HU226223B1 - Injector device - Google Patents

Description

A találmány tárgya befecskendezőeszköz fecskendőszerű tartályokhoz, amelyek tengelyirányban megközelítően állandó keresztmetszetű hüvelyt (121), elülső nyílást (122) és legalább egy, a hüvelybe (121) behelyezett, a tartály (120) tartalmának kiszorítására szolgáló mozgatható falat tartalmaznak; a befecskendezőeszköz (100)

a) egy, a tartályt (120) legalább tengelyirányban mozdulatlanul tartva befogadó házat (110) vagy házrészt,

b) egy, a tartály (120) mozgatható falát legalább előre irányban elmozdítóan működtethető, egy vagy több részből álló dugattyúrúd-elrendezést és

c) egy, a dugattyúrúd mozgásait vezérlő vagy a mozgások sorrendjét meghatározó pályarendszert tartalmaz; a pályarendszer legalább egy együttműködő pályát és követőelemet (115, 116) tartalmaz; az együttműködő pálya és követőelem (115, 116) rendre a házhoz (110) és a dugattyúidhoz képest vagy a dugattyúidhoz és a házhoz (110) képest álló helyzetben és együttműködésben a dugattyúrúd legalább egy előre irányban történő elmozdulását lehetővé tévőén van elrendezve, továbbá a pályarendszer egy, a tengelyirányhoz képest legalább részben keresztirányban futó összekötő pályát tartalmaz, és a pályarendszer tartalmaz továbbá legalább kettő, első végével az összekötő pályához csatlakoztatott adagolópályát, és a követőelem (116) az adagolópályák bárA leírás terjedelme 20 oldal (ezen belül 3 lap ábra) melyikébe belépni képes követőelem (116), és minden egyes adagolópálya a követőelemmel (116) együttműködésben a dugattyúrúd előre irányban történő mozgását lehetővé tévőén legalább részben tengelyirányban fut.

1A. ábra

HU 226 223 Β1

A találmány tárgya befecskendezőeszköz fecskendőszerű tartályokhoz, amelyek tengelyirányban megközelítően állandó keresztmetszetű hüvelyt, elülső nyílást és legalább egy, a hüvelybe behelyezett, a tartály tartalmának kiszorítására szolgáló mozgatható falat tartalmaznak; a befecskendezőeszköz

a) egy, a tartályt legalább tengelyirányban mozdulatlanul tartva befogadó házat vagy házrészt,

b) egy, a tartály mozgatható falát legalább előre irányban elmozdítóan működtethető, egy vagy több részből álló dugattyúrúd-elrendezést és

c) egy, a dugattyúrúd mozgásait vezérlő vagy a mozgások sorrendjét meghatározó pályarendszert tartalmaz; a pályarendszer legalább egy együttműködő pályát és követőelemet tartalmaz; az együttműködő pálya és követőelem rendre a házhoz és a dugattyúrúdhoz képest vagy a dugattyúméhoz és a házhoz képest álló helyzetben és együttműködésben a dugattyúrúd legalább egy előre irányban történő elmozdulását lehetővé tévőén van elrendezve. Egy, az ilyen eszközök működtetésére szolgáló eljárás is leírásra kerül.

Bár az injekciós tűvel ellátott fecskendő típusú eszközökkel végrehajtott befecskendezés elvben egyszerű, azonban az számos különálló lépés gondos végrehajtását kívánja meg. Magát a befecskendezés műveletét megelőzően néhány előkészítő műveletre lehet szükség. Szükség lehet a fecskendő megtöltésére a gyógykészítménynek valamely tartályból, például üvegcséből való felszívásával, számításba véve a beadandó megfelelő dózist. Az adott kezelési helyzetben ennek a lépésnek kihagyása érdekében általánosan elterjedt előtöltött fecskendők használata, ebben az esetben azonban dózisbeállító vagy -kiválasztó lépésre lehet szükség. A fecskendő tárolása után dugattyújának első megmozdításához különösen nagy, a tapadást feloldó erőre lehet szükség, mind a belső átformálódásból adódó ellenállás, mind a tapadásból vagy a síkosítóanyag érintkezési pontoknál való kiszáradásából adódó megnövekedett súrlódás leküzdésére. Tárolási és eltarthatósági okokból az előtöltött fecskendőket néha kettős, vagy többkamrás változatban hozzák forgalomba, amely közvetlenül a kezelés előtt egy újabb, keverési műveleti lépést tesz szükségessé. Általában légtelenítésre és előfecskendezésre van szükség a gáz eltávolításához az eszköz alkotta edényzetből, valamint az üres részek kitöltéséhez, például az elülső lezárásnál, a kivezetőszereléknél, és a kivezetőeszközök vagy tűk belsejénél. A több dózist tartalmazó fecskendőknél szükség van továbbá előre meghatározott adagok ismételt kifecskendezésére oly módon, hogy mind a túl-, mind az aluladagolást elkerüljük; a túladagolás általában nem korrigálható, míg az aluladagolást sokszor nem észleljük, illetve az kivédhetetlen, amikor a fecskendőből az utolsó, nem elégséges dózist fecskendezzük ki. A fenti összes lépés megfelelő sorrendben való végrehajtása döntő fontosságú a biztonságos és traumamentes kezelés érdekében.

Ezek a követelmények teljesíthetőek a legegyszerűbb befecskendezőeszköz, mint például a közönséges orvosi fecskendő használatával, amennyiben az olyan gyakorlott személy kezében van, aki képes az orvosilag megfelelő korrekciós lépések megtételére nem várt esemény vagy működési hiba esetén. Ugyanakkor a gyógyászatban az az általános irányvonal érvényesül, amikor Is a készítmények beadásának felelősségét magukra a betegekre hárítják gyermekek, idősek és sérült személyek esetén is. Hosszú idejű kezeléseknél a beteg gyakran bizonyos gyakorlatra tesz szert, de olyan kezelési tervek is léteznek, ahol ritkábban kerül sor készítmény beadására, ideértve gyakran a vészhelyzeteket, és az olyan eseteket, amikor a beteg egyensúlyi helyzete felborul. Összehasonlítva a más személy által végzett beadással, amikor a beteg saját magának adja be a készítményt, olyan egyéb egyedi problémák is fellépnek, mint az, hogy kevésbé megfelelő és gyakran merev testhelyzetre van szükség, és hogy a várt vagy tapasztalt fájdalom vagy kényelmetlenség hatással lehet az orvosilag kívánatos hatássémára. Összefoglalva, különösen a beteg által történő beadáshoz kifinomultabb eszközökre van szükség a befecskendezés műveletének megkönnyítéséhez, és a hibák kockázatának kivédésére vagy csökkentésére. A készítmények napi vagy alkalmankénti beadására szoruló betegek részéről jogosan merül fel az igény az alkalmasabb és olyan mértékben diszkrét eszközökre, amelyeket mindennapi életük során maguknál tarthatnak. Ezenkívül arra is szükség van, hogy az ilyen kifinomult és megfelelő eszközök olyan egyszerűek és olcsók maradjanak, ami lehetővé teszi, hogy széles körben elterjedjenek, és eldobható eszközként is alkalmazhatóak legyenek.

Számos javaslat született olyan befecskendezőeszközökre, amelyek segítik a felhasználót a fent vázolt lépések közül soknak a végrehajtásánál. Bár bizonyos szempontból ezek előnyösek, úgy tűnik, hogy mindegyik csak a művelet egy-egy részével kapcsolatban hoz megoldást. Az US 5,244,465 számú szabadalmi leírás olyan korlátozó elrendezést tár fel, amely biztosítja több kiválasztható dózisú mennyiség közül egynek az egyszeri befecskendezését. Az US 4,050,459, a GB 1,230,522 és a DE G 8,509,572 számú leírások olyan különféle megvezetőműveket tárnak fel, amelyek egy előre meghatározott dózis több egyforma adagjának ismételt befecskendezését teszik lehetővé. Az US 3,517,668 és az US 5,807,346 számú szabadalmi leírások, valamint a PCT/CH96/00115 számú nemzetközi bejelentés választható nagyságú dózisok többszöri befecskendezésére alkalmas elrendezést írnak le. Az US 4,832,694 számú szabadalmi leírás egy olyan megvezetőmű elrendezését tárja fel, amely egy felszívásból és befecskendezésből álló ciklus egyszeri végrehajtását teszi lehetővé az esetleges visszafelé irányban történő mozgás megelőzésével. A hivatkozott leírások nem adnak megoldást a befecskendezés műveletének korábbi szakaszaira vagy arra, hogyan lehetne ezeket a szakaszokat beiktatni. Az US 4,968,299, US 4,874,381, US 5,080,649, US 5,728,075 és WO93/14799 számú szabadalmi leírások mindegyikének egy olyan elrendezés a tárgya, amely biztosítja

HU 226 223 Β1 egy fecskendő két kamrájában lévő tartalom összekeverését, majd befecskendezését az összekeverés fázisában egy csavarmenetes mechanizmus felhasználásával. Ezek a javaslatok ugyanúgy a teljes eljárásnak csak egy részére vonatkoznak.

Ennek megfelelően továbbra is szükség van olyan egyszerű és olcsó befecskendezőeszközökre, amelyek képesek arra, hogy segítsék a felhasználót a különböző kezelési lépések során megelőzve vagy kijavítva a hibákat, továbbá amelyek ergonomikus, kényelmes és sérülést nem okozó terméket alkotnak, amely különösen hasznos az olyan betegek részére, akik saját maguknak adják be a gyógykészítményt. Bár a jelen találmánynak általánosabb alkalmazási lehetőségei is lehetnek, azt főképpen ebből a szempontból írjuk le az alábbiakban.

Fő célunk a jelen találmánnyal az ismert befecskendezőeszközök leírt hátrányainak kiküszöbölése. Pontosabban, célunk olyan befecskendezőeszközt megalkotni, amely képes a felhasználót a befecskendezés előtt és a befecskendezés során szükséges összes műveleti lépés végrehajtásában segíteni; az ilyen műveleti lépések adott esetben a következők lehetnek: a kamrák tartalmának összekeverése, a légtelenítés, a dózisválasztás és az előre meghatározott dózis egyszeri vagy ismételt befecskendezése. Másik célunk, hogy olyan eszközt hozzunk létre, amely segíti a felhasználót a műveleti lépések biztonságos, megfelelő sorrendben történő végrehajtásában. Célunk még olyan eszközt biztosítani, amely a megfelelő sorrend érdekében mechanikusan van programozva. További célunk olyan eszközt biztosítani, amely továbbfejlesztett dózisbeállító tulajdonságokkal rendelkezik, és alkalmas különböző dózisok befecskendezésére. További célunk olyan eszközt biztosítani, amely felhasználható egyetlen vagy több szabályozott befecskendezésre egy tartályból. További célunk olyan eszközt biztosítani, amely csereszabatos a különböző fajta előtöltött fecskendőkkel. Célunk még olyan eszközt biztosítani, amely alkalmas a gyógykészítmény beteg által történő beadására. További célunk olyan eszközt biztosítani, amelyet kényelmes kezelni. Még további célunk olyan eszközt biztosítani, amelynek néhány és egyszerű része van csak, azonban nagy biztonsággal és pontossággal működtethető. Még további célunk olyan eszközt biztosítani, amelyet könnyű gyártani és összeszerelni. Célunk még olyan egyszerű és alacsony költségű eszközt biztosítani, amely felhasználható eldobható eszközként. További célunk a leírt eszköz működtetésére szolgáló eljárásokat bemutatni.

Kitűzött céljainkat fecskendőszerű tartályokhoz való befecskendezőeszköz segítségével érjük el, amely tartályok tengelyirányban megközelítően állandó keresztmetszetű hüvelyt, elülső nyílást és legalább egy, a hüvelybe behelyezett, a tartály tartalmának kiszorítására szolgáló mozgatható falat tartalmaznak; a befecskendezőeszköz

a) egy, a tartályt legalább tengelyirányban mozdulatlanul tartva befogadó házat vagy házrészt,

b) egy, a tartály mozgatható falát legalább előre irányban elmozdítóan működtethető, egy vagy több részből álló dugattyúrúd-elrendezést és

c) egy, a dugattyúrúd mozgásait vezérlő vagy a mozgások sorrendjét meghatározó pályarendszert tartalmaz; a pályarendszer legalább egy együttműködő pályát és követőelemet tartalmaz; az együttműködő pálya és követőelem rendre a házhoz és a dugattyúrúd hoz képest vagy a dugattyúrúdhoz és a házhoz képest álló helyzetben és együttműködésben a dugattyúrúd legalább egy előre irányban történő elmozdulását lehetővé tévőén van elrendezve, továbbá a pályarendszer egy, a tengelyirányhoz képest legalább részben keresztirányban futó összekötő pályát tartalmaz, és a pályarendszer tartalmaz továbbá legalább kettő, első végével az összekötő pályához csatlakoztatott adagolópályát, és a követőelem az adagolópályák bármelyikébe belépni képes követőelem, és minden egyes adagolópálya a követőelemmel együttműködésben a dugattyúrúd előre irányban történő mozgását lehetővé tévőén legalább részben tengelyirányban fut.

Több kitűzött célunkat is elérhetjük az együttműködő pályák és követőelemek rendszerén alapuló, a programot megvalósító elrendezés felhasználásával. így összességében egyszerű tervezésre van lehetőség, és a megtervezett eszköz alacsony költségű alkatrészekkel megvalósítható. A megoldás az együttműködő alkatrészek kiválasztásánál nagy szabadságot tesz lehetővé, és csak néhány alkatrészre van szükség, amennyiben azok a fecskendők általános alkatrészein, mint például a fecskendő házán és dugattyúrúdján vannak kiképezve, sőt a pálya elrendezhető akár az egyik, akár a másik alkatrészen, míg a követőelem a másikon van, sőt ezen lehetőségek kombinálására is lehetőségünk van annak érdekében, hogy a lehető legrugalmasabban alakíthassuk ki a programot, valamint, hogy olyan másodlagos szempontokat is figyelembe vehessünk, mint például az eszköz szilárdságára vagy a gyártásra vonatkozó megfontolások. Az eszköz használata közben arra ösztönzi a felhasználót, hogy a műveleti lépéseket a megfelelő sorrendben hajtsa végre, sőt ez a sorrend megfordíthatatlanná is tehető egyirányú struktúrák felhasználásával. Az eszköz még ekkor is alkalmas lehet arra, hogy a műveletsor bizonyos pontjain, például a dózis kiválasztásánál megfordítható legyen a művelet azáltal, hogy lehetővé tesszük a pálya és a követőelem egymáshoz viszonyított kétirányú mozgását végtelenített módon, például körben az eszköz kerülete körül. A rendszerrel lehetőség van mind a tengelyirányú elmozdulásra, mind pedig az elforgatásra, valamint azok kombinációjára, és erő vagy sebesség átalakításra is használható, például egy csavarmenetes pálya esetén; például nagy erőt fejt ki az álló dugattyú tapadásának megszüntetésére, és kis sebességet biztosít az óvatos keveréshez. Egy közös pályaszakaszból kiágazó több pályaszakasz lehetővé teszi több beprogramozott pálya közül egynek a kiválasztását, például különböző dózisok beállításához, irányított, többféle dózisú rendszerek alakíthatóak ki, például meghosszabbítva a pályaszakaszokat több egymást követő tengelyirányú és keresztirányú pályaszakasszal, adott esetben több elágazás3

HU 226 223 Β1 sál, megsokszorozott alternatív útvonalakat hozva létre. Mindezeket lehetséges egy közös programszakasszal is kombinálni, például az előkészítő műveleti lépések számára úgy, hogy minden esetben változás van köztük. Az előkészítő műveleti lépéseket biztosító közös programrész magában foglalhatja a légtelenítést, és többkamrás tartály esetén a kamrák tartalmának egyesítését biztosító mozgásokat. Ez utóbbi programrész kombinálható önmagában ismert, csavarmenetes pályarészekkel. Tekintettel például az eszköz méretére, szilárdságára, gyártására stb. a program nagyobb rugalmassága és a tervezés szabadsága érdekében a rendszer felosztható egynél több pálya-követőelem részre, feltéve, hogy azok nincsenek egymásra hatással. Ez lehetőséget nyújt arra is, hogy a program különböző fázisai más-más jellemzőkkel bírjanak, például több követőelem alkalmazható a nagyobb mechanikai szilárdság érdekében azon részeknél, ahol nincs szükség sok alternatívára, mint például az előkészítő műveleti lépések során, míg egyetlen követőelem alkalmazható az olyan programrészeknél, ahol több alternatívára van szükség, mint például a dózis beállításánál, amikor is a programot megvalósító struktúrák, illetve a feliratok teljesen kihasználhatják a rendelkezésre álló felületet. A lehetséges funkciók nagy száma ellenére, az eszköz rendkívül egyszerű lehet, szélsőséges esetben az egész pályarendszer sajtolással, fröccsöntéssel vagy más formázóeljárással kialakítható egyetlen felületen, például a dugattyúrúd külső felületén vagy a ház belső felületén úgy, hogy a követőelemeknek megfelelő pontszerű struktúrák az ellenkező felületen vannak, és így csak minimális számú alkatrészre van szükség. Ez igen nagy eltérést jelent a technika állása szerinti eszközökhöz képest, amelyeknél jellemzően már a dózis kiválasztáshoz is több alkatrészre van szükség, amelyek csak egyetlen dózis többszörös befecskendezését teszik lehetővé, vagy további ide-oda mozgó alkatrészeket tartalmaznak ehhez, valamint különböző mechanizmusokat alkalmaznak több kamra esetén a keveréshez, és gyakran nem kezelik a légtelenítés és az előfecskendezés problémáját, vagy azt teljesen a felhasználóra bízzák. Az eszköz egyszerűsége ugyanakkor alacsony költséggel és kis mérettel párosul, valamint alkalmas eldobható eszközként való kialakításra is. A teljes programozottság miatt, és azért, mert az eszköz használatához csak néhány mozdulatra van szükség, elérhetjük azon céljainkat, amiket az eszköz biztonságával, kényelmességével, valamint azzal kapcsolatban fogalmaztunk meg, hogy az eszköz alkalmas legyen a készítmény a beteg által történő beadására.

A leírásban, amennyiben azt külön kifejezetten nem jelezzük, az olyan kifejezések, mind például „valamit tartalmaz”, „valamit magában foglal”, „valamije van”, „valamivel” nem értelmezhetőek úgy, hogy csak a megjelölt eszköz lehet jelen, hanem úgy kell őket érteni, hogy lehetővé teszik további eszközök, elemek jelenlétét, valamint úgy kell őket érteni, hogy a megjelölt eszköz egy vagy több darabból állhat, vagy ilyen elemek csoportjára vonatkozik. Hasonlóan az olyan és hasonló kifejezések, mint „kapcsolva, „csatlakoztatva”, „elrendezve, „alkalmazva”, „között” nem értelmezhető úgy, hogy azok kizárólag a megjelölt elemek közötti közvetlen kapcsolatra utalnak, hanem úgy kell azokat értelmezni, hogy egy vagy több köztes elem vagy struktúra helyezkedhet el köztük. Ugyanez vonatkozik a műveletek leírására használt kifejezésekre is.

Az itt leírt befecskendezőeszköz felhasználható az orvostudomány területén belül és azon túl különböző célokra, bármilyen tartályban lévő, bármilyenfajta készítményekkel, mint például vegyszerekkel, vegyületekkel vagy keverékekkel, és bármilyen célra kiadagolva. A felvázolt okok miatt a rendszer bizonyos jellegzetes előnyökkel bír gyógyszerkészítményt kiadagoló eszközökkel kapcsolatos felhasználása során, ahol a tervezés során a követelmények sokkal szigorúbbak, mint a legtöbb más felhasználási terület esetén. Az egyszerűség kedvéért a találmányt az ilyen felhasználási területtel kapcsolatban írjuk le.

Általában a kiadagolandó anyag fluid anyag, előnyösen folyadék, ideértve az olyan anyagokat is, amelyek úgy viselkednek, mint a folyadékok, mint például az emulziók és a szuszpenziók. Ezek a megjegyzések a készítmény végső állapotára vonatkoznak, ugyanakkor más típusú összetevők, azaz szilárd összetevők lehetnek jelen a készítmény végső állapota előtt. A tartály tartalma többféle lehet, úgy kell érteni, hogy az magában foglalja széles körben értelmezve a gyógyszerkészítményeket, és hogy felöleli például a természetes összetevőket és a testnedveket előre töltve vagy felszívva a tartályba, bár az a legáltalánosabb, hogy a gyógykészítményt gyárban készítik. Bár a találmány alapelveit legnagyobbrészt a befecskendezéssel kapcsolatban írjuk le, azok ugyanolyan mértékben vonatkoznak a felszívás lépéseire.

A jelen befecskendezőeszközben használható tartályok általában egy tartályt tartalmaznak a készítmény számára, valamint egy nyílást, amin keresztül a készítmény kiadagolható, és a tartálytípusok széles köre használható. A jelen befecskendezőeszköznél előnyösen széles jelentéstartalommal értelmezett fecskendőszerű tartályokat használunk, amelyek általában egy tengelyt meghatározó elülső résszel és hátsó résszel rendelkező hüvelyt, a készítmény számára az elülső résznél elrendezett, jellemzően széles körben értelmezett folyadékot tartalmazó kivezetőnyílást, és a hátsó résznél elrendezett, legalább egy olyan mozgatható falat foglalnak magukban, amely fal elmozdulása a kivezetőnyílás felé mozgatja vagy azon keresztül kihajtja a készítményt. A hüvely és a mozgatható fal alakja egymásnak kölcsönösen megfelelő kell hogy legyen. A például üvegből vagy műanyagból készült hüvelynek alapvetően állandó belső keresztmetszete van az elülső rész és a hátsó rész között folytonos tengellyel, így a hüvely alakja általában csőszerű, és legelőnyösebben a keresztmetszete közönségesen kör alakú, alapvetően henger alakú hüvelyt hozva létre. A mozgatható fal előnyösen alapvetően alaktartó, bár adott esetben teste úgy alkalmazkodik a hüvely belső felszínéhez, hogy azt lezárja, és előnyösen dugattyú alakú. A befecskendezőszerkezet használati céljától függően a ki4

HU 226 223 Β1 vezetönyilásánál egy tű, kanül, infúziós cső, vagy hasonló eszköz lehet a nyíláshoz folyadék közlekedésre alkalmas módon csatlakoztatva, például azon vagy annál elrendezve vagy egy csővezetékkel a nyíláshoz csatlakoztatva. A megadott korlátok, illetve az előnyös megoldások figyelembevételével a fecskendőszerű tartályok széles köre lehet használható a találmány szerinti befecskendezőeszközzel, például ampullák, patronok, karpullák és fecskendők. Az is a találmányhoz tartozó oltalmi körön belül van, amikor a tartály nem alkot különálló alkatrészt a befecskendezőeszköz házához képest, hanem a ház úgy tartalmazza a tartályt, hogy azok egy darabból vannak kiképezve, bár a legtöbb esetben előnyös, ha a tartály különálló alkatrészt alkot. Nem szükséges, hogy a tartálynak különálló dugattyúja legyen, de előnyös, ha a később ismertetett dugattyúrúd többé-kevésbé közvetlenül képes hatni a tartály mozgatható falára, bár elképzelhető az is, hogy a tartálynak van egy dugattyúja, abban az értelemben, hogy van egy olyan, a hüvely hátsó végéből kiálló része, amelyre a dugattyúrúd hatást gyakorolhat a dugattyú mozgása érdekében, mivel sok szabványos eszköz így van kialakítva. A befecskendezöeszköz előnyösen használható szabványos tartálytípusokkal, például azokkal, amelyeket a DIN és ISO szabványok írnak elő. Az eszköz ugyancsak felhasználható két- vagy többkamrás tartály típusokkal, amelyek például olyan készítmények esetén használatosak, amelyek kettő vagy több összetevő, vagy elővegyület összekeverését kívánják meg a beadás előtt. Az összetevőket egymástól elválasztva tartja egy vagy több, a különböző kialakításoknak megfelelő köztes fal, amely falak a hüvelyt több kamrára osztják fel. A falak néha a patron tengelyével párhuzamosan helyezkednek el, de sokkal gyakrabban a tengely irányában következnek egymás után. Az összetevők egyesítése úgy történik meg, hogy betörjük vagy átszúrjuk a köztes falakat vagy a bennük lévő szelepszerkezetet kinyitjuk. Egy másik ismert kialakítás esetén a köztes fal vagy falak dugattyúszerűek, és a kamrák közötti közlekedés úgy hozható létre, hogy a dugattyút egy kerülőszakaszhoz mozgatjuk, ahol a belső falon több megnagyobbított rész vagy a kerület mentén több ismétlődő barázda és köztük platók vagy olyan, a dugattyút deformáló struktúrák vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy a hátsó kamra tartalma mellettük az elülső kamrába folyjék a hátsó mozgatható fal elmozdításakor. Jelen céljainknak megfelelően az olyan többkamrás kialakítás az előnyös, ahol a keveredést a dugattyúrúd tengelyirányú mozgásával érhetjük el, akár egyszerű tengelyirányú mozgatással, akár önmagában ismert csavarszerű mozgással. A kamrák gázokat, folyadékokat, vagy szilárd anyagokat tartalmazhatnak. Általában legalább egy folyadék jelen van. Gyógyszerészeti alkalmazásoknál leggyakrabban csak két kamra van, és jellemzően egy folyadék- és egy szilárd összetevőt tartalmaznak. Ilyenkor a keverés művelete közben az utóbbi kerül feloldásra, illetve elkeverésre, ami közvetlenül a beadás előtt beadásra alkalmas állapotba hozza a készítményt. Az ilyen típusú tartályok esetén vagy már megtörtént a keverés és feloldás, amikor a tartályt a befecskendezőeszközbe helyezzük, vagy az erre szolgáló eszközök a befecskendezőeszközön belül adottak a kamrák tartalmának egyesítésére, mielőtt maga a befecskendezési művelet elkezdődne.

A leírásban használt helyzetet és irányt jelölő kifejezéseket a tartályhoz viszonyítva kell érteni. A „tengely” vagy „tengelyirányú” kifejezések egy olyan tengelyre utalnak, amely mentén a tartály hüvelye alapvetően állandó keresztmetszetű. Az „elülső” kifejezés a hüvely azon végére vonatkozik, amely a tartalmát átáramoltató nyílás felé van, és az „előre” kifejezés olyan irányt jelöl, amely a tartályból a nyílása felé mutat, míg a „hátra” az ellenkező irányt jelöli. A „keresztirányú” olyan irányt jelöl, amely merőleges a tengelyirányra, és magában foglalja a „forgó mozgást egy olyan egyenes körül, amely párhuzamos a tengellyel vagy azzal egybeesik. Ha külön nincs másképp jelölve, akkor az olyan irányt jelölő kifejezések, mint például a „tengelyirányú” vagy „forgó” nem értelmezhetők úgy, hogy az kizárólag a megjelölt irányra van korlátozva, hanem azt úgy kell értelmezni, hogy az magában foglal minden olyan mozgást, aminek a megjelölt irányban van komponense.

A befecskendezőeszköz házat tartalmaz, amit széles körben kell értelmezni, egészen addig a határig, amíg az ellátja alapvető feladatait, azaz megtartja a tartályt, és az alább bemutatandó pálya vagy követőelem struktúrákkal rendelkezik, vagy ilyenek kapcsolódnak hozzá. A tartály a házhoz képest mozgathatóan lehet elrendezve, például azért, hogy lehetővé tegye az előkészítő lépések végrehajtását a házhoz képest mozgó helyzetben, például a többkamrás tartály esetén önmagában ismert keverés végrehajtását, bár jelen céljaink szerint előnyös, ha még ezen lépések végrehajtása közben is a tartály a házhoz képest álló helyzetben van. Ha másképp nem jelöljük, fel kell tételezni, hogy a tartály legalább tengelyirányban a házhoz képest álló helyzetben van. A tartály oly módon kapcsolódhat a házhoz, hogy a ház a tartályt nem zárja el teljesen, bár előnyös, hogyha a ház körülzárja a tartályt. A háznak nem szabad eltakarnia a felhasználó által működtetett részeket, például a dugattyúrudat, amennyiben azt kézzel kell működtetni, vagy például a tűcsatlakozást. Mint jeleztük, gyakran előnyös a befecskendezőeszközt eldobható eszközként használni; ebben az esetben a tartályt előnyösen gyárilag helyezzük el benne, és ilyenkor egy egyszerű zárószerkezet kedvező helyzetet teremt a gyártás közbeni könnyű összeszerelhetőség miatt. Általános értelemben a ház alakja nem kritikus az eszköz alapvető funkcióinak szempontjából, de befolyással lehet annak ergonomikus és kényelmes voltára, továbbá a háznak a szakmában megszokott módon való kialakítása megkönnyítheti annak manipulálását, például ujjtámaszok, és más, a megfogást könnyítő felületek lehetnek rajta kiképezve. Másrészről a ház formájának globális kialakítása sokféle lehet, többek között attól függően, hogy milyen az egyes részek belső elrendezése. A ház egyetlen vagy több alkatelemből állhat, bár előnyösen a lehető legkevesebb alkatrészből van kialakítva. Elő5

HU 226 223 Β1 nyösen a ház alkatrészei műanyagból készülnek, például melegformázással.

A befecskendezőeszköz egy dugattyúrudat tartalmaz, amit a lehető legszélesebb körben kell érteni, azzal a feltétellel, hogy az ellátja alapvető feladatait, vagyis képes a mozgatható fal elmozdítására, és rendelkezik az alábbiakban bemutatott pálya- vagy követőelem-struktúrákkal, illetve lehetőséget biztosít azok kialakítására. A dugattyúrudat mozgathatóan kell elrendezni a tartályhoz képest, és előnyösen szintén mozgatható a házhoz képest. Legalább tengelyirányban kell mozgathatónak lennie, de annak érdekében, hogy a program nagyobb szabadsággal legyen kialakítható, előnyösen keresztirányban is mozgatható, előnyösebben forgatható, még előnyösebben a tartály tengelye körül forgatható. Általánosan a dugattyúrúd tartalmaz egy, a tartály hüvelyébe behatoló behatolórészt, és előnyösen van még egy kívül maradó, hozzáférhető része, például a kezeléséhez szükséges hozzáférést biztosítva. A dugattyúrúd mozgatható lehet egy tárolt energiát felhasználó működtető rendszer segítségével, például rugókkal, nyomás alatt lévő vagy fejlesztett gázzal, vagy elektromos motor eszközzel, de amennyiben az egyszerűség fontos tényező, akkor előnyös a dugattyúrudat kézzel való működtetésre alkalmasan kialakítani, ami jól alkalmazkodik a találmány alapelveihez. A pálya-, illetve követőelem-struktúrák a dugattyúrúd különböző részein lehetnek elrendezve, pálya még a behatolórészen is lehet, míg követőelem előnyösen valamely hozzáférhető részen van elrendezve. Úgy találtuk, hogy amennyiben a pálya fontos részei vannak a dugattyúrúdon elrendezve, akkor előnyös minél nagyobb felületet biztosítani a dugattyúrúdon, például úgy, hogy a behatolórészt olyan nagyra készítjük, amekkorát csak a hüvely megenged. A rendelkezésre álló felület megnövelésének egy előnyös módja az, amikor a dugattyúrúdon megnöveljük a hozzáférhető részt, ami elvileg mind hosszában, mind szélességében bármekkora szükséges méretűre készíthető, aminek az az előnye is megvan, hogy lehetővé teszi kisméretű tartályok használatát, és pályarészek elhelyezését a dugattyúrúd ezen megnövelt felületein. A megnövelt felület tengelyirányban a behatolórész mögött rendezhető el, de előnyösen tengelyirányban előre meg van hosszabbítva, hogy kívül legalább részben beborítsa a tartály hüvelyét, amikor a behatolórész a hüvelybe kerül. Előnyösen a behatolórész és a meghosszabbított rész legalább részben párhuzamosan fut, hogy helyet biztosítsanak maguk között a hüvelynek. Legelőnyösebben a hozzáférhető rész meghosszabbított részének alapvetően csőszerű vagy hengerpalástszerű alakja van, ami koaxiális a behatolórésszel. A felvázolt általános kialakítás előnyös mind gyártási szempontból, mind pedig az eszköz szilárdságát tekintve a pályaként szolgáló struktúrák kialakítására vonatkozó előnyök mellett. A dugattyúrúd is kialakítható több alkatelemből, bár előnyös, és ugyanakkor lehetséges is egyetlen darabból kialakítani. Előnyösen a dugattyúrúd műanyagból, melegformázással van kialakítva.

A pályák akár a házon, akár a dugattyúrúdon, akár pedig mindkettőn kialakíthatóak. A követőelemeket az ellenkező - ház vagy dugattyúrúd - részen kell elrendezni ahhoz a pályához képest, amellyel együtt kell működnie. A pályarendszer leírása során a befecskendezőeszköz bármely más alkatrészét, például valamely köztes alkatrészt úgy kell kezelni, minthogyha az a ház vagy a dugattyúrúd része lenne, attól függően, hogy azokkal milyen funkcionális viszonyban van, főképp az alapján, hogy azok közül melyikkel mozog együtt. A pályák a házon alakíthatóak ki, például a ház belső felszínén, vagy a ház falában lévő hosszúkás nyílásokként egy vagy több követőelemmel a dugattyúrúdon, ami például lehetővé teszi kis átmérőjű eszközök kialakítását. Előnyös a pályákat a dugattyúrúdon kialakítani egy vagy több követővel a házon, ami többek között előnyös az eszköz szilárdsága, a gyártás egyszerűsége, és a pálya nyomvonalának rugalmas kialakíthatósága szempontjából. Lehetőség van arra, hogy mind a házon, mind a dugattyúrúdon pályákat alakítsunk ki, de általában előnyösebb, ha csak az egyik alkatelemen vannak pályák.

A pályák fizikai kialakítása számos különböző formában történhet. A pálya lehet egy kiemelkedő sín, amihez egy megfelelően formázott követőelem csatlakozik. Különösen vékony anyagoknál a pálya lehet egy hosszúkás nyílás. A barázdák formájában megvalósított pályák többek között az eszköz szilárdsága és a gyártás egyszerűsége miatt általában előnyösek. Az ilyen barázdák keresztmetszete lehet például konkáv, téglalap alakú, vagy kialakítható olyan peremmel is, ami például lehetővé teszi egy neki megfelelően megformált alakú követőelem befogását. A pályáknak általában előnyösen állandó keresztmetszete van egy-egy olyan szakaszon, amelynek hossza legalább néhányszorosa a pálya szélességének, de ez így lehet akár a pálya teljes hosszát tekintve, ugyanakkor az is lehetséges, hogy a keresztmetszet változik, például egy könyöknél vagy kanyarulatnál, például azért, hogy helyet biztosítson egy aszimmetrikus követőelemnek, amit azért használhatunk, mert a különböző irányokban más-más méretű hely áll rendelkezésre, vagy mert a különböző irányokban más feltételek vonatkoznak a követőelem szilárdságára. Legtöbbször előnyös, hogyha a pálya úgy vezeti meg a követőelemet, hogy annak csak vonal menti mozgása lehetséges; ez a vonal nem kell, hogy egyenes legyen, és gyakran nem is egyenes.

A pálya a kijelölt vonaltól való eltávolodást megakadályozza. A pálya ugyanakkor ki is szélesedhet és el is tűnhet bizonyos helyeken, például azért, hogy szabadon engedje a követőelemet, például amikor egy másik követőelem csatlakozik annak érdekében, hogy többféle mozgást tegyen lehetővé, vagy azokon a helyeken, ahol megvezetett mozgásra nincs szükség. Ebben a helyzetben a követőelem vonal menti megvezetése úgymond kiterjed egy felületre. Egy másik hasonló helyzet az, amikor a követőelem mozgását csak a pálya oldalainak egyike irányában kell vagy alkalmas megvezetni, például amikor a másik oldal irányában való elmozdulást más eszközzel, például egy második

HU 226 223 Β1 pályával vagy követőelemmel előzzük meg, amikor pumpáló mozgás megengedett, vagy annak érdekében, hogy lehetővé tegyük, hogy a követőelem egynél több vagy számos helyzetből belépjen a pályába. A pálya ebben az esetben egy egyoldalas pályává, például egy éllé redukálódik.

A követőelemek is számos formát ölthetnek. A követőelemet alapvetően úgy kezelhetjük, mint egy „pont struktúrát, amely képes arra, hogy végighaladjon a pálya által lehetővé tett vonal mentén vagy területen, és fizikai méreteit tekintve kicsit kisebb, mint az a pálya, amin át kell haladnia, kivéve, ahol dörzskapcsolatban álló elemek vannak elrendezve, mint azt az alábbiakban leírjuk. A követőelem előnyösen szimmetrikus lehet, például kör alakú vagy négyzet alakú keresztmetszete lehet, amennyiben a pályára merőleges irányból nézzük. A követőelem ugyanakkor aszimmetrikus is lehet, például hosszabb, mint amilyen széles, amennyiben csak egyirányú mozgásokra van szükség, vagy akár többirányú pályák esetén is, ha a pályának változik a keresztmetszete, amikor változik az iránya, annak érdekében, hogy helyet biztosítson a követőelem megváltozott szélességének, vagy ha a követőelem mozgathatóan, például forgathatóan van az őt hordozó rétegéhez csatlakoztatva, ami arra is használható, hogy lehetővé tegye az alkalmazkodást változó menetemelkedésű menetekhez. A követőelem keresztmetszete a pálya mentén nézve a megfelelő pályakeresztmetszethez alkalmasra lehet kialakítva, bár ez nem szükségszerű, és néha eltérő alak előnyös, például azért, hogy a kisebb súrlódás érdekében a pálya és a követőelem között felszíni érintkezés helyett pontszerű érintkezést hozzunk létre. A követőelem mozgatható lehet a pályát hordozó felületre alapvetően merőleges irányban is, például azért, hogy lehetővé tegye a pályához való kapcsolódást és az attól való elválást; előnyösen az egyik irányban van feszítve rugó vagy az anyag rugalmassága segítségével az automatikus vagy kézzel segített üzemmód érdekében. Az utóbbi esetben a követőelem előnyösen a házon van elrendezve.

A pályák önmagukban ismert egyéb vezérlőelemekkel rendelkezhetnek, például olyan egyirányú struktúrákkal, amik lehetővé teszik a követőelemnek a pályában való egyik irányban történő elmozdulását, de megakadályozzák a másik irányban történő mozgást. Ezek kialakíthatók például olyan elforduló megállítófelületekként, amelyek csak az egyik irányban engednek, vagy olyan egyirányú struktúraként, amelyik előre irányban egy lejtős felülettel rendelkezik, míg másik irányból egy meredekebb megállítófelülete van. Másképpen a pálya síkja felé a leírt módon mozgatható követőelem elrendezhető úgy, hogy a felhasználó manuális beavatkozására legyen szükség, mielőtt további mozgás lehetővé válna. Ezenkívül a pályák rendelkezhetnek olyan kitapintható struktúrákkal is, ahol megváltozik az ellenállásuk, például azért, hogy figyelmeztessék a felhasználót a művelet kritikus pontjainál, vagy azért, hogy a követőelemet bizonyos előre meghatározott helyzetbe tereljék, például egy folytatólagos pályarész felé. Adott esetben a kitapintható struktúra hallható kattanással is jelezhet. A pálya mentén elhelyezett barázdák, bordák vagy a fent említett egyirányú struktúrák felhasználhatóak erre a célra.

A leírás szóhasználatában a „pályarendszer” kifejezés a pályák és követőelemek teljes elrendezésére utal az eszközben. A leírás megkönnyítésére a pályarendszert gyakran úgy fogjuk leírni, hogy az különböző pályákat tartalmaz, vagy pedig, hogy az fel van osztva különböző szakaszokra és részekre. Az ilyen kategóriákba sorolást nem szabad túl szigorúan venni, mivel a különböző szóhasználat vagy különböző kategóriákba sorolás ugyanazt a funkcionális eredményt írhatja le. A pályarendszer tartalmazhat egyetlen „folytonos” pályát, abban az értelemben, hogy az végigkövethető egyetlen követőelem által, ahol a követőelemmel való együttműködés több működési fázison átsegíti a felhasználót. Előnyösen a pályarendszer több folytonos pályát foglal magában, amelyek mindegyike legalább egy követőelemmel működik együtt. A kettő vagy több pálya ekkor elrendezhető „párhuzamosan”, ami azt jelenti, hogy a működési tartományuk legalább egy darabján úgy vannak elrendezve, hogy lehetővé teszik a dugattyúrúd ugyanazon mozgását, ami felhasználható a megvezetés biztonságának vagy pontosságának növelésére, vagy arra, hogy ugyanolyan biztonságú és pontosságú megvezetés kisebb vagy vékonyabb eszköz segítségével legyen elérhető. Egy menetes pálya például rendelkezhet kettő vagy több párhuzamos menettel, amelyekhez követőelemek társulnak. Előnyösen a pályarendszer legalább kettő „soros” vagy „sorban elrendezett pályát foglal magában, ami azt jelenti, hogy a pályák a dugattyúrúd különböző mozgásainak vezetésére vannak elrendezve, akár ténylegesen sorban egymás után következően, akár úgy, hogy lehetőség van a követőelem kapcsolódására és elválására, ami nagy tervezési szabadságot tesz lehetővé, és biztosítja azt is, hogy a pálya és a követőelem jellemzői különbözzenek a különböző műveleti fázisoknál, például párhuzamos pályákat követhet egyetlen soros pálya, ami lehetővé teszi az eszköz teljes kerületének használatát. A soros pályák másik előnye, hogy alapesetben lehetővé teszik kompaktabb pályarendszer-elrendezés kialakítását, például kisebb tengelyirányú kiterjedéssel. Általában a soros pályáknál szükség van arra, hogy az első követőelem elváljon a pályájától, amikor a második követőelem összekapcsolódik a pályájával. Ezt az elválást elérhetjük úgy, hogy hagyjuk, hogy az első követőelem teljesen elhagyja a pályáját, azaz egy nyitott végződés segítségével, amikor is a követőelem megvezetése vonal mentiből felület mentibe megy át, mint azt fentebb leírtuk, vagy az első követőelem számára több alternatív vonal menti megvezetést biztosítunk a második követőelem mozgása valamennyi lehetőségének megfelelően, vagy a leírt mozgatható követőelemeket használjuk.

A pályák általános vezérlési funkciói a következők: a dugattyúrúd mozgásának megállítása vagy a dugattyúrúd engedélyezett mozgásirányának megváltoztatása. Egy meghatározott helyen vagy távolságnál végleges megállást érhetünk el úgy, hogy ha a pályát

HU 226 223 Β1 „zárt végződéssel látjuk el, azaz ilyenkor a követőelemnek nincs további mozgási lehetősége, csak esetleg visszafelé mozoghat. Az ilyen végleges megállítás használható a működési ciklus végén, például amikor a beprogramozott befecskendezés befejeződött. A követöelem számára ezután lehetővé lehet tenni, hogy ellenkező irányban mozogjon ugyanazon a pályán, például hogy megengedjük a tartály újratöltését, vagy megakadályozhatjuk ezt, például a követőelem mögött lévő egyirányú struktúrával, például azért, hogy megakadályozzuk egy eldobható eszköz további használatát. A legtöbb egyéb esetben a dugattyú mozgásának megállítása előnyösen nem végleges, hanem kombinálva van a dugattyúrúd egy új mozgásával. A megállást ekkor előnyösen a pálya falával érjük el ott, ahol a pálya irányt változtat, előnyösen élesen irányt változtat, míg leggyakrabban alapvetően derékszöget zár be az aktuális pályarésszel, például egy „könyöknél”, ahol a követőelem számára csak egy lehetséges mozgási alternatíva van, vagy egy „elágazásnál”, ahol a követőelem számára legalább két lehetséges új mozgási alternatíva van, előnyösen úgy, hogy a dugattyúrúd mozgásában változás szükséges, mielőtt egy új mozgási alternatíva megvalósítható.

A pályák irányváltoztatásai kombinálhatóak, és ismételhetőek. Például több könyök kombinálásával „lépcsős pályaalak érhető el, ha minden második mozgás ugyanabban az irányban történhet, illetve egy „meanderszerű” páiyaalak érhető el, ha minden második mozgás az előzőhöz képest ellenkező irányban történik. Ha néhány könyököt vagy az összes könyököt elágazásra cseréljük, akkor „rácsszerü pályaalak is lehetséges, amely több mint egy mozgási alternatívát tesz lehetővé a rács minden metszéspontjában, több kombinált alternatívát hozva létre. A felvázolt többszörös irányváltoztatások előnyösen alkalmazhatóak többdózisú rendszereknél előnyösen úgy, hogy a pálya több tengelyirányú szakasza köztes, keresztirányú és előnyösen forgómozgást lehetővé tevő szakaszokkal van kombinálva, ahol a felhasználó határozott megállást érzékel minden egyes adag végénél, és aktív irányváltásra van szükség. A tengelyirányú szakaszok különböző hosszúságúak lehetnek, de a legtöbb esetben előnyös, hogyha a tengelyirányú szakaszok körülbelül egyenlő hosszúak minden egyes pályán, egyforma, ismételhető adagokat hozva létre, adott esetben az első tengelyirányú rész kivételével, ez utóbbival arra kényszeríthetjük a felhasználót egy előre meghatározott térfogatnak megfelelő légtelenítést végezzen el, és/vagy hogy eltávolítsa a készítmény egy meghatározott térfogatú, nem használandó kezdeti adagját, és általában ezek a térfogatok különböznek az adagolandó dózisok térfogatától. Legelőnyösebben az egyenlő tengelyirányú részek a tartály teljes tartalmának felét, vagy harmadát, vagy negyedét stb. jelentik, és ha több pálya van elrendezve, akkor azok az egész térfogat más-más számú egyenlő részre osztott részmennyiségeit szolgáltatják. A keresztirányú szakaszok szintén változó hosszúságúak lehetnek, például hosszabbak, mint a pálya szélessége, és rövidebbek, mint a pálya szélességének kétszerese, amennyiben a megállítófelület így elégséges. Általában legalább olyan hosszúak, mint a pálya szélességének kétszerese, de ennél hosszabbak is lehetnek, azonban előnyösen rövidebbek, mint a rendelkezésre álló kerület. A méretekre vonatkozó megfontolások döntőek lehetnek, de szintén az lehet például a leolvasható skálák vagy jelzések elhelyezése. Ezen célból a kicsi keresztirányú mozgások a tengelyirányban elrendezett karaktereket az ablak határain belül tarthatják, és a nagy keresztirányú mozgások a nagy karaktereket kimozgathatják az ablakokból és újakat mozgathatnak be. Ugyanezek a megfontolások vonatkoznak a keresztirányú mozgásokra az egydózisú alkalmazásoknál is.

Míg a dugattyúrúd tengelyirányú mozgásai általában aktív hatást gyakorolnak a tartály tartalmára, addig a forgómozgások más célokra használhatóak fel. Az egyik ilyen célt akként jelöltük meg, hogy többdózisú elrendezések esetén a forgómozgásokat arra használjuk, hogy segítsenek egy adagolóművelet megállításában, és egy aktív műveletre legyen szükség, mielőtt egy új adag kiadagolható lenne. A forgatópálya egy további előnyös felhasználási lehetősége az, hogy lehetővé teszi a választást több tengelyirányú pálya közül, amelyek a forgatópályából ágaznak ki, amely így előnyösen gyűrű alakúra alakítható ki, akár úgy, hogy csak a gyűrűnek egy részét képezik zárt végződésekkel, és így csak oda-vissza mozgásokat tesznek lehetővé, akár úgy, hogy előnyösen egy teljes gyűrűt képeznek, lehetővé téve a hozzájuk tartozó mozgatóelem teljes körülfordulását. A forgatópálya harmadik előnyös felhasználási módja az, ilyenkor is lehetővé teszi a dugattyúrúd csavarmenetes mozgását, amikor is az mind tengelyirányú, mind forgómozgást végez, ami ismert célokra használható fel, például a sebesség és az erő arányának megváltoztatására kicsi szabályozott térfogatok befecskendezésére, nagy viszkozitású anyagoknál, vagy többkamrás tartályok tartalmának önmagában ismert szabályozott; közvetlenül használati előtti elkeverésére, ami alkalmassá teszi azt a beadásra. A menet kiterjedhet egy teljes fordulatnak csak egy részére, például kis térfogatok befecskendezésénél, vagy akár több fordulatra is, például az említett elkeverésnél. Lehetőség van változó menetemelkedésű menetek használatára is, amennyiben a követőelem ennek megfelelően van kialakítva, mint azt fentebb leírtuk. Általában a forgatás egy, a tartály tengelyével koncentrikus egyenes körül történik.

Előnyös felhasználása esetén a gyűrű alakú pálya összekötő pálya több, belőle kiágazó pálya számára, amelyek legalább részben tengelyirányban futnak. Ezek az elrendezések használhatóak fel arra, hogy különféle, a pályák által megvalósított programot biztosítsunk a különféle fajtájú tartályok, a tartályokban lévő különféle tartalmak, vagy az egyes betegek szükségleteinek megfelelően. Ez az elrendezés különösen hasznos egy adott tartály esetén dózisválasztó elrendezésként. A gyűrű alakú pálya előnyösen a követőelem vonal menti vezetését biztosítja, akár önmagában, akár egy második pálya segítségével, mivel a dugattyúrúd

HU 226 223 Β1 bármilyen nem szabályozott tengelyirányú mozgása adagolási vagy előkészítési hibát okozhat, vagy a felhasználó bizonytalanságát okozza. Adagoláshoz vagy befecskendezéshez az összekötő pályából az adagolópályába mozdulva az összekötő pályából kiágazó és legalább részben tengelyirányban futó pályák előnyösen a dugattyúrúd előre irányban történő mozgását teszik lehetővé, és ezek a pályák a fentiekben általánosan vázolt fajtájú pályák lehetnek, azaz egy vagy több befecskendezésre alkalmasan lehetnek elrendezve. Előnyös, hogyha legalább kettő, de előnyösebben az összes pálya különbözik, előnyösen különböző lökethosszakat biztosítva.

Az is előnyös, hogy ha a dózisválasztó elrendezéssel összefüggésben leolvasható információkat, dózisjelzéseket rendezünk el. A biztosított program általában arra kényszeríti a felhasználót, hogy sorban egymás után következő műveletek egyetlen láncolatát hajtsa végre alternatívák nélkül, de a dózisválasztással kapcsolatban több alternatíva van jelen szükségképpen, és bár a műveletek bármely fázisában alkalmazhatnánk információs feliratokat, előnyösen a feliratokat a dózisválasztás fázisában használjuk iránymutatásul. Ez előnyösen úgy történik, hogy az információkat - feliratokat vagy karaktereket - a dugattyúrúd vagy a ház egyes részein elhelyezve egy információválasztóval kijelöljük, azaz egy ablakban jelenítjük meg, vagy egy mutatóval mutatunk rájuk az egyik alkatelemen. A karakterek elhelyezkedhetnek egy, az összekötő pályával párhuzamos gyűrű mentén, például az adagolópályák között, annak érdekében, hogy tengelyirányban helyet takarítsunk meg, vagy egy olyan gyűrű alakú felületen, ahol az adagolópályák nincsenek jelen, előnyösen az adagolópályáktól hátrafelé, annak érdekében, hogy nagyobb karaktereket használhassunk.

Az is előnyös, ha egy ilyen pályaelrendezéssel kapcsolatban az előkészítő lépések során is vezéreljük a folyamatot, különösképpen, ha vezérlést biztosítunk a légtelenítés során. A légtelenítést úgy értelmezzük, hogy az magában foglalja bizonyos mennyiségű folyadék előfecskendezésének lehetőségét is, amit azután úgy értelmezhetünk, hogy magában foglalja a használni nem kívánt folyadék eltávolítását, ami egy ismert alternatív módja a teljes dózis egy részének egyszeri befecskendezésének. A légtelenítést úgy oldhatjuk meg, hogy minden egyes adagolópályát ellátunk egy olyan bevezetőrésszel, amelynek tengelyirányú hossza megfelel a légtelenítés műveletének, és ezt az adott tengelyirányú adagolórész előtt egy keresztirányú rész követi. Előnyösen a különböző adagolópályákhoz tartozó kezdörészeknek körülbelül azonos tengelyirányú hossza van, kivéve, hogyha azt a folyadék eltávolítására használjuk, továbbá a pályák adagolórészének eltérő hossza van, és ez előnyösen hosszabb, mint az előkészítő rész. Egy olyan másik előnyös elrendezésnél, amely különösen akkor alkalmazható, amikor a légtelenítés műveleti lépése során nincs folyadékeltávolítás, az előkészítő pálya az összekötő pálya előtt van elrendezve, és így a légtelenítés a dózis kiválasztása előtt zajlik, ami megfelelő műveleti sorrendet biztosít és az összes adagolópálya számára csak egyetlen előkészítő pálya használatát teszi szükségessé, valamint automatikusan biztosítja az összes adagolópálya számára az azonos előkészítő hosszt. Az előkészítő pályának olyan hosszan kell tengelylrányban futnia, amely megfelel a légtelenítés számára, és előnyösen egy olyan megállítófelületnél kell végződnie, amely aktív irányváltoztatást tesz szükségessé az adagolópálya kiválasztásához. Előnyösen a megállítást az összekötő pálya egyik fala biztosítja, és így nem teszi lehetővé a belépést egyik adagolópályába sem, például ha azok bejárata között helyezkedik el. Az előkészítés a légtelenítésen kívül más műveleti lépéseket is tartalmazhat, és előnyösen megelőzi egy korábbi lépés a többkamrás tartályok tartalmának összekeverésére. Az erre szolgáló pálya alapvetően tengelyirányú lehet, például egy egyenes pálya, amely egy könyökben vagy egy elágazásban végződik, de előnyös az önmagában ismert csavarmenet használata, ami több párhuzamos menetes pályát tartalmazhat több követőelemmel, mint azt általánosságban már fentebb leírtuk.

Mint azt fentebb már jeleztük, az állandó vagy változó menetemelkedéssel rendelkező csavarmenetes pálya számos különböző célra alkalmazható, és ezek közül nem mindegyiknél szükséges valamilyen pótlólagos lépés a csavarmenetű mozgás után, például amennyiben a mozgást arra használjuk, hogy kis mennyiségű vagy nagy viszkozitású adagokat befecskendezzünk. Ezzel ellentétben amikor több kamra tartalmának összeállítására használjuk, akkor a ciklus legtöbb műveleti lépése csak később következik, és kívánatos, hogy egy olyan pályarendszert hozzunk létre, amely magában foglalja mindezen lépéseket; különösképpen olyan pályarendszert, amely magában foglalja a többszörös adagolást, mivel a többkamrás rendszereket gyakran úgy alkotják meg, hogy az elkeverés után többszörös adagolásra legyen lehetőség, amihez mindezidáig bonyolult befecskendezőmechanizmusokra volt szükség. így egy előnyös, csavarmeneteket magában foglaló pályarendszer magában foglal többszörös adagolásra szolgáló pályát is, például a fentebb általánosságban felvázolt lépcsős, meanderszerű vagy rácsszerű pályát, egy vagy több választható pályával. Ennek lehetővé tétele érdekében előnyös, hogyha egy fent már leírt, általánosan gyűrű alakú összekötő pályát alakítunk ki, és lehetővé tesszük, hogy a menetes pálya közvetlenül ebben az összekötő pályában folytatódjék, ami csak egy kis irányváltoztatással lehetséges, ez utóbbi nagysága függ a menetemelkedéstől. Mikor a követőelem az összekötő pályába ér, akkor az elágazó elrendezéssel kapcsolatban fent leírt összes lehetséges alternatíva rendelkezésre áll, különösképpen több folytatódó pálya közül való választás. Egy másik előnyös lehetőség szerint a menetes pályát egy alapvetően tengelyirányú pályában folytatjuk, aminek hatására a felhasználó a csavarmenetes mozgás megállítását fogja érzékelni, és ez azt jelzi számára, hogy tengelyirányú mozgásra van szükség. A tengelyirányú pályarész egy adagolópálya bejárata lehet, amely a leírtaknak megfelelően egyszeri, vagy előnyösen többszöri

HU 226 223 Β1 adagolást tesz lehetővé. Mindazonáltal előnyösen a tengelyirányú rész első része egy olyan légtelenítőpálya, amelynek hossza alkalmas erre a célra, és amely ezután egy könyökben vagy egy elágazásban folytatódhat, rendre egyetlen vagy több dózisválasztó pályának megfelelően, amely dózisválasztó pályák ezután egyetlen vagy több egymás utáni adagolás céljára lehetnek kialakítva. A légtelenítőpálya tengelyirányú hossza előnyösen különbözik az adagolópályák tengelyirányú hosszától, ami ezután külön-külön eltérő lehet, de többszörös adagolású esetben előnyösen mindegyik el van látva azonos tengelyirányú hosszúságú, az adagolást megismétlő szakaszokkal. A leírt elrendezések teljesen kompatibilisek kettő vagy több párhuzamos pályával, amelyek mindegyike legalább egy követőelemmel van ellátva, így például párhuzamos menetek párhuzamos légtelenítőpályákban folytatódhatnak, amelyek azután ismét csak párhuzamos adagolópályákban folytatódnak.

A fenti elrendezéseket úgy írtuk le, mintha azokat egy-egy folytonos pálya alkotná, abban az értelemben, hogy egyetlen követőelem képes azokat bejárni. Minden lehetőség megvan azonban arra, hogy a pályanyomvonalakat a korábban általánosságban leírt előnyöknek megfelelően úgy módosítsuk, hogy a folytonos pálya helyett kettő vagy több soros pályát alkalmazzunk. A soros pályák alkalmazásának egy előnyös változatánál egy első pályát egy első követőelemmel használunk, vagy előnyösebben kettő vagy több párhuzamos első pályát első követőelemekkel használunk a ciklus előkészítő lépéseinek, előnyösen a keverés lépésének és/vagy a légtelenítés lépésének és/vagy előnyösen mindkettőnek a végrehajtására, míg egy második pályát egy második követőelemmel a dózis kiválasztása lépésének és magának a befecskendezésnek vagy a befecskendezéseknek a végrehajtására használunk, ahol a megfelelő követőelemmel ellátott első és második pályák sorban vannak elrendezve. Az előkészítő lépések során nincs szükség több lehetséges pálya közötti választásra, de ehelyett szükség van párhuzamos pályákra és több követőelemre a nagyobb szilárdság és pontosság érdekében a korai fázisban kihúzott helyzetű dugattyúrúd miatt. A dózisválasztó lépés során ehelyett alapvetően felületre van szükség, valamint a rendelkezésre álló kerület teljes kihasználására, a több pálya és a felhasználó részére adott esetben kijelzett információ számára. Ezt a problémát megoldja a soros pályák alkalmazása, ami ezen túlmenően lehetővé teszi a pályarendszer-elrendezés kompakt kivitelezését. A követőelemek elrendezhetőek például mindkét soros pálya számára ugyanazon az alkatelemen, azaz akár a házon, akár a dugattyúrúdon, ami a legegyszerűbb nyomvonalat biztosítja, vagy az első pálya az alkatelemek egyikén lehet elrendezve, és a másik pálya az alkatelemek másikán, ami megnöveli a pályarendszer részére rendelkezésre álló felületet, és lehetővé teszi például, hogy a pályák tengelyirányban átfedjék egymást. Az első követőelemek pályától való elválasztására, és a második követőelem vagy követőelemek pályához való kapcsolására lehetőség van forgómozgással, például úgy, hogy a kijáratok és a bejárat rendre, például bajonettszerű elrendezésnek megfelelően van elhelyezve, de előnyös, hogyha a követőelem és a pálya elválasztása és összekapcsolása a pálya és a követőelem egymáshoz képest tengelyirányú mozgatásával valósul meg, különösen akkor, ha az elválasztás és az összekapcsolás a pályarendszert hordozó alkatelemnek rendre a hátsó és az első részénél történik. Másfelől az első és második pálya a korábban általánosságban felvázolt típusú lehet, például lehet egy egyenes, vagy előnyösen menetes keverésre szolgáló pálya, egy légtelenítésre használható egyenes tengelyirányú pálya, és egy dóziskiválasztásra szolgáló gyűrű alakú összekötő pálya, amiből több egyszeres vagy többszörös befecskendezést végző adagolópálya ágazik ki.

A fenti leírást közvetlenül vagy közvetve mind a felépítési, mind a működési jellemzőkre vonatkozólag készítettük el, vagy azok következnek a felépítésre, a funkciókra és a célokra vonatkozó leírásból. Az eljárási jellemzőket nem ismételtük meg külön. Rá kell mutatnunk azonban, hogy mindazonáltal az összes bemutatott kiviteli alak kompatibilis a tartály befecskendezés előtt történő - rendkívüli fontosságú - légtelenítésével, amely műveleti lépést gyakran figyelmen kívül hagynak, bár nagyon fontos, hogy a működtetés közben a felhasználó ennek elvégzéséhez segítséget kapjon, különösen, ha a beteg saját magának adja be a készítményt. Az eljárás, amely biztonságosan megvalósítja ezt a műveleti fázist, az alábbi lépésekből állhat:

a) előre irányban elmozdítjuk a dugattyúrudat olyan mozgással, amelynek legalább egy komponense tengelyirányban van, ezalatt végrehajtva a légtelenítést és/vagy a tartály tartalmának előfecskendezését,

b) elforgatjuk a dugattyúrudat az a) lépésben alkalmazott iránytól különböző irányban, és

c) előre irányban elmozdítjuk a dugattyút olyan mozgással, amelynek legalább egy komponense tengelyirányban van, végrehajtva ezzel a tartály tartalmának befecskendezését.

A légtelenítő lépés során a felhasználónak előnyösen úgy kell tartania az eszközt, hogy biztosítsa a tartály tartalmának alulról felfelé való áramlását, előnyösen azzal, hogy a tartály nyílását legalább részben felfelé tartja. Az eljárás kiegészíthető bármilyen más leírt lépéssel.

Más vonatkozásokban a találmány szerinti befecskendezőeszköz hagyományos módon vagy a technika állása szerinti módon használható. Az alábbiakban összegezzük az előnyös műveleteket. Amennyiben a tartály nincs előre beleillesztve az eszköz házába, akkor a felhasználó illeszti bele a tartályt, és adott esetben csatlakoztatja azt a megfelelő csatolóelemhez, és összeszereli az érintett alkatelemeket. Amennyiben a tartály kettős vagy többszörös kamrával van ellátva, akkor a keverés művelete kivitelezhető azelőtt, hogy azt az eszközhöz csatlakoztatnánk, de előnyösen akkor végezzük el, amikor már csatlakoztatva van, mint azt leírtuk. Hacsak nem egy tű, infúziós cső vagy más

HU 226 223 Β1 kiadagolóeszköz már a helyén van, felszerelhetünk egy ilyen eszközt a tartály nyílására, és adott esetben eltávolíthatjuk az azon lévő tűvédőt. A nyílást nagyjából felfelé irányítjuk, és a mozgatható falat előre mozgatjuk, annak érdekében, hogy kipréseljük a levegőt és adott esetben kifecskendezzük a készítmény egy kicsi adagját, hogy megbizonyosodjunk az eszköz megfelelő működéséről. Előnyösen a falat az itt feltártaknak megfelelően mozgatjuk. Adott esetben elvégezzük a dóziskiválasztó műveletet a leírt eljárások bármelyikének megfelelően. Adott esetben az eszközt úgy mozgatjuk, hogy az behatoló mozgást végezzen és a tűt bejuttatjuk a céltárgyba, például valamely emberi vagy állati szövetbe, vagy bármely más anyagba vagy eszközbe. Ekkor végrehajtható egy vagy több befecskendezés a felvázolt eljárások bármelyikének segítségével. Végül adott esetben a behatoltatott eszközt visszahúzzuk a céltárgyból.

Az alábbiakban a találmányt kiviteli példák alapján, rajzokra hivatkozva ismertetjük. A rajzokon az

IA. ábra a találmány szerinti befecskendezőeszköz egy kedvező kiviteli alakjának áttetsző oldalnézete, az

IB. ábra az 1A. ábrán látható kiviteli alak hátsó házrészének felülnézete, az

IC. ábra az 1A. ábra kiviteli alakja dugattyúrúdjának oldalnézete, az

ID. ábra az 1C. ábra 1D-1D vonala mentén vett metszet, a

2A. ábra egy henger alakú elméleti felületen mutat be vázlatosan egy találmány szerinti pályarendszer-elrendezést, és a

2B-2F. ábra egy síkba kiterített henger alakú elméleti felületen mutat be vázlatosan egy találmány szerinti pályarendszer-elrendezést.

Az 1A. ábrán látható kiviteli alak 100 befecskendezőeszközének 115, 116 követőelemei vannak egy 110 ház belső felületén, valamint pályarendszere van egy 130 dugattyúrúd megnövelt külső felületén; ez utóbbi a 130 dugattyúrúd 132 hátsó végénél előrefelé nyúló 134 palástot alkot, amely koaxiális a 130 dugattyúménak a 134 paláston belül lévő 133 behatolórészével, ami felfekszik egy 120 tartály mozgatható falán. A 100 befecskendezőeszköz kettős kamrájú, fecskendőszerű 120 tartályokhoz készül, és a pályarendszere két párhuzamos 140 pályát és egy további 150 soros pályarészt foglal magában. A párhuzamos 140 pályának 144 menetes szakasza és 145 tengelyirányú szakasza van, amelyek rendre a két kamra tartalmának összekeveréséért és a légtelenítésért felelősek. A 150 soros pályarész egy gyűrű alakú 151 összekötő pályát és négy tengelyirányú elágazó 152 adagolópályát foglal magában négy különböző kiválasztható dózis egyszeri befecskendezésére.

Az 1A. ábrán a 100 befecskendezőeszköz abban a működési fázisban látható, amikor a 120 tartály két kamrájának összekeverése éppen megtörtént, és a légtelenítés műveleti lépése éppen következik. A 100 befecskendezőeszköz azt a 110 házat tartalmazza, amely egy 111 elülső házrészből és egy 112 hátsó házrészből áll, a kettőt olyan 113 kampók kapcsolják össze, amelyek lehetővé teszik a kétkamrás 120 tartály behelyezését, illetve eltávolítását. A 120 tartály 121 hüvelyt, egy nyakkal rendelkező, illetve tűvel átszúrható membránnal ellátott 122 elülső nyílást, egy, a folyadék körülfolyását megengedő rézsútos barázdákkal ellátott 123 kerülőszakaszt, 124 hátsó dugattyút és 125 elülső dugattyút tartalmaz. Mivel a 100 befecskendezőeszköz a kamrák tartalmának összekeverése után látható, ezért a 125 elülső dugattyú már a 123 kerülőszakaszba van mozgatva, és a 124 hátsó dugattyú felfekszik a 125 elülső dugattyúra, azután, hogy a 124 hátsó dugattyú és a 125 elülső dugattyú között eredetileg lévő folyadék mind körülfolyta a 125 elülső dugattyút. A 124 hátsó dugattyú és a 125 elülső dugattyú további előre irányuló mozgását a légtelenítéshez és a keverék befecskendezéséhez használjuk. A 111 elülső házrésznek olyan szűkülő elülső része van, amely arra alkalmasan van kiképezve, hogy tengelyirányban rögzítse a 120 tartályt annak a 122 elülső nyílásánál lévő nyakánál. A 120 tartály hátrafelé történő mozgását a 130 dugattyúrúd 133 behatolórésze akadályozza meg, ami felfekszik a 124 hátsó dugattyún. A használat megkönnyítésére a 112 hátsó házrésznek 114 ujjtámasza van. A 112 hátsó házrész hordozza a többféle 115, 116 követőelemeket is. Ezek egy első csoportja, a 115 követőelemek a 112 hátsó házrész leghátsó részén vannak elrendezve, ahol a 110 házba befelé benyúló struktúrák alkotják a 115 követőelemeket. Az 1A. ábrán nem látható további két 115 követőelem. A 112 hátsó házrész elülső végének belső felén egyetlen téglalap alakú második 116 követőelem van elrendezve, ami az 1A. ábrán részben elrejtve a 124 hátsó dugattyú és a 123 kerülőszakasz mögött van. A 112 hátsó házrésznek van még egy részben rejtett, a dózisértékeket láttatni engedő 117 ablaka.

A 115, 116 követőelemek legjobban a 112 hátsó házrészt hátulról bemutató 1B. ábrán láthatóak. A 110 ház hátsó végén lévő négy hátsó 115 követőelem aszimmetrikusan van elrendezve a kerületen, és a 115 követőelemek közül három úgy van elrendezve, hogy azok a párhuzamos 140 pályák közül az egyikkel működjenek együtt, míg a negyedik úgy van elrendezve, hogy az a másik párhuzamos 140 pályával működjön együtt; az aszimmetria biztosítja azt, hogy a 130 dugattyúrúd és a 110 ház csak egyféle helyzetben legyen összeszerelhető. A csavarmenet formájában kiképezett párhuzamos 140 pályákkal való jó együttműködés érdekében a négy hátsó 115 követőelem némileg lejtősen, kissé eltérő tengelyirányú pozícióban van elrendezve. Az egyetlen elülső 116 követőelem egy kissé nagyobb, és egy egyenes felső éle van, ami a 130 dugattyúrúd kerületén lévő éllel működik együtt.

A 130 dugattyúrúd részletei az 1C. és 1D. ábra alapján ismerhető meg. A 130 dugattyúrúdnak a 110 házba való beillesztésre alkalmas 131 elülső vége, és egy megfogásra alkalmas 132 hátsó vége van. Mint az 1D. ábrán legjobban látható, a 130 dugattyúrúd a

HU 226 223 Β1

120 tartály 121 hüvelyének belsejébe behatoló, és a 124 hátsó dugattyún felfekvő, valamint azt elmozdító 133 behatolórészből, továbbá a 133 behatolórésszel koaxiális, de a 120 tartályon kívül elhelyezkedő 134 palástból áll; ez utóbbi felületén van a pályarendszer kialakítva.

A 133 behatolórész és a 134 palást között a 120 tartály 121 hüvelyének befogadására képes 135 tér van. A 133 behatolórész és a 134 palást a 130 dugattyúrúd 132 hátsó végénél csatlakozik egymáshoz. A pályarendszer leírását a párhuzamos 140 pályákkal kezdve, ezeknek a hátsó 115 követőelemek számára olyan 141 kezdőrészük van, amelynek tengelyirányú metszete látható az 1D. ábra metszeti rajzán. A 141 kezdőrész négy rövid 142 bejárati szakaszt tartalmaz, ezek a kerület körül helyezkednek el, és a négy hátsó 115 követőelemnek megfelelően. A 142 bejárati szakaszok mindegyikének hátsó végénél egy-egy 143 egyirányú struktúra van, amelyek lehetővé teszik a 130 dugattyúrúd behelyezését a 110 házba a hátsó 115 követőelemek áthaladásával, de azután visszatartják a 130 dugattyúidat. Mint már említettük, a hátsó 115 követőelemek közül három a párhuzamos 140 pályák közül az egyikbe, míg egy hátsó 115 követőelem a másik párhuzamos 140 pályába lép be. A 142 bejárati szakaszok a párhuzamos 140 pályák megfelelő 144 menetes szakaszaiban végződnek. A 144 menetes szakaszok hossza alkalmas a 124 hátsó dugattyú elmozdításával végrehajtott keverés műveleti lépésének elvégzésére. Ez a hossz legalább akkora, mint a 124 hátsó dugattyú és a 125 elülső dugattyú között lévő eredeti távolság, megnövelve azzal a távolsággal, amely a 125 elülső dugattyúnak a 123 kerülőszakaszba való mozgatásához kell. A 144 menetes szakaszok légtelenítő 145 tengelyirányú szakaszokban végződnek, amelyek száma négy, és a kerületen ugyanúgy vannak elosztva, mint a 142 bejárati szakaszok, lehetővé téve ezzel a négy hátsó 115 követőelem kilépését a 130 dugattyúrúd előre történő elmozdulása közben a légtelenítés végrehajtása céljából. A légtelenítő 145 tengelyirányú szakaszok helyzete és látható hossza némileg különbözik az egyes hátsó 115 követőelemek eltérő tengelyirányú helyzete miatt. A légtelenítő 145 tengelyirányú szakaszok olyan gyűrű alakú 146 szétkapcsolópályában végződnek, amelyik tengelyirányban elég széles ahhoz, hogy helyet biztosítson a tengelyirányban más-más helyen elhelyezkedő hátsó 115 követőelemeknek némi rátartással, ami azt jelenti, hogy az eddigi vonal menti megvezetés most felület menti megvezetéssé válik mind tengelyirányban, mind keresztirányban. A 146 szétkapcsolópályába történő tengelyirányú mozgással a 150 soros pályarész működésbe lép. A 150 soros pályarész 151 összekötő pályaként működő kerületi élet tartalmaz, amelyből négy darab, különböző hosszúságú horony formájában megvalósított 152 adagolópálya ágazik ki. Az elülső 116 követőelem úgy van elhelyezve, hogy a sugárirányú légtelenítő mozgás és a hátsó 115 követőelemek kilépése közben az említett él egy olyan pontja, amely két 152 adagolópálya között helyezkedik el, érintkezésbe kerül az elülső 116 követőelem felső élével, és így véget vet a légtelenítés műveleti lépésének azzal, hogy megállítja a tengelyirányú mozgást és ezzel egy időben összekapcsolja az elülső 116 követőelemet a 151 összekötő pályával. A légtelenítő löket hosszát nagyjából egy h nyíl jelzi az 1A. ábrán. A 130 dugattyúrúd ezzel elforgatható úgy, hogy az elülső 116 követőelem összekapcsolt állapotban van az említett éllel, annak érdekében, hogy kiválasszuk a 152 adagolópályák egyikét, és ez alatt a forgatás alatt az egyes 152 adagolópályáknak megfelelő és a 153 felületekre nyomtatott különböző dózisérték-feliratok feltűnnek a 117 ablakban. A dózis kiválasztása után az elülső 116 követőelem egy vonalban van a megfelelő 152 adagolópálya hornyával, lehetővé téve a 130 dugattyúrúd előre történő mozgását a dózis befecskendezése érdekében; ezt a tengelyirányú mozgást a 152 adagolópálya zárt végződése állítja meg. A befecskendezőmozgás során a hátsó 115 követőelemek beléphetnek a 132 hátsó vég 147 bordái közé. Ezek a megfogást segítő 147 bordák olyan méretűek és úgy vannak elrendezve, hogy a hátsó 115 követőelemek illeszkedjenek közéjük attól függetlenül, hogy melyik 152 adagolópálya van használatban.

A 2A-2F. ábrák vázlatosan mutatnak be néhány pályarendszer-elrendezést egy-egy elméleti 200 felületen. A 200 felület akár a 130 dugattyúrúd, akár a 110 ház egyik felülete, például a 130 dugattyúrúd külső felülete, vagy a 110 ház belső felülete lehet. Bár a pályarendszereket egyetlen 200 felületen ábrázoltuk, az is megfelel a találmány szellemének, ha a pályarendszer mind a 130 dugattyúrúd, mind pedig a 110 ház felületén lévő pályákat magában foglal. A 2A. ábrán a 200 felületet egy 201 szimmetriatengellyel rendelkező hengeren mutatjuk be. Ez az általános forma fizikailag is megvalósítható a 100 befecskendezőeszköz egyik felületén. A 2B-2F. ábrákon a 2A. ábra hengeres felületét - például egy 202 szakasz mentén - felvágtuk és síkba kiterítettük.

A 2A. ábrán a 210 felületen egy egyszerű pályarendszert mutatunk be, amely egy gyűrű alakú 203 összekötő pályát, és az abból kiágazó tengelyirányú 204,204’ adagolópályákat tartalmazza.

A 2B. ábrán egy olyan hasonló pályarendszer látható, amely egy gyűrű alakú 211 összekötő pályát és a belőle kiágazó négy darab 212 adagolópályát tartalmazza. Minden egyes 212 adagolópálya egy légtelenítőpályaként működő 213 első tengelyirányú szakaszt, és egy befecskendezőpályaként működő 214 második tengelyirányú szakaszt tartalmaz. A 213 első tengelyirányú szakasz és a 214 második tengelyirányú szakasz keresztirányban egymáshoz képest eltolt helyzetben van elrendezve úgy, hogy egy 215 első könyök és egy 216 második könyök által vannak összekötve. Az összes 212 adagolópályához tartozó 213 első tengelyirányú szakasz tengelyirányú hossza megegyezik, amint azt az ábrán a 211 összekötő pályával párhuzamos 217 szaggatott vonal is jelzi, míg a 214 második tengelyirányú szakaszok tengelyirányú hossza különböző annak érdekében, hogy lehetővé váljon a külön12

HU 226 223 Β1 böző dózisok befecskendezése. Egy 218 követőelem körként van ábrázolva, és az átmérője megfelel a 211 összekötő pálya és a 212 adagolópályák szélességének. Működés közben a 218 követőelem a pályarendszer által meghatározott módon képes elmozdulni a 210 felületéhez képest.

A 218 követőelem először a gyűrű alakú 211 összekötő pályán tud körben elmozdulni, a 212 adagolópályák egyikének kiválasztása érdekében. A 213 első tengelyirányú szakaszban való mozgás közben megtörténik a 100 befecskendezőeszköz légtelenítése, mígnem a 215 első könyök megállítja a mozgást. A 218 követőelem ezután keresztirányban mozgatható azért, hogy elérje a 214 második tengelyirányú szakaszt, ami a 100 befecskendezőeszközben lévő készítmény kihajtására szolgál, olyan mennyiségben, mint amelyet a kiválasztott 212 adagolópálya 214 második tengelyirányú szakaszának hossza meghatároz. Amennyiben a 210 felület a 130 dugattyúrúd felületén helyezkedik el, és a 218 követőelem a 110 ház felületén van, akkor az előre irány, azaz a készítményt kihajtó irány lefelé van az ábrákon, mint azt a 2B. ábrán a 219 nyíl mutatja. Amennyiben a 210 felület a 110 ház egyik felszínén helyezkedik el, és a 218 követőelem a 130 dugattyúrúd egyik felületén van, akkor az előre irány, azaz a készítményt kihajtó irány felfelé mutat az ábrákon, mint azt a 2B. ábrán a 220 nyíl ábrázolja. Ez a 2A-2F. ábrák mindegyikére vonatkozik.

A 2C. ábra a pályarendszer egy változatát mutatja be, amelyen többdózisú elrendezések és egy másik légtelenítőelrendezés látható. Egy 221 összekötő pályából ágazik ki egy lépcsős, többdózisú 222 pálya és egy meanderszerű többdózisú 223 pálya. A lépcsős többdózisú 222 pályának ismétlődően 224 tengelyirányú szakaszai, és 225 keresztirányú szakaszai vannak, ahol a 225 keresztirányú szakaszok mindegyike bal felé fut az ábrán, aminek köszönhetően a 222 pálya lépcsős alakú lesz, úgy hogy a 222 pálya négy egymást követő, tengelyirányban körülbelül egyforma hosszúságú adagolószakaszra van felosztva. A meanderszerű többdózisú 223 pályának ugyancsak ismétlődő 226 tengelyirányú szakaszai és 227 keresztirányú szakaszai vannak, de a 227 keresztirányú szakaszok felváltva jobbra és balra futnak az ábrán meanderszerű alakot adva így a 223 pályának úgy, hogy a 223 pálya így három egymást követő, tengelyirányban körülbelül egyforma hosszúságú adagolószakaszra van felosztva. A többdózisú 222, 223 pályákhoz képest a 221 összekötő pálya ellenkező oldalán egy előkészítő

228 légtelenítőpálya van elrendezve és ez egy olyan rövid távolságot fut be tengelyirányban, amely alkalmassá teszi a légtelenítés elvégzésére. Egy 229 követőelem téglalapként látszik a rajzokon, azt illusztrálva, hogy aszimmetrikus követöelemek használatára is lehetőség van, amennyiben a pályarészek ennek megfelelően vannak kialakítva, azaz ebben az esetben a keresztirányú részek szélessége nagyobb, mint a tengelyirányú részek szélessége. Működés közben a

229 követőelemet először úgy mozgatjuk a pályarendszerhez képest, hogy tengelyirányban keresztülhaladjon a 228 légtelenítőpályán, amíg a 221 összekötő pálya szemben lévő fala meg nem állítja. A 229 követőelemet ezután keresztirányban mozgatjuk a 221 összekötő pályán a lépcsős többdózisú 222 pálya és a meanderszerű többdózisú 223 pálya egyikének kiválasztása érdekében. A 229 követőelemet ezután tengelyirányban mozgatjuk, hogy kihajtsa a készítményt a 100 befecskendezőeszközből, mígnem a mozgás megállításra kerül a 225 vagy 227 keresztirányú szakasznál lévő könyöknél. Ezután a 229 követőelemet ismét keresztirányban mozgatjuk, hogy elérjük a következő 224 vagy 226 tengelyirányú szakaszt, és ezt a mozgásmintát ismételjük a további dózisoknál is.

A 2D. ábrán a 2C. ábrán láthatóhoz hasonló pályarendszer van azzal az eltéréssel, hogy egy másik többdózisú pályaelrendezést láthatunk. Az ábrázolás megkönnyítésére ennél és a következő ábráknál a pályákat bizonyos szélességgel rendelkező csatornák helyett vonalszerűén ábrázoljuk, és úgy gondolkodhatunk, hogy a vonalakat a követőelemen lévő egy pont, nem pedig a követőelem felülete járja be. A 2D. ábrán egy

231 összekötő pálya van elrendezve, előtte egy

232 légtelenítőpályával, akárcsak az előző ábrán. A 231 összekötő pályából négy darab adagoló 233, 234, 235, 236 pálya ágazik ki tengelyirányban. A 233, 234, 235 pályák végüknél könyökben, majd azt követően keresztirányban folytatódnak, és keresztezik a hosszabb 234, 235, 236 pályákat, és így újabb 237, 238, 239 összekötő pályákat hoznak létre, amelyekből az említett hosszabb 234, 235, 236 pályák kiágaznak. Szükség esetén ezek a 237, 238, 239 összekötő pályák meghosszabbíthatóak úgy, hogy egy teljes gyűrű alakú 237, 238, 239 összekötő pályát alkossanak. A tengelyirányú és a keresztirányú részek egy rácsszerű pályarendszert alkotnak, megsokszorozva így a működtetés közbeni lehetőségeket. Például működtetéskor a négy 233, 234, 235, 236 adagolópálya bármelyikét kiválaszthatjuk, amikor a követőelem a 231 összekötő pályán van, azért, hogy befecskendezzük rendre, például a rendelkezésre álló teljes mennyiség egynegyedét, egykettedét, háromnegyedét, vagy az egész mennyiséget, és a felhasználó a mozgás megállítását tapasztalja a kiválasztott dózisok mindegyikénél. Ugyanakkor a 233 pálya használata után még mindig megvan az a lehetőségünk, hogy a teljes mennyiség további egynegyedét, egykettedét vagy háromnegyedét befecskendezzük rendre a 234, 235, 236 pályák kiválasztásával, amelyek végén a mozgás ismét megállításra kerül. A 234 pálya használata után a teljes térfogatnak még mindig egynegyede vagy egykettede befecskendezhető a 235, 236 pályák segítségével, és a 235 pálya használata után még mindig a teljes mennyiség egynegyede befecskendezhető a 236 pálya segítségével.

A 2E. ábra menetes, tengelyirányú és keresztirányú szakaszokkal rendelkező párhuzamos 241,241' pályák használatát mutatja be. A 241 pályát folytonos, míg a 241 ’ pályát szaggatott vonal jelöli a rajzon. A két párhuzamos 241, 241’ pálya rendre egy-egy 242, 242' követőelemmel rendelkezik, és a 241, 241’ pályák, illetve

HU 226 223 Β1

242, 242' követőelemek úgy vannak elrendezve, hogy azok egyszerre lehetnek összekapcsolva az ábrán bemutatott összes pályarészen való áthaladás közben. A két 241, 241' pálya folytonos, elágazások nélküli, bár elágazások is kialakíthatóak szükség szerint. A két 241, 241’ pályának külön-külön többkamrás tartály tartalmának keverésére alkalmas 243, 243' menetes szakasza van, amely légtelenítésre alkalmas rövid 244, 244’ tengelyirányú szakaszban folytatódik, és végül több dózis egymás utáni befecskendezésére alkalmas 245, 245’ meanderszerű többdózisú szakaszban folytatódik. Működés közben mindkét 242, 242' követőelem először keresztülhalad a 243, 243’ menetes szakaszon a henger elfordítása közben, mígnem a mozgatás megállításra kerül azoknál a könyököknél, ahol az ábrán a 242, 242’ követőelemek láthatóak. Ekkor a 244, 244' tengelyirányú szakaszokban tengelyirányú mozgásra van lehetőség a légtelenítés érdekében, mígnem ezt a mozgást megállítja a következő könyök, ahol is egy újabb elforgatásra van szükség a 245, 245' meanderszerű többdózisú szakaszok eléréséhez, amelyek segítségével a korábban ismertetett ismételt fecskendezések elvégezhetőek.

A 2F. ábra egy olyan változatot mutat be, ahol párhuzamos és soros pályák is megtalálhatóak egyszeres dózis befecskendezéséhez. Itt is, mint az előző kiviteli alaknál, kettő olyan 251, 251’ párhuzamos pálya van, amelyek rendre 252, 252' első követőelemmel rendelkeznek. A 251, 251’ párhuzamos pályák előkészítő

253, 253’ menetes szakasszal rendelkeznek, amely egy-egy légtelenítésre alkalmas rövid 254, 254’ tengelyirányú szakaszban folytatódik. Ezektől a 252, 252’ első követőelemek elválhatnak úgy, hogy elhagyják a

254, 254’ tengelyirányú szakaszokat abban a pontban, ahol a 252, 252’ első követőelemek az ábrán láthatóak. A művelet ezen pontjánál egy 255 második követőelem elér egy gyűrű alakú 256 összekötő pályát, amelyből három 257 adagolópálya ágazik ki. A 255 második követőelem ekkor elforgatható az alkatrészekhez képest, mígnem egy vonalba kerül a 257 adagolópályák egyikével, és ekkor végrehajtja a befecskendezést a kiválasztott 257 adagolópályán való tengelyirányú továbbhaladással. Szaggatott vonalak jelzik az ábrán a 252, 252' első követőelemnek és a 255 második követőelem lehetséges kezdő 258, 258’, 259 helyzetét. Nyilvánvaló, hogy a 255 második követőelem a hozzá tartozó 256 összekötő pályával, illetve 257 adagolópályákkal soros pályaelrendezést alkot, ami akkor lép működésbe, amikor a 252, 252' első követöelemek elválnak a hozzájuk tartozó 251, 251’ párhuzamos pályáktól. Világos, hogy ennek a pályarendszernek kompakt elrendezése lehet, részben az egymással átlapolt részeik miatt, amelyek nem zavarják egymást, mivel ezek csak a nekik megfelelő 252, 252’ első követőelemeket, illetve 255 második követőelemet tudják megvezetni, mivel a 252, 252' első követőelemek, illetve a 255 második követőelem alakja és mérete csak a saját 251, 251' párhuzamos pályáikkal, illetve 257 adagolópályájával kompatibilis, mint az az ábrán látszik.

A találmány nem korlátozódik a leírt és az ábrákon bemutatott kiviteli alakokra, hanem annak terjedelmét a csatolt igénypontok határozzák meg.

Claims (48)

1. Befecskendezőeszköz fecskendőszerű tartályokhoz, amelyek tengelyirányban megközelítően állandó keresztmetszetű hüvelyt (121), elülső nyílást (122) és legalább egy, a hüvelybe (121) behelyezett, a tartály (120) tartalmának kiszorítására szolgáló mozgatható falat tartalmaznak; a befecskendezőeszköz (100)

a) egy, a tartályt (120) legalább tengelyirányban mozdulatlanul tartva befogadó házat (110) vagy házrészt,

b) egy, a tartály (120) mozgatható falát legalább előre irányban elmozdítóan működtethető, egy vagy több részből álló dugattyúrúd- (130) elrendezést és

c) egy, a dugattyúrúd (130) mozgásait vezérlő vagy a mozgások sorrendjét meghatározó pályarendszert tartalmaz; a pályarendszer legalább egy együttműködő pályát (140) és követőelemet (115, 116, 218, 229) tartalmaz; az együttműködő pálya (140) és követőelem (115, 116, 218, 229) rendre a házhoz (110) és a dugattyúrúdhoz (130) képest vagy a dugattyúrúdhoz (130) és a házhoz (110) képest álló helyzetben és együttműködésben a dugattyúrúd (130) legalább egy előre irányban történő elmozdulását lehetővé tévőén van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a pályarendszer egy, a tengelyirányhoz képest legalább részben keresztirányban futó összekötő pályát (151, 203, 211, 221, 231, 256) tartalmaz, és a pályarendszer tartalmaz továbbá legalább kettő, első végével az összekötő pályához (151, 203, 211, 221, 231, 256) csatlakoztatott adagolópályát (152, 204, 204’, 212, 257), és a követőelem (116, 218, 229) az adagolópályák (152, 204, 204’, 212, 257) bármelyikébe belépni képes követőelem (116, 218, 229), és minden egyes adagolópálya (152, 204, 204’, 212, 257) a követőelemmel (116, 218, 229) együttműködésben a dugattyúrúd (130) előre irányban történő mozgását lehetővé tévőén legalább részben tengelyirányban fut.

2. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a legalább két adagolópálya (152, 204, 204', 212, 257) egymástól eltérő.

3. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az összekötő pálya (151, 203, 211, 221, 231, 256) a követőelemmel (116, 218, 229) együttműködésben vonal menti megvezetést biztosítóan van elrendezve.

4. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az adagolópályák (152, 204, 204', 212, 257) legalább egyike a követőelem (116, 218, 229) számára a dugattyúrúd (130) előre irányú mozgását határoló megállítófelületet tartalmaz.

5. A 4. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a legalább kettő adagolópályá14

HU 226 223 Β1 nak (152, 204, 204’, 212, 257) a dugattyúrúd (130) határolását különböző dózisoknak megfelelően biztosító, különböző tengelyirányú helyzetekben lévő megállítófelülete van.

6. A 4. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a megállítófelület a követőelemmel (116, 218, 229) együttműködésben a dugattyúrúd (130) további keresztirányú vagy tengelyirányban előre történő mozgását megakadályozóan van elrendezve.

7. A 4. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a megállítófelület a pálya egy könyökénél vagy elágazásánál a követőelemmel (218, 229) együttműködésben a dugattyúrúd (130) további keresztirányú mozgását lehetővé tévőén van elrendezve.

8. A 7. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a pálya könyöke vagy elágazása a követőelemmel (218, 229) együttműködésben a dugattyúrúd (130) további tengelyirányban előre való mozgását lehetővé tévőén a pálya legalább egy további könyökéhez vagy elágazásához van csatlakoztatva.

9. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az adagolópályák (212) legalább egyike a második vége irányában első tengelyirányú szakaszban (213, 224,226), könyökben vagy elágazásban és második tengelyirányú szakaszban (214, 224, 226) folytatódóan van elrendezve.

10. A 9. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az adagolópálya második könyökben vagy elágazásban, és harmadik tengelyirányú szakaszban (224, 226) folytatódóan van elrendezve, és ez adott esetben tovább ismétlődhet.

11. A 10. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az adagolópálya lépcsős alak, meanderszerű alak, rácsszerű alak, valamint ezek kombinációjának megfelelő alak közül kiválasztott alakkal van kialakítva.

12. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy legalább kettő adagolópálya (212) a második vége irányában első tengelyirányú szakaszban (213), könyökben vagy elágazásban és második tengelyirányú szakaszban (214) folytatódóan van elrendezve.

13. A 12. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a legalább kettő adagolópálya (212) első tengelyirányú szakaszának (213) előkészítő lépés végrehajtására alkalmasan tengelyirányban megegyező hossza van.

14. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a pályarendszer előkészítő pályát tartalmaz, az előkészítő pálya egyik vége a dugattyúrúd (130) előre történő mozgása során a követőelemnek az előkészítő pályából az összekötő pályába (221, 231) való belépését lehetővé tévőén az összekötő pályához (221, 231) van csatlakoztatva.

15. A 14. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az előkészítő pálya olyan pontnál van az összekötő pályához (221, 231) csatlakoztatva, ahol további tengelyirányú mozgás az összekötő pálya (221, 231) egy falfelülete révén meg van akadályozva.

16. A 14. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az előkészítő pályának van egy, a dugattyúrúd (130) előre irányban történő mozgását a tartály (120) légtelenítésére alkalmas előre meghatározott tengelyirányú hosszon lehetővé tevő pályaszakasza.

17. A 14. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az előkészítő pályának van egy, a dugattyúrúd (130) előre irányban történő mozgását egy kettő- vagy többkamrás tartály (120) tartalmának keverésére alkalmas előre meghatározott tengelyirányú hosszon lehetővé tevő pályaszakasza.

18. A 17. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a pályaszakasz csavarmenetes pályát tartalmaz.

19. A 18. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a csavarmenetes pálya legalább két párhuzamos menetes pályát tartalmaz, és mindkettőhöz legalább egy-egy követőelem tartozik.

20. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a pályarendszerben egy vagy több, a mozgást egyik irányban megakadályozó egyirányú struktúra (143) van elrendezve.

21. A 20. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az egyirányú struktúra (143) manuális beavatkozás érdekében van elrendezve.

22. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a pályarendszerben egy vagy több, a súrlódást befolyásoló struktúra van elrendezve.

23. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a pályarendszer különböző pályarészein való használatra több mint egy követőeleme (115,116) van.

24. A 23. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a különböző pályarészek sorosan vannak elrendezve.

25. A 23. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a különböző pályarészek párhuzamosan vannak elrendezve.

26. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy rendre a házrészen és a dugattyúidon (130) vagy a dugattyúidon (130) és a házrészen elrendezett, feltüntetett információt és információválasztót tartalmaz.

27. A 26. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az információválasztó egy ablakot (117) vagy egy mutatót foglal magában.

28. A 26. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az információ ugyanazon a házrészen vagy a dugattyúid (130) ugyanazon részén van feltüntetve, mint amelyik a pályarendszert is hordozza.

29. A 26. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy minden egyes adagolópályával (152) kapcsolatban információ van feltüntetve.

30. A 26. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az információ egy, a tartály (120) tengelyével koncentrikus gyűrű formájában van feltüntetve.

31. A 30. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a gyűrű a dugattyúidon (130) van elrendezve.

HU 226 223 Β1

32. A 31. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az információ az adagolópályák (152) között van feltüntetve.

33. A 30. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az információ tengelyirányban az adagolópályáktól elkülönülten van feltüntetve.

34. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a pályarendszer egy, a dugattyúid (130) előre irányban történő mozgását lehetővé tevő bevezetőpályát tartalmaz, amelynél a bevezetőpálya legalább egy szakasza menetes szakaszt (243, 243') tartalmaz, és a pályarendszer tartalmaz továbbá legalább egy adagolópályát, az adagolópályának keresztirányú szakasszal összekötött legalább egy első tengelyirányú szakasza és második tengelyirányú szakasza van.

35. A 34. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a keresztirányú szakasz a követőelemmel (242, 242’) együttműködésben ismételt befecskendezéseket lehetővé tévőén könyök formájában köti össze az első tengelyirányú szakaszt és a második tengelyirányú szakaszt.

36. A 34. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a keresztirányú szakasz a követőelem számára több második tengelyirányú szakasz közül bármelyikbe való belépést lehetővé tévőén egy elágazással köti össze az első tengelyirányú szakaszt és a második tengelyirányú szakaszt.

37. A 34. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az előkészítő pálya tartalmaz továbbá legalább egy, alapvetően tengelyirányú szakaszt (244, 244').

38. A 34. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az előkészítő pálya és az adagolópálya számára más-más követőelem van elrendezve, minden egyes követőelem a hozzá tartozó pályától elválva van elrendezve legalább az együttműködésük egy részében, amikor a másik követőelem össze van kapcsolva a pályájával.

39. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a pályarendszer egy, a dugattyúid (130) előre irányban történő mozgását lehetővé tevő előkészítő pályát tartalmaz, a pályarendszer tartalmaz még legalább egy adagolópályát (152, 257), az adagolópályának (152, 257) legalább egy, a dugattyúid (130) előre irányban történő mozgását lehetővé tevő tengelyirányú szakasza van, és más-más követőelemek (115, 116) vannak elrendezve az előkészítő pálya és az adagolópálya (152, 257) számára.

40. A 39. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy minden egyes követőelem (115, 116) a hozzá tartozó pályától elválva van elrendezve legalább az együttműködésük egy részében, amikor a másik követőelem (115, 116) össze van kapcsolva a pályájával.

41. A 40. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a megfelelő követőelem (115) elválasztott állapotban van legalább a másik követőelem (116) minden mozgási alternatívájánál.

42. A 40. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a követőelem (116) adagolópályával (152, 257) való összekapcsolódása alapvetően egybeesik a dugattyúid (130) előre irányban történő mozgásának megállásával.

43. A 39. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy az előkészítő pálya menetes szakaszt (144, 253, 253’) foglal magában.

44. A 43. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a menetes szakasz (144, 253, 253’) legalább két párhuzamos menetet tartalmaz, és a követőelem (115) fel van osztva legalább egy-egy struktúrára minden egyes menethez.

45. A 39. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a pályarendszer legalább két adagolópályát (152, 257) tartalmaz, az adagolópályák (152, 257) a követőelem (116) számára az adagolópályák (152, 257) közül bármelyikbe való belépést biztosítóan közös összekötő pályához (151, 256) vannak csatlakoztatva, és minden egyes adagolópálya (152, 257) a dugattyúid (130) előre irányban történő mozgását lehetővé tévőén a követőelemmel (116) együttműködésben legalább részben tengelyirányban futóan van elrendezve.

46. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a dugattyúid (130) egy, a tartály (120) hüvelyébe (121) behatolóan elrendezett behatolórészt (133) és egy, a behatolórésszel (133) legalább részben párhuzamosan elrendezett meghosszabbított részt tartalmaz, amelyek a hüvely (121) legalább egy részének maguk között helyet adóan vannak elrendezve, és legalább egy pálya van elrendezve a meghosszabbított részen.

47. Az 1. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a dugattyúidnak (130) egy, a tartály (120) légtelenítésére alkalmas hosszon való előre irányban történő mozgását lehetővé tevő legalább egy légtelenítőpálya (228, 232) van elrendezve legalább részben tengelyirányban, a dugattyúidnak (130) egy, a tartályból (120) való adagolás végrehajtására alkalmas hosszon való előre irányban történő mozgását lehetővé tevő legalább egy adagolópálya van elrendezve legalább részben tengelyirányban, és a légtelenítőpálya (228, 232) elülső vége az adagolópálya hátulsó végével legalább egy keresztirányú pálya segítségével össze van kötve, amelynél a keresztirányú pálya a légtelenítőpálya (228, 232) és az adagolópálya irányától eltérő irányban fut.

48. A 47. igénypont szerinti befecskendezőeszköz, azzal jellemezve, hogy a légtelenítőpálya (228, 232), a keresztirányú pálya és az adagolópálya folytonos pályát alkot.

HU 226 223 Β1 Int. Cl.: A61M5/315

1A. ábra

HU 226 223 Β1 Int. Cl.: A61M5/315 —141

142'

O’⁵^³O

152150 152

151⁷^ ^131 1C. ábra

1D. ábra

142'

HU 226 223 Β1 Int. Cl.: A61M 5/315

2A. ábra

223 '226 •227

222 •224 225 _JLJ

229-< —221

-228

2C. ábra

7/259 2F. ábra