HU221791B1

HU221791B1 - Eljárás és berendezés tartályoknak egy ellenőrző berendezés előtti szállítására

Info

Publication number: HU221791B1
Application number: HU0000263A
Authority: HU
Inventors: Hans-Ulrich Goller; Bernhard Heuft
Original assignee: Heuft Systemtechnik Gmbh.
Priority date: 1995-11-24
Filing date: 1996-11-25
Publication date: 2003-01-28
Also published as: EA199800476A1; EP0862504A1; HUP0000263A2; ATE195893T1; ES2151684T3; EA000333B1; CA2238006C; GR3034968T3; JP2000500868A; PL326757A1; KR19990071625A; CA2238006A1; PT862504E; WO1997019766A1; DE59605830D1; US6116404A; BR9611754A; JP3778367B2; EP0862504B1; PL181927B1

Abstract

A találmány eljárás tartályok szállítására egy, a tartályfenékszennyeződését, hibáját ellenőrző berendezés előtt, ahol a tartálytegy első szállítóval az ellenőrző berendezéshez szállítják, és egymásodik szállítóval az ellenőrző berendezéstől elszállítják, ahol is akét az első és második szállító között hézag van, amelyen belül atartályt nem teljes talpfelületén támasztják alá, és a tartály fenekétellenőrzik és tartályokat az első szállítón a hézagon belül, valaminta másik szállítón vezetőszervekkel vezetik. A találmány lényege, hogya tartályokat (10) legalább a hézagon (14) belül torlódási nyomássaltovábbítják. ŕ

Description

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 5 lap ábra)

HU 221 791 Bl

A találmány eljárás tartályok szállítására egy, a tartályfenék szennyeződését, hibáját ellenőrző berendezés előtt, ahol a tartályt egy első szállítóval az ellenőrző berendezéshez szállítjuk, és egy második szállítóval az ellenőrző berendezéstől elszállítjuk, ahol is a két szállító között hézag van, amelyen belül a tartályt nem teljes talpfelületén támasztjuk alá, és a tartály fenekét ellenőrizzük, és a tartályokat az első szállítón a hézagon belül, valamint a másik szállítón vezetőszervekkel vezetjük. A találmány továbbá berendezés az eljárás foganatosítására egy első szállítóval a tartályoknak az ellenőrző berendezéshez történő szállítására, és egy második szállítóval a tartályoknak az ellenőrző berendezésből történő elszállítására, ahol az első és második szállító között hézag van, amelyen belül a tartályok nem teljes talpfelületükön vannak alátámasztva, és az ellenőrzésre szolgáló berendezés a hézagban történő ellenőrzésre alkalmasan van elrendezve, továbbá oldalsó vezetőberendezésekkel, amelyek az első és második szállító és a hézag két oldalán elnyúlóan vannak elrendezve.

Ilyen berendezéseket különösen üres palackok (üres üveg- és műanyag palackok) ellenőrzésére alkalmaznak. Az ellenőrző berendezés egy, az üres palackok alatti rés tartományában elrendezett fényforrásból áll, valamint egy, az üres palackok fölött elrendezett felismerőberendezésből, például egy CCD-kamerából, amely a palacknyíláson keresztül az üres palack fenekét ellenőrzi.

Az EP-A-0 124 164 és az EP-B-1 0 415 154 számú leírásoknál a palackokat két, együtt forgó szíj között tartják, és ily módon mozgatják a hézag fölött.

Ismeretes továbbá üres palackokat csillagkerekekkel megfogni, és annak segítségével a fenékellenőrző berendezéshez juttatni. Mindkét ismert megoldásnál a tartályokat, például az üres palackokat először különkülön kell választani úgy, hogy azok meghatározott ellentétes értelmű nyomatékkai torlónyomás nélkül, egy sorban, az első szállítóra kerülnek továbbításra. A tartályok ezen egyesével történő szétválasztása speciális berendezéssel hajtható végre. Ez a tartályok egyenkénti szállítása az ellenőrző berendezésnél különleges berendezésekkel történik. A tartályok ellenőrzése után azokat újra torlónyomással továbbszállitjuk, mivel különben hagyományos töltőgépekre lenne szükség. Az ellenőrzés után a tartályokat továbbszállítják, ugyanis a hagyományos töltőgépek megkövetelik, hogy a tartályok a töltőgépbe való befutásuknál torlónyomással mozogjanak. A torlónyomás hatása alatt a tartályok rendetlenné válnak, azaz megszűnik a rendezett elhelyezkedésük a szállítószalagon, vagy egy helyhez kötött alapon. Itt oldalt a szállítószalagon, vagy a rögzített alapon egy korlát van, hogy megakadályozza a tartályoknak a kiesését.

A találmány feladata egy olyan berendezés létesítése tartályoknak ellenőrző berendezés előtt történő szállítására, amely egyszerű kialakítású, és amelynél a tartályok a két szállító közötti hézagon haladnak át ellenőrzés céljából. A találmány továbbá eljárás a kitűzött cél megvalósítására.

A találmány szerinti eljárás tartályok szállítására egy, a tartályfenék szennyeződését, hibáját ellenőrző berendezés előtt, ahol a tartályt egy első szállítóval az ellenőrző berendezéshez szállítjuk, és egy második szállítóval az ellenőrző berendezéstől elszállítjuk, ahol is a két, azaz az első és második szállító között hézag van, amelyen belül a tartályt nem teljes talpfelületén támasztjuk alá, és a tartály fenekét ellenőrizzük, majd a tartályokat az első szállítón, a hézagon belül, valamint a másik szállítón vezetőszervekkel vezetjük. A találmány szerinti eljárás lényege, hogy a tartályokat legalább a hézagon belül, torlódási nyomással továbbítjuk.

A találmány továbbá berendezés az eljárás foganatosítására egy első szállítóval, a tartályoknak az ellenőrző berendezéshez történő szállítására, és egy második szállítóval a tartályoknak az ellenőrző berendezésből történő elszállítására, ahol az első és második szállító között hézag van, amelyen belül a tartályok nem teljes talpfelületükön vannak alátámasztva, és az ellenőrzésre szolgáló berendezés a hézagon belüli ellenőrzésre alkalmasan van elrendezve, továbbá oldalsó vezető berendezésekkel, amelyek az első és a második szállító és a hézag két oldalán elnyúlóan vannak elrendezve. A találmány szerinti berendezés lényege, hogy az oldalsó vezetőberendezések a tartályok torlódó szállítását előidézőén vannak kialakítva.

Azáltal, hogy a tartályok torlónyomással kerülnek szállításra, azok egymáson támaszkodva haladnak. Az egymással szemben kifejtett nyomás elegendő, hogy a tartályok a hézagon belül megfogásra kerüljenek és, hogy ezen a hézagon keresztül szilárd fenék nélkül áthaladjanak. A tartályok egymással szemben kifejtett erejéből származó súrlódás elegendő ahhoz, hogy azok egymáshoz képesti függőleges elcsúszását megakadályozza. Ilyen tartályoknál, amelyek lehetnek dobozok, üvegek, műanyag palackok, a találmány szerinti eljárás és berendezés tökéletes megoldást nyújt. A tartályok lehetnek forgásszimmetrikusak, de akár szögletes keresztmetszetűek.

Különleges intézkedések az üzemkezdetben és az üzem végén lehetnek szükségesek, mivel üzemkezdetnél még nincs torlónyomás, vagy mindenesetre nem elegendő a tartályok egymásra kifejtett nyomása, míg üzem végén szintén megszűnik ez az erő. Ezen probléma megoldására több módszer lehetséges.

Az egyik megoldás esetén egy keskeny nyakvezetést biztosíthatunk rögzített korlátokkal, amely a dugóval lezárt palackokat a nyak alatt fogják meg, míg a csavarral lezárt palackokat a menetes fej alatt, vagy más tartályokat hasonló, megfelelő helyen tartják, és így a palackok, vagy tartályok az üzem kezdetekor, valamint az üzem végén meg vannak tartva és kerülnek átvezetésre a hézag fölött, anélkül, hogy azok leeshetnének.

Másik megoldás esetén egy védő üveglapot alkalmazhatunk, amely a hézag alatt a sugárzó forrás fölött van elrendezve, és üzem kezdetekor és üzem végén a szállítási síkba felemelhető, amely következtében a tartályok az első szállítóról a másik szállítóra lépcsőmentesen átvezetésre kerülnek. A megfelelő torlónyomás elérésekor, amikor a tartályok már magukat megtartják a hézag fölött, a védő üveglapot pár milliméterrel lesüllyesztjük, és így már nincs közvetlen érintkezés a tar2

HU 221 791 Bl tályok és a védő üveglap között, és így a súrlódás és kopás nem áll fenn.

Mind a nyakvezetés esetén, mind pedig a védő üveglappal történő alátámasztás esetén fontos, hogy azok úgy vannak elrendezve, hogy normálüzemben, azaz amikor a tartályok torlónyomás alatt kerülnek szállításra, és egymást támasztják az ellenőrzési helyen, és csupán oldalsó vezetőberendezésekkel vannak támasztva, már a tartályokat terhelés nem éri. A nyakvezetés tehát valamivel mélyebben helyezkedik el, mint normálüzem kezdeti állapotában, azaz, amelyben a palack nyakát, vagy a menetes fejeket alátámasztják. A nyakvezetés normálüzemben csak oldalról támasztja a palack nyakát, és nem hordozza annak súlyát, csupán üzemkezdetkor és üzem végén, vagy üzemzavar esetén, amikor a palackok nem támaszkodnak torlónyomás hatására egymáshoz, és amikor fenékellenőrzésnél nincsenek alulról megtámasztva, akkor kerülnek csupán a nyakvezetés révén alátámasztásra. Ugyanígy a védő üveglap is valamivel a szállítók szintje alatt van elrendezve, és így a palackok hiányzó torlónyomás esetén érintkeznek a védő üveglappal, illetve vannak azzal megtámasztva.

Az üzemkezdetkor és üzem végén fellépő előbb említett probléma áthidalására harmadik lehetőség, hogy a hézagon belül az egyik, vagy másik oldalsó korlátot megszakítjuk, és egy szivacs- vagy gumihengerrel helyettesítjük, amelynek függőleges forgástengelye van. Ezek a hengerek, illetve egymással szemben fekvő hengerek olyan távolságban vannak egymástól, amely kisebb, mint a tartály átmérője. Ahhoz, hogy a tartályok az ellenőrző berendezésnél egyesével kerüljenek megfogásra, az első szállító szélessége, azaz az oldalsó korlátok távolsága az első szállítón, nem nagyobb, mint a tartály 1, 2-szerese és előnyösen csak 1-2 mm-rel több, mint a tartály átmérője. A hengerek szabadonforgóan lehetnek elrendezve, vagy hajtottak lehetnek. A hengerek a tartályokat csak a hasítékon belül tartják, azaz a szállítók között és csak ebben a tartományban helyettesítik a hengerek a korlátokat.

Egy negyedik lehetőség abban van, hogy különleges segédberendezéseket alkalmazunk az üzemkezdetkor a szükséges torlónyomás előállítására. Ez a berendezés egy vagy több mechanikusan kapcsolt hengeres testből állhat, amelyeket kézzel helyezhetünk az első szállítóra. Amennyiben ez a segédberendezés egyetlen testből áll, akkor a testnek általában olyan átmérője vagy keresztmérete van, amely nagyobb, mint a szállító oldalsó korlátjainak távolsága, és a test deformálható, például úgy, hogy rugalmas anyagból van, vagy oldalsó, a korlátra ráfekvő oldalfala rugónyomás alatt áll. A test és a korlát között fellépő súrlódás révén az ilyen segédberendezés az egyes tartályok között kifejtett nyomással szemben ellenállást fejt ki, amely torlónyomást szimulál. Három, vagy több test esetén ezek derékszögben, vagy cikcakk alakban kerülnek elhelyezésre, és így a szállító szemben fekvő korlátjára nyomódnak, és a tartályok mozgásával szemben ellenállást fejtenek ki. A segédberendezés kialakítható úgy is, hogy a testek tengelyére fékhatást fejtünk ki, amely szembehat a testek forgásával. Természetesen üzem végénél is ugyanezt az elvet, vagy megoldást lehet alkalmazni, ahol a testek szintén létrehozzák, illetve szimulálják a torlónyomást. A segédberendezés teljes hossza előnyösen kétszer olyan nagy, mint a hézag hossza, hogy a segédberendezés a hézagot minden nehézség nélkül át tudja hidalni. Ezek a segédberendezések később automatikusan egy kivezetőberendezésnél alkalmazhatók. Lehetséges ezeket automatikus visszavezető berendezésnél alkalmazni.

Fennáll a lehetősége annak, hogy a fenékellenőrzést két vagy több részre osztjuk, és így a szállítási úton belül soha nem keletkezik hézag, amely nagyobb, mint a tartályok, palackok átmérője, vagy mindig biztosítva van, hogy a tartályok egyik oldalon szilárd alátámasztáson vannak vezetve. A két szállító közötti hézag egy lemezzel lehet áthidalva, amely egymáshoz képest eltolt kimunkálásokkal rendelkezik. Lehetséges a lemeznek először a bal felét a tartályátmérőnek megfelelő hosszban kimunkálni, majd azután ugyanígy a jobb felét, azaz ily módon a tartályfenék bal oldala kerül először ellenőrzésre, majd a jobb oldala. Lehetséges a két szállító között ferde, vagy keresztben futó vezetéket, vagy lemezt alkalmazni, amelyek révén a tartályok áttolásra kerülnek, miközben azokat ellenőrizzük. Az ellenőrzésre szolgáló felismerőberendezés, például több kamerából állhat úgy, hogy mindig egy-egy tartomány ellenőrzésére egy kamera szolgál, vagy egyetlen kamerából, amely optikai képosztókkal rendelkezik.

Ezen felsorolt lehetőségek kombinációi is megvalósíthatók, kapcsolatban egy más berendezéssel, mivel ezek a segédberendezések csupán az üzem kezdetekor és végén dolgoznak.

A találmány szerinti eljárás és berendezés olyan ellenőrzésekre alkalmasak különösen, ahol mintegy közepes teljesítményre van szükség, például a 36 000 darab palack/óra teljesítménye, azonban ennél lényegesen nagyobb sebességű ellenőrzés megvalósítható.

A találmányt részletesen kiviteli példák kapcsán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az

1. és 2. ábra üres tartályok ellenőrzésére szolgáló berendezés kiviteli példájának felülnézete és oldalnézete, a

3. ábra egy szállítóberendezést szemléltet a hézag tartományában elrendezett magassági irányban járatható védő üveglappal, a 4. és 5. ábrák egy szállítóberendezés felülnézete és oldalnézete oldalt elrendezett szivacsvagy gumihengerekkel a hézag tartományában, a

6. ábra egy szállítóberendezés felülnézete, ahol a tartályok a két szállító között csak talpfelületek egy részénél vannak alátámasztva, a

7. ábra a 6. ábrához hasonló kiviteli példájú megoldás, ahol a tartályok a szállítók közötti hézag tartományában ferdén elrendezett csíkokkal vannak megtámasztva, a

8. és 9. ábrák a torlónyomás előállítására szolgáló segédberendezést szemléltetnek az üzemkezdetnél és üzem végénél, a

HU 221 791 Bl

10-14. ábráka szállítók elrendezéseinek kiviteli példáit szemléltetik, a

15. ábra a 2. ábra szerinti 15-15 vonal mentén vett metszet.

Az 1. és 2. ábrák egy berendezést szemléltetnek üres 10 tartályok, a kiviteli példánál palackok fenekének ellenőrzésére. Az üres palackokat egy 12 szállító továbbítja egy 14 hézag fölé, majd a hézag fölött azok egy másik 16 szállítóra jutnak, amely azokat egy 18 oldalellenőrző állomás mellett továbbítják egy 20 kivezetőállomásra.

Az első és második 12,16 szállító, szokásos módon egy szállítószalag, vagy tagos szállítólánc. Ezek ismert felépítésűek, és ezért itt most azokat részleteiben és kialakításukban nem ismertetjük. Természetesen a 12, 16 szállítók más megoldásúak is lehetnek, és a tartályokat légpárnák, görgők, stb. támaszthatják alá. 12, 16 szállítókként rögzített helyű lapok is szolgálhatnak, amelyek fölött a tartályokat torlónyomást előidéző berendezés, például egy csillagkerék, vagy tagos szállítólánc továbbíthatja. A 12,16 szállítók 22 szállítósíkot alkotnak, amelyen az üres 10 tartályok, illetve palackok állnak. Kis távolságban a 22 szállítósík fölött két oldalt 24 korlátok mint vezetők vannak elrendezve az üres palackok számára. A 24 korlátok révén a torlónyomás alatt álló palackok az első és második 12, 16 szállítón vannak tartva. A 24 korlátok ezért nagyon stabil kialakításúak. A 24 korlát az első 12 szállítón folytatódik a 14 hézag fölött a második 16 szállítóhoz.

A 14 hézagon belül az üres 10 tartályok, a kiviteli példánál palackok, nincsenek alátámasztva. Ezek egymást tartják, az egymás köpenyére kifejtett nyomással és a 24 korlátok, valamint közöttük lévő súrlódással. Az első 12 és második 16 szállítók szélessége, azaz a két 24 korlát távolsága csak kismértékben nagyobb, mint a palackok átmérője. Ilyen módon a 14 hézagot át lehet hidalni, amelynek hossza a tartályok átmérőjének maximum háromszorosát teszi ki. Az első 12 szállító végén egy 25 fenéklefuvó van elrendezve, amely alulról a tartályok fenekét légsugárral letisztítja, úgy, hogy a vízcseppek, vagy tapadórészecskék ily módon a fenékről eltávolításra kerülnek. A 25 fenéklefuvó egy gomb alakú fej közepén kilépő levegőfuvóka. Az üres palackokat 27 sínek vezetik a 25 fenéklefuvó fölött, azaz itt a palackok meg vannak támasztva. Abból a célból, hogy a palackokat üzem kezdetekor és végénél, amikor még nincs torlónyomás, át lehessen juttatni a 14 hézag fölött, a 14 hézag tartományában 29 nyakvezetés van (15. ábra), amely az üres palackokat a nyaknál közvetlenül a torkolat alatti bővület alatt, vagy a menetes fej alatt fogja meg, és ilyen módon megakadályozza, hogy a palackok a hiányzó torlónyomás esetén a 14 hézagba beessenek. A 29 nyakvezetés kicsit lefelé van eltolva úgy, hogy normálüzemben, amikor az üres palackok torlónyomás alatt állnak, kis mértékű távolság van a nyakvezetés és a palackon lévő váll között. A 29 nyakvezetés, bár a palack nyakát oldalról vezeti, nem hordozza a palack súlyát, aminek következtében a súrlódás is minimális.

A14 hézagon belül a 22 szállítósík alatt egy 26 fényforrás van, amely a palackokat alulról világítja meg.

A palackok felett egy felismerőberendezés van elrendezve CCD-kamerával. A palackok fenekének ellenőrzésére szolgáló berendezések hagyományos kivitelűek, és ezért ezeket sem ismertetjük bejelentésünk kapcsán.

A 3. ábrán bemutatott kiviteli példánál a 26 fényforrás felső oldalán 28 védő üveglappal van lefedve, amely magassági irányban eltolhatóan van elrendezve. Ezáltal fennáll a lehetősége üzemkezdetnél, amikor a palackok még nem állnak torlónyomás alatt, a fényforrást és vele a lapot felfelé eltolni úgy, hogy a 14 hézag az első és második 12,16 szállítók között a 26 fényforrás 28 védő üveglapjával át van hidalva. Mihelyt az üres palackok között létrejön a torlónyomás, a 26 fényforrást a 28 védő üveglappal együtt vissza lehet járatni alsó helyzetébe, mivel a palackoknak a 14 hézagon belül már nincs szükségük a megtámasztásra.

Más lehetőség az üzemkezdeti nehézségek legyőzésére az, hogy a 14 hézag tartományában a 24 korlátot szivacs-, vagy 30 gumihengerek helyettesítik, amelyek úgy vannak függőleges forgástengellyel a 14 hézag mellett elrendezve, hogy oldalt az üres palackokra ráfekszenek (4. és 5. ábra). Ezáltal a palackok a 14 hézagon belül nem tudnak leesni, amikor még nincs kellő torlónyomás. A két szivacs- vagy gumihenger távolsága kisebb, mint a tartályok átmérője.

Az üzemkezdeti nehézségek kiküszöbölésére további lehetőség a 6. ábrán látható. Itt a 14 hézagon belül a 31 támasztólapok vannak elrendezve, amelyek szélessége a 24 korlátok fél távolságának felel meg úgy, hogy az egymáshoz képest eltolt 32 tartományok az első és második 12,16 szállítók között biztosítják, hogy a tartályok még félig alá vannak támasztva a 31 támasztólapok révén.

Hasonló módon a 7. ábra szerint a 14 hézag tartományában ferdén futó 33 vezetékek lehetnek a 22 szállítási síkban elrendezve, ahol a 33 vezetékek távolsága szállítási irányban a tartályok átmérőjének felét teszi ki. A 33 vezetékek a szállítási irányra keresztben is állhatnak. A tartályok, palackok fenekének ellenőrzése a 33 vezetékek közötti köztérben történhet. A felismerőberendezés több kamerából állhat, de készülhet egyetlen kamerából, megfelelő optikai képtovábbítókkal, amelyeket például tükrök valósíthatnak meg. A 7. ábrán az egyszerűség kedvéért a 24 korlátokat nem ábrázoltuk. Üzem végén is nehézségek adódhatnak, tekintettel arra, hogy az utolsó palackok már nem állnak torlónyomás alatt, és mozgási impulzusuk sem elegendő ahhoz, hogy azokat a 14 hézag fölött át lehessen mozgatni egyéb intézkedés nélkül. Lehetséges megoldás, hogy a 8. és 9. ábrákon látható módon két, vagy három, esetleg több hengeres 35 testet helyezünk el, amelyek mechanikusan vannak összekapcsolva, és amelyek üzemkezdetkor, vagy üzem végén a palackokat megtartják. A 8. ábrán három 35 test van háromszögben, egymással csuklósán összekapcsolva, ahol egy rugó a két végső 35 testet egymáshoz húzza. A 35 testek átmérője a palackok átmérőjének felel meg legalább megközelítően, és a 8. ábrán szemléltetett háromszögű elrendezésben elhelyezkedő 35 testek a két oldalsó 35 testtel, valamint a középső 35 testtel a szemben fekvő 24 korlátra fejt ki nyomást és azon legördül.

HU 221 791 Bl

További lehetőség, hogy nagyszámú 35 testet egyenes vonalban, vagy cikcakk vonalban helyezünk és kapcsolunk össze, mint amilyet a 9. ábra szemléltet. Azért, hogy a 35 testek az előrehaladó palackokra megfelelő nyomást fejtsenek ki, vagy tudjanak kifejteni, a 35 testeknek nagyobb súlyuk van, mint az üres tartályoknak és/vagy talpfelületük egy nagyobb súrlódási együtthatójú borítással van ellátva, mint a 10 tartályoknak a talpfelülete.

A bemutatott kiviteli példáknál az első és második 12,16 szállító egy vonalba esően volt elrendezve. A két 12, 16 szállító azonban derékszögben egymáshoz képest is elrendezhető, ahol a 10 tartályok egy ív alakú 36 pályán (10. ábra) futnak az első 12 szállítóról a második 16 szállítóra alsó támasztás nélkül, csupán 24 korlátok és a palackok közötti nyomás hatására vannak tartva. A 11. ábra szerint a két 12,16 szállító egymástól távolságban párhuzamosan lehet elrendezve, vagy a 12. ábra szerint párhuzamosan, de egymáshoz képest eltolva helyezkedhetnek el, ahol is a 12, 16 szállítók távolságából adódik a 14 hézag.

A 13. ábra szerint a két 12, 16 szállító egymással szembe szállítóan párhuzamosan egymás mellett lehet elrendezve, amikor is a 14 hézag és az ott megtörténő fenékellenőrzés egy félkör alakú tartományban helyezkedik el, ahol az üres 10 tartályok az első 12 szállítóról a második 16 szállítóra félkörben vezetve jutnak át.

A 14. ábra szerint az első és második 12,16 szállítókat egyetlen szállítószalag alkothatja, ahol viszont a 24 korlátoknak egy kiöblösödésük van, amely öblösödésen belül a 10 tartályok rövid darabon alsó alátámasztás nélkül a szállítószalag mellett kerülnek torlónyomással továbbításra. Itt ez a rövid darab alkotja a 14 hézagot.

A 18 oldalfal-ellenőrző állomás és a 20 kivezetőállomás vonatkozásában hivatkozunk az e tárgyban benyújtott PCT-bejelentéseinkre, ahol ezeket részletesen ismertettük.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Eljárás tartályok szállítására egy, a tartályfenék szennyeződését, hibáját ellenőrző berendezés előtt, ahol a tartályt egy első szállítóval az ellenőrző berendezéshez szállítjuk, és egy második szállítóval az ellenőrző berendezéstől elszállítjuk, ahol is a két az első és második szállító között hézag van, amelyen belül a tartályt nem teljes talpfelületén támasztjuk alá, és a tartály fenekét ellenőrizzük, és a tartályokat az első szállítón a hézagon belül, valamint a másik szállítón vezetőszervekkel vezetjük, azzal jellemezve, hogy a tartályokat (10) legalább a hézagon (14) belül torlónyomással továbbítjuk.
2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a tartályokat (10) a hézagon (14) belül talpfelületén nem támasztjuk alá.
3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a torlódási nyomás létrehozásához az üzem kezdetekor és/vagy a torlónyomás leépítéséhez az üzem végén az első tartály (10) előtt, illetve az utolsó tartály (10) után több, egymással mechanikusan kapcsolt hengeres testet (35) vezetünk át.
4. Berendezés az 1-3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására egy első szállítóval a tartályoknak az ellenőrző berendezéshez történő szállítására, és egy második szállítóval a tartályoknak az ellenőrző berendezéstől való elszállítására, ahol az első és második szállító között egy hézag van, amelyen belül a tartályok talpfelületük csak egy részén vannak alátámasztva, és az ellenőrzésére szolgáló berendezés a hézagban történő ellenőrzésre alkalmasan van elrendezve, továbbá oldalsó vezetőberendezésekkel van ellátva, amelyek az első és második szállító és a hézag két oldalán elnyúlóan vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy torlónyomás előállítására szolgáló berendezése van, és az oldalsó vezetőberendezések (24, 30) a tartályok (10) torlónyomás alatti szállítását biztosító stabilitással vannak kialakítva.
5. A 4. igénypontok szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a tartályok (10) talpfelülete a hézagon (14) belül támasztatlanul szabadon van.
6. A 4-5. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az oldalsó vezetőberendezések rögzített korlátok (24).
7. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzaljellemezve, hogy a tartályoknak, palackoknak a nyak felső részén vastagítása van, jellemezve továbbá egy rögzített nyakvezetéssel (28), amely a palack vastagítása alatt van elrendezve.
8. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hézagon (14) belül egy átlátszó lap (28) van magassági irányban állíthatóan elrendezve, amely lap (28) az üzemkezdetkor és végén a tartály (10) alátámasztására a szállítási síkba (22) mozgathatóan van kialakítva, és a tartályok (10) torlódásos szállító alatt lesüllyeszthetően vannak kialakítva.
9. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hézagon belül (14) egy üveglap van elrendezve, amely az első és második szállító (12,16) szintje alatt van.
10. A 4-6. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hézagon (14) belül az oldalsó vezetést rugalmas hengerek (30) alkotják, amelyeknek függőleges tengelyük van, és a hengerek felületeinek távolsága kisebb, mint a tartály (10) átmérője, és az érintkezési hossz azonos vagy kisebb, mint a hézag (14).
11. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hézagon (14) belül támasztólapok (31) vannak elrendezve, amelyeknek kimunkálásai vannak, amelyek egyik vagy másik oldaltól a középig nyúlnak, és szállítási irányban hosszuk mintegy a tartály (10) átmérőjének felel meg.
12. A 4. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a hézagon (14) belül ferde vagy keresztirányban futó, a tartályt (10) támasztó vezetékek (33) vannak elrendezve, ahol a vezetékek (33) távolsága mintegy a tartály (10) fél átmérőjének felel meg.