HU212948B - Measuring vehicle and machine for adjusting railtrack - Google Patents

Description

A találmány mérőjármű vágány tényleges helyzetének az előírt helyzethez képest való meghatározására, amely mérőjárműnek futóművekre támaszkodó, a futóművek kerekei és a vágány közötti érintkezési pontok által meghatározott alapsíkkal párhuzamos keretsíkkel rendelkező járműkerete, valamint a mérőjárművön szállítható, önjáró előkocsija van. A találmány tárgya továbbá egy gép vágány szabályozására, amely a vágány tényleges helyzetének mérése, valamint a tényleges és egy kívánt helyzet között a méréssel meghatározott különbség alapján végzett szabályozásra és a szabályozott különbség alapján végzett szabályozásra és a szabályozott helyzetű vágány aláverésére alkalmasan van kialakítva, és mérőjárművel van ellátva.

Ilyen mérőjárművet ismertet a Plasser és Theurer cég ,JEM-SAT Geometerwagen” c. prospektusa. A gép keretsíkja felett egy nagy belsőterű vezetőfülke, valamint egy nagy teljesítményű tengelyhajtómű van elhelyezve. A második, előkocsinak nevezett mérőjármű, amely vonali közlekedésnél a keretsík alatt a gépkerethez van rögzítve, egy irányítóhúr előállításához lézeradóval van felszerelve.

Az US 4 691 565 sz. szabadalmi leírásból ismeretes egy olyan gép, amely a vágány helyzetének mérésére, ill. regisztrálására és/vagy szabályozására szolgál, és a még nem szabályozott vágányon haladó előkocsival rendelkezik. A lézeradóval és tengelyhajtóművel ellátott előkocsi a vonali közlekedéshez a gép egyik végén kialakított rámpán át feljuttatható a gépre. Ez a vágánymérő kocsiként kialakított gép az egyik végénél egy lézervevővel, valamint a vágány szabályozásához használt értékek meghatározásához és tárolásához különböző berendezésekkel rendelkezik.

Az „Eisenbahntechnische Rundschau” című folyóirat (39, 1990, 4. füzet, 201-211. oldal) 2.2 pontja említést tesz arról, hogy aláverésnél a vágánygeometria előírt értékeinek meghatározásához a vágány tényleges helyzetéből kiindulva bonyolult mérési és kiértékelési munkákat végeznek. Az EM-SAT mérőgéppel kísérleteket tettek ezeknek a munkáknak a gépesítésére. Egy fixpontnál felállított előkocsi és ehhez folyamatosan közeledő mérőjármű között lézersugárral egy irányítóhúrt állítottak elő. Eközben az ívmagasságot a lézersugárhoz mérték, digitalizálták és számítógépben tárolták. A fixpontoktól való oldalirányú távolságok mérésével az előírt helyzettől való eltérések meghatározhatók, és kiszámíthatók a végrehajtható eltolások és emelések, amelyeket egy vágányszabályozó gép folyamatvezérlő számítógépébe vittek be. Egy GM 80 mérőkocsival - az építési helyen adó- és vevőrészre osztható, 17 m hosszú és 30 tonna tömegű egységgel - ezek a munkálatok gyorsabban, gazdaságosabban és a szomszédos üzemi vágányokon bonyolódó forgalomtól védetten hajthatók végre.

Célunk a találmánnyal egy olyan mérőjármű létrehozása, amely egyszerű felépítésű és könnyen kezelhető, de célunk egy mérőjárművel kombinált olyan gép kialakítása is, amellyel az eddig két külön munkamenetben elvégzett munkálatok, mégpedig a vágány felmérése és aláverése egyetlen munkafolyamatban végrehajthatók.

A találmány szerinti mérőjármű és az előkocsi úgy van kialakítva, hogy felső körvonalaik egy olyan határolósík alatt helyezkednek el, amely a futóművek kerekei és a vágány közötti érintkezési pontok által meghatározott alapsíkkal 5-10°-os szöget zár be, továbbá a határolősík a keretsíkkal a mérőjármű munkavégzési irányban elülső végénél a mérőjármű hosszirányára merőlegesen és az alapsíkkal párhuzamos metszésvonalat alkot, a mérőjármű hátsó végénél pedig a mérőjárműhöz kapcsolható vágányszabályozó gép vezetőfülkéjének szemmagasságánál alacsonyabban helyezkedik el. Különösen előnyös az, hogy egy munkavégzési helyre történő közlekedéshez (átálláshoz) az előkocsival ellátott mérőjármű összekapcsolható egy vágányszabályozó géppel, amelynek vezetőfülkéjéből a gépegyüttes jól irányítható, mivel a mérőjármű az említett szögben hajló síkkal határolt alacsony építési magassága miatt nem zavarja a vágányra való kilátást. Annak következtében, hogy az átállás a vágányszabályozó géppel együtt történik, a mérőjármű egyszerű felépítésű lehet, és elegendő egy kis teljesítményű, csupán a munkavégzésnél használt motorral felszerelni.

Ezen kívül a találmány szerinti mérőjármű előkocsijával együtt minden szerkezeti változtatás, ill. átszerelés nélkül hozzákapcsolható egy már használatban levő vágányszabályozó géphez. A vágányszabályozó géppel együtt végzett munkaközi átállás lehetővé teszi, hogy a vágány felmérését és aláverését egyetlen vágányzárás alatt elvégezzük. A találmány szerinti mérőjárművel tehát az eddig külön-külön végzett munkák szervezése és kivitelezése sokkal egyszerűbbé válik.

A találmány szerinti mérőjármű a kényelmes vezetőfülkével akadálytalan munkavégzést tesz lehetővé a már említett előnyök megtartása mellett.

A találmány szerinti mérőjármű keretsíkja alatt, közvetlenül az első futómű előtt, nyomkarikás kerekekkel és egy CCD-mátrix-kamerás lézervevővel felszerelt függőlegesen állítható mérőkocsi, valamint az előkocsit emelő és rögzítő készülék van elrendezve. Ezáltal biztosítható egy gyorsan kitűzhető, a mérőkocsin rögzített kamerára irányított lézeres alapvonal.

Előnyös, hogy a találmány szerint a munkavégzés irányában a mérőjármű hátsó végén távvezérléssel oldható vonóhorog van kialakítva. Ez a szerkezeti kialakítás lehetővé teszi a mérőjármű gyors és veszélytelen szétkapcsolását, közvetlenül a vágány építési helyének elérése után. A futóművekben a tengelycsapágy és a futóműkeret között hidraulikus rögzítőszerkezet van elhelyezve, amely a mérés ideje alatt blokkolja a futómű rugózását; így a mérőeszközök merev kapcsolatba kerülnek a mérendő vágánnyal, a rugózás nem befolyásolhatja a mérési eredményt.

A találmány szerinti mérőjárművön a lézervevő függőlegesen és keresztirányban eltolhatóan vagy ágyazva. Mérőkocsija a sínfejre illeszkedő görgővel ellátott útmérő berendezéssel, a mérőkocsin keresztben egymással szemben elrendezett, a nyomkarimás kereket környezetében lévő sínszakaszt észlelő videokamerákkal, valamint egy keresztszintmérővel van ellátva.

HU 212 948 Β

Ezek együttesen biztosítják a mérés végrehajtását, ami nagymértékben gyorsítja és pontosítja a mérési eredményeket.

A vágány tényleges és előírt helyzete közötti eltérések meghatározását a találmány szerint egy üléssel és egy tengelyhajtóművel ellátott előkocsin elrendezett lézeradó, valamint a vágánynak egy vágányfixponthoz viszonyított függőleges és oldalirányú eltéréseit meghatározó távolságmérő berendezés teszi lehetővé.

A találmány szerinti mérőjárműnél a lézeradó célszerűen egy keresztirányú beállító berendezésen van ágyazva, és a vágány közepétől mindkét irányban legfeljebb 500 mm-re eltolható. Ez a kialakítás kisebb ívmagasságot és nagyobb mérési pontosságot biztosít.

Előnyösen a járműkeretnek az első futómű fölött előrenyúló része hosszabb, mint az előkocsi teljes hosszúsága; ezért az előkocsi gyorsan rögzíthető az előrenyúló járműkeret alatt, és így a mérőjármű akadálytalanul besorolható bármely vonatszerelvénybe.

A találmány szerinti mérőjárműnél a járműkeret elülső végén az elókocsit a keretsíkon lévő tárolási helyzetből a vágányra juttató felhajtható rámpa is kialakítható. Ily módon az előkocsi gyorsan áthelyezhető az utazási helyzetből a munkahelyzetbe.

A találmány szerinti gép három részből van kialakítva, amelyek közül a - munkavégzési irányban véve - hátsó rész egy vágányszabályozó gép, amely átállásnál a mérőjárművel van összekapcsolva, és a mérőjármű elülső végén előkocsi van rögzítve.

A találmány szerinti géppel a vágány felmérése és alávetése egyetlen munkamenetben, egyszeri vágányzárás alatt elvégezhető. További előny, hogy a közös átállás és az alacsony építési magasság miatt mérőjármű szerkezete is lényegesen egyszerűsödik; ennek oka elsősorban az, hogy a motor csupán az alacsony sebességű munkamenethez szükséges, továbbá egyszerű a vezetőfülke. A fentiekből következik, hogy a különböző munkamenetek megszervezése, időbeli összehangolása is egyszerűsödik. Előnyös az is, ha a mérési és szabályozási, ill, alávetési munkákat ugyanazon munkacsoport végzi.

Végül előnyös, ha mérőjármű az eltolási és magassági korrekciós értékeket meghatározó számítógéppel, valamint ezeket a korrekciós értékeket a vágányszabályozó gépen elhelyezett vágányemelő és irányító ággregát vezérlőberendezésére átvivő rádiókészülékkel rendelkezik. Ez teszi lehetővé az aláverő géppel végzett vágányszabályozás pontos hozzáigazítását a mérőjárművel és az előkocsival meghatározott mérési értékekhez, amelyek a vágány tényleges és előírt helyzete közötti különbséget adják meg.

A találmány tárgyát kiviteli példákon és rajz alapján ismertetjük, ahol az

1. ábra egy csak részben ábrázolt vágányszabályozó géphez kapcsolt mérőjármű, az arra ráhelyezhető előkocsi oldalnézete, a

2. ábra a mérőjármű rész-felülnézete, és a

3. ábra a mérőjármű egy további kiviteli alakjának vázlatos oldalnézete.

Az 1. és 2. ábrán látható 1 mérőjármű 2 járműkerettel rendelkezik, amelynek 3 keretsíkja párhuzamos az 5 futóművek kerekei és a vágány közötti 4 érintkezési pontok által meghatározott alapsíkkal. Ez a párhuzamosság a normál esetre vonatkozik, amikor mindként 5 futómű rugózása azonos mértékben van terhelve. A 3 keretsíkon a gép hátsó 6 végénél egy belsőégésű 7 motor van elhelyezve. Az 1 mérőjárműnek a 8 nyíllal jelölt munkavégzési irányában közvetlenül a 7 motor előtt, a 2 járműkeret 11 nyílásában helyezkedik el egy 10 vezérlőberendezéssel felszerelt 9 vezetőfülke. A 7 motor és a 9 vezetőfülke felső 12 körvonalai egy 13 határolósík az 5 futóművek kerekeinek 4 érintkezési pontjai által képzett alapsíkkal, ill. a 3 keretsíkkal 510°-os α szöget zár be. Ezen kívül a 13 határolósík a 3 keretsíkkal az 1 mérőjármű elülső végénél a gép hosszirányára merőleges, és a keretsíkkal, ill. az alapsíkkal párhuzamos 14 metszésvonalat alkot, az 1 mérőjármű hátsó végénél pedig a mérőjárműhöz kapcsolható 32 vágányszabályozó gép 34 vezetőfülkéjének szemmagasságánál alacsonyabban helyezkedik el. Az 1 mérőjármű saját 52 tengelyhajtóműve segítségével önálló haladásra képes.

A 3 keretsík alatt, közvetlenül az elülső 5 futómű előtt, a 15 nyomkarimás kerekekkel ellátott 16 mérőkocsi van elhelyezve, amely a 2 járműkerettel függőlegesen állíthatóan van összekötve. A 16 mérőkocsi egy CCD-mátrix-kamerával ellátott 17 lézervevővel, egy 18 keresztszintmérővel, valamint keresztirányban egymással szemben elhelyezkedő két 19 videokamerával van felszerelve a 15 nyomkarimás kerekek környezetében levő sínszakaszok észleléséhez. A 17 lézervevő a 20 állítószerkezettel függőlegesen és keresztirányban állíthatóan a 16 mérőkocsin van ágyazva, amely még sínfejre illeszthető görgőkkel rendelkező 21 útmérő berendezéssel is el van látva.

A 2 járműkeretnek, az elülső 5 futómű felett előrenyúló része hosszabb, mint egy 22 előkocsi teljes hosszúsága. A 22 előkocsi egy 23 emelő és rögzítőkészülék segítségével leemelhető a 24 vágányról, és a 2 járműkeret elülső végéhez rögzíthető. Amint a rajzon pontvonallal feltüntettük, a 22 előkocsi az átállás folyamán a 2 járműkeretnek az elülső 5 futómű felett előrenyúló szakaszán helyezkedik el, úgyhogy az akadálytalanul egy további géphez kapcsolható.

A 22 előkocsi a 24 vágányon gördülő nyomkarimás kerekekkel, egy 25 segédmotorral és egy 27 lézeradóval rendelkezik. Ez egy keresztirányú 28 beállító berendezésen van ágyazva, és a vágányközéptől keresztben mindkét irányban legfeljebb 500 mm-rel eltolható.

Az 1 mérőjármű mindkét 5 futóműve a tengelycsapágy és a futóműkeret között a rugózást blokkoló hidraulikus 29 rögzítőszerkezettel van felszerelve, amelynek segítségével a mérés folyamán kiküszöbölhető a futómű rugózásának zavaró hatása. A gép hátsó végén egy távvezérléssel oldható 30 vonóhorog van kialakítva egy további géppel történő összekapcsoláshoz.

A vágány tényleges helyzetének mérésére, valamint a vágány tényleges és előírt helyzete közötti különbség mérése alapján végzett vágányszabályozásra és a szabályozott helyzetű vágány alávetésére alkalmas 31 gép

HU 212 948 Β egy 22 előkocsival ellátott 1 mérőjárműből és egy 32 vágány szabályozó gépből áll, amelyek átálláskor vasúti szerelvényként vannak összekapcsolva.

A szokásos módon vágányszabályozó aggregátokkal, egy vágányemelő és irányító aggregáttal, egy 33 szintező- és irányítórendszerrel és egy 53 tengelyhajtóművel felszerelt 32 vágányszabályozó gépnek a munkavégzési irányban elülső végénél egy 34 vezetőfülke van kialakítva. A 34 vezetőfülkéből nyíló 35 látómező a gépkezelő számára az átállító menet folyamán szabad rálátást biztosít a 24 vágányra. Ez a szabad rálátás az elől elhelyezett 1 mérőjármű ellenére annak köszönhető, hogy a felső 12 körvonalak a már definiált helyzetű és hajlásszögű 13 határolósík alatt helyezkednek el.

Üzemeltetésnél közvetlenül a 31 gép munkavégzési helye előtt a 30 vonóhorgot távvezérléssel oldjuk, és az 1 mérőjármű a 22 előkocsival együtt a 24 vágányon előrehaladva 100-200 méterre eltávolodik a 32 vágányszabályozó géptől. A mérendő vágányszakasz elérésekor az 1 mérőjárművet megállítjuk, és a 22 előkocsit leoldjuk a 23 emelő és rögzítő készülékről, ill. a 2 járműkeretről, és leengedjük a 24 vágányra. Ezután a 22 előkocsival előremegyünk a következők vágányfixpontig, és ott az előkocsit sínen levő színjelzéshez képest pozícionáljuk. Ezt követően a vágányfixponthoz képest mérjük a 24 vágány tényleges távolságát és magasságát. A kapott adatokat rádión átvisszük az 1 mérőjárműre. A vágányfixpontnál végzett bemérés után a 22 előkocsival még kb. 5-10 métert továbbmegyünk és ott megállunk. A 27 lézeradót beállítjuk a 17 lézervevőre, amelyet időközben aló mérőkocsival leengedtünk a 24 vágányra. A 22 előkocsit egy alkalmas mechanikus kapcsolókészülékkel a vágány egyik sínéhez rögzítjük, hogy a mellette elhaladó vonatok hatására ne mozdulhasson el. A mérés folyamán az 1 mérőjármű 22 előkocsijának kezelőszemélyzete és a 32 vágányszabályozó gép személyzete mobil rádiókészülékek segítségével tart kapcsolatot egymással.

Miután a 27 lézeradót beállítottuk a 17 lézervevőre, az 1 mérőjármű megkezdi a közötte és a 22 előkocsi között levő vágányszakasz felmérését. A 17 lézervevőben levő CCD-mátrix-kamera segítségével a magasságot és az irányt egyidejűleg mérjük. A 17 lézervevő pozíciójában fennálló túlemelésből és az állítási utakból, valamint a megtett és a 21 útmérő berendezéssel mért útból kiszámítjuk a megfelelő ívmagasságokat az előre adott távolságban. A számítást csak akkor kezdjük meg, ha az 1 mérőjármű megérkezett a közvetlenül a 22 előkocsi után levő vágányfixponthoz, és pontosan ehhez a vágányfixponthoz viszonyítva állt meg. Csak azután lehet a 27 lézeradóval képzett húr helyzetét az előírt ívmagasságok alapját képező elméleti húrra átszámítani.

Az említett számítás folyamán a 22 előkocsi a saját 25 segédmotorja segítségével a következő vágányfixpontig haladhat előre. A tényleges ívmagasságok kiszámítása után ezeket összehasonlítjuk a tárolt előírt ívmagasságokkal és meghatározzuk a megfelelő eltolási és emelési korrekciókat. Ezeket a korrekciós adatokat a 36 rádiókészülék segítségével közöljük a 32 vágányszabályozó gép központi 37 vezérlőberendezésével, amely, ill. egy automatikus folyamatirányító számítógép, ezeket az adatokat a vágányemelő és irányító aggregát megfelelő vezérléséhez használja fel.

A 27 lézeradóval előállított lézersugarat nem osztjuk fel, hanem körkeresztmetszetű sugárként a 17 lézervevőre irányítjuk. A nagyobb intenzitású beeső sugár következtében biztosabb a vétel. A 27 lézeradónak a 28 beállító berendezéssel végezhető keresztirányú állítása azzal az előnnyel jár, hogy a 17 lézervevő számára kisebbek lesznek az ívmagasságok. A lézerhúr további ferde helyzete miatt nagyobb állítási tartományra lenne szükség.

A 17 lézervevő CCD-mátrix-kamerája egy ZY-beállítóberendezést alkot (Y keresztirányú állítás, Z függőleges állítás): Mivel a kamera aktív érzékelőfelülete a szükséges vételi tartományhoz túlságosan kicsi, megfelelő utánállítást kell végezni. Ez folyamatosan történik egy számítógép egy megfelelő beállítóegység segítségével. A Z függőleges állítási tartomány 500 mm, az Y keresztirányú állítási tartomány pedig 1000 mm. A kamera pozícióját a beállítóegységhez képest abszolút kódoló méri. A lézerpontot egy homályos tárcsán és egy optikán át a CCD-kamerára vetítjük, a helyzetét egy megfelelő programmal ellátott számítógéppel számítjuk, és átvisszük az 1 mérőjármű fő 38 számítógépére. A 16 mérőkocsin található két 19 videokamera lehetővé teszi, hogy a 9 vezetőfülkében előállított monitorképpel végrehajtsuk az 1 mérőjármű pontos pozicionálást egy megfelelő vágányfixponthoz képest. Ez úgy történik, hogy a 16 mérőkocsi kerekének közepét a sínfejen és a síngerincen elhelyezett színjelöléshez állítjuk. A 15 nyomkarimás kerekek által alkotott mérőtengelyt egyidejűleg teleszkópos tengelyként alakítjuk ki, hogy a nyomtávolság is mérhető legyen.

A munka befejezése után a háromrészes 31 gépet egyetlen gépegységgé kötjük össze, aminek folyamán a 22 előkocsit a 23 emelő és rögzítőkészülék segítségével az 1 mérőjármű elülső végéhez rögzítjük, és magát az 1 mérőjárművet a 30 vonóhoroggal a 32 vágányszabályozó géphez kapcsoljuk. Az 1 mérőjármű feletti szabad 35 látómezőnek köszönhetően a kezelőszemély a szerelvényt akadálytalanul vezetheti a 34 vezetőfülkéből a 8 nyíllal jelölt irányban. A 3. ábrán látható kiviteli alaknál a 39 mérőjármű a 40 futóművekre támaszkodó 42 járműkerettel rendelkezik, amelynek 41 keretsíkja párhuzamos a vágány síkjával. A 42 járműkeretnek a munkavégzési irányban hátsó végén egy központi 43 vezérlőberendezés és egy 44 ülés van elhelyezve. Közvetlenül ez előtt az önjáró 45 előkocsi elhelyezésére alkalmas hely van kialakítva. Ez a gép hosszirányában elhelyezett és a 42 járműkerettel összekötött 46 síneken és a járműkeret elülső végénél elhelyezett 47 rámpán lehajthat a 48 vágányra (pontvonallal jelölve). A 47 rámpa az átállító menethez és munkaüzemben egy tárolási helyzetbe hajtható vissza, amelyben a 41 keretsíkkal párhuzamosan, közvetlenül a 42 járműkeret felett helyezkedik el. A 39 mérőjármű a 49 motor és az 50 tengelyhajtómű segítségével halad. A fentiekben már definiált 51 határolósík 8°-os szöget zár

HU 212 948 Β be a 41 keresztsíkkal, A 42 járműkereten elhelyezkedő 45 előkocsi, a 43 vezérlőberendezés és a 44 ülés az 51 határolósík alatt helyezkedik el, úgyhogy a hátrakapcsolt vágányszabályozó gépből a vonali közlekedés folyamán zavartalan rálátás van a vágányra.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Mérőjármű vágány tényleges helyzetének egy előírt helyzethez képest történő meghatározására, amely mérőjárművek futóművekre támaszkodó, a futóművek kerekei és a vágány közötti érintkezési pontok által meghatározott alapsíkkal párhuzamos keretsíkkal rendelkező járműkerete, valamint a mérőjárművön szállítható, önjáró elókocsija van, azzal jellemezve, hogy a mérőjármű (1, 39) és az előkocsi (22, 45) úgy van kialakítva, hogy felső körvonalaik (12) egy olyan határolósík (13, 51) alatt helyezkednek el, amely a futóművek (5, 40) kerekei és a vágány közötti érintkezési pontok (4) által meghatározott alapsíkkal 5-10°-os szöget (a) zár be, továbbá a határolósík (13, 51) a keretsíkkal (3, 41) a mérőjármű (1, 39) munkavégzési irányban elülső végénél a mérőjármű (1, 39) hosszirányára merőleges és az alapsíkkal párhuzamos metszésvonalat (14) alkot, a mérőjármű (1, 39) hátsó végénél pedig a mérőjárműhöz (1, 39) kapcsolható vágányszabályozó gép (32) vezetőfülkéjének (34) szemmagasságánál alacsonyabban helyezkedik el.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a keretsík (3) felett csupán egy motor (7) és a járműkeret (2) egy nyílásában elhelyezett vezetőfülke (9) felső része van a mérőjárműnek (1) a munkavégzési irányban hátsó végénél, továbbá az előkocsi (22) a keretsík (3) alatt a gép elülső végével van összekötve.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a keretsík (3) alatt és közvetlenül az elülső futómű (5) előtt egy nyomkarimás kerekekkel (15) és egy CCD-mátrix-kamerával ellátott lézervevővel (17) felszerelt függőlegesen állítható mérőkocsi (16), valamint az előkocsi (22) emelő és rögzítő készüléke (23) van elhelyezve.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a munkavégzési irányban a gép hátsó végén egy további géphez kapcsolható és távvezérléssel oldható vonóhorog (30) van kialakítva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a futóművek (5) a tengelycsapágy és a futóműkeret között hidraulikus rögzítőszerkezettel (29) vannak ellátva.
6. 6. A 3. igénypont szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a lézervevő (17) állítószerkezettel (20) függőlegesen és keresztirányban eltolhatóan a mérőkocsin (16) van ágyazva.
7. 7. A 3. igénypont szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a mérőkocsi (16) sínfejen gördíthető érzékelőgörgővel ellátott útmérő berendezéssel (21) rendelkezik.
8. 8. A 3. igénypont szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a mérőkocsin (16) keresztben egymással szemben a nyomkarimás kerekek (15) környezetében levő sínszakaszt észlelő két videokamera (19) van elhelyezve.
9. 9. A 3. igénypont szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a mérőkocsi (16) egy keresztszintmérővel (18) van felszerelve.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy egy üléssel (26) és egy segédmotoros (25) tengelyhajtóművel ellátott előkocsin (22) egy lézeradó (27) és a vágánynak egy vágányfixponthoz viszonyított függőleges és oldalirányú eltéréseit meghatározó távolságmérő berendezés van elhelyezve.
11. 11. A 10. igénypont szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a lézeradó (27) egy keresztirányú beállító berendezésen (28) van ágyazva, és a vágány közepétől keresztben mindkét irányban legfeljebb 500 mm-re eltolható.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a járműkeretnek (2) az elülső futómű (5) fölött előrenyúló része hosszabb, mint az előkocsi (22) teljes hosszúsága.
13. 13. Az 1. igénypont szerinti mérőjármű, azzal jellemezve, hogy a járműkeret (42) elülső végén az előkocsit (45) a keretsíkon (41) levő átállítási helyzetből a vágányra (48) vezető felhajtható rámpa (47) van kialakítva.
14. 14. Gép vágány szabályozására, amely a vágány tényleges helyzetének mérése, valamint a tényleges és egy kívánt helyzet között a méréssel meghatározott különbség alapján végzett szabályozásra és a szabályozott helyzetű vágány aláverésére alkalmasan van kialakítva, és mérőjárművel van ellátva, azzal jellemezve, hogy a gép (31) három részből áll, amelyek közül a munkavégzési irányban véve - hátsó rész egy vágányszabályozó gép (32), amely átállásnál a mérőjárművel (1) van összekapcsolva, és a mérőjármű (1) elülső végén előkocsi (22) van rögzítve.
15. 15. A 14. igénypont szerinti gép, azzal jellemezve, hogy a mérőjármű (1) az eltolási és magassági korrekciós értékeket meghatározó számítógéppel (38), valamint ezeket a korrekciós értékeket a vágányszabályozó gépen (32) elhelyezett vágányemelő és irányító aggregét vezérlőberendezésére (37) átvivő rádiókészülékkel (36) rendelkezik.