A tsslstetsssy tárgya vizes. kéesstssfosty, atstely mmiOozw«>BWstódot és srékfotttestsisfoi teatsssaz. A találmány khesjeá m dyes késstetetyek etöáSítáaám, A ttetesfosy smÉi kéesteséstyek esr-shesetesél és átltektsál bakteriális fertőzések megelőzésére vsgy ketefoéss sslkaismtesfote
A moxíSozaeiö (Ete - Isskasssstfostal No^e^fotary Neme) egy ssrístetikssrs, amely- a kteteiskas'tessssmvak köss tartozik» és mteystek kémiai «eve l-s5kteptopslteÍS3.1’2>fofo^ díhkkö--fomstei^^
A vegyület egy sr&gybsiásb fortteéa elless ha.tes5.ysg, és előszűr az EF 0 350 733 ssástxé irat ismerteti. Az FF ö 356 733 «zárná itat tetetett ssestt testest stlyssr gyágyszstfeteiwéayk amely patessttelss aáegotesa el> teshasas, Egy iíysa pszteeráfisea eslagettesid Ittetetós élte sstetes kdtestessm testes- slkstemss kezelt betegeksré! teste stekséges, aksktsél es telis adagolás sresrsalktemtetd,
Blviseteete tetette tea! tetelhitems: a kéteismmy cssiteteteh: a mwt teteegiss adtetegttsBte: kell kötettel (testes-, Estes, Ssgsses-: Ffeamwesifeets? Ttettetee). Esős lssgs> vagy htgest&mtetas elleste estess esítoesia károsodás, síiéivé ste-testelte légte let Estess. Mígoemstfess «test tsmavttes adagolása esette tetette lég fok míg stsgyeíte ovamytegh Iteístsetssstets óidat átlagolása estess gteasasltes alakot kt. A hgteozsmsdtesa tetei kevesehd oldott rstetelát vsgy tel tertsfeaz, tsslsst a vés vsgy tetekfolyadék, Etem az etetem tesefozálá szer odaadásával kelt a tttegfoleld értéket tellltet (8aw> Estertetg, .Führer-: K>w· zesstelse i'ectetktgfo). Etem zz testesítem teeiteikssssak elessytess a .276-350 mOsmoVkg íarloteeyi tetetjük
A teestelete losgakmstem impisatd szotossstess okkstek péklátsl 0,5 tösstegbv gíWdzt v»gy teseg% kostyhasdi tartalmazd tetetek.
Az EF 11 534 foki számé itat a testtskfokatettssv iíposü asttfotedterntk kteé testemé sgssífesate olyast készítményét sstmteti, asm tetteted aslalétessyagtet! smtsmkmtetzsl'gstislskhtsaisavsst vsgy atesssk takismjte, péltesö ssstetesssste tetetsz gltete vssgy glkmtes issetek. A .megoldás slagja, tsogy a aparSoxaoía ííktéteig«égéi ssmstemtetekyxdfetesxstevval jsvkpkk, te |gy sesegfotslö teteesteddfeítst eltelitek tetelkos vagy &igerterik-es tószílméw siltfomak első.
Az US 5 Sd3 H9 temis foss sstetetsksmtkdm pss-ltetebstsssasss! vagy arassak észtek tartalmazd vizes testet ismerni, asm follsaszstáltes kése lísjekcids vagy hslteds oktat, vsgy Istjekcisk vsgy issiteds kosteetete
Félte-ö?4 Etetem * « tűni Az irat izotonizáló adalékanyag alkalmazását vagy a készítmény izotónikus értékét sem ismerteti. A megoldás célja az ismertetett piridoskarbonsavak oldékonyságának javítása.
Az EP 0 507 851 számú irat kinolonkarixsnsav/fénson/sav konvexet tartalmazó készítményt ismertet A többértékő fértáon, így magnézium-, kakira»-, mangán-, cink-, kadmíum-, alumínium·, cérium- vagy vasion alkalmazásával a semleges pH-értékea történő komplexképzés miatt a hatóanyag oidékonysága jelentősen javul. Az irat szerint az ilyen készítmények kémiailag és fizikailag stabilak izotonikus jelleg beállításához glükóz alkalmazása esetén is, és a semleges pH-érték miatt jobban elviselhetők.
Az US 5 811 130 számú irat danofíoxacin fésúon komplexeit ismerted, amelyek komplexképzőként előnyösen magnézium- és cinkiont tartalmaznak, mm jelentősen növeli a danofloxacin oldékonyságát Az hatban szubkután injekcióhoz alkalmazható nagy hatóauyagkoncestrációjú készítményeket ismertetnek, amik csak a hatőanyag/fémioft komplex fokozott vízoldékonysága miatt állíthatók elő.
Az US 5 084 276 számú irat kimúonkarbonsav/fétnion komplexeket ismertet, ahol a komplexképzéshez magnézium·, kalcium-, mangán-, cink-, kadmíum-, vasfű)-, vasfűi}- vagy cénumOV)-iont alkalmaznak hatóanyagként temafioxacin, toxifloxacin vagy pefloxacin mellett. A hatóanyagkomplex az adalékanyagokkal együtt csökkenti a vénás imitációt Az ismertetett készítményeket paretüetális infúzióhoz glükózzal izotonizálják,
A moxíiloxacin kifejlesztése közben meglepő módon azt találtuk, hogy az 5 tönrag% kereskedelmi glükóz vagy más cukor vagy cukoralkohol, Így 2,5 töraeg% glicerínoldattai végzett izotonizálés a moxifloxacia isseiében instabil oldalhoz vezet. Az instabilitás következtében az oldatban alig látható szemcsék alakulnak ki, melyek mennyisége meghaladja a gyógyszerkönyvek (USP ΧΧΙΠ, BP93) által megengedett értéket. A támlás során barna színű amorf szemcsék válnak le, amik gyakran 40 °C hőmérsékleten 4-8 héten keresztül történő tárolás után jelentkeznek először, de mennyiségük a tárolás során fokozódik. Szobahőmérsékleten vagy hűtőszekrényben végzett tárolás esetén a szemcsék képződése lelassul. Vizsgálataink szerint a szemcsék kialakulását a moxifioxacin, illetve sói, a vas és a cukor, illetve cukoralkohol, így glicerin között lejátszódó hármas kölcsönhatás alakítja ki. Ez a felismerés meglepőnek minősül, mivel hasonló viselkedést a parenteráüs kinolonkarbonsav készíiméuyeknél eddig még nem ismertettek. Emellett, as BE 0 507 851, US 5 811 130 és US 5 084 2'7ő számú íratok szerint a többértékő fémion és a kínolonkarbonsav közötti kölcsönhatás a stabilitás és az oldékonyság fokozását eredményezi. A cíprofloxacin nevű antibiotikum például lényegesen nagyobb vaskoncentráciőt visel el,
A vas elemi formában mindenütt előfordul, és jelen van az adalékanyagként alkalmazott glükózban, amihez komplex módon kötődik. Az ilyen készítmények előállítása ezért csak jelentős analitikai és minőségbiztosítási ráfordításokkal állítható elő. Először is problematikus az acél berendezések alkalmazása, és az tódat csak-kiválogatott minőségű acéllal és ellenőrzött anyagokkal érintkezhet. Emellett, az ilyen készítmény előállításához a hatóanyagot különösen vasszegény minőségben kell előállítani, ami csak jelentős ráfordítással biztosítható. Az olyan oldatok, amelyekben a vastartalorn meghaladja a. 2.0 pph értékes, a moxifloxacia jelentős részecskekiválást mutat, ezért a készítmény kívánt tarmakoíőgfeí minősége az ddálliiás után a szükséges tárolási időn kérésziül nem tartható fenn. Emellett, a glükózzal izotosrlzált készítmények a klinikai alkalmazás bizonyos területein hátrányosáig mivel tovább terhelik a beteg energiaháztartását, és ezt különösen cukorbetegek kezelése esetén keli figyelembe venni.
A kinoionkarhonsavak hidrokíoridsói nátrionv-klorid jelealétében rosszul oldódnak, ezért nehezen állítható elő olyan parenterális vizes készítmény, and a szükséges inföziós térfogatban adagolható. Az oldékonyság fo♦ * ♦ ♦ *. ♦ » * ·>
o ft'»** « « β * *
A Λ,·.·. * » Φ·Φ ***
- 3 hozása a feni ismertetett fémkon^lexek mellett sóképzéssel is biztosítható.
Az EP ö 219 784 szántó irat ciprofloxacint fiziológiailag alkalmazható savval tartalmazó infúziós oldatot ismertet. Az iraftsan ismertetett egyéb készítmény 75 mg/588 ml ciprofloxacint (8,015 vegyes%), 0,203 ml/508 tol 1 móí/l sósavat (a cipröfioxacírVsósav mőlatány 1,0-0,9) és izotomzáiö adalékanyagként 4,5 g/SÍK) ml (0,9 vegyesbe) náiríutn-kioridot tartalmaz. Ez a hatóanyagkoncentráció nagyjából megfelel a hatóanyag telítettségi óidékonyságársak a megadott készítményben és szobahőmérsékleten. Nagyobb ctprofloxacin koncentráció sósav és izotónizáló mennyiségű nátriurrbklorid jelenlétében a ciprofloxscm, illetve hidroidoridsója rossz oldékonysága miatt nem érhető el. A eiptofloxaeia szokásos adagolása során naponta 2-3 alkalommal 100-400 mg dózisra van szükség, ásni naponta mintegy 1,3-8 1 értékű elfogadhatatlan infúziós térfogatot eredményez. Nagy mennyiségű infúziós folyadék adott dózisánál ezért előnyösen a jobban oldódó ciprofloxacin-iaktát vizes oldatát alkalmazzák.
Meglepő módon azt találtuk, hogy a moxifloxacin-hidrokloríd gyógyszerkészítményei náttium-kioriddal izotonizálhatók, és a vasionokkal szemben nem lép fel érzékenység. A moxifioxacin hatóanyag hidrokloridsójánsk oldékonysága azonban nátriam-klorid jelenlétében különösen rossz, ezért az ilyen készítmények előállítására vonatkozó kezdeti fejlesztések a kiválások, snialt megszűntek. Meglepő módon azonban azt találtuk, hogy a nKtxifloxacin-hidroklorídból elfogadható készítmény állítható elő konyhasóval történő izotonizálás mellett, ha a hatóanyagot és az izotónizáló szert megbatározott szűk koneentrációtartományban alkalmazzuk.
A találmány tárgya ezért vizes készítmény, and a moxifioxacin mennyiségére vonatkoztatva 0,04-8,4 vegyesig moxiílexacin-hidroklorídot és 8,4-0,9 vegyes% nátrium-kiondot tartalmas.
A vizes készítmény azt jelenti, hogy a készítmény komponenseit vízben vesszük lei.
A vegyesbe kifejezés 180 ml térfogatban felvett tömeget jelent grammban kifejezve, vagyis g/1.00 ml.
A találmány szerinti vizes készítmény előnyösen a moxifloxaeín mennyiségére vorrai&oztatva 0,08-0,32 vegyes0/», különösen előnyösen 8,1-0,2 vegyes% moxifioxacsa-iűdrokloridot tartalmaz. Különösen előnyös a mintegy 8,16 vegyesbe moxtfloxacm-hidrokleridoi (a moxifioxacin mennyiségére vonatkoztatva) tartalmazó készítmény, ami 400 mg/2S8 ml koncentrációsak felel meg.
A találmány szerinti vizes készítményben a náttium-klorid mennyisége általában 0,4-8,9 vegyes%, előnyösen 8,5-0,9 vegyes%, különösen előnyösen 0,7-0.9 vegyes%, ezen belül elsősorban mintegy 0,8 vegyes%.
A 100-1080 mg dózistartományban 0,04-0,4 vegyes% aKsxifloxacín-indroklorid hatóanyagkoncentráció mellett az ozmotikus nyomás 0,4-8,9 vegyes0/» konyhasó alkalmazásával beállítható a fiziológiai értékre. Ehhez szükség van a hatóanyagnak a különböző konyhasó koncentrációk mellett 5 X hőmérsékleten mért telítési oldékonyságának figyelembevételére, és a hatóan^gkoncentráció/nátrium-kforid-koncenttócíó aránynak a találmány szerinti optimális értékre történő beállítására. Ennek során nem léphető túl a hatóanyagnak az izotónizáló menynylségű náöinm-klorid jelenlétében 5 ':'C hőmérsékleten mért telítettségi oldékonysága. Így biztosítható, hogy rövid lápíii hűtőszekrényben történő tárolás során sem csapódik ki a hatóanyag a telítettségi oldékonyság túllépése miatt.
Mintegy 8,2 vegyesbe morifioxacin-hidrokiorid hatóanyagkoncentráció felett az oldat nátrium-kloriddal nem állítható be az ideális izotóniktts értékre, mivel a hatóanyag oldékonysága túl kicsi. Mivel as intravénásán adagolt oldat a véráram hatására gyorsan, és fájdalommentesen felhígul, kielégítő, ha a készítmény tónikasságát a lehető legjobban közelítjük a fiziológiai körülményekhez. Az ilyen oldat optimális elviselhetősége az infúziós sebesség megfelelő beállításával biztosítható (Sucker, Fachs, Speiser, Phatmazenttsche Technologie, Thieme Ver-
.tag, 1991,460. old.).
Izotónikus oldatnak azt az oldatot nevezzük, melynek ozmotikus nyomása mintegy 270-33() mösmol. Ez megfelel a mintegy 0,8-0,9 vegyes% konyhasóoldatsak. Maga a moxáfloxacin-hidroklorid alig befolyásolja az izotónikus jelleget. Meglepőnek minősül az a tény, hogy ilyen koncentrációjú náírium-klorid jelenlétében a moxifloxacin-hidroklorid kielégítő mértékben és stabilai? oldódik, és ezért az ilyet? készítmény parenterális adagolásra alkalmas,
A sHoxdloxaein-hídroklorid oldékonyságát nátrinm-klorid jelenlétében és S X' hőmérsékleten az alábbi táblázatban adjuk meg.
l.fábbazsd
Nátriunr-klorid (vegyesé··)) |
0 |
0,1 |
0,2 |
0,3 |
ö,4 |
0,5 |
0,6 |
0,7 |
0,8 |
0,9 |
Oldott moxifloxacis-hidroklorid (vegyesé)) |
1,8 |
1,1 |
0,7 |
0,5 |
0,4 |
0,3 |
0,2 |
0,2 |
0,2 |
0,1 |
Különösen előnyős dózis a 200-800 mg moxifíoxaein, ami 0,08-0,32 vegyes% moxiíloxacin koncentrációsak felel meg. Áz ozmotikus nyomás beállítható 0,9-0.4 vegyesé·) náirium-kloriddal. Különösen előnyős dózis a 400 mg moxiíloxacin, mintegy Ö,lő vegyesé® moxiííoxacint tartalmazó oldat formájában, ami mintegy 0,8 vegyesé') nátrimn-kioriddai izotónizálható.
Azt találtak továbbá, hogy a moxiííoxacint és nátriunr-klorídoí tartalmazó óidat előállítása jelentős időt igényel, ha a szokásos módon a moxiíloxacin-htdroklorid hatóanyagot vízben oldott nátrium-kloridhoz adagoljuk, és feloldjuk. Ehhez több órás kevertetés szükséges tiszta oldat előállítása és a szűrés közbeni hatóanyagelválasztás következtében fellépő hatóanyag veszteség kiküszöbölése érdekébe?}. Ha ágy járnak el, hogy először a hatóanyagot vízben oldjuk, és csak ezután adagoljuk a uátríum-kloridot, akkor as oldat néhány percen belül előállítható, and ipari méretekben racionális eljárást lesz lehetővé.
Ennek megfelelően, a találmány további tárgya eljárás a találmány szerinti vizes készítmény előállítására, melynek során a moxifloxacin-<hidrokloridot: vízben oldjuk, írsajő ehhez náírluaí-kloridoi adagolunk és feloldjuk.
A moxitioxacin-hidroklorid vizes oldatát előnyösen úgy állítjuk elő, hogy a moxiíloxacin-hidxoklond vizes oldatát, ami a moxiíloxacin mennyiségére vonatkoztatva legalább 0,4-2,4 vegyesé) moxifloxacin-hidrokloridot tartalmaz, vagyis egy koncentrált vizes moxifloxacm-htdroklorid oldatot vizes náíriutn-klorid oldattól .a .találmány szerinti moxiíloxacin-hitlroklorid koncentrációra hígítunk.
A találrs?áí?y tárgya továbbá a moxifloxacm mennyiségére vonatkoztatva legalább 0,4-2,4 vegyesé) moxiíloxacin-hídroklorídot tartalmazó vizes moxífloxachbhidrokiorid oldat (a továbbiakban hatóanyagkoncenttáíum) alkalsnazása parenterálisan adagolható gyógyszerkészítmény előállítására, A találmány tárgya továbbá egy olyan kombinációs preparátum, amely a moxifloxacm mennyiségére vona&ozlatva legalább 0,4-2,4 vegyesé) moxifloxacin-hidrokloridot tartalmazó vizes moxífioxacin-hidrQkloríd oldatot és vizes náirium-klorid oldatot tartalmaz egyórástól elkülönítve, ahol a koncentrált vizes moxifíoxaein-hidrokloridot a vizes náirium-klorid oldattól a kezelőorvos vagy kezelőszemélyzet maga keveri össze.
A koncentrált vizes moxiftoxacin-hidmkiorid oldat a moxifloxacm mennyiségére vonatkoztatva 0,4-2,4 vegyesé) moxiíloxacin^hldrokloridot tartalmaz. A vizes oldat maximális koncenteációját a telítettségi oidékonyság «??
¢. ♦ «» * * * %% 5 : . % $ « * *♦ * * φ htóozzs ra% tttaiynek tótes mintegy 2S4 vegyetek A totoyagimosatetón a tttótevafea ttmtmyiségéto vsaastfeetóva eRlsyhsen 1,0-2,0 vngyesfe, tebibsktetas elönytóm 2,(1 vegyeséi msitlssxacte-bitbokloetetfe tat'talsnss, A bstbanysgteostetadtedtmot sxtegfelelő taetoebényekbe fobfok és stetlltaljte, A taboeüény lefed Svvg vagy mitenyag, A tebsfedény anyaga tabatózted olyan tóiékoteat, smebta a teeltebatoenoek ses?gtbielő védoisost, sgy tésmye! vagy oxigénnel waáwl védelmei biztosítanak,
A vfees nátbutn-teioeiá oibaiiai ttóeteevervo a tatenyngkossoenn'ádnmd a moxébosaein leltasxfeiáai koueenteátójáea higbjte s találmány «tó «m készfoetaynek «gfeieloen, A tatenystgkxtnmmdádnst lúgltesten slteatennxod oktat s tatiotn-telobá snelled sdod esetben más tartan», káltan», teteted»», sttagstéztao» és bMfó fekte, így -tetested, tóttemát, -saágt, meetát, --glSteostet, 4tedte vagy -maltasőkat, vtónisst a patóerfe tea.su sásgoitód kénahményetenél szoteásos segétktnyngokte: lastaintazltaífe smesnitabs® ezek leisefové teszik fe» nztgéa sfe'ézio® oldal «ifeáliteásák A. bafennysgkoooesdeáfem fegiidsásn nlkztataatestdte továbbá a kereskedelmi itagaknsteodtószemzbetsl szokásos iufoziés taxioatótefetak,
A taiátenány «sisdi feaes késztataty elfesínb® psMste tógolteaié gydgyazeekészitesénykéte tektóaztaé. Bteoybsso tes«tatóo boktabáite tatteaések nmgelézfetes-e vagy kezelésén?. A pnmntesálls adagolássá ^fekteként e®edtb«to áss Indnvétó, Istaandébás, ssnbkmtó, tatónstóulátis és indapesísoneáks adagolás, előnyösön ez intravénás adagolás. A. dóm általában 4üő ntg fedfeusyag a bétáin fotóra vomokozteivs, tót naponta agy tetteitek fomtetefezst deponta atagotenk, A. mspota adagolt íofetes térfogai legfeljebb 200-240 ml béből adódta, hogy 4dÜ tng baiósnysg swmyifegnél a hétaoyasgkísaeeodáeta mintegy 0,1 te vegyetek tó 400 mgtefel mi édetesxek fele! meg,
A találmány «festi fesse gyfegyseexteéafesdfeuy a találsnány édstasébeo slkstatazote komponensek mellett taefetatazhat a pemntetálls kéastentenynkben szokásos sogfetenyagokat, így savat vagy bázist a pH-ériok boáldtástó váltóul teousmfekfetó: és tóosidánst.
kfegtepőuek: tófeül az a tény, hogy a nmxítóxafes a tateltósy «tinit kétadnény lottójában alacsony homfesékleten több héten kemsztdl végzett támlás után, ami a tananyag kicsapfeiásáhtxz vezette, szoltófente-sékiene itató egyszerit Iklrtóegitéasel teste tiszte, tózstósétól mentes oldattá alakítóié. A kicsapódás «én sütete dnsva tefestáíyssnfeesetek kialakulása tsesn Sgyeíteo sueg, etet a isláhntety szádod késztataty stabil, és biztotxságosau forgninxtótatö.
További előny, hogy az oldáliháshoz alkalmasod berondózészkben a szokásos, iterttskotagiai minőségű ate zlkahnezbzfo. A taláhtaiy szesiub késsfooény ugyanis a ntefeiloxaem melled énként vagy etaomlkobolt tattatesfe teétaiményskteel eltesteteest snogtapd snfeion vassal szsnfoen stabil, Kisésfeleink «esd vasíeook célzott adagolása esetén 1 pgos vas onuxoytaégfei!,, vagyis a glükóz tetetateyskbs megégeted teátatek Stedeses mesoyiságétaél aa tetetted fesseoske kiválás nem ügyelhető song. A takábdány sóstói teeszidtesyete ezért ymntóteiis atiagniásea stebliittafe és «gyessnl elbál teste ksáveiteiében elteybsed idkdisxxtztate.
A taláhnáoyt kfeletebfel as alábbi példákksi mnddtnk be anélkül, bngy na oltalmi tette n géhteksa kőbán» zédna, d;2 vegyesfe {4i)ü tngfebO sni) nstótesaein kétadstestyt állisnsk elb S stagysssfe giilteóassl tsfeonizálva, A kételdsépy tósetétate:
moxifloxacin-lddrokiorid |
0,2 vegyest |
gíükóz-nvmohidrát |
5,0 vegyessé |
injekciós célra alkalmas víz |
94,8 vegyes% |
‘ -- a bétáin formájú moxifloxacin mennyiségére vonatkoztatva
Rozsdamentes acélból készalt ferm&kológiai minőségű tartóedéaybea felvesszük a vizet, és a moxifloxacnvhidrokloridot kevertetés közbe» feloldjak. A hatóanyag oldathoz glükózt (kereskedelmi minőség, mintegy 380 ppm Fe) adagolunk, és feloldjak. Ezután 0,2 utst steril szűrén szűrjük, és 200 nd térfogatban infúziós palackba töltjük. Lezárás után 20 percen keresztül 12,1 °C hőmétsékíesetr autoklávban aterilizáijiik. A. kész oldat mintegy 25 ppb vasa; tartalmaz.
A kapott készítményt 40 °C hőmérsékleten végzett tárolás után a szemcsék mennyiségére vizsgáljuk. A mérési eredményeket az alábbi táblázatban adjuk meg;
Tárolás |
Szemcsék tnenyisége |
A minta |
B minta |
€ ndnía |
Előállítás után |
0,6/rsd |
δ,δ/ml |
0,7/ml |
4 lsét, 40 % |
5,0/snl |
4,2/mi |
4,3/ud |
A vizsgálat során a részecskék mérete >2.5 μχηόηΐ, aminek a határértéke 2/mí az USP XXH'l szerint.
.V. eredményekből látható, hogy a termék sem stabil, és 40 ®C hőmérsékleten 4 héten keresztül végzett támlás után elfogadhatatlan mértékű szemcsekiválást mutat.
AJ^Stesdítójtélds ö,4-vegyes% (400 ssg/löö nd) moxifloxacint tartalmazó készítményt állítunk elő, amit 0,3 vegyes% nátri· um-kloriddai izotonizáhude. A készítmény összetétele;
tnoxifloxaein-híárokioríö |
0,4 vegyes®/» |
náfrisun-fctorid |
0,3 vegyes% |
iniekciós célra alkalmas víz |
99,3 vegyes% |
* ~ a bétáin formájú moxifloxacin mennyiségére vonatkoztatva
Egy rozsdamentes acélból készült tartóedényben vizet veszünk fel, hozzáadjak a moxifloxacinhidrokloridot és kevertetés közben feloldjuk, A hatóanyagoldatboz hozzáadjuk a nátrium-kloridot, és feloldjuk. A készítményt 0,2 pm steril szűrőn szűrjük és 100 nd infúziós palackba töltjük, lezárjuk, és 20 percen keresztül 121 6C hőmérsékleten autoklávban sterilizáljuk.
Az oldat ozmolaliiása mintegy 100 mOsmol/kg, ezért hipotónifcus, ami a parenteráiis oldatok szokásos adagolási sebességénél hemoiízishez és fájdalomhoz vezet.
IdáláA
0,1 ö vegyes% (400 mg/230 nd) moxifloxacin készítményt állítunk ele az alábbi összetétellel;
i - *
moxiEowtalddroklorid |
Ö.lő vegyes®* |
tattíum-ktorid |
0,8 vegyes® |
injekciós célra alkalmas viz |
50,4 vegyes® |
”·' a bétáin formájú moxiSoxaem mennyiségére vrmtkssztatm
A készítmény 281 mÖsnsuVkg,,
Egy üvegedényben vizet feszifok lek hozzáadjuk a nandflöocin-bidmkbrtdot, és kstvertetes közben feloldjuk. A tatóanyagoldaihöz xsátrium-klorídöt adagohafe, és felöljük. Az elegyhez vas(öl'>klorid oldatot adagolunk. Ezután 0,2 μχη swö sz&öst szötjük és 250 ml ittfeiós palackba töltjük. lezárjuk, és 20 percen keresztül 121 CC hőmérsékleten autoklávban síesálizáljak,
A kapott termék szobahőmérsékleten és 40 “€ hOméméklehto végzett tárolás után a következő szemcsekíválásí tnuiatis;
Az oldat vastartalmú S-40 ppg
Támlás |
Szemcsék mennyisége |
Előállítás után |
0,00 |
4 bél, 40 »C |
0,13 |
Síiét, 40 °C |
0,1? |
8 bét, 25 *C |
0,00 |
Az ereátnények szerint az oldat stabilan tárolható, és vasiamtos nem érzékeny.
Az oldat vastartahm <10
Támlás |
Szemcsék mennyisége |
Előállítás után |
0,0? |
12 hét, 453 C |
0,10 |
?S lsét, 25 *C |
0,0? |
?8 bét, 30 *C |
0,15 |
Az eredmények szériát az oldat stabilan tároltató, és vaskamkra asm érzékeny.
0,1 vegyes^» (100 mg/100 ml) moxiSosactn készítményt állitank elő az alábbi összetétellel:
istoslUösacfo-lűdrokforid |
0,1 vegyes®* |
nátrinm-klorid |
ö,9 vegyek® |
fojekciős céka alkalmas víz |
00,0 vegyes® |
x -·'·'· a bétáin formáié moxíftozacln msnnyjsépre votoűköfoatva
A. készítmény ozmolakiása 313 nü>sm»Vkg.
Farmakniógiai minőségű rozsdamentes tatféeáénybe» vizet veszünk fel, hozzáadjuk a nsozüloxactnΜ
A, * Imbeklóbdgí, ás kévém® közben felöljük, Á ítofOuay^tduta aábmm'-kbritbl: adagabmk, és felölájak. Ezmást 0,2 pm steril szlbba szögűk, 100 ml mObiós palackba tökjük, fezágak, és 20 perce» ketevaaO 121 CC bészafefekfetes atmsklávbas sterilizáljuk,
A kupáit termák szöbfefefetfekfcfest és 40 *C bmtwákiele.» tbbásö támlás után a követted otíssIbválást musstfe:
Támlás |
Szemeséit stmanyösége |
Előállítás atáu |
0,03 |
4 bel, 40 *C |
0,05 |
95 báb 25 »C |
0,10 |
15bhég25®) |
0,43 |
Az eredménvvk.bbl Iáiba®, begy az oldat stabilan fátalbs®, femmkalbglal minőségű ásóiból készített szekáats előállítási laatvafeásre uem arfekagy,
0,04 vegyes® (40 mgÜOO túl) nasstliamem kásziSmáayi álliimsk ele az alábbi bsszetáieifeb
hmtallltmaebabidazkltsai |
| 0,04 vegyes®* |
1 mimtmaOdabd |
ΐ 0,0 vegyes® |
1 mfebei® célra alkalmaz vb |
| adlOOml |
” - a Italain tbsmájá mstml® szem nasmyiságáee vstasskmmttva |
A kászlbméay aztműsltfess 310 ssKkwldsg.·
0,00 vegyes® (30 mg/lOO vsb wxttfozscm kászteséayt állttá® fed az alábbi Ssazefefelleb
aassiiltmadmbabasklatiti |
0,00 vegyes®.* |
®tb»t®kltaád |
0,0 vegyes® |
ligákéiba cé&s alkalmas víz |
ad 100 ml |
' - a belsm l'amvágs msmltbssas® tmarnyifegem vmaatbazsaiva
A készítmény tawűsűltáas 312 mOasmAOg:, jk&ÉÉS
0,2 vegyes® (2000 mgjlOO t® t smtallteaaeátt .kóml'bmbtyt álöttavk aló as alábbi Osszaleteifel:
mazllbmzeimbitbaldöbtl |
0,2 vegyes® |
nábitma-Ektbá |
0,3 vegyes® |
fefeksibs eelna alkalmas ®z |
ad 100 tál |
' “ a halam tbtmsjű mmbOmtasin stteanyámgem vm®kaz»?a
A < .A φ i> * Λ' *
•sy
J
.. § ..
A Itészítaéay 283 taösassd/kg.
vegyes?) $66 mg/IÖO ad) amxiftoxaeto ItésxStotéayt állítok eii> az alábbi összetételiek
mtoltoammhktéAtoté |
9,3 vegyes?)* |
mtoimmktétéd |
0,5 vegyes)» |
fefetóés céda aUtéfem víz |
ad 196 ad |
«--· a betsto feratéjó ©msifeszem wmyátégfes mtam
A tóstotésy ezmtoístésa 18$ atétéamkkg.
LÉIÉ
Ö,4 vegyest (490 ajg/166 ml) smxiSox&eia kteítótésyt öltek efo m alábbi összetételiek
amxiO©sto«e-bkfektétéd |
04 vegyes?·)* |
gúfoamAforfo |
9,4 vegyes?) |
sgekekté eéba alkatom to |
ad 166 ml |
>y.SKSKSKS>SAASSS..SSSS'.%-»%-.-.>v»%-.W»W»^W««XXXXAV.>AAAAAAXXV.AA-.AAV.V.-.AX«««« «««Α%%%ΑΚ%%%Α%Α%ΑΑΑΑΑ>%Α>.%ΧΑΑΑΑΑΑΑΑΑΑΑ· ‘ “ a betété formájú mzláfoxaeté wnaytéégöe vmeslteztéto
A ktétéfoseay tezmtobtása 1SS aktémítékg, vegyes)) (490 aag/26 ©d) totéaayagtaceaMtööxd állítok elő ax alábbi. össxetétéitok
swfoifoxsestodtoforid |
466 mg |
tojekméa cébs alkatom víz |
ad 26 ad |
' *« a betato fsraájd ©jetofaaefe memyíségfee v<msitétow
Farstotogtéi rmstoágú Rwté©te©tes acélból keszifo: kevettoltésytos víxet vssssto tél, tésztodjsk a ©mziOezeto-téitéototétes, éa kcvtoélús közben fofoldfok, Az eldatot 0,2 ^m. stébfe ss&jüté és 20 ad 6veg tojekstésptockbe tojök, teának» és steriltéáljsté, ax téjetédösgalaek Imfotok (400 mg smtotoato 20 ml ktétémtényltess) áecskessOOvel télveeseto asxspdte köfototoyek közéd 209 ad teeskedsto 00 s,toeg?ú ksmyteOúidatoz adjak» éa e>«> verték. A kapnli téstósitos téfcáös «tétéi teees&tó^a 406 mgtéSO ml, aad 9,16 vegysto tesetototoak felel aseg. Az ösaaeialstéa 315 tototokg.