HUT56263A - Process for producing water-soluble pharmaceutical compositions - Google Patents

Process for producing water-soluble pharmaceutical compositions Download PDF

Info

Publication number
HUT56263A
HUT56263A HU904479A HU447990A HUT56263A HU T56263 A HUT56263 A HU T56263A HU 904479 A HU904479 A HU 904479A HU 447990 A HU447990 A HU 447990A HU T56263 A HUT56263 A HU T56263A
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
pharmaceutical composition
active ingredient
composition according
carrier
weight
Prior art date
Application number
HU904479A
Other languages
English (en)
Other versions
HU904479D0 (en
Inventor
Henrich H Paradies
Bernd Schneider
Samir B Hanna
Original Assignee
Puetter Medice Chem Pharm
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Application filed by Puetter Medice Chem Pharm filed Critical Puetter Medice Chem Pharm
Publication of HU904479D0 publication Critical patent/HU904479D0/hu
Publication of HUT56263A publication Critical patent/HUT56263A/hu

Links

Classifications

    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C57/00Unsaturated compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms
    • C07C57/30Unsaturated compounds having carboxyl groups bound to acyclic carbon atoms containing six-membered aromatic rings
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/08Solutions
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/14Particulate form, e.g. powders, Processes for size reducing of pure drugs or the resulting products, Pure drug nanoparticles
    • A61K9/141Intimate drug-carrier mixtures characterised by the carrier, e.g. ordered mixtures, adsorbates, solid solutions, eutectica, co-dried, co-solubilised, co-kneaded, co-milled, co-ground products, co-precipitates, co-evaporates, co-extrudates, co-melts; Drug nanoparticles with adsorbed surface modifiers
    • A61K9/146Intimate drug-carrier mixtures characterised by the carrier, e.g. ordered mixtures, adsorbates, solid solutions, eutectica, co-dried, co-solubilised, co-kneaded, co-milled, co-ground products, co-precipitates, co-evaporates, co-extrudates, co-melts; Drug nanoparticles with adsorbed surface modifiers with organic macromolecular compounds
    • AHUMAN NECESSITIES
    • A61MEDICAL OR VETERINARY SCIENCE; HYGIENE
    • A61KPREPARATIONS FOR MEDICAL, DENTAL OR TOILETRY PURPOSES
    • A61K9/00Medicinal preparations characterised by special physical form
    • A61K9/48Preparations in capsules, e.g. of gelatin, of chocolate
    • A61K9/4841Filling excipients; Inactive ingredients
    • A61K9/4858Organic compounds
    • CCHEMISTRY; METALLURGY
    • C07ORGANIC CHEMISTRY
    • C07CACYCLIC OR CARBOCYCLIC COMPOUNDS
    • C07C51/00Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides
    • C07C51/15Preparation of carboxylic acids or their salts, halides or anhydrides by reaction of organic compounds with carbon dioxide, e.g. Kolbe-Schmitt synthesis
    • YGENERAL TAGGING OF NEW TECHNOLOGICAL DEVELOPMENTS; GENERAL TAGGING OF CROSS-SECTIONAL TECHNOLOGIES SPANNING OVER SEVERAL SECTIONS OF THE IPC; TECHNICAL SUBJECTS COVERED BY FORMER USPC CROSS-REFERENCE ART COLLECTIONS [XRACs] AND DIGESTS
    • Y02TECHNOLOGIES OR APPLICATIONS FOR MITIGATION OR ADAPTATION AGAINST CLIMATE CHANGE
    • Y02PCLIMATE CHANGE MITIGATION TECHNOLOGIES IN THE PRODUCTION OR PROCESSING OF GOODS
    • Y02P20/00Technologies relating to chemical industry
    • Y02P20/50Improvements relating to the production of bulk chemicals
    • Y02P20/582Recycling of unreacted starting or intermediate materials

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Health & Medical Sciences (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Animal Behavior & Ethology (AREA)
  • Life Sciences & Earth Sciences (AREA)
  • Epidemiology (AREA)
  • General Health & Medical Sciences (AREA)
  • Public Health (AREA)
  • Veterinary Medicine (AREA)
  • Pharmacology & Pharmacy (AREA)
  • Medicinal Chemistry (AREA)
  • Bioinformatics & Cheminformatics (AREA)
  • Chemical Kinetics & Catalysis (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Organic Low-Molecular-Weight Compounds And Preparation Thereof (AREA)
  • Medicinal Preparation (AREA)
  • Pharmaceuticals Containing Other Organic And Inorganic Compounds (AREA)
  • Acyclic And Carbocyclic Compounds In Medicinal Compositions (AREA)
  • Medicines Containing Antibodies Or Antigens For Use As Internal Diagnostic Agents (AREA)
  • Ultra Sonic Daignosis Equipment (AREA)
  • Diaphragms For Electromechanical Transducers (AREA)
  • Investigating Or Analyzing Materials By The Use Of Ultrasonic Waves (AREA)
  • Low-Molecular Organic Synthesis Reactions Using Catalysts (AREA)
  • Catalysts (AREA)
  • Preparation Of Compounds By Using Micro-Organisms (AREA)

Description

BUDAPESTI NEMZETKÖZI ÜGYVÉDI $ 62ΜΑΛΑ13Λ IRODA 1061 «LTAPEST, DALSZÉKHÁZ U. 10. TELCTCN. IU.37^3
Bejelentő: MEDICE Chem.-pharm. Fabrik Pütter GmbH &. Co. KG
Iserlohn, Német Szövetségi Köztársaság
I
Feltalálók: PARADIES Henrich Η., Iserlohn,
SCHNEIDER Bernd, Iserlohn,
Német Szövetségi Köztársaság,
HANNA Samir B., Rolla, Missouri,
Amerikai Egyesült Államok
Nemzetközi bejelentés napja: 1990.05.16. (PCT/EP 90/00789)
Elsőbbsége: 1989.05.16. (US 352 269)
Amerikai Egyesült Államok <10/00
A találmány tárgyát egy gyógyszerkészítmény, valamint az előállítására szolgáló eljárás képezi.
A gyógyszerkészítmények általában egy vagy több hatóanyagból és egy hordozóból állnak.
A gyógyszerészeti hordozók között jól ismertek a nem-vizes oldatok, emulziók és mikroemulziók [Schick és rnunkatársai: Emulsions and emulsion technology, 6. kötet, Surfactant Science Series, II., 13. fejezet, Cosmetic Emulsions, 729-730 (eds.: Lissant; Marcel Dekker Inc.. New York, 1974); Schick: Nonionic Surfactants, Physical Chemistry (Marcel Dekker Inc., New York and Basel, 1988)]. A fentieken belül külön kezelik azokat az ismert emulziókat, amelyeket kapszulákba, különösen lágy zselatin-kapszulákba lehet tölteni; az ilyenek olajban oldódó vivőanyagokat, viaszokat vagy kenőcsöket tartalmaznak esetleg vizes rendszerekkel (vízben oldódó vivőanyagokkal) kombinálva. A vízoldékony, inért vivőanyagok többnyire kis vagy közepes molekulatömegé polietilénglikolok (PEG) vagy kis és nagy mo lekül atomé gíí pol ieti léngl ikolok keverékei, például a PEG 300 vagy 400, a PEG 1500, PEG 4000 vagy PEG 6000. A zsíroldékony vivőanyagok növényi vagy állati olajok lehetnek, adott esetben viaszokkal vagy zsírokkal — mint szilárdító anyagokkal — kiegészítve, amelyek ásványola jokkal együtt lágy zselatin-kapszulákba tölthetők.
A vízoldékony, inért vivőanyagokhoz tartozik a polieti lénglikol-660-12-hidroxi-sztearát, aminek fizikai-kémiai tu lajdonságai megegyeznek a polietilénglikoléval vagy a polietilén-oxidéval (PEO).
Az idézett irodalom, de különösen az EP 83 109 633.4 szabadalmi leírás sem homogén, folyékony, sem szilárd oldatokkal nem foglalkozik, ezzel szemben az utóbbi egy 37 °C hőmérsékleten olvadó emulziót ír le hordozóként. Az ilyen vízmentes emulziók kemény zselatin-kapszulákba való töltésekor kihasználhatjuk tixotrópiájukat, ami megoldja a kapszula esetleges tömítetlenségét is.
Ha egy hatóanyag kristályos vagy por alakú, úgy az önmagában is kapszulázható, bár ez technikailag nem egyszerű és rendszerint csak segédanyagokkal együtt, előkészítő műveletek után lehetséges. Mivel a kiszerelés legfontosabb problémája az adagok egyformaságának biztosítása, eljárhatunk úgy is, hogy a hatóanyagot olvadékként töltjük a kapszulába, de ekkor az tömör anyaggá dermed és felszabadulása a kis felület miatt jelentősen elhúzódik.
A lágy zselatin-kapszulák esetében a hatóanyagok és a lágy zselatin (ami maga is egy inért vivőanyag) között fellépő kölcsönhatások csökkenthetők, ha kemény zselatin-kapszulákat használunk [Armstrong és munkatársai, J. Pharm. Pharmacol., 36, 361-365 (1984); Horn és munkatársai, J. Pharm. Sci., 62, 1001-1006 (1973)], de teljesen ekkor sem zárhatok ki [Ofner III és Schott, J. Pharm. Sci., 76, 715-723 (1987); ibid, 75, 790-796 (1985)].
A technika mai állása szerint a diszperzióknak — mint kiszerelési formáknak — számos hátrányuk is van, nevezetesen az egyenlőtlen koncentráció-eloszlás, a megoszlás a különböző fázisok között, oldékonysági problémák, ellenőrizhetetlen felszabadulás, a tixotrópia miatt nehézkes kezelhetőség stb.
Az EP 78 101 259.6 szabadalmi leírás egy kemény kapszulás kiszerelési forma elkészítését írja le: a hatóanyagot egy vízoldékonv, olvadó, 30 - 60 °C hőmérséklet között tixotróp gélt képező hordozóban feloldva lehet kemény kapszulákba tölteni. Az eljárás megvalósítása azonban különleges töltőgépet igényel, mert a találmány szerinti hordozó folyadékként viselkedik a töltőcsonk végén, de szilárd anyagként a kapszula belsejében. A hordozó lehet azonban vízoldékony, olvadó massza is, amely szobahőmérsékletre lehűlve szilárd oldattá, keverékké vagy eutektikus eleggyé vagy az előbbiek keverékévé dermed. Eljárhatunk tehát például úgy, hogy a hatóanyagot a megolvasztott hordozóban elkeverve, lehűlés után szilárd oldatot vagy diszperziót kapjunk, de ekkor meg kell oldani azt a problémát, hogy a hatóanyag gyorsan és könnyen szabaduljon fel a hordozóból.
Az így kapott gyógyszerkészítmények a felsorolt hátrányok miatt nem elégítik ki a hatóanyag finom eloszlatásának követelményét, mert ezek a szilárd oldatok a valóságban szilárd keverékek, amelyeknek az említettek mellett további hátrányaik is vannak, nevezetesen nem izotrópok és nem képeznek egységes fázist. Nem lehetnek valódi oldatok az elektrolit-elmélet szerint sem, mert ez a hordozó nem disszociál elektromosan töltött részecskékre (anionokra és kationokra) és nem vezeti az elektromosságot sem (nincs vezetőképessége).
Különleges, a hatóanyagból eredő problémát jelent a tiszta, csak egy enantiomert tartalmazó hatóanyagok átalakulása (racemizálódása, átkristályosodása, az enantiomerek szelektív kiválása) a hordozóban, ami a készítményben nem kívánatos in vitro és in vivő tulajdonságok megjelenéséhez vezethet. Az említett eljárás során számolnunk kell az egy vagy több királis szénatomot tartalmazó hatóanyagok — például az (S)- vagy (R)-ibuprofen vagy a prosztaglandinok (PGE2<x vagy PGE2) — racemizálódásával , mert a készítmény nem egy valódi, fizikai-kémiai szempontból definiált oldat. Az idézett szabadalmi leírások nem említik ezt a problémát, mert a feltalálók csak racém hatóanyagokkal dolgoztak, így e nagyon fontos kérdés alapos vizsgálata még nem történt meg. Ez különösen igaz a polimorf kristályos hatóanyagokra, amelyek inhomogén oldatai számos technikai-fizikai problémát képesek, okozni: az ilyeneket tartalmazó készítmények vagy nem dermednek meg kellően (folyékonyak vagy ragacsosan viszkózusak maradnak), vagy megdermedve, géllé illetve üvegszerő tömeggé szilárdulnak. Az ilyen típusú keverékek egy további hátránya, hogy a fizikai-kémiai inhomogenitás miatt ellenőrizhetetlen a hatóanyag mennyisége az egyes adagokban; ezt kísérletekkel is bizonyítottuk. A hatóanyag ilyenkor különböző mérető és aggregációs fokú kolloid részecskék halmazaiként van jelen, és csak egy kis része képez aggregátumot vagy komplexet a hordozóval, holott éppen ez utóbbi a feltétele a fizikai homogenitásnak. A jelenség következménye az, hogy az ilyen készítmények nem adagolhatók a megkívánt egyenletességgel.
Hasonló jelenséget figyelhetünk meg az olyan készítményeknél is, ahol a hatóanyag egy só, például egy karboxivagy primér hidroxicsoportot hordozó vegyület alkálifém- vagy alkáliföldfémsója, vagy egy N-(2-hidroxi-eti1)-piperazinium-, N-meti1-glükóz-ammónium-, lizin- vagy argininső. Ha az ilyen sószerü vegyületeket az említett eljárással formáljuk készítménnyé, úgy a már szintén említett disszociációs illetve diffúziós akadályozottság miatt olyan fokú inhomogenitás jön létre a rendszerben, ami már mikroszkóppal — mint keveredési jelenség — is megfigyelhető. Ez ugyancsak hátrányosan befolyásolhatja a hatóanyag in vitro és in vivő viselkedését.
Találmányunkhoz vezető munkánk célja egy olyan gyógyszerkészítmény kidolgozása volt, amelyből a hatóanyag(ok) gyorsan szabadulnak és szívódnak fel.
A találmány tárgyát képező gyógyszerkészítmény egy vízoldékony, 20 - 80 °C közötti hőmérsékleten dermedő hordozóból és egy vagy több hatóanyagból álló izotrőp oldat, azzal jellemezve, hogy
a) a hatóanyag(ok) a hordozóban molekuláris vagy ionos oldatként vannak jelen,
b) a hatóanyag(ok) természetes konformációjukat és/vagy biológiailag aktív királis (enantiomer) konformációjukat megőrzik,
c) a hatóanyag móltörtje 37 °C hőmérsékleten 0,001 - 0,67 közötti érték,
d) a hordozó testhőmérsékleten folyékonnyá olvadó, homogén és izotróp,
e) a hordozóból és a hatóanyag(ok)ból álló izotróp oldat szobahőmérsékleten megdermed,
f) a megdermedt oldat lehet kristályos vagy nem kristályos, vagy a hatóanyagot tartalmazhatja kristályos alakban, vagy a hatóanyag kikristályosodhat az oldatból,
g) a monomolekuláris vagy ionos oldatnak ozmózisnyomása van és moláris fagyáspontcsökkenést mutat, végül
h) az oldott hatóanyag(ok)nak a polielektrolitón belül hőmérsékletfüggő diffúziókoefficiense és hőmérséklet függő fajlagos vezetőképessége van.
A találmány szerinti gyógyszerkészítmény előnyösen 50 -
- 99,9990 tömegé hordozóból és 0,0010 - 50 tömegé hatóanyagból vagy hatóanyag-keverékből áll. Előnyös továbbá, ha a készítmény 50 - 55 tömeg% hordozót és 45 - 50 tömeg% hatóanyagot vagy hatóanyag-keveréket, 60 - 85 tömeg% hordozót és 15 -
- 40 tömeg% hatóanyagot vagy hatóanyag-keveréket, 70 - 80 tömegé hordozót és 20 - 30 tömegé hatóanyagot vagy hatóanyag-keveréket, 75 - 85 tömeg% hordozót és 15 - 25 tömegé hatóanyagot vagy hatóanyag-keveréket, vagy 90 - 99,99 tömegé hordozót és 0,01 - 10 tömeg% hatóanyagot vagy hatóanyagkeveréket tartalmaz .
Előnyösek azok a találmány szerinti gyógyszerkészítmények, amelyek 50 tömeg% hordozót és 50 tömegé (S)-ibuprofént., vagy 99,98 tömeg% hordozót és 0,02 tömegé dinoprosztot, vagy 99,9975 tömeg% hordozót és 0,0025 tömegé arg-vazopresszint tartalmaznak.
Ά hordozó előnyösen vízmentes, de adalékként legfeljebb tömegé vizet vagy etanolt tartalmazhat a készítmény tömegére vonatkoztatva.
A találmány szerinti hordozó előnyösen egy 200 - 10000 d molekulatömegu polimer, különösen előnyösen polietilénglikol, polioxietilénglikol, pol ipropi léngl ikol, pol ioxiet i lén--oxid, paraffin-észter, izopropi1-palmitát, izopropi1-mirisztát, miriszt i 1-alkohol , palmiti1-alkohol és/vagy szteari1-alkohol lehet.
Előnyös, ha a készítményben a hatóanyag(ok) móltörtje 0,05 - 0,25 közötti érték.
A találmány szerinti gyógyszerkészítmény egy további előnye, hogy elkészítése során úgy oldja a hatóanyagot, hogy az a lehűlés illetve megdermedés során megtartja eredeti, a biológiai hatás kifejtése szempontjából aktív konformációját.
Ά jelenleg ismert technikákhoz képest egy további előny, hogy a hordozó(ka)t olyan polielektrolitok közül választhatjuk ki, amelyek oldószer- (folyadék-) mentes rendszerében
ionvezetés léphet fel és így a disszociábi1 is hatóanyaggal szobahőmérsékleten szilárd oldatot képeznek. Ugyancsak előnyös, hogy ezekben a polimer-elektrolitokban mind a közömbös, mind a disszociábi1 is hatóanyagok monomerként oldódnak, azaz olvadék (folyékony) állapotban a hatóanyag molekulái szabadon diffundálhatnak a polimer molekulák alkotta hálózatban. A diffúzió elősegítése érdekében a hordozó (az oldószer) folyékony alakban tartható, hogy a megdermedés után a hatóanyag —különösen az optikailag aktív enatiomerek, megőrizve eredeti konformációjukat— monomolekuláris, adott esetben kationokra és anionokra disszociált eloszlású legyen.
További előnyt jelent, hogy a hordozó (az oldószer, nx), és bevitele után a hatóanyag (az oldott anyag, n2) mind folyékony (olvadék), mind szilárd (megdermedt) állapotban megtartják homogén fázisszerkezetüket (nem lép fel fázisszétválás a rendszerben), azaz a készítmény egy olyan izotrőp, egyfázisú rendszer, amelyben a hatóanyag móltörtje n=n2/(ni-n2).
A találmány szerinti hordozók a polimer-elektrolitok [Ratner és Schriver, Chem. rév. 88, 109 (1988); Armand, Annu. Rév. mater. Sci. 16, 245 (1986)] csoportjához tartoznak. Ilyenek például a polietilén-oxid-csoportot hordozó vegyületek, amelyek oldószerektől (például szerves oldószerektől, mint amilyen a dietil-éter, acetonitril vagy petroléter, vagy víztől) mentesek, mégis képesek ionvezetésre (transzport» ·
- 10 -képességgel rendelkeznek) és így szobahőmérsékletre lehűlve szilárd oldatokat képeznek disszociábi1 is elektrolitokkal.
A találmány tárgyához tartozik a találmány szerinti gyógyszerkészítmény izotróp egyfázisú polimer rendszer alakjában való előállításának eljárása is
Az eljárás a következő lépésekből áll:
a) a hordozót állandó keverés közben az olvadáspontját meghaladó hőmérsékletre melegítjük, amíg egy izotróp, áttetsző folyadékot nem kapunk:
b) megmérjük a folyadék elektromos vezetőképességét és viszkozitását az olvadáspont hőmérsékletén, hogy bizto- sítsuk az izotróp, áttetsző folyadék előállítását;
c) megmérjük a folyadék törésmutatóját;
d) meghatározzuk a kívánt hatóanyag-koncentrációt, tekintetbe véve, hogy moltörtjének 37 °C hőmérsékleten 0,001 - 0,67 közötti értéknek kell lennie;
e) a hatóanyagot állandó keverés közben a folyadékba adagoljuk;
f) a keverést addig folytatjuk, amíg a hatóanyag teljesen fel nem oldódik és egy izotróp, áttetsző oldatot kapunk;
g) megmérjük a törésmutatóját és kiszámítjuk a relatív törésmutató-változást [(dn/dc)T/p-konetane] az oldat monomolekuláris voltának ellenőrzésére, és/vagy
h) a moláris extinkciós koefficiens UV-tartományban történő ·· ···» ·· ·· • V · Μ * «· «* 9 *9 • ♦ · · » 4·
- 11 mérésével vagy az adszorpciós spektrum felvételével ellenőrizzük a hatóanyag natív konformációját és monomolekuláris eloszlását, vagy az oldat optikai forgatóképességének mérésével a királis konfigurációját, és/vagy
i) a homogenitás ellenőrzésére megmérjük az oldat zavarosságát, és/vagy
j) az ionkoncentráció ellenőrzésére a specifikus vezetőképességet [ (A)T,v—xonetane]; majd
k) lehűtjük az oldatot és egy galenusi formába hozzuk;
végül
l) tovább hűtjük az oldatot szobahőmérsékletre, ahol az oldat megdermed.
A találmány szerinti gyógyszerkészítményt előállíthatjuk például úgy, hogy a hordozó (például polietilénglikol 1500 vagy polietilén-oxid) megfelelő mennyiségét egy edényben 55 °C-ra melegítve megolvasztjuk, majd a hatóanyagot állandó keverés közben hozzáadjuk. Az adagolás során ügyeljünk arra, hogy a hatóanyagot mindig áttetsző oldathoz adjuk, mert így elkerülhetjük a csomósodást vagy az oldat megzavarosodását.
Az oldódás tökéletessége a fent leírt mérésekkel ellenőrizhető, így biztosak lehetünk abban, hogy megfelelően homogén oldatot állítunk elő. A tiszta olvadékot ezután 35-40 °C hőmérsékletre hűtjük és 0 méretű kemény zselatin-kapszulákba ·· ···» ·4 ·* • * · ν 4 · * ·« · · · ·· • * · » · · · ·· * *· ··
- 12 adagoljuk. Az adagolást egyebek mellett elvégezhetjük egy megfelelő feltéttel felszerelt GKF 1500 töltőgéppel (Höfliger és Karg). A töltőcsonk elhagyása után az olvadék a kapszulában hül le szobahőmérsékletre és dermed szilárd, kristályos vagy nem-kristályos tömeggé; ez a hatóanyag természetétől függ. A hatóanyagot kimérve vagy — például fehérjék és peptidek esetében — egy megfelelő vizes vagy szerves oldószerben feloldva és koncentrációját az extinkció mérésével meghatározva adagolhatjuk az olvadékhoz, de eljárhatunk úgy is, hogy az ismert koncentrációjú hatóanyag-oldatot 1iofi1izáljuk és a kapott szilárd anyagot oldjuk fel a hordozóban. Eljárhatunk azonban úgy is, hogy a hatóanyagot közvetlenül a hordozó 50 °C-os olvadékában oldjuk fel a kívánt végkoncentrációnál nagyobb, de a móltört szélső értékét meg nem haladó koncentrációban, majd spektrofotometriás mérés után a koncentrációt a megfelelő mennyiségű hordozó hozzáadásával állítjuk be.
Az olvadék dermedésekor a kristályosodást meggyorsíthatjuk illetve megindíthatjuk kristályos hatóanyag hozzáadásával, ami történhet a kapszulába töltés előtt vagy után. Különösen fontos ez a királis hatóanyagok, például az (S)-ibuprofen esetében. A kristályos hatóanyag hozzáadása éppen úgy indítja meg a kristálygóc-képződést az olvadékban, mint ahogy az a közönséges, valódi oldatokban történik.
A találmány szerinti gyógyszerkészítmény egyik kiviteli egy (S)-ibuprofen hatóanyagot tartalmazó szilárd olamelyben a megdermedés során bekövetkező kristályosodást (R,S)-ibuprofen hozzáadásával indítjuk meg. A polietilénglikol-660-hidroxi-sztearát eljárással előállított gyógyszerké alábbi hatóanyagokat tartalmazhatják:
alakja dat, mikrokristályos készítmény hordozója a lehet.
A találmány szerinti szítmények előnyösen az
Hatóanyagok
Antitestek:
ant i-Rh-g1obu1i n immung1obu1i nők globulinok
Antigének: vakcinák
Enzimek: aszparagináz kimopapain kollagenáz hialuronidáz leukáz, tripszin
Indikációs terület
Rh immunizálódás megelőzése immunhiányos állapotok passzív immunizálás (hepatitisz
B, szamárköhögés, tetanusz) aktív immunizálás (fültőmirigy gyulladás, hepatitisz) fehérvérűség porckorongsérv helyi kezelések
SQ-felszívódás sebkeze 1 és plazminogén-aktivátor trombolízis trombin
Hormonok:
inzulin oxitocin vazopresszin humán növekedési hormon gonadotropinok (HCG, LH. FSH stb.)
Immunfaktorok α-interferőn
Egyéb hatóanyagok: aszpartám szérum albumin fehér je-hidro1izátum digoxin ciklosporin kollagén helyi kezelés, vérzésesi1 lapítás cukorbetegség diabetes insipidus diabetes insipidus törpenövés ovuláció indukálása, spermatogenezis serkentése fehérvérűség édesítőszer plazmapótlás gyermektápszer szívizom-elégtelenség ant i biot ikum szervátültetés gyógyszerkészítmények különösen a 400-6000 d lehetnek. Megfelelő hordoa 600-6000 d molekulatöΆ fenti hatóanyagokat tartalmazó hordozói előnyösen polieti)énglikolok, molekulatömegű polieti1énglikolok zók a propilén-oxidok is, különösen meguek.
A találmány szerinti gyógyszerkészítmények tartalmazhatnak paraffin-észtereket, például izopropi1-palmitátot’és/vagy -mirisztátot is, de megfelelő lehet bármely inért töltőanyag, amely a készítmény sűrűségét növeli (például szteari1-alkohol). Különösen előnyösek az 1000 d-nál magasabb, célszerűen 1500 d molekulatömegű polietilénglikol és polioxietilén hordozók, amelyek testhőmérsékleten folyékony töltőanyagot tartalmaznak .
A polietilénglikol vagy polipropilénglikol helyett használhatunk polipropilénglikolt vagy propilénglikol-mono-sztearátot, különösen az olyan hatóanyagok alkálifém-sóihoz, amelyek karboxi- vagy primer hidroxicsoportot hordoznak.
A találmány szerinti gyógyszerkészítményeket előnyösen kemény zselatin-kapszulákban szerelhetjük ki, de megfelelő lehet erre a célra a fenti hordozóanyagokból képezett filmből kialakított kapszula is.
A továbbiakban olyan kísérletek eredményeit mutatjuk be, amelyekben a találmány szerinti gyógyszerkészítmény lényeges előnyeit, különösen a hatóanyagok szerkezetének és hatásának összefüggését vizsgáljuk.
A fizikai-kémiai vizsgálatok egyértelműen azt mutatták, hogy a készítmény mind folyékony, mind szilárd állapotban egy izotróp, egyfázisú polimer rendszer. Ezzel kiküszöböltük az összes, a hatóanyag nem egyenletes eloszlásából származó problémát (a diffúzió és a szabaddá válás akadályozottságát), amelyek hátrányosan befolyásolják a készítmény aktivitását. Ugyancsak kiküszöböltük a fázis-szétválás vagy a különböző fázisok (például kristályos — amorf) együttes megjelenésének problémáját is. Mivel a készítmény a) vizes (élettani) környezetben oldódik és b) 37 - 40 °C hőmérsékleten megolvad, a hatóanyag egy izoterm transzportfolyamattal szabadul fel belőle.
A hordozó — mint oldószer — elektrolit-vezetŐképességét az is bizonyítja, hogy 1ítium-perklorát hozzáadásával a hatóanyag diffúziókoefficiense befolyásolható: a diffúziókoefficiens csökken, ha emeljük a hatóanyag koncentrációját, ha 1ítium-perklorátot adunk a rendszerhez, vagy ha csökkentjük a hőmérsékletet. A diffúziókoefficiens koncentráció-függése a szabadtér-elmélet alapján kvantitatív módon értelmezhető [Cehén és Turnbull, J. chem. Phys. 3JL, 1164 (1959)]. Ά folyékony hordozó erőteljes keverése a hatóanyag hozzáadása után a po~ 1ietilén-oxid csoportokat hordozó polimer elektrolitokban szolvatált ionok képződéséhez vezet dipoláros illetve koordinációs kölcsönhatások útján, különösen a szerves anionból és szervetlen kationból álló vegyületek esetében. Ezek a kölcsönhatások ugyanakkor csökkentik a polimer láncmolekulák szegmenseinek mozgásképességét. A polimer flexibilitásának csökkenése természetesen a hatóanyag koncentrációjától (móltörtjétöl) függ. A flexibilitás csökkenése csökkenti a hatóanyag diffúziójához rendelkezésre álló szabad teret: innen ered a hatóanyag diffúziókoefficiensének koncentráció-függése. Csak igen alacsony (0,001 móltörtnél alacsonyabb) koncentrációk esetén bizonyult a diffúziókoefficiens függetlennek a koncentrációtól. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények egy további jellemzője a fentiekből következik: a sztereokémiái konfigurációjukat megőrző vegyületek disszociációja [például az S-(+)-ibuprofen-COOH = H* + S-(+)-ibuprofen-COO-] egy tipikusan nem-Arrheniuszi folyamat, mivel a következő ionok igen erősen kapcsolódnak a polietilén-oxid hordozóhoz, mint inért molekulához.
A találmány szerinti molekuláris oldatok mind megdermedt, mind megolvadt állapotban, az inért hordozó (például a polietilénglikol 1500 vagy a polioxietilén-oxid 2000) és a hatóanyag széles koncentráció-határai között vizsgálhatók röntgen- vagy neutron-szóródásos módszerrel. Ezek a módszerek nem változtatják meg a vizsgált anyag szerkezetét, így elvégezhetők a kb. 37 °C hőmérsékletű, a zselatin-kapszulából szabaddá váló készítményeken is, és eredményeik összevethetők a már említett vizsgálatok eredményeivel. Kísérleteink során meglepetéssel tapasztaltuk, hogy — amint azt az S-(+)~ (R,S)- és R-(-)-ibuprofen, mint hatóanyag és polietilénglikol 1500 vagy polietilén-oxid 1500, mint hordozók esetében később részletesen is bemutatjuk — ezek a hígított polimerekből Cinért hordozókból) és egy oldott anyagból (hatóanyagból) álló folyadékok (olvadékok) a fizikai kémia törvényei szerint viselkednek, s ez igaz a megdermedt olvadékra is. A szóródási görbék diffúz volta amorf szerkezetet jelez, tehát a fontosabb termodinamikai paramétereknek megfelelőknek kell lenniük. Eszerint az S-(+)-ibuprofen orientáltan kötődik a hordozó lineáris makromolekuláihoz és ezért képes a PEG 1500 és/vagy a PEO 1500 igen nagy számú S-(+)-ibuprofen-molekulát megkötni. Ugyanez igaz a vegyület-család többi, protonált racém vagy enantiomer tagjára is, akár alkálifém-, akár trometamin-só alakjában fordulnak is elő. Megállapítottuk azt is, hogy a PEG 1500 vagy a PEO 1500 átlagos egyensúlyi molekulatömege az olvadékban 25000-30000 d, ami jól egyezik a megdermedt állapotban röntgen szóródással mért 28500 ± 5900 d értékkel. A hordozómolekulák elektronburkának átlagos átmérője 45,0 ± 5,0 A, amiből az következik, hogy a -CH2- vagy -OCHa- csoportok konfigurációja lineárisan alternáló (cikkcakk) jellegű. Az S-(+)-ibuprofen hozzáadása a hatóanyag koncentrációjától függő mértékben megváltoztatja a hordozó egyensúlyi molekulatömegét, ami jól követhető az oldat izoterm kompresszibilitásának megváltozásán keresztül. így hatnak az alacsony molekulatömege hatóanyagok (például a profenek, a pindolol, a diltiazem vagy a mofebutazon), szemben a nagyobb molekulatömegű és felületaktív anyagokkal, mint amilyenek a prosztaglandinok (PGE2, PGE2<x, PGAí vagy PGBi) , a leukotriének (LTB4 vagy LTD4), vagy az ο 1igopeptidek (a lineáris tirocidin vagy vazopresszin) , vagy a natriális faktor (NAF) peptidje: az utóbbi molekulák az olvadékban a kizárt térfogatot foglalják el és ezzel a 2. virá1 együttható csökkenését okozzák. Ha egy hatóanyag moláris koncentrációja az olvadékban alacsony (például az NAF-é kb. 10 nmol, a PGE2-é 100 umol, a vazopressziné pedig 10 mmol = 20 ug/1), úgy ezeket az oldatokat a hatóanyagok híg, homogén oldatainak tekinthetnénk, amelyekre a fizikai kémia általános törvényei érvényesek. A szélsőségesen különböző hatóanyagok fent leírt, anomális viselkedése azon alapul, hogy a hordozó metiléncsoportjai hidrofób kötésbe lépnek a hatóanyagok hozzáférhető hidrofób régióival, például a prosztaglandinok tetraén láncaival, az ibuprofenek para-szubsztituált feni lesöpörtjával vagy a tirocidin és a gramicidin feni lesöpörtjával; ezen kívül a jelen lévő nátrium-, kálium-, lítium- vagy ammónium-ionok komplexképződés útján rögzíthetik a PEG- vagy PEO-láncokat. A profenek körébe tartozó hatóanyagok kötődésekor fellépő szabadenergia-változás (dG) 0,5 - 0,7 kB*T/PEG-molekula, a prosztaglandinok esetében 1,0 - 1,2 kB*T/PEG-molekula. Az S-(+)-ibuprofen esetében dG = 0,56 kB*T/PEG, illetve 0,5 kB*T/PEO, mindkét enantiomerre hasonló érték; az (R,S)-formára a dG összege ugyanakkor 2,5 kB*T/PEG.
Ez utóbbi az R- és S-konformáéiójú molekulák dimerizálódásával függ össze a racém elegyben, amelynek feloldása ugyancsak energiaigényes lépés. A dimerizáció megszűnése egyúttal a V2 parciális térfogat erős megnövekedésével is jár, mert az enantiomerek térfogata a dimér alakban aránytalanul kicsiny. Ez általában igaz a racém elegyekre a tiszta enantiomerekkel szemben. Egyes racém elegyek, különösen a 2-ari1-propionsavszármazékok azonban hajlamosak az ellenőrizhetetlen enantiomer-szétválásra a királis szénatomok eltérő protonaktivitása miatt, ami racém konglomerátumok képződéséhez vezethet az inert mátrix - hatóanyag rendszerben.
A micella-képzŐ prosztaglandinok, például a PGE2 (dinoproton) vagy a PGE2<X (dinoproszt) is stabil komplexeket képeznek a PEG- vagy PEO-mo1eku1ákka1 az olvadékban. A disszociálatlan karboxicsoportok a hordozók -OCH2- csoportjaival képezhetnek hidrogénhíd-kötést, a disszociált karboxicsoportok pedig vagy a PEG-molekulák hidroxicsoportjaival, vagy a PEO-mo1eku1ák egyik hidrogénatomjával. Ez megmagyarázza azt a drasztikus konfiguráció-változást, amely mind az optikai forgatóképesség diszperziójában, mind pedig az elektronburok átmérőjének megváltozásában megnyilvánul. A találmány szerinti készítmények ezen típusának az olvadékában nyaklánc-szerű geometriai elrendezést mutató molakulák vannak, ahol prosztaglandin-gombolyagok a polimer molekulák mentén j rendeződnek sorba és kötődnek a megfelelő molekula-szegmensekhez. Ez a helyzet az oldatba való átmenés során — amikor a zselatin-kapszula kinyílik és az olvadék a vizes közeggel elegyedni kezd —- csak erősödik, így a polimerek védő hatásáról is beszélhetünk. Ilyen védő hatást figyelhetünk meg különösen a pentoxifi11 in, a triamteren és a szubsztituált triamteren-származékok és sóik valamint az ami lórid hatóanyagok esetében, ahol a gyógyszerkészítmények hatását az intermolekuláris kölcsönhatások fokozzák.
Az 1. és 2. ábrán a PEG 1500 és PEO 2000 olvadékok szóródási görbéi láthatók az S-(+)-ibuprofen, a vazopresszin és a lineáris tirocidin A jelenlétében.
A PEG- és PEO-típusú vegyületek olvadékban és vizes oli
I i datban termodinamikailag várható viselkedésével szemben a
I ι görbék nem mutatják az interpartikuláris kölcsönhatás jeleit.
Amíg a PEG és PEO vizes oldatában a hőmérséklet emelésével i egy tipikus szétválási jelenség figyelhető meg, a hatóanyagoί kát tartalmazó olvadékban ez nem lép fel: meglepetéssel taI
I pasztaltuk, hogy ez a kapszulából kiszabaduló, 37 - 40 °C hői ι mérsékletü PEG- és PEO-készítmények vizes oldatára is igaz az
S-(+)-ibuprofen és a mofebutazon nem ciklikus alakja (2-(S)-buti1-feni1-(hidrazino-karboni1)-hexánsav, 3. ábra] esetében is. A keverékek fizikai-kémiai tulajdonságai általában olyanok, hogy bennük a hőmérséklet emelkedésekor fellép a szétválási jelenség, ha elérjük a keverék összetétele szerinti fázis-hőmérsékletet; ekkor a szétválást a kompresszibilitás és az előre szóródás [S(0) =<§*kB*T*xt] megváltozása kíséri (a képletben xt = ozmotikus kompresszibilitás, ς = elektronsűriíség) . Mivel a szétválás során a taszító erők jutnak túlsúlyba, az ozmotikus kompresszibilitás csökken és a röntgenszőrödás görbéjén a szerkezettől függő főcsúcs ellaposodik, sőt — kisebb Bragg-szögekné1 — egy második, interakciós csúcs is megjelenhet. A találmány szerinti készítményekben ez azért nincs így, mert a hatóanyag jelenléte csökkenti a taszító erőket és ezáltal azok sem az olvadékban, sem a kapszulából való kiszabaduláskor keletkező oldatban (kb. 70 °C hőmérsékleten) nem tudják kifejteni hatásukat.
A fentieket jól bizonyítják az S-(+)-ibuprofen PEG 1500-ban (4. ábra) és PEG 2500-ban (5. ábra), nagyobb szögek mellett felvett szóródási görbéi.
A kísérletek eredményeiből egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a farmakológiai hatóanyagok mind az olvadékban, mind a kapszulából való kiszabaduláskor keletkező, 37 °C hőmérsékletű vizes oldatban aggregátumokat képeznek a PEG- és PEO-molekuIákkal. A szabad PEG- és PEO-molekulák tekercseinek elektron-átmérője olyan, hogy a hatóanyagok, különösen az S-(+)-ibuprofen és a nem-ciklikus mofebutazon-származékok S-formái — beágyazódhatnak a tekercsbe és így • a «aa* ·· • a ♦0 · • · «44*0 klasztereket képezhetnek. A PEO- vagy PEG-hordozők és a hatóanyagok között fellépő kötőerők nagysága kizárólag a hatóanyag koncentrációjától, a hőmérséklettől, az ionerősségtől és az oldat összetételétől függ.
A fentieknek megfelelően a találmány szerinti gyógyszel— készítményeket egymástól függetlenül feloldott hatóanyagok híg oldatának tekinthetjük, amelyekben az oldószer PEG- vagy PEO-egységekből áll. A készítmények tárgyalhatók azonban gélként illetve mikroemulzió- vagy -szuszpenzióként is.
A találmány tárgyát képező gyógyszerkészítmények esetében akkor beszélünk szilárd oldatokról, ha kifejezetten erős kölcsönhatás lép fel a hordozó ([A], PEG vagy PEO) és a hatóanyag [B] molekulái között még akkor is, ha igen nagy mennyiségű [B] anyagot oldunk [A]-ban. A [B]-molekulák szolvatálódása miatt az oldat az [A]- és a szolvatált [B]-molekulák ideális keveréke, amelynek viselkedése mindaddig független [B] koncentrációjától, amíg az összes molekulák maximális fokú szolvatálódása lehetséges (a szolvatált [B]-molekulák tulajdonságai élesen eltérnek a tiszta [B]-fázis molekuláinak tulajdonságaitól) . Ezt az (ideális, híg) állapotot a [B] anyagok sajátságaitól függően magasabb vagy alacsonyabb móltört mellett érhetjük el. A szilárd/folyadék és gáz/folyadék rendszerekében a folyadék egyértelműen az oldószer, míg a szilárd itt az oldott anyag. Esetünkben az oldószer kb. 37 °c ' «· «·*« ·· ·· » · 0 * · · * «« * < * ** r ♦ « · * » · hőmérsékleten folyékony ([A] anyag), a hatóanyag [B] egyértelműen folyékony vagy szilárd, és az oldatban az oldószer móltörtje közel 1-nek vehető, tehát 37 °C felett végtelenül híg oldatokról, 37 °C alatt szilárd oldatokról beszélhetünk.
A leírt oldatokra érvényes az oldat-egyensúly törvénye is.· az oldott anyagok ( [B]-molekulák) kémiai potenciálja szilárd állapotban egyenlő az oldatban (például 37 °C hőmérsékleten az [A] hordozóban) fennálló kémiai potenciáljukkal. Ebből következik, hogy az oldott anyagok kémiai potenciáljának standardizált értékét ez esetben is (37 °C-os olvadékok) a végtelenül híg (koncentráció-független) oldatokra extrapolál va kapjuk meg:
(T) = lim [/ii(C,T) - RT In c] c---> 0
Ellentétben a folyadék/folyadék keverékekkel (emulziókkal), ahol a tiszta öszetevők kémiai potenciálja megegyezik a standard kémiai potenciálokkal, a találmány szerinti készítményekben az oldott anyagok kémiai hígítás során közelíti meg figyelembe kell vennünk az ami a kompresszibilitásban zik meg; például
A*oem = RT In c/cia + potenciálja csak a végtelen azt. Magasabb koncentrációk esetén ideális állapottól való eltérést.
és a viriálegyütthatókban mutatkoA; A=RTlnf(a).
Ha megfigyeljük például az (S)-ibuprofen oldódási görbéjét polietilén-oxidban vagy polietilénglikol 1500-ban a 30 °C alatti hőmérséklet-tartományban (6. ábra), látni fogjuk, hogy a telített oldat hűtése során elérünk egy olyan hőmérsékletet, ahol az (S)~ vagy (R)-ibuprofen mellett az oldószer — itt a polietilénglikol vagy polietilén-oxid — is kikristályosodik, azaz az oldat megdermed. Ez a szilárd anyag ügy tekinthető, mint (S)- vagy (R)-ibuprofen és polietilén-oxid kristályok keveréke, azaz egy megfagyott oldat, amelyben nem keletkeznek fázishatárok, tehát nem válnak heterogénné.
A hordozó oldószer-funkcióját és ezzel kapcsolatban azt a tulajdonságát, hogy megőrzi a hatóanyag sztereokémiái konformációját a találmány szerinti készítményeknek a találmány szerinti eljárással történő előállítása során igen szemléletesen bizonyíthatjuk, ha az (R)— vagy (S)-ibuprofen abszolút konformációját röntgen-szerkezetvizsgálattal meghatározzuk az olvadékban. Az (R)— illetve (S)-ibuprofen polietilén-oxidban illetve polietilénglikol 1500-ban készített telített oldataiból izolált egykristályok krisztallográfiái jellemzői a következők :
(R)-ibuprofen:
a = 12,46 (1) A
b = 8,02 (1) A β = 112,97 (9)°
c = 13,53 (1) A V = 1245,00 (5) A3
tércsoport: R2X • · · · c · ♦ ·· · · · ·· • · · · · · · *· · ·· ··
mért sűrűség : 1,105 g/cm3
számított sűrűség: (Z = 4, Mt = 206,28): 1,100 g/cm3
ibuprofen
a = 12,437 (5) A
b = 8,0104 (2) A 13 = 112,9 (2)°
c = 13,500 (4) A V = 1239,0 A3
tércsoport: P2i
mért sűrűség : 1,105 g/cm3
számított sűrűség: (Z = 4, Mt = 206,28): 1,106 g/cm3
A telített etanolos oldatokból izolált (S)- és (R)-ibuprofen egykristályok jellemzői a fentiekkel azonosak voltak, de azonosnak bizonyult a kristályrács szerkezete (7. és 8. ábrák) és az enantiomerek molekuláris konfigurációja (9. és 10. ábrák) is. Amint az ábrákon látható, a kristályban két-két (Sitiiéivé (R)-ibuprofen molekula alkot egy aszimmetrikus egységet úgy, hogy karboxicsoportjaik között hidrogénhíd-kötés alakul ki. Mind az abszolút konfiguráció vizsgálata, mind a nagynyomású folyadékkromatográfiás vizsgálatok igazolták, hogy a molekulák királis szénatomján nem lépett fel változás, a konfiguráció változatlan maradt. Ugyanez igaz a mofebutazon, ketoprofen és naproxen nem-ciklusos formáira is. Meglepetéssel tapasztaltuk azt is, hogy ha racém (R,S)-ibuprofént adunk az olvadékhoz a hatóanyag kristályosodásának meggyorsítására, akkor csak megfelelő, az olvadékban jelen lévő
(R)- vagy (S)-enantiomer kristályosodása indul meg, és nem lép fel racemizálódás. Ez a találmány szerinti gyógyszerkészítményeknek igen nagy előnye a hagyományos készítményekkel szemben, mert ismert, hogy például az (S)-ibuprofen a tablettázás során — 25 - 27 °c hőmérsékleten és magasabb nyomáson — kb. 10 %-ban (R)-enantiomerré alakul át, de racemizálódhat a vegyület nagy energiájú sugárzás hatására is. Mindez nem lép fel a találmány szerinti olvadékokban, viszont hasonló jelenségek figyelhetők meg, ha oldószerként a Solutol HS készítményt használjuk.
A hatóanyag (például az S-(+)-ibuprofen) felszabadulása a találmány szerinti gyógyszerkészítményből lényegesen gyorsabb, mintha a kapszula csupán azonos mennyiségű, kristályos hatóanyagot tartalmazna, mert a testhőmérsékleten folyékony olvadékból a hatóanyag gyorsan felszívódik és gyorsabban fejti ki hatását. A 11. ábrán látható, in vitro szabaddá válási görbék világosan mutatják a találmány szerinti készítmény határozott előnyét a kristályos formával szemben. Még jobban látszik ez, ha az in vivő szabaddá válást tükröző plazmaszint-görbéket (12. és 13. ábrák) hasonlítjuk össze: a találmány szerinti készítményből szabaddá váló (S)-ibuprofen hamarabb és magasabb plazmaszintet ér el, mint a tablettában beadott, kétszer akkora hatóanyag-mennyiség. Ez lehetővé teszi, hogy a készítmény gyorsabban és hatásosabban szüntesse meg a tüneteket, például a fájdalmat és a mozgás korlátozottságát, mint egy tabletta. A találmány szerinti készítmény terápiás hatása csaknem ugyanolyan gyors, mint egy injekcióé.
Az alábbi táblázat az S-(+)-ibuprofen olvadó kapszulából és tablettából történő felszívódását hasonlítja össze:
hatóanyag (mg) tmax (perc) max. plazmaszint (ug/ml)
olvadó kapszula 200 25 28
tabletta 300 119 17,5
A találmány tárgyához tartozik továbbá egy PEG 1500-ből vagy PEO 2000-bÖl készített vékony film, amely a fenti hordozók valamelyikét és egy hatóanyagot tartalmazó olvadékból készül. Ebből a filmből nemcsak transzkután alkalmazható gyógyszerkészítmények állíthatók elí$, hanem olyanok is, amelyek például prosztaglandinok (dinoproszt) ellenőrzött, például pH-függő szabaddá válását teszik lehetővé. A PGE2 vagy PGE2o: például vízzel — felületaktív hatása miatt — nem képez stabil, monomolekuláris oldatot, de igen a PEG- vagy PEO-filmben. A mizoprosztol [(±)-meti1-lla,13E)-11,16-dihidroxi-16-metil-9-oxo-proszt-13-en-l-oát] például diasztereomer alakban egy sárga, viszkózus folyadék, amelyet például hidroxi-meti1-cellulózzal, nátrium-glikoláttal vagy mikrokristályos cellulózzal formálnak stabil, orálisan alkalmazható készítményekké; a találmány szerinti eljárással igen egyszerűen készíthetünk belőle 200 - 400 urnol hatóanyagot tartalmazó PEGvagy PEO oldatot, amiben a hatóanyag monomolekülárisan stabilizált és 37 °C hőmérsékleten, a készítmény olvadásával válik szabaddá. Az így előállított mizoprosztol-készítmény mind ke£ mény zselatin-kapszulában, mind film formájában alkalmazható.
Egy így előállított filmkészítmény használhatósága például úgy demonstrálható, hogy egy elektron-átvivő)fehérjét (citokrom C-t) inkorporálunk a filmbe és a készítményt ciklikus voltaméterre1 vizsgáljuk: a filmbe zárt citokrom C voltamogramja azonos a vizes oldatban mérhetovel, ha a filmhez vizet adunk. Ez az eredmény összhangban van a korábbiakkal és egyértelműen azt mutatja, hogy a készítményekben a fehérje-molekula — vagy más hatóanyag — a hordozó lineáris, flexibilis, elektromosan semleges, hidrofil és vízoldhatő polimer molekuláihoz kapcsolódva található. A fehérjék vagy hatóanyagok diffúziója éppen ezért a 30 °C hőmérsékletű olvadékban kissé korlátozott a vizes oldatokhoz képest: például a citokrom C diffúziókoefficiense a filmben 2,25 * 10--7 cm2/sec, míg egy vizes pufferoldatban 0,95 * 10~e cm2/sec. A voltametriás vizsgálatok egyébként nagyon jól alkalmazhatók a hatóanyagok transzportjának vizsgálatára az olyan fél-flexibilis filmekben, mint amilyenek a PEG-böl vagy PEO-ból állíthatók elő.
A találmány szerinti oldatokban a hatóanyagok diffúziókoefficiensének és az oldatok fajlagos vezetőképességének hőmérséklet-függése tipikusan nem-Arrheniuszi jellegű, azaz nem lineáris. A találmány szerinti készítmények egyik specifikuma, hogy azok szabályos oldatok, amelyekben az oldószer egy polimer és amelyekben az oldott anyag aktivitási koefficiense, valamint az összes, az oldatokra jellemző mennyiségek (például az ozmózisos nyomás, a fagyáspontcsökkenés stb.) megmérhetők. Az átlagos szakemberek körében közismert, hogyan kell a specifikus mérési módszereket beállítani és kivitelezni: a találmány szerinti polimer oldószerekben a méréseket ugyanúgy kell elvégezni, mint a szabályos oldatokban. Az ezekhez szükséges berendezések a kereskedelemben kaphatók.
Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a polimerekben egyáltalán felléphet az ionvezetés az (S)-ibuprofen feloldása után. Az (S)-ibuprofen sem vízben, sem dieti1-éterben nem oldódik, de PEG-ben vagy PEO-ban teljesen, és az oldatban ionvezetést mutat. Ez a vezetőképesség azonban nem lineárisan változik a hőmérséklettel (Arrheniuszi viselkedés), hanem hiperbola-függvény szerint.
Az oldott hatóanyag (például az (S)-ibuprofen) diffúziókoefficiensének, valamint ionvezetőképességének hőmérsékletfüggését PEG-ben, különböző móltörtek (koncentrációk) esetén a 14. ábrán mutatjuk be.
Ά találmány tárgyát képező e1 járást, valamint az azzal előállított készítményeket részletesebben a következő példákban mutatjuk be.
1. példa
500 g polietilénglikol 1500-at főzőpohárban, vízfürdőn, állandó keverés közben 55 ± 3 °C hőmérsékletre melegítve megolvasztunk, amíg izotrőp (áttetsző) folyadékot nem kapunk. Ά folyadék elektromos vezetőképességét és viszkozitását (utóbbit rotációs viszkoziméterrel) ezen a hőmérsékleten megmérjük, hogy meggyőződjünk arról, hogy ez a folyadék egy polimer elektrolit; a későbbiek során —az S-(+)-ibuprofen feloldása után— már elég a törésmutató mérése egy refraktométerrel ezen a hőmérsékleten. Ezután 500 g S-(+)-ibuprofént adagolunk a folyadékba állandó keverés közben és vigyázunk arra, hogy a folyadék állandóan áttetsző maradjon. Az oldat monomolekuláris voltáról a relatív törésmutató-változás megmérésével [ (Jn/Jc)t,p-xonetans1 győződhetünk meg. Az oldat homogenitását a zavarosság mérésével (600 nm-nél) ellenőrizhetjük, míg a fajlagos vezetőképesség [ (Λ)τ. v-xonatane,] mérésével az S-(+)-ibuprofen ionos koncentrációjáról kapunk felvilágosítást .
Az 500 g S-(+)-ibuprofen 500 g polietilénglikol 1500-ban készült monomolekuláris oldatának a kemény zselatin-kapszulában történő gyors megdermedéséhez az szükséges, hogy az olvadékhoz legalább 0,1 tömegé racém kristályos hatóanyagot adjunk. Az olvadékot ezután 40 ± 1 °C hőmérsékletre hűtve egy megfelelő adagoló berendezéssel a kapszula alsó felébe töltjük, rátesszük a felső fél kapszulát és az adagolóberendezést elhagyó kapszulákat szobahőmérsékletre hűtjük le. A kemény zselatin-kapszulák nem igényelnek további záró műveletet, hanem csomagolhatók és tárolhatók.
600 mg kapszula-töltet tartalmazhat polietilénglikol 1500 300mg
S-(+)-ibuprofen 300mg vagy polietilénglikol 1500 480mg
S-(+)-ibuprofen 120mg
2. Példa
500 g polietilén-oxidből és 500 g S—(+)—ibuprofenbŐl az
1. példában leírt módon, 45 ± 3 °C hőmérsékleten tiszta olvadékot készítünk vízfürdőn, állandó keveréssel, majd 40 °C-ra hűtjük és 0 méretű kemény zselatin-kapszulákba töltjük 600 mg-os adagokban. A 600 mg kapszula-töltet 300 mg polietilén-oxidot és 300 mg S-(+)-ibuprofent tartalmaz.
3. példa
100 g polietilénglikol 200-at és 400 g pol ietilénglikol
1000-t egy főzőpohárban, az 1. példában leírt módon, 60 °C-ra melegítünk, majd a tiszta olvadékhoz 5 g pindololt adunk, ami ezen a hőmérsékleten feloldódik az olvadékban. 40 °C hőmérsékletre hűtve 505 mg olvadékot töltünk 0 méretű kemény zselatin-kapszulákba, amelyek egyenként 100 mg polietiléngli— kol 200-at, 400 mg polietilénglikol 1000-t és 5 mg (R,S)-pindololt tartalmaznak.
4. példa g di1tiazem-hidrokloridot feloldunk 100 g polietilénglikol 200 és 400 g polietilénglikol 1000 70 °C hőmérsékletű olvadékában, majd 40 °C hőmérsékletre hűtjük és 550 mg-onként kemény zselatin-kapszulákba töltjük a már leírt módon. Az 550 mg-os kapszula-töltet 100 mg polietilénglikol 200-at, 400 mg polietilénglikol 1000-t és 50 mg di1tiazem-hidrokloridot tartalmaz .
5. példa
384 g polietilénglikol 1000 és 96 g polietilénglikol 200 keverékét az 1. példa szerint 44 °C-ra melegítjük és az olvadékban elkeverünk 50 mg arg-vazopresszint. A tiszta olvadékot °C-ra lehűtjük és 480,05 mg-onként adagoljuk 0 méretű kemény zselatin-kapszulákba. A hatóanyag mennyiségét az olvadékban adott esetben 100 mg-ra emelhetjük meg; ekkor egy kapszula 100 ug hatóanyagot tartalmaz.
mg kapszula-töltet polietilénglikol tartalmaz:
1000 384 mg
polietilénglikol 200 95,05 mg
arg-vazopresszin 0,050 mg
6. példa mg arg-vazopresszint az 1. példában leírttal analóg módon feloldunk 200 g polieti1én-oxid 2000-ben, 45 ± 3 °C hőmérsékleten. Az adagolás 2 méretű kapszulákba, 200,05 mg-os adagokban történik. Egy kapszula-töltet 200 mg polietilén-oxid 2000-t és 50 ug arg-vazopresszint tartalmaz.
7. példa
300 g polietilénglikol 1000-t az 1. példában leírt módon, 75 °C hőmérsékleten megolvasztunk, hozzáadunk 50 g ketoprofent és az olvadékot homogénre keverjük. Az adagolás 40 °C-ra lehűtve, 350 mg-os adagokban történik 1 méretű kemény zselatin-kapszulákba. Ά 350 mg töltet 300 mg polieti1énglikol 1000-t és 50 mg ketoprofent tartalmaz.
8. példa
200 g polietilén-oxid 2000-t 45 ± 3 °C-ra melegítünk az
1. példa szerint, majd 400 mg dinoprosztot adunk az olvadékhoz és fel tisztulásig keverjük. 40 °C-ra hűtve, 200,4 mg-onként kiadagoljuk 2 méretű kemény zselatin-kapszulákba, amelyek egyenként 200 mg polietilén-oxid 2000-t és 400 ug dinoprosztot tartalmaznak.
9. példa
300 g, 48 °C-ra melegített polietilénglikol 1500-ban elkeverünk 50 mg tirocidin B-t, majd a tiszta olvadékot 1 méretű kemény zselatin-kapszulákba töltjük 300,05 mg-os adagokban. A tirocidin B helyett tirocidin A-t, C-t vagy D-t is használhatunk és a hatóanyag mennyiségét is változtathatjuk egészen az 5 mg hatóanyag/kapszula dózisig. A példa szerint elkészített kapszulák egyenként 300 mg polietilénglikol 1500at és 50 jug tirocidin B-t tartalmaznak.
A találmány szerinti gyógyszerkészítmények különös előnyei az alábbiak:
— nagy adagolási pontosság;
— kevés (csak egy!) segédanyag;
— közömbös íz;
— a hatóanyagokat nem kell előkészíteni (őrölni.
szitálni vagy granulálni);
— a negatív külső hatások kizártak;
— a lágy zselatin-kapszulákkal ellentétben saját üzemben is gyárthatók;
— az olvadéknak kisebb a kezelendő térfogata a tablettázáshoz képest;
— gyors biológiai hozzáférhetőség;
— gyors plazmaszint-felfutás (magasabb Cmax rövidebb tmax alatt);
— a viszkoelasztikus állapot kikerülése azáltal, hogy a készítmény vizes közegben gyorsan egy newtoni folyadékká oldódik, amelynek viszkozitása közel egyenlő a vízével ;
— nagy hatékonyság elérése a hatóanyag hidrofób csoportjainak az élettani pH-tartományban (1,0 - 8,0) való védettsége által;
— a fehérjék és peptidek általában gyorsan métábólizálódnak az emésztőcsatorna fehérjebontó enzimjeinek hatására, amihez a máj és az epe gyors kiürítő tevékenysége is hozzájárul. Emiatt ezek a hatóanyagok orálisan adva hatástalanok maradnak és alkalmazásuk csak parenterálisan történhet. Még a legrövidebb peptidek, például a NAF, vagy a prosztaglandinok és leukotriének, különösen a peptid-leukotriének is csak igen rövid ideig Őrzik meg aktív formájukat (függetlenül a plazmában mérhető felezési idejüktől vagy a kiürülés felezési idejétől), ezért sűrűn ismételt injekciók alakjában kell alkalmazni azokat. A találmány szerinti gyógyszerkészítmények —például a polietilén-oxid-, a polipropi1én-oxid- vagy polietilénglikol-fiÍrnek, amelyek lehetővé teszik az ellenőrzött szabaddá válást és a transzdermális behatolást is ionoforézis útján— kiküszöbölik ezeket a hátrányokat és még ezeket a természetes hatóanyagokat is egyszerűen adagolhatókká teszik.

Claims (58)

  1. I génypontok
    1. Gyógyszerkészítmények, amelyek egy vagy több hatóanyagból és egy hordozóból állnak, 20 - 80 °C közötti hőmérsékleten megdermednek és vízoldékonyak, azzal jellemezve, hogy olyan izotróp oldatok, amelyekben
    a) a hatóanyag(ok) a hordozóban molekuláris vagy ionos oldatként vannak jelen,
    b) a hatóanyag(ok) természetes konformációjukat és/vagy biológiailag aktív királis (enantiomer) konformációjukat megőrzik,
    c) a hatóanyag móltörtje 37 °C hőmérsékleten 0,001 - 0,67 közötti érték,
    d) a hordozó testhőmérsékleten folyékonnyá olvadó, homogén és izotróp,
    e) a hordozóból és a hatóanyag(ok)ból álló izotróp oldat szobahőmérsékleten megdermed,
    f) a megdermedt oldat lehet kristályos vagy nem kristályos, vagy a hatóanyagot tartalmazhatja kristályos alakban, vagy a hatóanyag kikristályosodhat az oldatból,
    g) a monomolekuláris vagy ionos oldatnak ozmózisnyomása van és moláris fagyáspontcsökkenést mutat,
    h) az oldott hatóanyag(ok)nak a polielektroliton belül hőmérsékletfüggő diffúziókoefficiense és hőmérsékletiüggŐ fajlagos vezetőképessége van.
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 50 - 99,9990 tömegé hordozóból és 0,0010 - 50 tömegé hatóanyagból vagy hatóanyag-keverékből áll.
  3. 3. Az 1. vagy 2. igénypontok szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 50 - 55 tömegé hordozóból és 45 - 50 tömegé hatóanyagból vagy hatóanyag-keverékből áll.
  4. 4. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 60 - 85 tömegé hordozóból és 15 - 40 tömegé hatóanyagból vagy hatóanyag-keverékből áll.
  5. 5. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 70 - 80 tömeg% hordozóból és 20 - 30 tömeg% hatóanyagból vagy hatóanyag-keverékből áll.
  6. 6. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 75 - 85 tömegé hordozóból és 15 - 25 tömeg% hatóanyagból vagy hatóanyag-keverékből áll.
  7. 7. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 90 - 99,99 tömeg% hordozóból és 0,01 - 10 tömegé hatóanyagból vagy hatóanyag-keverékből áll.
  8. 8. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 50 tömegé hordozóból és 50 tömegé (S)-ibuprofénből áll.
  9. 9. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 99,98 tömegé hordozóból és 0,02 tömeg% dinoprosztból áll.
    ir
  10. 10. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy 99,9975 tömegé hordozóból és 0,0025 tömegé arg-vazopresszinből áll.
  11. 11. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hordozó vízmentes.
  12. 12. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a készítmény össztömegére vonatkoztatva mintegy 1 tömegé vizet vagy etanolt tartalmaz.
  13. 13. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a megdermedt oldat kristályos.
  14. 14. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hordozó egy 200 - 10000 d molekulatömegű polimer.
  15. 15. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hordozó polietilénglikol.
  16. 16. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hordozó polioxietilénglikol.
  17. 17. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hordozó polipropilénglikol.
  18. 18. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hordozó polioxietilén-oxid.
  19. 19. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hordozó polipropilén-oxid.
  20. 20. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény.
    w » « azzal jellemezve, hogy a hordozó egy paraffin-észter.
  21. 21. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hordozó izopropi1-palmitát és/vagy izopropi1-mirisztát.
  22. 22. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hordozó egy miriszti1-alkohol és/ /vagy egy palmiti1-alkohol és/vagy egy szteari1-alkoho1.
  23. 23. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy antitest.
  24. 24. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy anti-Rh-globulin és/ /vagy egy immunglobulin.
  25. 25. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy antigén.
  26. 26. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy vakcina.
  27. 27. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy enzim.
  28. 28. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag aszparagináz és/vagy kimopapain és/vagy kollagenáz és/vagy hialuronidáz és/vagy leukáz és/vagy tripszin és/vagy egy plazminogén-aktivátor és/vagy trombin.
  29. 29. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy hormon.
  30. 30. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag inzulin és/vagy oxitocin és/vagy vazopresszin és/vagy emberi növekedési hormon és/vagy gonadotropin és/vagy emberi korio-gonadotropin és/vagy egy luteinizáló hormon (LH) és/vagy egy föl 1ikulusz-stimuláló hormon (FSH).
  31. 31. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy immunogén faktor.
  32. 32. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag α-interferőn.
  33. 33. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy cukor.
  34. 34. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag aszpartam.
  35. 35. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy szérum-albumin.
  36. 36. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy fehérje-hidrolizátum.
  37. 37. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy antibiotikus hatású vegyület.
    3Θ. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény.
    * · · ι » · « • · ♦ ♦ · ·♦ * · e · « « « azzal jellemezve, hogy a hatóanyag ciklosporin és/vagy ciklusos és/vagy nyiltláncú tirocidin és/vagy ciklusos és/vagy nyiltláncú gramicidin és/vagy t.hirothrycin.
  38. 39. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy kollagén.
  39. 40. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy antirheumatikum.
  40. 41. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy nem-szteroid és/vagy egy királis, nem-szteroid antirheumatikum.
  41. 42. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag egy kardiovaszkuláris hatóanyag .
  42. 43. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag digoxin és/vagy egy prosztaglandin és/vagy PGE2.
  43. 44. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag (S)-ibuprofen.
  44. 45. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag dinoproszt.
  45. 46. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag arg-vazopresszin.
  46. 47. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy az mind folyékony állapotban, mind szobahőmérsékleten megszilárdulva egy izotrőp, egyfázisú polimer rendszer.
  47. 48. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag mól törtje 0,05 - 0,25 közötti érték.
  48. 49. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a hatóanyag a hordozóban anionként vagy kationként van oldva.
  49. 50. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a nem-kristályos oldat megdermedve is amorf oldat marad.
  50. 51. Az előző igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény, azzal jellemezve, hogy a megdermedt oldat a hatóanyaggal együtt kristályos.
  51. 52. Eljárás gyógyszerkészítmény, különösen az 1. - 51. igénypontok bármelyike szerinti gyógyszerkészítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy a következő lépésekből áll:
    a) a hordozót állandó keverés közben az olvadáspontját meghaladó hőmérsékletre melegítjük, amíg egy izotróp, áttetsző folyadékot nem kapunk;
    b) megmérjük a folyadék elektromos vezetőképességét és viszkozitását az olvadáspont hőmérsékletén, hogy biztosítsuk az izotróp, áttetsző folyadék előállítását;
    c) megmérjük a folyadék törésmutatóját;
    d) meghatározzuk a kívánt hatóanyag-koncentrációt, tekintetbe véve, hogy móltörtjének 37 °C hőmérsékleten 0,001 - 0,67 közötti értéknek kell lennie;
    e) a hatóanyagot állandó keverés közben a folyadékba adagol juk;
    f) a keverést addig folytatjuk, amíg a hatóanyag teljesen fel nem oldódik és egy izotróp, áttetsző oldatot kapunk;
    g) megmérjük a törésmutatóját és kiszámítjuk a relatív törésmutató-változást [ (dn/dcl-r/p-konetarw! az oldat monomolekuláris voltának ellenőrzésére, és/vagy
    h) a moláris extinkciós koefficiens UV-tartományban történő mérésével vagy az adszorpciós spektrum felvételével ellenőrizzük a hatóanyag natív konformációját, és monomolekuláris eloszlását, vagy az oldat optikai forgatóképességének mérésével a királis konfigurációját, és/vagy
    i) a homogenitás ellenőrzésére megmérjük az oldat zavarosságát, és/vagy
    j) az ionkoncentráció ellenőrzésére a specifikus vezetőképességet [(A)T.V-Monetanel; majd
    k) lehűtjük az oldatot és egy galenusi formába hozzuk; végül
    l) tovább hűtjük az oldatot szobahőmérsékletre, ahol az oldat megdermed.
    A
    V V · · · · · ·· · · · ·» • · · · · · * ·· · ·· ··
  52. 53. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tiszta oldat formájú gyógyszerkészítményt lehűtve kemény zselatin-kapszulákba töltjük vagy film formájában hűtjuk le.
  53. 54. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a királis hatóanyagot tartalmazó oldat a hatóanyag racém formájának hozzáadására úgy dermed meg kristályos vagy amorf formában, hogy a királis hatóanyag nem racemizálódik vagy sztereokémiái konfigurációja nem szenved változást.
  54. 55. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a hatóanyagot a hordozóval együtt —ügyelve a móltört-határok betartására— olvadáspontja fölé melegítjük, a hatóanyag koncentrációját spektrofotometriásán megmérjük és a kívánt koncentrációt további hordozó hozzáadásával beállítjuk.
  55. 56. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kristályosodás illetve dermedés meggyorsítására kristálygócképzŐ anyagot adunk az oldathoz.
  56. 57. Az előző igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy ha a kristályosodást illetve megdermedést mikrokristályos (R,S)-ibuprofennel iniciáljuk, úgy a szilárd oldat (S)-ibuprofént fog tartalmazni.
    5Θ. Eljárás gyógyszerhatóanyag előállítására, azzal jellemezve, hogy a racém hatóanyagot a királis hatóanyag mennyiségéhez • · · ·· • · · · · • ··
    - 47 ·· • · ·· képest 0,5-5 tömeg% mennyiségben alkalmazzuk.
  57. 59. Eljárás gyógyszerhatóanyag előállítására, azzal jellemezve, hogy a racém hatóanyagot a királis hatóanyag mennyiségéhez képest 1 tömegé mennyiségben alkalmazzuk.
  58. 60. Eljárás gyógyszerhatóanyag előállítására, azzal jellemezve, hogy a tiszta oldatot 35 - 41 °C hőmérsékletre lehűtve kemény zselatin-kapszulákba töltjük.
HU904479A 1989-05-16 1990-05-16 Process for producing water-soluble pharmaceutical compositions HUT56263A (en)

Applications Claiming Priority (1)

Application Number Priority Date Filing Date Title
US35226989A 1989-05-16 1989-05-16

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HU904479D0 HU904479D0 (en) 1991-06-28
HUT56263A true HUT56263A (en) 1991-08-28

Family

ID=23384455

Family Applications (2)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU904479A HUT56263A (en) 1989-05-16 1990-05-16 Process for producing water-soluble pharmaceutical compositions
HU903057A HUT54610A (en) 1989-05-16 1990-05-16 Process for producing optically active 2-aryl-alkanoil acids, first of all 2-aryl-propionic acids

Family Applications After (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU903057A HUT54610A (en) 1989-05-16 1990-05-16 Process for producing optically active 2-aryl-alkanoil acids, first of all 2-aryl-propionic acids

Country Status (16)

Country Link
US (1) US5380927A (hu)
EP (2) EP0398288B1 (hu)
JP (2) JPH03506040A (hu)
KR (1) KR920700613A (hu)
CN (2) CN1053010A (hu)
AT (1) ATE129230T1 (hu)
AU (3) AU643210B2 (hu)
CA (2) CA2016888A1 (hu)
DD (2) DD300688A5 (hu)
DE (3) DE59009781D1 (hu)
FI (1) FI902435A0 (hu)
HU (2) HUT56263A (hu)
IL (2) IL94420A0 (hu)
NO (2) NO902190L (hu)
WO (1) WO1990014073A1 (hu)
ZA (2) ZA903759B (hu)

Families Citing this family (18)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
HUT59692A (en) * 1990-11-15 1992-06-29 Puetter Medice Chem Pharm Process for producing complexes containing s/+/-phenyl-alkanoic acids and aminosugars
ES2148175T3 (es) 1991-05-13 2000-10-16 Boots Co Plc Composicion farmaceutica que contiene una sal de ibuprofeno.
AU5018693A (en) * 1992-09-21 1994-04-12 Upjohn Company, The Sustained-release protein formulations
US5599969A (en) * 1992-12-02 1997-02-04 The Boots Company Plc Process of resolving phenylpropionic acids using α-methylbenzylamine
IT1272149B (it) * 1993-03-26 1997-06-11 Zambon Spa Composizione farmeceutiche ad attivita' analgesica
AU6635294A (en) * 1993-04-22 1994-11-08 Minnesota Mining And Manufacturing Company Transdermal antiinflammatory composition
GB2281697A (en) * 1993-09-14 1995-03-15 Euro Celtique Sa Laxative compositions in capsules
DK106293D0 (da) * 1993-09-22 1993-09-22 Joergen Rasmussen Kapsel til indbringning af laegemidler i kreaturmaver
US5574183A (en) * 1995-01-24 1996-11-12 Albemarle Corporation Preparation of optically active aliphatic carboxylic acids
US20060030826A1 (en) * 1996-06-04 2006-02-09 Vance Products Incorporated,d/b/a Cook Urological Incorporated Implantable medical device with anti-neoplastic drug
IT1301966B1 (it) 1998-07-30 2000-07-20 Zambon Spa Composizioni farmaceutiche ad attivita' analgesica
FR2878746B1 (fr) 2004-12-02 2007-02-23 Vetoquinol Sa Sa Nouvelle composition pharmaceutique utilisable dans le domaine des vaccins
EP1690528A1 (de) * 2005-02-11 2006-08-16 Abbott GmbH & Co. KG Herstellung von Dosierungsformen mit einer festen Dispersion eines mikrokristallinen Wirkstoffs
UA119247C2 (uk) 2013-09-06 2019-05-27 РОЙВЕНТ САЙЕНСИЗ ҐмбГ Спіроциклічні сполуки як інгібітори триптофангідроксилази
US9611201B2 (en) 2015-03-05 2017-04-04 Karos Pharmaceuticals, Inc. Processes for preparing (R)-1-(5-chloro-[1,1′-biphenyl]-2-yl)-2,2,2-trifluoroethanol and 1-(5-chloro-[1,1′-biphenyl]-2-yl)-2,2,2-trifluoroethanone
US11639326B2 (en) * 2017-04-06 2023-05-02 Sri International Continuous flow synthesis of ibuprofen
GB2568698A (en) * 2017-11-23 2019-05-29 Akl Res & Development Ltd Formulation
CN112457182A (zh) * 2020-12-16 2021-03-09 江苏慧聚药业有限公司 一种氟比洛芬杂质的制备方法

Family Cites Families (24)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB942743A (en) * 1959-05-22 1963-11-27 Welloome Foundation Ltd Oestrogen preparations and the manufacture thereof
GB971700A (en) * 1961-02-02 1964-09-30 Boots Pure Drug Co Ltd Anti-Inflammatory Agents
FR1591573A (hu) * 1968-05-10 1970-05-04
US3862311A (en) * 1971-04-12 1975-01-21 Ciba Geigy Corp Novel method of enhancing progestational endometrial proliferation with progesterone
JPS5335069B2 (hu) * 1973-01-29 1978-09-25
US3927084A (en) * 1973-01-29 1975-12-16 Nisshin Flour Milling Co Process for the production of 2(4-alkylphenyl)propionic acid
IT1059677B (it) * 1974-03-22 1982-06-21 Neopharmed Spa Sale di lisina ad azione terapeutica
FR2287217A1 (fr) * 1974-10-08 1976-05-07 Hommel Ag Nouveaux acides phenylalcanoiques substitues et leurs derives, ainsi que procede de leur preparation et medicaments
US4151273A (en) * 1974-10-31 1979-04-24 The Regents Of The University Of California Increasing the absorption rate of insoluble drugs
GB1480971A (en) * 1975-04-03 1977-07-27 Prodotti Antibiotici Spa Preparation of isobutylphenyl compounds
IT1051442B (it) * 1975-05-22 1981-04-21 Ind Chimica Prodotti Francis S Procedimento per la preparazione di derivati dell acido para isobutil fenilacetico
US4209638A (en) * 1977-03-08 1980-06-24 The Boots Company Limited Preparation of therapeutic agents
GB1572226A (en) * 1977-11-03 1980-07-30 Hoechst Uk Ltd Pharmaceutical preparations in solid unit dosage form
JPS6072976A (ja) * 1983-09-30 1985-04-25 Sagami Chem Res Center 水素化アルミニウムリチウム系不斉還元剤
EP0158913B1 (en) * 1984-04-06 1988-07-20 ZAMBON S.p.A. Process for the preparation of optically active alpha-arylalkanoic acids and intermediates thereof
JPS6112294A (ja) * 1984-06-26 1986-01-20 Kureha Chem Ind Co Ltd 2−(置換フエニル)プロピオン酸の製造方法
DE3438830A1 (de) * 1984-10-23 1986-04-30 Rentschler Arzneimittel Nifedipin enthaltende darreichungsform und verfahren zu ihrer herstellung
IT1201408B (it) * 1985-03-22 1989-02-02 Montedison Spa Processo per la preparazione biotecnologica di acidi alfa-arilalcanoici otticamente attivi
GB8514489D0 (en) * 1985-06-07 1985-07-10 Shell Int Research Producing 2-arylpropionic acids
JPS632935A (ja) * 1986-06-20 1988-01-07 Sumitomo Chem Co Ltd 光学活性アルコ−ル類の製造方法
US4851444A (en) * 1987-07-10 1989-07-25 Analgesic Associates Onset-hastened/enhanced analgesia
GB8716975D0 (en) * 1987-07-17 1987-08-26 Boots Co Plc Therapeutic agents
US4868214A (en) * 1987-11-17 1989-09-19 Analgesic Associates Onset-hastened/enhanced analgesia
US4962124A (en) * 1987-11-17 1990-10-09 Analgesic Associates Onset-hastened/enhanced antipyretic response

Also Published As

Publication number Publication date
NO902190L (no) 1990-11-19
AU5509290A (en) 1990-11-22
DE59009781D1 (de) 1995-11-23
EP0398287A1 (de) 1990-11-22
EP0398288A3 (de) 1992-01-15
DD300404A5 (de) 1992-06-11
DE4015794A1 (de) 1990-11-29
CN1050373A (zh) 1991-04-03
ZA903759B (en) 1991-02-27
US5380927A (en) 1995-01-10
ATE129230T1 (de) 1995-11-15
HU904479D0 (en) 1991-06-28
CA2016887A1 (en) 1990-11-16
ZA903756B (en) 1991-02-27
WO1990014073A1 (de) 1990-11-29
IL94419A0 (en) 1991-03-10
NO905132L (no) 1990-11-29
DD300688A5 (de) 1992-07-02
NO905132D0 (no) 1990-11-27
JPH03209344A (ja) 1991-09-12
CN1053010A (zh) 1991-07-17
AU3987893A (en) 1993-08-19
HU903057D0 (en) 1990-09-28
HUT54610A (en) 1991-03-28
DE4015781A1 (de) 1990-12-13
KR920700613A (ko) 1992-08-10
JPH03506040A (ja) 1991-12-26
EP0398288A2 (de) 1990-11-22
EP0398288B1 (de) 1995-10-18
AU643210B2 (en) 1993-11-11
FI902435A0 (fi) 1990-05-16
CA2016888A1 (en) 1990-11-16
NO902190D0 (no) 1990-05-16
IL94420A0 (en) 1991-03-10
AU5509190A (en) 1990-11-22

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HUT56263A (en) Process for producing water-soluble pharmaceutical compositions
JP3678745B2 (ja) 高濃度アセトアミノフェン溶液含有ゼラチンカプセル
US20070077286A1 (en) Drug-containing nanoparticle, process for producing the same and parenterally administered preparation from the nanoparticle
US9180195B2 (en) Controlled release gels
NZ572601A (en) Liposomal nanoparticles and other formulations of fenretinide for use in therapy and drug delivery
JP5485879B2 (ja) 異なる物性の薬物の一剤形化
NL2023661B1 (en) Pharmaceutical Eutectic Salt Formulation
JP4627945B2 (ja) 経皮吸収製剤
BRPI0609497A2 (pt) formulações aprimoradas de fenofibrato
WO2013033194A1 (en) Levothyroxine formulations
CN109316440A (zh) 一种温敏性液晶纳米水凝胶及其制备方法与应用
HU229103B1 (en) Self emulsifying drug delivery system
JP2005501824A (ja) 生物活性材料の送達
TW201216968A (en) Parenteral formulations of elacytarabine derivatives
Umeyor et al. Preliminary studies on the functional properties of gentamicin in SRMS-based solid lipid microparticles
JPH02306921A (ja) 安定化されたカルシトニン類医薬組成物
JP2003525892A (ja) 脂質担体
CN108498849B (zh) 一种液晶凝胶肝动脉栓塞剂及其制备方法
JP3701971B2 (ja) 酸性活性物質を有する経口投与形物およびその製造方法
MX2014004008A (es) Metodos farmaceuticos y composiciones topicas que contienen acitretin.
US20210361583A1 (en) Stabilized microcapsules, method of their preparation and uses thereof
RU2799939C1 (ru) Лекарственная форма длительного действия, содержащая ривастигмин, и способ ее изготовления
KR20130105539A (ko) 무복계면물질 및 무수무복계면물질의 제조방법
KR101309033B1 (ko) 무복계면물질 및 무수무복계면물질의 제조방법
JPS6351331A (ja) 活性型ビタミンd類の安定な医薬品組成物

Legal Events

Date Code Title Description
DFC9 Refusal of application