HU223719B1 - Gázkisülőlámpa dielektromosan gátolt elektródákkal, eljárás a lámpa előállítására, a lámpát tartalmazó világítási rendszer és laposképernyős rendszer - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya gázkisülőlámpa legalább részben átlátszó ésgáztöltettel töltött kisülőedénnyel (202), több, lényegében csík alakúanóddal (205, 206) és katóddal (203, 204), amelyek a kisülőedényfalain és egymással lényegében párhuzamosan helyezkednek el, továbbávan benne egy dielektromos réteg (215) legalább az anódok és agáztöltet között dielektromosan gátolt kisüléshez a kisülőedényben aszomszédos anódok és katódok között. A találmány szerinti lámpánálanódpárok (205, 225a–225b) vannak a szomszédos katódok (203, 204)között elhelyezve. A találmány tárgya továbbá eljárás a lámpaelőállítására, a lámpát tartalmazó világítási rendszer és laposképernyős rendszer. ŕ

Description

A találmány tárgya gázkisülőlámpa dielektromosan gátolt elektródokkal. Ennek a gázkisülőlámpának van egy, legalább részben átlátszó és gáztöltettel töltött kisülőedénye, több, lényegében csík alakú anódja és katódja, amelyek a kisülőedény falain és egymással lényegében párhuzamosan helyezkednek el, továbbá van benne egy dielektromos réteg legalább az anódok és a gáztöltet között a kisülőedényben a szomszédos anódok és katódok közötti dielektromosan gátolt kisüléshez. A találmány tárgya továbbá eljárás a lámpa előállítására, a lámpát tartalmazó világítási rendszer és lapos képernyős rendszer. A gázkisülőlámpa kisülőedényének legalább egyes részei átlátszóak egy kívánt színképtartományú sugárzás számára. Több anód és katód alkalmas villamos tápellátás esetén kisülést létesít a gáztöltetben, amely vagy közvetlenül létrehozza a kívánt sugárzást, vagy a kisülés által kibocsátott sugárzással a gázkisülőlámpában lévő fényport gerjeszt, ami a kívánt sugárzást kibocsátja.

A jelen esetben úgynevezett dielektromosan gátolt kisülést létrehozó gázkisülőlámpáról van szó, amelyben legalább az anódokat, esetleg a katódokat is dielektromos közbenső réteg választja el a gáztöltettől. A találmány továbbá olyan anód- és katódgeometriákból indul ki, amelyekben egymással lényegében párhuzamos csíkok vannak. A „csík alakú” fogalom nem jelent szükségképpen egymással párhuzamos éleket. Csíkokon itt a hosszukhoz képest vékony és keskeny képződményeket értünk. Ezeknek a csíkoknak, mint ezt lentebb még kifejtjük, a hosszuk mentén bizonyos struktúráik is lehetnek, és nem kell egyeneseknek lenniük.

Az anód és a katód fogalomnak szigorúan véve csak a gázkisülőlámpa unipoláris üzeme esetén van értelme. A bipoláris üzem itt azonban nem kizárt, és ekkor az anódok és katódok közötti különbség elmosódik, és az elektródokat elvileg dielektromos réteggel el kell választani a gáztöltettől. Ennek megfelelően az „anód” és „katód” fogalma az igénypontokban és a következőkben bipoláris kisülések elektródjaira is vonatkozik, amelyek bizonyos ideig anódként vagy katódként működnek.

Tisztázni kell továbbá, hogy a dielektromos rétegnek nem kell a külön ebből a célból felhordott rétegnek lennie, hanem képezheti például a kisülőedény fala is, ha elektródok egy ilyen fal külső oldalán vagy a falon belül vannak elhelyezve.

A technika állása a következő iratokban található meg.

Az EP 0 363 832 számú szabadalmi leírás nagy teljesítményű ultraibolyafény-sugárzót ismertet, amely páronként egy nagyfeszültségű forrásra csatlakoztatott, hosszúkás elektródokat tartalmaz. Az elektródokat dielektromos anyag választja el a gáztöltettől. Az anódok és katódok váltakozó rendben vannak egymás mellett elhelyezve, úgyhogy viszonylag lapos kisülőedényeket tartalmazó, egészében lapszerű kisülési konfigurációkat lehet megvalósítani.

Ilyen kisülőlámpa üzemeltetésére szolgáló eljárást a WO 94/23442 számú szabadalom ismertet. Eszerint a teljesítményellátás impulzusainak meghatározott sorai speciálisan a dielektromosan gátolt kisüléssel vannak összehangolva, és jellegzetes delta alakú kisülések keletkeznek az anódok és katódok között. Egy gázkisülőlámpában nagyobb számú ilyen egyedi kisülés van, amelyek a csíkszerű elektródok mentén sorban helyezkednek el, és alkalmas módon kialakított impulzusüzemű üzemmód esetén nagyon nagy hatékonysággal hozzák létre a kívánt sugárzást.

Ennek megfelelő kapcsolási elrendezést ismertet a DE 195 48 003 Al számú szabadalmi leírás.

A DE-OS 195 26 211.5 számú német nyilvánosságrahozatali iratból és a WO 94/04 625 számú szabadalmi leírásból megismerhető, hogyan lehet a fenti eljárást a korábban leírt nagy teljesítményű ultraibolyafény-sugárzóra alkalmazni.

Az EP 0 607 453 számú szabadalmi leírás folyadékkristályos kijelzőt ismertet, amely lap alakú fényvezetőből és rúd alakú fénycsőből álló felületvilágító készüléket tartalmaz. A fénycső úgy van meghajlítva, hogy a fényvezető lap két vagy több, egymással határos élén elhelyezhető. A fénycsőből kapott fény ezáltal becsatolható a fényvezető lapba, mégpedig legalább két élen, és a fényt a lap felülete a folyadékkristályos kijelző felé szórhatja. Lehetőség szerint csak egy fénycső alkalmazásakor ezáltal javítható a kivilágítás egyenletessége.

A találmány alapja a bevezetésben leírt jellegű gázkisülőlámpa továbbfejlesztése. A találmányunk elé kitűzött feladat eljárás ennek a gázkisülőlámpának az előállítására, valamint a lámpát és egy villamos tápellátást tartalmazó világítási rendszer, továbbá képernyős rendszer, amelyben a találmány szerinti lámpa képernyővel van kombinálva.

Ezt a feladatot a gázkisülőlámpa tekintetében amelynek van egy, legalább részben átlátszó és gáztöltettel töltött kisülőedénye, több, lényegében csík alakú anódja és katódja, amelyek a kisülőedény falain és egymással lényegében párhuzamosan helyezkednek el, továbbá van benne egy dielektromos réteg legalább az anódok és a gáztöltet között dielektromosan gátolt kisüléshez a kisülőedényben a szomszédos anódok és katódok között - a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy legalább egy anódpár van két, az anódpár egyik anódjával szomszédos katód között elhelyezve.

A szomszédos katódok közötti anódpár előnye mindenekelőtt az, hogy az egyik katódhoz a pár két anódja közül legközelebbi anódszomszédként csak az egyik anód van hozzárendelve. Ez megakadályozza olyan helyzetek kialakulását, amelyekben egy anódtól kiindulva két egyenértékű legközelebbi szomszédos katód van. Bebizonyosodott ugyanis, hogy ebben az esetben előre pontosan nem látható módon egyedi kisülések keletkeznek az anód és a szóba kerülő két katód egyike között. A két oldal egyikének ez a kiválasztása az elektród egész csíkhosszában nem egységes, és időben is változhat. Emiatt a hagyományos elektródgeometriákkal nem lehetséges a kisülés eloszlásának jó térbeli és időbeli homogenizálása, és ezzel a lámpában fennálló felületi fényesség (fénysűrűség) eloszlásának valóban pontos vezérlése.

Járulékos jellemzőként a találmánnyal az egyedi kisülések struktúráinak „sűrűbb pakolása” is létrehozható, ami javítja a teljesítménysűrűséget.

HU 223 719 Bl

Bipoláris üzemeltetés esetén az anód és katód fogalma mindig a villamos táplálás egyik polaritású elektródjaira vonatkozik. A bipoláris esetben a polaritások felcserélhetósége miatt ismételt elektródcsík-elrendezések esetén a kétféle polaritású elektródokat mindenesetre előnyös módon páronként kell elrendezni.

Mind az unipoláris, mind a bipoláris elrendezésre vonatkozik azonban, hogy az elektródok páros elrendezését nem kell az egész gázkisülőlámpában megvalósítani, hanem ez elmaradhat például a széleken. Figyelembe kell venni továbbá, hogy az azonos polaritású elektródokból álló párok és páronként váltakozó polaritású párok találmány szerinti váltakozó elrendezése esetén mindig vannak olyan elektródpárok, amelyek között nincs másik polaritású elektród (vagyis egyáltalán nincs közöttük elektród).

Ha a katódok is párosával vannak elrendezve, akkor ez az elrendezés alkalmasabb a bipoláris üzemeltetéshez, és azzal a további előnnyel jár, hogy a jellegzetes delta alakú kisülési struktúrák egyik csúcsukkal a katódokon állnak, és a katód szétválasztása révén elkerüljük két kisülési csúcs koncentrációját ugyanannak a kátédnak ugyanazon a helyén. Ezáltal bizonyos alkalmazási esetekben elkerülhetőek az esetleges termikus problémák vagy stabilitási problémák.

A találmány tárgyát előnyös módon nem áramvezető anyagú és lapos sugárzó geometriával rendelkező kisülőedényt tartalmazó gázkisülőlámpák képezik. A találmány révén elért előnyök - az elérhető teljesítménysűrűség fokozása és a homogenitás javulása - éppen a kisülőedények lapos geometriája esetén játszanak szerepet.

Más szavakkal kifejezve: a találmány tárgya elsősorban lapos fénysugárzó legalább részben átlátszó és gáztöltettel töltött, zárt, vagy gázzal vagy gázkeverék által átáramolt, nyitott, nem áramvezető anyagú kisülőedénnyel és a kisülőedény falán elhelyezett, hosszúkás elektródokkal, amely fénysugárzóban legalább a katódok és az anódok váltakozva egymás mellett vannak elhelyezve, és legalább az anódokat dielektromos anyag választja el a kisülőedény belsejétől. A találmány értelmében szomszédos katódok között legalább egy járulékos anód van elhelyezve, vagyis a szomszédos katódok között egy-egy anódpár van elhelyezve.

A gázkisülőlámpában a teljesítménysűrűség fokozása végett az egy pár elektródjai közötti kölcsönös távolságok kisebbek lehetnek a másik polaritású szomszédoktól fennálló távolságnál. Az egy pár elektródjai közötti kölcsönös távolság előnyös tartománya az egyedi elektródszélesség fele és kétszerese között van.

Lehetségesek azonban olyan alkalmazások, amelyekben a lámpát kis teljesítménnyel kell üzemeltetni. Ekkor éppen az lehet előnyös, ha az egy pár elektródjai közötti kölcsönös távolságok nagyobbak a másik polaritású szomszédoktól fennálló távolságnál. Az egy párban lévő elektródok távolságát célszerű a kisülésátütési távolság függvényében megadni. Az egy párban lévő elektródok távolsága átütési távolságban kifejezve előnyös módon az átütési távolság 200%-ánál kisebb. A párban lévő elektródok távolságának alsó határa - olyan alkalmazásokban is, amelyekben a teljesítménysűrűséget növelni kell - az átütési távolság 10%-a. További előnyös alsó határok az átütési távolság 20%-a és 40%-a, és előnyös felső határok az átütési távolság 100%-a és 70%-a.

A találmány egyik előnyös változatában legalább az egyik típusú elektródok, előnyös módon az összes elektródok a kisülőedény egyik belső falán vannak elhelyezve. Azzal az esettel ellentétben, amelyben a dielektromos réteget a kisülőedény egyik fala képezi, ekkor az így külön felhordandó dielektromos réteg tulajdonságaival, elsősorban annak vastagságával mint paraméterrel optimalizálható a kisülés gyújtási és égési feszültsége, kizárólag a kisülés szempontjából. A másik esetben mindenekelőtt a mechanikai szempontok játszanak fontos szerepet.

Egy kisülőedényen vagy zárt lámpaburán belül lévő áramvezető építőelemekkel azonban elvileg velejár a gázzáró áramátvezetések problémája. A szükséges munkalépések az átvezetések szükséges tömör zárása miatt általában bonyolultak, és mindenképpen többletet jelentenek az egyéb gyártási lépések mellett. A találmány értelmében maguknak az elektródoknak a csík alakja mintegy átvezetésként alkalmazható, vagy másképpen kifejezve, a külön átvezetéseket teljesen el lehet hagyni, és az elektródokat meghosszabbításként a kisülőedényen át lehet vezetni.

Ez elsősorban lapos kisülőedények, vagy legalább egy lapos lappal rendelkező kisülőedények esetében lehetséges, amelyeknél az elektródok a lapra, azaz a kisülőedény belső falára vannak felhordva. Az elektródstruktúra ekkor olyan, hogy az elektródoknak a lapra való leválasztását vagy felhordását megvalósító egységes előállítási eljárás során előállítjuk mind a kisülőedényen belüli, tulajdonképpeni elektródszakaszokat, mind az átvezetőszakaszokat és az esetleges külső csatlakozószakaszokat. A „lapos kisülőedény”, „lapos fénysugárzó” vagy „lapos lap” fogalmak ebben a szabadalmi bejelentésben nincsenek egyenes lapos alakokra korlátozva, hanem a boltozatos lapos alakokra is vonatkoznak.

Lapos fénysugárzóhoz szolgáló, két lapból és az ezeket összekötő külső keretből felépített kisülőedény esetében ehhez például egyszerűen a keretet ráhelyezzük az egyik lapra felhordott elektródokra, és gázzáróan összekötjük azzal. A lapos elektródcsíkok nem okoznak zavart. Ezzel az előállítás is egyszerűbbé válik a hagyományos gázzáró (a lapon vagy a kereten átmenő) áramátvezetések különleges előállítási lépéseinek elmaradása révén.

További lehetőség az, hogy a kisülőedényen belüli elektródgeometriát teljesen a kisülési geometria optimalizálásához igazítjuk, és például elhagyjuk az elektródok közös hagyományos áramátvezetéssé való összevezetését. A találmány szerinti megoldás révén az elektródokat önmagukban vagy kisebb alcsoportokban lehet átvezetni.

A találmány szerinti egyszerűsített átvezetések előnyös kiviteli alakja abból indul ki, hogy a kisülőedénynek van legalább egy lapja. Nem kell feltétlenül lapos fénysugárzót alkalmazni, amely egészében lényegében lap alakú, hanem a kisülőedénynek a lappal szemben

HU 223 719 Bl lévő oldala más alakú is lehet. A kisülőedény lapja alkalmas arra, hogy az elektródok úgy legyenek rajta elhelyezve, hogy a lapon haladva át legyenek vezetve a kisülőedény határán. Ez például megvalósítható úgy, hogy az elektródokat a lapra felnyomjuk, majd a lapot, például üvegforrasz réteg révén, összeszereljük a kisülőedény többi részével.

A lapon lévő elektródcsíkok találmány szerinti átvezetése a kisülőedény határán azzal a technikai nehézséggel járhat, hogy lehetőség szerint el kell kerülni az elektród-vezetősávok termikus vagy mechanikai terhelés okozta megszakadásait. Egy ilyen törés az egyik elektród vagy elektródcsoport kiesését idézi elő, és ezzel legalábbis rontja a sugárzás előállításának az egyenletességét. Ez különösen kritikus a találmány egyik később tárgyalandó, képernyők és hasonlók háttérvilágító lámpájaként használt előnyös kiviteli alakjánál. Az ilyen és ehhez hasonló alkalmazások esetén elektródok kiesése még az elektródok nagy száma esetén sem fogadható el.

Ezért a találmány értelmében az anódok és/vagy katódok lényegében négyszögletes keresztmetszete esetén a csík alak vastagsága, vagyis a lapra merőlegesen feltételezett négyszög magassága 3 és 50 pm között, előnyös módon 5, illetőleg 8 pm felett van. A csíkszélesség ekkor 0,3 és 1,5 mm, előnyös módon 0,5 és 1,2 mm között van.

A csík vastagságának alsó határát az szabja meg, hogy túl kis vastagságok esetén nem érhető el kellő áramvezetés, úgyhogy az elektródok ellenállása túl nagy lesz, vagy az áram hőhatása okozta veszteséghő miatti (esetleg pontszerű) termikus terhelés túl nagy lesz, és ez anyagtöréseket idézhet elő. Az utóbbi szempont elsősorban azokra a helyekre vonatkozik, amelyeken járulékos termikus terhelés lép fel a környezetben égő kisülési struktúra vagy kisülési csúcs következtében.

A rétegvastagságnak másrészt előnyös módon nem szabad a megadott értéknél nagyobbnak lennie, mert a csíkok nyúláshatára lényegében nagyjából a csíkvastagság négyzetgyökének reciprokával arányos. A túl vastag elektródcsíkok ezért már kis mechanikai vagy termikus terhelések esetén töréseket idéznek elő. Egyébként bebizonyosodott, hogy a megadott értékek jó közelítéssel érvényesek a tekintetbe vehető különböző anyagokra (például aranyra, ezüstre, alumíniumra, rézre).

A megadott csíkszélességeknél abból indulunk ki, hogy kedvezőtlen tértöltési jelenségek megakadályozásához szükségesek az elektródok bizonyos szélességei. A megadott vastagságértékeket ezért elsősorban a csíkok szélességeivel összefüggésben kell értelmezni. Az itt alapul vett négyszögletes keresztmetszeti alak sok esetben természetesen csak durva közelítés, és itt bizonyos értelemben csak modellként szolgál a szélesség és vastagság fogalmának meghatározásához. Az itt megadott méretekkel összefüggésben természetesen más alakok is lehetségesek, amennyiben a szélesség és vastagság fogalma ésszerűen definiálható.

A találmány értelmében természetesen mind az anódokat, mind a katódokat fel lehet hordani a belső falra vagy különböző belső falakra is, és a leírt módon csík alakjuk meghosszabbításaként át lehet vezetni őket.

Már utaltunk arra, hogy a csíkok átvezetésének ez a technológiailag különösen problémamentes módja azzal az előnnyel jár, hogy az egyes elektródokat nem kell feltétlenül a kisülőedény belsejében egy anódátvezetés, illetőleg katódátvezetés egyetlen csatlakozójává összevezetni. Minden további nélkül lehetséges ugyanis az egyes elektródok vagy elektródcsoportok különálló átvezetése is, amelyeket azután csak a kisülőedényen kívül vezetünk össze. Különösen előnyös, ha valamennyi egyes elektródhoz a kisülőedényen kívül közös árambevezető busz van hozzárendelve.

Az elektród csík alakjával kapcsolatos további, találmány szerinti szempont az, hogy egy anódcsík szélessége nem állandó, hanem a kisülőedény szélrészén szélesebb, mint annak középrészén. Ezáltal a felületi fényesség az elektródok összelrendezésén belül variálható, mert a kisülések villamos áramsűrűsége a szélesedéssel növekszik.

Előnyös a szélesedést úgy kialakítani, hogy főleg az anódpár másik anódja felé terjedjen ki. Ennek az az előnye, hogy az anódok és katódok közötti távolság kevéssé vagy egyáltalán nem változik, úgyhogy a gyújtási feltételek az elektródcsík mentén lényegében állandóak maradnak. A gyújtási feltételek kifejezett inhomogenitásai esetén ellenkező esetben fennáll annak veszélye, hogy a kisülési struktúrák nem a teljes elektródhosszok mentén képződnek. Egészében a kész lámpa felületi fényességének célzott vezérlésére, nagyjából homogenizálására törekszünk, vagy arra, hogy azt például egy lapos képernyő esetleg inhomogén áteresztő tulajdonságaihoz hozzáigazítsuk. Ezzel kompenzálni lehet a szélek sötétedését. A később leírandó távtartók okozta sötétedéseket is ennek megfelelően csökkenteni lehet, mégpedig elsősorban a gázkisülőlámpa fénykilépési oldalán lévő diffúz optikai elemmel való együttműködésben. Ehhez a szélesedéseknek a távtartók környezetében kell lenniük.

Ha a gázkisülőlámpa fényhasznosítása döntő tényező, akkor előnyösnek mutatkozott egy olyan elrendezés, amelyben az anódok és a katódok a kisülőedénynek nem ugyanazon a belső falán vannak elhelyezve. Ez elsősorban lapos fénysugárzók esetére vonatkozik, amelyekben a kisülőedény lapjainak két, egymással szemben lévő belső fala van. Ha az anódok az egyik lapon, a katódok a másik lapon vannak elhelyezve, akkor az anódcsíkok és a katódcsíkok a lapra merőleges síkon lévő vetületben előnyös módon úgy vannak egymáshoz képest eltolva, hogy egészében a legközelebb szomszédos anódok és katódokat egy képzelt egyenessel összekötve csíkirányban nézve lényegében szimmetrikus Vstruktúrák adódnak.

Ennek következtében a kisülések a kisülőedény egyik lapjától a kisülési téren át a másik lap felé égnek. Az eltolt elrendezés következtében az átütési távolság nagyobb a laptávolságnál. Ennél a geometriánál magas a fényhasznosítás, ami feltehetőleg a fal- és elektródveszteségek csökkenésére vezethető vissza. Mivel unipoláris esetben az anódcsíkok gyakran keskenyebbek a katódcsíkoknál, az anódcsíkokat előnyös módon gyakran a fényáteresztő oldalra helyezik az árnyékolás mi4

HU 223 719 Β1 nimalizálása végett. Az anódok megkettőzésével azonban a fordított eset is előnyös lehet.

Bevezetőleg már megállapítottuk, hogy a csík alakoknak hosszuk mentén bizonyos struktúrái lehetnek. Erre előnyös példa a katódcsíkok hosszirányában lévő, viszonylag rövid kiugrások egy egyedi kisülési struktúra helyi meghatározásához. A kiugrás által lokalizálva a legközelebbi anód távolsága kissé rövidebbé válik, úgyhogy egy kisülési struktúra a csúcsával felül a kiugrásra. Elegendő teljesítmény becsatolása esetén mindegyik kiugrásra felülnek egyedi kisülési struktúrák.

Ezzel a megoldással a kisülési struktúrák felületi eloszlása javított homogenizálás irányában, vagy a felületi fényesség vezérlésének irányában befolyásolható. Elkerülhetőek továbbá a hőkonvekció okozta vagy időbeli ingadozások, helyi instabil töltési struktúraeloszlás okozta eltolódások.

Előnyös lehet a kiugrásokat a kisülési tér szélrészén sűrűbben elhelyezni, mint a középrészen. Ezzel hasonló hatást érünk el, mint az anódcsíkok már leírt szélesedésével.

A találmány értelmében lapos fénysugárzóhoz szolgáló kisülőedény két lapja között távtartó van. A találmány a távtartók geometriai elrendezését is meghatározza. Lapos fénysugárzók kisülőedényeinél két lap, egy fenéklap és egy fedőlap van hosszanti vagy szélességi kiterjedésükhöz képest viszonylag kis távolságban, egymással lényegében párhuzamosan elhelyezve. Annak érdekében, hogy a lapok egész területén biztosítva legyen a lehető legpontosabb távolság a lapok között és/vagy hogy a lapos fénysugárzó egész kisülőedénye mechanikailag szilárdabb legyen, a lapok között távtartók lehetnek, amelyeket a fenéklappal és a fedőlappal szilárdan össze lehet kötni. A távtartók azonban ilyen rögzítések nélkül is javítják a stabilitást.

Az ilyen távtartók a kisülőedény lehető legnagyobb mechanikai szilárdsága tekintetében különösen előnyösek, és az áramátvezetések korábban taglalt, találmány szerinti alakja szempontjából is fontosak. Minél kisebb a kisülőedény hajlítómozgásainak valószínűsége és nagysága az előállítás során és működés közben, annál kisebb - elsősorban az átvezetési területen - az elektródcsíkok mechanikai igénybevétele. A távtartókat a mechanikai stabilitás érdekében a lehető legsűrűbben kell elhelyezni.

Ugyanakkor minden járulékos távtartó elvileg növeli a fény-előállítási veszteségeket. Ez vonatkozik egyrészt magának a kisülésnek a távtartó járulékos szélfelületei okozta járulékos fal veszteségeire, másrészt a teljesen sohasem elkerülhető fényabszorpcióra és a járulékos szórásra.

Emiatt a találmány előnyös tartományokat szab meg azoknak a távtartóknak a kölcsönös távolságára, amelyek legközelebbi szomszédviszonyban vannak egymással. Itt két célszerű mennyiség van, amelyek egy-egy összefüggést adnak meg a lapos fénysugárzó kisülőedényének geometriájához.

Az elektródcsíkok mechanikai terhelhetősége először is függ a vastagságuktól. Minél vastagabbak az elektródcsíkok, annál merevebb lehet a kisülőedény.

Ennek megfelelően az elektródvastagságának (eltérő vastagságok esetén a legvékonyabb elektród vastagságának) szorzata a távtartó legközelebbi szomszédjának távolságával célszerű vonatkoztatási mennyiség, amelynek az értéke előnyös módon 5 -10~⁸ m² és 6,8 · 10^-7 m² közötti tartományban van. Az előnyös alsó határ 10 ⁷ m², és az előnyös felső határ 5 · 1(L⁷ m².

A második célszerű mennyiség a távtartó legközelebbi szomszédjának távolságának a fenéklap és/vagy a fedőlap vastagságához viszonyított aránya (aszerint, hogy melyik a kisebb). Az előnyös tartomány itt 8 és 20 között van. Az előnyös alsó határ 10, és az előnyös felső határ 15. Itt abból indulunk ki, hogy a kisülőedény lapjaiként szóba kerülő anyagoknak, elsősorban különleges üvegeknek lényegében hasonló rugalmas tulajdonságaik vannak. Ezért itt hozzávetőleges adatként teljesen elegendő a lapvastagság mint paraméter.

Az, hogy a két geometriai kritérium közül melyik a döntő, a konkrét esettől függ. A legjobb általában az, ha a távtartó elrendezése a fent megadott módon mind a lapvastagsággal, mind a csíkvastagsággal össze van hangolva.

A találmány egyik további lehetséges kialakítása az a már említett eset, amelyben az elektródoknak legalább egy része a kisülőedény egyik falán vagy falában van elhelyezve, amely átlátszó kivitelű és a létrehozott fény kisugárzására szolgál. (A „fény” fogalom itt elsősorban látható fényre vonatkozik, de nem zár ki más színképtartományokat, elsősorban az ultraibolyát sem). Az előnyös kiviteli alakban az elektród úgy van felépítve, hogy az áramvezető képesség legnagyobb része egy első, jó áramvezető részben van, és az elektródnak ezenkívül van egy második része, amelyik az első résznél szélesebb, és kisebb a vezetőképessége, viszont (a kívánt sugárzás számára) legalább részben átlátszó anyagból áll. A két rész áram vezetőén van összekötve, ami a lámpa nagyfrekvenciás üzeme esetén tisztán kapacitív csatolással is megvalósítható.

Ennek a konstrukciónak az értelme egyrészt az, hogy a viszonylag keskeny első részt az áramvezető képesség szempontjából kiválasztott anyagból, például fémből, így ezüstből, aranyból, alumíniumból vagy rézből lehet készíteni, míg a kis szélesség gondoskodik arról, hogy a kisülőedény átlátszó falában különösen kicsi legyen az ámyékolóhatás. Másrészt tetszőlegesen keskeny elektródokat dielektromosan gátolt kisülés esetén csak nehézségek árán lehet alkalmazni, mivel az erős térkoncentráció nem kívánt tértöltési jelenségeket idéz elő. Ennek megfelelően a második, villamosán csatolt rész az első rész potenciálját szélesebb felületre „osztja el”, úgyhogy a kisülés fizikája szempontjából a második rész nagyobb szélessége a lényeges.

Ekkor előnyös - már csak az egyszerű előállítás végett is , de nem szükséges, hogy az elektród két része közvetlenül érintkezzen egymással. Különösen előnyös, ha az elektródrészek ugyanarra a felületre vannak leválasztva, és a második rész az először leválasztott első részre úgy fekszik fel, hogy lényegében négyszögletes keresztmetszeti alakot kapunk (amit az első rész kissé „kidomboríthat”).

HU 223 719 Bl

A találmánynak az egyedi gázkisülőlámpán kívül tárgya az előbb leírt jellegű lámpából és egy villamos impulzusüzemű teljesítményforrásból álló világítási rendszer is. Az impulzusüzemű teljesítményforrás a lámpában bekövetkező dielektromosan gátolt kisüléshez van optimalizálva, és meghatározott hosszúságú szünetekkel elválasztott, meghatározott hosszúságú hatásos teljesítményű impulzusokat csatol be a lámpába, és ennek ellenére a lámpa világítási üzeme folytonos, vagyis nem lépnek fel villogások. A „folytonos” fogalom itt természetesen az emberi szem felbontóképességére van vonatkoztatva.

A találmány tárgya továbbá lapos képernyős rendszer, mivel az itt leírt lámpa lapos fénysugárzóként különösen alkalmas kijelzőkészülékek, így lapos képernyők háttérvilágítására. Ehhez a lapos fénysugárzó lámpát és a lapos képernyőt lényegében egymással párhuzamosan helyezzük el. Erre a kiviteli alakok között található példa. A találmány elsősorban olyan lapos képernyős rendszerre vonatkozik, amely az előbb említett impulzusüzemű teljesítményforrást tartalmazza.

A lapos képernyős rendszerben vannak úgynevezett fényerősítő fóliák (vagy lapok), amelyeket a lapos képernyő és a lámpa között kell elhelyezni. Ezek a fóliák legalább az egyik oldalukon prizmaszerűen strukturált felülettel vannak ellátva, és ezért a lapos fénysugárzó lámpából kilépő fény térszögtartományát a lapos képernyő háttérvilágítására legalább egy, előnyös módon (például két fényerősítő fólia esetén) két dimenzióban leszűkíthetik. Ezzel javított fényességet érünk el.

Találmányunkat és a találmány különböző egyedi jellemzőit annak példaképpeni kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábráink segítségével. A megadott jellemzők más kombinációkban is lényegesek lehetnek a találmány szempontjából. A kiviteli alakokat és egy, a technika állása szerinti összehasonlítási példát a következő ábrákon mutatjuk be, ahol az

1. ábra anódpárok vázlatos ábrázolása, a

2. ábra a technika állása szerinti összehasonlítási példa az 1. ábrához, a

3a. ábra egy találmány szerinti lapos fénysugárzó felülnézete, a

3b. ábra a 3a. ábra szerinti lapos fénysugárzó keresztmetszete,

4. ábra mindkét polaritású páros elektródokkal és külső buszstruktúrával ellátott, találmány szerinti elektródstruktúra felülnézete, az

5. ábra kiugrásokat tartalmazó katódokkal és párosán elhelyezett anódokkal ellátott, találmány szerinti elektródstruktúra felülnézete, a

6a. ábra az 5. ábra szerinti elektródstruktúrával ellátott, de buszstruktúra nélküli és járulékos szélesített szélű anódokkal ellátott, találmány szerinti lapos fénysugárzó lámpa részben kitört felülnézetben, a

6b. ábra a 6a. ábra szerinti lámpa oldalnézetben, a 7a. ábra a 6a. ábra szerintihez képest kissé módosított, buszstruktúrával ellátott kiviteli alak felülnézete, a

7b. ábra a 7a. ábra szerinti kiviteli alak oldalnézete, a

8. ábra keresztmetszet egy kettős anód átvezetésének szemléltetésére az előző két kiviteli alakban, a

9a. ábra egy találmány szerinti lapos fénysugárzó lámpa elektródokkal a fenéklapon és a fedőlapon, a 6b. és 7b. ábrával megegyező oldalnézetben, a

9b. ábra a 9a. ábra szerinti lámpa egy részletének a 8. ábrához hasonló, nagyított keresztmetszete, a

10. ábra a találmány szerinti lapos fénysugárzó lámpának a fénykilépési oldal felőli keresztmetszete a távtartók elhelyezésének szemléltetéséhez, a

11. ábra egy találmány szerinti lapos fénysugárzó lámpa egy részletének keresztmetszete egy kétrészes katód szemléltetéséhez, a

12. ábra kétrészes katód másik változatának a

11. ábrával megegyező keresztmetszete, a

13. ábra egy találmány szerinti, impulzusüzemű teljesítményforrást tartalmazó világítási rendszer felülnézete, a

14. ábra egy találmány szerinti lapos képernyős rendszer metszete.

Az 1. és 2. ábrán a technika állásával összehasonlítva látható az anódok találmány szerinti páros elrendezésének felépítése és működése. Az elektródelrendezésnek hosszirányban csak részleteit ábrázoltuk, amelyek nagyjából az egyes kisülési struktúrák hosszára vannak korlátozva. A 2. ábrán látható, hogy egyes 1, 2, 3,4 kisülési struktúrák egy K (a rajzon KI, K2,..., K4) kátédtól egy A (a rajzon Al, A2,..., A4) anódig terjednek ki, továbbá minden katódtól és minden anódtól kiindulva csak egy kisülési struktúra ég. Ennek megfelelően kihasználatlan közbenső terek vannak, mégpedig az Al anód és a K2 katód között, az A2 anód és a K3 katód között, valamint az A3 anód és a K4 katód között, amelyekben nem égnek kisülések.

A kisülési struktúrát tartalmazó és nem tartalmazó közbenső terek váltakozó sorrendjének itt alapul vett szabályszerűsége nem feltétlenül szükségszerű, hanem csak egyike a több lehetőségnek. A feltalálók mindenesetre egyszer sem észlelték, hogy egyetlen A anódhoz két kisülési struktúra ég. Egy K katódon azonban éppenséggel végződhet két kisülési struktúra.

Ennek megfelelően a találmány szerinti elrendezésben az 1. ábrán páronként egymás mellett lévő anódcsíkok vannak A (a rajzon Al, A2, A3) és A’ (a rajzon A’l, A’2, A’3) anódokkal. Az egy pár (például Al-A’l) anódjai közötti, a (például Kl-Al) katódanód távolságokhoz képest jóval kisebb távolság következtében a kisülési struktúrák hosszúságegységre vonatkoztatott száma a csíkirányra merőlegesen nagyobb lesz, mint a 2. ábra szerinti struktúrában. Ennek az a magyarázata, hogy az A, A’ anódból és KI, K2 katódból álló minden legközelebbi szomszédos párosításban egy kisülési struktúra ég. Az 1. ábrán (és természetesen a 2. ábrán is) az ábrázoltakat úgy kell elképzelni, hogy

HU 223 719 Bl az elektródok csíkirányában természetesen meg vannak többszörözve. Hosszirányban úgyszólván csak egy hosszúságegységet ábrázoltunk.

Lényeges, hogy a 2. ábra szerinti A anódok az

1. ábrán páronként, mint A és A’ anódok szerepelnek, úgyhogy 2. ábrához képest még 1’, 2’ és 3’ kisülési struktúrák vannak Al’ anód és K2 katód között, A2’ anód és K3 katód között, valamint A3’ anód és K4 katód között. Ha az anód-katód távolság változatlan marad, és egy pár A és A’ anódja között viszonylag kis távolság van, akkor a kisülési struktúrák hosszúságegységre vonatkoztatott száma a csíkirányra merőlegesen majdnem megkétszereződik. Az áttekinthetőség érdekében az 1. ábrán viszonylag nagy távolságot ábrázoltunk az A és A’ anódok között.

A 2. ábrán látható struktúrával kapcsolatban megjegyzendő, hogy a kisülési struktúrák viszonylag kis sűrűségén kívül nem teszi lehetővé annak előzetes meghatározását, hogy egy bizonyos anódtól kiindulva melyik oldal felé keletkezik kisülési struktúra. Például a K3 katód és az A3 anód között égő kisülés lehetne az A3 anód és a K.4 katód között is. Ez az előzetes meghatározhatatlanság együtt jár azzal, hogy a felületegységre vonatkoztatott fényelőállítás statisztikai átlagának nagyobb az egyenetlensége, és elvileg fennáll az időbeli ingadozás lehetősége. Ezek a hátrányok ugyan megszüntethetőek azzal, hogy a bizonyos szomszédos katódok és anódok közötti távolságot, tehát például a 2. ábrán azonos indexszel ellátottak közötti távolságot az eltérő indexszel ellátottak közötti távolsághoz képest csökkentjük, ekkor azonban a csíkirányra merőlegesen még jobban csökkenne a kisülési struktúrák hosszúságegységre vonatkoztatott sűrűsége.

A 3a. és 3b. ábrán az 1. ábra szerintihez hasonló elektródgeometriájú, találmány szerinti 4a lapos fénysugárzó látható. Ez a lapos fénysugárzó ultraibolya vagy vákuum-ultraibolya fény előállítására szolgálhat, alkalmas fényporok alkalmazásakor azonban látható fénnyel való világításra is. A 3b. ábrán látható, hogy a 4a lapos fénysugárzó négyszögletes alapfelületű, lapos 5 kisülőedényből áll. Az 5 kisülőedénynek van egy fenéklapja és a fénykilépési oldalon (a 3b. ábrán fent) egy inkább teknőszerű, a közepén lap alakú 9 fedele. Az egész 5 kisülőedény üvegből áll, és kb. 13 kPa nyomású xenon gáztöltettel van töltve.

A 8 fenéklapon váltakozva egyes 6 katódok, valamint páronként kettős 7a és 7b anódok vannak elhelyezve. Ezeket a 9 fedélnek a 8 fenéklapon való rögzítése előtt szitanyomással nyomtatjuk rá. A 3a. ábra szerinti felülnézetben látható, hogy az elektródok a 8 fenéklap egyik oldalán túlnyúlnak a fenéklap szélén, és gázzáró kötéssel (üvegforrasz) át vannak vezetve a fedél és a 8 fenéklap között anélkül, hogy ott megváltozna az elektródcsíkok geometriája. Az elektródcsíkok olyan laposak, hogy a 9 fedélnek üvegforrasszal az elektródcsíkokra való felhordásakor felragaszthatóak.

A 3b. ábrán látható, hogy a 9 fedél az oldalakon a 8 fenéklap széléig ér, úgyhogy az elektródcsíkok a 3a. ábrán az alsó oldalon kiállnak a 9 fedél alatt. A 7 anódpárok a 7c csíkvégen villaszerűén össze vannak vezetve (az ábrázolt esetben részben még az üvegforraszos kötés alatt).

A d katód-anód távolság a 3b. ábrán 10 mm. A szomszédos 7a és 7b anód közötti g távolság 4 mm.

Az anódok abban a terjedelemben, amelyben a 8 fenéklapra felfekszenek, a dielektromosan gátolt kisüléshez dielektrikumként kb. 150 pm vastag 10 üvegréteggel vannak fedve.

Működés közben az elektródstruktúra felett egyedi kisülések keletkeznek az 1. ábrán látható minta szerint. Ebben a konkrét példában ekkor a hagyományos példákhoz képest az azonos felületegységre becsatolható teljesítmény kb. 75%-kal nagyobb.

A 3a. és 3b. ábrán látható kijelzőkészülékek látható fénnyel történő háttérvilágításához opcionálisan lapos fénysugárzó lámpaként használható lapos fénysugárzó lámpa további részleteit az ábrákon nem ábrázoltuk. Az 5 kisülőedény belső falai alkalmas fényporkeverékkel vannak bevonva, ami a kisülés által létrehozott vákuumultraibolya sugárzást látható fénnyé alakítja át. A fényporkeverék lehet háromsávos fényporkeverék fehér színbenyomás létrehozásához, vagy lehet más fényporkeverék. Az alkalmazható fényporokra előnyös példákat ismertet az EP 0 932 185 A1 számú, „Jelzőlámpa és ehhez szolgáló fényporok” című szabadalmi leírás. A 8 fenéklapon lévő belső fal ezenkívül be van vonva egy fényvisszaverő réteggel, ami például Al₂O₃-ból vagy TiO₂-ból áll. Ez a felette lévő fényporrétegben előállított fényt felfelé, az átlátszó 9 fedél oldala felé veri vissza.

Ez a 4a lapos fénysugárzó lapos képernyő háttérvilágítására úgy van kialakítva, hogy biztosítja a lehető legegyenletesebb, felületszerű fényelőállítást. Ezenkívül a fényteljesítménynek minél nagyobbnak kell lennie, amihez a leírt kettős anódstruktúra kínálkozik.

A 4. ábrán vázlatosan ábrázoltunk egy bipolárisan üzemeltetett, dielektromosan gátolt kisüléshez alkalmas elektródstruktúrát. Itt a kétféle polaritású 103, 104 elektródok párokba vannak rendezve és dielektrikummal vannak bevonva. Ily módon minden 103, 104 elektród váltakozva anódként és kátédként működhet. A 100 struktúra egy első, 101 struktúrarészből és egy második, 102 struktúrarészből áll. Mindkét, 101 és 102 struktúrarész több kettős elektródcsíkot tartalmaz, ahol mindegyik párban egyedi 103a és 103b elektród (a

101 struktúrarészben), illetőleg 104a és 104b elektród (a 102 struktúrarészben) van. A szélrésztől eltekintve (ahol nincs is elektródpár) a struktúra szimmetrikus a kétféle polaritású elektródokra.

Ugyancsak szimmetrikus módon vannak egy 105, 106 áramellátó buszstruktúrává összevezetve a 101,

102 struktúrarész párosán elhelyezett 103, 104 elektródjai. Ily módon mindegyik (egy polaritású) elektródcsoportnak fésűszerű, kettős „ágakat” tartalmazó struktúrája van, és a fésűstruktúrák egymásba nyúlnak. Ebben a példában az elektródtávolságok a párokon belül és a párok között azonosak. Ezáltal a lámpa a kisebb távolságokhoz viszonyítva kisebb teljesítményekkel üzemeltethető, ami bizonyos alkalmazási esetekben előnyös.

Az 5. ábra a 4. ábrához képest úgy van módosítva, hogy az itt ábrázolt elektródstruktúra ugyan két, 107 és

HU 223 719 Bl

112 struktúrarészből áll, a 112 struktúrarész azonban nem páros kialakítású, és így unipoláris működéshez képez 111 katódokat. Ezzel szemben a 107 struktúrarész (anódrész) 108a és 108b anódcsíkjai a leírt módon páros kivitelűek. Egyenkénti 109 és 110 anódcsík csak külső csatlakozóként van kialakítva.

A leírás bevezetésében már említett, a kisülési struktúrák helyi meghatározására szolgáló kiugrásokat ebben a kiviteli alakban a 112 struktúrarész (katódrész) 111 katódjain lévő, félkör alakú 113 orrok képezik. Ezek a 113 orrok váltakozva vannak két szomszédos anód közül az egyikhez hozzárendelve. A villamos tér helyi erősítései következtében az egyedi kisülések kizárólag a 113 orrok által meghatározott helyeken gyulladnak.

Ezáltal a felületi fényesség eloszlásának már említett homogenizálásán vagy célzott befolyásolásán kívül az ábrázolt lámpa nem vízszintes működésekor az egyedi kisülések konvekciós eltolódását is meg lehet akadályozni.

A 107 és 112 struktúrarész, mint buszszerű 114 és 115 áram-hozzávezetés megfelel a korábbi ismertetésnek.

A 4. és 5. ábrán látható elrendezés lapos képernyő háttérvilágítására szolgáló, 17,3 cm (6,8 hüvelyk) átlóméretű lapos fénysugárzó lámpának felel meg. A jelen szabadalmi bejelentésben ábrázolt struktúrák különös előnye azonban az, hogy mind az elektródpárokat, mind a találmány szerint kialakított áramátvezetéseket (amelyekre a továbbiakban még kitérünk), mind a különleges elektródalakokat (mint az 5. ábrán és más módon a következő ábrákon) egyszerű előállítási eljárásokkal, így a vastagréteg-technika szokásos eljárási lépéseivel, például szitanyomással és ezt követő beégetéssel lehet előállítani. Ennek során adott esetben gyakorlatilag tetszőlegesen nagy formátumú, térben egymás utáni egymáshoz sorolásokat lehet létrehozni, úgyhogy az itt ábrázolt struktúrák csak példák, és a gyakorlatban többször ennyi egyedi elektródot tartalmazhatnak.

A 6a. és 6b. ábrán további, 201’ lapos fénysugárzó lámpa látható, amelynek négyszögletes alapfelületű, lapos 202 kisülőedénye van. Az ebben alkalmazott elektródgeometriának vannak hasonlóságai az 5. ábra szerintivel. Mindenesetre a 203 és 204 katódok itt felfelé vannak kivezetve, és nem áram-hozzávezető busszal vannak összekötve. A 203 katódokon megint 220 kiugrások vannak, amelyek itt nagyobbrészt nem váltakozva, hanem párosán vannak elhelyezve. A legkülső, 204 katódoknál ezek a kiugrások az egyedi katódcsík külső részében sűrűbben (és ismét részben váltakozva) vannak elhelyezve, hogy növeljék a felületi fényességet a négyszög sarkaiban. A széles sarokrészek ugyanis a lapos fénysugárzó lámpa közepén fennálló felületi fényességhez képest kifelé sok esetben sötétebbek a hiányzó szomszéd elektródok hozzájárulásának hiánya miatt.

A 205 anódcsíkok a taglalt módon párokként vannak elrendezve. A legkülső 206 anódok azonban egyediek. Az anódpárokban lévő 205 anódcsíkok a négyszög szélei felé a négyszög közepéhez képest szélesednek, mégpedig a pár másik, 205a és 205b anódja felé irányulva. Ezáltal a távolság a legközelebbi szomszédos 203, illetőleg 204 katódtól állandó, mégis kompenzáljuk a négyszög sarkainál fellépő árnyékolást. Egy anódpár 205 anódcsíkjai közötti legnagyobb távolság a csík közepén kb. 4 mm, a legkisebb távolság a szélen kb. 3 mm.

Az orrok, illetőleg 220 kiugrások sugara kb. 2 mm, és a távolságot a szomszédos anódcsíktól kb. 6 mm-re rövidítik le.

A 205 és 206 anódokat dielektrikumként fedő 215 üvegréteg vastagsága körülbelül 250 pm. A kisülőedény belsejében minden csíkszerű 205 és 206 anód felett 215 üvegréteg van.

A 202 kisülőedény a 6b. ábrán oldalnézetben látható. A 202 kisülőedény egy 207 fenéklapból, egy 208 fedőlapból és az ezeket összekötő 209 keretből áll. A kötést egyrészt a 209 keret, másrészt a 208 fedőlap és a 207 fenéklap között a 210 üvegforrasz réteg hozza létre. A 6b. ábra alsó részén látható, hogy az elektródcsíkok át vannak vezetve ezen a 210 üvegforrasz rétegen. A 6a. ábrán látható a bal szélső 206 anód külső 214 csatlakozódarabja. A 203 és 204 katódok a 6b. ábrán nem látható másik oldalra ugyanígy vannak átvezetve. Evégett a 208 fedőlap és a 209 keret által az alaprajzban képzett négyszög legalább a 6a. ábrán a felső és alsó oldal felé kisebb a 207 fenéklap négyszögletes alaprajzánál. A keletkező peremeken a kivezetett elektródcsíkok megfelelő 213, 214 csatlakozódarabokat képeznek.

A 202 kisülőedény egyenes hasáb alakú 211 belső edényrésze teljesen be van vonva az ábrákon nem ábrázolt fényporkeverékkel, amely a kisülésben létrehozott vákuum-ultraibolya (VUV) sugárzást átalakítja látható fénnyé. Háromsávos fényporról van szó, amelynek a kék összetevője BAM (BaMgAl₁₀O₁₇:Eu²⁺), a zöld összetevője LAP (LaPO4:[Tb³⁺, Ce³⁺]) és a vörös összetevője YOB ([Y, Gd]BO3:Eu³⁺). A fényporokkal kapcsolatban, mint már említettük, a „Jelzőlámpa és ehhez szolgáló fényporok” című szabadalmi bejelentésre utalunk.

A leírt 213 és 214 csatlakozódarabot a 207 fenéklap peremén nem ábrázolt dugaszos csatlakozók és összekötő vezetékek kötik össze egymással és együtt egy unipoláris, impulzusüzemű feszültségforrással.

A 6a. és 6b. ábra szerinti lapos fénysugárzó lámpának egy 38,1 cm-es (15 hüvelykes) monitor háttérvilágítására szolgáló kiviteli alakja például tizennégy kettős anódcsíkból és tizenöt katódból állhat úgy, hogy a külső széleken egy-egy egyedi anódcsík van. Mindegyik csíkszerű, 203 és 204 katódnak mindegyik hosszoldalon harminckét 220 kiugrása lehet. Az ilyen lapos fénysugárzó lámpa méretei kb. 315 mmx 239 mmx 10 mm, és a 207 fenéklap, valamint a 8 fenéklap vastagsága egyenként 2,5 mm. A 209 keretet kb. 5 mm átmérőjű üvegcső képezheti, úgyhogy távtartóként negyvennyolc darab, 5 mm átmérőjű precíziós üveggolyó lenne alkalmas. (A távtartókat később részletesebben taglaljuk).

A 7a. és 7b. ábra lényegében megegyezik a 6a. és 6b. ábrával. Az itt ábrázolt 201 lapos fénysugárzó lámpa az előbb leírt 201 ’ lapos fény sugárzó lámpától a kö8

HU 223 719 Β1 vetkezőkben különbözik: a már leírt és azonos hivatkozási jelekkel jelölt külső 213 és 214 csatlakozódarab itt külső buszszerű áram-hozzávezetésként össze van vezetve és tovább van vezetve. Ennek megfelelően van egy közös, a 207 fenéklap szélén túl kinyúló katódos 213 csatlakozódarab a 7a. ábra bal felső sarkában, és egy megfelelő anódos 214 csatlakozódarab az ábra bal alsó sarkában. Az anódoknak ez a külső áram-hozzávezető busza (a 214 csatlakozódarab) a 7b. ábrán oldalnézetben is látható. Egyebekben a struktúra megegyezik az előbb leírtakkal, és ennek megfelelő hivatkozási jelekkel van jelölve.

A 6a., 6b., 7a. és 7b. ábrán ábrázolt struktúrából a 8. ábrán (az áram-hozzávezető buszoktól eltekintve) egy részlet keresztmetszete, mégpedig a 6a. ábrán lévő A-A metszésvonal szerinti keresztmetszet egy részlete látható. Ebben a metszetben két anódcsík van, mégpedig a kisülőedény határán lévő 212a és 212b anódátvezetésüknél. Látható, hogy a két, 212a és 212b anódátvezetés a hagyományos átvezetésekkel ellentétben - és pontosan úgy, mint az anódcsík többi része - közvetlenül a 207 fenéklapra van felhordva, és ezen a részen még teljesen fedi a dielektromosan gátolt kisülés dielektrikumát képező 215 üvegréteg.

Mindegyik anódcsíknak lényegében négyszögletes keresztmetszete van, és ezáltal - az itt ábrázolt esetben a 215 üvegréteget beleértve - teljesen bezárja a 210 üvegforrasz réteg, amely az üveg- 209 keretet összeköti a 207 fenéklappal, és gondoskodik a gázzáró lezárásról. Egy egyenértékű 210 üvegforrasz réteg van az üveg- 209 keret és a 208 fedőlap között is. Ha a 215 üvegréteget már ezen a részen elhagynánk, akkor az alsó 210 üvegforrasz rétegnek alig kellene vastagabbnak lennie, mint a felsőnek.

Az itt ábrázolt kettős 212a és 212b anódátvezetések példaképpen szerepelnek a más anódátvezetések helyett. A 203 és 204 katódok másik oldalon lévő átvezetései esetében elvben ugyanezek a viszonyok állnak fenn, csak a 203 és 204 katódok egyenként vannak felhordva, és hiányzik a 215 üvegréteg.

A 9a. és 9b. ábrán vázlatosan ismét a 6a., 6b., 7a. és 7b., valamint a 8. ábrán látható lapos fénysugárzó lámpát ábrázoltuk. A 9a. és 9b. ábra megegyezik a 6b. és 7b. ábra szerinti oldalnézettel, a 9b. ábrán a 8. ábrával megegyező részlet keresztmetszete látható.

Az előbb ábrázolt lámpákhoz képest lényeges különbség, hogy a 9a. és 9b. ábra szerinti változatban a 224 katódok a 208 fedőlap belső falára vannak felhordva. A 225a, 225b anódokból álló anódpárok és 224 katódok váltakozó sorrendje így is fennáll, mégpedig abban az alakban, hogy egy 224 katód képzeletbeli összekötése a legközelebbi szomszédos (különböző párokhoz tartozó) 225a és 225b anóddal fordított és szimmetrikus V alakot eredményez. Ebben az esetben a 224 katódok közötti távolság kb. 22 mm, az egy anódpár egyes 225a, 225b anódjai közötti távolság kb. 4 mm, és a különböző anódpárok szomszédos anódjai közötti távolság kb. 18 mm.

A 9b. ábrán utalásszerűén láthatóak a már leírt orrszerű 226a és 226b kiugrások a 224 katódokon. Ezek a kiugrások csíkirányban kb. 10 mm távolságban vannak egymástól.

A 9b. ábrán látható felépítés ismét példaként szerepel a lapos fénysugárzó lámpa egész szélességére. Ezzel az elrendezéssel a 207 fenéklap és a 208 fedőlap között keletkező kisülési struktúrák átütési távolsága nagyobb a fenéklap és a fedőlap közötti távolságnál. Bebizonyosodott, hogy ezzel az elrendezéssel nagyobb ultraibolyafény-hasznosítás érhető el, mint azzal az elrendezéssel, amelyben minden elektród csak egy lapon van elhelyezve. Ezt feltehetőleg a fal- és elektródveszteségek csökkenése magyarázza.

A 9a. és 9b. ábrán látható továbbá, hogy mind a 224 katódok, mind a 225a, 225b anódok külső buszszerű 227, illetőleg 214 áram-hozzávezetésekhez (csatlakozódarabokhoz) csatlakoznak, amelyeknek a csatlakozópontja a 9a. ábrán a bal oldalon a 208 fedőlap, illetőleg 207 fenéklap közül kinyúlik.

Ennek a kiviteli alaknak további sajátossága, hogy mind a 224 katódokat, mind a 225a, 225b anódokat teljesen fedi egy dielektromos 229, illetőleg 228 üvegréteg, amely egyébként takarja a 208 fedőlap, illetőleg 207 fenéklap egész belső falát. Az elektródok bizonyos mértékig be vannak ágyazva a lámpa üvegfalaiba.

A 207 fenéklap dielektromos 228 üvegrétegére fel van hordva továbbá egy Al₂O₃-ból álló 230 fényvisszaverő réteg. Ezen fekszik - pontosan ugyanúgy, mint a 208 fedőlapon lévő dielektromos 229 üvegrétegen - egy BAM-LAP-YOB keverékből álló 231, illetőleg 232 fényporréteg.

A 10. ábrán a lapos fénysugárzó lámpáknak a 6a-9b. ábrán az áttekinthetőség kedvéért nem ábrázolt további jellemzője látható. A 207 fenéklapon négyzetes rácselrendezésben 250 távtartókat ábrázoltunk. A lámpa több részletét, elsősorban az elektródstruktúrákat az áttekinthetőség kedvéért elhagytuk.

A 250 távtartók négyzetes rácsában a legközelebbi szomszédok közötti 251 távolság 34 mm. Mint már említettük, itt negyvennyolc precíziós üveggolyóról van szó, amelyeknek az átmérője egyenként 5 mm, és amelyeket üvegforrasz és hőkezelés szilárdan összeköt a 207 fenéklappal és a 208 fedőlappal. Mindegyik üveggolyó be van vonva a már leírt 230 fényvisszaverő réteggel és 231 fényporréteggel a veszteségek minimalizálása végett. Az itt ábrázolt négyzetes rács, amelyben a legközelebbi szomszédok közötti távolság 34 mm, jó kompromisszumot képez a lapos fény sugárzó lámpa egészének jó mechanikai szilárdsága és a nem túl nagy fény-előállítási veszteségek között. A 250 távtartók elhelyezésekor ügyelni kell továbbá arra, hogy elrendezésük lehetőleg kevéssé zavarja a kisülési struktúrákat. Az egyik lehetőség például az, hogy az adott elektródcsíkok között középen vannak elhelyezve.

All. ábra a 9b. ábrához hasonló, és ezen az ott ábrázolt struktúrához képest a 224 katódok felépítésének egy változata látható. Az áttekinthetőség kedvéért a 9b. ábrán látható 226a és 226b kiugrásokat nem ábrázoltuk. Ilyen kiugrásokat azonban lehet és célszerű ebben a kiviteli alakban is alkalmazni.

HU 223719Β1

A katódstruktúra lényeges változtatása az, hogy a katód kétrészes. Minden 224 katód ugyanis egy első, a villamos ellátással összekötött 224-1 első katódrészből és egy 224-2 második katódrészből áll. A 224-1 első katódrész all. ábrán a 224-2 második katódrész bal felső sarkába van berajzolva, és ezüstből áll. A sokkal nagyobb keresztmetszeti területű 224-2 második katódrész viszont vezetőképes, de átlátszó anyagból, indiumón-oxidból (ITO) áll.

Ezzel a szétválasztással minimálissá válik a nem átlátszó 224-1 első katódrész okozta árnyékolás, ugyanakkor a 224-2 második katódrésznek viszonylag nagy, hatásos katódszélessége van. Ez a nagy katódszélesség elősegíti a 224 katódok káros tértöltési jelenségeinek elkerülését. Emellett megszűnik a 9b. ábra szerinti struktúrának az a hátránya, hogy elektródoknak az átlátszó 208 fedőlapon, illetőleg alatta való elhelyezése következtében a fénysugárzás ámyékolódik. Ez mindenekelőtt arra az esetre vonatkozik, amelyben a gyakran valamivel szélesebb katódoknak a kisülőedény átlátszó oldalán kell lenniük. A 9b. ábrán a kettős 225a és 225b anódok ismét erősebb árnyékolást idéznek elő. Természetesen a fent leírt módon kettős anódot is lehet két részből kialakítani.

Annak bemutatása végett, hogy a villamos összeköttetéshez nem feltétlenül szükséges a 224-1 első katódrész és a 224-2 második katódrész közötti közvetlen fizikai érintkezés, a 12. ábrán látható egy példa, amelyben a két katódrész szét van választva. Ez úgy történik, hogy a 208 fedőlapra először a 224-1 első katódrészt választjuk le, majd a dielektromos 229 üvegréteg 229-1 első üvegrétegrészével lefedjük, és erre leválasztjuk a 224-2 második katódrészt. Ezután következik a 229-2 második üvegrétegrész. A 224-1 első katódrész és a 224-2 második katódrész közötti kapacitív csatolás az itt alkalmazandó impulzusüzemű feszültségforrás nagy működési frekvenciája esetén elégséges villamos összeköttetést biztosít a két katódrész között.

A 224-2 második katódrész a kisülési oldalon a 224-1 első katódrész előtt van elhelyezve, hogy a 224-2 második katódrész nagyobb hatásos katódszélessége a kisülés szempontjából is jól hasson. A kisülés perspektívájából tehát a sorrend a következő: kisülés - 232 fényporréteg

- 229-2 második üvegrétegrész - 224-2 második katódrész - 229-1 első üvegrétegrész - 224-1 első katódrész

- 208 fedőlap. A 208 fedőlapra vett vetületben a keskenyebb 224-1 első katódrész előnyös módon a 224-2 második katódrész közepén van.

A 13. ábrán példaként a 7a. ábra szerinti struktúrát egy impulzusüzemű 223 feszültségforrással összekötve ábrázoltuk. A 203 és 204 katódok, valamint a 205 és 206 anódok már leírt 213 és 214 csatlakozódarabjai (áram-hozzávezető buszai) a megfelelő 221, illetőleg 222 pólushoz csatlakoznak. Az impulzusüzemű 223 feszültségforrás, aminek a belső felépítését itt részletesebben nem ábrázoltuk, meghatározott időtartamú, unipoláris feszültségimpulzusokat szolgáltat, amelyek között ugyancsak meghatározott időtartamú szünetek vannak. Ezzel kapcsolatban utalunk a 195 48 003.1 számú német szabadalmi bejelentésre. A villamos tápellátásnak ez a különleges alakja a 203 és 204 katódok 220 kiugrásai és a megfelelő legközelebbi szomszédos 205, illetőleg 206 anódok között számos egyedi, delta alakú kisülési struktúrát létesít (ezeket az ábrákon nem ábrázoltuk). A találmány szerinti lámpát ez az impulzusüzemű 223 feszültségforrás világítási rendszerré egészíti ki.

A 14. ábrán egy további kiviteli alak látható, amelyben ugyanez a 201 lapos fénysugárzó lámpa az impulzusüzemű 223 feszültségforrással együtt háttérvilágító rendszerként szolgál egy folyadékkristályos 235 lapos képernyőhöz. A 235 lapos képernyő és a 201 lapos fény sugárzó lámpa között a lámpaoldalon egy 236 diffúzortárcsa van, amely a 201 lapos fénysugárzó lámpa fényelőállításában - elsősorban a már leírt távtartók által okozott - pontszerű szabálytalanságok takarására szolgál. A 236 diffúzortárcsának a lámpával ellentétes oldalán két keresztezett 237 és 238 fényerősítő fólia van (a 3M cég úgynevezett „Brightness Enhancement Film”-jei). Ezeknek a keresztezett 237 és 238 fényerősítő fóliáknak a lámpával ellentétes oldalán prizmásan strukturált felületük van (és ebben a prizmák hosszélei a fólia síkjában keresztezve vannak), aminek következtében a 237 és 238 fényerősítő fólia a 201 lapos fénysugárzó lámpa fénykisugárzásának viszonylag nagy, a 236 difíúzortárcsa által tovább növelt térszögtartományát egy-egy dimenzióban leszűkíti.

Az egész szerkezet egy ház 239 keretében van tartva. Az egyik, 240 házfal hordoz továbbá egy 241 hűtőkészüléket és egy 242 vezérlőelektronikát a 235 lapos képernyő számára. Az egyik különleges kiviteli alakban a 241 hűtőkészülék vékony lapként van kivitelezve, amelynek jó a termikus érintkezése a lámpa hátoldalával, a másik oldalán hűtőbordák vannak, vagy termikusán jól érintkezik hűtőtestbordákkal. Nagy teljesítményű rendszerekben ez képezheti a lapos képernyős rendszer közvetlen hátfalát is. A 242 vezérlőelektronika és a 235 lapos képernyő részleteit például az EP 0 604 453 számú európai szabadalmi irat írja le.

A 14. ábrán látható lapos képernyős rendszer a találmány előnyös alkalmazási esete. Itt különösen lapos lámpákkal nagyon világos és egyenletes háttérvilágításokat lehet megvalósítani. A higanymentes, és így a környezet által elviselhető, töltetrendszerek - amelyek kb. 10 kPa és kb. 100 kPa közötti nyomáson nemesgázt, előnyös módon xenont és esetleg egy vagy több puffergázt, például argont vagy neont tartalmaznak lehetővé teszik az indítási viselkedés nélküli, azonnali indítást. Ez nagyon előnyös például munkaszünetek esetén, mert a képernyő energiamegtakarítás végett anélkül kapcsolható le, hogy ez hátrányosan befolyásolná a bekapcsolás utáni teljesítményét. Feleslegessé válnak a külső reflektorok vagy fényvezető berendezések, így az egész képemyőrendszer mérete minimalizálható, tovább felépítése olcsóbbá és egyszerűbbé tehető. A találmány szerinti lapos képernyős rendszer fontos előnye a - lámpa tekintetében - jóval hosszabb élettartam a technika állásához képest. Minden további nélkül el lehet érni 20 000 üzemórát messze meghaladó értékeket, ami a hagyományos értékeknek több mint kétszerese.

Claims (26)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Gázkisülőlámpa legalább részben átlátszó és gáztöltettel töltött kisülőedénnyel (5, 202), több, lényegében csík alakú anóddal és katóddal, amelyek a kisülőedény falain és egymással lényegében párhuzamosan helyezkednek el, továbbá van benne legalább egy dielektromos réteg, legalább az anódok és a gáztöltet között a kisülőedényben a szomszédos anódok és katódok közötti dielektromosan gátolt kisüléshez, azzal jellemezve, hogy legalább egy anódpár (A-A’, 7a-7b, 108a-108b, 205a-205b, 225a-225b) vagy elektródpár (103a-103b, 104a-104b) van két, a pár egyik anódjával szomszédos katódok (K, 6, 111, 203, 204, 224) vagy elektródok (103a-103b, 104a-104b) között elhelyezve.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy lapos fénysugárzóként van kialakítva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy a kisülőedény (5, 202) nem áram vezető anyagból van kialakítva.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy az egy anódpár (A-A’, 7a-7b, 108a-108b, 205, 225a-225b) vagy elektródpár (103a-103b, 104a-104b) anódjai vagy elektródjai közötti távolság kisebb az anódpár vagy elektródpár adott anódja vagy elektródja, és a vele szomszédos katód (K, 6, 111, 203, 204, 224) vagy elektród (103a-103b, 104a- 104b) közötti távolságnál.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy az anódpár (A-A’, 7a-7b, 108a-108b, 205, 225a-225b) vagy elektródpár (103a-103b, 104a-104b) anódjai vagy elektródjai közötti távolság a kisülés átütési távolságának 20%-a és 100%-a között van.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy legalább az anódok vagy anódcsíkok (A, 7, 108a-108b, 109, 110, 205, 206, 225a-225b) vagy anódátvezetések (212a, 212b), vagy a katódok (K, 6, 111, 203, 204, 224) vagy elektródok (103a-103b, 104a-104b) a kisülőedény (5, 202) egyik belső falára vannak felhordva, és csík alakjuk meghosszabbításaként közvetlenül a kisülőedénynek (5,202) gáztöltetet határoló határán (209 keret) vannak átvezetve.
7. 7. A 6. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy a kisülőedénynek (5,202) van legalább egy fenéklapja (8, 207), amely a kisülőedény keretén (209) túlnyúlik, és az anódok (A, 7, 108a-108b, 109, 110, 205, 206, 225a-225b) vagy a katódok (K, 6, 111, 203, 204, 224), vagy az elektródok (103a-103b, 104a-104b) a fenéklapra úgy vannak felhordva, hogy a fenéklapon a kereten (209) vannak a kisülőedényen át átvezetve.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy az anódok (A, 7, 108a-108b, 109, 110, 205, 206, 225) vagy a katódok (K, 6, 111, 203, 204, 224), vagy elektródok (103a-103b, 104a-104b) csík alakjának lényegében négyszögletes keresztmetszete van, amelynek a vastagsága 3 és 50 pm között, előnyös módon 5 vagy 8 pm felett van, és a szélességük 0,3 és 1,5 mm, előnyös módon 0,5 és 1,2 mm között van.
9. 9. A 6., 7. vagy 8. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy mind az anódok (A, 7, 108a-108b,

   109, 110, 205, 206, 225), mind a katódok (K, 6, 111,

   203, 204, 224) és elektródok (103a-103b, 104a-104b) a belső falra vannak felhordva, és csík alakjuk meghosszabbításaként közvetlenül a kisülőedény (5, 202) keretén (209) vannak átvezetve.
10. 10. Az 1 -9. igénypontok bármelyike szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy az anódpárok (7a-7b, 103a-103b, 104a-104b,108a-108b,205, 225a-225b) legalább a kisülőedényen (5, 202) kívül közös csatlakozóvá [csíkvég (7c), áramellátó buszstruktúra (105, 106), áram-hozzávezetés (114, 115) csatlakozódarab (214)] vannak összevezetve.
11. 11. A 9. és 10. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy az anódok (109, 110, 205, 206) a katódok (111, 203, 204) és az elektródok (103a-103b, 104a-104b), legalább a kisülőedényen (5, 202) kívül közös áram-hozzávezető busszá [áramellátó buszstruktúra (105, 106), áram-hozzávezetés (213, 214, 227)] vannak összevezetve.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy az anódcsíkok (205) a kisülőedény (5,202) egy szélrészén a kisülőedény középrészén levő szélességükhöz képest szélesednek, vagy a kisülőedény egy inhomogeneitásának környezetében szélesednek.
13. 13. A 12. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy az anódcsíkok (205) szélesedése aszimmetrikus, és főleg vagy kizárólag az anódpár mindenkori másik anódcsíkja (205) felé van kiképezve.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy az anódok (225a-225b) és a katódok (224) a kisülőedény más-más belső falán úgy vannak elhelyezve, hogy a csíkirányban nézett képzeletbeli összekötő vonalak egy katód és két legközelebbi szomszédos anód között lényegében szimmetrikus V alakot képeznek.
15. 15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy a katódoknak (111, 203,

    204, 224) a csíkok hosszoldalain kiugrások (220, 226), illetve orrok (113) vannak egy egyedi kisülési struktúra meghatározása végett.
16. 16. A 15. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy a kiugrások (220) a lámpa homogén felületi fényességének megvalósítása végett a kisülőedény (202) egyik szélrészén sűrűbben vannak, mint a kisülőedény középrészében, vagy a kisülőedény egy inhomogeneitásának környezetében.
17. 17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy a kisülőedény (202) lapszerűen van felépítve, és van egy fenéklapja (207), valamint egy fedőlapja (208), amelyek hosszukhoz vagy szélességükhöz képest viszonylag kis távolságban, egymással párhuzamosan vannak elhelyezve, és a fenéklap és fedőlap között távtartók (250) vannak elhelyezve.
18. 18. A 17. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy a távtartók (250) olyan távolságban (251) vannak a legközelebbi szomszédos távtartótól, amelynek a

    HU 223719Β1 szorzata az anódcsíkok (205a-205b, 206, 225a-225b) vagy katódok (203, 204, 224) vastagságával az 5 · IO⁸ m² és 6,8 · 10 ⁷ m² közötti tartományban van, előnyös módon 1 10-^? m² felett és 5 · 10~⁷ m² alatt van.
19. 19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy a távtartók (250) olyan távolságban (251) vannak a legközelebbi szomszédos távtartótól, amelynek a fenéklap (207) és a fedőlap (208) vastagsága közül a kisebbhez viszonyított aránya 8 és 20 között van, előnyös módon 10 felett és 15 alatt van.
20. 20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy a katódok (224) a lámpa egy átlátszó fénykisugárzási oldalának [fedőlap (208)] belső falán vannak elhelyezve, és egy jó áramvezető első katódrészből (224-1) és az első katódrésznél kisebb vezetőképességű és nagyobb szélességű második katódrészből (224-2) állnak; a második katódrész a fénykisugárzás irányában lényegében átlátszó, és a lámpa működési frekvenciáján áramvezetően össze van kötve az első katódrésszel.
21. 21. A 20. igénypont szerinti lámpa, azzal jellemezve, hogy az első katódrész (224-1) és a második katódrész (224-2) keresztmetszete az átlátszó fénykisugárzási oldal [fedőlap (208)] belső falán vagy belső falában lényegében négyszög alakú, és az első katódrészt (224-1) a második katódrész (224-2) lényegében négyszögletes keresztmetszeti alakja tartalmazza.
22. 22. Eljárás a 6-21. igénypontok bármelyike, szerinti lámpa előállítására, azzal jellemezve, hogy legalább a kisülőedény (202) határán [keret (209)] átvezetett katódokat (203, 204), anódot (206) és anódcsíkot (205), valamint az anódátvezetést (212a, 212b) közös strukturáló- és leválasztóeljárással, előnyös módon vastagréteg-eljárással, például szitanyomással hordjuk fel.
23. 23. Világítási rendszer, azzal jellemezve, hogy az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti lámpát és egy villamos impulzusüzemű feszültségforrást (223) tartalmaz, amely úgy van kialakítva, hogy a lámpát szünetekkel elválasztott feszültségimpulzusokkal táplálja, és az elválasztott feszültségimpulzusok a lámpa folytonos világítási üzemét hozzák létre.
24. 24. Lapos képernyős rendszer lapos képernyővel információk kijelzésére, azzal jellemezve, hogy lényegében a lapos képernyővel (235) párhuzamosan, annak háttérvilágítására az 1-18. igénypontok bármelyike szerinti lámpát tartalmazza.
25. 25. A 24. igénypont szerinti lapos képernyős rendszer, azzal jellemezve, hogy a 23. igénypont szerinti világítási rendszert tartalmazza.
26. 26. A 24. vagy 25. igénypont szerinti lapos képernyős rendszer, azzal jellemezve, hogy a lapos képernyő (235) és a lámpa között legalább egy fényerősítő fólia (237, 238) van.