HU229922B1 - Apparatus and method for modulation/demodulation with consecutive minimum runlength limitation - Google Patents

Description

89.81 S/KOT lálő/demoduláíó berendezés és eljárás egymást követő minimum futáshossz korlátozásával

A találmány tárgya modu

rendezés és demoöuláeíős eljárás, valamint a programot tartalmazó adathordozó. A találmány tárgya különösen olyan moduláló berendezés, amely egy m bitből vagy annak többszöröséből álló szavakból álló bemenő adatnak n bit vagy annak többszöröse alap kód szó hosszúsággal rendelkező, változó szó hosszúságú kód szavakká alakítására szolgál Itt d a minimum futás és k a futáshossz korlátozás. A moduláló berendezés tartalmaz egy átalakitő eszközt, amely a bemenő adat szavakat kód szavakká alakítja egy átszámítási táblázatnak megfelelően, az átszámítást táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adatfüzérben lévő “Γ elemek, számát kettővel osztva, a maradék ö vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kád sző füzérben lévő ^st” elemek számának, kettővel való osztásának maradékával. Az átszámítási táblázat átszámítási kód szavai tartalmaznak;

alapkód szavakat a d~1, k-7, m-2, és n~3 számára;

első helyettesítő kód: szavakat az egymást követően megjelenő d minimum futások számának korlátozására; és második helyettesítő kőd szavakat a k futáshossz korlátozás változatlanul hagyására

A demoduláló berendezés és modulálő/demoduláló eljárás ennek megfelelő,

A találmány tartalma továbbá egy előnyös moduláló berendezés és előnyős modulációs eljárás, előnyős demoduláló berendezés és előnyős demodulácios eljárás, valamint a programot tartalmazó előnyös adathordozó, amely nagy jeisuruségü adatok adathordozóra való rögzítése és a nagy jelsürűségű adatok adathordozóról való lejátszása esetén alkalmazható.

Amikor az adatokat átviteli vezetékeken továbbítják vagy egy adathordozóra, mint például mágneslemezre, optikai lemezre vagy magneto-optikai lemezre rögzítik, akkor az: átvitelt vagy a rögzítést megelőzően az adatokat kódokká moduláfák az átviteli vezetéknek: vagy az adathordozónak megfelelően. A blokk kódolás ismert moduláolóa technika. A blokk kódolás során az adat jelsorozatot egységekre osztják, ahol minden: egység mx| bitből áll Ezután mindegyik egységet, amelyet: a továbbiakban adatszőnak nevezünk, egy megfelelő kódolási szabály szerint egy bites kődszövá alakítják át.

4·

Az i~1: esetében a kódszó meghatározott hosszúságú kód. Amikor az i több értékkel rendelkezik, amelyek mindegy le az 14max ta maximális I) értéktartományból: kérőt ki. akkor változó hosszúságé kódszót kapunk. Általában, a blokk kódolás eredményeként változó hosszúságú kódként (d, k; m. n; r) fejezik ki. a az esetben az i egy kényszer bosszúság, és r az írnax, a maximum kényg. A d két egymást követe 1 között előforduló ö~k minimális száma. A d a Ö-k minimális futását jelöli. Ugyanakkor a k két egymást követő 1 között előforduló ö-k maximális száma. A k a Ö-k maximális futását jelöli.

Mellesleg, a fent Ismertetett blokk kódolással kapott változó hosszúságú kód adathordozóra, például optikai lemezre vagy magneto-optíkai lemezre, kompaktlemezre (CD) vagy mini-diszkre (:MÖ): való rögzítésekor a változó hosszúságú kód RRZI (hton Reium te Zero Inverted) moduláláson megy keresztül, ahol a változó hosszúságú kód mindegyik 1 értékét inverzióként értelmezik, míg a 0-t nem-inverzióként értelmezik, Az NRZi moduláció után a változó hosszúságú kódot rögzítik, Az NRZI modulált változó hosszúságú kódot rögzítési hullámsorozaínak nevezik. A magneto-optikaí lemezek esetében, a nem nagy rögzítési sűrűséget előíró korábbi ISO feltételeknek megfelelően, a rögzítési modulációval kapott bitsorozatokat NRZI moduláció nélkül rögzítik.

A Tmin és Tmax jelölések a rögzítési hoilámsorozat minimális és maximális inverzió periódusait jelölik. Ebben az esetben , hogy a rögzítési bullámsorozatof nagy rögzítési sűrűséggel rögzítsek e lineans sebesség irányban, hosszú Imin mimmahs inverzió periódus vagy a nagy minimális d futás az előnyös. Az órajel generálás szempontjából a rövid Tmax maximális inverzió periódus vagy a kicsi maximális k futás kívánatos. Ezen követélmények kielégítésére több javaslat született a modulációs technikát illetően.

Konkrétan, egy optikai lemez, egy mágneslemez vagy egy magneto-optlkai lemez esetében az ISO MÖ előírásban vannak javasolt vagy alkalmazott modulációs technikák egy Kit £1-7) vagy (1, T; m, n; r) változó bosszúságú kód és egy RLL £2-7) vagy £2, 7 m_:, n; r) változó hosszúságú kód, valamint egy RLL <1~7) vagy (1, 7: m, η; 1) rögzített hosszúságú kód előállítására. A jelenlegi, kutatás és fejlesztés alatt: álló lemezek, mint például az optikai és magneto-optikaí lemezek esetében, amelyek nagy rögzítési sűrűséggel rendelkeznek, általában olyan RLL kódot (Run Length Limited Code) alkalmaznak, ahol az 1 d minimális futású,

A következő konverziós táblázat az RLL (i ,7) változó hosszúságú kód egy pé *

-31. táblázat

ELL (1, 7; 2, 3; 2

010

0011	000	OOx
0010	000	010
0001	100	OOx
0000	100	ow

A konverziós táblázatban az x jel értéke a közvetlenül: következő “ö” Csatorna bit. esetében “1 vagy egy közvetlenül következe ^:T csatorna bit esetében ^M0OÍ Az r maximális kényszerhosszúság 2.

Az RLL változó hosszúságú kód paraméterei (1, 7, 2, 3. 2).A Tmin minimális inverzió periódus, amelyet (dxlj-gyel ieiezhetünk kit Igy egyenlő 2(M-M)T-vet, ahol T a rögzítési hullámsorozafban lévő bit hézag:. A Tmin minimális Inverzió periódus, amely (m/n)x2 Tadat-fai is kifejezhetünk, igy egyenlő 1,33C“2/3*2)Tadaf, ahol Tadat az adatfüzérben lévő bit hézag. A Tmax maximális inverzió periódus, amelyet (k-HI-gyel fejezhetünk ki, igy egyenlő (7+1)T~8T~8x(m/n}Tadat~8*2/37adat~5,33 Tsdat-tal. A Tw érzékelő ablakszélesség, amelyet (nVn)Tadat-tal is kifejezhetünk, így egyenlő Ö,67^2/3}Tadai-íal.

Mellesleg, az 1. táblázat szerinti ELL (1-7) modulációval: kialakított csatorna bit sorozatban agy 2T periódussal megegyező generáció frekvenciát, amely egyenlő a Tmin minimális inverzió periódussal, leggyakrabban 3T és 4T periódusoknak megfelelő generáció frekvencia követi. Az a tény, hogy sok szegély információ keletkezik a rövid, mint például 2T és 3T Intervallumokban, sok esetben előnyös az órajel generálás számára,

Ahogy a rögzítő vonat sűrűség tovább nő, ügy vélik a minimális futás egyre nagyobb problémává. Azaz, ha 2T minimális futás jön létre egymás után, a rögzítési hollámsorozatban torzulás keletkezhet. Ez abból adódik, hogy a 2T hullám kimenet kisebb, mint más hullám: kimenetek, és így könnyen hatnak rá az olyan tényezők, mint például a defőkuszálás és a tangenclátis meredekség. Továbbá, nagy vonalsűrűség esetén, az egymást kővető minimum jelek (2Tj rögzítését könnyen befolyásolják a zavarok, például a zaj ís, így lejátszásakor az adatok szintén torzulhatnak, Ebben az esetben az adat

4reprodukcióban a hiba minta sokszor egy minimum jel első és hátáé szegélyének eltolásaként jelentkezik. Ennek következményeként a generált bit hiba hosszúsága növekszik.

Ahogy azt az előzőekben ismertettük, amikor az adatokat átviteli vezetékeken továbbítják vagy egy adathordozóra, rögzítik, akkor az átvitelt vagy a rögzítést megelőzően az adatokat kódokká modulálják az átviteli vezetéknek vagy az adathordozónak megfelelően. Ha a modulációból származó kód egy közvetlen aktuális komponenst tartalmaz, könnyen keletkeznek különböző hibajelek, például a segéd lemezmeghajtó vezérlésében keletkező nyomkövetési hibák ingadozhatnak vagy vibrálhatnak. Ezért nagyon fontos, hogy a modulált kőd ne tartalmazzon közvetlen aktuális komponenst.

Hogy megakadályozzák azt, hogy a modulált köd közvetlen aktuális komponenst tartalmazzon, DSV (Digital Som Vaíue/digifáíls Összeg érték) szabályozást javasolnak, A DSV a bitsorozat (adat szimbólumok) értékelnek összeadásával keletkező összeg, ahol a +1 és a -1 értékeket ^!T-nek és “CF-nak jelölik ki abban a sorozatban, amely egy csatorna bit sorozat HRZI modulációjából (azaz szintkódoíásból) ered. A DSV a köd sorozatban lévő közvetlen aktuális komponenst jelzi, A DSV szabályozással végzet DSV abszolút érték csökkentés megegyezik a kódsorozatban lévő közvetlen aktuális komponens magnitúdójának letojtásávai.

A DSV szabályozást nem alkalmazzák az 1. táblázatban mutatott RLL (1-7) változó hosszúságé kód esetében, A DSV szabályozást ilyen esetben egy meghatározott időtartamú moduláció után, a kódolt bitsorozat (egy csatorna bitsorozat) DSV kiszámolásával végzik, és meghatározott számú DSV szabályozó biteket illesztenek be a kódolt bitsorozatba (a csatorna bitsorozatba).

A DSV szabályozó bitek alapvetően redundáns bitek. Ha a kőd átalakítás hatékonyságát figyelembe vesszők, akkor kívánatos, hogy a DSV szabályozó bitek száma a legyen, )SV szabályozó biteket illesztünk be, az is kívánatos, hogy a d minimális futást és a k maximális futás változatlan legyen. Erre azért van szükség, mert a változás hatással van a rögzitéskleiál rt az el

sekorvagy a léma, nagy vonal

vonal sűrűséggé rtő d minim

Ezen felül az RLL kód, például az RLL (1-7) kód esetében a DSV szabályozás megköveteli, hogy a köd szavak füzérébe (csatorna bitsorozatba), tetszőleges helyre, DSV szabályozó biteket illesszünk be. Mivel a ÖSV szabályozó bitek alapvetően redundáns bitek, kívánatos, hogy a beillesztett ÖSV szabályozó bitek számát a lehető legkisebbre csökkentsük. Azonban abhoz, hogy a minimális futást és a maximális futást állandó értéken tartsuk, legalább kél ÖSV szabályozó bit szükséges. Ezért szükséges, hogy a ÖSV szabályozó bitek számát még kevesebbre csökkentsük.

Találmányunkkal az előzőekben ismertetett problémát kívánjuk megoldani. A találmány egyik célja egy olyan ÖSV szabályozás megvalósítása, amellyel nagy hatékr t a minimális konyságü szabályozó biteket hozunk létre a (d, k; m, n) futás d~1, azaz az RLL kőd (1, 7; 2, 3), úgy, hogy az egymást követő minimális futásokat csökkentjük, miközben a minimum futást és a maximum futást nem változtatjuk A találmány másik célja, hogy megakadályozzuk a demoduláciős hiba ferjer egy lehető legegyszerűbb kialakítású átszámítási táblázat használatával.

A bevezető szerint meghatározott moduláló találmány az első helyettes itö kőd szavak kód sző hosszúsága háromszorosa az alap kőd szó hosszúságnak, az második helyettesítő kód szavak kód szó hosszúsága négyszerese az alap sző bosszúsé és az átszámítási kód szavai tartalmaznak továbbá:

határoló kódokat sz átszámításból származó, tetszőleges helyen levő átszámított kódok határolására, amelyek kód sző hosszúsága megegyezik az alap kód sző hoszszúságávai.

A 23. igényponttal meghatározott modulációs eljárás során: átalakítást végzünk, amely egy m bitből vagy annak többszöröséből átlő szavakból álló bemenő adatnak n bit vagy annak többszöröse alap kód: szó hosszúsággal rendelkező, változó szó hoszszúságú kód szavakká alakítására szolgál, ahol d a minimum futás és k a futáshossz korlátozás, az eljárás tartalmaz, egy átalakítási lépést, amely a bemenő adat szavakat kód szavakká alakítja egy átszámítási táblázatnak megfelelően, az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adatfüzérben lévő *Ί elemek számát kettővel osztva, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kódszó füzérben lévő Ί elemek számának kettővel való osztásának maradékával és az átszámítási táblázat átszámítási kód szavai tartalmaznak:

alapkód szavakat a d=1, k~7, m~2, és n~3 számára:

8eisö helyettesítő kód szavakat az egymást kővetően megjelenő d minimum futások számának korlátozására; és második helyettesítő kőd szavakat a k fufáshossz korlátozás változatlanul hagyására, az első helyettesítő kód szavak kód szó hosszúsága háromszorosa az alap kód sző hosszúságnak, az második helyettesítő kőd szavak kőd sző hosszúsága négyszerese az alap kőd sző hosszúságnak, és az átszámítási kőd szavai tartalmaznak továbbá:

határoló kódokat az átszámításból származó, tetszőleges helyen levő átszámított kódok betárolására, amelyek kód sző hosszúsága megegyezik az alap kőd szó bősz.szúságával.

A 24. igényponttal meghatározott adathordozó egy programot tartalmaz bemenő adat szavakból álló adatok átalakítására egy átszámítási táblázatnak megfelelően, egy m bitből vagy annak többszöröséből allé) szavakból álló bemenő adatnak n bit vagy annak többszöröse alap kőd szó hosszúsággal rendelkező, változó szó hosszúságú köd szavakká alakítására szolgáló moduláló berendezésben, ahol d a minimum futás és k a futáshossz korlátozás, az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adatfuzérben levő “1“ elemek, számát kettővel osztva, a maradék 0 vagy 1., és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kódszó füzérben lévő *Γ elemek számának Kettővel való osztásának maradékával, és az átszámítási táblázat átszámítási kódjai tartalmaznak;

alapkód szavakat á d-1, k~7, m~2, es n~3 számára;

első helyettesítő kód szavakat az egymást követően megjelenő d minimum futások szármának korlátozására: és második helyettesítő kőd szavakat a k íutásnossz korlátozás változatlanul hagyására, az első helyettesítő kőd szavak, kód szó hosszúsága háromszorosa az alap kód szó hosszúságnak, az második helyettesítő kód szavak kőd szó hosszúsága négyszerese az alap kőd szó bosszúságnak, és az átszámítási kőd szavai tartalmaznak továbbá:

határoló kódokat az átszámításból származó, tetszőleges helyen levő átszámított, kódok betárolására, amelyek kőd sző hosszúsága megegyezik az alap kőd szó hoszszúságávaí

A 25. Igényponttal meghatározott demodulálo berendezés o bit vagy annak többszöröse alap kód szé hosszúsággal rendelkező, változó sző hosszúságú köd szavaknak m bitből vagy annak többszöröséből állő szavakból álló bemenő adattá alakítására szolgál, ahol d a minimum futás és k a futáshossz korlátozás, a demoduláló berendezés tartalmaz egv átalakító eszközt, amely a bemenő kőd szavakat adat szavakká alakítja egy átszámítási táblázatnak megfelelően, az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adatfúzérhen tévő T elemek számát kettővel osztva, a maradék © vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kódszó tüzérben tévő T elemek számának kettővel való osztásának maradékával, és az átszámítási táblázat átszámítási kódja? tartalmaznak;

alapkód szavakat a d~1, k=7, m=2, és n~3 számára;

első helyettesítő kőd szavakat az egymást kővetően megjelenő d minimum futások számárrak korlátozására:; és második helyettesítő kőd szavakat a k fdtáshossz korlátozás változatlanul hagyására, az első helyettesítő kőd szavak kőd szó hosszúsága háromszorosa az alap kód sző hosszúságnak, az második helyettesítő köd szavak kód szó hosszúsága négyszerese az alap kód szó hosszúságnak.

A 28, igényponttal meghatározott demodulácios eljárás során átalakítást végzőnk, n bit vagy annak többszöröse alap köd szó bosszúsággal rendelkező, változó sző hosszúságú köd szavaknak m bitből vagy annak többszöröséből álló szavakból álló bemenő adattá alakítására, ahol d a minimum futás és k a futáshossz korlátozás, a demoduláló eljárás tartalmaz egy átalakítást lépést, amely a bemenő kőd szavakat adat szavakká alakítja egy átszámítási táblázatnak megfelelően, az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adatfúzérben lévőT elemek számát kettővel osztva, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kodszo füzérben lévő ‘T elemek számának kettővel való osztásának maradékával, és az átszámítási táblázat átszámítási kódjai tartalmaznak:

alapkód szavakat a d~1« k~7, m-2, és n~3 számára;

első helyettesítő kőd szavakat az egymást követően megjelenő d minimum futások számának korlátozására; és második helyettesítő kőd szavakat a k futáshossz korlátozás változatlanul hagyására, az első helyettesítő kód szavak kód szó hosszúsága háromszorosa az alap kőd szó hosszúságnak,

-8az második helyettesitő kód szavak kód szó hosszúsága négyszerese az alap kód sző hosszúságnak, továbbá az átszámítási kod szaval tartalmaznak;

határoló kódokat az átszámításból származó, tetszőleges helyen tevő átszámított kódok határolására, amelyek kod szó hosszúsága megegyezik az alap kőd szó bosszúságával·

A 29. igényponttal meghatározott adathordozó egy programot tartalmaz megfelelő lépésekkel bemenő kód szavak átalakítására adat szavakká egy átszámítási táblázatnak megfelelően, egy damodálálé berendezésben n bit vagy annak többszőrőse alap kőd szó hosszúsággal rendelkező, változó sző hosszúságú kód szavaknak m bitből vagy annak többszöröséből álló szavakból álló bemenő adattá alakítására, ahol d a minimum futás és k a futáshossz korlátozás, az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adatfüzérben lévő ^BT^! elemek számát: kettővel osztva, a maradék 0 vagy i, és ez mindig azonos tesz az adatfüzér átalakításává:! keletkező kódszó füzérben lévő Ί elemek számának kettővel való osztásának maradékával, és az átszámítási táblázat átszámítási kódjai tartalmaznak:

alapkód szavakat a d~T, k-7, rn~2, és n~3 számára:

első helyettesítő kód szavakat az egymást követően megjelenő d minimum futások számának korlátozására; és második helyettesítő kód szavakat a k fatáshossz korlátozás változatlanul hagyására, az első helyettesítő kőd: szavak kőd: sző hosszúsága háromszorosa az alap kőd szó hosszúságnak, az második helyettesítő kőd szavak kód szó bosszúsága négyszerese az alap kod: sző hosszúságnak, továbbá az átszámítási kód szavai: tartalmaznak:

határoló kódokat az átszámításból származó, tetszőleges helyen levő átszámított kódok határoíásara, amelyek kód szó bosszúsága megegyezik az alap kod sző hoszszúságávai.

Meg kel! jegyeznünk, hogy a találmány részletes ismertetése közben, az Igénypontokban megnevezett, és a találmány előnyős megvalósításaiban alkalmazott egyes eszközök neve után, zárójelben megadjuk az előnyös megvalósítás során használt jellemző eszközt. A jellemző eszköz alkalmazása nem kizárólagos, a találmány más alkalmas eszközzel Is megvalósítható.

Az 1. igényponttal meghatározott moduláló berendezés tartalmaz egy .átalakító· eszközt (például az 1. ábrán mutatott 12 modulációs egység:), amely a bemenő adatokat kódokká alakítja egy átszámítási táblázatnak (például a 2. táblázat) megfelelően. Az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely a következő: ha az adatfüzérben lévő T elemek számát kettővel osztjuk, a maradék ö vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kődsző füzérben lévő “T elemek számának kettővel való osztásának maradékával, Az átszámítási táblázat átszámítási kódjai tartalmaznak:

alapkódokat a d~1, k~7, m~2, és n~3 számára, ahol a d a minimális futás és a k a futás hosszúság korlátozása;

első helyettesítő kódokat az egymást kővetően megjelenő d minimális futások számának korlátozására: és második helyettesítő kódokat a k futás hosszúság korlátozás változatlanul hagyására.

A moduláló berendezés tartalmaz továbbá egy szinkronizáló jel beillesztő eszközt (például a 9. ábrán mutatott 212 szinkronizáló jel beillesztő egység) egy szinkronizáló jel beillesztésére a kódszavak füzérébe tetszőleges helyre, a szinkronizáló jel egy meghatározott: mintát tartalmaz, amelyet az átszámítási táblázat átalakító kódjai nem tartalmaznak,

A moduláló berendezés tartalmaz továbbá egy DSV szabályozó eszközt (például az 1. ábrán mutatott 11 DSV ellenőrző bit meghatározó/beíllesztö egység) a bemenő adatok DSV-jeinek szabályozására és a DSV-knek az átalakító eszközhöz való továbA moduláló berendezés átalakító eszköze tartalmaz egy első kőd érzékelő eszközt (például a 3 ábrán mutatott 33 egymást követő minimum futás megjelenést korlátozó kőd érzékelő egység) az első helyettesítő kód érzékelésére az egymást követő d minimum futások megjelenésének korlátozásához, és egy második kód érzékelő eszközt (például a 3. ábrán mutatott 34 maximális futásbossz korlátozást biztosító kőd érzékelő egység) a második helyettesítő kód érzékelésére a futáshossz korlátozás megtartására.

A demoduláló berendezés tartalmaz egy átalakító eszközt (például az 5. ábrán mutatott 111 demoduláló egység), amely a bemenő kódokat adatokká alakítja egy átszámítási táblázatnak (például a 2. táblázat) megfelelően. Az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely a következő; ha az adatfüzérben lévő Ί” elemek számát kettővel osztjuk, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér il keletkező kődszó füzérben lévő “Γ elemek számának kettővel váló őszfásának maradékával. Az átszámítási táblázat átszámítási

Imaznak:

alapkódokat a d~1, k-7, m-2, és n-3 számára, ahol a d a minimális futás ás a k a futás hosszúság korlátozása;

első helyettesítő kódokat az egymást követően megjelenő d minimális. futások számának korlátozására: és második helyettesítő kódokat a k futás hosszúság korlátozás változatlanul haA demoduláíó berendezés tartalmaz egy bit eltávolító eszközt (például az 5, ábrán mutatott 112 DSV ellenőrző bit eltávolító egység) azoknak a redundáns biteknek az eltávolítására, amelyeket meghatározott Időközönként beillesztettünk a kódba,

A találmány előnyös megvalósítását a következő módon könnyebb megértése érdekében a kővetkező ismertetésben, a zárója Iber zata “0 és “1 bitekből álló, átalakítás előtti bitsorozat, azaz egy átalakítás előtti adatfüzér például (000011), Az átalakítás eredményeként kapott kód “0” és Ί” bitekből álló bitsorozatát, azaz az átalakítás utáni bitsorozatot páros idézőjellel határoljuk, például “OÖSlOOíSO”,. A 2. és 3. táblázat a találmány szerinti adat átalakításhoz használt átszámítási táblázat.

2. táblázat
Í7PP.RML32
adat	kőd
11	*G*
10	001
01	010
0011	010 100
0010 0001	010 000 000100
000011	0CC 100 130
000010	000100 000
”110111	01G 100 100 010 100 000 001 00C 000 (
00001000	000 100 100

- 11 00000000 010 100 1 ha xx 1 akkor *0**000 sy ne & behatárolás #Ö1 000 000 001 (12 csatorna bit) #01 001 000 000 001 000 000 001 (24 csatorna bit) #~ö: nem határolt eset

Határoló táblázat

0000 010 100 “1 10111 001 000 000 (következő

Amikor a következő csatorna bitek ’ö értékűek, akkor az Ί1 01 11’ sorozatot

Ό01 000 000’ sorozatra alakítjuk a tötáblázat és a határoló táblázat használata után.

Amint az a 2. táblázatban látható, az átszámítást táblázat azokat a kódokat matatja, amelyek az alap kódok, a helyettesítő kódok és a határoló kódok átalakításából keletkeznek. Az átalakítás nem végezhető el alap kőd nélkül Az átszámítási táblázatban az alap kódok azok a kódok, amelyek az (11) adatfüzér (OGGOOGpvá alakításából származnak. Az átalakítás elvégezhető akkor is. ha nincs helyettesítő kód. Azonban, ha van helyettesítő kód, akkor az átalakítás eredményesebben végezhető el. Az átszámítási táblázatban a helyettesítő kódok azok a kódok, amelyek az (1 d 0111),(00001000) és (OÖÖOOOOO) adat füzérek átalakításából származnak. A határoló kódot egy tetszőleges helyzetben végzett átalakításból származó kód határolására használjuk. A táblázatban a határoló kódok azok a kódok, amelyek a <001 és (00001 adat füzérek átalakításából származnak. Az átszámítási táblázat megadja a szinkronizáló jeleket is.

A 2. táblázatban a d minimum futás 1, míg a k maximum futás 7. Az alap köd egyik eleme tartalmaz egy meghatározatlan kódot, azaz egy kódot, amelyet a **’ jel jelöl. A meghafározatlao kód jellel jelölt bitje lehet ”0” vagy “1”, hogy a d minimum futás fc.

értékét és a k maximum futás értékét megtartsuk, anéiköt, hogy figyelembe vennénk egy közvetlen megelőző vagy következő kódsző füzért, Részletesebben, ba ez átalakítandó kétbites adatfüzér (11), az átalakításból származó kód lehet “Oöö vagy “101 a közvetlenül megelőző kódszó füzértől függően. Még pontosabban, ha a közvetlenül megelőző ködszó füzér egyetlen csatorna 'bitje- ΊΑ akkor az (11) kétbites aóattözért átalakítjuk “000” kóddá, hogy megtartsuk a d minimum futást. Ha a közvetlenül megelőző kódszó füzér egyetlen csatorna bitje “0^!!, akkor az (11) kétbites adattüzért átalakítjuk ‘Ί0 Γ kőddé, hogy megtartsuk a k maximum futást.

Az átalakító táblázatban mutatott alap kódok szerkezete változó hosszúságú. Az 1 í kényszer hosszúságú alap kódok száma 3, egy olyan érték, amely kisebb a 4(-2^Am-2^A2) szükséges számnál. Ez a 3 alapkőd a ^::*Ö*Á a “001 és a “010, Ennek eredményeként az adatfüzér átalakításakor találunk egy olyan adatfüzért, amelyet átalakítani a csak 1 i kényszer hosszúsággal. Ezért, az összes adatfuzér átalakításához szükséges, hogy a 2. táblázat alap kódjainak í kényszer hosszúsága háromig terjedjen. Azaz, a 2. táblázat háromig 'terjedő i kényszerhosszúságu alap kódokat tartalmaz, Így megfelelő az átalakításhoz.

A 2, átszámítási táblázat, tartalmaz helyettesítő kódokat is a d minimum futások egymást kővető előfordulásának korlátozására. Ha az adatfüzér (110111), és az adatfüzér átaiakitásáböf származó kódot követő kődszó füzér ”010, akkor az adatfüzért ”010 000 Oöö kódszóvá alakítjuk. Ha az adatfüzér átalakításából származó kódot követő kódszó füzér más, mint “Ö1Ö, akkor az (110111) adatfüzért kétbites egységekben alakítjuk át. Részletesebben, az adatfüzér (11), (01) és (11) kétbites sorozatát “*0*010 és *0*” ködszó füzérré alakítjuk. Ennek eredményeképpen az adatfüzér átalakításából származó kódszö füzérben a d minimum futás előfordulását korlátozzuk, ügy, hogy az ismételt minimum futások számát hatra maximáljuk.

A 2. átszámítási; táblázat tartalmaz egy átalakító szabályt is, amely a következő; ha az adatfüzérben: lévő Ί” elérnek számát kettővel osztjuk, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kődsző füzérben lévő 1,111 elemek számának kettővel való osztásának maradékával, Azaz, ha az adaffüzerbeo az az adatfüzérben az^!T elemek száma páratlan, akkor a kődszó füzérben is páratlan az Ί elemek száma. Például a (Ö0Ö0Ü1) adatfüzért “010 1Ü0 100” kódsző füzérré alakítón az esetben:, az adatfuzérben lévő ^:T elemek kettővel való osztásának maéka egy, amely egyenlő az adatfüzér átalakításából származó kődszó füzérben lévő “1 elemek száma páros, akkor a kődszó füzérben ís páros az *'V elemek száma, és ha “T elemek kettővel való osztásának maradékával Azaz mind az adatfüzérbeo, mind a kódszó füzérben páratlan az “Γ elemek száma. Egy másik példában a (000000) adatfüzért 010 10Q 000 kódszó füzérré alakítjuk. Ebben az esetben, az adatfüzérben lévő Ί^;> elemek kettővel való osztásának maradéka nulla, amely egyenlő az adatfüzér átalakításából származó kódszó füzérben lévő 'T elemek kettővel való osztásának maradékával. Azaz mind az adattüzérben, mind a kódszó füzérben páros az T elemek száma.

A 2, átalakító táblázatban az r maximum kényszer futás értéke 4. A 4 értékű i kényszer hosszúságú ködök a táblázatban a 7 értékű k maximum futást helyettesítő kódok. Az ilyen helyettesítő kódokat maximum fufáshosezt biztosító kódoknak nevezzük. Azaz a (00001000) adatfűzért W 100 1ÖÖ 198” kódszó füzérré alakítjuk, míg a (OOOööOOO) adatfüzért 010 100 100 100 kódsző füzérré alakítjuk. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben a d minimum futás értéke 1 marad.

Ha a 2, átalakító táblázat nem tartalmaz 4 értékű i kényszerhosszúságú helyettesítő kódokat, akkor az r maximum kényszer hosszúság értéke 3, amely 8 értékű k maximum futásé kód : oxozza.

a táblázat 4 értékű i kényszer hosszúságú alap kódokat tartatmez, Így 7 értékű k maximum futású kódot lehet létrehozni.

Általában, minél nagyobb a k maximum futás, annál nehezebb egy órajel létrehozása, és így gyengébb a rendszer stabilitása. A k maximum futás értékét nyolcról hétre csökkentve, a k maximum futás csökkentésével arányosan javítjuk a rendszer jellemzőit.

Azaz, ha a 2. átszámítási táblázatot úgy alakítjuk ki, hogy csak alap kódokat tartalmaz, akkor az r maximum kényszer hosszúság értéke 3. Ebben az esetben lehetséges egy olyan kod létrehozása, amelynek a d minimum futás értéke 1, és a k maximum futás értéke 8, Továbbá az adatfüzérben lévő í elemek számát kettővel osztva, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kődsző tüzérben lévő i” elérnek számának kettővel való osztásának maradékával.

Ha az átszámítási táblázatot úgy alakítjuk ki, hogy az alapkódokon kívül helyettesítő kódokat is tartalmazzon a d minimum futás egymást kővető előfordulásának korlátozására, akkor az r maximum kényszer futás értéke is 3. Ebben az esetben azonban lehetséges egy olyan kod létrehozatala, amelynek a ö minimum futása 1, és a k maximum futása 8_t míg a d egymást követő minimum futások számát egy felső határértéken korlátozzuk. Továbbá az adatfüzérben lévő “Γ elemek számát kettővel osztva, a mara* ί , 14 dék Ο vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfűzér átalakításával keletkező kódszó füzérben lévő ”Γ elemek számának kettővel való osztásának maradékával.

Ha az átszámítási táblázatot úgy alakítjuk ki, hogy a d egymást kővető minimum futások korlátozására szolgáló helyettesítő kódokon és az alapkódokon kívül tartalmazzon helyettesítő kódokat a 7 értékű k maximum futás biztosítására is, akkor az r maximum kényszer hosszúság 4, Ebben az esetben lehetséges egy olyan kód létrehozása, amelynek a d minimum futása 1, és a k maximum futása 7, mig a d egymást kővető minimum futások számát egy felső határértéken korlátozzuk, Továbbá az adatfúzérben lévő Ύ elemek számát kettővel osztva, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező ködsző füzérben lévő “1 elérnek számának kettővel való osztásának maradékával.

Általában, minél nagyobb az r maximum kényszer hosszúság értéke, annál rószszabb a bit eltolás esetén keletkező de modulációs hiba terjedésének jellege, például egy olyan hiba esetén, amely egy szélső bitnek a normális helyzetéből egy bittel előre vagy hátra való léptetése során keletkezik.

Összehasonlítva az 1. és a 2. táblázat r maximum kényszer hosszúságát, akkor látjuk, hogy az 1. táblázatban annakértéke 2 msg a 2. táblázatban 4. így a 2. táblázat szerint rosszabb a hiba terjedés jellege, mint az 1, táblázat szerint. Utalva a 7. táblázatra, a későbbiekben ismertetendő szimuláció eredményei azt mutatják, hogy a 2. táblázat jellegzetességei nem olyan rosszak az 1, táblázathoz képest. Például, ahogy a 7. táblázatban mutatjuk, az 1, táblázat átlagos bájt hiba aránya 1,014 bájt, mig a 2. táblázaté 1,57 bájt, és ez az érték alig nagyobb, mint az 1, táblázaté. Az átlag bájt hiba arány különbség annak a ténynek tulajdonítható, hogy az 1, táblázatban az átalakító kód csoportok száma kettővel kisebb, mint a 2. táblázatban.

Abban az esetben, amikor szinkronizáló jelet illesztünk egy tetszőleges helyre a 2, átszámítási táblázat szerint végrehajtott átalakítás eredményeként kapott kódszó füzérbe (azaz a csatorna bit sorozatba), akkor változó hosszúságú kod keletkezik. Ez annak köszönhető, hogy az átszámítást táblázat tartalmaz egy határoló táblázatot, amely meghatározza a tetszőleges helyen történt átalakításból származó határoló kódokat, A határoló kódot szükség esetén bármikor használhatjuk.

Feltételezzük például, hogy beillesztünk egy szinkronizáló jelet az átalakításból származó kód egy adott helyére. Ebben az esetben először az adott helyet közvetlenül megelőző kódszó füzér és a közvetlenül következő kődszö füzér közötti átmenetnél csatlakozó biteket állítunk be, mig a d minimum futást és a k maximum futás

- 15 juk, és egy, a szinkronizáló jelet adó egyértelmű mintát állítunk be a csatlakozó bitek kozott. Vegyünk egy olyan szinkron izéié jel: mintát, amely megváltoztatja a k maximum futás 7 értékét. Ebben az esetben, a minimális bosszúságé szinkronizáló jel minta a következő tizenkét bites :ködszó(1:2 csatorna bit) tesz:

W1 000 000 001”

A jel a szinkronizáló jel minta elején, egy csatlakozó bit amely lehet ’O’ vagy Ί7 ahogy azt a későbbiekben ismertetjük, A **#” jelét követő, második csatorna bit ”0, a d minimum futás megtartására, A harmadik csatorna bit és az azt követő bitek beállított értékek, amelyek egy BT egyértelmű mintát alkotnak, egy olyan kőömintát, amely a 2. táblázatban nincs meg, hogy a k maximum futás értéke 8 legyen. Ahogy azt a fenti minta mutatja, a harmadik csatomé bit és az utolsó csatorna: bit nyolc egymást kővető ”0” bitet fognak közre, Meg keli jegyeznünk, hogy annak ellenére, hogy a szinkronizáló jel minta utolsó csatorna bitje “Γ, a 2. átszámítási táblázatot használva a d minimum futást lehet tartani.

Következőnek a határoló táblázatot és a szinkronizáló jel bit mintájában lévő csatlakozó bitet ismertetjük. Ahogy azt a 2. táblázatban látjuk, a határoló táblázat a következő szerkezetű;

000

A határoló táblázat az I kényszer hosszúságú: amelyek olyan párokat hoznak létre, amelyek mindegyike a számnál: kisebb adatfüzért és kódszó füzért tartalmaz.

szamara sz

Részletesebben, a 2. táblázat esetében, mivel a párok száma, amelyek adatfüzért és kódszö füzért tartalmaznak, három, az i-1 kényszer hosszúsághoz szükséges a határoló táblázat. Az i-2 kényszer hosszúság esetébe, mivel a párok száma, amelyek adatfüzért és kóőszó füzért tartalmaznak, szintén három, szükséges a határoló táblázat, Az i-3 kényszer hosszúság esetében a párok száma, amelyek adatfüzért és kődsző füzért tartalmaznak, őt, köztük egy pár helyettesítő kóddal rendelkezik. A maradék négy pár mindegyike tartalmaz egy alapkódot. Mivel eleget teszünk a szükséges 4 számnak,

helyettesítő kódok, nem sz at szükséges az tel ké számára mivei a tséges figyelembe venni a határoló kódot, yszer hosszúság esetében, ahol határoló így, a határoló táblázat szükséges az ö kódot a (0000) adatfüzér számára használjuk. Az átszámítási táblázat szabni a (00) és a (0000) adatfüzéreket 000 és “010100 kódsző füzérekké alakítjuk. Ennek eredményeképpen, a szinkronizáló jel beillesztésekor elkerülhetjük azt a szituációt, amikor a szinkronizáló jel mintát megelőző adatot már nem lehet átalakítani. Azaz, az átalakító rendszer képes kiküszöbölni azt a helyzetet, amikor a szinkronizáló jelet közvetlenül megelőző kod már nem szolgálhat

A szinkronizáló jel minta bitjét arra használjuk, hogy megkülönböztessük azokat az eseteket, amikor a határoló táblázatot használjuk vagy nem használjuk. Pontosabban, a határoló kód használatának jelölésére a szinkronizéié jel minta elején lévő első bitet Ί’-re állítjuk: és ha nem használunk határoló kódot, akkor ’ö’-ra állítjuk. így pontosan meghatározható, hogy használjuk-e a határoló táblázatot, azaz haszoá'unk e határoló kódot.

Ahogy azt; az előzőekben Ismertettük a minimum hosszúságú szinkronizáld jel minta egy tizenkét bites kódszó (12 csatorna bit), ktlvel egy olyan szinkronizáló jel minta, amely a k maximum futás 7 értékét S-ra változtatja (9T), elfogadható, bármilyen más, legalább 12 bitből álló kődszót alkotó szinkronizáló jel minta létrehozható. Tizenöt bites kódszó formáció esetében a következő két szinkronizáló jelet hozhatjuk létre;

#G1 000 000 001 010 #01 000 000 001 001

Huszonegy hites kódszó formáció esetében a következő szinkronizáló jelet hozhatjuk létre;

”#01 000 000 001 000 000 001

A fenti huszonegy bites szinkronizáló jel két olyan egymást kővető mintát tartalmaz, amelyek mindegyike k-8 maximum futást (ST) eredményez. Az ilyen szinkronizáló jelet megbízhatóbban érzékelhetjük. Egy huszonnégy bites kódsző formáció esetében a következő szinkronizáló jelet hozhatjuk létre;

#G1 001 0Ö0 000 001 000 000 001

A fenti szinkronizáló jel, a 3T-0T--9T alakú minta csökkenti annak valószínűségét, hogy egy nagy futás (T) jelenik meg két egymást követő, k-8 maximum futást (9Ϊ) biztosító minta előtt és/vagy után, ugyanakkor megnöveli az érzékelő erőt. Lehetséges annak megválasztása, hogy a szinkronizáló jelnek milyen érzékelő erőt keli biztosítania a rendszer követelményeknek megfelelően.

A 3. táblázat a találmány egy másik jellemző átszámítási táblázata.

3. táblázat 17PP.RML.52 f~í fő táblázat:

	adat	kőd 4 A*
	W;W 01	IaJI 100
	ÍÖ	001
Δ	Í1	000
rs	SHQ l3Ví9ZSl 0000	is sonsi.ozas sj 100 010
	0001	1 öl 010
	1000	000 010
	1001	001 010
i~3 8 helyette	sltö táblázat 111111	(k korlátozás 8) 000010 010
	111110	Ö01 010 010
	011110	101 010 010
	011:111	100 010 010
i-4 C helyette	‘síte táblázat	(RMTR korlátozás 6)
	00010001	100 010 010 010
csatorna—0 csatorna—l	10010001 10010001	100 000 010 010 000 010 010 010:
o=4 D helyett* csatorna 010	ssitö táblázat 11100000	(k korlátozás 7} 000 001 010 010
csatorna 010	11100010	100 001 010 010
csatorna 010	11:100001:	001 010010 010
csatorna 010	11100011:	101 010 010 010

szinkron csatorna: xxO 100 000 000 10x (12 csatorna bit

*.

adat: x1~—Οχ csatorna: xxO1OQ OOO 000 100 000 000 lOx

Hafárolás:

vagy ΊT elején, es vagy

A 3. átszámítást táblázatban a minimum futás, a k~7 maximum futás és az 1=1 kényszer bosszúság számára 4(-2^Am~2^A2) alapkódokat biztosítunk. Azaz, az 1=1 kényszer hosszúság számára a 4 alapkódot a fö táblázatba tettük. Az í~2 vagy több kényszer bosszúság esetében a helyettesítő kódok táblázata biztosítja az olyan paraméterek korlátozását mint például a d minimum futás és a k maximum futás. Pontosabban, az l~2 kényszer bosszúság esetében az A táblázat tartalmazza a d~1 minimum futás korlátozás helyettesítő kádjait. A B táblázat az i=3 kényszer hosszúság esetében szabja meg a helyettesítő kódokat a k maximum futás felső értékének 8-ra való kodéhozásához. A C táblázat az i~4 kényszer hosszúság esetében szabja meg a helyettesítő kódokat a d~1 egymást kévető minin» futások előfordulásának korlátozásához, A D táblázat az 1=4 kényszer hosszúság esetében szabja meg a helyettesítő kódokat a k maximum futás felső értékének 7-re való korlátozásához, Igy a 3, átszámítási táblázatban az r maximális kényszer korlátozás 4.

máz helyettesítő sására. Például egy (0001001) (10010001) adatfüzér , hogy eldöntsük, hogy a közmegelőző csatorna bit “O, akkor uk. Ha a közvetlenül megelőző kedszó füzérré alakítjuk. Ennek

Ahogy azt az előzőekben elmondtuk, a 3. áta kódokat az egymást követő d minimum futás kodá adatfüzért egy ^;Ί00 01 ö 010 010” kódszó füzérré al esetében egy közvetlen megelőző káoszéra hívat veden előző csatorna bit “<T vagy “Γ. Ha a közvetlenül s az adatfüzért ”100 ÖOO 010 010” koősző füzérré a csatorna bit ^!Ί’\ akkor az adatfüzért *000 010 010( eredményeként az adat áfalakifásból származó kódszó füzér számos egymást követő, ismételt, 6~ra korlátozott minimum futással rendelkezik.

lévő T elérnek száma páros, akkor a kódszó füzérben lévő *T elemek száma is

Továbbá a 3. átszámítási táblázat' egy átalakító szabályt tartalmaz, amely a kővetkező: ha az adatfözérben lévő 1” elemek számát kettővel osztjuk, a maradék 0 vagy

1, és ez mindig azonos lesz az adattüzér átalakításával keletkező kódszó füzérben lévő ’T elemek számának kettővel való osztásának maradékával. Azaz, ha az adatfüzérben * ·>

és ha az adatfüzérben lévé Γ elemek száma páratlan, akkor a kódszó tüzérben lévé ’T elemek száma is páratlan. Például, az (1000) adatfüzért “000 010” ködszó füzérré alakítjuk. Ebben az esetben az adatfüzér ’T' elemeinek számat kettővel osztva a maradék egy, amely egyenlő az adatfüzér átalakításából származó kódsző füzér T elemeinek kettővel való osztásakor keletkező maradékkal. Azaz az T elemek száma mind az adatfüzérben, mind kódszó tüzérben páratlan. Egy másik példa szerint az (111111) adatfüzért “OÖÖ 010 01Ö kódszó füzérré alakítjuk. Ebben az esetben az adatfüzér Ί” elemeinek számát kettővel osztva a maradék nulla, amely egyenlő az adatfüzér átalakításából származő kód sző tüzér “1” e radékkal, Azaz az A elemek száma mi ínak kettővel való osztásakor keletkező maaz adatfűzérben, mind kődsző füzérben pá~

Továbbá, a 3, átszámítási táblázatban az r maximális kényszerhosszúsággal egyező i-4 kényszer hosszúságú kódok helyettesítő kódok a k~? maximum futás megvalósításához. Abban az esetben, amikor az átalakítás egy Ilyen helyettesítő kóddal történik, egy közvetlen előző kódsző füzérre hivatkozunk. Fontosabban, ha a közvetlen előző kódszó füzér “010”, akkor végrehajtjuk az átalakítást. Ha az adattozér (11100000), és a közvetlen előző kódsző füzér “010, akkor az átalakítás után a ‘OOO 001 Gl 0 010 kódszó füzért kapjuk. Egy másik példa szerint, ha az adatfozér (11100010), és a közvetlen előző kódszó füzér “010, akkor az adatfüzért 100 001 010 010” kódszó füzérré alakítjuk.

A fenti 3. átszámítási táblázatot az RLL kódolás végrehajtásához nem lehet csak alapkódokból összeállítani, A meghatározott d minimum futással és meghatározott k maximum futással rendelkező RLL ködet csak a fő táblázatban lévő alapkódok és az A táblázatban, az i-2 kényszerbosszűsághoz alkalmazott helyettesítő kódok valamint a B táblázatban, az í-3 kényszerhosszösághoz alkalmazott helyettesítő kódok a használatával hozhatjuk létre. Ebben az esetben a maximum kényszerhosszúság 3, és igy d~1 minímumfutású és k-3 maximum fűtésű kód hozható létre. Továbbá, az adatfüzérben lévő T elemek szamát keltövei osztva, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adafüzér átalakításával keletkező kődsző füzérben: lévő “Γ elemek számának kettővel való osztásának maradékával.

Ha a fő táblázaton és az A táblázaton valamint a B táblázaton kívül a 3. átalakító táblázat tartalmazza a C táblázatot Is az egymást követő d minimum futások megjelenésének korlátozására, akkor az r maximum kényszer hosszúság 4, és így d~1 minimumfutásó, és k~8 maximum fűtésű kőd hozható létre, ahol az egymást követően megjelenő d minimum futások száma korlátozott. Továbbá, az adaffüzérben lévő *T elemek számát kettővel osztva, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kódszó füzérben lévő Ί elemek számának kettővel velő osztásának maradékával. Meg kell jegyezni, hogy ebben az esetben nem mindig szükséges a közvetlen megelőző kódsző tüzérre hivatkozni.

Ha a fő táblázaton, az A táblázaton. a 8 táblázaton valamint az egymást követő d minimum: futások megjelenését korlátozó C táblázaton kívül a 3, átszámítási táblázat tartalmazza a D táblázatot is, akkor az r maximum kényszer hosszúság 4, és igy d~1 minimumfutású, és k~7 maximum futásé, kód hozható létre, ahol az egymást követően megjelenő d minimum futások száma korlátozott. Továbbá, az adatfüzérben lévő Ί elemek szamát kettővel osztva, a füzér átalakításával keletkező kódszó vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adattüzérben lévő **1” elemek számának kettővel: való

A 2. táblázat határoló táblázata nem: szükséges ahhoz, hogy a szinkronizáló jelet beillesszük a 3. átszámítási táblázat alapján végzett átalakításából származó kódszö füzér (csatorna bit sorozati adott helyére. Ez azért van, mert a 3, átszámítási táblázat szerint a kőd véget érhet i~1 kényszer hosszúságnál,

Hogy egy szinkronizáló jel minta beillesztése a lehető leghatékonyabb legyen, a mintát a következőképpen határozzuk meg. Egy egyértelmű mintát (vagy kódsző füzért) közvetlenül megelőző hárombites kódszó, amely szinkronizáló jelként szolgál, és az. egyértelmű mintát közvetlenül követő hárombites kódsző a 3. táblázat szerinti átalakításból származó kódszavak, Az egyértelmű mintát közvetlenül megelőző és közvetlenül követő hárombifes kódszavak mindegyikének olyan a formátuma, amelyben az adatbitek és a csatlakozó bitek a kővetkezőképpen vegyülnek.

Először is, a közvetlen előző kódszó három bitiét a kővetkező határozzuk meg. Az átalakítást megelőzően egy m alakítást megelőző adat elején lévő két >1 álló adatot vizsgálunk, ahol m~2. Az át az első egy információs bit, míg a masoóik bit értéke Ί’, a szinkronizáló jel jelölésére. Az adatszó elején lévő kéfbiíes egységet a 3. táblázat szerint átalakítjuk egy kó m bitjét (2 bitjét) átalakítjuk egy kódszó “xxO” n bitiévé (3 bí u az adatsző a ke enul jzo k ző módón:. Hasonlóképpen, az átalakítást megelőzően egy m meg , a I álló első m~2, az esetben az áta megelőző adat elején lévő kei bitből az ionizáló jel jelölésére, míg a má;

bit üt. Az adatszó elején lévő kétbites egységet a 3. táblázat szedni átalakítjuk egy kódszővá (csatorna bitekké). Konkrétan, az adatszó (Öx) m bitjét (2 bitjét) átalakítjuk egy ködszó ”1öx n bitjévé (3 biti.

Amikor a szinkronizáló jel egy egyértelmű mintáját beállítjuk a k maxsmum futás 7 értékének megváltoztatásához, akkor a lehető legkisebb hosszúságé beilleszthető szinkronizáló jel tartalmazza a következőképpen a legalább 12 bites (12 csatorna bit) egyértelmű kódszó mintát;

xxO 100 000 000 10x'' az átszámítási táblázattő

A fenti 15 bites x bitet tartalmaz. Két ^sx” bit a kódszó elején található, mig egy Y bit a kódsző A három Y bit az átalakítást megelőző adatsző kétbites maradék 12 bitje redundáns rész, amely a szinkronizáló jel mintát jelöli. A kődszó harmadik csatorna bitjét ”ö^!-ra állítjuk a d minimum futás megtartására. A. többi bitet, a negyedik csatorna bittel kezdődően 9T-re állítjuk szinkronizáló jeí mintaként a k-8 maximum futás biztosítására. Részletesebben, az/T és Ί” között nyolc “0* van.

Ahogy azt az előzőekben ismertettük, egy minimum hosszúságú szinkronizáló jel egyértelmű mintája egy 12 bites kődszó (12 csatorna bit}, Mivel az olyan szinkronizáló jét minta, amely megváltoztala a k maximum futás 7 értékét k maximum futás 3-ra (0T) elfogadható, bármilyen más szinkronizáló jel mintát kialakíthatunk, amely legalább 12 bitből ált. Egy 15 bites egyértelmű kődszó minta alakzat esetében például a kővetkező szinkronizáló jelet készíthetjük;

^;ixxö 100 000 000 100 10x^!

Egy 21 bites egyértelmű kódszó minta alakzat esetében például a következő szinkronizáló jelet készíthetjük:

^::Xxxö 100 000 000 100 000 000 10x^::

A fenti 21 bites szinkronizáló jel két olyan egymást kővető mintát tartalmaz, amely a k maximum 8 értéket (ST) biztosítja, A szinkronizáló jelnek megfelelően az érzékelő erőt növelhetjük. Megválaszthatjuk, hegy egy szinkronizáló jelnek milyen érzékelő erővel kell rendelkeznie a rendszer követelményeknek megfelelően.

A hagyományos eljáráshoz hasonlóan, miután egy adatfüzért a 2, vagy 3. átszámítási táblázat használatával átalakítottunk, a DSV szabályozást úgy valósíthatjuk meg, hogy az átalakításból származó csatorna bitek sorozatához meghatározott időközönként DSV szabályozó biteket adunk. Az adatfüzér és a 2. és 3. táblázat alapján végzett

-22átalakításból származó kódszó füzér közötti kapcsolat kihasználáséval a DSV szabályozás nagyobb hatékonysággal valósítható meg.

Részletesebben·, az átalakító szabály szerint az adatfüzér “1 elemesnek számát kettővel osztva a maradék egy, amely egyenlő az adatfüzér átalakításából származó kódszó füzér “T elemeinek kettővel való osztásakor keletkező maradékkal. így az Inverziót jelelő, “Γ értékkel rendelkező DSV )it és a ’ 0’^: é

DSV hit, amely nem jelöl inverziót, beíl mértékű az “Γ értékkel rendelkező DSV szabályozó bitnek és a *0 értékkel ren delkező DSV szabályozó bitnek, amely nem jelöl inverziót, az adat bitek sorozatába való: beillesztésével.

Vegyünk például egy esetet, ahol az adat 3 bitjét (001) a 2. táblázat szerint alakújuk át, A 3 bitet követően illesszünk be az adatba egy x DSV szabályozó bitet. Ebben az esetben, a DSV szabályozó bitet tartalmazó adat (0ö1~.x) lesz, ahol az x az egybites szabályozó bit, amelynek értéke '0’ vagy '1'. Az x~0 esetében a DSV szabályozó bitet tartalmazó adatot a 2. táblázat szerint a kővetkezőképpen alakítluk át:

adatfüzér ködsző füzér

010 GÖD tartalmazó á 2. táblázat szerint a következőképpen alakítjuk át;

adatfüzér kódszó füzér

0011 010 100

A 2. táblázat szerinti átalakításból származó kódszó füzéren HR2I modulációval végzett szint kódolás alkalmazásával a kővetkező szint

kódolt kódfüzér

011111

011000

-23Ahogy az a fenti táblázatból látható, az. első kódolt kódfüzér utolsó 3 bitje a. második kódolt kódfüzér utolsó 3 bitjének invertált bitje, A fenti eredmények ezt mutatják, hogy a DSV szabályozó bit értékének az (1}~et vagy <0)-t választva, a DSV szabályozást az adatfüzéren belül hajthatjuk végre.

Következőnek a DSV szabályozásból eredő redundanciát vizsgáljuk. Az 1 DSV szabályozó bit adatfüzérbe való beillesztésével végrehajtott DSV szabályozás megegyezik az 1,5 DSV szabályozó bitnek a csatorna bit sorozatba való Illesztésével végzett DSV szabályozással, ahol az 1.5 érték a 2, és 3, táblázat m/n-2/3 átalakítási arányának reoiproka. Egy RLL (1 ~~) esetében végrehajtandó DSV szabályozáshoz a csatorna bit sorozatban kell a szabályozást alkalmazni. Ebben ez esetben legalább két csatorna bitnek tartania kell e d minimum futást, hogy a relatív redundancia magas legyen a 2. és 3, táblázat szerinti adátfüzér DSV szabályozásához képest. Más szavakkal, az új rendszerben az adatfüzérben végrehajtott DSV szabályozással a DSV szabályozás hatékonysága növelhető.

Következőnek a találmány szerinti moduláló berendezés megvalósítását ismertetjük az 1. ábra alapján. Ebben a megvalósításban egy adatfüzért egy változó hosszúságú kóddá (d, k; m, m r)~(1,7; 2, 3; 4} alakítunk a 2. táblázat használatával.

Ahogy azt az 1. ábrán mutatjuk, az 1 moduláló berendezés tartalmaz egy 11 DSV szabályozó bit meghatározó/balllesztő egységet annak meghatározására, hogy a

DSV szabályozó bit értéke 'Γ vagy ’ö’ legyen, és a DSV szabályozó bitnek a megfelelő adatfüzér tetszőleges intervallumaiba való beillesztésére, egy 12 modulációs egységet az adatfüzér modulálására, amelybe a DSV biteket beillesztettük, és egy 13 HRZi kódoló egységet a 12 modulációs egység kimenetének rögzítő hullám sorozattá valő átalakítására. Az 1 moduláló berendezés tartalmaz még egy 14 időzítés szabályozó egységet órajel előállítására, és az órajel továbbítására a különböző Összetevők számára.

A 2, ábra a 11 DSV szabályozó bit meghatározó/beilleszto egység által végzett: műveletet magyarázó vázlat, Ahogy az ábrán mutatjuk, a DSV szabályozó bitek értékei meghatározottak, és be vannak illesztve az adatfüzér tetszőleges intervallumaiba. Hogy egy ÖSV szabályozó bitet egy bejövő adatfözér ADAT1 és ADAT2 adat elemei közötti helyre Illesszünk, a 11 DSV szabályozó bit meghatározö/beilleszfő egység kiszámol egy összesített DSV-t az ADAT1-ig terjedő adatokra. Az összesített DSV-t a következő módon számítjuk ki:

az ADAT 1 -et átalakítjuk csatorna bit sorozattá;:

a bitsorozaton NRZ

- 24 az IMREI moduláció H (magas) (t) szintű eredményéhez *1 értéket, és az L (alacsony) (0) szintű eredményéhez-1 értéket rendelünk; és az NRZl moduláció eredményének szintjeihez rendelt értékeket összeadjuk.

Ugyanígy, a 11 DSV szabályozó bit meghatározó/beiliesztő egység: kiszámolja az ADAT1-et követó ADAT2 DSV összesítését. Az ADAT1 és ADAT2 közé beillesztendő DSV szabály ezé bit tegyen xt A 11 DSV szabályozó bit megh alá rozó/be Illesztő egység úgy határozza meg az xl DSV szabályozó bit értékét, hogy az ADATt xl és ADAT2 esetében a DSV-k összegének abszolút értéke megközelíti a nullát.

Ha az x1 DSV szabályozó bitet (1 )-re állítjuk, akkor az ADAT1-et kővető ADAT2 szegmens kód szintje ellenkező lesz. Ha az xt DSV szabályozó bitet(Ü)-ra állítjuk, akkor az ADAT1~et: kővető ADAT2 szegmens kőd szintje nem lesz ellenkező. Ez annak köszönhető, hogy a 2, és 3. táblázat mindegyik elemében az adatfüzérben lévő 1” elemek számát kettővel osztva, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos az adatfüzér átalakításával keletkező kádszó füzérben tévő “T elemek számának kettővel való osztásának maradékával. így egy (1) bitnek az adatfuzérbe való beillesztése együtt keli. hogy járjon agy f'-nek az adatfüzér átalakításából származó kódszb füzérbe való beillesztésével, amely esetben inverziót alkalmazunk.

Miután a 2. ábrán mutatott x1 DSV szabályozó bit értékét a fenti modor? meghatározt uk, az ADAT2 és ADAT3 közé egy x2 DSV szabályozó bitet illesztünk, az x1: és x2 között egy meghatározott adat Intervallumot biztosítva a hasonló módon megvalósított DSV szabályozás megvalósításához. Főben az esetben az összesített DSV az ADAT 1-ig terjedő adatok, az xl DSV érteke es az ADAT2 szegmens DSV adatának összesített DSV összege.

Ahogy az előzőekben ismertettük, a DSV szabályozó biteket azelőtt illesztjük be az adatfüzérbe, mielőtt az adatfüzért a csatorna bitek létrehozásához: moduláljuk a 12 modulációs egységgel.

A 3. ábra egy blokkvázlat, amely a 12 modulációs egység jellemző kialakítását mutatja. Ahogy az ábrán mutatjuk, a 31 léptető regiszter a benne tárolt adatokat alkalmanként 2 bittel eltolja, és a kimenő adatokat továbbítja a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység, a 33 egymást követő: minimumfutás megjelenést korlátozó egység, a 34 futáshossz korlátozást biztosító kődérzékelő egység és az összes 35-1 - 35-4 átalakító egység száméra. A 31 léptető regiszter annyi bitet szolgáltat a 32 - 35 összetevők számára, amennyi a feldolgozáshoz szükséges.

-25Α 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység meghatározza az adat 1 kényszer hosszúságát, és az 1 hosszúságot továbbítja a 36 multiplexernek Amikor a 33 egymást követő minimumfutás megjelenést korlátozó egység egy olyan adott adatszót észlet, amely az egymást kővető d minlmumfufás megjelenés korlátozás alá tartozik, akkor a egymást kővető mlnlmumíulás megjelenést korlátozó egység egy (1 ~3} érzékelő jelet továbbit a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységnek az i kényszer hosszúság jelölésére. A 2. táblázat esetében az adott adafsző az (110111). Hasonlóképpen, amikor a futáshossz korlátozást biztosító kódérzékelö egység egy adott adatszol érzékel, amely k maximumfutás biztosítását, igényli, akkor a 34 futásbossz korlátozást biztosító kódérzékelö egység egy (1—4) érzékelő jelet továbbit a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységnek az 1 kényszer hosszúság jelölésére. A 2. táblázat esetében az adott adatszó a (00001000) vagy (00000000).

Amikor a 33 egymást követő minimumfutás megjelenést korlátozó egység vagy a 34 fotáshossz korlátozást biztosító kódérzékelő egység egy adott adatszol érzékel, akkor a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység továbbítja az adott adatszó I kényszer hosszúságát a 36 multiplexernek. Ugyanakkor a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység saját maga is meghatározhat egy másik értéket a kényszer hosszúság számára. Ebben az esetben azonban: a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység a 33 egymást követő minlmumfufás megjelenést korlátozó egység: vagy a 34 futásbossz korlátozást biztosító kódérzékelő egység által szolgáltatott kényszer hosszúságot veszi figyelembe, nem a saját maga által megállapítottat. Más szavakkal, a nagyobb kényszer hosszúságot választjuk,

A 35-1 - 35-4 átalakító egységek mindegyike eldönti, hogy a hozzájuk továbbított adat számára, a bennük lévő átszámítási táblázatban van-e alapkőd jegyezve, vagy nincs. Ha az alapkód jegyezve van, akkor az adatot átalakítja az alapkód által jelölt kódszóvá, és az átalakításból szármázó kódszót továbbítja a 36 multiplexernek. Ha az alapkód nincs jegyezve az átszámítási táblázatban, akkor a 35-1 - 35-4 átalakító egységek érvénytelenítik az adatot.

Még kell jegyezni, hogy mivel a 12 modulációs egység a 2, átszámítási táblázathoz van kialakítva, a 35-1 átalakító egységek mindegyike a 4-lg terjedő I kényszer hosszúságú adatok átalakítására alkalmas. Azaz, a 35-1 átalakító egységek mindegyike az r~4 maximum- kényszer hosszúságú adatok átalakítására szolgál,

A 36 multiplexer kiválasztja azt a 36-1 átalakító egységek egyike által végrehajtott átalakításból származó kódot, amely megfelel a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység álfai szolgáltatott I kényszer hosszúságnak, A kiválasztod kódot ezután a 37 pufferen keresztül kivezetjük, soros adatot.

Az összetevők működési időzítését a 14 időzítés szabályozó egység álfát generált órajelekkel szinkronizáljuk.

Következőnek a megvalósítás működését Ismertetjük.

Először a 31 léptető regiszter annyi adatbitet szolgáltat, amennyi a feldolgozáshoz, például a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység számára kétbites egységek ^alakításához a döntéshozatalra, a 33 egymást kővető minimumfutás megjelenést kerátozó egység vagy a 34 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékelö egység és a 35-1

- 35-4 átalakító egységek számára szükséges.

A 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység, amelybe be van ágyazva egy átszámítási táblázat mint például a 2. táblázat, a táblázat alapién meghatározza az j kényszer hosszúság értékét, és ezt az értéket továbbítja a 36 bp ezernek.

A 33 egymást követő mínimamíutás megjelenést korlátozó egységben, egy adatszö helyettesítő kódra való kicseréléséhez a: 2. táblázat szerinti mínímumfutás megjelenésének korlátozására, a “Ö1Ö” kődsző van beágyazva. A 2. táblázat esetében az adatszó (110111). Amikor az átalakító táblázatra való hivatkozás eredményeként egy olyan adatot érzékelünk, amely az egymást követő d minimumfutás megjelenés korlátozását Igényli, akkor a 33 egymást kővető minimumfutás megjelenést korlátozó egység egy érzékelő jelet továbbít a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységnek, amely l~3 kényszer hosszúságot jelez.

A 34 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékelő egységben a 2, táblázat szerintii futáshossz korlátozás biztosítására szolgáló helyettesítő kóddal kicserélendő adatszavak vannak beágyazva, A 2. táblázat esetében az adatszavak a (00001000) és a (ÖÖÖGÖÖOOX Amikor az átalakítási táblázatra való hivatkozás eredményeként egy olyan adatot érzékelünk, amely a futásbossz korlátozás biztosítását igényli, akkor a 34 futáshossz korlátozást bizfoslfö ködérzékelő egység egy érzékelő jelet továbbít a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységnek, amely í~4 kényszer hosszúságot jelez.

Amikor a 2. táblázat esetében a 33 egymást kővető mínímumfutás megjelenést korlátozó egységtől i~3 kényszer hosszúságot jelölő érzékelő jelet kapunk, akkor a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység az í~3 értéket továbbítja a 36 multiplexernek, ahelyett, hogy a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység saját maga által hosszúságot jelölő érzékelő jelet kapunk, akkor a 32 kényszer hosszúságot, eldöntő egység az 14 értéket továbbítja a 36 multiplexernek, ahelyett, hogy a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység saját maga áltat meghatározott 1 kényszer hosszúság érEz azt jelenti, hogy a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység a 3í követé minimumfutás megjelenést korlátozó kódérzékelő egységtől vagy a 34 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékelő egységtől kapott I kényszer hosszúság értéket továbbítja a 36 multiplexernek a maga által meghatározott érték helyett, ha a 33 mást kővető minimumfutás megjelenést korlátozó képérzékelő egység vagy a 34 futáshossz korlátozást biztosító ködérzékelő egység által meghatározott I kényszer hosszúság értéke különbözik az általa meghatározott értéktől, Más szóval, a nagyobb kényszer va lo továbbításra.

A 4. ábra a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység, a 33 egymást kővető ml~ uimumíutás megjelenést korlátozó ködérzékelö egység és a 34 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékelő egység által végzett feldolgozás példájának vázlata.

Ahogy az előzőekben ismertettük, a 34 futáshossz korlátozást biztosító kodérzékeiő egységben a 2 táblázat függvényeként a (QOOÖ1ÖOÖ) és (ÖOOÖGOOÖ) adatszavak vannak beágyazva az I kényszer hosszúság értékének meghatározására. Amikor a (00001006) vagy (60000000) adafszönak megfelelő 8 bites adatot továbbítjuk a 34 futáshossz korlátozást biztosító kóőérzéketö egységhez, akkor a 34 futáshossz korlátozást biztosító ködérzékelö egység egy érzékelő jelet továbbit: a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységnek, amely M kényszer hosszúságot jelez.

A 33 egymást követő mlnlmumfotás megjelenést korlátozó kódérzékelő egységben a 2. táblázat függvényeként az (110:111) adatsző van beágyazva az 1 kényszer hosszúság értékének meghatározására. Amikor az (110111) adatszónak megfelelő 6 bites adatot továbbítjuk a 33 egymást követő minimumfutás megjelenést korlátozó kódérzékelő egységhez, és a 3 bites kődszö, amely az adatszót kővető átalakításból származik, 010”, akkor a 33 egymást követő minimumfutás megjelenést korlátozó kódérzékelő egység egy érzékelő jelet továbbít a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységnek, amely í™3 kényszer hosszúságot jelez. Meg kell jegyezni, hogy a “610” 3 bites kódszo az átalakítást megelőzően (01)_:, (001) vagy (00000) értékkel rendelkező adatfüzér átalakításából származik. Más szavakkal, a függvény az (110111)+(01/001/00000) adatfüzéd tartalmazza. Amikor az adafszönak megfelelő 6 bites (110111) adatot érzékeljük, a 6 bites adatot kővető 5 bitig terjedő adatot összehasonlítjuk a (01) vagy (001) vagy (ÖÖOOO) adattal· hogy eldöntsük, ílieszkednek-e egymáshoz. Ha a bejövő adat (11011101), (11011001) vagy (11011100000), akkor a 33 egymást követő minimumfuíta 32 rszer tás megjelenést korlátozó kódérzékelő egység egy érzékelő : hosszúságot eldöntő egységnek, amely A3 kényszer hosszúságot jelez.

A 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységben a 2. átszámítási táblázat adatfüzérei vannak beágyazva. Ha a (0ÖÖ011), (000010) (Ö00ÖÖ1) vagy (000000) adatszónak megfelelő 6 bites adatokat továbbítjuk a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységhez, akkor a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység az í kényszer hosszúság értékét 3~nak határozza meg. Ha a (0011), (Ö01Ö) vagy (Ö0Ö1) adatszónak megfelelő 4 bites adatokat továbbítjuk a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységhez, akkor a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység az i kényszer hosszúság értékét 2-nek határozza meg. Ha az (11), (10) vagy (01) adatszónak megfelelő 2 bites adatokat továbbítjuk a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységhez, akkor a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység az I kényszer hosszúság értékét 1-nek határozza meg.

Feltételezzük, hogy egy (00ÖG1Ö) 6 bites adatot továbbítunk. Ebben az esetben a kényszer hosszúságot eldöntő egyseg az i kényszer hosszúságot 3-nak határozza meg. Szintén feltételezzük, hogy a 6 bites adatot 2 bit (00) követi. Ennek eredményeképpen a (ÖÖÖ01ÖÜÖ) adatszénak megfelelő 3 bites adatot továbbítjuk a 34 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékeiő egységhez, amely eredményeként a 34 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékeiő egység egy érzékelő jelet továbbít a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egységnek, amely 1~4 kényszer hosszúságot jelez. Ebben az esetben a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység a 34 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékeiő egységtől érkező érzékelő 4 jelet részesíti előnyben az általa méghatározót! 3~mal n, es az rúságot 4-nek gy az e

Ismertettük, az (1)-ek és (Ö)-k sorozatát tartalmazó adat kényszer hosszúságát a 2. táblázat alapján határozhatjuk meg, úgy, hogy egy maximum kényszer hosszúságnak megfelelő, 8 bitig terjedő helyettesítő adatszőra, és ha szükséges, egy 3 bites kődszőra hivatkozunk. Egy másik változatban az (1)-ek és (ő)-k

gat meghatározhatjuk úgy is, unk, ?ott í kényszer szer

A 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység az igy kapott i értéket továbbítja a 36 multiplexerhez.

Meg kell jegyezni, hogy a 4. ábrán mutatott sorrenddel ellentétesen, a 32 kény-29 tétek emelkedő sorrendjében is, úgy hogy a legkisebbel kezdi, azaz tel, i-2, i-3 és 1-4 sorrendben.

A 35-1 - 35-4 átalakító egységek mindegyike tertaimaz egy átszámítási táblázatot a Hozzájuk rendelt kényszer hosszúság értékének megfelelően. Pontosabban, a 35-1 - 35-4 átalakító egységek külön-külön tartalmaznak táblázatot az i-1, í-2, i=3 és í-4 esetében. Ha a 35-1 - 35-4 átalakító egységek bármelyikéhez érkező adatok számára az átalakító egységek táblázatában van jegyezve átalakítási szabály, akkor az érkező adat 2 x i bitjét az átalakító szabálynak megfelelően átalakítjuk 3 χ i kód bitté. Az így kapott kódot ezután továbbítjuk a 36 multiplexerhez,

A 36 multiplexer kiválaszt egy olyan, a 35-í átalakító egység egyike által elvégzett átalakításból származó; kódot, amely megfelel a 32 kényszer hosszúságot eldöntő egység által továbbított I kényszer bosszúságnak. A kiválasztott kódot ezután a 37 pufferen keresztül soros adatként továbbítjuk.

Ahogy a 2. táblázatban mutatjuk, az í-3 kényszer hosszúság számítást táblázat nem tartalmaz helyettesítő kódot az (110111) amely az egymást követő d: minimumfutás megjelenésének kod felezzük, hogy a következő adatfüzért <1101110411011101) \ az átalakítást az az atszámára, igényli. Féltéül 1), (01), (11), (01) és Igy tovább. Az átalakítás eredményeképpen a következő kódszó füzért (csatorna bit sorozatot) hozzuk létrei “101 010 101 010 101 010 101 010

Ezután a létrehozott kódszó füzéren jellemző NRZi modulációt hajtunk végre a színt kódoláshoz. Mivel a foglka inverzió a jelben Ί' időzítéssel jön létre, a fenti: kódsző füzért a következő kódszó füzérré al

Ί10 Öli ööí 100 110 011' ahol a 2T minimum Inverzió intervallumok az egész füzéren keresztül folytatódnak, Amikor hagy vonalsűrűséggel rögzítünk vagy játszunk le, az ilyen kódfüzér egy olyan minta lesz, amely könnyen okoz hibát a felvétel vagy a lejátszás során.

Feltételezzük, hogy a 2. átszámítási táblázat meghatároz egy helyettesítő kódot az (119111) adatfüzér számára, amely az egymást követő d minimumfutás mégjelonásének korlátozását Igényli, Továbbítsuk a következő adatfüzért:

(1101110111011101)

30Ebben az esetben, az adatfüzérben az első adatszó (11011101) tartalmaz egy (110111) adatszót, amelyet: a (01) adatsző követ, amelyet 010” adatszó füzérre alakítunk, így az első adatszót a következe ködszó füzérre alakjuk::

Hasonló módon, az adatfüzérben ez (11011101) második adatsző Is tartalmazza az (110111) adatszol, amelyet a (01) adatsző követ, amelyet MIC? adatsző füzérré alakítunk, így a második adatszol a következő kódsző füzérré alakítjuk:

^a0Ö1 000 000 0102

Ennek eredményeképpen az adatfüzért a következő kódsző füzérré alakítjuk:

'ΌΟ1 000 000 010 001 000 000 010 M^s ahöl elkerülök az egymást kővető d minimum futások előfordulását .Azaz» kiküszöböljük az olyan minta keletkezését, amely könnyen okoz hibát a felvétel vagy a lejátszás során nagy vonalsűrűség esetében. Meg kell jegyezni, hogy a fenti módon végzett adatúzér kódszó füzérré aíakitása során a d minimum futást és k maximum fuAhegy az előzőekben ismertettük, az 1 moduláló berendezéssel végrehajtott átalakítás a 2. átszámítási táblázaton alapszik, Meg kell jegyezni, hogy az átalakítás végűé a 3, átszámítási táblázat alapján is. Ebben az esetben a 3. ábrán mutatott 12 moduláció egységben lévő 33 egymást követő mínimumfutás megjelenést korlátozó kódérzékelo egység az IM kényszer hosszúság számára a G táblázatot tartalmazza, ugyanakkor a 34 futáshossz korlátozást biztositó kódérzékelő egység az i-2 kényszer hosszúság számára az A táblázatot, az i~3 számára a 8 táblázatot és az 1-4 számára a D táblázatot tartalmazza.

A 2. és 3. táblázatban az adatfüzér és a kődsző füzér pár mindegyikének összeállítása azonos kényszer hosszúságú: csoporton belül megváltoztatható. A 2. táblázat

1-1 kényszer hosszúságú csoport esetében például, a párok eredeti összeállítása a következő:

adat 11	kód *0*
10	001
01	010

A pár összeállítás a kővetkező módon változtatható meg:

-31 i~1 köd •>0>

010

Még a pár megváltoztatott összeállítása esetében is, az adaffüzérben léve Ί’ elemek számát keltövei osztva, a maradék Ö vagy 1, és ez mindig azonos tesz az adatfüzér átalakításával keletkező kódsző füzérben lévő ^Λ1 elemek számának kettővel való osztásának maradékával.

Következőként a találmány szerinti demoduláló berendezés meg valósítását Ismertetjük az 5. ábra alapján. A megvalósítás során egy változó hosszúságú kódot (d, k; m, n: r)~(1, 7; 2, 3; 4) alakítunk vissza adatfüzérré a 2. táblázat használatával.

Ahogy az 5. ábrán mutatjuk, a 1ÖÖ demodoláló berendezés tartalmaz egy 111 demodulációs egységet, egy átviteli vezetékről kapott vagy egy adathordozóról lejátszott jel demodulálására egy demodulációs táblázat vagy Inverz átszámítási táblázat használatával, és egy 112 DSV szabályozó bit eltávolító egységet, a visszaalakításból származó adatfüzér tetszőleges Intervallumaiba illesztett DSV szabályozó bitek eltávolítására az eredeti adatfüzér visszanyeréséhez. A 112 DSV szabályozó bit eltávolító egység által létrehozott soros adat ideiglenes tárolására a 113 puffért alkalmazzuk. A 113 pufféiban tárolt adatot később, egy megbatározott átviteli sebességgel olvassuk ki a kimenő jel létrehozására. A 114 időzítés szabályozó egység órajeleket hoz létre, és ezeket a jeleket továbbítja a különböző összetevők szamara, a működésük időzítésének szabályozásához.

A 6. ábra a 111 demodulációs egység kialakításának blokkvázlatát mutatja, A 11 demodulációs egység tartalmaz egy 121 komparátort az átviteli vezetékről kapott vagy egy adathordozóról lejátszott jel bináris adattá való átalakításához, Ra a 121 kemparátorhoz továbbított lel olyan jel amely megfelel az NRZi modulációnak (azaz szint kódolásnak), akkor a jel egy inverz NRZI kódolási folyamaton megy keresztül (azaz szegély kódolási folyamaton), A 122 kényszer bosszúság eldöntő egység meghatározza a 121 komparátortől érkező digitális jel I kényszer hosszúságát. Amikor a 123 egymást követő minimum futás megjelenést korlátozó kódérzékelö egység a 121 komparáfor álfái generált digitális jelben egy olyan kódot érzékel, amely az egymást követő d minimumfutás megjelenését korlátozza, akkor a 123 egymást követő minimum futás megjelenést korlátozó kódérzékelö egység egy érzékelő jelet (i~3} továbbit a 122 kényszer hosszú32ság: eldöntő egység számára, az i kényszer hosszúság jelölésére. A 2. táblázat esetében ez a kód a “001 000 OOO'i Hasonlóképpen, amikor a 124 futáshossz: korlátozást biztosító kődérzékelő egység egy olyan kódot érzékel amely a k maximum futást biztosítja, akkor a 124 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékelő egység egy érzékelő jelet (l~4) továbbit a 122 kényszer hosszúság eldöntő egység számára, az l kényszer hosszúság jelölésére. A 2. táblázat esetében ez a kód a 000 100 100 100'’ vagy a “010

100 100 100. A 125-1 i 25-4 visszaalakító az η χ i bit változó hosszúságú kód m χ I bites adattá való visszaalakításához. A 2. táblázat esetében a 125-1 ~ 125-4 visszaalakító egységek a visszaalakító táblázatot tartalmazzák külőn-külőn, az 1-1-4 kényszer hosszúság számára, és ezek alapjában olyanok, mint az előzőekben ismertetett 35-1 - 35-4 átalakító egységekben lévő átalakító táblázatok. A 128 multiplexer kiválasztja a 125-1 - 125-4 visszaalakító egységek által generált kimenetek egyikét, a 122 kényszer hosszúság eldöntő egység döntése alapján.

Kővetkezőnek a 11 demoduláciös egység működését, ismertetjük a 6. ábra alapján. Az átviteli vezetékről kapott vagy egy adathordozóm! lejátszott jelet a 121 komparátorhoz továbbítjuk az összehasonlítás elvégzésére, A 121 komparátor kimenő jele az inverz NRZI kód digitális jele. azaz Ί” értékű kóddal jelzi a szegélyt. A digitális jelet ezután a 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez továbbítjuk a jel I kényszer hoszszúságának meghatározására, amelyet a 2. átalakító táblázat (pontosabban visszaalakító táblázat) alapján végzőnk A 122 kényszer hosszúság eldöntő egység által hozott döntés eredményét, azaz az I kényszer hosszúság értékét a 126 multiplexerhez továbTovábbá a 121 komparátor digitális kimenőjelét a 123 egymást, követő minimum futás megjelenést korlátozó kődérzékelő egységhez továbbítjuk. A 123 egymást követő minimum futás megjelenést korlátozó kődérzékelő egység: rendelkezik egy beágyazott visszaalakító résszel, amely tartalmazza a 2. átszámítási táblázat helyettesítő kódját az egymást kővető d minimum futások megjelenésének korlátozására. A 2, táblázat esetében ez a helyettesi kód a “001 000 000” kődsző. Amikor a digitális adatban egy olyan kódot érzékelünk, amely egy 'Ό01 Oöö 000 nem 1:00” kódnak van jegyezve az egymást követő d minimumfutások előfordulásának korlátozására a visszaalakító táblázatban, akkor a 123 egymást követe minimum futás megjelenést korlátozó kődérzé-33kelö egység az 1- 3 kényszer hosszúságot tovább ltja a 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez.

Továbbá, a 121 komparátor kimenő digitális jelét továbbítjuk a 124 futáshossz korlátozást biztosító kődérzékelö egységhez is. A 124 futáshossz korlátozást biztosító kődérzékelö egység rendelkezik egy beágyazott visszaalakító résszel, amely tartalmazza a 2. átszámítási táblázat helyettesítő ködjét a k maximum futás megtartáséra. A

2. táblázat esetében ezek a helyettesítő kódok a “000 100 100 100 és a “010 100 100 1Ö0 kódszavak. Amikor a digitális adatban egy olyan kódot érzékelünk, amely egy “ÖÖÖ 100 100 100” vagy “010 100 160 100 kódszőnak van jegyezve a k maximum futás megtartására a visszaalakító táblázatban, akkor a 124 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékelő egység ez i~4 kényszer hosszúságot továbbítja a 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez.

A 7. ábra a 100 demodulálö berendezéshez továbbított modulált kőd I kényszer hosszúság meghatározásának folyamatét mutatja. Ahogy az ábrán látjuk, a 124 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékelő egység rendelkezik egy beágyazott visszaalakító résszel, amely tartalmazza a 2. átszámítási táblázat “ööö 100 100 100 és “Ö1Ö 100 100 100 kódszavait Amikor a 124 futáshossz korlátozást biztosító kődérzékelö egységhez továbbított 12 bites kódszó füzér illeszkedik az visszaalakító rész valamelyik ködszavához, akkor a 124 futáshossz korlátozást biztosító ködérzékelő egység az l~4 kényszer hosszúságot továbbítja a 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez.

Hasonlóképpen, a 123 egymást követő minimum futás megjelenést korlátozó kódérzékelő egység rendelkezik egy beágyazott visszaalakító résszel, amely tartalmazza a 2. átszámítási táblázat “001 000 000 kódszavát. Amikor a 123 egymást követő minimum futás megjelenést korlátozó kődérzékelö egységhez továbbított 12 bites kődszó füzér illeszkedik a “001 000 000 nem lÖÖ-hez, akkor a 123 egymást követő minimum futás megjelenést korlátozó kődérzékelö egység; az i~3 kényszer bosszúságot továbbítja a 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez. Meg kell jegyezni, hogy az érzékelt kődszó füzér 12 bitje a 001 000 000 010”, bár ennek jellemzően semms köze az I kényszer bosszúság meghatározásához.

A 122 kényszer hosszúság eldöntő egység rendelkezik egy beágyazott, a 2. táblázat visszaalakító táblázatával. Ha a 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez továbbított 9 bites kódszó füzér a “000 100 100 vagy a ”010 100 100“ vagy a 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez továbbított 12 bites kődszó füzér a “000 100 000 nem 100 vagy a 010 100 ÖÖO nem 100, akkor a 122 kényszer hosszúság eldöntő egység az f3 kényszer hosszúságot határozza meg. Ha a 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez továbbított 6 b;tes kódsző füzér a “01Ö 100” vagy a “000 1007 vagy ha a 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez továbbított 9 bites kód szó füzér a. “121 ÖÚO nem 1001 akkor a 122 kényszer hosszúság eldöntő egység az 1=2 kényszer hosszúságot határozza meg. Ha a 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez továbbított 3 bites kódsző füzér a ^fWQ, az ΊόΓ, a “00T^! vagy a ^i!01OL akkor a 122 kényszer hosszúság eldöntő egység az í~1 kényszer hosszúságot határozza meg.

Meg kell jegyezni, hogy a 7. ábrán mutatott sorrendtől eltérően, a 122 kényszer hosszúság eldöntő egység, a 123 egymást követő minimum futás megjelenést korlátozó kódérzékeíö egység és a 124 futáshossz korlátozást biztosító kődérzékéiö egység a emeli ss elve kezdi, azaz i”1, l~2, 1=3 és í=4 sorrendben.

Feltételezzük, hogy a 122 kényszer hosszúság eldöntő egység meghatározhatja az i kényszer hosszúság értékét az f2/f3 és f4 sorrendben ís, és a “000 100 100

100“ ró füzért a 122 kényszer bosszúsán eldöntő egységhez. A 122 kényszer hosszúság eldöntő egység az érkezett kódsző füzért az í kényszer hosszúság értékeinek emelkedő sorrendjében, a legkisebbel kezdve, hasonlítja össze a beágyazott átszámítási táblázat kódszavaivai, hogy eldöntse, a ködszó tüzér ilíeszkeölk-e valamelyik kodszóhöz. A 122 kényszer hosszúság eldöntő egységhez továbbított “000

100” kódszó füzér illeszkedik az egyik kóőszöhoz az összes, 1=1, 1=2, ?=3 és r«4 kényszer hosszúság esetében. Ilyenkor a meghatározás szabálya szerint a legnagyobb kényszer hosszúságot választjuk, és továbbítjuk a 126 multiplexer számára.

A 125-1 visszaalakító egység visszaalakító táblázata memóriaként van kialakítva, ahol az”10r és “000“ címeknél az (11) adatot, továbbá a “00Γ és “010” elmeknél az (101) és a (01) adatokat tároljuk. A 125-2 és 125-4 visszaalakító egységek visszaalakító táblázatai a 125-1 visszaalakító egységhez hasonló módon tárolják az adatokat. A 125-i visszaalakító egységhez továbbított 3 χ í bites kődszó tüzért visszaalakítjuk 2 χ I bites adatfüzérré, amelyet azután a 126 multiplexerhez továbbítunk.

A 126 multiplexer kiválasztja a 125-1 - 125-4 visszaalakító egységek által továbbított adatfüzérek egyikét, a 122 kényszer hosszúság eldöntő egység által meghatározott I kényszer hosszúság értékének megfelelően. A 4. táblázat a 2. táblázat visszaalakító táblázata.

4. táblázat

Visszaalakító táblázat (1,7; 2, 3; 4)

kődszó füzér 101 000 001 010	demodutált ad 11 11 10 01
010 100	0011
010 000 (nem IC	50) 0010
000 100	0001
000 100 WO	000011
000 100 000 (ne	m 100) 000010
010 100 100	000001
010 100 000 (ne	m 100) OOÖOÖO

teOímmimum átviteli futáshossz tiltás 001 Oöö 000 (nem WÖ) 110111 i~4;k korlátozás 7

000 100 100 100 00001000

010 100 100 100 00000000

A 8. ábra egy folyamat ábra, amely a 112 OSV szabályozó bit eltávolító egység működését mutatja. A 1:12 DSV szabályozó bit eltávolító egység rendelkezik egy beépített számlálóval, Az $1 lépésben a 11 démoduiáciös egység által szolgáltatott adatfüzérben lévő biteket megszámoljuk a beépített számlálóval. Az S2 lépésben megvizsgáljuk, hogy a bitek száma eiérí-e azt az értéket, amely azokat a meghatározott adat Intervallumokat jelölik, amelyeknél DSV szabályozó bitek vannak beillesztve. Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy a bitek száma nem egyezik egy tetszőleges adat intervallummal, akkor az S3 lépéssel folytatjuk a műveletet, ahol a 111 demoduládós egység által szolgáltatott adatot változatlanul továbbítjuk a 113 pufferhez. Ha a vizsgálat azt

-36mutatja, hogy a bitek száma egyezik a meghatározott adat intervallummal, amely azt jelenti, hogy az aktuális bit egy DSV szabályozó bit, akkor az S3 lépést kihagyjuk. Azaz. ebben az esetben az adatfuzér aktuális bitjét nem: továbbítjuk a 113 puff'erhez, hanem visszavonjuk:.

Mindkét esetben a műveletet az S4 lépéssel folytatjuk, ahol egy következő adatfüzér bevitelét végezzük. Az S5 lépésben megvizsgáljuk, hogy az összes adat feldolgozása megtörtént-e, Ha maradt feldolgozandó adat, akkor visszatérünk az Sí lépéshez, és megismételjük a műveletet. Ha a vizsgálat azt mutatja, hogy az összes adatot feldolgoztuk, akkor a műveletet befejezzük.

Ennek eredményeként a 112 DSV szabályozó bit eltávolító egység kimenő adataiból eltávolítjuk a DSV szabályozó biteket. Ezután az adatot a 113 pufferen keresztül továbbítjuk.

A fenti ismertetés szerint a 11 demodoiádés egység a 2. átszámítási táblázatot, pontosabban, a 4, visszaalakító táblázatot használja. Meg kell jegyezni, hogy a feldolgozást hasonló módon végezhetjük el a 3. átszámítási táblázat, pontosabban, az alábbiakban ismertetendő S. visszaalakító táblázat használatakor. Ebben az esetben, a 6. ábrán mutatott 111 modulációs egységben alkalmazott 123 egymást követő minimum futás megjelenést korlátozó kődérzékelö egység a 3, táblázat i=4 kényszer hosszúság € táblázatával rendelkezik, Ugyanakkor, a 124 futáshossz korlátozást biztosító kódérzékelő egység a 3. táblázat l~2 kényszer hosszúság A táblázatával, az l-3 kényszer hosszúság B táblázatával és az i-4 kényszerhosszúság 0 táblázatával rendelkezik,

5. táblázat

Visszaalakító táblázat (1,7; 2, 3: 4) kodszó füzér demodulált atiatfüzér r-1 fő táblázat:

101

100

001

G00 r-2 A helyettesítő táblázat (ti korlátozás 1) 100 01 ö 0000

101 010

000 010

1001 f~3

001 010 010

100010010 lázat (k korlátozás 8} 111111 111110 011110 011111 r-4 C helyettesítő táblázat (RMTR korlátozás 8) 100 010 010 010 00010001

100 000 010 010 10010001

000 010 010 010 10010001 r-4 0 korlátozás 7}

100 001 010 010

11100010

001 010 010 010 11100001

101 010 010 010 WOOÖ11

Vannak esetek, amikor szükséges egy szinkronizáló jel (Sync) beillesztése az adatba. Következeként, a 9. és 10. ábrák alapján az olyan 1 moduláló berendezés és töő dsmoduláló berendezés megvalósítását Ismertetjük, amelyek képesek megbirkózni azokkal az adatokkal, amelyekbe szinkronizáló jelet illesztettünk. Mint. az előző Ismertetésben, az adaffüzért most is egy változó hosszúságú kóddá (d, k; m, n; 0-(1, 7; 2, 3' 4) moduláljuk,

A találmány szerinti másik moduláló berendezésben, amelyet a 9. ábrán mutatónk, ahol meghatározott intervallumoknál szinkronizáló jelek vannak beillesztve, a 11 DSV szabályozó bit meghatározó/beillesztő egység kimenetét a 211 szinkron jel meghatározó egységhez továbbítjuk. A 12 modulációs egység kimenetét szintén a 211 szinkron jel meghatározó egységhez továbbítjuk. Amikor a 211 szinkron jel meghatározó egység a 11 DSV szabályozó bit megbatározo/beíliesztő egység és a 12 modulációs egység által továbbított jelből meghatároz egy szinkronizáló jelet, akkor a 211 szinkron jel meghatározó egység egy szinkronizáló jelt továbbit a 212 szinkronizáló jel beillesztő

-38 egységhez. A 212 szinkronizáló jel beillesztő egység a 211 szinkron jel meghatározó egység által továbbított szinkronizáló jelet beilleszti a 12 modulációs egység áltat szolgáltatott modulált jelbe, és továbbítja azt a 13 NPZI kódoló egységhez. A további kialakítás megegyezik az 1. ábrán mutatott 1 moduláló berendezés kialakításával.

Abban az esetben, ha egy 24 bites kódsző minta szolgál szinkronizáló jelként, akkor a 211 szinkron jel meghatározó egység a szinkronizáló jelet a 2. táblázatnak megfelelően, a következő kóddá alakítja át:

“#Ö1 001 000 0ÖÖ 001 000 000 001^s ahol a # jel azt a bitet jelöli, amely a közvetlen előző adaffuzérfői függ, beleértve, ha van, a szinkronizáló jel beillesztésével határolt DSV szabályozó bitet. Pontosabban, amikor a behatároláshoz egy határoló táblázatot használunk. a behatárolt adatfüzér modulálásához az átszámítási táblázat alkalmazásával, akkor Amikor a határoló táblázat helyett a 2. táblázatot alkalmazzuk, akkor igy a 12 modulációs egység “#””1” vagy Ό” jelet továbbit a 211 szinkron jel meghatározó egységhez, attól függően, hogy a határoló táblázatot használjuk-e. A 12 modulációs egységtől érkező T értek alapján a 211 szinkron jel meghatározó egység a értéket a szinkronizáló jel elejéhez illeszti, és továbbítja a szinkronizáló jelet a 212 szinkronizáló jel beillesztő

A 212 szinkronizáló jel beillesztő egység a 211 szinkron jel meghatározó egység által szolgáltatott szinkronizáló jelet beilleszti a 12 modulációs egység által szolgáltatott modulált jelbe, ás továbbítja azt a 13 NP2I kódoló egységhez:. A továbbiakban a feldolgozás megegyezik az I, ábrán mutatott 1 moduláló berendezéssel kapcsolatban Ismertetettekkel

A beillesztett szinkronizáló jelet követő első adatot az elejénél kezdve átalakítjuk, anélkül hogy figyelembe vennénk a szinkronizáló jelet közvetlenül megelőző adatot. Mind a 12 modulációs egység, mind a 211 szinkronizáló jel meghatározó egység rendelkezik egy számlálóval, azon meghatározott intervallumok számolására, ahova szinkronizáló jelet illesztettünk. A számláló tartalmát a szinkronizáló jel elhelyezkedéAhogy az előzőekben ismertettük, a 9. ábra szerinti megvalósításban a 2. átszámltási táblázatot használjuk. Meg kell jegyezni, hogy a 3. átszámítási táblázat is hasz“xxö 100 ÖÖŐGÖÖIÖX nálhatő. Ebben az esetben a 211 szinkronizáló jel meghatározó egység a következő 12 bites kódszót alkalmazza szinkronizáló jelként.

-39ahol azx” azt a bitet jeíöh, amely a közvetlen előző ős következő adatfüzértöl függ, beleértve, ha van, a szinkronizáló jel beillesztésével határolt DSV szabályozó bitet, A szinkronizáló jel elején és végén lévő 3 bitet a 3. táblázat alapján határozzuk meg, a kővetkezőképpen, A azlnkronlzalő jel beillesztésével határolt utolsó adaffüzér legyen (p), és a szinkronizáló jelet közvetlenül kővető első adatfüzér (q), A (pl) adatfüzért átalakítjuk a szinkronizáló jel elején lévő 3 bitre, míg aföq) aóaffüzérf átalakítjuk a; szinkronizáló jel végén lévő 3 bitre a 3 táblázat használatával. Az átalakítás eredményeként kapott 3 bit a szinkronizáló jel elején és végén, közrefogja a “130 ööö GÜÖ középső biteket a minta előállítására. így egy olyan szinkronizáló jelet hozunk létre, amely megváltoztatja aszükséges k maximum tatást, de azt mindig k~3 értéken tartja.

A 10 ábra egy blokk vázlat, amely a 9, ábrán mutatott 1 moduláló berendezéssel végzett modulációból származó köd demodulálására szolgáld 1ÖÖ demoduláló berendezés egy másik megvalósítását mutatja. Ahogy a lö. ábrán mutatjuk, a bejövő jelet egy meghatározott átviteli úton keresztül továbbítjuk a 11 demodulációs egységhez és a 221 színkrönízáio jel azonosító egységhez. A 221 szinkronizáló jel azonosító egység a bejövő jelet és a 11 demodulációs egységtől kapott jelet használja a szinkronizáló jel azonosítására, és a szinkronizáló jelet a 222 szinkronizáló jel eltávolító egységhez továbbítja. A 222 szinkronizáló jel eltávolító egység a 221 szinkronizáló jel azonosító egységtől kapott jelnek megfelelően eitávolítja a szinkronizáló jelet a 111 demodulációs egység által szolgáltatott demoduláit jelből. A szinkronizáló jel eltávolítása után a demoduláit jelet a 112 DSV szabályozó bit eltávolító egységhez továbbítjuk. A továbbiakban ugyanúgy járunk el, mint az 5. ábrán mutatott iálő berendezés eseA 221 szinkronizáló jel azonosító egységben van egy beépített számláló a kódszavak számolásához. A számláló tartalmát azon a szinkronizáló jelek helyzetének meghatározásához használjuk, amelyek az adatsző füzérek meghatározott Intervallumaiba vannak beillesztve. Miután: a szinkronizáló jel minta helyzetét azonosítottuk, a modulációkor meghatározott bitet kiolvassuk. Azaz, a szinkronizáló jel elején levő bitet kiolvassuk, és továbbítjuk a 111 demodulációs egységhez. Ha a kezdő bit T, akkor a 111 demodulációs egység a 2, táblázat határoló táblázatát használja a szinkronizáló jelet közvetlenül megelőző köd demodulálásához. Ha a kezdő bit 0, akkor a 111 demodulációs egység a 2. táblázat átalakító kód táblázatát használja a szinkronizáló jelet közvetlenül megelőző kód demodulálásához. A. szinkronizáló jel maradék bitjeit érvénytelenítjük, mivel azok nem tartalmaznak információt.

A 221 szinkronizáló jel azonosító egység a szinkronizáló jelei alkotó bitek azonosítására égy azonosító jelet továbbít a 222 szinkronizáló jel eltávolító egységhez. A 222 szinkronizáló jel eltávolító egység a 221 szinkronizáló jel azonosító egység azonosító jelenek megfelelően, eltávolítja a 111 demodulációs egység által szolgáltatott demodulálí jelből a szinkronizáló jelet. Ezután a demodu iáit. jelet a szinkronizáló jel nélkül továbbítjuk a 112 DSV szabályozó bit eltávolító egységhez, hogy az előzőekben ismertettük, a 10. ábrán mutatott 100 demoduláló berendezés a 2, átszámítási táblázatot kell jegyezni a 3.

nizálő lel eltávolító használható. Ebben az esetben például, a 221 szinkronizáló jel azonosító egység a számláló tartalmát felhasználja azon a szinkronizáló jelek helyzetének meghatározásához. amelyek az adatszó füzérek meghatározott Intervallumaiba vannak beillesztve, A szinkronizáló jel minta helyzetének azonosítása után a 221 szinkronizáló lel azonosító öQység egy olyan jelet továbbít a 11 demodulációs egységnek, amely a szinkronizáló jel elején és végén lévő 3 bites ködszót meghatározza, és a 111 demoduláclos egység ezeket a kódszavakat démodulálja, mivel azok mindegyike tartalmaz adatfüzért,

A 221 szinkronizáló jel azonosító egység egy olyan jelet továbbít a 222 szinkroységhez, amely meghatározza a szinkronizáló jel egyértelmű bitjeit, kizárva azokat a kódszavakat, amelyek adatfüzéreket tartalmaznak, így a 222 szinkronizáló jel eltávolító egység csak a szinkronizáló jel biteket távolítja el. azaz, az egyértelmű minta azon bitjeit, amelyek a 221 szinkronizáló jel azonosító egység által továbbított jellel meghatározottak.

A 11. ábra egy szinkronizáló jellel és DSV szabályozó bittel rendelkező, rögzítendő kód példáját mutatja. Példánkban egy 24 bites kődszót használunk szinkronizáló jelként. A DSV szabályozást 58 adatbitenként végezzük, és egy szinkronizáló jelet illesztünk be minden 5 DSV szabályozás végrehajtására, így a kódszavak száma, azaz a csatorna bitek száma szinkronizáló jelenként:

24+(1 +58+1+58+1 +58+ 1+58+1+5ő+1)x1,5*453 kődsző (csatorna bit)

Az adatszavakban lévő relatív redundancia körülbelül 7,3%, ahogy a. következő számításból kiderül;

Adat mennyiség ~(58xö)l ,5/453-420/453-13,927 így a relatív redundancia ~ 1-0,927-0,0728-7,3%

A feltalálók és mások végeznek szimulálást a 4 használva, modulációs eredmények előállítására.

smerte tett átszámítási alábbiakban egy olyan prit ismertetjük, amely az egymást kővetően: megje-

mooul leoő Tmin korlátozással rendelkező, beilleszted DSV szabályozó biteket tartalmaz. A szimulációban a 2, és 3. táblázatot használtuk. Végeztünk szimulációt az 1. táblázat használatával is, a hagyományos RLL(1~7) moduláció esetében összehasonlítás eéljáA szimuláció során DSV szabályozást végeztünk ügy, hogy 1 DSV szabályozó bitet illesztettünk egy 13 107 200 bitből álló tetszőleges adat minden 56 adatbitjéhez, és az adatot eztuán átalakítottuk kódszo füzérré (csatorna bit sorozattá) a 2, vagy 3. táblázat átalakító kőd táblázatát használva. Egy másik szimuláció során egy 13 107 200 bitből álló tetszőleges adatot alakítottunk át kődsző füzérré (csatorna bit sorozattá) az 1, táblázat átalakító kód táblázatának használatával, és DSV szabályozó bitként 2 csatorna bitet illesztettünk a kapott kódszó füzér minden 112 kódszavához vagy 112 csatorna bitjéhez, a DSV szabályozás végrehajtásához.

Az ok, amiért, a 2. vagy 3. táblázatot használó szimulációban 1 DSV szabályozó bitet illesztettünk minden 58 adatbithez, mig az 1. táblázat alapján végzett szimuláció során 2 DSV szabályozó bitet illesztettünk minden 112 kódszóhoz, az. hogy s DSV szabályozás által okozott relatív redundanciát azonossá tegyük mindkét esetben. Ha a DSV szabályozáshoz szükséges bitek száma az egyik esetben különbözik a másik esetben szükséges bitek számától, és a relatív redundanciát azonossá kell fenni a két esetben, akkor a 2. és 3. táblázat, amely nagy hatékonyságú DSV szabályozást tesz lehetővé, kedvező alacsony sávjellemzöket biztosit az 1. táblázathoz képest.

Á szimuláció eredmények számértékét a következő módon számoljuk ki;

Ren_ont(l-1ÖJ: 1 szóló minimum futás előfordulásának száma 10 egymást követő minimum futásig.

T méret(2~18]; a 2T futások előfordulásának száma a 1QT futásig

Összeg: a bitek száma jg : a hosszúságok száma, azaz a 2T futás, a 3T futás, stb. előtörÁtlag futás: (összeg/ végösszeg)

Futás elosztás számértéke: (T_méret[ö*(í)/ősszeg), ahol i~2. 3, 4,,,.18,

A 8. táblázat 2T-10T soraiban lévő számértékek a futás elosztás számértékeí.

Az egymást követő minimum futások elosztásának számértéke:

(Ren_..cnt[i]*(i))/T__méret[2T] ahol i~1, 2, 3, 4,...10.

A 8. táblázat RMTR(1)-RMTR(9) soraiban lévő számértékek az egymást követő minimum futások elosztásának számértékei.

-42Max_RMTR: a minimum futás ismétlések csúcs DSV maximum: száma: égy csatorna bit sorozaton végrehajtott. DSV szabályozás során megfigyelt kiszámolt DSV értékek csúcsai a pozitív és a negatív oldalon.

A minden adatbithez 1 DSV illesztés által okozott relatív redundancia kiszámolás azon a tényen alapul hogy minden SS adatbithez 1 DSV bit létezik. Igy a relatív redundanciát a kővetkező módon számítjuk ki:

Relatív redundancía~1/(1*56)~1,75%

A: minden kódbithez 2 DSV illesztés által okozott relatív redundancia kiszámolás azon a tényen alapul, hogy minden 112 kódsző bithez 2 DSV bit létezik. így a relatív redundanciát a következő módon számítjuk ki:

Relatív redundanoia=2/(2+1 12)-1,75%

Igy mindkét esetben azonos relatív redundanciát kapunk.

FP17 hasonlítás

2. tahi. 3. tábl. I.tábl.

17PP-32 17PP-52 +2b=t-DC DCC) nélkül (DSV szabj (nincs DSV szabj

Átlag

Futás	3,3665	3,4048	3 3018	3,2888
Összeg	20011947	20011947	20011788	19660782
Végössz	.5944346	5877854	8961150	598180?
2T	0,2258	0,2248	0,2417	0,1419
37	0,2217	0,2089	0,2234	0,2281
47	0, 1984	0,1935	0,1902	0,1915
57	0,1469	0,1461:	0,1502	0,1511
57	0,1109	0,1904	0,1135	0,1141
77	0.0579	0,0814	0,0581	0,0544
87	0,0362:	0,0351	0,0213	0,0138
ST	—	0,0023	—	—
107		0.0009

RMTR(1) 0,3837	0,3890	0,3828	0,3841
RMTR(2) 0,3107	0,3137	0,2884	0,2883
RMTR(3) 0,1738	0,4998	0,1717	0,1718
RMIR(4) 0,0938	0,0005	0,0909	0,0907
RMTR(5) 0,0299	0,0228	0,0485	0,0452
RMTR(8) 0,0081	0.0033	0,0219	0,0217'

70090

0,0100

0,0047

0,0022

Max RMTR S

0,

0, csúcs DSV #~38~től 38-ig á~35~toí 4ö*4g -48-tol 43%g -1783-től 3433-ig (“#758 adatbíí+1 dobit, 1,75%) f*^H:112 cbit+2 dobit 1,75%)

A fenti eredmények ezt bizonyítják, hogy a 2. és 3, táblázat használatával az Rtt (1, 7) megválásuk ugyanakkor a minimum és maximum futások megmaradnak, és az egymást követő minimum futások megjelenésének száma 8-ra korlátozódik. Továbbá, a DSV-k eredményei azt bizonyítják, hogy a DSV szabályozást végre lehet hajtani az adatfúzérben (azaz, a csúcs DSV értékek egy meghatározott tartományban vannak), és ebben az esetben, mivel a DSV szabályozó bitek nagy hatékonyságúak, alacsony sáv összetevőket kaphatunk, amelyek kedvezőbbek, mint amüyet a hagyományos eljárás során kaptunk, amikor a DSV biteket kődszó füzérbe (csatorna bit sorozatba) iltesztetbe. Az 1. táblázat esetében a DSV eredmények azt biz negatív csúcs DSV-k közötti különbség 09(-48+43), míg a 2. és 3. tá különbség 72(-36+38) és 75(-35+40) külön-külön, és ez az érték m vesebb, mint az 1. táblázat esetében.

t ív es rt esetben ke

A fenti Ismertetésből nyilvánvaló, hogy, ha összehasonlítjuk a hagyományos RtL.{1-7) módszert, azaz az 1. táblázat alapján végzett eljárást a 2. és 3, táblázatot használó, úgynevezett Í7PR módszerrel, akkor az utóbbi a minimumfutás ismétlések számát legfeljebb 8~ra képes korlátozni. Ennek eredményeként, nagy vonalsűrűség esetén, a hiba karakterisztika tökéletesebb lesz.

Ezen felül, mivel a DSV szabályozás hatékonysága kitűnő, ugyanolyan, 1,75% relatív redundanciánál, mint a hagyományos RLL(1-7) esetében, a 17PP szerint végrehajtott DSV szabályozásnál kisebb a különbség a negatív és pozitív csúcsértékek kö. 44 zöti Ennek eredményeképpen, mivel az alacsony sáv összetevők elnyomhatok, stabil adabögzi' tés/lejátszás végezhető.

Továbbá, szimulációt végeztünk ugyanazon, az előzőekben ismertetett véletlenszerű adatokból származó csatorna bit sorozatokban végzett bit eltolás okozta démoduiáciös hiba terjedésének vizsgálatára. A vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a 17PP esetében a legrosszabb híbaterjedés 3 bájt Az eredmény azt is bizonyltja, hogy a tényleges hiba generáció frekvenciája majdnem 0, és a hagyományos RLU1-7) eljárással összehasonlítva ez áz érték azt jelenti, hogy nincs olyan sok sérülés. Az átlagos bájt hibaarány az 1. táblázat esetében 1,014 bájt, a 2. táblázat esetében 1,1167 bájt és a 3. táblázat esetében 1,174 bájt volt. Meg kell jegyezni, hogy a találmány szerinti átszámítási táblázatok esetében a hibaarány eredmények számértékel tartalmazzák a DSV szabályozó biteket, a hagyományos RLL( 1 -7) esetében ezek a számértékek nem; tartalmazzák a DSV szabályozó biteket. Azaz, nem mondhatjuk azt, hogy a méréseket ugyanolyan feltételekkel végeztük. A mérés feltételek különbsége befolyásolhatja a számértékeket. Igy az összehasonlításban figyelembe kell venni a számérték különbség hatását.

7, táblázat

Hiba eltolás reagálás

1. tábl.

+2bit~DC 2 bájt nem tartalmaz 0,080 0.826 0,094 legrosszabb eset

2. tábl.	3. táb
17PP-32	17PP
3 bájt tartalmaz	tartaír

0,

1,77?

hiba (21

0,195

0.000

0,0635

0,268

0,001 í,174bájt 1,ö14bájf az e fással és mZn«2/3 áta amely a következő hatásokat a d~1 minimum futással, a k~7 maximam fu1 rendelkező átszámítási táblázatok tartalmaznak kővető minimumfutás meojelenésének korlátozására, (1) A rögzítési és lejátszási minőség nagy vonalsűrűség esetén, és a tangenciális dőlés tolerancia javul (2) Az alacsony szintű részek szama csökkenthete a hullám feldolgozás, mint például az AGC és a Fit pontosságának növeléséhez, így az összes jellegzetesség javulásához, (3) A hagyományos eljárással összehasonlítva, a kialakításban bit abs kod vagy hasonló kis űthosszűságú memóriát alkalmazhatunk, Igy csökkenthető az áramkör mérete.

Továbbá az adatfüzérben lévő Ί” elemek számát kettővel osztva, a maradék ö vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kőöszó füzérben lévő 111” elemek számának kettővel való osztásénak maradékával, amely a következő (4) A DSV szabályozás esetében a redundáns bitek száma csökkenthető.

(5) A d~1 minimumfutás és £m,ní~<2,31 átalakító paraméterek esetében a DSV szabályozást egy 1,5 hites kódszóval végezhető el.

(8) Az alacsony relatív redundancia mellett megtartható a d minimum futás és a k maximum futás.

Továbbá az átszámítási táblázatok tartalmaznak helyettesítő kódokat a futáshossz korlátozás megtartására, amely a következőket eredményezi:

(7) A táblázatok tömörek.

(8) A bit eltolással okozott modulációs hiba terjedése ugyanolyan állapotba hozható, mint az 1. táblázaton alapuló, hagyományos eljárás eseteben.

Meg kell jegyezni, hogy a mágneslemezes adathordozón túl, a fentiekben Ismertetett feldolgozás végrehajtására szolgáló program adathordozója lehet CD-ROM és félvezető memória, kommunikációs adathordozó, például egy hálózat vagy műhold.

Ahogy az előzőekben Ismertettük, az átalakítást az 1. igényponttal jellemzett moduláló berendezéssel, a 23. igényponttal jellemzett modulációs eljárással, a 24, Igényponttal jellemzett adathordozóval, a 2S. igényponttal jellemzett demoduláló berendezéssel, a 28. igényponttal jellemzett demodulációs eljárással és a 29. igényponttal jellemzett adathordozóval, egy átszámítási táblázat alapján végezzük, ahol az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely a következő: ha az adatfüzérben lévő “1” elemek számát kettővel osztjuk, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kód szó füzérben lévő “ Γ elemek számának kétsö tővel való osztásának maradékával, és az átszámítási táblázat átszámítási kódjai tartalmaznak:

alapkódokat a d=1, k~7, m-2, és n~3 számára;

első helyettesítő kódokat az egymást követően megjelenő d minimális futások számának korlátozására; és második helyettesítő kódokat a k futás hosszúság: korlátozás változatlanul haEnnek eredményeképpen a DSV szabályozást csekély számú redundáns bit használatával végezhetjük el és egy kódsző füzért nagy vonalsűrűség esetében, kevés hibával rögzíthetünk és játszhatunk le, Ezen fúl, a bit eltolással: okozott demodntáoiés hiba terjedésének növekedését visszaszoríthatjuk,

A találmány megvalósítását a csatolt ábrák alapján végeztük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti moduláló berendezés jellemző kialakításának blokkvázlata, a 2. ábra az 1, ábrán mutatott moduláló berendezésben lévő 1:1 DSV szabályozó bit meghatározofbeifesztő egység által végzett feldolgozás magyarázó vázlata;

a 3. ábra az 1. ábrán mutatott moduláló berendezésben lévő 12 modulációs egység kialakításának blokkvázlata;

a; 4. ábra a 3, ábrán mutatott 12 modulációs egység által végzett feldolgozás magyarázó vázlata;:

az 5, ábra a találmány szerinti demodulálö berendezés jellemző kialakításának blokkvázlata:

a 6, ábra az S. ábrán mutatott demodulálö berendezésben lévő 111 demoduláclős egység jellemző kialakításának blokkvázlata:

a 7. ábra a 6. ábrán mutatott 111 demoduiácíös egység által végzett feldolgozás magyarázó vázlata;

a 8. ábra az 5. ábrán mutatott demodulálö berendezésben lévő 112ÖSV szabályozó bit eltávolító egység által végzett feldolgozás folyamatábrája;

a 9. ábra a találmány szerinti moduláló berendezés egy másik kialakításának blokkvázlata;

a 10. aöra a találmány szerinti demodulálö berendezés egy másik kialakításának blokkvázlata; és a 11, ábra egy kód rögzítésének vázlata, amelybe szinkronizáló jelek és DSV szabályozó bitek vannak beillesztve.

Claims (24)

1. Moduláló berendezés egy m bithői vagy annak többszöröséből: álló szavakból álló bemenő adatnak n bit vagy annak toöbszörőse alap kód szó hosszúsággal rendelkező, változó szó bosszúságé kód szavakká _kd, k; m, n) alakítására, ahol d a minimum futás és k a fufáshossz korlátozás, a moduláló berendezés tartalmaz egy átalakító eszközt, amely a bemenő adat szavakat kód: szavakká alakítja egy átszámítási táblázatnak megfelelően, az átszámítás; táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adatfüzérben lévő T elemek számát kettővel osztva, a maradék 8 vagy 1. és ez mindig: azonos lesz az adatrüzér átalakításával keletkező kódszó füzérben lévő T elemek számának kettővel való osztásának maradékával, és az átszámítási táblázat átszámítási; kód szavai tartalmaznak;

alapkőd szavakat a d~1, k~7, m~2, és n~3 számára;

első helyettesítő kód szavakat az egymást követően megjelenő d minimum futások számának korlátozására; és második helyettesítő kőd szavakat a k futáshossz korlátozás változatlanül hagyására.

azzal jellemezve, hegy az első helyettesítő köd szavak kód szó hosszúsága háromszorosa az alap köd sző hosszúságnak, az második helyettesítő kód szavak kőd sző hosszúsága négyszerese az alap kőd sző hosszúságnak, és az átszámítási kód szavai tartalmaznak továbbá;

határoló kódokat az átszámításból származó, tetszőleges helyen levő átszámított kódok halárolására, amelyek kod szó hosszúsága megegyezik az alap kód szó hoszszuságával.

2. Az 1. igénypont szedni! moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy az átszámítási kőd szaval tartalmaznak továbbá:

második határoló kódokat az átszámításból származó, tetszőleges helyen levő átszámítod: kódok halárolásárs, amelyek második kőd: sző hosszúsága megegyezik az alap köd szó hosszúságának kétszeresével.

3. Az 1. Igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy az átszámítási táblázat alapkódjainak szerkezete változó hosszúságú.

-434. Az 1. igénypont szerinti moduláló berendezés, ezzel jellemezve. hogy az átszámítási táblázat alapkódjai tartalmaznék egy ’*0*’ kódot, ahol a * jel egy határozatlan kód, amely értéke ’O’, amikor egy közvetlen előző vagy következő kődszó értéke Ί ; és amely értéke Ύ, amikor a közvetlen előző vagy következő kódszó értéke ’Ö’, beleértve, hogy a kőd vagy ’ÜOÖ’ vagy ’IÖí.

5. Az 1, igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy az átszámítási táblázat átalakító kódjai tartalmaznak olyan kódokat, amelyek egy közvetlen következő kódsző tüzérre vagy egy közvetlen adatfüzérre való utalással vannak meghatározva.

6. Az 5. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy a közvetlen következő kődsző füzérre vagy egy közvetlen adatfüzérre való utalással meghatározott kódok, az első vagy második helyettesítő kódok.

7. Az 1. Igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy az adatfüzért és az 1 i kényszerhosszúság alapkódjait alkotó kódszó füzért tartalmazó párok száma: 4(~2^Arn~2^A2),

3. Az 1. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal: jellemezve, hogy a 2 I és nagyobb kényszer hosszúság esetében az átalakító kódok mind első és második helyettesítő kódok.

9. Az 1. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy a 2 1 kényszer hosszúság ©setében az átalakító kódok d minimum futás 1 -en való tartásának kódjai.

z a belő, Az 1. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, rendezés tartalmaz egy szinkronizáló jel beillesztő eszközt egy olyan egyértelmű mintát tartalmazó szinkronizáló jelnek a ködszó füzér tetszőleges helyére való beillesztésére, amely nincs meg az átszámítási táblázat átalakító kódjaiban.

11, A 10. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyértelmű minta olyan mmta, amely megváltoztatja a k maximum futás értékét,

12, A IG, igénypont: szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy az egyértelmű minta olyan minta, amely megtartja a d minimum futás értékét.

13, A lö. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy a szinkronizáló jelben lévő egyértelmű minta annak elején tartalmaz 1 kódszót. amely a közvetlen megelőző adatig tartó átalakításból származó kódsző összekötő bitje, egy második bitet a d mínimumfutás tartására és egy harmadik bitet.

14. A 10. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy a szinkronizáló jel mérete legalább 12 ködszó.

15. A IÖ. Igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, bogy egy legalább 21 kódszó méretű szinkronizáló jel esetében a szinkronizáló jel legalább 2 olyan mintát tartalmaz, amelynek a k maximum futás értéke 8,

16. A 10. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy az átszámítási táblázat átalakító kódjai tartalmaznak határoló kódokat az átalakításból származó kód betárolására.

17. A 16. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy a határoló kódok az I kényszer hosszúságú alapkódok számára adottak, amelyek esetében az adaííüzért és az alapkódokat alkotó kódszó füzért tartalmazó párok száma kisebb, mint 4(=2^Am~2^A2), és megfelelnek az átalakítási szabálynak, amely szerint az adatfüzérben lévő 1 elemek számát kettővel osztva, a maradék: 9 vagy 1. és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kódszó fűzérben lévő “1” elemek számának kettővel való osztásának maradékával

18. A 16. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, bogy a határoló kőd azonosítására a határoló kőd használata esetén, a szinkronizáló jel minta elején lévő, összekötő bitként szolgáló 1 bit értéke T-re van állítva, és a határoló kód nem használata esetén kAra van állítva.

IS A 10. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy a szinkronizáló jel elején lévő 3 bit és a szinkronizáló jel végén lévő 3 bk közrefogja az egyértelmű mintát, és a szinkronizáló jel elején és végén lévő 3 bit vegyes adatot és Összekötő bitet tartalmazó Illesztés.

20. A 10. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy e szinkronizáló jel elején lévő 3 bit közül az első bit értéke az átalakítást megelőző m bites adatszót jelöli; a második bit értéke ’Γ a szinkronizáló jel meghatározására; a szinkronizáló jel végén lévő 3 bit közül az első bit értéke ’O’ a szinkronizáló jel meghatározására; és a második bit értéke az átalakítást megelőző m bites adatszót jelöli

21. Az 1. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, bogy a berendezés tartalmaz egy DSV szabályozó eszközt egy bemenő adat DSV szabályozására és a DSV-nek az átalakító eszközhöz való továbbítására,

22. Az 1. igénypont szerinti moduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy az átalakító eszköz tartalmaz egy első kódérzékelö eszközt az egymást követő d minimumfutások korlátozására szolgáló helyettesítő kódok érzékelésére: és egy második kódér50 zékelo eszközt a futáshossz korlátozás megtartására szolgáló helyettesítő kódok érzékelésére.

23. Egy moduláőiés eljárás egy moduláló berendezéshez, amely egy m hitből vagy annak többszöröséből álló szavakból álló bemenő adatnak n bit vagy annak többszöröse alap köd szó hosszúsággal rendelkező, változó szó hosszúságú köd szavakká íd, k; m, n) alakítására szolgál, ahol d a minimum futás és k a futáshossz korlátozás, az eljárás tartalmaz egy átalakítási lépést, amely a bemenő adat szavakat kód: szavakká alakítja egy átszámítási táblázatnak megfelelően, az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adatíüzérben lévő Τ’ elemek számát kettővel osztva, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfúzér átalakításával keletkező kódsző füzérben lévő ”!” elemek számának kettővel való osztásának maradékával. és az átszámítási táblázat átszámítási kód szavai tartalmaznak:

alapkód szavakat a d~ 1, k-7, m~2, és n~3 számára;

első helyettesítő kód: szavakat az egymást követően: megjelenő d minimum; futások számának korlátozására: és második helyettesítő kőd szavakat a k futáshossz korlátozás változatlanul haazzal jellemezve, hogy az első helyettesítő kőd szavak kód sző hosszúsága háromszorosa az alap kőd szó hosszúságnak, az második helyettesítő kőd szavak kod: sző hosszúsága négyszerese az alap kód sző hosszúságnak, és az átszámítási: kód szavai tartalmaznak továbbá;

határoló kódokat az átszámításból származó, tetszőleges helyen levő átszámított kódok betárolására, amelyek kőd sző hosszúsága megegyezik az alap kód sző hoszszúságával.

24, Adathordozó, amely egy programot tartalmaz bemenő adat szavakból: álló adatok átalakítására egy átszámítási táblázatnak megfelelően, egy ra bitből vagy annak többszöröséből álló szavakból álló bemenő adatnak n bit vagy annak többszöröse alap köd szó hosszúsággal rendelkező, változó sző hosszúságú kód szavakká (d, k; m, n) alakítására szolgáló moduláló berendezésben, ahol d a minimum futás és k a futáshossz korlátozás, az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adátfüzérhen lévő “T elemek számát kettővel osztva, a maradék ö vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér átalakításával keletkező kődsző füzérben lévő “1”

- 51 elemek számának kettővel velő osztásának maradékéval és az átszámítási táblázat átszámítási kódjai tartalmaznak:

alapkőd szavakat a d-t k~7, m-2, és n-3 számára;

első helyettesítő kód szavakat az egymást követően megjelenő d minimum futások számának korlátozására; és második helyettesítő kőd szavakat a k fufáshossz korlátozás változatlanul hagyására, azzal jellemezve, hogy az első helyettesítő kód szavak kód sző hosszúsága háromszorosa az alap kőd szó hosszúságnak az másomk neyetteshu kód szavak kőd szó hosszúsága négyszerese az alap kőd szó hosszúságnak, és az átszámítási kőó szavai tartalmaznak továbbá:

határoló kódokat az átszámításból származó, tetszőleges helyen levő átszámított kódok betárolására, amelyek kód szó hosszúsága megegyezik az alap kőd szó hoszszúságával,

25. Demoduláló berendezés n bit vagy annak többszöröse alap köd szó hosszúsággal rendelkező, változó szó hosszúságú kőd szavaknak (d, k; m, n) m bitből vagy annak többszöröséből álló szavakból álló bemenő adattá alakítására, ahol d a minimum futás és k a futáshossz korlátozás, a demoduláló berendezés tartalmaz egy átalakító eszközt, amely a bemenő kód szavakat adat szavakká alakítja egy átszámítási táblázatnak megfelelően, az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adaífúzérben lévő ‘'Γ elemek számát kettővel osztva, a maradék 0 vagy 1, és ez mindig azonos lesz az adatfüzér áfalakltásával keletkező kődszó füzérben lévő “Γ elemek számának kettővel való osztásának maradékával, és az átszámítási táblázat átszámítási kódjai tartalmaznak:

alapkód szavakat a d~1, k~7,_: m-2, és n~3 számára:

első helyettesítő: kód szavakat az egymást követően megjelenő d minimum futások szamának korlátozására; és második helyettesítő kód szavakat a k futáshossz korlátozás változatlanul hagyására, azzal jellemezve, hogy az. első helyettesítő köd szavak kőd sző hosszúsága háromszorosa az alap kód szó hosszúságnak, az második helyettesítő kód szavak köd sző hosszúsága négyszerese az alapkód szó bosszúsáénak,

..........XA

26. A 25, igénypont szerinti demoduláló berendezés, azzal jellemezve, hogy a berendezés tartalmaz egy bit eltávolító eszközt, a kőd meghatározott intervallumaiba beillesztett redundáns bitek eltávolítására,

27. A 28, igénypont szerinti demoduláló berendezés, azzal jellemezve, begy a redundáns hitek DSV hitek vagy szinkronizáló jelek, és az átszámítási kód szavai tartalmaznak továbbá:

határoló kódokat az átszámításból származó, tetszőleges helyen levő átszámított kódok határoíására, amelyek kőd szó hosszúsága megegyezik az alap kőd szó hoszszúságávaí.

28. Eljárás demoduíáíásra egy demoduláló berendezésben n bit vagy annak többszöröse alap kőd szó bosszúsággal rendelkező, változó szó hosszúságú kőd szavaknak (d, k; m, n) m bitből vagy annak többszöröséből álló szavakból álló bemenő adattá alakítására, ahol d a minimum futás és k a fatáshossz korlátozás, a demoduláló eljárás tartalmaz egy átalakítási lépést, amely a bemenő kód szavakat adat szavakká alakítja egy átszámítási táblázatnak megfelelően, az átszámítási táblázat egy átalakító szabályt tartalmaz, amely szerint az adatfüzérben lévő “1 elemek számát kettővel osztva, a maradék Ö vagy 1, és ez mindig azonos tesz az adatfüzér átalakításával keletkező kódszó tüzérben lévő “1 elemek számának kettővel való osztásának maradékával, és az átszámítási táblázat átszámítási kódjai tartalmaznak:

alapkőd szavakat a d~1, k~7, m~2, és n~3 számára;

első helyettesítő kód szavakat az egymást követően megjelenő d minimum futások szamának korlátozására: és második helyettesítő kód: szavakat a k futáshossz korlátozás változatlanul hagyására, azzal: jellemezve, hogy az első helyettesítő kód szavak kőd sző hosszúsága háromszorosa az alap kod sző hosszúságnak, az második helyettesítő kód szavak kód szó hosszúsága négyszerese az alap kőd szó hosszúságnak, továbbá az átszámítási kód szaval tartalmaznak:

határoló kódokat az átszámításból származó, tetszőleges helyen levő átszámított ködok határoíására, amelyek kőd: sző hosszúsága megegyezik az alap kőd: szó hoszszúságavat,