monokionáiis antitestek) emberből származnak, a gazdában ember elleni immnnogenitás miatti súlyos immon-kslöködést. nem indukálnak (vagyis nem váltanak ki humán anti-egér ímtlgerútást ©AMA) reakciót), ami egyébként a nem humán emlősökből (pl. egerekből szármázó antitestekéi tartalmazó anthest-készíiméítyek alkalmazásával végzett terápiák esetében súlyos gondot okoz. Ilyenformán, a találmány szeriofi antitestek gyógyszerként való alkalmazásánnk értéke nagymértékben fokozódik.
Ennek megfelelően, az emlőseredetü AIUM-molekíilákhoz (elsősorban a humán AlUM-hoz) kötődő humán antitestek (elsősorban humán monokionáiis antitestek) és az ilyen antitesteket tartalmazó gyógyászati ke-5tmWnyéh hatóanyagként hasznosak különféle, ke-stinuslátor szignál - AiLiM-moiekalát termelő sejteknek történő, AHJM által közvetített - átvitelével összefüggő fiziológiát reakciók szabályozására, anélkül, hogy a gazdában HAMA-reakciónak köszönheti immim-kilökődés következne he. Az ilyen fiziológiai reakciók példáiként említhető az AltlM-molekulái termelő sejtek proílferáelőja, immun-chollzise vagy apuptózisa, valamire az .AlLÍM-ot termelő sejtekre irányuló areitest-dependens eitotoxidtást indukáló aktivitás, stb. Ezen túlmenően, a találmány szerinti antitestek hasznosak az AÍUM által közvetített: szigoáhrsmszdukcióvai összefüggi! rendellenességek tünetei kifejlődésének és/vagy progressziójának mérséklésére vagy megelőzésére harőartyagkéni, továbbá az ilyen rendellenességek kezelésére gyógyszerként.
Közelebbről, a találmány szerinti gyógyászati készítmények alkalmasak az AllJM-ot termelő sejtek prolíí'etáciőjáaak - vagy az ΑΙ1..ΙΜ·ο·. termelő sejtek cltekin- (pi, γ· Imerferon·· vagy mterieukin-4-} termelésének - szabályozására (gátlására vagy síimnlálásárs}, ezáltal lehetővé teszik a különféle kóros állapotok szappresszálását, valamire a különféle,: AIlJM-közvetüeíte szignál-rtanszdukcióvál összetüggö fiziológiai jelenségek okozta rendellenességek kezelését vagy megelőzését.
A taláimány szerinti gyógyászati készítmények alkalmazása lehetővé teszi különféle betegségek szappresszálását, megelőzését és/vagy kezelését. Az ilyen betegségek jellemző példái a kővetkezők: rheumatoid arthritis, selsrosis multiplex, ateommmn ihynddítis, allergiás kontakt ti pasa dermatitis, krónikus gyulladásos dernuhosis (pl. lichen plahus), szisztémás iupus erythcmatosus, inzuhn-dependens diahetes meilites, psoríasis, stb.; auteítreuun vagy allergiás betegségek közé sorolt rendellenességek (különösén a sejtes immunitás által okozott autoimmun betegség és késleltetett allergia); arthropathia (pl, rheumatoid arthritis és osteoarthrííis), gyulladás (pl. hepatitis); grafe-versus-hosi kilökődés (öVIí-reakeiő)' graít-versus-host betegség (öVflfe); szövet (pi, bőr, szaruhártya, csont, stb.) vagy szerv (máj, szív, tüdő, vese, hasnyáhnuige, stb.) átültetését kisérő immunkilökődés; idegen antigén vagy autoanílgén által kiváltott immnnreakeió (pl. az antigén elleni antitestek termelődése, sejtpro! iteráció, eitoklnek termelődése): és feltehetően abnormális bél immunitás által okozott rendellenességek, elsősorban gyulladásos hélbeíegségefe (különösen a sasj-hetegség és a Íekélyes vastagfeélgynlladás) és a iápláléksliergia okozta rendellenességek,
A fentebb leírt szövetek és szervek transzplamáctója utáni hntatmológiai kilökődés szttppresszálása/kezelése területén lehetőség van arra, hogy az ismert inúntmszuppresszánsok transzplantátnm-kilöködésre gyakorolt gátló hatását a találmány szerinti gyógyászati készítménnyel történő kombinálással javítsuk,
Ezen tőhnettően, a találmány szermti gyógyászati készítmény olyan gyulladásos betegségek kezelésére- -vagy megelőzésére is alkalmazhatók, amelyeknél gyulladáscsökkentőként különféle szteroidolí alkalmazása javallott.
A találmány szerinti gyógyászati készítmény, például, a következő gyulladásos betegségek kezelésére vagy' megelőzésére alkalmazható: különféle ízületi gyulladások (pl, rheumatoid arthritis, osteoarthriíts), tüdőgyulladás, májgyulladás (ideértve a vírusos májgyulladást), fertőző betegségekkel összefüggő gyulladások, gyulladásos bélbetegségek, entetüts, nepkritis (glőuterulatis uephritist kísérő gyulladás, nephrofibrosts), gastrltls, aagntís, hasnyálíuirigy-gynl.lsdás, perítoniiis, htonebiíis. myocreditis, cerebritis, íscbaemía utáni reperfúziós sérüléskor (szívizom ischaemhfe reperfúziós sérüléskor) előforduló gyulladás, szövet- vagy szerv-transzplantáció utáni immunológiai kilökődéssel összeíüggő gyulladás, égési sérüléssel járó gyulladás, különféle bőrgyullsdások (psoriasis, allergiás kontakt típusú dermatitis, lichen platms (amely egy krónikus gyulladásos bőrbetegség)), több
- 6 szervre kiterjedő működési elégtelenséggel összefüggő gyulladás, PFCA vagy PTCR operációt követő gyulladás, arterioselerosíst kővető gyulladás és autoimmun íhyroitiitis.
Az ÁILM-feoz· vagy AH.,íM:-hgandu.ruhoz kötődő anyagok azotmsiíására szolgáló - szinté® a találmány tárgyit képező - eljárás alkalmazásával lehetővé válik azon gyógyszerek: (szánetikus vegyületek -vagy antitestek) szelektálása, amelyek potenciális aktivitással bírnak különféle rendellenességek ÁllJM-hoz vagy AiLlM-íigandomhoz történő kötődés révén történő kezelésében (mely kötődéssel szabályozható az ÁtiJM és ÁIL1 M-lígatidtuo kölesöshaiása által közvetített szignáltrarssz.dnkció).
A talál n tény szerinti megoldás előnyös megvalósítási módjait a következő pontokba foglalva ismerteti jttk:
Hun la .iotitest, amely kötődik az AlOM-molekulához.
Az tíozó pont szerinti humán antitest, amely humán AiLiM-muiekukihóz kötődik.
3. Humán monokioriális antitest vagy részlete, amely kötődik sz ÁlOM-molekulához.
4. A 3. pont szerinti humán monoklonáiis antitest vagy' részlete, amely humán AHJM-hoz kötődik,
5. A 3. vagy 4, pont szerinti humán monokioriális antitest: vagy részlete, amely AlLiM-közvetiíette, sejt felé irányuló sziguál-transzdokdöt gáiló aktivüássdl bír,
6. Az 5, pont. szerinti humán monoklonáiis antitest vagy részlete, melynek szigtiáí-iranszdúkciőt gátló aktivitása a következők egyike;
(a) Áll .Ititiot expresszáló sejtek pre-i iterációját gátló aktivitás; és (b) AlLlM-ot expresszáló sejték eitóktntenúelését gátló aktivitás.
7. A 6. pont szerinti inunán rnonóklönális antitest vagy részleté, amely Thl-tipuSü vagy Th2-típnso T-sejlek által termeit ehekinek egyikének termelődései gátló aktivitással btr.
8. A 7. pont szerinti humán monoklonáiis antitest, vagy részlete, amely interféron-γ vagy interieukia-4 termelődését gátló aktivitással bír.
9. Az..5., pont szerinti humán monoklonáiis antitest vagy részlete, amely vegyes limfoelta-reakéíőt gáti iö aktivitású.
19. A 3. vagy 4. pont szerinti humán mouoklonálís: antitest .vagy részlete, amely ÁliJM-kőzveíltetie, sejt fele irányuló szlgnál-transzditkciót indukáló aktivitással hír.
11. A IÖ. pont szerinti: humán monoklonáiis antitest vagy részlete, melyttek szignátiíranszduketót indukáló aktivitása a következők egyike;
(a) Ali .1 M-oí expresszáló sejtek proliferácíöját indukáló aktivitás;: és fb) Aii,lM-ot expresszáló sejtek ciiokiníermelését írtdukáló aktivitás.
12. A 11, pont szerinti humán monoklonáiis antitest vagy' részlete, amely Tb5-típusú vagy' Fh2-típusú 'Γ-sejtek által termelt ertokinek egyikének termelődését indukáló aktivitással bír.
13. A 12. pont szerinti humán monoklonáiis antitest vagy részlete, amely interferon··?· vagy míerleukí®-4 termelődését Indukáló aktivitással bír,
14. A 3, vagy 4, pont szerinti humán monoklonáiis antitest vagy részlete, amely AÍLlM-ot termelő sejtekre irányuló, antltest-dependens eífotoxicitást indukáló és/vagy AllJM-ot termelő sejtek immunológiai eítolizisét vagy apoptőzísát Indukáló aktivitással: bír,
15. A 3 . vagy 4. pont szerinti humán monoklonái is antitest vagy részlete, amelynek. A?.UM-hoz lőtté~Ί~ ηδ kötődésre vonatkozó. kötödé&t sebesség! állandója (k3) 1.0 x S Ö' l/Ms vagy nagyobb.
16. A 15, pont szerinti humán nionoklonálss antitest vagy részlete, amelynek AíLIM-hoz íörtéxíö kötődésre vonatkozó kötődési sebességi állandója (kJ 1,0 x 10* IÁM s vagy nagyobb.
17. A 15. pont szerinti humán monoklonáiis antitest vagy részlete, amelynekAltiNÍ-hoz kötődésre vonatkozó kötődési sebességi állandói a (kJ 1,0 >. í ü51 .· M s vagy nagyobb.
18. A 3. vagy 4. pont szerinti humán monokiönálls antitest vagy részlete, amelynekAlUM-höz történő kötődésre vonatkozó dbszociáetós sebességi állandója (M l.Ő x lő'3 í/s vagy kisebb.
19. A 18, pont szerinti humán monofcloaáiis antitest vagy részlete, amelynek AííJM-boz történő kötődésre vonatkozó disszoeiációs sebességi állandója:(kg l,ö x HÚ 1/s vagy kisebb.
20. A 19. póni szeraat humán tnonoklonális -antitest vagy részlete, amelynek AlUM~boz történő kötődésre vonatkozó disszociáeiós sebességi állandója (ka> Μ * 1/s vagy kisebb.
21. A 3. vagy 4, pont szerinti humán monokionális antitest: vagy részlete, amelynek AlLIM-hoz történő kötődésre vonatkozó disszociáeiós állandója. (Kg 1,0 x ί<Χ* M vagy kisebb.
22. A 21. pont szerinti humán monokionális antitest vagy részlete, amelynek AlLM-boz történő kötődésre vonatkozó disszociáeiós állandója (Kg 1,0 s !0'7 M vagy kisebb.
23. A 22. pont szerinti humán monoklonáiis antitest vagy részlete, amelynek AllW-boz történő kötődésre vonatkozó disszociáeiós állandója (Kd) 1,0 x. 1Ö'S M vagy kisebb.
24. A 23, pont szerinti humán monokionális antitest vágy részlete, amelynek AlLíM-hoz történő kötődésre vonatkozó disszociáeiós állandója (Kg 1,0 x ií}'7 M vagy kisebb.
25. A 4. pont szerinti humán monoklonáiis antitest vagy részlete, mely humán monoklonáiis antitest nehéz lánc variábilis régióját kódoló V-régíö-DNS az l-02-es vagy 3~Í3-as Iramán immunglobulin nehéz lánc V-génszegmensböl származik.
2ö. A 4, pont szerinti humán monokionális antitest vagy részlete, mely humán monoklonáiis antitest könnyít káné variábilis régióját kódoló V-régió-DNS az L5-8S vagy A27-es humán immunglobulin könnyű tánc V -génszegmensböl származik,
27, A 23 , vagy 26. pont szerinti humán monoklonáiis antitest vagy részlete, mely humán monoklonáiis antitest nehéz lánc variábilis régióját kódoló V-régió-DNS az 1-Ö2~es vagy 3-13-as humán immunglobulin nehéz lánc V-génszegmensből származik; a könnyő lánc variábilis régióját kódoló V-régió-DNS pedig sz L5-ös vagy A27-es humán immunglobulin könnyű lánc V-génszegmeusböl származik.
28, A 27. pont szerinti humán monoklonáiis antitest vagy részlete, mely humán monoklonáiis antitest nehéz lánc variábilis régióját kódoló V-tégió-DMS az 1-92-es humán immunglobulin nehéz lánc V-génszegnreasből származik; a könnyű lánc variábilis régióját kódoló V-régió-DNS pedig az 1,5-ös humán immunglobulin könnyű lánc V-génszegmensböi származik.
29, A 27. pont szerinti humán monokionális antitest vagy* részlete, mely humán monokionális antitest nehéz lánc variábilis régióját kódoló V-régió-DNS a 3~13~as humán immunglobulin nehéz lánc V-génszegmensbőí származik; a könnyű lánc variábilis régióját kódoló V-régió-DNS pedig az A2?-es humán immuuglobulm könnyű lánc V-génszegmenshői származik.
30, A 4. pont szerinti hranán monoklonáiis antitest vagy részlete, mely humán monok lonábs antitest nehéz lánc variábilis régiója a kővetkező, (a>(ij pontokban megadod ammosav-szekveneiák közöl egyet tártál-8maz:
a) a 28. azonosítószámú szekvencia 20» 117. amraosavaít tartalmazó aminosav-szekveneia;
b) a 28. azonosítószámú szekvencia 2Ö-117. aminosavait tartalmazó aminesav-szekveneía, amelyben egy vagy több aminosav deietálva vagy sznbszíiínáiva van, vagy amely egy vagy több inszertáit vagy hozzáadott aminsisavat tartalmaz;
e) a 32, azonosítószámú szekvencia 20-1 16, aminosavait tartalmazó aminosav-szekvenoía;
dj a 32. azonos kószámé szekvencia 28-116. aminosavait tartalmazó rnninosav-szekveneia, amelyben egy vagy több aminosav deletáiva vagy sznbsztítuáiva van, vagy' amely egy vagy több irsszertált vagy hozzáadott aminosavaí tartalmaz:
é) a 36. azonosítószámú szekvencia 26-116. aminosavait tartalmazó aminosav-szekvenela; és
1} a 36. azonosítószánúE szekvencia 26-116. atphosavaíl tartalmazó armaosav-szektcnvia, amelyben egy vagy több mnmosav deietálva vagy szubsztituálva van, vagy amely -egy vagy több Inszertáit vagy hozzáadott anúnosavat tartalmaz.
31. A 4, pont szerinti humán monoklonális antitest vagy részlete., mely homárt monoklonális antitest nehéz lánc variábilis régiója a következő, (a)~(Fl pontokban megadott aminosav-szekvenclák közül egyet tartalmaz:
a) a 28, azonositószátná szekvencia 26-476. aminosavait tartalmazó amínosav-szekvencia;
h) »28. azonoshószátnó szekveneia 26-470. aminosavait tartalmazó amínosav-szekvencia. amelyben egy vagy több aminosav deietálva vagy' szabsztitoálva vart, vagy amely egy vagy több inszeríált vagy hozzáadott auimossvat tartalmaz;
«) a 32. azonosítószámú szekvencia 20-476. aminosavait tartalmazó amínosav-szekvencia;
d) a 32. azonosítószámú szekvencia 26-470. arsmosavait tartalmazó amínosav-szekvencia, amelyben egy W3' WW aminosav deietálva vagy' szobsrtituálva vas, vagy amely egy vagy több inszertáit vágy hozzáadott aminosavas tartalmaz;
c) a 36. azonosítószámú szekvencia26-470. aminosavait tartalmazó amtnosav-szckveneia; és
1) a 36. azonosítószámú szekvencia 20-470. aminosavait tartalmazó aminosav-szekvencia, amelyben egy vagy több aminosav deietálva vagy szobsztitaálva van, vagy amely egy vagy több inszertáit vagy hozzáadott aminosavas tanainsaz.
32. A 4, pont szerinti humán monokkmális antitest vagy részlete, mely htanén monoklonális antitest könnyű lánc variábilis régiója a: kővetkező. (a)-<t) pontokban magadott amürosav-szekvcneják közül egyet tartalmaz:
aj a 36. azonosítószámú szekvencia 23-116. aminosavait tartótomé andnosav-szekveocia;
b) a 36. azonosítószámú szekvencia 23-116. aminosavait tartalmazó atninosav-szekvencia, amelyben egy vagy' több aminosav deietálva vagy szubsztituálva van, vagy' amely egy vagy több irsszertált vagy hozzáadod amrnosavai tartalmaz;
e) a 34, azonoshésszássú szekvencia 21-116. aminosavait tartalmazó amínosav-szekveneia;
d) a 34. azönosítószámú szekvencia 21-116, aminosavait tartalmazó amínosav-szekvencia, amelyben egy vagy aminosav deietálva vagy szabsztitnálva van, vagy amely egy vagy több inszertáit vagy hozzáadott am brossvat tartalmaz;
-9e) a 38. azonoshószáínn szekvencia 2 b t ;6. atnínosavaít ta-iahnazó amínosav-szekveneia; és
í) a 38, azonosítószámú szekvencia 21-1 tú. amínosavait tartalmazó amínosav-szekveneia, amelyben egy vagy több ambosw deletálva vagy sssubszdtuálva w, -vagy amely egy vagy több inszeríált vagy hozzáadott anúnosavat tartalmaz.
33. A 4. pont szerinti humán monokionális antitest vagy részlete, mely humán monokionális antitest könnyű lánc polipeptidje a kővetkező, (a}-(f> pontokban megadott anúnosav-szekvenciák közül egyet tartalmaz,:
a) a 30, azonosítószámú szekvencia 23-236. animosavaít tartalmazó amínosav-szekveneia;
b) a 3Θ. azonosítószámú szekvencia 23-236. aminosavuit tartalmazó amínosav-szekveneia, amelyben egy vagy több amlnesav deletálva vagy szubsztítuálva van, vagy amely egy vagy több inszertált vagy hozzáadott aminosavai tartalmaz;
ct a 34, azonosítószámú szekvencia 21-236. amiaosavait tartalmazó anúnosav-szekvencla:
d) a 34. azonosítószámú szekvencia 21.-236. anúnosavait tartalmazó ammosav-szekvenda, amelyben egy vagy' több aminosav deletálva vagy szubsztítuálva van, vagy amely egy vagy több inszertált vagy hozzáadott aminosa vat tartel máz;
é) a 38, ázonósitószántu szekvencia 21-236. amtnosav&tt tartalmazó amínosav-szekveneia; és
í) a 38, azonosítószámú szekvencia 21-236. amínosavait tartalmazó aminosav-szekveneia, amelyben egy Wy $bb aminosav deletálva. vagy szubszíibiátva van, vagy amely egy vagy több inszertáb: vagy hozzáadott aminosavai tariahnaz.
34, A 4. pont szerinti humán monokionális antitest vagy·· részlete, mely humán monokionális antitest
a) nehéz lánc variábilis régiója a 28. azonosilósztaú szekvencia .20-117, ammosavaíbói álló aminosay-sxckveneiái.; és
b) könnyű lánc variábilis régiója sí 30. azonosítószámú szekvencia 23-1 16. amitiosavaiból álló ammosav-szek véne iát tart atmaz.
35, A 4, pont szerint! hnmán monokionális antitest vagy részlete, mely humán monokionális antitest
a) nehéz tánc variábilis régiója a 28, azonosítószámú szekvencia 2.0-470, amiROsavaiból álló aminosav-szekveneiát; és fe) könnyű tánc variábilis régióín a 30. azonosítószámú szekvencia 23-236. aminosavaihói álló arninosav-szekvenciát tartalmaz.
36. A 4. pont szerinti barnán monokionális antitest vagy részlete, mely barnán mónoklonális antitest
a) nehéz lánc variábilis régiója a 32, azonosítószámú szekvencia 20-116. aminosavaihói átló amínosav-szekvenciát; és fe) könnyű tánc variábilis régiója a 34. azonosítószámú szekvencia 21-116. amlnosavaibói áiiö aminosav-szekvetsciát tartalmaz.
37, A 4, pont szerinti humán monokfertális antitest vagy -részlete, mely tanán monokionális antitest
a) nehéz lánc variábilis régiója a 32. azonosítószámú szekvencia 20-470. ajnínosavaíbói álló amínosav-szekvenciát; és
b) könnyű iám: variábilis régiója a 34. azonosítószámú szekvencia 21-236. asninosavaibót átló aminosav-szekvenciát tartalmaz.
38. A 4. pont szerinti hantán nmnokfesáíts antitest vagy' részlete, ínely humán monokionális antitest
- 10a) nehéz lánc variábilis régiója a 36. azonositószásnú.szekvencia29-1 16. ammosavaihól álló amine* sav-szekveaciát; és
b) kitevő lánc variábilis régiója a 38, azonosítószámú szekvencia 21-1 ló. aminosavaibói álló atninosav-szekvenciát tartalmaz.
39. A 4, poré szerínis htanán monoklonáiis antitest vagy részlete, tnély humán monofclonúlis antitest
a) nehéz lánc polipeptidje a 36, azonosítószámú szekvencia 20-470, aminosavaibói álló aminosavszckveneiút; és bt kitevő foe poiipepti<y« a 38. azonositószátnö. szekvencia 21-236, aminosavaibói álló aminosavszekvenciái tartalmaz.
40, A 3-29. poníök btottedyike szerinti humán snonoklonáiis antitest vagy részlete, mely- hnsnáa monókkmális ansin-sí - humán antitestek termelésére képes - nem hantán, n-anszgenikus emlősből származik.
41, A 40, pont szerinti humán tnosioklostális antitest vagy részlete, mely tanán rnonoklonáiis antitest - tanán antitestek termelésére képes - nem banán, transzgenikus emlős AlLlM-termeló sejtekkel, az ilyen sejtekmembráütrakeiójával, AIUM-ot alkotó teljes molekulákkal vagy részleteikkel vagy AlflM-et vagy részletéi kódoló génekkel végzett tanutaátásávat lett termeltetve,
42. A 40, vagy 41. igénypont szerinti tanán rnonoklonáiis antitest vagy részlete, amely transzgenikus egér Immunizálásával lelt termeltetve.
43. DNS vagy DNS-szakasz, amely a kővetkező polipeptidek bármelyikéi kódolja:
a) a 28. azonosítószámú szekvencia 20-117.
aminosavaibói álló aminösav-szekvenciát tartalmazó polipeptid;
b) a 30. ítzöíKisltószártiá szekvencia 23-116, aminosavaibói álló ambmsav-szekveneíát tartalmazó potipeptid;
c) a. 32. azonosítószámú szekvencia 20-1.16, aminosavaibói átló amínosav-szekvenciát tartalmazó polipeptid;
d) a 34. azonosítószámú szekvencia 21-11:6, ttuunosavarból álló anünosav-szekvencjái tartalmazó polipeptid;
e) a 36. azonosítószámú szekvencia 20-1 tó, aminosavaibói átló amútosav-szekvenciáí tartalmazó polipeptid;
í) a 38, azonosítószámú szekvencia 21-116.
aminosavaibói álló amínosav-szekvenciát tartalmazó
44, DNS vagy DNS-szakasz, amely a következő polipeptidek bármelyiket kódolja:
a) a 28, azonosítószámú szekvencia 20-470. aminosavaibói álló aniínosav-szekvenciát tartalmazó polipeptid;
b) a 36.. azonositószrénő- szekvencia 23-236. aminosavaibói álló aminösav-szekvenciát tartalmazó polipeptid;
c) a .32. azonosltószáinó szekvencia 20-470; aminosavaibói álló amínosav-szekvenciát tartalmazó polipeptid;
d) a 34. azonosítószámú szekvencia 21-236, aminosavaibói álló áminesav-szekvenciúí tartalmazó polipeptid;
e) a 36. azw&itósaámú szekvencia 20-470. aminosavaiból álló atniítosav-szekveneiát tartalmazó poSipepisd;
í) a 38. aztsnoslíószámá szekvencia 21-236. amtnosavaiból állő aminosav-szekvenciát tartalmazó polipeptid.
45. DNS vagy DNS-szakasz, amely a kővetkezők egyike:
a) a 27, azonosítószámú szekvencia 126-419. nukleetidjaibói álló nnkleotídszekvenelát tartalmazó
DNS;
fe) a 29. azonosítószámú szekvencia 105-386. ««kieotidjaiból álló nokleotidszrikvenelát tartalmazó
DNS;
c) a 31. azwősííószámú szekvencia 151-441, nttkleetidiaiból álló nnkleotídszekveneiát tartalmazó
DNS;
d) a 33. azcnosiíószátnú szekvetsctá 88-375. ntikieoiidjaiböl átlő rmkleotidszekvenciát tartalmazó
DNS;
e) a 35. azonosítószámú szekvencia 153-443. nukíeotidjaiból álló mAleotidszekveaciát tartalmazó
DNS; és
1) a 37. azonosítószámú szekvencia 93-380. nakleotidjaiból átlő nnkleotidszekvencíát tartalmazó
DNS.
46. DNS vagy DNS-szakász, amely a kővetkezők egyike;
a) a 27, azonosítószámú szekvencia 69-1481. nnkleotidjaifeól álló nukleotidszekveneiát tartalmazó
DNS;
b) a 29. azonosítószámú szekvencia 39-749. nukleotidjaiból álló nukleoildszekvenciát tartalmazó
DNS;
c) a 31. azonosítószámú szekvencia 94-1506, mskieottdjaiből álló rmkleötidszekveneiáí tartalmazó
DNS;
d) a 33. azonosítószúntö szekvencia 28-738. ímkleotidjaifeói álló míkleotidszekvenctát tartalmazó
DNS;
e) a 35. azonosítószámú szekvencia 96-1508. mtkleotídjalból álló nukleotidszekvenciáí tartalmazó
DNS; és
1) a 37, azonosítószámú szekvencia 33-743, nttkleotídjaiból álló nukleotidszekvenesát tartalmazó
DNS.
47. Vektor, amely 43-46. pontok bármelyike szerinti DNS-i:tartalmaz.
48. A 47. pont szerinti vektor, amely a következő DNS-ek közöl egyet tartalmaz:
a) a 27. azonosítószámú szekvencia 126-419. nukleotídjaiból álló nokleotidszekveneiái tartalmazó
DNS;
b) a 31. azonosítószámú szekvencia 151-441. nokleolidjaibői álló nokbotidszekvenctút tartalmazó
DNS; és
c) a 35. azonosítószámú szekvencia 153-443. mikleoíidiaibóí álló ímklebtidszekvenciát tartalmazó
DNS.
49:. A 47. pont szerinti vektor, amely a következő DNS-ek közli! egyet tartalmaz:
- 12DNS;
DNS: és
DNS.
DNS;
DNS; és
DNS.
DNS;
DNS; és
DNS.
DNS; és
DNS.
DNS; és
DNS.
DNS; és
DNS.
DNS; és
a) a 27. azonosítószámú szekvencia 69-1481. mrkieoiidjaihól álló ímklcotidszekvenclát tartalmazó
b) a 31. azonosítószámú szekvencia 94-1:566. nukleotidjaibói álló nnkíeotidszekvene iát tartalmazó
c) a 35. azonosítószámú szekvencia 96-1 5Ö8. nnkleotidjaiból álló imkleotidszekveociáí tartalmazó
56, A 47. pont szerinti vektor, amely a következő DNS-ek közöl egyet íartaitnnz;
a) a 29. azonosítőszámú szekvencia 105-386. nnkleotídjaíból álló imkleottdszckveociáí tartalmazó
b) a 33, azonosítószámú szekvencia 88-375, mikieütidjaiböl álló mikleotidszekvendá· tartalmazó
o) a 57. azonosítószámú szekvencia 93-386. imkisotidjaiből álló nAleoíidszekvenciáí tartalmazó
51. A 47. pont szerinti vektor, amely a kővetkező DNS-ek közöl egyet tartalmaz:
a) a 29, azonosítószámú szekvencia 39-749. nokleoíidjaiból álló nukieoiidszekvenciát tartalmazó
b) a 33. azonosstőszámú szekvencia 28-738. nakleőiidjasbói álló nukíeötidszekvenesát tartalmazó
c) a 37. azonosítószámú szekvencia 33-743,. núkleotidjaíööl álló nukleotidszekvenciát tartalmazó
52. A 47. pont szerinti vektor, amely a következő DNS-eket tartalmazza:
a): a 27, azonosítószámú szekvencia 126-419. nukleotidjaibói álló nukleotidszekveueiát tartalmazó b·;) a 29< azonosítószámú szekvencia ÍÖ5-3M. smkfeótidiaiból álló nökleotidszekyenciáí tartalmazó
53:. A 47. pont szerinti vektor, amely a következő DNS-eket tartalmazza:
a) a 27. azzmosttószátnú szekvencia 69-1481. imkleotidjaiből álló nukleotidszekvenciát tartalmazó
b) a 29. azonosítószámú szekvencia 39-749. >mkieoíidiaibőí álló tmkleoíidszekyetKtái tartalmazó
54. A 47, pont szerinti vektor, amely a következő DNS-eket tartalmazza:
a) a 31. azonosiíószteü szekvencia 151-441. nakteötidjaibóí áiló nukleotidszekvenciát tartalmazó
b) a 33. azonosítószámú szekvencia 88-375. nukleotidjaibói álló nukleotidszekvenciát: tartalmazó
55. A 47. pont szerinti vektor, amely a következő DNS-eket tartalmazza;
a) a 31. azonosttószíonú szekvencia 94-1566. núkieoiídjaíbói álló nnkleolidszekvenetát tartalmazó
b) a 33. azonosítószámú szekvencia 28-738. nukleotidjaibói álló mikleoíidszekvenciát tartalmazó
- 15DNS.
5ö„ A 47, pont szerinti vektor, amely a kővetkező DNS-eket tartalmazza:
al a 35. azonosítószámú szekvencia 153-443, tmkieotidjaibőí álló ntikleotsdszekvenciát tartalmazó
DNS; és
b) a 37, azonositószámú szekvencia 93-380. nukleoíídíaíhót álló nukleoiidszekvenciát tartalmazó
DNS,
57, A 47. pont szerinti vektor, amely a következő DNS-eket tartalmazza:
a) a 35. azonosítószámú szekvencia 96*1508. nukleotidjaiből álló nukleoiidszekvenciát tartalmazó
DNS; és bi a 37. azonosítöszámű szekvencia. 33-743. nuklcmidja.ii>ói álló nukleotidszekveneiát tartalmazó
DNS.
5k. Sejk amely 3-42, pontok bármelyike szerinti barnán inottoklonúbs antitestet termek
59. Az. 58. pont szerinti sejt, amely a humán monoklonáíis antitest termelésére képes emlősből származó B-sejt és egy emlősből származó myehmasejt luzitKsáltatásávai előállított fuzionált sejt.
60. Kekombináns gazda,, amely az alábbi fa) pontban leírt DNS-sel vagy az azt tartalmazó vektorral; az alábbi fb) pontban leírt DNS-sel vagy az azt tartalmazó vektorral; vagy az fa) és fb) pontban leírt DNS-ekke! vagy az azokat tartalmazó vektorral van transzformálva:
a) humán AHJM-hoz kötődő monoklonáíis antitest nehéz lánc poilpeptidjét vagy annak részletét kódoló DNS;
b) humán AILíM-hoz kötődő monoklonáíis antitest könnyű lánc polipeptídíét vagy annak részletéi kódoló DNS-sel, ói, A 6Ö, pont szerinti rekombínáns gazda, amely barnán monoklonáíis antitest szekvenciáját vagy annak egy részletét kódoló DN S-sel van Panszfotmálva,
62. A 60. vagy 61. pont szerinti rekombínáns gazda, amely emlöseredetű sejt,
63. A 69, vagy 61, pont szerinti rekombínáns gazda, amely emlöseredetű nregtermékenyitett petesejt. ő4. A. 60-63. pontok bármelyike szerinti rekombínáns gazda, amely nehéz lánc poiipeptitlei kódoló
DNS-tóií a következő, (a)-(e) pontokban megadott nehéz, lánc polipeptldek bármelyikét kódoló DNS-sel van transzformálva.
a) a. 28, azonosítószámú szekvencia 2Ö-117. anónosavaiből álló ammosav-szekveneíát tartalmazó nehéz lánc polipeptid;
b) a 32. azonosítószámú szekvencia 2Ö-116. atninosavaiból álló aminosav-szekvencíát tartalmazó nehéz lánc polipeptid:
c) a 36. azonosítószámú szekvencia 2Ö-116. amínosavaíboi álló aminosav-szekvencíát tartalmazó nehéz lánc polipeptid.
65.. A 60-63.. pontok bármelyike szerinti rekombínáns gazda, amely nehéz lánc· pölipeptsdet kódoló DNS-ként a következő, (a)-(c> pontokban megadott nehéz lánc polipeptidek bármelyikét kódoló DNS-sel van íranszíormálva:
a) a 28. azonosítószámú szekvencia 29-47Ö. amínosavaíból álló aminosav-szekvencíát tartalmazó nehéz lánc polipeptid;
- lésé a '32, azonositószámű szekvencia 20-470, aminosavaiböl álló ammosav-szekvenciáí tartalmazó sete: lánc polipeptid;
e> a 36, azonosítószámú szekvencia 20-470. ammosavsűból: álló .aminosav-szekveneiát tartalmazó nehéz lánc polipeptid.
66. A 60-63. pontok bármelyike szerinti rekombináns: gazda, amely könnyű lánc polipeptidet kódoló DölS-fcént a következő, i a)-{e| positókbars megadott könnyű lánc polipeptidek bármelyikéi kódoló DNS-sel van transzformálva.
a) a 30. azonosítószámú szekvencia 23-116. aminosavaiböl álló: aminosav-szekveneiát tartalmazó könnyű lánc polipeptid;
b) a 34. azonosítószámú szekvencia 21 -Π6, anriűosávaiból álló aminosav-szekveneiát tartalmazó könnyű lánc polipeptid;
c) a 38. azonosítószámú szekvencia. 21.-11:6. aminosavaiból álló aminosav-szekveneiát tartalmazó könnyű lánc poiipeptid.
67. : A 60-63. pontok bármelyike szerinti rekombináns gazda, amely könnyű lánc polipeptidet kódoló DNS-kánt a kővetkező, (a)-fe) pontokban megadott könnyű lánc polipeptidek hánoeiviké! kódoló DNS-sel van transzformálva:
a) a .30, azonosítószámú szekvencia 23-236, ammosavaiból álló awHösav-szekyeftciát tartalmazó könnyű lánc polipeptid;
b) a 34. azonosítószámú szekvencia 21-236. amiuosavaiból álló aminosav-szekveneiát tartalmazó könnyű lánc po1 ipepi Ű:
c) a 38. azonosítószámú szekvencia 21-236. aminosavaiböl álló aminosav-szekvenciái tartalmazó könnyű lánc polipeptid.
68. A 60-63. pontok bármelyike szerinti rekombináns gazda, amely nehéz, illetve: könnyű lánc polipeptidet kódoló DNS-ként a kővetkező, (a) és (b) pontban megadott könnyű, illetve nehéz: lánc polipeptidet kódoló DNS-sel van transzformálva:
a) a 28. azonosítószámú szekvencia 20-117. ammosavaiból álló ammosav-szekvenciáí tartalmazó nehéz lánc polipeptid; és fc) a 30, azonositószámű szekvencia 23-116. ammosavaiból álló arniaosav-szek vencíát tartalmazó könnyű lánc poi ipeptid.
69. A 6ö-o3 pontok bármelyike szerinti rekombináns gazda, amely nehéz, illetve könnyű lánc polipeptidet kódoló DNo-kem a kővetkező, (a) -és (b) pontban megadott könnyű, illetve nehéz lánc polipeptidet kódoló DNS-sel van transzformálva:
a) a 28. azonosítószámú szekvencia 2Ö-47Ö. ammosavaiból álló aminosav-szekveneiát tartalmazó nehéz: Sánc polipeptid; és
b) a 30. azonosítószámú szekvencia 23-236. aminosavaiböl álló ammosav-szekvenciáí tartalmazó könnyű lánc pölipeptíd.
70. A -60-63. pontok bármelyike szerinti rekombináns gazda, amely nehéz. Illetve könnyű lánc polipeptidet kódoló DNS-ként a következő, (a) és (b) pontba» megadott könnyű, illetve nehéz lánc polipeptidet kódoló DNS-seí van íranszforcnálva:
- 15 a) a 32,. azonosítószámú szekvencia 26-Ü6, ammosavaibői álló aminosav-szekveneiát tartalmazó nehéz lánc polipeptid; és
h) a 34, azonosítószámú szekvencia 21-116. aminösavaiból álló aminosav-szekveneiát tartalmazó könnyű lánc polipeptid.
71, A 66-63, pontok bármelyike szerinti rckörnbksáns gazda, atnely nehéz, illetve kitevő lánc poiipeptidet kódoló D'NS-ként a következő, (a) és (h) pontban megadott könnyű, illetve nehéz lánc poiipeptidet kódoló DNS-ssl van transzfortnálvg:
a) a 32, azottosdószámd szekvencia 26-478, aminosavsiböi álló aminosav-szekveneiát tartalmazó nehéz lánc polipeptid; és
b) a 34« azonosítószámú szekvencia 21-236, aminösavaiból adó antinosöv-szekvenciáí tartalmazó könnyű lánc polipeptid.
72, A 60-6.3. pontok bátmelyike szerinti rekombináns gazda, amely nehéz, illetve könnyé lánc poiipeptidet kódoló DNS-ként a kővetkező, (al és (b) pontban megadott könnyű, illetve nehéz lánc poiipeptidet kódoló DNS-se.1 van banszlbrrnálva;:
a) a 36. azonosítószámú szekvencia 20-Ί.16, atninosavaiból álló smnnosav-szekvenciát tartalmazó nehéz lánc poilpepíid; és
b) a 38« azonosítószámú szekvencia 21-116, atninosavaiból álló asninosav-szokvenciát tartalmazó könnyű lánc polipeptíd.
73, A 60-63. pontok bármelyike szerinti rekemhináns gazda, amely nehéz, illetve könnyű lánc poiipeptidet kódoló DblS-kéaí a következe, (a) és t b) poníbatt megadott «könnyű, illetve nehéz lánc polipepődet kódoló DNS-sel van iranszíhrmáivö;:
a) a 32. azonosűószámű szekvencia 20-470. anbnosavaiból átló aminosav-szekveneiát tartalmazó nehéz lánc polipeptid; és
b) a 34, azorteliöszámő szekvencia 21-236, aminösavaiból álló atnhmsav-szekveneiái. tartalmazó kitevő lánc polipeptid.
74, A 66-63. pontok bármelyike szerinti rekonrbináns gazda, amely nehéz, lánc poiipeptidet kódöló ONS-kém a következő, (al-ic) pontok bari megadott DNS-ek bármelyikével van transzformálva:
a) a 27, azonosítószámú szekvencia 126-416. naldeotidjaihól íilló nnkleotidszekvenoiát tartalmazó
DNS,
b) a 31, azonosítószámú szekvencia 151-441. nokleoiidjaiböl álló smkíeotidszekvenciát tartalmazó
DNS; és
c) a 35. azonosítószámú szekvencia 153-443, nnkleotíájaiböl álló mAleotidszekvenciát tartalmazó
DNS.
75, A 60-63, pontok bármelyike szerinti rekombsnárts gazda, atnely nehéz lánc poiipeptidet kódoló DNS-kéat a következő, (a)-(c) pontokban megadott DNS-eic bánnelyikévei van traaszfonnálva:
a) a 27, nzonositószómó szekvencia 69-1481. stokleotidjaiből álló nnklcotidszekveneiát tartalmazó
DNS;
b) a 31. azonosítószámú szekvencia 94-1506. ankleotidjaiból álló nakícotídszekvencíáí. tartalmazó
DNS; és
- :6c) a 35. azonosítószámú szekvencia 96-1508. nnkleotidjaiból álló ímkieotidszekvcnciih tartalmazó
DNS.
76. A 60-63. pontok bármelyike szerinti rekombináns gazda, amely könnyű lánc polipeptidet kódoló DNS-kém a következő» (aj-tcj pontokban megadott DNS-ek bárnteíyikével van transzformálva:
a) : a 29. azonositöszámú szekvencia 105-386. nttklentid:iáiból álló nakleotidszekvenciát tartalmazó
DNS;
b) a 33. azonosítószámú szekvencia 88-375, nokleotídjaíből álló nnkleotidszekvenciái tartalmazó
DNS; és ej a 37. azonosítószámú szekvencia 93-380. nakleotidjaíból: álló nnkleotídsz&kvenclát tartalmazó
DNS.
77. A 60-63. pontok bármelyike szerinti rekontbináns gazda, amely könnyű lánc poiipeptídet kódold DNS-iént a kővetkező, (a>(ej pontokban: megadott DNS-ek bármelyikével van transzformálva:
aj a 29, azonosítószámú szekvencia 39-749. nnkleotisljaíbót álló míkleotidszékvenciát tartalmazó
DNS:
b) a 33, azonosltószámó szekvencia 28-738. ««kleotidjalből: álló nukleoíidszekvendát tartalmazó
DNS; és ej a 37, azonosítószámú szekvencia 33-743. nnkleotldjaibói álló nnkleotidszekvenciát tartalmazó
DNS.
78. A 60-63. pontok bármelyike szerinti rekombináns gazda, amely nehéz lánc polípeptidet: ködölő DNS-ként a kővetkező, (a): pontban megadott DNS-seí, könnyű lánc polipepbdét kódoló DNS-ként 'pedig az alábbi, (b) pontban megadott DNS-sel van transzformálva:
e) a 27. azonosítószámú szekvencia 126-419. nukieotidjaiból álió nnkleotidszckvenciáí tartalmazó
DNS; és bj a 29. azonosítószámú szekvencia 105-386, nnkleotidjaiból álló nakie<>tidszekveociát tartalmazó
DNS.
79. A 60-63. pontok báirnelydie szerinti rekömbináns gazda, amely nehéz lánc polipeptidet kódoló DNS-ként a következó, (aj pontban megadott ÖNS-sel, könnyű lánc polipeptidet kódoló DNS-ként pedig az alábbi» (b) pontban megadott DNS-sel van transzformálva:
a) a 27. azonosítószámú szekvencia 69-1481. tmkleottdiaibóí álló nnkieötídszekvenciát tartalmazó
DNS; és bj a 29. azoHösitőszámó szekvencia 39-749. nnkleotidjaiból álló míkleotidszekveneiát tartalmazó
DNS,
80. A 60-63. pontok bármelyike szerinti rekombináns gazda, amely nehéz lánc polipeptidet kódoló DNS-ként a kővetkező, (áj pontban megadott DNS-sel, könnyít iáste polípeptidet kódoló DNS-ként pedig az alábbi, {bj pontban megadott DNS-sel van transzformálva:
a) a 31. azonosítószámú szekvencia 151-441, imkieohdjaibó; álló tmkleobdszekveneiát tartalmazó
DNS ; és bj a 33. azonosítószámú szekvencia 88-375. nnkleotidjaiból álló nsAleotidszekveneiaí tartalmazó
DNS.
- π81. A 60-63. pontok bármelyike szénért? rekmobináns gazda, .amely nehéz lánc pöUpepí«Jet. kódoló DNS-ként a kővetkező, (a), pontban megadoít DMB-seí, könnyű lánc polipeptidet kódoló DNS-ként -pedig. az alábbi, (b > pontban megadott DNS-std van transzformálva:
a) a 11, azonos kószáén?'? szekvencia 94-1506. nnkieotidiaiPól álló mzkieoíldsz.ekveneiáí tartalmazó
DNS; és
b) a .33. azzmosifoszárnó szekvencia 23-738. nakleerttájaiból álló nukleoíidszekvenciát: tartalmazó
DNS.
82. A. 60-63. pontok bármelyike szerinti rekombináns gazda, -amely nehéz lánc polipeptidet kódoló. DNS-ként a kővetkező, (a) pontban megadott DNS-seí, könnyű lánc polipeptidet kódoló DNS-ként pedig az alábbi, (b) pontban megadott DNS-sel van transzformálva:
a) a 35. azonosiíószánrú szekvencia 153-443 nokieotiáiaiböi álló nnkleotidszfikveneiáí tartalmazó
DNS; és
b) a 37. azonosítószámú szekvencia 93-380. uakleotidjaibói álló Hekleoifoszekvencta? tartalmazó
DNS.
A 60-o3 pontok bárn?c;yike s>/ei?nn eekojnbenán» gazda, atneis nehéz kme puhpepodet kódoló DNS-ként a következik (a) pontban nsegadotí DNS-sel. kőneiyü lánc poHpeptidsí kódoló DNS-kéeet pedig az alábbi, (fe) pontban megadott DNS-sel van transzformálva:
a) a 35. azonosítószámú szekvencia 96-1508. nukleotidjaibőí átló nnkieotidszekveneiát tartalmazó
DNS; és
b) a 37. azonosítószámú szekvencia 33-743. sakieoudjajboí átló nukleotídszékveoeiát tartahnazé
DNS.
84. Humán monoklonáiis antitest vágj- részlete, amely a 60-62. pontok, valamint a 64-83. pontok bármelyike szerinti rekombináns gazdasejttel lett termeltetve (kivéve azt az esetet, ha a gazdasejí egy megtermékenyitett peteseit.)
85. Gyógyászati készítmény, amely L vagy 2. pont szerinti humán antitestet és gyógyászati szempontból el fogadható hordozót tartalmaz.
86. Gyógyászati készítmény, amely 3-42. pontok bármelyike szerinti humán antitestet vagy antitestrészletet és gyógyászati szempontból, elfogadtató botziozót tartalmaz,
87. Gyógyászati készítmény, amely a 84. pont szermli humán antitestet vagy antitest-részletet és gyógyászati szempontból elfogadható hordozót tartalmaz.
88. A 83-87. pontok bármelyike szerinti gyógyászati készítmény, amely AlIŰM-kőzvetitette, stgí folé irányuló szígnáí-tmnszdukeió .gátlására alkalmas,
89. A 85-87. pontok bármelyike szerinti gyógyászati készítmény, amely ASÍJM-ot termelő sejtek proiiferááójáKak gátlására alkalmas.
90. A 85-87. pontok bármelyike szerinti gyógyászati készítmény, amely AiUM-öí termelő sejtek eitökmíenneíésének gátlására alkalmas.
9í a 8.5-87. pontok bármelyike szerinti gyógyászati készítmény, amely A ILIM-közvetítette, sejt felé irányuló szígnái-transzdukció indnkálására alkalmas.
92. A 85-87. pontok bármelyike szerinti gyógyászati készítmény, amely AlLiM-oí termelő sejtek
- IS prollféráeléjának Indakálására alkalmas,
93. A 85-87. postok bármelyike szerinti gyógyászai! készítmény, amely AtklM-ot termelő sejtek eiíoklnlertnelésének indukálására alkalmas.
94. A 85-87, pontok bármelyike szerimi gyógyászati készítmény, amely AILIM-termelő .sejtek elleni arúitest-dependens eitotoxleiíás indakálására és/vagy AÍI.IM-fermeiÖ sejtek immnnoiőgial eholízlsének vagy apoptözisánuk indukálására alkalmas.
95. Gyógyászati készítmény késleltetett típusé allergia megelőzésére, kezelésére vagy profilaxisára, mely készítmény Al.i.JM-kőzs'efífeíte szígnál-iranszdnkeiót módosító aktivitást! anyagot és gyógyászati szempouiból elfogadható hordozót tartalmaz,
96. A 95. pont szerinti gyógyászati készítmény, amely ÁftfM-kÖzvetiteíte szignál-tratíszdnkcsót módosító aktivitású anyagként proteint tartalmaz,
97. A 96. pont szerinti gyógyászati készteény, amely AlLlM-közvetiíette szignál-tmnszdukcíót módosító aktivitású anyagként a következők közül egyet tartalmaz:
s> AILIM-hoz kötődő antitest vagy antitest-résziek fe) AiLiM-motekala exíraeeílalárís régiójának egészét vagy részét tartalmazó polipeptid;
c) ÁlIJM-stoleknla extraeeliaiárls régiójának egészét vagy részét es egy immunglobulm nehéz lánc konstans régiójának egészét yagy részét tartalmazó fúziós polipeptid, és
d) AlEÍM-hoz kötődő polipeptid;
98. A. 97, pont szerinti gyógyászait készteény, amely AlElM-boz kötődő antitestként 1, vagy 2. pont szerinti humán antitestet tartalmaz.
99. A 97. pont szerinti gyógyászati készítmény, amely AIXiM-boz kötődő antitestként a. 3-42, pontok bármelyike szerinti humán monoklonális antitestet tartalmaz.
100. A 97. porti szerinti gyógyászati készítmény, amely AílJM elleni antitestként 84. pont szerinti hantán monokionáiis anotestet tartalmaz.
löt. A 95, pont szerinti gyógyászati készítmény, amely AlLIM-közvetítette szignál-tmoszdukciőt módosító aktivitású anyagként nem-protein jellegit anyagot tartalmaz.
102. A löt. pont szerintii gyógyászati készítmény, amely nem-protein jellegű anyagként DhíS-f, RNS-t vagy kémiai úton szíráeitzáh vegyölete! tartabnaz,.
103. Eljárás AILIM-hoz vagy AiLiM-hgandütnhöZ kötődő anyagok azonosítására, mely a következő lépésekből áll:
a) készítőnk egy oldhatatlan hordozót, amelyen az .011,.1191 teljes extraseílrdáris régiója vagy annak egy részlete van immohilizálva;
fe) előállítunk egy-' - AÍLlM-ligaodum extracellulárís régiójának egészét vagy részletét tartalmazó polipeptídet, amely detektálható jelet kibocsátó jeíőlőanyaggal van jelölve;
e) az (a) lépésben készített oldhatatlan hordozót a Ibi lépésben előállított polipeptiddel reagáitatjuk;.
d) az (a) lépésben készített oldhatatlan hordozót, a φ) lépésben kapott polipeptídet és az azonosítani kívánt anyagot teís/oleges sorrendben elegyítjük;
es detektáltuk a le) lépésben kapott komplexben lévő jelölőanyag által kibocsátott jelel, valamint a (öt lépésben kapott komplex áltat kibocsátott jelet; és
-19f) összehasmh^ak az (e) lépésben detektált jelek nagyságát.
löd, Eljárás AlfelM-hoz vagy AíUMMí^aadmám kötődő anyagok azonosítására, mely a következő lépésekből áll:
a) készítőnk, egy eldhafatlan hordozót, amelyen az .AltiM-iígandum teljes extracéllaláris régiója vagy annak egy részlete vasi ínnoobilizálvít;
b) elöáibtnnk egy - AlfdM exttaceliuiáns régiójának, egészét vágj·' részletét tartalmazó - pelipepsidet, amely detektálható jelet kibocsátó jelölő&nyaggal van jelölve;
ej az (a) lépésben készített oldhatatlan hordozót a (b) lépésben előállított polípeptiddel reagáltalak;
d) az (a) lépésben készbe»· oldbamtlan hordozót, a (b) lépésben kapott polipeptklet és az azonosítani kívánt anyagot tetszőleges so.trendben elegyítjük;
e) detektáljuk a íc) lépésben: kapóit konsplexben lévő jelölöanyag által kibocsátott jelet, valamint a (d) lépésben kapott komplex által kibocsátott jelet; és:
fi összehasonlítjuk az (e) lépésben detektált jelek nagyságát, lö>. A 1.-03.. vagy 104. pont szerinti eljárás, melynek során az AíUM extraeelbláris régiójának egészét vagy részletét mríainrazö polípeptidként olyan fezíős pollpeptidet állítunk elő, amely az AII..1M estraeeiíaiáris régiójának egészéi vagy részletét íaríaltnáző pokpepfkíhöi és egy intntungiobulin nehéz lánc konstans régiójából vagy gonak részletéből élt.
106, A 103, vagy 104. pont szerinti eljárás, melynek során az ÁIUM-llgandnm extrseelktlárís: régiójának egészét vágy részletét tartalmazó polípeptidként olyan fítzi.ös pollpeptidet áliíiank elő, amely az AiklM-ligandam exöaeelhüárís régiójának egészét vagy részletét tartalmazd polipeptídből és egy ÍínmusiglobuIm nehéz lánc konstans régiójából vagy annak részletéből all.
107, A 103-106. pontok bármelyike szerinti eljárás, melynek során All.lM-ként humán AH..lM-ot alkalmazunk.
1ÖS, A 103-106. pontok bármelyike szerinti eljárás, melynek során AlLikMigandnmfcént humán AlLÍM-ligandumot alkalmazunk.
Az alábbiakban a találmány leírásában alkalmazó» kifejezéseit dellmeióu smetteíjlik
Ahogy a leírásban használjuk, az „emlős kifejezésen embert, szarvasín,u na;, kecskét, nyúlni, egeret, patkányt, hörcsögöt és fengerimalacot, előnyösen embert, nyalat, patkányt, hörcsögöt vagy egeret, még előnyösebben embert, patkányt, hörcsögöt vagy egere; értünk.
Az „embertől eltérő emlősök’'' vagy „nem humán emlősök” kifejezéseket egymás sziaönimáskánt használjuk, és jelentése a lentebb leírt emlősöket foglalja magában, az ember kivételével.
Ahogy itt használjuk, az aminosav kifejezésért .a természetben létező aminosavakat értjök, előnyösen azokat, ume \e». zz alabbi hatom beles \ tg> eg> betűs kódokkal tuono'.rthamk gbcsn <Gb Gg Janin tASa'Ak valtn (VakV), ieuein (LetoL), izsleuéín (Ilé/D, szerűi (Ser/S), treonin fíbr/T), aszparagistsav (Asp/Dj, glutammsav (Gíu/K), aszparagui (Asn/N), gluiatmst (Gin/Q), -ItóH (t.ys/K), argimn (Arg/R), eíszfem (Cys/C), metionin (Met/M), fenílalanis (Elte/K), iirozin (Tyr/Y), tríptofán {Trp/W), hfezíidi·', (llis-'llk prolii; (Pro/P).
A leírásban az „AíkkM” vagy „AlLIM-molekula kifejezést az aktiválással indukálható limiocha imnmnmodulátor molekula rövldííésekésrt használj uk. amely egy emlőssejt-felületi molekula (előnyösen emlőséredetü A1L1M), mely korábbi leírásban ismertetett szerkezettel és funkcióval bír (ld. pl, Imernationaí knntngelpgy
-20 12(0- 51-55.: Genöank nyilvántartási szán;: ΒΑΛ82129 íhnmán AlLiM), ΒΛΑ82128 (pafeányeredetn AlLiMt, BAA82Í27 (patkányeredeíű AlLíM-vsitoz&t), és 8AAÜ2126 (egéreredetü All.iM),
Az AlLÍM-molekulát ICOS-nak is nevezik [Bei 1 1-29599 számú, vizsgálat nélkül közzétett japán szabadalmi bejelentés tlP-.A); WO 98/38216 szánul nemzetközi közzétételi ;ratj.
Ahogy a leírásban használjuk, az AlídM-hgandum kifejezés olyan sejtfelüleíl molekulára vonatkozik, amely kölcsönhatásba lép a ko-slanaiátor AlLÍM-molekulával (ICOS), és amelyet a következő rövidítésekkel Is jelölnek: B?h, 87RE-1, GE5R vagy L1COS INatus-e 492, 827 (1999); Natúré Medfeine 5, I365 (1999); I inununology 164, 1653 (2000); Curr. Bioi. VoL 10,333 (2000)].
Ezen túlrsenően, a leírásban basznak Altlbl fcífejéáiés jelentése kiteljed azokra a pölipeptídekre is, amelyek lényegébe» azonos aminosav-szekveneiát tartalmaznak, mint az emlitelt hivatkozásokban leírt emlöseredeíü (előnyösen 'nőmén) AiLIM-molekulák. Az AILIM kifejezés jelentése magában foglalja azt a humán AlLÍM-vákozafet is, amely hasonló a korábban leírt patkányeredetű A IL I M-változathoz (öenhank nyilvántartási száma: BA.A82127).
.Ahogy a leírásban használjok, az AiLlM-ligandunt” hasonló jelentesse deímmit rtó.
A lényegében azonos aminossv-szekveneist tartalmazó poiipepddes k!lejezc-.ten a következők szerinti polípeptid-változatokat értőnk.
Amcmiyibcu ezek a poiipepttd-saho/atok a tenoes/ete« ttpusn AH IM-m.olekntasal (előnyösen a barnán ÁiLíM-molekulával) lényegében azonos biológiai tulajdonságokkal bírnak, a találmány szerinti poÜpeptideknek tekinthetők. Ilyenek a természetes típusú AíIdM-ntolekuls amiriosav-szekvericiáját tartalmazó pobpepdd-váltözatok, amelyekben több - előnyösen 1-1Ö, még előnyösebben 1-5 - aminosav deletálva és/vagy módosítva van, és amelyhez több - előnyösen 1-10, még előnyösebben 1-5 ·· aminosav van sddicionálva,
A szóban forgó polipeptid-változatok közé tartoznak azok a változatok is, amelyek molekulájukban több ilyen szubsztitúciót, deledét, módosítást és addleiót hordoznak.
.Ahogy a lehásbaf I asználjíik, az A.iLlM-ligtmduuí” is a fentivel hasonló jeleufessel deimsáiha-ó.
A találmány szerinti megoldás értékűében az AlLiM (különösen a humán ΑΪ1..1Μ) és az AIUM-Iigandüín (különösen a humán AILlM-ligandutn) - a rekombináns géntechnikák mellett - jól ismert módszerekkel is előállítható, Így pl. kémiai szintézissel, sejttenyésztési eljárásokkal és ezek módosított változataival.
Az aminosavak. szubsztitúciója, deléoiöja vagy inszerciója szokványos eljárások alkalmazásával hajtható végre fid. Lxperimental Medicme, Supplement ::llandboök. of Genetfo Englseering (1992); stb.].
A müíáüs pölipepridék előállítás! eljárásainak példái közé tartozik a szintetikus olisomikleotidok alkalmazásával végzett belyspéeifikus omtagenezis (hézagos dtspleX módszer); pontmutagenezis (melynek során nitrites vagy szulínos kezeléssel véletlenszerűen pootmutáeiókat 'iktathatunk be), az az eljárás, amellyel Bálit* enrimmel létrehozott deléciós mutáns hozható létre; kazeita-mirtagenezis; ”linker-pá$ztázási eljárás; hibás beépülés! eljárás; mismateh láneindüós eljárás; DNS-szakasz szintetizálás! eljárás: stb.
A szintetikus oligonukleotsö alkalmazásával végzett helyspeeiftkus rnnisgenezisí (hézagos duplex módszer), például, az alábbiak szerint hajtjuk végre. A nmtagenizámi kívánt régim „ambef’-mutáeiét tartalmazó MIA-fágvektörha klónozzuk, miáltal egyszáló lag-ííNS-t kapunk. Az M13-vektor „amber’’-muláeió nélküli RF-WNS'-ét restrikciós enzimes emésztéssel imearizúljdk, majd ezt a DNS-t a fenti sgysxált! DNS-sel elegyítjük:, denaturáljuk és Iribridízáltatjuk. s ezáltal hézagos duplex DNS-t kapunk. Ezzel a duplex DNS-sel - bevitt
-21 •mitáeidkat hordozó - szintetikus: oligonukleotldot hibridizáltattmk, és DNS-polimerázzal és DNS-iigázzal gyűrűvé zárt kettős száki DNS-eket hozunk létre. Ezzel a DNS-sel - hibás ntismaíeh-repair mechanizmust! - coli rtmtS-sejteket transzíéktálunk,.majd a szuppresszor-akttvitás nélküli £. cofssejteket a szaporodó húgokkal fertőzünk, és csak az ,,arn’oer”-mutáeió nélküli fágokat szkrineljük.
A poateötádó mírítes kezeléssel történő bevitelét, például, az alábbi elv alapján végezzük. 11a a DNS-t nitrittel kezeljük, a bázisok dezatn Inál ódnak, esni az adenint hipoxantinna, a eitozlnt uracs liá, a gaanint pedig xahtmsá alakítja. Ha a sejtekbe dézaminált DNS-í juttatnük be, az ”A;T és G:€ párok XLC”, illetve ”A:T párokra cserélődnek, .mivel a DNS-rephkácíÓ során a hipoxantm, aradi és x&ntin - sorrendben - a citözinn&l, adetüsttiel, illetve thninítel képez bázispárt. A nltrittel kezelt, egyszáíú DNS-íragmenseket a „hézagos duplex” DNS-sel hibridizáltaijnk, majd a mutáns törzseket a szintetikus oiigonukieotid alkalmazásával végzett ítelyspecifíkus snutagettezisnél leírt módon választjuk el (hézagos duplex eljárás).
Ezen túlmenően, az „AÍLIM” kifejezés jelentése kiterjed az. AÍLIM-molekttla részletéi» is. Itt a „részlet” olyan polipeptidet jelent, amely a lentebb definiált AÍLIM amisosav-szckvenciáiának valamely réazszekveneiáját tartalmazza.
Az: AlLiM-molekuIa szóban forgó részlete előnyőséit az AlUM-melekula (előnyösen egy fminán AlLlM-molekuia) exöacelluláris régióját vagy annak bármely részét jelenti.
Az „AÍLlM-ligattdítttf' kifejezést Is a fentivel hasonló jelentéssel definiáljuk.
Az említett AlLlM-molekuia „részlete” (előnyösen exnaceUuláris régiója vagy bármely részlete) szakember szántára jól ismert eljárásokkal, az. alábbiakban leírtak szerint vagy módosított változataik alkakrtazasával, például, genetikai rekotrtbmáus eljárások; kémiai sziulézises eljárások; sejtienyészetböi izolált A1.L1M (különösen előnyösen humán A1LÍM) proteölitikus enzimekkel végzett hasításával és hasonló módszerekkel állítható elő.
Az „Alid M-ligandntn részlete” hasonló módszerek alkalmazásával állítható riö,
A találmány szerinti „humán antitest” olyan hunján antitest, amely a fentebb definiált AILlM-molehutához vágj' részletéhez (különösen előnyösen humán A'ÍUM-molékxdához vagy részletéhez) kötődik. Közelebbről, a szóban forgó humán antitest előnyösen humán poliklonúlls antitest (humán auti.széruíu): vagy humán monoklonális antitest.
A találmány szerinti „humán nxnioklonális antitest olyan humán monok tonális antitest, amely a fentebb áefmláh ólt ÍM-moíek «Iához vagy részletéhez (különösen előnyösen humán ΑΙΠΜ-melekulához vagy részletéhez) kötődik.
Az antitest nehéz láncának (H-láne) variábilis és konstans régióit, illetve kősmyú láncának (L-láne) variábilis és konstans régióit tartalmazó régiek olyan humán íminungiobulín-régiökból állnak, amelyek e humán: immeoglobuliat kódoló gépből számláznák. Az L-láne példáiként a humán κ-lúne és a humán λ-lánc említhető.
Az AtLIM-hoz (különösen előnyösen a humán AÍLfM-hoz) kötődő, találmány szerinti humán ötottokíonáiis antitest vagy részlete olyat! bontan tnonoklonális antitest, amely a fentebb említeti 5-41, vagy 84, pontokban megbatározott jellemzőkkel hír.
Közelebbről, az. ASMte kötődő tnottoklonálts antitestet különböző - a példákban és a mellékelt, ábfákott szemléltetett - jellemzőkkel és ipari alkalmazhatósággal bíró Iramán monoklonális antitestek reprezentálják.
A találmány szerinti humán monokíonátis amítest előnyős megvalósítási módját az 5-42. vagy 84. pontokban definiált - humán AÍLlM-hoz vagy részletéhez kötődő ·· humán monoklonáíis antitest képezi.
A szóban forgó humán xnonokkmális antitest még előnyösebb megvalósítási médiát a fenti 3'Ö. vagy 39. pontban definiált - humán AHJM-hoz vagy részletéhez kötődő - humán monoklonáíis antitest képezi.
A találmány szerinti humán monoklonáíis antitest humán antitestet termelő, nem humán etnlös alábbi ímmunogének.(antigének) bárfnelyíkével végzett immunizálásával állítható elő:
a) tetraészetes sejt vagy mesterségesen létrehozott sejt, amely sejuélülctén fentebb említett (előnyösen barnán eredetű) AlLlM-tuoleknlát termel;
bt genetikai rekombínáns technikák alkalmazásával létrehozott rekombínáns sejt. amely felületén fentebb említett (előnyösen humán eredetű) AlLlM-tnotekulát termei;
c) az fo) vagy (bt pont szerinti sejtek: szoíubitizáiásával előállított: selitizáíom vagy az Ilyen, sejflízátumboí to.’ttnm All iM-pohoemsd-ti,;gm<.ns (különösen előnyösen humán Ali fM-pohpemsti-fraemensk út genetikai rekombínáns technikák alkalmazásával előállított rekombínáns sejt, amely szoíohííis pepiidként a fentebb meghatározott ΑΙΠΜ (különösen előnyösen humán All .ÍM) részfetét (különösen előnyösen fötiraeekutárís régióját vagy bármely előnyös peptldjéi) termeli;
e) a (ti) pontban megadott rekombínáns sejt tenyésztésével kapott tenyészeti íelülászó, vagy az A11..ÍM (különösen előnyösen humán AÍL1M) e tenyészeti (éiíílnszohói tisztítóit exiraeelltslárts régiója:
I) kémiai úton szintetizált AÍUM (különösen előnyösén barnán AÍL1M) részlete (különösen előnyösen ékiraeelíulárts régiója vagy bármely előnyös pepiídfe).
tizen túlmenően, a tnláhnáns szét int! monokiomths antitest rekombínáns gazdaseit'’ tenyésztésével kapott tenyészeti: feídlúszőból is kinyerhető jtneti csőben a gazdasep eukarióta sen (megtermékenyített petesejt kivételével), például, CíiG-sejí, hmfoeha vagy myeionsasejí], moly rekontbmáns gaztiasejí egy gazdassjt - találmány szerinti: humán. monoklonáíis antitest nehéz, illetve könnyű láncát kódoló - cDNS-ekkel (előnyösen az ilyen cDNS-eket tartalmazó vektorral), rejtembhiáos génsebészeti technikák, alkalmazásával végzett transzformálásával hozható létre, es amely ezáltal rekombínáns humán monoklonáíis antitestet termei.
Közelebbről, a találmány szerinti meunklonálts antitest a fenti 6Ö-62, vagy 64-80. pontolt bármelyike szerinti rekombínáns gazóasejí foukariőta sejt, megtermékenyített petesejt kivételével, előnyösen emlöseredetű «Út, pl. t'1 It 1-seji, limfouto vagy tnyelotnascn} tenyésztésével hozható leire
A találmány szerinti humán monnklonáíts antitest bármely ízotipnsu humán monoktesális antitest lehet, pl. IgG {IgGl, ígG2, lgG3 és lgG4), Igll, IgA (IgÁl és IgA?.), lgt> vagy Igl- A találmány szerinti humán monoklonáíis antitest előnyösen az ÍgG-osztályba tartozó (IgGl, (gG2, lgG3 vagy igG4), tnég előnyösebben IgGl, lgG2 vagy !gG4 szotipnsö lehet.
A találmány szerinti barnán monoklonáíis antitest humán antitestei termelő, nem humán, íranszgeniktts emlős (pl, alábbiakban teírt, humán antitestet termelő transzgenikus egér) fenti (a)-í:í) pontok bármelyike szerinti immunpgénekkel (antigénekkel) -jól ismert, széles körben alkalmazott ellátás ntkalmázásáviű - végzett immunizálásával ál I írható elő.
tiyeofonzsán, például, a barnán antitest termelésére képes, transzgenikns, nem humán emlőst- az említett antigénnel - az adott esetnek megfelelően - tireusd-téfe adjovénssal kombinálva mtiimnizáljuk. Az hnnntnlzáit állatból gyújtod vérsavőböl polikleoálís antitestek nyerhetők. A meooklenális antitestek az immunizált ál- 23 latból Izolált antitest-termelő sejtek. - asitoantitest-termeSö képességgel nem bíró - nsyeiontasejtekfce! végzett &* zionáitaiásával kapott fúziós sejtek (bibrldómák) előállításával, és a hihridómáknak - az emlős immunizálására alkalmazott atnígérilx-z spetífikus affinitással köte-do - monokinnahs amitestet teonelo kinn kiszelektalása céljából végzett klónozásával állifhatók elő.
A morsiíkiooálfe antitestek előállítását részletesebben a kővetkezőkben ismertetjük. A barnást antitestet tertneiS, íxasszgerakus, ne® humán emlőst (különösen előnyösen hantán antitestet termelő transzgenikus egeret) a fentebb említett ía}-(e) pontok huírmotkc szórni tnimunogen mtmdermálts, ítUíatnus/kularts, intravénás·, talppá® ába adott vagy mtraperitoneáíis -egyszeri vagy többszöri - injektálásával vagy az imnmnogén emlősbe történő transzplantációjával irmminizáljuk. Az immunizálást 1-4 alkalommal - az első intmunlzálás után 1-14 naponként - végezzük. Az így immutttzáii emlősből az antltesí-termelő sejteket az utolsó immunizálás arán 1-5 pappal kapjuk. Az immunizálások gyakoriságát és idő intervallumait, például, az alkalmazott immtmogén tulajdonságaitól illggően választják meg.
A barnán rnonoklonáiis antitestet kiválasztó htbridómák Köhter és Milstehs (Natúré 23o, 495 f 1975}} eljárásával, illetve annak módosított változataival állíthatók elő. Röviden összefoglalva; a hibridömák előállítása eciptivi - a fentiek szerint immunizált, ltutnán aoíkesteí termelő, transzgenikus, nem humán emlős lápéból, nyirokcsomójából, csontvelőjéből vagy iorokmartdtüájáhál (előnyösen lépőből) származó, antitest-termein sejteket aatoatititest-terurelesre nem képes ntyelemasejtekkel iPzionáitatjak, melyek előnyösen, például, egérből, pat~ kányból, tengertínaiaebői, hörcsögből, nyúiból vagy emberből, rstég előnyösebben egérből, patkányból vagy emberből származnak.
A sejíi'üziőhöz, például, a következő egéreredetu myelomák: 1G/X63-AG&.653 (ATCC No. CRL-1586), 'P3/NS17í-Ag4-i (NS-l), M»Ag8.UÍ (P3G1), SOŐ-Ágl4 (Sp2/0, Sp2), NSO, t’Al. fii vagy BW5147; a paíkányeredcíti 210RCY3-Ag.2.3-mye!oma; vagy a humán eredetű U-366AR1, GM 1500-6 i'G-1 A-2, UC729-6, CKM-AGR, DIRI 1 vagy CEM-T1S myeloma alkalmazható,
A moHöklenátis antitesteket tertnelő sejtek (pl. ínbridatnák} átvizsgálása (szkriuelése) céljából a sejteket, például, mikrötlter-táleákon tenyésztjük, és a hibrtdóma-növekedési mutató üregekben lévő tenyészeti íeíüíászó - immunizálásra. alkalmazott imtmmogénre irányuló - reaktivitását, például, enzimes immtttmSógiat teszttel (pl, tadio-muHunteszttel t Ri A t vagy enzitnkötötí immunszorbens teszttel í E1..1SA) mérjük.
A rnonoklonáiis antitestek előállítása céljából a ítibrídömákat vfom vagy in wvo - például, egerek, patkányok, tengerimalacok, hörcsögök, nynl&k (előnyösen egér vagy patkány, még elem «sebben egér) hasüri folyadékában - tenyészthetjük, és az antitestekéi a tenyészeti félölúszóból vagy az emlős hasüri folyadékából izoláljuk.
A találmány szerinti monrskionábs antitestek nagy völnmenű előátlílását a következő eljárással bajtbatjök végre:
t) a blbridómákbói a monokSonális antitest nehéz, liléivé kötmyö láncait kódoló géneket (eDNS-eket, stb.) klónozunk;
2) a nehéz és könnyít láncokat kódoló, klónozott géneket - ezpressziős vektorfok) létrehozása céljából - külön vektorokba vagy egy közös vektorba Inszertáljok;
3) az expressziös vektertnem humán emlős fpl. kecske) megtermékenyített petesejsjéhe juttatjuk be;
4) a bejuttatott gént tartalmazó, megtermékenyített petesejtet dajkaanya ménébe ültetjük, miáltal
-24nem barnán kimérikus; állatot kapunk;
5) a. töaérito kecskét egy másik, nem .humán emlőssel tovább párosáéivá olyan íranszgersikus, nem humán emlőst (szarvusínarhát, kecskét, juhot vagy sertést) kapunk, amely endogén génbe taglalva a nehéz, illetve könnyű láncokat kódoló géneket hordoz; és
6) a nem iónnán, transzgeníkws emlős tejéből nagy nnomyiséghen · humán ntonoklonáhs anihesi génié által kódolt - monokíonáiis antiteste· nyerünk ki [Nikkel Séienee áp> thss szánra, 78-84, old. (1997)j.
A tnonokiónáits antitesteket termelő sejtek in viíra tentevHését a kérdéses sejtek tulajdonságaitól, .a teszt: céljától és a tenyésztési eljárás (éítéieieitől függően, ismert tápközegek vagy - a hlbridómák (monoklonálís antitestek 'enyészeti felüiászöba lőr-enö kiválasztása céljából történő) szaporítására, fenntartására és támlására alkalrttas alaptápközcgckhöl származó - tápközeg -alkalmazásával végezzük.
Az aiaptápközegek példái közé tartoznak a kis kalcium-koncentrációjú íápkőzegek (pl. Ham-lele KI2-iápközeg és M€DBi53--iápközeg, vagy a kis kalchtm-koacenfráciőjö MEM-tápkőzeg) és a nagy kaiéinsnkoneentráeiójá tápközegek (pl MC«JtiÍ04-tápközeg, MW-tápkózeg, D-MEM-tánközcg, RRMílÓdÖ-tápközeg, ASF184-tápközeg vagy RD-iápkozagí, .Az aiaptápközegek, például, szérumot, horjnonokat, citökineket és/vagy
- az elemi kívánt céltól függően - különféle szervetlen vagy szerves anyagokat tartalmazhatnak.
Á monoklonális antitestek a tenyészeti felülúszőból vagy a tsasüri folyadékból, például, telített atumónnmt-szuifát alkalmazásával végzett precípitáeiőval, euglohulin-pret tpmk tos eljárással, kaprönsavas ellátással, kaptil,savas eljárással, ioncserélő kromatográSávai (DEAE vagy DE52), es anti-unmunglobulin vagy proieín-A oszlop alkalmazásával végzett affinitás! kromatográflával tisAifhatők.
A találmány szerinti humán monokhutáiis antitestek olyan hunéin monoklonális antitestek, amelyek nehéz: láncot és/vagy könnyű láncot alkotó atninosav-szekveneiájuk egy vagy több aminosava deléeiöval, szubsztitúcióval vagy sddicióval van ruódosftva.
itt a több aminosav” kifejezésen í-lö aminosavat, előnyösen i-5 aminosavat értünk.
Ahogy fentebb említettük, a találmány szerinti humán monoklonális antitest atninosav-szekvenciájába
- az aminosav-szekveneiát kódoló: nnkieotidszekvencia részleges megváltoztatásával - részleges: módosítás (tlcléeió, szubsztitúció, iuszereiö vagy addició) iktatható be, A nttkiéöísdszekvencia részleges módosítása jól ismert hely-specifikus mntagenezis alkalmazásával, standard eljárással hajtható végre [Eroc. Natl, Acad, Scl. USA ti, 5662 (1984)}.
A humán antitestet termein, traoszgeuikus. nem humán emlős, különösen a humán antitestet termelő íranszgenikus egér (mely a találmány előnyös megvalósítási módját reprezentálja) közzétett eljárások alkalmazásával hozható létre fid. Natúré: Gensíies 7, 13 (1994); Natúré Genet-es. Uh Í46Ji997); nemzetközi közzétételi irat Hét 4-504365 számon publikált japán fordítása : közzétételi itat Bei 7->0913? számoft publikált japán fordítása; Nikkel Science, júniusi szám, 40-50. old, (1995); WO 94<25585 számú nemzetközi közzétételi irat; Natúré
856 (1994); és közzétételi irat Bei 6-5ÖÖ233 számon publikált japán fordítása; slfe.j,
Á humán antitestet termelő, íranszgenikus egerek, például, a kővetkező technikák alkalmazásával hozhatók létre:
1) olyan kuock-oof* egér létrehozása, amelynek endogén immunglobulin nehéz lánc génje - a nehéz lánc génlokusz: legalább egy részletének drog-tolerancia markergémtel [pl. neomiciu-toleratrcia génnel) végzett helyettesítésével- funkcionálisan inaktiválva van;·
-23 2) olyan „knoek-ont” egér létrehozása, amelynek endogén immurtgiobuho könny» lánc génje (különösen a K-iánc génje) - a génlokusz legalább egy részletének drog-tolerancia markergénnei (pl. nemnlc in-tolerancía génnel), homológ rekombináció alkalmazásával végzett helyettesítésével - funkcionálisan maldíváiva van;
3) transzgeníkus egér létrehozása, amelyben a humán immunglobulin nehéz lánc génlokusza - óríásgén szállítására alkalmas, vektor [mesterséges étcszíökromoszórna <YCÁ)| alkalmazásával - az egér kromoszómájába van beiktatva;
4) íranszgenikus egér létrehozása, amelyben a hntnán immunglobulin könnyű iáne génlokusza (különösen a K-lánc génje) - öríásgén szálluasata alkalmas vektor [mesterséges éfesztökromoszőma (YCA)j alkalmazásával «az egér krontoszőmájába van beiktatva: és
3) az (1)-(4) pontokban említett „knoek-ont” és transzgeníkus egerek tetszőleges sorrendben végzett keresztezésével teanszgentkus egér létrehozása, amelynek endogén iínmuuglobullnjának nehéz és könnyű lánc íoknsza egyaránt funkcionálison ínaktiválva van, és amelynek kromoszómájába a humán immunglobulin nehéz és könnyű, iátseai génlokoszainak kívánt régiót vannak beépítve.
A fenti ..knoek-out’5 egér oly módon hozható létre, hogy az egér endogén hmnuugíobulin-génlökusz megfelelő régióját - homológ rekomhinációvai (a génlokusz Inaktiválása céljából) idegen markergénnei (pl,, neomlcin-íolerancía génnel) helyettesítjük. A homológ {«kombináción alapuló inaktiválásra, például, a pozitívnegatív szelekció (PNS) néven Rmert eljárást alkalmazhatjuk [Nikkel Science, májusi szánt, 52-62. old, (1994)],
Az immunglobulin nehéz lánc génlokusz ihnkcmnálss inaktiválása, példánk a .5- vagy' C-régio (pl, Cg-régtó) egy részének megszakításával hajtható végre, míg a könnyű láne (pl. tc-iáne) iunksionális inaktiválása, például, a 3- vagy C-régtó (vagy a í- és G-régíón túlnyúló régió) megszakításával valósítható meg.
Transzgeníkus egere- iranszgeníkus állatok létrehozására .szokványosán alkateiazoíí eljárással hozhatunk létre [Id, pl, „Newest Marnia* ot Animál Célt Experimení, L.1C Press, 7, Fejezet, 361-40®. id. (1990)), Például. égy normál egér-biasztm s\/tahel ,származó, HPR.T-sega.ftv (hipesanthin-gnanih íöszforibözil transz&ráz gén hiányos) embrionális stesn-sejtef (ES-sejt) YAC-vektort tartalmazó élesztővel - szféroplaszt lózíós eljárás alkalmazásával - .hizíonálmtunk, mely vektorba a humán itmnunglobutim nehéz lánc vagy könnyű lánc génlokusza (vagy annak részlete) és flPRT-gén van inszenálva. Azokat az ES-sejteket. amelyekben az endogén egéreredetű gén az idegen génnel integrálódott, HAT-sze teke sós eljárással szelektáljuk. Ezt követően a kiszelektált ES-sejteket egy másik normái egérből származó megtermékenyített petesejíhe (bhssztocisz-áha) raskroinjektáíjuk [Proc. Nitíl. Aead, Scl. USA 27, 7780 (1980); és 4 873 191 számú egyesüli államokbeli szabadalmi leírás], A felaszíoet'./íai egy másik normál egér (dajkaanya) mellébe ültetjük, mely dajkaanyag kiméríkus transzgenikns egereket hoz stlágra. A kiméríkus transzgeníkus egerek normál egerekkel végzett keresztezésével heterogén transzgeníkus kapunk. E heíerogétr iranszgerukos egerek egymással végzett keresztezésével - a mendeii törvényeknek megfelelően - homogén ü-anszgeníkus egereket kapunk.
Ahogy a leírásban használjuk, a monoklonáiis antitest részlete kíiéjezésen a találmány szerinti humán monoklonáiis antitest részleges régióját értjük, közelebbről, a következő iragmensekeí: F(ab''Falc, Fab, Fv (variábilis fragmens), sF v. dsi-'v (áiszttlfiddai stabilizált Fv-fragmens) vágy dAb (egy doménes antitest) (Exp, Opin, Ther. Patenís 6(5), 441 (1996);
Az F(ab? jj-iragtuens és fák' -fragmens kifejezés olyan aniiíest-óagröensre vonatkozik, amely az anínungluhohn - két li-láne között elhelyezkedő csukló (“htrgt) mgmkb.m lévő dtszulíid-kötések közelében
-26végzert - hasításával hozható léire. Ezek a íragtnensek az immunglobulin (monokionális antitest) proteázzal (pl pepszinnei és papamai) végzett kezelésével állíthatók elő. Példánk a papaín az ígG-t a két Eí-lánc között elhe lyezkedő csukló-régiókban, lévő diszulfid-kötések előtt hasítja, miáltal két homológ untitest-fragmens jön létre, melyekben egy L-láne [atnely L-lánc variábilis régióból (Vj és L-láne konstans régióból (GJ állj és egy H-lánciragnteas [amely Π-lánc variábilis régióból (Vb) és a H-láne konstans régiójának yl-régiójából (C8yl) áll] disxnlfid-köíéssel - C--iermmáíis régiói-ükön kérésztől - kapcsolódik egymáshoz. E két homológ antitest-frágmens mindegyikét Eáb' -fragmehssek nevezzük. Á pepszin á két Pl-lááé közöd: elhelyezkedő csukló-régiókban lévő diSztdfid-kötések utáni pozícióban hasítja az ígG-t, miáltal valamivel nagyobb íragmens jön létre, mint az a íragmens, amelyben a lentebb említett két Fab' -íragmens (a csukló-régiónál) egymáshoz kapcsolódik. Ezt az antitest-ftngmenst Rab’ )>-nek nevezzük.
Á “kötődési sebességi állandó (ka) kifejezés egy monokionális antitest eélarstigénhez történő kötődésének erősségét (mértékét) jelző - antitest-antigén reakciokisefika alapján kiszámított - értéket jelent, A “dtsszoeláeiös sebességi állandó (ka) a monokionális antitest eélanílgénröl történó disszociációjának mértékét jelző érték. A dísszoeiációs állandó U<(!) a dísszocíációs sebességi állandó (kj) és a kötődési sebességi állandó tkj hányada. Ezek az állandók a monokionális antitest antigénre vonatkozó affinitását és az. antigén semlegesítésére irányuló aktivitását reprezentálják,
A szóban forgó állandók különiéie eljárásokkal analizálhatók, igy például, a kereskedelmi forgalomban beszerezhető BiacoreX-reagenskésziet (Amershatn Pharmacia) vagy hasonló reagenskészletek alkalmazásával.
az ilyen készletekhez mellékelt használati útmutató és kísérleti eljárások alapján. Az említett reagenskészlet alkalmazásával kapott k,, ka és Ká ériékek mértékegysége - sorrendben - a következő: líM:s, b'S, iileive M (mól). A. nagyobb k3érték a tesztelt monokionális antitest nagyobb kötési aktivitását jelzi, mig a kisebb IG-érték az. antitest nagyobb amigénsemlegesítő aktivitását» utal.
A találmány szerinti humán monokionális antitestek közé tartoznak azok, amelyek humán AlElM-moleknlához történő kötődésére vonatkozó ka. k^ és K értékei: az alábbiak szerinti:
1) humán ínonoklonális antitest, amelynek humán AlLIM-hoz vagy részletéhez történő kötődésére: vonaíkm zó kötődési sebességi á&mdójs legalább l,Öx IÖ* 1,71$, előnyösen legalább l,0x ItE I Ms;
2) humán monokionális antaest, amelynek humán .AJLlM-hoz vagy részletéhez történd kötődésére vonatkozó dísszocíációs sebességi állandója (kj) 1,0 x iö'3 1/s vagy kisebb, előnyösen 1 ,Ö x 1Ö'S 1/s vagy kisebb;
3) humán monokionális antitest, amelynek hantán All ,ΙΜ-boz tőit értő kötődésre vonatkozó dísszociáeíős állandója (K4) í,Ő x 18''’ M vagy kisebb; előnyösen 1,8x 10S M vagy kisebb; még előnyösebben 1,0 x 10‘9 hl vagy kisebb.
Ez esetben a ks, k,j és IQ ért ékek - a ínérés időpontjában jellemző körülményektől függően -> ajtihahsiáron Múl, némileg váltózltam&k, <fe nagyságrendileg gyakorlídiíag nincs jelentős eltérés.
A találmány leírásában a monokionális antitestet termelő sejt vagy rekombináns humán monokionális antitestet termelő rekonthrnáns gazdasejt kifejezésen a találmány szerinti barnán monokionális antitest termelésére képes sejtet értünk, mely esetben a “gazdasejt a megtermékenyítet t petesejt kivételé vei tetszőleges sejt lehet.
A monokionális msiifestet temteiö sejtek, többek közöli, ts következők lehetnek;
t) humán monokionális antitestet termelő B-sejt, amelyet a lentebb említett, humán antitest termelésére képes, nem humán tmnszgenikus emlősállat föntebb definiált intmunogénnél (antigénnel) végzett immunizálásával és az imníatiízált áSat tnegtelelő sejtjeinek összegyűjtésével kapunk;
2) a fentebb említet! fúziós sejt (hibridóma}, anrely a humán rnonoklonális antitestéi termelő B-sejt és egy eralöseredetü myelomasejt fuzionáitatásából származik;
3) rekombináns 'humán ís&noklnnábs antitestei termeid rekombináns: sejt,, amelynek létrehozásához egy sejtet (az említett B-sejt és hibridóma kivételével), például, öO-sejtét, BHN-sejtét, limfeitát (pl, rayelomát) a humán monoklönáíis antitestet (nehéz láncot, könnyű láncot vagy mindkettőt) kódoló génnel téanszforsuálnnk, mely gén a humán rnonoklonális antitestet termeid 8-sejtbői vagy fúziós sejtből (hibridomábol) van izolálva.
A 3. pontban említett, rekombináns humán monokíonális antitestet termeid rekombináns sejt olyan sejt, amely a fenti 1, pomban lelté B-sejt vagy a 2, pontban leírt hibridóma által termelt humán monokíonális antitestet termel.
A találmány szerinti gazdasejf” yagy rekombináns gazdasejt kifejezés jelentése - a fentebb leírt etnlőseredeíö sejteken túlmenően - kiterjed a nem barnán emlősök (kecske, sertés, juh, szarvasmarha, sib.) nregísmnékenyiiett petesejíjeire is. Egy találmány szerinti - humán AHJM elleni - rnonoklonális antitestet (előnyösen humán tttonokfonális antitestet) kódoló gén (nehéz láncot vagy könnyű láncol kódoló gén vagy nundkér góró nragtenhékenyitelt petesejtbe történő bejuttatása eredményeként találmány szerinti, rekombináns, raegteimékenyitett petesejtet: kapunk, amelyből olyan ímnszgeniktts állatok hozhatók léire, melyek tejéből nagy mennyiségben fentebb említett protein vonható ki (Nikkel Seienee 1997. áprilisi szám, 78-84. old.}.
A találmány szerinti anyag, közelebbről, sz AlLIM-közvetitette szigaál-transzdtikeiot módosító aktivitású anyag, még konkrétabban az AliAM-oí termelő sejtek proliterációjáí gátló vagy AlkfM-ot termelő sejtek eitokintermelését gátiő anyag kifejezés természetben előferdulő, természetes anyagot vagy mesterségesen előállítóit, mesterséges anyagot jelent.
Az “AlLlM-hoz. kötődő anyag és az. AÍUM-Iigátrdnmhíjz kötődő anyag vrraaikozásábah az anyag kifejezésen szintén természetes vagy mesterséges anyagot épünk.
Az 'hklLÍMAözvetitette szígnűi-óanszdökeló kifejezésen AllIM-moiekula közvetítésévé! lejátszódó szlgnál-transzdukciőt értünk, amely az AiLíM-ot termelő sejtek tetszőleges fenotipusásak (pl. sejíproltferáció, sejtakíiváíás, sejhjiaidivólás, apoptózis) változásához és/vagy tetszőleges eitokin.t termelő kéjsességük megváltozásához vezet.
Az anyag protein vagy nem-protein jellegit anyag egyaránt leltet.
.A protein jellegű anyagok a következők: pölipeptid, antitest (poilklonális antitest mortokbitális antitest vagy egy rnonoklonális antitest részlete, különösen előnyösen a lentebb említett humán antitest).
Amennyiben a szóban fergó anyag antitest, előnyösen mőnnkionálts antitestről beszélőnk. Ha az anyag egy rnonoklonális antitest, az nem csupán nem humán emlősből származó rnonoklonális antitest lehet, hanem rekombináns kiméra rnonoklonális antitest, rekombináns humanizált monoklonáíís: antitest és humán monoklonális antitest is.
A rekombináns kiméra monoklonálts antitest kifejezés génsebészeti módszerekkel előállított rnonoklonálfe antitestet jelent, közelebbről; kiméra antitestek például, olyan egéreredetü,/humán kiméra: monoklotíáSs anőtesteí, amelynek variábilis régiói nem Iramán emlősből (egérből, patkányból, hörcsögből, stb.) származó immunglobulinból valók, konstans régién (sédig huntán tnratungíöbnlíhbói származnak.
A találmány szsemtl humanizált rnonoklonális antitest (átültetett CDR-szekvenetát tartaintazó antitest)” génsebészeti: módszerekkel előállított möndkiönális antitest, közelebbről, olya® butnánizáit monoklonáítss antitest, amelyben a túperv&ííáhllis régió komplerixíuiaritást meghatározó régióinak részlete vagy egésze egy nem barnán emlősből (pl. egérből, patkányból, hörcsögből, stb.) származó monoklonáiis antitest blpervariábsiis régiójának kompiéfnentarhást: meghatározó régióiból; a variábilis régió vázrégiói humán iunnuríglohuim variábilis régiójának vázrégióíbdk és a konstans régjók humán immunglobulin konstans régiójából származnak,
A bipervaríáhíiis régió hpwtosréarííást meghatározó régióit: (melyek egy antitest variábilis régiójának blpervariábilis régiójában helyezkednék el) három régkl reprezentálja, amelyek közvetleríül és komplementer módon kötődnek az antigénhez (komplementaritást meghatározó aminosavak, CDR 1, CD82 és CDR3). A variábilis régió vázrégiói a bárom CDR-régió élőit, mán, illőivé között éfiielyezkedő, tőbbé-kevéshé konzervált régiók (összesen négy: FR1, FR2, FR3 és FR4).
Más szavakkal, egy humanizált monoklonáiis antitest olyan antitesk amelyben egy nem humán emlősből származó mönoklonáiis antitest - lúpervariábilis régió komplementarilást meghatározó régióinak: részletei vagy egésze kivételével - valamennyi régjőjahumán iromrmglóbnlioből származó, megfelelő régiókkal van helyettesítve.
A barnán immunglobulinból származó konstans régió az egyes szotipusokra (pl. IgG i'igGi. lgG2, lgG3, Igödjj IgM, IgÁ, IgD és IgE) jellemző amin<5sav~szekvenciát tartalmaz. Egy találmány szerinti humanizált msnoktenáíis antitest konstans régiója hánneíy izotipusha tartozó humán immungloholingból származhat, de előnyösen egy humán IgO-bői származik. A humán immunglöhulinhól származó konstans régió vázrégiói· Illetően nincsenek kölönösebh megkötések.
Antemsyiben a. találmány szerinti anyag poiipeptid, aa a következők valamelyike lehel;: poiipeptid, pelipepiíd-fiugmeus (oligopepöd), föziós poiipeptid, vagy ezek kémiailag módosított változata. Azölsgopepíidek példái közé tartoznak az 5-30 aminosávas, előnyösen 5-28 arothosavas pepddek. A kémiái módosítás az elérni kívánt: célnak (pl. - m réve beadás esetést a vérben! felezési idő növelése: lebomlással szembeni tolerancia növelésé, orabs beadás esetén az emésztőrendszerben történő felszívódás fokozása) megfelelően tervezhető.
A szóban forgó poiipeptidek példái a következők:
I) az. Ált.lM extraceiiuláris régiójának egészét vagyrészét tartalmazó poiipeptid;
2} fúziós poiipeptid, amely sz A1LIM extraceiiuláris régiójának egészéi vagy részét és egy immunglobulin sfehéz. lám: konstans régiójának egészét vagy részét tartalmazza;
3) AlSUM-hoz kötődő poiipeptid.
A nem-protein jeilegő anyagok példái a DNS-ek, RNS-ek és kémiai úton szintetizált vegyületek.
Ahogy itt használjuk, a DNS kifejezés a DNS részleges nsikleotídszekveneiáját tariahn&ző DNS-t vagy annak kémiailag niödosítötUÖNS-váhozatár jelenti, amely aniíszensz DNS gyógyszerként alkalmazható, ős A.li.iM-oí (előnyösen humán ÁILtM-oí) kódoló DNS (cDNS vagy genoml DNS) nukleöhdszxhveneiája alapját van megtervezve. Az aniíszensz: DNS - az ÁlLlM-olkódoló DNS-hez vagy RNS-bez hibrídízálódva - gátolja az Ai.UM-oí kódoló DNS transzAnpelójáf, iiletve a transzkripció eredményeként létrejött mRNS transzlációját.
Az előző bekezdésben említett részleges sukleodbszekvescía kifejezésen egy tetszőleges régióban tetszőleges számú hukleoíidot tartalmazó részleges ttukleotidszekvenoiát értőnk.· .A részleges tsukleotidszekvencia 5-180 (előrtyösea 5-?8, még előnyösebben 5-50, még előnyöscbhen S-38) egymást kővető nukleof idbói áll.
Ha a DNS-t andszensz DNS gyósyszsskéré; alkalmazzuk, kénrtailag snódösídsító, például, a páciensnek beadott DNS vérben mérhető felezési idejének (stabilitásának) növelése, a DNS eitőplakína-ínemhránoa való áthatoló képességéaek fokozása vagy az orálisan adagolt DNS emésztőrendszerben történő lebontásával szembeni tezssziencra növeléssé, illetve ab^zorperOjásíak fokozása eéljabo! Λ kémiai módosítás érintheti, például, a fns/fatkőtesekcí, a rrbo/oknt, a hukleotid-bázisokat, a cokorgyőköket, illetve a DNS 3f - ésivagy 5' -végét,
A íósztátkötés módosítása azt jelend, hogy egy vagy több foszfetkőiesí, például, feszltxlsésAer-köíéssé (D~olrgo), Rrszíörtíoát-ktStéssé, fosziórditíoát-kőíéssé (S-oligo), meíilfoszfionát-köíéssé (MP-ob'go), foszforamidítkötéssé, nem íoszíáíkötéssé vagy metii-feszferrodoát-kötéssé (vagy ezek kombinációjává) alakítunk át A rrbőz módosítása, például, 2f -fiaorribózzá vagy 2' -Ö-metiíríhőzzá történő átalakítást jelent. A nnkleoíid-házis módosítása, például, 5-propínitéraeíiiá vagy 2 -ar«íno&dertimté történő átalakítást jelenthet.
Ahogy itt használjuk, az RNS kifejezés az -RNS részleges: Knkletteidszekveneiájat tartalmazó RNSrt vagy annak kémiailag móílosttott RNS-változatáí” jelenti, amely antiszensz RNS gyógyszerként álkatmazhatö, és AlkíM-ot (előnyösen humán AÖJM-ot) kódoló RNS nukieotidszekveneiája alapján van megtervezve. Az antiszensz RNS - az. AlLIM-öt kódoló DNS-hez vagy RNS-hézhihndizálódva - gátolja az AtUM-oí kódoló DNS transzteipeióját, illetve a transzkrtpei.ó eredményeként iésrejöte mRNS tmnszááeiőjáí.
Az előző bekezdésben etrdrtete részleges nukleoirdszekveneis” kifejezésen egy tetszőleges régióban tetszőleges számú uüldeotídot tartalmazó részleges nukleoíídszekveueiát értünk, A részleges nukleoddszekvettcia 5-iÖÖ (előnyösen S-7Ő, inég előnyösebben 5-50, még előnyösebben 5-30) egymást kővető nukíeotídböl áll.
Az antiszensz RNS kémiailag mödosi'Íhaük példánk a páciensnek beadón RNS vérben mérhető felezési idejének (stabrlirásáítak) növelése, az RNS eitopinzinarnemhrásroa való áthatoló képességének fokozása vagy az orálisan adagolt RNS emésztőrendszerben történő lebontásával szembeni rezisztencia növelése, illetve abszorpciójának fokozása céljából, A kémiai, módosítás példáiként az antiszensz DNS-sei kapcsolatban fentebb felsorolt módosítások említhetők.
A kémiai ötön szintetizált vegyületek tetszőleges vegyületek - a fend DNS-ek, RNS-ek és prófein anyagok kivételével -s melyek molekulatömege kb. löö-lööö D, előnyösen. 100-S6Ö D, még előnyösebben kb. löö-óöö D.
A fenti anyag” definíciójánál emlllett ''polípeptid” kifejezésen egy AlUM-oí (előnyösen humán AlLíM-öt) alkotó (xőspepíídláse részét (fegmenséf) - előnyösen az ÁHlM-oí alkotó poiipeptíd extmceliuiáns régiójának részéi, vagy egészét - értjük (a régió N- és/'vagy C-termínálAálroz, adott esetlxrn, 1 -5 aminosav lehet kapcsolva).
A szóban forgó AÍÜM-mofekula egy sejtmembránt áthatoló transzmembrán molekula, amely egy vagy két pölipepddíáoeből áll.
A “ínmazmembrán-protetn* kifejezéseit olyan proteint értünk, amely a sejtmembránnal olyan hidrofob peptidrégión keresztül kapcsolódik, amely egy vagy iöbfe helyen áthatol a membrárs lipid kettősrétegén, és amelynek szerkezére (egészét tekintve) három iö régióból áll: az estmeelíuláris régióból, a teanszmembrpn-régíóhól és a citöplazmikos régióból (amint az. számos receptora. és sejtfelüieti molekulám jellemző). Az ilyen transrtuembtánproteinek a receptorokat vagy sejtfelüieti molekulákat monomerekként vagy - azonos vagy eltérő: amínosavszekvencíájú. lánccal (láncokkal) képzete - homodímerként, heterodímerksrrí vagy olígomerként alkotják.
Ahogy itt használjuk, az éxíraeellúláris régió kifejezésen a fentebb említett trattsAnembrán-profeitr struktúra részleges struktúrájának (részleges régiójának) egészét vagy részét jelend, mely részleges struktúra a membránon kívül helyezkedik el. Más szavakkal, az exteacelluíáris régió a trarsszmembrán-proteiunek az a része, amely nem a ssembsúuha épült régió (írnnszzmaubrán-régtó) és nem a eiíoplazmában lévő régió (citoplazmikus régié).
Á találmány szerinti protein anyag meghatározásakor említett feles polipeptíá kifejezés olyan, fúziós
-3ö~ pőhpeptidet jeleni, amely egy AlLlM-rnoiekulát (előnyösen humán AlUM-motekulát) alkotó polipeptid exímeelluhtris régiójának egészét vagy részéi, és egy immunglobulin (lg, előnyösen humán lg) nehéz, lánc konstans régiójának egészét vagy részéi tartalmazza. A szóban forgó fúziós polipeptid előnyösen egy AfLlM-ntoteknla exttnceiluláris téglájából és egy humán IgG nehéz lánc konstans régiójának részéből áll. Még előnyösebben, a fúziós polipeptid egy AILIMmolekula extracelluiáris régiójából és egy humán IgG nehéz lánc rc-régtójálxsl áll, mely Fc-régíó csukló (Μηρό”) régiót, €H2-dotnént és CH3~doméní tartalmaz. A fúziós polipeptid IgG-komponensekéní IgGi, mig Ail.lMkon^ponenseként humán, egéreredetö vagy patkány-eredetit (előnyösen humán) AILíM alkalmas.
Ahogy itt használjuk, egy humán itntnunglohnlin (lg) nehéz. lánc konstans régiójának egésze .vagy részlete kifejezésen a humán immunglobulin nehéz lánc (11-lánc) konstans régióját: vagy Ikvrégiőját (vágj' részletet) értjük. Ax hnmmtglobuhíi bármely ig-osztályba vagy -alosztályba lattozó tehet. Az alkalmas immunglobtílinök konkrét példát a következők: IgG (IgGÍ, lgG2, lgG3 vagy ígG4), IgM, IgA (IgAI és IgASf IgD és Igg; előnyösen IgG (IgGi, ígG2, lgG3 vágj' lgG4) vagy IgM. .A találmány szerinti immunglobulin különösen előnyös példát a humán IgG~k (IgGL lgG2, igö3 vagy lgG4).
Az immunglobulin Y-aiakn strukturális egység, amelyben négy lánc található: két homológ könnyű lánc (L-láncok) és két homológ nehéz lánc (i-Háncofc), mélyek diszuISd-kötéssel kapcsolódnak. A könnyít lánc a könnyű lánc variábilis régióból (VL) és a könnyű Sánc konstans régíóbói fCt.), mig a nehéz: lánc a nehéz lánc variábilis régióból (V;.j} és a nehéz lánc konstans régióból (Ci() áll.
A nehéz lánc konstans régió olyan domésekbői áll, melyek amínosav-szskveneiája az egyes Ig-osztályokra (ígG, IgM, IgA, IgD és IgE), Illetve egyes alosztályokra (IgGÍ, lgQ2, !gG3, lgG4, IgAI és: lgA2) egyedülállóan jellemzők.
Az IgG (IgGÍ, ígG2, lgG3 és IgG-Ι) nehéz lánca - az N~term|nálistol kiindulva - V-.rrégioböl, -GR í-doménből, csukló-régióból, CW-doménbői és Cl-B-doménhől áll.
Hasonlóan, az IgGi nehéz lánca - az N-tetmiúálistöl kiindulva - Vii-régiöhok GyH-dísménböl, csuklórégióból, Gyj-íioménlxil és. Cyj3-doménhŐl áll, Az lgG2 nehéz lánca V(rrégtóból, üyH-dötnénhöi, csakló-régiőből, CyG-doménből és CyG-doméobök az IgG3 nehéz lánca V(rrégióbóf, Cy5 l-doménhői, csukló-régióból, Cv;2-doménbÖl és CyG.-döménböh míg az IgG-t nehéz lánca Virrégíóix5l, €γ41 -doménböl, esukló-régiőixd, Cy42-doménbŐ! és
CyU-döntónbői áli (mindegyik esetbem az N-terminálistól kiindulva).
Az, IgA nehéz lánca, az. AMerminálístól: kiindulva, a következő komponensekből áll; Vsi-régió, Corí-dotnén, csukló-régió, Ccti-dotnén és CcG-do.mén.
Hasonlóan, az IgAI nehéz lánca - az N-terminálistól kiindulva. . V!rrggsŐböi, Caii-döménböi, esítklörégiéból, CetíS-doménböl és CctD-doménbők az: lgA2 nehéz lánca pedig Vu-regiöból, Ca3i-dotné»ből, csuklórégioból, CaG-doménből és Ga.23-doménhö.fáii.
Az .IgÖ nehéz lánca - az H-tetminálisíól kiindulva - Vb~régiőből, CőMöméhből, CSnkiíVrégiÖböi, CŐ2~doménhol és CŐ3-doménhöi áii.
Az IgM nehéz lánca, az N-terminálistöl kündulva, Vif-régtöból, Cp 3-doniénből, €p2-dooténööt, Cp3“dötnénböl és €p4-döménbő! áll, és - az IgG-tol, igA-4ól és IgD-íől eltérően - nem tartalmaz csukló-régiót.
.Az IgE nehéz lánca, az N-temúnóksíól kiindulva, a következő komponensekből áll: VJ-régíó, Cat -dómén, Cc2-domén, Cs3-doraén és Gs4-dotné.n, és - az IgG-tol, IgA-tól és IgD-töl eltérően - nem tartalmaz csukló-régiót.
Ha, például, az IgG-t papainnal tejeljük, az a cstAlő-régióban (uhol a diszulfid-kötések egymáshoz kapcsolják. a két nehéz .láncot) lévő dtszüiftdAöíéseken tői, némileg az N-íermfttábs oldalon hasítódík, miáltal: két homológ Fah-lragmens és egy Fe-lragmens jön létre. A Fab-fragmensekhen a (Vírrégióból és CHl~do~ ütemből álló) nehéz lánc fragmens « egy dtezulfidAötésen keresztül - egy könnyű lánchoz kapesolódik,, mtg az Fe-fingmensben két homológ (esuklő-régfóböl, CH2-doménbői és CfB-dowénbol álló) nehéz lánc fragmens kapcsolódik egymáshoz diszulfid-kőtéssel [id, “ímmtmology íllusfrated, 2, változatlan kiadás, Nankedo, 65-75. old. (1902); és Focus ofNewest Medical Science 'Recognhloo Mechanism ofimmnne System’”, Nankodo, 4-7.. old. (1991); stb.],
A feréebb említett, egy intmungfebnltn nehéz lánc konstans régiójának részlete kifejezés egy immunglobulin nehéz láno konstans: régiójának olyan részletére vonatkozik, amely a fentebb megadott strukturális jellemzőkkel bír (előnyösen a Cl-dómén nélküli konstans régiót; vagy az Fc-régiő). Konkrét példaként említhető az IgG, IgG vagy IgD - csukló-régióból, C2-doménböl és C3-doménböl álló - régiója, illetve az igM vagy IgE C2-doménből, C3~domésből és C4-doménböl álló - régiója. Különösen előnyös: példaként említhető a humán IgGl Fc-régiója,
A fentebb: említett tnziós polipeptid előnye, hogy affinitás! kromatográflával, a protein-A immunglohuliö-fmgmenshez kötődő tulajdonságának kihasználásával [mivel á találmány szerinti fúziós polipeptid fúziós partnerként egy immunglobulin (pk IgG) konstans régiójának részletét (pl, Fe-fragmeust) tartalmazza] rendkívül könnyen tisztítható. Ezen túlmenően, mivel a különféle immunglobulinok Fc-fragmensei ellen különböző antitestek állnak rendelkezésre, az Fc-ífagmens elleni antitestek alkalmazásával a fúziós: pobpepíidek immunológiai teszycí egyszerűen végrehajthatók.
Az „AitiM-hoz kötődő polipeptid” kifejezés a fenti „anyag” kifejezésnél definiált „polipeptid kifejezés jelentéssőrébe tartozónak tekintjük.
Az „ÁlLÍM-hoz kötődő polipeptid” konkrét példái közé tartoznak az ismert B?h-t, B?RP-l-es. öCSO-et vagy a liCÖS-t (melyek AÍMM-molekoiával interakcióba lepő lígandtsnok) alkotó poiipeptidek vagy azok részletei [Natúré 402, 6763 (1999); Natúré Medicine .5, 1365 (1999); I, Immunology .1.64, 1653 (2000); Curr. Bioi. 10,333 (2(100)],
A szóban forgó jxüipeptid előnyösen a fenti lígaudumok tB7b, B7RP-1, G1.50, 1.1COS) extraceilaláris régiójának egészét vagy' részletét tartalmazó polipeptid, vagy olyan fúziós polipeptid, amely a poiipeptidet egy immunglobulin (előnyösen: humán immunglobulin) nehéz láncának konstans régiójával fuzionálva tartalmazza, itt az „extracellulárts régió és az „iimnursglobulin nehéz láncának konstans régiója” kifejezést a fentebb megadott értelemben használjuk.
A szóban forgó polipeptid, pollpepfid-résztete (fragmens) és tnziós polipeptid nemcsak rekombináss DNS-technoiógía alkalmazásával, hanem egyéb, jól Ismert eljárásokkal is előállítható, például, kémiái szintézissel: vagy sejtíenyésztési eljárással (illetve ezek módosított változatainak alkalmazásával).
A találmány szerinti ,,antitest” emlöseredetü ΑΙΕΪΜ (különösen előnyösen humán AfLiM) elleni políkSónális antitest íantiszérum) vagy monoklonális antitest tehet (előnyösen monoklonális antitest).
Közelebbről;, a találmány szerinti antitest olyan antitest, amely az ÁH.,iM-hoz kötődve gátolja az AlLÍM-ot termelő sejtek proli lerámőját, vagy az A ILIM -hoz kötődve gátolja az ΛΙ i.,1 M-ot termelő sejtek interferon-γ- vagy interleukio~4-terme lését.
· 32 ··
A „késleltetett típusú allergia” kifejezése» eelluláris mmnmüás (kookré-ao Thí-típusú T-sejtek) állal közvetített allergiát értünk, ami azt jelenti, hogy az allergiát antigénnel szenzíúzálí T-sejt (memória ι-sejt) közvetíti. A késleltetett: allergia kifejezést minden olyan allergiára használhatjuk, amelynek 24-48 órára van szüksége ahhoz, hogy allergiás reakciót prodüká^on, ami - az antigénnel szenzitízáít élő organizmus: azonos antigénnel történő ismételt érintkezése után a memória T-sejtek által kiváltott - gyulladással jár.
Az ilyen késleltetett típusi allergia példái közé tartozik a fertőző palogén atttigénre: irányúié allergia (pl. My-eoéncíerfam móeretote.sA-eredetü íubereulis-allergra), a minimális proteinmennyiségre adod átmeneti, íones-Mófe-fote késleltetett típusú allergia, a vegyszerekre (pl. pteríl-kioridra) vagy növényi toxinra- (pl. lakkra) adod kontakt allergia vagy allog.raftban megfigyelt, graftra adott grafi-kílöködésseí összefüggő allergia.
A találmány leírásában a „gyógyászati készítmény” kifejezésen drogként alkalmazható készítményt értitek, amely aktív összetevőként AlLlM-hoz (előnyösen humán AiLlM-hoz) kötődő antitestet (előnyösen bálnán antitestet) vagy annak részletét, vagy monokionáiis antitestet (előnyösen humán monokionáiis antitestet) vagy részletét „gyógyászati szempontból elfogadható hordozóval” együtt tartalmazza,
A „gyógyászati szempontból elfogadható hordozó” kifejezés kötőanyagot, díluendutnof, íérfegaínövslőt, stahihzálószeri, tartósítószert, puffért, emulgeátori, aromaanyagot, színezéket, édesítőszert, viszkozitásnövelő szert, ízesítőszert, oidékónyságot nevelő anyagot és egyéb adalékanyagokat értünk.
Az ilyen hordozók közül egy vagy töifo alkalmazásával a gyógyászát! készítmények tabletták, pirulák, porok, granulátumok, injekciók, oldatok, kapszulák, ostyák, elixirek, szuszpenziók, emulziók vagy szirupok formájában állíthatók elő.
A gyógyászati készítmények orálisan vagy parenterálísan adagolhatok. A pareníerális adagolás történhet külsőleg alkalmazott oldattal, végbélkúp vagy pesszárium alkalmazásával, melyek egy vagy több aktív összetevőt tartalmazhatnak.
A gyógyászati készítmény dozinazása a páciens életkorától, nemétől, testtömegétől és a betegség tüneteitől, továbbá a kezeléssel elérni kívánt hatástól, az: adagolás módjától, a kezelés időtartamától és a készítményben lévő aktív összetevő (polipeptid vagy antitest) fajtájától függően változó lehet. A gyógyászati készítményt felnőttek esetében rendszerint alkalmanként IÖ pg-töl 1600 mg-ig (vagy 11) pg-töl 566 mg-ig) terjedő dózisban adjuk be. Bizonyos esetekben - a különböző teltételektől függvényében - ezeknél kisebb dózisok is elégségesek tehernek, más esetekben azonban nagyobb dózisokra lehet szükség.
A készítmény Injekcióként történő előállításához az antitestet nem toxikus, gyógyászati szempontból elfogadható hordozóban (pb. fiziológiás sóoid&tban vagy kereskedelmi forgalomban beszerezhető, «rjekcióhoz való desztillált vízben) oldjuk vagy szuszpendáljnk, oly módon, hogy az antitest koncentrációja a hordozó térfogatára vonatkoztatva Ö,1 pg/ml és 10 mg/pg közöd legyen.
Az Így előállifott injekció a kezelésre rászoruló személynek napi egyszeri vagy többszöri alkalommal 1 pg/testíöm ég-kilogrammtól 100 rn&'tcstfomeg-kítegrammig terjedő dózisban, előnyösen 56 gg/íesítömeg·kilogrammtól 50 mg/testtömeg-klíogrammíg terjedő dózisban adható be. Az injekciók adagolása történhet intravénás, szuhkuíán, iníradetmális, miramuszkuláris vagy intraperitoneális injekcióval, melyek közül az intravénás injekció alkalmazása előnyős.
Az injekció nem vizes dtluendumban (pb pröpílénglikolban, poíietiléngiikolba», növényi olajokban, pb olívaolajban,, és alkoholokban, pb etanoiban), sznszpenzióban vagy emulzióban Is elkészíthető.
-33Az ittiekeió baktériumot át tói eresztő hhcrcn végzett szűréssel haktcrieid aikaltnazásávai vagy besugárzással sterilizálható,. Az injekció felhasználás eleit elkészítendő alakban is előállítható. Ilyen esetben fegyaszívs szántott: (Hofilizáft), steril porkészitrnéítyí a felhasználás előtt injekcióhoz való steril desztillált vízzel vagy más oldószerrel hígítunk.
A találmány szerinti humán antitesteket tartalmazó gyógyászat! készítmények előnyösen alkalmazhatók különféle - ko-stimniátor szignál {másodlagos jel) A tLÍM · molekulát termelő sejtekre ifánvtdő, AíLIM-közveíitette transzdnkcíójával összefüggő - biológiai reakciók [pl. AJLlM-ot termelő sejtek prol iterációja, AIL5Moí termelő sejtek eítokintermetese, AIUM-ot termelő sejtek immuneitolhase vagy programozott pusztulása (apóptózísajj: szabályozására, anélkül, hogy- humán nníl-egér antitest (MAMA) reakció miatti - immonolőgiai kilökődést indukálnának. Ezen túlmenően, a szóban forgó gyógyászati: készítmények - az AílfM-közvetlteöe xzignái-iranszdtikeíővtd Összefüggő betegségek kialakulásának éslvagy progressziójának sznppresszálása vagy gátlása révén - különféle betegségek kezelésére vagy megelőzésére is alkshnazhatők.
Az nt hasznúk „tmmnneitöltzrt'’ kifejezésen a következő biológiai jelenséget értjük,
A vek hzíse (eiíohzis) antitesttel (konkrétan settnzáló axdhestteh, illetve ölösej tekkel történő megkötéssel indukálható. A sejtlizálo .miite^t olyan cuetoxtkus antitest, amely immunsejíekre, szöveti sejtekre és spermiumokra iizáló aktivitást feji ki:. Ha az antitest sejtfeiöleti antigénhez kötődik, a sejtre ctiotoxikns hatást gyakorol, vagy komp kenem jelenlétében eitolizlst indukál.
Az ímmnacítoilzist - az antitest sejtíélületi antigénhez történő specifikus- kötődésével együttesen - a komplement működése indukálhat A felületi antigénhez kötődött antitest Cl-komplententei: aktivál majd a C?-fői CíMg terjedő komplementekkel megvalósuló kompletnent-fixáeiós: reakeló-sörozaton keresztül & sejteken sérülések alakulnak ki, amelyeken ksreszttll a sejtíartalötn Háramlik a sejtből, ami a séjíhzisí eredményez,
A találmány leírásában az „antitest-depeiidens celialárís ekötoxieilás” („ADCC”) kifejezéseit egy biológiai eseményt értünk, ami a célsejtekre - eftektor-sejtek (pl iímfeeiták, mafcrofágok vagy polimorf sejtmagvú leakoeiták) állal - kifejtett cítotoxikus hatás, amelyhez nemcsak effektor-sejtekre és célsejtekre van szükség, hanesn egy - a eitotoxíkns esemény indokálásáhsn résztvevő antitestre ts
A találmány leírásáfotm a „vegyes hmlöeiía-reakcto kifejezésen „MLR rövidítésű biológiai jelenséget értünk, melyet vegyes lenkocíta-reakeiónnk is nevezünk.
A különböző személyekből. származó allogén leuköcitákat vagy limfőcitákat összekeverjük, majd több napon at tenyésztve: lehetővé tesszük a sejtek bitóí-képzését és a sejtekben lejátszódó DNS-szintézist (vagyis a sejtproliferációt). Ezt a reakciót MLR-nek (allogén MLR) nevezzük.
A DNS-szintézis (sejtprohteráeiő) a limfoelták valamelyike proliferáeiőjának feltartóztatásával analizálható, Ez a feltartóztatás sugárzással vagy mitormcir; alkalmazásával hajtható végre. Az analízis során meghatározzuk a másik limfedla által szintetizált DNS mennyiségéi.
A szintetizált DNS mennyisége radioaktív Izotóppal (pl trteíummal) jelöli tömőin sejtmagba történő beépülése alapján határozható meg.
A taláhnánv szerinti, AlLlM-ot (különösen előnyösen humán AlLIM-oí) kódoló DNS előállítására szokványos eljárások alkalmazhatók, így például, AlLlM-ot kódoló mRNS-ról e-DNS klónozása; genom! DNS izolálása és ''Spiietng-ja; tempóiként eDNS-szekvetteia vagy rnRNS-székvenetá alkalmazásával végzett polimeráz-iáttereakdö; illetve: kémiát szintézis.
-34A. találmány szerinti, .AILlM-iígandímmtkódolő DNS a fentiekhez hasonló módon állítható aló,
A találmány szerinti, ÁiLIM~ot (különösen előnyösen barnán AiLiM-ot) kódoló DNS előállítható az AíUM-ot kódoló DNS-t tartalmazó DNS megfelelő restrikciós enzimekkel végzett hasításával (emésztésével), és a kapott DNS-íragmenst - iovaot esetben megfelelő DNS-poinnetáz alkalmazásával. kapesolö-DNS-seí vagy toldalékkal ligáljnk. Az .Alti M-ligandumot kódoló DNS szintén hasonló módon állítható elő.
Az alábbiakban egy jellemző példát muíahmk be az AlLÍM-oí (különösen előnyösen humán AlLlM-ot mely proteint a továbbiakban találmány szerinti proteinnek nevezőnk) kódoló cDNS mRNS-höl tőrtétté klónozására.
Az AlLiM-iigandumoí kódoló DNS szintéit hasonló módon klónozható.
Először a találmány szerinti proteint termelő szövetekből és sejtekből előállítjuk a találmány szerinti proteint kódoló rnRNS-i, Ennek végrehajtásához, ismert eljárással - például, guamdin-tlöctanáí módszerrel (Id, Chlrgwin és mís&k: Bíoehemistry 18, 5294 (19?9)j, forró fonolos módszerrel vagy AGPC-eijárással - össz-RNS~i izolálunk, és azt oligo-dT cellulóz vagy poh-D Sepharose gyanta alkalmazásával afltslíási kromatogtáítának vetEzt követően - íempiáíként a kapott m&NS alkalmazásával - eDNS-t szintetizáhsnk, amit, példánk reverz íranszknptáz. alkalmazásával, Okayatna és mtsai, (Moh Cell, Bioi. 2, ló 1 (1082); Mól. Cell. Bioi 3, 28Ö (1983) vagy Hofftnan és mtsai. (Gene 25, 263 (1983)1 által leírt eljárással hajthatunk végre, és az elóástított cDNS-Ι kettős száhs eDNS~sé alakítjuk, Ezntásr a kettős szálú cDNS-ί tartalmazó plazmidvektnrokfcrk fagvekforokkal vagy kozntidvektorokkal E cait sejteket transzformálva (vagy m v/mo csomagolás után E. coö sejtek transzfoktálásával) cDNS-könyvtárat itozmtfe létre.
A találmány szerinti megoldás értelmében alkalmazott plazmidvektorokkai szemben nem tánsasztuirk különösebb követelményeket, feltéve, hogy a gazdasejfekbea képesek replíkálódni és fennmaradni. A gazdasejtekben replikáciöra képes íágvektorok is alkalmazhatók. Az általánosan alkalmazott klőnozőveksorok péklát körré tartoznak a következők: plJC19, Xgtíő, Xgtl 1, stb. Amennyiben ,t vektort a fentebb leírtak szerint immunológiai szkrinelésre alkalmazzuk, olyan proroétert tartalmazó vektort részesítünk előnyben, amely alkalmas a találmány szer mit poli pépt tdet kódoló gén gazdase jthen történő expresszáltatásáta.
A eDNS-t, például, Maniatts és mtsai. f'Moleeular Cioning, A Eaboraíory Manuai, második kiadás, Coid Spring Hatbor kahor&toty, 1,53 old. (1989)] eljárásával inszertáljak a plazsnidba. A cDNS fágvekiorba történő inszertálására, például, hlyünk és mtsai, [BNA Cioning. A Praettcal Approaeh (, 49 (1985)1 eljárását alkalmazhatjuk. Bz az eljárás kereskedelmi forgalomban (pl. a Takara Shuzo-íól) beszerezhető reagenskészlet alkalmazásával hajtható végre. Az így kapott rekombináns plazmidot vagy iágvekiort megfelelő gazdasejtekhe.
például, pmkarióiákba (pi. £. ew/r Xl. iBlue MRF', D115«, HBifil, MCW61.P3, sfh.) juttatjuk be.
A plazmldok gazdssejtekbe történő bejuttatására, alkalmas eljárások példáiként a kaieluat-klorldos eljárás, a kaleíum-kSorld/ruhidium-kloridos eljárás jjd. Moleeuiar Cioning, A Labomtory Manuai, második kiadás, Coid Spring Harbőr Laboratory, 1,74. old, (1989)( és az elektroporáeló említhető. A fágvekíorok bejuttatására, például, olyan eljárás alkalmazható, amellyel a fág-DNS-t in v&ro csomagolást követően juttatjuk he á tenyészetben lévő gazdasejtekhe. Az /« vöm csomagolás kereskedelmi forgalomban (pl, a Straíagené-től vagy az Arnersham-tői) beszerezhető íh vöm csomagoló reagenskészlet alkalmazásával egyszerűen végrehajtható.
A fentiek, szerint létrehozott könyvtárból a. találmány szerinti polipeptídet kódoló cDNS szokványos
-35cDNS-szkrihelésí eljárások kombinálásával izolálható. Például a kívánt cDNS-t tartalmazó klón jól ismert telephíbrídízácíós eljárással pd, Cnmsteín és mtsaíc Proc. Matt Aead. Sok USA 72, 3961 (1975)] vagy piakkhibridizációs eljárással [id. Molecular Cioning, Á Laboratory Manuaí, második kiadás, Cölá Spriug Harhor Laboratory, 2.1 OS. old. (WB] ’-P-izotóppai jelölt, kémiai úton szintetizált - találmány szerinti polipeptid amiuosav-szekveneiájának megfelelő - olígonukloötid-próbák alkalmazásával szelektálható. Mas módon, a találmány szerinti polipeptíd megbatározott régióját kódoló DNS-fragmenst tartalmazó kiónt az adott régid - szintetikus PCR-lánctndítök alkalmazásával: végzett - atupüftkálásával: szelektálhatjuk ki.
•CÖNS expressziós vektor (pl AZAPH-iágvektosr) alkalmazásával létrehozott: cDNS-könyvtár alkalmazása es^en a ksvám klóul találmány szer ints pottpepssd ellen· antitest .ilkaltna,·,úrival végzett ántteém&ntttest teakctóvai szarják ki. Ha sok kiónt vetünk alá a szkríneíésnek, előnyösen poíimeráz-lánereakeióval végzett szkrineiési eljárást alkalmazónk.
Az igy kapott DNS nnkleotidszekveneiáját a Maxmn-Gííberí-féle eljárással {Maxam és ntísal: Proc. Natl. Aead, Ser, USA 24, 650 (1977)1 vagy az .M13-íág aikaitnazásávai végzett didezoxínnkleotidos lánciemúnáeiós eljárással [Songét és nttsaí.: Proc. Natl. Aead. Seí. USA. 74, 5463 (1977}] határozzak meg. A találmány szerinti polipeptidet kódoló gén egészének vagy részletének kinyeréséhez a. fentebb leírták szerint kapott klótií megföieló restrikciós endonnkleázokkai emésztjük, stb.
Λ találmány szerinti polipeptidet kódoló DNS-t a polipeptidet termelő sejtekből származó genomi DNS-böl az alábbiakban leirt eljárásokkal izolálhatjuk,
A megfelelő sejteket, előnyösen S'ÖS-sel vagy proteináz-K-vaí mobilizáljuk, és a DNS-eket iertolos extrakció ismétlésével prorémmeníesirjiik. Az. RNS-eket előnyösen rlbonukleázzal emésztjük, majd a kapott DNS-eket megfelelő restrikciós endonnkleázokkal részlegesen emésztjük, és a létrejött DNS-irargmensekei megfelelő tággal vagy kozmiddal ampliftkőlva könytárat. hozunk létre Ezt követően, a kívánt szekvenciáin klóttokat, például, radioaktív izotóppal jelölt DNS-próbák alkalmazásával: detektáljuk, és a találmány szerinti polipeptidet kódoló gém vagy részletet a kiónok restrikciós enzimes emésztésével kapjuk,
A találmány szerin» proteint kódoló DNS pökmoráz-láítcreakeíoval történő előállítását - taláhnány szerinti proteint kódoló, ismer· rnRNS vagy cDNS alkalmazásával - jól Ismert eljárással [Id, pl. PGR TeehmqtiiÍS fór Gene Atnpliiieaiion ~ Pundamental and New Teehuoliges, KYOR.1TSY SHUPPAN (1992» hajtjuk végre.
Más módon, a találmány szerinti proteint kódoló DNS - a proteint: kódoló nnkleöttdszekvencia alapján -jól. ismert kémiái eljárásokkal szintetizálható.
A találmány szerinti AlI.lM: (különösen előnyösen humán AlLtM) vagy részlete (előnyösen extracelluláris régióját szokványos rekombinációs technikák alkalmazásával, rekombináns proteinként állítható elő. Ennek során az AILlM-ot kódoló DNS (cDNS vagy iníron-taríaimó genomi DNS) megfelelő restrikciós enzimekkel végzett hasításával kapott. AHJM-oi kódoló DNS-fragrnenst alkalmazunk, melyet, kívánt, esetben (megfelelő DNS-pöliméráz alkahnazásával) íittker-DNS-sel vagy toldalékkal ligálunk.
Az AÍLÍM-iignndnm (kiilönösea előnyösen humán AlLlM-lígandum) vagy részlete (előnyösen exíracelhfiáris régiója) hasonló módon állítható elő.
Az alábbiakban egy konkrét példát ismertetünk, A fentiek szerint előállitott: DNS-I vektorba (id, később) inszertálva expressziós vektort hozunk létre, amellyel - íranszíőrmánsok előállítása érdekében - gazdasej- 36 tét h'anszíőmtálnnk. A trstnszíőrmánsi tenyésztjük, lehetővé téve, hogy a tenyészeti Ihlülúszóha találmány szerinti proteint válasszon ki, A tenyészeti felülüszóban lévő protein oszlopkromaíográliával és hasonló eljárásokkal egyszerűen tisztítható.
A rekombináns A1LIM (vagy extraeeihdáris régiója) előállítására alkalmazható expressziős vektor típusát illetően nincs különösebb megkötés, feltéve, hogy a különféle prek&rióla és/vagy eukariöta gazdasejíekbeu önálló replikáeióra képes. Az ilyen expressziós vektorok közé tartoznak a plazsniávektorok és fogvektorok (‘'Cioning Veetors: A Laboratory Manna; Elsevier, New York (3985)].
Áz expressziős v-„kn' rloalhtasáho/ az Ml lát ys ;> jg\ exiratel u mss tcgivjat) kndolo 1s start dard eljárással - rekombinációra alkalmas vektorhoz (plazmid-DNS-hez vagy haktorioiug-DNS-hez) Egáljuk, A rekombinációra alkalmas vektorok konkrét példái közé tartoznak az £. cö/r-eredetü plazmidok (pl. pBR322, pRR32\ pVCl?, pl<03 es püí'lő), .t/ éics/töeredefü plazmáink (pl pSlllO és pMÍR) es u AocU/as .u/Aft/weredető plazmidok (pi. püSliÖ, pTPS és pC.I94), Vektorként alkalmazhatók fogok, pl. bakteriofágok (pl, λ-fág), állati vagy rovarvímsok (pVI..I393, Invítrogen), pl. retrovirus, vaccinla vírus és sejnnagí polihedrózis vírus.
A plazmidvekterek olyan esetekben alkalmazhatók előnyösen, ha a taláimány szerinti AILlM-ot (különösen előnyösen humán AíLíM-ot) vagy szölnhliís extraeelluláris régióját kódoló ÖNS-i. gazdasejtben kívánunk expresszálíatai, és ezáltal az All IM-oí a gazdasejt felületéit .akarjuk termeltetni, vagy más módon, ha az AfiJM: (különösen előnyösen a humán ÁlíJM) szohtbilis extraeeliniárts régióját kívánjuk termeltetni, ilyen célokra tetszőleges plaztnidvektorok alkalmazhatok, leltévé, hogy alkahnasak az ATLTM-oi (különösen előnyösen hantán AILlM-ot) vagy szohtbilis extraeelluláris régióját kódoló gén expresszáiására, és a kódolt protein különböző (prokarióta és/vagy eukarióm) gazdasejtefcben történő termeltetésére. Az ilyen plazmidok példáiként említhetők a következők: pMALC2, peDNAl.ít-), pEE-BOS [Nuet. Aeids Rés. 3|, 5322 (1990)1, pMi 1SS f'l-landbook fór Genefie Engmeerrng”, Expernnental Medicine, Suppi. (1992)), stb.
Gazdasejtként baktériumok, elsősorban Á. co/i alkalmazása cselért általában olyan expressziós vektor alkalmazható, amely - legalább - prömőter/operátor régióból, kezdökodonhól, találmány szerinti proteint kódoló DMS-ből, termmáeiős kodonbói, terminátor régióból és repl ikon bői áll.
Ha gázdasejtfcént éleszíősejteket, állati sejteket: vagy rovarscjteket alkalmazónk, olyan expressziős vektor alkalmazása előnyős, amely - legalább - promóterbői, kezdökodonhól, ÁlLlM-ot (különösen előnyösen humán AILlM-ot) vagy annak extraeelluláris régióját kódoló DNS-bői és terminációs kodonbói áll A vektor tartalmazhat még szignálpeptidet kódoló D’NS-í, cróshöszek véneiét. a találmány szerint! A1ÍJM-ot kódoió gén 5f és 3’ -oldali nem transzlálődó régióját, “splieing junkctókat, poliadenilaeiós helyet, szelektálható masker-tógiót és replikont is, Ezen tühnenően, az expressziős vektor - kívánt esetben - tartalmazhat még génamp.lífikáciőhoz alkalmas (marker-) gént Is.
A találmány szerinti A.ILIM (különösen előnyösen hunfon AftLM) vagy extraeelluláris régiója baktériumokban történő expresszáitatására áfalmas promóter/operátor-régió promóterbői, operátorból és ShineDalgarao (Sö) szekvenciából (pl, AAGO) áll. Például, £ ooA gazdasejt alkalmazása esetén a promótefc/operátor-régió előnyösen Yrp-prmnótert, lao-promótert, rccÁ-promőtert, λΡΊ,-proírtótert, ipp-promótert, tac-protnótert vagy hasonlókat ssrtahnazhat
A találmány szerinti A1UM (különösen előnyösen humán A ILIM) vagy'extraeelluláris régiója élesztó- 37 sejtekben történő exprésszáltatására: alkalmas promóterék példáiként említhető a PB05-promóter, PGK-promóter, GAP-promóter, ADH-promöter és hasonlók, 8úmí/us gazdasejt alkalmazása esetén promőlerként SLOI-promóter, SPÖ2-pr«móter, penP-promóter és hasonlók aikahnazhaíők.
Enkarióta gazdasejtek (pl. emíőseredetü sejtek) esetében SVAÖ-eredeíű promóter, reíroviruspromóter, hösokk-promóter és hasonlók alkalmazhatók. Természetesen egyéb promóterek is felhasználhatók, és erősitőszekvéncíák alkalmazása is hasznos lehet,
Kezdőkedonként, például, a metionin kodonja (ATG) alkalmazható.
Tertuináciős ködönként az általánosan alkalmazott termínációs kodonok (pl. TAG, TGA, TAA, stb.) valamelyikét alkahnaztznk.
Terrninátor régióként a jói ismert, természetes vagy szintetikus terrninátor régiók: alkalmazhatók.
A replikon olyan DNS, amely gazdasejíekben képes a teljes DNS-szekvencia replikálására. Képükön lehet természetes plazmid, mesterségesén módosítóit plazmid (természetes plazmádból létrehozott' DNSfragmens), szintetikus plazmid és hasonlók. Az előnyösen alkalnlazható plázmsőöfe példái közé tartoznak a következők: £ r-.'.’/í gazdasejlekh.ez a p8R322~plazmid vagy mesterséges származékai tpi. megfelelő restrikciós enzimekkel végzet! kezeléssel kapóit DNS-firagmens); élesztősejtekhez az élesztő 2μ plazmid vagy élesztő kromoszóutélis DNS; emlöseredető gazdasejtekhez, pedig a pRSVneo (ATCC 37198), pSV2dhfr (ATCC 37145), pdBPV-MMTneo (ATCC 37224), pSV2neo (ATCC 37149), pS¥2bsr, stb.
Az expressziós vektor komponenseként alkalmazhatunk még általánosan alkalmazott erősilőszekvencíái, poliadenirádós helyét és ”s pl te ing juokciót is (pl. SV4ö-virusből).
A szelektálható markerek szokványos módon használhatók. Ezek jól ismert példái az atttihiotikttmokkal (pl. tolraciklmrtel, ámpicilimnei vagy kanarnieínnel szembeni rezisztenciát kódoló gének és a tímidin kináz gén,
A génasnpiidkácíóhoz alkalmas gének példáiként említhető a dihídroíoláí redaktáz (Dili R) gén, a dmidin kináz gén, a. neomtéin-rezisztencia gén, gluiamát szinteíáz gén, adenozm dezamináz gén, ornitin dekarböxiláz gén, hibroimeín-B íöszihírasszíeráz gén, aszpartát Iranszksrbarniláz gén és hasonlók.
A találmány szerinti expressziős vektor a lentebb leírt komponensek közül legalább a promóter, kezdőkodon, találmány szerinti proteint kódoló DNS, termínációs kodon és terrninátor régió folytonos és cirkuRiris egymáshoz kapcsölásával állítható elő. Kívánt esetheti megfelelő DNS-fragtnensek (pl. kapcsolószekvenciák, egyéb restrikciós enzimekkel létrehozott restrikciós (elismerési helyek) is alkalmazhatók.
A találmány szerinti transzformánsok előállítása céljából a fentiek szerint létrehozott expressziós vektort gaxd&sejtekbe juttatjuk he.
A találmány szerinti megoldás értelmében tetszőleges gazdasejt alkalmazható, feltéve, hogy kompatibilis a íentobb említett expressziős vektorral, és alkalmas a irimsztormálásra. A gazdasejíek általánosan alkalmázott természetes vagy mesterséges rekombsmtrsS sejtek lehetnek, így például, baktériumok (íkcőewőíö. SoerA Z«s), élesztők (όοοοόοζοηρχχ»·, Tridn'n, stb.), állati sejtek és rovarsejtek.
t-azdasejtként clómösen ! cvh sejteket vagy uiíati etedotó sejteket alkalmazunk Konkrét petdakenf említhető az £. eoő DBőee, DDWB, IBI, BBltli, Xk~2Biue és hasonló sejtek; az egéreredelü sejtek (OOP,, t, C127, Sp2?O, NS-i, NIB 3T3, stb.); gaíkányeredetü sejtek; hörcsögeredetü sejtek: (BHK, CDÖ, stb.); majomerectető sejtek (COS), CGS3, CÖS7, CVí, Vélő, stb.); és embert sejtek (Beka-sejt, diploid fibroblssA-erettéíü sej-38sék, myeiomasejtek, Namaíwa-sejt stb,).
Az gazdasejtekbe az expressziós vektor ismert eljárással (transzfermációval vagy transzdukcíóval) juttatható be.
Saktéríunisejtek transzforníálására, például, Coheu és mtsai. eljárását (Proc. bfatí. Aead. Sci. 'USA 69, 2138 (1972)], a protopkíszt eljárást (Mól. Gén. Génét, 168. 111 0970 íj: vagy a kompetens módszert [,i, Mól. Bioi. 5g> 2890 971)]; &<.-<?í3örfnjnv..-<?,< oerevísíae transzíóímálására Htnnen és mtsai. eljárását [Proc, Kati. Aead, Sói. USA 75, 1927 (197S)j vagy a litiamos módszert 0, Bacterioí. .353., 163 i198-3)1; Üllsti eredetű sejtek transzformálására Graham eljárását (Vwtogy 52, 456 0973)]; és rovarsőjtok transzformálására a Saraméra és mtsai. (Möl, Célt Btöl, X 2156 (1983)] által leirt eljárást alkalmazhatjuk.
A találmány szerinti AíUM (különösen előnyösen iramán AíUM) exíraeelluláris régidja (szolubUis AÍUM) előállítása céljából a fentiek 'szériát előállított expressziós vektort tartalmazó transzíőrin,insokat (a továhbiakban ez a kifejezés magában foglalja a rtanszdnktánsokat is) megfelelő tapkőzegbén tenyésztjük. Az AlUM-lsgandusn hasonló módon állítható elő.
A tenyésztéshez előnyösen olyan tápközeget alkalmazunk, amely a gazdasejtek (transzformánsok) szaporításához szükséges szénforrást, szervetlen nítrogénforrást és szerves nhrogén&rrást tartalmaz. Szérsforráskést glükóz, dextrán, szolublhs keményítő és szacharóz, míg szervetlen és szerves nitrogéníorráskéni, például, ammónmmsék, nitrátok, aminosavak, kukoneaáztatő-lé, pepton, kazein, húskivonat szójabab-pogácsa vagy bargonyakívonat alkalmazható. Kívánt esetben a tápközeg tartalmazhat egyéb tápanyagokat, példád, szervetlen sókat (pl. kalcium-kloridot, nátrhumdlhidrogén-foszfáto? vagy magnéztnm-kiortdstt), vitaminokat és antibíoíikmnokat (pl. ietraciksiní, neomicmí, ampscilí int, kanamicint, stb.).
A gazdasejteket jól ismert módszerekkel tenyésztjük. A tenyésztési feltételeket (hőmérséklet, íápközeg pld, tenyésztési időtartam) ügy választjuk meg, hogy biztosítva legyen a találmány szerinti protein tóí.termelödése.
.Az ítlábbsakbana gazdasejttöl függően alkalmazott tápfcőzegek és tenyésztési teltételek konkrét példáit ismertetjük.
Gazdasejtként baktériumok, rttyynöspWcs-ek, élesztők és fonalas gombák alkalmazása esetén a fentebb említett tápanyagfortást tartalmazó: rápoldatoí használunk, amelynek pf-l-ja előnyösen 5 és 8 közötti,
E, eo/r gszdasejtek tenyésztésére LB-lápkozeget, M9-íápközeget (Miller és mtsai.: Exp. Mól. Génét, Cold Spring llarlxsr Lalxiratory, 431. <sld. (1972) j, YT-tápközegel és hasonlókat alkalmazhatunk. E tápoláafokbán a tenyésztést - szükség esetén levegőztetés és keverés mellett -14-43 °C-on kb. 3-24 óra hosszat végezzük.
A .SíJoffe gazdasejteket rendszerint 3Ő-4Ő *G-o« kb. 16-06 óra hosszat tenyésztjük (szükség esetén levegőztetéssel és keveréssel).
Éiesztősejíek tenyésztésére, például, Bnrkbolder-fele minimál iápközegeí [Bestián: Proc. Natl. Aead,. Sci. USA 77,4585 (1988)] alkalmazunk, amelynek píi-ját 5-8 értékre állítjuk be, A tenyésztést: - szükség: esetén itt ís levegőztetéssel és keveréssel - 28-35 ®C-on, kh. 14-144 óta hosszat végezzük.
Állati eredetű gtszdasejtek tenyésztésére 5-26 % magzati horjúszérmnot tartalmazó MEM-tápkőzeget ] Science 122, 581 (1952)1, DMEM-lápközeget [Vírology g, 396 0959)] REMI 1640-tápközeget (í. Am, Med, Assoe. 1:99, 519 (1967)], 199-es tápkőzeget (Proc. Sete. Exp. Bioi. Med. .73, I (1950)(. í:lamFÍ2-íápfcözegeí és hasntdékaí alkalmazhatunk. A tenyésztést előnyösen kb. 6-8-as pt'-l-n, rendszerint kb. 30-40 C-on. kb, 13-72 óra
-39hosszat végezzük (szükség esetén levegőztetéssel és keveréssel).
Ha gazdasejtként rovarsejíeket alkalmazónk, a tenyésztést, például, magzati boijúszéramot tartalmazó Graee-fele tápközegben [Proe. Natl, Acad, Sci. HSA 82, 8464 (1985jj, kb. 5-8-as pll-n, rendszerint kb. 20-40 ’C-on 15-100 óra hosszat végezzük (szükség esetén levegőztetéssel és keveréssel).
A találmány szerinti Α5Ί..ΙΜ (különösen előnyösen humán- A11..1M) extraceliniáris régiójának (szolubiüs A1L1M j előállítása céljából a fentebb említett transzformált sejteket (állati sejteket vagy £ esdi sejteket) tenyésztjük, lehetővé téve a protein tenyészeti felülúszóba tórtértö kiválasztását. A kapott tenyészet szűrésévei vagy ccnnífugálásávai tenyészeti szürigfet (feíüíúszót) készítünk, és a találmány szerinti pelipeptidsí vagy polipeptid-ífagmenst a szőriéiből - természetes vagy szintetikus proteint tisztítására és izolálására általánosan alkalmazott eljárással - tisztítjuk és izoláljuk.
Az. izoiáSási és tisztítási eljárások példáiként említhető a specifikus affinitást kihasználó eljárások (pl. affinitást kromatográfta), a szolubilltást kihasználó eljárások (pl. kisózást és oldószer-preeípháctós eljárás), molekulatömeg-különbségen alapuló tisztítási eljárások (pl. dialízis, ulíraszőrés, gélszurés és SíM-PAGE. géielekn-olbrézls), töifesktilönbségen alapuló eljárások (pl, ioncserélő krotnaíográíía és hidrexilapatít-krömategráha), hidroíbbitás-kíílönbségen alapuló eljárás (pl. reverz fázisú nagyteljesítményű folyadékkromatográfía) és az izoelektromos pont különbségén alapuló: eljárás (izoelektromos fókuszálás).
Ha a tisztítani kívánt protein a tenyészetben tartott íranszfonnánsok psriplazmájában vagy ciloplazmájában található, először a gombatesteket vagy sejteket szokványos eljárással (p|. szűréssel vagy eentriíugá.iás·· sál) betakarítjuk, és megfelelő pufferben sznszpenbáljuk. A sejtfal és/vagy sejtmembrán ohrabaagözassst, lizözimos kezeléssel vagy tagyaszfás/télolvasztás módszerrel végzett feltárása után a találmány szerinti poíípeptidet tartalmazó membránfrakciöt eerstrilugálással vagy szűréssel nyerjük ki. A membránfeakcióí dsiergenssei (pl. Trí.fon-XfOO-zal) szoíubllizálva nyers exíraktnnrof kapunk, végül ebből a nyers kivonatból a poíipepddet vagy pelípepfid-ifagmensí fentebb leírt, szokványos eljárással izoláljuk és íisztfeuk.
A találmány leírásában az oldhatatlan hordozó kifejezésen polípepüdsk - fizikai adszorpeiövai: vagy kémiai kötéssel történő - innnobiíizálására alkaltnazotí hordozót értünk. Ilyen hordozóként, például, a következő eszközök alkalmazhatók: (1) tálca, kémcső, eső vagy más, belső térrel bíró eszköz, gyöngy, golyó, filter, membrán vagy hasonló - vízben nem oldódó anyagból, pl. müanyagixfí (pl. polísztirol-gyaníábói, pnlikarbonátgyantából, sziiikongyanfáből vagy nylongyaniáhóí) vagy üvegből készült eszközök; valatnint (2) oldhatatlan hordozó, amely affrnítási kromatögráfjában használható (pl. cellulóz, agaróz, poliakrilamld, dextrán, polisztsrol, polivmMköboí, pöliam inosav, porózus szilika, sth,
A feláímány leírásában a '‘detektálható jel adására képes jeíölöanyag kifejezései!, példán!, enzimet, fluoreszcens anyagot, lutnineszcens anyagot, bíotint, avidint vagy radioaktív izotópot értünk; közelebbről, olyan enzimeket, mint a peroxidázok (pl. tonuaperoxldáz), alkalikus lószfátáz, β-D-galaktozldáz, glőkőzoxidáz, glíikóz-6-lószfáí dehldrogenáz, alkohol dehldrogenáz, malát debidrögenáz, penicillináz, kstaláz, apu-glükóz oxidáz, nreáz, hsciferáz, aceíilkolin észteráz, sfb<; iloorészcens anyagokat, mint pl. a nnoreszcein izoítéeianák, flköbilin protein, ritkaföldfém kelá-képzők, danzil-klorid, teírameíü-rodamin-izotiocianát, sth..; radloizotópokaí, mint pl. 3H, mC. i25I, Í5ií. stb ; bíotint, avidint és lumineszcens anyagokat.
A fentiek közül a radioaktív izotópok és a fluoreszcens anyagok képesek önmagukban is detektálható jelet kibocsátani. Ezzel széniben, az enzimek, lumineszcens anyagok, a biotin vagy az avldtn önmagukban al-40 kalmazva nem adnak detektálható jelet, egy vagy főbb, megfelelő anyaggal reagálva azonban detektálható jelet produkálnak. Például, ha jelölőként enzimet alkalmazunk, a detektáláshoz legalább egy szttbszírátra van szükség. Az enzunaktivitás mérési módszerétől (kolornncíria, fíuöröszkőpía, bioiummeszeencia vagy kémiai lumineszcencia, stb.) függően különböző típusú szubsztrátok alkalmazhatok. Például, ha a jelölő peroxidáz, sznfeszbáíként Indrogén-peiOxid alkalmazható. Más mádon, bíotin jelölőanyag alkalmazása esetén avidiní vagy enzimmel módosított avidmt baszrtálhattmk. Kívánt esetben - az alkalmazandó sznbsztrát tipasátöl függően -· különféle lumineszcens anyagok használhatók.
A találmány szerinti megoldás éneimében a felsorolt jelőlöattyagok bármelyike alkalmazható, azonban - a kimutatás érzékenysége és az egyszerű kezelhetőség miatt - előnyösen enzimet (pb peroxidázf vagy biotlnt) alkalmazunk.,
A találmány szerinti AlLiM-boz vagy AltiM-ligandnmhoz: kötődni képes anyag azonosítási eljárását” immunológiai teszi alapján végezzük.
Közelebbről, az tmmun.onssay” 3, kiadásában (szerk.: Bili ishikawaés mtsai,, fgakushoin (1987):1 fent alapelvekei alkalmazhatjuk.
Az alapvető technikák közé tartozik a szilárd fázisú, egy aruhestet elj;b,K a folyadék fázisú két antitestes eljárás, a szilárd fázisa két antitcstes eljárás, a szendvics eljárás és az egy seakcióedenyes f one-pot”) eljárás |M Del 2-39747 számú vizsgálatot követően közzétett japán szabadalmi bejelentés í JF-ö)}. Az antigénandicst teakcio felhasználásával végzett tesztelési eljárás példái közé tartozik az cnzim-sokszorozta hnmunteszt technika (EMIT), az enzim ehanneimg” immmtíeszi, az enzimmodtdátor-közvetüetfe enzimes ímmumeszt (BMM3A), az enzim-inhibitor immuníeszt, az smmuno-enzimometrikns teszt, sz enzimmel serkentett immnöteszt és a proxtmálís kapcsolási immuttíészt.
A talúlmány szerinti megoldás szerint az immunteszíet az adótt célnak megfelelően választjuk ki, azonban - az eljárás egyszerűsége és/vagy gazdaságossági megfontolások, és a klinikai sokoldalúság alapján a szendvics eljárást, az egy reakcíöedéayes C'one-pőt'') eljárást vagy a szilárd fázisú, egy antitestet eljárást, még előnyösebben a szendvics eljárást vagy a one-pot eljárást alkalmazzuk. Különösen előnyős a soküregű (pl. 96 üregú) mikrother-táka alkalmazásával végzett szendvics eljárás és a - polípeptid iímnobihzálására szolgáló gyöngyök és az enzimmel (pl, peroxidázzsl) vagy biot innal jeiislf ellenpár alkalmazásával végzett - one-pot eljárás.
A következőkben az ábrák rövid leírását ismertetjük.
Az 1. ábrán humán IgG elleni antitest (anti-humán IgG antitest), Iramán Iga ellent auíitestfaníi-humán IgK antitest) és humán IgBe elleni antitest (ami-humán IgFc antitest) barnán Á1L1M elleni humán monoklonális antitestre irányuló reaktivitásának - áramlási cltoméíer alkalmazásával - sejtes ELtSA-analízissel végzett vizsgálatának eredményeit mutatjuk hé.
Az (á)-(l) patteleken az alábbi tesztek eredményei láthatók:
(a) panel: e teszi során a mikrotiter-fálcához (amelyre előzőleg vad típusú MPB-ALL-sejtekei szélesztetíűnk), második antitestként, bioimnál jelölt anti-humárt IgG antitestet adtunk (első antitest hiányában).
(b) panel: e teszt során a míkrotíter-hileáboz (amelyre előzőleg vad típusú .HPB-ALE-sejteket széíeszíetttm.k), második antitestként, biotmual jelölt anti-humán IgK antitestet adtunk (első antitest hiányában).
(c) panel; e teszt során a núkrotiter-íálcáboz (amelyre előzőleg vad típusú HPB-ÁLL-sejtoket szélesz- 41 tettünk), második antitestként, blotinnal jelölt ami-humán lgF« antitestet adtunk (első antitest hiányában), (d) panel: e teszt során első antitestként humán AlOM ellent hunján JMab-i'3'6 monoklonális antitestet, második antitestként pedig biot innal jelölt anti-humán IgG antitestet ídkahnazíunk.
(e) panel: e teszí során első antitestként humán AILIM ellent humán JMub-136 nionoklonális amhestet, második antitestként pedig bioimnál jelölt anti-humán IgK antitestet alkalmaztunk.
(í) panel: e teszt során első antitestként humán Λ ILIM elleni humán JMafa-136 monoklonális antitestet, második antitestként pedig biológia) jelölt anti-hmnán IgFe antitestet alkalmaztunk.
(g) panel: e teszt sarán első antitestként humán AfLIM ellent humán .fMab-Í3h monoklonális antitestet, második antitestként pedig biolirmal jelölt ami-humán IgG antitestet alkalmaztunk, (h) panel; e teszt során első antitestként humán AI1.1M elleni humán JMab- 1 38 monoklonális antitestet, második antitestként pedig bioimnál jelöli anti-humán: IgK antitestet alkalmaztunk,
()) panel; e teszi során első antitestként humán A1I.1M: elleni: humán JMab- í 38 monoklonális antitestei, második antitestként pedig biotínnal jelölt anti-humán IgFe antitestet alkalmaztunk.
0) panel; e teszt során első antitestként humán AlttM ellet)) humán: JMab-139 nionoklonális antitestet, második antitestként pedig biot innal jelöli anti-humán &G antitestet alkalmaztunk.
(ki panel; e teszt során első antitestként humán Ali ΪΜ ellepi humán IMab-139 monokionáh» antitestet, második antitestként pedig inolinnai jelölt anti-humán ígje antitestet alkalmaztunk.
(I) pattéi; e teszt során első antitesikénl: humán AlttM elleni humán JMab-1.39 monokhmáils antitestet, második antitestként pedig blotinnal jelölt and-humát) lgF« antitestet alkalmaztunk.
Az egyes paneleket) az üres szimbólumokkal jelöli görbe a kontroli antitestként Ki .11 ellent barnán monoklotíáiis antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét jelzi.
A 2.. ábrán az anti-humán IgG antitest alkalmazásával végzett szendvics ELiSA-eij árássa) teszteli: humán IgG monoklonális antitestre (standard antitest) vonatkozó kalibrációs görbéi mutatunk be. A függőleges tengelyen a finoreszeenma-lmenzitesí, a vízszintes tengelyen pedig a standard antitest koncentrációját tüntettük fél.
A 3. ábrán különféle, humán AIL.1M elleni egéreredetü monoklonális antitestek - humán AlLIM-ot túlzott mértékben termeié rekombináos CHÖ-sejíekre, illetve vad tipusü CHÖ-sejtekre vonatkozó - kötési aktivitását szemléltetjak.
A függőleges tengelyen a fluoreszeeocia-int«í)zításí (ami a rekemhináns sejtekre \ unatkozó kötési aktivitás méröszáma), a vízszintes tengelyen pedig a hozzáadott antitest köíieéutramójat tüntettük fel.
Az ábrán a ”0-10 jelölés a vad típusú CHO-sejthez, történd kötftdes tesztjének eredményeit, a humán'' jelölés oedig a humán ΛίΠΜ-ot tuítermeío rekombnuUs» í Bt l-sesíbez történő koíodés tesojének erednienyelt jelend.
A 4, ábrán különféle, humán A1L1M elleni humán rstonoklonális antitestek vagy K1H ellen) barnán monoklonális antitestek (negatív kontroll) humán AlLIM-ot túlzott ménekben termelő rekombináos CHÖ-sejíekre, illetve: vad típusú CííO-sejtekre vonatkozó kötési akii viíását szemléltetjük
A függőleges tengelyes a flweszeescia-mtenzltást (ami a rekonibsnans sejtekre vonatkozó kötési aktivitás rnéfőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a hozzáadott antitest koncenttácsöját fííníetruk fél.
Az. ábrán a CflO jelölés a vad típusú CBÖ-sejthez történő kötődés tesztjének eredményeit, a hu-42inán jelölés pedig a humán AlUM-ot túttermeló rekombináns CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményeit jelenti.
Az 5. ábrán különféle, humán AlLiM elleni humán monokionáiis antitestek Itntnán AlLiM-Ο; túlzott mértékben termelő rekombináns CHO-sejtekre, liléivé vad típusú CHO-sejtekre vonatkozó kötési aktivitását szemléltetjük.
A függőleges tengelyes a fluoreszcencia-intenzitást (ami a rekombináns sejtekre vonatkozó kötési aktivitás méröszám&k a. vízszintes tengelyen pedig a hozzáadott antitest koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán a CHO jelölés a vad típusú CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredntényeit, a “humán jelölés pedig a humán AiLIM-ot túliermelő rekombináns CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményeit jelenti.
A ó. ábrán különféle, humán AliÁM elleni bümán monökkmális antitestek humán AiUM-o; túlzóit: mértékben ieonetó rekombináns CHO-sejtekre, illetve vad típusú CHO-sejtekre vonalközé kötési aktivitását szemléltetjük
A függőleges tengelyen a ftuoreszeejscia-íntenzttást (ami a rekombináns sejtekre vonatkozó kötési aktivitás méröszámaj, a vízszintes tengelyen pedig a hozzáadott antitest koncentrációját tüntettük, fel.
Az. ábrán a CHO jelölés a vad típusú CHO-sejtheztörténő kötődés tesztjének eredményéit, a humán jelölés, pedig a humán AILíM-ot mlfermelő rekombináns CHO-sejthez történő kötődés tesztének eredményeit jelenti,
A 7. ábrán különféle, humán AlLiM elleni humán monöktonátís antitestek ogéreredető AtttM-oí túlzott mértékben termelő rekombináns CHO-sejtekre. illetve vad típusú CHO-sejtekre vonatkozó kötési aktivitását szemléltetjük,
A függőleges tengelyen a fluoreszcencia-intenzitást (ami -a rekombináns. sejtekre vonatkozó kötési aktivitás mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a hozzáadott antitest koncentrációját tüntettük fél.
Az ábrát! a “CHO jelölés a vad típusú CHO-sejthez. történő kötődés tesztjének eredményeit, az egér jelölés pedig az egéreredetü AítfM-ot íúltermeiö rcko-nbináns CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményeit jelenti,
A K ábrán különféle, huntan All ΪΜ ellem humán monekinnahs antitestek es KI 1! ellem humán ntoneklonáhs antitestek (negatív kontroli! egéreredetü All.lM-ot túlzott mértékben termelő rekombináns CHO-sejtekre, illetve vad típusú -CHOsejtekre vonatkozó kötési aktivitását szemléltetjük.
A függőleges tengelyem a fluoreszöeneia-lutenzitást (ami a rekombínásrs sejtekre vonatkozó kötési aktivitás mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a hozzáadott antitest koncentráciőjifl tüntettük fel.
Az ábrán a CHÖ jelölés a vad típusú CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményeit, az egér jelölés pétiig asz' egéreredetü Ál.t,M-ot íúlterntelö rekombináns CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményei! jelenti.
A 9. ábrán különféle, humán ÁlUM eted humán monokionáiis antitestek egéreredetü AILIM-ot túlzott mértékben termelő rekombináns CHO-sejtekre, illetve vad típusú CHO-sejtekre vonatkozó: kötési aktivitását: szemléltetjük.
A függőleges tengelyen a fluoreszeeneia-intenzitást (ami a rekombináns sejtekre vonatkozó kötési -aktivitás mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a hozzáadod antitest koncentrációját tüntettük fél.
-43Az ábrán a CHO” jelölés a vad típusú CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményest, az egér” jelölés pedig: az egéreredetü AJUM-ot íűltermelő rekombináns CHO-sejthez történő kötődés teszíjének eredményeit jelenti.
A IÖ. ábrán különféle, barnán ÁII..1M elleni humán monoklonáiis antitestek egéreredetü AILIM-ot: túlzott mértékben termelő rekotnbináns Cl tO-sejtekre, illetve vad típusé. CHO-sejtekre vonatkozó kötési aktivitását szemléltetjük..
A függőleges tengelyen a ílnoreszeeneia-infenzitásf (ami a rekomhináns: sejtekre vonatkozó kötési aktivitás mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a hozzáadott antitest kotieenteáeiójáí tüntettük fej.
Az ábrán a CHO jelölés a vad típusú CHO-sejthez sőrténö kötődés tesztjének eredményeit, az egér jelölés pedig az egéreredetű AÍLBÍ-ot túltermelS rekomhináns CifO-sejtfeez történő kötődés tesztjének: eredményeit jelenti,
Ali. ábrán különféle, patkáttyeredeíö All.l.M elleni egéreredetü monoklonáiis antitestek paíkányerédelű AHJM-ot túlzott mértékben termelő rekomhináns CHO-sejtekre, illetve vad íipusú CHO-sejtekre vonatkozó kötési aktivitását szemléltetjük.
A függőleges tengelyen a fluoreszcencia-intenzitást (ami a rekombináns sejtekre vonatkozó kötési aktivitás mérőszámas, a vízszintes tengelyen pedig a hozzáadott antitest koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán & ”CHO jelölés a. vad típusú CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményest, az patkány” jelölés pedig a paíkányeredetü AllJM-ot töltermelö rekomhináns CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményeit jelenti.
A 12. ábrán különféle, hmttáu A ILIM elieru humán monoklonáiis antitestek és K1..H ellent humán: monoklonáiis antitestek (negatív kontroll) patkányeredeín Aíkl'M-ot túlzóit mértékben termelő rekombináns CHO-sejtekre, illetve vad íipusú CHO-sejtekre vonatkozó kötési aktivitását szemlél-eljük.
A függőleges tengelyen a fluoresZcenela-inteözitást (ami a rekomhináns sejtekre vonatkozó kötési aktivitás mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a hozzáadod antitest koncentrációját fürdettük fel.
Az ábrán a CHO jelölés a vad típusú CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményeit, az patkány jelölés pedig a palkányeredetü AlLlM-oí túlzott, mértékben termelő rekombináns: CHO-sejthez: történő kötődés tesztj ének eredménye it jelenti.
A 13. ábrán különféle, humán A ILIM elleni humán monoklonáiis antitestek patkányeredetű Ail .i M-ot túlzott mértékbe» termelő rekomhináns CHO-sejtekre, illetve vad: típusú CHO-sejtekre vonatkozó kötési aktivitását szemléltetjük.
Á függőleges tengelyen a fluoreszcencia-intenzitást (ami a rekomhináns sejtekre vonatkozó kötési aktivlíás mérőszáma), a vizszhites tengelyen pedig a hozzáadod antitest koncentrációját tüntettük tel.
Az ábrán a ”CHÖ jelölés a vad típusú CHO-sejthez történő: kötődés: fesztjének eredményeit, az patkány” jelölés pedig a paíkányeredetű ÁlLíM-ot túlzott mértékben termelő rekomhináns CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményeit jelend .
A 14. ábrán különféle, humán A ILIM elleni humán monok lónál;:; antitestek paíkártyeredeíű AÍLl'M-ot túlzód mértékben termelő rekombissáns CHO-sejtekre, illetve vad típusú CHO-sejtekre vonatkozó kötési aktivitását szemléltetjük.
A függőleges: tengelye» a fluoteszeeiteia-íuteíszlfást (ami a tekombináns sejtekre vonatkozz) kötési afc.. 44 íivltás joétSszáttja), a vízszintes tengelyen pedig á hozzáadott antitest köneejttráéióját tüntettük fok
Az ábrán a CHO jelöles a vad típusú CllO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményeit, az 'patkány jelölés pedig a patkányeredetü .AlLlM-<á túlzott mértékben termelő rekombináns CHO-sejthez történő kötődés tesztjének eredményeit jeientt.
A i 5. ábrán normái egészséges személyből (”A-donor”) származó T-sejtek prolíforáeios aktivitását szemléltetjük:, melyet külöttfélé - humán A ILIM elleni - egéreredetü monokíönálss antitestek ko-stintnkitör jelet átvivő aktivitásának (humán CDS ellent monokiönáhs antitesttel és humán AÍLIM elleni egéreredetü monökfohálís antitesttel bevont) tnikrotiter-tálea alkalmazásával végzett tesztelésével unhattunk ki.
A függőleges tengelyen a fTlj-límidia sejtbe beépült mennyiségét (ami a sejtptöiiféráctö nterőszámá), a vízszintes tengelyen pedig a humán AÍLIM elleni egéreredetü monokionáiis antitest koncentrációját tüntettük fel.
A 16, ábrán normái egészséges személyből (A-donor) származó T-sejtek proliferációs aktivitását szemléltetjük, melyet különféle - humán A'ILIM ellent ~ egéreredetű monokionáiis antitestek ko-stimulátor jelet átvivő aktivitásának (humán CD3 elleni monokionáiis antitesttel és humán AÍLIM elleni humán monokkmálls antitesttel bevont) ím'krotlter-tálea alkalmazásával végzett tesztelésével tntáaíiunk ki.
A függőleges tengelyen a fldj-timídin sejtbe beépült tttennylségét (ami a sejtprollforáető utérőszóms), a vízszintes tengelyen pedig a hunján AÍLIM elleni humán monokionáiis antitest koncentrációját tüntettük fel.
A 17, ábrán tjonsrál egészséges szentélyből (8-donor) származó Γ-sejtek prohíérációs aktivitását szemléltetjük, melyet különféle - humán AÍLIM elleni - egéreredetú monokionáiis antitestek ko-stürmiátor jelet átvivő aktivitásának (humán CD3 elleni monoklottális antitesttel és humán AÍLIM elleni egéreredetü monokionáiis antitesttel bevont): snikroíitcr· tálca alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a f3H]-timidin sejtbe beépült mennyiségét (ami a sejtprolllerácie mérőszátna), a vízszintes tengelyen pedig a humán A ILIM elleni egéreredetü mönekfonálís antitest koncentrációját tüntettük léi.
Ezen az. ábrán JHCT’ a negatív kontrollként (a humán AÍLIM ellent egéreredetü monokionáiis antitest helyett) humán CETP elleni ntorsokionáiis: antitest alkahnazásával végzett, teszt ereátnényét mutatja.
A 18. ábrán normái egészséges személyből (”S-donor) származó -T-sejtek proiiferáeiős aktivitását szemléltetjük, melyet különféle - humán AI1..IMellem - humán ntonokkmahs antitestek ko-stimulátor jelet átvivő aktivitásának (humán GD3 elleni monokionáiis antitesttel és humán Ali ÍM elleni humán monokionáiis antitesttel bevont) rntkrotiter-tálea alkalmazásával végzett, tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a (’l-ij-timidín sejtbe beépült mennyiségét (ami: a sejtproi iteráció nterőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán AÍLIM elleni humán monokionáiis antitest koncentrációját tüntettük fél.
Ezen az ábrán az anti-KLl-i” a negatív kontrollkéjh (humán AÍLIM elleni: humán monokionáiis sjúIiest helyet! 1 K 1,11 elleni huorán monokionáiis antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja.
A 19. ábrán normát egészséges személyből (B-donor) származó T-sejtek proliferációs aktivitását szemléltetjük, melyet különféle - humán AÍLIM: elleni -humán monokionáiis antitestek ko-stimulátor jelet átvivő aktivitásának (humán CDS elleni monökkmális antitesttel és humán AlLIM elleni humán ntonoklottális ántitesítel bevont) míkrotifer-tálca alkalmazásával végzett tesztelésével múlanunk ki.
A függőleges tengelyen a [3ríjAímidtn sejtbe beépült mennyiségét (a sejtprolíteráeló mérőszáma), a
-45vízszinfes tengely®? pedig a hmsái? .AILIM elleni tanán monokSonális antitest koncemráetöjáí tüntettük fel.
Ezen az ábrán az antí-KUl a negatív kontroliként (humán AÍUM ellent humán mönoktonális antitest helyett) Ki .11 elleni tanán monok louá lis antitest alkalmazásával végzett teszt eredntényet nrotnfla.
A 2.Ö, ábrán: «ónnál egészséges személyből (C-donor) származó T-sejtek proltferáctos aktivitását szemléltette, melyet különféle - humán AlEíM ellem - egéreredetu rnonoklonáiis antitestek ko-stimulátor jelet átvbó akttvíásának (humán Cf)3 ellett? ? nőnek tonális antitesttel és tanán A1Í..1M elleni egéreredetu moooklouális asítítestíeS bevont) mikrofiter-tálca alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki,
A függőleges tengelyen a (Hj-tlmidin sejtbe beépüli: mennyiségét (a sejtproitferáctö ttaőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán A11..1M elleni egéreredeíti monoklottálís antitest koocenírSeiéjáf tüntettük fel.
Ezen az. ábrán .IHCl a negatív kontrollként (ahumáu A1L1M elleni egéreredetű rnonoklonáiis antitest helyeit) humán CETP ellent rnonoklonáiis antitest alkalmazásával végzett tesz; eredtttényéí mutatja.
A 21, ábrán «ónnál egészséges személyből (C-donor) származó T-sejtek proltferáciős aktivitásai szemléltetjük, melyet különféle - humán: AlLlM elleni: - hattal rnonoklonáiis antitestek ko-síimutátor jelet átvivő aktivitásának {humán Cl) 3 elleni rnonoklonáiis antPesttel és humán AI1.1M ellent humán rnonoklonáiis antitesttel bevont) mikroíiter-tálea alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki.
A ttlggőfeges tengelyen a ('H;-finh:dm sejtbe beépült mennyiségét (a sejtprohleráclő roérösztaa), a vízszintes tengelyen pedig: a humán ΛI! 4M ellem humán monoklottálís antitest koneenttúeíójáí tüntettük fel.
Ezen az ábrán az, tati-RLir a negatív kontrollként (humán AÍI.IM ellent humán mpnökíonális antitest helyeit) K El 1 elleni hornát? monok lónál is: antitest aikalmazásá val végzett feszi eredményét mutat ja.
Az ábrán félimteett egyéb tővtdPések jeiertfése a következő:
” 124; humán AÍLIM elleni .IMabl 24-es rnonoklonáiis antitest;
126”: humán ÁíUM elleni .IMabl26-os rnonoklonáiis antitest;
127: latinán ABJM elleni .IMab!2?-es mouokiouáhs antitest.
A 22. ábrán normát egészséges személyből (C-donor) származó T-sejtek proliferámós aktivitását szemléltetjük, melyet különféle - humán AIIJM ellent - humán roonokloteis aufitestek ko-stimulátorjelet átvivő aktivitásának (tanán ÜB3 elleni rnonoklonáiis antitesttel és humán AíLlM elleni humán rnonoklonáiis antitesttel bevont) mikrotiter-tálca alkalmazásával végzett tesztelésével matattak ki,
A függőleges tengelyen a [ftlj-timidin sejtbe beépüli mennyiségét (a sejtproliféráciö méröszőma), a vízszintes tengelyen pedig a hantán AíLlM ellent humán monokfenáhs antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán az anti-Ki.,!! a negatív kontrollként (humán AÍLIM. elletti humán moaoktaális antitest helyett) KLH elleni humán rnonoklonáiis antitest alkalmazásával végzett teszt eredntényet mutatja.
Áz ábráit feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a kővetkező:
128:: humán AlLlM eteti IMabUS-as rnonokionálts antitest;
135: humán .AÍLIM elleni JMabl35~ös rnonoklonáiis antitest;
136: Pumán AIIJM ellent .IMabl 36-os tnonokionális antitest.
A 23, ábrán normál egészséges személyből (C-donor) .származó T-sejtek protíferácíós aktivitását szemléltetjük, melyet különféle - humán AlldM elleni - humán rnonoklonáiis antitestek ko-síimuiásor jelét átvivő aktivitásának (tanán CD3 elleni morsoklonális antitesttel és humán AlLlM ellent tanát? monofcfotais antitest- 46 tel bevont) mikrotiter-íáiea alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyes a [’llj-fimidm sejtbe beépült mennyiségét (á sojtprotiferádó ntérőszásua), a vízszintes tengelyen pedig a humán AIUM elless humán snonokionális antitest kosteeufrácíójáí: tüntettük lék •Ezen az ábrás az aníl-KLll a negatív konttoilkérst (humán AIUM elleni htanán mosokionálts antitest helyett) KLI1 ettem búmat» moimklenahs antitest ulkaima/asdvai segzett teszt erednienset mutatja
Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a következő:
“137”: humán AIUM elleni. lMabt37~es monoklonális antitest;
138: Inasán AIUM elleni JMab 138-as monoklonális antitest;
139”: humán A11.1M elleni JMab 139~ss monoklonális antitest.
A 24, ábrán sortnál egészséges személyből (C-douor”) származó T-sejtek proiiferáeiős aktivitását szemléltetjük, melyet különféle -humán AíLIM ellem - humán monoklonális antitestek ko-stimulátor jelet átvivő aktivitásának (humán CDS ellent monőklonáits antitesttel és hnxnán ÁfUM elleni humán monökloaálss antitesttel bevont) mikrotiter-íáiea alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki,
A függőleges tengelyen a pHj-tímidm sejtbe beépült mennyiségét (a sejiproliteráció mérös/áma), a vízszintes tengelyen pedig a barnán AIUM elleni humán monoklonális antitest koncentrációját tüntettük fél.
Ezen az ábrán az nnti-KI H” a negatív kontrollként (humán AlLÍM elleni tarón monoklonális antitesf helyeit) KI. 11 elleni humán iramok ionáiis antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja.
Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a következő:
140: humán AÍL1M ellesi lMahl40-es mosoklonahs antitest;
”141: hnxnán A ILIM ellem' .IMabl-í 1 -;»$ monöklonális antitest.
,4 25. ábrán normál egészséges személyből (D-donor) származó ί-sejíek prohierádos aktivitását szemléltetjük, melyet különféle - humán A ILIM elleni - égéreredefü monoklonális antitestek ko-stimulátor jelet átvivő aktivitásának (humán CD3 elleni monoklonális antitesttel és humán AIÍ.ÍM elleni egéreredetű monoklonális antitesttel bevont) nókxotíteí fák a alkalmazásával végzett tesztelésével muiattu.uk k i.
A föggőieges tengelyéi» ,» l'HI-t máin sejtbe beépült mennyiségét la sejtproliferáeió suéröszáma), a vízszintes tengelyei» pedig a humán AI14M ellőni egéreredeiu monoklonális antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán ”JHCi“ a negatív kontrollként (a humán AIUM elleni egéreredetű uiojiókioaáhs antitest helyett) humán CETP elleni monoklonális antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét smüatja.
A. 26, ábrán normál egészséges személyből (D-donor) származó T-sejtek proliferáetós aktivitását szemléltetjük, melyet külösléie - humán A ILIM ellem - humán monoklonális antitestek ko-stimulátor jelet átvivő aktivitásának (humán CD3 elleni monokjönáiís antitesttel és humán A1L1M elleni humán iuoooklonálís antitest tel bevont) mikrotiter-íáiea alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a (JH>fe«lfe sejtbe beépült mennyiségét (a sejíprohteráciö méröszámák a vízszintes tengelyen pedig a humán AIUM elleni hantán monoklonális aótítest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán az antí-ΚΙ,Η a negatív kontrollként (humán A1LÍM elleni: humán moíiokiönáiis araitesí helyett) KLH ellent humán moímkkmáhs antitest alkalmazásával végzett teszt eredsuényóí mutatja.
Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése á következő:
“124: humán AIUM elleni JMabl24-es monoklonális antitest;
-47126” ; humán ΑΠ..1Μ elleni JMabl 2ö-os monok Duális antitest;
127; humán AíklM elleni JMabl 27-es monoklonáiis antitest.
A 27. ábrán .nerotál egészséges személyből (D-donor) származó T-sejtek proli&rációs aktivitását szemléltetjük, melyet különféle - humán Λ11..1Μ elleni - humán monoklonáiis antitestek ko-sSlntu lator jelet átvivő aktivitásának (humán CD3 elleni: moiioklouális antitesttel és humán AILIM elleni humán monokloiiáiis antitesttel bevont) mikrotiíer-tálea alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a í 'l ij-tímidin sejtbe beépült mennyiségét fa sejtproliterácíó mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán AILIM elleni egéreredeíü monoklonáiis antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán az ants-KLD a negatív kontrollként: (humán AILIM' elleni: humán monoklonáiis antitest helyett) KLII elleni lasnán monoklötsáhs antitest alkahnazásával végzett teszt ereátnényét mutatja.
Az ábrán telíüntetetí egyéb rövidítések jelentése a kővetkező;
128: humán AILIM elleni JMah:128-as monoklonáiis antitest;:
135:; humán Aí LIM élleni JMuh 13S-ös ínon ok tonális antitest;
136; humán Ail.iM elleni J .Mab i 36-os monoklonáiis antitest.
A 28, ábrán normál egészséges személyből (D-donor”) származó 7-sejtek prollferádös aktivitását szemléltet jük, melyet különféle - humán AILIM elleni - humán monoklonáiis antitestek ko-st imulátor jelet átvivő aktivitásának (humán CD3 elleni: monoklonáiis antitesttel és humán AILIM elleni humán monoklonáiis antitesttel bevont) rnikrotíter-táieaalkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a [’ll j-tímidin sejtbe beépült mennyiségét (a sejtproliferáciő mérőszámak a vízszintes tengelyen, pedig a humán AILIM ellent humán monoklonáiis antitest koncentrációját büntettük lei.
Ezen az ábrán az anii-KLlí” a negatív kemroilkém (humán AILIM elleni humán monofeloíiális amitest helyett): KLH elleni humán monoklonáiis antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja.
Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a következő:
137: humán AILIM ellent JMabl 37-cs monoklonáiis antitest;
138'': humán AILIM elleni JMah 138-as. monoklonáiis antitest;
139; humán AILIM elleni JMabl J9-es monok tonális antitest.
A 29. ábrán normái egészséges személyből (“D-donor) származó T-sejtek proiiferáeiós aktivitását szemléltetjük, melyet különféle - humán AILIM elleni - humán monoklonáiis amitestek ko-stimulálor jelet átvivő aktivitásának dunnán CD3 elleni moaoídonáiis antitesttel és humán AILIM elleni: humán monokionális antitest· tel bevont) mikrotiter-táíca alkalmazásával: végzett tesztelésével matattunk ki,
A függőleges tengelyen a [Ti j-íimidln sejtbe beépült mennyiségét (a seit'proliferácíö méröszátna), a vízszintes tengelyen pedig a humán AILIM elleni humán monoklonáiis tiuthesí koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán az snti-KLíF a negatív kontrollként, (humán .AILIM elleni humán, monoklonáiis antitest helyett) K LH el leni humán monoklonáiis antitest alkalmazásával végzett les A eredményéi mutatja,.
Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a következő;
“ 1.40: humán A ILIM elleni JMabl 40-es monokionális antitest;
141; humán A1LÍM elleni JMabl 41-as monokionális antitest.
A 30. ábráit normál egészséges személyből (“E-donör) származó T-sejtek proliferáélós aktivitását
-48szeutléiteijilk, melyet különféle - humán AILIM elleni - egéreredetü monokionáiis ani besték ko-stínutlátor jelet átvivő aktivitásának (humán CDS elleni monokionáiis antitesttel és humán AILIM elleni egéreredetü rttööökiottális antitesttel bevont) mlferottter-tótea alkalnmzásával végzett tesztelésével mutattunk ki,
A függőleges- tengelyen a i’H'jAhüidin sejtbe beépült: mennyiségét: (a sejtprobferáeiő mérőszáma), a vízsziftte» tengelyen pedig a htunán ÁfLÍM efeo egéreredoíü monokionáiis antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán MííCl a negatív kontrollként (humán AILIM ellent egérerédetü ntonoklonáíís antitest helyett) humán CETP ellent ntonöklonáiss antitest slkahnazásával végzőit teszt eredményéi mütatja,
A 31, ábrán normál egészséges személyből (E-donor) származó T-sejíek proliíéráciős aktivitását szemléltetjük, melyet kölőttíele - humán AiLÍM ellent -humán monokionáiis attfeteslek ko-stimaiáíor jelet átvivő aktivitásának (humán CDS ellent monokionáiis antitesttel és humán AILIM elleni barnán monökionális antitesttel bevont) míkrottter-fálea alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a [Tíj-tittttdln sejtbe beépült mennyiségét (a sejtprolítéráeíő mérőszámM, a vízszintes tengelyen pedig a fenén AILIM elten! barnán töonoklönális antitest koncentrációját tiintelíük fel.
Ezen az ábrán az “unti-KLH a negatív kontrollként (humán AILIM elleni humán monokionáiis antitest helyett) KLH elleni humán mönokionálís antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja.
Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a kővetkező:
124: humán AILIM ellent JMabi2^-es monoklonáhs snittest;
'í12ö”: humán A ILIM elleni JM ab 126-os monokionáiis antitest;
127: bitmán AILIM elleni .FMaöi 27-es monokionáiis antitest.
A 32. ábrán normál egészséges személyből (E-donor”) származó F-sejtek prolilerációs aktivitását szemléltetjük, melyei különféle - humán Afl.JM elleni - humán monokionáiis antitestek ko-stimulátor jelet átvivő aktivitásának (humán CD3 elleni monokionáiis antitesttel és humán AILIM elleni humán monokionáiis antitesttel bevont) mikrotiter-tálca alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a fTíj-titnidin sejtbe feeopölt mennyiségét (a .sejíprolifeíáció métószáma)». a vízszintes tengelyen pedig a humán AILIM elleni egéreredetü monokionáiis antitest koncemráeióját tüntettük tel.
Ezen az ábrán sz ’’anti-ΚΙ,Η a negatív kontroliként (htanán AltíM elleni humán tnonoklonáits antitest helyeit): KL.I-Í elleni humán nionokionáiis antitest sikalmsKÍsávai végzett teszt eredményét mutatja.
Az ábráit feltüntetett egyéb rövidítések jelentése: a következő:
128: humán AILIM elleni .lMahi28-as monokionáiis aníhest;
135: humán AlLiM elleni j.Máh 135-ös monokionáiis antitest:
”136“: humán AILIM ellent JMab 136-os monokionáiis antitest.
A 33, ábrán normál egészséges szeméiyhől (L-dőnor) származó l'-sejtek proiifémciós aktivitását szentiéltetjük, inelyet külöufele -- humán AILIM elleni - humán tnonoklonáits antitestek ko-stífnulátor jelet átvivő aktivitásának (humán CD3 elleni rnopnklonáhs antitesttel és humán AILIM ellent humán monokionáiis antitesttel bevont) mikrother-lálea alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a j;Mj~íimidíti sejtbe beépült mennyiségét (3 sejtproli fetáciő méröszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán AILIM elleni humán monokionáiis antitest koncentrációját tüntettük fel.
-49Ezen az ábrán az anti-kLl-F a negatív kontrollként (humán AlLLM elleni humán monokionáíis antitest helyeit) KEK ellen i banán monofciottáiis antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja.
Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a kővetkező;
” 137”: banán A1E1M elleni .lMabE37~es tnonoklonálts antitest;
138: humán AlLLM elleni JMahl 38-as monöklosálls antitest:;
139: humán A1L1M ellent JMah i 39-es mottoklonális antitest,
A 34. ábrán normál egészséges személyből (E-doner) származó T-sejtek proiíferáetós aktivitását szemléltetjük, melyet különféle - homárt ÁltlM elleni - tatán írsonoklpnáhsantitestek ko-síímuláter jelet átvivő aktívhásának (humán CD3 tdlesri tnonofeionálls antitesttel és humán A1E1M elleni humán monokfenálís antitesttel Ixívent) tnikrotiier-íálea alkalmazásával végzett tesztelésé vei mutattunk ki.
A függőleges tengelyen ti ('''ílj-titnidin sejtbe beépült mennyiségét (a smtprolifét-áeiő mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán A ILIM elleni humán monokionáíis antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán az “arui-KEtT a negatív kontrollként (humán AILÍM elleni humán mottoklonális antitest helyett) KLH elleni humán móítokionálís antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét motátja.
Az ábrán feltííntetett egyéb rövidítések: jelentése a következő:
1491!: humán Λ1Ε1Μ elleni .fMabi4ő-es monokionáíis antitest;
*';u í humán All ÍM ellem .íMahl4í-as nsonnkiotiáíts antitest
A 35, ábrán notntál egészséges személyből (D-donor) származó T-sejtek proíiférációs aktivitását szemléltetjük, melyet különféle, humán AIEIM elleni egéreredetS tnonoklonálts antitestek ko-stimulátor jelet átvivő aktivitásának - humán C.D3 elleni: tnonoklönális antitesttel bevont mikrotiter-tálea alkalmazásával, hantán A1L1M ellem egéreredem monökíohális antitest oldatának folyadék fázisban, önmagában történő hozzáadásával végzett - tesztelésével mutattunk ki.
A lüggölegcs tengelyen a f’l-fj-tisnídín sejtbe beépült mennyiségét (a sejteroíiferáetó mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán ÁÍL1M ellent egéreredetű monokionáíis antitest koncentrációját tüntettük fel,
Ezen az ábrán .ili€ í “ a negatív kontrollként (humán AILÍM elleni egéreredetű monokionáíis antitest helyett) humán CBTF elleni monokíönális antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutálja.
A 86. ábrán normál egészséges személyből (D-dottor) származó T-sejtek preltferációs aktivitását szemléltetjük, melyet különféle, humán AILÍM elleni egéreredetű numoklonálts antitestek ko-stimulátor jelet átvivő aktivitásának - humán CDS elleni monokionáíis antitesttel bevont mikrotiter-tálea alkalmazásával, humán Á|UM ellettt: egéreredetű monokionáíis snittest oldatának folyadék fázisban, önmagában történő hozzáadásával végzett - tesztelésével mutaítunk ki.
A függőleges tengelyen & fíij-timtdin sejtbe beépüli mennyiségét (a sejtproliférácié mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán AÍEíM elleni égéreredétn tttonoklonáíis antitest koneentrásróját tüntettük lei.
Ezen az ábrán az aosi-KJJ-F s negatív kontrollként (humán ÁfLíM elleni egéreredetű tnörsoklonális antitest helyeit) KLH elleni humán monokionáíis antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét matatja.
Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a következő:
124: humán ΑΪ1..1 M elleni .IMab 124-es monokionáíis antitest;
-50*125: tornán AlLIM ellesi JMabl25-ös monoklóttális antitest;
126: tornán AlLIM elleni 3Mabl26-os monokliméi!» antitest
A 37. ábrán nannál egészséges személyből (D-donor'’) származó T-sejtek proliferáclós aktivitását szemíéítetjfiL melyei különféle, humán AlLIM ellesi egéreredetü umuokloöábs antitestek ko-.sdnmlátoí· jelet átvívó aktivitásának - humán CTC elleni monokionális antitesttel bevont míkrotíter-táiea alkalmazásával, humán AÍL1M ellent egéreredetü monöklonálís amitest oldatának folyadék fázisban, önmagában történő hozzáadásával Végzett - tesztelésével mutattunk ki,
A függőleges tengelyen a [ d-Ij-timidm sejtbe beépült mennyiségéi (a sejíprolííéráeió mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán AlLiM elleni egéreredetü monokionális antitest koncentrációját tűntettük tel.
Ezen az ábrán az. “anti-KLH a negatív kontrollként (humán A111M elleni egéreredetü monokionális antitest helyett) KLB elleni humán monokionális antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja.
Az ábrán feltűntetett egyéb rövidítések jelentése a következő:
128: humán Al.LfM elleni JMabl 28-as monokionális antitest;
”135“: humán A1L1M elleni 3MabB5-ös monokionális antitest;
136'’: humán AIL1M elleni IMabi 36-os monokionális antitest.
A 38. ábrán normái egészséges személyből (“D-donor”) származó T-sejtek prohferácios aktivitását: szemléltetjük, melyet különféle, humán AltlM ellent egéreredetü monokionális antitestek ko-síhnutáíor jelet átvivő aktivitásának - tornáit C03 elleni monokionális antitesttel bevont mikrotiter-íálca alkalmazásával, humán AlLIM elleni egéreredetü monöklonálís antitest oldatának folyadék fázisban, önmagában történő hozzáadásával végzett - tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a fHj-tlnódin sejtbe beépült mennyiségét (a sejtproilféráeló mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán AlLiM elleni egéreredetü monokionális antitest koncentrációját tüntettük fö).
Ezen az ábrán az 'anti-kLH” a negatív kontrollként (humán A1L1M elleni egéreredetü monokionális antitest helyett) KLÖ elleni humán .monokionális antitest alkalmazásával végzett teszt eredményéi mutatja.
Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a következő:
137: humán AlLIM elleni JMab 13 7-es monokionális antitest;
138: humán AlLIM elleni IMabi 38-as monokionális antitest;
”1:30’': tornán AlLIM elleni ÍMábÍ39-«suiOHoklonálís antitest.
A 39. ábrán normál egészséges személyből (D-donor) származó T-sejtek proliföráolós aktivitását szemléltetjük, melyét különféle, humán A11..1M elleni egéreredefö monokionális antitestekkö-siimnlátor jelet átvivő aktivitásának - humán CD3 elleni monokionális antitesttel bevont mlkrötlter-tálca alkalmazásával, humán ΑΠ..ΙΜ elleni egéreredetü monokionális antitest oldatának, folyadék fázisban, önmagában történő hozzáadásával végzett - tesztelésével mutattunk ki,
A függőleges tengelyen a fldj-tinodin sejtbe beépült mennyiségét (a sejtprohferáeio mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a huntáti AlLfM elleni egéreredetű monokionális antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán az anti-KEI i” a negatív kontroliként (bűntárs A.ILIM elleni egéreredetü monokionális antitest helyeit) Κΐ.,ίΐ elleni humán rnonoklonális antitest alkalmazásával végzőit teszt. eredményéi mutatja. Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a következő:
”14(1'’: humán ΑΠ..ΪΜ elleni JM&bMÖ-es monokíonális antitest;
”341: hűtőén AíLIM elleni JMab 141-as rnonoklonális antitest:.
A 40, ábrán «orrnál egészséges személyből (B-donor) származó - barnás A ILIM elleni egéreredetü monöklonáiis antitesttel és humán CDi eltet mosioklonális antitesttel beveuí mikrötíter-tálcán tenyésztett T-sejtek által termelt, tenyészeti miüiúszóba kiválasztott IFN-y mennyiségét szemléltetjük:,
A függőleges tengelyen az, IFbí-y koneenfrásióját, a vízszintes tengelyen pedig a humán ÁÍLÍ.M ellent egéreredetü monokionális antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán HHC! a negatív kontrollként (humán AÍLIM elleni, egéreredetü monokíonális antitest helyett) humán CLTP elleni mönoklonaiís antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja,
A 41. ábrán normál egészséges szentélyből: (B-donor) száwngzó - humán AÍLIM eltel humán monokíonális amítesttel és humán CDI elleni monöklonáiis antitesttel bevont mikrotiter-táleán tenyésztett ·· T-sejtek által tennék, tenyészeti feiüiúszóba kiválasztott iEN-v mennyiségű usonlékeljük:,
A függőleges tengelyen az. IFN-y koncentrációját, a vízszintes tengelyen pedig a humán AÍLIM elleni humán monokíonális antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az, ábrán ,f;«tti-KL.H“ a negatív konbollként Emmán ALIIM elleni humán monokíonális antitest helyett) KLH elleni humán monokionális antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja.
A 42. ábrán normál egészséges személyből <B-donor” > származó - humán A.II.IM elleni humán Ínonoklonális asttitesttel és: humán €1.33 ellent monöklonáiis antitesttel bevont mikrotiter-íáieán tenyésztett T-sejtek által termelt, tenyészeti feiüiüszóba kiválasztott IFN-y mennyiségét szemléltetjük.
A függőleges tengelyen az IFN-γ koneenttóeíóját, a vízszintes tengelyen pedig a humán AíLIM elleni humán rnonoklonális antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán ’tetí-KLH'' a negatív kontrollként (humán AIUM elleni humán monokionális antitest helyett) KLH elleni humán rnonoklonális antitest alkalmazásával végzett teszt eredtnényét mutatja.
A 43. ábrán normál egészséges személyből (C-donor) származó - Iramán AIUM elleni egéreredetü monokionális antitesttel és humán CD3 elleni monokíonális antitesttel bevont mikröííter-tálcán tenyésztett T-sejtek állal termelt, tenyészeti feiüiúszóba kiválasztott ÍFN-γ mennyiségét szemléltetjük.
A függőleges tengelyen az lEN-y koncentrációját, a vízszintes tengelyen pedig a humán AÍLIM' elleni egéreredetü monokíonális antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán ÁiHCl:” a negatív kontrollként (humán AIUM elleni egéreredetü rnonoklonális antitest helyéit) humán CETF elleni: tnonokteáíis antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja.
A 44. ábrán normái egészséges személyből (C-donor'') származó - humán AIUM elleni humán monokionális antitesttel és humán CÖ3 elleni monöklonáiis antitesttel bevont mikrotiter-táleán tenyésztett T-sejtek által termelt, tenyészeti íeltlltiszóha kiválasztott IF’N-y mennyiségét szemléltetjük.
A függőleges tengelyen az IFN-y koncentrációját, a vízszintes tengelyen pedig a humán AIUM elleni egéreredetü rnonoklonális asttítest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen. az ábrán ami- K i,H a negatív kontrollként (humán AÍLIM elleni humán rnonoklonális antitest
- 52 ~ helyett) KLH elleni humán monoklonáiis antitest alkalmazásával végzett teszíeredményét mutatja.
Áz ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a következő;
124; bmnán Alt.lM elleni )Mabl24-es mbnokfonáBs antitest;
“ 125; humán AHJM elleni JMab 125-ös monok Ionális antitest;
126; humán Á1L1M ellesi JMahl2b-es monoklonáiis antitest,
A 45., ábrán normát egészséges szentélyből (C-dottor) származó - humán ÁíLíM elleni humán monöktonális antitesttel és humán CD? elleni monoklonáiis antitesttel bevont enikrotiter-tefcán tenyésztett T-sejtek állal termelt, tenyészeti félülúszóba kiválasztott IFN-y mennyiségét szemléltetjük.
A függőleges tengelyes az ll-'N-y köneenttactöjáf, a vízszintes tengelyen pedig a humán A ILIM elleni egéreredetü monoklonáiis antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán anti-KLIT* a negatív kontrollként (humán A1LÍM elleni humán mottöklottálts antitest helyeit) KLH elleni humán rnonoklonáb’s tmíitest alkalmazásával végzett ieszt eredményéi mutttíja
Az ábrán felíütttetsít egyéb rövidítések jelentése a kővetkező:
128: humán A ILIM elleni JMab 128-as monok tonális antitest;
135: humán Á1L.1M elleni JMah 135-ös snonokIonális antitest;
13öK: humán A ILIM ellőni .1 Mab 136-os monoklonáiis antitest.
A 46. ábrán normái egészséges személyből (C-donor) saámtasEÓ - humán AítiM elleni humán monoktenálts antitesttel és humán GD3 elleni monoklonáiis antitesttel bevont rnikrolíter-fáleán tenyésztett T-sejtek által termelt, tenyészeti (etütúszóba kiválasztott IFN-y mennyiségét szemiéhetjíík.
A függőleges tengelyen az IFN-γ koncentrációját, a vízszintes tengelyen pedig a humán AlLIM elleni egéreredetü monoklonáiis antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán ami-Rti-F a negatív kontrollként (humán AIL1M ellent humán monoklonáiis antitest helyett) KLH ellent humán monoklonáiis antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja.
Az ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a következő:
'T'7: humán A1L1M elleni JMahl37-es monoklonáiis anihest, ”138”: humán A ILIM elleni JMablok-sss monoklonáiis antitest;
’’ i 39; humán Á1E1M elfeni 3Mábl39-es monoklonáiis antitest,
A 47, ábrán normál egészséges szentélyből (G-donor) származó - humán AILÍM: elleni humán mottokíonális antitesttel és humán CD3 ellent monoklonáiis antitesttel bevont raikrotiter-tálcán tenyésztett T-sejtek által termelt, tenyészeti teiülúszoba kiválasztott IFN-γ mennyiségét szemléltetjük.
A függőleges tengelyen az IFN-y koncentrációját, a vízszintes tengelyen pedig a humán ΑΠ..1Μ elleni egéreredetü momjkioxtáhs antitest körieestrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán anfi-Kl,H“ a negatív kontrollként (humán A1LFM elleni humán monoklonáiis antitest helyeit) KLH ellesi humán monoklonáiis antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mutatja.
Áz ábrán feltüntetett egyéb rövidítések jelentése a kővetkező:
140: humán Alid M elleni .1 Mab 140-es monoklonáiis antitest;
“141; humán A ILIM elleni JMábMl-as utonoklonáhs antitest.
A 48. ábráit különböző teszteinlák T-sejí-prolíferáelóra gyakorolt gátló hatását szemléltetjük, amit normál egészséges személyből (A-donor) származó T-sejtek és normál egészséges személyből (D-donpr”)
-53származö PBMG-sejíek tenyésztésével - vegyes hmfbeitáAeakeiók (MLR) alkalmazásával ~ végzett prohferáeiös tesztekkel határoztunk meg.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült ;lH-tlmidm mennyiségét (a sejtprolífetácló mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztmsnták koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
”ΓΒ§(Η 8ό: CD80 elleni antitest és CD86 elleni antitest elegye;
tnlgö 1 humán €034 elleni egéreredetü ígG I monoklonális antitest;
”CfLA4-fg: humán GTLA4/ígFc kiméramolekula;
SA12: humán A ILIM elleni egéreredetü monok lónál is antitest.
A 49. ábrán különböze humán AiLi.M ellent humán monoklonális antitestek T-sejt-proliferációra gyakorolt gátló hatását szemléltetjük, amit normái egészséges személyből (A-donor) származó T-sejtek és normái egészséges személyből (B-donor ) származó PBMC-sejtek tenyésztésével - vegyes ihniőeita-reakeiók (MLR) sikahnazősávai - végzett proliferációS: tesztekkel határoztunk meg.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült Ti-umídin mennyiségét (a sejtprohféráeiő mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztrhinták koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a kővetkező:
”anti-K.Lli“: KLH elleni humán monoklonális antitest (negatív kontroli);
AlMab-124”: humán AILIM elleni jMabl24-es monoklonális antitest:
126”: humán A1L1M ellent jMabl2o-os monoklonális antitest;
127”: hnsnán A IL IM ellent iMábl27-es moookkmáhs antitest;
” 128: humán ÁÍL1M elleni JMab i 28-as monoklonális antitest;
135”: humán ÁÍL1M elleni JMabf 35-ös monoklonális antitest:
”136”: humán A ILIM elleni JMabl 3ó-os monoklonális antitest;
137”: barnán AILIM elleni JMabi37-es monoklonális antitest.
Az 5Ö. ábrán különböző teszuniníák T~sejí~proirferáeiőra gyakorolt gátló hatását szemléltetjük, amit normál egészséges személyből (B-don.or”) szátmazó T-sejtek és normál egészséges: személyből: (B-donor”) származó PBMC-sejtek tenyésztésével - vegyes lintfocita-reakciók (MLR) alkalmazásával - végzett proSiferáetós resztekkel határoztunk meg;
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült 31Ι-ίΙηη<1Ιη mennyiségei (a sejtproliferáció mérőszánta), a vízszintes tengelyen pedig a tssztminták koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
”CD801-8Ő”; G.13SÖ elleni antitest és CD86 elleni antitest elegye:
mígGl”: humán CD34 elleni egéreredetü IgGl snonoklonális antitest;
CT!..A4-lg”: humán CTLA4/IgFc klntératnolekula;
”SA!2”: humán AILIM ellesi egéreredetü monoklonális astitesi.
Az 51. ábrán khiönböz.ő, humán AILIM elleni humán monokionáiís: antitestek 'T-sell-proh'feráeiöra gyakorolt gátló hatását szemléltetjük, amit, normál, egészséges személyből (D-donor) származó T-sejtek és normál egészséges személyből (B-donor) származó PBMC-sejtek tenyésztésével - vegyes Innfoeiía-reakelók (MLR) alkalmazásával - végzett prolsferáctős tesztekkel határoztunk meg.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült :H-íimídln mennyiségét fa sejtptoiiiteráclő: mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a reszrminták ko?rcensráeióiát tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
amí-KLl!: KÍ..K elleni humán snonoklonál is antitest í negatív kontroli);
“.ÍMab-124: humán AILIM elleni ,!Mabl24-es monoklonális antitest;
”126”; humán AILIM elleni jMabi26-os monoklonális antitest;
”127: humán AILIM elleni ,iM l2?-es monoklonális antitest;
128: humán AILIM elleni 1M ab; 28-as monoklonális antitest;
”135”: hnmán AILIM elleni IMahl 3 S-ös monoklonális antitest;
136; humán A ILIM elleni JM&bi 36-os monoklonális antitest;
137; humán AILIM elleni ,lMabl37-es monoklonális antitest.
Az 52. ábrán különböző, tesztmlnták T-sejí-proíilerációra gyakorolt gátló Itatását szemléltetjük, amit normál egészséges személyből (C-donor”) származó T-sejrek és normál egészséges személyből (A-donor”) származó PSMC-sejíek tenyésztésével - vegyes límíoeíta-teskeiők (MLR) alkalmazásával - végzett prölilerádós tesztekkel határoztunk meg.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült ’H-timídln mennyiségét fa sejtpmlílferácíő mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztmínták koncentrációját tüntettük fel.
.Az ábrán szereplő rövidítések jelentése n következő:
CH8ÍMS6”: CD80 elleni antitest és CD86 elleni antitest elegye;
mlgOl humán C.D34 elleni egér-eredetű {göl monoklonális antitest;
”GTLA4-Ig; humán C FLA4/IgFc kimeramolekula;
SA12: humán AILIM elleni egéreredetn monokkmális antitest,
Áz 53, ábrán különböző, humán AILIM elleni humán monoklonális antitestek I'-sejí-prollferáeróra gyakorolt gátló hatását szemléltetjük, amit normái egészséges személyből f “C-donor”) származó T-sejtek és normál egészséges személyből (A-donor”) származó PBMC-sejtek tenyésztésével - vegyes limfherta-reakeiok i'MLR.1 alkalmazásával - végzett proliferáeiös tesztekkel határoztunk meg.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült ’H-timíöin mennyiségét fa sejtproliferáclő mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztmínták koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése g következő;
arrti-KLH; KLH elleni humán monoklonális antitest (negatív kontroll);
IMab-124: iramán AILIM elleni ,iM;tb 124-e» monoklonáiís antitest;
126: humán AILIM elleni íMahi26-os monoklonális antitest;
127”:; humán AILIM elleni JMshí 2?-es monokkmális antitest;
” 128”;: humán AILIM elleni JMab 12 8-as monokiorráirs antitest;
135: humán AILIM elleni lMabl35-ős monoklonális antitest;
” 136”: humán Al LLM elleni ,1 Mab 136-os monoklonális antitest;
137: humán AILIM elleni ,iMabl37-es monokíonáhs antitest.
Az 54, ábrán különböző íesztminták T-sejt-proiíferaeiöra gyakorolt gátló hatását szemléltetjük, amit normál egészséges személyből (E-dpnpr) szármázó Iksejtek és normál egészséges személyből (G -donor”)
-55 származó PRMC-sejtek tenyésztésével vegyes limíóclta-reakeíók (Mf.,R.) alkalmazásával - végzett prollftetáelős tesztekkel határoztunk meg.
Á grafikon Rtggőieges tengelyén a sejtekbe beépült ’H-thnldin mennyiségét (a sejRnnhferáeió mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig, a tesztmmták koncentrációját tüntettük fel. Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a kővetkező:
€D8Ö^8ő”: GD8Ö elleni antitest és CDS6 elleni antitest elegye;
mígG 1 humán Cí>34 elleni egéreredetü IgG1 monoklonális antitest;
f't..'Tl..A4- ig: huniáit CTi..A4.''lgfc kiméramoiekuia;
“SAÍT: hantán AlktM el lett t egéreredelü monoklonális antitest
Az 55. ábrán különböző, humán A1LIM ette»! humán monoklonális antitestek T-sejí-proliterációra gyakorolt gátló Itatását szemléltetjük, amit normál egészséges személyből ΓΈ-áonot) származó T-sejtek és nöfötál egészséges szentélyből (G-donor) szármnzA PSMC-sejtek tenyésztésével - vegyes ilmfociia-reákciók (MLR) alkalmazásával - végzett proirferácíós tesztekkel határoztunk meg.
A gráftkon függőleges tengelyén a sejtekbe beépüli ’H-timidin mennyiségét (a sejtproliferáető mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a teszíminták koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
anti-KLB; Ki.B elleni humán ntönoklonális: antitest (negatív kontroll); JMab-flő”: humán AI1..IM elleni .IM&bl 3ö-os motmklonális antitest;
” 138”: humán AI1.IM elleni .IMah 138-as monoklonális antitest;
139; humán A1LLM elleni .lMab'39-es rnonokiőnálts antitest;
“14Ö*‘: humán A1LIM elleni JMabl4Ő-es monoklonális antitest;
141: humán AILÍM elleni ÍMahl45~es monokionáiis antitest.
Az: 56, ábrán különböző tesztmmták T-sejt-proliferáctóra gyakorolt: gátló hatását szemléltetjük, amit normál egészséges személyből (“F-donor) származó T-sejtek és normái egészséges személyből (E-donor) származó PRMC-sejtek tenyésztésével - vegyes limlbeha-reakdók (MLR) alkalmazásával -végzett prollferáeíős tesztekkel határoztunk meg,
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült ^R-timidm mennyiségét (a seirproliféráeló mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztmimák koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
”CD§Ő+86; CEÁO elleni antitest és CD86 elleni antitest elegye;
mlgGI:: humán CD34 elleni egéreredetü IgGI monokionáiis antitest;
SA 1.2”: humán A1L1.M elleni egéreredetű -nonoklonábs antitest;
GTLA4-ig: humán CTLA4AgFe kiméramolekuls.
Az 57. ábrán különböző, humán AltfM elleni humán monoklonális antitestek f-sejr-proliiérációra gyakorolt gátló hatását szemléltetjük,, amit normál egészséges személyből (E-donor”) származó T-sejtek és normál egészséges személyből (E-donor”) származó ESMG-sejtek tenyésztésével - vegyes litn&eiíu-reakcíők (MLR) alkalmazásával - végzett proliIéráciős tesztekkel határoztunk meg,
Á grafikon függőleges tengelyén a sejtékbe beépült 3íí-timidio mennyiségét (a sej tproliferáció mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a teszfmmíák koncentrációját hintettük fel.
-56Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
aati-KLM: &LH elleni tanán rnonokienáhs antitest (negatív komroll);
JMah-136: humán AII..1M ellent .IM&hi 36-ox monoklonáiis antitest:
'Ί38*': humán AÍLIM' ellem IMabl38-as monokionális antitest;
139; humán AitlM elleni JMah! 39-es nttsnoklonális antitest;
140: humán AILÍM elleni JMabi4Ö-es monokionális antitest;
“ 14íhumán AILÍM ellent JMabMl-es monokionális antitest.
Az 58. ábrán: különböző tésztminták t-seji-prolíteráciőra gyakorolt gátló hatását szemléltetjük, amit somtál egészséges személyből (G-donor”) származó T-sejtek és normál egészséges személyből (P-donor”) származó PRMC-sejtek tenyésztésévéi - vegyes lunfoeita-reakciók (MLR) alkalmazásával - végzett pröíitéráeiós tesztekkel határoztunk meg.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült Xl-timithn mennyiséget (a sejtproihéráeiő mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a teszurdmák koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
kontroll mlgG; humán CD34 elleni egéreredetö IgG 1 monokionális antitest;
”CD8<R-Ső“: CÖ80 elleni antitest es CD86 elleni antitest elegye;
SA 12‘': hantán AILÍM ellent egéreredetö monoklonáiis antitest;
C i'l.A4~Ig-': humán CTLA4/.lgFe kiméramolekula.
Az 59. ábrán különböző, humán A1LLM elleni humán monokionális antitestek T-sejí-proliferáeióra gyafeeroh gátló hatását szemléltetjük, amit normál egészséges személyből (G-donor) származó T-sejtek és normái egészséges személyből (F-donor) származó PÖMC-sejtek tenyésztésével - vegyes hmfocita-reakelök (MLR) alkalmazásával - végzett prol iterációs tesztekkel határoztunk meg.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült 3H-tímidia mennyiségét (a sejtproiiíeráció mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a teszíminíák koncentrációját tüntettük fel.
Az ábráit szereplő rövidítések jelentése a kővetkező;
antí-KLB: KLH elleni humán monok tonális antitest (negatív kontroli);
JMáh-136: humán AILÍM elleniJMabl 36-os monokionális antitest;
i 38: barnán AILÍM elleni JMah 138-as monokionális antitest;
139: humán AILÍM ellent JMah 139-es monokionális antitest;
140; humán AILÍM elleni JMabl40-es monokionális antitest;
141; humán AILÍM elleni ÍMabldl -es monokionális antitest.
A 60. ábrán különböző kontroll tesztmínták T-seji-proÜferáeióra gyakorolt - vegyes irmfoelta-reakció (MLR) alkalmazásával végzett proliferáeiós tesztben kimutatott - gátló hatását szemléltetjük, mely teszt során: normál egészséges személyből (A-donor) származó T-sejteket normái egészséges személyből (Ö-donor”) származó - barnás C'fLA4-íg kiméramolekula jelenlétében előtenyésztett - PfíMC-sejíekkel együtt tenyésztettünk.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült ^H-timidin mennyiségéi (a seiiproíiíéráeió merőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztek anyagok koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidíteaek jelentése a következő:
-57CDSö+86”: CDSÖ elleni antitest és Üf>&6 elleni antitest elegye;
hdgGl”: humán €0.34 elleni egéreredeta IgGl monoklonáiis antitest;
SA12: humán AlLfM elleni egéreredetü monoklonáiis antitest;
CTLA4-l.g: humán CTLAdőgEc kiméramolekula.
A 61. ábrán különböző, humán Α1Ι..ΪΜ ellent ttwnoklonálss antitestek T-sejt-proliferációra gyakorolt vegyes límibeita-reakcsó (MLR) alkalmazásával végzett proiiferáeiős tesztben kimutatott - gátló hatását szemléltetjük. mely teszt során normál egészséges személyből (A-donor) származó 1-sejteket normál egészséges személyből (“D-donor”) származó - humán CTLA-l-ig kimeramolekttla jelenlétében elötenyészíeií - LKMC-sejtekkel együtt tenyésztettünk.
A grafikon tüggSieges: tengelyén a sejtekbe beépült ^fí-timidín mennyiségét (a sejtproíiíeráció mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztelt anyagok koncentrációját tüntettük lei.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
aatíéKLB”: KI,13 elleni humán monoklonáiis antitest (negatív kontroll);
Bíab-124; humán A1L1M elleni LMabi24-es monoklonáiis antitest;
”126: humán AIL1M elleni )M;abl26-as monoklonáiis antitest:
’Ί2?; humán A1L1M elleni JMabi3?-es monoklonáiis antitest;
I2S: humán AI1..1M elleni jMa.bi.2&-as monoklonáiis antitest;
135: humán A1I.1M elleni ,IMabl35-as monoklonáiis antitest;
136”: humán AILíM eliéni ÍMabl 36-os ntoftökloüálís antitest;
137: humán A11..1M elleni .IMab 137-es snonokloná'L antitest.
A 62, ábrán különböző kontroll teszimmták T-sejt-proiiíéráeiöra gyakorolt - vegyes limíoeiia-reakcid (MIK) alkalmazásával végzett proiiferáeiős tesztbe® kimutatott - gátló hatását szemléltetjük, mely teszt során normál egészséges személyből (D-donor”) származó T-sejíeket normál egészséges személyből (B-donor) származó - humán CTLA4~lg kiméramolekula jelenlétében előtenyésztett - PBMC-sejtekkel együtt tenyésztettünk.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült 'H-timídin mennyiségét (a sejtproliféráeié mérőszánta), a vízszintes tengelyen pedig a tesztelt anyagok koncentrációját tüntettük fel,
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:;
CDSÖ4-8Ó: CD8Ö elleni amitest és C£>86 elleni antitest elegye;
ürigö 1 ” s humán CÖ34 elleni egéreredetü IgG 1 mosok tonális antitest;
SA12: humán All ..IM elleni egéreredetü monoklonáiis antitest.
A 63. ábrán különböző, humán A.iLIM elleni monoklonáiis antitestek T-sejf-proliíeráeióra gyakorolt vegyes llmfocita-reakeiő (MLR) alkalmazásával végzett pro lilénk lós tesztben kimutatott - gátló hatását szemléltetjük, mely teszt során normál egészséges személyből (D-donor) származó T-sejteket normál egészséges személyből (B-donor) származó - humán CTLA4-lg kunéramolekuía jelenlétében előtenyésztett - PBMCsejtekkel együtt tenyésztettünk.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült Wtimídin mennyiségét: (a sejtprelíterádő méröszáma), a vizszhites tengelyen pedig a teszteli anyagok koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
asúí-KLR: Κί,Η elleni humán monoklonális antitest (negatív kontroll);:
ÍMab- Í24: humán AILÍM elleni ,lMabl24-es monoklonális antitest;
”126”; tanán AILÍM elleni JMab 126-as monoklonális antitest;
127: humán AILÍM elleni JMabl37-es monoklonális antitest;
128: humán AILÍM ebem JMabl 2.8-as nronoklonálls antitest;
”135: tanán AILÍM ellent JMabl 35-as monoklonális antitest;
136: humán -AILÍM elleni JMab 136-os monoklonális antitest;
137: humán AÍLÍM elleni J.Mab 137-es monoklonális antitest,
A 64. ábrán különböző kontroli tesztmmtáfe Γ-sejt-pröÍÍferáeiŐra gyakorolt - vegyes ilmlocíta-reakcío (MLR) alkalmazásával végzett ptoMcráiclés- tesztben kimutatoa - gátló hatását szemléltetjük, mely teszt során normái egészséges személyből (L-donor) származó T-sejteket normál egészséges személyből (A-donor) származó - humán GTLA4-íg kíméramolehula jelenlétében előtenyésztett - PSMG-sejtekkel együtt tenyésztettünk,
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült 3H-timiöin mennyiségét (a sejíproiileráeió mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztelt anyagok koncentrációját tüntettük fel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
C'ÖSÜ'í-SŐ: CD8Ö elleni antitest és €B86 elleni antitest elegye;
mlgG 1”: humán CD34 elleni egeretedetü IgG I monoklonális antitest;
SA12”: humán AÍLÍM elleni egéreredetü monoklonális antitest.
A 65. ábrán különböző, humán AILÍM elleni monoklonális antitestek 'Γ-sejf-proilieráeiőta gyakorolt vegyes limföeita-reakció (MLR) alkalmazásával végzett proliferáeios tesztben kimutatott - gátló hatását szemléltetjük, mely teszi: során normál: egészséges személyből (C-donor”) származó T-sejteket normál egészséges személyből (A-donor) származó - humán CíLA4-ig kiméramoíekula jelenlétében elötenyésztett - P8MCsejíekfeel együtt tenyésztettünk.
A grafikon íliggőleges tengelyén a sejtekbe beépült Ή-ihnidin mennyiségét (a sejtpízüiferáeió mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztelt anyagok koncentrációját tüntettük tel.
Az ábráit szereplő: rövidítések jelentése a kővetkező:
ami-KLH: KLH elleni humán monoklonális antitest (negatív kontroll);
JMab-124: humán AILÍM elleni JMabl 24-es monokfonáiis antitest;
I2ő: humán AILÍM elleni JMabL?.ő-as monoklonális antitest;
127'': humán AÍLÍM ellent ÍMabl57-es monoklonális antitest;
”128”: humán AÍLÍM elleni JMab 128-as monoklonális antitest;
135: humán AILÍM elleni JMahí3S-asmonoklönáns antitest;
136: humán AILÍM elleni JMabl36-os monoklonális antitest;
”137; humán AILÍM elleni JMabl 37-es numokfonáhs antitest
A 66. ábrán különböző kontroll teszttnimák T-sejt-proliferáciőra gyakorolt - vegyes kmfociía-reakció (MLR) alkalmazásával végzett proliferáeios tesztben kimutatott - gátló hatását szemléltetjük, mely teszt során normál egészséges személyből (B-donor) származó T-sejleket normál egészséges személyből (G-donor) származó - humán CTLA4-lg klméramolekulá jelenlétében elötenyésztett - FBMC-sejtekkel együtt tenyésztél- 59 tünk.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült H-timidin mennyiségét (a sejtproliferáció mérőszárnak a vízszintes tengelyen pedig a tesztelt anyagok koncentráetőját tüntettük fél.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a kővetkező:
“kontroll mlgG Ihumán GD34 elleni egéreredetü IgG I monokionáiis antitest;
CD80+86: CD8Ö elleni antitest és CD86 elleni antitest elegye;
“SA12: humán AlLiM ellesi egéreredetü monokionáiis antitest.
A ő7. ábrán különböző, barnán A1L1M elleni monokionáiis antitesteit' T-sejt-proliféráciöra gyakorolt vegyes limfőclta-reakeíó (MLR) alkalmazásával végzett proliferáeiös tesztben khouiatott - gátló hatását szemléltetjük. mely teszt során rionnál egészséges személyből (“E-donor) származó Γ-sejteket normái egészséges személyből (“G-donor”) származó - humán CT1..A4-Ig kiméramoleknla jelenlétében előtenyésztett - PBMClseitekkel együtt tenyésztenünk,
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe: beépült Ί 1-tirnsdln mennyiségéi (a sejtproliféráefé mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztelt anyagok koncentrációját tüntettük tel.
Az ábrán szereplő rövidítések jelentése a következő:
an’i-KLH”. K1..1I elleni humán monokionáiis antitest (negatív kontrol!)..
j Mab-136: humán AlLiM ellent JMafe136-os monokionáiis antitest;
“138: tanán AlLiM ellem JMabl38-as monokionáiis antitest;
139: humán AlLiM elleni JMabf 39-es monokionáiis antitest;
140: humán A1LIM elleni ,hM;tb 14()-es monokionáiis antitest:
”141“: humán AlLiM elleni JMal>141 -es monok tonális antitest.
Á 68, ábrán különböző kontroll tesztminták T-sejl-proliferáciÓra gyakorolt - vegyes limféeíla-reakeló (MLR.) alkalmazásával végzett proliferáeiös tesztben kimutatott - gátlő hatását szemléltetjük, mely teszt során Honnál egészséges személyből (G-donor) származó T-sejteket normál egészséges személyből (“P-donor”) származó - humán CTLA4-lg kiméramoleknla jelenlétében előtenyésztett - FöMC-sejtekkel együtt tenyésztettünk.
A grafikon függőleges tengelyén a sejtekbe beépült 'fll-ílmidin mennyiségét (a sejtproliferáció mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a tesztelt anyagok koncentrációját tüntettük fél.
Az ábrán szereplő rövidítések jelen tése a kö vetkező:
'kőmről I mlgGl: humán €1534 elleni egéreredetü IgG l monokionáiis antitest;
CD8Ö-Í-8Ó: CD8Ö elleni antitest és CD86 elleni antitest elegye;
“SA12”: humán AlLiM elleni egéreredetü monokionáiis antitest
A, 69, ábrán különböző, hutnán A.1L1M elleni monokionáiis antitestek T-sejí-prolsférádőra: gyakorolt - vegyes lim&eita-reakció (MLR) alkalmazásával végzett proliferáeiös tesztben kimutatott - gátló hatását szemléltetjük, mely teszt során normál egészséges személyből (G-donor) származó T-sejteket normál egészséges személyből (T-donor) származó - hutnán CTI,A4-ig kiméramoleknla. jelenlétében előtenyészfett - FBMC-sejlekkel együtt tenyésztettünk.
A grafikon íllggőleges tengelyén a sejtekbe beépült 'T-i-timidin mennyiségét (a ásjíproliferáeló ntéröszáma), a vízszintes tengelyen ped ig a tesztelt, anyagok koncentrációját tüntettük fel.
-68Á£ ábrán szereplő rövidítések jelentése a kővetkező:
anti-KLld'*: KLH elleni humán monoklonális antitest (negatív kontroll);
JMab-l36”: Intmárt AILIM elleni ÍMab 136-os monoklonális antitest;
”138”: hnrnán AÍUM elleni JMabl:38-as monoklonális antitest;
139”: humán AÍUM elleni JMab 139-es monoklonális anti·est;
1407 humán ALIIM ellent .1 Mab 140-es monoklonábs antitest;
” 141”: humán AÍUM. ellent JMabl 41 -es monok tonális antitest.
A 78. ábrán különböző, humán AlLÍM elleni humán monoklonális antitestek és kontroll antitestek
- célsejtként vad típusú CflÖ-sejtek alkalmazásával kimutatott - ADCC-inőnkálö aktivitásai szemléltetjük.
A grafikon függőleges tengelyén az antitest ADCC-indnkálő aktivitása által okozott ctktioxicbás «tér* lékét, vízszintes tengelyén pedig az. antitest koncentrációját tüntettük fel,
A 71. ábrán különböző, humán AÍUM elleni humán monoklonális antitestek és kontroll antitestek
- célsejtként humán AlUM-ot túlzott mértékben termelő CHO-sejtek alkalmazásával kimütatotí - .ADCCitidakátó aktivitását szemléiteijük.
A. grafikon függőleges tengelyén az antitest ADCC-indukálő aktivitása által okozott sejtkárosodási gyakoriságot, vízszintes tengelyén pedig az antitest koncentráetóját tüntettük fél.
A 72. ábrán AÍUM elleni antitest késlelteteti allergiára kifejtett gáslő hatását szemléltetjük.
Az ábráit látható graflkou tliggöleges tengelyén a késleltetett allergia kialakidását jelző bőrptr kíterjt·dését (mm2), vízszintes tengelyén pedig a kísérleti állatoknak adott ícsztminta típusát tüntettük föl.
Á 73. ábrán majemeredetü ϊ-sejtek proliferáeiős aktivitását szemléltetjük, amit: különféle, humán AÍUM elleni monoklonábs antitestek ko-smmtláto·· jelet átvivő aktivitásának (humán AÍUM elleni humán monoklonális antitesttel és humán CD3 elleni monoklonális antitesttel hévont): mikrotiföf-íáíca alkalmazásával végzett tesztelésével mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a sejtekbe beépült Ή-tímidin mennyiségét (a sejtprolríéráeíó méröszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán AÍUM elleni monoklonális antitest koncentrációját tüntettük fel.
Ezen az ábrán az anti-KLlP a negatív konttollkónt (humán AIUM elleni iramán monokkmáhs antitest helyett) KLH elleni humán monokionális antitest alkalmazásával végzett teszt eredményét mulatja.
A 74. ábrán a negatív kontroll antitest - különböző koncentrációjú szolnbílís AlLlM-hgandttm (h:87hígFc) és külötsbözö koncentrációjú szolublhs AÍUM (AÍUM-lgFe) közötti kötődésre kifejlett - gátló aktivitását szemléltetjük.
A függőleges tengelyen az abszorfaancíái (a gátló akii vitás méröszáma},, a vízszintes tengelyen pedig: a szolubílis A1I.IM koncentrációját tüntettük föl.
A 75. ábrást AIUM elleni antite.tt - különböző koncentrációjú szolublhs AlLlM-ligandutn (bö7hIgFc) és különböző koncentrációjú szoinbths AÍUM (AlLIM-lgFc) közötti kötődésre kifejtett - gátié aktivitását szem léi ietjük.
A függőleges tengelyen áz ahszorbaneiát (a gátló aktivitás mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a szolublhs AÍUM koncentrációját tüntettük lei.
A 76. ábrán AÍUM ellem antitest különböző koncentrációinak - szolübllis AJMM-ligandum (hS?hIgFc) és szolnhiiis AÍUM (ÁlUM-lgFc) közötti kötődésre kifejtett - gátló ukúvifáUt szemlehetjok.
-61 A föggőíéges tengelyen az ahszorbaíteiát (a gátló aktivitás ntérőszátns), a vízszintes tengelyen pedig a szolubibs Λ1IJ M koncentrációját tántettök fel,
A. 77. ábrán különböző, humán A1L1M elleni humán mtmoklottális antitestek humán T-sejtek proHfcrációjára gyakorolt gátió akdvüáNh szemlchetjük, melyet - szolufct!is humán AlLÍM-ligandnromai (hB7h~ fgb'e) és humán CD3 elleni monokiosális antitesttel bevont mlkfötiter-tálea alkaltnazásával - ko-stimuiátor jelet átvivő aktivitásuk meghatározására végzett: teszteléssel mulattunk ki.
A függőleges tengelyen a sejtekbe beépült ?'B-timidin mennyiségét,<a sejtproiiferáció mértékének mérŐszáma), a vizszinies tengelyes pedig a humán AI1.1M elleni monoklonális antitest koncentrációját tüntettek fel,
A 78, ábrán különböző, humán AfLIM elleni humán monoklonális antitestek majomeredete T-sejtek pröiíferációjára gyakorolt gátló aktivitását szemléltetjük, melyet - szohtbiiis humán AÍLlM-ligandummai (hB7h~ IgFe) és humán CD3 elleni monokíojsális antitesttel bevont mikrötiter-tálea alkalmazásával - ko-stimulátor jelet átvivő aktivitásuk meghatározására végzett teszteléssel mutattunk ki.
A függőleges tengelyen a sejtekbe beépíti! Ή-íumdm mennyiségét (a scjtproiíleraaó mértékének mérőszáma), a vízszintes tengelyen pedig a humán AMIM. elleni monoklonális antitest koncentrációját tüntettük fél.
A következőkben a találmány előnyős megvalósítási módjait kísérleti példákon keresztel szemléltetjük részletesen, melyek a találmány szerinti megoldás jobb megértését szolgálják, anélkül, hogy a találmány igényelt nitainn kórét korlátoznák.
ώά'άίΗίάχα
Humán AlLIM-ot túlzott mértékben termelő rekombináns sejtek két típusát korábbi letrások szerint hoztuk létre f id. IP-A No. fiiét 1í-29599; WO 98/38216; Tezuka; int. immanoiogy 12, 51 (2ÖÖÖ)]. Az eljárást a .következők szerint végeztek.
Humán AlLIM-ot kódoló teljes hosszúságú nyitott leolvasási fázist tartalmazó: eDNS-t [GenBahk nyilvántartási szám; AB023I3S (cONS); BAAS2T29 (aminosav)j pBF-neo-vektofba inszertáltunk, Az Így létrehozott rekombináns expreszsziós vektort »/Jeoe Pulser” berendezés (ösoBad) alkalmazásával, eíektroporációs technikával (960 μΡ, 320 V) kínai hörcsög petefészek-sejtekbe (CHÖ-sejtek) és BPB ALL humán shymomasejtvonalba juttattuk be, A sejteket - a drog-rezisztens transzformánsok szelektálása céljából - öeneiieint (0.8 mg/tn.i; Gíbeo Síit) és 10 % magzati hörjásxérnm.ot tartalmazó RPMIIődÖ-tápkőzegben tenyésztettek.
(1-2) Humán AlLIM-ot túlzott mértékben termelő rekombináns HPB-ALL-sejiek szeíektáiása
Az előző lépésben kiválasztott, drog-rezisztens BPB-AI .1..· sejteket Íeeentriftígálva sejtaledékekeí kaptunk, amelyekhez --- általunk korábban létrehozott és feltárt (fd. ÍP-Á 11-29599 (12. példa) és WÖ98/38216 (12. példa)) - egéreredetö anti-humán AMIM monokíosális antitestet (SA12, humán JTT-í-antigén elleni egéreredete monoklonális antitest) adtunk (koncentráció: EDI A-BSA/PBS oldattal hígított 18 gg/ml-es antitest-oldal 100 pl/IÖ5 sejt mennyiségben). A kapott eiegyeket 4 °C-on 30 percig ínkubáltuk, A Sejteket a fenti EDTABSA/PRS oldattal (20O pl) kétszer mostuk, majd dkóeriíritmel jelölt szíreptsvidfnt (SÁ-PE; 190 pl 500-szoros hígíiásü oldat alakjában) adtunk hozzájuk. Az így kapott «legyeket 4 QC-on 30 percig Ínkubáltuk, majd a sejteket EDTA-BSA/PBS oldattal háromszor mostuk, és sejtszuszpenziökat készítettünk.
-62A sejtek tanán AlíJM-temteiésének: mértékét a séjtszuszpenziőkbttn FACSort. típusú áramlási eitörnéíer (Beeton Díefelbson) alkátshazásávaí analizáltuk, hogy kiszelektáijnk a tanán ÁB,lM~ot túltermelő rekombínáns HPS-ALL-sejteket. A kiválasztott sejteket kontinens állapot eléréséig - W % magzati borjúszérumot és G4 f 8-at ('1 mg/mí j tartalmazó RPMí 1649-tápközeghen tenyésztettük.
Az (1-1) lépesben kiválasztott, drog-rezisztens CBO-sejteket iecentrifugálva sejtílledékeket kaptak, s ezekhez EtTC-vei jelölt SAí'2-es egéreredetö antl-humán AIL1M monoklonáíis antitestet adtunk (EDTA8SA/PB5 oldattal készíteti 100 pg/rní antitest-oldat). A kapott sejíelegyeket 4 °C-on SÖ percig inkubáituk, majd a sejteket EDTA-BSA/PBS oldattal mostuk, és á sejtöíedékekfeez 5ÖÖ pl EDTA-föSA/PBS oldatot adva sejtszuszpenztókat készítettünk,
A sejíszuszpenzióban lévő sejtek humán AlLIM-íemteiését EACSort áramlási eitométerben (BecktonDlckinson) vizsgáltak, hogy kiszelektáljak a humán AíLiM-ot túlzott mértekben termelő rekombínáns HPBALL-sej tehet. A kiszelektál; sejtettél - 10 % ECS-t és 1 mg/nd G418-at tartalmazó - REMIÍ64Ö-tápközegbea kontinens állapot eléréséig tenyésztettük.
íMlteíffimiögétaM^^
A fenti {!-?.) lépésben kapod, humán AILÍM-ot íűlíermelö HPB-ALL-sejtekel lecerarí fugátok, majd a kinyert sejtüíetiefeei fosziatputfereit sóoldattal (PBS; Nikken Selbutsu) négy-szer mostuk, és proteáz-inbibítort tartalmazó pufferben (proteáz-mhíbitorként 10 E/ml aprotinint, 2 pg/ml pepszíatínt, 50 pgónl fenpeptiní és 0,35 mg/ml PMSE-et tartalmazó, 25 mM HEPES (pH;;7,4), 10 mM MgCb és 0,25 M szacharóz összetételű puffét·) űjraszuszpendátok. A sejíszuszpenzíőt Pottet-típusú hotnogenizátörbao kezeltük, és kis fordulatszámon (í 300-as percenkénti tórstelaiszám) 4 ”C-on 10 percig eénírifegátok, Ezt követően a kapóit felölúszói ulíracentrifugáitnk (100 900 x g; 4 °C; 1 óra). A prceipitált memhránlfakciót foszfátpufferelt sóoldatban sznszpendáltuk (amembfánlntkelő koncentrációját úgy állítottuk be, hogy 1 ml Ibsziátpufíerelt sőoldat teirtáimazzon Ix lÖ7 sejtből szársnszó tnembránErnkcióí), A szuszpenziót -80 AA-on tárotok. A találmány szerinti' tornán antitest előállítására (íd. később) antigénként (immunogénként) a sejtmembrán-ífakciöt tartalmazó szuszpenzíőt alkalmaztuk.
Az (1-3) lépésben iétrshezort, humán AlEÍM-mofekulát túlteremelő CPíO-sejföket kaparóval szétválasztottuk és centrifugáltuk, majd a sejtöíedéket foszfátpufferelt sóöídattal (PBS; blikken Seíbutsa) négyszer mostuk, majd proteáz-ihhibtort tartalmazó pufferben j proteáz-tahibiwrkóné i 0 E/ml aprotininf, 2 pg/ml pepsztatint, 50 gg/ml leupeptlnt és 9,35 mg/ml PMSE-et tartalmazó, 25 mM HBEES (pH~?,4), 10 mM MgCB és 0,25 M szacharóz összetételű puffét) újraszUszpendáltuk. A sejtsznszpenziót Potter-típusu hötnogenízáförhan kezeltük, és kis fordulatszámon (1500-as percenkénti íorduiatszám) 4 °€-on 10 pcmig centrifugálta. Ért követően a kapott felulúszót altracentrifngáititk (500 ÖÖÖ x g; 4 aC; 1 óra). A prectpsíalt membránfrakciöt fószlátpuítereh sőöldatban szuszpendáltuk (a membránfiakciő koncentrációját úgy állítottuk be, hogy 1 ml fbszfárpuífereb sőoldat tartalmazzon 1x19’ sejtből származó membránfrakcíőí). A szuszpenzíőt -89 °C-on tárolta. A találmány szerinti humán antitest előállítására (Id. később) antigénként (tonnmogénkéníí a sejtinembrán-frakciót tartalmazó azuszpenzlót alkalmaztuk.
-63A monokionális antitest előállítását az alábbi publíkáelőkhan leírt eljárás alkalmazásával hajtottuk végre: Experimestai Medieine (suppk), ítodbosk íor Gell Technology’', szerb.: Kuroki és mtsat., Yodosha, 66-74. old. (1992); Experimental Mannal fór Moaocteoal Asíihody”, Ándo és mlsai., Kodansha (1991).
ímmunogénkértt sz 1. példában leírtak szerint előállítod, barnán AlLÍM-ot túltennelő rekombináns sejtekből készített sejhnembrán-ttakcjöt alkalmaztok.
Az antigénnel a fentebb leírtak szerint [id. Natúré öenefies 7, 13 (1994); Natúré -Genetlss .15, 146 (1997); nemzetközi szabadalmi bejelentés Hej 4-SÖ4365 számon közzétett japán Söráitssa; nemzetközi szabadalmi bejelentés Hei 7-5091.37 számon közzétett japán fordítása; Nikkel Science júniusi szánra, 48-58. oki, (1993): stb.j előállitott, humán antitestet termelő trnnszgenikus egereket immunízáltottk.
A tenyésztéshez soküregű mikrotiter-tálcákat alkalmaztunk.
A fentebb említett, humán antitestei termelő transzgentkus egereket az (1-4), illetve (3-5) pontban előállított (11:PB-Atd.,~, illetve Clíö-sejtekből származó) immnnogénekkel 106 pl/cgértádagolás mennyiségben immunizáltok. Az immanogént - Freund-féle komplett adjuvánssal (tCN/GAPPEL) együtt - az állatok taippáraájába injektáltok (első immunizálás, 0. nap).
A?· első immunizálás után mindkét immanogénl - második és/vagy harmadik: immunizálásként - egy hetes időközönként injektáltok az állatok talppárnájába. Hasonló módon, utolsó immunizálásként - a límfoellák alábbiakban leírt előáll ílása előtt kél nappal - az állatoknak további injekciót adtunk be.
Az. utolsó immunizálás után kél nappal a transzgemkus egerek snblingaalis és subgenualis nyirokcsomóiból és Iépjéböl lintfoeiíákaí vontunk ki. A llmfocltákat 5; 1 arányban egéreredeíü Ρ3/Χ63-Αβ8.653 myelomasejtekkel (ATCC CRL-15813) elegyítettük, és a sejtelegyhez íhzionáltaló anyagként PBG-lSÖtt-at (Boshrmger-Mannheimj adtttok, Ezután az elegyet tízszeres térfogatú szérummentes alaptápközeggel (EXCE1.1.3131; .1111-1 Bioseienee) isígttottok, a sejtelegyet alaptápközeggel mostuk, majd l!AT-tápközegben (13,61 tng/L hipoxanthint, 176 pg/L ammepteriní és 3,88 mg/L tirmdmt tartalmazó alaptúpközeg) sztsszpendáltok. A sejteket 96 öregd rnikrtolimM&leákra szétesztettük. és a sejSfúzíÓ elősegítése érdekében 10-14 napig tenyésztettük. A sejtíaziös kezelés eredményeként sok hihridömáí kaptunk.
Több, (2-1) pontban leírtak szerint előállított bsbridómát - a tonnán AILIM elleni humán monoklonáiis antitestet termelő híhrídómák kíszelektálása érdekében - az alábbiakban leírt sejtes ELÍSAeljánással szkrineittínk.
A humán AlLÍM-ot túlzott mértékben termelő, megfelelő rekombináns rtPB-Al .t- és CFíO-sejteket 96 úregu ELíSA-táleák üregeibe (I χ 16’ sejt/ttreg) szélesztettük, majd a sejteket 37 C-on két napig inkuháltuk.
Ezután mindegyik Öregből eltávolítóitok a fellllúszót, és az üregekhez az egyes hibrídónmetiyészetek felüiüsző-mltoáit (38 μΙ/Sreg) adtuk, és az inkubálást egy óra hosszat folytattuk. A reakció befejeződése után a mintákat eliávolitotttik, és mindegyik öreget 1 % BSA-t (Sigma) tartalmazó foszfátpufferelt sóoldattal háromszor mostuk.
Ezt követően - a bibridöma-teliltúszóban lévő humán immunglobulin (tonnán monokionális antitest)
-64nehéz láncának detektálása érdekében ~ mindegyik üreghez peroxidázzal koojagáit keeskeeredetü anti-humán lg (Fc) antitestet adtunk (üregenként 50 pl 2000-szeres hígítás; American Corex; I % BSA/PöS). Az' eiegyet szóbahőmérsekleíen egy óra hosszat inkubáituk,
Mú» részről· a hifcridőma-fehliúszóban lévő humán immunglobulin Emmán monokionális antitest) könnyű láncának detektálása érdekében mindegyik üreghez peroxidázzal koujttgálí kecskeeredetö ami-humán lg κ-iáne antitestet adtunk (üregenként 50 μί 20Öö-szeres hígítás). Az eiegyet szobahőmérsékleten 15 percig inkubáituk.
Az ELlSA-íáleák üregeiből éiíáyolilottúk a humán IgFe, illetve humán Igx elleni antitesteket, majd a tálcákat I % szarvusmarba-szérumalbumint tartalmazó Ibszfötpufférell sóoldattal háromszor mostuk. Az öregekhez tetrametil-benziámt {3,3 * ,5,5 ' -íeímmetikbettzidmt (TMB, BIO- R A D); i01) plülreg] adtunk, és a kapott elegye! 15 percig szobahőmérsékleten inkubáituk.
Ezután mindegyik üreghez IN kensavat (50 pköreg) adva elfojtottuk a reakciót. A reakciót nhkrotálca-detektor (Mödel 3550 Mieroplsie Reader, BIO-RAB) alkalmazásával a 450 βϊβ htúíámhossznái mérhető abszorbancia alapján értékeltük.
líaspitlő módon, kosttroll BLiSÁ-tesztekel is végeztünk, melyek sorát! a kővetkező sejteket, illetve antitesteket alkalmaztuk!
1) vad típusa BPB-ALL-sejtek (a humán AILIM-ot termelő rekombináns HRE-ALL-sejtek helyett);
2) vad típusú CliÖ-sejtek (a humán AILIM-ot termelő rekombináns CHO-sejfek helyett);
3) humán AlLiM-elleni egéreredetü monokionális antitestek IS.A12 vagy SG43Ö (.1R-.A 11-29599, 12. példa) és WOW38216,12. példa)] (bilnidóma-íelttlüszó helyett);
4) KLH (keyhole htnpeí” heffiöeíantn; Pieree) elleni Intmári monok tonális antitest (hibridómaléi öl úszó helyett).
A KLH elleni humán monokionális antitestet a fenti. I, pontban leírtakkal azonos módon, a humán antitest termelésére képes transzgenikus egerek KLI-l-val (Pseree) végzett immunizálásával hoztuk létre.
A (2-1) pontban: leüt szkríneléssel számos, humán AlLiM-hoz kötődni képes humán monoklönáíis antitestet íertnelő hibridőmát szelektáltunk.
(2-3) A hiferidómák elsődleges klónozása
A különböző - (2-2 í lépésben leírtak szerint szelektált - hibrsdómákbol (szülői sejtvonaíakből) hibridóma tnortoklőnok több típusát hoztuk létté, melyek humán AIUM elleni humán monokionális antitestet termelnek.
Röviden összefoglalva: a. (2-2) lépésben szelektált bsbridómákat 24 iiregü nnkrödter-iáfcákra szélesztettük. Az egyes üregekben a bibridőmák számát pipettázással határoztuk meg. EX-CELI..3Ü1 -tápkőzeghez (JRH Bíoscience), amely 4,í) mM L-glotamint és lipidet tartalmazott, 11) % magzati borjüszéntmot (FCS; Traee Bioscíenee PTV), 1 % penicillin/sztreptomleint (Sigma), 1 % HT-kisgészítöt (“Supplement; Gíbco ERI..); és 2,5 % T-ST1M tenyészet-kiegészítőt (Colíaborative Blmnedtcai Products) adtunk, és az Így kapott, módosított tápkőzeggel a hibridómákat 1 x 104 sejí/ml sejtsürőségre hígítottuk, majd az üregekben a sejteket újraszttszpendáltuk.
Az egyes üregekben a sejtszuszpenziőkat (300 vagy 606 ul) összekevertük a módosított tápkőzeg 15Ö, illetve 300 ml-ével, majd a sejtszuszpenziók 200 μΐ-es aiikvöíjaií R6 üregű mikrotiter-tálcák üregeihez adtuk.
-65miáltaf mindegyik üreg a kibnőóota négy sejtjét tartalmazta. A maradók sejtszuszpenzíóhoz a fentebb említett módosított tápközeget (50 mi vagy íöö mi) adtunk, jé) összekevertök, majd a kapott sejtszuszpenziói további frissen készíteti. 96 üregíi míkrotíter-íáleák öregeibe adtok, hogy mindegyik üreg két hibrtdóma-sejícS tartalmazzon.
A tenyésztést egy-két hétig folytattuk, A tenyésztés után sok üregben egy híbndómából származó különálló telepeket találtunk.
A i2-2) pontban leírt sejtes BEJSA-íeszttei igazoltok, hogy a telepes tartalmazó üregek nnndegyikéíxm lévő tenyészeti ícluíúszóban humán AltíM ellem homárt monokionális antitest termelődött.
A fenti, (2-3) pontban kapott különböző hibridóma-kiőnok szabklónozását a (2-3) pontban leírtak szerint végezíük, üregű mikrotiter-íáísa mindegyik üregében a sejísőrüséget 1 seji/üreg értékre állítottuk he ,
A. szknneses eredményeként sok - humán AltlM elleni humán monöklonálís antitestet termelő hsbridómát kaptunk, A kIónok a következők voltak (részben): AIF34 (JMab 124),. AH 182 (JMab-126), A1F348 (JMab-127), A1.E62Ő (JMab-128), AÍF 1052 (JMab-135), ÁÍHSD3 (JMab-136), ΛΠΒ86 (iMab-137), AÜ289 (JMab 138), AB394 (JMab-139), AII488 (ÍMab-140), AU4Ö (JMafa-141).
Ezeket a klomteveket a leírásban, közelebbről, a példákban, liléivé az ábrákon és táblázatokban egységesen használjuk.
5. péó/a
Monokionális antitest tulajdonságainak vizsgrál&ta £3-1 J.Nehéz és.könnyü.láne.ariahzjse
Az alábbiakban leírt ELI SA-feszt és áramlási c.itomeíria alkalmazásával igazoltuk, hogy a (2-4) pontban leírtak szerint klónozott híbridóma-klőnok által termelt, humán AltlM elleni monokionális antitestek valóban humán monokionális antitestek voltak,
A humán AÍLÍM-ót túlzott mértékben termelő rekombináns flPB-ALL-sejíeket (melyeket az 1. példában leírtak szerint állítottunk elő) mikroiííer-tálea V-alakü öregeibe helyeztük (3 x 1(? sejt/üreg), Á sejteket lő % magzati borjúszérumot (FCS) tartalmazó REMílődö-tápközegbeo 3? sC-ou tenyésztettük.
A tenyésztés befejezése után n tálcát 188ö-as pereertkéníi ferduiaíszámmál két percig centrifugálva ptecipitájmk a sejteket, és a kapott ífeluluszót fööxiíÖttüL Ezt követően mindegyik üreghez a (2-4) pontban leírtak szerint klónozott hibrídómák tenyészetéből származó felülüszó-mintát (50 pi/üreg) vagy humán AlLiM ellesi 8A 12-es monoklosális antitestet (2 pg/50pl), illetve ~ kontroll antitestként - KI..11 elleni Iramán monokionális antitestet (59 pküreg). Az elegyet hűtőben 30 percig rsagáitattuk, majd a míntaoldatot leöntöttük, és mindegyik üreget 5 raM EDTA-i tartalmazó 8,5 % BSA/FBS ihszfát-pulferrel mostak,
Ezt követően a sejtek szuszpeüdálása céljából miüdegyik üreghez az alábbi második antitestek valamelyikének - iöszfáí-puöérhen készített - lŐÖO-szeres hígításának 50 pl/üreg mennyiségét adtuk, A kapott szuszpenzíókaí hűtőben 38 percig magáltattük.
Második antitest:
Biotinsrál jelölt ami-humán igö antitest (Zymed);
Biotínnai jelölt anti-hmnán IgG antitest (Frotos);
-66Blötimiái jelölt aníi-humán Igl-'e antitest (Ey Laboratories);
Biodmtal jelölt anti-hunte ígK antitest (Vector),
A. reakció lejátszódása után a második antitestet eltávolítottak, és a tálca mindegyik üregét a lentebb említett íoszfát-poíferrel mostak. Ezt követően mindegyik üreghez flkoeritrínnel jelölt sztrepfavidint (a fenti föszl'át-puflerben készített SOtí-szoros hígítás; 50 gköreg) adtunk, majd az elegyet hűtőben 30 percig reagáháítuk. A reakció után az öregeket a fenti feszfál-putferrel mostok, majd a fbszfet-puífert az öregekhez adva i2<)0 plö'egi s>eits./»is./pe«/!o' kes/ttoftek
Az egyes blbridóma-klönok tenyészeti felülúszójában lévő, humán AÍLIM elleni roonokloteis antitest (humán AlLÍM-öt túlzott mértékben termelő) HFS-ALL-sejtekse vonatkozó reaktivitásának meghatározása céljából mindegyik öregben analízist végeztek.
Hasonló módots kontroll teszteket végeztünk, melyek során: (1) humán ÁlUM-ot termelő rekombináns HPö-ÁLL-sejtek helyett vad típnsu íiFB-ÁLL-sejtekei; (2) hibridóma-félüiószö helyett pedig KLH (Fierce) elleni humán roonoklonáíis antitestet alkalmaztunk.
A HEH ellent humán monöktenáhs antitestet a (2-1) pontban leírtak szerint - humán antitestet termelő: ttsnszgenikus egerek KLH-val végzett immunizálásával - állítottuk elő.
Az eredmények alapján a (2-4) pontban leírt híbrídóma-kiónök mindegyik® olyan humán rnonoklonáiis antitestnek bizonynh, amely humán antífestból származó nehéz láncot és humán antitestből szárutazó κ könnyű láncot tartalmazott.
Az 1. ábrán az eredmények egy példáját szemléltetjük, amely az A1HSD3 (.lMáb-336), AB289 (LMab-138) és A1Í394 (JMab-139) híbridöma-klőnok teszteredményeit foglalja magában. ü.-2)J;hm|ánjnpnta
Meghatároztuk a (2-4) pontban leírtak szerint kiónozott - és a (3--1) pontban leírtak szerint vizsgált hibridömák által termelt, humán .AÍLIM elleni humán rnonoklonáiis antitestek izottpusst Az izoíipizálást humán rnonoklonáiis antitest izotipizálö reagenskészlet (American Quálex) alkalmazásával, a reagenskészlethez mellékelt kísérleti leírás szerint hajtottuk végre.
A humán AÍLIM eliéni humán umnokiottáíis antitestek mindegyike ÍgQ2Á;>nak bizonyult.
péi'du .{4~.LLL.éMCis
A (2-4) pontban leírtak szerint előállított, humán AÍLIM. elleni, humán monokionális antitestet termelő lobridőma-kteok sejtjeit szövettenyésztő lombikba 50 ml; FALCON) helyeztük, és - lő % Eíllra Löw Bovroe IgO FBS-t (öfBCO-BRL) tartalmazó - ASEIÖ4-tápközegben (Ajinorooío), $ % szén-dinxidot tartalmazó atmoszférában, 3.7 °C-on, konílueus állapot eléréséig tenyésztettük.
Ezt követően az egész fényészíölyadékot új szövettenyésztő lombikba (75Ö ml; FALCON) helyeztük át, és a sejteket: - ÍÖ % Ultra Eovv Bovine ígö FBS-t (G1BCO-ÖRL) tarlalmazó - ASFHM-tápközegben {Apnomoto), 5 % szén-dioxidoí tartalmazó atmoszférában, 37 °C~ön, szintén kontinens állapot eléréséig tenyésztettük.
A tenyésztés után 1Ő-2Ő nappal az egyes hibridömák tenyészeti felülúszóját 50 rai-es, kúpos pölipropilén-esöbe (FALCON) helyeztük ál, és a csövet 5Ő0 x g-vel 5 percig centriíbgáltuk.
-6? A eentriíbgálássaí kapott feBtoót sterilizáló sztirökazettán (NALGEN) szűrtük, és a szürteteí összegyűjtöttük.
A szörletet HiTrap Protein d” oszlopra (HiTrap Protein G affinitást oszksp; Amersh&m Pharmacia) vittük fél, melyet előzetesen foszlát-pafiétrel (30 ml) exkvfílhrűltunk. A szórtét átfolyási sebességét 3 mi/perere állítottuk be.
Ezt követően az oszlopot foszfát-püfferrel (20 ml) mostak, majd a kérdéses antitest eluálása céljából az oszlopon - 1 tsb'pere átfolyási sebességgel - 106 tnM eitrár-puíteri (pH :n 2,0} folyattunk át Ezután az. eluáfomot 756 mM Trís-HCl-oidatiai (pH ~ 9,0) semlegesítettük, majd a fehér csapadék eltávolítása érdekében Miliipore-szürőn leszűrtük. Mindezek eredményeként mindegyik hibndóma-vonaihöí tisztított anti-AlLIM humán omnokionábs antitestet nyertünk.
A proíeiu-koncenháeiőí spektrofotométer alkalmazásával, 280 nm hullámhossznál mért abszorbaneia (Ajse) alapján határoztuk meg (1 A^1,41 ntg/ntl),:
A (2-á) pontban leírtak szerint létrehozott bibridáma-klón sejtjeit - fö % Ultra tw Bovine” Igö PBS-t (OIBCO-BRt) tartalmazó - ASFlfot-tápközegben (Ajinomoto) kondicionáltok (1 -2 x löft sejt/ml), majd a sejteket Integra Gell Élne 1000” (INTEGRA CEiOÖŐ, INTEGRA B1OSCIENCF) alkalmazásával szélesztettilk és tenyésztettük. 7-10 nap múlva, amikor a sejisűröség elérte az 1 x 10s sejbml értéket, az egyes hibrtdómstenyészetekfeől kinyertük a felülüszóí.
Valamennyi tenyészeti felülúszót HiTrap Protein <?' oszlopra (Htlrap Protein G affinitás· oszlop; Amersham Pharmacia) vittük fel, melyet előzetesen foszfát-ptífferrei (30 ml) ekvilibráhunk, A szűrte? átfolyási sebességét 3 tnl/perere állítottuk be,
Ezt kővetően az oszlopot feíszíát-pufterrel (20 ad) mostuk, majd a kérdéses antitest ehtálása céljából az oszlopos - 1 ml/pere átfolyási sebességgel - 160 mM eitrát-puffort (pH ~ 2,0} folyattunk át. Ezután az elnátumot 750 toM Trís-íICI-oldatlál (pH - 9,0) semlegesltéíttlk, majd a fehér csapadék eltávolítása érdekében Miliipore-szíuön leszűrtük. A kapott szürletct egy éjszakán keresztül foszfat-pnfíerrel szemben dializálmk. majd ismét Miliipore-szürőn szűrtük. Mindezek eredményeként mindegyik hibridóma-vonaihői tisztított aníi-AJLlM humán mottoklonális antitestet nyertünk.
5. péída
ΙίωηΜΑΗΛΜ eheni humán mpnoídomUísjuttito^^
A különféle, humán ..AÍLIM elleni, tisztított humán monokionáiis antitesteket - sejtes EUSA-eljárás aikaltuazásával - humán· AlLlM-rtt vonatkozó reaktivitásuk, illetve egéreredetü ÁlLfM-ra és patkányeredetű AÍLIM-ra vonatkozó keresztreakti vitásuk meghatározására teszteltük.
ífo.Ü.Az,ELiSArrerLdszerkialakiúsa.igÜ.-ko?ícetttríiC!ó.meghittáro^
Mivel a fentebb emlitett, humán AlLÍM elleni, tisztított humán monokionáiis antitestek IgG (lgG2) antitestek, az EíLSA-readszert: IgG-anfiteshkemeemráeiőjának meghatározásához alakitottuk ki.
üregű ELIBÁ-táíea (Ntmc) üregeibe kecskeeredetű anti-fmmán IgG {Fc) antitestet (foszíátpuífereii sóöldaíban 1,2 pg/ml koncentrációjú oldat; 160 pl/üreg: Organon Teknika} adtunk, majd a tálcát szobahőmérsékleten két óra hosszat ínkubáltuk, hogy az anti-lgG (Fel antitest, az üreg falához, tapadjon. Ezt követően a te-68 nyészett téíüluszót leöntöttük, és a tálcát - 8,85 % Tween-20-at tartalmazó - foszfáípufferelt sóoldattal (BBS) háromszor mostak. A tálca mindegyik üregéhez blokkoló reagenst- [8,5 % szia'vasmárba-szérumaSbumlnt (BSA) és 0,1 % Tween-2Ö“át tartalmazd feszfátputfereli sooldátj: adtunk (200 ul/üreg), és a tálcát - az anti-igö (Fc) antitest nélküli helyek blokkolása érdekében - szobahőmérsékleten két óta hosszat iukabálmk, Ezután a blökkoló reagenst leöntöttük, és mindegy ik üreget fesz íátpufferelt sóoldattal kétszer mostok.
A tálca megfelelő ütegeihez. - standard antitestként - különböző koncentrációkban (8-18D nghni) humán igö2-antltestet (SÓ pl üreg; The Smding Slte) adtunk,, és a tálcát szöbahömérsékfeten két óra hosszat inkubáituk. A standard antitest oldatának feleslegét eltávolitottuk, és mindegyik üreget 0,05 % Tween-28-at tartalmazó foszfát-pufié rrel háromszor mostuk.
Ezt követően az egyes üregekhez peroxidázzal jelölt kecskeeredető anti-humán Igö/k antitestei (Protos; 4ÖÖB-szeres hígítás; 1ÖŐ pl/üreg) adtunk, és a tálcát szobahőmérsékleten egy óra hosszat istkúbálíuk.
A felülüszőt leöntöttük, majd a iátea öregeit 9,0-5 % Tween-28-at tartalmazd foszlát-pufferrel háromszor mostuk. Az üregekhez, szuhsztrátot tartalmazó puffért (188 μΙ,-Üreg) adtunk, melyen összetétele a következő volt: ortö-lenilén-diamln (ö-femlén-diatnin, OFD; 28 mg); eitráí-püffer (pH 5,0; 50· ml); 30 %-os vizes hidrogén-peroxid oldat. (15 pl). A. tálcát szobahőmérsékleten kb, 7 percig inkubáituk.
A reakció leállítása érdekében mindegyik: öreghez 2M kénsavat (58 pl/üreg) adtunk. A mikrotálcsdetektorral 490 nm hullámhosszná! mért abszorhancia-értékek alapján kalibrációs görbéket készítettünk.
A leírtakhoz hasonló módon kontroll teszteket is végeztünk, melyekben tesztelő anyagként csak tenyésztő tápközeget vagy szorvusmafita-széntmálbunünt alkalmaztunk.
(5-2) Különböző. humán AIUM elleni, tisztított humán monoklonális antitestek humán AiLlM-ra vonatkozó reaktivitásának, Illetve egérereáetü AiLiM-ra és parkányeredetü Alt..lM-ra vonatkozó keresztreaktlvitásának vizsgálata (5..-.2-1.). Reagensek előállítása
A sejtes ELlSA-tesztben alkalmazott reagenseket a következők szerint állitoítük elő.
(S-2-1-1i Egéreredetö AlLÍM-ot túlzott mértékben ikinielö.rekpmbináns CHO-stgt.eióáHitá»a
Az egéreredetö A lldM-ot túltermelő, rekombináss CHÖ-sejtekeí az 1. példa (1-1) és (1-3) portijában leírtak szerint hoztuk létre.
Az egéreredetö ÁÍLIM teljes hosszúságú nyitott leolvasási fázisát (ŐRE) tartalmazó: cDNS-t (GenBank ny dvantartá?) vim ABÖ23132 tcDNSk BAA82126 tammox.avsj ρΓΓ neo-vekímbs ms/erláhunk Az így létrehozott rekomblnáns expressz tós vektort „Ge:ne Pulsef’ berendezés (BioRad) alkalmazásával, szokványos elekíroporációs technikával (960 pF, .128 V) kínai hörcsög petefeszek-sejtekbe (CHO-sejtek) juttattak be. A sejteket - a drog-rezlsztens ttanszfermánsok szelektálása céljából - Gcnetleínt (8,8 mg/ml; Gíbeo BRL) és 18% magzati borjúszéfumot tartalmazó RPMIiö40-tápközegben tenyésztettük, miáltal egéreredeiu Afi..lM-ot túlzott mértékben termelő, rekombináas CHO-sejteket kaptunk.
(5-2-1-2) Egéreredetö A ILhM-ot túlzott mértékben termelő rekomblnáns CHG-sejt előállítása
A paíkáuyeredeíö AllJM-ot íúiierntelö, rekomblnáns CHÖ-sejteket az 1. példa (t-1) és (1-3) pontjában leírtak szerint hoztuk létre.
69A patkányeredetű AÍUM teljes hosszúságii nyílott leolvasási fázisát (ŐRE) tartalmazó cl>NS-t [GenBank nyilvántartás! szám: AB823134 (eDNS); BAA82i 28 (anűnosav)] pEF-eeo-vekíorha hrszertáltunk. Az igy létrehozott rekombináns expressziós vektort „Gene Pnlser” berendezés (BloEnd) alkalmazásával, szokványos elekíroporáetós technikával (9ő8 pF, 320 V) kínai hörcsög petefészek-sejtekbe (CBO-sejtek) juttattok be. A sejteket ~ a drog-reziszfens tránsztónnánsók szelektálása céljából - öenetieinf (ö,h mg'ml; Giheo BRL) és 50 % magzati borjúszérutnoí tartalmazó RP.M! Í64ö-tápközegben tenyésztettük, miáltal puíkányeredeítí ΑΠ..1Μot túlzott mértékben termelő, rekomhínáns CHÖ-sejfefeet kaptunk.
jgRiteóElíHlHhM
Az (5-2-M.) pontban leírtak szerűit létrehozott - egéreredetű AÍL'ÍM-ót túlzott mértekben termeld rekombinatts ClíO-sejteket homogenizáltok és Iööí)ö0xg~ve1 «itraeentrlfagáltuk. A sejtinesobrán-frakeiót tartalmazó setíűledékei Összegyűjtöttük és ihszthipuíferelt sóoldalbars szuszpendálíttk. Ezt a sejtmembrán-frakciót Frennd-féle komplett adjuvánssal együtt Wistar-paíkánsok íalppámájába injektáltuk telsö immunizálás, Ö. nap). Az első iinnutnizalás utáni 7., 14. és 28,. napon a patkányok taippámájáha a sejtmembrán-frakció antigénjét oltottuk, Az utolsó immunizálás után két nappal az állatokból nyirökcsomó-sejtekeí vettünk ki.
A nyirokcsomó-sejteket 5:1 aranyban elegyitetíűnk egéreredetű PAl-myelomasejtekkel [3CR No. BŐI 13; Rés, Dlsclosare 21.2»· 153 (1982)) elegyhettük, és a sejteket - luzlonáltató anyagként PEG-4ÖÖÖ (BöebFisger-Mannheim) alkalmazásával - egymáshoz luzionáltattuk, miáltal monokionáíis arűbeslet termeld h.ihfidómákat kaptunk. A hlbrídómákat - HAT-t, it) % magzati borjűszértumot és aminopterint tartalmazó ÁSP104-iápközegfeen (Aj htomoto) tenyésztve szelektáltuk.
Az egyes hihridómák tenyészeti íelülúszójában íévö patkányeredetű monokionáíis antitest egéreredetű AlElM-ra irányuló reaktivitásának meghatározása érdekében a tenyészeti felalüszóí az egéreredetű AlLIM-oí termelő GííO-sejtekkeí reagáliattttk, majd EPfCS-ΕΠΤΒ áramlási citométerben meghatároztuk az Pn'C-vei jelölt, patkányeredetű IgG elleni antitesttel (Cappei) festett sejtek llaoreszceneia-intenziíását, A szkr í nelé s eredményeként számos olyan hibrldómát azonosítottunk, amelyek az egéreredetű A.ÍHM-maí reaktív mottoklonális antitestei termeltek,
Ezek közül az egyik hlhrldóma-vonalat ”BIÖ.5’’-n.ek neveztük el. E hiferidöma sejtjeit intrapeníoneáhsan 7-8 hetes nőstény ICB. ntttnu egerekbe injektáltok (löe-ÍÖ7sejfi®»5 ml/egér dózisban). Az oltás után 1Ö-20 nappal az elaltatott egerekből laparotómiával, ismert módom kigyűjtöttük a basürs folyadékot, A hasún folyadékból nagy mennyiségben egéreredetű A ILÍM elleni patkányeredetű B1Ó.5 monokionáíis antitestet (IgGl) állítottunk elő.
A tanán AILÍM elleni humán umnoklonálís antitest és az alábbiakban leírt ELISA-teszthen alkalmazandó koptról! antitest keaceattációjáí az (5-1) pontban leírt EtlSAtteszi és kalibrációs görbék alapján határoztuk meg.
Az 1. példában leírtak szerint előáliitofo egéreredetű AlUM-ot túlzott mértékben termelő rekombisáss CHÖ-sejtvonal; az <5-2-1-1) pontban leírtak szerint előállított, egéreredetű AlLÍM-ot íúitérmelő rekombináns CBÖ-sejívonal; és az (5-2-1 -2) pontban leírtak szerint előállított, patkányeredetű AlLlM-ot túlter-7Ömeló rekombináns CHO-sejtvonal sejtjeit - 7 x íö3 sejt/öreg meíínyfeégbesi - 96 üregű ELlSA-tálca Öregeibe helyeztük, és a sejteket 37 °C-on kontinens állapot eléréséig te?iyésztettük.
Ezt követően a. lelülűszöí leöntöttük, és az üregekhez a kőlőnböző, 'htanán. AILIM elleni, tisztelőit humán monoklonális antitestek valamelyikét vagy a fentiek szerint előáihíott kontroll antitestet adtuk. Az anlitest-knucentrácíók a következők voltak: 2Ö0 pg/ml antitest-oldatot 1 % BSA-t tartalmazó foszfátpuffereit sóoldattal (PSS) a következő arányokban hígítottunk: 3, 3\ 33, 3'3 3'\ 3<!, 3?, 3* 39, 3:í!, 3’' és 3 ; 50 ptetireg. A tálcákat szobabőíuérsékieten két óra hosszat inkubáltuk. Az inkubálás után a monoklonális antitestek oldatait leöntöttük, és mindegyik öreget I % BSA-t (Signra) tartalmazó ibszfárpuffereit sóöldaítal háromszor mostuk.
Ezt kővetően az Üregekhez tormaperoxidázzai konjugált anti-hamán IgG (Fc) antitestet adtunk (.American Quaiex; 1 ÖÖÖ-szeres hígítás; 511 piZüreg), és a tálcákat szobahőmérsékleten egy óra hosszat Inkubálhik,
A jelzett antitest oldatának feleslegét leöntöttük, majd a tálcákat 1 % BSA-t tartalmazö fosztátpnficrelt sóoldaftal háromszor mostuk. Az üregekhez sznbsztrátot tartalmazó paffért (190 pi/űreg) adtunk, melynek összetétele a következő volt: orte-fcmlén-diamm (ö-fenílén-dsamín, OPD; 20 mg); eitráí-puffer (pH™ 5,0; 50 ml); 39 %-es vizes hidrogén-peroxld oldat (15 pl), A tálcákat szohabőmérsékieten kb, 7 percig inkubáltuk.
A reakció leállítása érdekében mindegy ik üreghez 2M kénsavat (56 plZüreg) adtunk, Áz abszorbaaciát ndkrmálca-deiektorrai (Bio-fead) 490 nm hullámhossznál: mértük:,
A fenti antitestek fentebb leírt módon történd értékelése céljából az alábbi koníroii: antitestekkel kontroll HASA-tésztekeí is végeztünk:
1) humán AfLlM-elleni egéreredetű monoklonális anti·estek [SA 12 vagy SG436 (id, JP-A 1i-29599, 12. példa; és WOW3S216, 12. példa)];
2) Egéreredetü ÁIUM elleni paíkányeredetu BlÖ.5 monoklonális antitest fid, az <5-2-1-33 pontot);
3) paíkányeredeíü AILIM elleni egéreredetö JTT2 monoklonális - antitest (FERM BP-5768 nyilvántartási számon 1996. október 11-én leletbe helyezett (The National Institute of'Bioscience ami Humán Tóehnology, The Agency of indusinai: Sese:ncc and Techraolgy, The Ministry of Interaational Trade and Industry; amely a Budapesti Szerződés értelmében elfogadott nemzetközi letétbe helyezési hatóság) hibrídóma által, termeit antitest (Id. .SP-A 11-29599, 12. példa; és WO98/38216, 12. példa))
4) a fentebb leírtak szerint előáihíott, KLH (keyhole iimpet hemoeianin; Pierce) élteid humán monoklonális antitest (hihririóína-iciülúszó hely ed).
A kontroli EtTSA-leszíeí a lentebb leirt módon hajtottuk végre (az AlIJM-ot termelő rekombináns CHO-sejt .helyett az alábbiakban, felsorolt vad típusó. CHO-sejtek: valamelyikének alkalmazásával).
Az eredményeket a 3-1:4. ábrákon mutáljuk be.
A kapott eredmények alapján a humán AILIM elleni monoklonális antitestek humán AlLlM-ra (humán ÁILIM-ot túlzott mértékben termelő rekombináns CHO-sejt); egéreredetü AlLlM-rs í egéreredetű A11..1Mot túlzott mértékben termelő rekombináns CHO-sejtek); illetve patkányeredetű AillM-ra (patkányeredeíű AILIM-ot túlzott mértékben termelő CHO-sejt) vonatkozó reaktivitásának méröszámaként kiszárt) Sfohnk az 50 %-os hatásos koncentrációt (EO58; ngönl), A számítással kapott eredmények a következők:
(A) Humán AILIM-ot túlzott mértékben termelő CHO-ssjtékkel kapott EDSÖ-értékek:
AIF 34 (JMab-124); 5,3 ng/rtei;
Ali 182 ü Mab-126): 3,6 ng/ml;
A1F384 (jMab-127): 9,1 ngőnl;
A1F620 (JMah-l28); 10,1 ttg/ml;
A1F1052 s j Mab--135): 2,0 ua/ml:
A1K5D.3 f JMah-1363: 7,5 nsyml;
All 1386 (.1 Mab-15 7} 9,6 ng/tni;:
A11289 (.1.Mab-13 8): 10,5 ngónl;
A fi394 (j Mab-139): 10,6 ng/ml;
AI1488 (JMafe-141)}; 11,9 ng/mk AU 40 (JMab-i-H }: 3,7 ng/mk SA 12: 1,8 ng/ml;
,86 4 30: 1,2 ng/mk (B) Egéreredetü AILIM-ot tölzott mértékben termelő CHÖ-sejtekkei kapott ED50-ériék:
AÍF 34 (1 Mab-124): 42 ng.ónk AIF348 UMab-127): 81 ng/tni;
A1F620 (jMab-128): 100 ng/ml;
AI3289 (JMab-138): 53 ng/ml,
AII394 UMab-139): 60 ng/tni;
AII488 OMab-MO): 79 ngóní;
(6) Patkányeredetíi ÁliJM-oí tólzolt mértekben termelő ClíO-sejrekkel kapott EDSO-érték:
Ali7 34 OMab-124): 45 ng/tni;
AIF348 {JMáh-127): 62 ög/ml;
AIF629 (JMab-128); 97 ngőnl;
AH289 (JMab-138): 57 ng/snh AI1.394 ÍJMab-1.39)' 99 ng/tni;
A1Í488 (J.Mab-140): 99 ng-'ml.
Az eredmények azt mutatják, hogy a találmány szerinti, barnán AILIM ellent humán tnonoklouális antitestek a humán AILIM-ra jelentős mértékű speetiltást mutatnak.
Ezen túlmenően, kimutattok, hogy a humán AILIM elleni husnán snonoklonális antitestek hat típusa (Id, a fenő (B) .és (C) poutbáhi az egéreredetü AÍLlM-mál és a paíkáttyeredelü ÁILIM-mal egyaránt reaktív (kötési képesség, kereszt-reaktivitás).
6, jíöla'ö .Humá3iÁH.JM.e,ltenj.hufnán tmmohfe^ gesltésl akttlvltásának meghatározása
A fentiek szerkót előállítóit, különböző, humáts AILIM ellető, tisztított humán snonoklonális anlstessek és a humán AILIM közötti reakcióra vonatkozó asszociációs sebességi állandót (ka), disszoeiáeiós sebességi: állandót (kd) és disszoeiáeiós állandót (Kd) kereskedelmi forgalomban beszerezhető Biacore X reagenskészlet (Atnershatn Phanoacia) alkalmazásával határoztuk meg.
s történő immobliizáiásfeoz
A reagenskészlet részéi képező érzékelő ehip-en immobilizálandó antigént rekombináns kiméra-72antigénként (a továbbiakban humán AUJM-ígFC) állítottuk élő, amely a humán AILIM ejdraeelluláris régiójából és humán IgGl konstans régiójából tFc)áll.
A humán AILIM/lgFc fúziós proteint a korábbi leírás szerint [ld. .1P-A li-29599, ló, példa (2); és WO 98/38216, 16. példa (2)j előállítóit antigén további tisztításával kaptuk.
A humán AlLlM/lgFe fúziós proteint termelő rekombináns sejtek tenyészeti feKlteszóját - a benne lévő humán AILlWígFc oszlopon történő adszorbeálása céljából - 3 mí/perc átfolyási sebességgel ’ΉίΤηψ Protein G oszlopra {IlíTtap Protein G afílhitási oszlop; Atnershsm Ehartnacia) vittük fel, melyet előzetesen foszfátpttflerrel (30 ml) ekvilibrálfunk.
Ezt köveíően az .oszlopot foszfát-paíferrel (29 ml) mostuk, majd a humán AILIM/lgFc antitest elválása céljából az oszlopost - 1 ntl/pete átfolyási sebességgel - 1ÖÖ mM citrát-puífcri ípl-t == 2,0> folyattunk át. Ezután az eluáíumot 759 mM Tris-HCl-okiattal (pH === 9,9) semlegesítettük, majd egy éjszakán keresztül foszfátpyffesrel szemben dltslizáltttk. és a dialízáh oldatot Mílhpore-szűrőn leszűrtük, miáltal aafí-fcamán AitlM/fgFc-í
A protein-koneentrásiót a spektrofotométer alkalmazásával 280 nm-nél mén áhszorbancia alapján határoztuk meg (1 Á2so~ 1 mg/tni). A lármán AiLLM/igbc koncentrációja 9,28 mghnl-nek bizonyult.
A patkányeredetü AILIM extraeelluláris régiójából és a humán IgGl konstans régiójából (Fc): álló, tisztított kiméra-proteínt a fentivel azonos módon állítottuk elő [ld. JP-A i 1-29599, 16. példa (2); és WO 98/38216, ló példa I2)[. A patkányeredetü AHJM/lgFe koncentrációja 0,45 tng/tnl-nek bizonyult.
A kísérlet lépéseit - az antigén (hnstán AILIM/lgFc) alábbiakban ismertetésre intnmbilizáiása kivételével - a kereskedelmi forgalomban ^szerezhető Btacorc X reagenskészleíhez (Amersham-Pharcnaeía) mellékelt használati útmutató szerint végeztük.
A re&genskészlet részét képező Fiovr Gell-1 áramlási cellán l-IBS-potiert (9,91 M DERES, 0,15 M NaCl, 3 tttM EDTA. és 9,905 % E2ö-deteígerss; pIí~7,.Ö) folyattunk át (5 pLpercy. Ezt kővetően - az érzékelő chip folQletén lévő CM karhcxilcsopörtssdnak aktiválása érdekében - 15 pl Ö,Ö95- M NHS-oldaíot adtunk hozzá.
Mindezek után -a humán AILIM/lgFc érzékelő chip-en történő ismnnb ti szólása érdekében - az áramlási cellához 23 pl humán AILIM/IgFe-oldafot [10 mM nátrsom-acetáf prtf&rbert (pffo5,9) készíteti, 10 pg/mi koncentrációjú oldat] adtunk. A néni reagált, aktivált karhoz itesoportokat 35 pl .1 M efanokttnin-hidrokiorid hozzáadásával blokkoltuk. A, kétszeri ismétléssel végzett immohilizáiási lépéssel itntnobslízált humán AlElM/lgFc mennyisége 2,444 RE: (rezosíaoeia-egységl liléivé 2,213 RE veit Az RE az egységnyi területre jutó tömegnek fotel meg: 1 RE “ 1 pgőnnE.
A Flow CelL2“ áramlási cellát (amely a vonatkoztatási cella) a fent leírtakhoz hasonló módón, humán AILIM-lgEc biányábtm vetettük alá cappisg kezelésnek,
A foszfát-puffért 29 pl/perc átfolyási sebességgel áramoltatlak át az áramlási cellán (érzékelő chipen), és hozzáadtuk az előző példában leírtak szerint előállított, humán AILIM ellent humán monoklonális antitesteket (19-59 pg/ml: 60 pl),
A mérés standard feltételes a következők voltak: 3 perces asszociációs fázis és 19 perces disszociáciős fázis. Az antigénhez kötődő és az antigénről felszabaduló antitest-mennyiségeket menitorozva szenzogramot készítettünk., Az antitest antigénről történő disszociációját Agy váltottuk ki, hogy az érzékelő chip-en keresztül
- 73 20 μΐ/perc átfolyási, sebességgel foszfotptdíerelt .sóoWtot áraruolíattimk.
A kapóit szenzogram adatat alapján az asszociációs sebességi állandót (ka), disszociáció» sebesség!
állandót (kd) és dísszoeláetós állandót (Kd; Kd -- kd/ka) a reagőnskészledtez mellékelt analitikai szoftver (BiAevalnaíten 3.0) alkalmazásával számítottuk ki.
Az SA12 és SO43Ö egéreredetü monoklonáiis antitestek - előző példában leírtak szerin· előállított ~ humán AlUM-ta irányuló affinitását és semlegesítő aktivitását szintén a lenti módon analizáltak.
Az alábbiakban a kapott eredményeket mutatjuk be.
Klón neve ka (l/.Msee) kdíl sec) Kd(Mi
Ali· 34 (JMáh-124) 5,6x10* 1,0x10 f 6,3x10*
AIFI82 (3Mab-126) 3,2x10* 2,8x10’* 8,8x10'’®
A3F348 (JMáh-127) l,9x 10’ 6,4x10’5 3,4x10'’
AÍF62Ö (JMab-128) 1,1x10* 1,5x10·’ l,0xl0's
AÍFÍG52 fJMab 1351 1,6x10* 6,3x10’* 3,9x10*
A1H5D3 (ÍMah-136) 2,8x10* 4,9x10* 1,8x10’®
A11I386 (JMah-13?) 1,2x10’ 3,1x1 θ'’ 2,6x10’·
AÍ1289 (JMah-138) SA’xiO1 4,2x10’* 1,1x10*
A11394 (.IMab-l 39) 3,1x10* 2,4x10’* 7,7x10’®
A11488 (ÍMab-140) 2,3x10* 3,5x10'5 1.5x10’’’
Ali 4(1 (.IMab-l 41) 1,9x10’ i,9xiö'* 1,0x10’*
SA 12: 7,8x10* 7,9\10'5 1,0x10®
SG430 2,2x10* íAxlO* 6,8x10’9
Az eredmények, azt jelzik, hogy valamennyi, humán: All 1M elleni: humán monoklonáiis antitest és egéreredetű raenoklonálls antitest igen nagy kötési afltnilást és semlegesítési aktivitást mutat a humán AlUM-ra.
7. péidö
Humán antaestko-stimutótor jelei átvivő.aktivitása Immánjí-sejlekhen
E kísérletben azt vizsgáltak, hogy a találmány szerinti, humán A1LÍM elleni humán monok ionális antitestek képesek-e szabályozni (serkenteni és/vagy gátolni) a humán T-sejí-reakeiökat [cítokmek (pl. IFFFy és ÍL-4) termelését, seprői! forácíót, síb,J; más szavakkal, képesek-e szabályozni az ΑΙΠΜ-közvetltette kp~ sdmulátor szignál celiuiáris íranszdukdojái, A vizsgálatot a humán T-sejtekben termelődött eitokinek (IFN-y és 11,-4) mennyisége, illetve a humán T-sejtek proilforációjának mértéke alapján végeztük.
.(2-Ü.Anfitest hígítása
Humán CD3 elleni OKT3 monok ionális antitestet (AlfC CRL-800Í) íbszfátpulTerek sóoldatral (foszlat-pufler; PöS) 8 pg/üd végkoscenlráeióra hígítottunk.
A lentiek szerint előállított különböző, humán A.U..1M elleni humán monoklonáiis antitestek mindegyikéi ibszíátpunerelt sóoldattal 40 pg/ml-re higitottuk. Az aníhest-oidaSök további hígításait (48 pg/ml-íől 0,0049 pg/ml-íg) szintén Íosztáípuffeeit sóoldaftal készítettük.
üregű mikrotiter-táicák üregeit a kővetkező antitestekkel vontuk he: (1) hutnán CD3 elleni OKT3 monoklonálts autltest (8 pg/nd; 25 pl/öreg) és a különböző., humán A ILIM elleni humán monofelónáUs antitestek
-74egyske (40 pg/'ml-től 0,0049 pgóni-ig terjedő koncentrációban; ütegenként 25 pl); vagy (2) humán CD3 elleni OKT3 nmnőklonáiís antitest (8 pgúnl; üregenként 25 pl) önmagában. A tálcákat 37 Ύ.'-οπ ké! óra hosszat Inkubáituk, majd az antitest-oldatokat leöntöttük, és mindegyik öreget íoszfátpufféreit sőoldattal háromszor mostuk. A mosási követően mindegyik üreghez 10 % magzati borjúszétumot tartalmazó RPM11640-iápközegeí adtunk (100 pküreg), és a tálcákat 37 C-on egy óra hosszat inkubáituk. Mindezek eredményeként a tálcák Öregeit az (I s, Illetve (2s pontban megadott antitestekkel vontok be.
Plasonlő módon - a humán AiU.M elleni humán ntönokksnális amitest helyett megfelelő .kontroli monoklonális antitestek alkalmazásával - kontroll kísérleteket Is végeztünk. Kontroll antitestként a kővetkezőket alkalmaztuk:
(1) humán Á11..ÍM elleni egéreredetü SA12 vagy SG43Ö monoklonális antitest (ld. JF-A 11-29599, 12. példa: és WO98/3S216, 12. példa)];
(2) humán CETP elleni egéreredetü mottok lonáhs JHC1-antitest (más néven ,lMabl09; ki. JP-.A 9-20800); és (3) KLH elleni humán monoklonális antitest (más néven JMab23),
Az antitestekkel bevont míkrotiter-íáieákat az alábbiakban leirt kísérletekben alkalmaztuk.
Normál egészséges szentélyekből (öt személy: A”, “B”, *C’\ ”f> és B” donor) perifériás vért győjtötiSnk. Egy sejtmagvú sejteket tartalmazó frakciót ”l,ytnpho-Prep” (Nyeotned} alkalmazásával végzett sárüséggradiens cenlrilugálással készitettüísk. A humán T-sejteket ‘Tan T-cöH Isoiaíion reageúskészlel (Milienyíi és mágneses sejtosztáiyozó alkalmazásával, a teagenskészlethez mellékelt útmutató alapján választottuk el a humán egy sejttnagvú sejtektől. A T-sejtek szántát hemacitométerrel határoztuk meg, A humán T-sejteket 10% magzati bötjüszérnmol tartalmazó RPMil64(i-tápközegben sznszpendáJva humán T-seh-sznszpenziót (lxlÖte sejPml) kantunk.
CMbSejttenytésztés ilHutfiía. CÖ3 elleni antitesttel és baruáu A.1I..1M ellent antitesttel bevont míkrmíter-láiea alkaimazá··
Az ’Ά”-Ε donorokból származó hantán T-sejtek szüszpenzíéit (100 plfüreg; 1x11? sejt/öreg) a fentebb említett antitestekkel bevont mrkroiiter-tátea üregeibe helyeztük, és s tálcát CLh-os atmoszférája inkubátorban 37 -'C-on 3 napig inkuháltuk.
A tenyésztés után kapott tenyészeti Iéiüiúszők aiikvotjatt (50 pl) -20 °C-on tároltuk, majd - az ÍFN-y kimutatásánál később bemutatásra kerülő vizsgálati eljárásban használtuk fel. A tenyészeti íelülúszó aiíkvoijainak kivétele után a megfelelő nnktettitef-ráleákaí a következő vizsgálatban használtuk.
2) fhmtán. CD3 ellent antitesttel önmagáim bevont mikrotlter-táloa alkalmazásával végzett tenyésztés
Az említeti antitesttel bevont tnikrotiter-táleák. öregeihez donorból származó humán T-sejtszuszpenziöf adiunk (100 pl/üreg; lxl0s sejíAlreg), majd az üregekhez hozzáadtuk a különféle, humán A ILIM elleni humán utenokionálíx antitesteket (25 pl 40 pg.uni-0,0049 pg/rnl koncentrációjú antitest óidat). A tálcákat szén-dioxtdos inkubátorban 37 °C-on három napig inkubáituk.
- 75 Az inkubálás után a tálcák üregeihez nwtU-|.’H]-tisnídínl (Ameísbam-Phartnaeis; 0,5 pC'i/üreg) adtok, és a tálcákat széu-dioxidos inkubátorban 37 C-on hat óra hosszat inknbálíuk. Ezt követően a sejteket sejtbetakaritó (Cell Harvester) alkalmazásával GF/C-szörökön (Packard) befogtok, majd a szőröket 4© *C-on három óra hosszai, vagy még tovább szárítottuk, majd Mícroscintí ö-t. (Packard; 20 pbüreg) adtunk hozzá, és a szűrökön befogott sejtekbe éptilt ’lí radioaktivitását β-számlálóval (TOP COUNT) mértük. A méri értékből következtetni lehet a tenyésztés utáni T-sejt-proliférációrá.
Az eredményeket a í 5-39. ábrákon mutatjuk be.
E kisériet eredménye azt mutatta, hogy ha a mikrötiter-íálcákat humán AÍLIM eted butuan vagy egéreredeti: monokionális antitesttel és humán CD3 elleni antitesttel együttesen vontuk be, a humán T-sejtek - a sejtsőriiségtől blggoen - jelentős mértékben proltíérálódtak. Ezen tülmenőea, a különböző donorokból szármázd T-sejtek proli ieráeiójának mérteke némi különbséget mutatott.
Más részről, a humán T-sejtek nem szaporodtak jelentős mértékben azokon a táleákon, amelyeket csak humán C03 ellesi antitesttel vontunk be, és amelyeken a humán AILÍM elleni humán vagy egéreredetű monokionális antitestet a sejttenyésztés alatt, oldatban (folyadék fázisban) adtuk az üregekhez.
A (7-4) lépés (1) pontjában leírt - 'ΤΓ és *C donorból származó - T-sejt-tenyészetekhen a tenyészeti feh'ihiszőba kiválasztott I.PN-y mennyiségét kereskedelmi forgalomban beszerezhető IFNy ELISA reagenskészlet {Amersham-Pharmaeia; Endogén) alkalmazásával határoztok meg.
Az eredményeket a 40-47. ábrákon mutatjuk be,
E kísérlet eredményei azt mutatják, hogy az ÍPNv termelődése a humán AÍLIM elleni humán vagy egéreredetö monöklonális antitest koncentrációjától függőért jelentős mértékben fokozódott,
Ö péőto
Humán .MŰM djenLhumtfo momtkjonlfc
Az e példában leírt kísérletekben azt teszteltük, hogy a találmány szerinti, humán AILíM elleni humán monokionális antitest képes-e szabályozni (serkenteni és.·· vagy gátolni) a T-sejt-reakeiókat jeitokinek (pl, 1ΕΝ-γ és IL-4) termelődéséi, sejtproi iterációi, sth.j, más szavakkal; képes-e szabályozni az Ál'LLM-közveriteíte ko~ stimulátor jel sejtekbe történő átvitelét, A kísérletek során az atstiiesi - allogés vegyes Hmfoeita-zeakeiővsi (aliegen MLR) összefüggő - T-sejt-proliferáCiőt (azaz a. sejtekben lejátszódé ÖNS-sZiótéZlst) szabályozó aktivitását vizsgáltuk.
Normái egészséges személyekből (A, B, C, D, E, MF« és G donor) gyűjtött perifériás vért (200 ml) 50 ml-es mikrocsövekhen (Falcon) Lymphoprep'' rétegeken (Nyeomed; 15 ml) diszpergáltuk. Ió0ő-as percenkénti forduiatszánunal 10 percig végzett centritogálás után a középső rétegeket kinyertük, és a kinyert sejteket foszfát-ptifferrel kétszeres vagy·· még nagyobb arányban hígítottuk, végűi ISÖÖ-as percenkénti fordulatszámmal íö percig eentrifítgáStuk, Ezzel a módszerrel 2-5x1 Ö8 PBMC-sejiet kaptunk. A sejlszáfnot hemacitométer alkalmazAsávai határoztuk meg. Az MLR-tesziben alkalmazni kívánt sejtek alikvotjáf (l,ŐSxÍf3s sejt.'*) mikmtítcr-tálca) kivettük, és felhasználásig jégen tároltuk. A többi sejtet a T-sejtek elválasztására használtuk fél íId. lentebb).
A T-sejtek PBMC-sejtektől történő elválasztására PanT Isolaiiori' reagenskészletet alkalmaztunk. A
76magenskészlethez mellékeit használati átmulató szerint a maradék PBMC-sejteket hozzáadtuk a reagenskésztet részét képező oldathoz, majd azt inkuháituk lukubalás után a sejteket 5 mM EDTA-t és 0,5 % szarvastnathaszértanaitoímint (BSA) tartalmazó ibszíátputferelt sóoidatta! mostok, majd íöszfátpufíerelt sóoldatban újraszttszpendálíuk, Ezt: követően a sejtszuszpenzíót - fosízfátpaflerelt sóoldattal oíegdnzznsztoti- VSf pozitív szelekciós oszlopra* (Mdtenyi Blotech) töltöttük, és a nem adszorbeálődott frakciót kinyertük. Az oszlopra foszfátpufí'emií. sőoldatot tölíőtfitok, és a mosóoidateí összegyűjtöttük. Ezt a kezelést még egyszer megismételtük. A kinyert oldatokat összeöntve T-sejt-frakciót kaptunk, amelyet iecentritugátotnk, és a sejíhiedéket fosztátpuiiereit sónidatfoan újraszaszpendáltuk. Az Így kapott T-sejt-szuszpenzióban a sejtszámoí hemaeitöméterrel határoztuk még. A sejteket az alábbíákban leírt tesztben használtuk fel.
Ahogy korábban említettük, a bmloeiták (pl, T-sejtek) aktiválásához ko-sfenalátor jelátviteli reakcióútként két reakciód ismeretes, melyek részletes összehasonlító analízisét korábban elvégezték; az egyik a CD28 és CD8ŐÍB7-1 )(CDhő(B7-2) közötti, a másik pedig a GTEA4 és a GD89(B7»1 )/CD8ő(B7-2) közötti jelátvitel.
A. ϊ-sejtek vegyes límtoeita-realíeióra (MER) reagálva beinduló proliferációju e két ismert reakdéiát bármelyikén keresztüli szlghál-tránszdukslóval Indukálható.
Az alábbiakban felsorolt anyagok alkalmazásával a szóban forgó tesztet a következők vizsgálata céljából hajtottuk végre: (1) MER-reákció gátlása a CTi.<A4-kőzyetiteíte jelátviteli reakdőút blokkolásával; (2) MLR-reakció gátlása a CO8Ö(B7-l)/CÖ8ő(B7-2)-közvetitelte jelátviteli reakcióul blokkolásával; (3) MLRreakció gátlása a CTLA4-kőzvetitette és a CDSŐ(B?-l)/CBS6(B7-2)~közvefítette jelátviteli reakcióul együttes blokkolásával; (4) MLR-reakcíó gátlása az AILiM-mai összefüggő fearmadiagos jelátviteli reakelóúl biokkolásával; és (5) MLR-reakció gátlása a €TLA4~kozveiÍteííe és A ILlM-közvetitetie reakcióm együttes blokkolásával.
A kísérletek során a következő tesztanysgokat alkalmaztuk:
(!) humán AÜ..ÍM elleni humán monokionáiis antitest (amelyet a fent! példában leírtak szerint áhítottunk elő);
(2) humán AlLiM elleni egéreredetü SAI2 monokionáiis antitest (azonos a fenti példában leírttal);
(3) KEIT ellent humán monokionáiis antitest (negatív k untról!: azonos a fenti példában leírttal);
(4) hantán CB34 elleni egéreredetü igG (negatív kontroli; ínimunotech);
(5) humán CÖ8Ö- elleni uíoííoklonáiís antitest (Fharmingeíí) és humán CD86 elleni manokloaális antitest (Ph&rtningen) elegye;
(6í Hutnán CTLA4 igfc kimérásnolekuia (Ancell).
A vegyes limfocita-reakciót (MLR-reakció), a (S-l) pontban leírt donorokból előállított PBMC-sejtek és T-sejtek alkalmazásával, a következő hat kombinációban hajtottuk végre:
(i) T-sest f’A” donorfPBMC (”D’: donor):
(ii) T-sejt <D donor),'PBMC (B donor);
(síi) T-sejt t C donorfföMC (A donor);
(iv) T-Sejt (E” donorypBMC (”G donor);
(v) T-sejt <!· donor VPBMC (E” donor);
(vl) T-sejt (G donor),T’BMC (T” donor).
A PBMC-sejtek és T-sejtek tesztekben alkalmazni kívánt koncentrációit az alábbiak szerint állítottuk be.
- 77 A. PBMC-sejteket foszfátpufferelt sőoldaíban szuszpendáltuk, majd 60 mm-es tenyésztőesészekbe helyeztük. A sejteket Hitachi Medico típusú készülékkel röntgensugárzásnak <50 Gy) vetettük alá» majd a sejteket kinyertük, centrifugáltuk és 10 % magzati borjúszérumo; tartalmazó RPMÍiédő-tápkőzegbe helyeztük. A sejtszámot 2 x lő5 sejh'őő gl értékre állítottuk he.
Az egyes donorokból származó T-sejteket szintén lő % magzati borjuszérumoí tartalmazó RBMÍT648-tápközegbe helyeztük, és a sejíszánmt I x ÍOS sejfc'SÖ pi értékreállítottuk be.
lí-alakú üregeket tartalmazó, 96 üregú míkrotíter-tálca Üregeibe 10 % magzati boriúszérumot tartalmazó PPMlíődÖ-tápközegef töltöttünk. Humán AítlM ellent humán monsklonálís antitest vagy humán AÍLÍM elleni egéreredetü SA12 mönokfcnáh's antitest oldatát lő % magzati böíjúszérutnot tartalmazó RPMII64Ötápközeggel hígítottuk, miáltal különböző antitest-koncentrációjú oldatokat kaptunk. Az üregekhez hozzáadtuka hígított antitest-oldatokat ívégkoueentmc-íők: 0, 0,31; 1,25; 5 és 20 pgírnl). Ezután az üregekhez, hozzáadtuk a T~ sejtéfcei (50 ul), és a tálcát CO?;-os inkubátorban (NAPCO) 37 ’C-on egy óra hosszat inkubáltuk. A reakció befejeződése után az üregekhez - az MLR-reakció: beindítása érdekébe» - egy másik donorból származó PBMCsejteket (50 pl) adtunk.
Ha. 8 vegyes íimfoeita-reakcíót tesztanyagként a humán AÍLÍM -elírni humán monoklonális antitesttől eltérő antitesttel végeztük (Id, a fenti (3)-(6) pontokat], egy másik donorból származó T-sejteket azt kővetően reagáltattunk, hogy' a FBMG-sejteket a teszfanysggal inkubáltuk.
A tenyésztés 5, napján mindegyik üreghez lő H magzati bötjaszéfusnoí tartalmazó RFM11Ö4Öíápközeggel hígított !B-timídínt adtunk (20 pl; I pCi/üreg), majd a tenyésztést egy napig folytatok. A tenyésztés befejezése után a sejteket Geli Harvester (Paekard) alkalmazásával összegyűjtöttük, és a sejtekbe 3H tormájában beépült radioaktivitást ^számlálóval (TOP CÖ1JNT; Paekard) meghatároztuk, A kapott értékekből a tenyésztés utáni T-sejt-pröiíferáníó sebességére kőveikezíetbeíünk.
Az eredményeket a 48-59. ábrákon mutatjuk be.
(ML ,AíLMáÍfea.bu3n^moi^fefeifebs..m«ifesttd..olyím..ML gmglyben.aCrLATkf í'-alakú üregeket tartalmazó, 96 Üregé mikrotiter-iálea üregeibe 1Ü Te magzati borjuszérumoí tartalmazó RPMi IMÖ-tápkozeget töltöttünk. .Humán AÍLÍM elleni: humán monoklonális antitest vagy hunián AÍLÍM elleni egéreredetü SA12 monoklonális antitest oldatát lő % magzati botjüszértsnot tartalmazó RPMH640tápközeggei higitottuk, miáltal különböző antitest-koncentrációjú oldatokat kaptunk. Az üregekhez hozzáadtuk a hígított antitest-oldatokat (végkohcenírációk: 0, 0,31; 1,25; 5 és 2ő pgAní). Ezután az üregekhez hozzáadtok a Tsejtekét (50 pl), és a tálcái: CCu-os inkubátorban (NA ΙΥ.Ό) .37 *€-on egy óra hosszat inkúbáítuk,
A T-sejtek tenyésztésétől függetlenül, más donorokból származó PBMC-sejtekeí (lő % magzati horjúszérumot tartalmazó RPMÍÍ640-tápkózegben:) tettyésztettünk, azt követően, hogy a RBMG-sejtekhez C1’1,A4 IgFc-kiítiérairiolekulát adtunk. A tenyésztést C02-os inkubátorban (NÁRCO) 37 C-on egy éra hosszát végeztük, A CTLÁ4/ígFc koncentrációját az MLR-reakeíó megkezdésekor 20 pgfmi-re állítottuk be,
Ezután a íéaít T-sejMenyészeíhez - az- MLR-reakció íxtíndsíása érdekében · hozzáadtuk PSMC-sejteket (50 pi).
*
Oa a vegyes llmfoeíta-reokciőt íesztahyagként á humán ÁÍLIM elleni formán monoklonáiis antitesttől eltérő antitesttel végeztük [ld. a fenti (Μ < M \>atókatj, egy másik donorból származó T-sejteket azt követően reagálhattunk, hogy az (előzetesen € 11 A1 IgPc jelenlétében tenyésztett) PBMC-sejteket a tesztaoyaggal inknbáítnk.
A tenyésztés 5. napján mindegyik öreghez 10 % magzati horjúszérumot tartalmazó RPM 11640tápközeggei hígított '’H-timidiní adtunk (20 pl; 1 pCPóreg), majd a tenyésztést egy napig folytattuk. A tenyésztés befejezése után a sejteket Cell Harvésíer (Packardj alkalmazásával üsszegytíjtőttdk, és a sejtekbe Ή formájában heépttií radioaktivitást 8-szátn.iálöval (TOP OÖtiNT; Paekard) meghatároztuk. A kapott értékekből a tenyésztés utáni T-sejt-pípliferáció sebességére köveíkezieíhettink.
Az eredményeket a 60-60. ábrákon mutatjuk be.
A két teszt során kapod eredményeket az, alábbiakban fogkdjnk össze:
1) A CTi,Á4/lgfc blokkolja a. CTLAd-közvetlteíte szignál-dmiszdukciól, ezáltal gátolja a T-sejtek allogén MLR-indukálta proliferácíöját.
2) A CDdÖ elleni antitest és a CD8Ő- elleni antitest gátolja a CDWCD86 (amely a CTLA4 és CD2S ligandnma) által közvetíteti szígnál-transzdukciói, ezáltal gátolja a T'-se-tck allogén MkR-íttdokália probierádójáí.
3) Humán AILÍM elleni monoklonáiis antitest (mint pl, a CTLAd/igl-'e, a CD8Ö elleni antitest és a CDS6 elleni aniiiest) jelentős mértékben (és antitess-konceatrácíóiól függő módon! gátolja a T-sejtek allogén Ml.R-imhíkábs - Ai 1 I M-fcözveffteíte szignál-ü-anszdukeiévai összeiüggő - pr.oiiferáeiőját.
Más szóval, ezek az eredmények azt mutatják, hogy·· a CTLA4.CDM(C:D86, illetve a €D28O}8(1íCD86 által közvetíted reakeiőüíon felül létezik egy harmadik - AfLiM és lígandtnna állal közvetített -reakcióét is, amely a T-sejt-aktivaláshez szükséges ko-stímulátor reakcióőtként van jelen, továbbá az ARdM-kőzyetltette jelátviteli reakeióutai gátolja az AILÍM ellent antitest.
Ezen túlmenően, az eredmények felvetik annak lehetőségét, hogy az AiLiM-kÖzvefitette reakeióút szignál-transzdiíkcióban játszott szerepe hasonló a C íLAd/CDSO/CDkő-közvétitéde és a CD2S/GD8Ö/CD86közvelitetie reakcióméhoz.
9. péhfo
A humán AILÍM elleni humán monoklonáiis antitest antltest-dependens ceiiuiáris eitoloxicilást (ADCC) ítsdukálónklivitása
Az antitestek által kifejtett biológiát aktivitások közé tartozik az antitest-dependess ceiiuiáris eitotoxioltás (ADCC) mdufcálása. Az ADCC olyan citotöxíküs hálás, amelyhez - az eltektör-séjiek és a célsejtek melled - olyan antitestre is szükség van, amely a célsejtek eífektor-sejtek (limfoeiták, makrolágok vagy polimorf sejtmagvó leukoctták) általi károsodását indukálja.
A találmány szerinti, .termán AILÍM elleni humán monoklonáiis antitest AIXIG-t indukáló aktivitását a következők szerint vizsgáltuk.
Barnán AlLiM-of túlzott mértékben termelő - fenti példában leírtak szerint előállított - rekombináns flPB-ALL-sejtek tenyészetéhez Cr-izotópot (Atnershrnn-idumnacia; .0,1 mCi/iö4 sejt) adtunk, és az elegyei 37 °C-öp két óra hosszat tekubálíuk, majd a sejteket RPM11646-tápkőzeggel nyolcszor mostuk. Az Igy létrehozott, izotóppal jelölt sejteket célsej tekként használtuk.
Kontroli sejtekként hasonló módon jelölt, vad típusú humán MPB- A l..l.,-st-jteket alkalmaztunk.
Normál, egészséges személyekből származó perifériás vérből Eympbosepar I (11317) alkalmazásával elválasztottuk a PBMOsejteket, és ezeket használtuk eífektor-sejtekként.
A célsejteket (1 x lö’’ sejt/üreg; 25 pl/üreg) ü~alakú öregeket tartalmazó 96 üregö mikrottter-tulea (Nusej öregeibe helyeztük, majd az öregekhez a humán AlLÍM ellent humán monokkmális antitest - 5 % magzati horjúszérumot tartalmazó RPMIiódÖ-tápkőzegben készíteti - hígításait (0,0001-1,0 pg/ml; 25 pl/üreg); csak tápközeget (25 μί/üreg); vagy 1 % Nórádét ÍMÖ-et t sejtlizáló aktivitású detergens; 25 μί/öreg) átírunk, és a Iáleát szebahőntérsékleters 20 percig mkufeáituk,
A tenyésztést - pozitív kontroll antitestként (a humán AIUM elleni antitest helyett) - humán CD3 elleni ÖKT3 monoklonális antitest alkalmazásával végeztük.
Ezután mindegyik öreghez hozzáadtuk az efíektor-sejteket (éRektor-sejt/eélsejl arány - 50; 1 x lő’ sejüöreg; 50 ul/üreg), és a tálcát - 5 % CO2-ot tartalmazó aímoszférájú Inkubátorban - 37 ®C-on lő óra hosszat hskubálíuk.
A tenyésztés után a mintákat Í5ŐÖ-as percenkénti íórdniatszámmal 4 öC~on 10 percig centrifugáltuk. A kapott felüiúszőt összegyűjtöttük, és a felülüszóbnn lévő radioaktivitást y-szárnlálövai mértük. A mért radioaktivitás a sejtekből a tenyészeti felülúszóba - az ADCC okozta sejtmetúbrán-kárősodás következtében - felszabadult ^Cr-izotóp mennyiségét reprezentálja.
Az AlLÍM elleni vagy CÖ2 elleni antitest által indukált: ADCC okozta sejtmembrán-károsodás (sejllbiis) százalékos arányát azon feltételezés alapján állapítottuk meg, hogy a csak tápkőzeg hozzáadása esőién mért radioaktivitás - a sejtmembrán-károsodás (Ö) vonatkozásában - Ö %-nak, a Mónidét hozzáadása esetén mért radioaktív kás pedig - szintén a sejtmembrán-károsmiás vonatkozásában - IÖŐ %-rsak felei meg.
Az eredményeket a 70. és 71. ábrán mutatjuk he.
A teszt eredményei azt mutatják, hogy a találmány szerinti, humán AÍLÍM ellent barnán mosoklosálts antitest koneenháekó-lüggö módon ADCC-ihdukáló aktivitást fejt ki.
ZÖ. gfe'/dií azokrázsgábta
A fentebb leirt példában elöállhoit különféléi humán AH IM elleni humán monoklonális antitestek nehéz láncait, liléivé könnyö láncai! kódoló cDNS-ek szekvenciáit az alábbiakban leírtak szerint határoztuk meg. Á gének strukturális jellemzőit szintén vizsgálat alá vontuk,
A fentebb leírt példákban eiöállltott, humán A1L1.M elleni humán monokkmális antitestet termelő egyes hihridőmákból (kiötlők: AIHSD3 (.lMah~l3ó); ΑΪ1289 (JMab-138); és A11394 (JMab-139)j Quíek Frep mRNS-tisztttő reagenskészlet (Ainersham-Fhanttaeía) alkalmazásával políA’-RblS-eket vontunk kí és tisztítötlunk.
A híbridóxoa-sejtekel: sejtlizáló puíferben (Lysís Buffer) szuszpendáltuk, és a sejteket fecskendő alkalmazásával szoSubllfzáliuk, A szolubilizált anyaghoz Ölsgo(dT)-gyantát adtunk, és az elegyet óvatosan összekevertük. Ezt kővetően az OligoídT i-gytmiáf leöblítettük, es a poiiA' -RNS-t elúeíós puferel elnáíbík. Az eluálí poíiA*-KNS-t etanolial preeipitáltuk, majd 'fris-ED'fÁ-puiíerbeu feloldottak. A kapott goliA'CRblS koncentrációját 2óÖ nin hiillánrhossznál mért ahszorbancia alapján határoztuk meg.
- 88 Kereskedelmi forgalomban beszerezhető cDNS-szfetetlzálö reagenskészlet (GIÖCO BRL) alkalmazásával végzett M-MLV reverz transzkriptázeljárással - templátként polLA'-RMS, láttcinditöként pedig szintetikus Notl-T oligo-DNS fi. azonosítószámú szekvencia) alkalmazásával - kettős szálú cÖN’S-t szfeíetizáltunk.
Röviden Összefoglalva: templátként - a hihridómákhől tisztított - poíiA'-RNS-t (kb. 5 ugk lánsindltot (kh. 480 pútól) és M-MLV reverz transzkriptázt tartalmazó oldatban, 3? 0C-on egy óra hosszat végzett reakcióval egyszálú cDNS~t szintetizáltunk. Ezt követően a reakcióelegyhez (4 pl) dNTPfe DNS-polisneráz-I-et, RNázH-t, DNS-ligázt, pufiért és desztillált vizet adtunk, majd 16 cC«oa két óra hosszat tnknbáiva kettős szálú cDNS-í szintetizáltunk. Az így kapott kettős szálú cÖNS-t léttöí/kföröform Heggyel extraháltuk, majd etanoitel preeipitáhak.
Ezután a kettős szálú cDNS TE-pufferben készített oldatához (kb, 58 pl) EcoRí “iinker-D’NS-t fkapcsoló-DNS; kb. 300 pútól) és DNS-ligúzt (Ligation High; Toyoho; 33 pl) átfestik, majd a? eíegyet - a eDNS kapcsoló-DNS-hez történő ligálása céljából - lő Λ€-οη kb, 80 percig Ínkubáltuk. KapesolóDNS-kéert kettős szállt DNS-t alkalmaAtínk, amely a 2. azonosítószámú szekvensíakénf bemutatott oligo-DNS-bŐi (20 adp) és a 2, azonosítószámú szekvenciaként bemutatott oligö-DNS-ből (24 adp) állt (melyeket 5 ' -végükön foszforfiálhttík és szokványos eljárással egymáshoz ligákunk}.
A DNS-ligáiúuiőt fenoi/kloroform eieggyel extrabáitok, majd «tanodái preeipitáitnk. Ezt kővetően a DNS-reakfánst kereskedelmi forgalomban beszerezhető Nőit restrikciós endonnkleázzal (TOYOBO) emésztettük, majd - 5' -végének fbszforilálása céljából - kereskedelmi forgalomban beszerezhető ATP-oldattal (GfHGÖ BRL) és T4-kinázzal (TÖYGBÖ) 37 “C-oa 38 percig mkubáfeik.
A kapott DNS·-! etanoikd preetpitahuk es poiiakrilamíd-gételeksroforézissel frakeíonáltuk. A gél - kb, 500-2088 bp-os DNS-í tartalmazó - darabját kivágtuk. A géldarab kivágását UV-fénnyel történő megvilágítással láthatóvá tett etidíum-bromidos festés segítségével végeztük.
A kivágott gékiarsbot szétnyómkodtek, TE-puRérben szuszpesdáhpk, majd a szaszpenzióí lecentrifogáitak. és a kapott l'eíüSúszőt összegyűjtöttük,
A kinyert DNS-t · kereskedelmi forgalomban beszerezhető DNS-hgáz fLigation High, WYOBÖj jelenlétében, tő öC-on 30 peréig végzett tnkubálással - kereskedelmi forgatesrtbast beszerezhető AEXcell Xíágvekiörba (Arnersham-Ebarmaeiá) ligáitok. A kővetkező lépésben a DNS-llgáttmtot - kereskedelmi forgalomban beszerezhető Gigapaek 111 Gold X-fag csomagoló reagenakészlei. (Stratagerse) aíkalmazásávaí - h-fágba csomagoltuk, és a kapott fágrészecskékkel £. cn/í NM522-förzset megfertőzve cDNS-könyvtárat hoztunk létre. Valamennyi műveletet a reagenskészletbeztnel lékelt használati útmutató szerint végeztük.
Ezután a eDNS-kőnyvtúrat plakk-hihridlzáeiós eljárással iManiaíís és mtsai,: Moleeuíar Cluning: A Lahoratory Manual, Goid Spring Harbor Laboraíory, Goid Spring Harbor, New York], az alábbiak szerint szkrineliük.
A cDNS-könyvíáuú: (18* plakk) agarlemezekre széleszíettük, és; llybond-N nylon-membránok (Amershatit-Pharmaeia) alkalmazásával replika-filtereket készítettünk. Ezeket a replika-filtereket - y^P-ÁTE-vel jelölt próbák folbasztrálásával - hibridizációs pufferhen, plakk-hihrldlzáeiős eljárással hibridizációs kezelésnek vetettük alá. Próbaként az antitest nehéz láncához HlGLC-szekvenciát (4. azonosílőszámö szekvencia), az, ítntitest könnyű láncához pedig NHCe2-szekveneiát (5, azonosítószámú szekvencia) alkalmaztunk. Az első
- Sí szkríneiéssel és a második szkrínélésse! kapott pozitív kiónok közül különálló ptakkókaí izoláltunk.
Az antitest nehéz, dfetve könnyű láncát kódoló BNS-t - egy PCR-iáncindhő és· Taq PCRreagenskészlet (Takara Sbuzo) alkalmazásával végzett - polimeráz-íánereakciövai amplíílkáltek. Az amplífrkáeíóhoz templát-DNS-ként az egyes pezitiv klánokból származó fágsznszpenzióí alkalmaztuk. A kőaynyö lánchoz láncindstö-páfként az ExceSlE-obgonukleotidot (ó. azonosítószámú szekvencia) és a ckíi7-oligonukleotídot (7. azonosítószámú szekvenciák míg a nehéz lánchoz az ExcellE-í és az NííCe2-t (5, azonosítószámú szekvencia) alkalmazfok. A kapott PCR-terraékeket szokványos módon, agaróz-sélelefctroforázsssel frakciónáítok. Az antitest nehéz, iiietve könnyű láncának megfelelő, kb. ÓÖO bp-os DHS-eket tartalmazó géldarabokat kivágtok a gélfemezfeói, majd az ezekfeól tisztított ÖNS nnkleotidszekveneláját 373A típusú 5>hiS-szekve»áíó készülék (PE~Applied Biosystems), .ABí FRÍSM. szekvenáió program (PE-Apphed Biosystems) és AB) PRÍSM Autó Assembler (PE-Apphed Riosystéms) alkuim ázásává! analizáltuk, A pozitív klórokból kapott DNS-ek megfelelő hosszúságú nukieotidszekvencíát tartalmaztak.
A pozitív klánok plakkj ai hói származó- λ-fággal - a kérdéses piazmid-DNS ó; vívó kíhasltása céljából & cofr NPőó-sejteket fertőztünk, és a kapott fonalas fásokat ampiciínot tartalmazó tálcákra szélesztve telepeket: hoztunk létre. A telepekből a plazmid-DNS-eket szokványos eljárással nyertük kt és tisztítottuk, és a plozmidokkal &. -coli JMiö9-sejtekét feaviszfonaáltunk., A transzformált sejteket ampteihím tartalmazó agaw lápkszegre szélesztelfiik, atnelyeken telepek fejlődtek.
Ezt követően az egyes telepekből származó faídúériumok- amplclllint tartalmazó tB-íápközegben készített - ssampenzíóját. folyékony tápkőzegbe vittük át, és a baktériumokat 37 *C-on 24 óra hosszat tenyésztettük. A baktérhmtok betakarítása után a plazmid-DNS-t plazmidtssztltó reagenskészlet (Qaiagen) alkalmazásával tisztítottuk. A. píazmld-DNS-eket - a vcktor-DbiS és az Inszertált, kötmyü láncot, illetve nehéz láncot kódoló eDNS jelenlétének igazolása céljából - EcoRí- és Nofi-eraionukföázzal emésztettük.
Az antitest nehéz láncát, illetve könnyű láncát kódoló - tisztított plazrmdokba Inszertált: - cDNS míkieotldszekveneiájáí szokványos módszerrel, 373A típusú UNS-szekvenáló készülék (PE-Apphed Bíösystems), ABI PRISM szekvenáió program (PE-Applied Biosystems) és ABS PR1SM Autó zAssembler” (PE-Appiied Biosystems) alkalmazásával határoztuk meg.
A szekvencia-meghatározáshoz: a következő iáncíndító oligonukleotídokat alkalmaztuk:
Nehéz láncot kódoló eBbiS meghatározásához: MI3R. (Sfratagene, 8. azonosítószámú szekvencia): ExcehE (6. azonosítószámú szekvencia); 13614 (9, azonosítószámú szekvencia); 138/911 {10, azonosítószámú szekveueia); AÜJMHC1 (11. azonosítószámú szekvencia); líCel (12. azonosítószámú szekvencia); NllCc2 (5, azonosítószámú szekvencia); HCc? (13. azonosítószámú szekvencia);. HCeS 04. azonmslíószámú szekvencia); HCe3: <15. azonosítószámú szekvencia): líCcd (lő. azonosítószámú szekvencia); I-íCoó (17. azonosítószámú szekvencia); HiGlíC <1:8. azonosítószámú szekvencia); 14Cc9 (19. azonosítószámú szekvencia); flCeS (2(1. azonosítószámú szekvencia) és poliA (21. azonosítószámú szekvencia).
Kőnnyő láncot kódoló cDNS meghatározásához: M1.3R (Sfrstagene, R, azonosítószámú szekvencia); ExcellE (6. azonosítószámú szekvencia):; AIUMLC1 (22. azonosítószámú szekvencia); AIEIMLC2 <23:. azonosítószámú szekveueia); ECci (24. azonoslíőszárhú szekvencia); ckll7 {?. azonosítószámú szekveneis); HíGEC (4. azonositószámú szekvencia); ECc2 (25. azonosítószámú szekvencia); H1K (20. azonosítószámú szekvencia); és pohA (21.. azonosítószámú szekvencia).
·*
- 82 Λζ alábbiakban tenntatott székvenciaí istában - a fentebb említeti hibridómák áhas -enne·?. - tanárt ÁÍLIM elleni hanta monokionális antitestek nehéz, illetve könnyű láncát kódoló cDNS-szekvenciákat, illetve az aznkböl lesztanaztaiott ammosav-szekvene iákat soroljuk fel.
Al!151)3-kiónÜMab::136t (Nehéz lánc)
ISNS-szekvencia: 27. azonosítószámú szekvencia (szignálszekvenciá: 69-125. tedeotidsk; V-régió: 126-419. nnkleotidok).
Aminosav-szekveneia: 28. azöstósjfósKároú szekvencia (szignálszekvenciá: 1-19, antinosavak; variábilis régió: 20-118. ammosavak), (Könnyű lánc)
DNS-szekvencía: 29. azonosítószámú: szekvencia (szignálszekvenciá.: 39-104. nnkleotidok; V-tégió: IÖ5-3SŐ. nnkleotidok).
Ámtnösav-szekwteia: 30. azonosítószámú szekvencia (szignálszekvenciá: 1-32. aminosavak; variábilis régió: .2.3-116. aminosavak).
AIÍ289yklónlJklab-t3M (Nehéz lánc)
DNS-szekvencía: 31. azonosítószámú szekvencia (szignálszekvenciá: 94-150. nnkleotidok; V-régió: '1.51 -441. -rak ieot időki.
Anúsosav-szekveneia: 32. azonosítószámú szekvencia (szignálszekveoeia: 1-19. aminosavak; variábilis régsó: 20- i 16. aminosavak).
(Könnyű lánc)
DNS-szekveueia; 33. azonosítószámú szekvencia (szignálszekvenciá; 28-87. nnkleotidok; V-régió: 88-375. nuk leotidok 1.
Ammosav-szekvencia: 34. azonosítószámú szekvencia (szignálszekvenciá: 1-20. aminosavak; variábilis régió: 21-1 16. aminosavak).
AII3M:kteÚMte;B9s (Nehéz lánc) tóNS-szekvencia: .35. azonosítószámú szekvencia (szignálszekvenciá: 96-152. nnkleotidok; V-régió: 153-443. nakleotidok).
Ammosav-szekvencia: 36. azonosítószámú szekvencia (szignálszekvenciá: 1-19. aminosavak; variábilis régió: 20-116. aminosavak).
(Könnyű lánc)
DNS-szekvencia: 37. azonosítószámú szekvencia (szignálszekvenciá: 33-92, mik leotidok:; V-régió: 93-380. nukleotidok).
Aminosav-szekveneiít: 38, azonosítószámú szekvencia (saígnálszékvencta: 1-20, aminosavak; variábilis régió: 21-116, ámiaosavak).
Génszckvencíához való analitikai szoftver alkalmazásával a humán hnmungiöhnlín variábilis régió génjeinek Toroíinson és mtsai, [immunoi. Today 16(5). 237 (1995)) által létrehozott V RASh Sequenee” könyvtárát az sö megbatározott íJKS-szekveneiák jelenlétére vizsgáltuk át.
- 83 Az eredmények azt mutatják, hogy a fentebb említett humán monokionális antitestek megfelelő nehéz és könnyű láncainak V-régió génjei a kővetkező szakaszokból álltak;
Hgfeák>tkk.V:régió.gén
AIK5Ií3~klón (dMab-136): 1-02 AH289-klön (IMab-138): 3-13 ÁII394-klón OMab-139): 3-13
AlH5D3-kíőn (l.Mab-136): L5 AH2S9-klón (1 Mab-13 8): A27 AII394-klőn f.lMab-S39): A27
Humán Alti / /. /,'éfo'u
Az immunrendszer - amelynek feladata az elő szervezetre káros antigének (pálosén mikroorganizmusok, pl, vírusok, baktériumok és paraziták; idegen testek; stb.) eliminálása - öröklött immunitásra és szerzett iramúmSásra kőiőn 1? hetö eh
Az öröklött Immunitás az antigének nem specifikus iébsmerésen alapuló eltavohiasának rendszere, amely fegoeiták (polimorf sejtmag vú leukociíák, monoeiták, makroiagok, stb.) általi íagoeiiozíst, természetes ölősejtek {f,kilisr”~sejlek, NK-sejtek) általi támadást, az antigén komplement általi opszoniííkálását és hasonlókat foglal magában .
A szerzett Immunitás az antigénre speeiíitás?: szerzett (aktáváit) ilmfoe ttákon (loleg T-sejtoken és 13sejteken) alapuló antigén-e Htninác iós rendszer.
A szerzett Immunitás eeiinláris immunitásra és humorális immunitásra bontható,
A eelluláris immunitás - eltérően az antitest-dependeus humorális immunitástól - a ϊ-sejt antigénre gyakorol! közvetlen hálásán alapuló itnmunreakciö, ismeretes, hogy a cellaiáris immunitás szerepe? játszik a vírusokra és tumorokra adott immunreakeiókban, a szövet- vagy szervát ültetést követően indstkált inmmnreakeiókban, bizonyos drogokra vonatkozó hiperszeazilivitásbao, és bizonyos autoimmun betegségekben.
A cédulái ig immunitás legjellemzőbb jelensége a jól Ismert tuberkulln-allergia (amely csaknem azonos a tuberkulin-tólérzékenységgel). A tuherkuiin-altergia a tnherkiílózb baciilus okozta fertőzés által kiváltói?, késleltetett allergia. Az allergia a tuberkulózis baeiilus. fertőzésnek: köszönhető, és kialakulása a tuberkulózis baciilus tenyészeti felülúszojába kiválasztott toherkuiin-proteia élő szervezetbe történő intraeutan injekíáiásávai Indukálható.
A késleltetett allergiái az antigénnel szenzitizáit T-sejtek (memória T-sejtek) közvetítik. Ez a fejta Allergia azért késleltetett típusú, mert az antigénnel szenzitizáit szervezetnek - az antigénnel történő ismételt érintkezést követőén - 24-48 órába telik a tnemória T-sejtek által indukált, gyulladással együtt járó allergiás reakció beindítása.
A tubsrkulin-alfergiái (amely a késleltetett típusú allergiák jellemző példája) általában Auberkuliníesztben alkalmazzák annak diagnosztizálására, hogy egy állatban a tuberkulózis baciilus fertőzése okozta
- 84s/eo/Ui/al,rt bekővclkezett-e vagy »em, A tesztet a kővetkezők szerint végezzük: mherkniin bacahús tenyészelébőt tisztttett ínberkulsnt (tisztítóit protein-származék, PPO; a 0,05 pg/6,1. ott koncentráeiójú, általános diagnosztikai célra alkalmas származék 0,1 ml-e (2,5 ttíherkulin-agysegjj intradermálisan az állatba rojchrthuh: az injekció: kelvén megfigyelhető bőrpír legnagyobb tengelyét az injektálás után 48 órával lemérjük; es a tuberkolózis baetllas fetözés jelenlétét a legnagyobb tengely mérete alapján diagnosziizáljuk. Ha a bőrpír legnagyobb tengelye 4 mm-nél rövidebb, a páciens negatív; ha 4 és 9 mm közötti, a páciens hamis pozitív; és ka a tengely 10 rma vagy még bossztibb, a páciens pozitív.
A cellaláris immunitással kapcsolatos, késleltetett típusú allergiák példás közé tartozik, például, ® Jones-Moie-tipusú bsperszenzitivitás, amelyet átmenetileg kis mennyiségű protein vagy hasonló indukál; a drogok, (pl. píkrd-klorid) vagy növényt taxisok (pl. japán: lakk) elleni kontakt allergia; átültetett szövet (pl. allogén grafi) kilökődésével kapcsolatos allergia; valamint a lentebb említett,.fertőző patogénböí származó antigén elleni allergia (pl. a tuberkulózis baeiilns fertőzése okozta luberknlin-allergía),
K isérlettlnkben - a fentebb említett tuberkolin-teszt alkalmazásával - az AILIM elleni antitest késleltetett tipnsű híperszenzilivitásra (késleltetett allergiára) kifejtett: gátló hatását vizsgáltuk. A tesztet a kővetkezők szerint hajtottuk végre:
BCG-vírussal (öacille de Calmette et Guer»:; legyengített, élő, szartasmarka-tipusú tuberkulózis baeillas) szenzsíszáh, 6,0-8,5 kg testtömegé him cynomolgus majmokat {finviroomeoíal Biological Lile Science Research Center Inc.; csoportonként bárom majom) iníramuszkuláris injekcióként beadott: ketamínhtdrokloriddal (10 mg/feg) érzésteienlteitönk, majd az alábbiakban felsorolt tesztmtsiákal intradermáiiStet az állatok mellkasának kai helyére injektáltak (mindegyik helyre 0,1 ml). Az injekciók beadási helye .3 cm vagy több.
(15 humán AILIM elleni humán monoklonáiis antitest (JMab-136; 0,2 mg; mindegyük injekciós helyre IÖ gg) és ruberkulin (1 mi itzlológiás sőoldaíhán 4 pg) 1:1 arányú elegye;
(2) humán AJL1M. elleni humán monoklonáiis antitest (JMafe-136; 2 mg; mindegyik injekciós helyre ! 1)0 pg) és moerkubn (1 mi fiziológiás són Idusban 4 pg) 1:1 arányú elegye;
tL· forrtál-pufiér (PBS (-), kontrollként;
(4) kereskedelmi forgalomban beszerezhető szleroídos gyulladásgátló hatóanyag, Prednísolone (0,2 mg; mindegyik injekciós helyre 10 pg) és tnherkulin (1 ml fiziológiás söoldaíban 4 pg) Lí arányú elegye, pozitív kontroll ként;
(5) KLH elleni humán monoklonáiis antitest [id. 2. példa 12-2) pont; Ö.2 mg; mindegyik injekciós helyre 10 pgj és tuhetküiín (í ml fiziológiás sóoldaiban 4 pg) í; 1 arányai elegye, ttegativ kontroliként.
Az egyes minták injektálása után 24 órával a börplr nagyobb és kisebb tengelyét temérve meghatároztuk a börplr területét.
Az eredményt a 72, ábrán mutatjuk be.
A kapuit eredmény azt mutatja, hogy a késleltetett allergia okozta bőrpír az AILIM ellesi antitestekkel beoltott csoportok mindegyikébep jelentős gátlás alá került (a kontroll és negatív kontroll csoporthoz viszonyítva). A gátló hálás hasonló volt a pozitív kontrollként alkaltnazott, szterotdos gyulladásgátló hatóanyag esetében meg rigyehbez,
12. példa
Az AltIM-tesrmeiőriés vizsgálata gratt-versas-host betegségtől szenvedő páciensek különböző szöveteiben
- 85 klottorokból származó allogén gratt ttanszplantáelóján átesett « és kliaikaílag akut vagy krónikus graft-versus-host betegségben szenvedőnek díagnoszrizáís - páciensekből bínpsziávai vett. különböző szövetekben az ÁltlM-termelódésí általánosan alkalmazott eljárással vizsgálták. A szöveteket HE-vel és a fentebb leírtak szerint előállított, íntmán AILÍM elleni barnán monokionáiis antitesttel (ÍMab-3ó) festettük.
Az analízist akut gratt-versus-host betegséggel diagnosztizált páciensekből (28) vett különböző szövetekből származó 33 mintában, illetve krónikus gratt-versus-hest betegséggel diagnosztizált páciensekből (5) származó őt mintában végeztük.
A következő eredményeket kaptuk: AlLlM-pozitív reakciót 29 bőrszSvei-misfáhől 15-hen; három gymnmszővei-ttuniáböl egyben: és egy vasíagbélszövet-sninláhől egyben mutattunk ki (e szövetminták mrnd^ egyikét akut graft-versua-host betegséggel diagnosztizált páciensekből vettük). A krónikus graft-versns-hest betegséggel diagnosztizáit páciensek esetében három bőrszövet-mintából egyben és két vasingbéiszövet-mhttából kettőben ügyeltünk tneg AlLiM-pozitív reakciót. Ezenfelül» 13 olyan túrnia közül, amelyekbe jelentős mértékű itmíbcita-íttflhráesóf tapasztaltunk, tízben kimutattunk AlLIM-pozitív reakciót.
/3. példa sSÖekhen
A 7, példában leírt kísérlet eredménye azt bizonyította, hogy a találmány szerinti, barnán AiLÍM elleni humán monokionáiis antitestek - humán T-sejt-resakció szabályozása (konkrétan az AILLM-közvetitette kostimulátor szignál sejtbe történő átvitelének szabályozása) revén - képesek a humán T-sejt-probferáció serkentésére. £ tesztben (a 7, példában leírt eljárással) azt vizsgálták, hogy a humán monokionáiis antitestek képesek-e a majomeradetti T-sejtek proitteráeíáját serkenteni.
Ll.Zr.t j-ÁLlíblőLllikil-rié
Humán CE>3 ellent SP34 monokionáiis antitestet (BD-Bharmiogen) Íbszfátpufferelt sóoldattai (fosztat-pufibr; PBS) 1 pg?mi végkoncenttáclóra higitotttmk.
A lentiek szerint előállított, humán AILIM elleni )Mabl36 humán monokionáiis antitestet fosxiátpuíferelt sóoldísífal 4Ö pgiml végkoncentráeióra hígítottuk. Az antitest-oldat további hígításait (40 pg/mí-tó! ö,Öő4 pg/mi-jg) szintén foszfátpoífereii sóoldattai késztettük.
9ő öregít míkrotiter-tálcák üregeit humán GD3 elleni SF34 monokionáiis antitesttel (1 pg/mi; 25 pl/üreg) és humán AlLiM. elleni JMabl36 monokionáiis antitesttel <4Ö pg/'ml-tői 0,064 pg/ml-ig terjedő konceüttácíöbao; öregenként 25 pl) vontak he. A tálcákat 37 °C-on két óra hosszat inkubáitük, majd az antttestoldatokat ieönínttttk, és mindegyük üreget foszfáípufíerel? sóoldattai háromszor mostuk. A mosási követően mindegyik öreghez 1Ö % magzati botjúszérumot tartalmazó RRM3 ló4Ő-íápfcőzeget adtunk (1ÖÖ μΐ/üreg), és a tálcákat 37 °C-on egy óra hosszat Ínkubáltuk. Mindezek eredményeként a tálcák üregeit az említett antitestekkel vontuk be.
Hasonló módon - a humán AiLÍM elleni humán monokionáiis antitest helyett (kontroli antitestként) KLH ellent humán monokionáiis: antitest: (j’Mab23; ld. az előző példákat) alkalmazásával - kontroll kísérleteket is végeztünk.
Az antitestekkel bevont mikretiter-tálcákat a kővetkező kísérletekben alkalmaztok.
-8ό(13-3) Majomeredeth T-sejtek szuszpenztéj ának előállítása
Cynomcdgns majmokból periíértás vért. gyűjtöttünk, amelyből az egy sejteagvt sejteket taHateazó frakciót h!yeoPrepl.s377A’' (Nyeomed) alkalmazásával végzett sőröség-gradiess eanmifagálással választottuk el. A kísérleti útmutató szériát a snajomeredeiü T-sejteket humán CD4 ellent M~T4?7~antiíest (BD-Pharmíngen ), hunján CI)8 elleni KPA-fk-antítest (BD-f’baaningert). anti-egér ig<3 rnikrogyöngy íMíltenyí) és Magneiie Sorter mágneses sejtosztályozö alkalmazásával választóitok el a cynomolgus majom egymagvú sejtjeitől. A T-sejtek számát hemachöméterrel határoztak meg. A majomeredeíő T-sejteket 10 % magzati borjúszérumot tartalmazó RPMí tö4Ö~fápkSzeghejt szuszpendáitak, miáltal a majomeredetü T-sejtek 1 x 10 sejtem! sejísőrííségü szuszpenzíóiát hoztuk létre.
sáyal.yégzeü.íeuyésztés
A jnajorneredetH T-sejiek szusZpészióít a fentebb émhtett antitestekkel bevont mikrOtiter-tálea üregeibe helyeztük, és a tálcát Cö?-ot tartalmazó inkübátorbaa 37 °C-ou kei napig inkubáituk.
A tenyésztés befejezése után a mikrotiter-táleákat a következő tesztekben alkalaraztak.
Az Inkübálás után a tálcák üregeihez tnetíi-[Jííj-timidmt (Amersham-Eharmacia; 0,5 pCi/üreg) adtunk, és a tálcákat szén-dloxidoí tartalmazó inkubátorban 37 C-en hat óra. hosszat Inkubáituk. Ezt követően a sejteket sejlhetakarjfő (”Cell Harvester“j alkalmazásával GÉ/C-szürőkőn (Paekard) befogtuk, majd a szőröket 4Ο ’Τ!όό három óra hosszat vagy még: tovább szárítottak, végül Mieroseinti Ö-t (Paekard; 2ö pEüreg) adtunk hozzá, és a szőrökön befogott sejtekbe épült Ή radioaktivitását β-számlálövsl (TOP COIJMT) mértük, A mér: értékből következtetőt lébet: a tenyésztés utáni T-sejl-proliiefííciöra,
Az eredményeket a 73. ábrán mutatjuk: be.
E kísérlet eredménye azt mutatta, hogy ha a mtkrotiter-tálcákaí humán AlLiM elleni humán vagy egéreredetö raonöklonáhs antitesttel és humán CD3 elleni -.antitesttel együttesen vontuk be,, a. jnaj&meredetü T-sejtek - a se jtsürüségtől függően - jelentős mértékben proliierálödtak.
Ezen túlmenően, az eredmények arra tiíalntik, hogy a találmány szerinti, humán AILIM elleni humán monoklonális antitestek képesek megkömí a ínajosneredetü AlLÍM-ot, és képesek szabályozni a msjomeredető ÁtL.lM működését
J4. péite,o
AfyMrhozyagy.AíyM-hgandtmjhoz.kötődnj..képes.anyagok
ÍS3§£l^Süásám
ÁlLlM-molekulához (ICOS), Illetve AitlM-ligandumhoz (í37h;B?RPl.<íL50.ElCOSt kötődni képes anyag azonosítására és mennyiségi meghatározására kidolgoztunk egy ELlSA-eljátást.
Az alábbiakban részletesen leirt eljárás a. szolubilís barnán ÁítíM (hAlLlM-IgCTt és a .szohibihs AltlM-iígandujn (hBTlt-lgFc) egymáshoz történő kötődésének - tesztelt anyag általi - gátlása, méjtékének EL. ISA· eljárással történő meghatározásán alapul.
i 14-h Minta
A teszt során a következő mintákat alkalmaztuk:
S'?
(!) Szí reptavidtn-B RÍM Southern Bio techno légy Associates, Inc.);
(2) Szotubihs humán AIUM4igan<tet (homár! B7h exíraeeiluláris régiójából és humán IgGi konstans régiójából álló fúziós protein, melyet a (11-2) pontban leírtak szerint áilitotmnk elő);
(3) BiotinnaljelöltszoiubHis AÍLIM. !g'-e.
Az Α1Ί..1Μ.··'IgPe fúziós proteint: a korábbi leírás szerint [kb IP-A li-29599, ;6. példa (2); és WO 9S/382IÓ, ló. példa (2)j előállított antigén tovább! tisztításával kaptok.
(4) Hantán AÍLIM ellen! humán monokionáiis antitest (IMab-136, ki. fentebb);
(5) K.1.H ellent humán monokionáiis antitest (JMab-2 \ negatív kontroll; hl. fentebbi:, (ő) Foszfát-ptdfer [PBS (·); blikken Seihutsuj;
(7) RPhís 1 óáö-tápközeg (Nikken Seibutsu);
(8) Magzati borjúszérum (FCS; jhll-Bioseience);
(9) 3(1 %-os szttsvasmarba-szésttmalbumin <RS A, Sigma);
(10) TM IL kromogén szubsztrát (Lakó).
iából álló fúziós protein) előállítása
Humán perifériás vérből származó egymagvú sejtekből - fentebb leírtak szerint - össz-RNS-t készítettünk, fempiátként a. kapott össz-RNS-höl - Stiperscript .Rmantptifecüíion System fór First Strand cDNA Sví-ahesís reagenskószlet 1G1BCO-BRL) alkalmazásával - cDNS-t szintetizáltunk.
A humán AbLIM-ltgttodum (hB7b) extraceiiuláris régióját kódoló eDNS pohmetaz-ifetcreíikcíóval történő amphfikáiásáboz: megfelelő végén Xitel-felismerési helyet tartalmazó - 5' -iánrinditót (5 ' GAGGTCTCCGeCCTGGAGATGCÖÖGTGGGCAGTCC-3f; 39. azonosítószámú szekvencia) és - megfelelő végén BamHI-fehsmerésí helyet tartalmazó - 3' -láneíitditóí :(5·'··
CACAGGACAGCC AOGGGATCCCACGTGGCCGCG-3'; 40, azonosítószámú szekvencia) terveztünk. 'Fempiátként a szintetizált cDNS, valamint az említett iánctmhsó-pár alkalmazásával végzett poiírnerázláttcreakeiöval olyan DNS-t álihothmk elő, amely megfelelő végein Xhol-, illetve BamHLíéhsmerési helyet -tartafenaz, és amely a humán B7b extraoelluláris régióját kódoló c!2NS-í tartalmaz, A kapott PCR-íermékeket Xlml- és BamHí-endonukleázza! emésztettük, majd & ftagmensekeí agaróz-géieiekhoferéztssel frakeiösáittsk. miáltal kb. 720 hp-os eDNS-fragmenst izoláltunk, amelyet a kérdéses exíraeeiluláris régiót kódolóként jósoltunk. Az izolált cDNS-h-agmenst - előzetesem Xhoí-gyeí és Bambii -gyd emésztett - pBlnescript 11 SK(t) plázmídba (Síratagene) szubkiőnozfek. Automatizált fiuorumeíriás FfNS-szekvenáló készülék (Applied Bíosystems) alkalmazásával igazoltuk, hogy a eDNS-fragmens tartalmazta a humán B7h extraeelluláris régióját kódoló szakaszt,
A fúziós partnerként alkalmazott humán ÍgGl Fc-régíóját kódoló DNS-t kb. 1,3 kb-os BaraHi-Xbal OFiS-iragntensként álíítottuk elő, oly ütődön, hegy a Df. Sesd: és mtsaí, által (Massachuseíts General Hospítai) előállított plazmáiul: fid. Cell 63,1303 (1990)1 Bambii- és Xbai-endonukleázza! emésztettük, A kapott fr&gmens a. hantán IgG I csukló (Fingé) régiójának exonjaií (Cy 12 és Cy 13) tartalthazía.
A immán B7h (hB7b) extracelioiáris régióját kódoló Xhoi/BamHÍ-fragmensí és a humán ÍgGl Fe-rógíóját (IgFc) kódoló exonokaí tartalmazó Samiíi/Xhal-fragmenst - előzetesen Xhoi-gyei és Xhal-gyeí emésztett - pBloeseript-ll-SlkóG-piazsnidha (Ssratttgens) szuhklönoztunk.
- §8 Ezníán a plazmídöt XhoEgyei és Xbaí-gyeí emésztettük, miáltal - a Immán B7h exh-aeeilníáris régiójából és humán tgi'c-böl álló fúziós protein kódoló DMS-t tar· almozó - kb, L8 kb-os DNS-tragmenst kaptak. Ezt a fúzió® DNE-fctgmenst, T4-DbiS-lÍgáz alkalmazásával, pMBlRS expressziős vektor [id. Medinai hmnunology 20(1), 27 (1990) és ’Oandboők tor Genetic Engineerfeg, Expersmeútal Medseine, Suppl., Yodosha, lói-107. oki. (5 ötotj Xhoí- és Xhai-heiye közé inszertáltuk, miáltal a phB7b-Igto-plazmíóor kaptak.
C0S7-sejteket íA'í'CC CR.L-J651) egy sejtrétegö tenyészetként - ifi % magzati borjúszérumot és ampícillint tartalmazó - ÖMEM-tápkÖzegben szub-koníiuens állapot eléréséig tenyésztettünk, majd elektrogorácló aikahnaxásával phR7h-lgFc-plazmiddai tmnszformálítmk.
A irastszlórtnáh sejteket szérummentes ASFíO4-íápközegben 72 óra hosszat tenyésztve hB7h/lgFe fúziós proteint termeltettünk.
A hB7h./?gBe~t Protein G Sepharose oszlop (Aotersham Phormacis): alkalmazásával, a. következők szerint tisztítottuk.
A fenti tenyészett felülúszőt leeertófugálfuk, és a kapott féttiiószóf»köíőpnfteet ekvihbrált - Protein G Sepharose affnítási oszlopra töltöttük, majd az oszlopot a köíőpuffenrel mostuk, végül eiuálópnfférrei «luálhrk, Az ektáfanaoi összegyűjtöttük és fbszíát-püfferrel szemben dializáímk, A külső óiahzálő puffért két vagy több alkalommal cseréltük, miáltal tisztított hB71i/lgFc-t kaptunk.
(14ó)..Az.antitest.és.a aZplubjjhs.hjmnájLAjEjM.iitAlLlM-lgFci.jLlgjtáSíres reagáhatásuk
A humán A.ILÍM elleni JMab-1.36 monoklonáíis antitest és -negatív kontroliként - a Kk,H elleni lMab-28 bumás moooklooátis antitest fciindtdási oldataiból <20 ug/ml) 11 lépésben sorozaösíghásf készítettünk, és mindegyik mintát (200 pl) 200 pl - Ifi % magzati borjúszérumot tartalmazó - RPMllódÖ-tápközeggel elegyítettük. Az igy kapott, különböző koncentrációjú: oldatokhoz: bíotinnai jelölt hA5EfM-lgEe-t (2 μΐ/'cső; 1 pg/mi-es vegkoncetaáciő) adtunk. A kapott elegyeke- alaposan összekevertük, és szobahőmérséklete» 30 percig inknbálíuk.
ÜMt.MÁlUM&fen«iSökfonáIis tesztelése öregít, mikrotiter-íálca öregeihez h87h-tgkc fúziós proteint adtak (50 pEíireg; 808 ng/ttreg). A tálcát lefedtük, majd 37 C-on egy óra hosszat inkubáituk, fekuhálás után az üregekből kiőníöttíík az oldatokat, majd mindegyik üreget foszfátpaft'erelt sóöídattal (120 pl) háromszor mostuk. Ezt követően az üregekhez - a nem reagált- helyek blokkolása érdekében - 0,5 % szarv'asm^ha-szértanglbnminl tartalmazó iószíatpoífeelí sóok daíot (100 pköreg) adtunk. A tálcás lefedtük és 37 °C-os egy óra hosszat inkabáhnk, majd az üregekből ehávolitotíuk az oldatokat, és mindegyik üreget fösxfáípuítefeli sóoldattál (120 μϊ) hájomszor mosták, Ezután áz öregekhez hozzáadtuk a (14-3) pontban leírtak szerint készített mintákat (50 pbűreg), és a tálcát lefedés után 37 °C-ón egy óra hosszat tokuhálruk, Ezt követően az oldatokat mindegyik üregből eísávolhottuk, és az üregeket ~ 37 *C~on előmelegített - ifi % magzati bosjúszérumot tartalmazó RPMií64í)-tápkőzegge.i (128 pl) háromszor mostuk, majd mindegyik üreghez 3,7 % törmalmi tartalmazó ibszíútpnfferelt sóoldaíot (100 ph'üreg) adtunk, és a tálcát öt percig jégen uiknháhuk. Az oldat üregekből történő eltávolítása után az üregeket 0,5 % Tween-20-szal (120 pl) háromszor mostuk, A mosást: kővetően mindegyik üreghez TMB* kromogén szabsztráíot (50 pköreg) adtak, és a tálcát szobahőmérsékleten .20 percig inkubáituk. A reakció ieállhúsa céljából az üregekhez 2N kén- 89 savat (58 pl/üteg) adtunk. Az Üregekben az abszorbanciát THERMO max készülék (Molecular Devices) alkalmazásával 458 nm hal&nhossznál mértük.
Az eredményeket a 74-76. ábrákon mutatjuk be.
A kapott eredmények azt jefeak, hogy az ÁH..1M ellent antitest dózistoggő módos képes gátolni a hAÍLIMdgí'e és hB?h~ígkc közötti kötődést, ilyenformán, az e példában bemutatott tesztelési; rendszer alkalmas az AILlM-hoz vagy AÍLíMItgandutnltoz kötődni képes anyagok (pl. antitest vagy kis molekulatömegü szintetikus vegyület) szkrínelésére és azonosítására.
/5, pekfy
HüitaLAiUjMeilenibumÉimMgkta^
E kísérletben azt vizsgáltok, hagy a találmány szerinti, humán A1L1M elleni monokionáíis antitestek képesek-e szabályozni a humán T-sejtek felületén az AíklM-közvetitette szignáí-truns/dukciót. A tesztet a humán AítíM ellent humán tnnnokfonáUs antitest - humán T-sejtek AlLlM-ligandnmmal {B7hffö7RP! AIISÖZLICÖS) történő érintkeztetésével indukált - sejtproliterácíöra kilépett gátló hatásának mérése alapján végeztük.
ÜfollAntkesiblgítása
Humán CÍM ellent ΟΚΤ3 monoklónálts antitestet (ATCC CRL-8001) toszfátpnftéreií sóoldattal (FBS) S pg/ml végkoncenírítetóra hígítottunk.
A fentiek szerint előállított sznlnhtlis humán AlLlM-ligandumoí íhB7h-ígTc) fos zfáipufTerelt sóoldattal 40 ug/nli végkoueeníTáeiőra hígítottuk. Az antitest-óidat további htgitásait (48 gghrd-íol 8,864 pgfasMg) szintén foszfatpuí&rslt sóoldattal készítettük.
aO.MíkrofhgrAáísitheypnáaaWitosttel üregé mlkrotiler-táleák öregeit humán -CD.3 elleni OKT3 monokionáíis antitesttel (8 pg/ml; 25 μΐ/ürég) és bö7h-ígEe-vei; (48 pg/tol-töl 6,064 pgöni-ig terjedő koncentrációban; üregenként 25 pl) vontok be. A tálcákat 37 °C-on két őrá hosszat inkubáltuk, majd az antitest-oldatokat leöntöttük, és mindegyik üreget toszíátpufihrelí sóoldattal háromszor mostuk. A mosást kővetően mindegyik üreghez 10 % magzati hmjúszémHtot tartalmazó R8Míló40-tápköz«g«t aátuafe (I00 pí/öreg), és a tálcákat 37 °C-on egy éra hosszat inktthálíuk, Mindezek eredményeként az említett antitestekkel bevont üregeket tartalmazó tálcákat kaptunk.
Normál egészséges személyekből perifériás vért gyűjtöttünk, és az egy seittnagyu sejtek frakcióját ‘’Lynspbo-Frep” (Nycoroed) alkalmazásával végzett sűrűség-gradiens centrlfngáiússai elválasztottak. A humán T-sejteket Fan T-cell Isolaíion reagenskészieí (Miitenyi) és mágneses sejíosztályozó alkalmazásával, a reagenskészlethez mellékelt útmutató alapján választottuk el a humán egy sejtmagvü sejtektől. A T-sejtek számát hemacltométerrel határoztok meg. A humán T-sejteket 10 % magzati borjúszérutnot tartalmazó RPMÍ1640-íápközegbeu - melyet humán Á1L1M elleni humán JMabldő tnnnoklonális antitesttel (28 pgónl) egészítettünk ki sznszpendáltuk.
Negatív kontroll aníitesíhént KLH elleni humán JMab23 monokionáíis antitestet (28 pg/ntl) alkalmaztunk.
· 90 ÜMUgRíglöTSztés
A fentebb leírtakhoz hasönló&n, a humán COS ellent antitesttel és hl3?h-ígEe-yei bevont mtkrob'teriálca üregéibe humán T~sej:t~szuszpenziói (100 pl/öreg; 3x í Ös sejbüreg) adtak, és a tálcát: CO;-ot tartalmazó inkabátosban 37 °C-on 3 napig inkubáituk.
Ü^IA.Ksejlpitafes^Lakbyltaának meghatározása
Az inkubálás után a tálcák Öregeihez metíl-f’Hjrtímidtui {Amersham-l-tarnsaeia; 0,5 pCbureg) adtunk, és á tálcákat szén-diosidos inkubátorban 3? *G~on bírt óra hosszat inkubáituk. Ezt követően a sejteket sejtbeíakaritó (Cd! Harvester) alkalmazásával GE/C-szOrökön (Faekard) befogtuk, majd a szűrőket 4Ö °C-on három óra hosszat vagy még tovább szárítottuk, majd Microsemíi 0“-t (Faekard:; 20 pl/üreg) adtunk hozzá, és a szőrökön befogott sejtekbe épült }H radioaktivitását β-,számlálóval (TOP COUNT) mértük, A mért értékből a tenyésztés utáni T-seit-prolííerácíó mértékére következtetünk.
Az eredményeket a 77. ábrán mutatjuk he.
B kísérlet eredménye azt mutatta, hogy a humán T-sejtek - a humán B7h-lgFe koncentrációjától függően (a negatív kontroli antitest alkalmazásával végzett tesztben) - jelentős mértékben proiifsrálódtak. Ezen télmenően, a humán ADUM elleni monoklonális antitest jelentősen gátolta a humán ΐ-sejtek proliferáctójáí.
/ő pAiG
SymánAEJMellenijnmktanöítalötaiia^ lWdumközygtt;ette.korsíbnnláíi)razig!!ál.átyiteléyd.Összetoggó.-.gátÍő.hasása A IS. példában leírttal azonos tesztet végeztünk, azzal a különbséggel, hogy termán T-sejtek helyett majo; neredete T-sejteket alkalmaztak.
Humán CÖ3 elleni SF34 monoklOnálrs antitestet (ISD-Pharmingert) toszfátpuflerell: sóoldattal (PBS) 1 pg/ml végkeoeenírációra hígítottunk.
tál 40 .pg/ml végkoncentráeióra hígítottuk. Az antitest-oldat további hígításait (40 ug/ml-től 0,0064 pg/ml-ig) szintért íosztlUpuffereli sóoldattal készítettük.
Í.Lő“2LMÍkrígiígr-á^:ákÍ
I antitesttel ütegö mikroíiter-íáleák üregei! humán CD3 elleni SP34 monokionáiis antitestet (BD-Pharmingen; 1 pg/ml; 25 pl/üreg) és hB7h-lgEc-vel (40 pg/ml-től 0,0064 pg/mi-ig terjedő koncentrációban; üregenként 25 pl) vontuk be. A tálcákat 37 ű€-on két óra hosszat mk'Pbáltnk, majd az antitest-oldatokat leöntöttük, á& mindegyik üreget föszfáípnífereh sóoldattal háromszor mostuk. A mosást kővetően mindegyik üreghez IQ % magzati borjuszárumoí tartalmazó RPMi lödO-íápkőzeget adtunk (100 uFÜreg), és a tálcákat 37 nC~on egy óra hosszat inkubáituk. Mindezek eredményeként az c-snistett antitestekkel bevont üregeket tartalmazó tálcákat kaptunk.
Cynorttolgus majmokból perifériás vért gyüjídítak, amelyből az egymagvú sejteket tartalmazó frakciót NycoFrep 1.07?A (Nyeotned) alkalmazásával végzett stirüség-gradíens eentritegálássai válaszíoííuk eb A kísérlett óttnufató szerint a majomeredetü T-sejteket humán CD4 elleni M-T477-anttíe,st (BD-Phantagen), bünsán CDS elten! RFA-T8-aníÍtest (BD-Fbafmmgen), aníi-egér IgG fmkragyöngy (Miltehyí) és Magnettc Sortét”
-95 mágneses sejtosAályotó alkalmazásával választottuk él a eynomolgsn. mámra egy sejtmagvú sejtjeitől. A. T-sejtek számát hemncitrrrnérerrel határoztak meg. A majoresredeiö '1 -^esteket humán AILIM eben! humán ÍMab-13ő monokfonáiís antitestet (20 pg/ml) és 10 % magzati borjöszértanot tartalmazó RPMf3ő4ö-íápközegben szuszpendálttík, miáltal a majomeredetü T-sejtek 1 x 10 sejí/snl sejtsürúségő szuszpenziőjáí hoztuk létre. Ezt a sejtszuszpenz:iót:.s2obalfotnérsékleíen 30 percig inkttbáíhtk..
Negatív kontroll antitestként KI..H elleni humán 3Mab-23 ntonoklonáhs antitestet (20 pg/mf) atkaltMálSsiífosyák^s
A lentebb leírtakhoz hasonlóan, a humán GD3 elleni antitesttel: és hB7h-igFe-vel bevont tnikrothertátea üregeibe majomeredeiö T-sejtek: szoszpenzióját (160 pl/Sreg; IxlfE seji/Oreg) adtunk, és a tálcát CíA-oI tartalmazó inkubátorban 37 öG~on 3 napig inkrtháltuk.
Az tnkubálás után a tálcák üregeihez metíl-fí Π-timidmt (AmershatmEharmaeia; 0,5 pCküreg) adtunk, és a tálcákat szén-dfoxidős inkubátorban 37 °Cmn hat óra hosszat inkubáltuk. Ezt követben: a sejteket sejtbetakarító (Gell: tíarvester) alkalmazásával GF/C-szürőkött (Faeknnd) befogtak, a szőröket 4Ő nG~on. három óra hosszat vagy meg tovább szárítottuk, majd Mrerosektíl 0”-t (Fackard; 29 pl/üreg) adtunk hozzájuk, és a szérűkön befogott sejtekbe épült Ti radioaktivitását p-számláióval (TOP COUNT) mértük. A mert értékből a tenyésztés utáni T-sejt-proüforáeiő mértékére következtetümk.
Az eredményeket a 78, ábrán mutatjuk be.
E kísérlet eredménye azt mutatta,. hogy a humán T-sejtek - a humán B7h-lgFe koncentrációjútól függően (a negatív kontroli antitest alkalmazásával végzett tesztben) - jelentős mértékben: proliférálödtak. Ezen túlmenően a humán AILIM elleni: monoklonális ant itest jelentősen gátolta a humán T-sejtek proli feráetőjai,
A találmány szerinti, humán AILlM-hoz kötődni képes humán rnor.okkmáíis antitestek emberi eredetűek, így ezek az antitestek emberbett nem okoznak antigenításjsnk - vagyis IfAMA-reakciónak (humán anti-egér antigemlási reakció) - köszönhető súlyos immunológiai kilökődést. A ITAMA-reakcíó az antitest-iartalmö (nem humán emlősből származó, pl, egéferéáetű antitestet tártaimazó) gyógyászati készítmények alkalmazásának súlyos gyógyászati mellékhatása. Ilyenformán, a találmány szerinti antitest hasznos: aniitest-gyógyszer.
Ennek megfelelően, a találmány szerinti, AILiM-foolekula elleni (elsősorban humán AILIM elleni) humán monokfonáiís antitestek és az ilyen antitesteket tartalmazó gyógyászati készítmények nem indukálnak HAMA-eeafccíó által okozott immunológiai kilökődést: ezáltal gyógyászati készítményként különféle - A1L1Mközvetttette ko-síhnniáíor szignál (másodlagos jel) AILlM-molekulát termelő sejteknek történő átvitelével kapcsolatos - biológiai reakciók szabályozására, mely biológiát reakciók példáiként említhető az AlLlM-molekulát termelő sejtek prolííéráciőja, immun-oitolízíse vagy apoptóztsa, valamint az AILlM-ot termelő sejtekre irányuló antitest-dependens eifotoxicitást indukáló aktivitás, stb. Ezen túlmenően, a találmány szerinti antitestek hasznosak az AILIM által közvetített szignál transzdukmójával összefüggő különböző betegségek kezelésére vagy megelőzésére, illetve az ilyen betegségek tünetéi kifejlődésének és/vagy progressziójának mérséklésére vágy megelőzésére.
Közelebbről, a találmány szerinti - aktív hatóanyagként találmány szerinti, AILIM elleni humán
-92monoklonáiis antitestet vagy: annak részletét tartalmazó - gyógyászati készítmények alkalmazása lehetővé teszi különféle betegségek sznppresszálását, megelőzését és?'vágj··· kezelését, mely betegségek jellemző példái a kővetkezők: rheumatoid arthritis, selerosis multiplex, autoimmun thyroiditis, allergiás kontakt tlpusü dermalitis, krónikus gyulladásos dermatosis (pi. Imiién plsmus)> szisztémás lapos eryíhesmiesús, inzulm-dépeodens diabetes meiiitus, psoriasis, stb.; autoimmun vagy allergiás betegségek közé sorolt rendellenességek (különösen a sejtes immunitás által okozott autoimmun betegség és késlelteteti allergia); athropsthia (pi. rheumatoid arthritis és osteoaithritís), gyulladás (pl. hepatiiis); grail-versus-bost reakció (GV1-1-reakció); grall-versus-host betegség (CIVIID); szövet (pl. bőr, szaruhártya, esőst, stb.) vagy szerv (máj, szív, tüdő, vese, hasnyálmirigy, sth.) átültetését kisérő immunológiái kilökődés; idegen antigén vagy amoamigén által kiváltott imínunreakció (pb az. antigén elleni antitestek termelődése, sejtproldéráció, citokinek termelődése); és a potenciálisan abnormális bélimmunítás által okozott rendellenességek, elsősorban gyulladásos héibetegségek (különösen a Crohn-kőr és a fekélyes vastagbélgyul ludas) és a tápiá téka ilergia okozta rendellenességek.
A fentebb leid szövetek és szervek h-aitszpiantációja utáni iimmmölógfeü kilökődés szuppresszálása/kezeiése területén lehetőség van arra, hogy az Ismert immunszuppresszánsok transzplaníátumkilökődésre gyakorolt gátló hatását a találmány szerinti gyógyászati készítménnyel történő kombinálással javítsuk.
Ezen túlmenően, a találmány szerinti gyógyászati készítmény olyan gyulladásos betegségek kezelésére vagy megelőzésére is alkalmazhatők, amelyeknél gyulladáscsökkentőként különféle szteroidok: alkalmazása javallott; az ilyen betegségek példát a következők: különféle Izületi gyulladások (pi. rheumatoid arthritis, osíeoaríhriíis), tüdőgyulladás, májgyulladás (ideértve a vírusos májgyulladást), fertőző betegségekkel össze függő gyulladásuk, gyulladásos héibetegségek, esteritis, nephritis (glomerularis nephritis. veseflbrózissal összefílggö gyulladás), gastritis, vascnliíás, hasnyálmirigy-gyulladás, peritonitis, hroncbitis, myocarditis, eneephaiilis, isehaemla utáni réperíuziós sérüléssel (szívizom ischaenhás reperfuztós sérüléssel) összelüggő gyulladás, szövet- vagy szerv-transzplantáció utáni immunológiái kilökődéssel összefüggő gyulladás, égési: sérülés okozta gyulladás, különféle hőrgynlladások {psoriasis, allergiás kontakt típusú dennatitis, liciten glauus (amely egy krónikus gyulladásos bőrbetegség)), több szervre fchesjedo működési elégtelenséggel összefüggő gyulladás, PTC.A vagy PI CE operációt követő gyulladás, aríerioseterosisl kővető gyulladás és autoimmun thyroiditis, stb.
Mindezeken túlmenően, a szövetek vagy szervek transzplantációjával összefüggő immunológiai kilökődés fentebb említett gátlása és kezelése vonatkozásában, a találmány szerinti gyógyászati készítmények ismert immunszuppreszszánssaí együtt Is alkalmazhatok, növelve ezáltal az ismert hatóanyag graft-kdökőáésí gátló hatását.
Az Ail.lM-hoz vagy AILIM-Iigandumhoz kötődő anyagok azonosítására szolgáló - szintén a találmány tárgyát képezi - eljárás alkalmazásává! lehetővé válik azon gyógyszerek {szürtetikos vegyületek vagy antitestek): szelektálása, amelyek potenciális aktivitással bírnák küiöníéle rendellenességek AILIM-boz vagy AílJM-llgandumhoz történő kötődés révén történő kezelésében (mely kötődéssel szabályozható az AILIM és A ILiM-iigandum kölcsönhatása állal közvetíteti szignáitranszdukció).
1. azonösítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia, leírása: Mesterségesen szintetizált lánemáítő-szekvenóia,
- 93 NoÜ-T.
2. azonosítószámú szekvencia
Egyéb· információ: Mesterséges szekvencia bírása; Mesterségesen szintetizált kapcsolöszekvencia,
2öadp,
3. azonositószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia teirása; Mesterségesen szintetizált kapesoiószckvoneia,
24adp.
5, azzmosilószárnú szekvencia
Egyéb információ; Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált íáscíndifo-szekvencia,
NHCel
6, azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált láneinditó-szekveneía.
ExceilE.
7, azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált íáncinditó-szekveneia, ebi 17.
8, azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ- Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált íáncinditó-szekveneia,
MBE.
9, azöimsitószámü szekvencia
Egyéb információ; Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált iáneiodltó-szckvencía,
13611.
i Ö, azísnosltószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált táneindlíó-szekvcncía,
Ι38/9ΪΕ iI. azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírás»: Mesterségesen szintetizált íáneindíta-szekvencia,
AIUMHC1.
1.2. azöoositÓszÁmö szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált íáncinditó-szekveneia, liCcl.
13. azonosstószánái szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált láneinditó-szekveneía, i-ICc?.
14. azronositószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált lánetnditó-szekvencia.
HCc8.
15. aznncisiföszána: szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált lánc indító-szekvencia,
KCc3.
ló, azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása; Mesterségesen szintetizált láneinditó-székveneia,
HCc4.
17. azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált lánemdltó-szekvettela,
HCcó.
18, azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált lánc indító-szekvencia,
HIGHC.
t9. azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált iánemditó-szekvencia,
HCc9.
2&, azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen: szintetizált íáneisditó-szekveocía,
HCc5.
21, azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása;: Mesterségesen szintetizált lánemdiíÓ-szekveneia, pofi.4.
22, azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia ícitása: Mesterségeset; szintetizált láncm>iitó--sze.kvencía. AÍLIMIXÍ.
23. azi>aositószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált íánemdító-szekvejreia, AH..ÍMLC2.
24. azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált láneíndítö-szekvencia,
l.Cci.
25, azonosít ószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása: Mesterségesen szintetizált iánemditó-szekvencia, i,Cc2.
26. azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ; Mesterséges szekvencia leírása; Mesterségesen szintetizált íáncmdítő-szekvencía,
1ΠΚ
39. azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ: Mesterséges szekvencia leírása; Mesterségesen szintetizált iánetsdtló-szekvencia; 4b. azonosítószámú szekvencia
Egyéb információ:: Mesterséges: szekvencia leírása; Mesterségesen szintetizált límcíndbó-szekveneia.
- 9.5 -OEKVOOOLJSTA <2)0 1 <210 4 5 <2l2> DNS <213> Mesterséges szekvencia <220 <223> Mester séges szekvencia leír a ss: mesterségesen s z e k v e oc i a , Ne t I - T.
<220 <2 21> láncinditó-köteheiy <220 Uí- 045) <4 00 1 aactggaagc trcagcggcc gcagagattt tittttttct ttttt <210 2 <210 20 <212> DNS <2.13> Mesterséges szekvencia <220 <223> Mesterséges szekvencia leírása: mesterségesec szekvencia, 2öadp, <4 00 2 cgtggtgtea tggcactgcg <2i8> 3.
<0.0 24 <212> DNS <213> Mesterséges szekvencia <220>
<2'2'3> Mesterséges szekvencia leírása: mesterségesen s z e fc ve n c.i. a, 24 a dp, <4 ö U S- 3 aattcgcagt gccakgacac cacg <210> 4 <210 23 <212> ÖHS <21.3> Mesterséges szekveoeia <220 <223> Mesterséges szekvencia leírása: mesterségesen eIcaIlite1t előállrfcett előillitött eiőá.ii.itdt t lár-einditó ín kér linkenláncánál ró szekvencia, HIGLC.
<220 <220 Iáncir-dit6~ketehei y <220 0.),0 231 <40G> 4 gt c t g ct t1 g c t eagcg fc ca ggg
-96<21Ö:> S <211> 21 <2.12> DBS < 213 > Me s t e r séges s: κ e k ve n c 1 a <220 >
<223> <2:20 > <22 í:> Mesterséges szekvencia s ze k. ve ne is, Bhfe~<:2 , l á nc í női fe: 6- k ő fc ehe ly leÍrása: mesterségesen eiéáliitefet iáncicdifcó
< 2 2 2 > feli . «!
<4 00> 5
caeoggfeteg gggaagfcagfc. c 21
<210.> 6
<211> 21
<212> DBS
<213> Me s t er sege s az s kv en c i a
<22 ü>
<223> Mes fc. erséges s zefc vencia leiréseíeesteeségesec el éé Ili te t t iáncinditó
s zekvenei s , :'/;ce11E.
<22 ö>
< 2 21> 1éneiadlfc ó-kötéhei y <222 > £1).,.(211 <40o> 6 ggfcgscaéfcá lagasiaccg g 21 <21ö> 7 <21.3? 21 <212> DBS <213> Mesfeers éges szel. vécéi a <2:2:D>
<223> Mesterséges szekvencia leírása: mesterségesen előállított léseinditö szekvencia,· ekll? , <220 >
<2:2:1 .> lései cdífcö- kötőbe 1 y <222> £1),.(25) <«(·:(;> 7 geaggeacae ascagaggea gttet 2S <210> 8 <211> 20 <2122 DBS <213> Mes festséges s zekvecci a <220>
, 97 -
<222> Mesterséges szekvencia leírása: Bes társ égé sen e loá1111 etfc laneiksittó
szekvenciá, Ml3R.
<220>
<221> 1 á ne 1 nd 11: d -. kö fc eke 1 y
<222.·· 11} .- í20 5
<400> ö
ok a gga a a c a get: a;: ga c c 20
<21 e> 9
<2I1> 21
<212> 02S
<2I3> Mas tér s ég a s szekvenela
<22 0>
<223> Mest:e.;:Séges: szekvencia leírása: éest:ércégesen elöl 11 it.et:t: iá a·:: ind 1 kő
szekvencia, 130M <220>
< 2 2 ?t > 1 árt c.i. ή d í tó - k öt őha I y <222> (1)..(21) <430> 9 cckggaessg ggetfcgaglg g <210> '10 < 211> 21 <212> ÖRS <213:> Mas térségéa sze kv énei a <2.20>
<223> .Mas ke rs ég e s s z.« k ve nc i a s zekvenciá, 13.8 / 9R. leírása: srestarségesan e 1 őál.Li t:o tt. Iá női női tó
<22 0>
<22I > Lánc! nd i;:ő··· kőtöké 1 y
<222> (1).. (211
<4 (líl:> 10
se a g g a aa a g g;: c tg g a g ·: g q 21
<210> 11
<211.> 21
<21 2> 003
<213> Me s fcer séges s zé k ven cl a
<22 üv
<223> Mesterséges szekvencia leirasa; mesterségesen eiöállirct t. iáncindité
szekvencia, AILIMHC2.
<220>
<221> lánc .indító- kötőhely <222> i 1)..(21.) <400> 11 a ca g i; a a V a c .acg n c ·.· g t: g 1 2 1 <210 12 <210 21 <212> DNS <2 Ιό Mesterséges szekvencia <220
<22 3> Mesterséges s re kvencis leírása: mes te rsége s e.n előállított
<220 szekvencia., KCc·.
<221> Ián cl. nd í fc ó- köt ő he 1 y
<222> il; ·-(21j
<4Ö0> 12
gactsottcc ccgaaccggt g 21
<210> 13
<210 G· ·-? ó-ö
<212> DNS.
<2I3> Mesterséges szskv.e»cia
<22G>
<22 3> Mesterséges szekvencia leírása: mesterségesen előállított
szekvencia, öCcO
<220
<221> 1 én c i nd i ró ~ kötők e 1 y
<222.> (1) ..(22}
< 4 0 O 13
gfcggeagga.c· cgtcag tett. cc o ·>
<210 14
<2.1 o 22
<2!2> DNS
<213> Me s t e rsé ge s s ze kvenci a
<22.0
<223.> Mesterséges szekvencia lei rása: mesterségesen előállított
szekve n cia, HCc 8.
<220
<220 1 á ncin d i ·. ó- kot öhe 1 y
<222 > (1) (24;
<4 0 O 14
aagaggaaga etgacggtcc tgee 24
<210 15
<211 .> 23
<212> DNS
<213> Mesterséges szekvenc i a
<220
1áncinditó
Iáncincitó
1éneinéltő <223> Mesterséges szekvencia leírása: mesterségesen előállított Iáncinői ró szekvencia, HGc3·.
-99<22 9>
<2 2 1 > I án cl sál t ö ~ kő tőbe .1. y <222> (1.)..(23?
<400> 15 ccgttgtgca ccaggaetgg ctg < .<:; ő :· 16 <'2H> 23 <212> DBS <213 > Me s te r s égés s z e k v e a cl a <220>
<223> <228> Maste r:s éga s s Kekveru: 1 a szekvencia, HCc4. leizása : mesterségesen előállító·:·: lánclndífcó
<221> 1áncindifc6-kőfc öhely
<222> <1) > .223?
<490> 16
t g c a öt f g fc a ot c: c fc t: g c cg fc. te 23
<210> 17
<21 la 23
<212> DBS
<213> M.es t er se ge s s z e k.vencla
< 2 2 Ö >
<223> Mesterséges aze kvegcia leírása; mesterségese;: előá Hiteti: iáneingé tő
szekvencia, HCc6.
<22ü>
<221> iásci nd 1. ;·. ó - köt éhe 1 y
<22 2a íl) . , (23)
<iÖŐ> 17
eagccggags acaaefcacaa gac 23
<2.1 ö a IS
<211> O 'l·
<212> DBS
<2i3> Me s fc e r s ég es sze kvenc1a
<22;1.>
<22 3> Best erség es szes vencla leírása: sestere égé s en előállítót·: láncIndító
•szekvencia, HIGHC.
<22 G>
<221> láncinditő-kötőhely <222> (1)..(22,) <4ÜO> IS fc:;ii:gtegfct, gtfccfcccggc fcg 22 <21ö.> 13 <211> .2.2
106<212> ÖRS <21.3 > Me 3 te r s é ge s s z s k véne i a <220>
<223:> Most ez a égé s s se kvéne i a 1 e .5. zása: mes í er s ege se n előállított láncináító
szekvencia, 22c9.
<2.2.0>
<22 ':..·> láncánál k 6-- kötőhely
íl! ..{22}
s4JC> 19
taefceceag gcaeecagea fcg 22
<210> 20
<21 i> 23
*·. ώ 1 DNS
<21 3> Mész erséges szekvencia
<22 Q>
.·Λ Λ x ' s 0 * Me s tarséges s z e kv enc 1 a leírása: mesterségesen előállított láneinditő
szekvencia, HCcO,
<22ö>
<221> Iéneind1tó~köt c h e 1y
<222> {1} . U23}
<40.ö> 20
atgctgggtg cctgggaagt afcg 23
<21Q> 21
<211> 21
<212.> DNS
<213'> Se s tér sé ge s szekvencia:
<220>
<223,> Mesterséges szekvencia i e i r-ás a: me s fc. e r s égés e n előállított iáncínáitó
s z e kve.nc is, pp 1 y.é
<220>
<22 le láncináíté-fcöfcőheiy
<2 22> • 1 · . . {21}
<4ÖÖ> 21
Seaaactgtc ggcct tgctg g 21
<21 Ö>
<2il> 21
<212> DNS
<213> Mesterséges szekvencia
< z 0>
<223> Mesterséges szekvencia leírása;: mesterségesen előállitott isneíndité
s ze 1 véne la&I LIMLCI.
<2 2!» <221> láncánál fcé-kötőhe.i.y <222> (1).,(21) <4Q0> 22 tagcctggte fccagca-gaaa c 21 <21ö> 23 <211> 21 <212e DNS <213> Mesterséges szekvencia <320>
<223> Mesterséges szekvencia leírása; mesterségesen eiöállirctt leseinélté szekvencia, A11IMLC2, <220>
<221> lártc.i.xiái16--kőrőhely <222> (1),,(21) <400> 23 ctttetgctg ei:aecaggefe a 21 <213)> 24 <2il> 22 <212> ÖRS <21.3> Mesrerseges szektcn>:::is <220?·»
<22 3> Mesterséges szekvencia leír ás a: mesterségesen előállított iáncánditó
<22 0> s zekveacía, LCcl .
<221> 1 á nc i n d i tc~ köt őh e i y
<222> (1)..(22)
<4(;íi> 24
g o asca t ckg t-ct t c a t ct t c c 22
<21ö> 25
<211> 21
<212 > DNS
<2i3> Mester séges s zekveno ia
< )'·> Máste r s égés s z e kvéne1a leírása; mesterségesen előállított láncindító
szekvencia, LOc2,
<220>
<221> iá ne 1 í ! ;S í t ő - k ö fc őh el y
<222 > (1.) . . (21)
<401)> 25
caasgagttt caacagggga g ··> d „é Λ
<21ö.> 26
<211> 22
<212> DNS
<213> Mesterséges szekvencia
- ί 02 <22 0>
<223> Mesterséges szekvencia leírása: mesterségesen előállított láncindifcó szekvencia, H1K.
<220>
< 2 21 > Iá ne. 1 ndí tó- kőt őhely <222> (1).,(20) <400> 26 a gg ·.:: t g g a a c. t g agg a g cag 2 0
<210> 27
<211> 16.16
<2I2> QMS
<213> Home sapiens
<220»
<221» 5 ‘ ÜTR
<222> 11·..(63)
<2.20.»
<221> COS
<222> (69)..(1401:
<22D>
<22 ·.> 3' UTR
.·· '> '> ·-.· 'S, < (1.422 ).. (1616)
Ί i £) .-·
<221> szignál--peptid
<222» (69)..(125)
<400> 27
gsatt cgcag t geeatgsea eca cgcatet fc-cotcacc a t g gac tgc a.cc tgg ag g
Met Asp Trp Thr Trp Arg 1 5 gtcctezaga gaatcccctg agagetccgt 60 atc ctc ttc t.tg gtg gca gca gcc 11Ö Ile tea Phe Leu Val Alá Alá Alá
aca gga gcc cae tOtí cag gtc cag
Thr Gly Alá H.is Ser Gin Val 01 n
15 2 0
aag aag cet 999 gcc: tea gtg aag
Lys Lys: Pro Gly Alá Ser Val Lys
35
acc Lic acc ggc tan tat. atg cac
Thr Phe Thr Gly Tyr Tyr Met: Ris
50
990 ett gag <<< atg 99« tgg atc
Oly Len Cilt: Trp Met Gly Trp ile
65 70
ctg gtg c a g tét 999 cet gag ctg •53
Len Va.L Gin Ser Oly Alá 31. Val.
25: 30
gtc Ϊ. CG tgc aag get ·: ct 993: tae 206
Val Ser 4:0 Gys Lys Alá Ser Gly 45 Tyr
tgg ctg cga cag gcc cet 993 caa 254
Trp Val Arg Gin AI a Pro Gly Gin
55 60
aac cet agt: 99 99< <3. í..;:í áác 302
Asn Prc hls Ser Oly Gly TLí: AS!'·
5
- 103 -·
tat gca cag aag ttt cag ggc agg gtc acc atg ct OC?· agg gac acg tce 350
Tyr Ars SO: Glrs Lys Phe Gin Gly 8 5 Arg Var Thr Met Thr 90 Arg Asp Thr Ser
atc agc SOS goe tac atg gag ctg agc agg ctg aga ccc gac gac acg 399
He 95 Ser Thr A La Tyr Met 10L Gf '·.: Lee Se r Arg Lea 105 Arg Ser Asp Asp Thr: 110
gcc gfcg tat tac tgt geg a gg acg tat tac tat gat agt agt ggt tat 446
Alá Val Tyr Tyr Cys 115 Ara Arg Thr Tyr Tyr 120 Tyr Asp Ser Ser Gly 125 Tyr
tac: ea t gat: got ttt gat ato tgg gga caa 399 & C-« atg gt 0 c5.CC gtc; 4 94
Tyr His; Asp Alá 130 Phe Asp Lie Trp Gly 135 Gin Gly Thr Met Val 140 Thr Val
tct t ea: gcc tce •$C:C aag gga CCü tog gtc tte ccc ctg geg ccc; tge 542
Sor Sor Ars 145 Ser Thr Lys Gly Pro ISO Sor Val Phe Pro Les 156 Alá Pro Cys
t:CC: agg ege acc Lee gag agc «C3 gvg geo ctg ggo tge ctg gtc aag 590
Ser Arg 160 Ser Thr Ser Ctg Ser 165 Thr Alá Ara Lee Gly 170 Cys Lei.: Va 1 Lys
gac tat fcfec ccc gaa COQ gtg acg gtg , .. tog aac tea ggc get ctg 636
Asp 175 Tyr The Pro óla Pro ISO Val Thr Val ser Trp 185 Asn Se r Gly Alá Leu 100
agg ggc gtg eae acc tte cca get gtc cta cag tce tea 339 gtc 68 6
Thr Ser Gly Val His 135 Thr Phe Pro Alá Val 200 Lse Gin Ser Ser Gly 205 Lee
tac f ,O:C CSC agc agc gtg gtg acc gt.g 000 tce agc: asc tte 99 c a cc 734
Tyr Ser Sec Ss;·;: 210 .Sor Val Val Thr Val 215 Pro Ser Ser Asn Phe 220 Gly Thr
tag acc t a c acc tge aac gta gat cac aag ccc agc aac acc aag gtg 782
Gin Thr Tyr '? '> 1; Thr Cys Asn Val Asp 2 30 líra Lys Pro Ser Asn 235 Thr Lys Val
C aca get gag ege aaa tgt tgt gtc gag tge cca C· O CT tge cca 830
Asp Lys 290 Thr Vas 0 >5 Arg Lys 295 Cys Cys Val Gin Cys 250 Pro Pro Cys Pro
gca cca cet gtg gca gga ecg tea gtc tte ctc tte CCC cca aa& eec 878
Ara 2'5 5 Pro Pro Val Ars Gly 2 60 Pro Sor Val Phe Lee 265 Phe Pro Pro Lys Pro 270
aag gac acc ctc atg at c too aoo cet: oog gtc acg tge gtg gtg 926
Lys Asp Thr hoc Met. 275 He Ser Arg Thr Pro 280: Gin Val Thr Cys; Val 28 5 Val
<?tg gac gtg agc cac gaa gac coo gag gtc cag tte S<5: C tgg tac gtg 974
Val Asp Val Se r: 290 His Gin Asp Pro Glu 295 Val Cl a Phe Agn Trp 300 Tyr Val
gac gge gtg gag gtg cat aat -O'C-C aag aca aae cca egg gag gag cag 1022
- 104 -
Asp Giy Val Gin Val His Asn Alá Lys Thr '.Ly.s Pro ÜCC Arg 315 gtt Gin Gin Gin
3 OS í»t CvÖ a cg tle cgt gtg 310
ttc aae gte sec gte öhs gtg C«3 C- rag 1070
Phe Asn Ser Thr The Arg Val val Ser Val Leu Thr Val Val His Gin
320 325 330
gtt 7 03 ctg sár. gge vág gag tao aag tgc gte t CC 2 3·.: aaa gge :1118:
Asp Trp Leu Asn Giy Lys Gin Tyr Lys Cys Lys Val Ser Asn Lys Giy
r*. 3 a 340' 345 350
cfce tea C$CC ege atc gag aaa sec ato tco aaa aee aaa 033 tag eCc 1168
Laci Pro Alá Pro Ll.e Giu Lys Thr lle Ser Lys Thr Lys G.ly Gin Pro
305 360 365
aga gaa cca ca g gtg táp aee etg: eec cca tóé egg: gag gag a tg acc 1214
Arg Gin Pro Gin Val Tyr Thr Len Pro Pro Se r Arg öl a Giu L;e Thr
37 0 375 350
aag aa c rag gte ago etg aee tgc ctg gte aaa gge ttc tan coe agc 12 c....
Lys Asn Gin Val Ser Len Thr Cys Len Vai Lys Giy Phe Tyr Pro Ser
385 330 335
gac arc geo «Μ gag tgg gag ege sah ggg cag cog gag a se aae ::.··'· 1310
Asp 1 le Alá Val Gin Trp Gin Ser Asn Giy Gin Pro Gin Asn Asn Tyr
4 00: 405 410
asg 2CC cet eec a: tg etg gae tco gae gge t λ, e tler tt e etc tae 135 6
Lys Thr Thr Pro Pro Mot Len Asp Ser Asp Giy Ser Phe Phe Len Tyr
415 4 20 423 430
agc aag CtC CC gtg gae sag ago agg tgg eag cag 000 aae gte fcfce 1406
Ser Lys Len Thr Val .Asp Lys Ser Arg Trp Gin Gin G1 y Asn Vai Phe
135 440 445
tea 'C- Cj i~ tcc gtg etg oat gag get ctg eac aae cac tac a cg eaa aag 1454
Ser C'y'S Ser Val 'Met Híg Gin Alá· Let His Asn His: Tyr Thr Gin iys
4 50 4 55 4 60
ágé ί.. V c. t cc ot:g tét cég oot aaa tga gtgccaeggc eggeaagece 1501
Ser Lesi Ser Lee Ser Pro Gi y Lys
165 17 0
ocgctcecca ggoretnggg gtcgegrgag ga·:gettggc a cg liter: cég t:gtacatact 1561 teecag^csc e>::agca tgga aa taaageac ocagcgctgc cctggaaaaa aaaaa 2 616 <2 löt 28 < 2 i ;.:·· 4 70 <212> ?ST <213> »om.o sapiens <4Ö0> 28
Met 1 Asp Trp Thr Trp 5 Arg 11 e Len Phe Leu Val. Air 10: < A.la Alá 't.r 15 G.ly
Alá His· Ser G.Í.fi Val Gin Len Va 1 Gin Se r Giy Alt t Gin Val Lys Lys
20 25 30
- 185 -
Pro Gly Alá 35 Ser Val Lys Val Ser 40 Cys Lys Alá Ser Giy 45 tyr Thr Phe
Thr Gly 50 Tyr Tyr Met ft Is Trp 55 Val Arg Gin Al i a Pro 60 Gly Sin G.í.y Len
Glu 65 Trp Met Giy Trp lie 70: Asn Pro Hi:s Ser Giy 75 Gly Thr Asn Tyr A1 a SO
Gin Lys Phe Cin Gly 85 Arg Val Thr Mer Thr 50 Arg Asp Thr Ser lle 95 Ser
Thr Alá Tyr Met 100 Gin L e rí Ser Ar g Leu 105 Arg Ser Asp Asp Thr 11Ö A. la. Val
Tyr Tyr Cys US Alá Arg Thr Tyr Tyr 120 Tyr Asp Ser Ser Gly 125 Tyr Tyr His
Asp A la 130 Phe Asp lle Trp Π Ί \? 13 5 Glu Gly Thr Met Val 40 Thr Val: Ser Ser
Alá 145 Ser Thr Lys Gly Pro 150 Ser Val Phe Pro Leli 155 Alá Pro Cys Ser Arg 160
Ser Thr Ser Glu Ser 165 Thr Ál a A.la Leu Gly !3L Cys; Leu Val Lys A.sp 175 Tyr
Phe Pro Glu Pro ISO Val Thr Val Ser Trp 185 Asn Ser Gly Alá Len 190 Thr Ser
Gly Val Rís 195 Thr Phe Pro Alá Val 200 Leu Gin Ser Ser Gly 205 Leu Tyr Ser
Leu Ser 210 Ser Val Val Thr Val 215 Pro Ser Ser Asn Phe 220 Gly Thr Gin Thr
Tyr 225 Thr Cys Asn Val Asp .230 Ars Lys Pro Ser Asn 235 Thr Lys Va.l Asp Lys 240
Thr Val Glu Arg Lys 245 Cys Cys Val Gin Cys 250 Pro Pro Cys Pro Alá 255 Pro
Pro Val Alá Gly 2 60 Pro Ser Val Phe Leu 2 65 Phe Pro Pro Lys Pro 270 Lys Asp
Thr Leu Mer. 230 lle Ser Arg Thr Pro 280 Glu 'Vai Thr Gya Val 28 5 Val. Val Asp
Val Ser 200 Kis Gr O Asp Pro Gin 205 Val Glu Phe Asn Trp 300 Tyr Val Asp Giy
Val 305 Glu Val h i Asn Alá 310 Ly» Thr: Lys Pro Arg 315 Glu Gin Gin Phe Asn 320
Ser Thr Phe Arg Val 325 Val Ser Val Les. Thr 330 Val Val. Ols G in A.sp 335 Trp
l,eu Asn Gly Lys 340 Glu Tyr Lys Cys L y s 345 Val Se r Asn Lys Gly 350 Len Pro
Alá Pro I la 355 Glu Lys Thr Lle Ser 360 Lys Thr Lys Giy Gin 565 Pro Arg Glu
Pro Gin Val Tyr Thr Leu Pro Pro Ser Arg Glu Glu: Met Thr Lys Asn
- i 06 370 375 300
Gin Vai Ser Leu Thr Cys Leu Val Lys Gly Phe Tyr Pro Ser Asp lle
383 390 395 4 0®
Alá Val Glu Trp Glu Ser Asn Gly Gin. Pro Glu Asn Asn Tyr Lys Thr
405 410 415
Thr Pro Pro Hot Leu Asp Ser Asp Gly Ser Phe Phe Leu Tyr Ser Lys
420 3 25 3 80
ie.i Thr Vai Asp Lys Ser Arg Trp Gin Gin. Gly Asn vai Phe Se r Cys
4 35 4 40 445
Ser Vai Got His Giu Aia Leu LiS: Asn Has Tyr Thr Gin Lys Ser ÍjÖ U
450 335 3 50
Ser Len. Ser < t o Gly Lys
4Ő5 470 <219> 29 <;>·}. }.> 97 4 <212> DNS <213> Homo sapiens <220>
<22!.> 5’DTR <222> ti}..(381 <220>
<22 le CDS <222> (89)..(749) <22ö>
<221> 3'OTP.
<222> (730}..(374) <220.>
<221> szignó1-peptid <222> (39)..<104} <400.> 29 gaattogcag tgccatgaea ccaeggtcag gacscage atg gac atg: agg gtc ccc SS
Bet Asp Bet Arg Val Pro I 5
9:··· *· rag OtC ctg ggg utó ctg ctg C’fcC 399 tt.c oo a gg fc teo aga tgo 103
Aia Gin Leu Leu Gly Leu Leu Leu Leu Trp Phe Pro Gly Ser Arg Cys
10 15 20
gac ato oao atg ο,οο oag tót •e co te·: i Ο V,. 9t9 tet <;> O S tet gta gga iS2
Asp lle Gin Bet: Tor Gin Sex· Pro Sex: Ser Vai. Ser' Ál a Sex' Val Gly
25 30 35
gao aga gtc S.CC a te aot tgt egg T:-g agt oag ggt att agc sgg ttg 200
Asp Arg Vai Tbr lle Thr Cys Arg Aia Ser Gin Gly Lle Ser Arg Leu
4 0 4 5 50
tra geo tgg rat oag oag coa 993 asa góc cet aaa ctc ctg a. te 248
- 107 -
5« 55 Alá Trp Tyr Gin Gin 60 Lys tro Gly Lys Alá 65 tro Lys Leu Len He 70
tat get gca fccc: agt ttg caa agt ggg gtc eea tea agg ttc age ggc 296
Tyr Val Alá Ser Ser 75 Leu Gin Ser Gly Val 30 P re- Ser Arg Phe Ser 35 Gly
ági gga let ggg aca gat ttc act ctc acc ál: e agc age ctg eag cet 344
Ser Gly Ser Gly 60 Thr Aag the Thr Lep 95 Orr 1 le Ser 3a ί- Len r 00 Gin Pro
gaa gat r r t gca act tac tat tgt caa eag get aac: ο gr ttc cég fcgg 392
Glu Asp the 105 Ail a Thr Tyr Tyr Cys 110 Gin Gin Alá Asn Ser 115 Phe Pro Trp
<5.CCÍ t te ege caa ggg acc aag gtg gaa arc aaa cos :Ct gtg get gca 4 40
Tb r Phe 126 Gly Gin Gly Orr Lys 125 Val Gin He Lys Arg 131) Thr Val Ala Alá
tet gtc bte ate the CO<3 eea tet gat. gag eag ttg aaa tel: 03» 400
tro 135 Ser- va: the He the 140 Pre tro Ser Asp Gin 145 Gin Len .Lys Ser Gly 150
act gcc ter gtt gtg tgc ctg ctg aat aac ttc rar ccc aga gag geo 536
Orr Alá Ser Val Val 155 Cys Len Len Asn Asn 100 Phe Tyr Pw Arg Gin 165 A. La
aa.a gin eag tgg aag gtg gat aac gcc ctc caa heg ggt <3. tco eag 584
Lys Val G1.3í Trp 170 Lys Var Asp Asn Alá 175 Len Gin Sor Gly Asn 130 Ser Sin
gag agt gtc <3. <2! cl gag eag gae agc aag gae agc SCO tac agc ctc agc 632
G · u Ser Val 135 Gin Sin Asp Ser 190 Lys Asp Ser Thr Tyr 135 Ser Leu Ser
agc ctg aeg ctg age aaa gca gac tae gag aaa cac aaa gtc tac 680
Ser Orr 200 tea Thr Len Ser Lys 205 Alá Asp Tyr Glu Lys 210 Örs Lys Val Tyr
gcc ige gaa gtc acc cat eag ggc ctg age heg ccc gr·.: aea aag agc 728
Alá 215 Cys Glu Va.l. Thr Sir 220 Gin Gly Len .Ser Ser 225 ? ro Val Thr Lys Ser 230
hie Phe aac Asm agg Arg gga Gly gag Gin 235 fcgt Cys tag a ggg a ga a gr g c cc ccaoot g c t cet ca gt 77 9
nagcctga ccecctccea tccrrrggcc rctgacccr: tttccacayg ggaootacco 839
attgeggt ·:?.? tccage fc c atet ttca.cc tcaccececi cci: cet cet t ggetttaatt 809
getaatgt tggaggagaa rgaataaata aagtgaatct ttgcaaaaaa aaaaaaaaaa 959
tetetgeg gr: ege 974
<210> 30 <211> 236 <212,’ PRT <213> homo sapiens:
-10S <4OO> 30
Met í Asp Bot Arg Vei í: Pro Al s Gin Lee Len 1 f! Gly Len Len Len Leu Ϊ <v Trp
Phe Pro Gly Ser Arg Cys Asp Lie Gin Bet Thr Gin Ser Pro Ser Ser
20 25 30
vai Ser Alá Ser Vei Gly Asp Arg Var Thr Ile Thr Cys Arg Alá Ser
35 40 45
G In Gly 1 le Ser Arg Lse Len Ál. Ct Trp Tyr Gin Gin Lys Pro Glv Lys
55 feO
Alá Pro Lys Len Leó Tle Tyr Val Alá Ser Ser Len Gin Ser Gly Ve 1
65 7 0 75 80
Pro Ser Arg Phe Ser Gly Ser oly Ser Gly Tnr Aep Phe Thr Len Thr
85 90 95
I le Ser Sor Lee Gin Pro Qm Lop The Alá Thr Tyr Tyr Cys íjj.ri Gin
19® 105 110
Alá Asa Ser Phe Pro Trp Thr Phe Gly G ?t t?< Gly Thr Lys Vei Gin lie
1 1 5 120 125
Lys Arg The Vei Alá Ai a Pro Ser Var Phe lie Phe Pro Pro Se r Asp
130 135 140
Gin Gin Lee Lys Ser. Gly Thr Alá Ser Val Vei Gye Len Len Asn Asn
145 150 155 160:
Phe Tyr Pro Arg GI ti Alá Lys Vei Gin Tép Lys Var Asp Asn Á.1& Len
165 130 17:5
Gin Ser Gly Asn Ser Gin Gin Ser Vei Thr Gin Gin. Aep Ser Lys Asp
180 185 190:
Ser Thr ryr Ser Leó Ser Ser Thr Len Thr Len Ser Lys Alá Asp Tyr
195 200 2:05
Gin Ays H.j.s Lys Val Tyr Ara Cys Gin Vei Thr R:Ls Gin <fί y Len Ser
210 215 220
Se r Pro Vei Thr Lys Ser Phe Asn Arg Gly Gin: Gye
225 230 235 <2iö> 31 <2;i> 3.703 <:2i2.> DNS <213> Herag sapiens .·' <22 ;> 5’OTR <222> (:),,:33} <220>
<22 1> CDS <222> (94) (LSÖfc):
<22ö>
<2£r> 3'0TR
- 109
<22 2> (1507i.. (1706 j
<22öo
<221> szignál--pepi: id
<22 2 > 194)..(150)
<400 > 31
gaattcgcag: fcaccatgaca ecacgggagc cccagccttg ggattcccáa gtgtttgtaa 66 fccagtgatca ggactgagca cacaggacktí· acc afcg gag ttg ggg ctg agc tgg 114
Met Giu Let Gly Leu Ser Trp 1 5
gtt L-LtT ett gtt get ata irta gaa 99< gfcc cag tgt gag gtg cag ctg 182
Val Phe Len 10 Val Ai a ile Leu Glu 15 Gly Val. G i ú Cys Giu 20: Val Gitt Leu
2ítg gag tet 992 gga 99« fcfcg gte cag cet 990 999 fcce ctg aga ctc 210
Val Giú 25 Ser Oly Gly Gly Leu 20 Val Gin Pro Gly Gly 35 Ser Leu Arg Leu
tce cgt gca gcc tefc 99* tfcc ACC fc fc c agfc age tac gae atg ca c tgg 255
Ser 40 Gye Aia Alá Ser Gly 4 5 Phe Thr Phe Ser Ser 50 Tyr Asp Met. His Trp re
gte ege caa get aca gga ·;}<3 ggt ctg gag tgg gte tea get afcfc ggt 305
Vei Arg Gin Ala: Thr :SS Gl y Lys G1 y Leu Giu 85 Trp Val Ser A.la lie 70 Giy
acfc get 99t gae aca tar: tat cca ggc fc.ee gtg aag 99« cga ttc O- 354
Thr Alá Gly Asp 71 Thr Tyr Tyr •he Giy 80 Ser Val Lys Gry Arg 85 Phe Thr
a te tce aga gaa aat gcc aag aac ·.. ΐ fcg tat e fc ·, caa afcg aac agc 402
lie Ser Arg •9-0' Glu Asn Ara Lys Asn 95 Ser Leu Tyr Leu Glu 100 Met Asn Ser
ctg aga gcc 999 gae a cg get 9 fcg tat tac tgt gfca aga gafc aat «99 453
Lei.! Arg 105 Alá Gly As» Thr no Vai Tyr Tyr Cys Val 115 Arg Asp A.s.u Arg
aag gtg acc CSC gag cac fcae tac tac tac 99t atg gae gte tgg ggc 498
Lys 120 Val Thr Hls Glu His 125 Tyr Tyr Tvr Tyr GI y 130: Met: Asp Vai. Trp Gly 135
C<5.3, ecg acc acg gfce acc gte fcce tea gcc t ·'.·<· acc aag •j i·: cca fc cg 546
Gin GI y 'Ar Thr Val 14 0 Thr Vai Ser? Ser Alá 1.4 5 Ser Thr Lys Gly Pro ISO Ser
gte fctc ccc ctg 9 <9 ccc tgc tce *99 agc acc fcce cag agc aca 9 cg 594
Val Phe Pro Leu 155 Alá Pro Cys Ser Arg 160 Ser Thr Ser Glu Ser 185 Th.r A la
gcc ctg ege tgc ctg gfcc aag gae tac tfcc ccc gaa ecg gfcg acg gtg 642
Alá Leu Giy 17:0 Cys Leu Vai Lys Asp 175 Tyr Phe Pro Giu Pro 5.80 Val Thr Val
fccg tgg aac tea ggc get ctg agg. agc ggc gtg cac acc fctc cca gcfc: 690
110 -
Ser Trp Asn 185 Ser Gly Alá len Thr Ser Gly Val Bts •90 105 The Phe Pro Ala
gtt: ct.a ©ag tcc tea 30« ere tac te© etc ag© age 00 TG sec 9 tg
Val ken Gin Ser Se t Gly Lee Tyr Ser Leu Ser Ser Val Vei Thr Val
200 205 210 2:5
•ÖCC tcc age áac tte gg© acc ©ag ae© •a:: sec tgc a. a e gta gat CSC
P ro i-i Ser Asn Phe Gly Thr Gin Thr Tyr Thr Gye Ásni Val Asp Pís
220 225 230
aag ©cc ag c aa© aag gtg gat: aag se a gtt gao ego aaa tgi: hgt 834
lys Pa© Ser Asn 235 Thr lys Val Asp Lys 24 0 Thr Val Gin Arc Lys 215 Cys Cys
© t © gag tg© eea cég tg© cca gca cca ©et gtg gg« ec© tea gtc 882
Var Gl t: lys 250 Pro Pro Cys Pro Ara 255 Pro Pro Val Alá Gly 200 Pt© Ser Val
tte etc tte cc© cca aaa ccc :i <3 Q ga< ace ©te atg ate t©G ©V9 ace 330
Phe Lee 265 Phe Pro Pro lys Pa© 270 Lys Asp Thr Len Met 275 lle Ser Arg Thr
cet gag gtc acg tgc gtg gtg gtg gac 91V age cac gaa gac t:cc gag 978
Pro 280 Glu Val Thr Cys Val 285 Val Val, Asp Val. Ser 290 Bis Gin Asp P:t © Gin 295
gtc rag the ct ct C tgg tac gt g gae gg·... gtg gag gtg CS t aat gcc aag: 1026
Val Gin Phe Asn Trp 300 Tyr Va 1 Asp Gly Val. 305 Gin. val His Asn Alá 310' Lys
aca aag CC3 t:gg gag gag eag tte aae age ne© tte ogt gtg gtc age 1074
Thr Lys Prc Arg 315 Gin Gin Gin Phe Asn 320 Ser Thr Phe Arg Val 325 Val Ser
gtc ©te «Cü gtt «tg cac eag gac tgg ctg •ti <30 03© aag gag tat: aag 1122
Vei Len Thr 330 Val Val Pis Gin Asp· 335 Trp Len Asn Gly lys 340 Gin Tyr Lys
tg© aag gtc rét: .&w.C' aaa «ge etc cca gcc ccc a te gag aaa aec ate 117 0
Cys lys 345 Val Ser Asn Lys Giy 350 Len. Pro Alá Pro Lle 355 Gin Lys ihl- lle
tcc cl í:i t; aec aaa ovo ©00 cc© ©na gaa eag gtg tac sec et g ccc 1218
Ser 350 lys: Thr Lys Gly Gin 355 Pro Arg Gin Pro Gin 33 0: Val Tyr Thr Len Pro 375
cca tcc ©gg gag g«0 atg aoe aag a a t. ©og gt© age ©tg acc t g© ctg 1266
Pt© Ser Arg Glu Gin 380 Met Thr Lys Asn Gin 385 Val Ser len Thr Cys 330 Len
gtc aaa «9© tte tae ©cc age gae •a te- 0©c gtg gag óv gag age aat 1314
Val lys Gly Phe 395 Tyr Pt© Ser Asp lis 400 Alá Val Gin Trp Gin 4 05 Ser Asn
003 eag ©cg 3«9 aat: aa© tat: aag 3CC aca cet ccc a tg ctg gac tcc .. 3 6r
Gly Gin Pro GTe Asn Asn Tv t Lys Thr Thr Pro Pro Met Len Asp Ser
- in -
410 415 420
gac gnc te·:: ttc fcfc.e ere tac agn asg ntn Asp Giy Séí Phe Pha L«u Tyr .Ser Lys Len 425 430 a· re Thr gtg gac aag age agg Vei Asp Lys Ser Arg 435 1410
fcgg cég eag ggg aac gtc fcfcc tea fcgc tec Trp; Gin Gin Giy Asn.· Vali. Ph-e Ser Cys Ser 440 445 gt:.g Val 4 50 atg cat. gag get ctg Mst Rí» Gin Ai.a Len 4 55 1458
eac aae eac tac acg cag aag agc ele fece hi.s Asn His Tyr Thr Gin Lys Ser Lee Ser 463 465 ctg Len. tét cég get aga tea Ser Pro Giy Lys 4 70 :.506
gfcgeeacgge eggcaagccc ccgcfceecce ggntct< •ggg gt cg cgtgag gat. gettggc 1500
a eg fc a Pereg t g t a c a fc a e t t c eca gg eae e cag cat :.gga a a fca a ag cac c c a g c ge fcgc 1626
ce t gg g enne fc. g e na a a aaa a a a aaaa a a a aaaa a a s aaaaanaaat efcctgcggnc gc i333. a a a a aa a a «a aaaaaaaaaa 1686 17 08
<21.8> 32: <21í.> 4 70 <212> PRT
<21.3> Oeaso sapiens <400> 32
Hét. 1 Gin Lee Giy Len 5 Ser Trp Val The Len 10 Val. Alá Tle Len Gin 15 Giy
Vei Sic Cys Gin 20 Val. Gin. Len Val Gin 25 Ser Giy GI y Giy Let; 30 Val Gin
Pro Giy Giy 35 Ser Len Arg Len Ser 40 Cys Alá Aia Ser Giy 45 Phe Thr The
Ser Ser 50 Tyr Asp Hat His Trp 55 Val Arg Gié Alá Thr 60 Giy Lys Giy Lee
Giö 65 Trp Val Ser Alá He 70 Giy Thr Alá Giy Asp 76 Thr Tyr Tyr Pro Giy 80:
Ser Val Lys Giy Arg SS Phe Thr ile Ser Arg 30 Gitt Asn Ah;; Lys Asn 95 Ser
Len Tyr Les Gin 100 Met Asn. Ser Len Arg 105 Alá Giy Aap Thr Alá 110 Val Tyr
Tyr Cys Val. 115 Arg Asp Asn Arg Lys 1.20 Val Thr Óla Gin Hi s 1.25 Tyr Tyr Tyr
Tyr Gi y 130 Hét: Asp Val Trp Giy 135 Gin Giy Thr Thr Val. 14 0 Thr; Val. Ser Ser
Ara 145 Ser Thr Lys Giy Pro 150 Ser Val Phe Pro Len 155 Aia Pro Cys Ser Arg 160
Ser Thr Ser Gin Ser 165 Thr Alá Aia Len Giy 170 Cys Len Val Lys Asp 175 Tyr
Phs Pre; Gin Pro ISO Val Thr Val Ser Trp 1.85 Ast; Ser Giy ALa Len 108 Thr Ser
i 12
Giy Val His Thr 195 Phe Pro Alá Val 200 Leu Cin Ser Ser Giy 2:05 Leó Tyr Ser
Leu Ser Sor Val Vei Thr Val Pro Ser Ser Aan Phe Giy Thr Gin Thr
2:10 215 220
Tyr Thr Cys Lse Val Asp His Lys Pro Ser Asn Thr Lyr Val Asp Lys
225 230 233 240:
Thr Val Glu Arg Lys Cys Cys Val Glu cys Pro Pro Cys Pro Ali Pz o
245 250 255
Pro Val Alá GI y Pro Sor Var Phe Leu Phe Pro Pro Lys Pro Lys Asp
250 255 210
Thr Leu Met 11 e Ser Ara Thr Pro Glu Val Thr Gye Val Val Val Asp
275 230 285
Val Ser his Glu Asp Pro Cl a Val Cin Phe Asn Trp Tyr VAi Asp G1. y
290 205 300
Val Cin Val His Asn A .r a Lys Thr Lys Pro Arg Glu Glu Cin Pne: Asn
305 310 315 320
Ser Thr Phe Arg Val Val Ser Val Leu Thr Val Val Hl a Gin Asp Trp
325 320 335
Lee. Asn CG y Lys Cin Tyr Lys Cys Lys Val Ser Asn Lys Giy Leu Pro
340 345 350
Alá Pro Ile Glu Lys Thr He Ser Lys Thr Lys Giy Cin Pro Arg Glu
355 350 355
Pro Val Tyr Thr Len: Pro Pro Ser Arg Gin Cin Met Thr Lys Asn
WO 375 380
Sir». Va t Ser Leu Thr Cys Leu Val Lys Giy Phe Tyr Pro Sor A.sp He
385 300 395 400
Alá Val <SifcÓ Trp elu Sor Ash Giy Gin Pro Glu Asn Asn Tyr Lys Thr
4 05 410 415
Thr Pro Pro Met .Leu: Asp Ser Asp G1 y Ser Phe Phe Leó Tyr Ser- Lys
4 20 425 430
Len Thr Val Asp Lys Ser Arg Trp Gin Gin Giy Asn Val Phe Ser Cys
435 440 4 45
Ser Val Mer Hís C r u. Aía Leu HiS A.sh His Tyr Thr Gin Lys Ser Leu
450 455 4 50
Sár Leu Ser Pro '-ii y Lys
SS 470 <210> 33
<21 i> 948
<212> DOS
<213> hoiso sapiens
<22 0>
<221 > 3’OH
<222> fii . . (27}
ΙΕ <22 Ο >
<222 > C9S <222 > (22).,(738) <22 Ο>
<22.1 > 3 ’ OTP <222> ; 7 39) ..(948) <2'20>
<221> szignál--pepk id <822> (28)..(87) <400> 33 gaattcgcag tgccatgaea ccscgec atg gaa aee cca· gcg cag ctfe cte ttc 54 Met Gin Thr Pro Alá Gin ián Leu Phe
I 5
c fc o ctg cta ötö tgg ere cca gat arc a Or: 99a gaa att 9h:9 t*9 3 cg 102
Len 10 Len Len LéU Trp .Len 15 Pro Asp Thr Thr Gly 20 Gin Ele Vai Lan Thr 25
cag töt cca ggo a cc ctg Let ttg tet cca 939 gaa aga geo HCC Ctö 15 5
Gin Sér Pro Gly Thr 30: Len Ser Leu Ser Pro 35 Giy Gin Arg Alá Thr 41) Leu
tcc tgc agg geo sgfc cag aat afcfc aga agc. agc tac Eta gcc tgg fc a 0 108
Ser Cys Arg hsa 45 Ser Gin: Asn ele Arg 50 Ser Ser Tyr Len Alá SS Trp Tyr
oag cag <5 «3 cet ggo cag got. ccc 999 C'fc C C-1- '. .· a te: tat ggt gca ).:Cö: 245
Gin Gin Lys 60 Pro Ciy G1 n Aia Pro 65 Gly Le-á Leu He Tyr 70 Gly Aia Ser
agc 399 geo act; 99« afct. cca gac agg ttc agt 93C agt 999 tet 999 2:94
Ser Arg 75 Alá Thr Gly He Pr sí 80 Asp Arg The Ser Giy 85 Ser Giy Ser Giy
aca gac fc fc c act cfcc acc atc agc 3.5).¾ ctg 939 cet gaa gat fctt gca 542
Thr 98 Asp Éhe Thr Le a Thr 95 Tie Ser Arg Leu Gi 0 190: Pro Gi a Asp Phe Aia LOS
)G9 fcat VÁC tgi C.’rtiCj sa g tfct ggt agc tea Let atg tgc agt fctfc. ggo 390
Vai Tyr Tyr Cys Glí: iiO Gin Phe Gly Ser Ser 1,15 Ρϊ'Ο Met Gye Ser Phe TTL Giy
cag 993 ace aag ctg g®9 atc aaa cga act gtg get gca cca fc c fc gr c 4 38
Gin Gly Tar Lys 125 Lén; Gin 11« Lys Arg 130 Thr Val Ai a Alá Pro 155 Ser Val
ttc atc ttc cég cca t cfc gat gág cag ttg aaa tét 993 act. gcc tét 4 8 6
Phe He Phe 140 Pro Pro Ser Asp G AU 14 5 Gin Len Lys Ser Giy 150 Thr Alá Ser
gtt gig tgc ctg ctg aat aac ttc tat cco aga gag gcc aaa gi.a cag 534
vai Val 155 Cys Lesi Lép Asn Asn •50 Phe Tyr Pro Arg Gin 165 Alá Lys Vai Gin
- Η 4
tgg agg <3 tO- gat. aac qc.c. ote caa heg ggt aac Xee cég gag agt gtp 582
Trp Lys Val Asp Asn Ala Leu SÍ a Ser Gly Asp Ser Gin Glu Ser Val
170 17 5 180 185
a.r qa.q cag gac age •3 ÖÁ? gae agc acc fcac aga ere agc agc acc erg 630
Tor Gin Gin: Asp Ser Lys Asp Ser Tar Tyr Ser Leu Ser Ser Thr Leu
100 195 200
agg ctg agg aga. gr: a q<3 C tao gag et £t et eac aaa gte fcac q oo tgc gaa 678
Thr Lite Ser Lys AXa Asp Tyr GXu Lys His Lys Val Tyr Ala Cys GXu
205 210 2X5
gfcc acc cat eag ggc: er g aga reg ceo: gte aca ^aq agc xxe aac agg 726
Vs 1 Thr His Gin Gly Leu Ser· Ser Pro Val Thr Lys Ser Phe Asn Arg
220 225 230 gga gag tgt ta.g agggsgaant gceeecacct getceteagX t.ccsgcetga 778
GXy Glu Cys
235 ccceetecea t cetl:rggcc tctgaccctt r t i: ccacaqg ggaoetaccc efcatrgcggt 830 ű-otccagctc afcctt.teace tcsícceccct ccrcetoct.t g^éfcttaat.t atgccaatgt 858 tggaggagaa tgaataaata ságtgaatöfc. ttgcaeeírgt gaaa.a-aaaas 848 <21 ö> 34 <2XX> 236 <2X2> PRÍ <213> Höj&ó sapiens <400.> 34
Met Glu X Thr Pro Al a 5 Gin Lee Leu Phe Leu Leu Leu Leu Trp Lee Pro
10 16
Asp Thr Thr Gly 20 Gly Gin 1 le VaX Leu ?hr '> Gin Ser Pro Gly TLt >/*> Leu Ser
Le u Ser Pro GXu Arg AXa Thr V. Leu Ser Gye Arg Ala Ser- Gin Ase
35 40 15
He Arg Ser Ser Tyr Len Ala Trp Tyr Gin Gin Lys Pro ei y Gin .Ala
50 55 60
Pro Gly Leu Leu He Tyr Gly Ala Ser Ser Arg Ala Thr Gly He Pro
65 70 75 GO
Asp Arg Phe Ser Gly Ser Gly Ser ®iy Thr Asp Phe Thr Let: Thr He
85 00 95:
Ser Arg Leu Glu Pro Glu Asp Phe Aha Val Tyr Tyr Cys Gin Gitt Phe
100 105 XW
G1 y Ser Ser Pro Met Cys Ser Phe GXy G; a GXy Thr Lys Leu Glu 1 Le
115 120 12:5
Lys Arg Thr Val Ala Ala Pro Ser Val Phe Ha Phe Pro Pro Ser Asp
130 135 14 íl
Gla Gl.it Leu Lys Ser G1 y Thr Al a Ser Val Val Cys Leu Le u: Asn Asn
145 150 155 160
115-
Phe Tyr Pro Arg Gin 165 Alá Lys Val Gin Trp Lys Val 170 Asp Asn Aia 17® Les?
Gin Ser Giy Asn Ser Gin Glu Ser Val Thr Gin Gin Asp Ser Lys Asp
180 135 190
Ser Thr Tyr Ser Len Ser Ser Thr Leu Thr Lett Ser Lys Aia Asp Tyr
:o 200 205
Gm Lys H.O; i.ys Val Tyr .Ui':í Cys Gin Val Thr hús S.l.ii Gly Len Ser
219 215 220
Ser Pro 70 Thr Lys Ser Phe Asn Ar<? Gly GO; Cys
225 230 235
<210> 35 <211> 167 3 <212> 770' <213:> Lepő sapiens <22Q>
<22: > S'OTR <222 > (.1} . .,(95-} <22 Ο >
<221> CDS <22 2> 796 5.01508) <22 ϋ.>
<221> ?Ο’Ο <222> 0.509} ... 06730 <220>
<22 1> szignál··pepi .Ld <222> (96): . .1152 j <400> 35 gaattcgnag tgccatgaca nnanggtgga ggcccagcct taggattncn aagtgttfcgt 60 arruagtgat eaggactgaa: eacacaggae tcacc atg gag ttg ggg ctg age 113
Két Glu Lep Gly Leu Se.?: 1 5
Gyo T< t f: ;: unt gi:.fe get ara Gtá g a a ggt g t n '..•clLj tgt yw gtg eag 101
Trp Val Phe Ion 10 Val Alá lle Lee Gin 15 Gly Vai Gin Gys Glu 20 Ve 1 Gin
ctg gtg gag 990 gye gge ttg gsa cág cet 009 900 t ce ntg aga 209
Leu Val Gin Ser Gly Gly Gly Lee 30 Val Gin Pro Gly Giy se Ser Leu Arg
ctc tee -· -> tgt gna gcc Let 99» ttc ann ttn agt age tan gan atg can 257
Les Ser 40 Gys Alá Alá Ser Gly 45 E'hs Thr Phe Ser Ser 50 Tyr Asp Kei: •ir s
T«9 gr n •::gn na a get gga aaa ggt ctg: gag 190 gtn tea get sht 305
Trp 55 Val Arg Gih Alá Thr SO Gly Lys Gly Lee GO; 65 Trp val Ser Alá 1 le: 7 0
- I tő
ggt art get ggt gac aca tac tat cca ggc tcc gtg aag gg< cga ttc: 353
Gly Thr Alá Gly Asp Thr Tyr Tyr Pro Gly Ser val Lys Gly Arg the
75 80 85
sec arc léc aga gaa gat gcc aag aac tCC t tg tat ct t caa atg aac 401
Thr He Ser Arc Gin Asn Alá Lys Asn Ser Len Tyr Len Gin Met Asn
00 35 100
sgc ctg aga gcc ggg gac acg get gtg tat tac tgt gta aga gat aag 44 3
Ser Len Arg Alá Gly Asp Thr Ara Val Tyr Tyr Gys Val Arg Asp Lys
ISO 110 115
agg acg 2 7 acc cac gag cac t a o t ac •:ac tac ggt a i: g gac gtc tgg 4 37
Arg Thr Val Thr Hie Gin Hís Tyr Ty*' Tyr Tyr Gly Met Asp Val Trp
120 125 .130
ggc 932 acc aog gtc acc gtc tcc tea gcc tcc acc aag ggc cca 545
Gly Gin Gly Thr Thr Val Thr Val Ser Ser Alá Ser Thr Lys Gly Pro
135 142 14 5 ISO
tcg gtc ttc. C‘. j c CL <J gcg ccc tgc tcc agg agc acc tcc gag agc aca 353
S-ar Val Phe Pro Alá Pro Gys Ser Arg Ser Thr Ser Gin Ser Thr
1 60 165
gcg geo ctg ggc tgc ctg gtc aag gac tac •ttc: CCO qaa ccg gtg acc 641
Alá Al a Len oiy Gys Len Val Lys Asp Tyr The Pro Gin Pro Vak Thr
170 175 ISO
gtg tcg tgg aac tea ggc get ctg acc agc ggc gtg cac acc ttc cca 609
Val Ser Trp Asn Ser Gly Alá Len Thr Ser Gly Val 31 s Thr Phe Pro
125 190 153
get gtc cta ca g ··::·:: tea gga ctc t ac tcc ctc agc. agc gtg gtg acc 737
Alá Val Lee Gin Ser Ser Gly Len Tyr Ser Len Ser Se r Val Val Thr
200 2:05 210
g?:g ccc tcc agc aac ttc ggc <2. L.-1G cag acc tac acc tgc aac gta gat 785
Val Pro Ser Ser Asn Phe Gly Thr Gin Thr Tyr Thr Gys Asn Val Asp
215 220 225 230
t-l <>;(?! aag C-CC agc aac acc aag gtg gac aac aca gtt gag ege sas tgt 8,33
Rí s Lys Pro Sex· Asn Thr Lys Val Asp Lys Th.r Val Gin Arg Lys Gys
235 240 245
fcgfc: gtc gag tgc CCS ccg tgc cca gca cca cet. gtg gca gga. ccg tea 881
Gys: Val. Gin Cys Pro Pro Gys Pro Alá Pro Pro Val, Alá Gly Pro Ser
250 255 260
gtc ttc ctc ttc ccc cca aaa ccc aag CJciC acc ctc atq arc tcc egg 3:29
Val Phe Len Phe Pro Pro Lys Pro Lys Asp Thr «& Met lle Sex· Arg
265 270 275
k.· cet gag gtc acg tgc. gtg gtg gtg gac gtg agc cac qaa gac ccc 977
Thr pro Gin Val Thr Gys Val Val Val. Asp Val Ser 01 s Gin Asp Pro
280 285 230
gag gtc cag ttc aac tgg tac gtg gas ggc gtg gag gtg: cet aat gcc 1025
~ 157-
Gin Val Gin 85 a Asn Trp Tyr val Asp Gly Vei Gin Val H 1 s Asn Alá
295 38© 305 318
aag aca aag CCC egg gag gac cag tfcc aac agc a cg ttc •.•••η 0::v gtc 100 3
Lys Thr Lys 8 !:·.·:· Arg Gin G1 u Gin 85e Asn Ser Thr Óba Arg Val Val
31 5 320 325
gte c. o acc gtfc ©tg 03 C cag gac fcyg cfcg aac ggv aag gag tac 1121
Ser Vei Len 7fcr Val Vei Mis Gla -Asp 'Trp Les Asn 61 y Lys Gin Tyr
330 335 340
aag tgc aag gt c t.cc aac 3S3 ggc 0 'L c CCS góc ccc a te gag aaa acc 1169
Lye cys Lys Val Ser Asn Lys Giy Len :Pro Alá Pro He Sin Lys lin-
345 358 355
arc íré· aaa acc aaa ggg cag ccc vgs Cpibii cca cag gtg tac acc ót g 1217
He Ser Lys Thr lys Gly Gin 8r c Arg Gin Pro Gin Val Tyr Thr; Len
360 365 27 6
ccc cea tag cg© gag ©ag afcg acc aag aac cag gtc agc ctg acc t:go 12 65
Pro· !·.;-.· Ser Arg G 1 a Gin Met: Thr Lys Asn Gin Val Ser Len The üys
375 38© 3 8 5 398
ctg gte aaa ggv ttc tac ccc agc gac a te geo gég gag tgg gag agc 1313
Len Val Lys Giy the Tyr Ptc Ser Asp lle Ara Val Sin Trp Gin Sér
395 400 405
aat ggg vág cég geg aac aac t:ao aag sec aca cet ccc a tg ctg gac 1361
Lan Gly Gin Pro Gin Aaa Asft Tyr Lys Thr i&r Pro Pro Met LStS Asp
4 lö 415 4 20
fcoe gac ggv Lee fc te tfcc ele tac ege aag θί.·..< acc ©tg gac aag agc 14 69
Sar /lep Giy Ser Phe 85e Lan Tyr Ser Lys Len Thr Val Asp Lys Ser
425 4 38 4 35
*gy tgg vág cag gyg aac gfce ttc tea t.gc ·: ·:?.:· g;-y atg cet cag get 1457
Grg Trp Gin Gin Giy Aac Val 9he Ser Cys Ser Val Met Mis Gin Alá
4 4 0 4 45 458
ctg cac aac cac fc ae a cg cag aag ege: ctc x- ve ctg tót ccg 3<l aaa 1565
Lan 8 is Asn His Tyr Thr Gin Lys Ser Len Ser Lén Se r Pro Gly Lys
4 55 4 58 465 470
tga gtgcoacggc ctigcaagccc ccgcfccccoa ggctctcggg gt.cgcgcgag 1558
gatgot acgtaccccg tgt.acatact. ccagcacgga <3 & O 1618
ccagcc í cctgggcccc fcgcgaa&aaa e<it etet gcg gccgc 1673
<210> 36
<211> 470
<212> 883
<213 > ©őse· s á pi ere·
<4©ö.> 36
Get Gin -Le-u Giy Léa. Bér- 'Trp Val Pfcé Len Val Alá lle Len Giu Gly
3 lö 15
Val Gin Gys Gin Val Gin Len Val Gíu Ser Gly Gly Gly L«u Val Gin.
-11820 25 3ö
Pro Gly Gly 35 Ser' Leu Arg Leu Ser 40 Cys: *a.I cl· A.S. a Ser Giy 4 5 Phe Thr Phe
Ser Ser 50 :Tyi Asp Mer. his Trp 55 Val Arg G.ki Alá Thr· 60 Giy Lys Giy Len
65 Trp Val Ser Alá lile is Giy Thr Alá Giy Asp 7 5 Thr Tyr Tyr Pro fel y SO
Ser Val Lys Giy Arg 85 Phe Thr Lis Ser Arg 30 Glu Asn A.3. a Lys Asn 35 Ser
Les Tyr Leu G1 n 100 Bel: Asn Ser Lett Arg 105 Alá Giy Asp Thr Ai.a LLQ Va I Tyr
Tyr Cys Val 115 Arg Asp Lys Arg Thr 08 Val Thr his Glu His: 125 Tyr Tyr Tyr
Tyr Gly 130 Met Asp Val Trp Gly 135 Gin Gly Thr Thr Vei 140 Thr Val Ser Se r
Alá 145 Se r Thr Lys Gly Pro 150 Sor Val Phe Pro Len 155 Alá Pro Cys Ser Arg 160
Ser Thr Ser Gi:S: Ser 165 Thr Alá Alá Leu G1 y ive Cys Le a Vei Lys Asp 175 Tyr
Phe Pro Glu Pro ISO Vei Thr Vei Ser Trp 105 Asn Ser G1 y A1 a Lati ISO Tht Ser
Giy Va.L H is 135 Thr Phe Pro Alá Val 200 Lee Gin Ser Ser Giy 205 Leu Tyr Ser
lse Ser 210 Ser Val Va 1 Thr Val 215 Pro Ser Ser Asn Pite 220 Giy Thr Gin Thr
Tyr 225 Thr Cys Asn Val Asp 230 His Lys Pro Ser Asn 2:35 Thr Lys Val. Asp Lys 24 ö
Thr Val Glu Arg Lys 245 Cys Cys Val Glu Cys 230 Pro Pro Cys Pro Ai.a 25.5 Pro
Pro Val AT a Giy 260 Pro Ser Val Phe Leu 265 Phe Pro Pro Lys Pro 270 Lys Asp
Thr Les Bet 275 lile Ser·' Arg Thr Pro 200 fertí Val Thr Cys Val 255 Va 1 Val As o
Val Ser 230 His felet Asp Pro Glu 235 Val Gin Phe Asn Trp 300 Tyr Va.L Asp Gly
val 305 Glu Val Kis Aa n .Alá 310 Lys Thr lys Pro Arg 315 Glu fel.ü Gin Phe Asn 320
Ser Thr Phe Arg Val. 325 Val Ser Val Leu Thr 330 Val Val His Gin Asp 335 Trp
Leu Asn Giy Lys 34 0 Glu Tyr Lys Cys Lys 345 Val Ser Asn Lys Giy 350 Len Pro
Alá Pro lle Glu Lys Thr lle Ser Lys Thr Lys Gly Gin Pro Arg Gin
355 360 365
- Η9-
Pro Sin 27 ö Val. Tyr Thr Leu Pro 375 Pro Ser Arg G1 a Glu 380 Met Thr Lys Asn
Állt Val Ser bari Thr' Gye Len Va i Ilye G1 y Pite Tyr Pro Ser Asp He
325 390 395 400
Alá Val. Gin Trp Glu Ser Asn Gly Gin Pro Gin: Asa Asn Tyr l,ys Thr
4 05 410 415
Thr Pro Pro Rét: Asp Ser Asp Giy Ser Phe Phe Lea Tyr Ser Lys
420 425 430
Len TAr Vai Asp Gys Ser Arg Trp Gin Gin Gly Asp: Vai Phe Ser Cys
435 440 445
Ser Val. Rét: His Gin Alá Les His Ash His Tyr Thr Gm Lys Ser Len
450 5 < í· *3 4 60
Sor Len Ser Pro GI y Lys
465 470 <21.0> 37 <2H> 970 <2i2> CHS <213> Sas® sapiens <229>
<221> 5Ό <222 > 21. )32) <22ö>
<221> CÖS <222> (33), ,043) <22Ö>
<22:1 > 2ΌΤΚ <222:> (7 44) , , 0970) <220>
<221> sr.igná1-pepc id <222 > 132).,)92) <400 37
gaartcgeag tgce.; rSgaea ccaoggggaa cc stg Get :r Glu acc Thr CCcj Pro geg Alá cag Gin ott Leó 53
ot:,ó tte eto ctg cta ctc tgg ere oca .1. get acc sec gga a gaa a ·. ·: IC g 191
Len Phe Len Leu Len Len Trp Len Pro Asp Thr Thr Giy Öle Üe vai
10 1,5· 20
ctg a cg: cag tet írtra ege acc ctg: Írét ttg tet coa TTL gaa aga gcc 149
nea i hi em Ser Pro Gly Thr Ser Ser Pro Giy Glu Arg Alá
25 30 35
acc őre bee t. g c. agg pírt:: sgí: eag; ági att ag;.·. ege 3 <|C tcc fcta geo 197
Thr Len Ser Cys Arg Alá Ser Gin Ser: iie Ser Ser Ser Ser Lea Alá
4 5 50 55
126
tgg tan oag tag aaa cet «0 c oag get. non ggg c te G L O atc tót ggt 24 5
Trp Tyr Gin Gin Lys: 00 Pro Gly Gin A:ia Pro 05 Giy Len Len I :i Phe 70 Gly
goa top agc a 00 gcc an.t ggc a te cea gac agg ttc agt ggc agt 000 293
Alá Ser Ser Arg 75 Alá Thr Giy He Pro 80 Asp Arg Phe Ser Gly 85 Ser Giy
tel: GGO aoa gac ttc ast ofce tón atc agn aga ctg oag cet c|33 gat 341
Ser Gly Thr 90 Asp Phe Thr Leu Thr 95 He Ser Arc Len Glu 160- Gin Asp
tfct gta gtg tat tan tgt oag 030 Itt ggt ago tea cet atg tgc agt 38 9
Phe Alá 105 Val Tyr Tyr Cys G un 110 Gin Phe Gly Ser Ser 115 Pro Me t Cys Ser
ttfe ggc 009 sec aag c-:g tag at.c >:i3 3 oga act gtg got goa óta 4 37
Phe 120 Gly Glu Gly Thr Lys 125 Len Gin 1 Le Lys Arg 130 Thr Vai Alá Aia Pro 155
tet gtn ttc a te ttc: ceg cca tet gat gag 000 tt.g 3 33 tor gga act 485
Ser Vei Pun He Phe 140 Pro Pro Ser Asp Glu 145 Gin Leu Lys Ser siy 150: Thr
gcc tet gtt ctg tgc otg ctg aat a se ttc tat a ga gag gcc aaa 533
Alá Ser Val Val 155 Cys Leu Asn Asn 160 Phe Tyr Pro Arg Glu 165 A. la Lys
gta cag lgg aag otg gat 33C gén cto naa teg ggt aao tcc oag gag 581
Val Gin Trp 170 Lys Vai Asp Asn Alá 175 Leu Gin Ser Gly Asn 180 Ser Gin Gin
agt gtc a na gag tag gac 3rg<3 aag gac ago acc tdC ago etc ago ago 629
Ser Val 185 Thr Gin Cin Asp Ser 190 Lys Asp Ser Thr Tyr 195 Ser tea Ser Ser
·:: CG ctg aeg otg ago aaa goa gac tac gag aaa ean aaa góc tan geo 677
Thr 200 Leu Thr Leu Se r Lys 265 Aia Asp Tyr Glu Lys 210 Kis Lys Val Tyr Aia 215
tgc gáa gte ace ca t cag ggn ctg agc t cg ncc gtn sca aag ago ttc 7 25
Cys Glu Val Thr Kis 2.20 G J.i’l Gly Leu Sej Sér 225 Pro Val Thr Lys Ser 2 3 0 Phe
aan agg gga gag fcgt tng agggagaagt gccccx-acct. gctcotcagt 773
Asn Arg Gly Glu Cys
35
t. ccageot ga cuccot ecea toctttggon tetgangot t r r t coseagg ggaoctacco 833 chai:tgcggt eotccsgctc utói:ttcacc tcacccccct cctcctectt ggctfctaatt 8 33 atgctaatgt tggaggagsa tgaataaata aagtguutet ttgcaaaaaa aaaaa&aaga 953 aagatotctg cggccgc 970 <210> 38 <2ii> 236 <212 > PRT <213> Höjöo sapiens <4 00> 38
Met Glu Thr 1 Pro Alá 5 Gin Len Len Phe Len 10 Len L:en Len Trp Len 15 Pro
Asp Thr Thr Gly Gin llC: Val Len Thr Gin Ser Pro Gly Thr Len Ser
26 25 30
Len Ser Pro Gly Gin Arg Alá Thr Len Ser Gys Arg Alá Ser Gin Ser
35 •15
ile Ser Ser Se r Ser Len Alá Trp Tyr Gin Gin Lys Pro Gly Gin Alá
56 55 60
Pro Gly Len Len He Phe G1 y Alá Ser Ser Arg Alá Thr 61 y ile Pro
65 70 75 80
Asp Arg Phe Ser Gly Ser Gly Ser Gly Thr A©p Phe Thr Len Thr Ile
SS 90 95
Ser Arg Len Gin Pro öle Asp Phe Alá Val Tyr Tyr Gye Gin Gin Phe
•00 105 110
Gly Ser .Ser Pre Mát Gys Ser Phe Gly Gin Gly Thr Lys Len Glu ile
115 120 125
lvs Ars W val Alá Als Pro Ser Val Phe < le Phe Pro Pro Ser Asp
130 135 140
Gin Gin Len Lys Ser Gly Thr Ai á Ser Val Val Gys Len Len Asn Asn
»5 150 155 160:
Phe Tyr Pro Arg Gin Alá Lys Vei Gin Trp Lys val Asp Asn Alá Len
165 136 175
Gin Ser Gly Asn. Ser Sih Glii Ser Val Thr Gin Gin Asp Ser Lys Asp
ISO 155 1.90
Ser- Thr Tyr Ser Len Ser Ser Thr Len Thr Ϊ-. ti 1X Ser Lys Alá Asp Tyr
195 200 205
Gin Lys h.is Lys Vei Tyr AI a Gye Gin Val Thr Mis Gin: Gly Len: Ser
210 215 220
Ser Pro Val Thr Lys Ser Phe Asn Arg Gly Gin Gys
225 230 235
<2Í0> 39 <2115- 35 <212> GGS <213> Mesterséges szekvencia <2.2. 0>
<223> Mesterséges -szekvencia leírása.·: mesterségesen előállító: t lancinrfiző szekvencia <220>
<221 > 1 á n c i n rf 1 tó- ko Ló h e.l y <222.> ,15..(35) <iöQ> 39
- i 22 gsggketecg ecetcgagat qsggetggge agtee <210> 40 <211> 33 <212> DNS <213> f-teefcerséges szeskvencla <220>
<£23> Mesterséges ssekvencia leírása: iKestérsegsset előállított láncindítő szekvencia <220>
<221> láncinditó-kntéhe 1y <222> (1)..(33;
<40 0> 40 c á c agg se s g ec .agg q g a é c «ca cg tg ge e ge g
- 123 -

Claims (41)

  1. Sza biida! irt ΐ igén y po irtó k
    1. Humán A11..1M (iCOSs molekulához kötődő humán monokionális antitest vagy részlete, amely részlet a következők bármelyike: F(ab'}>, Fab’, Fab, Fv. sFv, dsFv és d.Ab, és amely humán monokionális antitest nehéz lánc variábilis régiójának szekvenciája a kővetkező, (a) és (b) pontokban megadott aminosav-szekvencíák egyike:
    a) a 28. azonosítószámú szekvencia 20-117. aminosavait tartalmazó aminosav-szekvencia; és
    1>) a 28. azonosítószámú szekvencia 20-117. aminosavait tartalmazó aminosav-szekvencia, amelyben l-i0 aminosav deletálva vagy szubsztituáiva van, vagy amely 1-10 íuszertált vagy hozzáadott aminosavat tartalmaz, feltéve, hogy amennyiben a nehéz lánc variábilis régió aminosav-szekvenciája a fenti b) pont szerint meghatározott, az antitest rendelkezik a kővetkező il-iíi) pontok szerinti tulajdonságok bármelyikével:
    í) kesed limfomtaieakciot gátló aktmtos ii) -^interferont indukáló szrgnáf-transzdukciót indukáló aktivitás;
    iií} AlLlM-expresszáló sejtek irányában citotoxieitást indukáló aktivitás.
  2. 2. Humán AlLlM-moíekuláboz kötődő humán monokionális antitest vagy részlete, amely részlet a következők bármelyike: F{ab')>, Fab’. Fab. f v, sFv, dsFv és dAb, és amely humán monoklonáiis antitest nehéz lánc variábilis, régiójának szekvenciája a következő, (aj és (b) pontokban megadott aminosav-szekvencíák egyike:
    a) a 28. azonosítószámú szekvencia 20-470. amistosavait tartalmazó aminosav-szekvencia; és
    b) a 28. azonositószámó szekvencia 20-470. aminosavait tartalmazó aminosav-szekvencia, amelyben .1-10 aminosav deletálva vagy szubsztituáiva van, vagy amely 1-10 inszertált vagy hozzáadott aminosavat tartalmaz.
    Ibiiévé, hogy amennyiben a nehéz lánc variábilis régió aminosav-szekvenciája a fenti b) pont szerint meghatározott, az antitest rendelkezik a következő it-íií) pontok szerinti tulajdonságok bármelyikével:
    i) kevert .limfocitareakeiöt gátló aktivitás;
    ii) γ-interteront indukáló szignál-transzdukciót indukáló akti vitás;
    iíi) AlDM-expresszálő sejtek irányában citotoxicitásí indukáló aktivitás.
  3. 3. Humán AllJM-molekulához kötődő monokionális antitest vagy részlete, amely résziét a következők báanelyike: F{ab')j, Fab’, Fab, Fv, sFv, dsFv és dAb, és amely humán monokionális antitest könnyű lánc variábilis régiójának szekvenciája a következő, fa) és(b) pontokban megadott aminosav-szekvenciák egyike:
    a) a 30. azonosítószámú szekvencia 23-1 tó. aminosavaií tartalmazó aminosav-szekvencia; és
    b) a 30. azonosítószámú szekvencia 23-1 ló. aminosavait tartalmazó aminosav-szekvencia, amelyben 1-10 aminosav deletálva vagy szubsztituáiva van. vagy amely 1-10 inszertált vagy hozzáadott aminosavat tartalmaz, feltéve, hogy amennyiben a könnyű lánc variábilis régió aminosav-szekvenciája a fenti b) pont szerint meghatározott, az antitest rendelkezik a kővetkező ij-iii) pontok szerinti tulajdonságok bármelyikével·:
    i) kevert limfbeitareakciót gátló aktivitás;
    ii) γ-interferont indukáló szignál-tmnszdukciót indukáló aktivitás;
    iii 1 AlLIM-expresszátó sejtek irányában citoíoxiciiást indukáló aktivitás.
    ö. Huntán AÍLlM-motekuiához kötődő humán monokionális antitest vagy részlete, amely részlet a követSZTN
    -100058473
    - 124 kezök bármelyike: F(ab' r;, Fab’, rab. Fv, sFv, dsFv és dAb, és amely humán monoklonáiis antitest kőrmvii lánc poiípepi tőjének szekvenciája a következő, (a) ésfb) pontokban megadott aminosav-szekveneíák egyike:
    a) a 30. azonosítószámú szekvencia 23-336. atnirtosavaít tartalmazó aminosav-szekvencsa;
    b) a 3(1. azonosítószámú szekvencia 23-236. anhnosavast tartalmazó aminosav-szekveneía. amelyben 1-10 aminosav deletálva vagy szubsztítuálva van, vagy amely 1-10 inszertált vagy hozzáadott aminosavat tartalmaz, feltéve, hogy amennyiben a könnyű tánc variábilis régió aminosav-szekvenciája a lenti b) pont szerint meghatározott, az antitest rendelkezik a kővetkező íi-iií ) pontok szerinti tulajdonságok bármelyikével:
    i) kevert Iimfoeitareakciói. gátló aktivitás;
    il) y-interferont indukáló szignál-traaszdiskciót indukáló aktivitás;
    iíi) AiUM-expresszálö sejtek irányában cítotoxicitást indukáló aktivitás.
  4. 5. Humán AH .iM-moiekuíához kötödő humán monokionális antitest vagy részlete, amely részlet a következők bármeiyike: F(ab’)?, Fab', Fab. Fv, sFv, dsFv és dAb, és amely humán monokionális antitest hordozza az a) és b) pont szerinti jellemzőket:
    a) az antitest nehéz lánc variábilis tégsóju tartalmazza a következő 1) vagy 11) pont szerinti szekvenciát·
    I) a 28. azonosítószámú szekvencia 20-117. aminosavaiból álló aminosav-szekveneiát; vagy
    II) a 28. azonosítószámú szekvencia 20-i 17. aminosavaiból álló aminosav-szekveneiát, amelyben 1-10 aminosav doieiálva vagy szubsziituáíva van vagy amely 1-10 inszertált vagy hozzáadott aminosavat tartalmaz; és
    b) az antitest könnyű lánc variábilis régiója tartalmazza a következő 1) vagy il) pont szerinti szekvenciát:
    I) a 30. azonosítószámú szekvencia 23-i 16. aminosavaiból álló aminosav-szekveneiát; vagy
    II) a 30. azonosítószámú szekvencia 23-110. aminosavaiból álíó aminosav-szekveneiát amelyben 3-10 aminosav deletálva vagy szubsztítuálva van vagy amely 1-10 inszertált vagy hozzáadott aminosavat tartalmaz, feltéve, hogy amennyiben a nehéz lánc variábilis régió tmimosav-szekveneiájtt a fenti a) / II) pont szerint meghatározóit vagy a könnyű lánc variábilis régió amínosav-szekvencíája a fenti b) / II) pont szerint meghatározott, az antitest rendelkezik a következő í)-iii) pontok, szerint; tulajdonságok bármelyikével:
    i) kevert iimíbeitereakeiói gátló aktivitás;
    ii) · γ-interferont indukáló szignái-transzdukeiót indukáló aktivitás;
    iíi) ÁlLÍM-expresszáló sejtek irányában cítotoxicitást indukáló-aktivitás.
  5. 6. Humán AlLlM-molekulához kötődő humán monokionális antitesi vagy részlete, amely részlet a következők bármelyike: b(ab')j, fab', fab, Fv, sfv, dsf'v és dAb, és amely humán monokionális antitest hordozza az a) és b) pont szerinti jellemzőket:
    a) tíz antitest nehéz lánc polípepddje tartalmazza a következő I) vagy 1!) pont szerinti szekvenciát: t) a 28 azonosítószámú szekvencia 2(1-470. atninosavaíból álló aminosav-szekveneiát; vagy ti) a 28. azonosítószámú szekvencia 20-470. aminosavaiből álló aminosav-szekveneiát, amelyben 1-10 aminosav deletálva vagy szubsziituáíva van vagy amely 1-10 inszertált vagy hozzáadott aminosavat tartalmaz; és
    b) az anihest könnyű lánc poiípeptidje tartalmazza a következő 1) vagy I!) porti szerinti szekvenciát:
    I) a 3ö. azonosítószámú szekvencia 23-236. aminosavaiból álló aminosav-szekveneiát; vagy
    II) a 30. azonosítószámú .szekvencia 23-236. aminosavaiból álló aminosav-szekveneiát amelyben egy
    - Í25 vagy több aminosav dekáéivá vagy szubsztítuálva van vagy amely I-lÜ inszertált vagy hozzáadott aminosavat tartalmaz, fékévé, hogy amennyiben a nehéz lánc variábilis régió aminosav-szekvetsctája a fenti a) / I!) pont szerint meghatározóit vagy a könnyű lánc variábilis régió a minosav-szek véne iája a fenti b) .·' üt pont szerint meghatározóit, az antitest rendelkezik a következő i}-ilí) pontok szerinti tulajdonságok bármelyikével;
    i) kevert Jimíöcitareakciót gátló aktivitás;
    ii) y-iítíerférotit indukáló szígníiS-transzthikeiót Indukáló aktivitás;
    iií) AiLIM-exptesszáió sejtek irányíthass eitotoxieításí indukáló aktivitás.
    ?. Az 1-6, igénypontok bármelyike szerinti humán ntonoklottálís antitest vagy résziese. mely humán monokionális antitest humán antitestek termelésére képes, nem humán írtsrsszgeriíkus emlősből származik,
  6. 8. A 7, igénypont szerinti humán nsonokSonáiis antitest vagy résziek:, mely humán monokionális antitest humán antitestek termelésére képes, nem humán transzgenikus emlősnek AiLlM-tennelö sejtekkel, az Ilyen sejtek snensbránfrakcíójávai, AüJM-ot alkotó teljes molekulákká} vagy részleteikkel vagy AILlM-ot vagy részletét kódoló génekkel végzett immunizálásával: lett termeltetve.
  7. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti humán ínonoklonális antitest vagy részlete, amely transzgenikus égés immunizálásával lett termeltetve.
    1(1. DNS, amely az í. igénypont szerinti antitest nehéz isitsc variábilis régió polipepíidjét kódolja, amely polipeptid tartalmazza a 28. azostosiíószámú szekvencia 20-117. aminosavaiból álló amínosav-szekveneiát.
  8. 11. DNS, amely a 3. igénypont szerinti antitest könnyű lánc variábilis régió polipepíidjét kódolja, amely polipeptid tartalmazza a 30, azonosítószámú szekvencia 23-116. aminosavaiból álló amínosav-szekveneiát.
  9. 12. DNS, amely a 2. igénypont szerinti antitest nehéz lánc polipeptídjéi, amely polipeptid tartalmazza a
    28. azonosítószámú szekvencia 20-470, aminosavaiból álló aminosav-szekveneiát
  10. 13. DNS, amely a 4. igénypont szerinti antitest könnyű lánc polipepíidjét kódolja, amely polipeptid tartalmazza a 30, azonosítószámú szekvencia 23-236, aminosavaiból álló amínosav -szekveneiát.
  11. 14. A 1(1. igéstypont szerinti DNS, amely tartalmazza a 27. azonosítószámú szekvencia 126-419. mjkleoíidjaibó! áiió nukieotidszekvencíát.
  12. 15. A 11. igénypont szerinti DNS, asneiy tartalmazza a 29. .azonosítószámú szekvencia 39-749. nukleotidjatböi álló nukieotidszekvencíát,
  13. 16. Vektor, asneiy 10-15. igénypontok bármelyike szerinti DNS-t tartalmaz,
  14. 17. A 16. igénypont szerinti vektor, amely tartalma? egy, a 27. azonosttőszásni'j szekvencia 126-419. nukleotidiaibö! álló nukieotidszekvencíát tartalmazó DNS-t,
  15. 18. A 16. igéstypont szerinti vektor, atnely tartalmaz egy, a 27. azonosítószámú szekvencia 69-1481. nukieotidiatból álló nukleotidszekvenciát tartalmazó DNS-t.
  16. 19. A 16. igénypont szerinti vektor, amely tartalmaz egy·’, a 29. -azonosítószámú-szekvencia 105-386. nukieotidjaiból silló mjkleoíidszekvenciát tartalmazó DNS-t.
  17. 20. A 16, igénypont szerinti vektor, asneiy tartalmaz egy, a 29. azonosítószámú szekvencia .39-749. nukieotidjaiból álló nukieotidszekvencíát tartalmazó DNS-t.
  18. 21. A 16. igénypont szerinti vektor, atnely tártál mázzá a következő DNS-eket;
    a) a 27, azonosítószámú szekvencia 126-419. nukieotidjaiból álló nufcfeotidszekvenciát tartalmazó DNS;
    és
    - 126 b) a 29. azonosítószámú szekvencia 105-586. nukleotidtóiból álló nukleoíidszekvcnciá; tartalmazó DNS.
  19. 22. A 16· igénypont szerinti vektor, amely tartalmazza a kővetkező DNS-eket:
    a) a 27. azonosítószámú szekvencia 69-1485. rtukleotidjaiból áltó nukleotidsz.ekveneiát tartalmazó DNS; cs
    b) a 29. azonosítószámú szekvencia 39-749. nokteotidjaihól álló nukleotidszekvenciáí tartalmazó DNS.
  20. 23. Sejt, amely 1-6, igénypontok bármelyike szerinti humán monoklonális antitestet termei, amely sejt nem humán embrionális őssejt.
  21. 24. A 23. igénypont szerinti sejt, atnely egy, a humán monoklonális antitest termelésére képes emlősből származó 13-seit és egy emlősből származó mydotnasejí fuzionáftatásával előállított, fuzionált sejt.
  22. 25. Genetikailag rekombináns gazda, amely 16-22, igénypontok bármelyike szerinti vektorral van transzformálva, és amely gazda a kővetkezőkből álló csoportból kiválasztott emlősből származik: szarvasmarha, kecske, nyúl, egér, patkány, hörcsög és tengerimalac
    2.6. A 25. igénypont, szerinti genetikailag rekombináns gazda, amely emíöseredető megtermékenyített petesejt.
  23. 27. 1-Iumán monoklonális antitest vagy humán AlLlM-hez kötődő részlete, amely 25. igénypont szerinti genetikailag rekombináns gazdasejttel lett termeltetve.
  24. 28. Gyógyászati készítmény, amely 1-6. igénypontok bármelyike szerinti humán antitestet vagy részletét és gyógy ászat! szempontból elfogadható hordozót tartalmaz,
  25. 29. Gyógyászati készítmény, amely a 27. igénypont szerinti humán antitestei vagy antitest-részlete; és gyógyászati szempontból elfogadható hordozót tartalmaz.
  26. 30. A 28. vagy 2.9, igénypont szerint! gyógyászati készítmény, amely A IL 1M-közvetítette, sejt leié irányuló szígnábtranszdukciő gátlására alkalmas.
  27. 31. A 28. vagy 29. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely AHJM-ot termelő sejtek proliferáeinjának gátlására alkalmas.
  28. 32. A 28, vagy 29. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, atnely AlLIM-ot termelő sejtek estokintenne lésének gáíiasáta alkalmas.
  29. 33. A 28. sav?, 2tó ígenxpont í/enmi gsogvászai 1 készítmény, amely AH ÍM-ko/veíisctte, .•'ejt tóié nanyaló szígnál-tránszdiikeió utdnkáSósára alkalmas.
  30. 34. A 28. vagy 29. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely AILIM-ot termelő -sejtek proliteráeiójának iudukálására alkalmas.
  31. 35. A 28. vagy 29. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, atnely AlLIM-ot termelő sejtek eitókhitennelésének indtíkálásám alkalmas.
    .
  32. 36. Λ 28. vagy 29. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely AiLlM-termelő sejtek elleni antif:esl-dependens citótoxicttás indukáhisára és/vagy AHJM-termelö sejtek immunológiai citoiízisének vagy apopfózlsának indukáiására alkalmas.
  33. 37. A 28. vagy 29. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, amely késlelteteti típusú allergia megelőzésére, kezelésére vagy profilaxisára alkalmas.
  34. 38. Λ 28. vagy 29. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, AiL.SM-köz.vetitetie. sejt felé irányuló szignál-transzdukeió gátlására történő alkalmazásra.
  35. 39. A 28. vagy 29. igénypont szerinti pmsonvzati készítmény, AlLIM-ot termelő sejtek pmliíerácíójának gát· 127
    1 ásóra történő al kai mazásra.
  36. 40. A 28. vagy 20, igénypont szerinti gyógyászati készítmény. AILÍM-ot termelő sejtek ettokintenneiésétiek gátlására történő alkalmazásra,
  37. 41. Λ 28. vagy 29. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, AÜLíM-közveíileíte, sejt léié irányuló szígnái-transzdukeió indukálására történő alkalmazásra.
  38. 42. A 28. vagy 20. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, AILIM-ot termelő sejtek proltferációjának indukálására történő alkalmazásra.
  39. 43. A 28, vagy 20. igénypont szerinti gyógyászati készítmény. AÍMM-ot termelő sejtek sdíokiníermelésének indukálására történő alkalmazásra.
  40. 44. A 28, vagy 20. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, AlkiM-termelő sejtek ellent antitestdependem; mtotoxtmtas índttkáiására és/vagy AILÍM-termelő sejtek immunológiai citolízisének vagy apopto 'tsíu'al·. indukálására történő alkalmazásra
  41. 45. A 28. vagy 29. igénypont szerinti gyógyászati készítmény, késleltetett típusú allergia megelőzésében, kezelésében vagy profilaxisában történő alkalmazásra.
HU0202532A 2000-05-18 2001-05-15 Ko-stimulátor szignál-transzdukciós molekula (AILIM) elleni humán monoklonális antitest és gyógyászati alkalmazása HU230770B1 (hu)

Applications Claiming Priority (5)

Application Number Priority Date Filing Date Title
JP2000-147116 2000-05-18
JP2000147116 2000-05-18
JP2001-99508 2001-03-30
JP2001099508A JP3597140B2 (ja) 2000-05-18 2001-03-30 副刺激伝達分子ailimに対するヒトモノクローナル抗体及びその医薬用途
PCT/JP2001/004035 WO2001087981A2 (en) 2000-05-18 2001-05-15 Human monoclonal antibody against a costimulatory signal transduction molecule ailim and pharmaceutical use thereof

Publications (3)

Publication Number Publication Date
HUP0202532A2 HUP0202532A2 (hu) 2002-11-28
HUP0202532A3 HUP0202532A3 (en) 2005-07-28
HU230770B1 true HU230770B1 (hu) 2018-03-28

Family

ID=26592169

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0202532A HU230770B1 (hu) 2000-05-18 2001-05-15 Ko-stimulátor szignál-transzdukciós molekula (AILIM) elleni humán monoklonális antitest és gyógyászati alkalmazása

Country Status (29)

Country Link
US (4) US6803039B2 (hu)
EP (3) EP2295467A1 (hu)
JP (1) JP3597140B2 (hu)
KR (2) KR100609442B1 (hu)
CN (1) CN100482688C (hu)
AR (2) AR028927A1 (hu)
AT (1) ATE473243T1 (hu)
AU (3) AU773625B2 (hu)
BR (2) BR0106646A (hu)
CA (3) CA2722134A1 (hu)
CY (1) CY1110816T1 (hu)
CZ (1) CZ302902B6 (hu)
DE (1) DE60142500D1 (hu)
DK (1) DK1158004T3 (hu)
ES (1) ES2347758T3 (hu)
HK (1) HK1043371B (hu)
HU (1) HU230770B1 (hu)
IL (3) IL147448A0 (hu)
MX (1) MXPA02000687A (hu)
MY (1) MY137640A (hu)
NO (1) NO333921B1 (hu)
NZ (2) NZ516411A (hu)
PE (1) PE20011337A1 (hu)
PT (1) PT1158004E (hu)
SG (4) SG153626A1 (hu)
SK (1) SK287862B6 (hu)
TR (3) TR200202735T1 (hu)
TW (2) TWI304811B (hu)
WO (1) WO2001087981A2 (hu)

Families Citing this family (88)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
US7112655B1 (en) 1997-02-27 2006-09-26 Japan Tobacco, Inc. JTT-1 protein and methods of inhibiting lymphocyte activation
JP3521382B2 (ja) 1997-02-27 2004-04-19 日本たばこ産業株式会社 細胞間接着及びシグナル伝達を媒介する細胞表面分子
DE19821060A1 (de) * 1997-09-23 1999-04-15 Bundesrepublik Deutschland Let Ko-stimulierendes Polypeptid von T-Zellen, monoklonale Antikörper sowie die Herstellung und deren Verwendung
JP3871503B2 (ja) 1999-08-30 2007-01-24 日本たばこ産業株式会社 免疫性疾患治療剤
JP4210454B2 (ja) * 2001-03-27 2009-01-21 日本たばこ産業株式会社 炎症性腸疾患治療剤
US8022058B2 (en) 2000-05-10 2011-09-20 The Trustees Of Columbia University In The City Of New York Agents for preventing and treating disorders involving modulation of the RyR receptors
US7393652B2 (en) 2000-05-10 2008-07-01 The Trustees Of Columbia University In The City Of New York Methods for identifying a chemical compound that directly enhances binding of FKBP12.6 to PKA-phosphorylated type 2 ryanodine receptor (RyR2)
US7879840B2 (en) 2005-08-25 2011-02-01 The Trustees Of Columbia University In The City Of New York Agents for preventing and treating disorders involving modulation of the RyR receptors
US7718644B2 (en) 2004-01-22 2010-05-18 The Trustees Of Columbia University In The City Of New York Anti-arrhythmic and heart failure drugs that target the leak in the ryanodine receptor (RyR2) and uses thereof
JP3597140B2 (ja) * 2000-05-18 2004-12-02 日本たばこ産業株式会社 副刺激伝達分子ailimに対するヒトモノクローナル抗体及びその医薬用途
JP4212278B2 (ja) 2001-03-01 2009-01-21 日本たばこ産業株式会社 移植片拒絶反応抑制剤
WO2004003544A1 (en) * 2002-06-26 2004-01-08 Millennium Pharmaceuticals, Inc. Methods and compositions for the diagnosis and treatment of demyelinating inflammatory disorders
EP1603450A4 (en) 2003-03-07 2009-07-29 Univ Columbia METHODS USING TYPE 1 RYANODINE RECEPTOR
TWI476206B (zh) * 2003-07-18 2015-03-11 Amgen Inc 對肝細胞生長因子具專一性之結合劑
HN2004000285A (es) * 2003-08-04 2006-04-27 Pfizer Prod Inc ANTICUERPOS DIRIGIDOS A c-MET
US7435799B2 (en) * 2004-01-08 2008-10-14 Applied Molecular Evolution TNF-α binding molecules
US8710045B2 (en) 2004-01-22 2014-04-29 The Trustees Of Columbia University In The City Of New York Agents for preventing and treating disorders involving modulation of the ryanodine receptors
CA2562764A1 (en) * 2004-04-23 2005-11-03 Richard Kroczek Method for the treatment of t cell mediated conditions by depletion of icos-positive cells in vivo
US7397250B2 (en) * 2004-11-12 2008-07-08 Baker Hughes Incorporated High resolution resistivity earth imager
US7385401B2 (en) 2005-07-08 2008-06-10 Baker Hughes Incorporated High resolution resistivity earth imager
US7704990B2 (en) 2005-08-25 2010-04-27 The Trustees Of Columbia University In The City Of New York Agents for preventing and treating disorders involving modulation of the RyR receptors
US7365545B2 (en) 2005-12-29 2008-04-29 Baker Hughes Incorporated Two-axial pad formation resistivity imager
WO2007111931A2 (en) * 2006-03-22 2007-10-04 Imperial Innovations Limited Compositions and methods relating to modulation of immune system components
TWI395754B (zh) * 2006-04-24 2013-05-11 Amgen Inc 人類化之c-kit抗體
US9244059B2 (en) 2007-04-30 2016-01-26 Immutep Parc Club Orsay Cytotoxic anti-LAG-3 monoclonal antibody and its use in the treatment or prevention of organ transplant rejection and autoimmune disease
US20080279851A1 (en) 2007-05-07 2008-11-13 Medlmmune, Llc Anti-icos antibodies and their use in treatment of oncology, transplantation and autoimmune disease
WO2009009114A2 (en) * 2007-07-12 2009-01-15 Oncomed Pharmaceuticals, Inc. Compositions and methods for treating and diagnosing cancer
US8753690B2 (en) 2008-02-27 2014-06-17 Biomet Biologics, Llc Methods and compositions for delivering interleukin-1 receptor antagonist
EP2259774B1 (en) 2008-02-27 2012-12-12 Biomet Biologics, LLC Methods and compositions for delivering interleukin-1 receptor antagonist
US8390294B2 (en) * 2008-07-23 2013-03-05 Baker Hughes Incorporated Multi-resolution borehole resistivity imaging
US8174266B2 (en) * 2008-07-23 2012-05-08 Baker Hughes Incorporated Multi-resolution borehole resistivity imaging
BRPI0921845A2 (pt) * 2008-11-12 2019-09-17 Medimmune Llc formulação aquosa estéril estável, forma de dosagem unitária farmacêutica, seringa pré-carregada, e, métodos para tratar uma doença ou distúrbio, para tratar ou prevenir rejeição, para esgotar células t que expressam icos em um paciente humano, e para interromper arquitetura central germinal em um órgão linfóide secundário de um primata
US8815242B2 (en) * 2009-05-27 2014-08-26 Synageva Biopharma Corp. Avian derived antibodies
WO2011020024A2 (en) * 2009-08-13 2011-02-17 The Johns Hopkins University Methods of modulating immune function
US9763875B2 (en) 2009-08-27 2017-09-19 Biomet Biologics, Llc Implantable device for production of interleukin-1 receptor antagonist
EP2531216B1 (en) 2010-02-04 2019-03-27 The Trustees Of The University Of Pennsylvania Icos critically regulates the expansion and function of inflammatory human th17 cells
EP2691419B1 (en) * 2011-03-31 2016-11-09 INSERM - Institut National de la Santé et de la Recherche Médicale Antibodies directed against icos and uses thereof
CN109022465B (zh) 2011-10-28 2022-04-29 特瓦制药澳大利亚私人有限公司 多肽构建体及其用途
EP3508215A3 (en) 2012-12-03 2019-10-02 Bristol-Myers Squibb Company Enhancing anti-cancer activity of immunomodulatory fc fusion proteins
US10143725B2 (en) 2013-03-15 2018-12-04 Biomet Biologics, Llc Treatment of pain using protein solutions
CA2902831C (en) 2013-03-15 2023-04-25 Glaxosmithkline Intellectual Property Development Limited Anti-lag-3 binding proteins
US9895418B2 (en) 2013-03-15 2018-02-20 Biomet Biologics, Llc Treatment of peripheral vascular disease using protein solutions
US9878011B2 (en) 2013-03-15 2018-01-30 Biomet Biologics, Llc Treatment of inflammatory respiratory disease using biological solutions
US20140271589A1 (en) 2013-03-15 2014-09-18 Biomet Biologics, Llc Treatment of collagen defects using protein solutions
US9950035B2 (en) * 2013-03-15 2018-04-24 Biomet Biologics, Llc Methods and non-immunogenic compositions for treating inflammatory disorders
US10208095B2 (en) 2013-03-15 2019-02-19 Biomet Manufacturing, Llc Methods for making cytokine compositions from tissues using non-centrifugal methods
US9758806B2 (en) 2013-03-15 2017-09-12 Biomet Biologics, Llc Acellular compositions for treating inflammatory disorders
US9833474B2 (en) 2013-11-26 2017-12-05 Biomet Biologies, LLC Methods of mediating macrophage phenotypes
GB201403775D0 (en) 2014-03-04 2014-04-16 Kymab Ltd Antibodies, uses & methods
US20160145344A1 (en) * 2014-10-20 2016-05-26 University Of Southern California Murine and human innate lymphoid cells and lung inflammation
US10441635B2 (en) 2014-11-10 2019-10-15 Biomet Biologics, Llc Methods of treating pain using protein solutions
MA41414A (fr) 2015-01-28 2017-12-05 Centre Nat Rech Scient Protéines de liaison agonistes d' icos
US9763800B2 (en) 2015-03-18 2017-09-19 Biomet C. V. Implant configured for hammertoe and small bone fixation
ME03819B (me) * 2015-03-23 2021-04-20 Jounce Therapeutics Inc Antitela za icos
US10786547B2 (en) 2015-07-16 2020-09-29 Biokine Therapeutics Ltd. Compositions, articles of manufacture and methods for treating cancer
NZ738875A (en) 2015-07-31 2023-06-30 Vascular Biogenics Ltd Motile sperm domain containing protein 2 and cancer
ES2836684T3 (es) * 2015-07-31 2021-06-28 Vascular Biogenics Ltd Proteína 2 que contiene el dominio del esperma móvil e inflamación
WO2017037203A1 (en) 2015-09-02 2017-03-09 Immutep S.A.S. Anti-LAG-3 Antibodies
WO2017220990A1 (en) 2016-06-20 2017-12-28 Kymab Limited Anti-pd-l1 antibodies
WO2018029474A2 (en) 2016-08-09 2018-02-15 Kymab Limited Anti-icos antibodies
US9567399B1 (en) 2016-06-20 2017-02-14 Kymab Limited Antibodies and immunocytokines
EP3497128A2 (en) 2016-08-09 2019-06-19 Kymab Limited Anti-icos antibodies
US10793632B2 (en) 2016-08-30 2020-10-06 Xencor, Inc. Bispecific immunomodulatory antibodies that bind costimulatory and checkpoint receptors
EP3534947A1 (en) 2016-11-03 2019-09-11 Kymab Limited Antibodies, combinations comprising antibodies, biomarkers, uses & methods
TWI788340B (zh) 2017-04-07 2023-01-01 美商必治妥美雅史谷比公司 抗icos促效劑抗體及其用途
JP6886854B2 (ja) * 2017-04-13 2021-06-16 シスメックス株式会社 被検物質の情報取得方法
GB201709808D0 (en) 2017-06-20 2017-08-02 Kymab Ltd Antibodies
US10981992B2 (en) * 2017-11-08 2021-04-20 Xencor, Inc. Bispecific immunomodulatory antibodies that bind costimulatory and checkpoint receptors
GB201721338D0 (en) 2017-12-19 2018-01-31 Kymab Ltd Anti-icos Antibodies
US11629189B2 (en) 2017-12-19 2023-04-18 Kymab Limited Bispecific antibody for ICOS and PD-L1
EP3502140A1 (en) 2017-12-21 2019-06-26 F. Hoffmann-La Roche AG Combination therapy of tumor targeted icos agonists with t-cell bispecific molecules
IL314733A (en) * 2018-03-26 2024-10-01 Regeneron Pharma Humanized rodents for testing therapeutic agents
WO2019241730A2 (en) 2018-06-15 2019-12-19 Flagship Pioneering Innovations V, Inc. Increasing immune activity through modulation of postcellular signaling factors
MA55805A (fr) 2019-05-03 2022-03-09 Flagship Pioneering Innovations V Inc Métodes de modulation de l'activité immunitaire
EP3990492A1 (en) 2019-06-27 2022-05-04 F. Hoffmann-La Roche AG Novel icos antibodies and tumor-targeted antigen binding molecules comprising them
EP4076434A1 (en) 2019-12-17 2022-10-26 Flagship Pioneering Innovations V, Inc. Combination anti-cancer therapies with inducers of iron-dependent cellular disassembly
KR20230008751A (ko) 2020-05-12 2023-01-16 인쎄름 (엥스띠뛰 나씨오날 드 라 쌍떼 에 드 라 흐쉐르슈 메디깔) 피부 t-세포 림프종 및 tfh 유래된 림프종을 치료하는 신규한 방법
GB202007099D0 (en) 2020-05-14 2020-07-01 Kymab Ltd Tumour biomarkers for immunotherapy
US20230355804A1 (en) 2020-06-29 2023-11-09 Flagship Pioneering Innovations V, Inc. Viruses engineered to promote thanotransmission and their use in treating cancer
IL301202A (en) 2020-09-10 2023-05-01 Vascular Biogenics Ltd Antibodies against MOTILE SPERM DOMAIN CONTAINING PROTEIN 2 and methods of using them
WO2022212784A1 (en) 2021-03-31 2022-10-06 Flagship Pioneering Innovations V, Inc. Thanotransmission polypeptides and their use in treating cancer
CA3219336A1 (en) 2021-05-18 2022-11-24 Kymab Limited Uses of anti-icos antibodies
GB202107994D0 (en) 2021-06-04 2021-07-21 Kymab Ltd Treatment of cancer
CA3224374A1 (en) 2021-06-29 2023-01-05 Flagship Pioneering Innovations V, Inc. Immune cells engineered to promote thanotransmission and uses thereof
WO2023222854A1 (en) 2022-05-18 2023-11-23 Kymab Limited Uses of anti-icos antibodies
WO2024040195A1 (en) 2022-08-17 2024-02-22 Capstan Therapeutics, Inc. Conditioning for in vivo immune cell engineering
WO2024077191A1 (en) 2022-10-05 2024-04-11 Flagship Pioneering Innovations V, Inc. Nucleic acid molecules encoding trif and additionalpolypeptides and their use in treating cancer
WO2024151687A1 (en) 2023-01-09 2024-07-18 Flagship Pioneering Innovations V, Inc. Genetic switches and their use in treating cancer

Family Cites Families (50)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CH642458A5 (en) 1980-04-25 1984-04-13 Hoffmann La Roche Immunological method
US4873191A (en) 1981-06-12 1989-10-10 Ohio University Genetic transformation of zygotes
JP2615456B2 (ja) 1987-11-13 1997-05-28 松下電器産業株式会社 スピーカシステム
DE122006000007I1 (de) 1987-12-31 2006-04-27 Tanox Biosystems Inc Antigene epitope, die sich ausschlisslich auf ige-tragenden B-Lymphocyten befinden.
US5506126A (en) 1988-02-25 1996-04-09 The General Hospital Corporation Rapid immunoselection cloning method
US6075181A (en) * 1990-01-12 2000-06-13 Abgenix, Inc. Human antibodies derived from immunized xenomice
DE69120146T2 (de) 1990-01-12 1996-12-12 Cell Genesys Inc Erzeugung xenogener antikörper
US6641809B1 (en) 1990-03-26 2003-11-04 Bristol-Myers Squibb Company Method of regulating cellular processes mediated by B7 and CD28
DK0814159T3 (da) 1990-08-29 2005-10-24 Genpharm Int Transgene, ikke-humane dyr, der er i stand til at danne heterologe antistoffer
US5770197A (en) 1991-06-27 1998-06-23 Bristol-Myers Squibb Company Methods for regulating the immune response using B7 binding molecules and IL4-binding molecules
JP3162438B2 (ja) 1991-09-12 2001-04-25 住友製薬株式会社 高感度特異的抗体測定法
CA2140638C (en) 1992-07-24 2010-05-04 Raju Kucherlapati Generation of xenogeneic antibodies
CN1701814A (zh) 1992-11-13 2005-11-30 马克斯普朗克科学促进协会 作为血管内皮生长因子受体的f1k-1
CA2161351C (en) 1993-04-26 2010-12-21 Nils Lonberg Transgenic non-human animals capable of producing heterologous antibodies
US5484892A (en) 1993-05-21 1996-01-16 Dana-Farber Cancer Institute, Inc. Monoclonal antibodies that block ligand binding to the CD22 receptor in mature B cells
WO1995024217A1 (en) * 1994-03-08 1995-09-14 Dana-Farber Cancer Institute Methods for modulating t cell unresponsiveness
US6719972B1 (en) 1994-06-03 2004-04-13 Repligen Corporation Methods of inhibiting T cell proliferation or IL-2 accumulation with CTLA4- specific antibodies
US5747461A (en) 1994-07-26 1998-05-05 Markov; Angel K. Synergistic administration of cyclosporine and fructose diphosphate
JP3580948B2 (ja) 1995-05-02 2004-10-27 日本たばこ産業株式会社 ヒト由来cetpに反応性を有するモノクローナル抗体及びヒト由来cetpの定量方法
US5914112A (en) 1996-01-23 1999-06-22 Genentech, Inc. Anti-CD18 antibodies in stroke
DK0877626T3 (da) 1996-01-23 2002-12-30 Univ Vermont Anti-CD18 antistoffer til anvendelse mod slagtilfælde
CA2266346A1 (en) 1996-09-18 1998-03-26 Zetesis S.P.A. Use of proteins as agents against autoimmune diseases
DE69739725D1 (de) 1996-11-08 2010-02-11 Biogen Idec Inc Identifikation von bindungs- interaktionen zwischen gewissen antikorpern und den humanen costimulatorischen antigenen b7.1 (cd80) und b7.2 (cd28)
AU4145597A (en) 1997-02-20 1998-09-09 Cedars-Sinai Medical Center Ulcerative colitis panca secretory vesicle antigen and methods of using sa me
US7112655B1 (en) * 1997-02-27 2006-09-26 Japan Tobacco, Inc. JTT-1 protein and methods of inhibiting lymphocyte activation
JP3521382B2 (ja) 1997-02-27 2004-04-19 日本たばこ産業株式会社 細胞間接着及びシグナル伝達を媒介する細胞表面分子
GB9704174D0 (en) 1997-02-28 1997-04-16 Univ Birmingham Agent for medical treatment
NZ500078A (en) 1997-04-07 2001-10-26 Genentech Inc Humanized anti-VEGF antibodies and their use in inhibiting VEGF-induced angiogenesis in mammals
DK0989858T3 (da) 1997-06-12 2004-08-09 Applied Research Systems CD28/CTLA-4-inhiberende peptidomimetika og farmaceutiske præparater deraf
US7259247B1 (en) * 1997-09-23 2007-08-21 Bundersrespublik Deutschaland Letztvertreten Durch Den Direktor Des Robert-Koch-Institutes Anti-human T-cell costimulating polypeptide monoclonal antibodies
DE19821060A1 (de) * 1997-09-23 1999-04-15 Bundesrepublik Deutschland Let Ko-stimulierendes Polypeptid von T-Zellen, monoklonale Antikörper sowie die Herstellung und deren Verwendung
US6297022B1 (en) 1997-10-08 2001-10-02 Smithkline Beecham Corporation Method of identifying agonists and antagonists for tumor necrosis related receptor TR1
JPH11228442A (ja) 1998-02-09 1999-08-24 Cypros Pharmaceut Corp 臓器移植後のシクロスポリン投与量を低減するためのフルクトース二リン酸の使用
AU767241B2 (en) 1998-09-14 2003-11-06 Qiang Xu Immunosuppressive agents
JP2000154151A (ja) 1998-09-14 2000-06-06 Kyo Jo 免疫抑制剤
JP2003532370A (ja) 1998-10-07 2003-11-05 ミレニアム・ファーマシューティカルズ・インコーポレイテッド 新規なTh2特異的分子およびその使用方法
DK2332978T3 (da) * 1999-02-03 2014-06-23 Amgen Inc Nye polypeptider, der er involveret ved et immunrespons
WO2000067788A2 (en) 1999-05-06 2000-11-16 Genetics Institute, Inc. Use of soluble costimulatory molecules to enhance immune responses
US6613327B1 (en) 1999-07-28 2003-09-02 Genetics Institute, Inc. Methods of preventing immune-mediated abortion by inhibiting a CD28-mediated costimulatory signal
AU6458400A (en) 1999-08-11 2001-03-13 Isis Innovation Limited Nucleic acid, polypeptides, assays, therapeutic methods and means
JP4210454B2 (ja) 2001-03-27 2009-01-21 日本たばこ産業株式会社 炎症性腸疾患治療剤
JP3871503B2 (ja) 1999-08-30 2007-01-24 日本たばこ産業株式会社 免疫性疾患治療剤
JP2003508088A (ja) 1999-09-03 2003-03-04 ヒューマン ジノーム サイエンシーズ, インコーポレイテッド 52個のヒト分泌タンパク質
EP1218504B1 (en) 1999-09-21 2007-07-11 Genetics Institute, LLC Gl50 molecules and uses therefor
CA2386641A1 (en) 1999-10-29 2001-05-10 Human Genome Sciences, Inc. 32 human secreted proteins
WO2001064704A1 (en) 2000-03-02 2001-09-07 Mayo Foundation For Medical Education And Research hB7-H2, A NOVEL CO-STIMULATORY MOLECULE
JP3597140B2 (ja) 2000-05-18 2004-12-02 日本たばこ産業株式会社 副刺激伝達分子ailimに対するヒトモノクローナル抗体及びその医薬用途
RU2262511C2 (ru) 2000-05-18 2005-10-20 Джапан Тобакко, Инк. Человеческое моноклональное антитело против ailim, костимулирующей молекулы передачи сигнала, и его фармацевтическое применение
WO2002044364A2 (en) 2000-11-28 2002-06-06 Amgen Inc. Polypeptides involved in immune response
JP4212278B2 (ja) 2001-03-01 2009-01-21 日本たばこ産業株式会社 移植片拒絶反応抑制剤

Also Published As

Publication number Publication date
IL147448A0 (en) 2002-08-14
NO333921B1 (no) 2013-10-21
TWI304811B (en) 2009-01-01
EP2295467A1 (en) 2011-03-16
TR200202736T1 (tr) 2005-06-21
US20040180052A1 (en) 2004-09-16
SK287862B6 (sk) 2012-02-03
EP1158004B1 (en) 2010-07-07
TR200200781T1 (tr) 2003-02-21
CZ302902B6 (cs) 2012-01-11
IL207060A0 (en) 2010-12-30
SK2412002A3 (en) 2002-07-02
BRPI0106646B1 (pt) 2018-02-14
US6803039B2 (en) 2004-10-12
CA2344086A1 (en) 2001-11-18
CA2344086C (en) 2009-02-10
CZ200254A3 (cs) 2002-06-12
SG135917A1 (en) 2007-10-29
HK1043371A1 (en) 2002-09-13
KR100609442B1 (ko) 2006-08-03
AU2004201697A1 (en) 2004-05-20
NZ533324A (en) 2005-07-29
CY1110816T1 (el) 2015-06-10
CN1439022A (zh) 2003-08-27
BR0106646A (pt) 2002-04-16
MXPA02000687A (es) 2004-08-12
CN100482688C (zh) 2009-04-29
AU5674701A (en) 2001-11-26
US20020102658A1 (en) 2002-08-01
CA2722134A1 (en) 2001-11-18
WO2001087981A2 (en) 2001-11-22
HUP0202532A3 (en) 2005-07-28
US20080199466A1 (en) 2008-08-21
TR200202735T1 (tr) 2005-04-21
HK1043371B (zh) 2010-10-08
ES2347758T3 (es) 2010-11-04
EP1158004A2 (en) 2001-11-28
WO2001087981A3 (en) 2002-06-13
AR058366A2 (es) 2008-01-30
PE20011337A1 (es) 2002-01-02
MY137640A (en) 2009-02-27
AU773625B2 (en) 2004-05-27
AR028927A1 (es) 2003-05-28
NO20020263D0 (no) 2002-01-17
SG153626A1 (en) 2009-07-29
HUP0202532A2 (hu) 2002-11-28
DE60142500D1 (de) 2010-08-19
IL147448A (en) 2011-01-31
SG165161A1 (en) 2010-10-28
US20120039874A1 (en) 2012-02-16
US7988965B2 (en) 2011-08-02
EP1158004A3 (en) 2002-07-24
EP2216343A1 (en) 2010-08-11
PT1158004E (pt) 2010-10-04
NO20020263L (no) 2002-03-18
TWI316546B (en) 2009-11-01
TW200825171A (en) 2008-06-16
ATE473243T1 (de) 2010-07-15
CA2635963A1 (en) 2001-11-18
CA2635963C (en) 2011-01-25
KR20020026542A (ko) 2002-04-10
KR20050008858A (ko) 2005-01-21
US7166283B2 (en) 2007-01-23
AU4388101A (en) 2001-11-22
DK1158004T3 (da) 2010-08-16
JP2002034581A (ja) 2002-02-05
SG187990A1 (en) 2013-03-28
NZ516411A (en) 2004-08-27
IL207060A (en) 2017-02-28
JP3597140B2 (ja) 2004-12-02

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU230770B1 (hu) Ko-stimulátor szignál-transzdukciós molekula (AILIM) elleni humán monoklonális antitest és gyógyászati alkalmazása
RU2746994C2 (ru) Антитела против человеческого vista и их применение
JP6041842B2 (ja) 制御性t細胞活性を抑制するための、ヒトcd39に対する抗体およびその使用
KR20200104284A (ko) Hpv-특이적 결합 분자
KR100884766B1 (ko) 새로운 수상 세포 상호자극 분자
JP2022518708A (ja) Gprc5dキメラ抗原受容体及びそれを発現する細胞
CN110291200A (zh) 对哺乳动物细胞中转基因表达的药剂配体诱导具有增大的灵敏度的嵌合转录因子变异体
CN106939049B (zh) 拮抗抑制人pd-1抗原与其配体结合的单克隆抗体及其制备方法与应用
HU229829B1 (en) Antibodies to cd40
CN111499755A (zh) 抗-pd-l1和pd-l2双结合抗体单一试剂及其使用方法
US20220396627A1 (en) Anti-siglec-9 compositions and methods for modulating myeloid cell inflammatory phenotypes and uses thereof
HU228477B1 (en) Pd-1, a receptor for b7-4, and uses therefor
CN102264762A (zh) 人抗pd-1、pd-l1和pd-l2的抗体及其应用
CN105255834A (zh) 抗原特异性t细胞受体和t细胞表位
JP7178568B2 (ja) がんを治療するための癌胎児性抗原関連細胞接着分子6を標的とするcar免疫細胞
KR20210089707A (ko) 항-liv1 면역세포 암 치료법
US20220251233A1 (en) Anti-cd53 compositions and methods for modulating myeloid cell inflammatory phenotypes and uses thereof
US20220396632A1 (en) Anti-psgl-1 compositions and methods for modulating myeloid cell infalmmatory phenotypes and uses thereof
US20220363752A1 (en) Anti-lrrc25 compositions and methods for modulating myeloid cell inflammatory phenotypes and uses thereof
US11897966B2 (en) Mesothelin-targetting antibodies, chimeric antigen receptors, and uses thereof
RU2804664C2 (ru) Hpv-специфические связывающие молекулы
WO2023019396A1 (en) Mesothelin-targetting antibodies, chimeric antigen receptors, and uses thereof
TWI856299B (zh) 抗人類vista抗體及其用途
JP4386776B2 (ja) 副刺激伝達分子ailimに対するヒトモノクローナル抗体及びその医薬用途
KR20230006477A (ko) Hsp70을 표적화하는 모노클로날 항체 및 이의 치료학적 용도

Legal Events

Date Code Title Description
MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees