HU221916B1 - Folyadékzáró burkolat és eljárás annak előállítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya folyadékzáró talajburkolat főként lefejtő- éstöltőállomások járművek által bejárt felülettartomá- nyainakburkolására, amely egy teherbíró, különösen betonlemez vagyaszfaltréteg alapon (17) van kialakítva. A talajburkolat (11) egy azalaphoz (17) mechanikus kötéssel hozzákötött szigetelőrétegként (13)legalább egy folyadékzáró fóliaréteget (23) és egy e fölöttelhelyezkedő, a fóliaréteghez (23) ugyancsak mechanikusan hozzákötöttkopó réteget (15) tartalmaz. A folyadékzáró fóliaréteg (23) előnyösenegy cseppfolyós halmazállapotú polimer anyagból helyszíni felhordássalképzett réteg, amely a felhordáskor cseppfolyós halmazállapotúkétkomponensű poli- karbamidból van helyszíni felhordással előállítva.A folyadékzáró talajburkolat előnyösen az alap (17) és a folyadékzárófóliaréteg (23) között egy tapadóréteget (25) és egy homokréteget(21), és a folyadékzáró fóliaréteg (23) és a kopó réteg (15) közöttegy alapréteggel (27) társított granulátumréteget (31) is tartalmaz. Atalálmány szerinti eljárás során ilyen folyadékzáró talajburkolatokelőállításához egy általában betonlemez vagy aszfaltburkolat alapra(17) szigetelőrétegként (13) előnyösen gépi szórással legalább egyfolyadékzáró fóliaréteget (23) hordanak fel, és azt az alaphoz (17)mechanikus kötéssel rögzítik, majd a folyadékzáró fóliarétegen (23)egy ahhoz mechanikusan kötődő kopó réteget (15) hoznak létre. ŕ

Description

A találmány tárgya folyadékzáró talajburkolat főként lefejtő- és töltőállomások járművek által bejárt felülettartományainak burkolására, amely egy teherbíró, különösen betonlemez vagy aszfaltburkolat alapon van kialakítva. A találmány tárgya továbbá eljárás ilyen folyadékzáró talajburkolatok előállítására.

Kömyezetveszélyes folyadékok kezelésére, különösen átfejtésére szolgáló telepeken és helyszíneken fokozott szigorúságú előírások betartásával kell biztosítani azt, hogy a környezet, különösen a talaj és a talajvíz kellően védve legyen a káros szennyező hatásokkal szemben. A szigorú előírások megkövetelik, hogy kiömlésük esetén a veszélyes folyadékok ne juthassanak be a földrétegbe és a talajvízbe. Evégett az ilyen helyeken és helyszíneken folyadékok számára átjárhatatlan talajburkolatot kell kialakítani. A folyadékzárás követelményét kielégítő anyagok azonban gyakran nem tesznek eleget más követelményeknek, így különösen a kellően nagy teherbírás, a kopásállóság, az adott esetben megkívánt villamos vezetőképesség vagy az agresszív anyagokkal szembeni ellenálló képesség követelményének.

Különösen üzemanyagtöltő állomások létesítésénél van szükség egyre inkább olyan talajburkolatokra, amelyek egyrészt folyadékzáróak annak érdekében, hogy ne juthasson be környezetszennyező folyadék a talajba és a talajvízbe. Másrészt e talajburkolatoknak antisztatikusnak, azaz villamosán vezetőképesnek és földelmek kell lenniük. Az ismert öntött aszfalt burkolatok megfelelő összetétel esetén eleget tesznek a folyadékzárásra vonatkozó követelménynek, de villamosán szigetelők, és technológiai okokból csak néhány centiméter rétegvastagságban önthetők.

Ismert és szokásosan alkalmazott megoldás, amellyel mindkét említett követelménynek eleget lehet tenni, egy minimum 450 kg/t cementtartalmú cementburkolat alkalmazása. Az ilyen cementburkolatokat azonban legalább 2-3 cm rétegvastagságban kell elteríteni. Meglévő üzemanyagtöltő állomások felújításánál ezért ahhoz, hogy az előírt szegélykőmagasság megmaradjon, a kútoszlopokat tartalmazó szigeteket vagy meg kell emelni, vagy a szigetek körül az altalajt ilyen mértékben le kell mami, vagy ki kell emelni és el kell távolítani. Cementburkolat továbbá csak akkor alkalmazható, ha az altalajban nincsenek működő fugák, amelyek fölött a burkolat megrepedhet és ezáltal tömítetlenné válhat. Ellenkező esetben magában a burkolatban is ki kell képezni dilatációs hézagokat, és azokat szilikonnal vagy öntőaszfalttal járulékosan tömíteni kell. A szilikon és az öntőaszfalt ugyanakkor villamosán elszigeteli egymástól az egyes burkolattartományokat, miáltal külön figyelmet kell fordítani az összes tartomány villamosán vezető földelésére. Gyakran nem megfelelő az alkalmazott anyagok tapadása a fugák széleinél, miáltal leválások és tömítetlenségek jöhetnek létre. A fúgatömítéseket általában gyakrabban fel kell újítani.

A nagy cementtartalmú cementburkolatok ismert módon hajlamosak a zsugorodási repedésre. Az ilyen burkolatok készítésénél ezért külön ügyelni kell arra, hogy a burkolat védve legyen a közvetlen napsugárzástól és a gyors száradástól. A zsugorodás és a dilatáció miatt fúgák nélküli cementburkolatok csak korlátozott méretekben készíthetők. Ezenkívül a cementpadozatok drágák, és minőségük nem mindig felel meg a kívánt magas követelményeknek.

Az EP-A-0 889170 lajstromszámú szabadalmi leírás egy több egymás mellett elhelyezett fémlemezből kialakított olyan talajburkolatot ismertet, ahol a fémlemezek illesztési hézagai alatt U keresztmetszetű szerkezeti elemek vannak elhelyezve, amelyek vízelvezető csatornák szerepét töltik be. Az U alakú szerkezeti elemek az illesztési hézagok hosszirányában helyezkednek el, és nyitott oldalukkal felfelé, az úttest felülete felé néznek. A fémanyagú úttestlemezek szélein lefelé álló nyúlványok vannak kialakítva, amelyek belenyúlnak az U alakú szerkezeti elemekbe. Az úttestlemezek rögzítésére az U alakú szerkezeti elemekben elhelyezett rögzítőelemek szolgálnak. A javasolt talajburkolat egyik kiviteli változatánál az úttestlemezek alá műanyag fóliák vannak beépítve, amelyek egy az alépítményre lazán felhordott gumigranulátum rétegen vannak elhelyezve. A műanyag fóliák szélei is benyúlnak az U alakú szerkezeti elemekbe. A gumigranulátum réteg vastagsága 2-3 mm, amely a középtől az U alakú szerkezeti elemek felé haladva nullára csökken. A gumigranulátum réteg zajcsillapításra és az úttestlemezek dilatációs mozgásának felvételére szolgál. A műanyag fóliák diffúziós és gőzzárként szolgálnak az altalajból feláramló nedvességgel szemben, és az alattuk lévő betonréteg megkötésekor jelentkező nedvességet bevezetik az U alakú szerkezeti elemekbe. A hivatkozott szabadalmi leírás azonban nem tartalmaz utalást arra, hogy a rétegek, ha egyáltalán, úgy milyen mértékű vagy jellegű gátló hatást fejtenek ki az úttest felől behatoló folyadékokkal szemben.

A gumigranulátum réteg lazán van felhordva az altalajra annak érdekében, hogy kiegyenlíthesse az úttestlemezek mozgásait. A műanyag fóliákból álló réteg is csak lazán van elhelyezve a gumigranulátum rétegen. Az úttestlemezek hőtágulása esetén ezért relatív elmozdulás jön létre az úttestlemezek és a műanyag fóliákból álló réteg között, valamint ez utóbbi és a gumigranulátum réteg között is. A relatív elmozdulások rések és hézagok keletkezését okozhatják, amelyeken keresztül az úttest felől behatoló folyadék bejuthat a rétegek közé és az altalajba, ahonnan a környezetre veszélyes folyadék rossz esetben beszivároghat a talajvízbe is.

A találmány célja olyan folyadékzáró talajburkolat létrehozása, amely kiküszöböli a technika jelenlegi állása szerinti megoldások részben felsorolt és más hátrányait. Felismertük, hogy ehhez egy célszerűen vékony réteggel biztosítania kell a szükséges folyadékzárást, ugyanakkor a talajburkolatnak az útfelületekhez alkalmas kopásállósággal is rendelkeznie kell. Adott alkalmazási területeken emellett a folyadékzáró talajburkolat antisztatikus tulajdonsága is elvárt követelmény lehet.

A kitűzött célt a bevezető bekezdésben foglalt ismert jegyekkel rendelkező olyan talajburkolat kialakításával és alkalmazásával érjük el, amely a találmány szerint egy az alaphoz mechanikus kötéssel hozzákötött folyadékzáró fóliaréteget és egy e fölött elhelyezkedő, a folya2

HU 221 916 Β1 dékzáró fóliaréteghez ugyancsak mechanikusan hozzákötött kopó réteget tartalmaz.

Folyadékzáró fóliarétegként az eddig használt bitumenréteg helyett célszerű egy polimer anyagú réteget használni. A polimerek, különösen a polikarbamidok rendkívül ellenállóak a repedéssel és a nyírással szemben. A polimer anyagú réteg egy rendkívül alaktaitó és az altalajra terhelést átadni képes réteget alkot. Hézagmentes folyadékzáró réteg kialakításához a réteget célszerűen egy az anyag cseppfolyós halmazállapotában a helyszínen felhordott és a helyszínen megkeményedő fóliarétegként alakítjuk ki. A felhordás történhet manuális művelettel, a felhordást azonban célszerű erre alkalmas ismert szóróberendezéssel végezni.

Ha a folyadékzáró réteget kétkomponensű műanyagból, például polikarbamidból álló fóliarétegként alakítjuk ki, akkor az nagymértékben ellenáll az agresszív anyagoknak. Az ilyen kétkomponensű műanyag fólia perceken belül megköt, így a soron következő technológiai műveletek gyakorlatilag kényszerű várakozás nélkül azonnal elkezdhetők. Egy 2-3 mm vastag polikarbamid fóliaréteg rendkívül szakadásálló, folyadékzáró, nyomásálló és kellően rugalmas. Az alkalmas műanyag fóliarétegek szakadási nyúlása 150% fölött, célszerűen 200% fölött, különösen célszerűen pedig 300 és 600% között van. Szakítószilárdságuk 4, célszerűen 6 N/mm², különösen célszerűen pedig 8 és 15 N/mm² között van. Ilyen tulajdonságú műanyag fóliaréteggel akár 3 mm széles fugák is áthidalhatók.

A folyadékzáró fóliaréteg és az altalaj, illetve a folyadékzáró fóliaréteg és a burkolat kopó rétege közötti mechanikus kapcsolódást az említett rétegek között alkalmazott további tapadó- és kötőrétegek alkalmazásával olyan mértékig meg lehet növelni, hogy az egyes rétegek pusztán mechanikus terheléssel nem választhatók el egymástól. Ez elsősorban a járművekkel járt és nagy terhelésnek kitett talajburkolat-területeken és -tartományokban fontos követelmény.

A tapadóréteg homokkal való meghintésének köszönhetően javul a tapadóréteg és a fölötte elhelyezett réteg közötti mechanikus kötés. A rétegek így nem választhatók el egymástól, és nem csúszhatnak el egymáson.

A találmány szerinti talajburkolat kopó rétege célszerűen egy polimer kötőanyag réteget és egy a kötőanyaggal megkötött granulátumréteget tartalmaz. Célszerű és előnyös kiviteli alakok esetében a kötőanyag villamosán vezető pigmenteket és töltőanyagokat tartalmaz, és az emiatt villamosán vezető réteg le van földelve. Ily módon megelőzhető a villamosán szigetelő tulajdonságú folyadékzáró fóliarétegre felhordott kopó réteg elektrosztatikus feltöltődése.

Ha a kopó réteg felülete kopásálló granulátumréteggel van behintve, akkor célszerűnek bizonyult villamosán vezető tulajdonságú granulátumréteg alkalmazása. Ez lehetővé teszi a villamos feszültség levezetését a granulátumrétegen és a kötőanyagon keresztül.

A kopó réteg granulátumrétegeként előnyös szilícium-karbiddal behintett polimerréteg kialakítása és alkalmazása. Szilícium-karbid használata nem csupán villamos vezetőképesség miatt előnyös, hanem azért is, mert a kereskedelemben különböző szemcsemérettel kapható, és rendkívül ellenálló a mechanikai és a kémiai hatásokkal szemben.

A kötőanyag célszerűen egy epoxigyanta, amely villamosán vezető adalék anyagokat is tartalmazhat, és így kívánt esetben és mértékben villamosán vezető tulajdonságokkal is rendelkezhet. Elegendőnek bizonyult 2-3 mm vastag epoxigyanta réteget alkalmazni ahhoz, hogy az maximum 3 mm szemcsenagyságú, célszerűen azonban ennél finomabb, előnyösen 0,3-0,6 mm szemcsenagyságú granulátummal behinthető legyen. Alternatívaként a kötőanyag egy poliuretánalapú, kétkomponensű lakk is lehet. Célszerűen ez a lakk is tartalmazhat villamosán vezető pigmenseket és/vagy töltőanyagokat. A poliuretánlakkot alkalmas hengerrel kb. 0,25 mm rétegvastagságban lehet felvinni, de felhordható szórásos technológiával is. Az ilyen lakkréteget megfelelően finomabb, célszerűen 0,1-0,35 mm-es szemcseméretű granulátummal kell behinteni. Ehhez szilícium-karbid helyett kvarchomok is használható. Bár ez utóbbi villamosán nem vezető, alkalmas vezetőképes fedőréteggel ellátva azonban a réteg mégis antisztatikussá tehető.

A találmány szerinti talajburkolat kopó rétege célszerűen ellátható egy villamosán vezető fedőréteggel. Ez járulékosan megköti a felhintett granulátumot, és vezető összeköttetést hoz létre a granulátum szemcsék között. A kevésbé igénybe vett területeken el lehet tekinteni a granulátumnak a kopó réteg alaprétegére történő felhintésétől.

Különösen üzemanyag vagy más cseppfolyós veszélyesanyag-lefejtő, -átfejtő és -töltő állomások járművel járható területeinek folyadékzáró talajburkolattal ellátására a találmány szerinti eljárással egy általában betonlemez vagy aszfaltburkolat alapra egy folyadékzáró fóliaréteget hordunk fel és azt az alaphoz mechanikus kötéssel rögzítjük, majd a folyadékzáró fóliarétegen egy ahhoz mechanikusan kötődő kopó réteget hozunk létre.

A folyadékzáró fóliaréteg munuális művelettel is felhordható, azt célszerű azonban egy a célnak legjobban megfelelő ismert szóróberendezéssel felvinni. A folyadékzáró fóliaréteg és az altalaj, illetve a fóliaréteg és a kopó réteg között egy-egy mechanikus kötést adó tapadóréteget kell kialakítani és azt célszerűnek bizonyult homokkal is meghinteni.

Kopó rétegként célszerűen epoxigyanta vagy poliuretánanyagú réteg alkalmazható, amelyet homokkal vagy aprószemcsés granulátummal lehet meghinteni. A kopó felületet célszerű szilícium-karbidból kiképezni. A talajburkolat kopó rétegének homokkal vagy aprószemcsés granulátummal behintett felületeit célszerű egy fedőréteggel is ellátni.

Egymással kompatibilis burkolatanyag komponensekként például beton vagy aszfalt altalajnál altalajtól függően alapozóként kvarchomokkal meghintett kétkomponensű epoxigyanta, illetve fém altalajon kvarchomokkal meghintett, korrózióvédő pigmenseket és töltőanyagokat tartalmazó alapozó epoxi-poliuretán-gyanta használható. A folyadékzáró fóliaréteg kialakításához különösen alkalmas szórással felvitt kétkomponensű po3

HU 221 916 Β1 likarbamid folyékony fólia vagy manuáliasan felvitt kétkomponensű poliuretán folyékony fólia használata. A folyadékzáró fóliarétegre poliuretánalapú kétkomponensű lakk vagy epoxi-poliuretán-gyanta vihető fel, amely közvetlenül meghinthető homokkal. A meghintett alapréteg célszerűen vezetőképes pigmenteket és töltőanyagokat is tartalmazhat. A záróréteg és e kétkomponensű lakk közé mechanikus kötést adó tapadórétegként homokkal meghintett kétkomponensű poliuretánlakk vihető fel.

Az alapozórétegre és a tapadórétegre egyaránt 0,1-3 mm, célszerűen 0,3-0,8 mm szemcseméretű kvarchomok hinthető fel. A folyadékzáró fóliaréteget védő fedőrétegek felületére 0,1-3 mm, célszerűen 0,3-0,8, illetve 0,3-0,6 mm szemcseméretű kvarchomok, illetve még célszerűbben szilícium-karbid hinthető fel. E kopásálló felületek vezetőképes pigmenteket és/vagy töltőanyagokat tartalmazó epoxi-poliuretán-lakkal vagy poliuretánalapú ugyanilyen lakkal rögzíthetők.

Nagyobb szilárdságú és vastagabb kopó réteg kialakításához célszerűen villamosán vezető pigmenteket és/vagy töltőanyagokat is tartalmazó, kétkomponensű epoxigyanta vihető fel egy kétkomponensű poliuretánlakkból álló, behintett tapadórétegre. Az epoxigyanta 1-3 mm rétegvastagságban felspatulyázható, és ideális esetben 0,3-0,6 mm szemcseméretű szilícium-karbiddal behinthető. Fölötte vezetőképes pigmenteket és/vagy töltőanyagokat tartalmazó, epoxi-poliuretángyanta-alapú, kétkomponensű lakkból készített fedőréteget célszerű kialakítani.

A találmány lényegét az alábbiakban a csatolt rajz ábrái segítségével ismertetjük részletesebben. A rajzon az

1. ábra egy lehető legkisebb vastagságú kopó réteggel ellátott példaképpeni találmány szerinti talajburkolat felépítését metszetben bemutató vázlat, a

2. ábra egy az 1. ábrán feltüntetettel azonos szerkezeti felépítésű, de vastagabb kopó réteggel ellátott példaképpeni találmány szerinti talajburkolat metszetvázlata, míg a

3. ábrán egy az 1. ábra szerinti felépítésű, de egyszerűsített kopó réteggel kialakított találmány szerinti talajburkolat metszetvázlata van feltüntetve.

A csatolt rajz 1-3. ábráin látható példaképpeni 11, 11’ és 11” talajburkolatok rendre egy teherhordó 17 alapra felvitt, villamosán nem vezető és folyadékzáró tulajdonságú 13 szigetelőréteget tartalmaznak, amely felül egy villamosán vezető, viszonylag vékony 15 kopó réteggel van ellátva. A találmány szerinti 11,11’ és 11 ” talajburkolatok 13 szigetelőrétege villamosán nem vezető felső burkolóréteggel vagy vastagabb, például ásványi anyagú 15 kopó réteggel ellátott is lehet.

Az 1-3. ábrákon bemutatott találmány szerinti talajburkolat előállításához a teherhordó 17 alapra, általában betonlemezre például hengerléssel felvisznek egy a 17 alappal kompatibilis 19 alapozóréteget, amely arra szolgál, hogy a fölötte elhelyezkedő további rétegek jobban tapadjanak a 17 alaphoz. A 19 alapozóréteget még nedves állapotban homokkal behintik, létrehozva ezáltal egy 21 homokréteget, amelynek kvarchomok szemcséi beágyazódnak a 19 alapozórétegbe. A 21 homokréteg fogazatszerű alakzáró mechanikus kötést hoz létre a 19 alapozóréteg és a rá közvetlenül felviendő további réteg között. A 19 alapozóréteg homokkal behintett száraz felületén például kétkomponensű polikarbamid előnyösen szórással történő felvitelével egy 23 fóliaréteget hozunk létre. A 23 fóliaréteg előállítható manuális művelettel, például spatulyás felkenéssel vagy öntéssel is. A kétkomponensű polikarbamidanyag néhány percen belül megköt, így annak kötési ideje nem jelent kényszerű megszakítást a burkolat folyamatos előállítási technológiájában.

A 23 fóliaréteget egy célszerűen kétkomponensű poliuretánlakk anyagú 25 tapadóréteggel kell ellátni. Az

1. és a 2. ábrán bemutatott találmány szerinti 11 és 1Γ talajburkolatok esetében a 23 fóliarétegre felvitt 25 tapadóréteget a 19 alapozóréteg előállításához hasonlóan 0,3...0,8 mm szemcseméretű kvarchomokkal hintjük be, és így azon egy 21’ homokréteget képezünk. A homokhintett 25 tapadóréteg a rajta létrehozandó 27 alapréteg vagy 29 hordozóréteg fokozott mechanikus tapadását szolgálja. A burkolatszerkezet 27 alapréteg vagy 29 hordozóréteg alatti rétegeinek komponensei különösebb hátrány nélkül villamosán szigetelőanyagúak lehetnek, minthogy a műanyag 23 fóliaréteg mindenképpen egy villamosán szigetelő réteget alkot. A 25 tapadóréteg homokkal való behintéséhez is aggály nélkül használható kvarchomok. Az 1. ábrán feltüntetett szerkezetű 11 talajburkolat és a 2. ábrán látható 11’ talajburkolat csak a homokkal behintett 25 tapadóréteg fölött elhelyezkedő 15 kopó rétegek kialakításában különbözik egymástól.

Az 1. ábrán egy kedvező költségű találmány szerinti talajburkolat-variáns látható 0,2...0,3 mm vastag villamosán vezető 27 alapréteggel, amely célszerűen vezetőképes pigmenteket és töltőanyagokat tartalmazó epoxipoliuretángyanta-alapú kétkomponensű lakkból áll. A 27 alapréteg, amelyet célszerűen hengerléssel hordunk fel. 31 granulátumrétegként 0,1...0,3 mm szemcseméretű szilícium-karbiddal van meghintve. Ezen villamosán vezető 31 granulátumréteget végül egy 33 fedőréteggel vonjuk be, amely vezetőképes pigmenseket és töltőanyagokat tartalmazó epoxi-poliuretángyanta-alapú kétkomponensű lakkból áll. A 33 fedőréteg vezetőképesre kialakított poliuretánlakkból is készíthető vagy akár teljesen elhagyható.

A 2. ábrán egy költségesebb, de jobban terhelhető 15 kopó réteg látható, amely 2...3 mm vastag kétkomponensű epoxigyanta anyagú, célszerűen villamosán vezető 29 hordozóréteget tartalmaz.

A 29 hordozóréteg 1.. .3 mm vastagságú 35 granulátumrétegként célszerűen 0,3...0,6 mm szemcseméretű szilícium-karbid-granulátummal van meghintve. Az így létrehozott 35 granulátumréteg is ellátható egy felületerősítő rendeltetésű és villamosán vezető 33 fedőréteggel. Költségkímélés végett ugyanakkor a 33 fedőréteg itt is elhagyható.

A találmány szerinti talajburkolat 3. ábrán látható szerkezeti felépítésű változatánál a 13 szigetelőrétegre

HU 221 916 Β1 tapadórétegként egy poliuretánalapú kétkomponensű lakkréteg van felhordva, amelyet közvetlenül a felhordást követően szilícium-karbiddal vagy kvarchomokkal szórunk be. Ezen lakknak még abban az esetben sem kell villamosán vezetőnek lennie, ha azt akarjuk, hogy a burkolat antisztatikus legyen. Antisztatikus tulajdonságú burkolat ugyanis epoxi-poliuretángyantaalapú, vezetőképes pigmenteket és töltőanyagokat tartalmazó kétkomponensű lakkanyag alkalmazásával is kialakítható. A talajburkolat egyszerűsített változatánál elhagyható a granulátummal való behintés is.

Amennyiben a burkolatnak nem kell antisztatikusnak lennie, akkor eltekinthetünk a 15 kopó réteg komponens rétegeinek villamosán vezető kialakításáról, és a polimer anyagú réteg vagy rétegek képezhetők ki villamosán szigetelőréteg(ek)ként.

A találmány szerinti talajburkolat tehát egy folyadékzáró, járművel járható burkolat, amely különösen előnyösen alkalmazható környezetre veszélyes folyadékokat tároló tartályok lefejtő- és töltőállomásai környezetének burkolására. Az ilyen találmány szerinti talajburkolatok egy teherhordó 17 alaphoz mechanikusan hozzákötött, agresszív anyagoknak ellenálló, folyadékzáró tulajdonságú 23 fóliaréteget és egy arra felvitt, a 23 fóliaréteghez mechanikusan kötött 15 kopó réteget tartalmaz. A 23 fóliaréteg célszerűen egy polikarbamidalapú kétkomponensű műanyag, amelyet előnyösen szórással hordunk fel. A 15 kopó réteg célszerűen egy villamosán vezető, kétkomponensű gyanta- vagy lakkanyagú 29 hordozó- vagy alaprétegből és egy erre felhintett szilícium-karbid-anyagú 35 granulátumrétegből áll. A rétegek közötti mechanikus kötés biztosításához a 19 alapozórétegre egy 21 homokréteg közbeiktatásával egy epoxigyanta réteget, illetve a 25 tapadórétegre egy 21 ’ homokréteg közbeiktatásával egy előnyösen poliuretánlakk réteget viszünk fel.

Claims (11)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Folyadékzáró talajburkolat főként lefejtő- és töltőállomások járművek által bejárt felülettartományainak burkolására, amely egy teherbíró, különösen betonlemez vagy aszfaltburkolat alapon van kialakítva, azzal jellemezve, hogy a talajburkolat (11, 11’, 11”) egy az alaphoz (17) mechanikus kötéssel hozzákötött szigetelőrétegként (13) egy folyadékzáró fóliaréteget (23) és egy e fölött elhelyezkedő, a fóliaréteghez (23) ugyancsak mechanikusan hozzákötött kopó réteget (15) tartalmaz.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti folyadékzáró talajburkolat, azzal jellemezve, hogy a szigetelőréteg (13) folyadékzáró fóliarétege (23) egy polimer anyagból képzett réteg.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti folyadékzáró talajburkolat, azzal jellemezve, hogy a szigetelőréteg (13) folyadékzáró fóliarétege (23) egy cseppfolyós halmazállapotú anyagból helyszíni felhordással képzett réteg.
4. 4. A 3. igénypont szerinti folyadékzáró talajburkolat, azzal jellemezve, hogy a szigetelőréteg (13) fóliarétege (23) a felhordáskor cseppfolyós halmazállapotú kétkomponensű polikarbamidból van helyszíni felhordással előállítva.
5. 5. A 3. vagy 4. igénypont szerinti folyadékzáró talajburkolat, azzal jellemezve, hogy a szigetelőréteg (13) folyadékzáró fóliarétege (23) helyszíni szórással felhordott rétegként van kialakítva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti folyadékzáró talajburkolat, azzal jellemezve, hogy az alap (17) és a szigetelőréteg (13) folyadékzáró fóliarétege (23) között egy tapadóréteget (25) és egy homokréteget (21), és a szigetelőréteg (13) folyadékzáró fóliarétege (23) és a kopó réteg (15) között vagy az utóbbiban egy alapréteggel (27) vagy egy hordozóréteggel (29) társított granulátumréteget (31, 35) is tartalmaz.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti folyadékzáró talajburkolat, azzal jellemezve, hogy a kopó réteg (15) egy pigmentekből és/vagy töltőanyagokból és polimer kötőanyagból álló lakkból vagy gyantából, különösen epoxigyantából vagy poliuretánlakkból álló alapréteget (27) vagy hordozóréteget (29) is tartalmaz.
8. 8. A 7. igénypont szerinti folyadékzáró talajburkolat, azzal jellemezve, hogy a villamosán vezető tulajdonságú alapréteg (27) vagy hordozóréteg (29) lakk- vagy gyantaanyaga villamosán vezető pigmenteket és/vagy töltőanyagokat tartalmaz.
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti folyadékzáró talajburkolat, azzal jellemezve, hogy a kopó réteg (15) egy villamosán vezető, különösen szilícium-karbid-anyagú legalább egy granulátumréteget (31,35) is tartalmaz.
10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti folyadékzáró talajburkolat, azzal jellemezve, hogy a kopó réteg (15) egy villamosán vezető tulajdonságú fedőréteggel (33) is el van látva.
11. 11. Eljárás főként lefejtő- és töltőállomások járművek által bejárt felülettartományainak környezetkímélő burkolására szolgáló folyadékzáró talajburkolat előállítására teherbíró, különösen betonlemez vagy aszfaltburkolat alapon, azzal jellemezve, hogy a különösen betonlemez vagy aszfaltburkolat alapra (17) szigetelőrétegként (13) legalább egy folyadékzáró fóliaréteget (23) hordunk fel, és azt az alaphoz (17) mechanikus kötéssel rögzítjük, majd a folyadékzáró fóliarétegen (23) egy ahhoz mechanikusan kötődő kopó réteget (15) hozunk létre.