HU226010B1

HU226010B1 - Cosmetical compositions containing unsaturated aliphatic dicarboxylic acids and/or derivates thereof, process for their preparation and their cosmetical use

Info

Publication number: HU226010B1
Application number: HU9500913A
Authority: HU
Inventors: Nigel Malcolm Lindner; John Casey
Original assignee: Unichema Chemie Bv
Priority date: 1992-09-30
Filing date: 1993-09-27
Publication date: 2008-02-28
Also published as: CZ81095A3; US5753704A; CZ288838B6; HU9500913D0; JPH08502054A; SK40595A3; WO1994007837A1; AU4828993A; EP0662946A1; CA2144312C; CA2144312A1; ES2114616T3; PL180281B1; MY110734A; HUT70587A; BR9307142A; DE69317433T2; PL308222A1; EP0662946B2; JP3533218B2

Description

A találmány tárgya továbbá eljárás emberi bőr kozmetikai kezelésére, ahol hatásos mennyiségben alkalmazzák a fenti készítmény valamelyikét.

Végül a találmány tárgya eljárás a bőr helyi kezelésére alkalmazható kozmetikai készítmény előállítására, ahol egy telítetlen alifás dikarbonsav vagy egy ilyen sav származékának hatásos mennyiségét egy bőrgyógyászati szempontból elfogadható kozmetikai hordozóanyaggal keverik össze.

HU 226 010 Β1

A leírás terjedelme 16 oldal (ezen belül 4 lap ábra)

HU 226 010 Β1

A találmány telítetlen alifás dikarbonsavakat tartalmazó kozmetikai készítményekre, azok előállítására, valamint ezeknek a készítményeknek a kozmetikai alkalmazására vonatkozik.

Ismeretes, hogy HOOC-(CH₂)_n-COOH általános képletű telített dikarbonsavakat használnak bőrkezelésre, gyógyászati és kozmetikai célok elérése érdekében. így például a 4 386 104 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban (Nazzaro-Porro) 7-13 szénatomos telített dikarbonsavakat ismertetnek szőrtüszőgyulladás és más bőrbetegségek kezelésére,

A szakirodalomban különösen a telített C9 dikarbonsavakra, a HOOC-(CH₂)t-COOH képletű azelainsavra hivatkoznak gyakran, mint olyan anyagra, amellyel hatásosan lehet kezelni a szőrtüszőgyulladást és más bőrbetegségeket, továbbá világosítani lehet a bőr színét.

A telítetlen dikarbonsavakat mind ez ideig nem lehetett készen megvásárolni, bár a 229 252 számú európai szabadalmi leírásban ismertettek eljárást bizonyos telítetlen dikarbonsavak előállítására. A telítetlen dikarbonsavak közül azonban vannak olyanok is, amelyekkel eddig a szakirodalom még nem foglalkozott. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy vannak olyan telítetlen dikarbonsavak - elsősorban az egy kettős kötést tartalmazó 6, 8, 10 és 12 szénatomos dikarbonsavak -, amelyeket ki lehet mutatni olyan betegek vizeletében, akiknek a szervezetében nincs elegendő mennyiségű, közepes lánchosszúságú karbonsavakkal szemben hatásos acil-CoA-dehidrogenáz [Jin és Tserng: Journal of Lipid Research, 30, 1612-1619 (1989), valamint Tserng és munkatársai: Journal of Lipid Research, 31, 763-771 (1990)]. Néhány ezektől eltérő telítetlen dikarbonsavról különböző szakirodalmi helyeken tesznek említést.

A 341 796 számú európai szabadalmi leírásban mikrobiológiai eljárást ismertetnek, amely szerint hosszú szénláncú, telített monokarbonsavakból vagy trigliceridekből Candida cloacae béta-oxidációs mutánsokkal lehet telített dikarbonsavakat előállítani.

A 341 796 számú európai szabadalmi leírásban ismertetett mutánsok felhasználásával bizonyos telítetlen dikarbonsavakat állítottunk elő, amelyekről megállapítottuk, hogy meglepően hatásosan alkalmazhatók bőrgyógyászati és bőrkozmetikai kezelések során.

Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy az új telítetlen dikarbonsavak, sőt általában véve a telítetlen dikarbonsavak - különösen a 16 és a 18 szénatomos telítetlen dikarbonsavak - mikrobaellenes hatóanyagként és kozmetikai hatóanyagként sokkal aktívabbak, mint a megfelelő telített dikarbonsavak.

A szakirodalom szerint a dikarbonsavakkal például a következő kóros állapotok kezelhetők:

- szőrtüszőgyulladás (faggyúmirigy-gyulladás) (4 386 104 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás);

- ráncos bőr (336 880 számú európai szabadalmi leírás);

- rosszindulatú pigmentsejtes rák (4 818 768 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás);

- bőrbetegségek (229 654 számú európai szabadalmi leírás);

- túlzott festéktermeléssel járó bőrbetegség és ekcéma (4 292 326 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás);

- acne rosacea (890 308 számú európai szabadalmi leírás);

- szeplős bőr (91 024 412 számú japán szabadalmi leírás);

- faggyútúltermelés (3 133 425 számú német szabadalmi leírás); és

- ótvar.

A szakirodalomból az is megtudható, hogy bizonyos bőrbetegségek néhány dikarbonsavszármazékkal is hatásosan kezelhetők. Ezek közé a dikarbonsavszármazékok közé tartoznak az észterek, a sók (4 818 768 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) és a merkaptoszármazékok (4 292 326 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás) is. Találhatók még utalások a dikarbonsavszármazékok felhasználhatóságára vonatkozóan például az 58 170 713 számú japán szabadalmi leírásban, valamint a 297 436 számú és a 305 407 számú európai szabadalmi leírásokban is.

A 40 33 567 számú német szabadalmi bejelentésből egyebek között az is kitűnik, hogy a főláncukban 3-14 szénatomos, telített vagy telítetlen dikarbonsavak monoésztereit fel lehet használni olyan kozmetikumok és gyógyszerkészítmények előállítására, amelyekkel helyileg kezelhető a faggyútúltermelés a szabad és a hajjal fedett bőrfelületeken.

A fentiek alapján a találmány olyan kozmetikai készítményre vonatkozik, amely egy telítetlen alifás dikarbonsavat és/vagy egy telítetlen alifás dikarbonsavszármazékot tartalmaz, ahol a telítetlen alifás dikarbonsav 8-22 szénatomot tartalmaz, és/vagy a telítetlen alifás dikarbonsavszármazék a fő szénhidrogénláncban 15-22 szénatomot tartalmaz, azzal a megkötéssel, hogy a készítményben az egyetlen aktív telítetlen alifás dikarbonsav csak transz-2-dodecéndikarbonsavtól eltérő lehet.

Egy találmány szerinti előnyös készítmény egy vagy több telítetlen 16 vagy 18 szénatomos dikarbonsavat tartalmaz, és/vagy annak egy származékát tartalmazza.

A találmány szerinti készítménynek előnyösen mikrobaellenes hatékonysága van, és hatékony Propiobacterium acnesszel és Staphylococcus aureusszal szemben.

Egy további előnyös készítménynek bőrszín-világosító hatása van.

A találmány szerinti készítményben a dikarbonsavszármazék előnyösen egy alkohol, egy szubsztituált vagy szubsztituálatlan amid, egy só vagy egy monovagy diészter.

Egy találmány szerinti további előnyös készítmény helyi bőrkezelésre alkalmazható.

A találmány szerinti készítmény előnyösen 0,001-20 m%-ban, még előnyösebben 0,01-1 m%-ban tartalmaz telítetlen dikarbonsavat és/vagy annak valamely származékát.

HU 226 010 Β1

A találmány tárgya továbbá eljárás emberi bőr kozmetikai kezelésére, amely abban áll, hogy a fenti készítmény valamelyikét hatásos mennyiségben alkalmazzuk.

Egy előnyös foganatosítási mód szerint a kozmetikai eljárást Propiobacterium acnes és/vagy Staphylococcus aureus által előidézett, fenntartott vagy súlyosbított állapotok kezelésére alkalmazzuk.

A találmány szerinti kozmetikai eljárást emberi bőr kezelésére, nevezetesen ráncosodás, rozácea, szeplősödés, faggyútermelés, korpásodás és/vagy kellemetlen testszag ellen alkalmazzuk.

A találmány szerinti eljárást úgy használjuk bőrszín-világosításra, hogy valamilyen telítetlen dikarbonsavat alkalmazunk, vagy annak valamely származékát alkalmazzuk, ahol a telítetlen alifás dikarbonsav 8-22 szénatomot tartalmaz, vagy ahol a származék a fő szénhidrogénláncban 15-22 szénatomot tartalmazó telítetlen alifás dikarbonsavszármazék.

Amikor a dikarbonsavszármazékokkal kapcsolatban a „fő szénhidrogénlánc kifejezést használjuk, a molekulának a két karboxilcsoport két oxigénatomja közötti részére vagy származékok esetén a karboxilcsoportból maradt két oxigénatom közötti részére gondolunk. Igy például az R-OOC-CH^COO-R¹ és az R-OOC-CH₂-CH₂-COO-R¹ általános képletű származékok az említés sorrendjében 3, illetve 4 szénatomot tartalmaznak a főláncukban.

A dikarbonsavszármazékok lehetnek például alkoholok, helyettesített vagy helyettesítetlen amidok, valamint mono- vagy diészterek, mégpedig aril- vagy alkil-észterek, mindenekelőtt rövid szénláncú alkilészterek.

Tapasztalataink szerint bizonyos telítetlen dikarbonsavak nagyon aktívak a Propionibacterium acnes (P. acnes) és a Staphylococcus aureus (Staph. aureus) baktériumokkal szemben. Igy a találmány szerinti készítmény általában eredményesen alkalmazható olyan állapotok kezelésére, amelyeknek fenntartásában vagy súlyosbodásában ismereteink vagy feltételezésünk szerint a P. acnesnek és/vagy a Staph. aureusnak valamilyen szerepe van.

A találmány szerint telítetlen dikarbonsavak felhasználásával igen sokféle bőrbetegség - például a szőrtüszőgyulladás - kezelhető, a technika állásának ismertetésekor felsoroltaknak megfelelően. Hasonló módon érvényesek a dikarbonsavszármazékokra köztük az észterekre és a sókra - vonatkozóan a technika állásának ismertetésekor a referált szakirodalmi helyek alapján közölt megállapítások.

Az eddig említetteken kívül vannak más esetek is, amelyeknél javulást lehet elérni telítetlen dikarbonsavak vagy dikarbonsavszármazékok alkalmazásával, így például korpásodás és testszag kezelésekor.

Mindezeken túlmenően a vegyületek bőrszín-világosító aktivitásuk szerinti rangsorolására szolgáló tesztek elvégzésekor azt tapasztaltuk, hogy a telítetlen dikarbonsavak meglepően hatásosan gátolják a tirozinázenzim működését és a melanomás sejttenyészetben végbemenő melaninszintézist.

A találmány szerinti készítményeket rendszerint úgy szereljük ki, hogy alkalmasak legyenek a bőr helyi kezelésére. A telítetlen dikarbonsavakat és azok származékait könnyen be lehet építeni ilyen készítményekbe, amelyek például krémek, lemosószerek vagy gélek. Az ezen a területen tevékenykedő szakemberek jól ismerik, hogy miként lehet ilyen készítményeket formálni, ezért csak azt említjük meg ezzel kapcsolatban, hogy a szokásos módszereket például a 4 818 768 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetik.

A találmány továbbá eljárás a bőr helyi kezelésére alkalmazható kozmetikai készítmény előállítására, amely abban áll, hogy egy telítetlen alifás dikarbonsav vagy egy ilyen sav származékának hatásos mennyiségét egy bőrgyógyászati szempontból elfogadható kozmetikai hordozóanyaggal keverjük össze, ahol a telítetlen alifás dikarbonsav 8-22 szénatomot tartalmaz, vagy a telítetlen alifás dikarbonsavszármazék a fő szénhidrogénláncban 15-22 szénatomot tartalmaz, azzal a megkötéssel, hogy a telítetlen alifás dikarbonsav transz-2-dodecéndikarbonsavtól eltérő.

Az eljárásban telítetlen alifás dikarbonsavként vagy annak származékaként célszerűen 16 vagy 18 szénatomos telítetlen dikarbonsavat használunk, vagy annak származékát használjuk.

A találmány szerinti eljárással célszerűen úgy állítunk elő telítetlen alifás dikarbonsavakat, hogy tápközegben szaporított élesztőgombák alkalmazása mellett egy telítetlen alifás szubsztrátumot korlátozott láncrövidítő β-oxidációnak vetünk alá, ahol az élesztőgomba Candida cloacae GLA12-es törzset tartalmaz. Itt előnyös olyan szubsztrátumot alkalmazni, amely valamilyen 18-22 szénatomos telítetlen vegyületet tartalmaz. Előnyös lehet olajsavat, lenolajsavat, linolénsavat vagy arachidonsavat tartalmazó vagy valamilyen trigliceridet tartalmazó szubsztrátumot használni. Célszerűen olívaolajat, napraforgóolajat vagy ricinusolajat tartalmazó szubsztrátumot használunk.

A találmány szerinti eljárásban előnyösen nitrogénkorlátozástól mentes körülmények között szaporított élesztőgombákat használhatunk.

Az eljárásban képződött, dikarbonsavakból álló termék összetételét pH-változtatással befolyásolhatjuk.

A találmány szerinti készítményekben hatóanyagként felhasználható dikarbonsavakat ismert eljárásokkal - például

- a 296 506 számú európai szabadalmi leírásban;

- Uemura és munkatársai cikkében [Proceedings of World Conference on Biotechnology fór the Fats and Oil Industry, American Oil Chemists Society, 1988];

- Buhler és Schindler munkájában [Aliphatic Hydrocarbons in Biotechnology, Rehm and Reed, Verlag Chemie, Weinheim, 1984, 169. oldal]; és

- Picataggio és munkatársai közleményében [Biotechnology, 10, 894-898 (1992)] leírt eljárásokkal - vagy a találmány szerinti új eljárással lehet előállítani, amelyet a továbbiakban ismertetünk.

HU 226 010 Β1

Vannak olyan telítetlen dikarbonsavak, amelyeket jó eredménnyel elő lehet állítani az övéknél hosszabb láncú, telítetlen szubsztrátumokból a 341 796 számú európai szabadalmi leírásban szerepeltetett, korábban telített vegyületek előállítására már alkalmazott mutánsok felhasználásával. így a találmány lehetőséget ad arra is, hogy telítetlen dikarbonsavakat korlátozott béta-oxidációval (láncrövidítéssel) állítsunk elő hosszabb szénláncú, telítetlen szubsztrátumokból valamilyen tápközegben tenyésztett élesztőgombák felhasználásával.

A telítetlen dikarbonsavak előállítására megfelelnek a 341 796 számú európai szabadalmi leírásban, valamint a Casey és munkatársai cikkében [Journal of General Microbiology, 136, 1197-1202 (1990)] ismertetett élesztőgombák. Ezeknek a törzseknek - például az „LA12 rövidítéssel jelzett Candida cloacae 5GLA 12-nek - korlátozott vagy csökkent a béta-oxidációs aktivitása.

Az élesztőgombákat megfelelően lehet táplálni észterek, célszerűen triglicerid-észterek - például olajok formájában alkalmazott telítetlen zsírsavakkal. Telítetlen olajként például különösen előnyösen alkalmazhatunk napraforgóolajat és olívaolajat.

A kiindulási anyagként felhasznált olajok előnyös esetben olyan trigliceridek, amelyekben a telítetlen, hosszú láncú zsírsavból származó molekularészek túlnyomórészt 16-22 szénatomosak, még előnyösebben 20 vagy 18 szénatomosak. Szubsztratumként célszerű főtömegében több kettős kötést tartalmazó vegyületeket felhasználni. Abban az esetben, ha a fermentálást élesztőgombatörzsekkel - például LA12 törzzsel - hajtjuk végre, láncrövidüléssel létrejött, rendszerint 8-18 szénatomos, telítetlen dikarbonsavak elegye keletkezhet, amelyből el lehet különíteni az egyes komponenseket, például differenciális oldószeres extrakció útján.

Ha feltételezzük, hogy a béta-oxidálás során véletlenszerűen következik be a két szénatomot tartalmazó egységek eltávolítása, és az előállított termékek nem izomerizálódnak, olajsavszubsztrátum alkalmazása esetén a következő komponensek keletkezésére lehet számítani:

- cisz-7-hexadecéndikarbonsav;

- cisz-5-tetradecéndikarbonsav;

- cisz-7-tetradecéndikarbonsav;

- cisz-3-dodecéndikarbonsav;

- cisz-5-decéndikarbonsav és

- cisz-3-okténdikarbonsav.

Lenolajsav felhasználása esetén a következő komponensek keletkezésére lehet számítani:

- cisz-6,9-hexadekadiéndikarbonsav;

- cisz-4,7-hexadekadiéndikarbonsav;

- cisz-5,8-tetradekadiéndikarbonsav;

- cisz-4,7-tetradekadiéndikarbonsav;

- cisz-2,5-tetradekadiéndikarbonsav;

- cisz-3,6-dodekadiéndikarbonsav;

- cisz-4,7-dodekadiéndikarbonsav;

- cisz-2,5-dodekadiéndikarbonsav;

- cisz-3,6-dekadiéndikarbonsav;

- cisz-2,5-dekadiéndikarbonsav;

- cisz-2,5-oktadiéndikarbonsav;

- cisz-4-decéndikarbonsav és

- cisz-2-okténdikarbonsav.

Az eddigiekhez hasonló feltételek mellett linolénsavból kiindulva a következő komponensek keletkezésére lehet számítani:

- cisz-4,7,10-hexadekatriéndikarbonsav;

- cisz-6,9,l2-hexadekatriéndikarbonsav;

- cisz-2,5,8-tetradekatriéndikarbonsav;

- cisz-4,7,10-tetradekatriéndikarbonsav;

- cisz-2,5,8-dodekatriéndikarbonsav;

- cisz-3,6-dodekatriéndikarbonsav;

- cisz-2,5,8-dekatriéndikarbonsav;

- cisz-3,6-dekadiéndikarbonsav;

- cisz-4-decéndikarbonsav;

- cisz-2,5-oktadiéndikarbonsav;

- cisz-4-okténdikarbonsav és

- cisz-2-oktén-dikarbonsav.

A termékelegy minden esetben tartalmaz kis mennyiségben ugyanolyan lánchosszúságú termékeket, mint amilyen a kiindulási vegyület volt.

Bár a zsírsav-észterek - különösen a 18 szénatomos savak észterei - a legkedveltebb szubsztrátumok, meg kell jegyezni, hogy a fermentációs termékek a kiindulási szubsztrátumtól függően változnak, fgy a szubsztrátumok változtatásával a telítetlen dikarbonsavak teljes skáláját elő lehet állítani.

A 229 252 számú európai szabadalmi leírásban ismertetnek néhány megfelelő szubsztrátumot, beleértve a 10-24 szénatomos alkéneket és más telítetlen szénhidrogéneket, a telítetlen alkoholokat - elsősorban a 16, a 18 és a 22 szénatomos telítetlen alkoholokat -, a megfelelő monokarbonsavakat és azok hidroxi-karbonsav-származékait.

Abban az esetben, ha transz-izomer telítetlen vegyületeket használunk fel kiindulási anyagként, természetesen a keletkező termékek is telítetlen transz-izomerek lesznek.

Az eljáráshoz alkalmazott élesztőgombának nagyon kedvező az a tulajdonsága, hogy nem szaporodik, ha csak korlátozott mennyiségű nitrogén áll rendelkezésére. A 341 796 számú európai szabadalmi leírásban ismertetett eljárással ellentétben ez az élesztőgomba nitrogénben viszonylag dús közegben szaporodik, amelynek pH-változása befolyásolja a mikroorganizmus láncrövidítő béta-oxidációs aktivitását.

fgy azt tapasztaltuk, hogy a fermentációs eljárás során keletkező termék összetételét megfelelően lehet módosítani, ha a telítetlen dikarbonsavak előállítása közben változtatjuk a fermentációs közeg pH-ját. Ilyen módon elsősorban a különböző lánchosszúságú dikarbonsavmolekulák egymáshoz viszonyított koncentrációját lehet megváltoztatni, fgy például abban az esetben, ha olívaolaj fermentálásakor 7,5-ről 7,1-re csökkentjük a pH-értéket, növelni lehet a 12 szénatomos telítetlen dikarbonsav relatív mennyiségét.

Az előző bekezdésben foglaltaknak nagy a jelentőségük, mert a fermentációs termékek egyes frakcióinak különösen előnyösek lehetnek a tulajdonságaik adott alkalmazástechnikai célok elérése szempontjából.

HU 226 010 Β1

A tápközegből a különböző termékek különböző frakcióit úgy lehet kinyerni, hogy a vizes fázis pH-ját a savas tartományban különböző értékekre állítjuk be, majd dietil-éteres extrahálást hajtunk végre.

A találmány különböző tárgyait jobban meg lehet érteni a következőkben ismertetésre kerülő példák, valamint a mellékelt diagramok alapján.

Az 1. ábrán látható diagramon tanulmányozható, hogy ha napraforgóolajat használunk szubsztrátumként, miként változik a dikarbonsav g/l-ben kifejezett koncentrációja az idő függvényében.

A 2. ábra diagramján bemutatjuk, hogy ha olívaolajat használunk szubsztrátumként, miként változik a dikarbonsav g/l-ben kifejezett koncentrációja az idő függvényében.

A 3. ábrán látható diagramból kitűnik, hogy ha különböző pH-jú olívaolajat használunk szubsztrátumként, miként változik a dikarbonsav g/l-ben kifejezett koncentrációja az idő függvényében.

A 4. ábrán bemutatott oszlopdiagram szemlélteti, hogyan csökken a melanin százalékban kifejezett mennyisége napraforgóolajból előállított, közepes lánchosszúságú dikarbonsavak hatására.

/. példa

Közepes lánchosszúságú telítetlen dikarbonsavak előállítása fermentálással

A Candida cloacae egyik béta-oxidációs mutánsát, a nitrozo-guanidines mutagenezis útján előállított LA12-es mutánst [541 796 számú európai szabadalmi leírás és Casey, valamint munkatársai: J. Gén. Microbiol., 136, 1197-1202 (1990)] használtuk fel arra, hogy 8-14 szénatomos telítetlen dikarbonsavakat állítsunk elő trigliceridekből, például olívaolajból és napraforgóolajból, amelyekben a zsírsav-molekularészek nagy része telítetlen.

Az alkalmazott tápközeg kémiai összetétele a következő volt:

- szacharóz	20 g/l
- (ΝΗ₄)₂ΗΡΟ₄	6 g/l
- KH₂PO₄	6,4 g/l	121 °C-on 20 percen
— Na₂SO₄	1,5 g/l	át autoklávban
- triglicerid	10-40 ml/l	tartva

(például olívaolaj vagy napraforgóolaj)

- ZnSO₄x7 H₂0	20 mg/l
- MnSO₄*4 H₂0	20 mg/l
- FeSO₄*7 H₂0	20 mg/l
- MgCI₂x6 H₂0	2 g/l
- biotin	100 mg/l	átszűréssel
- pantotenát	6 mg/l	csíramentesítve
- tiamin	8 mg/l	és steril körülmények
- nikotinsav	30 mg/l	között beadagolva a
- piridoxin	20 mg/l.	hűtött erjesztőkádba

A fermentálást a következő körülmények között hajtottuk végre:

- pH a szaporítás

alatt:	6,8	10 N nátrium-hidroxid-
- pH a termelés		oldat automatikus
közben:	7,4-7,5	adagolásával
- hőmérséklet:	30 °C	fenntartva
- levegőztetés:	0,1 v/(v»m) levegő
- a járókerék
sebessége:	800-1000 fordulat/min
- a fermentor
térfogata:	2,5 I
- oltóanyag:	2v%
- a fermentor

típusa: habtörővei felszerelt LSL.

A 2,5 I mennyiségű tápközeget beoltottuk Candida cloacae LA12-es béta-oxidációs mutánsának 24 órás tenyészetével, amelyet olyan tápközegen alakítottunk ki, amely literenként 5 g élesztőkivonatot, 10 g szacharózt és 5 g peptont tartalmazott. A beoltást 2 v% mennyiségű tenyészettel hajtottuk végre, majd a tenyészetet 6,8-es pH-érték tartása mellett 20 órán át szaporítottuk. Ezt követően olajat adagoltunk be 20 ml/l mennyiségben, és a pH-értéket 7,4 és 7,6 közé állítottuk be, hogy megindítsuk a közepes lánchosszúságú, telítetlen dikarbonsavak termelését. Olajként napraforgóolajat vagy szilícium-dioxidon tisztított olívaolajat használtunk fel. A dikarbonsavak termelése közben az RQ anyagcsere-állandó, az úgynevezett légzési hányados értéke körülbelül 0,6-re csökkent. A fermentléből naponta pipettáztunk ki 10-20 ml-es mintákat a lipidanalízis elvégzéséhez, majd - amennyiben szükséges volt - további olajat adagoltunk be a fermentorba.

A tenyészetet 8-12 nap elteltével gyűjtöttük össze, amikor a dikarbonsavtermelés megszűnt.

A közepes lánchosszúságú, telítetlen dikarbonsavakat úgy választottuk el a fermentlétől, hogy a fermentlevet sósavval megsavanyítottuk a pH-érték 6-ra való beállításával, majd a 12-14 szénatomos vegyületekben dús frakció elkülönítése érdekében dietil-éteres extrahálást hajtottunk végre. A fermentlé pH-értékét ezután további, ugyancsak sósavval végzett savanyítással körülbelül 2,0-re csökkentettük, és újabb dietiléteres extrahálással elkülönítettük a 8-10 szénatomos vegyületekben dús frakciót. Abban az esetben, ha a keletkezett savakat szénatomszámuktól függetlenül kívántuk kinyerni, a fermentlé pH-ját egy lépésben csökkentettük 7,5-ről körülbelül 2,0-re a dietil-éteres extrahálás elvégzése előtt.

A dikarbonsavfrakciók oldószertartalmát forgó bepárlókészülékben távolítottuk el.

Az 1., illetve a 2. ábrán bemutatjuk, hogy napraforgóolajból (SFO), illetve olívaolajból (OO) kiindulva miként alakul a közepes lánchosszúságú, telítetlen dikarbonsavak képződése az idő függvényében.

Az 1. ábráról tehát leolvasható, hogy milyen mennyiségben képződnek 8-14 szénatomos, telítetlen dikarbonsavak külön-külön és együttesen, ha napraforgóolajat használunk fel szubsztrátumként. A közepes lánchosszúságú, telítetlen dikarbonsavak képződése a 3. és a 4. nap között gyorsan fokozódik, majd a 8. napra a képződési sebesség gyakorlatilag nullára csök5

HU 226 010 Β1 kent, és így a 8. napon a dikarbonsavak koncentrációja többé-kevésbé állandó volt.

A 2. ábrán azt mutatjuk be, hogy milyen mennyiségben képződnek 8-14 szénatomos, telítetlen dikarbonsavak külön-külön és együttesen, ha olívaolajat 5 használunk fel szubsztrátumként. Ebben az esetben a dikarbonsavak képződésének sebessége nem növekszik meg olyan hirtelen, mint az előbbi esetben, de növekedése még a 8. napon is folytatódik.

A nagyobb szénatomszámú (C₁₄, C₁₂) dikarbonsa- 10 vak mindkét esetben nagyobb százalékos arányban keletkeztek, mint a rövidebb szénláncú (C₄o> θβ) dikarbonsavak, bár a termékösszetétel változott aszerint, hogy melyik szubsztrátumot alkalmaztuk. így például nagyobb volt a 10 szénatomos termék részaránya ab- 15 bán az esetben, ha szubsztrátumként napraforgóolajat használtunk fel.

Az I. példa adatait az 1. táblázatban szerepeltetjük.

//. példa

A termékösszetétel megváltoztatása a pH-érték szabályozásával

Abban az esetben, ha a dikarbonsavak a 7,4-7,6 pH-tartományban képződnek 18 szénatomos telítetlen zsírsav-molekularészeket tartalmazó olajokból - például olívaolajból -, főtermékként 14 szénatomos telítetlen dikarbonsavak keletkeznek.

Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy amennyiben a dikarbonsavak termelése alatt a pH-érték 7,4-7,6-ről körülbelül 7,1-re csökken, a 12 szénatomos telítetlen dikarbonsav lesz a legnagyobb mennyiségben keletkező termék. A fermentálást az ismertetett példák szerint végeztük a 8. napig, amikor is a pH-t 7,1-re csökkentettük. Ennek eredményeként csökkent a 14 szénatomos vegyület és nőtt a 12 szénatomos vegyület termelése. Az eredményeket

3. ábrával szemléltetjük.

1. táblázat

	Dikarbonsav (g/l)
Fermentációs idő (napok)	C14	C12	C10	C8	C8-C14
	SFO	OO	SFO	OO	SFO	OO	SFO	OO	SFO	OO
2	1,7	0,6	0,5	0,2	0,2	-	0,1	-	2,5	0,8
3	2,7	1,5	0,9	0,4	0,6	o,1	0,2	0,1	4,1	2,1
4	5,7	3,0	2,3	0,9	1,8	0,2	0,6	0,2	10,4	4,3
5	7,4	3,9	3,4	1,3	2,6	0,3	0,8	0,2	14,2	5,7
6	8,4	5,1	4,2	3,7	3,2	0,7	1,0	0,4	16,8	8,9
7	8,4	6,8	4,5	3,6	3,5	1,0	1,1	0,6	17,5	12
8	8,7	8,8	4,7	5,1	3,4	1,2	1,3	0,8	18,1	15,9

A 3. ábrán bemutatjuk, hogy olívaolaj-szubsztrátumból milyen mennyiségben keletkeztek külön-külön és együttesen 8-16 szénatomos telítetlen dikarbonsavak annak a kísérletnek a során, amelyet úgy hajtottunk végre, hogy a pH-értéket a 8. napon 7,5-ről 7,1-re csökkentettük. Amint a 2. ábrával kapcsolatban is megjegyeztük, olívaolaj-szubsztrátum alkalmazása esetén a dikarbonsavak termelődése a 8. nap után is folytatódik, vagyis nő a képződött dikarbonsavak összmennyisége. Ezzel kapcsolatban azonban meg kell jegyeznünk, hogy a pH-változtatás a termékösszetételt jelentős mértékben befolyásolta. A 8. napig a 14 szénatomos dikarbonsav koncentrációja egyre nőtt, és a fermentlében ez a termék volt jelen a legnagyobb koncentrációban. Ezt követően azonban - a pH-érték csökkentése után - a 14 szénatomos termék koncentrációja csökkenni kezdett, míg a 12 szénatomos terméké ezután is emelkedett, mégpedig olyan ütemben, hogy a 10. nap után a 12 szénatomos dikarbonsav lett a főtermék.

A kapott adatokat táblázatos formában is közöljük (2. táblázat).

Ez a kísérlet azt igazolta, hogy a termékösszetételt bizonyos mértékig lehet szabályozni olyan módon, hogy a dikarbonsavak termelődése közben változtatjuk a pH-t. A pH-változtatás után a 8-16 szénatomos dikarbonsavak keletkezési sebessége lényegében lineáris marad.

III. példa

A tirozinázenzim gátlásának vizsgálata

A tirozinázenzim aktivitásának gátlását használtuk fel a potenciális bőrfehérítő hatóanyagok kiválasztásához. A tirozinázenzim gátlását Humada és Mishima módszerével [Br. J. Derm., 86, 385-594 (1972)] mértük.

A vizsgálathoz használt összes oldatot frissen készítettük el. Hígításukhoz 6,8-es pH-jú, 0,1 M nátriumfoszfát-pufferoldatot használtunk. A következő oldatokat készítettük el:

- 40 mM inhibitor-törzsoldat, amelyből sorozathígításokkal 4,0 mM, 0,4 mM és 0,04 mM inhibitoroldatokat állítottunk elő;

- sóoldat, amely literenként 100 μτηοΙ réz-szulfátot és 100 mM magnézium-kloridot tartalmazott;

HU 226 010 Β1 enzimoldat: 1 ml gomba-tirozináz (2000—4000 egység/mg); és szubsztrátoldat: 48 mg dihidroxi-fenil-alanin (DOPA)/100 ml.

Az enzimoldatot és a DOPA-oldatot közvetlenül fel használásuk előtt készítettük el, minthogy ezek az oldatok fényérzékenyek.

2. táblázat

Fermentációs idő (napok)	Dikarbonsav (g/l)	Összesen
	θ16	Cu	^C12	θιο	^C8	^C8“Cl6
1	0,1	0,6	0,1	0	0	0,8
2	0,52	0,7	0,2	0	0	1,42
3	0,9	1,5	0,4	0,1	0,1	3,0
4	1,6	3,0	0,9	0,2	0,1	5,8
5	2,1	4,4	1,3	0,3	0,2	8,3
6	1,5	5,5	2,7	0,7	0,4	10,8
7	0,6	7,1	3,6	1,0	0,6	12,9
8 pH-változás 7,5-ről 7,1-re	0,6	8,8	5,1	1,4	0,8	16,7
9	0,4	8,2	6,1	1,9	0,9	17,5
10	0,13	8,2	8,0	2,3	1,2	21,0
11	0,25	8,0	9,6	3,1	1,4	22,35
12	0,1	7,5	10,6	3,6	1,5	23,2
13	0,1	6,8	12,2	4,3	1,8	25,2

A DOPA tirozinázenzim által katalizált oxidációjának dikarbonsavas gátlását spektrofotométerrel követtük nyomon, amellyel 492 nm-en figyeltük meg a dopakróm képződését. A reakciót 96 mérőhelyes mikrotitrálólemezeken játszattuk le 30 pl inhibitoroldat (illetve a kontrollvizsgálathoz pufferoldat), 50 pl pufferoldat és 20 μΙ sóoldat beadagolásával. 50 μΙ DOPA-oldatot alkalmaztunk a reakció beindítására, és mindegyik lemezt 30 másodpercig rázattuk. Az abszorbanciaértékeket 10 perc elteltével olvastuk le egy mikrotitrálólemezekhez használatos leolvasószerkezet (Titertek Multiscan) segítségével.

A tirozinázenzim gátoltságának mérésére irányuló vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az azelainsavhoz hasonlóan a közepes lánchosszúságú telítetlen dikarbonsavak is hatásos tirozinázinhibitorok, amelyek 10 mM koncentrációban alkalmazva legalább 50%-kal csökkentik az enzim aktivitását. Ez azért meglepő, mert az azelainsav telített dikarbonsav, amelynek tulajdonságai jelentősen eltérnek a telítetlen dikarbonsavakéitól. így például az azelainsav szobahőmérsékleten kristályos szilárd anyag, míg a 8-10 szénatomos telítetlen dikarbonsavak alacsony olvadáspontú, olajszerű anyagok.

Lehetséges, hogy a bőr pigmentálódásának a dikarbonsavak által előidézett gátlását tekintve a tioredoxín reduktázenzim nagyobb szerepet játszik, mint a tirozinázenzim. A közelmúltban végzett kutatások szerint [Fitton és

Goa: Drugs, 41, 5. 780-798 (1991)] az azelainsav gátolja a tioredoxin reduktázenzim működését. A leírásban foglalt ismeretek nyilvánosságra kerülését követően tehát az ezen a területen járatos szakemberek feltételezhetik, hogy a telítetlen dikarbonsavak is gátolják a tioredoxin reduktázenzim működését.

IV. példa

A melaninképződés gátlása

A lll. példa kiegészítése céljából még egy vizsgálatot végeztünk arra vonatkozóan, hogy in vitro körülmények között milyen hatást gyakorolnak a telítetlen dikarbonsavak a pigmentsejttenyészetekre.

Emlős pigmentsejtes rákdaganatából származó, pigmenttermelő sejteket szaporítottunk szokásos módszerek alkalmazásával egy sejtkultúrában. Erre a célra előnyös a 338 104 számú európai szabadalmi leírásban ismertetett B16-os sejtvonalat vagy S-91 sejteket (így az ATCC CCL 51.3 jelzésű sejtek Μ-3-as kiónját) alkalmazni, de más sejtvonalakat vagy egérből, illetve emberből származó pigmentsejteket is fel lehet használni.

A pigmentsejtes rákdaganatból származó sejteket a 308 919 számú európai szabadalmi leírásban ismertetett teljes sejttenyészet tápközegében szaporítottuk, amíg el nem értük a mintegy 1/3-os összefolyást. A vizsgálat tárgyát képező készítményt ezt követően adagoltuk a tápközeghez.

A sejteket további 4 napon át tenyésztettük, majd meghatároztuk a keletkezett melanin mennyiségét.

HU 226 010 Β1

A meghatározást úgy hajtottuk végre, hogy a tápközegből és az összegyűjtött sejttenyészetből extrahálással kivont melanin teljes mennyiségének 540 nm-en mértük az abszorbanciáját, azaz az abszorpcióképességét.

Az előzőek során ismertetett módszerrel azt állapítottuk meg, hogy egy negatív kontrolltenyészettel összehasonlítva milyen mértékben képesek a 0,1 mM vagy 1,0 mM koncentrációban alkalmazott, telítetlen dikarbonsavakat - C₁₂-C₁₄-frakciót, C₈-C₁₀-frakciót vagy ezeknek a frakcióknak valamilyen elegyét - tartalmazó készítmények csökkenteni a pigmentsejttenyészetek által termelt melanin mennyiségét. Pozitív kontrollként kojisavat [5-hidroxi-2-(hidroxi-metil)-4H-piron]-t alkalmaztunk, amely bőrszín-világosító szerként használatos anyag. Az eredmények a 4. ábrán láthatók, amelynek oszlopdiagramja a kezeletlen kontrolihoz képest szemlélteti, hogy a kezelt tenyészetekben hány százalékkal csökkent a melanin mennyisége.

Tapasztalataink szerint a melaninképződést a különböző dikarbonsavfrakciók hasonló mértékben csökkentik.

V. példa

A mikrobaellenas aktivitás meghatározása m% Intralipid (Kabi Pharmacia, Inc.) jelenlétében és távollétében egyaránt meghatároztuk minden egyes, különböző összetételű telítetlen dikarbonsavelegyre vonatkozóan a minimális gátlási koncentrációt (MIC). A meghatározáshoz az agar-agaros hígításos technikát alkalmaztuk, amelynek keretében azt vizsgáltuk, hogy 32 Propionibecterium acnes törzs és 32, különböző aerob baktériumnemzetségekhez tartozó törzs milyen mértékben érzékeny az eltérő összetételű, telítetlen dikarbonsavakból álló elegyekre. A meghatározást a továbbiakban ismertetésre kerülő módon hajtottuk végre.

Minden egyes hatóanyagból 5 m%-os törzsoldatot készítettünk olyan módon, hogy a dikarbonsavakat tartalmazó anyagból 10 g-ot hozzáadtunk 200 ml kétszeres töménységű Tryptic Soya Brothhoz (TSB-hez). Ezt a fermentlevet a Baltimore Biological Laboratories állítja elő. Minden egyes oldat pH-ját 7,0±0,2-re állítottuk be nátrium-hidroxid beadagolásával.

Minden egyes szerves savelegy vizsgálatához két, 1-től 9-ig számozott 200 ml-es lombikokból álló edénykészletet használtunk fel. Minden egyes lombikba 50 cm³ mennyiségű, kétszeres töménységű TSB-oldatot öntöttünk. Az 5 m%-os törzsoldatból 50 cm³ TSB-t áttöltöttünk az 1. és a 2. lombikba. A 2. lombiktól kezdve a 8. lombikig 50 ml elegyet pipettáztunk át az eggyel nagyobb sorszámú lombikba minden egyes lombikból.

Minden egyes edénykészlet 9. lombikjában csak 50 cm³ kétszeres töménységű TSB-oldat volt; ezek a lombikok dikarbonsavat nem tartalmaztak. Mind a 18 lombikba bemértünk 2 g granulált agar-agart (BBL).

Az összes lombikot autoklávba helyeztük, és 1,034*10⁵ Pa nyomáson 121 °C-on tartottuk 15 percen keresztül. A lombikokat ezt követően 50 °C-on tartottuk vízfürdőben.

Az egyik 1-9. lombiksorozat minden lombikjába 50 cm³ forró, steril vizet öntöttünk. A lombikok tartalmát örvénylőmozgást létrehozó keverővei homogenizáltuk, majd négy Petri-csésze mindegyikébe 25 cm³ anyagot öntöttünk, amelyet hagytunk megszilárdulni. A másik lombiksorozat minden lombikjába 50 cm³ mennyiségű, 50 °C-ra előmelegített Intralipidet öntöttünk. Ezután a már leírt módon összekevertük a lombikok tartalmát és Petri-csészékbe öntöttük.

A vizsgált organizmusokból standard oltóanyagokat készítettünk olyan módon, hogy a baktériumok 0,85 m%-os PSS-sel (fiziológiás sóoldattal) előállított szuszpenzióját összekevertük 0,5-es McFarland-standarddel, majd az így kapott elegyet tízszeresére hígítottuk, hogy 10⁷ CFU-t („colony forming unit-ot) kapjunk. Az oltóanyagokat 32 mérőhelyes Steers-replikátorba töltöttük. Több adag kimérésére alkalmas oltópipetta segítségével 0,001-0,002 cm³-es adagokat juttattunk a mérőhelyekre, amelyeken így végül 10⁴ CFU volt.

A lemezek mérőhelyein levő anyagokat ezután hogy csökkentsük az oltóanyag „áthordásából” származó hatásokat - az alacsonyabb koncentrációktól a magasabbak felé haladva beoltottuk, és a beoltott anyagokat száradni hagytuk. A lemezeket ezt követően megfordítottuk, és 35 °C-on 24 órán át inkubáltuk. Azokat a lemezeket, amelyeken az anyagokat Propionibacterium acnes törzsekkel oltottuk be, hét napon át inkubáltuk 35 °C-on anaerob körülmények között.

A hatóanyagmentes kontroli-lemezeket - vagyis az egyes sorozatok 9. lombikjából származó anyagokat tartalmazó lemezeket - az inkubálás befejezését követően megvizsgáltuk. A vizsgálat tárgyát a mikroorganizmusok életképessége, valamint a szennyezettségre utaló jelek megjelenése képezte. A végső MlC-értékeket úgy állapítottuk meg, hogy megfigyeltük, melyik az a hatóanyagot legkisebb koncentrációban tartalmazó lemez, amelyen észrevehetően gátolt volt a mikroorganizmusok szaporodása.

Az eredményeket a 3. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatban egy sor mikroorganizmusra megadtuk a 8-14 szénatomos telítetlen dikarbonsavakat tartalmazó elegyek, egy 12 szénatomos telítetlen dikarbonsavban dús, egy kettős kötést tartalmazó zsírsavakból álló elegy, két egy kettős kötést tartalmazó, 18 szénatomos dikarbonsav, valamint - összehasonlítás céljából - az azelainsav MIC-értékeit. A kísérleteket általában az egyes fajok több különböző törzsének felhasználásával végeztük el. így például a következő törzseket alkalmaztuk:

- P. acnes: ATCC 6919 és 29 399 (az ATCC rövidítés az American Type Culture Collectionre vonatkozik);

- Staph. aureus: ATCC 25 923, 35 556 és 29 213;

- Staph. epidermis: ATCC 35 984, 31 432 és 14 490;

- Micrococcus sedentarius: ATCC 27 574;

- M. luteus: ATCC 27 141, 9341 és 15 957;

- Brevibacterium epidermidis: ATCC 55 514; és

- Corynebacterium minutissium: ATCC 23 347, 23 348 és 23 349.

HU 226 010 Β1

Az „intralipid” jelenlétének nincs különösebb szerepe. Kisebb eltéréseket csak az egy kettős kötést tartalmazó, 18 szénatomos dikarbonsav esetében tapasztaltunk: az intralipid a Staph. aureusra vonatkozó MICértéket növelte, a P. acnesre és az M. luteusra vonat- 5 kozó MIC-értékeket pedig csökkentette.

Tekintettel arra, hogy a szőrtüszőgyulladást a legtöbb esetben a P. acnes okozza, egy hatóanyag használhatóságát a szőrtüszőgyulladás megelőzésére és kezelésére elsősorban az jelzi, hogy milyen hatásosan 10 alkalmazható ez ellen a mikroorganizmus ellen.

A Staphylococcus aureus olyan kórokozó Gram-pozitív mikroorganizmus, amely rendszerint kapcsolatban van a furunkulusok és a tályogok kialakulásával.

A Candida albicans ellenállóképes élesztőgomba, beleértve a negatív kontrollt is.

Mind a Pseudomonas aeruginosa, mind az Escherichia coli közönséges Gram-negatív mikroorganizmus.

A telítetlen dikarbonsavak - mind a közepes lánchosszúságúak, mind a 18 szénatomos - váratlan módon minden esetben aktívabbaknak bizonyultak az azelainsavnál. Az említett dikarbonsavak különösen a P. acnes, a Staph. aureus és a Staph. epidermidis ellen mutattak nagy aktivitást. Mindenekelőtt a 18 szénatomszámú vegyület tanúsított nagy mikrobaellenes aktivitást, amely többszöröse volt az azelainsavénak.

3. táblázat

MIC agar diffúziós vizsgálat azelainsawal és telítetlen dikarbonsavakkal

Törzs	Forrás	Dikarbonsavtípus (MIC %)
		Azelain- sav	Dikarbonsavkeverék olívaolajból	C₁₂-ben dúsított monotelítetlen dikarbonsavak olívaolajból	Dikarbonsavkeverék napraforgóolajból	Ci_8:i dikarbonsav olajsavból	Ci8_:i dikarbonsav olajsavból + „intralipid-ből
Propionibacterium acnes	ATCC 6919	1,25	0,31	0,31	0,31	0,04	0,02
Propionibacterium acnes	ATCC 29 399	1,25	0,31	0,31	0,62	0,04	0,02
Staphylococcus aureus	ATCC 25 923	2,5	0,62	1,25	1,25	0,07	0,15
Staphylococcus aureus	ATCC 35 556	2,5	0,31	0,31	0,62	0,07	0,31
Staphylococcus aureus	ATCC 29 213	2,5	1,25	0,62	2,5	0,15	0,31
Staphylococcus epidermidis	ATCC 35 894	>2,5	1,25	0,62	2,5	0,31	0,31
Staphylococcus epidermidis	ATCC 31 432	>2,5	1,25	0,62	2,5	0,31	0,31
Staphylococcus epidermidis	ATCC 14 490	>2,5	1,25	0,62	2,5	0,31	0,31
Micrococcus sedentarius	ATCC 27 574	2,5	0,15	0,62	0,62	0,15	0,07
Micrococcus luteus	ATCC 27 141	2,5	0,15	0,62	0,62	0,15	0,07
Micrococcus luteus	ATCC 9341	>2,5	1,25	0,62	0,62	0,15	0,07
Micrococcus luteus	ATCC 15 957	>2,5	1,25	0,62	0,62	0,15	0,07
Brevibacterium epidermidis	ATCC 35 514	>2,5	0,62	0,62	0,62	0,15	0,15
Brevibacterium epidermidis	NCDO 2285	>2,5	0,62	0,62	0,62	0,15	0,15
Corynebacterium minutissium	ATCC 23 347	>2,5	0,62	0,62	0,62	0,15	0,15
Corynebacterium minutissium	ATCC 23 348	>2,5	0,62	0,62	0,62	0,15	0,15
Corynebacterium minutissium	ATCC 23 349	>2,5	0,62	0,62	0,62	0,15	0,15
Pseudomonas aeruginosa	ATCC 27 853	>2,5	>2,5	>2,5	>2,5	>2,5	>2,5
Escherichia coli	ATCC 25 922	2,5	>2,5	>2,5	>2,5	>2,5	>2,5
Candida albicans	ATCC 18 804	>2,5	>2,5	>2,5	>2,5	>2,5	>2,5

HU 226 010 Β1

Az előző módszer alkalmazásával hasonló kísérletet hajtottunk végre, hogy a P. acnesszel szemben kifejtett inhibitoraktivitás vonatkozásában össze tudjuk hasonlítani a következőket:

- azelainsav; 5

- olajsavat tartalmazó szubsztrátumból kinyert, egy kettős kötéssel rendelkező dikarbonsav;

- egy kettős kötést tartalmazó, 18 szénatomos monokarbonsavakból álló elegy;

- lenolajsavat tartalmazó szubsztrátumból kinyert, 10 a lenolajsavnak megfelelő egy, illetve két kettős kötéssel rendelkező, 18 szénatomos dikarbonsavak; és

- palmitinsavat és olajsavat tartalmazó szubsztrátumból kinyert, egy kettős kötéssel rendelkező, 15 16 szénatomos dikarbonsav.

A kísértet során kapott eredményeket a 4. táblázat tartalmazza. Az azelainsav és az egy kettős kötést tartalmazó, 18 szénatomos dikarbonsav esetében a MICértékek gyakorlatilag megegyeztek az előző kísérlet során megállapított értékekkel, vagyis megerősítették az előző kísérleti eredményeket. A megfelelő zsírsav aktivitása csak igen csekély volt. így például az egy kettős kötést tartalmazó, 18 szénatomos dikarbonsav csaknem százszor aktívabb volt az azelainsavnál, ugyanakkor a megfelelő zsírsav - az olajsav - aktivitása kisebb volt az azelainsavénál.

A 4. kísérletnél az azelainsavas kontrollminta - és ennélfogva a vizsgált minták - gátlási hatásfoka kismértékben alatta maradt az előző kísérlet során megállapított értékeknek. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a 4. kísérlet során 18 nap volt az inkubáció időtartama, az előző kísérlet során pedig csak 7 nap.

4. táblázat

Hosszú szénláncú dikarbonsavak MIC-értékei P. acnes ATCC 25 746 törzs felhasználásakor, összehasonlító vegyületként azelainsavat és olajsavat használva

Vizsgálati anyag	MIC (%)
Azelainsav (kontrollvegyület)	5	5	5	>5
C₁₈.1 zsírsav (kontrollvegyület)	nem meghatározva	nem meghatározva	>5	nem megh.
C₁₈.1 dikarbonsav olajsavból	0,04	0,04	0,04	0,08
C₁₈.2/18.1 dikarbonsav 60%-os linolénsavból	nem meghatározva	nem meghatározva	nem meghatározva	0,08
C₁₆.1 dikarbonsav palmitoleinsavból	nem meghatározva	nem meghatározva	nem meghatározva	0,16

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Kozmetikai készítmény, amely egy telítetlen alifás dikarbonsavat és/vagy egy telítetlen alifás dikarbonsavszármazékot tartalmaz, ahol a telítetlen alifás dikarbonsav 8-22 szénatomot tartalmaz, és/vagy a telítetlen alifás dikarbonsavszármazék a fő szénhidrogénláncban 15-22 szénatomot tartalmaz, azzal a megkötéssel, hogy a készítményben az egyetlen aktív telítetlen alifás dikarbonsav csak transz-2-dodecéndikarbonsavtól eltérő lehet.
2. Az 1. igénypont szerinti készítmény, amely egy vagy több telítetlen 16 vagy 18 szénatomos dikarbonsavat tartalmaz, és/vagy annak egy származékát tartalmazza.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy mikrobaellenes hatékonysága van.
4. Az 1., 2. vagy 3. igénypont szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy hatékony Propiobacterium acnesszel és Staphylococcus aureusszal szemben.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy bőrszín-világosító hatása van.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy a dikarbonsavszármazék egy alkohol, egy szubsztituált vagy szubsztituálatlan amid, egy só vagy egy mono- vagy diészter.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy helyi bőrkezelésre alkalmas.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 0,001-20 m%-ban tartalmaz telítetlen dikarbonsavat és/vagy annak valamely származékát.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti készítmény, azzal jellemezve, hogy 0,01-1 m%-ban tartalmaz telítetlen dikarbonsavat és/vagy annak valamely származékát.
10. Eljárás emberi bőr kozmetikai kezelésére, azzal jellemezve, hogy hatásos mennyiségben alkalmazzuk az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti készítmény valamelyikét.
11. A 10. igénypont szerinti kozmetikai eljárás, azzal jellemezve, hogy Propiobacterium acnes és/vagy Staphylococcus aureus által előidézett, fenntartott vagy súlyosbított állapotok kezelésére alkalmazzuk.
12. A 10. vagy 11. igénypont szerinti kozmetikai eljárás emberi bőr kezelésére, azzal jellemezve, hogy ráncosodás, rosacea, szeplősödés, faggyútermelés, korpásodás és/vagy kellemetlen testszag ellen alkalmazzuk.

HU 226 010 Β1
13. Eljárás bőrszín-világosításra, azzal jellemezve, hogy valamilyen telítetlen dikarbonsavat alkalmazunk, vagy annak valamely származékát alkalmazzuk, ahol a telítetlen alifás dikarbonsav 8-22 szénatomot tartalmaz, vagy ahol a származék a fő szénhidrogénláncban 15-22 szénatomot tartalmazó telítetlen alifás dikarbonsavszármazék.
14. Eljárás a bőr helyi kezelésére alkalmazható kozmetikai készítmény előállítására, azzal jellemezve, hogy egy telítetlen alifás dikarbonsav vagy egy ilyen sav származékának hatásos mennyiségét egy bőrgyógyászati szempontból elfogadható kozmetikai hordozóanyaggal keverjük össze, ahol a telítetlen alifás dikarbonsav 8-22 szénatomot tartalmaz, vagy a telítetlen alifás dikarbonsavszármazék a fő szénhidrogénláncban 15-22 szénatomot tartalmaz, azzal a megkötéssel, hogy a telítetlen alifás dikarbonsav transz-2-dodecéndikarbonsavtól eltérő.
15. A 14. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy telítetlen alifás dikarbonsavként vagy annak származékaként 16 vagy 18 szénatomos telítetlen dikarbonsavat használunk, vagy annak származékát használjuk.
16. Eljárás telítetlen alifás dikarbonsavak előállítására, azzal jellemezve, hogy tápközegben szaporított élesztőgombák alkalmazása mellett egy telítetlen alifás szubsztrátumot korlátozott láncrövidítő β-oxidációnak vetünk alá, ahol az élesztőgomba Candida cloacae GLA12-es törzset tartalmaz.
17. A 16. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olyan szubsztrátumot alkalmazunk, amely valamilyen 18-22 szénatomos telítetlen vegyületet tartalmaz.
18. A 16. vagy 17. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olajsavat, lenolajsavat, linolénsavat vagy arachidonsavat tartalmazó szubsztrátumot használunk.
19. A 16-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy valamilyen trigliceridet tartalmazó szubsztrátumot használunk.
20. A 16-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy olívaolajat, napraforgóolajat vagy ricinusolajat tartalmazó szubsztrátumot használunk.
21. A 16-20. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nitrogénkorlátozástól mentes körülmények között szaporított élesztőgombákat használunk.
22. A 16-21. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az eljárásban képződött, dikarbonsavakból álló termék összetételét pH-változtatással befolyásoljuk.