HU230517B1 - Herbicid hatású izoxazolin-származékok és azt tartalmazó készítmény - Google Patents

Description

A jelen találmány tárgyát az. H) általános képletó áj izoxazoiiomzárm:azékük és olyan horhfeid-készltmények képezik» amelyek hatóanyagként taúalmnzzák ezeket az vegyieteket.

tÖ A TALÁLMÁNY HÁTTERE

Izozázolin-szarmazékok gyomirtó hatásáról számolnak he, például, a 2PA-2~22SS4h:, <1Ε~Α-9~328477 és a JP~A*9~328483 számú japán szabadalmi leirások, Az itt leld vegyietek klórmetil-esoportot tartalmaznak, főleg az Ízoxazohn-gyorá 5-ös helyzetében, de a jelen találmány szerinti izoxazohtnszármazékok eddig Kmereuenek voltak.

A haszonnövényekhez alkalmazott herbicideket úgy tervezik, hogy a leidre vagy a levélzetre is alkalmazhatóak legyenek, már alacsony koneentráoióhan Is megfeleld gyomirtó hatást mutassanak és nagy szelektivitással rendelkezzenek a 'haszan- és a gvemro'x nA ikO/OR V ismert ooafeasbe ér) unude.íÁ -.empouLíx alapján nem teljesen tnegtelélöek,

A TALÁLMÁNY LEÍRÁSA

A lent ismertetett helyzet alapján vizsgálatokat végeztünk a gyomirtó hatásról és a haszon és gyomnövények közötti szelektivitásról, Lnnék eredményeképpen azt találtuk, hogs k-o t /a o'r v .m’Lv.Y' A'«’ sex ο.» n a ko/R. m» Τ-Ί ©Km es a haszon vs gyomnövények közötti szelektivitásban. A jelen találmányt ezen felismerés

W alapján, dolgoztuk ki.

A találmány, tehát, az alábbi vegyúlefekre vonatkozik.:

íl)· az (f) általános kepletü izoxazohfí-szannazekok \ag> írtoksok

R, i // k //

O...............N

-Q.

- ahol a képletben

Q jelentése egy -~S(ö)a~(CRs^|m“· képletö csopörf. - ahol n egy 0 és 2 közöld egész szám. m egs I és 3 közötti egész szánt Rj és R* egymástól te függetlenül Inemgeeatom. eomo~csoport, alkoxikarbonil-csoport vagy egy €χ-€§ alku-csoport lehet;

8j és R^ jelentése egymástól függetlenül hidrogénatom, Cb-Cg: alkl l csoport vagy lé? és lb egy C.rC? spfro-gyűrüt képezhet azzal a szénatommal együtt amelyhez kötődnek;

Ry és Κ»? jelentése hidrogén atom, CrCs aikii-esopon {amely 1-3 azonos vagy különböző halogén atommal. Cvt < eihloalkil-csoponokkai vagy ^:€rQ. alkoxi-csoportokkal leltei s/obs/lrtoah ?d vagy €v€s cikloalkibcsoport és 8.3 és R4 egy C3-C7 spiro gyűrűt képezhet azzal a szénatommal, amelyhez kötődnék, vagy Rt, 8.2, R₃ ás R.t egy 5-8rtagp gyűrűt képezhetnek azokkal a szénatomokkal együtt, amelyekhez kötődnek;

¥ jelentése hidrogén atom, CrG alkoxiikarbonlbesoport. karboxilcsoport. ('alkenil-ertmort .okű-esogort lamd\ c/uhs Omalxn leltet

1-3 azonos vagy különböző halogén: atommal, CrQ aikoxl-csoportokkal, C^-Q alkentloxhcsoportokkal, C'rCg alkintloxl-esoportokkal, henzlloxl-esoporttal /amely szobszthoálva leltet 1~? halogésatommal, €)«€$ alktl-esoportíal, €.y€$ atom-csoporttal/, Cj-C., alkoxjkarbooii-esoporttah karboxtl-esoporttal, htdroxücsoporttal vagy forrni besoporo ah vagy 1-5 azonos vagy különböze 8.78csoporttal szohszűmhit Ivnlhesoport - ahol K₇ jelentése hidrogén atom, Ch-C* alkii-esöport (amely I -3 azonos vagy különböző balogé» atommal, €j~ü_ö atomcsoportokkal, bidn'\)bcsoponofckak CíX's aiklltio-cso{mrtokkal, G-€g alk tisztáimé-elvűtekkel G«Q. ^litet4fbm.í«csoportoWl C<-<\ alkílamböcsoportokkal da C -Göalkdamlno-csoportokkok cia»o-c$optmukkal vagy fenoxbosoportobkal lohol szubszth.nálva (ahol a fersonbesopen 1-5 azonos vagy különböző balogén alommal. CrQ. olklbosoporíokkal vagy €’rQ alkosdcsoportokkal \an sztáwhtnáhu k továbbá Ci-Ül alkoxi-csoport,. amely 1-5 azonos vagy különböző balogén atommal, Ci-Cs, alkoxi-csoportokká. Cb-C/ alkembesopt Htokkal üh-Q alkmil-csoporiokkal C alkoxikarboml-csoportokkak G-G alktbíatbonb-csoportokkal vagy CGG eikteaikbosoportokkal lehet szoG/títnah a, G-<\ aikembcsopotü t ,-G elkkvilkthoacsopozt, CrG alkiltío-csoport (amely 1-3 azonos vagy különböző balogén atommal vagy Cl-G alkon bcsoportokknl lehet sxobsztimálva), Cj-Ck alk tisztáim) besöpört (amely 1-3 azonos vagy különböző halogén atommal vagy CGG alkoni-osoportökkal lobot szobsztrtnálva), C'rG aíkiteölíóml-caoport (amely 1-3 azonos vagy különböző halogén atommal vagy C_{-C« alkoxlesoportokkal lőhet szríbsztbnálva), henzhom-csoport (amely 1-7 azonos vagy különböző balogén atommal CrG. alktl-csopotiokkal vagy CGG alkoxicsoporttal van szubszbtualvak atnlno-esoport (amely CGG alkn-esoportokkak CrQ. alkilsznllbnibesoporttal, C_rCé alkilkarhomi(CGG alkll)~csoporttak vagy G-G alkíhxnlíomlíCs-Cs alkllj-osoporttal tehet. szabsztítnálvaL alkil larmno-escpon. halogónaiom, okmo-osoport míro-esopork C;-G <ükovik<nhoni besöpört, CGG cikk vtböloxí-karbont besöpört, karhozil-csopom Cs-Cé. alkeoiloxt-karhonibesöpört, <G-G alkmlloxbkarbombcsopori, henzilexb ksthotúbesoporí, amely halogén atorranal van sznhsztbnálva, ieooxi-katfeomh csoport (amely 1-5 azonos vagy különböző balogén: atommal, Cj-G alkib csoportokkal vagy CrG alkoxbesoporttsl van s/ubs/híoahm vagy G-G alk 11 karbon íl o x bcso port.

(3) A lenit vegyüteöcsoportöo belől olyan izoxazohn-származék vagy annak sója, ahol a (í| általános képletben jelenlése egy ~S(O)„--(CiGRíG - képiem csoport - ahol n egy 0 és 2 közötti eposz szám, m egy 1 és 3 közötti egész szám, R₅: és K<, hidrogén alom lehet

R.< és Rs jelentése hidrogénatom, Cr^'s aikil-csopoP, \ úgy Rj és fe_: egy Ck~C; spim-győrut képezhet azzal a szénaíotntoal egyik! amelyhez kötődnek;

R; és R₄ jelentése hidrogén atom, vagy €;-Cs albl export (amely 1-3 5 azonos vagy különböző Magén atommal, Cs-Cg cíkloalkii-csoportokkal vagy

C}~€§ aikoxi-csopohokkal leket sxohsztitólva) és Rj és Id egy Cj~C? apira gydröt képezhet azzal a szénatommal, amelyhez kötődnek, vagy

R;, Rj, Rí és Rí egy 5-hnagú gyűrű? képez kémek azokkal a szénatomokkal együtt amelyekbe késődnek;

to 3 emué l-^c mm >>\ ug·, kdonhon 'M ^\e> wM c-? *' ak élcsoport; ahol R? jelentése hidrogén atom, CpQ alkü-esnpoz? (amely 1 -3 azonos vagy khlönhözö halogén atommak Co-Ck alkoxi-csoportokkak hidvoxilcsoportokkal, Cí-Cs alkhiio-csoportokkak Cb-Cd aikilszuitmil-esoporiokkak Cj€§. altótolfomRc^itottökk^, CrQ alktiaunoa-csoponokkak CrCu dialktlamino-csoportokkai, dano-csoportokkal vagy lenozhcsopottokkal van szubszhmálva /amelyek 1-5 azonos vagy különböző halogén atommal, Ci-C^ alkll-esoportokkal, Cj-Q síkom -csoportokkal vannak sz.nfeszütuáiva)á továbbá. Cr-Cft: alkoxl-e söpört (amely 1-3 azonos vagy különböző balogén atommal, Cj~ C'c ulkoxi-csoportokkak CrQ aikenilmsoportokkak €?-<¥ alkhnl-esopertokkak

CrQ alkoxikarhonil-csöportokkal, €A alkilkarhmdl-csoportokkal vagy Q-Q

Csákul o wvL·» ev' -o Mü'i ha) C ~, c kló Hc'kmmh un?\ halogén atom.

(3) A vegyületek egy előnyös csoportja olyan izosazolín-származék vagy annak sója, ahol az [1 j általános képletben

Q Mentese egy $<,Ot R R'-R-dn képlete csoport (Jd n cg\ 0 és 2 közötti egesz szám, m jelentőse 1, kg cs Rs hidrogén atom lehet);

R' es Ke jelemen l _SR\ alkil csoport; to Rí és Rí jelentése hidrogén atom;

¥ jelentése 1-5 azonos vagy különböző R?S csoporttal szohsztimált íénlícsopt.nl - ahol R.·? jelentése hidrogén atom, Cj-Ck alkil-csoport (amely 1-3 azonos vagy knhmbozo halogén atommal.. Cj-Cs alkoxi-csoportokkal lehet 'vuO'.TUU UÜ C -< 1 ΟΜ-^ορο < _v ,?<. 1 ' <Ov s \ L-boCOO halogén atommal, CrCs atkexbesogortokhal .lehet sznbsztitnálvaj vagy hab génatom.

.8 (4) A vegyubtek egy tovább? előnyös csoportja olyan izoxazoün-számmék vagy annak sója, ahol az [I f általános képletben

Q jelenteve eg> stOX ;VR-R,.}.. képlete csoport _kahol n iúentzsc 2. m jelentése 1, R$ és R<= hidrogén atom).;

b R? és R; jelentése Cj-Cs alkil csoport;

Rn és Ra jelentése hidrogén atom;

Y jelentése 1-5 azonos vagy különböze R?S csoporttal szobszilloáti fenik csoport - ahol R- jelentése hidrogén atom, Cj-Cé alkil-csoport (amely 1-3 azonos vagy különböző halogén atommal. Cj-Q_: Aoxi-csoportokkal lehet

IS szubszhtoalvak Cj-Cs alkoxi-esoport (amely 1-3 azonos vagy különbőzé halogén atommal, Cj-Cs alkoxl-esoportokkal lehet szobsztlmálvaj vagy halogénaíorrt.

(5) Á végsőknek egy szőkébb csoportja olyan izoxazollj?-származék vagy annak sója, ahol az [Ij általános képletben

Qjelentése egy ~S(0),---(CR^R^- képlett? csoport (ahol a jelentése 2, m jelentése 1. Rj és R<, hidrogén atom);

ib és R ;. jelentése mebl csoport;

2S Ib és R.._s jelentése hidrogén atom;

¥ jelentése 1 -5 azonos vagy különböző R-b csoporttal szahsztituáit lenitcsoport - ahol Rj jelentése hidrogén atom. Cj-Cfe alkil-esoport (amely 1-3 azonos vagy különböző halogén: atommal lehet szubsztimálva), Cj-Cs alkomcsoport (amely 1-3 azonos vagy különböző halogén atommal lehet sznbszhmálva) vagy haiogénafem..

(6) Vegei a vegyöletek legelőnyösebb csoportját jelenti olyan tzoxaznlmszármazék vagy annak sója.

ίϊ ahol az [I] általános képletben

C ecetese egs SO) \CR Rb, ken ue vao >ert saho ) Jcme-m 2 n. jelentése 1. R< es R<. hidrogén atom);

R: e$ R: jelentőse ment csoport;

R# es te·, jelentőse hidrogén atom;

Y jelentése l~5 azonos vagy különböző R7S csoporttal szoh&ztifuált csoport · ahol R? jelentése hidrogén atom, CrCb alkíl-esoport (amely 1-3 azonos vagy különböző halogén atommal lehet szobsxtitsálva), C5-C3 alkoztcsoport (amely 1-3 azonos vagy különböző halogén atommal lehet szobszfhoálva) vagy halogénatom.

(?) A. me, iran\ betbtesd-készimtény, amely hatóanyagként a fentiekben meghatóm ért j/o\azoletszármazékot vagy annak sóiat tartalmazza,

A találmány Részletes Ismertetése

A jelen találmányi leírásban használt kifejezések meghatározásait az alábbiakban adjak meg:

„Halogén atom” jelentése flnor atom, klór atom, hrom atom vagy jód atom.

„Alkd-csoport'' jelentése egyenes^ vagy elágazó láncú alkh-esoport, ha másképp nem debniahák; ,s példaként rnegemlithetbk a rnetii-esoport etil-csoport, n-proplicsoport, i/oprepl beci-port, n-hnttl-csoport, izobatikcsoport., sec-fmtil-csogört, terc-butilcsoport, n-pendl-csoport, ixopentll-csoport, neopestii-csoport, n-hezlí-csoport, izohexik csoport, 3,3-dimeúhbnth-esoport, hephl-csoport és oktd-csoport, „Cikioalktl-esoport’'jelentése C.rko cikloalkh-esopotf; és példaként megemlíthetek a eiklopropii-csoport, ciklobnti f -csoport, cik iopent ü-csoport és cik lobévil-csoport.

,, A ikoxi-esoporfy jelentése (alkii>0- csoport, ahol az alkil rész delmfeiöja a fenti; és példaként megemliíbetök a metom-esoport és az etozkesoporL ?

„ \ k ¹ ό t i-^sop»' . e ’.k', Ólon ks'iv < u . 'tv f? ki '-λ.

csoport, (o)kil)~SÖ~ csoport illetve falki) >-S<V csoport, ahol mindegyikben az alkil rész definíciója a fenti; és példaként megemlithetők a meülíio-csoport etiltio-csoport, ovo v nlnnikcsoporO tnetilsztdler 1 csoport és etdsxaifembcsopnrt ,^V^ail«csopoít^' jelentése Cz-Cfe egyenes vagy elágazó láncé alkerabcsoporp és példaként mcgcatütetbk az otenlbosoport, lypropenil-osopart, 2~ptoperdl~esögort, izöprnpe’nU-C'snpou. 1 '•Pkicssü-esepue.. 2-btitcínt-csoport, d-batenll-csoport és 2portiam besöpör.

Ö;

„Álfcmil-esoporfe jelentése Ca-C» egyenes vagy elágazó láncé alkintl-cisopori; és példaként mcgetnbthelók az etind-csopofb 2-propíníi-csoport 2-bebnil-csopoP és 3~ kuiinll-esoport

15: ,,AifcentloxÍ~esoporr’ és „alkioiioxfeesoporfe jelentése (aíkenllfeÖ·· csoport illetőleg (alkmllpO-csoport, ahol mindegyikben az alkenil és alkinü rész definíciója a fenti; és példaként megemlíthetők a 2-pröpentlext-esopert és a pföpinílöxi-csoport.

„Alkllamino-csoporf' és „dialkíknníno-csopz , jelentése (alMlVMI- csoport illetőleg csoport abo^! mánk »kben az a)\u ;c\z űefen,CO'a a fent». e< céklaként megemlíthetők a mclifemino-e\»'pott eíilamino-csopofe és dlmctíiamíno-csoporb .,aifcilammü~karIx>mRrsöpörí' és ,.djaikílamtno~karbonil-esoporl'* jelentse vdkih-VO· csoport, (alkPtíofeCÖ- csoport, (aíkoxtfeCG·' csoport,,^:{A1Ww>C0· csoport Illetőleg (dialkilammoPCO- csoport, ahol mindegyikben az alkil, feküdő, aíkoxi, aiküammo vagy difekilamioo rész. definíciója a fenti: és példaként megemlíthetők az ocetü-csoporf metiitio-karbonii-csoport. etoxkkarhordbesopori, metmd-karhonü-esöport, meblammokarboníl-csoport és thrnctílamino-kafbonlfecsoport, „Álktlaonoo-karboail-amiBO-csoport'k „dlalkilamino'-karhonibamino-'csoporf' és ..alkexlkarboalbamtao-csoporé' jelenteje t ciki hm a-o-karbonllj-Níb csoport, fdlfeküammo-kmóoniiPNl'k csoport, illetőleg talko\rk<irhom)febllb csoport, ahol

S mindegyikben az. alkilammo-karboml, dialkilammo-karboml vagy .ai^:koxikaífc@ai.l rész definíciója a fenn; és példákéig megemlíthetők a. nteblaímno-karbonil-amlno-esopoA, dimcti lamino •karhoai.^asthtö-é^ópé^ ikarlwil-ambo-csoprtrt „Szubszútuák tenil-esoport’* jelent íenil-esoponokat, amelyek mindegyikén a femígyűrűn 1-5 szubszütueus lehel, úgymint halogén atomi ok). C_;~C<> alkil-csopoh(ok). Cp Q aikoxi~esöpop(ok) és más hasonlók.

„Szubs/úmah lenes bcsoporA Jetem fenoxí-e^portokat,. amelyek mindegyikén, a fedigyárön 1-5 sxobszhwm lehel, úgymint halogén atomtok), CpC/ alkil-csoporttok), Cp €* aikoxi-csoporRok) és más hasonlók.

...Szahs/nmálí beazíloxi-csopörf’ jelent iKuziloxi-esoportokat. amelyek mindegyikén a lémi-gyurun es a benz.il helyzetben, 1-7 szubsztituens lehet, úgymint halogén ttomíoh}, •€:j.-Q alfcíl-esoporhpkh afexfesopört(ok} és más hasonlók.

,,b ubdZtilj.iV levőik uhond-esopoA” jelent fenökikarbonilmsopörtokat, amelyek tt'U'.deguken a foml-gymuu 1~^s sznhszHtuens lehet, úgymint halogén alom(ok), C>€$ aikd esopotgo.* \ C -< ,, alkost-csoport(ok) és más hasonlók.

„Só” jelentése karhoxil-esoport szotíomhesopert, hidroxli-esoport, amino-esoport és más az (Ij: általános képiéin vegyidéiben jelenlevő csoport és egy lém, szerves bázis, szerves sav vagy szervetlen sav által képzett só Fém lehet péMánl alkati-leni, úgymint nátrium, kábám és más hasonlók, alkáli hhjtem, ug\u'u'; ma-nemum kalcium es inas hasonlók. Szerves bázis lehet például triehi-amln, dhzopropii-amio. és mások. Szerves sav lehet például ecetsev, oxálsav, maleinsav, p-toluohsznlfonsav síh. Szervetlen sav lehet például sósav, kénsav, salétromsav és mások.

Az ff j általános képiéin vegyek· elóttyós példás azok a vegyülelek, amelyekben R4 és R₂ jelentése CrCo alkH-csoport,

Rj és R,< jelentése hidrogén atom vagy Ci-Q alkihesoport,

Q jelentése egy S( Ok t CR.R<, i_Si.·· csoport, ahol Rj és R* jelentése hidrogén atom vagy egy Ci-Ch alkil -csoport, n jelentése 2, m jelentése I és ¥ egy sznhszbtnák fenibe web vagy egy CMjo alkU-csoport íV [I] általános képletü jelen vegvöletek kővetkező jellemző példáit az 1.-24, táblázatok 5 tartaímazzáL Azonban, a jelen találmányt nem korlátozzak vsak ezekre·. Megjegyezz^ hogy a vegyőletek számozását a leírás további részében is konzekvensen szerepeltetjük.

A lábia Óitokban használ! következő rövidítések a kővetkező exportokat jelentik.

Me. nte! ti-csoport

Fr; propii-csoport Fr~c clkiopropíí-osoport Bn-k Izobo ől-csoport Bu-t tere-· boti! -csoport Fen; n-pemü-osoport Fen-e: olklopeniil-esoport Pb; leni 1 - csoport

Ft; etil-csoport Pr~b ízopropíl-csopoA Bn: n-hntíl-esopnri Bö-st srek-betll-esoport Be-c: c>eh-bolil-csoport Ken; n-hexsi-esopoft Hcx---c: ciklohexíCesogort Brr benzíkeseport

Tcáx-’ .4. Λ.·

r2 r<
	a—		\-Q— H	¥
tfegyü lat iSZáí55.S	E,	X	X		Q	8	s01vsdé.epoat j(?'O) vagy e?ef rakcxös H.máee oX:
1-1	de	de	h	S	Sö2CH2	Ph	108.5-110
1-2	de	de	0	H	30¾¾	00(2-011	71-72
1.-3	He	He	B	H	80¾¾	Oh(2-Cl)	31.5-52
1-9	de	de	H	8	30¾¾	5h(4~Gi}	138-123.5
.1 -5	de	de	H	H	30¾¾	»h(2-He)	96-97
1-6	He	He	8	H	80¾¾	Ph(2-He)	78-72
1.-7	He	He	H	H	00¾¾	2fe(4-He)	31-98
1-8	de	He	H	8	80¾¾	Ph(2-Et>	1.5390
1-9	He	He	a	Ü	80¾¾	Ph {3-eb)
1-1.0	He	de	H	8	$0¾¾	8b{4-Et)
1-11	He	de	d	3	30¾¾	9b(2-Pr)
1-12	He	He	H	8	80¾¾	Pb ( 3-¾¾
1-13	He	He	H	8	60¾¾	Pb (4-Pr>
X ·· 14	He	He	H	H	80¾¾	Pb(2-Pr-i}
1-15	He	He	a	8	80¾¾	PbO-Pr-ij
2-16	He	He	b	H	00¾¾	Pb (4i
1-13	He	He	H	a	30¾¾	Pb (2-3e;>
1-13	de	de	H	H	80¾¾	Pb(3-Se)
1-19	de		a	H	30¾¾	Pb(4-Se)
1-20	He :	He	H	rj 1.	80¾¾	Pb(2-Be-iΪ

*

2, táblázat

Vegyüld 4 zárna		R;;	3,		Q	7	Plvadáspcet ΠC) vagy tefrakcióé 3 éhet »Ö
1 -21	He	He	b'	B	SCyCHj	71 -i 3-8e ·· 1}
1-22	He	He	H	B	3Ö,CB,	ehΐ 4-Bu-l)
1-2 3	He	He	H	H	S03BH	Pb(2-Be-s)
1-24	He	He	H	3	SOXB,	7 b <3-Be-e)
1-2 5	He	He	B	H	S€HCHs	23 (4-8U-S)
1-26	He	He	B	H	SO2CH2:	Ph (2-Bu-t)
1-27	Me	He.	8	B	3O2CH2	Ph{3- 3u-t}
1-26	He	He	K	H	SOjCH,	Pb(4-Bu-t)
1-29	He	He	H	H	SO,OB,	PM2-Bex}
1 -30	He	Hé	B	B	30/3¾	Pb (3-Bex )
1-31	He	He	B	H	30/3¾	Pb (4-Bex)
1-32	He	He	5	,B	80; CB ·.	Pb (2-¾	102-103
1-33	He	He	H	H	SOjCH;,	Pb 0.3-F)	105.....10575
1-34	He	He	3	H	30¾¾	Pb 4 1'	538-133.5
1-35	He	He	B	B	30¾¾	Pb t2-Br)	77-73
1-36	He	He	H	H	SOjCfíj	Pb(3-Bt |
1-37		He	H	H	SO;CK?	Ph<4~BU ?
1-33	He	He	B	H	SCH,	2502,6-3p	77-80
1-39	He	He	B	H	0O,0H.	Pb (2, 6-13)	110-111
1.....40	He	He	fí	H	S0/5B,	Pb(2-0He)	94-35
1-41	He	He	H	B	30¾¾	PhO-OMe)	33-90
1-42	He	He	fí	B	30¾¾	Pb(4-OHe)	122-124
1-43	He	He	6	B	30jCH2	Pb (2 -OSt i	16-79
1-4 4	He	He	H	H	80¾¾	FhO-QEt)
1-45	He	He	«	B	50¾¾	PhH-QSti

3. táblázat

Vegyület szárra	R,	iá	ÍV	j >«	C	Ϊ	‘Oivadáepott. :<eC) vagy refxaktuo» index <* a
1-46	Ke	Ke	8	8	SO-CB,	Pb(2-OPr)	67-68
1-47	Ke	Me	H	fi	«1,	Pb(3-OPr)
1-48	Ke	Ke	fi	H	SCyCfi,	Phí4~OPr)
1-49	Ke ί	Ke	fi	6	SCbCfi,	Pb ί2-OFr-l l	73-74
1-50	Ke	Ke	a	a	SCbCfi,	Pb {3 - OP r -11
1-51	Ke	Ke	H	B	SCylH,	PhH-OPx-.l)
1-52		.Ke	H	fi	SCyCH,	Pb(5-Ofiex)
1-53		Ke	8	fi	SO,Cfi;i	Pb Í 3-Ofiex)
1-54	Ke		8	fi	SOllHj	Pb(4-öfiexí
1-55	Ke	Ke	H	8	SO;:Cfij	fih{2-O€H6y	80-81
1-58		Ke	fi	fi	fiCbCfi;;	Ph {3-008613	51-53
1/-37	Ke	Ke	a	fi	SCtCfi·:	PhM-Oefififi
1-58		Ke	H	H	SOXH,	?híz-OCF:}	1,4 92
1-53		Ke	fi	H	SCfiCfi,	?h(3-OCFK	82-84
1-60	Ke	Ke	fi	11	SCj-Cfifi,	Ph(4-0CF3
j. 6 X	Ke	Ke	fi	fi	SO,Cfi;.	?h{2-OCBsCB2QKei |
1-62	Ke	Ke	fi	fi	SCfiCfi.	?hl J-OCfi~CHsOMóí :
1 - 63	Ke	Ke	fi	fi	SO;Cfi?	Ph 9l“0Cfi:íCK,OKe j :
1-64	Ke	Ke	fi	fi	SO-Cfi2	Ph;2-fiKe)
1-65	Ke	Ke	fi	fi	SO,CH;,	fihO-SMe)
1-66	Ke	Ke	H	fi	SO.Cfi,	Pb (4-SMej
1-67		Ke	H	fi	SO,Cfi,	Pb i 2-SEt)
1-68	Ke	Ke	H	8	OOjCfij	Pb (3-SSt)
1-63	Ke	Ke	B	fi	SO,CH,	Ph (4-fifitj
1-76	Ke	Ke	fi	fi	10ΧΈ,	Pb (2-SPt)

L t-éblae&t

Vegyület hesse·.	A	8b			G	¥	Olvadáspoxií C'C) *®gy refrakciós iíid©s VBbV
1-71	He	Be	B	B	$?.Cü	Fhp-SFr)
1-72	He	He	B	B	S'GCÍB	éh {4 -Sér í
1-73	He	He	H	B	SO.CB,	Ph í2~SB·.;}
1-7 4	He	He	H	H	SO;;CS-j	Phí3-SBU}
1-7 5	He	He	B	B	SOsCH2	éh pG-SSui
1 -76	He	He	H	B	SOjCH;,	Fh i 2-SHex;
1-7 7	He	He	H	H	SCgCH,	éh {3-SBex)
1—78	He	He	H	H	SGjCHj	FhH-SfesH
1 -7 3	Me	He	B	H	SC-jCLp	Fh {2-SCHPJ
1-80	He	He	B	B	SG-jCH;;	éhbS-SCHF-j
.1-81	He	He	B	«	SC2CS,	éh{9-SÖBFJ
1-82	He	He	B	B	SöjCBj	FB í 2 - 3ÜB?Cü;-OBe}
1—83	He	He	H	H	SOBbé	Pb í3 -SCHy;:B,0He>
1-84	He	He	B	B	SG.;CBj	PH 3«'h_2·
1-8-5	He	He	H	B	SOHBH	Ph<2-SOHe?
1 - 8 6	He	He	H	ü	BO;CB;	Pb (3-SOHe)
1-87	He	He	B	5	SOjC~	éh(4-3ÖHes
1-88	He	üe	H	B	SCyC.H;,	éh(2-SOEt >
1-83		He	ü	B	SCéCíb	Fh{3~SOEt)
1-50	Be	He	H	B	gcbck.	Ph<4--SöStö
1-91	He	Be	B	B	BOaCBj	éhi2-SGér:
1-92	He	He	B	B	S'IBCB;	éh(3—SÖPr?
1-33	He	Be	H	B	SO;:CB,	éhH-SÖPri
1-34	He	He	H	B	SÖ-GB,	éh{2-SOBu)
1-85	He	He	H	B	SCp-CHj	Fh{3-SÖSeí

5, táblázat

ί p/egyul&t	R:	Py	R,:		Q	2	ί01ν«8®3ροη• (Nl). vagy irefj'ökcióe xndex {n /5
i-bo	Ne	He	8	8	soeiH, A- <.	PMMÖSe}
1-37	Ne	He	8	8	SOjCHj	Pb(2-SOHexj
1-38	Ne	Ne	H	8	SO,CHs	Pb(3-5OHex)
1-33	Ne	Ne	12	21	OüjCtg	Pb(4-$08ex)
1-10 0	Ne	Ne	H	H	SOX'20	Pb (2~SOCH2CF®
1-101	He	Ne	21	K	50,CB: -V <-	Pb{3-SOC8:;CF®
1-102	Ne	de	K	K		Pb (4~SOC8sCF®
1-103	Ne	Ne	H	H	SŰjCHj	Pb (2~SOCB,CH2C13e8
1-104		de	H	8	so2CHj	P h (3 - SOCH.GH.ONe}
1-10 5	Ne	Ne	8	8	SQ.CHj	P'h O4-S0CH;;CIl.:OÍ8e3 ;
2-105	He	Ne	8	8	S0sC8,	Phí2-Sö2Me>	97-30
1-107	Ne	Ne	8:	8	SO2CH;.	8h{3SaNel
1-108	Ne	Ne	8	a	SÖ,CH. y. ...	?b(9-SOsNel
1-109	Ne	Ne	3.	8	SO2CB2	Pb (2-SO-űtí
1.....110	Ne	Ne	H	tt tt	so2ch.	Ph(3-SOJStt
1.....111	Ne	Me	νγ tt.	8	SO.CH,	Ph(4-S<8Sti
1-112	Ne	Ne	H	8	SC-jC'B;	Ph { 2-80; Prí
1-113	Ne	Ne	H	H	SOÁNN	PhNl-SO^rj·
1-114	Ne	He	H	8	S0,C8.,	P'Má-SöyPr)
1-115	Ne !	Ne	8	8	S0sCH2:	PbO-SÖyBu)
2.-115	Ne	Ne	8	8	SOsGH2	Phí3-SO2Bu)
1-117	Ne	Ne	8	8	SO,CH, V. ··.	Ph (4-SO2Bu>
1-1.15	Ne	Ne	8	8	SO-CP®	Ph {S-SOjSexf
1-113	Ne !	Ne	8	8	SÖgCB,	Ph <3~SO2He.x)
1-120	Ne	Ne	B J	8	SOXH,	Ph{ 4-SCjHex)

IS

δ. táblázat

Vegyület5 !iszáa%&		X	to	a.)	Q	2	íölvsdáspönt )(/0} vagy Xelrakciés . iindez (n/s)
1-121	Ke	Ke	a	H	SO,CH2	Ph (2-SO..CH?C8jOKe)
1-122	4e	He	H	K	s<kcr2	Ph v3-SO;.CH?CK2OKe i
1-123	Ke	Ke i	H	H	SO-Qb	Ph {4-so;CH;CHXKe)
1-12-5	Me	4e	K	R	SCuCKj	Hh (2 -SOXB?CF0
1-125	Ke	Ke	H	R	SGXR2	FhcJ-SÖiCBXO
1-12 δ	sfe	Ke	H	8	so?ch.	Bh|4-SGXH,CF3
1-127	Ke	Ke	H		SO2CH;,	Pb (2-CHXPh}
1-12 8	Ke	Ke	a		3O2C8?	BhO-CRjOPh)
1-129	Ke	Ke	a		5O;íCH,.	PhH-CR2GPh)
1-130	Ke	Ke	8	a	SO2CHj	Bh(2-CHsGPh (2-Cl) )
1-131	Ke	Ke :	8	H	SGjCH...	PhO-CHjöFhX ~íte} >
1-3 32	Ke	Ke	H	a	SO2CH2	Ph R-CRXPh (4 XKe) )
1-333	Ke	Ke	a	a	SOyl'H,	PMk-KRKe)
1-3.34	Ke	Ke	a	a	so2ch,.	Ph(3~RHKe)
1-135	Ke	Ke	a	a	SCKCHj	Ph,(4-KHKe)
1-136	Ke	Ke	H	H	S033H·.	Bh(2-<(Ke) 3
1-137	Ke	Ke	K	R	SO-CR;	PhO-bíW) ,}
1-138	Ke	Ke :	H	El	SO2CH2	Pb H-X (Ke)sl
1-133	Ke	Ke	EJ'	H	SCKCRj	Pa(2-CNs	120-122
1-140	Ke	Ke	H	a	SÖjCHj	PhO-CR)
1-3.41	Ke	Ke	R	R	SÖ2CR2	Pb (4-CN)
1-142	Ke	Ke	8	H	S02CH2	PM2-NG;}	102-103
1-143	Ke	Ke	H	H	aSOjCH.,	Ph.<3~ROG
1.....1 44	Ke	Ke	a	H	so2ch2	PM4-NOJ
1-145	Ke	Ke	a	B	ΚΟΧΗ,	Ph(2-CO2Ke)	91-9S

':6 táblázat

Vegyi)let száma	2	R, A	2	2?	Q	7'	Olvadáspont :2C) vagy refrakciós index i hód
122 6	de	de	8	H	50,08,	eh (3-20¾¾
1-147	de	de	8	H	50,.08,	38(200¾¾
1-148	de	de	8	8	50,08,	Pb (2-2850¾¾
1-149	de	de	8	8	50,0¾	rh (3-.8850¾¾
2-159	Me	de	8	8.	'50,0 H,	Pb. f 4-0850,de >	i
1-151	de	de	8	8	30,0 Η»	32(.2-2808208¾
1 Ί 52	He	de	8	H	so2ch.	Ph |3-88C82C0de}
1-153	de	de	8	8	30¾¾	Ph(4-88CH2C0Me).
1-154	de	de	B	8	50,0¾	Ph (2-8808,20¾¾
1-155	de	de	B	8	SOXH,	8hí3-dHO82SOj.de>
1-1.56	2s	de	8	8	50,08,	Ph(4-d8O825Osde}
1-157	Ve	de	H	R	SCjCfíj	?hO. -CP5)	1. 5009
1 -1 58	de	de	8	H	50,,0¾	Ph(3-C£j	103-194
1-159	de	de	8	8	30,02	Ph{4-CF.o
1-160	Me	de	8	8	50,0.8,	Ph.|2-082de4	1.5352
1-161	de	de	K	8	50,08,	Ph(3“28,0de>
1-162	9e	de	8	8 .	SCyCB,	BhK-C82dsl
1-183	de	de	8	8	50,0¾	Ph( 6-22662
1-164	ds	de	B	8	50,0.9,	P’h (5-08,081
1-1.55	de	de	8	8	50¾¾	88(4-08,08)
1 -1 6 6	de	de	0	H	3028;	85 (2- C8;. Sdel
1-167	de	de	8	8	502¾	Ph(3~C8,Sd©}
1-166	de	de	H	8	50,2¾	8h H-CV.Sde)
1-169	de	de	H	8		Ph 2 -0 ifetOde)
1-17(5	de |	de :	8	8	5028,	Ph (3-28208)¾

8. tátiázat

Vem \2 >f	R,	7, •9	8,	9,	Q	7	01 va-ltss :·«·.;» t ( 5) vagy rssf r-lclOs on/O
1-171	Re	Re	8	H	30,(55,	RhH-OHXOMe)
1-1.72	Re	Re	H	H	SOXllj	tt ti-55,50055
1-1.73	Re	Re:	B	8	50,CH,	Eh (3-CB,30,Reí
1-174	Re	Re	B	8	SOjCBj;	5h tl-0B,50fRe>
1-17 5	Re	Re	B	B	SOXB,	Eh (2-5B,NB.Re)
1-176	Re	Re	B	B	5O2CH,	Eh (3~CB2WHMej
1-177	Re	He	B	H	SO,CB,	Eh(4-CB2RBRe)
1-178	Re	Re	H	B	SOXHj	Ph(2-CB2R{Re)2)
1-17.9	Re	Re	H	,H	S0XH?	Ph(3-CH2R <W)2)
1-16 0	Re	Re	H	H	SOXB,	Bh.(4-GB2R(Re)2)
1-181	Re	Re	H	B	30,CB,	Eh 52-CBsCR)
1-1.82	Re	He	B	H	5O;CH,	Eh (3·· OBjCRj
1-183	Re	Re	B	B	SO; CH,	Ph«4-C9-CE?
1-184	Re	Re	B	.5	SO;.CH;	9h(2-Ft. 3-Cl 5	128-130
1-1.85	Re	Re	B	8	SÖjCE,	Eh(2,6-Hét	110-112
1-186	Re	Re	B	B	SO/lHj	?h(2-OBt,3-Re)	1,5231
2-187	Re ί	Re	B	B	Sö2cx	Phí2-F»3~R«}	91-92
1-188	Re	Bt	8	B	SO,CH,	Eh	38-59
1-188	Re	Bt	B	B	SÖ?CB,	Eh ί2-B)	65-67
1-190	Re	Ef	H	H	Sö-17-5,	Eh{3-F)	58-59
1-191	Re	Et	H	B	so2ca2	Eh (4--B)	75-78
1-192	Re	Et	H	B	SOtCBj	Eh(2-Cl)	1.5472
1-153	Re	Et	E	B	50;, CB,	Eh(3-Cl)	67-68
1-194	Re	Et	H	H	SOXB.	70(4-01)	93-94
1-195	Re	-·' <.·	H	B	οο,οκ.	Eh (2-Brj	1.3289

te

9. cáfelaacC

	X	x		5..;	t	2	OlvXaxpoie í ’C) vagy 'xsf rs kelés index BÖ
'1-196	He ':	Ec	H	B	sexen.	Eh (3-Br)
1-157	Me	Bt.	8	E	5<XCH,	Eh (4-Br)
1-198	Me	EC	B	H	SCX	?hh; 6-fX	51-52
1-1.59	Me	EC	H	a	SOCH,	ΜΧ,ο E i	<30
1-2 00	3e	EC	H	a	SO;:CH,	Eh(2f6-E,)	54.-55
1-2 01	Ma	Bt	0	a	so?co2	Eh(2-Ma)	1.5371
1-202	Me	Ec	5«Í	H	sö2cn.	Oh(3-Ma)	41-42
1-203	Me	Bt		a	SCXCH,	Oh(4-Me)	43-44
1-204	Me	Ec	H	8	SOXB,	Eh(2-St)
1-205	Me	EC	H	H	SOjCM,	5h(3-EC)
1-205	Me	EC.	B	H	so;;ca.	Eh X-EC)
1-207	Me	EC	H	H	SO;;CH,	Eh 02.....Or)
1-200	Ma	EC	H	H	SÖ-íGO;;	Eh 03-0c)
1-209	Ma	EC	H	H	SOXH.	EhteX-Pr)
1 -210	Ma	EC	a	a	SOXX	Oh(2-Or-1)
1-211	Me	Ef	a	H	soxx	Eh 03-Er-l)
1-212	Ma	EC	H	a	SG/MX	0h(9-ET-i.)
1-213	Me	EC	H	a	SCXCH,	O h (2 -Be)
1-214	Me	EC	H	K	SO,CH;:	Eh (3-Be)
1-215	Me	EC	H	a.	SGyCH,	Eh(4-Be)
1-2.16	Ma	Ec	H	B	SOXhX	Eh(2-Bu-l)
1-217	Me	EC	H	a	SO.CHj	Oh(3-Bh-i)
1-215	Me	EC	H	0	xxcx	Eh (4-3ü-1)
1-219	Me	Et	a	a	SOjCH,	ΡΜ2-3υ~Χ
1-220	Ma	EC	í	a	Sap-rij	Eh(3-Bu.....s)

10. táblázat

'seásxe	í> x\>		: £2	K,	Q	2	iOlvabáspoat μ'*0) vagy .x'efrákeiöe , itdee ( „. 2ö, ínm.7
1-221	Me	Et	H	H	30,0.8,	Ph(4-Be-e)
1-222	Me	Et	H	H	SCljC.8, :»S:	Eh (2-Ba-t)
1-223	He	Et	?,$-	8	$ö2C82	Fh{3-Be-t)
1-224	He	Et	8	8	so2ch2	Fh<4-Be-t;
1-225	M.e	El	?·;	8	so2ch.	Eh(2-Rex)
1-226	He	Et.	H	H	SO2C'B2	Eh (3-.8ex)
1-22'?	He	Et.	H	H	SöjCH,	Eh (4-Hex)
1-228	He	Et	a	H	30,0¾	Fh(2.....OHe;	kiérhető : s
1-222	He	Et	H	E	scicai	Eh/3-ÖMe)	1,5210
1-2 30	He	Et	H	E	1/0¾	Fh(4-OHe)	72-74
1-231	He	Et	8	H	sc/ca.	Fh/2-OBt)
1-232	He	Et	8	8	10,11,	Fh(3-ÖBt)
1-233	He	Et	H	H	30/¾	Fh(4-OBt)
1-234	He	Et	H	H	30/¾	Fh(2-ÖPri
1-2 3 5	He	Et	B	E	30/¾	Eh (3-OEr)
1.....236	He	Et	H	E	30/.¾	Ph(4-OPr)
1-237	He	Et	H	H	30,OH,	Fh(2-0Er-l>
1-233	He	Et	3	H	30,4¾	Eh(3-OBr-i)
1-233	He	Et	H	H	30,OH,	Eh(4-0Bf-l)
1-240	He	Et	E	8	SO,CB, *- *·»·	Eht2~0Hex}
1-241	He	Et	H	H	$0/¾	Ehll-ORex)
1-242	He	Et	H	H	30/¾	Phi4-OHex}
1-2 43	He	£ f	H	H	$0/¾	Pb. (2-0080,7
1 24 4	He	Et	H	H	30,0¾	Pb (3-0082,3
2-24 5	He	Et	3 ______________	a	30,02¾	Pbí 2-008F,)

II, táblázat

Vegyulet száma	R,		E,	w	0	7	;(C> vagy 1-sO rakc tcs iade-K ·.
1-246	Be	Et	H	b	70,77..	Eh(2-0C6O
1-247	Be	Et.	H	b	SChCHj	EhO-OCFB
1-246	Be	Et	b	b	SOsCHs	Eh i'4-GCF J
1-249	Be	Et	b	b	SOX.E	Eh {2-0CH2CHjOMe 1
1-250	Me	Et	H	S	SObCih	Eh í 3-OCH,CHjOMe)
1-251	Me	Bt	H	b	SOjEHj	Eh í4-OCfíj.CEjOMe)
1-252	Me	Bt	H	H	SO2CMx	Eh(2-SMe)
1-253	Me	Bt	E	H	SÖjCHj	Eh {3-SBe)
1-254	Be	Et	H	H	SO2CH2	Eh {4-SMeh
1-255	Me	Et	K	H	30,00.	Eh (2-SEtÍ
1-256	Me	Et	B	H	30225	Eh{3~SEc}
1-257	Be	Et	H	a	30; 03;,	Efe{4-SEt7
1-2 53	Me	Et	b	H	SCtCb,	Eh (2 SEtí
1-259	Me	Et	a	H	SO.Cfí,	Eh(3-SEn
1-260	Me	Et	E	H	SOjCb,	EhH-SEr)
1-261	Be	Et	b	H	00,0¾	EhU-SBu}
1-262	Me	Et	H	b	50,0¾	Ehp-ShtO
1-263	Be	Et	H	.·>	SO,Cb,:	Eh:4~SSu>
1-2 64	Be	Et	b	b	SOrOHr	Eha-Shex)
1-265	Me	Et	tt *··'	H	SO..CH-. <·. <.	Ehhl-SHez;
1-266	Be	Et	b	b	70,77,	Ehí4-5Hex)
1-267	Be	Et	E	6	SO2CH2	PhHl-SüHEp
1-268	Be	Et	E	a	77,77,	Phíá-SCbrh;	1
1-269	Me	Et	E	H	70,77,	Eh <4-SCHF7
1-270	Me	Et	H	H	SO,Ob,	Eh (2 -SCb;CH,OBeí

*>:í a táfcléxat

Vegyület: -mánia	Ej	e2	X	W	Q	Y	C! Ive de ©pont (X) vagy refrakciós? index Xi X?
1-271	Ve	EX	E	E		BhX-acaxaxMe >
1.-272	Me	EX	9	E	toxx	PM4~SCHXHXMe>
1-273	Ve	EX	H	a	so2ea2	Ph{2-SCMei
1-274		Sx	H	a	SCEC.B,	Ph(8-SOMe)
1-275	8©	Ex	H	H	scxa·?	Ph H-SOMx
1-276	E©	üt	H	a	attxHj.	Ph X-SOEt;
1-277	de	Et	K	a	so2ch2	Eh(3-SöEt)
1-278	1©	Et	H	a	SOXK,	Eh{4 ~SOSt>
1-27 9	Mé	Et	a	B	SÖX'Hj	PhX-XXX
1-280	Mé	Et	a	B	SOXH,	PhiS-SOPr?
1-281		Ex	E	H	5OXH;	PhX-soax
1-282	Ma-	Ex	E	E	soxa.	ahl2-soBvj
1-283 )	Me	Et	6	E	SCgXKj	PhX-SOBx
1-284	Ms	El	E	E	SOXEj	Pb t4-SOBtü
1-283	Ma	EX	E	E	5C1XH:.	ah X-BQHéX)
1-286	2©	Ex	E	E	8CXXH2	Pa (3-SÖH©x)
1-287 |	te	Ex	a	a	soxa.> .·. A.	Ph i3 -SOHex)
1-288	Ví«· A .	Et	a	a	sctxa2	Ph {2~SOCH.2CF5 >
1-289	:9e	Et	a	H	SOjCX	Ph f3~SO€Ht2X.}
1-2 90	Mé	Et	H	a	88-ca Α»	Et (4-8CCEsCF3)
1-2 91	Mé	Et	a	a	SOXX •A A.	at (2-SOC8XE,OMé)
1-232	Me	Et	E	a	•b? V\\..aa	Pb {3 -8OCHXa,OMe)
1-233	Me	Et	E	H	SOyCH-	Pb (4 - SOCEXEXMe)
1-299	Me	EX	9.	E	SGXH, .....a\......	Ph X-SOXte;
1-295	te	Et	E	a	SOXH;	Eh ; 3~3O,Me}

13- 1301 éret

Vegyü1et fezáw		| o.	9		9	Y	Olvödéspot 9 90 ;v««y reftekelős (n 9}
1-236	He	Bt	H	H	sósce3	EhH-SCEMej
1-2 37	He	Et .	H	a	sctca.	Eh (2-BOjBtO
1-293	He	Et	H	a	SOyCxb	Pb {3-SOjSt)
1-299	He	Et	H	a	SO.CH,	Pb M-EOjEt)
1-30 0	He	Et	H	a.	10,29,.	Xhi2 3 09:9
1-301	He	Et	a	a	SO?CB,	Oh (3-509x3
X-302	He	Et	B	H	SO:?CS2	Eh;4-S0;9ri
1-303	He	Bt	H	H	SQ^CEj	Ph-2-3O.Bu!
1-304	He	Et	3	H	SO,CK>	Ph<3-90930
1-305	Híg	Et	ü	a	SOjCBj	PhM-SOjBtü
1-306	He	Et	H	a	SQjCa,	Pb (2-90¾¾
1-30?	He	Et	H	XX	5O,Cb,	Bh(3~SOjBex>
1.....303	He	Et	H	B	9 04,	Pb {4 -SCtEex}
1-309	He	Et	a	B	3 0,0 a,	?h<2-SO2CH?CFj>
1 - 310	He	St	«	Aó	so,aa	Pb ( 3-90,03(¾)
1-3X1	He	st	B	B	809¾	9h(4~SO2€H,CF9
1-312	He	St	a	H	SOjCSj	Ph(2-SO,Ca;CB,OHe5
1-313	1	Et	E	H	SOjCB,	Pb (3 - SOjCltbCH.OHe)
1-314	He	Et	H	a	so2ca2	Eh (9-SOsCasca3OHei
1-315	He	Et	H	a	SCyCHj	Oh (2~Ofön)
1-316	He	St	H	a	10,OH,	Pb(3-Oföe)
1-317	He	Et	H	a	SO-.CB;..	Pb (4-ÖSe)
1-3x8	He	Bt	H ;	H	OttCHj	Ph (2-OEn(2-C 13 ’>
1-313	He		a	s	so3ca.	?h(2-0En(3-He))
1-320	He	Bt	a	a	80-(¾ j	Pb(2-OFn(4-QMe))

14. táblázat

,Vfi?gyúlev,
[SZÖKIÖ	R;

1-321

1-322 1-32 3 1-324 1-325 1-326 1-327 1-.32 8 1-32 9 1-330 1-331 1-332 1-333 1-334 1-335 1-336 1-337 1-333 1-339

340

341 1-342 1-34 3 1-344 1H

H

R a

R

R

H a

a

H

R

R

R

R a

a o

a κ

H κ

a :}H a

H

H :Í jo

H

H a

a a

a

B

B a

?i

Olvsdássponí f CCj ref x'-s.kciós xndex (77..............

(¾ |so,ca,

Pött 1 * * jsöjCa, 627, -... R, 80¾¾ SO,CR, 30,OR, SCbCR, SÖ,CR, 80¾¾ sooia, 00¾¾ 30¾¾ 30¾¾ 30¾¾ 30,0¾ 30¾¾ 30¾¾ 30¾¾ 30¾¾ 3¾¾¾ $0¾¾ ísö₂ch₂ 30¾¾ bb (2-NHMe) bh{3-ySMe} kb (4-NRffeí |üM7N WM bb {3-14 (Me) ₂} pb H---N íMeip Pb (2-¾¾

Oh (3-Cb) PhH-ΟΟ Pb (2-340,}

Pn (3-140,}

Pb34-000 vó2-CO7fe} Pb <3-CO₂Me) Pb (4-00,1¼} Ph(2-CF_;s}

Oh (3-00:,} |£h (4-¾¾}

PhCa-OBjOMe} 03(3-03,0(¼} Ph(4-CH,0Me) Ph (2-CH,öH) Ph (3-CHjOH} Pb (4-ca_soa) Pb. }2-CH,S(fe}

83-84

87-83

113-117

15, táblásat

;7egy5 let tesá&a	-	·—	R.j	te;	Q	Ϊ	Olvadáspont ( Ό) vagy 'relxakciós Oxidsa:
1-346	Me	Et	H	B	SOMBE	?h(3-CB2SMe}
1-34?	Me :	Ét	H	B	SCyCHj	5fe{4-CH.jSMe)
1-348	Me :	Et	B	H	5037¾	PMz-CHjSOMe)
1-349	Me	Et	H	B	SÖXRj	Ph{3-CH,3OMe)
1-3 50	Me	Et	H	B	SCgCHi	Phí4-CH23OMe)
1-3.51.	Me	Et	H	H	SögCB;.	Fh 12-OHaSÖjMe)
1-352	Me	Et	B	B	SOaCBs	Fh O-CB£SCgMe>
1-353	Me	Et	B	B	SO-.CHa	FM4-CH—Q34e>
1-354	Me	Et	B	B	SO,CB,	Fh {.2-CE,NHMe)
1-355	Me	Et	B	B	SOyC.H,	Fh.(3-CE;MBMeí
1-356	Me	Et	B	B	SOjCBj	Ph i4-CH>NHMe)
1-3 57	Me	Et	H	B	SCyCH,	Fé (F-CH—MMe) -
1-353	Me	Bt	H	H	SO?EH;;	Fé {3-CH,.N (Me—,)
1-359	Me	Et	B	B	SC-CH,	FhH-~CH;B (Me)s)
1-360	Me	Et	H	B	SG?CHa	Fh 12-CHXM)
1-361	Me	Et	H	B	SOé'BB	Ph (8-CHA7N)
1-362	Me	fcx,·	ii	B	SO2Cfö2	Bh(4-CH;:cm
1-363	Et	Et	H	B	SOCHi.	Fh (2 f 6-F,)	63-65
1-364	Et	Et	H	H	SOjCBj	Ehl2:#6~F- .	87-89
2—3 65	Me	Fr	H	H	SOCB2	Éh (2? 6-l\)	44-47
1 - 3 6 6	Me	Pr	a	H	SO/lHj	Fh 12 >· 6-Fj)	61-63
1-367	Me	Pr-1 ;	H	H	EOCB;;	Fh 12# 6-F3)	1.5319
1-368	Me	—	H	H	SQ-.CB, X. A·	Fh 12#6-F-	62-63
1-363	Me	Me	B	B	«Ο-CB (Me)	Fh
1-370	Me	Me	H	B	SO?CB(Me)	Fhí2# 6-FB

16< táblázat

'Vég yü 1 et : szeres	A	P;;	3-5	3,	Q	y	Ölveáásponfc C'C) vagy re Frakció» ixides inTj
1-371	Me	St	H	H	SC,CB (He)	Ph
1-372	Üe	Et	H	B	SCgCB (He)	Ph (2, 6-FJ
1-373	Me	He	B	B	SCtCCMe)-	Fb
1-374	Me	He	fí	B	SOjC (Me)s	Pb HM 6-Γ-)
1-3'15	Me	Bt	H	H	SOgC (Me) 2	Ph
1-376	Me	Bt	B	B	SO2C (Me) 2	Bh (2, 6-F,)
1-37 7	Me	Be	B	S'J AA	SÖgCB,	?h<2, 8-Fj)	111-113
1-378	Me	Fr-e	H	fi	•SCtCB,	Ph(2, 6-F,)	99-51
1-379	Me	CHjAt-c	B	B	SC?CBj	Pb (2, 6-Fs)
1-388	- : Cfí	ót	£i	H	SOXIC	Pb (2, 6-F,}	137-133
1-381	- (CH:j	3	a	55 B ;	Pb (2, 6-F,}	93-95
1-382	(CHp	B	B	so2cb;	Ph(2?6-Fj	115-115.S
1-383	- (CH2)<-	B	B	FC CB	Pb(2,6~F,}	110-114
1-384	~(CH2)S-	H	B	SOjCSj	Pb (2, 6-FC	113-120
1-383	H	-{CB,).,-		B	so2cb2	Pb (2, 6-F,)
1-386	H	-(CB;?}:?-		B	SCFb	Pb (2, 6-F;.)	1.5529
1-33?	H	- (CBC		S	SO.CH·.	60(2,6-33)	1.5392
1-388	H	- (CHOr		a	SÖ/CHg	Pb (2,-6-F,}	133-139
1-389	He	BH;.CO;.:.He	B	H	Sö,CB;,	Ph (2, 6-F2}
1-390	He		B	B	SOgCBj	Bh (2,6-PH	.1. x 516
1-391	He	ΙΒρΙΜ	B	K	SC'2CH2	Bb(2, 6-Pl)
1-392	He	ch2oh	B	H	sch2	Pb (2, 6-F;;)	7 3-7.5
1-393	He	ch2ob	B	B.	3OC«2	Pb(2,6-FH	80-89
1-394	He	CHjÖH	B.	B	3CuB2	Pb (2,6-FM	129-131
1-395 |	He	CHjöMe	B	B CCB;	Pb (2? 6-F,)	1.5279

17. téblíizet.

‘Yégydlet Máma	R;				2	Y	iOl vadá-spont (C) vegy zefrakcióe index I
1-396	be	CH.OHe	B	ff	SOCff.	Ph(2f O-Fji	1,5293
1-39?	He	CffbOHe	H	ff	SO.jCff.?	Bb (2., 6-F,l	105-106
1-3 33	Re	Cff.OBb (2, 6-üld	ff	a	SCK-.	Ph dR 6-FR	1,3715
1-393		CidÖPhGO 6-Cl 2	ff	a	SOCffj	Bb (2, 6-F.)	X,5674
2-4 00	Re	CH;:OPh(2, S“CIS.>	ff	π	so2cb2	Bb 12, 6-F.)	2,5401
1-401	Re	CH,08n db β-FO	8	a	SQjCHj	PF2, 6-F.)	1,525?
1-402	ffe	CH,SMe	ff	ff	SC-Cffj	PhM 6-F,.)
'1-403	Re	GhffEt	ff	ff	SO:jCH>	Pb<2f6-Fs)
1-4 04	Me	ClbSFr	ff	ff.	SOjCff,	?h(2f 6-F;}
1-405	He	CH>;SPr-l	ff	ff	so2ch?	Ph(2>6-Fd
1-406	be	CHjSORe	9	ff	SO2Üff.	Pbbb6-Ff)
,1-40?	be	caysoEt	B	a	SCbCff-,	Prb2,€~Fb
1-403	He	CHjSöPr	B	a	SOXH,	Pb(2,6-F j
1-409	Re	CH,SOÓr-i	B	ff	so.ci-o,	?ho,a-F2i
1-4.10	Re		H	a	SC?Cff.	Pb (2,, 6-F.)
1-411	He	ClMH'id	ff	a	SCff-j	Pb bb 6-F·:)	1.5266
1-412	Re	CH.NKSt	ff	a	SO.?CH;,	Bhf2,. 6-Fs)
1-413	be	CH2MHPr	ff	H	SOjCffj	Ph (2f 6-Fs)
1-414	Me	üff,ffHPr-l	a	a	SOXB;	Ph (2 ,< 6-Fs)
1.-415	He	CHjMÍMeh	a	a	SOsCB,	20(2, 6-¾)
1-416	He	Bn (2-Re)	H	a	SO'.Cff·	Ph(2,6¾)
1-417	He	Bn í3-ORe)	H	ff	SO,Cff2	ffb i 4,3“íp
} ~* *5 .Λ S	Re	B.n(4-üi)	K	ff	SO2Cff2 :	Pb (2, 6-F.)
1-413	Re	ÜCbff	H	ff:	SCff2	02(2,6¾}	107-106
1-420	Re '	30-Re	ff	ff	SCO;	Pb (2,6-F,)	75-76

18, táblázat

‘Vegyu let } is. zárna	Fu	b2	%	P,	Q	V	öivadéspoat (F) refrakciós index: ; (n }
1-421	Me	CC 51e		B	SOCHj	55(2,6-¾}	56-39
1-422	He	CChHe	«	H	SOjGH'j	Ph(2, 6-¾)	115-116
1-423	He	CQ,E£.	H	B	SOyCH,	Ph(2,6-¾}
1 -42 4	Me	30:2 r	H	B	SO:>CH,	20(2,6-¾)
1-425	Ce	C0,Pr-i	H	H	SOjCHj:	Ph(2, 6-F2)
1-426	He	COSMe	B	B	SOsCH2	Ph(2, 6~F,}
1-42?	He	cosst	B	H	SChCB,	20(2,6-¾)
1-428	He	GCSPr	B	a	SOaCH,	Ph (26- E;j
1-429	He	COSPr-i	B	H	3Ο,0Β:,	20(2,6-¾)
1-4 30	He	CCMH'Me	H	a	50¾¾	20(2,6-¾}
1-431	He	GOHHÉt	E	a	SOjCHj	20(2,6-¾)
1-432	He	CONhPr	H	H	60,05,	20(2,6-6,)
1-433	4e	COMBFf -.1	B	a	SCV2H,	60(2,6-¾)
1-43 <	He	CCNÍMeh	H	H	SOK;·	Pb (2, 6-¾}	1.5423
1-435	He	CONíMeR	B	a	SOOH-.	Ph (2, 6-Pg)	1.5403
1-436	He	COHÍHe),	B	a	SÖ2BB	Ph (2, 6--6,)	1>5236
1-43?	He	COh(St) (He}	B	B	SÖ2CP,	Ph (2,6-6,}
1-433	He	COh(Et)2	B	B	30¾¾	Ph (2, 6-¾}
1-423	He	COE (Pr) ,	E	a	so2ch2	Ph (2,6-¾}
1.....440	He	Pb	H	6	80,CB:>	Ph(2,6-¾)
1-441	He	Pb(2-He)	H	H	30¾¾	Ph(2,6-F,)
1-4 42	He	Ph<3-0Me)	H	H	SO.Cfí,	Ph (2, 6-1¾}
1-443 j	He	Ph<4-011	E	H	S0CHs	60(2,,6-¾}	1.5738
1-444	He	Phe4-Cl)	H	H	SCyCH,	Ph(2, 6-¾}	100-101
1-4 4 5	£L c	He	He	He	SOCH$	Ph(2,6-63)

29, táblázat

Vegyület* [száma	6,	X	1,	t'< :	Q	1	[Olvadáspont . {' C) ww 'refrakciós *index xö
1-446	Be i	He	He	He		Phí2,6-Eo
1-4 4 7	8	B	He	He	SOCH->	Ph<2, 6-El)
1-448	H	B	He	He	60¾¾	Ph(2, 6-F:j
1-449	Be	He	E	B	SösCB (CCgHe?	Ph {2, 6-FB
1-450	He	He	H	8.	SO-OHCN)	Ph(2, 6-¾)
1-4 51	de	He	H	B	50JCHX	Ph(2,6-FO
1-4 52	He	He	H	8	SOs <CH2)3	Ph 12,6-10)
1-453	He	Et ;	B	8	SOelHCCCyMe)	P h (2,6-F s)
1-454	He	Et	B	H	SCgCHCCH)	Ph(2,6-F,)
1-455	He	Bt	B	H	SOjBEBBíj	Ph(2, 6-¾}
1-4 56	He	Et	fí	H		Ph	63-64
1-4 37	He	·.	6	H	E<h (CB;) ,	Eh	1.5161
1-458	He		B	B	20¾¾¾¾	Eh (2, 6-¾)
1-459	He	Be	B	H		CF;
1-969	He	He	B:	B	SO,€H,	CHyCFy
1.....461	He	He	H	H	SO-.CB,	CHyQH
1—9 6d	He	He	E	8	8 CB,	CBjOE
1-4 63	He	Öle	H	B	50¾¾	CE-Eőfc
1-469	He	He	E	B	SO;;CH2	CH-OHex
1-465	He	He	B	B.	Sö,CB->	0BH)C8,CHCB;.
1-466	He	He	H	B	SO.CBj	OB.OBn
1-4 67	He	Et	E	B	SCH,	COjB	1.5068
1-9 68	He	Et	B	H	SO^CIE	CHjCQyHe	3.4852
3-4 69	He i	Bt	B	H	SCK,	CK-GOjEe	1.4919
1-47 0	He	He	H	B	30¾¾	CB2CÖ2He

20, táblázat

Vegyül Μhzáea		8,		G	□ .	Y	Olvadáspont f 2} vagy? Terrakciös '1 ndes in,25}
1-471	Me	3e	B	H	so,ch,	28,20,8
1-472		He	B	8	80,0¾	28,08
,2-473	He	He	H	8	80,28,	28,280
2-474	Be	He	B	8	80,2B,	2H-CB,
1-475	He	Et	B	H	Sö,CH,	CF,
1.....4 76	He	Bt	E	8	80,23,	eOjuB-t
1-477		Bt	E	B	SCB,	€8,08	1.5088
1-478	Be	Et	E	H	80,28,	28,08
1-979	He	Bt	H	8	3O,OH,	OBjOHe
1-480	Ma	Bt	E	8	20,23,	OBjOHex
1-481	He	Bt	H	B	20-CB,	08,028,08^28,
1-482	He	Bt	B	B	30,2x8,	23,038.
1-483	He	Bt	B	E	80,08,	2H-C0;.Me A- -V
1-484	He	Et.	E	8	80,28,	CH,CO,Hez
1-485	4e	Bt	E	B	S0,C8,	28,08
.1-43 6	He	Bt	E	7	80,28,	C8,CH0
1-487	He	He	7	H	30-2 8	88(2,3-228	12S-12 9
1-488	He	He	E	H	30,28,	88(2, 4-21,7	122-4.23
1-489	He	Misa Ο>·\Ο	B	8	80,28,	38 (2 f- S - 212 «.>	123-12.4
1-490	He	He	H	E	SO,CH,	88(2,δ-2 Íj	153-159
1-431	He			E	80,CE,	28(3,4-01,}	122-122
1-492	He			B	30,OH,	P8 (3,8-3¾}	103-104
1-493	He	- (CH;J	H	30,28,	88(2,8-80	95-97
1-459	He	He	E	B	80,23,	98(2-01,8-0}	109-109
1-495	He ;	He	He	B	50,28,	88(2,8-8¾	1.3123

- táblázat

	Pb	B,	B,		Q	. 7	(01 vadá^pos 1 •CQ vagy ‘refrakciós ‘ixjdea ( x? ·'· U2/ 0
1-496	He	B	He	8	80¾¾	Fh (2,6-¾}	64-65
1-4 97	He	He	B	&	00¾¾	9513,4-F,·	109-110
1 -4 96	He	He	B	B	50¾¾	Pb (2,5-¾}	107-106
1-4 99	He	He	B	B	50¾¾	Ph (2 -P, 6-20/	146-147
1-500		He	B	B	50¾¾	Pb (2, 4,6-2 3)	67-08
'1-501		He	B	B	50¾¾	Pb(2,3,6-F3)	136-136
1-502	He	He	8	B	λ/ 0 \ C· H ·{	Pb (2, 6-2¾}	50-53
2-503	He	He	8	8	80¾¾	Fh(2-N0,:í 3-00,He)	112-114
1-50 4	He	He	8	8	50¾¾	Fh (2,3-:8,)	124-125
1-5 05	He	He	8	8	80¾¾	22(2,4-¾)	109-105
1-506	He	He	π	H	80,0 B,	25(3,5-2,}	139-140
1-507	He	He	H	8	50¾¾	Fh (2,3, 4-¾}	100-153
1-508	He	ke	R	R	50¾¾	Pb3, 5-2/	165-107
1-509	He	ke	H	0	50¾¾	Pb. (3,4,5-2,)	150-151
1-510	ke	He	5	R	50¾¾	Fh (2, 4, 5-F7s	154-126
1-511	Me	He	8	2	80,08,	Fb ! 2,4-He,}	1.5421
1-512	ke	He	3	R	50¾¾	Pb (2, 5--1-1¾)	65-66
1-513	ke	ke	8	R	80,C8,	Pb(3, 4-He,)	62-65
1-214	He	He	2	F	50¾¾	Pb {2-F, 5-0¾}	95-97
1-515	He	He	11	H	30¾¾	0b(2-F,3-07,)	109-111
1-510	He	He	B	B	00¾¾	Pb(2-7,k-3r}	12 3-125
1-517	He	He	B	H	30¾¾	Pb ( 2-80,02,)	80-81
1-513	e	- (05:	7”	B	30¾¾	1b. (2, 6-2,}	65-66
1-519	H	~(O5h~	8.	50¾¾	2512,6-¾)	97-33
1-520	Ft-c	Fr-c	8	8	50¾¾	90(2,6-¾)	95-56

22, táblázat

Vegyelet bzéíKS	Iá	fi.	1 sv	fi,	Q	fi	fö1^«ááapoafc 7'70 va.gr 'refrakciós í ·: 4 7:;?
1-52 3	Ke	Ke	B	fi	SClCB.	Eh a-ii	75-72
1-52.2	Ke	Ke	fi	fi.	SfXfifi.	Oh 2, 3-HeU	123-124
1-:523	Ke	Ke	fi	21	SÖ-CH,	Eh <3,5-Ke,;	3? 98
1-529	Ke	Ke	fi	fi	SO;,CH;.	fifi : 3, 5-OKe,}	0.2:5-126
0.-525	Ke	Ke	fi	11	SOjCfi;	-fit, 6-Ke)	0. .5418
1-526	Ke	Ke	fi	fi	SÖ;.C?1	fih <2-OSi.y 8-2}	-v -U -vv A.
0.-.527	Ke	Ke	fi	fi	SÖ?CH?	fih (2-57 6-CFfi	39-80
0.-528	He	Ke	fi	fi	8O;.Cfi,	fihí 2-114-154	124-125
1.-523	Ke	Ke ;	fi	fi	SOfififi	fifi.í214,6-Ke,}	113-120
1-530	Ke	Ke	fi	fi	SO2Cfi;	fi:h(2-OMe, 5-KOj	125-1.26
1-533	Ke	Ke	fi	fi	80717	Eh (2,3,4, U € - 57;	10.3 114
1-532	Ke	fi	fi	fi	20707	?h (2 . €-17}	126-1.27
0.-533	-	fi	fi	fi	SÖ?Cfi2	<- l l {z. í ő'c ·/?	125-126
1-534	Ke :	Ke	fi	fi	SÖfifi,	Ph -.2 -57 6-OKe)	I 25-3.27
3-57 7	Ke :	Ke	fi	fi	fiO2Cfi3	fih <2,6-OKei	165-16?
3-536	Ke	Ke	fi	fi	SÖ2CB2	>7 7, 6-O2t.fi	85-83
1-537	Ke	Ke	fi	fi	SCyCfi,	fihl 2-He, 3-ΚΟΚ	102- 113.
1-533	Ke :	Ke	fi:	fi	fiOfilfij	fih'2-Cl, 4-fis	82-33
0,-538	Ke	Ke	fi	fi	SO.,Cfij	fifi (4-Cl, 2-fiOjS	18 $-0.3?
1-540	Ke	Ke	π	fi	SOjCfi£	56(5-Ke, 2-fiOjj	124-125
1-541	Ke	K©	fi	fi.	807¾	fih {4 ~F? 3 -Cfifi	93-101
1-542	Ke	Ke	fi:	fi	807U1	fih U-F, S~CF,}	87-83
3.-545	Ke	Ke	fi	fi	SCjCKj	F1U 3, 5- íCFfiU	130-0.52
1-544	Ke :	Ke	fi	fi	SO;.CE.	filU?, 3-UCEy}	160-103 .;
1—595	Ke	Ke	fi	fi	SOXfi; -..............—	UU 3, 5-ifi:,)	115-116

23. táblázat

Vegyület i SéáiSS		/				:........................................... : · v	felvadáspcaá s( ’C) vagy akciós : '.r-des' <»Λ
1-546	Be	He	0	E	SO/H,	38(3,3--((¾¾	162-163
1-547	Be :	He	H	8	SO/S2	P8(2,3, 5, 6- (He/j	128-130
1-598	He :	He	H	8'	S0/R2	Ph (2-5,6-1}	137-133
1-549	Me	Hé	s	3	SQ/E,	P8 (2-8/,6-2}	118-121
1-5 50	He	Hé	H	8'	so/ín	88(2,6-/, 3-Hei	118-112
1—5.51	He i	Hé	R	H	80/¾	28(4-2,2-1¾)	50-51
1 --552	Hé i	Hé	H	8	5G,CR:í	P/2-NRG	107-109
1 - 55 3	He i	He	R	8	£0/¾	2e(2-Br,6-2)	126-127
1-559	He	He	B	8	SOlB/	Ph (2, 6-B/}	158-160
1-555	He !	Hé	B	8	SOálH,	28(2-2,6-CO/fe)	103-105
1-555	He	- íu\·' ,	8	50/¾	Ph(2,6~/)	36-87
1-537	Be	Hé	R	H	B0/Hx	Ph (2-2, 6-«e/	108-110
1-558	He	Hé:	H	R	80/¾	Ph{2-.2,6-ME/}	§0-92
1-555	He	Hé	H	R	50/¾	P8(2-0CR/^CE}	110-113
1-560	Hé	He'	H	R	£0/¾	PM2-C2,6-He)	90-100
1-561		He	*3 i.í.	8	so/h2	88(2-21,6-OCHF/	33-84
1-5 62	Hé		22 ,vX	8	S0,C8,.	28(2-0082,4	1,5215
1-563	Hé		R	R	£0/¾	28(2-01,6-OHé)	128-123
1-564	Hé	Hé	8	8	50/¾	Pb(2-01,6-ORtj	6 7
1-565	Be	He	R	H	50//	28(2-01,6-OPr-n;	66-63
1-566	Hé	Hé	5	8	SO/H,	Pb(2-Cl,6-ÖPr-l)	1.5402
1-56'·	Hé	He	H	8	so2ch?	28 (2-01,6-OCR//)	32-95
1-563	Hé	He	H	8	£0/¾	Pb ui-OEu-e}	50-51
1-561 |	VS,£Í	Hé	R	8	50/¾	Pb(2-2, 6-OPr-/	79-76..5
1-570	Hé	Hé	H	8	50//	Pb(2-2, 6-OPr-.:2	1.5139

24. táblázat

Vegyűlet hzáfiba	R,	P2		B,	Q	7	Oi vaááspcrit CC) vagy rsíxakcics isdsss ín/*}
1-52.	He	de	9	H	50¾¾	Ph(2-F,8-OSu-n)	74-75
1-572	de		3	5	SOjCHj	PhCl-Cl,6-Ο8υ-1}	92-94
1-573	de	de	H	a	50¾¾	Ph (2-¾ 6-OC3FJ	1.4961
1-57 4	He	de	H	H	50,03,	Ph(2-Cl,6-00e-n)	85-67
:1-57:5	de	He	H	5	50,0H(He}	Ph(2-OF3}	1.4965
1-576	de	de	3	V	50¾¾	Ph (2-¾ S-OCHjC'SCH)·	102-105
1-577	de	de	H		sosca2	Ph (2-003,00,de)	110-111
1-578	de	de	H		80¾¾	Ph (2-0CH,C0:íEt j	52-93
1-577	de	de	H	B	20¾¾	Ph (2-0 (0¾} ,0de)	2.51)8:9
1-580		de	H	B	saca.	Ph (2-0 (0.3¾ 205t )	1.4991
1-581		de	H	H	SO5CH (de)	ph	120-121
1 56.:.	de	de	H	a	5CH(de>	Ph	5 9-60
1-533	12	de	B	a	so,ch2	Ph (2-Hef 6-deö)	92-93
1-534	de	de :	a	a	80¾¾	Ph (2-He,3-Pt-i,6-MeCÓ	108-109
1-535	de	de i	a	B	SOjOie	Ph (2-öSt. 6-Qh)	38-09
1-5 83	de	de	H	H	S0;.c.B,	Pb (2-0(-(¾¾}	1.5318
1-587	de	de	a	H	50¾¾	Ph(2-OCCde)	87-09
1-538	de	de	a	3.	50¾¾	Phi2-ö0a?Ph)	120-123
1-539	He	de	a	3	50,05,	Ph (2-003,05-03,}	71-73
1-590	He	de	a	3	50¾¾	Ph (2 -01, 8 -ΟΟΒ,ΟΒ^ΟΒ,} :	Oeefele to sneasure
1-591	de	He	3 ;	B	50¾¾	P h (2 - Cl, 6 - OCB,C 08}	108-111
1-5.92	de	de	8	a	so5.oa.	Ph (2-00,31	X8t-.:.§4
1-593	de	de	h	H	50¾¾	Ph (2-00¾¾	1.5332:
1-594	de	de	a	H	50¾¾	Ph (2-00jPr-e}	1.5294
1-595	de	de	a	a	50¾¾	Ph(2-C0,Pr~l}	x«5z ez

2S,

*'’egyu 1 et fez ama			tt	R.$	Q	7	^Olvadáspont 2Ό vagy retxakciás fejthez nw-c)
1-536	He	He	K	ΪΗ	SttCH;	BMe-CöjBu-n}	1.5282
1-53?	He	He	K	B	SO/CBy	Ph (2-CöyBe-el .	1.522.3
.1-538	Me	Me	H	:b	SO2CH;,	Ph (2-CÖ/3U-1)	64-65
1-539	He	Me	H	b	SOyCHy	Ph lO-OO^CBjCH-CBÓ	jtssí. &é$&etá> j
1-500	Me	Me	B	B	SOjCB.	Pfe^-COsCByC^CB}	90-31
1-501	Me	Me	H	B	SOyCBj	3h {2-COyPen-c}	78-73
1-502	Me	Me	B	B	S</Cfi2	Ph(2-öEt,6-Hel	Best férhető ;
1.-80 3	Me	Me	B	H	SOyCB;	Ph(2-OPr-e,6-Me)	t Mssí ssér&etö·:
1--604	He	He	K	B	SC/CÍ/	PhíO-öPr-i, 6-HeO	í 1.5564
1-605	He	Me	B	8	ΟΛ £v&	?h( 2-öBe—n, 6-He)	ness jfefeHieto ;
1 - 50 6	He	Me	8	B	30/¾	Ph (2-Me, S-OCfísCH«CHj.)	m JsmHieto i
1-507	He	Me i	8	B	30/¾	FMz-Me, 6-öCSyC^CB}	áss férhető
1-508	Me	He	B	2	BttCH;	Ph (2~OC8Htt~c)	1,5379
1-50 3	Me	Me	B	B	sö2csj	Ph (2-OPer-c)	1,5403
1-5X0	Me	Me	B	B	SöyCHy	Ph(2-OHex-c)	1,5399
1-611	He	He	B	B	60/¾	PB fO-COfeCBsPh)	96-3?
1-612	M.e	He	B	B	60/¾	Ph Us-COjCH;.Ph(2.....Cl) )	1,5631
1-513	Me	He	B	B	so2ca2	Ph {2-COyCHyPh (3-Cl))	1,5661
1-614	Me	He	B	H	SOXHj	Ph (2-C</CttPh (4-Cl ) )	1,5642
1-815	Me	He	B	fi	SOyCB,	Ph íP-CHyÖBu-e?	42-43
1-616	Me	He	8	1	SC/CKy	?h (2/5, 6-Me /	97-99
1-617	He	El	B	a	SOtttt	Ph (2,. 3, 6-He/	63-70
1- 618	He	He ;	fí	H	sc5ch2.	Ph (2-Cl, 6-CöyHe)	156-13?
1-6.13	He	He	B	H	SC/lBy	Phíl-Cl, 6-CttEh)	103-109
1-620	He	He :	H	H	SQjCBy	Ph (2 -C1., 6- CO>P r - e)	76-7?

Vegyidet.

szama

1-621 1-622 1-623 1-624 1-625 1-626 1-627 1 -626 1-625 1 -630 1 631

1.....632

1-633 1-634 1-635 1-636 1-í

1-639 1 - te 40 1-641 1-642 1-643 1-644 1-645

R,

R,

Oiv-s&áspon f, ί X) vagy refrakciós index ín²*}

He

Me

He

Me

Me

Me

Me

Me

Me Me Me Me

S

OTíEt);

lE'Xxh ÍEt) ;_:H

CÖB fcoh

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me

Me pe Me Me Me Me Me: Me Me he

H

H a

h

R

H

H a

a

K a

a a

a

H

8.

a

S'OXX

SÖXX

SCyCX

SCXCH, so_sca.

SOXH,

SO_aCtí_s

SOXK;;

SCH_?:

SCCHj

SGyGX

SOXH, so₂ch,

SOXH₂

30,0 H,

SOXX

SOXH, <· <· c 0,telte.

SG,ca.

SO,_;CH,

SCrCX

SOXH;;

SOXX

SGXB_s

SOXH, ahí2-Cl, 6-C0;<Fr-i) i?h;2-Ci_? S-COXu-n) h 12 -C 1,6 Oö_:,3y—s) ahiS-CI^O-COXu-i) ah <2-Cl, 6-COX8,Ph)

Ph i2-Cl_f 6-CGjCH,Ph;28h X-Cl_f. 6-C0X8,Ph(3a h í 2 -C1 _f 6-XGjCXPh (4 Eh (21' S í ah (2,< 6-χ) ah(2í 6-F,) ahUCl , 5-OMe)

Fh Í2-C1, 5-OE6)

Ph (2-Cl, 5-OPs-n) ahíz-OX-OPs-i) ahi 2-CX,5 OBu-n) ah X-Cl, 5-0C8,te8“Cfí₃) ah Í2-C1, S-OCHjC^CR) a h 6—OMe)

Pbí2-CÍ,6X0,8) Phí2~X S-COjBí Eh (2-F, 6-COXX ah(2~F_? 6-COXr-nj ahX-F, é-COXr-i) PhX-F, 6-CÖXu-X cm cm

Cl) >

114-115

94-95

94- 67 9.9-100 121-122 111-112 32-83 111-112 1X372 1,.5374 1.5122 92-93 114-115

95- 36 64-65 87—38

66- 67

91- 92 78-79 176-176X

76-177

67- 68 55—56

92- 93 94-95

27, táblázat

Venyelet sxmae	8,		5,	R,	0	a	Cslv«ö3S5ps:;at 2C) vagy -r«í rskeiás index ín 56
1-646	He	He	8	a	so/a.	Fh(2-6, 6-OO,8e-e)	49-50
1-947	Hé	He	6	a	50/2/.	Fh 6:-77 6-00//-1}	86-37
1-	He í	He	8	a	so/a.	Ft. (2-15 5-C0,0H,?h)	191-192
l-* -	le	He	a	a	so/;a.	Fh (2 5/ 0 OO/H/h (2-01: )	83-90
1 - í 6	He :	He.	H	a	80/18,	Fh (2-25 6-00,0.8,Eh (3-01))	89-93
1-651	He í	Me	E.	H	so/a.	Pb (2-25 6-00,0.3,Eh (4-01) ) Λ A	108-109
1-652	He	Et	H	H.	80,OH,	Eh (2¾ 5,6-(He) 6	94-95
1-653	He	Me	H	H	316636	36(2-051,6-31)	8:8-90
1-654	He	Me	H	ü	80/2/	Eh (2-OEr-e, 6-51)	1,5321
1-655	He	Me	M	6	so2ca2	3h(2--0Br~l, 6-~St>	1,5312
1-656	Me	Me	H	E	75556	36(2-OFu.....n, €-61}	43-4.5
:1.-657	Me	Me	H	H	stich.	Fh (2-6X6:a/18678,? 6-Et?	1.545
1.-658	Me	Me	6	a	755 57,	Eh (2-008,0^02, 1-57 )	1.5489
1-655	Me	He	a	6	SO/66	Fh (2x 3,· 5, 6-65	123.....131
1-660	Me	51	a	H	20,07,	Fh (2, 3, 5? 6-6/	119-112
1-561	Me	He	a	B	sü,ch, :	Eh (2-COjMe, 3-Mei
1-662	He	Et .	a	H	SÖ,CH,	36 (2 -- 00/¾ 3-Me)	59.....61
1-663	He	He	H	a	so,ea.	Eh(2-00,51., 7-Me)
1-664		st	H	a	367666	Eh (2-00,51, 5-Me)	1.5232
1-665	He i	He	H	H	2055/	Pb (2 - CO,B;.:·-1, 3-He)
1 · 666	He	El	H	H	so,ca.	Fh(2-00/31-1, 3-He)	1,5192
1-667	He	He	H	a	50,08,	Fh(2,5-He,f 6-OHe}	1.17-11.8
1-668	He :	Me	H	a	50,oa, ......♦··..... <-	Eh (2, 5-2¾ 6-0315	1,5309
1-663	He :	Me	a:	ü	30,166	Eh (2, 5-He,r 6OEr~r6	75-76
1-670	He :	Et	H	a	30/2/	36 (2, 3, / 6-//)/

28. táblázat.

• Pggwlet :'ssá·®».	to	X, •V	:¾		Q	¥	llvadaseoftt <'05 vagy xssí r-skcic« : Í Íiífe?s P ? r ;
1-671	Ke	Ke	E	E	sc-toto	Rh (2, 3? 5- (Ke) JZ 6-OBe)
Ϊ-672	Ke	Ke	B	B	SOyCB,	RB (to 3# 5- (Ke) g(- O-OEtl
.1-673	Ke	oie	B	H	80,016-2	1' h ( >., 3,3- (Ke),, 6 -CP r -e.?
1-674	Ke	Ke	H	rí	SG2Ch2	H2,3, §- (Ke í,... 0-XPr-1)
1-675	Ke :	Ke	H	H	OÖXÍ-h	Pb(2,5-<Ke)s, 3 f 6-01,)
1 - 6 7 6	Ke	Ke	H	B	00,03;	Ph(2i5-(Ke)Sf: 3, 6-Br,)
1-677	Ke :	Ke	M	E	so?cb5	R h (to 3 f 6 - (Ke 5, , $ - 01 ·
1-67«	Ke	Ke	H	B	SO2CH2	R h(2, 3 f 6-(Ke), f 5 - B r)
1-679	Ke	Ke	B	B	SOH, :	Prí	1x521
1-660	Ke	CB,CO-B	H	B	80,08,	Pb (2 , 6 -Pl
1-681	Ke	CBXOBt	H	S	sö2cr, :	Pb (2, 6-FjO
1-682	Ke	CHjCOKe	rí ;	B.	SO2CH,	Ph X; 6-11)
1.....68 3	Ke	ΟΒ,ΟΟΕ (Et) s	Bl	B	SOXH;	Rh (2?6~Fi
1-684	Ke	CHXOK (Ke) 2	B	B	80,03,	Pb (2, 6-FX
1-685	Ke	GBXONBEt	B ;	E	SOXB, AA -V	Pb(2,6-Pl
1-684 ;	Ke	CBXöKEKe	a ;	H	so 1 >	Ph(2,6-Pl
1-6 8?	Ke	0 8,008 (to	R :	H	SOXB,	Rhí2, 6-P,:)
.1-6 SB	Ke	CtoOOPEe	h |	9	SOjCrl	Rh(2lS“to)
1-639	Be	6H2OPh	a;	B	80,09-:	Efe(to 6-FI
1-690	Ke:	OH,QRhi2-Re)	a	rí	SOtoto	Pb (2, 6-Pl
1-691	Ke ;	OEjOEh (2-OKe)	B	B	so2ca2	Pb(2, 6-P2)
1-692 ;	Ke í	C8s0Ph ( 3 -Ke)	H	B	sö,ob2	Pb (2 f 6-F,)
1-693 i	Ke ÖEOPh (3 -OKe )	H:	B	SOXto	Rb(2, 6-F,)
1 -694	Be	OHXPh (4-Ke)	B	E	sogCB,	Pb(2, 6-Fi! ............
1-695	Ke	OtoOPh (4-OKe)	H	B	30X3,	Rb (2, 6-Pl)

29, táblázat

Hegy3- , let szemz		E,		E,	0	7	'Olvadáspont •O: vsgy >.relr&?r tós 1 5 nCŐ
1-696	He	88,80,Efc	H	H	80,08,	Eh(2, 6-?,}
1-697	He	OH,Sö,Me	H	8	so,ch,	Eh (2 a6 0,;
1 698	He	Et	E	H	SOR,	Eh (2f 3, 7,. 7, 6- 83	73 0
1 6 99	Be	El	a	R	808,	Eh (2, 3, 6-(He) 0
1-700	He	Et	H	R	808,	Eh(2,5a 5-í He };tí	6-008,00,)
2,-992 i	He	Et	H	8	888,	Eh (2 a 3a 5-(He), a	S-OOHF,)
1-7 02	He	Et	H	H	808,	Sh(2f 3,6- (He),,	€-OSt)
1-703	He	Et	a	R	508,	Eh (2 , 3,5- (He),,	8-OHe)
1-784	He	St	a	H	SCH,	Eh (2a3a 3- (He),,	6-OEt-i)
1-705 :	He	Et	8	a	588,	Eh (2,3, 5 (Heh,,	3-OEr~e)
1-7()6	He	Et	H	a	SC8;,	Eh (2,3a 6- (He),,	5 ~ 3 r)
1-7(57	He	Et	H	a	808,	Eh (2S 3a 6- (He) ...a	3-81)
1-788	He	Et	H	a	SCHs	Eh (2a 3a 6- (He) ,a	5-0)
1-709	He	Et	H	a	SCH,	Eh (2a 3, 6- (Be) ,,	5-1)
1-710	He	Et	H	8	SCH,	Eh (Ο, 5- (He).,a 3,	5 —Bt,)
1-71,1	He	Et	E	8	SCO,	Eh (2,5-(He) ,a 3,	6-CIO
1-712	He	£t	H	H	SO;CR,	?t(2,3a h 5, 6.....(Me) ó
1-73.3 i	He	Et	a	H	$O	Eh(2, 3,5-(Hei ,)
1-714 |	He	E t		a ;	80, 08,	Eh (2,3, 5- Be),	€-008,00,)
1-715	He	St	Η ί	a	80,08,	Eh(2 a 3,6-(He),,	€-0080,)
1-716	He	St	R	H i	80,08,	Eh (2a 3, 5-(He) „	€-OKtá
1-717 :	He	Et	a	R	80,08,	Eh (2 a 3,5.....(He),,	6 OHe)
1-713	He	Et	H	a i	30,08,	88(2,3,6-(He) „	6-OEt-t)
1-719	He	Et	a	a	80,08, :	Eh (2S 3, 5 - (He),,	6-öEc-n·
1-729 í______	He 1	Et	H	8	50,08, ;	Eh (2a 3,6- (He),,	3-Bt)

3S0 táblázat iVegyű let e tárna.

0.....721 ”72'·'

1-723 1-724 1-725 1-726 1—727 2 -72 8 7-722 1-7 3C

1- 7 32

2- 732

1- 7 33

2- 734

3- 735 /1-73® 1-7 37 1-738 1-733 3.-740 1-74 1 •hl—342: 1-243 1-744 1-745

' o.	2,	a
	Bt	£J
be	Et	8
He	Et	h
ÍHe	Et
pe	Et	3
He	Et	H
Hé	Et	2$
. Hé	Et	ít
He	Et	H
He	Et:	H
He	Et	B
Be	Et :	H
be :	Bt	E
pe :	Et	H
1 Be	Et	H
He	Et	2
He	Et	a
He :	Et	H
He	Et	8
	He ,	H
He ;	He	H
He ;	He	2
He		3
He	He	H
W	He	H

ϊ R,	Q		X		i 0 i v a dás. pcM t 305 vagy H'ef rakc í ős 'index •
					3. o yb
3	20,33,	Eh (2,	3, 5-(Heh,,	t-011
H	8O;CBS	Ft {/ f	3,®-{Me}„	5-F5
8	so,at	F3(2,	3,®-(He)„	5-1 j
H	80, OH,	23 (2,	5 - {He},, 3,	3-Br,}
fí	SC,OH,	23(2,	5-(230,, 3,	É-Cip
H	Sö€H,	F3(2,	3, 4,5, 8- (He j 3
B	SOCil	Eh (2,	3/5- IW
H	SOCHg	23 23	3,5- (Me),,	6- 002,CE,·
a	50CK,	23 (2,	3, 5- {He) „	5-OCHF,}
a	soo®,	Ft 2;	3, 5-(He} ,,	6-CEt}
B	SOCH,	23 {2,	3, 5- (He) >,	O-CHel
8	S 00 H ,	23 33	3, 5- {He} „	0-02r 00
a	813”	73(2,	t, e— (He /,,	6 - OE r -('..}
®	SOCH,	Eb (2,	3, ®- (He) 5,	S-Et}
H	5 03 E,	E3 (2,	3, ®- (Me)	5-on
2	S03B,	Eb (2,	3 , ® (Héj	5-E)
3	8002,	Eh (2,	3, 8- {He} ,,	5-15
a	8002,	23: (2;	5-{He}„ 3,	δ-Ft,}
H	SOCE	23(2,	5-(2fe}„ 3,	6 - 0 1,)
H pCH,	73(2,	3, 4, 5, 8- (H?	O 0
H	SC3,	23 (2,	3,5- (Hé),)
E	SCH,	Eh (2,	3, 5- ( He ),,	® -CCOhCFO
H	20H,	Eh (2,	3, 5 - (He.),,	4-0022,5
E	SCH,	Eh (2,	3, 5 - (He ),,	s-ost?
.5	SCF,	Eh (2 ,	3 , 5- (He 1 ,,	~ K ,<0. >

31. tö-blásat;

Vegyilet	X	8,	X	H	Q	i................................................................. Y	^Olvadáspont ,í X vagy ire frakció® EndsK ' inVV
1-746	Re	3e	E	H	SC1V	Ph(2f3,5-CMe),, 6-OPrX) 1
1-74 7	Re	He	K	3	3C3<	Ph(2,3,5- (Heh, 6-OFr-ní ;
1-748	Re	Re	H	3	5CH	1H2, 3, 5, 6-(He);)
1-749	He	Re	3	3	SOI:	33(2, 3f 6-Xen, 5 33
Í-75Q	He	He	3	H	SCO	Fhíz, 3, 6- Hsa, 5-C3O
7-751	He	Re	E	8	sex	Eh (2, 3, 6- -He) >s 3-X
1-752	Re	Re	B	3	SC8,	Ph{2, 3, 6-(He),, 5-1:
3.-753	He	Me	11	3 |	sex	Ph (2, 3-Mx)
3-754	Re	Elé	F. ·	H :	sex	Ph{2f4-ReR
b - 7 55	He		E	8 i	SCHj	Fhíz, 5-(He) ,, H, 6-Srz
3-756	He	He	H	3	SCH;	Fh íz, 5- (Re.U, 3,6-CH)
1-7 57	He	Re	H	8	se x	Phíz,S-He;3
3-750	Me	He	6	a	sex	Fh s 2, 6 Re,)
3-753	He	He	H	8	sav	Fh (2-Bró
3-760	Re	He	B	3	SC8,	Fh Íz-Be)
1-761	Re	He	H	8	sex	Fh íz-Be-i)
1-762	Re	He	H i	8	sai, V.	Fh fz-Be-s)
1-76 3	Re	He	B	8	sav	Fh(z-Bu-t)
1-7 64	Re	Re	E	a	SCH,	Fh (2-C.F,?
1-7 SS	Re	Re	a i	8	SCHs	ah ·; 2 - cl 3
1-366	Re	Re	H	8	sex	Fh X.-Ft)
1-767	Re	He	H	8	sex	. ? x. 2'
1-768	Re:	He	H	H	sav	Fh (2 - Bez0
1-763	Re	He	8	8	sav	FhX-He)
1-770 i	Re	He	3	H	sav	Pl (2-OCX:

4!

32:, táblásat;

;VHgyülét ázatna	R,		8,		0	7	Olvadáspont '(*C) vagy •refrakciós indes ín,CM
1-771	Me	Me	H	B	sas.	Fh{2.....OCHF,}	•
1-7 72	Me	Me	H	H	SCH,	Ph{2~0£<.}
1-772	Me	Me	H	H	sck.	Fh(2-CHez;
1-774	Me	Me	Ή	H	sch.	Fh (2~OMe7
1-775	He	Me	H	B	SCH,	Fh (2-öPr)
1.-77 6	Me	Me	H	H	SCH,	Ph. (2-GPr-i)
2. - 7 7 7	Ke	Me	H	H	SCB,	Fh(2-Pr 5
1-7 7 8	Me	Me	H	H	SCH,	FhO-Pr-l)
2.-7 75	He	Me	B	H	SCH, c	Fh f 3? 4-Me,;
1-780	Me	Me	B	Π	SCH,	HM3, 3-MeG
2-781	Me	Me	8	í.y Xí	SCH,	Fh(3-Br)
1-782	He	Me	H	H	SCH;	Pb (3-Bei
1-76 3	He :	Ke	H	H	SCH,	Pb (3-Be-20
1-784	He :	Ke	3	K	SCH,	Fh(3-Be-e)
1-785	Ke :	Ke	9	H	SCH,	Fh í 3-Be-tg
1-786	He	Me	H	H.	SCH,	Fh (8-CFj
2.-787	Ke	Me	8	.B	SCH,	Fhp-Cli
1-788	Ke	Me	B	H	SCH,	FhO-CfG
2.-7 88	Me	Me	H	B	SCH,	Fhhl-Fi
1-7 95	Me	Me	H	H	SCH,	Fh{3-Hez;
1-7 91.	Me	He	H	H	SCH,	Hh{3 Ke;
1-792	Me	Me	H	H	SCH., <·	Hl· i 3 CCS C
1-793	Me	Me	H	H	SCH,	Fh (3-OCHF, ;
1-7 94	Me |	Me	H	H	SCH,	Fh (3-OSX3
1-7:95	Me	he	H.	F	SCH,	Fh {3-ÖHe.z.}

33. táblázat

Vegyület átáee			X	X	Q	1	:Olvadáspont <C) vagy ’xefrakciö© i&áéSí: xx2íg
l-'?36	Me	Me	H	H	SCX	XX3-ÖMX
1-79?	Mé	Me	3	H	sex	Ph X OEX
1-7:98	Me	Me	H	H	SCH,	PhX-OPr-l)
1-739	te	Me	H	fí	sex	Ph(3-Pr)
1-800	Mé	Me	H	E	SCX	Pb(S-Pr-i)
1-391	Mé	Mé	H	H	SCX	PXC9-B.X
1-392	Mé	Me	a	H	SC3E	Ph (4-5u)
1-808	Mé	Me	H	H	sex	Ph|4-Be-i)
1-304	Me	Me	H	H	SCEj	Ph{4~B«~s)
1-305	Mé	Me:	H	3	sex	PhX-Su-X
1-306	Mé	Me	H	H	SCH;	Phx-eee
1.....307	Mé	Me	H	H	sex	PhX-ClO
1-803	Mé	Me	E*	E	sex	Ph|4-Bt0
1-30:9	Mé	Me	H	H	sex	Phí4-P}
1-319	Mé	Me	h	3	sex	Ph (4-HeX	; i
1-3Π	Mé	Mé	H	E	ece. *	Ph {4-MX
1-312	Mé	Me	H	3	sex	Ph(4-OCFt
1-313	Mé	Mé	9	E	sex	Ph { 9-OCHX >
1-514	Mé	Mé	H	H	sex	Ph(4-Olt)
1-815	Mé	Me	a	H	SCEj	Ph(4-GHéx}
1-316	Mé	Mé :	.3	H	sex	Pb H-OMs)
1-817	Mé	álé	3	H	sex	PhX-OPX
1-818	2©	Mé	M	M	sex	6L X-e-X-' '
1-813	Mé		γχ Γ1	3	sex	PhX.....X;
1-820	Me	Me	H	3	sea.	Ph (4-Pr-X

34> táblázat

Vagyulet ©zárna	R;	2,			0	-	Olvadáspont ( *C) vísgy refr&kciős «tex (ni')
1-021.	He	He	H	fi	SOjCEx	Eh (2,3,9, 5,6- (He;j
1 - $22	He	He	H	fi	SOxCE,	Ph (2,3,8-(He) s)
1-423	He	He	fi	B	SC->Cfi·, :	Oh(2,3, 5- (He) s, 6-006,00¾
1-824	He	He	fi	II	SCgCfi,	Ph ( 2,3, 5- (He),, 6-0060¾
1-825	He	He	H	fi	SO2CH;,	Ph(2, 3, 6 (He),, 5-0)
1-826	He	He	K	fi	80,02,	Ph (2,3, 6- (He),, 5-1)
1—82?	He	He	H	fi	3000,.	Ph (2,3, 9,5, 6- ÍH© M
1-828	He	He	fi	fi	500.0,	Ph.(2., 3, 3- (Heh,)
1-829	He	He	8	fi	8000	Oh (2,3, 5- (He) „ 6-006,00¾
1-530		He	fi	fi	SCCH,	Ph(2,3, 5- (Heh, 6-OCBF,)
1-83'1	He :	He	fi	B i	SOCfi,	Fh(2,3,5- 1 He},, 6 -O£t}
1-832	He	kle	H	fi	SOCH-	Ft (2,3,5-(He),, 6- GHe}
1-335	He	He ;;	fi (	fi	SOCfi,	oh (2, 3,5.....(He) ,, 6-OPr-t)
1-834	He	He :	fi (	fi	SOC.fi,	Ph (2,3,5-(He),, 6.....OPx -n >
1-835	He	He :	B :	B	SOCfi, :	Ph(2,3,5,6- (He) 3)
1-836	He	He :	fi (	B	SOCfi.:	Ph(2,3, 6- (He),, 5-Br)
1-331	He	He :	H	.6	SOCfi,	Pb i2,3,6- (He),, 5-01.)
1-838	He	He :	H	fi	SOCH,	Pb (2,3, 6- (He) ,, 5-0)
1-339	He	He ;	B	fi :	SOCfi,	Ph (2, 3,6- (He)3, 5-1)
.1-840	He	He	B :	B	SOCfi,	25.(2,3-He,}
1-341	He	He	fi	fi:	SOCfi,	P.h(2,4-He,)
1-842	He	He	H	H	SOCfi,	Oh (2,5-(He),, 3, 6-Bt,)
1-843	He	He	H	Ή <1:	SOCfi,	Pb (2, 5-(He),, 3,6-01¾
1 -84 4	le :	He	fi	E	SOCfi,	Ph{ 2 , 5 -Meó
1- 845	He	He	B	H	SOCH,	Ph(2, 6-Me,;

35. táblázat

Vegyulet százan		| R	R,	R;§	Q	0	0.1 Vft d á sp OS t {*□} vagy refrakciós izdez í :R>
1-346	Me	Me	o	a	SQCR,	Ph(2-Br}
1-847	Me	Me	B	B	SOCR,	Ph?2-3e)
1-846	Me	Me	6	B	SÖCH,	Ph (2-Be-13
I 8 49	Me	Me	6	H	$ÖCR,	P h<2-Be-1)
1-850	Me	Me	B	H	SGCtig	Pbíz-Bc-z)
1-881	Me ;	Me	B	B	S C'C B,	PM2-CFM
1 -8 52	Me ;	Me	a	a	3OCH;;	PR{2-Cl;
1-853	Me	Me	a	a	SOCB,	PR (2-Bt·
1-859	Me	Me	a	H	BCCBj	Fh(2-F)
1-8 5 S	Me	Me	R	a	SCCH,	Ph (2-aeei
1-856	Me	Me	s	H	80056	,RU? Mei
1-857	Me	Me	a	R	SOCIR.	Ph(2-öePR
1-858	Me		a	8	SOCH.;	pr ír-qcrfr
1-851	Me	Me	H	H	SOCR,	Ph'2-CEt)
1-860	Me	Me	H	B	SCCR,	PR (2 OHe:R
2-861	Me	Me ;	a	H	6 OCR,	Ph ; 2 -OMe;
1-862	Me	Me	a	H	SÖCR,	PR(2-OPr:
1-363	Me	Me	B	a	vl v..' ·> <·.	Ph(2-OPr-;)
1-368	Me	Me	r	a	8 OCR,	Fh (2-Pt}
1-865	Me	Me	R	R	ROCK,	PR(2-Pr-i)
1 -866	Me	Me	R	R	SOCH, ?y	PR(3,9-Meg
1-867	Me	Me	H	B	sgcr.	Ph 03 f 5-MeR
1-868	Me	Me	H	H	SOCH,	P h(3-Sr}
1-869	Me	Me	H	B	SOCR;	Ph?3-Be)
2-870	Me :	Me	8	B Í5MCH.	PhO-Be-l?

3Sx tlhldest

Vegyidet s~é;§*		8, ;	70	R<	0	Y	Olvadáspont (C ) esgy •afefriakciós index • Ω 5
1-371	Ke	He	8	H	SOCH,	Ph(3-He-s)
1-872	He	He	8	a	SOCH;	Ph(3-Hu-fel
1--873	He	He	H	a	SOCH;	Ph(3-CSO '
1-874	He	He	5Λ' 1?	a	SOCH;	Phi3-Cl)
1-875	He	He	H.	a	SOCH,	Ph(3-Ets
1-876	He	He	tó ;·.ς	a	SOCH, A-	Se (3-F)
1-877	He	He	B	H	SOCH;	Ph;3-Hex)
1-878	He	He	8	H	SOCH;	Ph {3-Hei
1-87 9	He	He	H	a	SOCH-:	Ph (3-OCPJ
1-880	Me	He	H	a	SOCH;	Ph (3-OCHP., ·
1-331	He	He	H	a	SOCH;	Ph (5.....OEfc)
1-332	He	He	H	a	SOCH;	Ph (3-OHez ?
1-333	He	He	H	H	SOCH;	Ph (3-OKe)
1-336	He	He	H	H	SOCH;	Ph (3-CPr)
1-335	He	He	H	B	SOCH;	Ph (3-OP ·Ρ· :.·
1-336	He	Ke	H	H	SOCH;	Ph:3-?t)
1.....887	He	Ke	h	B	SOCH;	Ph í3--9r-i,!
1-888	He	le	8	H	SOCH;	PhM-.Br)
1-88 9	He	Ke	H	H	SOCH;	Ph H-Bui
1-833	He	He	H	H	SOCH;	Ph(4-Be-i)
1-891	He i	Ke	a	H	SOCH;	Ph (4-Su-sO
1-892	He	Ke	a	B	SOCH;	Ph (6-Sü-t)
1-833	He	Ke	a	B	SOCH;	Ph H-Cllj
1-3 38	He	Ke	a	B	SOCH,	Ph (4-Cl)
1-8 91	He	Ke	h	8	SOCH,	Pb λ 4-St|

37, táblámat

[ Végva1et caásm	Xj	R, ·	8,		0	¥	111 vad ás pont £*O) veay refrakciós ind« X '<
	''Ίν-	Be	H	h	600¾	Ph 64-Fi
1-89?	He i	He	a	H	800¾	Ph £4-Bem)
1-898	He	He	H	H	800¾	Phí4~.Be)
1-899	He	He	a	H	800¾	PhÍ4-OCFJ
1-900	He	He	H	a	8OCE,	Ph.K-OCKFO
1-901	He	He	H	a	80011,	Ph K-OEt)
1.-902	He	He	a	fí	800¾	Ph {4-OBexí
1-903	He	He	a i	a	SOCEX	Ph£4-OHe)
1-904	He	He	H	a	poce.	Fh(4-öEr) >
1-905	He	He	H	H	soc«2	PhH-OFr-lO
1-906	He	He	H	a	SOC'B:i	Bh H-?r)
1-907	He	He	il	a	soat	PhH--?r 1}
1-908		Hát	H	OB.Pr-c	sexe.	Ph 12, 6-0¾
1-809	He	He	H	CHjCF,	80¾¾	Eh 12,6-87}
1-91.0	He	He	B	C'BhOBe	80¾¾	Eh (2, 6-Fc
1-911	He	He	a	OH-Pr-C	9GC77	Eh X,t-F,>
1-912	He	He	9 i	OH,OF;	SOCKy	Eh hl, 6-F,}
1-913	He	He	B i	CiFOHe	SOCH:s	Eh (2,6-8,)
1 -914	He	He	H '	CHyPr-c	SCO,	FF (2,6-F,}
1-915	He	He	H	OhCPh	SCB,	Ph;2,6-F,)
1.-916	He	He	K	CBhOBe	80¾	Ph 12, 6-F,)
1-91?	He	He	H	Pr-c	80¾	PX2, 6--FO
1-918	He	He	H	Pr-c	SOCH,	Eh (2:, 6-F,)
3.-919	He	He	a	Fr-c	8Ο,ΟΗ,	Eh (2,6-F,?
1-920	He	He	a	H	80,0¾	OHyOOByC^CH

38. táblásat

Vegyület száma	·¥	Es	S3	ff:s	Q	V	Olvadáspont CD vagy reíxakciöa index itt Vo
1-921	Me	He	H	ff	SOMOM	Ph (2~0CRH,CíRMe)
1-922	Me	Me	H	ff.	10:11:	Eh (2·OCRRCOMe)
1-925	Re	Me	E	ff	SO,CH,	?h(2-G0;Rh;
1-929	He	Me	H	ff	SGff.	Eh (2, 1, 3- (Me) 6-ff)
1-925	He	Me	H	ff	SCff.	Eh(2f8fc (MeO , e-Clb
1-926	3e	Me	H	ff	SCH,.	Eh. (2,3,5 - · Me1,.,- ff - Sr)
1-22?	Me	St	ff	ff	SCH,	Eh (ff f 3 y - (Rig),, t-y j
1-928	Me	Et	ff	ff	EGER	Eh (2, 3,5- (Me) ff-Cl)
1-929	Me	Et	Π	ff	SCHj	Eh (2,3; ff- (Me) ;íf ff-Sr)
1-920	Me	Me	ff	ff	5OCER	Eh(2,3; 5-(Mel3; ff-B)
1-321	Me	Me	ff	ff	SOCrR	Eh (2, 3, 5 - (Me) ,, ff—Cl)
1-332	Me	Me	ff	ff	SOCff;.	Eh O- 3,5 - (Me): >, ff-Bt ) :
1-233	Me	El.	2	ff	SCC ff:.	Eh (2,3, 5 - (Me) ;.., ff -E)
1-234	Me :	Bt	H	ff	SOCff,	30(2¾ 5- lei:y ff-Ci ) :
1-9 35	Me :	Et	ff	H	SOOff,	Eh (2,8,5-(Me),, ff-Bt)
1-936	Me :	Me	ff	ff	SO:1 ff:.	Eh b:RR5- (Me) >> ff-1)
1-93?	He	Me	ff	ff:	ff 0:1 ff ·.	E h (2, 3 x 5 - (Me)rff -01) :
1-938	Me	Me	ff	ff	.20:02.	Eh (2,3,5- (Mem, 6-5¾
:1-233	Me	El	ff	H	SO-CH ·	Eh (2, 3,5 - í Me) ff - E)
1-940	Me	Et :	ff	ff	SOMMR	Eh (2¾ S~ (Me) ,, ff-11)
1-241j	Me	Et	ff	ff:	SQjüff:	Eh (2, 3, 5-(He) 3, ff-Sr)

:38:. r-shlátat

4g

' ................................................- y 7/
Ceerpoued No,	: n	2;	η	η	Α-2	He 1L1 eg p e i nt< aC 1 er esk-om noexínn; ;
2-1 O„, ·)> 7 ~ 'v ;A< ·χ· 2-1 20 8 ΐΓ <8 ζί 2-7 2-8 2-9 2-'10 2.....ΪΧ 2-12 2-n ι-n | 2-15 2-16 2-n 2-n 2-1 9 2-n 7 « η n .i, __ ·’?·; 2-28 2-24 2-25 2-2 5 2-2 í d 2-n	7© He He ne n He He He h® ne He Me He He m n He He He i H® : E® He He He He : 7 3	He He He He He He He He He He He n BH EH EH: EL el Et EH EH EL EL kr-e 6	β: Ε Η Η Η Η Η Η 3 Η Η Η Η Η β: Η 3 « Η 3 Η Η Ε He	Η Η Β Η 6. ίϊ ki Η 3 8 Β Ε Η Η Η Β 8 Η Η .8 Η- Β- Η Β Η 3 Β Η Β. Β	50,He ? η. 50,2® 33-.Ee-1 50,Β:.; S<2 2 ,:· -1 3037.: s 50,B:.: -Η $8,Hex 23::3.: 5 . . 38,2,,2,, 50,32 584-t 0843::-3 28,3.: $8,3® t SO,EH-S no..- 58,Bez $8,3.,2,,: 5 7 $0,28, $O,He SO,Me 58,He 50,He 58,24® 50,He	52-54 nnc ϊ .η η i-no non mm kOÍ mos Ío4758 35-n n LOS 3.4735 3.4883 1.4778 1.8 818 mm 1.3353 65-67 72— 1 '5
-:73ο-
- no,.
och,o
- (CE,) ; -	Η 8
nej

<-y

A általános képlettel jeilemzeu tatalmám szert úti vegyt'detek az alábbiul ba® bemuiatott módszer szedni dUhhatók cio I ersneszetesen, más előállítási móds/en is választhatunk.

< I. Előállítási módszer > 1-4 lépés

HS-(CR,R_s},,-Y

ΠΒ}

Bázss

1. lépés /

/“ /'

Oxidáció _χ/

Z

4. lépés z

/ z

2. lépés

Oxidáció

SO,-(CR_sR_s)m-Y

Qx-dáeso 3, -lépés

S0-(0R_sR/m-Y ló (ahol L jelentése olyan ktlépő csupork mint például halogénatotu, fentkszul fenik csoport. amely <?₅-C/ alkil-csoporttal lehet szubsztituálva (például p-toluol-szulfonil·· csoport). Ci-C-t alkil-szulfonil-csopon (például ineián-szulfonil-csoport) vagy más hasonlók (előnyösen; klóratom); és R;. R;. Ilj, R$, Rs. R_t- Y és m jelentése azonos a iénitvelp \ en” eái? 1 tan el * χ epeod u/ j^!?A\ no;' re-zieie^e a w'·'?; c\

Α [Π| általános képlettel sdlemzett vegyöletet valamely (111] általános képlettel jellemzett merkaptán-szármamkknl bázis jelenlétében. megfelelő oldószerben. vagy oldószer nélkül (előnyösen egy--megfelelő oldószerben). vag> a flllj általános képlettel jellemzett nterkaptán-származA valamely sójával (ami nátrium vagy kálium só) reagdltnvuk ntegfekfe ohíos/cfben. umnun a 11\ 1 a.tnhmos képlettel jdum/ou szabid származékot kapjuk

V oldószerei lehetnek például cur-ttpiBc sudesnueh, mint például Jlelh-eu-. dietovt eono díovto. tet;afedre*umn i IHlb e-, ntus hasonlók, hu oguKueU ^enhdrogmmk. tr.mt például diHőr-metátii kloroform, szén-tetmklórid. diklér-etán, klór-benzol, diklórheuzol és más feasoulök; anddok, mint például MN-dimednaomanud, Wdimedltórmamid J)Mlb. Nmiettl-S-puTöddíoon és más hasonlók, kéntartalmú scgyídetek mist. például donetll-szullóxid (OM$O) szultólá.u és más hasonlók. aromás szénhidrogének, mint például benzol, tolool, ailől és más hasonlók, alkoholok, mint például metánok ©tanok propánok izopropanol, batanol, tere-hulamd és más hasonlók; ketonok, mint például aeeton, 2-hutanou és más hasonlók, nihilek, mini például acetonűríl és más hasonlók; víz; és ezek keverékei.

A bu/uok lehetnek pe.dnul fem-húlrtdek, unnt pehlmi náuhuu-h.díid es más nasorlok; aikálPémmmldök, mint például nátrium-amid, litim-n~dllzopsOpil-amid és más hasonlók; szerves bázisok, mim például piridin. trieiihamin, 1,8-dfezabieiklo(5.4.Ö|*?“undecén és más hasonlók; szervetlen bázisok, mim például alkáldém-iűdroxidok (például nátriumhid.ro.xid vagy káhom-hidroxid), alkáliiöidférn-hidmmidok (például kalcmm-hidroxid vagy ntagnézlurn-hidiroxid), aikáhíem-'karhonáiok (például nátrimu-hidrogénkurhonát vagy káliummidrogénkarbonái) és más hasonlók; alkoholok temekkel képzett sók mint például nátrium-mehlát, kálium-tere-butilát és más hasonlók,

Á reakció hőmérséklete, bármely lehet 0 T és a reakmöcfey reSox hőmérséklete között, előnyösen a 10 és KM) X? közötti hőmérsékletet választhatjuk, A reakcióidő htgg az alkalmazod vegyulelektők de célszerű 0,5 és 24 óra közötti értéknek választani.

G. lépés)

A [IV j általános képlet tel jellemzett szulfid-szánmzék oxidációs reakciójában a (IV j általános képleíú szulíid-származékot valamely oxidáló szerrel ( igy; egy .szerves peroxiddal, mint például m-klór-perbcnzoesavval. perhangyasavval vagy perecetsavvai, vagy egy szén étién peroxiddak mint például bidrogén-peroxíddal. káliumps.ru).mg.iuuiu.> \eg\ a.tan.,'-.a.jouatud) megaeY'e elöo-Ohu, u* i'.., u l\ | általános képletté! jellemzett ter\ezeít s/uifo\d-szannazekokat kaprnk.

Az alkalmazott oldószerek lehetnek például halogénezett szénhidrogének, mint például tő diklér-metán, kloreiorm, óikiór-etárg ázésdetraklorió, klór-benzol, diklór-bsnzöí és más hasonlók; éterek, mint például dioxán, tetrahid.ro-furán CÍHF), dimetoxi-etán. óiéul-éter es más hasonlók; atnídok, mim például \,\Ah méh facet,umd. N.\-dum nllortítamid (DMF). N-metil-2-pirrolidiuon és más hasonlók, alkoholok. nnnt például metanol, elánok propánok izopropanol. feafanok terc-hutanol és más hasonlók; ketonok, mint például a<\ten, 2-hntaoor. é- más ;\.soukx. mindek. mm: például ueetnnnr.l es más hasonlók; ecetsav; víz és ezek keverékei..

A reakció hőmérséklete bármely lehel. 0 °C es a teakcioelegy retlux ho,ues<ks.te között, de előnyösen a .10 és 60 °C közötti értékét választhatjuk \ reakemsdo függ az alkalmazott vegyületektol, de· 1 és 72 őre közötti értekek a legledx e/obbek.

ók lépés)

A |\’Í általános kepkne! jellemzett szpltpxid-sí^tnnazékof valamely oxidál «szerrel (mely ugyanaz lehet, mint a 2 lépésben) egy megfelelő oldószerben (mély ugyanaz lehet, mint a 2. lépésben) reagálhatunk, amikor a fVI] általános· képlettel jellemzett;

szuflbn-származékot kapjuk.

A reakció hőmérséklete- bármely hőmérséklet lehet íl Af és. a redecióelegy reflex hőmérséklete között, de célszerű ló és pó 'C között; értéknek választant. .A teukuodo függ az alkalmazott vegy&etektot de 1 es 72 óra közötti értekek a legkedvezőbbek.

(4. lépés) kmfvv a [IV^! ált.tkmc's kép eltel jellem ett s’uhV s/a’-nu/vk >niCJoe* teakexuaban az oxidálószert megfelelő menny idegben alkalmazzuk, a |YM általános képlettel jellemzett •srtfhn-szartuuzekot kapjuk a (Vj .általános képlettel jellemzett szulfeáö52 származék izolálása nélkül.

Célszerűen a (ÍV) ahaanos- képlettel jellemzett szulitd-szérmazskoí valamely •oxidálöszerrel (mely ugyanaz lehet, mini a 2, lépésben) egy megfelelő oldószerben (mely ugyanaz lehet, mini a 2. lépésben) reagáltatonk, amikor a |Vj általános képlettel, jellemzett szfefőzldAzármázékot kapjuk.

A reakció bonfersékfete bármely hőmérséklet lehet Ö ^eC és a reakdőeteg> rellns hőmérséklete között, előnyösen lő és 60 ⁹C közötti ették lehet. A reakcióidő függ az '.alkalmazott \eg>öletektől de 1 és 72óra kenet _Λlegkedvezőbb.

A [lij általános képlettel jellemzett vegyöletet, ahol L jelentése halogén atom, a követke/v h. kpecfeo állíthattuk eb :(.$.. lépés)

(VIO

[ahol X; de itvse o egen .mos \c ' k et ,éom\ > R,. A K, e^ R e’\v>e a/euo\ az előzőekben megadott,/

A találmány szerint a (Vlllj általános képlettel jellemzett vegyő&tet valamely [VI1} általános képlettel jellemzett eleim szánoaeékkal reagáttaíjnk valamely bázis jelenlétében, megfelelő oldószerben vagy oldószer nélkül (előnyősén. egy rheglelelő oldószerben), amikor a PXJ és IX j általános képlettel jelfetuzett tzoxamim25 származékokat kapjuk. Amikor mind R;, mind Ki jelentése hidrogén atom. elsősorban a [IX] általáno s képle ttel jellemzett izoxazolin- vegyület keletkezik,

Az fedőszerek, lehetnek például éterek, mint például etifettglikob-dimeth-éter.

etilé»gllkol--dtetii-eter. dioxán, tetrabiőrohtráu és más hasonlók; halogénezett ve/ihu/u A ni ,v ml d do> e , \u\^,/iotd k m he _v <«ⁱ; \iv , \ tnás hasonlók; aromás szénhidrogének, mim. például benzol toluol xilol és más hasonlók; ecetsav észterek., mini például etil-acélár, buül-acetát és más hasonlók; víz; és ezek keverékei

A bázisok lehelnek például alkálitém-hinroxidok. mini példád natnum-lüám.ud. kálium-hidroxid és más hasonlók: alkáliföldféra-hídroxidok,. mim például kateimnhidroxid, magnézium-hldroxid és más hasonlók; alkálifém karbonátok, mint például nátrium-karbonát. Uhum-karbonét es mos hasonlók dkuhkm hakokufbonamk, mint például nátóum:-hidrugénkarfeonó;h kálittm-hiürogéukarhonát és más hasonlók; nkánlem túrtatok, urna például nátnr.nt-avetai, kálium xomt e« más ku^m'mk, .alkálifém fíuoridok, mint például rsátrinm-fíuorló, kálianulluorió és más hasonlók; és szerves bázisok, mint például pírídín, tri etil -amim iJdlaz.nbiciklo)5,4,Öj7--undecén és más hasonlók,

A reakció hőmérséklete bármely hőmérséklet tehet Ö °C és a reakdóe&gy rellux hőmérséklete között, előnyösen a hőmérséklet IÖ és §0 *€ közötti érték, A reakcióidő íí..,, íRJűkíO m » L e\,i I u ' '„xs kmm sx; 30 gycbUnt a' e/m ? lépésben mteranubenkesJ h isznak |ΥΦ altul,nms képlettel jellemzett xegxülct kereskedelemben kapható vagy olyan ismert reakció val előállítható,, must például a \\ utig-reukeio vagy más hasonló, A [WI] általános képlettel jellemed teg> életet például ekm!áthatjuk a 1 ieblgs Annáién dér Chemie (19E95 985. oldalán leirt módszer szerint.

< 2. Előállítási módszer > ó< lépés

R.,

Μ

xH₂O pcig

6, lépés

R.

k / Ο—N

ÍX1

S Bázis x<

ÍB ,-Y

pv.

(ahol X_;j, R& Rz fc, IV, Rs, IU, V és m jelentése azonos az előzőekben megártotok IV e'cnu’se G-rt a.k,-^eoeu \ag\ Km,- >>><<» dk 5-cv'pto.

mint példán! tnehkcsopork ótihesogort vagy más hasonló; a bázisok pedig azonosak az 1, lépésben tóttokkal 1,

A {IV'j általános képlettel jellemzett szüléd-származékot, nnehos az 1. előállítási eljárásban irtunk le. a következő eljárás alapján szintén előállíthatok.

iá

A iakfaány szerint ebárva,, tehát, a |ΧΓ'| általános képlettel jellemzett vegyüietet a |\U| általános képlettel jellemzett nátnum-htrtrogénsznlfíd'· hldrádal reagáltatok valamely ea ts itleretcbe' „ meaenc'v a wvr Inak s oegKce o dós ex?

vagy oldószer nélkül (elöme-aa maiamért megtelelő oldószerben) (néhány esetben

Rongídltot adhatunk hozzá), ? m ser\ II 1| általános képlet ?el jellemzett merkaptto-só keletkezik a reakció elegyben, A reakue Cvgvet valamely fX!\ | általános képlettel jellemzett halogén származékkal reegáltatgm a |ΧΠΙ| általános képlettel jellemzett

S5 muvaptan-so tzoktlasa nefe.uk attukot t áitaLues Ktpk-Ue jeUem/eu s/ulftd származékot kapjuk.

V '.s^e\kiJv\ ». o < \rek s n pe.e ^! ’*\υ nvj i.n\. ?' ’L'e, .5 más hasonlók; halogénezett szénhidrogének, nthtt például dlkiór-metán. széntetraklorid, klót-benzol, dtklór-benzol és más hasonlók; .utódok. mint például Ν.Ν.» dís-tedk-aeeiamid, ttfe-donetdiortnarmd (DMF), N~mehl~2-pirroiídmon és más hasonlók; kéntartalmú wgyűktek. mint példád dhnedl-szulfoxíd tPMSOl szuifölán és más hasonlók; aromas szcnhtőrogének, mist példád benzol, tolnol. tóiul és más tó hasonlók; alkoholok, mint pekkna metanol. ciánok propánok izopropanok butanol, terebutanol és más hasonlók; ketonok mint például acélom 2-butauon vs más hasonlók;

sltrílek mint például acélomtól és más basouiők; víz; és ezek keverékéi

A reakció hőmérséklete bármely hőmérséklet lehet ö T és a reakcióelegy reíi® IS bomemeMem Hevet. clór\osen a hőmérséklet tó e^ tóh A' kozott' ejtek \ makero nlo lugg az. alkalmazod vegyületektők de Ó,5 és 24 óra között 1 érték, is választható.

A JXll általános képlettel jellemzett szullón-szánnazékot az l. előállítási ellárás 1. lépésében bemutatott módszerrel állíthatjuk elő, Ebben az esetben, a (Híj általános st) képletben a -csoport jelentése aikil-csoport vagy benzil-esoport

A kővetkezőkben a találmány s eontt seg\ eleid»· tloalhtasl módszerét, a találmány szerinti vegy «letekkel tegzed fortét..ako mous/erckct és az afeulmazást .mutatjuk be példák segítségével A találmány szerinti vegyületek rntermedierjeinek előállítási módszereit -szintén megadjuk..

1. Példa

3-fíera.Mo^$_?:S’dímotil-2“-tzoxazolln előállítása (vegyüiet szántat 1 -679)

2.8 g. (22,5 nunol) benzli-toetkapíán 56 ml dlmeiil-formamkld.d készült oldatához nitrogén atmoszférában 3,2 g (22.2 nunoh vízmentes Ulmm~k,uhouátot és 3,0 g (22J nunol) 3kiór''5_:5Sdinretli“2-izoaazoimooí adunk. Az elegye! 199 Alom kevartógnk 2 órán ál, hogy a reakció lejátszódjon. A reakció befejeződése után, az elegye! vízre Öntjük, majd ezután etd-aeetáttal exímháljnk, Á kapott szerves feist vízzel és vizes náüium-klozíd. oldattal mossak ebben a sorrendben, majd vízmentes magnéziumszultátnn. szárítjuk, A kapott, oldatöt vákuum desztillációval bepárolj uk, begy az o'dos e«\ ,luu^! ,s t-e\ > *í\ís-> \k,u - d k tge >p‘ ’ í ttogi h ' 0 k így 3,1 g lökd) %-os hozam) 3-beuztltiö-5,5-dÍ5tteti:-2-izoxazolhtt. kapunk sárga olajos anyagként (törésmutató ηο^Λί::: 1,5521.!.

H-W1R jUXfo I M\ -χηρηφ lö 7,24-7,39 (58, mg 4,26 ¢2¾ s.p 2,77 (211 s), 1,40 (68. s),

2. Példa

5-Ettl-3»(2,ó-dilluor*-bcnzíIszuhoní 1 t-á-mettl-G·- ízmsazolio előállítása (vegyület száma: 1-199}

IS

-*,1 g rí^O motel'· 5-001-4.(^,0-0111001-0,^/11-501-5^00111-^-5/1^/01^ 5^ ml klonnormmal készült oldatához jeges hűtés mellett 4,6 g t 1O motel) ~0 ‘\)~o$ ín-kiót}\rhen oesavat adunk. Az elegyet ezen a hőmérsékleten kcvcnctiuk 1 oran át, majd szobahőmérsékleten 12 órán át, hogy a reakció lejátszódjon, A reakció befejeződése utóit, a makóié elegyet vízre öntjük, majd ezt kővetően kloroformmal oztmhálfok. A kapott szerves íazist. vizes nátrínm-bidrogénszulnt oldattal, vizes kálium-karbonát oldattal, vízzel és vizes nátríum-klorid oldattal mossuk ebben a sorrendben, majd vízmentes magnézi tan-szulfáton szádjuk.. A. kapott oldatot vákuum desztillációval hepároljuk, hogy az oldószert eltávolítsák. A maradékot szílikagélen oszlopkromafográttásan tisztítjuk (oldószerdegj. hexán: - eríl-aeetáíi, így 1,5 g (34,3%os ιο a , 4~c, l-.^-d'kvt-kn/ivuLit,· nemé m w m vzpmx foKv porként (olvadáspont; 30 °C vagy az alatta ^!1 i-NMR [Cí)t 4, 1MS Ó (ppm)k

7,39-7,28 (18, m). 7,(13-0,94 (28, mg 4,38 (28, s).. 3,04 (18, ABq, ;1 - 17,2, Δ v - 85.7

Hz) · 3.17 811 sa 185 mii. m), 1.44(311,8 · i.41 XI Lm. ttA7t3H,m}

3. Példa

5-1411-3-( 2,6-di8nor-benziIsznl tonil v 5 -metil -24ζοχ8ζό&. előáll itása ivegyidet szánta: 1-200) ö,§ g «8 mmol) 5-ekl-3-(2,ó-dÍ8x:opbenzifeznlfeí:I-5-metil-24zoxazol:ln: 58 ml 'kbrníbramai készült oldatához jeges büiés mellett 1,8 g «0 umol) m4dor~ perhenzoesavat adunk. Az elegye! ezen a hőmémcklaten ke\ értetjük .1 érán át, majd szobahőmérsékleten 12 órán ál, hogy a reakció lejátszódjon. 3 reakció befejeződése elán. a reakció elegyet vízre Öntjük, majd ez: kövemen Idomé vonna! exímbáljnk, A kapott szerves iázist vizes nátrinm-hidrogénszülfit oldattal, vizes kálium-karbonát oldattal, vízzel és vizes nátóum-kferid oldattal mossuk ebben a sorrendben, majd vfententes magnezitan-s/obátun s/antjnk Λ kapett oldatot váknum de>/nh.'uiovü bepároljuk, hogy az oldószert ehavolttsok A maradékot szili kagélen oszlopkromatugráfíásau űszötjuk (oldószerelegy: hexán - etd-acetáij, így 8,6 g (75,0 %os hozam) 5-edl-342,ó-di8nor-benzilsznlfoml)~ő-metil-2-izoxazolfet kapunk fehér porként (olvadáspont: 64-őS ^ÖC).

⁵IfeKMfe Kim/FMS Ő (ppm)l:

7,38-7,48 (III mi O8~?j}4 Í2B, mi, <73 (2H, s), 3:,04 (11< ABq, J - 17,2, A v - 51,1 Hz), 1,77 (217, q). 1,46 (3B, s), 8,97 (311 ·}

4. Példa

3(2,6-D18nor-ke3izilsz.;.díoml)~5,5~dimenl-2-izoxa?.öIin elöál Utasa (vegyidet száma: 1 3,9 g (15,2: nbnol) 3-(2.ő-dl8uor-benzlltlo)~5,S-dímetjl~24zoxazöÍin 58 ml kloroformmal készült oldatához jeges hűtés mellett 8,5 g (34,5 nonol) m-klórperbenzoesavat adunk. Az «legyet ezen a hőmérsékleten kevertetjük 1 órán át. majd szobahőmérsékleten 12 órán át, hogy a. n akc,<' lejátszódjon. A reakció befejeződése után, a reakció elegye! vízre botjuk, majd ezt követően klöFofermmál exúaháljuL A kapod szerves fázist vizes nátrium-bldrogénszui& oldattal, vizes kálium-karbonát oldattak vízzel és vizes náirlum-nferld oldattal mossuk, ebben a sorrendben, majd vízmentes magnézium-srek :h<n száritjük, A kapott oldatot vákuum desztinációval feepároijuk, hogy az oldószert eifávolnsúL· A. maradékot dilzopropil-éíerrei mossuk, így 3,4 g (77,3 %-os hozam) 3-(2,ó-didoor-benzilszull^:öniO-5,5-dimoíth2-izox:azolint kapunk teher porkent (oh adasponv 1 l<M 11 ’ll-XMR / IX'l· ÍYfS >5 ippmfe

S ml oA8-AOfe211,m) A⁷2 fethsl ?,nó «211. Ά 1,51 toli. O

S, Példa.

^.ΜΑΐΧοΐ-Κνο/ΙΙηορΑό-όοηοΐίΙ-Ο-Ι/ηνη/ηΙΙη elöaiiüá-o. ty eg\idei s/.mue 1 -383 to 5.0 g. (28.2 mmol) 3-me0iszulfonii-5.5-dimeíil-2»izoxazorm {vegyidet száma: 2-1) 50 ml DMF-ei készük oldatához jeges hűtés mellett 4,5 g (70 34-os tisztaságú. 56,1 ntmoi) natóom-hidrogensznhid hidrától. 2.6 g (56,4 romol) kálium-tebönátet és 8,7 g (56,5 mmol'» Bongahtot adunk Az. elegyet 2 órán át keverteíiük. Ekkor 5.6 g (38,0 mmol) 2,6dirloor-bcczd-bromídot adunk hozzá. Az: elegyet szobahőmérsékleten kev értetjük 12

IS órán át, hogy a reakció leját'Szódjon. A. reakció befejeződése után, a reakció elegyet vízre öntjük, majd. ezt követően etil-acetátta! extraháljuk. A kapott szerves fázist vizes náíriom-klorid oldattal mossuk, majd vízmentes magnézium-szulfáton szántjuk. A kapott oldatot vákuum desztilláeióval bepároljuk, hogy az, oldószert ehávoKísuk. A maradékot sziltkagelen oszfepkrommögráSásan tisztítjuk (oldószcrolegy: hexán - ctíl20 acélát), így 5,6 g (80,0 %«os hozam) S^ó-őiiluor-herfőoj-S^dúneöl^izexazofis.t kapunk fehér porként (olvadáspont; 77-W °C).

ΊΙ-WIR h iX'tt )M5 5_vpom)|

7,20-7.28 (1H, mt, 06-6 «5 fed, m), 4,35 (2ÍAs),2,81 (211 s), 1,43 (614, s)

Ó, Példa

3-h&tánszultbruí~5,S~dimetil-2-izoxazottn előállítása (vegyülletszáma: 2-1.)

1.42,0 g (1,07 mól) .l-klór-ó.S-dimetilA-lzo.xazolht 500 ml PMt'-el .oszu'í oldatához leges hűtés mellett LÖ kg (15 % tartalmú, 2,14 moll) vizes náiriuonmcifeíiolái oldatot csepegtetünk. Az elegyet. szobahőmérsékleten kevertetjttk 12 órán at. hege a reakció lejátszódjon A reakció befejeződése után. a reakció elegyet vízre öntjhl-, majd ezt köveiden ettl-aeetattal extrahálj ok. A kapott szerves fázist vizes mnrlum-k lórid oldattal mossuk, majd vízmentes magnéabm-^íiato» szárítjuk. A kapott oldatot vákuum <k'\„u kk u\ > h ' < » m a niáivdi a, te Ή' ε i - ο os hozam) 3-metil:tlO'5._í5-dlmet3l-2d2oxazo)int kapunk. Ezt .a maradékot (741,2 mmol) í liter kbroíomrbao oldjak. Ezután jeges hűtés mellett g (1,59 mól) m-idör5 eedvnzoes.nat feR 'fe-í<' bs/tasogtA ülünk hv .-. :wic t/er a hőmérsékleten keverfepök. 1 omn u, feeo.s. v -oh«‘ho'uét*.c\kten 12 vtáu a?. Uog> .t se.mev lejátszódjon. A reakció hefejezotlése után. a kivált m-klór-jterheozoesavat kiszűrjük. Á •szurletet vizes uátritim-hidrouen^znlBt oldattal. vízzel, vizes nátrium-hidmgénkarbonát •oldattal és vizes nátrium-klond oldattal mossuk ebben a sorrendben, majd vízmentes magnézium··szdBíon szárítjuk. A kapott oldatot vákuum deszbíiáeióval bepároijuk, hogy az oldószert ehávobtsnk,,A maradékot dü/optoptl-eíerrel mossuk. így 77,6 g (59,1 ~o\ V'ü'ii ⁷ ! .-'s/j ion 1-* 5-d n etd-2-ί mv r. fegnn v Ck'í ^τ'<Άοη.

{ohadúsponr 82-^4 Vs ^:fh\MR μ ÍK'h SM\ö{ppm|:

3 ,26 OH, s), 3,12 (2H, a), 1,31 (614, s)

Az. alábbiakban az,_; «dermedjetek előállításának példáit adjuk meg:

1. Referencia példa.

? kífem..Mímeíd~7o/ovz/oho elofeiöasa (1\ jelű tt'gfeücn

5343) g (4.0 utol} N-kl.6r~szokeinimideí adagolunk lassan. 65-7() ^c€ közöli 182.7 g (23)5 mól) gíioxálsav-aídozim 2 liter dbnetozl-eíánnai készeit oldatához, maid I órán. át reíhoc hőmérsékleten melegítjük, Ezután 1448,0 g (14,4 moí) kálium25 hidrogéitkarhcnáim és 18 mi vizet adunk hozzá jeges hetes közben, A reakció elegybez ?{'i\0 g ío.4 moh ?-nh.’íU~ptopeot adunk, nuud sznbahomorsekieteu fe-wrtemfe 74 m® át. hogy a reakció lejátszódjon. .A reakció elegyet vízre öntjük, majd izopropil-éterrel extraháljuk. A kapott szerves fázist vízzel és vizes nátrium-klórid oldattal mossuk ebben a sorrendben es vízmentes magnézium-sznlluton szárítjuk. A kapott oldatot vákuum desztilláelóval bepároííuk, hogy az oldószert eltávolítsák, így 187,7 g (40,8 %-os hozam I 3~klór~5,5-dimetib2izozazolint kapunk sárga sűrűn tól\ o íbíyadekkem. fel-NMR |'( IXfe. (Afeóipnm)];

2,93(20, s), 1,47 (611, s)

2. Refcroneia példa

S-Kíór-í-en'-S-meit-.'-'/nxa, ohu előállnám Ηλ-es \rg>úk~t'«

61,9 g (463,4 mmo!) H~klér~szukeinizmdel adagolunk lassan, 60 C-on 20,6 g (231(7 nuuoh ghoxuísav atdoxim 500 ml dimeloxl-etánnal készült oldalához. majd 10 percen at redux hőmérsékleten melegítjük. Ezután 50 ml (463.4 mmol) 2-meül-l -hutéot, 98,9 g lö (1622 mmol) kádam-bldrogónkarboÍíátot és 10 ml vizei adunk hozzá jeges hűtés közben, majd azobahémérsokteton :tevortednfc 12 érán át, hogy a makóié lejátszódjon. A makóié ologyet vízre öntjük, majd n-hexánnai exüaháljok. A kapott szerves lázist vízzel

6s vizes nétrhnn-klorld oldattal mossuk ebben a sorrendben és vízmentes magnéziums/uliánm szárítjuk, Á kapod oldatot, vákuum deszidtaovat bepámljuk, begy az.

oldószert eltávolítsák, igy 13,9 g (40,6 44-os hozam) oGiórOmiitm-rneöíGdznxazobm kapunk sárga suton folyó folyadékként..

‘H-NMR [CDCiéTMS éípptníj;

2,9:1 (2.11 ABp, j - 17,0, A v -46,1 Hz), 1,73 <28,.q>_s 1,42 <3H, < 0,96 <3H, i)

\. utahluukbs.o a 1 elóalbtaM mod-vos \ag> 2 óléul hmm módszo' aLpgm emáituoo \ogs>tietek Mk'.i'.'on I H \slR [1 ÍK‘l·, i ó;p*G|: mnonmk tv l-602-es s/anm vegyülef:

6.71- 7,23 (.314, m), 4.34 (2H, s), 4,04 (2H, q), 2,SÍ 12H. s), 2.47 (3H, s), 1,42 (6H, s)

1-693-as szarná vegyület:

ο.~2~2* Ίχη,,-'ί 2h- * H Gll χ m. G m 2 -I / , μ '» '

1,-12 (611, s\ lyu HŰI. n 1-O05-Ö·' számú \ egy ölet,

6.72- 7,29 <3H, m), 4,85 <2H, s), 3,98 (2R t), 2,81 (2H, s), 2,47 (3H, s), 1 ,M* (?H, rn), 1,38 (ÓH, s), 9,97 (3H,t)

1-606-os számú vegyidet;

6.72- 7,2:7 <38, m), 6,93 (1H, m). 5,43 (18. dk 5,29 (IH, d), 4,8? <28, s),_: 4,37 (28, d), 2,88 (2H, S), 2,48 (3H, s), 1,44 _s 6)1. s)

1-667-es számú vegyöfet

6,92-7,30 13H. ml <04 (28, sk 4,74 128. < 2 Jő (28, s)_s 2,52 (HL sk 2,4S 0H, s), 1,46 (68, s)

-228-as számú vegyület:

704-704 (28, mi, 7,02-6,92 (28, m), 4,71 (28, < 3,06 (3H, sk 201 (28, ABq, 1 17,4, Λ \ 54,2 Hzk LOLlhqi, l,5?m?IL8 034858,7

-590-es .>/.ruú vegyidet

7,28 (81 ddk 7.0 88. á), 06 {i8, d), 6,05 i1 H,_;m), 5,45 (18,_:< 5,32 88 d), 4,90 (28, s), 4,63 (28, d), 33)0(28, sl 1,47 (68. 8 ;0 1 -599~es számú vegyidet:

6,07 (18, d), 7,47-7,56 (38, m), 6,05 (81 m), 5,42: (18, < 5,31. (1.8, < 5,31 (28, sj, 403 (211, d), 2,94 (28, s), 1,43 (68, s)

A jelen találmány szerinti herbieíd-készltmény a (1] általános képlettel jellemzett izozazelln-származékot vagy annak sóiét tartalmazza hatóanyagként,

A jelen találmány szeműi vegyültek hetbiddkém tönénö használatakor a vegyületeket ba^.uiLomk önmagukban <s A wgsuktekd Ln. na'.ha pák per omuuhn nedvesíthető por tormájában, emulgeálhatn koncemráiurnkérá, finom szemcsékként, szemesek formájában vagy más formákban, Oss/okoO^e a formnlálás során általánosan használatos boLozo. ádöleíakfiv, díszpergáló, adalék stb. anyagokkal

A fomrnlálás során használatos mgednnyagok lehetnek példást szilárd. hordozó

25' anyagok, rniní példán! tálkám, bentonit, agyag, kaolin, diatoma-foid, teliér szén, vennlkoiit, fcaldom-ksrbonái, oltott mész, szilikon homok, annnömorn·-szol tát, nrea és más hasonlók: folyékony hordozó anyagok, mint példáid izopropl fiai kohol, xilol, eiklohesán, menímaLi i? e\ máshasonlók,

Felületaktív és diszpergálö anyagok lehetnek példánk alkibbenzolszultonsavak lem sói, dinafiil-metán-diszofiőnsav fém sói, alkohol szobátok sói. alkil-arilszulfonsavak sói, ngnin-szalíónsav sói, polioxi-etiléngllkol-éier, polioxi-efilén-aikil-arii éterek.

pöhoxíedto-szötbitán monoatkilágaí és más hasonlók. Adalék anyagok lehetek például; karboximetiheeUnlo/, polieülén-gliköl és gumfemhlkum Á Jetei. herbicidet használatkor megfelelő femeentrációra hígítjuk és permen,zzök vagy közvetlenül alkalmazzuk.

5'

A jelen találmány szerinti herbicidet használhatjuk a növény levélkéiére permetezve, talajra alkalmazva, vízfelszínre alkalmazva vagy más módokén, A használt hatóanyag mennyiséget úgy hatanos-uk meg. hogy az alkalmazás céljának megfelelő legyen. Amikor a jelen \ egy eleteket porra \agy granulátummá alakítjuk, a mennyiségei lé megfelelően fedi dől 10 tömeg % tartományban határozzuk még, előnyösen Ö,í)5döl § tömeg. % között. Amikor a jelen vegyüfetekei emulgeálhatő koneentrátummá vagy nedvesíthető porrá alakítjuk a mennyiséget megfelelően 1-töl 90 tömeg % tartományban határozzuk meg, előnyösen 5~iöl 50 lönicg % között.

A jelen herbieid alkalmazott mennyisége a használt vegyhlet tipusáröl, a megcélzott gyomnövénytől,, a gyomnövény megjelenésének tendenciájától, a környezeti .feltételektől, az. alkalmazott herbieid típusától sth. függően változik. Amikor a jelen herbicidet önmagában alkalmazzuk, mint a por vagy a granulátumok esetében, a mennyiséget megfelelően 0,1 g-ióíl 5 kg közötti tartományban választjuk, előnyösen 1 g~ ,2ő tol 1 kg között 10 áranként (1000 mAenkéM)' a hatóanyag szempontjából. Amikor a jelen herbieidel folyékony tormában alkalmazzuk, mint az emulgeálhatő koncentrálom vagy a nedvesíthető por esetében, a. mennyiséget megfelelően 0,1 «töl 50000 ppm közötti tartományom s alantjuk, előnyösen 10-íöl 10000 ppm között a hatóanyag, szempontjából.

5' v s, en t iáim ,n /e ' kteku - t -> e ·< ^f \merApt k 10' no > ' > >

más gyom írt>' nó^enynövekedést-szabályzó anyagokkal, trágy ával és másokkal,

A következőkben a jelen találmány szerinti vegyietekből elöáhhott kes/jtmenyeket mutatjuk be fermulálási példákon kérésztől. A vegyüleiek és adalékanyagok upn\ut, azok összetételi arányát nem korlátozzuk szokna, amelyeket az aiálfefekfean. bemutatunk és tág határok között változtathatok, A következő leírásban a „rész⁵' kifejezés tömeg szerinti részi jelent.

1. Készítmény példa NeövesOhefo por s I# rész 1-5 számú vegyűletet keverünk össze 0,5 tesz polfeieh-IénOktil-íenil-élen^k 0,5 rész p-naltalin-szulfonsav ndlrforn sójának formáimnál képzeli kondenxáfomával 20 rész diatorna földdel és 69 rész. agyaggal A keveréket összekeverjük és petlasztjük heg) nedse^sthea- po?t kapjunk fo &* foészitménypélda Nedvesíthető por rész vegyűletet (száma.; 1-S) keverünk Össze 0,5 rész poho\iehíen-okúl4e«it~ervnvL 0,5 rész pmaftahn-szrdfonsav oaírmrn -sójának formáimnál képzett kondenzámmaval 20 rész ötaforna folddek 5 rész fehér szénnel és 64 rész agyaggal A. keveréket összekeverj ük és poriasztjuk, hogy nedvesíthető port kapjunk,

3, fotte '}t«Kn példa Nedvesíthető por rész vegyűletet ( szánta:; 1-5} keverünk össze 0,5 rész polioxíetílén-okul-feníl-éten^l, 0,5 rész jfonattakn-szulfonsav nátrium sójának formádénál képzett kondenzáturnával 20 rész diafoma földdel 5 rész fehér szénnel és 64 rész kalefom-karbonánal Λ keveréket összekeverjük és podasztgik, hogy nedvesíthető port kapjunk.

4, kes/nmény példa

1- mafoealható koseentrátunt rész vegyüleíhez ( száma: 1-5) 60 rész silói és Izoforon egyenlő térfogatú keverékét

3ü és 10 rész polfoxíenlén--szorNtámatkHák pöHoxietOéa-alkit-aOl polimer v^ 'aameh alkíharu-vföfooat foküetakút kósereket ufouk 4 kapón kesemföt n „i elefoer összekeverjük, hogy egy ernulgeálhato koneenlrátamot kapjunk.

5. Készítmény példa Grandánsn· s Összekeverünk 10 rész vegyületet (számé: 1-5), 80 rész töltőanyagot, amely tálkám és hentonn s ' amnya kesevke. 5 rés.- ívbe? x.-enet 5 ·»$/ poho\ieuk'n^orh4un'alktkn. polioxieülén-alkíl-aril polimer és valamely alkil-aril-szulfonát lélüietaktiv keverékét. Á kapott keveréket megfelelően összegyúrjuk, hogy egy pasztát kapjunk. Ezt a pasztát szltanyüásokon (átmérő: 0.7 mm; estrudábuk keresztül. Az extrudálí anyagot

11) .megszakít A és i),54ől 1 ms hosszúságra damkofuk, hogy szemcséket kapjunk.

Λ következőkben a jelen <· egy elek'l teszt-példáit lónk le, hogy Wmuteuk a jelen. λ egy u\z < hatását.

IS

1. 'feszi példa

Gyomirtó haus tcs/tclcsu n/stöld talajának kezelésével

RizslÖkt. talajt töltöttünk egy 100 enA-es műanyag edénybe és keverésnek vetettük alá,

21) Ezután Eehinoehlea oryzlcob. Vasing (Eo) magokat vetettünk bele és vízzel Elköltöttük ágy. hogy 3 cm volt a viz magassága. A kővetkező napon az 1, készínttény példában .leírtaknak megjelelne» készíteti: nedvesíthető port vízzel higrtoüo.ó e$ a GE/mere csepegtettük. Minden nedvesíthető por alkalmazott menny tsegv s 00 g s Mi 10 .nankem a hatóanyag szempontjából. .Ezután a növényt üve.ghá/km növés nettók és minden nedvesíthető por gyomirtó hatását a kezeléstől száadioit. 31. napon vizsgáitok a ÜAtáhlázatbaó: bemutatott standardnak megfelelően. Az eredményeket a 41 ~ 4) tabla átokban mutatjuk be.

40. Táblázat

Értékek) szón	Gyomirtó haurs (a növekedés tninbieípjának mért.éke) vagy ütotoxiertás
5	90 ”«v ag> annál nagyobb gyomirtó hatás vagy fitotoxicítás

4	70-90 % gyomirtó hatás vagy fitotoxicHás
3	50-79 % gyomirtó hatás vagy fitotoxicltás
·> 4.·	39-50 % 'gyomirtó hatás: vagy Otóloxlcitás
1	10-30 % gwmtrtó hatás vagy fitotoxicités
0	:9-10 % gyomirtó hatás vagy fitotoxicüás

41, Táblázat

........................................	Alkalmazón	bn-ra kifejteti		Alkahnazoa	Eo-ra kifejten
Vagyaiét	mermyiseg	gyomirtó	Vegyülm	: mennyiség	gyomirtó
száma	(hatóanyag) gZ10 ár	hatás	szánta	(hatóanyag): g/I Ö ár	hatás
tói	190	5	1-193	100	5
1-2	190	5	1-194	100	5
1-3	190	5	1-195	1.00	.5
1-4	100	5	1-198	100	5
1-5	100		1-199	190	.................5.................
1-6	100	5	1-200	100	5
tó?	190	5	1-201	100	5
1-«	100	5	1-292	100	.5
1-32	100	5	1-203	100	5
1-33	100	5	1-228	100	4
1-34	100	5	1 -229	100	5
1-35	100	5	1-230	100	5
1-3 S	100	5	1-328	100	5
1-39	100	5	1-329	100	.5
1-40	100	5	1-331	100	5
1-41	100	5	1-336	100	5
1-42	100	5	1-363	100	5
1-43	100	.................i.............	1-364	100	5
1-46	100	5	1-365	100	5

Μ9	100	5	1-306	100	5
l-SS	100	5	1-307	100	s
1-56	100	5	1-368	100	5
1-58	100	S	....................................... 1-377	100	5.....
)-59	100	5	1-378	100	5
)-106	100	5	1-380	100	5
1-139	100	5	1-381	100	5
/42	100	.5	1-382	100	5
)-)45	100	5	1-383	100	5
)-157	100	5	1-384	100	5 1
M5S	100 ..........	5	1-386	100	4
/60	100	5	1-387	100	s
1-184	100	5	1-388	100	5
zas	100	s	1-394	100	5
/86	100	5	) -396	100	5
/87	100	..................5..................	1-397	100	.........5..................
/88	100	.................5..................	/01	100	..........:......5................
/89	100	5	/19	100	5
1-190	100	5	1-456	100	5
1-191	100	5	1-457	100	5
1-192	100	5

42. Táblázat

Vegyület szám	Alkalmazott mennyiség íhatóamag) g 10 „V	Eö-m kifejteit |	Alkalmazott : mcnr\ • Ornoansag) g/10 ár	be-ra kifejteit: gyomirtó halas
gyomirtó beiás	V eg> ület is/ónuí
1-48?	100	5	1-527	190	5
1-488	199	5	1.-528	100	5
1-489	109	5	1-529	100	5
1-490	100	5	1-530	190	5
M91	100	5	.1-531	190	5
1-492	100	5	1-532	190	5
1-493	100	5	1-533	100	5
1-494	100		/1.-534	100	5
1-495	190	5	:1-535	100	5
1-4%	100	5	1-536	190	5
1-497	100	5	1-537	190	5
1-498	100	5	:1-538	100	5
1-499	ifin	5	1-539	100	5
1-500	100	5 *·	1-549	100	5
1-501	109	5	1-54:1.	100	5
1-503	100	s	1-542	199	5
1-503	100	5	1-543	100	5
1-504	1:00	5	1-544	109	5
1-505	1:00	5	1-545	1.09	5
1-506	100	5	1 -546	109	5
1-507	100	5	1 -547	109	.5
1-508	1:09	5	1-548	100	5
1 -509	1:00	5	1-549	100	5
1-519	100	5	1-550	109	5
1-511	100	5	1-551	100	5
i-512	100	5	1-552	100	4
1-513	100	5	1-553	100	5

(-514	100	s	1-554	100	5
1-515	100:	5	1-55:5	100	5
1-516	100	5	1-550	100	5
1-517	100	5	1-559	100	5
1-518	100	5	1-560	100	5
1-519	100	5	1-561	100	5
(-520	100	5	1-502	(00	5
= --521	100	5	1-503	100	5
1-522	100	5	1-564	100	5
1-523	100	5	1-565	100	5
j 1-524	100	5	1-506	100	5
i 1-525	100	5	1-507	160	5
11-526	100	5	1-568	160	5

43. Táblázat

Yegyü&t száma	Alkalmazott mennyiség (hatóanyag} g/10 ár	Eo-ra kifejteit gyommá hatás	Yegyübt száma	Alkalmazott mertnylség (hatóanyag) g/10 ár	Eo-ra kifejtett gyomirtó hatás
.1-569	100	5	1-603	100	5
1-570	100	5	1-604	100	5
1-57!	100	5	1-605	100	5
1-572	100	5	1-666	100	5
1-573	100	5	1-607	100	5
1-574	»81	5	I-608	100	5
1-575	100	5	1-609	100	5
1-576	100	4 *·	1-610	100	5
1-579	100	5	ί -612	100	5
1-580	100	5	1-613	100	5
1-58!	100:	5	1-614	100	5
1-583	100:	5	1-615	100	5
1-584	ICO	5·	1-616	100	5
1-585	100	5	1-61 ?	100	5
1-586	100	5;	1-618	100	5
1-588	190	5	1-619	100	5
1-589 1-590	100	5	1-620	100	5
100:	5	1-621	100	5
1-591	100	5	1-622	1Ö0	5
i 1-593	100	5	1 -623	100	5
1-594	100	5	1-624	100	5
i .-595	100	§ ;	.1-625	100	5
1-596	100	5	1-626	100	5
1-59?	KM)	.................5..................	1-627	100	..................5..................
E598	100	5	1-628	100	5
1-599	100	5	·>.,·> •SS· 0	100	5.
1 -600	100	5	2-28	100	5

1-60)	100	5	2-29	lOO	5
1-402:	1.00	5

2. Veszi példa

Gyomirtó hatás tesztelése gyapotíóld tálalónak kezelésével 5 Gyapotföliá talajt töltöttünk egy 00 em'-es műanyag edénybe. Ezután ' enmoeh na goto d ) Beám to Osgadi d be^ a u u^d iltont *to^A magokat vetettünk bele, majd ugyanazzal a talajjal lefedtük. Az 1. készhménypéIdában leírtaknak megfelelően készített nedvesíthető port vízzel hígítottunk és egyenletesen a talaj felszmore permeteztük egy kis permetező segítségévek 10 áranként 100 liter lö mennyiseghem ug\ hogy tninden hatóanyag mennyisége 100 g volt 10 áranként. Ezután toegha/h<m niAes/teniík és minden nedvesíthető por gyomirtó hatását a kezeléstől számított 21. napon vizsgáltok a 4Ö, táblázatban bemutatott standardnak megfelelően.

Az eredményeket a 44 AA. táblázatokban mutatjuk be, rs

44. Ihölázat i Yegyhlei száma

TT | Alkátea&ötí 1 mennyiséi?.

:_:: ......v v í (hatóanyag)

Gyomirtó hatás

Be Se ; Veavület ; vv i száma.

A i-Jmazdtt j Cgonnrtó mennyiség | hatás (hatóanyag) j a/10 ár I Be Se i1-3

TT

1-0 •4

i.~Jc <S ·»

100

Í00 íöo

W

Tbc' ’W

100

Töö

Í00

100 mt fTW [ΤΪ9Ϊ Tm ο iTööö i -200

Ti

1-201

100

100

100

100 t

...t—.

1-34

035'

TÖT

100 w

100 a

$

T } 1-202 ] 1-203 t

Π-229

Π-32Ϊ'

TTTT

100 Yöo 100 ibÖ íoo 100 i 00 föö loö” r®rj s ) : 5_; I 5 : I 5 ΐ 5 j

I 5

.............:.............

1 4

I 4

1-1 45	100	5	5	1-394	100	4	-
1-157	100	5	5	1-396	100	4	5
1-158	100	5	5	1-487	100	5	5
Μ 60	100	5	5	1-488	100	$	4
1-184	100	5	4	1-489	100	5	5 ί
1-185	100	5	5	1-490	100	5	4 ;
1-186	100	5	5	1-491	100	5	5
1-187	10©	5	5.......:	1-492	100	J.......	5
1-188	100	5	5	1-493	100	5	4
Μ89	100	5	5	1-499	100	5	5
1-190	1.00	5	5	1-495	100	5	5
1-191	100	5	5	1-496	100	5	4
1-192	100	5	5	1-497	100	5:	5

4'5, Táblázat

: Vegytllet	A-kahmvw mcrsnx -seg	Oyemírtó hatás	\ „gv Eu	Alkalmazott mennyiség	Gyomirtó hatás
\/aru	th uionny agt g/10 ár	Ec	Se	száma	(hatóanyag) g/10 ár	Ee	Se
1-498	100	5	5	1 -54-	100	5	1 5 *·
1-499	100	5	5	1-541	100	5	5
1-500	100	5	5	1-542	100	s	5
1-501	100	5	5	1-543	100	5	5
1 -502	100	5	5	1-544	100	5	5
1-503	100	5	5	1 -545	100	5	: 5^
1-504	100	5	5	1-546	100	5	: 4
1-505	100	5	5	1-547	100	5	5
1-500	100	A	5	1-548	100	5	5
1-507	100	5	: 5	1-549	100	5	' í; A·
1-508	100	5	5	1-550	100	5	5
1-509	100	5	5	1-551	100	5	( 5
1-510	100	5	5	1-553	100	5	5
1-511	100	5	5	1-554	100	5	s Ά·
1-512	100	5	5	1-555	100	5	5
1-513	100	5	5	1 -556	100	5	4
1-514	100	5	5:	1-559	100	5	5
1-515	100	5	5	1-560	100	5	5
1-516	100	5	5	1-561	100	5	5
1-517	100	5	5	1-562	100	5	5
1-518	100	5	4	1-563	100	5	5
1-520	100	5	5	1-564	100	5	5
1-521	100	5	5	1 -565	100	5	5
1-522	100	5	5	1-560	100	5	5
1-525	W	5	5	1-567	100	5	5
1-524	100	5	5	1-568	100	5	5
1-525	100	5	5	1-569	100	5	5

46. Táblázat.

Vegyület	Alkalmazóit mennyiség	Gyomirtó hatás:	----- - ....... i Vegyület	Alk.-.-n'azott mennyiség	Gyomirtó hatás
száma	(hatóanyag) g/16 ár	Ee	Se	: száma	(hatóanyag) g/1 6 ár	Ife	Se
1-591	KM)	5	5	1-607	166	5	5
1-593	106	5	4	1-Ö66	100	5	1......5......:
1-594	100	5	4	1-609	160	5	/ 5
1-595	106	5	9	1-610	166	5	.....5 ' :....... :
1-596	160	5	5	1-615	166	5	5
1-597	HM)	5	4	1-616	100	5	-
1-599	166	5:	5	1-617	100	5	5 :
1-600	106	5	-	1-618	166	5	5 ;
1-601	100	5:	-	1-619	160	:5	4
1-602	166	5	5	1-620	166	5	5
1-603	166	5	5	1-621	166	5	4
1-604	100	5'	5	5 ~ő.2.2·	160	5	-
1-665	100	5	4	2-29	166	5	5
1-666	166	5	5

3. Teszt példa

Gyomirtó· hatás tesztelése gyapot fedélzetének kezelésével

Gyapotíeíd talajt töltöttünk eg> 8t> cm' es műanyag eden> be. Ezután Art e ot u j~ gall! (L.) Beauv. Var. cmsg.dü d'G magokat vetettünk bele. F\tv masáéban növesztettük 2 hétig,. Az Lkészlnnénypéldában leírtaknak megfelelően készített nedvesíthető port vízzel hfgítöttnnk és fölökéi egyenletesen: a növények teljes fedélzetére permeteztük. egy kis permetező segítségével, 16 áranként 160 liter mennyiségben. úgy hogy minden hatóanyag ηκ-nnvisége 160 g volt 10 áranként Ozmán üvegházbao növesztettük és n toalett mvbemhető por gyomirtó hatását a kezeléstől számított H. napon vizsgáltok a 46. táblázatban bemutatott standardnak megfelelően.

λ/ tu'du ensek,. - -fZ bam'fenr h \x

47. Táblázat

Vegyület szánta	Alkai mázott mennyiség (hatóanyag) gól 0 ár	Ee-re kifestett gyomirtó itatás	Vegyület száma	Alkalmazott mennyiség (hatóanyag) g/10 ár	Ee~re kifejtett gyomirtó hatás
M	100	5	1-363	100	4
1-2	100 | 4	i -194	1-364	4
1-3	1.00	4	1-366	100	4
1-4	100	4	1-378	100	S
1.-5	100	5	1-380	100	4
1-6	100	4	1-383	100	4
1-7	100	4	i-397	100	4
1-8	1.00	5	1 -48?	100	4
: 1-32	1.00	5	1-488	...............)0O..............	4
1-35	1.00	...............4...............	1 -489	......100.........	..................4................
1-39	100	5	1-490	100	4
1-40	100	5	1-491	100	4
1-43	100	5	i -492	100	4
1-46	100	4	1-494	100	5
1-49	100	5	1-495	100	5
1-55	100	4	1-496	100	5
1-56	100	5	1-497	ΙΟΘ	5
1-58	100	5	1-498	100:	5
1-59	100	5	1-499	100	$
/06	100	4	1-500	HM)	5
	100	4:	1-501	HM)	5
M~2	100	4	H5O2	100	5
1-145	100	..................4..............	1-503	160	................4.................
1-157	100	5	1 504	HM)	5
1-158	100	5	1-505 ........................................	1.00 ..............................	5

?7

1-160	100	5	1-506	100	4
Í-1S4	100	4	.1-507	100	4
1-Ϊ85	100	5	1-508 .	160	4
1-186	100	5	1-509	100	4
i-187	100	5	1-5ί@	100	4
Μ 88	100	4	1-511	100	5
1-192	100	4	1-512	100	5
1-193	100	5	1-513	100	5
1-199	100	4	1-514	100	5
1-200	100	4	1-515	100	5
1-201	100	5	1-51.6	100	5
1-202	100	4	1-517	100	5
1 -203	100	4	1.-520	100	4
ί-229	100	4	1-521	100	5
1-336	100	...............ι..............	1-522	100	5

48. Táblázat

Vegyidet száma	Alkalmazott mennyiség (hatóanyag) g/10 ár	he-re kifejtett gyomirtó hatás	— 5 egy elet száma	Alkalmazott mennyiség (hatóanyag) g/10 ár	kifejtett: gyomirtó hatás
1-523	100	5	1-563	100	4
1-524	1.00	5	1-564	100	4
1-525	100	5	1-565	160	4
1-526	10(1	5	1-566	1Ö0	4
1-52?	KM)	.5	1-56?	100	4
1-528	100	5	1-568	100	5:
1 -529 { 190 i	5	1-569	100	5
1-530 | 100	5	í-5?0	K10	5
1-531	100	5	1-571	100	5
1-532	160	4	1-572	100	4
1-534 1-533	100	.5	1-573	100	5
100	4	1-574	100	4
1-536	100	4	1-576	100	5
1-53?	100		1-581	100	4
1-538	100	5	1-583	100	4
1-539	100	5	1-584	100	5
1-540	100	5	1-585	100	5
1-541	100	4	1-586	106	5
1-542	100	4	1-589	100	4
t-545 i 10O	4	1-590	1.00	4
1-544 | 100	5	1-591	100	4
1-545	100	5	1.-593	1.00	4
1-54?	100		1-595	100	4
1-348	100	s	1-509	100	.............4................
1-55O	100	5	1-662	100	4
1-553	100	5	1 -603	100	4
1-554	100	.5	1-604	100	i 5...........

1 -555	100	4	1 ”606	100	4
E-556	100	4	1-607	100	5
1-559	100	5	1-608	100	5
i-560	100	4	l-őOB	100	**\
1--5 öl	100	4	1-616	100	3
1-562	100	4

4, 'Feszi példa

I örmény szelektivitás tesztelése rizsfeld talajának kezelésével itizsíoki talajt töltöttünk egy 100 em-es műanyag, edény be «.$ kesere.mek \ etettük alá. Ezután Echinoclüoa oryzicola Vasing; (Eo) magokat vetettünk bele; két-lm eles rizspaiánfekat <Or) ültettünk 2 em-es mélységbe és vízzel löltoltotlűk úgy, hogy 3 em volt a vtz magassága. Á koxetke^' napon az 1. készítmény- példában leírtaknak megfelelően készíteti nedvesíthető no.. vízzel hígítottunk és víz felszínére csepegtettük, Minden nedvesíthető por alkalnmzou mennyisége 100 g volt 10 áranként a hatóanyag szemponti.thn. Ezután a nösentt uugházban növesztettük, Minden nedvesíthető por fitotoacnasát és gyomirtó hatását a kezeléstől számított 21, napon vizsgáltuk a 40. táblázatban bemutatott standardnak megfelelően. Az eredményeket a 49. táblázatban mutatjuk be.

49. Táblázat

ΐ j Alkalmazott kegsukh -g	Or-ra ki ^neit	Eo-.ra kitépett	Vegyükt	Alkalmazott ; mennyiség	Or-ra kifejtett	Ec-ra ; kifejlett ;
j száma 1 (hatóanyag)	rtto-	gyomirtó	szánta	(hatóanyag)	írto-	gyomirtó ;
1 1 g/10 ár t.................................................	mxk-itás	hatás		g/10 ár	toxiehás	hatás

1-145	1:00	0	5	1-574	100	]	5
1 -190	100	............................. 1	5	1-570	100	1	s
1-198	100	1	5	1-580	100	1	5
1-203	100	1	5	1-584	100	.1	.5
1-22:8:	100	1	5	1-588	100	1	5
1 -229	100	1	$	1-590	100	1	5
1 -230	100	0	5	1-594	100	1	5
1-328	100	0	5	1 -596	100	1	5
I -331	100	ö	5	1-597	100	1	5
1 -365	100	1	5	1-598	1:00	1	5
1-367	.100	.1.	5	1 -599	1:00	1	.5
1-368	100	1	5	1-601	100	1	5
Í-327	100	0	.5	0605	100	1	5
1-384	1.00	0	5	1-610	100	1	5
1-386	100	0	4	1:-612	100	0	5
1-394	100	1	5	1-613	100	0	5
1-401	100	0	5	1-614	100	0	5
1-409	100	I	5	1-615	100	i............I............	......5
1-456	100	0	5	0620	100	i	5
1-457	1.00	1		l-ó'	100	1	5
1-503	1.00	0		1	100	1	5
1-518	100	' 1™'''	5	1-624	100	1	5
1-519	100	0	5	1-625	100	1	5
1-520	100 1	5	1-626	100	0	5
1-549	100 1 0	5	1-62?	100	1:	5
1-552	100	1	4	1-628	100	0	5
1-556	100	0	5	-··>· ·? &<.&·	100	0	5
	•7.ŐÖ A áv/	100	.1	5

5. Teszí példa (0 ondite hatás-tesztelése a növekedési periódus somi tizsBid vízének kezelésével

R'./.ttŐkl utöíi tóhouenk eg\ EX) euf műanyag edenyhe c\ keveredtek veítmnk ab Ezután Monochoria vagina! t$ Fresi (Mtu és Seirpus juncoldes lloxb, subsp iunemAs Roxb, (Se) magokat vetettünk bele; vízzel föltöltődök úgy, hogy 3 ca volt a \tz magassága és növesztettük. Amikor a (Mo) elérte az. egy-leveles állapotot és az (Se) elérte a két-lewles állapotot az 1, készítmény- példában leírtaknak megtek-loen készlett nedvesíthető- port vízzel hígítottunk. és víz télv móré ^epegt ettük. Minden nedvesíthető por alkalmazott mennyisége 100 g \ok 10 aranként a hatóanyag szempontjából. Ezután üvegházhan növesztettük a növényekét Mmden nedvesíthető ooi y'onuto k e<\ \o > ettől -/ n oe 4' - , v 5 ’p t‘tv? % -.>

bemutatott standardnak megfelelően-. Az eredményekei a 51 tabla a»l« romaijuk be. Egyébként az I - és 2., összehasonlító v - gv t.etek adatait az 50 tabkn at tartalmazza.

Sö, Táblázat

Vegyület	SzeAe ett képiét	A szabadalom és a vegyület száma
1, Összehason Kié vegyül et	C!\ V— B ^-Τ vv° v_ x.......0	éE-Á~O25S4g es 2012
2, összehasonlító vegyület	4-k \ ...— O V X--T \ \ , ^s. K v.......y.....)	>~AX-225S48ésXÖ59
3, Összehasonlító vegyület	c\ V~--x tt os	IF-A-8-225548 és 2034

51, Táblázat

Vegyidet száma	Álhatómmá hatóanyag mennyiségei 4 a	éAoonrtó hatás
Mo-m	Sc~re
1-8		5	4
1-39	25	5	5
1-49	25	5:	5
Í--58	2.5	4	5
1457	25	5 '·	5
1-332	25	5	4
1-547	25	.....................5.......................	a·
1-567	25	............5.......................	5
1, Összehasonlító vegyidet	25	1	1
1 Összehasonlító vegyüiet	25	1	1

6, Teszi példa

Gyomirtó hatás tesztelése gyapot lévé Izeiének kezelésével

GyapotíÖId talajt töltöttünk egy 80 cm~~es műanyag edénybe. Polygonum lapathifoiium ίο I sjb'.p rodeaum : knam tPoá es Ch.-nepodmn album I. teld magokat vetettünk bele és ugyanazzal a talajjal lefedtük. A.z l. készítmény» példában leírtaknak megfelelően készíteti nedvesíthető por: vízzel hígítottunk és egyenletesen a talaj felszínére pertne ezo.\ egy kis permetező segítségével, 10 áranként 100 liter mennyiségben, ágy hogy minden hatóanyag mennyisége 100 g volt 10 áranként. Ezután is nvegbázban növesztettük a növényeket.. Minden nedvesíthető por gyomirtó hatását a kezeléstől számított 30. napon vizsgáltuk a 40, táblázatban bemníatmr standardnak megfelelően. Az. eredményeket az 52. táblázatban matatjuk be. Egyébként az 1. és 3.

összehasonlító vegyül etek adató az 50. táblázat, tartalmazza.

52. Táblázat

Vegyidet száma	Alkalmazott hatóanyag mennyisége gOÖ ár	Gyomirtó hatás
Po-ra	Cb-ra
1-2	25	·—	4
1-39	25	4	5
1-46	25	5	4
1-498	25	5	5
i -499	25	5	4
1 -500	25	5	4
1-501	25	5	5
1-523	25	5	5
1-526	25	5	5
1-532	25	5	5
1-534	25	5	5
1-555	25	5	4
1-573	25	5	5
1, Összehasonlító vegyidet	25	Q	0
3, Összehasonlító vegyidet	25	1	0

Ipán alkalma, ítiVí.^

A jele® találmány szerinti (íj általános: képlettel jellemzett vegyületek kiváló gyomirtó hatással rendelkeznek, alacsony alkalmazott mennyiségben szeles időintervallumon beüti a csírázás előtti időponttól a növekedésig, A találmány szerinti vegyületek hatásosak számos olyan gyomnövény cseteben. amelyek a gyapotföldön okoznak problémát, például Gmmmeae gyomok eseteben jpcldatő l'óhmoehlou eros-galli U ) Beanv, var, erus-galik Digitaria eíliaris Ötelz.) Koelep Setaria. viridis (L.) Beauv,, Poa annna L,, Sorghum fealopense (L.) Pers,, Áhpewos aeqoalis bobok var, amurensis (Kontár.) Ohwi, és vadzabj, leveles gyomnövények esetében (Pölygönum bpatbííbimm

L. nodosujn iPers) Knum Ymammhos \mdis l , Chtnopodiou' ak'um 1 , Rtellarin medici ‘l 1 \ J ac Yentnon avmennae, SJa '.fiuosa, easva ohnmmha, Anmroria artemísüibba t. var. elatlor (L.) Dese,, és hajnalka], továbbá évelő vagy egynyári eyperaeerms gyomnövények esetében (például Cyperus rotundus L„ cyperos escoienius,

X.ylltoga hrevtlblía Rottb, stsbsp. léioiepis: (Pzaxeh, és Savat.) T. Koyama, Cypenm rmerolria bteuö., és Cyperus ina L.·.

A femeken túl, a találmány szerinti vegyületek gyomirtó hatással rendelkeznek óban gyomok esetében Is, amelyek a rízsföldeken jelennek, meg, alacsony alkalmazón lö mennyiségben, széles időintervallumon belül a csírázás elolts időponttól a növekedésig, vagyis egynyári gyomok esetén (például Eebmoebloa oryzicola Vasing.. Cy peres difíbrmís t,, Monoehoria vagináim (Burrm f.) Presl. var. plantaginea (Ro\b 1 Solmslanb, 1 mömma pssuttm ; ) c\ esek' g>mnok jpeldmJ r \oeus^ -asotinus

Bottb,, Irieocham kurogmuai öhuri, és Selrpns jtmemdes Koxn. subsp Hotarni (Ohwt) 15 T. lkommá],

A jelen találmány szerinti herbieíd nagy biztonsággal alkalmazható knlt&'nővények, így különösen rizs, búza, -árpa, kukorica, cirok, szójabab, gyapot, cukorrépa, gyep és gyümölcsfák védelmében,

Claims (7)

I. Az 0) általános képletű Izozazohmszánnazékok és azok sót: 0---------------N ÍC ahol Q jelentése egy -SíOXrfCttRtórs- képiért! csoport - ahol o egy 9 és 2 közötti egész szánt, m egy I és 3 közötti egész szánt, % és R$ egymástól foggeöersul hnboger Vem, cbno-caopórt, aikozikarbonil-esoport vagy egy Cr-C§ alkitt \ooert kát, R: és Ib ideomse egymártöl Inggé· ionul hfehegduumm C -C\ alkücsoport vagy R? és R? egy Cfe-C? spiro-györüt képezhet azzal a szénatommal együtt, amelyhez kötódnek; Rí o< R.j identese hidrogén amm »' dtó -csupán umdy ί-** azonos vagy küéu'v o halogén ab»n«uak t ,-V\ dkioalkil-esoportokkal vagy €r€z alkotó-csoport'kkul lehet \?uhszthuah<rt vagy CVC§ eíkloalkil~esep<M és R3.es Itó egy Cr€? splro gyűrűt képezhet azzal a szénatommak amelyhez kötődnek, vagy Rí. R>, R5 és R4 egy 5-8-tagú gyűrűt képezhetnek azokkal a szénatomokkal •egs űtu amelyekhez kötődnek; ¥ jelentése hidrogén atom, C{-Q aiknzikarheoibcaoport, karboxllesoptsrt, Cfe-Ck alkeml-csoport. Íd-Ctó alktl-csopoh. (amely szubaztimálva lehet 1-3 azonos vagy különböző halogén atommal, Ci-Q alkoxl-csoportokkal, Cfe-Q alkemiotó-csoportökkal, CtóCk alktntloxt-csoportokkal, benziloxi-csoportokfed ameb szobsztliualva lehet 1--7 halogenatonmtai, €i«Q alklbcsoporltal, C-j-C* Sö alkovl-esopoöta! . G-G alkoxtLaboml-esoportwk Lurkóm!-exporttal. htúroxil· csoporttal vagy bambi-esoporba!) vagy 1-5 azonos vagy kmonbözö R?5osoporítal szobszíbnálí ienll-esopon - ahol fo? jelentése hidrogén atom, Cj~C<, alkll-esoport (a' teb ' ~3 azonos vagy kőlőnöözö halogén: atommal, C j-Q alkoxl5 csoportokkal, hldroxll-esoporiokkal, C-rQ alklltlo-esoportokkak €;~G, alktlsznlfinibcsoporlokkal, Ci-Cs alkll szolótml-osoporiokkak €i»C$ alktlammocsoportokkal dlfCi-Cjalkllamino-esoportokkal, ehmo-csoportokkal vagy olyan kno\í <v ο i Jet a \ a fonoxt-esoport 1-5· azonos vagy különböző balogén atommal, Cj-G; alkd-csoportokkal vagy CrCs· alkoxi18 csoportokkal van szohsztbnslw}, továbbá CrC§ alkoxl-osoport amely 1-5 azonos vagy különböző halogén atommal, CrQ alkoxkesoportokkak Cs-Q álként 1~ csoportokkal, CA-Gt alklml-esopoPokkab CrG- alkoxlkarbomlesoportokkal, Ch-Cg alkilkarbonh-esoportokkal vagy C-j-Cs elkloalkilesoportokkal lehet szuhszt bonba, t. -C;, alkenll-csopon, Cb-G elkloalkiloxl15 csoport, CrC« alkll őo-csoport (amely 1-3 azonos vagy különböző balogén atommal vagy Cs-G alkoxl-esoportokkal: Intet sznbsztltaálval, Ch-Cs alkilsznlhinl-esoport (amely 1-3 azonos vagy különböző balogén atonnoal vagy €s-Q alkoxi-esoportokka] lobét szubsztituálva), C'rG alkilszulíbníl-csoport (amely 1-3 azonos vagy különböző balogén atommal vagy Oj-Cg alkoxt26 csoportokkal letet szatezitiaálva), bermlloxi-esoport (amely 1-7 azonos vagy különböző balogén atommal, C-,Ή alkd-esoportekknl vagy CrQ alkotócsoporttal: van szobszthnalvaX amino-esopori tárnék G-O, ulkll-csoportokkal, CrCs alkilsznllönll-vsoporttal, C4-C4 alkdkarhontl(C5-C,, .ülői besöpörtek vagy tjt ,ϋ'/,ά’Μ \> dk I <. mt ,, cm \ ite/tm <’L v, 25 alkteammö-ösoport, halogéttaíorn, clatto-esopori, nteo-esopori, €<Ak alkoxikarhoml-csopoch -Cy-Cg. eikloalkiloxi-karhonil-esopoó, karboxi-esoport, €/-€;> alkeniloxt-kátbentl-expom Cy-Cy, alkímloxl-ka-boml-csoport, tenziloxlkarknnl-cseperí, u'c <- t< ogtu a et I \ i \ ta, , A ,·< \, \,. to< d csoport (amely 1-5 azonos vagy különböző balogén atommal, Cn-Q alkll36 csoportokkal vagy Cj-G alkoxl-csoporttal van szobsxpmálvn}, vagy €rG alkllkarhoniloxl-esoport
1. .1 Az. I, Igénypont szerimi izoxazolln-szárma/ek vagy annak sója, ahol a; |I| atekmos keplethen

   Q jelentése egy -^OMWMsr képiem csoport (álról n egy ö és 2 áö közötti egész szám, m jelentése I, R$ és R^ hidrogén alom letet);

   R.í e<= R.- jelentése kő<\ alkii e-mporu ΙΟ és Rs jelenteje hidrogén atom;

   Y jelentése 1-5 azonos vagy különböző R7S csoporttal szubsrtimáh fenik

   SS csoport ~ ahol R? jelentése hidrogén atom, Cí-Gs aikii-csoport (amely 1-
2. 2, Az 1. Igénypont szerinti tzoxazobn-származék vagy annak sója, ahol a (Íj általános: képletben

   Q jelentése egy ---SföViCR^k··· képletö csoport · ahol n egy 0 és 2 közötti egész szám, m egy 1 és 7 közötti egész szám, Rs és Rg. hidrogén atom. lehet;
3. 3 azonos vagy különböző balogén atommal C.-C, alko\i-cs<g>ortokkai lehet sznbsztitnálva), €j-Q :alkoxj-csöport. (amely 1-3 azonos vagy különböző halogén atommal, Cj-Cs alkoxi-esoportofckal lehet szafesfeitnáiva) vagy
4. 4, Az 1, Igénypont szerinti izozazobmszármazék vagy annak sója, ahol az (t| általános ^képletben

   Q jelentése egy --8(0)^--(0¾¾¾^ képlete csoport (ahol n jelentése 2, nt lő jelentése 1, Re és Rs hidrogén atom);

   Rí és Rjj jelentése <b-£h alk.il csoport; ife és R₄ jelentése hidrogén atom;

   ¥ jelentése 1-5 azonos vagy különböze R-\ esoooritai s/nbszdtnálí tenilcsopori - ahol R-jelentése hidrogén atom, Cj-C, alki besöpöri, (amely 1-3

   15 azonos vagy különböző balogén atommal, CrCs alkozl-esoportokkal lehet sznbsztltuáiva), kl-Q nlkoxl-esopöri (amely 1-3 azonos vagy különböző halogén atommal, Cf-Cs aikoxi-esoportokkai lehet vagy haiogénatom.

   20 5. Az 1. igénypont szerinti izoxazolin-száonazél vagy annak sója.

   ahol az (!) általános képletben

   Q jelentése egy -8(0)-1 €R;;R₍;k_;~ képiéin csoport (ahol n jelentése 2, m identose I, R< és Ife hidrogén atom);

   R; és Η?, jelentése met.il csoport;

   25 R; és R< jelentése hidrogén atom;

   ¥ jelentése: 1-5 azonos vagy különböző R?8 csoporttal szuhsztltnák íénll40 csoport. - ahol R-jelentése hidrogén .u-mn 0 -C„ o'kü-v.sepert (amely '1-3 azonos vagy különböző balogén atommal lehet s/ntwhiuak ti, CrQ alkovlesoport (amely 1-3 azonos vag\ kolonbo/o halogén atommal tehet szóbsztltoalva) vagy halogénatorm b, Áz 1. igénypont szerinti Izoxazol in-száruuzek vagy annak sója, ahol azpj áhmános képletben

   Q jelentése egy --8(0 hrCCRsRo)»!···· képletü csoport (ahol n jelentése 2, m jelentése 1 „ Rj és: hidrogén atom);

   R; és R> jelentése ntetti csoport;

   R_g és R.4 jelentése hidrogén atom;:
5. 5 Y jelentése 1-5 azonos vagy különböző R-S csoporttal szabszhtnált íentlcsoport - ahol R? jelentése hidrogén atom, C5-C3 alkil-esoport (amely 1-3 azonos vagy különböző balogén atommal lehet szabszthuálva), Cr€> Λοχίesoport (amely 1-3 azonos vagy különböző balogén atommal lehet sznbszthoálva) vagy haiogénatam

   5 haiogénatom.

   5 Rí és.
6. Ra_: jelentése hidrogénatom, Ü_;i-Q alkii -csoport, vagy R» és lb egy

   QrC? spiro-gyfeűi képezhet azzol n szénatommal együtt, amelyhez: kötődnek;

   R-j és FU jelentése hidrogén atom. vagy Cj-C's alkii-csoport tamch 1-e azonos vagy különböző halogén atominak Íő-Cs eikloalkd-csoportokkal v«.g> CrC« alkoxí-esepormkkal lehet szabs/dtuálva) és R; és R,-í egy kő k - spin» te gyűrűt képezhet azzal a. szénatommal, amelyhez kötődnek, vagy

   Rí, R?, R₃ és: lő} egy >ddagö gyúrni képezhetnek azokkal a szémdomokkal együtt, amelyekhez kötődnek;

   Y Jelentése 1-5 azonos vagy különböző R?S csoporttal szubsztitnált tbmlcsoport;, ahol :R? jelentése hidrogén atom, CJ-Cs alkihesopori (amely lm azonos

   15 vagy különböző halogén atommal, €r€s aikoxbesoportokJmi, htdroxilesopmmkkak <ő-k <· alkíhío csoportokkal t\ kő zöJ^rohunberopertol-rol k »Q alhilszullonihesoportekkak Ci-<ő uüői mano-csoeoUot.kak (h-Cfe diaikiiammo-esoportokkak eiano-esoponokká vagy olyan ömou-cseportokkal van szobsztitaálvn /amelyek 1-5 azonos vagy különbőzé halogén alommal, Cr

   20 k kdrocpo.őro C v alkom í.ropó o’ roon s \ ue-ro ’ n toro'ém C -(alkro,-csőéért mmeő 1 ' t/erms rogv kulonbo/o halomért atommal, Cj-C$ atloxi-esoporioktel C>~C« alkeml-eaoportokkak C.rí\> alktmlesopottokkak € -kő alkoxlkarbombcsopormkkak Ci-ÖY dkilkatbomle-rosmoskY vw C-í , endoaks roo-vtíokkő cm satMikvte C t _s

   25 eikloalkiloxi-csoport, vagy halogén alom.
7. 7. Herbiesd-hészitmény, azzal jellemezve, hogy hatóanyagként az L-6, ye v'vX'x x xk víkxu nKgínXomn'?©\,ne r \/,'Ρ'·νΆο⁺s u\ nnA sóját tartat mázzá,