HU229378B1 - Remedies for inflammatory bowel diseases - Google Patents

Description

A jefeo bejefentósben feitámsk oiyw anyagot tartalmazó gyógyászati késateéayeket, amely „aktiváhfessi ináokélbetó Ibnlbc8a4mmwm«doláto$· molekula (AILIM), [amely „indteséfegtó kostiíofeáto-fe (1COS) sávén szmten ismertj bifeógife aktivitását modulálni képes akovitássfe, közelebbről AlLlM-meálálí jelátvitelt modulálni képes akdvbfezl rendelkezik,

A bejelentésben feltárnék továbbá gyógyásznál készítmények és Gobo-betegség, sim^sOsszákfeirn., ke xfeésézs vagy ^evwelőjfea,

A gynsw-bél tmktes nyálktehfeteáfe nemesak a lápsssyttgokifei ás bélbsklétetnn-llótábói $jtez& antigének hatásának w folyamatosan kitéve, tee a kfilső kómyezeiben lévé, az élé sswsiír kém, kfeöobözé zntlgéosknok, például patögén mSuootganizmuseknak. Ezért a gyomtss-bál traktus nyálkahártyája eitetexikns sknvbássol rendelkezik» hogy az élé szervezette káros sotlgémskkte szemben felvegye a küzdelmet. Amellett, hogy az ilyen nytelkahfefeékban fenatsarml a fesiooknt semlegesítő antigének szekréciójának képessége* olyan egyedi immunológiai menhsnizmmisíd tmleikeznek, amely sxtgrptesssfei képes példtó tépiáfekból és bélfetktemtn-llőrábói származó antigénekre adott tőlzott toárzéké immunreaksiókat (esd a meebsnizmusí gyoossx-bé-i ^?ái>nhártya-mmwitá,wk vagy bél-immtmitásnak is nevezik}. Ifetbossbbao, a normái nyálkshértya-immanitás patogésakre adott, pozitív bsosnovátessssk ás a nesmpetogés autigémloe adtát., negatív immunválaszok ogyessfeyáte alapul. Ma az Immunológiai imuamsztázis egyensúlya felborul, ^ulladáa, eltalált és fertőzések ofekota ki, amelyek bálhotegfegtat feáwk elő, amelyeket általánosan gyulladásos bátaegségeknsk (IBD) nevemmk, továbbá ételallergiák afekfeo.sk ki.

A fegióbogzeteselfe gyulladásos Ifelbetegfeg a Cízzbo-botegség és a vasíagbélgyfeladás (különösen a klfekólyvsódő vssta^bálgyfekfeás (IJC)}. Mindkettő olyas betegség, amelyben patogént sem lehet konkrétan meghatározni, ás hasi fefesksn és hasmenés kréfekos ás visszatérő rob&snokbso jelentkezőt, ami jelentősen és hosszú távon ntaályozzn a gywnekkeró és fiatal páciensek mindennapi életet. Továbbá, mivel a vastagbélgyulladás (kdlőnösen kífekélyesedő vsstagbélgyulladás} bélrákot okozhat, tengető igény van a vssisghéigyolladás psiogeaeziséuek feidcrbóséro, és hatékony terápiás eljárások kifejlesztésére,

Bfe gyulladásos bálbetegségek kifekkfefefcs vonzttozóou számos lehetőséget, például genetikai vagy környezed tényezőket te felvetettek, a kőzefenőitbaa megléten! közleményekben erőteljesen vabfezfebsttik, begy a betegség oka a béMrektus abnormális immauitása (gyomofebél steáikoksfelyáhtesk immunitása) lehet. Fontnsabban, gyulladás vagy allergia alakul ki a IfefeyáikebésAsxntenfefeookfem, amelynek oks túlzott mértéke Immunválasz» amely bizonyos okból a bélben tefelhstő, nermáiisau sem patögén és kismértékben immunogén antigének ellen irányul, amely gyulladásos bélbete^ég ktalskulásái eredményezi.

Továbbá feltételezték, hogy idegen psfegénekkfe, táplálékból származó axUsgénskkel vagy notoatfegénekáel «mbea klfeakfeé, abnormális imtnonibfe lényegi, módon szerepet játszik a bél ilyen. gyulladásaiban és tefetgiáiban. Továbbá, a közefeteifean tnogjeteor közleményekben vekfefemfettlk, hogy bizonyos bélben honos bsktérinmokra átfed abnormális immunválaszok krnofens gyulladásos reakciók formáéban manifesztálódnak.

Á gyulladások és allergiák kifeikWaettek sneetemisanosát, amely a békdnktxs abnormális msnssobóstfet vezethető vissza, alátámasztotta a páciensekben lévé T-sejtek fenknfejámtk és tlifeeteosiáiódásífeitk, valamim a eálokitfertoelés mintázatának vizsgáimé kóros elváltozásokban vag^ szfemnbsm. Továbbá kfefefetező, gyefesóáfekfetfeliéi PÁ

Emwfei ♦ *· φ ΧΦΦΧ ΦΦ Φ φχ

XX Φ Φ X ΧΦ φ X X Φφ

X X φ Φ **«««.« φ * * X X * φ * X Φ

X Φ φ φ φ Φ Φφ X X φ Φ φ X Φ φ X φ m kőbetegségek kfeteékbss iáhiokbte kifejtess» «testijeitek vtegáltóvnl is testetek, hogy & te&' tebteys sbtesteis hswtess krónikus gysllaátó eksz a bélben (Gasöroenteelogy 167, 134443«? <1 928}},

Például nyilvánvaló Issgy T-ssjlek nagyon lényeges swapet játszanak teteites testessé (Itegytetes) ktedteáséhte mivel a bél fulladása spontán kteládik 3'm{i-saoagte (TOR) ss-3,teét fel m teste Uawkrnr) egetekben (TöteÁ) [Gall 75, 275482 (19§3>; 1 Exg, Med. I§3, M7-&3$ <1996)1 liyos TCKeeZ'-agasaklses ideietek vastagbálgyallaáásWt I8N-y termelése s bélben Msmtl ssédékd, és a gyssilsáés kezded szakaszában az ll-lsx és .1146 umsyiségé^ók sövakadésa tzpntóaMá (Laborstóy temiigzlte ?«, 385497 (3977}).. Ttete olyas TCW <$dte) Y-nejíeket Itek tteisi az «teste traktusban és a nybetowmálsfcan» susalyok rendelkeznek specifikus ¥{i-tegységgst és 114-ai termelnek (OasOoenWöiogy 312, 18764885 (3977)), Bbten a modellben föltátaltóék» hogy ΤΟ&αβ l'-ssjtek hiánya ekem az ateemálla T-aeftek testesek növekedését, ami azatán a eköfcmtennelás sbnostelh szabályzását okozza, (gy gyslháte steitesk,

Egy modsáte CD4s?CD4SOfesgh Lsaíiakat hevítek sölyss kombinál! htewhiteyos eg«teb« <8Clltegtesb«}> ezzel etetette (tegyteáte) kidakákak, amit a syéikteb'te-tebgite súlyos hipespltóa és Issdeteék Ihibs vte hliltsteéja kísért .testem «tetem w lajkkhtt ki, ha párhuzamosan Mketeáte lan CXte 7teh«k«t vittek be (X Rag, Mód, 178, 237444 (3773); K temmmk 5, 34634471 (1793)}. Olyas SCI'itemteheo, «melyekben tetess kitehte, CDés itegtjak 117744 termelnek. Másrészt; mtel az «stelte IFh-y-m sptetess slfernyégek szapfmetóálják» TbMtpessá T-sejtek lektetetdk a gyullzáte telte (Immaeity 2,553472 (1924)),

Az ísnwtetett tények alapján égy tétek, kéhégtefesél a bél 004- T-sejtjei, és iélsxte stetékt) aktiváld* ássak teste lényetek a gyulladásos MtetegségeXbeu,

Tovkbbé, gyulladásos bélbtegségte szsawdó (IIV~tetetetí |te-hssokb«n teatesz mgrassziéjs Ölte T-sagte ssomrylségések esékkeoéséuel jár sgyite, emi szintén sltesssss/s, hogy abnormális CW te sejtek igen Átess szerepet játszanak syulltetes bélbetegségekben [X Cila. CMstmenteroiogy 23» 2448 (1996)}, Bbltel a latestetek kitetevz, ssegkteaalte ^nllaMms bélbetegságeket ssltetetellesss^ggal kezeink és léteik, hogy aa«~CD4«eÍlensayag beadása szupprmzáka a gyulladásos kóros eMltozteokte (Ote 46,322*327(199?)},

Másrészt, Tmjtek ágas abnormális fhoketonéiis szabályzása ax jelstei, hogy felborult a szabályzó temkintemelás egyensúlya.

Tsdájdnnkáppes tó h hiteik, Itngy «teemisa spsteés klib)léá2k 11,47 ki sem fekte üksodsM⁵’} egeteám és 21464 ki aem léjtel (temétete) «gsteheo [Oail ?$» 23S-261 (1993); Coll 75, 263474 (3993)}. l'ovstel, ezekben a modellekben magilgyukék BN-y IWmé wmsibíiéséí lg amely sléhmasztja te a lésyi, kegy ttet «teleki 'fkí-üjmd T-sajte mkaié lite-st, IPK’-y tókermeláse «tetem a luteslhkhos bsszhsngbsa w 1ΓΝ«γ iWsxoti «telakü ospmteéjite, mit Cssbatete-gteg ateéo Sgyofek meg a ksws sitetstetete, Iteateteí Í14ö4«9ahss agztetes 31-36 Imáésteá lalial kezelek l«ltek» tegy <tótet ezzel az «§étesh swpmtehi 1«b«t olyas OTtegaíaltes, amelyebbe Imitek a>te(C.O453tekigb 2'm)hkei [Immösby l, 553462 (1994)}..

A ihtehb mlitehk site.sk gytetetes bélteagségék kislteslte mteteteistetek teggáfeta az te iteteils gysste'tei íiytektekiytesssssssilte kilksMMlfeii tetei ki_s tetemxtei tó a IteteTségéi, hagy gyei teáésos Ihibtegsétete a CDé-s l'-sajiak ibtastó «teleké tebékWséssk és ütemek elitesek ssigspsssste'«'♦ *<·

f. ♦ V o * * » X *

X* o

- 3 lásával lehet kezelni. Azonban gyulladásos béibetegségek valódi pafogenezlse még nem hmm, és továbbá még nőm dolgoztak Iá featókosiy terápiás eljárást,

Τ-sejtek aktiválódása (aniígónspecifitás kialakulása) akkor íniciálódík, amikor s T-sejtek felismerik az antigénbemutató sejtek (APC-k), például makrofóguk, C-sejtek vagy dendritikus sejtek által bemutatott antigéneket. APC-k processzálják (átaitikitják) a beépült antigéneket, és a processzált antigének a fohisztokompatibíKtási amigénkomplexhez (MHC) kötődnek, és bemutatásra kérőinek. T-sejtek kapják az első jelet a sejtaktiválásm (apeeltitás kialakulása), amely az AFC-k által bemutatott processzált antigén felismerésének eredménye egy olyas komplex kialakulásán keresztül, amely a T-sejt membrén-felszíns» lévő T-sejt-rseeptorból (TOR) ás as antigénből (TGR/CD3 komplex} áll.

T-sejtek elégséges mértékű aktiválódásához szükség van egy második, kostimulátor jelnek nevezettjeire, az első jelen kívül. A T-sejtek mttigénspeclfficasas aktiválódnak, ha ezt a kostimulátor jelet megkapják' az első jel mán.

A második jel továbbításához különösen fontos, hogy kölcsönhatás alakuljon ki CD2S (amely Tp44«kónt, T44-kést vagy 9.3 antigénként is ismert), amely főleg T-sejiekben és ssecsen)őmir^-sejtekb® exprsmálódé, sejtfelszíni molekula, CDSŐ (amely .87-1 -ként, 87-kést BBf-kéot v&gy B?/BBl«kéut Is ismert), amely aatigénbemntaíó sejteken (makrofogokban, monocltákban, denirkSsus sejtekben sth,) expresszáiódő, sejtfelszíni molekula, ás CI>Üó között (amely B7-2-ként vagy B7ö-ként is ismert), amely szintén antigúobemntató sejteken előforduló, sejtfelszíni molekula.

Továbbá kísérleti úton kimuútlák, hogy citolítikus T-ibafodta-asszooiált 4, antigén (CTLA-4), amelynek espressxiéja fokozódik n második jeltől függően, CDSö (B7-1) és CDSé (87-2) között kialakult kölcsönhatásnak (pontosabban a molekulák között kialakuló kötések által közvetített inüacelluláris at&éziónak) szintén fontos szerepe van a T-sejtiafctiválás szabályzásában a második jel által. Pontosabban, a T-sojt-ató válás második joiátvisollol történő szabályzásáról kimutatták, hogy szerepet játszik benne legalább a CD2S és CDÖO/CDÖő közötti kölcsönhatás, CTLA-4-eapresszió fokozódása, amely a kölcsönhatástól függőnek tekmfoető, és a CTLA-4 és CDSö/CD&ó közötti kölcsönhatás.

Továbbá a közelmúltban, a fentebb leüt €TLA4-hez ás a CD2S-hoz hasonlóan, azonosítottak egy aktiválással. indukálható limfocits-immanmoduláíor molekulát (AIUM; humán, egér és patkány; Int. Immunoi. 1.2, 51-55 (2000); melyet indukálható kostimuiátomak is neveznek (ÍCOS; humán, Natúré 397, 2Ő3-2Ó6 [1999]); J. Immunoi, Idő, I (2001); I immunoi. 265, 5935 (20QÖ); Blochem. Biophys. Rés. Comrnun. 27ö, 335 (2ÖÖÖ); Immurtity '13,95 (2000); .1, Bxp, Med. 192, 53 (2000); Eur. 3. Immunoi. 30,1640 (2ÖÖ0)] harmadik kostimulá» tor, jelátvitelt biztosító molekulaként, amely egy olyan második (kostimoláfor) jelet képes továbbítani, amely szükséges limfoctták, például T-sejtek aktiválásához, és ahhoz a jelhez kapcsolható, amely szabályozza az aktivált limfoeitáfc, például aktivált T-sejtek fenkelójáti

Továbbá azonosífotiafc egy új molekulát, amelynek jelölése .87b, B7KP-1, CL59 vagy LICOS, antely az AlI.fM kestimuWor jeltovábbító molekulával kölcsönhatásba lépni képes ligaatfetmuek feküdhető [Natúré 402, Ö27-S32 (1999); Natúré Medicina S, 1365-1369 (1999); 3. INmusology 1Ű4, IŐ53-1Ó57 (2ÖÖÖ); Curr. Bioi. 10, 333-330(2800}].

jelenleg beható kutatások folynak, amelyben a két új taolektds biológiai fonkerölt, Ümfoefeák, példáid Tseitek fohfceionális szabályzását vizsgálják a molekulák által biztosítod, harmadik kostinntiátor jelátvitelen kérésztől.

* ♦*.*» *.* * φφ φφ φ

ΦΦ Φ Φ Φ ΦΦ φ Φ X Φφ * φ φ * φφφ φφφ φ •Φ Φ Φ Φ * φ Φ X φ φφφ Φ« ΧΧ»Φ φφ χ.φ ΦΦ ΦΦΦ _Λ 4 Másrészt stég csak feltételezések sem léteznek sz AttlM (ICOS) lámety a hannfek atyán teikhotáfer jstevákbife matekba,. amelyet esszamteiisask tetemek T-sejíek, példád CD4s· T-sejisk tetfeláséfe) ás a ietéebb említeti Mfeyálktete^-mamtete tesnmbtfe és ggmteteses imlbetegzégek [ífeahm betegség és wfegifeigyuíiaöás (kifekéiyeseéő vastagbátgyehsáss és hssetéákjj ktáiakfeasa közötti kapcsolatra vmmtközöaa, Níses olyan feltételezés séta» amely swbt gyulladásos ifelbetegségeket az AILIM-moiekola feakeiöjámtk saáhéiyzásfei próbálták vsshsa kezelni.

Az BF 1 135 585 Aí sztefe szshséafeh tebnnesten fehér öíyaa atöl-AILIM eliemsayagsst amely stkalesssaak iözmtyali tbtfeeka - példád T-sejt - zktivéiöáás és aktivált Itefeete fcnkeiök toodelfeees azsbétyozása következtében tdalakdö kiítönbözö wtewmoa betegségek, aíbrgtás betegségek vagy gysHsáésas 'tetegségek kezeiéséten és megelőzésében,

A ttiiéiiteoy szerbit osegfeáéei az l, igsínyponi tefeiáíja.

A találmány tárgyát képezik köznlebbröl az éj AiBiM-molebíia - amely molekfeáeöi feltételezik, hegy limfeekák, példád T-sejbk ektiváldláséboz feltétlend szükséges második jel {kosiimsdáter jel) átvivője, és amely sktivék ilntfeciiák, péklánl aktivált T-sejfek ikekeláját szabályomat - hbiögfei ifefeeiöjfebh eiieaseyagte stkafeuizásévnt tetteő mmfcléláséval a Crdsn-betegség szop^essziöjsta, kezelésére vsgy megelőzésére szolgáié eljárások gyögyászeit haiéaszysgok

A tdálattey egy tomáhbl mtempobja szerbi a talíteásy asarfeti elfesmsjyagokai: alkalmazzak létező, gyulladásos bélbetegségek kezelésében széleskörűen alkalmazott gyógyászait tmlöaayagnk (metlékvesekéregbortnonfe szalhmzttlfepirfetn, stb.) ferágtfe hsfefeak föfeésfe szdgátö eljárások kiifefeofetira,

A. tdáimány szetibl gyógyászati fezifetéeyek olyas győgyászah késfehnéoyek, amely az AlUM-eí exgmsszáld sejtekhez aejfealáh, sgeghfei vagy rleptéoiéi okozó anyagot tarfehaazozk,

A tsiátefcy szerbit gyógyászati készítményeket alkalmazva a Crobn-tefegaég szstppresszálhaté, megelőzhető ésfeagy kezelhető.

Továbbá h héáhaáoy szerbit gyégyslszaii készítmények ibkozhsijök a gyaílatiásos hélbetegségekhen kifejtett terápiás hatást, amermyibeo már íéfezö, az adott gydlzdásos hélbetegség kezelésére felírt gyógyászati hatóanyaggal kombbátva aíkdmazzék.

Még közelebbről, a jelen tdálmtey tárgyát az 1, igénypont hja te,

A táléímtey szetibi megoldást ez afetfefekhsn részletesen isoterístjök, azáltal, hegy s teáimátsy szerbi tiikalootzöii smyagok előállítására tetebw feltételeket es djárásokat defeiátj tsk,

A tebksÖ;m az „emlésszsrvezef ’ kifejezésen éritek emfete» szarvasmarhát kecskét, nytdsi, egetek,, patkányt, hörcsögöt és fengeritnaleedt előnyösen emberi, szarvasmarhát, patkányt, egeret, vagy’ hörcsögöt, és teltetem előnyösen. embert,

A tálálnnby szerinti „AiUM* „aktiválásssl feththéihaib itetette-imummtelte' smtetels* C»AcOvteíőö básefeb Lymptecyte hmmmmedttbtery Melaettfe) efeavezés rövstbése, mely korábbi közteméoyekbeo biti sirifeirbévai és Itekclösatl seoöelkezö, etsbösszervezeihöl azármazé, sejtfetszbt tmfeteáa [k komiméi, tőé, t Obit); 1 knmmmb tfefe SŐ3S (ÖfeXi); Üíeebestt. Bbsphys, Reá, Cmmrmo,, 2?S, 335 (2ÖÖÖ); immmbty Π, 95 (őöötlk X kzp. Meth fez, 53 (2fe)Ö); Bet I temramk 30» Ifefe (fekfe); fel. Rmtmsfe, 12, Sí (bWll »8« 392, 2Ö3 (Ifefe); GeeBmfe sytivábariást sztez BAAS2I29 (bemfefk BAAB212Ö fefefeyk BAAS2I2? iamtées patkányt BAAb2t2b (egér)], fetilöeösen előnyösem e kifejezésen tettes ΑΙΠΜ-ei értőnk feöíéátö kwmfetmi femtmmiogy 12, 51«•5Í * * *· χ * « >

* χ X XX· «··« (2ÖÖÖ); GenBaak nyilvántartási tam: B.AAS2129],

Ezt az AILlM-et ICOS-nsk (Halma 397, 2Ó3-2SÓ (1999)] vagy 3ΤΓ-1 Z1TT-2 antigénnek (0E-Á) Hei 11-29599 sz« vizsgálat néM közzétett, japán mfesdslms bejelentés, WöbföÓé sz. nemzeted kőzzáteli kai) Is nevezik, ás tsai a molekulák felcserélhető módon, upanazt a molekniéi jelentik.

Továbbá, a óBóbséoy szerinti „AÜIkP olyas AlLlMtadnosav-smskvmriát tartalmaz, amit a szakkódélemben leírtak az egyes enalősszmwiekből ateeá .AlldM-mteav-szritvenclákm, ás kőiőuősen elfeyősaa elvan pEpepíid, amely búmén AltlM amlrsmv-szekmtaéjéval lényedbe» megegyező mkvensiéval twletevik, Továbbá szintén találmány mvicti ,,ΑΙΒΊΑΤΜΜ: tekinthetők elyae tanán AltiM-mtUénsok, amelyek hasonlóak a tógebbeo azonostak padsánybél származó AlLiM-mmtete (OeaSsnk nyilvántartási szóm; BAAS2W

A lakásban a Jéayegáben ugyanolyan atoio<wv\wswH'iísud readeteák”' káfbjezésen azt ártják, hogy a találmány szerinti „AILIM” olyan pol^segtidakat tartalmaz, amelyek olyan amfemv-szekveseiávai rendelkezaek, amelyekben több aminesav, előnyösen l-lő asstasav, kőlónősea előnyösen 1*5 aminasav szabs&itaálva» deletálva ésA?agy módosítva van, ás olyan, yobpspbdskst wialmaa, amelyek olyan atoluosavszekvenciával rendelkeznek, amelyekhez több aminesav, előnyösen Mó aminesav, kölőaösen elbnybsos 1-5 amínosav hozzá van adva olyan mennyiségben, hogy a pollgegtidsk lényegesen. sgyasoíyas biológiai tokjáénSágokkal tsmlelkaznek, mint a korábban te írt amínesav-szekveneiát taalmazó polipeplid,

Amtasavak ilyen szataritéeiólt, dalásMk vsgy lőszereiéit szokásos eljárások szerint lobét elvégezni (Bzpettotai Meáielae: S»LBMBHT, ‘Wnlboak eföensüe Bngmeter W2) M,j,

Ssdntetikns obgosnkteolól Mellkaséra szolgál oélóásl hely-specites matagenezis («gapped* dogba eljárás, azaz nem fcl>ermstnson iltaketló ánpleszn slagalb eljárás), pMd^Mds, amellyel tandem gísaimsbsldt visznek be nkriias vagy szuitas kezeléssel, olyan módszer, amellyel defelós mutáns! Halllenzimmel állítanak elő, stb,, kazatarnmagenexls, lískes-sakenselb eljéség téves beágbléssal járó eljérás, sóst párosodó nttkleotldöí tartalmazó iánemáító öitgenukieotidot atalmaző eljárás, DNS~szogmoss szintézis módszer, stb,

A szintetikus eligenukleotid előállítására .bely-speclílkus rmnagenezist („gapped” daplex rfjfeWt) ^Idául az alábbiak szerint végzőnk. A amtagenhálni kívánt régiói olyan MU-Sigvektorfea klónozzuk, amely nonszensz mtnéeiéval rendelkezik, egyszáló tág-DMS előállítása «óljából Nonszensz mutációval nem swóslkezö Ml3 BF-iAANBA imesrixáhmk rastrikelős enzimes kozeiésool, majd a DMA ömekewjök a fentebb említett egyszáiá BlgONB-eb denaturáljak, ds ósszsAlbriólMljM ezáltal ktsiakllssk „gappeö dajdez DNS-tT Azt a sakdetítes oligmbíieotkMt, amelybe mutációkat vitask, hibridizájjak e „gspped* dtgfa DNS-el, ás előálló· tank zárt, óbtekkig kettősszáiú DMA BNA-pssllawással ás DNS-Sgtesl való reakcióval. Olyan E. eoll masíS·sejteket tmmibteWak ezzel a DW-et, amelyekben nem siAbóik hibajavító aktivitás. Az B, coll sejteset, saúlyok nem testlelkswk szuppsesszar átóvítfeal, »gtMBgM!k a sóvokvó Mgokkal, és csak azAat a iagsAal síMmaijilk, smalyak ssss rendelkeznek mmomsz swásláMsal,

PoaimsMciő bevitelére szolgáló dghMsas nítritat alkáltswatk, góltlásl a teaiabb ismertetett elv marink Bs DMA ssitótsl kezelőnk, a soUsotklókal: deamiaáljuk aásuwől Myoáastbsra, ehotatéé maciba ós pánintói asadtesy Ha a deamináit DKSa bevisszők sejtekbe, M „O;€^M kicserélődik „ü;CMe illetve ΛΓ>«, mert a hlpsxso.iis_s otaeil és zandn a DM-tsgbkaslbbso ctahmnl, adenínaal ős ősömnél gásoaeólk, sorrendben, Tsósjsfesképgsn a sóh'ittd kozol?, egyseáló. DM AmgosoASók _Sgapgesi dplez .OHS*-el bóbrislszítltaiíek, sssgkl ezt

ΦΦ φ

φ *« φφφφ ΦΦ

Φ Φ * φ * φ φ

».* φφφφ φ ΦΦ *· φ φ φ φ φ φ * ΦΦ

ΦΦ φ φ »« φ

ΦΦΦ követben a ttefes ttoekeí ogytotolwt MvfeetekM Mosdjuk < »st a stateltas eli^m^íleetld «IMIIMséta wlgéló, bely-spefetskas nteegeoefestet („gappeé⁵⁵ duplex eljárás).

A „eh(Λ, sz „AlLIM-espíxetelé sejtek etekiMesioelése⁵⁵ kifejeltet & találmányi leírásban alkalmazva Alklkfeet expmsszálő sejtek (töfenösen T-sejték> éltei temtek, tetszőleges eltekint jelent

Tuejtek példán! Tfel- és IMbptste T-sejtek, és a tofenteoy szerinti etfekteen konkréten olyao elfektet értek, amelyet Tht-típusú T-sejtek termelnek ástVagy ktafeteges eiteklb, amelyet TfeMgttsé T-sejtek tetőéinek..

Tkl Aipofe T-^ejtek áltel ismék fefekte. lehet IRfey, lltek W, M,«3, ás Ikl-dpasó T-sejtek áitel termek fefekte. lehet lk-3, W, Ik-5_} It-W és TOF [Cell 36, 343446 <3 9§§)1>

Az „anyag”, ,felLIM-kézvattat jelátvitelt modulálni képes akitetitesd tenéeltefe anyag”, ^AlldMsspossszúkí sejtek prolifertóéjái gátolni képes aktivitással, vagy AlLIAtaxpresszAié sejtek eitekin-termelásét gátotei képes aktivitással máeikezb anyag”, vagy «AlUM-expmsszálá sejtek séjfesrszfetefet teánkétól képes aktivitással rsndelkező nnysg⁵⁵ kítefezésak s laléltnényi .ieirásbm) természetesen efeltetteló anyagot, vsg>· m» temégesen oiMllktet, tetszőleges anyagot jelentenek.

A találmány kaltetesen eldnyds 'megvaldakési soédjs szerint, sz ,Anyag kifejezéseit olyan aoysgot fekték, amely Al'I,lMaxfensssAfe sejtek sejtpuvztafesét, epoptéfesfe vág? ktessrllését tedteklé aktivitással sw dslkazsk,

A 'leírásban. ez „A1UM éted kttaetltek jeMHiefe AlUbtaa keresztel fefeéné jolátvltfet jelent, amely Aiy'Ataxptextaió sapfek tetelyen Magsáénak fentebb vsgy lentebb, a péfeéktan fekt megxfefeséfekox vezet (változás sejt-pszdlteteeléjétap sejtek aktteékfeéstaap sejtek iosklifetedteéfen, nprptofesében ásfeag? AildM-axpresszéló sejtek tetszőleges felektől .termelő képességétel}, „Az anyag” többnyire „tebérjeszoté &nyag és „eeie-téltérjevsefe anyag” lehet·, „Fnbfejesznfe anyagok” példánk pol^septláek, ellenanyagok (golikfeoélls ellenanyagok, moookteoálls ellenanyagok vagy smoekfesMs eliemmyagők séste).

kin az anyag oltaxnyog, akkor előnyőse® moaokkméB ellenanyag. ífe az anyag monekteoális ellenanyag, neoKoek nem-barnán eioíSsszesvetebfe stemsfe, omokkotfeís ellenanyagok lehetnek, hanem sz alábbi, mkomötaáns kiméin loneokkteik eSeoeei^gok, Moofeiofes humanizált oioookteálte ellenanyagok és hámén monnkteoélis ellenanyagok Is,

Ha sz anyag polcaid, akkor az feábWk lehetnek:· |tapeptkfek, geilpigstid- (tesgopép&i-} ftagmsasek, feslés polipepdáek és kémiailag médnzfete pteipoptkfek. Ollgopeptkfeé példást 54Ö amioosavat, oteojteson S20 aminosavai tartalmazd peptidek, A kémiai ntedosiiéssktebnteted felektől feggöen tehet megtervezni, péfesfe a fel-életidő növelésére a vérten ín vívó beadás esetén, vagy a.tehnafással szembeni ioleraneia mértékének óik vetesére, vagy ^Si^s befess esete sz etetefeemteoslseo veké feisteteás tetteinek eOvfetete kolteplktepékteí:

< 1) ÁSIJM teljes stesteífetós fegW^· ^VW ^tak tetelét btetaefe pfelpspfek (2) AlUfe teljes extsseelfetefe tdgbjte w estnek testeit, és an temnsogltasin ssekéz tfetesak teljes temem vagy ennek testek etetette fete pssipeptel W (3) . AMM-kes kfefefel képes pfetetek

A „oemtetejessM anyagok⁵⁵ pékléfe ÖfeS, W és kéteslfegteatfetzfet vegyietek,

A lelteim a „DNS” kifejezés jelentése „a tettek telit ÁBLIM-et (feteyfeea butáén AlLIM-et) kétfelé φ ΦΧ φφ Φ #·* * * Φ φ φ φ^ φφφ φφφ φ

Φ φ « Φ Φ

Χ.Φ Φφ Φφ φφφ φ φφφφ φφ·

X* Φ Φ Φ * χ Φ φ φ φ φ ΦΦΦ ΦΦ ΦΦΦΦ

-?DNS (kksértve a «DNS-t és geoomi DNS»t) esskfeotsfeszekvossssfefe islssspjkss ímvezeít» szószom WS sfeszfeges ssssklesstitfezekvossofejös fettssisesszé DNS, vagy eteól sztornó, kémiailag sssöskesfessii DNS”, amely sssxtfezesssz DNS<-§ykgyszstkestt altelmaahatő, Koaktóia», az amhzem DNS képes gátétól ΑΙΠΜ-et kódoló DNS isesssztópdíp: mRNS«á, vagy a mRNS isessszisfeiéjéi fehérjém a« ÁíUM-et kódoló DNS-hez vagy RNS-hez való txsknsiksékfessl,

A „részleges aohleo^dszekveacm” kifejezés a fefeásfeas tetózólegea ségskfesss, tefezófegeo azámó aakleotídm tanahwó, részleges ssxskfeofeiszskvesseiéi jelest Rgy részleges ««ideeOásaekveaotó 5400 folyamatom egymáshoz kapcsolódó stsskfesskífet, elóayóse» Ó-?ö feslywzismti egymáshoz kapesoiódó mxtóeattóot, még elóayósebbea 5-5Ó folyamatosa» egymáshoz tepesolédó osskfeoií<M sói, még elóayósebheo 5-30 folyamatosa» almáshoz kapcsolódó stsAfeskidos tartalmaz.

Ha a DNS-t aoóazensz DNS-gyógyswkéot «bfeassk a DNS-szefcvezciát kémiailag lehet módosítani részbe» a fel-éfetidé (stabilitás) .me$ms&mhbítására a vérbe», fes a ÖNS-t kafesgekaok asijssk be, az mtraeitoplazmstiteía memtóó» DN'fe'psísxsaobilifessfessk oóveíésém, vagy lebostással azambeo szzissdmmia méríékéwk sxövefeséra, vagy az orálisa» beadott DNS mtoáomdsmhos való felszívódását javítására. Kémiai módosítás fehtó géidótó egy Ifeszlskksfeés, egy sibéz, egy ookleotió, a ossksxrssoyw és az oligwokieetid-.DNS wta^ea a 3‘-vég és/vagy az 5’-vég módeahása.

Fosz&detódsek módosításai lehessek példásé egy vagy több kötés temwziója feszíhdséezfee-khfeefedfe (l>obgo)_f fetszfeirsklsétAösésekké, foszfea'sxfeösfes-kkfesssklsé {S-olíg©K mehl-fcsfe» (Mfeyhge) kötésekké, fetszikswasfeít kötésekké, sem-fosztóí kötésekké vagy mesfe-wzfemskíssét kötésekké, vagy ezek temhtóáeióivé. Alböz sasWslfessss léket pélsfessl 3Mtssxsuébézsfe vagy IMS-medi-ríhózzá vstfe kosvetzfe. Nsskiefeid aéáosi» fess: leköt ifeiósfesi Sgxrss|xfelfesss'sscillst vagy 2-emtóo-adeskmé való te»wfeö,

A feifefekstts az „RNS” kéfegsssfes Jetefesse „st feshékb felet AltíM-et (ehtóyóso» hsmfest AObfefe) kskfefe 10® sstíkfefetdszekvetselsye ssfepjéts tervezett, smífeeetsss RNS tészfeges mskieotkfezekvostoíé|kt tastakoaaó RNS, vagy óbból származó, kémiailag módosítóit RW, sssely amiszem RNS'gyógywrkésfe alkalmazható. .Az smtsseetssz RNS képes gátokó AIUM-et kódoló DNS ttzstszkstpeléjét »sRNS-be, vagy a mRNS b'smszkfeiéjés fehérjébe az ARJM-ot .kódoló DNS-hoz vegy RNS-hez való hlksisílsélésszl.

A „tészfeges suskfeetsóseekvetsefe’’ kifejezés jelestése a iofesfeksot tetszőleges régióba», tetszőleges számó sakhatódot fettssisttssssé, részleges zttkieskklszekvetsefe. Egy részleges ettkieelfelszekvetsekt S-IÖÖ tótyaroatosa» egymáshoz kapcsolódó sukleestléet. elóoyósea S-?Ö fsiywsfeoses egymáshoz kapcsolódó »Afeeiisfet, még élik sydsebbe» 5-50 folyamatosa» egymáshoz kapcsolódó atódeotlácÁ, sót, még ólöstyfessbkets 5-30 feslye.sssato.zsss egymáshoz impceolódóatódeotidöt tartalmaz.

Az amiszem ANS-seskvesscisis késsxsasfeg felsőt msWfeiessi mzfesst a lékéleilásk (ststkilíssfe) megísmszsskblfesfets a vésixsss, ha a RNSá betogoksek ssájek be, az fefeafefespteseasskes mambó» RNStsetmefesiiifesfessk tevelésére, vagy fehoekfesal szambeo mzteaasla méttékfesk sfevelésfese, vsgy az ssfelfesse tesáots RN'S aesésAősesssfemfesss való feWvóóásáaak jsvlfeskse, Kfesisi stsésfesssfesfessk leheteok pelófel elyassek. amelyeket a femehh leírt aatemz DN8 esetés alkalmszoak.

_wfefesstblls§ sshsfetfeák vsgyfeteP lobot pékfessl ietsofeegeo vegyfefet a fexfehb IfeA ÖNS-esg WSm és fejleejeztostk sssyssoksss hívói, eslysek sseslékelstfetssoge' kfetfebefeli 1ÖÓ és kötfelkeilfe iófeb közöst voo, vssgy etessél hwmehb, eléssykssesx sfeysss vegytifeg samlyoek mebWhtómege Wtóhatóí lóó és kfertifeseife WO köziét v«, svfeg elösxykssebbess ssssslekefeSöseogo kkstlihfefel 1.90 és kfefelbeife óOó között sexes..

** * * ·> «.* * <<·*.

* * * * * ** *X *> »<♦

-áA iezíeófe szeíegló „.atryag* tastlslólras lw®áb ,,p»igxgta^w kiielezésez AlI-IALel (eMybm tatért AlLlM-ei) siketé ped^sepikS-ttar részletei (áagmeüsór) értta «IMybm AlUhá-ei. alkikó pobpeptkf etaeéMáris réglój&tsk egészéi vagy részletéi értjük (a régd N4netfsta ésÁsgy C-ietatalisáhez sáöb esetas l-á arstsessv hirzsástlhslé),

A isiálitay mriiki A1L1M sejkrtemhtástha beé|Átó, ttmemM sasrlrtaa,. amely l vagy 2 pollgepiló-lérta larlslmaz.

A leírásba» „áertszütemhizlit Mérje* kifejezésen elvan lekérjél értünk, wíy a seytatatatkez nlyas birkáiéit peplálréglóít keresztül ksixtaódik, aütely egymr vagy iséhátryszöt' bsjt& a membrán Upláketarétegélte, és ataysxrk sisuktásája estesébe» véve, ttm ló régiókéi áH, melyek: asimeelhtlé.ris régió, ksasametntta régió és ekeplezmailküs régié» mely Λ teeeghsrta vagy sejrielszim mMe^te léteó, llyes trairsrzrtesxkrárt Mérje ágiit fel w egyes xxxptemkai vagy sejtleiszliri meMáMiái itiiXimsierkéat, vagy hmtmótaskéni, Mertamtaéat vagy ellgtavtetké:»?: egy vegy eétay elym láeseal éxsxskaó«selva_f melyek egyezd vagy kitafedzd ammesav-székveneGvsl (mkveaslátei) rendelkeznek,

A letriktai az „etówelMtó régió* kifejezés a fentebb earlta transzrrmAxást Mérje teljes swtóréjábasy egy részleges struktúra (részleges régié) egészét vagy részletéi jelesig ahol a részleges sirttkiám a sresritrzáram krvlit találksió, héás szavakkal .Idiejejsee, a imstszmezrd-tán fehérje snemhráitha beépült .régiójáé (ízazszsaeiübsán régió) kiviül táglójáttak egészéé vagy részletéi, és $ kmm-mmnátráa régiéi kévéié, erktplazzmtai lévé régiói ieiiegiazmalikns régió) jeleaii,

A tata leks Jétojüszerii mtyag*-te sttata „tads tagegikr tajezésen ,ΑΙΠΜάΙ (elétsyéses hatat AlLlM-ei) alkotó yxtlrpeplló askaeelteltós rajgléjfesk egészéi vagy rész-káét, és „mmsimstgiolxtiin nehéz léire 0g, elósydsan hmtat lg) kmtsi» ségkkéaak egészét vegy részletéi* itatlmaaé iüzlós ixrkpepsláei érijük, A taóa gdllpeptiá elónyita AlUM extraeellálérla régióját és himta IgG taéz léae keestazs sRglójéta részletét ixtattszó Alzáés pséipegikl, és külóöósea eldtrydsen Alllhé szzureetlrsléris réglójél, és hapsxtaglóIksl,. CH2 tataitól és GRétatnétal éllé, tatén IgG nehéz Mae régiéjéi (Fe) ttalmazó, ittas ixtiigegká lgOA.éni elönyósee Igötai, AfL-Mtat! elönyósex hatat, egéfhól szárasszó,, vagy patkánjdsói származó AlLlM-ei alkalmazta (elónyósen bitang

Az _;,iswáésgitaha (lg) taéz léas tastsas régíéíéeak egésze vagy részlete* kifejezés a lekáshan humán immmtogltalm nehéz- lése (bl-iáae) ksmsiens régióját vagy Fetagiójái jeleiéi, vagy·' eza-k részleiéi. Az taarstégtelxilbt tamsly etalyta és sloskályhoz lazfezó ismnmegjtahn lehet. Kimkrélmg sz tazseégítalh lehet IgG (IgGt, igéié, IgGÓ és lgG4), Ighé, IgA (IgAl és IgAk), IgG és ígg. Az tatüeügltalht sléayéaea igét (IgGI, IgGS, lgG3 vagy IgGdj vagy igái. A tsiáktay szériái! ütegehiéshaa kütata ékhiyóssii alkatazüti inaütaatahailaitk példád, talán ígG-kta taézásk (IgGi, Tgö2, lg<G vagy IgGA).

Az tawagltafe Y-ferrnájá sítaiatális egységgel retafezlk, stays! négy tat ágit let, két hitetekig ktayü látse (LAáaeek) és kél tatákig trehez láne Gl-lásetskl. dtaáüihkéiésekkel (5-S-k8^) k^tesehidva< A htayé léata a tatryá lérte variábilis régiói» (Yt) ás a ktayá Ita tastaas régiója (CL) égül lük A iiéház tárta: a taéz lése wiébilis régiója (VB) és » sahéz Ita tasiaas régiója (CG) építi M

A taéz létre ketttats régiója taásy olyas rtaétsi érsitaaz, aarely az egyes ösztélyakra 0gí3, igM, IgA, IgG és IgB) és az egyes slosziélytat (IgG t, lgG2, IgGS és 1^4, IgA 1 és !gA2> jeltazé, egyedi amisesev-szskvetrelita madelkezlk.

S-A *

4.

*** «Λί· V * ΐ,Λ' * * * * ** < ·* * Α$ _ν * χ * *.*·♦ *«Α « * * * * <· S χ. <.

ΑΛ ΛΑ »·> Λ<Ρ· Α*Ψ

Αζ IgG-k dgöl_s tgG2, .igöd ás Igöé) aafeéx léaeái VH-, Öilnlotnén, kapoesaégiá, Cdd2 Montén és CHaMonsée alkotja abban a swte &xN0etntinákstáb

Ehtez ixnonlöan, az IgOl nehéz láncát VH-, CySS-teáa, kípxsnsxéglé, Cyldutaeée és Oylfettettáa. «Μ» éhben a mste o N-tettnlnállstál, .Az lgG2 nehéz testi YH«„ CykfedesnéA Imgtxáe'églé, Q22boatéa és CyöMoosén alkotja abban a sw&ea aa feAensinálistéb Az IgG3 nehéz .Ilonái VB-, Q31 -döntés, bsixscsxégsé, Cy32Motnén és Cyáfedasnán alkotja tem a mnendben az BMeenbekbAbl, Ax SgG4 sebén láncát VB-, Cf41«teaéa, tepowéglá, QAS-donsén és CyéS’óoméa alkotja ebben a sntwtátea ax NAensfeélssiél,

Az igA nehéz láncát VH-, Co l-dómé», tegocsrég^, üsá-dotnén és Cob-shnnén alkotja abte a sorrendben az N-ieenbedllsidk

Ehhez hssnelte, sz tgAl nehéz láncét VB-, C«i 1 Montén, tepe«ágíő, CtüSMenfes és CAisMontéa alkotja ebben a stnnsndben zz KMominákstát, Az IgAd sohéx láncéi VB-, C«21-Mente kagöesrágíé, Cos22« doatés & CtiilMotnén alkotja ebben a staaóndben az B-témntá!btá!.

Az IgD nehéz hiénái VB-, CblMotnén, kapaooxéglo, CSá-dontés és CdSMontéét slknija ebbee a settendben az N-ieenalialtlatdi,

Az ígM eebéz bénát VB-, Cgl-desnfe, CtMMonte ijB-étaeée és CpéMnsnés alkotja ebbea a sorrendben az fe'tes'ntlsállstdk és sasa enátdetax. ksgoaat'égiái,. adni ex ί§β, IgA ás tgD esetbe .láthatni

Ax ígB nehéz bénát VB-, Cet-tente Ctó-dostátt, ifeBM&atáa ás Céé-áantáa alkotja obbso a somstáte az B-temdeélfetél, ás eoet bttídwx. kattensxégléi, átfest Igö, igA ás ig!7 esetén lábaié.

Ha pékte IgCl-t paitabsxal tesztek, a stolekala. a kayyxnofegtéhas, ebei dlmmlltd-kötásek kötik össze a két nehéz láncot, a dfexeSSbbéiéxokiél fenéé Héemtbblb itiaybaa hasad, így két hootolog Fafebez jeioek, antelyban Vi-i-bál és Cüi'bá! állé nehéz lánc hxgnexaso egy dfexalM-tókésoa katasadll ka^csolédlk egy köoystya lánchoz; továbbá a^ Fo-bna jninttk, melyben a ka^ös^églé, Cl-ÖMeozáa. és CBFMozsáo által felápkett, két .botnelég, sékéx lánc fesgnmse dlssatlffe-kbfeseken kososaiéi fetistsolódik (bsd fesnannsfetgy üfesPstetl, esődet! 2« kiadás, Wnkodo, §5-75, old, (1993); és „Fonttá ol'blesvaet káasbesl dfeence ’feecogfeifen Meélmlsat of .benső bysbet⁵, Bankod», 4-7, oki 0 fel!}, stb, ΙΑ lentebb estlláed femtootmfeobehn ttehéx léén knesbss négtö egy tészkte* kifejezésen sgynafe a fentöbb lsét xiseksorális jnllemxbkkfe mtáeikexfe aweaaogfebslln nehéz látta koastass xégidjánsk egy tésaleiál étijük, és fefesyöses Cl Montén eélkSlb konstans téglái, v<y nx Ife-fegtét Kenktébte, péíáteí öSysn téglák amely ne ngw IgG, igA és IgD kaiwobgséjkbél, Cé-átnstásjébéi és €3-dnexénjébbl áll, vagy ax agyas tgM és Igk Cl'-dosoéejébdk C3>áosnénjébá! és €h-bonénjébé! áll. Kslbebsen elényds példán! botodé IgG 1 Fb-aéglob.

A hoiebb eotMish kizsbs pnbpegbáek nséxt efeybssk, η» nagyon kbeoyen tbtxltlették sitkotásosKAgtbostatogehb olknbonsásdvnk ntaelybea pntiebvA azt s isbakbwW bntasbljék ki, hegy syaAsl>o« kégas az boottnntglebtdbAbagmoeafe kikátM agyaals a kdáfehay sxsdeá fbxbs gollgspbd BxMs pattanó ként tmalsoax egy !enneneglobn.!bbé.!_; ttékádnl Igö-bé! (a bottbb aetbtebdsk sneslnt) száramé fewtaes sé~ glá-tásxletet (példán! FéAk Továbbá, mivel mtéaltetesa Misék kbiénlaln elleeanyagek, amelyek kolóniáié tetnaoogktbnlbtek Fejese aiteeibkosak, köoeyee végobeib Issseseolbgta! vtxagélati aijdeh a loxiés pékpepttáefoo Fn-apentSíns sllesueyanekkat

Ax „Alöbá-hex kéiétbe képes pobpeptkF olyan ^tebpegtkF⁵, ateelyto eonebesdk a fentebb leld „anyag” deltáidé.

XX * φ X'

Φ' φ X X φψ» φφ ΦΦΦΧ φ*

ΦΦ ΦΧ φ φ

ΦΧ φ φ

ΧΦ ΦΧ

Kertkstesx, „Alti M-tas ktetkksi köpés pöSspeptsáT* göktel etysss pisltgepild egfea vagy tekiete, sesety a K7b_:, B7RF4, GL50 vagy L1C0S néven test siselektet aiketpg amely AILlM-el kAiesbisbsbksbs Ibgssi köpés Ugandám (Hatóm 4Ö2, S27-832 (1699); tetem MsÖitee S, 1395-13® (19®); 3. tómmttótógy 164, 1653-1857 <20Ő8); Cmr. Biot 18_S 333-336 ¢2000)1

Blbisybste, a peilpeplbt olyan pohgeptbk mely a tekebls említóU Itgseátexsk (B?lt, B'7.KB-t, ÖL50, LKOS) éxtteeeitóiásis sAgkt|teik egtóstó vagy teteibt Mtóga, vagy olyan bites polipepütk anrnly a pssiípsptitkst ás isamarstsgtetúb itelste tes (eiösytóm heteit tetesteglebtiUe) kcmtóns rögibjátek egAtet vagy rtóaáettó tartalmam. Ae. „esb'teelhslksts sögte ös htesamsg!ífc.ltó tteö:?. lánc ,,köteitós> sAglöjsA tófejete jtetese Itt agywtg etet tettes,

A fentebb texüiistt pallp^tládte a pettegtht tete (tegttewt) tó fete pellpepttóató nemcsak a isiStbbb mitek mktssisbtees DN'S-rée&mlbgAvsl test etóálltmi, beste» «kamber áltól jól teást eljtesssskkal K példáéi kémiai stetstikas eljteste vagy sejttenyémö etjáttósa.1, vagy etet. sxtestessit váteatával.

A találmány mbí „eUenanyag léte pollkimtólis ellenanyag (atótemn) vagy ítiessokkteiis ellenanyag, amely wiőtówve»B§I staé AlLIM-se (kh tetten etóayösen barnán AteM-rs) spteBtas a teΛ birtók sstesi. ös előnyösen ísxsstedíteiís ellenanyag.

A« ellenanyag kötetes ötyse eUmm^tg, ssssely .AiLlAtes^seeteiö· sejtek pralllteeléjáí gátló ssktrvk tiltsál mttekesik AILIbö-tes valé kötódtó áltól, vagy AlUM-temmálé sejtek isteteröixy xösgy mtódentómé termelését gátló akttvltóssal sessdetkeeik AiLIM-hes; való tettesen kese.tetl.

A itetetny wíb sttlenanyegek letetek testesetes ellenanyagéi, amelyekbe» ágy jttetek, ángy emltó <tt]«te pbktei egtósket, gstetetste, tetssbgPbet, tengmimslateai tó nyálakét hntmmtetak «gy antigénnel, példán! a találmány sneHatt Aikte-et «spresteió sejtekkel ijemsteetes sejtókte, sgiivönslsiíksl, wxsr.sejtekel, stls,), tetetets Dte-tetesiógist tetetette! etetitek ttestemfecte ángy Így Msteiltei AILIM, AlLiAtet alkotó polipeptláek vagy a tettes étekéit, ABJAtgxstipegtiátó vagy ÁILIM tetetette tágióját tetette teles poBpepttóek ktteste®)teL A tóikhstey s:«te ellenanyagok tóbetek tóméra ellenanyagok tó itemteekk ellenanyagnk (kkÖK-átsitóiett etesiitsyagek) ts, amelyeket mtónafeináaa Öte-tehteógtexi leket eióóUiteí, tó teste eik'tesyegek, amelyeket hxsste eliensnyagtetek! ttansagemkas tiMtek siketestetvei iebsk «Witttei.

ktesitkitete eltónsnyagnk teteek elyaeek, seteiysk tgB, igM,, gD vagy tgB iteipttek btexalytkát ksteléSiteitk. IgCi vagy IgM e.teyt3s, tAskkktelis eliemmysget (teitetestej vagy mmektósáB eiitesysget teste tektesskkal teet etek Utóéi, tetettem, egy etetetewseiet. steytWi egeret püitesys. tetetgik. isagteteteet, tetet, macskák kaivá!, «tót, késtek, km va^? §tev»tehái, mág elóteAtettes egete, tetetek htetegte ttm^rtaatóset vsgy nyalat teirstetemk, gtete egy fetes® etetett itegteset, teikságse aseÖW Fiwtei^xtvtesssl.

Felikiitelts etetmyeg<st ae Így breseteMlt gllstbki kiityeti stewtel letet eltettem, 'Tevábbá, exmtektete etessitttegsAtóve se itestesk seetet jtebstek. Bktelxitet kltekiteáksi aa Így teltetek kilsite kiégte eiieee.eysg-te-eeió sejtete, ás atóöefieam^agők tetetete msm köpés stektetegtekte. A bibntetetet kkkstsmtk, ás eltek wktAksteb svtewteW^ kwelá kittestei «tettetitek, stteyek se essiósssemte ImmaatóÖtótóa aíkalmaaett tetgesre ^seei&te sütette tttstebste.

Kétesem tótótóktaföa e!issse.ysgöt se tetetek asrtó lehet slteUitesl, A« Umambátótt ágy vág» tek, hegy htesiseegbteákt s tettebb említett atttlgtósi kgekisijek vagy bepltetáljte egy vagy tóbb tetettetek szükséges esetben freund-adjuvánssal, szubkután, intramuszkulárisan, intravénásán, talpon keresztül vagy intraperitotseálisan nem-humán emiősállatokba, konkrétan egérbe, patkányba, hörcsögbe, tengerimalacba vagy nyálba, előnyösen egérbe, patkányba vagy hörcsögbe (beleértve olyan transzgenikus állatot, amelyet más állatból származó ellenanyag előállítására hoztunk létre, például fentebb említett, humán ellenanyagot termelő transzgenikus egér). Immunizálásokat általában egymégy alkalommal végezzük, az első immunizálást követően egy-tizennégy naponként Kinyerünk ellenanyag-termelő sejteket az így immunizált emiősszervezetből, egy-őt nappal az utolsó immunizálás után. Az immunizálás gyakoriságát és az immunizálások közötti időtartamot például az alkalmazott immunogén tulajdonságaitól függően osztjuk be,

Monoklonális ellenanyagot szekretáló bibridómákat Köhler és Milstein eljárása szerint [Natúré 256, 495-497 (1975)], vagy ennek, módosított változata szerint lehet előállítani. Konkrétat}, bibridómákat úgy állítunk elő, hogy a fentebb leírtak szerint immunizált, nem-humán emiősszervezetből kivett, ellenanyag-termelő lép-, nyirokcsomó-, csontvelő- vagy mandula-sejteket, előnyösen lép-sejleket fuzionáljuk autóéi lenanyag termelésére nem képes mielóma-sejtekkel, amelyek előnyösen emiősszervezetből, például egérből, patkányból, tengerímalacból, hörcsögből, nyúiból vagy emberből származnak, vagy előnyösebben egérből, patkányból vagy emberből.

Például egérből származó P3/X63-AG8.Ó53 Í653), P3/N5I/l-Ag4-l (NS-1), P3/X63-Ag8.UÍ (P3U1), SP2/Ö-Agi4 (Sp2/Ö, Sp2), FAI, FŐ, NSÖ vagy BW514? jelű mielóma-sejtvonalakat, patkányból származó 21ÖRCY3-Ag.2.3. jelű rnielóma-sejtvonaiat vagy humán U-266AR1, GM1500-6TG-AI-2, UC729-6, CEMAGR, DIRI 1 vagy CEM-T15 jelű rnielóma-sejtvonaiat lehet alkalmazni mlelóma-sejtvonalként sejtfúzióra.

Monoklonális ellenanyagokat termelő bibridómákat úgy lehet szkrinelni, hogy a bibridómákat tenyésztjük, például mikrotíter-íáicákban, és mérjük a tenyészet felülászójának reaktivitását a fentebb leírt immunizálásra alkalmazott immunogénnel azokon, a tenyésztőbeiyeken, amelyekben megfigyelhető hibridóma-növekedés, például enzimes immunológiai vizsgálati eljárás, például RIA vagy ELÍSA alkalmazásával.

Monoklonális ellenanyagokat úgy lehel előállítani hibridámákból, hogy a bibridómákat in vltro vagy in vivő tenyésztjük, például egér, patkány, tengerimalac, hörcsög vagy nyál, előnyösen egér vagy patkány, még előnyösebben egér aszcitesz-folyadékában, majd az ellenanyagokat izoláljuk az eredményül kapott tenyészet íeliriúsxőjábói vagy emlősszervezet aszcitesz-folyadékából.

Hibridómák in vltro tenyésztése például a tenyésztendő sejtek tulajdonságaitól, a kísérlet céljától és különböző tenyésztési körülménytől függhet, ismert tenyésztési tápközegben vagy bármilyen, növesztésre, sejtfenntartásra és hibridómák tárolására alkalmas, ismert alap-tápközegből származó tápközegben, monoklonális ellenanyagok tenyészet felülúszójában való termeltetése céljából,

Alap-tápközegek lehetnek például alacsony kaicirsn-koncentrációjú tápközegek, például Ham’FI2tápközeg, MCDBl53-tápközeg vagy alacsony kalcium-koncentrációjú MEM-tápközeg, valamint magas kalcium-koncentrációjú tápközegek, például MCDB104-tápközeg, MEM-tápközeg, D-MEM-tápközeg, REMII 640tápkőzeg, ASFl 04-tápközeg vagy RD-tápközeg. Az alap-tápközeg tartalmazhat például szérumokat, hormonokat, citokineket és/vagy különféle szervetlen vagy szerves anyagokat a céltól függően.

,A monoklonális ellenanyagokat a tenyészet felülúszójából vagy a fentebb említett aszcltesz-folyadékból tehet Izolálni és tisztítani telített ammónium-szulfátos kícsapással, euglobulin kicsapásos eljárással, kapronsaveljárássat, kaprilsav-eljárással, ioncserélő kroroatográfíávai (DEAE vagy DE52) és anli-imrounoglobulínosziopot vagy protein-A-oszlopot alkalmazva affínitás-kromatográliával.

„Rekombináns kimére monoklonális ellenanyag” géntechnológiai módosító eljárással előállított, * ·Χ·Χ X ** «ΟΧ «X * ·.· X <· >'<·<· X X ««X ««-«» ««

X « «Χ« χ«4 «: « * *« «X smaokteális dfeaoysg, ós speciálisa® iáméra dteseysgot Jete, példád «gdtetes ktmóm mcooktoklís dkewyagd, eíedyste steádlis régiói onteteio emlósszomasel (egóg pdkésy, dteóg.. sió.) imnwglóhdfejftól származnak, ós amelynek teras ságiéi komáé imoemogldsdidsd

Etemfe toswjglobaHsból sztornó kööstos ságié az sgyss ite|wóte, példád igéi O'gGl, lgÜ2, )g03, Igöd) IgM, IgA, igő ás lg£ tzotí|mofea jdtesá, e^odi texarmv-szakveaciávai mstehtek, A mkombiaáas» basám, sostetletes dtesoys.g keasísaa régiód testei bármelyé barnás tesrooegitete itep^te. Btegósoc festess IgG testes régiója.

teste ssroosrkkstsdss dtemyw* pékiéd sz· alábbiak sztet te dódldsd, Szdkságdte kiídétste, hegy sx előállítási diádé sem korlátozódik á« itt tesádtöó eljártok

Bgóteote teste wteiteliss temmysgd elő l&lset kittel az „Expsrtedd tteldte SUFFtBM'BNTl 1 ,§ kiket, 18. «te (19SS);. és a Ne. (JSP-S) Hsl 3-73280 steák mgte követbe» káte te japán szabadalmi feejdsotós alapjáé. tetete, égy ishd dóólitel, hegy odkódőkópeseo losssftejok 8 GH-gósst (ΙΊ-láec testes régióját: kódoló G-gód) (amelyhez hetes immaaegldmiiítí kódoló DNS-bói, az aktív VH-góteéót szseéódsiteyte dbdyetedó ÖNS-tozből jtesk (JWte variábilis régióját tedd, steodeződótí VDl-gée), amelyet a egtoredeiá monokkmális eüeoanysgot termelő hstektehói dddi. egéretesiá reosokbeálfe dtesoyagd kódoló DNS-ből állittrek előj, d CL-géet (L-láae testes régióját kódoló Gyént) (amelyhez homárt Immoaogldmlmt kódoló Dte-fedl, az aktív VL-gésoktóI szbtíázlsbáoybart elhelyezkedő DNS-tetel jotoek (L-tes variábilis ságiójái kódoló átísadezódötí VJ-gáa), zoseiyd hsteteséból szoléig ogteted swtddoeálú dtemyagd kódoló .ÖNS-bóí étitek oldj, o^aaabha a vektorba, vagy küldeted vektorba ox^ssteihdó módon, eztoa gatesejites tetetesóhosk az espsvasziós vektorai, ós aztes te eytejók a tossxfermáesekat.

Konkrétan, DNS-eket teste egtetete osenokltelis elleosayag-wmeló tobridómákhól eztehétek szokásos eljárással, dk&ioota testeié* enzimekkel átestetek (példáéi .terRiAiesdiltesztmekkci), tejd siteteteisoek vetetik sslá (példáid iljótes egtedgél atelmozéséval), és Sondsm-blodelássai asnitedk, Blektstesám oto a gélt sssegtejük, példásé eddite-ótedddd. és Iteeyképetetg a gélhez kijeióltdk markes-feoiyzeiste, vizxd kétszer messak,· és 8,25 M HCEte 15 ptsm ét étedk. Majd s gélt 8,4 N NsÖHoldatos ételek 10 percig, kóttes gyessgéss keveritek, A Itetekd ddtefek szőröm, oégy óm hossza aíatí, szokásosan dkstetet egtote A tehát kivétetik, ás káSsw mossak 2 x SSC-vel. Misáén a szóró kettest megszáradt, 75*Cte tejek 3 óra hösteg. Iksvids dós a ssódt 0,1 a SSGdJéá RDÍkd kteljék ÓSX-en, 38 percig, Majd 3 a SS€/CM% SDStets éziatéd- A igy ksgxái satte glóhibldszédós oktel kszdjók egy mÖ~ sayag teskdeg ÓÓ*€-te 3«4 órs hosszéig,

Ézdóá 32F-jdók DdS-pdfeét ós hkteétedós ddte teok a ttok tedssséfe, és sSSAGótg 12 óm tateig tegéidijek, A dbnáited ktedte a sriirót aikatíess sóteotedáá, stedóhéteteóte aüakaadsávd, és tegidolÓ lődg toosssk (póióéd 2 a 8800,1% Rőtek ssoddáktesékfetosg 18 ptegk A steik kis teógte 2 a SSOvel egy temysg tekds bdyeteg és temadogdiktek teják alá, miote a toaket lozérdk,

Bgámtedó ítesmkissoéiis dtewyygg testet ós Méste kóddó, testeiddé Vlkhgém és VAgód awmsteak a teteb telte Steste-dtelted. Az azasmAstí GdS-óá^te teadte régiót stete róz-sdriksóggtetes ossóriiogálAte feteddite ós sgy ékg<teóte (péláéxd Ctees 4A«b8* €teoa 2á~bá._; kSMBlteba vagy ABMŐlAte) itteteáljdt. & te< (példéel 18»é és NMáítei) tetetettek a dgs-χ * * ❖· X * * χ * ♦#·>· * * * * <i < Λ X f **« ** «*«>> ->-> ΐί. *·$»

- 13sAkssexí geastta teyvta· elMÜMsa aéljstbél A gesossd ktayséte. plkkkAfokktesós kxfoikáte, példád RestteDavis-elíéféssai (Sdewe 15CMS2 (1377)] ssskstelplk atkstaas ptefot fH-lte 3-gésg U-khse (x) 5-géth Λ] atemxvsg sibtesteibd VlXl'-gésst vs® V3-gásx steteste pexte kitek elétette eéijáfeél, Rteikshis rés-kép elkésskéséte és ax eléánkott kitek a^ástaiásxtavmd^tet ateglsetesstelte Igmtajtsk, hegy akívásab ésmfested VB- (Viki-) gésri vagy Vb- (VJ-) gte tssrbfoste géssteexjtefhsttte teste eltalilttate Áteséséit, hsxsxht CH-gésx és tates €l,-gém kúlta kseiékste Fékásta, ka khstes efoseayxgrsf issmte IgCB-el teste esd, Cyl géstd CH-gáteta, és Cx-géstt CVgtakésti sselsilssak. Bteet a gésteket tete gstxsses ktays'tésáxtl IteA kstslékst, préhsskétst elysss «^ármtad Cyl-gést és egéresteta Cx-géss atetatseáséte, amelyek seegiefelte tastes Cyi-gésste áss httett Csegérssste srsrstehess, kstetete sgérlx)I stessasste Isrsesfssxsgléhrshe-géa és hwta hzsttsixsgteste-géss mtkleettakvwW ktests rsegytékh hrssssolégks. eltayét tetetem .testást Cx-gésx ás eteweee-steöi teteaszé DBS-ísxgrsteststest tetei teste kCisssess-4Á-jetik ΜΛΜ gessetssi hfoyterhéi (teli 15, 1157-1174 (197S)]_s gteskérst példásé Igtte kiésstal stersste, 3 ta máte HlteWaesHktagmees (Frsxs. M Aeaá, fo, USA 73,47(17-4713 (1373)] és háBFBtestesl.I tatete §,S kb steetk BteM-tagswsss [Froe Nte ÁeA tat USA 7R 474-475 (1351)] ssiksteteséte. Texáfok, géldéssl hasada asegzsii héssasecta'DBB't estexste. HlesilB-esAfsxsxsseh és agasézgébletetatetel stekeiotejte ateta égy 5,7 kb mérni) tagswsst tssswsátek kTta-ta. majd btmte CyU géssi issslátek a fteebis eszitek pstehkkal.

Az Így ektetltatl, egésxsteetll. Vhhgásx egésxs-eéetll. YL-gém tamás CH-gta és tamta Ck-gérs stikahrsetaséte, és isgyeleskte véve a. pftsteer-fégidi és ax esáktetsw-tégiét, hsssste CtagésA foztetessk egtetete VB-géalAl Assiézssttesyhasg és tamás CL-gásk hoztátok egémtedsh) Yl,-gtedi stetézlshteytars egy sxpmtesfos teteta, géldtal (texlggi-te vagy pSVDsseteh Astate steAeiés msmta te BB$4sgte által· maxásávaí, ismert elgtas swbt Btea ax esethess egéreseéetg YB-géssttemáss CH-géxt te egérsretetl 77,gteltesste €L-géstt hxttesssxsk ktakrs gtetet Itaet rneaS» ssssxestáta agysatata m: expressxte vtatata vagy taltatazé exgsexteés tetőfokba,

Ax így «iééihtett, kstsste gérst issssertálva Wíataaxú espsxsszhA yeksor(tes)l festetek elysss fstsélétekfes, ftszelyek ssesss iestrsehsek allemmyagtaat, psted F3X53'Ag5-é5:3-sejiekfee vagy SBteteefoklxs psttsspbstestes eijáféssssi, DBAB-dexite-elitesss], fedessssts-ktszlktes eljátea) vagy eieklrepmAA eljárássél, a tawdtetesakte úgy sAVxdjlta hegy ax expreteés vaktata. hsmták d«sg«mtate»ítesk jsmgihleib taíígot tstatexó iápközégte teyte&júk axakat, exxsl a ktetet teára axmkktels tewpwíkat termeié sej lekhez jstank, teásat tetea tmwtetális eÖ^my^teböx ax efots.ws.gsx tersxMA, ^y sxtexsk sejtek sessytetaéstek: IblSkssrdjéixY jtesk.

A tahtatay swtai Jtt-teteteli ttsösttaksstélls efowygg (CUR-ádlltehM vagy CUR-grta eltesxyegU olyast ssoAskl&talk eikwtsystg, asmlyei gétstedssxtMgtal tetetted áStetata elé, te kitette oSyaa tetastisélt sdotetaste efots.xystgsx jelaxg mteyixxt éhte'^w7áhhls régié feetpteessterkást xxtgh&ítosé régkV hsak fészkéé seegy egésze xsas-lxseaása exsidsssxrvéfobdl <egteY₅ yxateaykék htesdgbdi sta) satette, smxskktels efostasyssg hs^nteafeilis eégiéjtek kfxttpiesstsxsterlte ma^lsMteAs skglőtlx)! teattek, a vte éhük rágm vátegiéí hetes taxstegtedb teáklhs réte^sh teségtaból stesswstsk, és a tastste régié bmfe tassxssxrgksbssta teama skgssWxll tettek * ΦΧ*Φ ΦΦ φ. <,Χ· χ * * * s *

Φ Φ φ X Φφφ φφφ χ.

♦ ·* ♦ Φ φ Φ .φ « 4·

Φ·ΦΦ XX Χ.φφφ φφ φφ φφ ΦΦΧ . 14 <

A íupervsriáhihs régió kompietsosdtofefeí tágiói á« eiíenmyzg vndőbtlis régfelÁsak hipervadáhüis régiójában találhatók, és «m htom fegiót ártsak, amely kőzvettonbl és ko^íemmter oxkloo tótőílik ogy antigénhez (komplementóbte meghatározó esepttok, CDR1, feltold ás itototól A vtoiábihs régió vétoégiói kifejezésen négy, tőbtó-kovéshé knnzervstfe régiói érőtok. amelyek & három komplementethást oreghutérozó régiétől zzinsámiráayhan, szimázisifánsyal szemben vagy kősóitok helyezkednek el (vfea'égsd, FR1, FR2, FF3 és FK.4),

Más szavakkal kifejezve. harmmizáit snonokfetolhs ellenanyagon olyan monekíeuálís ellenanyagot ér* őhto, amely hon nem-humán eml^swvaztOl származó, tnenökkmálfe eifeítooyog hiporveriábllfe régiójában, s komplementaritást meghatározó régiók rásze vagy egésze kiváteíável, minden régió ki van cserélve humán immunegiohulinhál aateszd, ntogfekdő régiókra.

Humán innsntnogkfetoinfeól sstóssrasd konstans régié az egyes fendpusokra, például IgG ilgöl, IgOX lgö3„ igéié), ígM, ígA, ígD és igR iznöpasekra. jellemző, egyedi amhumwzekvenciával rendelkezik. A találmány szerinti humanizált nmnoklnnáKs ellenanyag konstans régiója tartozhat bármelyik humán totutnttogiotothsdzollptohoz, Blönyösen humán IgO konstans fegiőjs. Humán ímmmmglobalinból szémwé konstans régió vátogiói nincsenek konkrét ovotro korlátosva.

Humanizált mönökkmáhs eSenanyaget például az okfebfek szerint lehet «lőóhítratí. Rshkségtofeo kijoloo* teái, hegy az előállítási eljárás nem tedátotótok ax to bonratoitot eljárásra, kólóéul, ogórsusdoth monekfemáhs ellenanyagból származó, rakorahidóds humanizált mtmoklonális el· feosttysgot eló lehet ólfemt génteotóológito módttótosral, nemzstozi tó:raéiétoli iratok, (JP-WA) Kei 4» StíóéSé. és IF-.A Sím őtotóőtóő. sofesu kőztótok jogfet fefeliáraibtto birtok alapján. Rsdtofettra. legalább ogy_s egtoól származó fe-íhue CDR-gfetjóg és egfevmfető Btofes OB*gáanek megfelelő, legalább egy. egérből tehb érőikéit, egérből sztornó fe-Mue CDR-jésok wg.fetoto, hurutot H-íátto üDRje kivételével, a toljes régiókat kódoló, humán. H-láae gtotjét, ás a fetttobb említett, égéiből származó Ldáas CöR-jtok megfelelő, humán E»iáae Cltofeje kltótofeveh a teljes régiót kódold, humán h-ktoe géniét feotoijok humán immuneglebulingénekből.

Az Így kosiéit, egérből származó H-láaeot kódoló CD.Rggk<eks>: és a humán H-láneoé kódoló génCakejt möktoiőkégesén imwságuk egy alkalmas vektorra úgy, hogy euyrassttolbtoék togyrarak. Bblras tósrasktott, az egérből ssémmzó bteá kódoló Cfefetoósfehók én u humán Ldtodod kódoló géfeekejt fe raőkdáóképossto Iwtotéijuk egy másik alkalmas vuktorbs égés iw ^jmmz^httók legyenek. Bgy elfetstoife tttégoldtoshuo, az egérből származó Hdáooot hódoló Ctok*gdtoék:e)tfeo.trafe kbléesot kódoló góltotóit és egérből származó, 1-,Itotsői kódoló CW-gétgekujtdraoséu hdóns-to: kódoló géto'ekeh radkőáókégeson tokot toswtéhtl ugydratoho. az svgtesraiős wktodra, eviuensstobtoé módon. fen;t:tls,sefeskot tonttrafeoéhtok sz ezpresmáős tofesorral, igy bu* smmfeék ototo>kk«iis e&onoysgto ferumiő tmnto,fsouttoteuklras jtoratk, A htwéforutoosők tenytottoónévoi ju* totfe klvtoté. tormatfetoll ammkiesáha eifeneoyagfeto a tenyészet fetodtoéóláhbk

A ,₅lmméu ntonokíonélis eltommyug egy olyan Immwtglobulto, melyben az kraammgíebtdito: felépítő kbltote variábilis ás kosstotts régióját, és az Ldáoo wiébills és konsbtos stogibjál: tortohnrato, feljos régiók hn« máé btorraortgfefe^shfe tóduló génekből tofetsraranssb,

Kramto oileaeoysgol (nltógősen tonnán rramklratális eltonratyugsk) jól fenrosá o|ásrfeokkm tokot előállltani, pHáánl gtoikksoális vagy mramklonáife sllsoenyugek otofelfefeéto .raslgálő, ferdébb leírt ehárés raottnt egy

- 15smigémml immtttetatsk, eltalllite tawgtekm; éltei égy, begy legalább egy barnáit immtsmtglttbttlm-gém Imégtata tmtemmás emlbssastwta, például egér gés-tatetabm

Pékltai hmte dlemmyegelta termelő,. irartsrgemkm egeret íekl eijéttek szarfet élllttmk «1$ [Kataré teeifes 3,13-2 1 (1934); Natúré Öeaefe 15, 143-153 (193¾ 13-WA Bel 4-534335,; ás ,1'P-WA Kai 2-53913?. termi jspáa ssahetlelml itek; Nikkel Setatee 6_; 49-53 (1395); WO 34/25535. steié eemzeikbei kbataléiell tag Nssmé 333,553-359 (1334); és IP-WA Kei 6-51X1233, temb (apást saMthá tat).

Aikalm.ash.aite ttebhá agy kltebsmltbast törlesztett teelmikát, amely asermt hmte tatajél: sem» gmtitas mtes vagy sertés iejébess lessteeéstek (Nikkel Setere 73-54 (1931 épsilb)].

Az „eliersaayag rtehftsT kifejezései a iteisteyi bkásbass umsteteíb etemsyag részleges régióját értjtik, a festebb említettek szerért Katetea lehel F(sb’)*_; Fafe\ Feh_s Pv (ellemmyag teáfeibs itagtsmttse}., SIN; ósFv {ábstaSd-smbiitelt Fv) v«gy dAb (egy tatetbóí álló elteeayag) (tag, Ogm, Thee, tatámé 3,441 454(1930)).

„FltaOita és JWM agy tata «teltei, begy Imrnmmgltedm: (tetekméib eiiemmyegei) ptaeteai, pélátai tavtemei és paptaml kezetek; és a kifejtem slyss eilaeaeyeg-fmgmete étttak, amelyet az itmmmstglefeim emésteteeí álhite elit, ami az egyes itebxte tastay kegmtstégióbms iéta óismdisti-tatésekte ktael testi Fáitklai e papai» «IgG-t a fapsessNgkkkbsm az egyes H-iámmk tatait Iává etetdiM-kőrtektól teiteeisirátmyal szembe») N-teeateábs tetyitasr tellja, amely kél tatatag aöersaayagImgmawt etettértyeA amelyebbért egy VI, (I.-ítac varláhlds régiója) és CL (L-iáae ktttems taglója) atal lelépitek i-Ateta, és VB {Btee tetei is tagte) és CByl (H-ite tamtsms taglójtett yl-régió) által fölépítek N-iteta tataimmá ttagsmms fegmtataásk Sas» C-temeólis régióltaák ttetdiló-kótésert tarestall. talmikét hmmtag eitameyeg-tagttamsl Bab’-te swstek, A pepszitt b hasítja az igíl-t a kap«mstaglókbam a két illám: tatakl dtstebÓAbléséktói (szmtézlstetybsm) C-iermbáiis Itattyktm, amaiy alym eternyag-tapmai eretbrmayaz, amely kissé ttsgybbb, mim a® a itagmeas, ataely a két témebh említett 5W-í tsrtaimaaza, a ktstwataghbsV tetahtgestte. £®t az elteaayttg-itagatertst FteűS-te savetek,

A btebsrr a „bél-bttkms tmmmhiteú ,,gymtw-hél hzmmmtss” és „eyálkabákya-mmsmbta” kltaetasskm esaksem áztass áetefemhaa imstmáljsk,

A „gytabteta taibetegség^'-m mpmrwmh·· pé-teh.éet stegál visséaghéigyelitaás (kötesse» a kifökélyestaó vaalegbélgjatitaba (O'C)'j vagy Cmhskbetegság (CDi emeiyak tteóagyikét: az abbéi ttaajtamágbk jaltetezttek.

A gystlladáses bélbtegtagetai (11513) vtaagbéigysdltaésm. (tateóssst kifökéiyweáb vsatagbélgytaiatem) és Crelm-lmtegségre lehel esziályete. Pzefe a betegségek gyskraa alakttlmtk ki fctaitabatg ás matass tette gjmtetet tebgtagekte tetetitek, tmtayek tetaóte eetyMltak és tlta htajithrak, «kaik periig kmtemtleeek.

A (taim-imtegség elytrn betegség, amelybes itamtas, grmmlbmás gyeltekmk ás fökélyek kksketek ki a eyeláesbtál a tagtalayitaig a fölta teamétmkteste tébbayite a tataaybéte és vamagbélbta elyae 31mtakei etem, misé pélátal bab tajríaítsm, ímmetas, lát, a tagbéfeyiíás sbmmmtaássh pöM maayás éstaagy tagyás. Ntatttagbfeg Ifetemk tataljes b&éekgM ta 3am-sa(ms egtaí tata :mtegyebfö, amelyek alagife telítek és mkigtamsmtaíé sejlek ebaesttabsaa takeiéjéi taiéleleztak.

A vtegMIgyaltata (taltahsas klltaélyeseta teagbáígybtaiás) egy tette gytetag amely helyileg a easmgbéte bitek kb Fétam a ayálkahátetseste» ésí< és tekét és iekélytaet ste. létem

Φ φφφφ ΦΦ φ

ΦΦ φ « Φ ΦΦ » * φ * » X Φ Φ *

Φ*Φ· $>· «ΑΦΦ ΦΦ

Φ>* ΦΦ Φ Φ Φ

ΦΦΦ «Η Φ Φ Φ

Φ* Φφ lóglaliag kmibelrák feiikráelóls, pfeznttfetek, rofefelg és bizósejfek figyelhetők meg s syálkabáfeyawM» ás a nyálkahártya febszdveti rétegében (isnztlns prsprla tsneesae), ás neztefdfenílfezisióval és gobleásejíek dtóaáséwl járó. kdpbkzss (rejted) fekélyek alakiénak kk

A találmány szerinti, gynlladáses bélbetegségek kezelésére jelenleg alkalmazod gyógyszer leket egy vagy febb, VAStagtfelggmlladásnk (kiiekélyesedb ussfegfegydlindás és tomtők) ás Clrohs-betegség kezelésére kllsikslfeg elóid, tetszbieges gyógyszer, példás! meliékvesekéreg-bra'mnsmk ás SiZalezo-sztslfefeldm.

_sXlyógyászatifeg ellbgsdbstó fefefe- kifejezéseit érfek segédanyagot, Idgsfezerl, tdllóenyagot, letoló ágenst, stabilizáláséért, ázdósitószert, pa^at, esmigealószert, amma-onyagot, sfeezdszed, ébraitószert, vfezkoziiasntoló ágenst, Izesdászest, febbatóságtk fokozd ágeast vagy más adaiéfeeyegot. Egy vagy több, Ilye® fetiozó eikainzezdfeval z gyógyászról készítményt az alábbi tonnákban lehel slóálktanb tabletta, pirula, pensk, gmneláfemok, ixgekeiök, elsietek, kepsznlák, pasztillák, ellxltek, szruzpenalók, eotnlziók, stopok sib.

A gyógyászati készfeényt he leket adni orálisan vagy pstoezálfean, A pnremtenllls beadás más íennája leket kólsóleg elfemaaod oldat, véghélkóp végbélee sít tótod beadásra, vagy szokásos módén felírt pesszáriasa, Amely egy vágy-több fedóaoysgei tsrfelmsz,

A ddzia változhat a beteg korától, némától, ibmegátdl és a ittneiaktól, a kezelés batásálól, a bemfea tol· j síéi, a kezelés feblnrtnmától, a gyógyászati; készltefenyben távó hatóanyag (a lentebb említett, taláisnfey szerinti ,,anyag) lafeálói, stb, ibggöeto tofefesan, a gyógyászán készfeéayhbl léfebltnek álkefetenként 10 pg és 11101) mg kózdtti (vagy IS p,g és 51)0 tng között!) dózis adható be, Kltltfeléle kófebnéítyektó! ibggden, a fentebb enditeit dózisnál .kisebb Is betótoy leket bizonyos osefeben, és a fentebb sfeteltoéi nagyobb dózisra fe szükség leket más ewfekbeo,.

fejekeid esehfe, az fejekeidt eló leket állítani ágy, hs^f ellenanyagot ieloidask vagy iélsztszzpeodáfek nem-tosdkos, gyógyásafelhg elihgfetfeó hmeiozóban, példáéi iizioiógiás sóeklatban vagy kereskedelmi forgalomban tetfelkezésre álló, Injekelóban. alknlmazbató desztillált vízben agy, hogy a koaeetfekelót toilltjok 0,1 gg eilenetíyág/ml hsazfezó és 10 tol ellenanyagán! imrdozó kbzbki mrteszányba, Az lg)¹ elfekteti fejekeié beadható Ilyen kezeléssé szereld, komán pánfensnek az alábbi dózismrtonfeyban: 1 pg és 101) mg kdzdtl fesdöszeg-kg-onként, előnyöse® fel pg és 51) mg kózótt tesfeómag-kg-eakést, m^toa egy W tóid? alkabmtmal. A befele tolja lobét példás! orvosilag kivitelezhető beadási méter, példás! Intravénás Infekció, szsbkstán injokelő, fetsfednfelis Isjekelb, fetramoszkslézis istjekeié, feferpezfefelis fejekefe só hasonlók, előnyősön fetravénás Infekció.

Az Infekciót sete-vizes oldóatow (példás! propilés-gUkeíbarí, pdkelilée-gkkolfeg sfevésyi olajban, példás! ok'vfeípbss, és alkohslbze, példás! etafebae), szeszgesselóbse va^‘ edsslzsóbs® Is elé leket állítási.

Az isfeelót száséssel leket feetfektel Ifesfeswfeb aSsalmto^vsá, kskterleld fetoákevefesével vagy feegárzásssl. Az fejekeidt elb leket álktfe ágy, kegy felkssztsólás éléit feozztfe besdfesió tstoa. Keskfeias, Ifeffiizálfek steril szilárd késtotétmyé, aately hgekeidto fezfesfeaté, sieti! desztillált vízben vagy más tfefezsskert felfesssstálás eléd leleldbafe,

A ialáfefey szerinti gyógyászati készfeéeyek hsszeáisiávs! a Crto-feegség szsppessszálkstó, megelézbetO ésfegy kezelbeté.

Továbbá, a gyógyászati készfefesyt jelenleg Afelzszzsit, olyan gsöfeyazetek terápiás heiásáfet jsvltására lehet ateímazai, atseiyeket ilyen gyzdladáses febedegség kezelésére fezek lel.

«« ψ Φ φ * ». >

Αχ ábrák rövid leírása:

Az I. ábrán bemutatjuk anti-AÍLIM-ellenanyag gyulladásos bélbetegség kialakulására kifejteit, szuppressziv hatását, ha az ellenanyagot (a betegség kialakulása előtt vagy a betegség előrehaladott állapota után) folyamatosan adagoltuk, és az anti-AÍLIM-ellenanyag -gyulladásos bélbetegségre kifejtett terápiás hatását kifejező .mérőszámként meghatároztuk a tömegcsökkenést, amely a vastagbélgyulladás jellemző tulajdonsága.

A 2. ábrán bemutatott fényképen sorrendben az alábbiak láthatók: egér normái vastagbele, amelyben nem alakult ki gyulladásos bélbetegség, egér vastagbele, amelyet gyulladásos bélbetegség sújt. és egy olyan egér vastagbele, amelyben gyulladásos bélbetegséget anti-AlLlM-ellenanyag beadásával smppresszáltunk.

A 3, ábrán bemutatjuk a?üi-AILIM~e.llenanyag gyulladásos bélbetegség kialakulására kifejtett, szuppressziv hatását, ha az ellenanyagot folyamatosan adagoltuk, és a hatást kifejező mérőszámként meghatároztuk a törnegcsőkkenést, amely a vastagbélgyulladás jellemző tulajdonsága.

•: negatív kontroll ellenanyag (n~20)

O: antl-AlLlM-'íCOS-ellenanyag (n-=20) □ : &«ΐί-87ΚΡ-1-ellenanyag fn-7) »: negatív kontroll ellenanyag beadása BALB/c, scid/scid-egémek, amelybe €D4-;-CI>45Rbfow Tsejteket vittünk be CD4+CD45Rbhígh T-sejtek helyett (n=?)

A 4. ábráu bemutatjuk vastagbél gyulladás súlyosságának fokát, hlsxtolőgiai értékelő pontokban kifejezve.

Az 5. ábrán bemutatjuk CD4*-sejtek számát, amelyek infdtráltak a vastagbél-nyálkahártya kötőszövet! rétegébe (lamina propia).

A 6. ábrán bemutatjuk sejtek apoptózisának fokát vastagbél-szövetekben.

A 7. ábrán, bemutatjuk anti-AÍLIM-ellenanyag gyulladásos bélbetegség kialakulására kifejtett, terápiás hatását (a betegség előrehaladott állapota után adtuk be), és a hatást kifejező mérőszámként meghatároztuk a tömegcsökkenést, amely a vastagbélgyulladás jellemző tulajdonsága.

•: negatív kontroll ellenanyag

O: anti-AÍUM/lCOS-ellenanyag

A 8. ábrán bemutatjuk vastagbélgyulladás súlyosságának mértékét, hisztológtai értékelő pontokban kifejezve.

A 9,- ábrán, bemutatjuk- Cí>H-sejtek számát, amelyek infdtráltak a vastagbél-nyálkahártya kötőszövet! rétegébe (laroina propia).

A ÍO. ábrán bemutatjuk folyamatosan adagolt, aníi-AÍLÍM-eiienanyag gyulladásos bélbetegség kialakulására kifejteit, szuppressziv hatását, a hatást kifejező mérőszámként meghatároztuk a törnegcsőkkenést, amely a vastagbélgyulladás jellemző tulajdonsága.

•: negatív .kontroll ellenanyag (n~7)

Ö: anti-AÍLÍM/lCOS-ellenanyag (n~7)

A 11. ábrán bemutatjuk vastagbélgyulladás súlyosságának tokát, hisztotógsai értékelő pontokban kifejezve.

A 12. ábrán bemutatjuk CD4+--sejmk számát, amelyek infsltráitak a vastagbél-nyálkahártya kötőszövet! rétegébe (lamina propia).

Ax alábbiakban találmány szerinti megoldást konkrétan a példákra hivatkozva szemléltetjük, azonban erre nem kívánjuk az igéi··,veit oltalmi kört korlátozni.

« * *« * Φ *#♦ * $ *

#4 *

* **Φ

- is Lpéíds

Vite^bélgjmltetestz kitejtte tesápiás hatos egérhes i&tatö vM^bélgjmífedtoi-totxtoÖtom (t kísérlet)

1. Állatok

BALBA, setáZstoá»eg«rdt< súlyos immöntoáayos egereket (6-8 hatos tektesyek; CLEA lepte) és am> mái BALB/c-agerskat (6-8 hetes hímek; CLBA lepáe) alktesaztohk,

2. Egérereáeté ÁIidM~rs speeiSfeus, msatefeteiís ellsst.teysg stéfelliéte

Az slábbtek szsstei álltettek elő.

Korábba» lekt, sgémteegi AILIM teljes hosszúság emteesév-z«ékve.üelájá.t kááolb «DNS alkahmizáfevzl ftoí. tamstftte 12, SÍ-SS (2feXl)j ekWítetette agéreredetll ÁlLIM-et ezgsesszdkk tmstewált sejtet, stazdste eljáteste mH rtemzbtetes gteiszteztégte segteégéval,

A Ptotszfettteli sajtot bzmgtetettek 8a tdtomezbifegátek (Ite.teil x gj, és a sejtezmhrteÁteksikfe tomtomó, emtekfegáli üledékei: felsz&szgztedtek BBSteaz. Az így kapott sejt?rseíobrteíte.ksiét kemptett Fee· mte-tejevtessfe Wfeíar-patfcáay telpdba öltetek ala6 imoiofeteteskéoi (Ö. zsp). A továbbiakba» a sejtwmhto»festete «Igtehtet hetetek; stopba az elétet itetxtetebsm a ?, a^a®, a H. és a 28. ®ap»s> Kát az misé ímziztezálás tetet kivetitek ayirotoomb-sejítotok

A oytetesosofesojiiáízt és egéreredete RAi-stezkármsejtekat (XX No, ÜÖHfe; Bss, öfeefewe 217. 155 (IW2)j teszzkevadilk. fel zrteyhsz, és elbállítotteek teetsokkisális telamaiyagtemefe hfeddíteiát eejítóévzl, prilletiiési-gllkol 4606-as (Boehrktger Maaahesm) totatomva teste égesskéet. Hibrideméi ügy szelektál~ tetet, hegy 10% magsat! bojjtaéntmoí és emfeeptete tartatomé, HÁT-tamtoto ASFlClfetápközzgteo (Ajtoomoto) teltettetek azokat

A sejtek kooreszoetmtáiáoak totoatotásah EFICS-EUTB áratokkal ekteteízrrte mértek; a sejteket ágy festetek meg, hogy ez egyes hifeidteteeeyteteek feitiiászéil reagáltatok a femsbh estette, rekemhmáos. egéreredtei AtLIM-espresszákk irarmaiekltel sejtekkel, éa axato» FlTCjtetfe «kgeiktev l'gö-vte (Céggé)) wgteítetefe igy az e^yaa egéreredete AJHM-ra s|to!llkzs klkrkktetoiteyésteiek Stoöhtoójábaa tetetette, tteteteieteliá etlzosmysgek reakliviiteát igszeltek. Etek eatetttoáyekéte, ttéhfey olyas biltolteteikez jetot» tetet, »elyek egsfeeedefe AB,IM-re stetkiiv, roemekkmális efeseyegokat termettek.

A tetettetek egyikét „BW.S’toak jelétek, Bzi a teteítetet (tkfelO? asjtAhS mifegtszvfeám) mtrapertomstotoan tejeltetek egy ICfe ofeeo-ogétha (efetéey, M hete). llt-2it z;gspai később lepstetetet végezitek az égtem aaestoém testi, és «agy rmtoiyíségfe ptekásybas termelteted, ate-egér AlklM moookfeoálls elfemreyagoi eytetek ki sz ssseiteszfelyadéktel, steesiaré tejárások szerbit, A tetebisíkkfeass sz zlteisoyagot agyzzarbzo _!tetkAl.üAt-eitemeysg^!’-oek jelöljék, fe Gyulladásos hélfetegség fetotostoása

A lesitek leírtak szeriek g>mtetesos bélbelegséget (yastagixllgvsdiaddst) steekáteak ágy, hogy bevik htok CfeáőRBhlgbte SÁLBA, seidteid-egétes, terékbss léte eljárás szerte, isetetees, hegy a gytüládásos béibetegség klafekolását As elfetetetebte a ClMSRBhigh Ttejtek besrídsát kévefeets 3-5 héttel jeiezfes tbmegrtehketes kísért tebea a gyulladásos itéitetegség-mteellkee.

Egészséges IkALB/tesgersh lépteiét sferstete, mwáMi sejtéktei CIXA T-sejteite vtesszteitek el és syetttek ki MACS tetezsztei reteszer (Mlltey) Bfete) töltetesével, «íiW4efemeysggrd (UT4)> tfetevstebso, ez egerekből ízetek léceteket dfetetk fel peteg; tenyfetetebk eságsmu gyéi^yákkel, smsiytetez «hCSfeteesasysg kéfedlk, m^d esztek a sejteket tosstek és ágy testeitek, begy *

·.*♦« * Φ * * #<. Sf * ♦ ·* * * * ♦ .# ♦ «<<. <> ·><·>χ Χχ· «$ _Αχ._φ

-wIbiviMk mágaeses tóísifei oszlopra.

Az így kapott CD44· T-sejteket (tisztaságuk W7%«s volt, áramlási citométeml igazolva) Skneritrbmel (PB) jelölt anő-egár-CDá-ellenaays^al (RM4-5; PbarMiagea), és ffoomszeem izotiedasáttal (FÍTC) jelölt mi-CD4»eíleaanyagg&i (íőA; PhsrMingen) megíelöltök» azután osztályoztuk FACS Vastagé (Bectas DkkissGn) alkalmazásával» és olyan T-sejtefcm őakctodmk, amelyekben nsgymártákő volt a CIMS'RB «xpmssziőja (CtóéBBkígh)» és olyan T-sejtekm> amelyekben któfeékít volt a CIMSKB sxpressziéj a (CIMSRfeto w}>

Bet kővetően» BALB/«, scid/acid-egerekben vastagbálgyulladás índukálása céljából, az így kapott CD4SRWigb Tsejisket (5 x 105 ssjttóö $d PBS) inbaperitoueálisan (i.p.) beadtuk az egereknek.

4. And-AÍUM-elteanyag beadáaa

A fentebb emtíteU SCID-egerek egyes csoportjait, amelyeknek CD45RBhigh T«sejiekeí adtunk, se tíábbtó szerint kezeltük,

1. csoport

Az mtd-AUlM-eltonysgat (25Ö pgSSO pl PBS) IstmperAwBws tótó be közvetlenül a CB45RBhigb T-sejtek bevitele ötén (első beadás}» assjá ezt kővetően folyamatosan, heti háromszori gyakorisággal.

2. «söpört

A negatív tóétól ellenanyagot (ptóönyfel szármázd Igö, Sigma, 250 pg/BSö pl PBS) intraperkoneálF san adtaok be, kőzvedestő) a CiMSBBkígh T-aej^k bevitele ntáa (első beadás), msgá ezt kővetően ielyamalösan bed háromszori gysfcerísággak Ezzel párhuzamosan, kfetótei a CiteOhígk T-ssjtó bevitele (ebé beadás) öttó k, héttől a negatív któtól elteoaayagön klvbl az antFAlUM-sltetaayagnt (250 pg/25Ő pl PBS) inőaperítoneálísart beatkuk folyamatosan, testó hssonlő g>tótespgB,

3. csoport

A negatív kontroll «Itómtyegxn (gtófefel szármázd IgO, Sigma» 25Ö pg&50 pl PBS) mtzapmtoneálisaa adtok be, kSsvcttókí a CDáSBBtágh Iteíitó bevitele ötó (tóé tefek feid esz követően (blyamatosan, tói tóötrtsstó gytótóéggaí.

A gyötótóös béfeetegség slőmhakafekságásak fokát, és a betegség któatótótó és elötótóBétóö tó iojttó tój-AUJM-eömtmrya^k töktjösörttótó sxapprmzié és kezelés mértékéi testtömeg mérésével elemeztük az. egyes csoportokban, kőztótólíl a T-sejtek teste elért kezdve, a tóétól teljes Ideje alatt.

.Az eredményeket tótóöijnk az 1. tótó.

Tebét, a tótóotóttó amgléltótó, a gyölladásos tótóegség előmhaladásái jelentős témegstóktestó kísérte tótós a esoperőmn» weiyte az Bitók csak. a negatív teteli oltóanyagot kaptak (:l csoport). Azonban a tőmegesőkkanés teljes hiányát és a gyaiiadásös béitóegtóg kitótóktótó teljes mértéké szöppmsstóját tapasztaltuk tete a csoportban, ssnelyte ax Bitók anti-AIBtótótemsy,<tó hdyam^osau tógtó közvetettől a Cö45BBkigh T-sejtek tekéiétől kezdve (I. szögön).

Továbbá» abban a cseporfeaa, ámenben az éllaitó kizárólag negatív testeit ellenanyagot kaptak közvetlenül a CtóSRBklgk T-sejtek tótóíétrtí kezdve a ?, tóig, és a I. tótéi tól-AIUM-eílmwepet Is kaptak a oegstó keörtoli eltóeeysggsl egytm (2. esöpert), jeletós istótóegtórttóadés (ikléptós) volt megOgy^bető kéxvstórtki az ssti-AlLltóeltómsw beadásának ketórttók séfen a es^fetós vtaeoykva, amsíytóa az éltek esek oeptlv teötsoll tówttótó⁵ tótóg még a S, tó tós Is (3, esepm). Totó azt tótósk, begy az

XX

-20XX*X •X *

XXX Ο

XX XXX X XX

Ο* X* > X * «X* * X X

XX XX

X

XX *4« tó-AILikfelleimnyag képes gyailaáásós bé&eiegségei: győgy&tó.

TevkbbA a gynllsátksos béfeeiegség eferebalaáottaégának lhkkí_s és a betegség kialakulására és eferebala sltós kifejteti, tól^AÍLÍM'XÖws^^ak údajööfefesfe szappressziá ás kezelés totókéi ügy etemsztfe begy tóény egér vastagbeléből mitó vétónk az L és a 3, estgwtbsn, b héttel. a T-sejtek beadása alán, és a vastagbelek állapotát sabbett saatmsei vizsgáltak. Normál tótmbként, hasoaléképpae megvizsgáltató olyan BfeUtó. setótótógétól vett vastagbél-mariát, amelybe ssat vittünk be CWSABbigb T-sejtetó, & ttem kottái eileoattyágákat.

Á« etóttényakzi tótotójnk a 2. ábrása fenek eteátnéityetó, wmgbéhttó a gyulladások bátbsfegség elfeífeteéását: tóéré eíiajelását (a tó áakfes keakenyeáését és rrivláiilését) és leálsrigstzafeas székletet Isgysliiiok meg abban a eseptazbam amelyben az állatok negatív tótól etósayagst kaptak (3. csoport), Vtsmtal: a vastagbél állapota abban a esttófea, amljfew na áriatok aoti-ATiJM-efemnyagnt kapltó (L esoportk basoalé vek a normál kontroll vztógbél álki potáhnz, és tótóitó bogy az anri-AiLlAk-ebenanyag tógalíitósatt ssnptósszálfa & gynliariásos bélbetegség któkebbéi és eferebaltósfc

X példa

Clyakiariásos bélbetagségze kifejtett terápiás hatás egérben létrehozóit vastaglréigs'urisdás-mmioifeo (3, kísérlet) k Állató

BAUfe sétóekl tómtóltóes egereket, CÍTBtfe sóstóid egarakat, év normál BAttó-egosokei

3v któtófeoklis elfeosnyagok

Bgtóvtókt ASM» (ICÖS) speoitóáA asprasktpnáiís elfeaaayagot, egfeeetlesb BTRlM-re [egtósetót Altlká (ICGri) egyik llgatóroaj spemfes twtóetós elhmaovsgog áa nogtó kontroll ellenanyagm sbkaknaztató,

A lentebb lakiak szeriig elééliltob BlbJ-ht alktószlnk nnti-sgsr-AlLlWiCOS, anmoklnaálts ellenanyeghem

Arái-egée-BRRB-i, kumtólenábs efesmsyagot az alábbiak szerint kilátótó elA SO-patóbsyt olyan stóombtórs feejie.kkel intromritófenk standard eljátóskksk msolyek egáraredeib B7'R!M-et exptussaáinak. Immonszáli pafeáttybél kivettfesk lépsejtjeket, és tótól eiybtósb szesint snielbmk sajtókéi sajtódéi végezfek, Így oléálliiofetnk hihttóhtókat. Az agyas btbtiátóatóyksaeteb: felillészéii alkateaava, St'A alkalmazásával mérték, hogy a tenyészetek feblblszbtbtat lévé, aari-sgér-B'WM mmmkkmáils ebetsanyag milyoo mértékben képes se: egétósfetb BIKB-l-et aaywtóié, mkensbmáos sejtekhez INBA-aojttóhas) kélferi, és ksszektóiiok az egtótóefe. BWM-tó bitódat képes bilonnny^á termeld klfeiáémákub A kísérletben zlkabaszott tól-agtóBWM matmklonális ellenanyagot a szotekiáil ikltófetó'tóyészéfek feláltódjábél éllfektó eib. Tevábbk iganoknk, begy aml-egéz-B7N.íM raotmklmriiris ellenanyag olyast aktivitással rasufetkezlk, amely gáttrije ae sgAntasiatk ÁILIM-lg (egfeeredeíii AiXJMMARs smtórillz fegktjtk W kitasnagfebsbfe be-tószi feitóaazfe fetó peílgeptó tóétól az egérereéeté8»Wefe«eéié tótóbstóss sfetakhea

Olyan gnikáaybbl tómtó igG-i (Slgtó) afalma® A stsgtó afetókgWb «eiy nass zeagil sgtóril stóimezb ÁfeblÁCOS-al vagy Β7ΑΡ-!tó ~2i φ

AA ¥

¥ φφφ

ΑΦ¥Φ φ

φ

Φ A Φ¥

A ** ¥

Φ

ΦΑ

Φ ΨΧ ¥ * Φ

Φ** ΦΦΦ ¥ ¥ -Φ

Α”Φ Φφ

3, Vastagbélgyoliatiás (gyslfeáésszs feélbetegseg) iodsskákfesss

GyaHaáásös Itolbetegségei, v&stogbé!gy«i!adési ágy isztekáteszk, hogy ClMKEMáEBfeigh T-spjteket bevztábzk BALBfe, sdáösiámgesvkbs egy k&zlenzészyfees leírt ellárfe swteí IX hssssssoi. ÍŐ4, 4§7lMte2 GÍŐÖO}},

CD4* T-sejls&ei elvélssziottonk nos'mál SALBfe-ogorek fegsejtietei astbCDé (E3T4) MA.CS mágneses élváinstoásl mte (Mzfeesyi gioiee) sikaiszmzésáv&I, a suéHékefe oioefeések arát A CIXM- Tmejteket {itev táségtsk feEiXlbXos volt FXCSml igazolva) tikoerstrtetal (TE) jelöli síoti-égér-ClXt-elletmnyízggal (RM4-5; Fbaobfegen), és itezteseeelsz Izztiioeianáitoi (RTC) jelölt asb'CEfeeiiersanysgga! (löÁ; ElmobRogen) szegte lökök, axutfe oteályoztsk FACS Vsstage (Eeeios Diekinsoo) alkalmazásával öyslhsáésos bélbetegaéget (vsshzgbéigsaslfeástst) úgy feáakáfemk» hegy CXbiSRBfeigfe T-sejteket (5x 105 sefe/feMi gi FBS) isiraperimneélzsesz betefemk BALBfe, setbAeidmg&zekzzek,

4. Vsstagbélgy'sterlás kezelése msti-ÁlXXM ellesesysggsí

Ax «Legét' ABIM/KOS smtxskkméiis ebenanznget <250 ggCSé gi EBE), antbegéz B7RF-Í nzomzklosélis eEmmsyagoi (25!) gg/Mö μ| EBE) vagy tesziznll ellenanyagig (250 ggCSCl gi EBE) beteokézzi háteoszzsztsri gyzsteisé^gi, 7 héten át, a CIMáRBbzgb Ί-sejtek boHielélbi szAsihivzs (0, Mt), tefrt^arí&w^saa besámk olyan egemktsek, ssalyekban a fentebb leírtak szerint wtagMlgyulladM indokálmnk.

Mtete, ne asSi-AÍl.,lbRÍCOR-ei!ésasysg terégífe teásának vizsgálata eéljébdi, a zazsfegifelgynsltebks elöfebslaését állapotéban beattenk asbóAlLlhídCÖS nzonökfeznáiis ellenaszyngtst (ESŐ ggkest koszeesiráeiöbsn; beleste háromszor; kg,}, a fentebb emfeletieRhez hssotbö körteuésyek kbaötb CDéSRBfeigb T-sejsek bevitele rstéo a kámzsáik héttől kezdve olyan egereknek, amelyekben a iimtohb leírták azarrot zmatagizéigyodlarlásl: irtán. kskihmk. Hét héttel s CÖéSREhigfe T-sejtes bevitele mén a teaetáliatokat eipsaziteimk, és efemsmtsk a gyrsika« áás állapotát a msteghélkem

S< Vteiagbélgynlfedásbtssz szmzveste egetekből származó, patogőn CD4* T-sejtek bevitele egetekbe ölvén BALBA, seteselé-egetekből, amelyekbe bevitálak CDÉt CIMőRBfezgh Telteket (sáopfev henszfer), a vastagbél nyálkahártyájának kbíbsabved rétegzíbá! (latetas gmgla, rőv, LE) CD4* sejteket (LF CEfe T-sejtekot) feolátesk a fentebb említeti MACS sségneses gyöngyöket alkalmazva, 7 héttel a T-sejtek beadáséi követben. Az tetei LE CÍM e T-sejtes fesaságn FÁCSml igazolva 45% vagy nagyobb.

Ax LE CEfe-r T-sejieket (Is. Kié ssjbBŐÖ gl EBE; l..p,) izesátsk BALS/e, smáBefe-egerekoek, Bemén heodimfe ami-AlIdtedCÖb ehenaoyegot <2SŐ ggfeőCi gl EBE) vagy negatív kontrol! ellenanyagai (paikény Igö; 2SÖ ggíFSd g! EBE) a fesxfegmteeek, izeit hátwsxoti gytdmdséggsá. Mégy bébe! ax LE CDte- .L-séHek bettáéen mán ax egeteket: elpusztítottak, kivsbhk vnaiagbeliiket, és iziszto toglsileg mzálizblmk,

ő. Hlsztoiégial vizsgálat és bnsnmsobisziokéssiai iesiés

A fentebb emlifefe egyes teszZsBfetszkbéi kivett vasiagbéEsabmkmhbkkai é% thswhst isobelssazb FBSÍzest imnzohiifeéimk., A garsfBsha iszaszozfezExálL vasinglzéEsaövfemekszmekei (5 gts) ssegfesietoik hemaiozdlis' szel és sózáson! ÖiSdéstés). Atkáiizbltuh az egyes rzövetssététottoztsbékai. A vgstagbél gytáisdásések lökéi ptm~ tokos kösveriátak, egy kdzleozéuyfeets lobiak sasrtni [Gastovommisgy 1IX 715-723

Másrészt, imrszzsstzbfezRskémiai festést aikalnzezé sstáimsizea, a. vsstagfeéieofekákto mztnohiikzéltsk: OCE vegyfefeizétz, fefegynastoásk ifelybkony nbrogénisess, és kílRI-mz fesztek,. ?! sstbvegvzeisaetok festéséi ovklte biotfez koszgles elzárással végeaibk.

A sfeivebsetszetekei fe gro) fesszteháit, ssbmgér-ARMCÖB mmmkimtezs eltemnyeggal, btebsiáli,

-22tmtí-egtoBTRP-I mseklonálís ellenanyaggal, bmtisblfök mdl-ag4r-CD4 mmmkkmtis ellenanyaggal (RM4-5; gatkényhöl származó IgGt; FfearMmgen), bletlmláh, anti-egér-FWl msamktesfölis ellesneyzsggal (paitoyixk sztornó ígök; PlsuMingen), vagy biotialláít, egyező ízot^usá, kontroll eitonsyaggnl (PhatMisgen) mkubétek, A bledeifök ellenanyagot szboptavhlm-blötmiiéit, tormából származó pmoxldáz4to?npte atafeszásával. detektáltuk (Vactastala ABC O; Veder), és dtammoímtidíjmeí födök láthatóvá, Majd valamennyi mdszeföt ttoszföeztdk bem^nőÜnnet

7. Apopffölkos sejtek detehfölása

A legyttsdeti szövdmdszefökbsfö találtató ageptotas sejtakat: ApoTag-reageoaktoáet (bdat'gee) ah kafenazáaával deföktáhek, közök TUNEL-eljárss szerint Mikroszkópos megfigyeléssel meghatároztok a szövetmetszdekbee található Tnsel-pezbfv salteh mennyiségét ógy, hogy kkzdmlktfmk a TllNBVptolv sejtek számát a nyálkahártya kötösröveh rétegében (lamtaa prttpie) 5$0 mosonukíaárís sejtben (LPMC), amelyek infikrálódtak egy metszet öt helyére. Az 5ÖŐ LPMC-bea lévő TUNEk-ptotv sejtek tosnlékes orányát tefcmletíök apogtózis-fedeznek.

3, hzeslméuyek

Az eredményeket ise-mstföljtsk a 3-12. ábrákon.

tht, Vastagbélgynlladés szsgysesszdlésa ead-AÍI,ÍbédCöb-allemmyeg beadásával

A teszáegerekbso (kontroll egerekben), amelyek negatív to»o8 ellenanyagot: (padsényhől aaórmazó IgG-t) kaptak, súlyos vnrtaglzélgyadlfölhs alakult ki CIXSWmgh T-sejtek bevitele után 4-7 héttel, ős stemasek jelentős tömegcaókfeenést tzgyeltönk meg (3, éisfö), hanem a vastagbél bálának szigztíftksls.s elvékonyodását is, nrnlyet hasmenés és gyulladás kísért,

Romroll egetekben a bisztelögföi értékelő pótok (ataelysőt a vasöyglfölgynliaőás súlyosságát jelzik) átlagértéke (tt ?, .hton) 5,9 * 1,2 volt, a betegséget ímnsznwálls gyulladás jellemezte, amelyben .tmgyszsimh limfbdföi ílgyelkmk meg a kötőszövet! rétegben (lamlna prspíáhsn) és a submueosában, valamint szemhetőnó építői hgteípléamh, asnely gefeiet-seitek mőkktmősével járt (4. ábra).

Másrészt, to-AltlMACOS-ellenanyaggal kazalt egetek teljesen egészségesek voltak, és netn figyehdnk meg bensők vasfögbélgyutíladásm. és a bélfal eMkonyodáaám meló jeleket, hanem a kísérlet egész; idöförtos afe» fö«ggyföföpsáásí hgyelhfök meg (3, ábm). A béliül ssövetések blszlolőglm diékelö pemte ö,é * ő,7 vek ezekben az irntt-AlLlMACOb-elldzástyaggel kezelt egerekben <o~'?), és egyértelműen kótos elváltelsekm nem tehetett megfigyelni (4. ábra).

V&sPtgliéigymllazlázbazt szenvedő egetek (ktmlznll egetek) vnsfögbelében, mnelyfökben gyulladás fejlődött ki, a tolna prepáiban megfigyelt CD4* T-sejtek átlagos száma 44 & 9 x IŐ5 selbvastagbék míg autiAinM71COS-elless;mysggal kezek egerekben ugyanez az érték 21 & 3 x 105 ^vastagbél (ρΜΐ,ΟΙ} volt (5. ábra), á-2, Ápoptőzis itföföföléxs szövetbe m tildéié nnzsmmkfeéris sejtekben snrt-AltlhátlCOS-eilatmnynggtd

Olyan egerek vastagbelében, amelyeknek ami-.AtldMdCOSmllesszay'sget adtunk be, apö;netikns sejtek szétnátzak sztgnilkkéns növekedését: bgyeMfc meg (tőbbaégttk szövetbe ktithzálö, «rnnföktaérls sejt veit), a tsegsílv toatoll e&wsyttggsl teák egetekhez (ktmfrttil egerek) viszonyítva,

Az; apttptősis-mdes,. a vastagbélben fölélhető epígfödlktts sejtek kvtoésh'v mföllzasével kimtoföo, sztgslfföámam magas volt olyan agatokban, amelyek zeti-AlIdMílCklS-elhazíatyagot kaptak (toÜ), olyas egerekhez viszonyítva (fesförml egavek), amelyek kontroll ellesmgmgtA kaplak (δ. ábra).

s>* * * ve <Λ ·

Ezek az eredmények azt mutatták, hogy antl-AÍLlM/lCÖS-eilenanyaggai való kezelésnek tulajdonítható, vastagbélgyuiladásra kifejtett szuppressziv hatás AÍLÍM-et (ICOS-t) expresszáló, patögén T-sejtek kimerítésének tulajdonítható.

8-3. Anti-AiLiM/iCOS-elíenanyag beadásának tulajdonítható, vastagbélgyulladásra kifejtett szuppressziv hatás előrehaladott szimptómák esetén

A tömegcsökkenés és iimfociták irdihrációja a vastagbél-szövetekbe, azaz legyengüléssel járó betegség, amely a fentebb említett, egérben létrehozott vastagbélgyuíladás-modellben az egyik tünet, körülbelül három héttel, illetve körülbelül két héttel a CD45RBhigh T-sejtek bevitele után kezdődik. Ezért, a fentebb említettek szerint, ants-AÍUM/iCOS-eiienanyag beadását három héttel a T-sejtek bevitele után kezdtük.

Abban a csoportban, amelyben az állatok aníi-AlLlM/ICÖS-ellenanyagot kaptak, szignifikáns javulást tapasztaltunk a tömegcsökkenést illetően (7. ábra), és hasmenést nem tapasztaltunk.

Az egyes csoportokban iévő egerek vastagbél-szöveteetszeteinek hísztológiai analízise azt mutatta, hogy a granulómás gyulladás, limfocita-infiltráció és az epitélium elvékonyodásának mértéke szignifikánsan csökkent a vastagbél-szövetekben abban a csoportban, amelyben az állatok antt-AiLlM/íGOS-ellenanyagot kaptak, olyan egerekhez viszonyítva, amelyek negatív kontroll ellenanyagot kaptak (kontroll egerek), A gyulladás megváltozását megfigyeltük a bélnyálkahártya kötőszöveti rétegében (lamina propiában), és bizonyos esetekben iimfociták submucosába történő enyhe rnílítrádóját kísérő, kóros elváltozásokban, de az izom-rétegben nem. Továbbá a vastagbélgyuliadás (a vastagbelekből a 7. héten vettünk mintát) súlyosságára utaló, fentebb említett hísztológiai értékeié pontszám szignifikánsan csökkent abban a csoportban, amelyben az egerek antiAlLlMdCOS-ellenanyagot kaptak <1,62 & 0.S1), olyan egerek pontszámához képest, amelyek negatív kontroli ellenanyagot kaptak (kontroli egerek; 5,93 * 1,23) (p«ö,05; 8. ábra). Továbbá az infihráió CD4+ T-sejtek száma (?. hét) szignifikánsan csökkent olyan egerekben, amelyek anti-AILÍM/iCOS-ellenanyagot kaptak (5,50 ± ö,7 x löd sejt), kontroll egereknél tapasztalt értékekhez képest <31,3 =fc 7,7 x 106 sejt) (p<0,05; 9. ábra).

8-4. Aftti-AlLiM/lCOS-éllenanyág vastagbéigyulladás'ra kifejtett Szuppressziv hatása, melyet vastagbélgyulladásban szenvedő donor nyálkahártyájának kötőszövet! rétegéből (lamina propia) származó CD4-;- T-sejtek bevitelével indukáltunk

Anti-zMLIM/ÍCOS-ellenanyag patögén T-sejíekre kifejtett terápiás hatásának vizsgálata céliábók a fentebb leírtak szerint vastagbélgyulíadásí indukáltunk vastagbélgyuliadásban szenvedő egerekből származó LP CD4+ T-sejtek bevitelével BALB/c, scid/scid-egerekben, majd beadtunk anti-ÁILlM/lCOS-ellenanyagot.

Olyan egerek esetében, amelyek anti-AILÍM/iCOS-ellenanyagot kaptak, a tömegcsökkenés (lö. ábra) szignifikánsan javult. Továbbá a vastagbélgyulladás súlyosságára utaló hísztológiai értékelő pontszám (vastagbél-mintákat a 4. héten vettünk; 11. ábra), és a CD4+ T-sejtek inftiírációjának mértéke a vastagbél nyálkahártyájának kötőszövet! rétegébe (lamina propia) (4. hét) <12. ábra) szintén szignifikánsan csökkent olyan egerekhez képest, amelyek negatív kontroll ellenanyagot kaptak (kontroll egerek).

Ipari alkalmazhatóság

A találmány szerinti gyógyászati készítmények rendkívül alkalmasak a Crohn-betegség szoppresszsójára, megelőzésére és/vagy kezelésére.

Továbbá, AILIM-ra specifikus, humán ellenanyagot tartalmazó gyógyászati készítmény, amely gyógyászati készítmény része lehet, különösen alkalmas drogként történő alkalmazásra mivel nem okoz olyan mellékhatásokat, például allergiákat, amelyeket egerekből származó ellenanyagok embereknek való beadása okoz.

Claims (1)

1. Ι. AIUM-bez kötődő ellenanyag vagy annak fesz®,. Oohn-betegség szappmaazrójábas,. .kezelésében vagy megelőzésében történő alkalmazásra, ahol az ellenanyag vagy része AÍLlM-et expresszáló sajt pasztnlását rndnkáld aktivitesaal rendelkezik,