HU216727B - Eljárás és berendezés ömleszthető élelmiszerek és takarmányok, előnyösen gabona és gabonaőrlemények nedvesítésére - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás ömleszthető élelmiszerek és takarmányők,előnyösen gabőna és gabőnaőrlemények főlyamatős nedvesítésére, ahől atalálmány szerint úgy járnak el, hőgy az anyagáramhőfőlyadékkőmpőnenst adagőlnak, és az így nyert anyagkeveréketflűidizált rétegként (20a) legalább két párhűzamős győrsító főrgórész(3, 3', 3") révén egy, a győrsító főrgórészeket (3, 3', 3") hasőnlóalakban körülzáró nedvesítőkamrán keresztül kör alaktól eltérőmőzgáspályán hajtják. A találmány tárgya tővábbá nedvesítőberendezésélelmiszerekhez és takarmányőkhőz, különösen gabőnáhőz és ennekőrleményeihez, amelynek legalább két párhűzamős főrgórésze van, ahől atalálmány szerint a főrgórészek győrsító főrgórészekként (3, 3', 3")vannak kiképezve, amelyeket a nedvesítőkamra hasőnló alakban zárkörül. ŕ

Description

A leírás terjedelme 14 oldal (ezen belül 6 lap ábra)

HU 216 727 Β

A találmány tárgya eljárás és berendezés ömleszthető élelmiszerek és takarmányok, előnyösen gabona és gabonaőrlemények folyamatos nedvesítésére, illetve hidratálására.

Az ömleszthető élelmiszerek és takarmányok nedvesítésének legalább két speciális követelménynek kell eleget tennie. Egyrészt annak a követelménynek, hogy kis mennyiségű nedvesítőszert, általában vizet vagy vízgőzt, nagy mennyiségű szárazanyaggal egyenletesen kell összekeverni. A második követelmény abban van, hogy a nedvesítőszert minden egyes részecskére, minden egyes szemre, illetve annak felületére elosszák. Bizonyos esetekben vizet adagolnak hozzá, hogy az élelmiszer, illetve takarmány víztartalmát növeljék. Rendszerint viszont az a feladat, hogy előnyös fizikai vagy biokémiai hatást gyakoroljanak az ezután következő feldolgozási folyamatra vagy azt kiváltsák, hogy ezáltal eljárástechnikailag előnyösebb feltételeket biztosítsanak. Az elmúlt 100 évben a gabonának az őrlés előtti nedvesítése vonatkozásában jelentős fejlődésről lehet beszámolni. Ahogy például a DE 77 903 lajstromszámú szabadalmi leírásból ismert, az ipari őrlés kezdetén főszerepet játszott a víznek egy előre megadott áthaladó gabonamennyiséghez való hozzáadagolása. Azóta elterjedt az úgynevezett nedvesítőcsiga, amelynek egy, teknőben lassan forgó szállítócsigája és egy, bevezetőtartományban elhelyezkedő, vízadagoló berendezése van. Sok régi malomban még ma is megtalálhatók az ilyen nedvesítőcsigák. Egy hosszabb időtartamon keresztül a DE 1094078 lajstromszámú szabadalmi leírásban foglaltaknak megfelelően azzal kísérleteztek, hogy gőz behatásával egyidejűleg hőkezelést végezzenek. Számos kísérlet kimutatta, hogy a nedvesség és hő hatása néhány búzafajtánál a soron következő feldolgozási folyamatra pozitív hatást gyakorolt. A malomteljesítmények és az energiaköltségek erős növekedésével a nagyobb tömegek szükséges felmelegítése és ezt követő lehűtése a nagy energiafogyasztás miatt már nem volt elfogadható. A malomipari gyakorlat meglepő módon sok évtizeden át azt igazolta, hogy a vízeloszlás egyenletessége az egyes szemeken a víz-hozzáadagolás időpontjában nem játszik elsődleges szerepet, mivel a tapasztalat szerint egy rosszul elosztott nedvesítővíz egy-két napos hatáskifejtés során az úgynevezett pihentetőcellában a különbségeket teljes mértékben kiegyenlíti. A víz a külső rétegeken keresztül minden egyes gabonaszem belsejébe behatol, és optimális jellemzőket biztosít a soron következő őrléshez.

Egészen a 70-es évekig szokásos gyakorlat volt, hogy a szemes terményt - nagy tisztaságának elérése céljából - egy tulajdonképpeni mosófolyamatban megmosták, ahol a mosófolyamat egyben a kőkiválasztást is szolgálta. Az 1-21 víz/kg gabonát kitevő nagy vízfogyasztás jelentős szennyvízproblémákat okozott, ami végül a száraz kőkiválasztók kifejlesztéséhez vezetett. A hőkezelés az energetikai problémák miatt, a mosás pedig a mosóvíz költsége miatt nem terjedt el. A teljes mértékű száraztisztítás és a DE 2503 383 lajstromszámú szabadalmi leírás szerinti nedvesítés az utóbbi tíz év alatt a legnagyobb mértékben terjedt el. A nedvesítővíz annál homogénebben osztható el az anyagkeveréken, minél intenzívebben keverik össze és munkálják meg a szemeket a vízzel a nedvesítés során. Ezzel párhuzamosan viszont nagyobb károk keletkeznek a szemeken, és a szemekről több anyag megy veszendőbe dörzsölés következtében. A nedvesítőberendezést úgy kell kialakítani, hogy a szemes terményt nedvesítse és ne koptassa. A nedvesítőberendezésnek lehetővé kell tennie, hogy a víz a szemcsés anyagra hasson, és a szemcsés anyag az ezt követő őrlésre optimálisan legyen előkészítve. A nedvesítés szempontjából ebből kifolyólag célkonfliktus keletkezett.

A találmány révén megoldandó feladat abban van, hogy ömleszthető élelmiszereket és takarmányokat, különösen egész gabonaszemeket a szemes termény károsítása és koptatása nélkül optimálisan és homogénen nedvesítsük.

A feladat megoldására ömleszthető élelmiszerek és takarmányok, előnyösen gabona és gabonaőrlemények folyamatos nedvesítésére olyan eljárást hoztunk létre, amelynek során a találmány szerint az anyagáramhoz folyadékkomponenst adagolunk, és az így nyert anyagkeveréket fluidizált rétegként legalább két párhuzamos gyorsító forgórész révén egy, a gyorsító forgórészeket hasonló alakban körülzáró nedvesítőkamrán keresztül kör alaktól eltérő mozgáspályán hajtjuk.

A találmány azon a meglepő felismerésen alapul, hogy több tekintetben pozitív hatás biztosítható, ha az anyagkeveréknek a nedvesítőkamrán való áthaladási idejét akár csak minimális mértékben is megnöveljük. A fluidizált réteg nedvesítőkamrában való alkalmazásának gondolata lehetővé teszi, hogy a méreteknek egy viszonylag nagy tartományban való megválasztásával olyan hatóidőt biztosítsunk, amely eddig nem volt lehetséges. A legalább két gyorsító forgórész és az ezeket hasonló alakúan körülzáró nedvesítőkamra alkalmazása a termékek lényegesen kíméletesebb kezelését teszi lehetővé, úgyhogy a szemes termény károsodása, valamint a súrlódás miatt elváló termékrész lényegesen csökkenthető. A nedvesítővíznek a teljes szemes terményre való eloszlása optimálissá vált. A kisebb ütőintenzitás miatt lényegesen hosszabb tartózkodási idő mellett a tonnánkénti erőszükséglet nem növekedett, és a termékkel érintkezésbe kerülő géprészek kopása kisebb lett. Döntő jelentőségű az a megfigyelés, hogy a technika állásából ismert, körkörös keresztmetszetű nedvesítőkamrával ellátott nedvesítőberendezések esetén a fluidizált rétegnek a falhoz közel elhelyezkedő része és a központhoz közelebb elhelyezkedő része között csak viszonylag kis csere valósul meg, amennyiben azt megfelelő ütőhatásokkal ki nem kényszerítik. Ezzel szemben viszont megállapítottuk, hogy a kör alaktól eltérő mozgáspálya maximális cserét biztosít a belső és külső rétegek között anélkül, hogy ehhez a gyorsító forgórészek révén nagy ütőhatást kellene kifejteni. Mivel a fluidizált rétegben nemcsak egy előnyös anyagáramlást, hanem egy megfelelő levegőáramlást is biztosítunk, a nedvesítőhatást számos erőhatás fokozza. Ezek például:

- a gyorsító forgórészek által kifejtett gyorsitóerők,

- a nedvesítőkamra falazata által kifejtett súrlódóerők,

HU 216 727 Β

- centrifugális erők a sarokrészekben való állandó eltérítés miatt,

- nehézségi erő,

- a levegő által kifejtett erők,

- a részecskék közötti erők, valamint a részecskék forgómozgásából adódó erők.

Ily módon viszont lehetővé tettük, hogy laza fluidizált rétegben minimális mechanikai ütőhatással a homogén nedvesítés, a nedvesítővíz eloszlása és hatása vonatkozásában maximális eredményt biztosítsunk a lehető legkisebb súrlódási veszteség mellett és a szemek törése nélkül.

Előnyös, ha a nedvesítőkamrát lekerekített sarkokkal képezzük ki, amelyekben a gyorsító forgórészek közreműködésével a fluidizált réteget felgyorsítjuk, és az anyagáramot anyagkeverékként előnyösen kényszerítve a nedvesítőkamrába szállítjuk. Különösen kímélő nedvesítést azzal teszünk lehetővé, ha a gyorsító forgórészek a fluidizált réteget azonos irányúan és hozzávetőlegesen azonos forgási sebességgel felgyorsítják. A gyorsító forgórészeket előnyösen egymás fölött meghatározott távolságban rendezzük el úgy, hogy azok nem nyúlnak egymásba. Az anyagkeveréket a gyorsító forgórészek révén a nedvesítőkamrán belül spirál alakú keringésbe hozzuk. Ezáltal a szemes terményt meghatározható áthaladási mozgásra kényszerítjük, úgyhogy minden egyes szem hozzávetőlegesen azonos ideig tartózkodik a kamrában. A gyorsító forgórészek együttműködnek, együtt tartják fenn a körmozgást. Ennek ellenére az „enyhe” térbeli vezetés miatt az egyes szemek nem várt módon jelentős keresztirányú mozgásba lendülnek. Mivel minden egyes szem felváltva gyorsabb és lassított mozgásokat végez, kiváló homogén nedvesítővíz-eloszlás biztosítható a szem héjába való egyidejű erős behatása mellett, mivel a forgórészek és a nedvesítőkamra egymáshoz van igazítva.

Különösen előnyös, ha a nedvesítőkamrában három gyorsító forgórészt rendezünk el, ahol legalább az egyiket magasságban eltoltan helyezzük el, és a nedvesítőkamrát háromszög alakú alappal képezzük ki oly módon, hogy a gyorsító forgórészek az anyagkeveréket egy megfelelő háromszög alakú mozgáspályára kényszerítik. A nedvesítőkamra a gyorsító forgórészeket a saroktartományokban ívelt falfelületekkel veszi körül, amelyek 90-180°-os szöget zárnak be, és a forgórészeket körülveszik. Ezáltal az anyagot az ívelt falfelületek tartományában a forgásirányban felgyorsítjuk és a sík felületek tartományában ismét lefékezzük. Megállapítottuk, hogy ezen intézkedés különösen jelentősen segíti elő a szemek keresztirányú mozgását és ezáltal az átkeverést, mivel a sík falfelületek tartományában és az ívelt falfelületek tartományában mindenkor eltérő erők hatnak a szemes terményre. A sík falfelületek tartományában súrlódóerők hatnak azon szemekre, amelyek a fallal érintkezésbe kerülnek és ezen csúsznak, és így a szemek mozgása lelassul. A gyorsító forgórészeket ferde vagy függőleges tengellyel is elrendezhetjük. A gabonának az őrlés előtti nedvesítéséhez viszont előnyösebb, ha a gyorsító forgórészeket fekvőén rendezzük el oly módon, hogy az anyag a nedvesítőkamra bevezetőrészétől az elvezetőrészéig spirál alakban vízszintesen előremozog. Ezáltal a nehézségi erő járulékos keverőhatást biztosít.

Előnyös, ha az alul fekvő gyorsító forgórész a nedvesítőkamrához képest kiáll, és az anyag és a folyadékkomponens számára bevezető elemet képez oly módon, hogy az anyag már a nedvesítőkamra előtt keveredik, és az anyagkeveréket kényszerítve juttatjuk a nedvesítőkamrába.

Előnyös továbbá, ha az elvezetés tartományában töltési szintet (mennyiséget) meghatározó tolattyút rendezünk el, amelynek segítségével az anyagnak a nedvesítőkamrában való tartózkodási idejét beállíthatjuk. Ezáltal a nedvesítőkamrában a fluidizált réteg vastagságát, illetve a mozgatott tömeg mennyiségét és ennek megfelelően a hatóidőt választhatjuk, illetve vezérelhetjük. Kevésbé ellenálló gabonafajtákat ily módon kímélően nedvesíthetünk, ehhez legfeljebb meghosszabbított pihentetési idő szükséges. Az anyagáram - olyan alkalmazási esetekben, amelyeknél a hozzáadagolandó vízhányad jelentős - két vagy több, egymás után kapcsolt nedvesítőkamrában nedvesíthető.

Különösen előnyös az olyan foganatosítási mód, amelynél őrlemények, mint teljes liszt, világos liszt, derce és dara, előállítására való őrlés előkészítéséhez az őrlési nedvességet vízhozzáadással, például 2-7%-ban történő vízhozzáadással, biztosítjuk, majd az anyagot pihentetőcellába és ezt követően az őrléshez elvezetjük.

Előnyös, ha a gabonát pihentetés előtt egy első, száraz és egy második, nedves vagy vizes fokozatban tisztítjuk, amikor is a második fokozat előtt vagy a második fokozat során a víz főmennyiségét - előnyösen 2-7 tömeg%-ot vagy többet - adagoljuk hozzá, és a gabonát a nedves-, illetve vizes tisztításhoz 1-120 percig tartó, közbenső tárolásnak vetjük alá.

Előnyös, ha a gabonát a nedves- vagy vizes tisztítás során felületi megmunkálásnak vetjük alá, és a külső héj egy részét ledörzsöljük, és a ledörzsölt részt a gabonától azonnal szétválasztjuk, ahol előnyösen a szemről 0,2-2 tömeg%-ot ledörzsölünk, és különösen előnyösen a gabonát a száraztisztítás során - a héj ledörzsölésének megakadályozása mellett - dörzsölésnek (koptatásnak) vetjük alá.

Előnyös, ha a gabonanedvességet nedvesítés után vagy a nedves-, illetve vizes tisztítás után mérjük, számítástechnikai eszközök közreműködésével egy előre megadott nedvességértékkel összehasonlítjuk és megfelelő vezérlőeszközökön keresztül a víz-hozzáadagolást korrigáljuk.

A gabona őrlésének előkészítéséhez való új eljárásnak az olyan megvalósítási módja különösen előnyös, amelynél a gabonát 10 másodperc-3 perces időtartam alatt a nedvesítőkamrában kezeljük, ezt követően pihentetőtartályban 10-120 perces hatáskifejtésnek tesszük ki. Ebből egy pozitív kombinatorikus hatás adódik. A ledörzsölt részeknek a nedvesítés során történő csökkentésével a káros mikroba szaporodását gátoljuk. A pihentetési idő a javított nedvesítőhatásnak köszönhetően egy félóránál kisebb időtartamra, illetve néhány órára csökkenthető. A gabonát a nedvesítés

HU 216 727 Β előtt intenzív dörzsölésnek vetjük alá, és a hatáskifejtés idejének lejártát követően ismét tisztítjuk.

A feladat megoldására továbbá élelmiszerekhez és takarmányokhoz, különösen gabonához és ennek őrleményeihez olyan nedvesítőberendezést hoztunk létre, amelynek legalább két párhuzamos forgórésze van, ahol a találmány szerint a forgórészek gyorsító forgórészekként vannak kiképezve, ahol a gyorsító forgórészeket nedvesítőkamra hasonló alakban zárja körül.

Előnyös, ha a nedvesítőkamra elliptikus, illetve elliptikushoz hasonló alakkal van kiképezve, ahol egyegy gyorsító forgórész a fókuszpontok tartományában van elrendezve, ha két gyorsító forgórészt alkalmazunk.

Különösen előnyös az olyan kiviteli alak, amelynél a nedvesítőkamra háromszög alakkal van kiképezve, ahol mindegyik saroktartományban egy-egy gyorsító forgórész van elrendezve, és mindegyik saroktartomány falazata az ehhez hozzárendelt gyorsító forgórész burkológörbéjéhez hasonló alakkal van kiképezve.

Kisebb teljesítményű berendezéseknél, azaz kisebb áthaladó gabonamennyiségeknél elegendő két gyorsító forgórész alkalmazása. Három gyorsító forgórész alkalmazásával viszont az alkalmazási terület nem várt módon, nagymértékben kiszélesíthető, mivel a tartózkodási idő, az áthaladó gabonamennyiség és a nedvesítőszerek hozzáadása is meglehetősen nagy tartományon belül variálhatók.

Előnyös, ha a gyorsító forgórészek vízszintesen fekvőén helyezkednek el, és előnyösen egy gyorsító forgórész mélyebben van elrendezve.

Célszerű, ha egy gyorsító forgórész meghosszabbítva bevezető szállítóeszközként van kiképezve, és a nedvesítőkamrához képest előreállóan van elrendezve, valamint az anyag számára bevezetőelemmel, valamint a folyadékkomponens számára bevezetőcsonkkal van ellátva, ahol előnyösen a bevezető szállítóeszköz előkeverőként vagy előkeverő részeként van kialakítva, és a nedvesítőkamrába való kényszerű betáplálást biztosító szállítóelemekkel van ellátva.

Előnyös, ha a gyorsító forgórészekkel párhuzamosan a központi tartományban legalább egy további száraz vagy folyékony komponens bevezetésére szolgáló további bevezetőelem van elrendezve.

Célszerű, ha a nedvesítőkamra végén a kilépési keresztmetszet változtatására alkalmasan beállítható, előnyösen számítógéppel vezérelt távállítható tolattyú van elrendezve. Ez a kiviteli alak lehetővé teszi, hogy az áthaladó gabonamennyiséget és a tartózkodási időt vezéreljük.

Célszerű, ha egy első gyorsító forgórészhez hajtás van társítva, és a további gyorsító forgórészek áthajtáson keresztül az első gyorsító forgórész által előnyösen azonos forgássebességgel hajtott forgórészekként vannak kiképezve.

A találmány továbbá a nedvesítőberendezés alkalmazására vonatkozik, amely szerint a nedvesítőberendezés cukor, keményítő, vitaminok, olajok, zsírok, ragasztók stb. gabona- vagy őrleménytermék bekeverésére alkalmazzuk.

A találmányt az alábbiakban előnyös kiviteli példák kapcsán a mellékelt rajzra való hivatkozással részletesebben is ismertetjük, ahol a rajzon az

1. ábrán a találmány szerint kialakított nedvesítőberendezés hosszmetszete vázlatosan, a

2. ábrán az 1. ábrán bejelölt II—II vonal mentén vett metszet három gyorsító forgórésszel, a

3a., 3b. és 3c. ábrákon az 1. ábra III—III vonala mentén vett metszet két-két gyorsító forgórésszel, a

4. ábrán spirál alakú anyagáramlást biztosító nedvesítőberendezés hosszmetszete, a

4a., 4b. és 4c. ábrákon a 4. ábra IV-IV vonala mentén vett metszet különböző töltési szintekkel, az

5a., 5b. és 5c. ábrákon a találmány szerinti berendezés különböző kiviteli alakjának keresztmetszete, a

6. ábrán a gabona nedvesítését és a víztartalom ezt követő mérését, valamint a nedvesítő víz hozzáadását vázlatosan bemutató elrendezés, a

7. ábrán a gabona vezérelt nedvesítése és az ezt követő közbenső tárolása, a

8. ábrán pedig a gabona teljes mértékű tisztítása és nedvesítése látható az őrlés előkészítéséhez.

Az alábbiakban az 1. és 2. ábrára hivatkozunk, amelyen 1 nedvesítőberendezés látható. Az 1 nedvesítőberendezés 2 nedvesítőkamrával van ellátva, amelyben 3, 3’, 3” gyorsító forgórészek párhuzamosan vannak elrendezve, és 4 homlokoldalon, illetve 5 végoldalon 6 forgócsapágyakban vannak ágyazva. A 2 nedvesítőkamra felső részében két 3’, 3” gyorsító forgórész, alsó részében pedig egy 3 gyorsító forgórész van elrendezve (2. ábra). Az alsó 3 gyorsító forgórész a 4 homlokoldal tartományában előreállóan és meghosszabbítva van kiképezve. Csigaszerű 7 szállítóelemek kényszerbevezetést biztosítanak, illetve 8 bevezetőeszközt képeznek. A nedvesítendő anyagot 9 bevezetőelemen keresztül folyamatos anyagáramként és a nedvesítőfolyadékot 10 csonkon keresztül vezetjük be. A mindenkori feladattól függően a két anyagáramot (termék+nedvesítőfolyadék) megfelelő pontossággal egymáshoz igazítva kell adagolni. Villamos motor által képzett 11 hajtás 12 szíjhajtáson keresztül az alsó 3 gyorsító forgórészt hajtja, amely 13 áttételen keresztül a két felső 3’, 3” gyorsító forgórészt hajtja. A 3, 3’, 3” gyorsító forgórészek alkalmazásuktól függően különböző, illetve különbözőképpen beállított, önmagában ismert 14 forgólapokkal vannak ellátva, amelyek például a DE 25 03 383 lajstromszámú szabadalmi leírás szerint lehetnek kialakítva. A 3, 3’, 3” gyorsító forgórészeknek megfelelően a 2 nedvesítőkamra keresztmetszetben háromszög alakú alappal van ellátva, amely háromszorosan egy-egy ívelt B falrészből, valamint egyenes G falrészből van kiképezve. Két-két egyenes falrész 120°-os szöget zár be. A mindenkori feladattól függően teljesen eltérő háromszög alakok, egyenlőtlen háromszög vagy négyszög alakok is alkalmazhatók. Négyszög alak alkalmazása esetén viszont négy gyorsító forgórészt

HU 216 727 Β alkalmazunk, amelyeket egy-egy sarokban helyezünk el. Az ívelt B falrész a 14 forgólapok külső végeitől meghatározott X távolságban van elrendezve. A megfelelő R sugár így tehát X mérettel nagyobb, mint a gyorsító forgórész D átmérőjének fele, és ezáltal a ház hasonló alakot vesz fel, mint a 3, 3’, 3” gyorsító forgórészek burkológörbéje.

A 3a., 3b., 3c. ábrákon bemutatott kiviteli alak két 3, 3’ gyorsító forgórészt alkalmaz, és így a 2 nedvesítőkamra ovális, elliptikus vagy elliptikushoz hasonló keresztmetszettel van kialakítva.

A 4. ábrán látható 1 nedvesítőberendezés spirál alakú 19 anyagáramot tartalmaz. A 8 bevezető szállítóeszköz tartományában csigaszerű lapátokként kialakított és keverőszerepet betöltő 15 szállítóelemek vannak kialakítva. A termék az 1 nedvesítőberendezést 16 elvezetőelemen keresztül hagyja el, ahol a 2 nedvesítőkamrából való kilépési keresztmetszet beállításához egy, 17 tolattyú által beállítható 18 elvezetőnyílás van kiképezve. A 17 tolattyú segítségével a 2 nedvesítőkamra töltési szintjét (töltési fokát) állítjuk be. A 4a. ábra alacsony töltési fokra, a 4b. ábra közepes töltési fokra és a 4c. ábra maximális töltési fokra vonatkozó áramlási képet mutat. A bemutatott áramlási kép feltételezi, hogy az összes 3, 3’, 3” gyorsító forgórész azonos forgásirányban, a 4a., 4b., 4c. ábrák szerint az óramutató járásával azonos irányban, forog. Az egyes esetekben megfelelő vastagabb vagy vékonyabb 20a, 20b, 20c fluidizált réteg keletkezik. Ahogy a 4a., 4b. és 4c. ábrán látható elrendezésből kitűnik, a 2 nedvesítőkamrát különböző helyzetekben alkalmazhatjuk, mivel a régi gravitációs keverődobokkal ellentétben az új találmány esetén kifejezett gyorsítókeverőről van szó. Ebből a felismerésből kiindulva lehetővé vált, hogy további egyéni kialakításokat hozzunk létre, az ezekre vonatkozó példák az 5a., 5b., 5c. ábrákon láthatók. Kísérletek azt mutatták, hogy a 2 nedvesítőkamra alkalmas méreteinek, valamint a 3 gyorsító forgórészek fordulatszámának megfelelő megválasztása esetén a 20 fluidizált réteg speciális terelése céljából egy vagy több 30 terelőorr építhető be. Ezenkívül a három gyorsító forgórész közül az egyik ellenkező irányú mozgást is végezhet, például az 5a. ábra szerint. A 30 terelőorrok különösen azokban az esetekben játszanak jelentős szerepet, amely esetekben keverési problémákkal kell számolni, például liszt és folyékony és/vagy zsíros komponensek összekeverése esetén. Ebben az esetben a 4. ábra szerint a 9 bevezetőelemen és a 10 csonkon kívül 21 bevezetőcső lehet elrendezve, amely előnyösen 22 elosztócsövön keresztül hozzávetőlegesen a 2 nedvesítőkamra központi tartományába torkollik. Például arra is van lehetőség, hogy a központi 22 elosztócsövön keresztül cukrot, keményítőt, ragasztót, vitaminokat, sütési kiegészítő anyagokat, pácolószereket, olajokat, zsírokat, melaszt, savakat, stb. vezessünk be. Ennek az előnye abban van, hogy ezen, gyakran ragacsos masszákat a fluidizálórétegbe spricceljük, és így azok nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a falrészekkel. Az ilyen esetekhez a nedvesítőkészülék 24 hőköpennyel is körül lehet véve, és hűtött vagy fűtött lehet.

Az alábbiakban a 6. ábrára hivatkozunk, ahol az 1 nedvesítőberendezés 18 elvezetőnyílásán keresztül 31 termékfőcsatomával van összekötve. Egy 32 mikrohullámú mérőberendezés az ömlesztett tömeg megállapításához mérlegszerűen 27 hajlítógerendákon van felfüggesztve, és 25 kerülővezetékben méri a termék nedvességét. Az anyagot 26 kihordócsigán keresztül folyamatosan a 31 termékfőcsatornába vezetjük vissza. A 32 mikrohullámú mérőberendezés 33 ellenőrző készülékre van csatlakoztatva, úgyhogy 34 vezérlőegység megfelelő mérőjelét alapérték-tényleges érték összehasonlításával kiértékelhetjük, és vezérlőjelként 35 vízadagolóba juttathatjuk. A 35 vízadagoló szabályozza a szükséges vízmennyiséget, amelyet 36 vízvezetéken, valamint 37 vízbefecskendező csövön keresztül az ömlesztett termékhez adagolunk. A 6. ábra szerinti vízadagolás az úgynevezett „feed-backward” hagyományos szabályozás szerint történik. Ezen szabályozási módszer különösen akkor előnyös, ha a nyers gabona víztartalma hozzávetőlegesen ismert és ha a gabona nedvessége, valamint a nedvesítőberendezésen való áthaladási mennyisége vonatkozásában nagyobb ingadozásokkal nem kell számolni. Az 1 nedvesítőberendezésben való tartózkodási idő a 2 nedvesítőkamra 23 kilépési keresztmetszetének beállításával vezérelhető.

A 7. ábrán az őrlés előkészítéséhez való nedvesítés alkalmazására egy további, különösen előnyös megoldás látható. Ehhez előnyösen az 1. vagy 2. ábra szerinti 1 nedvesítőberendezést alkalmazzuk. A nedvesítőberendezés előtt 40 súrológép van elrendezve, amely az összes laza, a szemhez tapadó szennyeződés- és héjrészeket eltávolítja. A száraz gabonát a 9 bevezetőelemen keresztül a 2 nedvesítőkamrába szállítjuk. A nedvesítő vízmennyiséget 35 vízadagoló segítségével adagoltan vezetjük be. Egy helyszíni 41 elektronikus egység 42 nedvességmérő egységtől és 43 számítógéptől megfelelő „V” alapértékeket kap. A 42 nedvességmérő egység az EP 43 137 szerint lehet kiképezve. A frissen nedvesített gabonát 44 forgóelosztón keresztül 45 közbenső tárolóban egyenletesen osztjuk el. Egy 46 vibrációs kihordóegység egyenletes lesüllyesztésről gondoskodik, ahol a 46 vibrációs kihordóegységet 47 hajtómotor hajtja, és a 46 vibrációs kihordóegység a terméket egy második 40’ súrológépbe adagolja. A 7. ábra tehát egy őrlést előkészítő állomást mutat, amely teljes mértékben recepttára által vezérelten és a legjobb ellenőrzés mellett a nedvesítést és a nedvesítő víz hatását optimalizálja. így tehát első ízben az őrlés-előkészítés teljes mértékű beállítása, illetve vezérlése vált lehetővé. Ennek során lehetőség van arra, hogy a 43 számítógép által szolgáltatott megfelelő program szerint motorikus beállítóeszközök közreműködésével - amelyek a 17 tolattyú állítására szolgálnak - a 2 nedvesítőkamrában való nedvesítési időt, valamint a 45 közbenső tárolóban való tartózkodási időt beállítsuk. További lehetőség van arra, hogy a 45 közbenső tárolóban 47’ kondicionált levegővel 48 levegőkezelő berendezésen keresztül vezérelt hőmérséklettel, illetve „H” fűtéssel, valamint levegőnedvességgel, illetve „W” vízhozzáadással, előnyösen keringőlevegős üzemben járulékos keze5

HU 216 727 Β lést végezzünk. Ezenkívül lehetőség van arra, hogy a 45 közbenső tárolóban speciális gázatmoszférát, például CO₂-vel G, illetve 49 gázbevezető berendezés révén hozzunk létre. A 45 közbenső tárolóhoz átrétegező berendezés is társítható, viszont a folyamatos üzem előnyösebbnek tűnik. A gabona hőmérsékletét 50 szondán keresztül állapítjuk meg. A névleges gabonanedvesség a nedves tisztítást követően például 32 mikrohullámú mérőberendezés segítségével ismételten mérhető. Mindkét értéket 51’ adatbuszrendszeren keresztül a 43 számítógépbe juttatjuk, amely az összes műveletet fölérendelt előírt V adatok alapján koordinálja. A gabona a 45 közbenső tárolóban állandó hőmérsékletre, például 20 °C-ra felmelegíthető, vagy, amennyiben szükséges, lehűthető. A teljes berendezés segítségével az őrlésre szánt gabona megváltozott nedvessége esetén is a nedves, illetve vizes tisztítás után a 48 levegőkezelő berendezésen vagy az 1 nedvesítőberendezésen keresztül egy megfelelő korrekció hajtható végre. Az immár a legszigorúbb követelményeknek is eleget tévőén megtisztított és megnedvesített gabonát ezt követően 52 emelőgépen, 53 elosztó-szállító eszközön keresztül 54 pihentetőcellába juttatjuk, amelyben a gabonát például 6-12, vagy amennyiben szükséges, 24 órán keresztül pihentetjük.

Az alábbiakban a 8. ábrára hivatkozunk. Az úgynevezett 61 nyersterményt 62 elosztó-szállító eszközön keresztül a mindenkori 63, 63*... 63^IV nyersterménycellákban feldolgozáshoz rendelkezésre bocsátjuk. A 61 nyerstermény csak részben vagy egyáltalán nem tisztított gabona. A gabonát előzetesen szokásos módon a legdurvább szennyeződésektől sziták vagy szívószellőzés segítségével szabadítjuk meg, anélkül, hogy ennek során az egyes szemek tisztítását elvégeznénk. A 63 nyersterménycellák továbbá a különböző gabonafajtákat szolgáltatják, amelyeket ezt követően 64 mennyiségszabályozókon keresztül előre megválasztott mennyiségben és hányadban 65 gyűjtőcsiga közreműködésével keverjük össze. A nyersterménykeveréket ezt követően 66 emelőgép segítségével átemeljük, és 67 mérlegen keresztül egy, a száraztisztításhoz tartozó első 68 előtisztító fokozatba juttatjuk, amely a felső részben nagyság szerinti osztályozás, valamint az alsó részben gravitációs osztályozás kombinációját képezi, amilyet például az EP 293426 lajstromszámú szabadalmi leírás is ismertet. A nyersterményt a 68 előtisztító fokozathoz tartozó 69 betáplálóelemen keresztül vezetjük be, ahol 70 elvezetőelemen keresztül nagyobb idegenanyag-részecskéket, 71 elvezetőelemen keresztül finom homokot, 72 elvezetőelemen keresztül köveket, illetve kavicsokat, valamint 73 használtlevegő-vezetéken keresztül finom port választunk le és vezetünk el. Ezt követően a gabonát 74, illetve 74’ összekötő vezetéken keresztül 75 válogatógépbejuttatjuk. A 75 válogatógép segítségével a legtöbb idegen mag, mint kör alakú és hosszúkás szemek, zab, gersli, bükköny, ezenkívül konkoly és törött szemek stb. kiválaszthatók. A megőrlendő gabonát főfrakcióként 77 bevezetőelemen keresztül száraz 76 súrológépbe vezetjük, ahol az egyes szemek intenzív felülettisztítása valósul meg. A száraz ledörzsölt részeket 78 gyűjtőtölcséren, valamint 79 elvezetővezetéken keresztül vezetjük el. Ezt követően a szemes terményt 80 magtisztító gépen a szabad héjrészektől és az összes ledörzsölt résztől megszabadítjuk, és 81 szállítóeszközön keresztül szárazon tisztított termékként folyamatosan az 1 nedvesítőberendezésbe vezetjük. Az 1 nedvesítőberendezés bármilyen, fentiekben leírt kialakítású lehet. Lényeges, hogy a 35 vízadagolón keresztül egy, a 43 számítógép által pontosan meghatározható nedvesítő vízmennyiséget megfelelő 10 csonkon keresztül bevezessünk. A vízhez kiegészítésképpen vagy a víz helyett 82 gőzbevezető vezetéken keresztül gázt is vezethetünk a gabonához. A frissen nedvesített gabonát a 45 közbenső tárolóban legalább 3 -10 percen és legfeljebb 120 percen keresztül pihentetjük. Egy előre megadott idő elteltét követően a gabonát egy kihordóadagolón keresztül nedves-, illetve vizes súrolást biztosító 40’ súrológépbe juttatjuk, ahol a mindenkori feladattól függően a szemekből 0,2-2%-ot ledörzsölünk, és a ledörzsölt port közvetlenül a 78 gyűjtőtölcséren keresztül elvezetjük. A megőrlendő gabonát az 54 pihentetőcellákban való pihentetését követően 60 átfolyásszabályozó berendezéseken, vízszintes szállítóeszközön, valamint 52 emelőgépen keresztül egy további 83 nedvesítőberendezésbe vezetjük, ahol Bl nedvesítésként 0,1-0,5 tömeg% vizet adagolunk hozzá a szemek felületének megnedvesítéséhez. Egy 84 Bl tárolóban való rövid pihentetést követően a malom bemeneti teljesítményét úgynevezett 85 Β1 mérleggel érzékeljük. Ezt követően a megőrlendő gabonát biztonsági 86 mágneses leválasztom keresztül első őrlési fokozatba, illetve első 87 hengerszékbe juttatjuk. A fmomőrlés rendszerével ezt követően önmagában ismert módon állítjuk elő a mindenkori őrleményeket.

Claims (17)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás ömleszthető élelmiszerek és takarmányok, előnyösen gabona és gabonaőrlemények folyamatos nedvesítésére, azzal jellemezve, hogy az anyagáramhoz folyadékkomponenst adagolunk, és az így nyert anyagkeveréket fluidizált rétegként (20) legalább két párhuzamos gyorsító forgórész (3,3’, 3”) révén egy, a gyorsító forgórészeket (3, 3’, 3”) hasonló alakban körülzáró nedvesítőkamrán (2) keresztül kör alaktól eltérő mozgáspályán hajtjuk.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nedvesítőkamrát (2) lekerekített sarkokkal (B) képezzük ki, amelyekben a gyorsító forgórészek (3, 3’, 3”) közreműködésével a fluidizált réteget (20,20a, 20b, 20c) felgyorsítjuk, és az anyagáramot anyagkeverékként előnyösen kényszerítve a nedvesítőkamrába (2) szállítjuk, amikor is különösen előnyösen a fluidizált réteget a gyorsító forgórészek (3, 3’, 3”) révén azonos irányúan és hozzávetőlegesen azonos forgási sebességgel felgyorsítjuk.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gyorsító forgórészeket (3, 3’, 3”) egymás fölött meghatározott távolságban rendezzük el, és az anyagkeveréket a gyorsító forgórészek (3, 3’, 3”)

   HU 216 727 Β révén a nedvesítőkamrán (2) belül vízszintes tengely körül spirál alakú pályán a falhoz közeli mozgásba hozzuk.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a nedvesítőkamrában (2) három gyorsító forgórészt (3, 3’, 3”) háromszögben és legalább az egyik forgórészt (3) magasságban eltoltan rendezzük el, amelyek segítségével az anyagkeveréket felgyorsítjuk, továbbá a nedvesítőkamrát (2) háromszög alakú alappal képezzük ki, aminek révén az anyagkeveréket a gyorsító forgórészek (3, 3’, 3”) közreműködésével egy megfelelő háromszög alakú mozgáspályára kényszerítjük.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy őrölt termékek, előnyösen teljes liszt, világos liszt, derce és dara előállítására szolgáló őrlés előkészítéséhez a gabonához az őrlési nedvesség eléréséig vizet adagolunk, majd a gabonát pihentetőkamrába, és ezután az őrlési folyamatba juttatjuk.
6. 6. Az 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gabonát pihentetés előtt egy első száraz és egy második nedves vagy vizes fokozatban tisztítjuk, amikor is a második fokozat előtt vagy ennek során a víz főmennyiségét - előnyösen 2-7 tömeg%-ot - adagoljuk hozzá, és a gabonát előnyösen a nedves- vagy vizes tisztításhoz 1-120 percig közbensőleg tároljuk.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a fluidizált réteget (20) a nedvesítőkamrában (2) elvezetőnyílás (18) előtt torlasztjuk, és az anyagkeveréknek a nedvesítőkamrában (2) való tartózkodási idejét megfelelően beállítjuk, amikor is a gabonát 10 másodperc-3 perc időtartamig nedvesítjük, és ezt követően a közbenső tárolóban (45) 10-120 percig pihentetjük.
8. 8. A 6. vagy 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gabonát a nedves- vagy vizes tisztítás során felületi megmunkálásnak vetjük alá, és a legkülső héj egy részét ledörzsöljük, és a ledörzsölt részt a gabonától azonnal szétválasztjuk, amikor is előnyösen a gabonáról 0,2-2 tömeg%-ot ledörzsölünk, és különösen előnyösen a gabonát a száraztisztítás során - a héj ledörzsölésének megakadályozása mellett - dörzsölésnek vetjük alá.
9. 9. A 6-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gabonanedvességet a nedvesítés után, vagy a nedves-, vagy vizes tisztítás után mérjük, számítástechnikai eszközök közreműködésével egy előre megadott nedvességértékkel összehasonlítjuk, és megfelelő vezérlőeszközökön keresztül a víz-hozzáadagolást korrigáljuk.
10. 10. Nedvesítőberendezés élelmiszerekhez és takarmányokhoz, különösen gabonához és ennek őrleményeihez, amelynek legalább két párhuzamos forgórésze van, azzal jellemezve, hogy a forgórészek gyorsító forgórészekként (3, 3’, 3”) vannak kiképezve, ahol a gyorsító forgórészeket (3, 3’, 3”) a nedvesítőkamra (2) hasonló alakban zárja körül.
11. 11. A 10. igénypont szerinti nedvesítőberendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvesítőkamra (2) elliptikus, vagy elliptikushoz hasonló alakkal van kiképezve, ahol egy-egy gyorsító forgórész (3, 3’) a fókuszpontok tartományában van elrendezve.
12. 12. A 10. igénypont szerinti nedvesítőberendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvesítőkamra (2) háromszög alappal van ellátva, ahol mindegyik saroktartományban egy-egy gyorsító forgórész (3, 3’, 3”) van elrendezve, és mindegyik saroktartomány falazata (B) az ehhez hozzárendelt gyorsító forgórész (3, 3’, 3”) burkológörbéjéhez hasonló alakkal van kiképezve.
13. 13. A 10-12. igénypontok bármelyike szerinti nedvesítőberendezés, azzal jellemezve, hogy a gyorsító forgórészek (3, 3’) vagy (3, 3’, 3”) vízszintesen fekvőén, és előnyösen egy gyorsító forgórész (3) mélyebben van elrendezve.
14. 14. A 10-13. igénypontok bármelyike szerinti nedvesítőberendezés, azzal jellemezve, hogy egy gyorsító forgórész (3) meghosszabbítva bevezető szállítóeszközként (8) van kiképezve, és a nedvesítőkamrához (2) képest előreállóan van elrendezve, valamint az anyag számára bevezetőelemmel (9), valamint a folyadékkomponens számára bevezetőcsonkkal (10) van ellátva, ahol előnyösen a bevezető szállítóeszköz (8) előkeverőként vagy előkeverő részeként van kialakítva, és a nedvesítőkamrába (2) való kényszerű betáplálást biztosító szállítóelemekkel (7, 15) van ellátva.
15. 15. A 10-14. igénypontok bármelyike szerinti nedvesítőberendezés, azzal jellemezve, hogy a gyorsító forgórészekkel (3, 3’, 3”) párhuzamosan a központi tartományban legalább egy további száraz vagy folyékony komponens bevezetésére szolgáló további bevezetőelem van elrendezve.
16. 16. A 10-15. igénypontok bármelyike szerinti nedvesítőberendezés, azzal jellemezve, hogy a nedvesítőkamra (2) végén a kilépési keresztmetszet változtatására alkalmasan beállítható, előnyösen számítógépen keresztül távállítható tolattyú (17) van elrendezve.
17. 17. A 10-16. igénypontok bármelyike szerinti nedvesítőberendezés, azzal jellemezve, hogy egy első gyorsító forgórészhez (3) hajtás van társítva, és a további gyorsító forgórész(ek) (3’) vagy (3’, 3”) áttételen (13) keresztül az első gyorsító forgórész (3) által előnyösen azonos forgássebességgel hajtott forgórész(ek)ként (3’) vagy (3’, 3”) van(nak) kiképezve.