HU218281B - Process for producing cetrorelix acetate liophylizate and pharmaceutical composition containing them - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás steril cetrorelix-acetát-liofilizátumelőállítására. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy 1tömegrész cetrorelix-acetátot 100–1000 tömegrész 30%-os ecetsavbanoldanak, az oldatot átviszik 100–4000 tömegrész, injekciós célokraszolgáló vízbe, adott esetben hozzáadnak 20–300 tömegrész vázanyagot,sterilre szűrik és liofilizálják. Az így kapott termék injekciósfiolákba letöltve női meddőség kezelésére és gonádvédelemre alkalmasgyógyszerkészítmény. ŕ

Description

A találmány tárgya új eljárás cetrorelix-acetát-liofilizátum és ezt tartalmazó gyógyszerkészítmény előállítására.

A cetrorelix terminális savamidcsoportot tartalmazó dekapeptid, amely acetátsóként használatos. Szintézisét és egyes farmakológiai hatásait a 299 402 számú európai szabadalmi bejelentésben írják le. A hatóanyag 0,1 -20 mg szubkután dózisban alkalmazható. A dekapeptid vizes oldatai instabilak, a végső tartóedényben nem autoklávozhatók. Gyógyszerkönyv szerinti sterilizáláskor a dekapeptid bomlásra hajlamos. Befecskendezésre kerülő oldat nyerése céljából ezért liofilizátum előállítására van szükség. A liofilizálandó oldat hatóanyag-tartalma azonban olyan kicsi, hogy alacsony hatóanyag-koncentrációknál a segédanyagmentes oldat szárítása után az ampulla üvegfalán csak laza pehely képződik, melyet a sterilezéshez használt vízgőzáram az ampullából kivisz. Ezért stabil pogácsát alkotó vázképző anyag használata szükséges. Nagy koncentrációnál e segédanyag nélkülözhető. Vázképző anyagként a következő segédanyagok jönnek tekintetbe: hexitek, különösen mannit, glucit, szorbit, mint D-szorbit, dulcit, allit, altrit (például D- és L-altrit), idit (például Dés L-idit), ezek optikailag aktív formái (D-, illetve Lforma), valamint a megfelelő racemátok. Különösen alkalmas a mannit, mint D-mannit, L-mannit, DL-mannit, szorbit és/vagy dulcit használata, közülük igen előnyös a D-mannit. Hexitként a fenti hexitek keveréke is használható, például mannit és szorbit és/vagy dulcit keverékei. Vízben a dulcit kevésbé oldódik, mint például a mannit, ezért a vizes oldat dulcittartalma előnyösen nem haladja meg például a 3 tömegszázalékot. Ezzel szemben a mannit és szorbit minden arányban elegyíthető.

A hexiteken kívül más, szokásos, gyógyszerészetileg elfogadható segédanyagok is alkalmazhatók, így például aminosavak, mint alanin, glicin, lizin, fenil-alanin, aszparaginsav, glutaminsav, leucin, továbbá laktóz, poli(vinil-pirrolidon), glukóz, fruktóz, albumin és egyenértékű vázképző anyagok. Vázképzőként ezenfelül karbamid és nátrium-klorid is használható. A fagyasztva szárítandó oldatban az ilyen anyagok mennyisége például 0-16,9 tömegrész, így például 0,1-7 tömegrész lehet 1 tömegrész cetrorelixre vonatkoztatva. A kész liofilizátumban e segédanyagok összmenynyisége legfeljebb 16,9 tömegrész, 1 tömegrész hexitre számítva. Valójában az ilyen segédanyagok mennyisége a jelen levő hexit mennyiségéhez igazodik, éspedig oly módon, hogy a kész liofilizátumban a hexit és az ilyen egyéb segédanyagok összmennyisége legfeljebb 17 tömegszázalékot tesz ki 1 tömegrész cetrorelixre vonatkoztatva. Ha a liofilizátumban csak 0,1 tömegrész hexit van, az egyéb segédanyagok legfeljebb 16,9 tömegrészt tehetnek ki; ha a liofilizátumban például 8,5 tömegrész hexit van, az egyéb segédanyagok mennyisége például legfeljebb 8,5 tömegrész lehet 1 tömegrész cetrorelixre számítva.

A liofilizátum előállításának kimunkálása során azonban kitűnt, hogy a hatóanyag a feldolgozásnál nagyon eltérően és előre nem látható módon viselkedik.

A kezdeti kísérletek jó eredményeket adtak, azonban hamarosan kiderült, hogy a sterilszűrésnél nehézségek lépnek fel és hibás sarzsok keletkeznek.

Az irodalomból [például Powell M. F., Pharmaceutical Research 8, 1258-1263 (1991); Dathe M., Int. J. Peptide Protein Rés. 36, 344-349 (1990); Szejtli J., Pharmaceutical Technology International 16-22 (1991)] ismeretes az oligopetidek, különösen terminális savamid-funkcionalitással rendelkezők gélképződési hajlama. Ez sterilszűrésnél a szűrési sebesség alapján felismerhető, sőt az ilyen oldatok megnövekedett viszkozitása már organoleptikus úton is megállapítható. A steril szűrőn kocsonyaszerű réteg marad vissza. Emiatt nem lehetséges pontosan meghatározott hatóanyag-tartalmú gyógyszereket előállítani.

Az 1. táblázat az első 11 próba különböző eredményeit mutatja.

A hatóanyag-tartalom 100% és 36% között ingadozik.

7. táblázat Cetrorelix-acetát

Sarzs	Adagolás	Hatóanyag-tartalom (%)
1.	100 pg	100
2.	500 pg	100
3.	500 pg	90
4.	500 pg	36
5.	500 pg	100
6.	500 pg	85
7.	1 mg	80
8.	1 mg	100
9.	2 mg	100
10.	2 mg	80
11.	2 mg	100

E gélképződés kiküszöbölése céljából az irodalomban a következő adalékok hozzáadását javasolták, amelyeket kísérletképpen kipróbáltunk.

Tekintetbe jönnek szerves oldószerek, például acetonitril, n-butanol, terc-butanol, etanol, izopropanol, oktanol és benzil-alkohol; sók és pufferoldatok, mint például acetátpuffer, citrátpuffer, nátrium-klorid, nátrium-foszfát, nátrium-EDTA, nátrium-hidrogén-karbonát, foszfátpuffer, guanidin-acetát, karbamid; polimerek, mint például zselatinok, polietilénglikol 600, hidroxi-etil-keményitő, poli(vinil-pirrolidon), poli(vinil-alkohol); aminosavak, például alanin, glicin, lizin, fenil-alanin, aszparaginsav, glutaminsav és leucin hozzáadását is leírták már.

Savak közül citromsav, kaprilsav, oktánsav, sósav, kénsav és ecetsav jön tekintetbe. A fiziológiailag elfogadható tenzidek közül benzalkónium-klorid, cetil-alkohol, epesavak, lecitinek, poliszorbátok, Span®- és Pluronic®-vegyületek állnak rendelkezésre.

Szénhidrátokat és ciklodextrineket, mint például glukózt, laktózt, mannitot, szacharózt, alfa-, béta- és gamma-ciklodextrineket, hidroxil-propil-alfa- és béta2

HU 218 281 Β ciklodextrineket, hidroxi-etil-ciklodextrineket és metilciklodextrineket is alkalmaznak. E segédanyagokat szűrési segédanyagokként gélképződés elkerülése céljából próbálták ki.

A probléma megnyugtató megoldása azonban nem következett be. Csak az ecetsavval való megsavanyítás adott részleges eredményeket, de itt is mindig jelentős szűrési veszteségekkel kellett számolni. Kísérleteink során meglepő módon azt találtuk, hogy a citrorelix jól oldódik 30%-os (térfogat/térfogat) ecetsavoldatban. A kapott oldatot azután injekciókészítéshez használatos vízzel 3% cetrorelix-végkoncentrációig egészítjük ki, és mannitot adunk hozzá. Bár az irodalomban leírták, hogy savas közegben a terminális amidcsoport könnyen hidrolizál, ezt cetrorelixnél nem tapasztaltuk. Az ilyen eljárással előállított oldatok szűrésnél nem okoztak nehézséget. Mindig helyes hatóanyag-tartalmat találtunk.

A szűrési sebesség elért értékei a termelődés kielégítő lefolyását biztosítják. Steril liofilizáláshoz általános eljárást ír le Sucker, Fuchs és Speiser (szerkesztők) a „Pharmazeutische Technologie”, 2. kiadás, 1991. Thieme-kiadás, Stuttgart-New York kézikönyv 557-559. oldalán. Az alkalmazott liofilizálóeljárás további leírása a3735614 számú német szövetségi köztársaságbeli nyilvánosságra hozatali iratban található meg.

A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy az 1 tömegrész cetrorelix-acetátot 100-1000 tömegrész 30%-os ecetsavban oldunk, ezután átvisszük 100-4000 tömegrész vízbe, adott esetben hozzáadunk 20-300 tömegrész vázanyagot, és a kapott oldatot sterilre szűrjük, majd liofilizáljuk.

A liofilizátum női terméketlenség terápiájában hasznosítható. Egy, ez ideig alkalmazott gyógyászati eljárásnál humán menopauzás gonadotropinnal (HMG) stimulálják a tüszőérést, majd humán chorion-gonadotropin (HCG) segítségével ovulációt - peteérést - váltanak ki. Az ovuláció e hormon beadása után 32 óra múlva következik be. Az így képződött petesejtek extrakorporális megtermékenyítésre használhatók fel.

„GnRH antagonists in gynecology: initial results within the scope of controlled ovarian hyperstimulation”, megjelent: Gynekol. Geburtshilfliche Rundschau, 1995, 35. Suppl. 1:113-7”.

A fenti agonistákkal történő terápia hátránya, hogy stimulálófázisában 10 tüsző is megérhet. E fokozott tüszőérés a luteinizálóhormon (LH) szintjében maximumokat eredményez. Ennek következménye a korai stádiumban történő tüszőérés és az előre nem látható időpontban bekövetkező ovuláció. A peteérés e zavara a kezelt eseteknek mintegy 25%-ánál előfordul, és azzal a hátránnyal jár, hogy az ilyen ovulációs zavart mutató ciklus elvesz a petesejtnyerés számára, és az egész kezelést mintegy 1 hónap múlva meg kell ismételni.

A hagyományos stimulációs kezelés további hátránya a 4 hétig tartó hosszú kezelési idő, amely a kielégítő szuppresszió eléréséhez szükséges. Ezenfelül az agonisták az esetek 1-2 százalékában hiperstimulációs szindrómát okoznak, melynél a tüszősejtek hipertrófíája következik be. A hiperstimuláció kockázata különösen nagy többcisztás ováriumoknál. A hiperstimulációs szindróma súlyos mellékhatás, amely halált is okozhat.

Kitűnt, hogy éppen ennél a kezelésnél az antagonista cetrorelix a következő előnyökkel jár.

A teljes szuppresszió eléréséhez 5 napi kezelési idő is elegendő cetrorelixkezeléskor. Hiperstimulációs szindróma nem léphet fel. Ezért a 2. terápiás fázisban, azaz a peteérés kiváltásának fázisában a humán menopauzás gonadotropin mellőzhető, ami ennél az in vitro megtermékenyítőkezelésnél nem elhanyagolható költségcsökkentő tényező. Az in vitro megtermékenyítést például méhkürt-rendellenességeknél alkalmazzák. E terápiánál a ciklust pontosan kell ellenőrizni és a peteérés időpontját lehetőleg pontosan kell megállapítani. Ezt eddig csak korlátozott mértékben sikerült elérni, minthogy HMG/HCG stimulálás által az ovuláció előtti LH-emelkedés gyakran túl korán következik be, vagy nem tartható elég sokáig fenn. A kezelés eredménye szempontjából azonban döntő jelentőségű ezen idő előtti LH-emelkedés megakadályozása a megtermékenyítés időpontjának pontos megállapíthatósága érdekében. Ezáltal csökken a beteg testi és pszichés megterhelése, és a klinikai logisztika optimálisan vethető latba. E cél biztonságos elérése érdekében az endogén hormontermelést (LH-FSH, ösztradiol) lehetőleg teljesen el kell nyomni, hogy egyidejűleg exogén gonadotropinok (HMG-HCG) segítségével stimuláljuk a tüszöérést, és a hormonviszonyokat mindenkor ellenőrizzük. Csak elegendő nagy számú (4-6), közel azonos érési fokozatban lévő tüsző esetén váltható ki ovuláció HCG-boluszinjekció beadása útján.

Antagonista alkalmazáskor a kezelés lényegesen eredményesebbé és biztonságosabbá válik a beteg számára.

A találmány szerint a cetrorelixliofilizátum egy további alkalmazási területét a férfibetegek gondvédelmére való alkalmazás képezi. A betegeket cetrorelixliofilizátummal előkezeljük, ami erősíti a gonádok aktivitását. Ezért egyéb károsító noxák, mint például sugárkezelés vagy citosztatikus terápia csak kevéssé vagy egyáltalán nem képes az érzékeny gonádszövetre hatni. Irodalom:

„Enhancement of A spermatogonial proliferation and differentiation in irradiated rats by GnRH antagonists administration”

Endocrinology, nyomás alatt.

Példa az előállítási eljárásra

Alkalmas üvegedénybe injekciókészítéshez használatos vizet töltünk. Egy további üvegedényben injekciókészítéshez használt vízből és ecetsavból 30%-os ecetsavoldatot állítunk elő. A megfelelő - a 2. táblázat szerinti - mennyiségű cetrorelix-acetátot keverés közben feloldjuk, az előállított 30%-os ecetsav megfelelő - a

2. táblázat szerinti - mennyiségében. Ezt az oldatot átvisszük az injekciókészítéshez használt víz nagy részét tartalmazó üvegedénybe, hozzáadjuk a megfelelő - a 2. táblázat szerinti - mennyiségű mannitot és az injekciós célra szolgáló vízzel a megfelelő - a 2. táblázat szerinti - végtérfogatra feltöltjük.

HU 218 281 Β

Az eljárás során ellenőrizzük a pH-értéket a sűrűséget és a törésmutatót.

Sterilezés céljából az oldatot alkalmas membránszűrőn csíramentes körülmények között átszűrjük. A szűrőket előzetesen sterilezzük. A szűrés előtt megfelelő mennyiségű (100-500 ml) cetrorelix-acetát-oldatot előszűrletként elöntünk. A cetrorelix-acetát oldatát az újraszennyeződéstől védve tároljuk.

A kapott oldatot csíramentes körülmények között haladéktalanul megfelelő injekciós fiolákba adagoljuk és alkalmas liofilizációs dugókkal lezátjuk.

Az injekciós fiolákat és a liofilizációs dugókat mossuk, sterilezzük, és adott esetben lázkeltőktől mentesítjük.

Az előre lezárt injekciós fiolákat fagyasztva szárító készülékbe visszük át, és -40 °C és -50 °C közötti lemezhőmérsékleten lefagyasztjuk. A szárítás szárítóprogram segítségével történik, melynek során a -40 °C és -50 °C közötti lemezhőmérséklet +20° és +25 °C közötti hőmérsékletig emelkedik. Végül a készüléken steril nitrogéngázt áramoltatunk át, a készüléken lévő üvegcséket lezárjuk és a dugókat karimás kupakkal rögzítjük.

Az injekciós fiolák zárási és külső hibáit vizuálisan ellenőrizzük. A hibás injekciós üvegeket kiválogatjuk és megsemmisítjük.

A cetrorelix-acetát-liofilizátumok fehér, szilárd, fagyasztva szárított pogácsáját színtelen injekciós fiolák tartalmazzák, amelyeket szürke dugókkal és karimás kupakkal zárunk le.

A fenti példa szerinti eljárás során a következő menynyiségi arányokat alkalmaztuk a kívánt dóziserősség előállítására:

2. táblázat

Cetrorelix	0,25 mg	1 mg	3 mg	10 mg
Mannit	54,8 mg	54,8 mg	164,4 mg	219,2 mg
Ecetsav 30% 1 rész, injekciós célokra szolgáló víz 9 rész	1 ml	2 ml	3 ml	10 ml
pH-érték:	2,3-2,8	2,5-3,0	2,5-3,0	2,5-3,0
Sűrűség:	1,018-1,026 g/ml	1,009-1,017 g/ml	1,018-1,026 g/ml	1,006-1,014 g/ml
20 °C-nál	20 °C-nál	20 °C-nál	20 °C-nál
Törésmutató:	1,341-1,344	1,337-1,340	1,342-1,345	1,337-1,340
1 rész cetrorelixre számítva a következő tömegrészek adódnak:
Cetrorelix	1 rész	1 rész	1 rész	1 rész
Mannit	219,2 rész	54,8 rész	54,8 rész	21,9 rész
Ecetsav, 30%-ig	400 rész	200 rész	100 rész	100 rész
Injekciós célokra szolgáló víz	3600 rész	1800 rész	900 rész	900 rész

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims (4)

1. Eljárás steril cetrorelix-acetát-liofilizátum előállítására, azzal jellemezve, hogy 1 tömegrész cetrorelix-acetátot 100-1000 tömegrész, 30%-os ecetsavban oldunk, az oldatot átvisszük 100-4000 tömegrész, injekciós célokra szolgáló vízbe, adott esetben hozzáadunk 20-300 tömegrész vázanyagot, sterilre szüljük és liofilizáljuk.

2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy vázanyagként mannitot alkalmazunk.

3. Eljárás női meddőség kezelésére szolgáló injekciós gyógyszerkészítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1. vagy 2. igénypont szerint előállított cetrorelix-acetát-liofilizátumot injekciós fiolákba letöltjük.

4. Eljárás gonádvédelemre alkalmas injekciós gyógyszerkészítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy az 1. vagy 2. igénypont szerint előállított cetrorelix-acetát-liofilizátumot injekciós fiolákba letöltjük.