HU224584B1

HU224584B1 - Eljárás és berendezés torzítás kompenzálásra

Info

Publication number: HU224584B1
Application number: HU0103990A
Authority: HU
Inventors: Kusunoki Shigeo
Original assignee: Sony Corporation
Priority date: 2000-09-29
Filing date: 2001-09-28
Publication date: 2005-11-28
Also published as: KR100782587B1; HUP0103990A3; ES2321581T3; US20020061074A1; AU7607201A; AU775506B2; EP1193865A2; DE60138256D1; HU0103990D0; EP1193865A3; KR20020025770A; HUP0103990A2; JP2002111397A; CN1347195A; US6993090B2; SG100760A1; EP1193865B1; CN1165107C

Description

A találmány tárgya eljárás és berendezés torzítás kompenzálására, amely felhasználható nagyfrekvenciás átvitelű teljesítményerősítőt használó hordozható telefonokban.

Ahogy az elmúlt évek során a híradástechnika egyre magasabb sebességet és nagyobb kapacitást ért el, szükségessé vált a hangerősítő átvitelek pontosabb linearitása a digitális vezeték nélküli távközlési berendezésekben. Ezzel egyidejűleg a jelenlegi fejlesztések olyan helyzetet teremtenek meg, amik akadályozzák a teljesítményerősítő hatékonyságának javulását. Időközben a közpiacon széles körben elterjedt digitális hordozható telefonok folyamatos összeköttetési ideje folyamatosan hosszabbodik. Ezért új digitális vezeték nélküli telekommunikációs berendezés piacra történő bevezetésekor a használati idő nem elhanyagolható a termékek közötti verseny szempontjából. Manapság a hatékonyságot növelő torzításkompenzálási technikák fejlesztése fellendült.

Ennél a technikánál azonban az áramköri megvalósítás túl nagy ahhoz, hogy megvalósítható legyen egy hordozható telefonban, melynek előnye kis mérete és könnyű súlya. Ezenkívül az a környezet, amelyben a terminált használják, olyan nagymértékben változhat, hogy a torzítás kompenzálása megköveteli az olyan torzításkompenzálás alkalmazását, amely követi a környezet változásait. Ez egy nagyon jelentős problémává vált csakúgy, mint az egyre csökkenő méretek. Egy ilyen típusú torzítást kompenzáló berendezésnél olyan torzítást megelőző eljárások ismertek, amelyek tartalmaznak egy kompenzálóeszközt, és amelyek a torzítással ellentétes jellemzőkkel rendelkező teljesítményerősítővel rendelkeznek.

Az ilyen torzítást megelőző eljárások, számos torzítást megelőző eljárásról készült beszámoló szerint, többnyire olyanok, melyek pozitív visszacsatolást alkalmaznak. Az alábbi példák konvencionális, a torzítást megelőző eljárást felhasználó torzításkompenzáló berendezéseket ismertetnek.

Első példaként tekinthetjük konvencionális szerkezetre például: az 1992-es European Microwave Conference 22. kötetének 1125-től 1130. oldaláig található „Power Amplifier Adaptive Linearization Using Predistortion with Polynomial”. Az erre hivatkozó példát az 1. ábra blokkvázlata mutatja.

Az 1. ábrán a 114 teljesítményerősítő (PA) tipikus nemlineáris be- és kimeneti jellege látható, ahol a torzításkompenzálást megadja a Vout=A(Vin) egyenlet, ha a 111 bemeneti oldalon megjelenő bemeneti alaphang az I fázisban lévő és a Q ortogonális jelek azzal a fenntartással, hogy a számításhoz használ egy függvényt H (I, Q), amely az A(Vin) szerint linearizál a linearizálás-összehasonlító 112 áramkörben. Az eredményeként kapott I’ és Q’ jelek a digitális/analóg (továbbiakban - D/A) átalakító-113 áramkörön keresztül átalakulnak analóg jellé. Ugyanakkor ezek átalakulnak egy nagyfrekvenciás sáv jeleivé, és a 114 teljesítményerősítő bemenetére kerülnek. A 114 teljesítményerősítő Vout kimenetét a kimeneti 115 végpont adja, ami a demodulációs 116 áramkörbe csatlakozik. A demodulációs 116 áramkör hozza létre, a Vout kimeneti jel egy alapsávba történő alakításával, az If és Qf jeleket.

A továbbiakban, hogy létrejöjjön az adaptív kompenzáció hőmérséklet-változás hatására, a linearizálás-összehasonlító 112 áramkör összehasonlítja az I és Q jeleket az If és Qf jelekkel és beszabályoz egy konstanst, amely be van építve a H linearizálófunkcióba, hogy a közöttük lévő különbségek 0-val egyenlők legyenek. Ezt a műveletet addig végzi, amíg a különbségek 0-val egyenlők nem lesznek azáltal, hogy végül a H(l, Q) függvénybe épített konstans optimális értékét meghatározza.

Példa egy másik konvencionális szerkezetre: például az IEEE Transaction on Vehicalar Technologies 43. kötetének 1994. májusi második kiadása 323-332. oldaláig „Adaptive Linearization Using Predistortion”. A 2. ábra egy blokkvázlatot mutat, amelynek leírása a fenti hivatkozásban található. Tekintettel az I és Q bemeneti jelekre, melyek a bemeneti 121 végponton keresztül érkeznek, az átszámítási 124 táblázatot használja memóriaként, hogy elvégezze az adat átalakítását és megszerezze az I’ és Q’ adatokat, melyek képesek linearizálni a 126 teljesítményerősítőt. Az adatokat analóg jelekké alakítja a 125 D/A átalakító, és azután a 126 teljesítményerősítő bemenetére kerülnek. A demodulációs 128 áramkör ezáltal kimutatja és átalakítja a Vout kimenetet egy alapsáv jelévé, hogy megszerezze az If és Qf jeleket. A továbbiakban, hogy létrejöjjön az adaptív kompenzáció, a 122 kivonó meghatározza az I és Q bejövő jelek és az If és Qf észlelt jelek közötti en különbséget. A címzést generáló 123 egység beállítja a címzést az átszámítási 124 táblázatban olyan módon, hogy az en különbségek nullává váljanak. A címzést generáló 123 egység előnyösen addig ismétli a címzések módosítását, amíg az en különbségek pontosan nullával egyenlők nem lesznek. Ily módon a címzésértékek az átszámítási 124 táblázat esetében optimalizálva vannak. A továbbiakban Vin, melyet az átszámítási 124 táblázat által kibocsátott I' és Q' adatok a 125 D/A átalakító által analóg adatokká alakításával szerzünk meg, a 126 teljesítményerősítő bemenetére kerül, és ennek a kimeneti Vout-ja a kimeneti 127 végpont által van irányítva.

A fentiekben leírt konvencionális szerkezetekben a linearizálófunkcióban lévő konstanst vagy a linearizálótáblához tartozó címzést optimalizáltuk. Bármilyen példában a teljesítményerősítő kimenetét kell átalakítani egy alapsávba, ezért egy demodulátor szükséges. Általánosságban ez a demodulátor ortogonális, ezért áramköri megvalósítási skálája terjedelmes.

Jelen találmány célja olyan, torzítást kompenzáló berendezés és eljárás megadása, melyek könnyedén képesek kompenzálni olyan eszközök torzítókomponenseit, mint egy teljesítményerősítő.

Jelen találmánynak szintén célja, hogy biztosítson egy torzítást kompenzáló berendezést és eljárást, amely alkalmas arra, hogy egy olyan egyszerű szerkezetet alkosson, melyben nincs szükség demodulátorra.

A találmány tárgya berendezés eszközök torzítási tényezőinek kompenzálására, mely tartalmaz első bur2

HU 224 584 Β1 kólót vizsgáló eszközt, mely meghatározza az eszköz bemeneti jelének burkolófeszültségét, második burkolót vizsgáló eszközt, mely meghatározza az eszköz kimeneti jelének burkolófeszültségét, összehasonlító eszközt, mely összehasonlítja az első burkolót vizsgáló eszköz által meghatározott burkolófeszültséget a második burkolót vizsgáló eszköz által meghatározott burkolófeszültséggel, összehasonlítás eredményét korrigáló eszközt, amely korrigálja az összehasonlító eszköz eredményét aszerint, hogy melyik burkolófeszültség nagyobb/kisebb, amplitúdót szabályozó jelet létrehozó eszközt, mely olyan amplitúdót szabályozó jelet hoz létre, amely az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján szabályozza a bemenőjel amplitúdóját, és amplitúdószabályozó eszközt, amely vezérli a kimeneti jel amplitúdójának értékét az amplitúdót szabályozó jelet létrehozó eszköz amplitúdót szabályozó jele alapján.

A torzításkompenzáló berendezésben az amplitúdószabályozó jelet meghatározó eszköz olyan amplitúdókorrigáló adatot szolgáltató eszközt tartalmaz, melynek kimeneti értéke megfeleltethető az első burkolót vizsgáló eszköz által meghatározott burkolófeszültség és az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján frissített amplitúdót korrigáló adatnak.

A találmányt a továbbiakban a mellékelt rajzon példaképpen bemutatott kiviteli alakok alapján ismertetjük részletesebben, ahol az

1. ábra a technika állása szerinti első példa blokkdiagramja;

2. ábra a technika állása szerinti második példa blokkdiagramja;

3. ábra a találmány szerinti torzításkompenzáló berendezés és eljárás első megvalósításának, mint az alkalmazott torzításkompenzáló berendezésnek szerkezeti rajza;

4. ábra logikai áramköri részlet, amely része a torzításkompenzáló berendezés első megvalósításának;

5. ábra teljesítményerősítő torzítási hatásának spektrumkarakterisztikája;

6. ábra szobahőmérsékleten történő torzításkompenzálás eredményének spektrumkarakterisztikája;

7. ábra az alkalmazott kompenzálás karakterisztikája mínusz 30 Celsius-fokon;

8. ábra az alkalmazott kompenzálás karakterisztikája mínusz 80 Celsius-fokon;

9. ábra az alkalmazott torzításkompenzáló berendezés második megvalósításának blokkvázlata;

10. ábra az alkalmazott torzításkompenzáló berendezés harmadik megvalósításának blokkvázlata;

11. ábra az alkalmazott torzításkompenzáló berendezés negyedik megvalósításának blokkvázlata;

12. ábra az alkalmazott torzításkompenzáló berendezés ötödik megvalósításának blokkvázlata;

13. ábra az alkalmazott torzításkompenzáló berendezés hatodik megvalósításának blokkvázlata;

14. ábra az alkalmazott torzításkompenzáló berendezés hetedik megvalósításának blokkvázlata; és a

15. ábra fáziskülönbség-meghatározó áramköri részlet, amely része a torzításkompenzáló berendezés hetedik megvalósításának.

A alábbiakban a jelen találmány, az alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés mint a torzításkompenzáló berendezés és torzításkompenzáló eljárás lehetséges megvalósításának leírása következik az ábrák alapján. Ezen alkalmazkodó (adaptív) torzítást kompenzáló berendezés az átvitel megvalósításához nagyfrekvenciás teljesítményerősítőt (továbbiakban teljesítményerősítő) felhasználó digitális hordozható kommunikációs berendezés torzítását kompenzálja.

Először az alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés fő részét képező, a 3. ábrán található blokkvázlatot ismertetjük.

Ezen alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés tartalmaz DET 1, 1 első burkolót meghatározó egységet, DET2,15 második burkolót meghatározó egységet, 17 feszültségkomparátort (CMP), 18 logikai egységet (ADP_Logic), amplitúdószabályozó jelet létrehozó eszközt és 13 erősítésszabályozó egységet. A DET 1 első burkolómeghatározó egység meghatározza a teljesítményerősítő bemeneti jelének, a PAJn nagyfrekvenciás jelnek a változó in_DET burkolófeszültségét. A DET2, 15 második burkolómeghatározó egység meghatározza a 14 teljesítményerősítő PA_out kimeneti jelének out_DET burkolófeszültségét. A 17 feszültségkomparátor (CMP) összehasonlítja az 1 első burkolót meghatározó egység burkolófeszültségét a 15 második burkolót meghatározó egység burkolófeszültségével. A 18 logikai egység (ADP_Logic) pontosítja a 17 feszültségkomparátor által meghatározott érték nagyságát. Az amplitúdóvezérlő jelet előállító eszköz előállít egy amplitúdóvezérlő AM_ctl jelet, mely vezérli a PAin bemeneti jel amplitúdóját a 18 logikai egység kimenete alapján. A 13 erösítésszabályozó egység szabályozza a PAJn bemeneti jel amplitúdóerősítését az amplitúdóvezérlő jelet előállító eszköz amplitúdóvezérlő jele alapján.

Az amplitúdóvezérlő jelet előállító eszköz egyrészt áll két, későbbiek során leírt amplitúdókompenzáló memóriából, továbbá 9 tárolóáramkörből, 10 kiválasztólogíkából, 11 kíválasztólogikából, 12 D/A átalakítóból, 19 tárolóáramkörből, valamint 20 összegzőből.

A következők részletesen magyarázzák ezen torzításkompenzáló berendezés alkalmazhatóságát. Ahogy a 3. ábra mutatja, ez a berendezés tartalmaz: első burkolót előállító egységet (DET 1), mely fogadja egy 22 kapacitáson keresztül a PAJn bemeneti jel formájában a burkolóváltozás nagyfrekvenciás részét, amely a Tin bemeneti pontról érkezik, és amely meghatározza annak az in_DET burkolófeszültségét; a (ln_AMP) 2 feszültségerősítő felerősíti az 1 első burkolót előállító egység inDET burkolófeszültségét; a 3 analóg/digitá3

HU 224 584 Β1 lis (továbbiakban A/D) átalakító a 2 feszültségerősítő kimenetét digitális jellé alakítja és kiadja a D_AD digitális jelet; a 4 fáziskorrigáló memória (RAM_PM), amelynek címbemenete a 3 A/D átalakító D_AD digitális jele, kimenete a fázisszabályozó DRP adatjel, amely megfeleltethető az előzetesen tárolt fáziskorrigáló adatjelnek; az első 5 D/A átalakító, amely végrehajtja a 4 fáziskorrigáló memória kimenetén megjelenő DRP fáziskorrigáló adat D/A átalakítását, és kiadja a PM_ctl fázisvezérlő jelet; 9 tárolóáramkör (Ad_Lch), mely tárolja a 3 A/D átalakító D_AD digitális kimeneti jelét; 7 első amplitúdókompenzáló memória (RAM_AM1), amely bemeneti pontja az RI1, kimeneti pontja a DR1, tárolja az előzetes amplitúdókorrigáló adatjeleket; a 8 második amplitúdókompenzáló memória (RAM_AM 2), amely bemeneti pontja az RI2, kimeneti pontja a DR2, szintén tárolja az előzetes amplitúdókorrigáló adatjeleket; az első 10 kiválasztólogika (Selectorl), amelynek lehetséges bemenete egyrészt a 9 tárolóáramkör D_ADL kimenete, másrészt a 3 A/D átalakító D_AD digitális jele, összeköti a D_AD digitális jelet az RI1 bemeneti ponttal, valamint a tároló D_ADL kimenetét a bemeneti RI2 ponttal, vagy a D_AD digitális jelet az RI2 bemeneti ponttal, valamint a tároló D_ADL kimenetét az RI1 bemeneti ponttal; a második 11 kiválasztólogika (Selector2), amelynek bemenete egyrészt az első 7 amplitúdókompenzáló memória DR1 kimenete, másrészt a második 8 amplitúdókompenzáló memória DR2 kimenete meghatározza, hogy a bemenetére adott két jel közül melyik legyen a D_DA2 kimeneti jel; a 12 második D/A (D/A2) átalakító, amelynek bemenete a második kiválasztólogika D_DA2 kimenete, végrehajtva a D/A átalakítást a kimenetére az AM_ctl amplitúdószabályozó jelet adja; 15 második burkoló-előállító egység (DET 2), amely a 23 kapacitáson keresztül a 14 teljesítményerősítő (PA) kimeneti jelét bemenetként kapja, előállítja az alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés által kompenzálandó torzítást tartalmazó out_DET burkolójelet; 16 feszültségerősítő (out_AMP), amely erősíti a 15 második burkolót előállító egység burkolóját; a 17 feszültségkomparátor (CMP), amelynek első bemenete a 16 feszültségerősítő kimenete, valamint második bemenete a 2 feszültségerősítő kimenete, érzékeli hogy melyik bemenete nagyobb/kisebb; a 18 logikai (ADP_Logic) egység, amely tárolja a feszültségkomparátor kimenetét, amelynek kimenete ADP_D jel, értéke +1 bit vagy -1 bit a tárolt értéktől függően; a 19 adattároló áramkör (Dt_Lch), amely tárolja a második 11 kiválasztólogika D_DA2 adatjelét;

digitális összegző (ADD), amely digitálisan összegzi a 19 tárolóáramkör kimeneti jelét a 18 kiválasztólogika ADP_D jelével, és amelynek ADD_D jele alapján írhatóak a 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriák; a késleltetőelem (Delay), amely késlelteti a PAJn bemeneti jelet; 6 fázisvezérlő egység (PM), amely bemenete a 21 késleltetőelem kimenete, a PM_ctl fázisvezérlő jel szerint növeli vagy csökkenti a rajta áthaladó jel fázisát; 13 erősítésszabályozó egység (AM), amely bemenete a 6 fázisvezérlő egység kimenete, a 12 második D/A átalakító AM_ctl amplitúdóvezérlő jel alapján növeli vagy csökkenti a rajta áthaladó jel erősségét; és teljesítményerősítő (PA), amely bemenete az erősítésszabályozó egység kimenete, kiteszi a PA_out jelet a Tout kimeneti végpontra.

A következők részletesen nyomon követik a 3. ábra szerint alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezésben terjedő jelek áramlását. Ebben az alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezésben a 1 első burkoló-előállító egység előállít egy in_DET burkoló váltakozó feszültséget a nagyfrekvenciás PAJn bemeneti jelből. Továbbá a 2 feszültségerősítő erősíti ezt az in DET burkolófeszültséget, amelyet ezek után a 3 A/D átalakító digitális jelekké alakít. A memória a hozzá eljutott 3 A/D átalakító D_AD kimeneti digitális jelét a 4 fáziskorrigáló memória címzéséhez használja, és a DRP fáziskorrigáló adat megfeleltethető az ezen a címen előzetesen tárolt fáziskorrigáló adatnak. Ez alapja az 5 D/A átalakító működésének, amelynek kimenete a PM_ctl fázisszabályozó jel. A 6 fázisszabályozó egységet ez a PM_ctl fázisszabályozó jel vezérli.

Az amplitúdókorrigáló adatot előzetesen tárolja az első és a második 7 és 8 amplitúdókompenzáló memória. Az első 10 kiválasztólogika a kimeneti D_ADL jelet, amely a 9 tárolóáramkör által tárolt D_AD jel, vagy a közvetlenül a 3 A/D átalakító kimeneti jelét kapcsolja e két memória címbemenetére. A második 11 kiválasztólogika a 7 amplitúdókorrigáló memória DR1 kimenetét a 8 amplitúdókorrigáló memória DR2 kimenetével váltakozva kapcsolja rá a 12 második D/A átalakítóra. A 13 erősítésszabályozó egység erősítését vezérli a

D/A átalakító AM_ctl kimenete.

A 15 második burkolót előállító egység előállítja a 14 teljesítményerősítő torzításmentesítendő kimenetének out_DET burkolófeszültségét. A 16 feszültségerősítő az out_DET burkolófeszültséget erősíti és továbbítja a feszültségkomparátor egyik bemenetére. A 17 feszültségkomparátor másik bemenetét 1 az első burkolót meghatározó egység 2 feszültségerősítő által erősített in_DET burkolófeszültsége adja. A 17 feszültségkomparátor összehasonlítja a két burkolófeszültséget. Továbbá a 18 logikai egység tárolja a feszültséget mint az összehasonlítás eredményét, és kimenetként szolgáltat egy digitális +1 vagy -1 ADP_D jelet, a tárolt értéktől függően. Ez az ADP_D jel a 20 összegző egy bemenete. A digitális 20 összegző másik bemenete a 11 második kiválasztólogika kimenetének a 19 tárolóáramkör által tárolt értéke. Továbbá a digitális 20 összegző digitálisan összeadja az ADP_D jelet a tároló kimenetével, valamint az eredményt tartalmazó ADDD jelet kiteszi a 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriák adatsínjére.

A PAJn bemeneti jelet a 14 teljesítményerősítő erősíti, miután áthaladt a 21 késleltetőelemen, a 6 fázisszabályozó egységen és a 13 erősítésszabályozó egységen. Ezalatt a PAJn bemeneti jel fázisát és amplitúdóját korrigálja a 6 fázisszabályozó egység, a erösitésszabályozó egység, majd a jel a 14 teljesítményerősítő bemenetére kerül. Az eredmény a PA_out kimeneti jel, ahol a torzítás már kompenzáltan kerül a Tout kimeneti pontra.

HU 224 584 Β1

A következő specifikus magyarázat a kitalált amplitúdókompenzálásról, fáziskorrigálásról és az alkalmazkodó kompenzálásról szól, amelyek megadják a fent alkalmazott torzításkompenzáló berendezés leírását.

Elsőként az amplitúdókompenzáláshoz szükséges amplitúdókorrigáló adatot ismertetjük.

A PA_in bemeneti jel burkolófeszültségét fejezze ki a Vi(t). Az 13 erősítésszabályozó egység burkolófeszültsége a Vpd(t). Az erősítésszabályozó AM_ctl jelfeszültsége hozzáadódik a 13 erősítésszabályozó egység saját szabályozójeléhez, ez az érték Vc(t). A Vc(t) feszültséget tárolják a 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriák.

Feltéve, hogy az erősítésszabályozó egység erősítése G(vc), amelyet meghatároz az átalakítási tényező: a.

G(vc)=1+a*Vc(t) ...(1)

Ebből a következő egyenlőség adódik:

Vpd(t)=Vi(t)*G(vc) ...(2)

A (2) egyenletet behelyettesítve az (1) egyenletbe kapjuk a következő egyenletet:

Vpd(t)=Vi(t)*[1 +aVc(t)]

Ebből a következő egyenlethez jutunk:

Vc(t)=(1/a)*[Vpd(t)/Vi(t)—1] ...(3)

A Vpd(t) burkolófeszültséget a bemeneti/kimeneti jellemzők méréséből kapjuk, figyelembe véve a torzításmentesítendő 14 teljesítményerősítőt. Következésképp, a (3) kifejezésből származó eredmény leírja az állandó használatban lévő 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriákban előzetesen tárolt Vpd(t) burkolófeszültséget.

Következő lépésben a fáziskorrigáló adatjel elvégzi a szükséges fáziskorrigálást.

Feltéve, hogy a teljesítményerősítő fázisjellemzőit a következőképp értelmezzük:

Φ=Φ[νΐ(ί)) ...(4]

Az ®pd fáziskorrigáló adatjel a következő értéket veszi fel:

®pd=-®(V1(t)) ...(5)

Ezt az adatot tárolja előzetesen a 4 fáziskorrigáló memória.

A következő magyarázat a 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriákat használó amplitúdókompenzálás működéséről szól.

A 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriák tárolják az amplitúdókompenzáló adatjelet címzés szerinti megfeleltetés alapján. Mindkét cím egy D_AD jel, amelyet a digitalizált bemeneti in_DET burkolójel szolgáltat. A 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriák DR1 és DR2 kimeneti adatai megfeleltethetőek egy címnek. Innen van két címzés, hogy hozzáférhető legyen a két 7 és 8 fázis kompenzálómemória. Az egyik a 3 A/D átalakító D_AD kimenete, a másik a 9 tárolóáramkör ugyanezen 3 A/D átalakító kimenetéről vett, D_ADL tárolt és késleltetett adat. Mindkét típus beállítható az 10 első kiválasztólogikával, hogy váltakozva hozzáférhető legyen a két 7 és 8 amplitúdókompenzáló memória. Miután a memória címbemenetére a 9 tárolóáramkör D_ADL tárolt adata érkezik, a memória írási üzemmódba; amennyiben pedig a 3 A/D átalakító D_AD kimeneti jele érkezik, úgy a memória olvasási üzemmódba kerül. A memória kimenetén megjelenő DR1 vagy DR2 adat olvasási üzemmódban a második 11 kiválasztólogikán keresztül rá van kapcsolva a 12 D/A átalakítóra, amely szolgáltatja az amplitúdóvezérlő AM_ctl jelet.

A következő magyarázat a fáziskorrigáló memóriát használó fáziskorrigáló működéséről szól. A D_AD digitális jelet a fentiek értelmében a 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriák címzésére használjuk, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a 4 fáziskorrigáló memória címzését is elvégzi, amelynek kimenetén megjelenik az előzetesen tárolt DRP fáziskorrigáló adat. Ez az adat az 5 D/A átalakítón keresztül PM_ctl fázisszabályozó analóg jellé alakul, ami alapján a fázisszabályozó egység vezérelhető.

A következő magyarázat az alkalmazkodó kompenzálás működéséről szól.

Amennyiben nincs hőmérsékleti vagy azt eredményező, hasonló változás, a 14 teljesítményerősítő torzítása kompenzálható egyetlen, az amplitúdókompenzáló memóriától kieszközölt amplitúdókompenzáló adat olvasási műveletével. Bármilyen hőmérsékleti vagy ahhoz hasonló változás áll be, a kompenzáció nem elegendő, vagyis a működésben reagálni kell a változásra.

Ezen cél érdekében a találmányban a teljesítményerősítő kimenetének PA_out burkolófeszültsége - ahol a kimenet értékét korrigálja a 4 amplitúdókorrigáló memória kimeneti AM_ctl amplitúdószabályozó jele - és a korrigálás előtti burkolófeszültség össze van hasonlítva, hogy meg lehessen állapítani, melyik feszültség nagyobb, vagy kisebb. Az amplitúdókompenzáló memória tartalma ezen kapcsolat alapján frissül. Ezen idő alatt a memória egy adatbitje frissül minden működési ciklusban. Annak eléréséhez, hogy ugyanazon cím ismételten kiválasztható legyen, az adat korrigálódik egy sajátértékkel. Például ha a PA_in bemeneti nagyfrekvenciás jel QPSK modulációs hullám szerint változik, ennek burkolójának egyféle feszültsége bizonyíthatóan biztosan megjelenik az időtengelyen. így az idő múlásával minden címzés korrigálódik egy sajátértékkel. Habár a memóriák olvasása és írása váltakozva teljesíthető, a két memória használható úgy, hogy az egyik memória olvasása kivitelezhető, amíg a másik memória írás alatt áll.

Kimondottan az alkalmazkodó torzításkompenzálási eljárás speciális példáját magyarázza a következő.

A 17 feszültségkomparátor összehasonlítja a bemeneti nagyfrekvenciás in_DET jel burkolójának a 2 feszültségerősítő által felerősített eredményét a torzításkompenzálás alatt álló 14 teljesítményerősítő kimeneti in_DET jel burkolójának a 16 feszültségerősítő által erősített eredményével. Az összehasonlítási eredmény feszültségét tárolja a 18 logikai egység, és a tárolt érték alapján +1 vagy -1 digitális értéket ad az ADP_D kimenetére.

A második kiválasztólogika által kiválasztott D_DA2 jelet a 19 tárolóáramkör tárolja, és ezen tárolt érték kimenete, valamint a 18 logikai egység ADP_D kimenete digitálisan összeadódik egymással a digitális

HU 224 584 Β1 összegzőben. A 20 összegző kimenete az ADD_D jel, amely rákapcsolódik, illetve kiíródik a 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriák adatírási sínjére.

A 4. ábra a 18 logikai egység (ADP_Logic) speciális példáját mutatja. A 17 feszültségkomparátor (CMP) CMP_out kimeneti jelét tárolja a DJatch 25 tárolóáramkör (CMPJch). A 25 tárolóáramkör az időjel élvezérlése alapján végzi el a tárolást. Ez a speciális példa nyolcbites adatokkal dolgozik. Digitális +1 érték hatására csak az MSB állítódik Hi értékre, ahogy az ábrán látható, míg a másik Lo értéken marad. Digitális +1 érték hatására minden bit Hi értéket vesz fel. Ezek az adatok az AND és OR kapukból álló 26 digitális kiválasztólogika bemenetére kerülnek, ahol az OPO-tól az OP7 kimenetek mindegyike függ a 25 tárolóáramkör kimeneti Q és Q_ (Q negált) értéktől. Ezek az adatok adják az ADPD jelet.

Az 5. ábra és a 6. ábra a gyakorlatban alkalmazott torzításkompenzáló berendezés első megvalósításának eredményét mutatják. Az 5. ábra és a 6. ábra példát mutat torzításkompenzálásra, ahol a hőmérséklet 25 Celsius-fok (szobahőmérséklet). Az 5. ábra a 14 teljesítményerősítő által generált torzítást is tartalmazó spektrumot mutat. A 6. ábra a 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriákat és a 4 fáziskorrigáló memóriát tartalmazó, alkalmazkodó torzításkompenzálás spektrumát mutatja.

A 7. ábra és a 8. ábra az alkalmazkodó kompenzáció eredményét mutatja. A 7. ábra a - 30 Celsius-fokon működtetett alkalmazást mutat. Ezen az ábrán, az ordinátatengelyen látható a különbség a kimeneti és a bemeneti burkolófeszültségek között, az abszcisszatengely az időben végrehajtott ciklusok számát mutatja. Ez úgy értelmezhető, hogy az időben végrehajtott ciklusok számának növekedése a két burkolófeszültség különbségének csökkenését okozza.

A 8. ábra a 80 Celsius-fokon alkalmazott torzításkompenzálás eredményét mutatja. A magas hőmérsékleten a 14 teljesítményerősítő erősítésének csökkenése figyelhető meg, vagyis az alkalmazott útvonalakból felépülő visszacsatolási hurok erősítése csökken, ezáltal növekszik az időben végrehajtott ciklusok száma, amelyek szükségképp csökkentik a torzítás energiáját.

Továbbá a 7. ábra azt is mutatja, hogy alacsony hőmérsékleten az erősítés növekedését okozó, bemeneti és a kimeneti burkolófeszültség közötti különbség a negatív irányból konvergens. A 8. ábra szemben a 7. ábrával azt mutatja, hogy magas hőmérsékleten, az erősítés csökkenésének következtében a különbség a pozitív irányból konvergens.

A következő magyarázat az alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés második megvalósításáról szól. A 9. ábra a jelenlegi második megvalósításban alkalmazott kompenzálása berendezés felépítését mutatja. A második megvalósításban alkalmazott torzításkompenzálási berendezés eltér az előzőekben alkalmazott 3. ábra szerinti első megvalósításban alkalmazott torzításkompenzáló berendezéstől, ahol az alkalmazott két memória helyett most csak egy 27 amplitúdókompenzáló memória van. így a két 10 és 11 kiválasztólogika, valamint 9 tárolóáramkör, amelyek szükségesek voltak a 3. ábra szerinti két memória kapcsolásához, elhagyhatóak.

Ez a 9 tárolóáramkör és az első 10 kiválasztólogika kihagyható az fent leírt első megvalósításból, és így a 3 A/D átalakító D_AD kimenete szolgáltathatja az 27 amplitúdókompenzáló memória címzését. Ugyancsak a 11 második kiválasztólogika is kihagyható az első megvalósításból, így a 27 amplitúdókompenzáló memória és a második 12 D/A átalakító összekapcsolható egymással.

A második megoldásban az alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés működtetése a következőképp magyarázható. Az első megoldásban alkalmazott torzításkompenzáló berendezésben láthatóvá válik, hogy az alkalmazkodó kompenzálás során kompenzálás! adatok olvasása, illetve a korrigálás! adatok írása egymással párhuzamosan végezhető a két 7 és 8 amplitúdókompenzáló memóriák használatával. Azonban a második megvalósításban az olvasási és az írási műveletek az időtől függetlenül kivitelezhetőek egyetlen 27 amplitúdókompenzáló memóriával. Ezzel a módszerrel az áramköri felépítés előnyösen egyszerűsíthető, mivel az első megvalósítás szerinti kompenzálás! adat idő-összehasonlítással kiszűrhető.

A harmadik megvalósítás a következőképp magyarázható. A 10. ábra a harmadik példa szerint alkalmazott torzításkompenzáló berendezés blokkvázlatát mutatja. A jelenlegi, harmadik megvalósításban az alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés megkapható, ha eltávolítjuk az első megvalósítás szerinti torzításkompenzáló berendezésben használt 21 késleltetőelemet. A 3. ábra értelmében a 21 késleltetőelemen állítható a késési idő, a digitális feldolgozás során előállított AM_ctl és a PM_ctl szabályozójelek késése, valamint a 13 erősítésszabályozó és 6 fázisszabályozó egységek burkolófeszültségei között. Abban az esetben, ha a burkoló hullámzása lassú a digitális jelek feldolgozásának sebességéhez képest, a késleltetési idő elhanyagolható, vagyis a felépítés egyszerűsíthető a késleltetőelem eltávolításával.

A negyedik megvalósítás a következőképp magyarázható. A 11. ábra a negyedik megoldás szerint alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés blokkvázlatát mutatja. Ez a negyedik megvalósítás megkapható a harmadik megvalósítás szerinti 6 fázisszabályozó egység és a 13 erősítésszabályozó egység vezérlésének felcserélésével. Ez egy lehetőség, hogy a 13 erősítésszabályozó egységen áthaladó jel fázisa ne változzon az AM_ctl szabályozófeszültség függvényében. Jelen esetben az áthaladó fázis változása egy tényleges probléma. Ez a probléma kikerülhető, amennyiben a 13 erősítésszabályozó egységet előbb iktatjuk közbe, úgy a 13 erősítésszabályozó egység fázisváltozása előre látható, így a következő 6 fázisszabályozó egységben korrigálható.

Az ötödik megvalósítás a következőképp magyarázható. A 12. ábra az ötödik megoldás szerint alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés blokkvázla6

HU 224 584 Β1 tát mutatja. A jelenlegi ötödik megoldás szerint alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezésben, ellentétben a harmadik megoldással, a 2 és 16 feszültségerősítők kimeneti értékei az analóg különbségképzőn (SUB) kivonódnak, és a különbségük a 17 feszültségkomparátoron összehasonlítódik az előre meghatározott Vrefl (29) egyenfeszültséggel. Ez célravezetőén korlátozza a 14 teljesítményerősítő kimenetén fennmaradt, ezáltal megengedett torzítást. Általában a torzítás hatása nem okoz problémát ezen konstans szint határáig. Következésképp a fennmaradt torzítás elviselhető bizonyos határokon belül. Ezután, a korlátolt szabályozási tartományban a digitális áramkör műveleti ideje behatárolható úgy, hogy az áramfogyasztás kedvezően csökkenjen.

A hatodik megvalósítás a következőképp magyarázható. A 13. ábra a hatodik megoldás szerint alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés blokkvázlatát mutatja. Ellentétben a 12. ábra szerinti ötödik megoldásban alkalmazott torzításkompenzáló berendezéssel, a hatodik megoldásban alkalmazott torzításkompenzáló berendezés tartalmaz két olyan 31 és 33 feszültségkomparátort, amelyek együtt egy ablakoló komparátort alkotnak. Vagyis a hatodik megvalósítás alapján tartalmaz első 31 feszültségkomparátort (CMP1), második 33 feszültségkomparátort (CMP2) és 34 logikát (ADP_Logic). Az első 31 feszültségkomparátor, amelynek első bemenete a 28 különbségképző egység kimenete, valamint második bemenete a Vrefl (30) előre meghatározott egyenfeszültség, meghatározza, hogy a két bemenete közül melyik nagyobb/kisebb, és az összehasonlítás eredményét a később ismertetett 34 logikai egység első tárolójának (CMP_Lch1) 35-! bemenetére teszi. A második 33 feszültségkomparátor, amelynek első bemenete a 28 különbségképző egység kimenete, valamint második bemenete a Vref2(32) előre meghatározott egyenfeszültség, meghatározza, hogy a két bemenete közül melyik nagyobb/kisebb, és az összehasonlítás eredményét a később ismertetett 34 logikai egység második tárolójának (CMP_Lch2) 35₂ bemenetére teszi. A 34 logikai egység a 36 digitális kiválasztó része, egyrészt az első 31 feszültségkomparátor kimenete és a +1 digitális érték, másrészt a második 33 feszültségkomparátor kimenete és a -1 digitális érték között kapcsol, kimenete pedig az ADP_D adat.

Az alkalmazkodó kompenzáció működése akkor indokolt, ha a 2 feszültségerősítő és a 16 feszültségerősítő közötti különbség nagyobbnak adódik, mint az ablakolókomparátor ablakolt feszültsége. Azaz az amplitúdókompenzáló memóriákban előzetesen tárolt kompenzálás! adat korrigálás! műveletét csak abban az esetben keli végrehajtani, ha az aktuális torzítási összetevő erősödése egyenlő vagy nagyobb az ablakolófeszültségnél. Az eredmény az, hogy a digitális áramkör műveleti ideje úgy korlátozódik, hogy az áramfogyasztás csökken. Továbbá ha a torzítás kicsi, nem lesz 13 erősítésszabályozó egység vezérlő digitális jel, valamint ez alapján a digitális zaj is kedvezően csökkenthető.

A hetedik megvalósítás a következőképp magyarázható. A 14. ábra a hetedik megoldás szerint alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezés blokkvázlatát mutatja. Ellentétben a 3. ábra szerinti első megoldásban alkalmazott torzításkompenzáló berendezéssel, a hetedik megoldásban alkalmazott torzításkompenzáló berendezés tartalmaz 37 fáziskülönbséget meghatározó egységet (Ph_det). A PA_in bemeneti jel és a PA_out kimeneti jel fáziskülönbsége meghatározható a két jel részeiből, ami alapján a PH_ctl kimeneti feszültség arányos a két fázis közötti különbséggel. A 37 fáziskülönbséget meghatározó egység kimeneti PH_ctl feszültsége és a PM_ctl fázisszabályozó jel az analóg 38 összegzőn összeadódik, és ez alapján a PM_ctl_add eredmény vezérli a 6 fázisszabályozó egységet.

A működés a következőképp magyarázható. Általánosan a 14 teljesítményerősítő olyan fázistorzítási tényezővel rendelkezik, amely torzítás alapjául szolgál. Ezt megmagyarázza az, hogy a 14 teljesítményerősítő hőmérséklete működés közben változik, ami alapján a torzítási tényező is megváltozik. A kimeneti és a bemeneti jelek nagyfrekvenciás komponensei közötti fáziskülönbséget a fázisátvitelen alkalmazott kompenzáció érdekében kell meghatározni. Az eredő feszültség hozzáadódik a 4 fáziskorrigáló memóriából származó PM_ctl jelhez, így adva a tényleges korrigálás szabályozójelét. Ebben a módszerben a torzítás kompenzálása fázisátvitelen hajtódik végre.

A 15. ábra a 37 fáziskülönbséget meghatározó egység speciális példáját mutatja. A 93 ellenállás és a 94 kapacitás sorba kapcsolása, valamint a velük párhuzamosan kapcsolt 95 kapacitás és a 96 ellenállás soros kapcsolása hidat alkot. A két egymással szemben lévő híd 91 és 92 végpontja a bemeneti oldal, amin megjelenő két jelen (S1 és S30) kell a fáziskülönbséget meghatározni. Ezek alapján a fáziskülönbség megfeleltethető a szembe állított másik két végpont között fellépő feszültséggel. Ezek a szemben álló végpontok külön-külön összekapcsolhatóak két négyszögjel-detektáló áramkörre, amelyek 97 és 100 diódákból, 98 és 101 ellenállásokból, valamint 99 és 102 kapacitásokból állnak. Mindkét áramkör kimenete a kivonóáramkör bemenetére kapcsolódik. Ezt a kivonóáramkört 107 műveleti erősítő valósítja meg. A 107 műveleti erősítő invertáló- (-) bemenete a 103 ellenálláson keresztül érkező 97 diódát, 98 ellenállást és 99 kapacitást tartalmazó első négyszögjel-meghatározó áramkör kimenetét, valamint a 107 műveleti erősítő nem invertáló (+) bemenete a 105 ellenálláson érkező 100 diódát, 101 ellenállást és 102 kapacitást tartalmazó második négyszögjel-detektáló áramkör kimenetét fogadja. A 104 visszacsatoló ellenállás a műveleti erősítő invertáióbemenetét (-) és a kimeneti pontot köti össze. A 106 ellenállás a műveleti erősítő nem invertáló bemenete és a föld között van.

Az S100 kimeneti jel, amely a 108 kimeneti ponton jelenik meg, a következőképp magyarázható. Legyen az első és a második négyszögjel-detektáló áramkörök külön-külön meghatározott értéke Vi1 és Vi2, valamint

HU 224 584 Β1 a 103, 104, 105 és 106 ellenállások értékei rendre R1, R2, R3 és R4.

S100=(R4/R3)Vi2-(R2/R1)Vi1 ...(6)

Ha R1=R2=R3=R4, akkor a (6) egyenlőség a (7) egyenlőséget adja.

V0=Vi2-Vi1 ...(7)

Azaz az S100 jel arányos az S1 és az S30 bemeneti feszültségek közötti fáziskülönbséggel.

A fentiek értelmében, az alkalmazkodó torzításkompenzáló berendezések minden fent leírt megvalósítása használja a 14 teljesítményerősítő torzítási összetevőjének olyan burkolódetektáló eljárását, amihez nem szükségszerű a torzítást megelőző ortogonális egyenirányítás. Ezenkívül a bemenet és a kimenet közötti különb5 ségtorzítási összetevő ismétlődő meghatározásával végrehajtható a torzítás kompenzálása. Ezért minden minimális torzítási összetevő kompenzálható. Valamint az alkalmazkodó torzítás végrehajtásához csak kódokat kell meghatározni, amikhez minimális feszültségszintű jel, valamint nagy bitszámú A/D átalakító szükséges.

Claims

1. Berendezés erősítők torzítási tényezőjének kompenzálására, azzal jellemezve, hogy tartalmaz első burkolót vizsgáló eszközt (1, DET1), amely meghatározza az eszköz bemeneti jelének burkolófeszültségét:

második burkolót vizsgáló eszközt (15, DET2), amely meghatározza az eszköz kimeneti jelének burkolófeszültségét;

összehasonlító eszközt (17, CMP), mely összehasonlítja az első burkolót vizsgáló eszköz (1, DET1) által meghatározott burkolófeszültséget a második burkolót vizsgáló eszköz (15, DET2) által meghatározott burkolófeszültséggel;

összehasonlítás eredményét korrigáló eszközt (18, ADP_Logic), amely korrigálja az összehasonlító eszköz eredményét aszerint, hogy melyik burkolófeszültség nagyobb/kisebb;

amplitúdót szabályozó jelet létrehozó eszközt (12, D/A2), amely olyan amplitúdót szabályozó jelet hoz létre, amely az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján szabályozza a bemenőjel amplitúdóját; és amplitúdószabályozó eszközt (13, AM), amely vezérli a kimeneti jel amplitúdójának értékét az amplitúdót szabályozó jelet létrehozó eszköz (12, D/A2) amplitúdót szabályozó jele alapján.

2. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az amplitúdószabályozó jelet meghatározó eszköz olyan amplitúdókorrigáló adatot tároló eszközt tartalmaz, mely adatot szolgáltat az első burkolót vizsgáló eszköz (1, DET1) által meghatározott burkolófeszültségnek megfelelő amplitúdókorrekcióhoz, és az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján frissíti az amplitúdókorrigáló adatot.

3. A 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az amplitúdókorrígáló adatot tároló eszköz egy írható memória (27, RAM_AM1), amely előzetesen tárolja az amplitúdókorrigáló adatokat.

4. A 3. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy amplitúdókorrigáló adatot tároló eszközként két írható memória (7, RAM_AM1; 8, RAM_AM2) áll rendelkezésre.

5. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két rendelkezésre álló írható memória (7, RAM_AM1; 8, RAM_AM2) váltakozva hajtja végre az amplitúdókorrigálás olvasását és frissítését.

6. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az összehasonlítás eredményét korrigáló eszköz (18, ADPLogic) tárolja az összehasonlító eszköz eredményét, és a tárolt érték alapján úgy végzi el a korrekciót, hogy +1 vagy -1 digitális értéket ad a kimenetére.

7. Berendezés erősítők torzítási tényezőinek kompenzálására, azzal jellemezve, hogy tartalmaz:

első burkolót vizsgáló eszközt (1, DET1), amely meghatározza az eszköz bemeneti jelének burkolófeszültségét;

második burkolót vizsgáló eszközt (15, DET2), mely meghatározza az eszköz kimeneti jelének burkolófeszültségét;

számítást végző eszközt (28, SUB), amely megadja a különbséget az első és a második burkolófeszültséget meghatározó eszközök értékei között;

összehasonlító eszközt (17, CMP), mely összehasonlítja a számítást végző eszköz által adott különbséget egy előre meghatározott értékkel;

összehasonlítás eredményét korrigáló eszközt (18, ADP_Logic), mely korrigálja az összehasonlító eszköz eredményét aszerint, hogy a számított különbség és az előre meghatározott érték közül melyik a nagyobb/kisebb;

amplitúdót szabályozó jelet létrehozó eszközt (12, D/A2), amely olyan amplitúdót szabályozó jelet hoz létre, amely az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján szabályozza a bemenőjel amplitúdójának értékét; és amplitúdószabályozó eszközt, amely szabályozza a kimeneti jel amplitúdójának értékét az amplitúdót szabályozó jelet létrehozó eszköz (12, D/A2) amplitúdószabályozó jele alapján.

8. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az amplitúdószabályozó jelet meghatározó eszköz tartalmaz amplitúdókorrigáló adatot tároló eszközt, mely adatot szolgáltat az első burkolót vizsgáló eszköz (1, DET1) által meghatározott burkolófeszültségnek megfelelő amplitúdókorrekcióhoz, és az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján frissíti az amplitúdókorrígáló adatot.

9. A 8. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az amplitúdót korrigáló adatot tároló esz8

HU 224 584 Β1 köz egy írható memória (27, RAM_AM1), amely előzetesen tárolja az amplitúdót korrigáló adatokat.

10. A 9. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy amplitúdókorrigáló adatot tároló eszközként két írható memória (7, RAM_AM1; 8, RAM_AM2) áll rendelkezésre.

11. A 10. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két írható memória (7, RAM_AM1; 8, RAM_AM2) váltakozva hajtja végre az amplitúdókorrigálás olvasását és frissítését.

12. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az összehasonlítás eredményét korrigáló eszköz (18, ADP_Logic) tárolja az összehasonlító eszköz eredményét, és a tárolt érték alapján úgy végzi el a korrekciót, hogy +1 vagy -1 digitális értéket ad a kimenetére.

13. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz két összehasonlító eszközt (31, CMP1; 33, CMP2), melyek külön-külön összehasonlítják a számítást végző eszköz számított különbségét két előre meghatározott értékkel, illetőleg megadják az összehasonlítás két eredményét.

14. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az összehasonlító eszközök (31, CMP1; 33, CMP2) eredményét korrigáló eszköz (34, ADP_Logic) korrigálja a két összehasonlító eredményének viszonyát aszerint, hogy a különbségi és a referenciaértékek közül melyik a nagyobb/kisebb.

15. Az 1. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz még fázisszabályozó jelet létrehozó eszközt (5, D/A1), amely létrehozza a bemeneti jel fázisát szabályozó jelet, az első burkolót vizsgáló eszköz (1, DET1) által meghatározott burkolófeszültségnek megfelelően; és fázisszabályozó eszközt (6, PM), amely szabályozza a bemeneti jel fázisának értékét a fázisszabályozó jelet létrehozó eszköz (5, D/A1) fázisszabályozó jele alapján.

16. A 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az amplitúdószabályozó jelet meghatározó eszköznek olyan amplitúdókorrigáló adatot tároló eszköze van, mely adatot szolgáltat az első burkolót vizsgáló eszköz (1, DET1) által meghatározott burkolófeszültségnek megfelelő amplitúdókorrekcióhoz, és az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján frissíti az amplitúdókorrigáló adatot.

17. A 16. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az amplitúdókorrigáló adatot tároló eszköz egy írható memória (27, RAM_AM1), amely előzetesen tárolja az amplitúdókorrigáló adatokat.

18. A 17. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy amplitúdókorrigáló adatot tároló eszközként két írható memória (7, RAM_AM1; 8, RAM_AM2) áll rendelkezésre.

19. A 18. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két írható memória (7, RAM_AM1; 8, RAM_AM2) váltakozva hajtja végre az amplitúdókorrigálás olvasását és frissítését.

20. A 15. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az összehasonlítás eredményét korrigáló eszköz (18, ADPLogic) tárolja az összehasonlító eszköz összehasonlító eredményét, és a tárolt érték alapján úgy végzi el a korrekciót, hogy +1 vagy -1 digitális értéket ad a kimenetére.

21. A 7. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz még fázisszabályozó jelet létrehozó eszközt (5, D/A1), mely létrehozza a bemeneti jel fázisát szabályozó jelet, az első burkolót vizsgáló eszköz (1, DET1) által meghatározott burkolófeszültségnek megfelelően; és fázisszabályozó eszközt, amely szabályozza a bemeneti jel fázisának értékét a fázisszabályozó jelet létrehozó eszköz (5, D/A1) fázisszabályozó jele alapján.

22. A 13. igénypontnak megfelelő berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz még fázisszabályozó jelet létrehozó eszközt (5, D/A1), mely létrehozza a bemeneti jel fázisát szabályozó jelet, az első burkolót vizsgáló eszköz (1, DET 1) által meghatározott burkolófeszültségnek megfelelően; és fázisszabályozó eszközt (6, PM), amely szabályozza a bemeneti jel fázisának értékét a fázisszabályozó jelet létrehozó eszköz (5, D/A1) fázisszabályozó jele alapján.

23. Berendezés erősítők torzítási tényezőinek kompenzálására, azzal jellemezve, hogy tartalmaz:

fázisszabályozó eszközt (6, PM), amely szabályozza a kimeneti jel fázisának értékét a fázisszabályozó jelet létrehozó eszköz (5, D/A1) fázisszabályozó jele alapján;

fáziskülönbséget vizsgáló eszközt (37, PH_Det), amely meghatározza az első burkolófeszültséget meghatározó eszköz (22) burkolófeszültsége és a második burkolófeszültséget meghatározó eszköz (23) burkolófeszültsége közötti fáziskülönbséget; és összeadó áramkört (38), mely összegzi a fáziskülönbséget meghatározó eszköz (37, PH_Det) eredményét a fázisvezérlő jelet generáló eszköz (5, D/A1) fázisvezérlő jelével, így ez az összegzett eredmény szolgáltatja a fázisszabályozó eszköz vezérlőjelét.

24. A 23. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy tartalmaz még összehasonlító eszközt, amely összehasonlítja az első burkolót vizsgáló eszköz (1, DET1) által meghatározott burkolófeszültséget a második burkolót vizsgáló eszköz (15, DET2) által meghatározott burkolófeszültséggel;

az összehasonlítás eredményét korrigáló eszközt (18, ADP_Logic), amely korrigálja az összehasonlító eszköz eredményét aszerint, hogy melyik burkolófeszültség nagyobb/kisebb;

amplitúdószabályozó jelet létrehozó eszközt (12, D/A2), amely olyan amplitúdószabályozó jelet hoz létre, amely az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján szabályozza a bemenőjel amplitúdóját; és

HU 224 584 Β1 amplitúdószabályozó eszközt (13, AM), amely szabályozza a kimeneti jel amplitúdójának értékét az amplitúdószabályozó jelet létrehozó eszköz (12, D/A2) amplitúdószabályozó jele alapján.

25. A 24. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az amplitúdószabályozó jelet meghatározó eszköz olyan amplitúdókorrigáló adatot tároló eszközt tartalmaz, mely adatot szolgáltat az első burkolót vizsgáló eszköz (1, DET1) által meghatározott burkolófeszültségnek megfelelő amplitúdókorrekcióhoz, és az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján frissíti az amplitúdókorrigáló adatot.

26. A 25. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az amplitúdókorrigáló adatot tároló eszköz egy írható memória (27, RAM_AM1), amely előzetesen tárolja az amplitúdókorrigáló adatokat.

27. A 26. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy amplitúdókorrigáló adatot tároló eszközként két írható memória (7, RAM_AM1; 8, RAM_AM2) áll rendelkezésre.

28. A 27. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a két írható memória (7, RAM_AM1; 8, RAM_AM2) váltakozva hajtja végre az amplitúdókorrigálás olvasását és frissítését.

29. A 24. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az összehasonlítás eredményét korrigáló eszköz (18, ADP_Logic) tárolja az összehasonlító eszköz összehasonlító eredményét, és a tárolt érték alapján úgy végzi el a korrekciót, hogy +1 vagy -1 digitális értéket ad a kimenetére.

30. Eljárás erősítők torzítási tényezőinek kompenzálására, azzal jellemezve, hogy egy első burkolót vizsgáló lépésben meghatározzuk az eszköz bemeneti jelének burkolófeszültségét;

egy második burkolót vizsgáló lépésben meghatározzuk az eszköz kimeneti jelének burkolófeszültségét;

egy összehasonlító lépésben összehasonlítjuk az első burkolót vizsgáló lépés által meghatározott burkolófeszültséget a második burkolót vizsgáló lépés által meghatározott burkolófeszültséggel;

egy összehasonlítás eredményét korrigáló lépésben korrigáljuk az összehasonlító lépés eredményét aszerint, hogy melyik burkolófeszültség nagyobb/kisebb;

egy amplitúdót szabályozó jelet létrehozó lépésben olyan amplitúdót szabályozó jelet hozunk létre, amely az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján szabályozza a bemenőjel amplitúdóját; és egy amplitúdóvezérlő lépésben szabályozzuk a kimeneti jel amplitúdójának értékét az amplitúdószabályozó jelet létrehozó lépés amplitúdószabályozó jele alapján.

31. A 30. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy fázisszabályozó jelet meghatározó lépés során létrehozzuk a bemeneti jel fázisát szabályozó jelet, az első burkolót vizsgáló lépés által meghatározott burkolófeszültségnek megfelelően; és egy fázisszabályozó lépés során szabályozzuk a bemeneti jel fázisának értékét a fázisszabályozó jelet létrehozó lépés fázisszabályozó jele alapján.

32. Eljárás erősítők torzítási tényezőinek kompenzálására, azzal jellemezve, hogy egy első burkolót vizsgáló lépés során meghatározzuk az eszköz bemeneti jelének burkolófeszültségét;

egy második burkolót vizsgáló lépés során meghatározzuk az eszköz kimeneti jelének burkolófeszültségét;

egy számítást végző lépés során megadjuk a különbséget az első és a második burkolófeszültséget meghatározó lépések eredményei között;

egy összehasonlító lépés során összehasonlítjuk a számítást végző lépés által adott különbséget egy előre meghatározott értékkel;

egy összehasonlítási eredményt korrigáló lépés során korrigáljuk a viszonyt az összehasonlító eszközben arra vonatkozóan, hogy a számított különbség és az előre meghatározott érték közül melyik a nagyobb/kisebb;

egy amplitúdót szabályozó jelet létrehozó lépés során olyan amplitúdót szabályozó jelet hozunk létre, mely az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján szabályozza a bemenőjel amplitúdójának értékét; és egy amplitúdószabályozó lépés során vezéreljük a kimeneti jel amplitúdójának értékét az amplitúdót szabályozó jelet létrehozó lépés amplitúdószabályozó jele alapján.

33. A 32. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy egy fázisszabályozó jelet meghatározó lépés során létrehozzuk a bemeneti jel fázisát szabályozó jelet, az első burkolót vizsgáló lépés által meghatározott burkolófeszültségnek megfelelően; és egy fázisszabályozó lépés során szabályozzuk a bemeneti jel fázisának értékét a fázisszabályozó jelet létrehozó lépés fázisszabályozó jele alapján.

34. Eljárás erősítők torzítási tényezőinek kompenzálására, azzal jellemezve, hogy egy első burkolót vizsgáló lépés során meghatározzuk az eszköz bemeneti jelének burkolófeszültségét;

egy fázisszabályozó jelet meghatározó lépés során létrehozzuk a bemeneti jel fázisát szabályozó jelet, az első burkolót vizsgáló lépés által meghatározott burkolófeszültségnek megfelelően;

egy fázisszabályozó lépés során szabályozzuk a kimeneti jel fázisának értékét a fázisszabályozó jelet létrehozó lépés fázisszabályozó jele alapján;

egy fáziskülönbséget vizsgáló lépés során meghatározzuk az első burkolófeszültséget meghatározó lépés burkolófeszültsége és a második burkolófeszültséget meghatározó lépés burkolófeszültsége közötti fáziskülönbséget;

egy összegző lépés során összegezzük a fáziskülönbséget meghatározó lépés eredményét a fázisvezérlő jelet generáló lépés fázisvezérlő jelével, így ez az összegzett eredmény szolgáltatja a fázisszabályozó lépés vezérlőjelét.

35. A 34. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy

HU 224 584 Β1 egy összehasonlító lépés során összehasonlítjuk az első burkolót vizsgáló lépés által meghatározott burkolófeszültséget a második burkolót vizsgáló lépés által meghatározott burkolófeszültséggel;

egy összehasonlítás eredményét korrigáló lépés 5 során korrigáljuk az összehasonlító lépés eredményét aszerint, hogy melyik burkolófeszültség nagyobb/kisebb;

egy amplitúdót szabályozó jelet létrehozó lépés során olyan amplitúdót vezérlő jelet hozunk létre, mely az összehasonlítás eredményének korrekciós kimenete alapján szabályozza a bemenőjel amplitúdóját;

egy amplitúdóvezérlő lépés során szabályozzuk a kimeneti jel amplitúdójának értékét az amplitúdószabályozó jelet létrehozó lépés amplitúdót szabályozó jele alapján.