HU222442B1 - Növénynevelő edény - Google Patents

Abstract

A találmány növénynevelő edény, amelynek első oldalfallal (4) határoltelső tere (1), második oldalfallal (5) határolt második tere (2),valamint fenéklapja (7) van. A tereket (1, 2) egymástól porózus lap(9) választja el. Lényege, hogy harmadik oldalfallal (6) ésfenéklappal (8) határolt harmadik tere (3) van, amely a második teret(2) veszi körül. A második oldalfal (5) és/vagy fenéklap (7) aharmadik térből (3) a második tér (2) felé víz és/vagy levegőáthaladását lehetővé tevő kialakítású. A második tér (2)nedvességmegkötő, hidratáló, de légáteresztő anyagot (12) foglalmagában. ŕ

Description

A találmány tárgya növénynevelő edény, amelynek első oldalfallal határolt első tere, második oldalfallal határolt második tere, valamint fenéklapja van, továbbá az első és második tereket egymástól porózus lap választja el.

Ilyen növénynevelő edény ismert például a PCT/CA96/00243 nemzetközi szabadalmi bejelentés leírásából (publikálva WO-96/32834. számon). A fenti iratból ismert növénynevelő edénynek első és második tere van, amelyeket egymástól porózus lap választ el. Az első tér komposzttal van töltve, amelybe a növényeket ültetik, ugyanakkor a második tér vízzel van töltve. A növény növekedése során kifejlődik a gyökérrendszere a komposztban, és a növény ebből a komposztból veszi fel a szükséges tápanyagokat. Továbbá, a gyökerek a porózus lapon keresztül a második térbe hatolnak be, és onnan nedvességet vesznek fel. A fenti irat szerinti növénynevelő edény olyan járulékos részekkel és nyílásokkal van ellátva, amelyek levegő és víz bejutását teszik lehetővé.

A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban a fenti megoldás hiányossága, hogy a porózus lapon keresztülhatoló gyökerek folytonosan a vízbe nyúlnak, következésképpen a gyökerek hajlamosak a rothadásra. Továbbá a vízzel töltött tér viszonylag gyorsan szennyeződötté válik, így baktériumok és gombák gyorsan elterjednek abban, ami károsan befolyásolja a növény nevelését. A fenti növénynevelő edény további hiányossága, hogy nem biztosít megfelelő légcirkulációt, ami pedig önmagában ismert módon igen lényeges előfeltétel a növény egészséges fejlődéséhez.

A jelen találmánnyal célunk a fenti hiányosságok kiküszöbölése, azaz olyan tökéletesített növénynevelő edény létrehozása, amely szerkezeti kialakításánál fogva lényegesen hatásosabb növénynövekedést tesz lehetővé anélkül, hogy a gyökerek rothadásával, valamint a növényre káros baktériumok és/vagy gombák elszaporodásának veszélyével kellene számolni.

A kitűzött feladatot olyan növénynevelő edény továbbfejlesztésével oldottuk meg, amelynek első oldalfallal határolt első tere, második oldalfallal határolt második tere, valamint fenéklapja van, továbbá az első és második tereket egymástól porózus lap választja el. A találmány szerinti megoldás lényege, hogy harmadik oldalfallal és fenéklappal határolt harmadik tere van, amely a második teret körülveszi. A második oldalfal és/vagy fenéklap a harmadik térből a második tér felé víz és/vagy levegő áthaladását lehetővé tevő kialakítású. Továbbá a második tér nedvességmegkötő, hidratáló, de légáteresztő anyagot foglal magában.

A találmány szerinti növénynevelő edény célszerű kiviteli alakjánál a porózus lap rugalmas kialakítású. Célszerű az olyan kivitel, amelynek legalább egy, a porózus lapot tartó támasztóeleme van. Előnyösen a támasztóelem csuklósán kapcsolódik az első oldalfalhoz, vagy a második oldalfalhoz. Célszerűen a támasztóelem az első oldalfalon vagy a második oldalfalon támaszkodik.

Célszerű az olyan kivitel, amelynek legalább egy kijelzőeleme van, amely a második oldalfalon és/vagy a harmadik oldalfalon túlnyúló kialakítású, valamint a nedvességmegkötő anyag nedvességtartalmát kijelző funkcióval rendelkezik. Előnyösen a kijelzőelem a támasztóelem részeként van kialakítva.

A nedvességmegtartó, de légáteresztő anyag hidratáló jellemzőjének köszönhetően (amely a második térben van jelen) az anyag térfogati méretei fiiggnek a megkötendő nedvesség mennyiségétől. A nedvességnek a növény gyökérrendszerével történő felvétele közben a nedvesség, és következésképpen a második térben lévő anyag térfogata is csökkenni fog. A porózus lap rugalmas szerkezetéből következik, hogy az első térben lévő növény és a növénygyökeret ágyazó komposzt bizonyos mozgást végez a térfogatváltozás hatására. A komposzt az elmozdulások hatására átrendeződik, ami a komposztszerkezet, a levegőbetáplálás és a komposzt környezetének előnyére fog szolgálni. Ez viszont a növény erőteljesebb növekedését fogja eredményezni.

A kijelzőelem szerkezete lehetővé teszi a második térben lévő anyag nedvességtartalmának egyszerű leolvasását.

A találmány szerinti megoldás ismét további példakénti kiviteli alakjánál a második oldalfal nyílások sorozatával van ellátva. Ezek a nyílások nemcsak elősegítik a gyökerekhez a levegő hozzájutását, hanem egyúttal lehetővé teszik a nedvesség egyszerű hozzáférését a második térhez.

Olyan kivitel is lehetséges, amelynél az első oldalfal és a második oldalfal egymás folytatásaként vannak kialakítva. Előnyösen a harmadik oldalfal az első teret is körülveszi. A találmány szerinti növénynevelő edény ilyen kialakításánál nem csupán a növény növekedésével kapcsolatban érünk el pozitív hatást, hanem ezzel a kivitellel lehetővé válik a viszonylag nagy szerkezeti méretekben való gyártás, például fröccsöntés révén.

A találmány további kiviteli alakjánál a harmadik oldalfal legalább részben áttetsző kialakítású. A harmadik oldalfalnak ilyen részben áttetsző kialakításával lehetővé válik, hogy a harmadik térben ezáltal egyszerű módon kijelezzük a folyadék mindenkori szintjét.

A találmány ismét további jellemzője szerint a második tér fenéklapja a harmadik tér fenéklapjával közös szerkezeti egységet képez. Előnyösen a második tér fenéklapja a harmadik tér fenéklapjával rögzítőegységek révén összekapcsolható kialakítású. Ezekkel az intézkedésekkel lehetővé válik, hogy az első és második teret magában foglaló egységet a növénnyel együtt, például átültetéskor egyszerűen áthelyezzük.

Célszerűen az első oldalfal áthelyezhető, ezáltal lehetővé válik, hogy a növényt átültessük egy nagyobb növénynevelő edénybe a növekedési ciklusa során.

A találmányt részletesebben a csatolt rajz alapján ismertetjük, amelyen a találmány szerinti megoldás példakénti kiviteli alakját tüntettük fel. A rajzon:

- az 1 a-ld. ábrákon a találmány szerinti növénynevelő edény néhány különböző példakénti kiviteli alakját tüntettük fel vázlatos keresztmetszetben;

- a 2a. és 2b. ábrán a találmány szerinti növénynevelő edény további példakénti kiviteli

HU 222 442 Β1 alakjai láthatóak, amelyek nedvességtartalom-kijelző egységgel vannak ellátva;

- a 3. ábrán a találmány szerinti növénynevelő edény szélesebb alkalmazása látható vázlatos hosszmetszetben;

- a 4. ábra a 3. ábra szerinti megoldás további változatát szemlélteti;

- az 5a. és 5b. ábrákon ismét további kiviteli alak látható homloknézetben, illetve perspektivikus képben;

- a 6. ábra a találmány szerinti megoldás alkalmazásának ismét további változata;

- a 7. ábrán a találmány szerinti megoldás további alkalmazásának elvi vázlata metszetben;

- a 8. ábrán a találmány szerinti növénynevelő edény további kiviteli változata látható metszetben.

Az la-ld. ábrákon a találmány szerinti növénynevelő edény különböző kiviteli alakjai láthatók. Az azonos vagy hasonló részeket azonos hivatkozási jelekkel jelöltük. Az la. ábrán feltüntetett kiviteli alaknak első 1 tere van, amelyet 4 oldalfalak határolnak. Továbbá második 2 tere van, amelyet második 5 oldalfal és 7 fenéklap határolnak. Az 1 és 2 tereket egymástól porózus 9 lap választja el.

A porózus 9 lapot 10 támasztóelem tartja, amely célszerűen csuklósán kapcsolódik a 4 vagy 5 oldalfalakhoz. A 10 támasztóelem lazán is támaszkodhat a 4 vagy 5 oldalfalakon, mégpedig úgy, hogy a 4 vagy 5 oldalfalakban kialakított, külön nem ábrázolt nyílásokon átvezethetóen van rögzítve, és ezáltal rögzíthető helyzetében.

Az la. ábra szerinti növénynevelő edény használata során először az 1 teret töltjük meg komposzt-11 töltettel, amelybe növényhajtást ültetünk (külön nem ábrázoltuk).

Amint az la. ábrán látható, a 2 teret a találmány szerint harmadik 3 tér veszi körül, amelyet 6 oldalfalak és 8 fenéklap határolnak.

A fenti növénynevelő edény használata során vizet öntünk a 3 térbe, például tömlő vagy vizeskanna segítségével 14 nyíláson keresztül. A 2 tér oldalfala külön nem ábrázolt nyílások sorozatával van ellátva. A 3 térbe beöntött víz tehát ezeken a nyílásokon keresztül behatolhat a 2 térbe, amelyet ott nedvességmegkötő és légáteresztő 12 anyag megköt. A nedvességmegkötő és légáteresztő 12 anyag révén felvett víz növeli a 12 anyag térfogatát, következésképpen az lényegében teljesen kitölti a 2 teret. A fel nem szívott víz visszamarad a 3 térben.

A növény növekedése közben a hajtás gyökeret ereszt a „táplabda”-ként szereplő komposzt- 11 töltetben. A gyökérrendszer részei a komposzt- 11 töltetből veszik fel a szükséges tápanyagokat és/vagy ásványi sókat, amelyek szükségesek a növény növekedéséhez.

Továbbá a gyökerek a növekedésük során keresztülhaladnak a porózus 9 lapon, és így bejutnak a 2 térbe, ahol azok képesek nedvességet felvenni, ugyanis a nedvességet a gyökerekhez a nedvességmegkötő 12 anyag szállítja. Ennek eredményeként tehát a gyökerek nem merülnek a vízbe. Ezáltal megakadályozzuk a gyökerek rothadását, valamint baktériumok és gombakultúrák kifejlődésének lehetőségét, ami a növény fejlődésére kifejezetten káros, és ezt a hagyományos megoldásoknál eddig nem sikerült kiküszöbölni. Továbbá a gyökerek maguk szabályozhatják a nedvességfelvételüket a nedvességmegkötő 12 anyagból, ami nem csupán azzal a meglepő kedvező hatással jár, hogy a növény fejlődése az optimálist megközelíti, hanem egyúttal minimálisra csökkenti az olyan nemkívánatos körülményt, mint például a nedvesség hiánya. Továbbá a növény számára szükséges oxigén könnyen a gyökerekhez juthat a 2 térbe, mégpedig a 14 nyíláson keresztül, továbbá ugyancsak könnyen jut levegő a 3 térbe az 5 oldalfalban kialakított nyílásokon keresztül. Nemcsak a 12 anyag légáteresztő tulajdonsága, hanem a 2 teret körülvevő 3 tér is garantálja az ideálist megközelítő légcirkulációt.

A növény fejlődéséhez nélkülözhetetlen levegő állandójelenlétét a környezetben megnyugtatóan biztosítjuk. Vizet nem kell utólag adagolni az 1 térben lévő komposzthoz. Az 1 térben lévő komposzt- 11 töltetet megóvjuk attól, hogy tömörödjék, és ezáltal a benne lévő tápanyagok és ásványi sók ne legyenek kellően kimoshatok és hasznosíthatók. Mivel a komposzt- 11 töltet zsugorodását megakadályoztuk, a komposzt levegős szerkezetét, pH-értékét, valamint a levegővel kellően ellátott környezetet biztosítjuk a fejlődő növény számára. Ezek a tényezők pedig optimálist megközelítő feltételeket biztosítanak a növény fejlődéséhez.

Az la. ábrán látható kiviteli alaknál az első tér 5 oldalfalai lényegében a második tér 5 oldalfalai folytatását képezik, így azok valójában egyetlen darabból kialakíthatók. Továbbá a növénynevelő edény 13 rögzítőegységekkel vagy rápattintásos kapcsolóegységekkel van ellátva, amelyek révén az 5 oldalfal a 3 tér 8 fenéklapjához rögzíthető. Ez lehetővé teszi, hogy az 1 és 2 terekből álló egységet leemeljük a 3 térről, például átültetés esetén.

Az lb. ábra az la. ábrán feltüntetettől kissé eltérő kiviteli alakot szemléltet. Itt az 1 tér szélesebb, mint a 2 tér, továbbá a 3 tér 6 oldalfala egy vonalba esik az tér 4 oldalfalával. Ezek azonban nincsenek összekapcsolva, sőt 14a nyílások vagy horony révén egymástól el vannak különítve a növénynevelő edény kerülete mentén. A 14a nyílásoknak az a feladata, hogy biztosítsák a légcirkulációt a 2 tér körül.

Vizet egyszerű módon 14b nyílásokon keresztül lehet beadagolni, és ez 15 billenőlappal zárható le. Ez a kiviteli alak is rendelkezik rápattintásos vagy más kapcsolási módot biztosító 13 rögzítőegységekkel az 1 és tereknek a 3 tértől történő eltávolításához. Megjegyezzük azonban, hogy a rápattintásos vagy egyéb reteszelő 13 rögzítőegységek alkalmazása nem feltétlenül szükséges. A 2 tér 7 fenéklapja és a 3 tér 8 fenéklapja a jelen esetben egyetlen egységet képeznek, valamint az edény maga független egységet képez. A 6 oldalfal kontúija követi a 4 oldalfal kontúrját.

Az le. ábrán a találmány szerinti növénynevelő edény ismét további példakénti kiviteli alakja látható,

HU 222 442 Bl amelynek szerkezete lényegében megegyezik az la. ábrán feltüntetettel. Az eltérés mindössze annyi, hogy az le. ábra szerinti 1 tér szélesebb, mint a 2 tér, valamint a 6 oldalfal kontúija követi a 4 oldalfal kontúiját. Ez a kiviteli alak átültetéshez alkalmas típus, ugyanis itt a rápattintásos vagy reteszelőkapcsolatot biztosító 13 rögzítőegységeket alkalmaztuk, amelyek képesek összekötni 7 és 8 fenéklapokat.

A 4 oldalfal eltávolítható az edényről a komposzt11 töltetbe telepített növény egyszerű átültetéséhez. Az tér és a 2 tér eltávolíthatók a 3 tértől azáltal, hogy oldjuk a 13 rögzítőegységeket. A 4 oldalfal ennél a kiviteli alaknál 4a peremmel van ellátva, amely kampószerűen az 5 oldalfal 5a pereméhez kapcsolódik.

A 2 térrel és a komposzt- 11 töltettel képzett, leválasztható gyökérlabdát és növényt úgy választhatjuk külön, hogy ehhez a 4 oldalfalat lefelé mozdítjuk el. A gyökérlabda, amelyet az átültetendő növény gyökérrendszere tart össze, ezt követően könnyen egyesíthető a 4 oldalfallal, amely nagyobb és szélesebb. A jelen esetben az új és nagyobb 6 oldalfal hasonlóképpen 4a peremmel van ellátva, amely kampószerűen kapcsolódik az 5 oldalfal 5 a pereméhez. Ezt követően az 1 és tereket határoló nagyobb egység visszahelyezhető a térbe, és eközben a 13 rögzítőegységek összekapcsolják a 7 és 8 fenéklapokat.

A fenti átültetési művelet után viszonylag nagyobb növénynevelő edényt alakítottunk ki, amely biztosítja a növény további fejlődését. A rápattintásos vagy egyéb reteszelőkapcsolatot biztosító 13 rögzítőegységek, valamint az eltávolítható 4 oldalfal előnye, hogy az átültetési művelet többször megismételhető a növény nevelési ciklusa során, és mindig a kívánt méretű edénybe történhet az átültetés. Jóllehet a 4 oldalfal 4a pereme kampószerűen kapcsolódik az 5 oldalfal 5a pereméhez az itt feltüntetett példakénti kiviteli alak esetében, a 4 és 5 oldalfalak közötti kapcsolat lehet bármely más kapcsolat, így például rápattintásos, vagy egyéb reteszelőkapcsolat.

Az le. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál a 4 oldalfal a felső részén 4b peremmel van ellátva, amelynek segítségével a 4 oldalfal támaszkodhat másik tartály vagy díszítőedény peremén. Ez a felső 4b perem arra is alkalmazható, hogy ehhez például 4c huzalt vagy zsinórt erősítsünk, amelynél fogva a növénynevelő edényt felfüggeszthetjük.

Az ld. ábrán a találmány szerinti növénynevelő edény olyan további példakénti kiviteli alakja látható, amelynél a 2 tér 5 oldalfala az 1 tér 4 oldalfalában folytatódik, valamint a 3 tér 6 oldalfala teljesen körülveszi az 1 és 2 teret. Ezzel az elrendezéssel tehát kettős falú növénynevelő edényt kapunk, amelynél a 3 tér vízzel tölthető fel. A 3 tér 6 oldalfala lehet részben áttetsző, például az anyag áttetsző csíkjával látható el, amely csík követheti a 6 oldalfal alkotóját. Ez az áttetsző anyagú 6a csík kijelzőegységként szerepelhet, ugyanis erről leolvasható a 16 víztöltet 16a vízszintje a 3 térben, így viszonylag egyszerű módon észlelhetjük, ha a növény száraz, és kellő időben a vizet újratölthetjük.

A 2a. és 2b. ábrákon a találmány szerinti növénynevelő edény további kiviteli alakja látható, amely az la. ábra szerinti kivitelnek olyan változata, amely a 2 térben lévő nedvességmegkötő és légáteresztő 12 anyag nedvességtartalmának kijelzésére szolgáló egységgel van ellátva. Fentebb már említettük, hogy a 2 tér olyan 12 anyaggal van kitöltve, amely nem csupán nedvességmegkötő és légáteresztő tulajdonságú, de annak térfogata függ a nedvességtartalomtól, hogy a találmány szerinti növénynevelő edény helyes alkalmazását biztosítsuk. Ha a 12 anyag teljesen telítve van vízzel, akkor gyakorlatilag teljesen kitölti a 2 teret. Ilyen anyagként említjük például a granulált polimer termékeket, amelyek különösen előnyösek erre a célra, például a kereskedelemben „Broadleaf P4” néven ismert anyag.

A növény nevelése közben a növény gyökerei kinőnek az 1 térből, és keresztülhatolnak a porózus 9 lapon, és azon keresztül bejutnak a 2 térbe, ahol levegőt és nedvességet kapnak a 12 anyagból. A nedvességmegkötő és légáteresztő 12 anyag nedvességtartalmát azzal a vízzel tartjuk fenn, amely a 3 térbe van betöltve, és amely kapcsolatba kerül a 2 térrel is az 5 oldalfalban kialakított nyílásokon keresztül, és amelyet a 2 térben a 12 anyag megköt. Mivel a találmány szerinti megoldás szerkezeti kialakítása lehetővé teszi, hogy a növény maga szabályozza a vízfelvételét a gyökerein keresztül, így a találmány szerinti növénynevelő edény hosszabb külső beavatkozás nélkül is hosszú ideig működőképes marad.

Attól az időponttól kezdve, hogy a 3 térben lévő vizet teljesen felszívta a 12 anyag az 5 oldalfalban lévő nyílásokon keresztül, a nedvességmegkötő és légáteresztő 12 anyag nedvességtartalma fokozatosan csökkenni fog a gyökerek további vízfelvétele következtében. Ez pedig azzal jár, hogy a 2 térben lévő nedvességmegkötő és légáteresztő 12 anyag térfogata rendre csökkenni fog.

Célszerűen a porózus 9 lap olyan rugalmas lap, amelyet a 10 támasztóelem tarthat, amely ugyancsak a szerkezet része lehet a fentebb ismertetett módon. A 10 támasztóelem ellátható 21 kijelzőelemekkel, amelyek az 5 és 6 oldalfalakon A távközzel túlérhetnek. A 2 tér közepéhez közel a 10 támasztóelem a jelen esetben 22 nyúlvánnyal van ellátva, amely a 7 fenéklap irányába helyezkedik el. A 21 kijelzőelem lehet a 10 támasztóelem meghosszabbítása is, amint azt feltüntettük a 2a. és 2b. ábrán. De adott esetben ez lehet hosszúkás elem is, amely az 5 és 6 oldalfalak mögé ér, és amely a 22 nyúlványhoz kapcsolódik a 2 téren keresztül.

Amint azt fentebb már említettük, a 12 anyag térfogata a 2 térben rendre csökken, ha a 12 anyagból további nedvességet vonunk el. A növény tehát ilyenkor a saját tömege és a komposzt-11 töltet tömegének hatására lesüllyed, amint az jól látható a 2b. ábrán. Ez a tömeg hatására történő elmozdulás azzal a következménnyel jár, hogy a rugalmas és porózus 9 lap, valamint a 10 támasztóelem lefelé meghajlik, mégpedig addig, amíg a 22 nyúlvány fel nem ül a 7 fenéklapon. További lehajlás tehát nem következhet be. Ha a 10 támasztóelem lazán támaszkodik az 5 oldalfalon, akkor a 21 kijelzőelemek is bizonyos távközzel elmozdulnak, mégpedig a 10 támasztóelem deformációjának kö4

HU 222 442 Bl vetkeztében, mindaddig, amíg azok a 3 térbe (és a 2 térbe) nem jutnak.

Ha a 22 nyúlvány már támaszkodik a 7 fenéklapon, akkor a 21 kijelzőelemek csak A’ távközre nyúlnak ki, ez pedig egy viszonylag kisebb mértékű kinyúlást jelent a 6 oldalfalhoz képest. Tehát egyszerűen meghatározható a 12 anyag mindenkori nedvességtartalma, miközben a 12 anyag nedvességtartalma fokozatosan a növény gyökereihez jut. A 21 kijelzőelemeken színkódot vagy skálabeosztást alkalmazhatunk.

Ha elérjük a 2b. ábrán feltüntetett állapotot, akkor az A’ távköz (vagy más jelzés) kijelzi, hogy a növénynevelő edényben lévő nedvességet pótolnia kell a kezelőszemélynek. A növénynevelő edényben lévő nedvesség hiánya tehát időben kijelezhető, ha ehhez megfelelő kódot vagy jelölést alkalmazunk a 21 kijelzőelemeken. Ennél a kiviteli alaknál a 12 anyag nedvességtartalmát a 21 kijelzőelemeknek az 5 és 6 oldalfalak pereméhez képesti helyzetével jelezzük ki.

Ha a 10 támasztóelem csuklósán kapcsolódik az 5 vagy 4 oldalfalakhoz, a 10 támasztóelem (és a 21 kijelzőelemek) elmozdulása lehajlás révén nem lehetséges, de ilyen esetben a 21 kijelzőelemek elbillenthetők a csuklós kapcsolat körül. A 21 kijelzőelemek szöghelyzetének változása révén adhatunk információt a 12 anyagban lévő nedvességtartalomról.

Amint arra fentebb már utaltunk, a 12 anyag nedvességtartalom-csökkenése miatti térfogatcsökkenése, valamint a porózus 9 lapnak ennek következtében fellépő lehajlása, és a növény, valamint a komposzt-11 töltet viszonylagos süllyedésének az a járulékos előnye is van, hogy ezzel a komposzt szerkezete átrendeződik. A lehajlás révén ugyanis a növény gyökérzetét ágyazó komposztban repedések képződnek, ez pedig igen kedvezően befolyásolja a komposzt levegővel való ellátását.

A víznek a 14 nyílásokon keresztül történt beadagolásával a 3 téren és az 5 oldalfalban lévő nyílásokon keresztül a vizet a 12 anyag felszívja, következésképpen annak térfogata viszonylag megnő. Ennek pedig az a következménye, hogy a táguló 12 anyag terheli a 10 támasztóelemet és a porózus 9 lapot, a komposzt-11 töltettel és a növénnyel együtt fölfelé, mindaddig, amíg a 2a. ábrán látható helyzetet el nem éri. A 12 anyag tehát ilyenkor gyakorlatilag teljesen kitölti a 2 teret. A 12 anyag fent említett térfogat-növekedése során a komposzt-11 töltetben repedések és törések képződnek, amelyek jól elősegítik a komposzt levegőztetését. így tehát aerob környezetet tarthatunk fenn, amely elmaradhatatlan előfeltétele annak, hogy a növényt helyesen neveljük anélkül, hogy a baktérium és/vagy gombakultúrák kifejlődésének veszélyével kellene számolnunk.

A fentebb említett vízszintet kijelző elem alkalmazásának következtében teljesen kizárható a vízhiány veszélye, viszont a vízfelesleg túlcsordulhat a 6 oldalfal felső peremén, vagy a 6 és a 4 oldalfalak közötti nyílásokon.

A 3. ábrán a találmány szerinti növénynevelő edények csoportos alkalmazását mutatjuk be, amely már inkább ipari alkalmazásnak tekinthető. A 3. ábrán viszonylag nagyobb közös 3 teret alkalmaztunk, amelyet a 8 fenéklap és a 6 oldalfal határolnak. Az 1 és 2 terekből álló egységek sorozatát helyeztük el a 3 térben (a

3. ábrán négy ilyen egységet alkalmaztunk) és ezek az egységek a 3 tér aljához 13 rögzítőegységekkel oldhatóan vannak rögzítve. A 3 teret vízzel töltjük fel, ezt követően a növények a találmány szerinti edényekben a fentiekben ismertetett módon nevelhetők. A 13 rögzítőegységek lehetnek itt is rápattintásos kapcsolatok, vagy bármely más rögzítésmód, amely lehetővé teszi, hogy az 1 edényeket a 3 térben elmozdítsuk és/vagy átültessük.

Megjegyezzük, hogy a fentiekben már említett módon minden edénynek a 2 tere saját 7 fenéklappal is ellátható, amely lehet perforált (amint azt a 3. ábrán a két bal oldali edénynél szemléltettük), de olyan kivitel is lehetséges, hogy az edények nem rendelkeznek külön fenéklappal, hanem a 3 tér 8 fenéklapján ülnek, amint az látható a 3. ábra jobb oldali két edénye esetében. Ez utóbbi esetben a 2 teret közvetlenül a 8 fenéklap határolja.

Adott esetben a vízhez megfelelő tápanyagokat adagolhatunk, vagy a 12 anyag tartalmazhat olyan összetevőt is, amely nem vizet szállít, hanem tápanyagokat és ásványi sókat ad a gyökerekhez.

A 4. ábrán a találmány szerinti növénynevelő edény további kiviteli alakja látható. A 3. ábra szerinti megoldástól eltérően, ahol egyetlen közös 3 térben több edényt rendeztünk el, itt a 3 tér megnövelt közös 2 teret határol, és ebben van elrendezve a nedvességmegkötő és légáteresztő 12 anyag. Az 1 és 2 tereket egy vagy több, porózus 9 lap választja el egymástól, amelyek lehetnek rugalmasak, de akár merevek is.

A legalább egy, porózus 9 lapot 10 támasztóelem támaszthatja. Több porózus 9 lap esetén ezek egymáshoz illesztve rendezhetők el az 1 tér komposzt- 11 töltetében. Az ilyen szerkezeti kialakítás és elrendezés különösen alkalmas palánták és hasonlók nagyobb mennyiségben történő nevelésére.

Az 5a. és 5b. ábrákon a találmány szerinti növénynevelő edény ismét további példakénti kiviteli alakja látható. Itt külön 21’ csatornákról gondoskodtunk, amelyek a külön nem ábrázolt növényház 20 padlózatában vagy padlózatán vannak kialakítva. Ezek az öntöző21’ csatornák azonos magasságban rendezhetők el a 20 padló fölött.

A 21’ csatornákban az 1 és 2 terek csoportja van elrendezve, ahol az 1 tér első 4 oldalfala 4a peremmel rendelkezik, amely a 20 padlózaton támaszkodik. Az 1 és 2 terek egysége így tehát a 21’ csatornában „függesztve” van elrendezve. Másfelől, olyan elrendezés is lehetséges, amelynél az 1 és 2 terek csoportját közvetlenül a 21’ csatorna fenékrészén helyezzük el. A 21’ csatorna ezáltal a 3 teret képezi, amely körülveszi a növénynevelő edény 1 és 2 tereit.

A 2 térben van itt is elrendezve a nedvességmegkötő és légáteresztő 12 anyag, és a 2 teret porózus 9 lap választja el a tápanyagként szereplő komposzt- 11 töltettől, amely az 1 térben telepített 22’ növények számára biztosítja a megfelelő tápanyagot. A 22’ növények

HU 222 442 BI (5b. ábra) sorba vannak elrendezve a 21’ csatorna fölött. A 21’ csatornában lévő 16 víztöltetet a 12 anyag szívja fel az 5 oldalfalban lévő nyílásokon keresztül, vagy a 2 tér fenéklapjában kialakított, külön nem ábrázolt nyílásokon keresztül.

A 6. ábrán feltüntetett további kiviteli alaknál az 1 és 2 tereket műanyag 24 zsák határolja, amely az egyik oldalán nyitott, és amelyben rugalmas és porózus 9 lap választja el egymástól az 1 és 2 tereket. Ez a műanyag 24 zsák 25 perforációval van ellátva a zárt alsó részéhez közel, amelyen keresztül közlekedhet a nedvesség és a levegő. A 2 térnek az a szerepe, hogy befogadja a nedvesség-visszatartó, de légáteresztő 12 anyagot, az 1 tér feladata viszont az, hogy befogadja a tápanyagot, nevezetesen a komposzt- 11 töltetet. A műanyag 24 zsák nagyszámban telepíthető 6’ tartályba, amely egyúttal a 3 teret képezi. A 6’ tartály nevezhető nevelőtartálynak vagy nevelőtémek, amely a növényház 26 padlózatában is kialakítható.

A 7. ábrán feltüntetett kiviteli alaknál öntöző- 21’ csatornák sorozatát alkalmaztuk, amelyek a növényház 26 padlójában vannak kialakítva. A hosszúkás 21’ csatornák között 26a „közlekedőszigetek” vannak kialakítva, amelyek a kezelőszemélyzet számára készültek. A 21’ csatornákban alakítottuk ki a 3 teret, és ezekben helyezkednek el a találmány szerinti növénynevelő edények 1 és 2 terei. A 21’ csatornák tehát körülveszik az 1 és 2 tereket. A 7. ábrán feltüntetett hivatkozási számok a korábbi leírásunkban használt szerkezeti elemeket jelölik. A célszerűen tápanyagokat tartalmazó nedvesség utat talál a 21’ csatornákból a 2 térbe 2a nyílásokon keresztül, és ott a nedvességet megköti a nedvességmegkötő, de légáteresztő 12 anyag.

A találmány szerinti növénynevelő edény célszerűen műanyagból készül. Ez nem csupán könnyű szerkezetet tesz lehetővé, de módot ad az egyszerű tömeggyártásra is, például viszonylag olcsó fföccsöntéses gyártástechnológiára. A találmány szerinti növénynevelő edény különböző alakú lehet, lehet például forgástest alakú, de adott esetben négyszög vagy sokszög alakú, sőt zacskószerű vagy zsákszerű kivitel is lehetséges. Különböző műanyagok alkalmazhatók a találmány szerinti növénynevelő edény gyártásához, így például különböző alakban és méretekben gyárthatjuk a találmány szerinti edényeket poliészterből.

Továbbá, igen olcsón és könnyű kivitelben gyárthatunk növénynevelő edényeket növényi rostokból, például kókuszrostokból. További ilyen alkalmas anyag lehet például az ásványgyapot, amely az 1 térben elrendezve szerepelhet tápanyagközegként a növények számára.

A 8. ábrán látható kiviteli alaknál ásványgyapotot alkalmaztunk. Az 1 és 2 terek egységét helyeztük a 3 térbe, amelyet 8 fenéklap és 6 oldalfal határolnak. A 3 teret vízzel töltöttük fel, amelybe tápanyagokat is adagoltunk. Az 1 térben tápanyag-11 töltetként ásványgyapothalmazt alkalmaztunk. Az 1 tér kialakítható fóliából készült 4 oldallappal, amely körülveszi az ásványgyapottöltetet. Az ásványgyapot-11 töltet tetejére telepítettük a 22’ növényt.

A 2 térben helyeztük el a nedvességmegtartó, de légáteresztő 12 anyagot, amelyet az ugyancsak fóliaként kialakított 5 oldalfal határol a jelen esetben. Továbbá a 12 anyag is adott esetben készülhet ásványgyapotból.

A 12 anyag adott esetben készülhet egy vagy több vízmegkötő anyagból és egy vagy több légáteresztő anyagból, így például erre a célra alkalmazhatunk ásványgyapotot tartalmazó agyagrészecskéket vagy más nedvességmegkötő, hidratáló, de légáteresztő anyagot.

Jóllehet a 2 tér fenékrésze csatlakozik a 3 tér aljához rápattintásos kapcsolattal vagy bármely más rögzítésmóddal, amint azt a fentebb részletezett kiviteli alakoknál bemutattuk, más összekapcsolási módok is alkalmazhatók. Ebben a vonatkozásban utalunk például az összekapcsolandó szerkezeti részek viszonylagos elfordítása révén létrehozott kapcsolatokra.

Végül megemlítjük, hogy a második fal és/vagy a fenékrész is ellátható olyan nyílásokkal, amelyeken keresztül a víz és a levegő a 3 térből a 2 térbe juthat. Olyan kivitel is lehetséges, amelynél a falakat és fenékrészeket vízzáró, de légáteresztő vagy porózus anyagból készítjük, vagy ezeket a falakat és fenékrészeket ilyen perforációval látjuk el. Adott esetben az oldalfalak és a fenékrészek membránként működő anyagokból is készülhetnek.

Claims (19)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK:

   1. Növénynevelő edény, amelynek első oldalfallal (4) határolt első tere (1), második oldalfallal (5) határolt második tere (2), valamint fenéklapja (7) van, továbbá az első és második tereket (1,2) egymástól porózus lap (9) választja el, azzal jellemezve, hogy harmadik oldalfallal (6) és fenéklappal (8) határolt harmadik tere (3) van, amely a második teret (2) körülveszi, továbbá a második oldalfal (5) és/vagy fenéklap (7) a harmadik térből (3) a második tér (2) felé víz és/vagy levegő áthaladását lehetővé tevő kialakítású, továbbá a második tér (2) nedvességmegkötő, hidratáló, de légáteresztő anyagot (12) foglal magában.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a porózus lap (9) rugalmas kialakítású.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy legalább egy, a porózus lapot (9) tartó támasztóeleme (10; 22) van.
4. 4. A 3. igénypont szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a támasztóelem (10; 22) csuklósán kapcsolódik az első oldalfalhoz (4), vagy a második oldalfalhoz (5).
5. 5. A 3. igénypont szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a támasztóelem (10) az első oldalfalon (4) vagy a második oldalfalon (5) támaszkodik.
6. 6. Az 1 -5. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy legalább egy kijelzőeleme (21) van, amely a második oldalfalon (5) és/vagy a harmadik oldalfalon (6) túlnyúló kialakítású, valamint a nedvességmegkötő anyag (12) nedvességtartalmát kijelző funkcióval rendelkezik.

   HU 222 442 Β1

   Ί. A 6. igénypont szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a kijelzőelem (21) a támasztóelem (10) részeként van kialakítva.
7. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a második oldalfal (5) nyílások sorozatával van ellátva.
8. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy az első oldalfal (4) és a második oldalfal (5) egymás folytatásaként vannak kialakítva.
9. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a harmadik oldalfal (6) az első teret (1) is körülveszi.
10. 11. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy az első oldalfal (4) és a harmadik oldalfal (6) egymás folytatásaként vannak kialakítva.
11. 12. A 11. igénypont szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a harmadik oldalfal (6) felső oldala és az első oldalfal (4) alsó oldala között a kerület mentén egy vagy több nyílás (14a, 14b) van kialakítva, amely előnyösen vizet, levegőt és tápanyagokat átbocsátó kialakítású.
12. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a harmadik oldalfal (6) legalább részben áttetsző kialakítású.
13. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a második tér (2) fenéklapja (7) a harmadik tér (3) fenéklapjával (8) közös szerkezeti egységet képez.
14. 15. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a második tér (2) fenéklapja (7) a harmadik tér (3) fenéklapjával (8) rögzítőegységek (13) révén összekapcsolható kialakítású.
15. 16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy az első oldalfal (4) eltávolítható elrendezésű.
16. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a második oldalfal (5) alsó része oldhatóan van csatlakoztatva a második tér (2) és a harmadik tér (3) fenéklapjához, mégpedig rápattintásos vagy reteszelő rögzítőegységek (13) révén.
17. 18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy a második tér (2) alsó oldalának fenéklapja (7) nyílásokkal (2a; 25) van ellátva.
18. 19. Az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy az első és/vagy a második és/vagy a harmadik tér egy vagy több oldalfala és/vagy fenéklapja vízzáró, de légáteresztő anyagból van kialakítva.
19. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti növénynevelő edény, azzal jellemezve, hogy az első tér (1) és a második tér (2) műanyag zsákkal (24) van kialakítva, amelyben rugalmas lap (9) van elrendezve, továbbá a műanyag zsák (24) a harmadik teret (3) képező tartályba (6’) helyezhető kialakítású.