HU209715B - Indirect extrusion apparatus - Google Patents

Description

A találmány tárgya olyan indirekt sajtoló berendezés, amely meleg hengertuskót, matricát és préstárcsát befogadó tengelyirányú átmenő furattal ellátott, tengelyirányban rögzített préshüvelyt, valamint a matrica felől a préshüvely átmenő furatába illeszkedő üreges préstuskót tartalmaz.

A találmány tárgya továbbá indirekt sajtoló berendezés, amely meleg préstuskót, matricát és préstárcsát befogadó, tengelyirányú átmenő furattal ellátott, tengelyirányban rögzített, legalább egy préshüvelyt, valamint a matrica felől a préshüvely átmenő furatába illeszkedő üreges préstüskét és adagoló egységet, továbbá a préshüvely másik oldalán olyan támasztóelemet tartalmaz, amelynek átmérője nagyobb, mint a préshüvelyek átmenő furatának átmérője.

Olyan sajtoló berendezések, amelyek több tartályos forgófejet alkalmaznak, jól ismertek. Az ilyen prések célja az, hogy maximálisan kihasználják a sajtoló berendezések hatásfokát oly módon, hogy a minimumra csökkentik az extrudáló tengelyen azon műveletek számát, amelyek nem tartoznak szervesen a hengertuskó tényleges sajtolásához. így például olyan műveleteknek az extrudáló tengelyen kívül való elvégzésével, mint a hulladék eltávolítása, a tartály tisztítása és a hengertuskó bevitele, a sajtolási ciklus igen nagy mértékben lerövidíthető.

A több tartályos forgófejeket általában direkt sajtolási eljárásoknál alkalmazzák. Ilyen megoldásokat ismertet például az US 3.120.304 vagy az US 083.827 számú szabadalmi leírás. Ezeknél a megoldásoknál a sajtoló berendezések forgófejüel vannak ellátva és a forgófejekben egy-három préshüvely van elhelyezve.A direkt sajtolási eljárások során a sajtoló szerszámot szorosan illesztik a tartály, illetve préshüvely egyik oldaláhozés a hengertuskót átsajtolják a sajtoló szerszámon egy olyan préstüske segítségével, amely a préshüvelybe a sajtolószerszámmal (matricával) ellentétes oldalon hatol be. A direkt sajtolási eljárás során a préshüvely igen nagy tengelyirányú erőnek van kitéve, mivel a matricát igen nagy erővel kell szorosan hozzányomni a préshüvely egyik végéhez, hogy kellő erő álljon rendelkezésre, ami ellenáll az elválasztó erőknek, amelyek a présszerszám és a préshüvely között lépnek fel, amikor a hengertuskót átsajtolják a sajtolószerszámon. Ezen túlmenően, a préshüvely tengelyirányú súrlódó erőnek is ki van téve belső felületén, amikor a préstüske átnyomja a hengertuskót a préshüvelyen keresztül.

Annak érdekében, hogy rögzítsék a préshüvelyt az axiális elmozdulás ellen a sajtolóberendezés forgófejéhez képest, amikor ilyen nagy tengelyirányú erők lépnek fel, szükségessé vált a préshüvelyt a forgófejhez erősíteni, ehhez pedig megfelelő rögzítőmechanizmusra volt szükség. Ha például cserélni kell a préshüvelyt, hogy különböző átmérőjű hengertuskókat lehessen sajtolni, megfelelőn nagy időráfordítás szükséges és az eljárás fáradságos, hogy a préshüvelyt leoldjuk a forgófejről és annak helyébe egy másik préshüvelyt rögzítsünk. Tekintettel arra, hogy a teljes prés üzemen kívül van az alatt, amíg a préshüvelyt cserélik, a sajtolóberendezés hatásfoka egészében is nagymértékben lecsökken.

Ismeretesek olyan indirekt sajtoló berendezések, amelyeknél a préshüvelyt a benne elhelyezett hengertuskóval átkényszeritik egy rögzített helyzetű sajtolőformán, amely egy üreges tüske végére van felszerelve. Ez az indirekt sajtolási eljárás a préshüvelyre ható tengelyirányú erő egyik forrását kiküszöböli, amennyiben a hengertuskó nem mozog a préshüvelyhez képest, ily módon, az axiális súrlódási erők, amelyek együtt járnak a direkt sajtolási eljárással, elkerülhetők.

Mindazonáltal, az indirekt sajtoló berendezéseknél fennáll annak szükségessége, hogy a préshüvely üregének hátsó végét lezárják, ezt rendszerint oly módon végzik el, hogy zárótárcsát szorítanak a préshüvely hátsó végére olyan erővel, ami nagyobb, mint azok az elválasztó erők, amelyek a préshüvely és a zárótárcsa között fellépnek. így az indirekt sajtolás során a préshüvely is tipikusan ki van téve igen nagy tengelyirányú erőknek. A több tartályos forgófej esetében komplex feladatot jelent, sok nehézséggel, hogy foganatosítsuk az indirekt sajtolási eljárást egy szokványos zárótárcsa alkalmazásával a préshüvely hátoldalán. Amennyiben az indirekt sajtolási eljárást több tartályos forgófejjel kívánnánk foganatosítani a szokásos módon, az egész forgófejnek axiális irányban elmozgathatónak kellene lennie, hogy a tartályt, illetve préshüvelyt átjuttathassuk a sajtolószerszám mellett és igen nagy axiális erőre lenne szükség, ami a préshüvelyre hatna, hogy biztosítsuk a megfelelő tömítettséget a préshüvely hátsó végénél elhelyezett szigetelőlemezzel, ahogy azt az előbbiekben ismertettük. Ez viszont nehézséget jelent a sajtoló berendezés egészének hatásfoka tekintetében, ha a préshüvelyt ki kell cserélni. Éppen ezért a forgófejeket a direkt sajtolási eljárásoknál alkalmazzák, sokkal inkább, mint az indirekt eljárásoknál, mivel a préshüvely és a forgófej tengelyirányban itt általában rögzített helyzetben marad.

Ismeretes viszont olyan megoldás, amikor indirekt sajtoló berendezéshez több préshüvelyt tároló adagoló berendezést alkalmaznak. Ilyen ismertet az FR 660.941 számú szabadalmi leírás. Itt az adagoló berendezés tulajdonképpen két részből áll: az extrudáló tengely mindkét oldalán egy-egy egység van elhelyezve és ezek felváltva adagolják a berendezésbe az előmelegített préstuskót és a préstárcsát.

Ennél a megoldásnál ugyan biztosítható a folyamatos adagolás, de nyilvánvalóan nem rendelkezik azokkal az előnyökkel, amelyet a forgófej alkalmazása biztosít. A két lényegében önálló adagoló egységhez ugyanis külön tuskó melegítő kemence szükséges, ami a berendezést megdrágítja, üzemelését is költségesebbé teszi és a helyigényt növeli. Az is nyilvánvaló, hogy az így kialakított berendezés működési sebessége az alternáló mozgások következtében nem éri el a forgófejes berendezések működési sebességét.

Emellett a szóbanforgó berendezésbe az adagoló egységből csak a préstuskókat és a préstárcsákat adagolják be minden művelet előtt. Az alkalmazott matrica minden sajtolási műveletnél ugyanaz, mindaddig, amíg a szerszám el nem használódik. Az erősen igénybevett szerszám, viszont gyorsan kopik és könnyen meghibá2

HU 209 715 Β sodik, a szerszámcsere idején pedig az egész berendezés üzemen kívül van.

A találmánnyal célunk olyan tökéletesített indirekt sajtoló berendezés kialakítása, amely a gazdaságos hatásfokot biztosítja fémből sajtolt termékek előállításánál, és amelyben a sajtoló préshüvely csak jelentéktelen tengelyirányú erőknek van kitéve a hengertuskó sajtolása során.

Ugyancsak célja a találmánynak, hogy lehetővé tegyük az indirekt sajtolási eljárás foganatosításához forgófej alkalmazását.

További célkitűzésünk az volt, hogy megkönnyítsük a hengertuskó behelyezését és hogy leegyszerűsítsük és lerövidítsük azt az időt, amely ahhoz szükséges, hogy eltávolítsuk a sajtoló préshüvelyt és a hulladékot a forgófejről ill. egy újabb préshüvelyt helyezzünk be.

A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldottuk meg, hogy a sajtoló berendezés olyan tengelyirányban rögzített forgófejjel van ellátva, amelyben préshüvelyek vannak a forgástengely körül a sajtolási tengelybe és azon kívülre forgathatóan elrendezve; adagolóegysége a matrica és a préstárcsa között elhelyezett préstuskót befogadó módon van kialakítva és a forgófej mellett úgy van elhelyezve, hogy tengelye a sajtolási tengelyen kívül van; továbbá a támasztóelem a préshüvelyeknek a préstuskóval szemközti oldalán, azoktól függetlenül tengelyirányban rögzítetten van elhelyezve és a préstárcsa sík homlokfelületére felfekvő sík homlokfelülete van.

A préshüvelynek az üreges préstüskével szemközti oldalán a támasztóelem, a préstárcsa, a préstuskó és a matrica furatába illeszkedő alternáló préstüske van.

A berendezés olyan tengelyirányban rögzített forgófejjel van ellátva, amelyben préshüvelyek vannak a forgástengely körül elrendezve és az adagoló egység tengelye a sajtolási tengelyen kívül van.

A préstárcsa henger alakú palástjának közepén célszerűen gyűrűhorony van. Ilyen préstárcsa alkalmazása esetén - amennyiben a préstárcsa és a préshüvely közötti rést elég kicsire választjuk - a préstárcsa önzáróvá válik, azaz a hengertuskó anyaga nem folyik ki a préshüvely hátsó végénél a préstárcsa és a préshüvely közötti résen. Ezen technika alkalmazása által feleslegessé válik a radiális felülettel kialakított zárótárcsa alkalmazása, amit addig szorosan rászorítottak a préshüvely hátsó végére. Az önzáró préstárcsa alkalmazásával nem kell mást tenni, mint egy támasztóelemet axiálisan rögzíteni közvetlenül a préstárcsa mögött, ami által megakadályozható, hogy a préstárcsa axiálisan kimozduljon a préshüvely hátsó végén a sajtolás alatt és nem szükséges, hogy bármely külső axiális erőt kelljen felvinni a préshüvelyre, hogy lezárjuk a préshüvelyt a hengertuskóanyagnak a préshüvely hátsó végénél való kisajtolását elkerülendő.

Ezen túlmenően, amennyiben ilyen önzáró préstárcsát, alkalmazunk az indirekt sajtolási eljárással kombinálva, amelyet úgy foganatosítunk, hogy mozgatjuk a sajtolószerszámot az axiálisan rögzített helyzetű préshüvelyen keresztül, amely azt eredményezi, hogy semmiféle axiális erőt nem kell felvinni a préshüvelyre a sajtolási eljárás során. Hogy gyakorlati okokból a sajtolás alatt a préshüvelyre gyakorolt tengelyirányú erőket kiküszöböltük, annak számtalan fontos előnye van, ezek közül az egyik előny abban mutatkozik meg, hogy a préshüvely rögzíthető axiális elmozdulását illetőleg, mégpedig viszonylag egyszerű tolózár segítségével, ami könnyen és gyorsan oldható, ha például cserélni kell a préshüvelyt.

A találmány egy másik szempontjából nézve, az indirekt sajtolási eljárást a fentiekben ismertetett önzáró préstárcsa alkalmazásával, a több tartályos forgófejjel foganatosítjuk. Ennek eredménye számtalan egyéb előnyben is megmutatkozik. így például mivel a préstárcsa maximális külső átmérője kisebb, mint a préshüvely átmenő furata, így teljesen beleilleszkedik a préshüvelybe, a hengertuskót és a matricát, valamint a préstárcsát egy egységként lehet behelyezni egy erre a célra szolgáló beviteli helyen, távol az extrudáló tengelytől, ezt követően pedig a préshüvelyt a benne lévő egységekkel együtt szintbe lehet hozni az extrudáló tengellyel a sajtolási művelet véghezviteléhez.

A találmány szerinti sajtoló berendezés olyan forgótárral is el lehet látva, amelyben préshüvely tartók, valamint a matricát a préstárcsát és a köztük lévő préstuskó maradványt befogadó préshüvelyek vannak oly módon elrendezve, hogy geometriai tengelyeik pályája érinti vagy metszi a forgófejben lévő préshüvelyek geometriai tengelyeinek pályáját.

A berendezésnek préshüvely kitoló, illetve betoló hidraulikus munkahengerei vannak oly módon elrendezve, hogy a préshüvelyek geometriai tengelyeinek pályája és a préshüvely tartók geometriai tengelyeinek pályája érintési, illetve metszésvonalai a hidraulikus munkahengerek geometriai tengelyeivel egybeesnek.

A préshüvelyek a forgófejre erősített vezetőlécekkel vannak a sajtolás geometriai tengelyvonalával párhuzamos helyzetben és elfordulás ellen rögzítve és oldható reteszekkel vannak ellátva. A reteszek működtető rugóval vagy hidraulikus működtetésű dugattyúval vannak ellátva. A préshüvelyek egyik vége a forgófejből kinyúlóan van kialakítva és a kinyúló részen körhorony van a reteszekben pedig ezekbe a körhornyokba illeszkedő fejrésszel ellátott emelő van. Az emelő csap körül elforgathatóan van ágyazva és a rugó, illetve a dugattyú a fejrésszel szemközti karhoz illeszkedően van elhelyezve. A forgótáron lévő préshüvelyek a forgófej felé rugó ellenében tengelyirányban elmozdíthatóan vannak kialakítva.

A találmány egy célszerű kiviteli alakjánál a préstüske forgathatóan van ágyazva és a matrica furatánál nagyobb átmérőjű válla van. Ebben az esetben a találmány szerint az extrudálás befejezésekor a préstüskét forgatjuk és egyidejűleg a matrica felé toljuk, amíg a váll a matricán felütközik és ezáltal az extrudált terméknek a préstuskó maradványáról történő eltávolítását tudjuk automatikusan elvégezni az extrudálási folyamat után.

A találmány lehetővé teszi vízszintes tengely körül elforgathatóan ágyazott forgófejnek oly módon történő felszerelését is, hogy egy adott sugarú, a forgófej for3

HU 209 715 B gástengelyével egytengelyű kör messen, egy a forgástengellyel párhuzamos első egyenest. Ennek során először kialakítunk egy, a forgástengelyt és az első egyenest merőlegesen metsző második egyenessel párhuzamos első szerelő síkot, az első szerelősíkra illesztünk egy, a forgófej tengelyét tartó ágyazással ellátott második szerelő síkot és azt az első szerelő síkon addig mozgatjuk, amíg a kör metszi az első egyenest.

A találmányt részleteiben előnyös kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajzmellékletekben ismertetjük, ahol az

1. ábra az indirekt sajtolási eljáráshoz alkalmas sajtolóberendezés részleges hosszmetszete, a

2. ábra az 1. ábra egy részének nagyított ábrázolása, a 3. ábra az 1. ábra szerinti sajtolóberendezéshez alkalmazható forgófej tengelyirányú nézete, a

4. ábra a préshüvely és a retesz részleges tengelyirányú nézete, az

5. ábra a forgófej rögzítőcsapjának oldalnézete, a

6. ábra adagoló egység oldalnézete, a

7. ábra a 6. ábra 7-7 vonala mentén vett metszete, a

8. és 9. ábrák a 7. ábra szerinti kivitel leegyszerűsített ábrázolása, a

10. ábra a forgótér tengelyre merőleges metszete, a

11. ábra a 10. ábra 11-11 vonala mentén vett részleges hosszmetszete, és a

12. ábra a forgófej részleges hosszmetszete.

Az 1. ábrán, amely a találmány szerinti indirekt sajtolásra alkalmas berendezés 10 sajtolási tengelyvonal mentén vett részleges hosszmetszetet ábrázolja, baloldalon látható, hogy 11 keresztfejre 13 szerszámtartó van erősítve 15 összekötőgyűrű közbeiktatásával. All keresztfej másik oldala az (itt nem ábrázolt) fő verőbélyeghez csatlakozik, amely biztosítja a 11 keresztfej előre-hátra történő meghajtását a 10 sajtolási tengelyvonal irányában. A 13 szerszámtartó úgy van kialakítva, hogy fel tudja venni a 17 üreges préstüskét. All keresztfej, a 15 összekötő gyűrű és a 13 szerszámtartó mindegyike központi átmenőfurattal van kialakítva, és 17 üreges préstüskével együtt közös központi 19 üreget határoznak meg, amelyen keresztül a sajtolt termék el tudja hagyni a rendszert, amely - ahogy a későbbiekben részletesen ismertetni fogjuk - az 1. ábra szerint balra mozdul el a 19 járaton keresztül.

A 21A préshüvely amely szokásos módon 23 béléscsővel van ellátva, átmenő 24 furattal rendelkezik, ezt a 21A préshüvelyt a 10 sajtolási tengelyvonalon középirányban eltoltan ábrázoltuk. A 21A préshüvely úgy van felszerelve, hogy lényegében tengelyirányú, helyhez kötött helyzetben legyen a sajtolás alatt. A találmány egyik előnyös kiviteli alakjánál - ahogy azt részletesen ismertetni fogjuk a 3. ábrával kapcsolatosan ez a préshüvely egyike a 63 forgófejre szerelt 21A...21D préshüvelyeknek. A 63 forgófej köralakú 65Aés 65B tárcsái részlegesen láthatók az 1. ábrán.

Az 1. ábra szerinti ábrázolásban a 21A préshüvely tartalmazza az előzőleg átlyukasztott és felhevített 25 préstuskót, ami a 27 matrica és a 29 préstárcsa között helyezkedik el. Ugyancsak látható a 10 sajtolási tengelyvonallal szintbehozott 31 támasztóelem, amely a

21A préshüvely és a 33 nyomótömb között van. A 31 támasztóelem a 35 támasztóegységre van rászerelve, hogy el lehessen csúsztatni a 31 támasztóelemet vízszintes irányban, a 10 sajtolási tengelyvonalra keresztben. A 35 támasztóegység magában foglalja a 33 nyomótömbhöz csavarokkal hozzáerősített 35A és 35B támasztóegységet, a bronz 35 C felületet, amely a 35A támasztóegységen helyezkedik el, valamint az U-alakú 35D reteszt, amely a 35B vezetősínhez van rögzítve és összekapcsolódik a 31 támasztóelemben kimunkált kerületi 36 gyűjtőhoronnyal a 31-támasztóelem axiális irányú elmozdulásának megakadályozására. A 31 támasztóelemben lévő furat szintben van a 21A préshüvely 24 furatával és a 33 nyomótömbben lévő 37 furattal, a 39 préstüske felvételére. A rögzített helyzetű 40 keresztfej a 33 nyomótömbhöz van erősítve.

A 39 préstüske magában foglalja a 41 tüskét, a 43 adaptert, és a 45 tüsketartót. A 45 tüsketartó a 48 keresztfej útján csatlakozik (az itt nem ábrázolt) hengerdugatytyúhoz, amely szabályozhatóan mozgatja a 39 préstüskét a 10 sajtolási tengelyvonal mentén. Ahogy az az 1. ábrán látható, a 41 tüske teljes egészében illeszkedik a 21A préshüvelybe, és a 27 matricával együtt gyűrűalakú rést határoz meg (ez a 2. ábrán látható), amelyen keresztül a 25 hengertuskót kisajtoljuk.

A 39 préstüskében egy központi 47 csatorna van kialakítva, amely a hűtőközeget továbbítja a 41 tüske szabad végéhez a csőalakú sajtolt termék belülről történő hűtéséhez, amint az kilép a 27 matricából. Ezen túlmenően, a 41 tüske előnyösen 49 vállal rendelkezik (lásd a 2. ábrát), ami átmérőjében valamivel nagyobb, mint a 41 tüske további szakasza, ami lehetővé teszi, hogy a 27 matricával együtt’levágja a sajtolt terméket a 25 préstuskó maradék részéről az alábbiakban részletezett sajtolási ciklus befejeztekor.

Az 1. ábrán ábrázolt sajtoló berendezés egy extrudálási ciklusa alatt a fő (itt nem ábrázolt verőbélyeg) hatására jobbra kényszerül elmozdulni. Ennek eredményeképpen a 17 üreges préstüske a 27 matricához nyomódik és olyan erővel, ami elegendő ahhoz, hogy a sajtolószerszám át tudjon haladni a 21A préshüvelyen és átsajtolja a hengertuskót a 27 matrica és a 41 tüske közötti gyűrűalakú résen. A 27 matrica röviddel a 29 préstárcsa előtt áll meg, meghagyva a 25 préstuskó visszamaradt részét, amit csonknak szoktunk nevezni. Ezt azután leválasztjuk a sajtolt termékről a tüske balra történő elmozdulásával, amikoris a 49 váll a 27 matricával érintkezve leválasztja a sajtolt terméket a csonkról. Ez leginkább érzékelhető a 2. ábrából, amely a 27 matricát és a 29 préstárcsát nagyított ábrázolásban mutatja a sajtolási ciklus befejezésekor, éppen mielőtt a csonkot leválasztjuk a sajtolt termékről.

A 39 préstüske hosszirányú elmozdulását, amely levágja a sajtolt terméket a csonkról, forgómozgással melyet a tüskeszerelvény végez saját hossztengelye körül (ahogy azt az 51 nyíl jelzi az 1. ábrában) kombináljuk, ami tisztább és hatásosabb vágást biztosít, mint a lineáris elmozdulás önmagában. A 39 préstüske forgómozgását oly módon érhetjük el, hogy a 45 tüsketartót elforgatható módon szereljük a 48 kereszt4

HU 209 715 Β fejre 50 csapágy közbeiktatásával. A 45 tüsketartót körülfogó 52 fogaskerék ekkor az 56 lánc útján meghajtó kapcsolatban áll a szabályozható 58 motorral a 39 préstüske szabályozható forgatására a levágási művelet alatt. A vágási műveletet követően a 39 préstüskét visszahúzzuk, ami lehetővé teszi a 31 nyomó tömb kihúzását, hogy ne akadályozza a következő munkamenetet.

Ahogy az az 1. és 2. ábrákon látható, a 29 préstárcsa teljes egészében a 21A préshüvely átmenő furatában helyezkedik el. Ez az indirekt sajtolóberendezések szokásos elrendezésével ellentétes, ahol egy zárólemez van elhelyezve a tartály lezárására annak a sajtolószerszámmal ellentétes végén és ennek a lemeznek legalább egy szakasza a tartályon kívül helyezkedik el és amelynek külső átmérője nagyobb, mint az üreg belső átmérője, ami által egy radiális felület jön létre, ami szorosan hozzányomható a tartály végfelületéhez. Általánosságban beszélve, olyan erőt kellett felvinni erre a zárólemezre és ennek folytán a tartály végfelületére, amely elegendő nagyságú volt ahhoz, hogy legyőzze a hengertuskón keletkező nyomóerőket, amely egyébként hajlamos lett volna arra, hogy leválassza a zárólapot a tartályról.

A találmány egyik jellemzője értelmében a 29 préstárcsa önzáróan van kialakítva, ezáltal elkerülhető a tartály végére a zárólemez útján felviendő axiális erő, amelynek feladata az, hogy legyőzze azt az erőt, amely megkísérli leválasztani a zárólemezt a tartály végéről. Ezen jellemző értelmében a 29 préstárcsa olyan maximális külső átmérővel van kialakítva, ami valamivel kisebb, mint a 21A préshüvely belső átmérője, ami által gyűrűalakú rés jön létre a 21A préshüvely és a 29 préstárcsa között. Ez olyan extrudálási arányszámot biztosít, ami elég magas ahhoz, hogy meggátolja a tuskó kisajtolását ezen a résen keresztül. Gyakorlatilag ez az extrudálási arányszám olyan értéktartományon belül lehet, amelynek kiinduló értéke durván megfelel a sajtolt termék extrudálási arányszámának a sajtolóforma kimenetelénél, és ettől az értéktől felfele, amikoris az extrudálási arányszám a hengertuskó keresztmetszeti felülete és a sajtolt termék keresztmetszeti felületének hányadosa. Ahogy az extrudálási arányszám a sajtolt termékre nő, előnyös lenne, ha a rés a 29 préstárcsa és a 21A préshüvely között csökkenne. Növelt biztonságot várhatunk el, ha egyrészt az arány a 29 préstárcsa és a 21A préshüvely közötti rés extrudálási arányszáma, másrészt a sajtolt termék extrudálási arányszáma a sajtolószerszám elhagyásakor növekszik. Előnyösen az említett extrudálási arányszámok közötti arány 3-5:1 tartományon belül van.

A találmány szerinti önzáró préstárcsa alkalmazása megköveteli a 31 támasztóelem alkalmazását, amely a 33 nyomótömbre támaszkodik és elnyeli a tuskóra ható nyomóerőket. Ily módon, mivel a stacioner 31 támasztóelem megakadályozza, hogy a 29 préstárcsa kinyomódjék a 21A préshüvely hátsó részén és annak hátsó végét jó hatásfokkal lezárja, ezen lezárási technika folytán axiális erő nem hat magára a 21A préshüvelyre. Ezen túlmenően, mivel a súrlódóerőt a préstuskó és a

21A préshüvely között lényegében kiküszöböljük, az indirekt sajtolási eljárás folyamán a préstuskó megőrzi stacioner helyzetét a 21A préshüvelyhez képest, ugyanakkor maga a 21A préshüvely semmiféle axiális erőhatásnak nincs kitéve a sajtolási ciklus alatt.

Ahogy az a 2. ábrából kitűnik, a préstárcsa gyűrűalakú 53 horonnyal van ellátva külső palástján. Ez 54 üreget alkot az 55 és 57 felületek között, amelyek a 29 préstárcsa és a 21A préshüvely között vannak kialakítva éspedig a 25 préstuskó illetve a 21A préshüvely hátoldala környezetében. Az 54 üreg feltöltési térként szolgál arra az esetre, ha valamilyen ok folytán fém sajtolódna ki az első diametrikus 55 résen keresztül. Az 54 üreg „törési zónát” képez, úgy hogy amennyiben a fém belekényszerülne ebbe az üregbe, a teljes sajtolási nyomásnak kellene kialakulnia, hogy a fém át tudjon folyni a második 57 felület mellett. Ezen túlmenően, ahogy megszűnik az 54 üregbe beáramló fémre ható nyomás, a fém lehűl, tehát még nagyobb nyomásra lenne szükség, hogy újból beindítsuk az áramlást.

A találmány szerinti 29 préstárcsa példaképpen egy 16,25 cm átmérőjű tuskó sajtolásához, amelynek extrudálási aránya 30 és 140 között van, olyan préstárcsa alkalmazható, amelynek a 29 préstárcsával szomszédos oldala konvex felülettel rendelkezik, amelynek gömbsugara 16,25 cm, maximális szélessége 6,25 cm és a külső felületén 1,25 cm széles, 0,156 cm mély gyűrűhorony van kialakítva. A 29 préstárcsa maximális átmérője olyan lehet, hogy gyűrűalakú rés jöjjön létre a 29 préstárcsa és a 21A préshüvely között, amelynek szélessége 0,0125-0,025 cm lehet.

A találmány egy másik jellemzője értelmében a sajtolószerszámnak, vagyis a 27 matricának előnyösen hasonló gyűrűhomya van, mint a 29 préstárcsának. Megállapítottuk, hogy a sajtolószerszám ilyen jellegű kialakításával a 21A préshüvelyben minimális hulladék marad. Ahogy az a 2. ábrán látható, a sajtolószerszám egy általában 59 homorú felülettel rendelkezik a 25 hengertuskó felőli oldalán. Előnyösen az 59 homorú felület körül 60 gyűrűalakú felület van, a sajtolási tengelyvonalra merőleges síkban. Ez a lapos felület a minimumra csökkenti a sajtolószerszám kopását a kerület mentén, különösképpen a 17 üreges préstüske oldalának irányában.

A találmány szerinti 27 matrica egy előnyös kiviteli alakjánál egy 16,25 cm átmérőjű hengertuskó sajtolásához az 59 homorú felület gömbsugara 16,25 cm és a felület külső 1,25 cm-es része el van lapítva. Előnyösen ez a lelapított 60 gyűrű alakú felület az 59 homorú felületnek mintegy 15-20 %-a.

A 3. ábra egy több tartályos 63 forgófejet ábrázol az

1. ábra szerinti sajtolóberendezésben való alkalmazásra. A 63 forgófejhez tartozik négy 21A-21D préshüvely, amely felépítésében megegyezik az 1. ábra szerinti 21A préshüvellyel.

A 21A-21D préshüvelyek egymáshoz képest 90°kal elfordítva helyezkednek el és mindegyik hossztengelye ugyanazon sugáron helyezkedik el a 63 forgófej középpontjához képest.

Maga a 63 forgófej úgy van felszerelve, hogy ten5

HU 209 715 B gelyirányban rögzített legyen, de el lehessen forgatni a mozgó 21A-21D préshüvelyekhez képest a sajtolási eljárás során, mikoris a préshüvelyek áthaladnak sorjában az extrudáló, a hulladékeltávolító, a tisztító és az újbóli betöltést végző helyeken, ahogy azt a 3. ábrán láthatjuk. A 21A préshüvely az extrudáló munkahelyen helyezkedik el, szintbe hozva a 10 sajtolási tengelyvonallal, ekkor a többi 21B-21D préshüvely a 10 sajtolási tengelyvonalon kívül van.

Maga a sajtolóberendezés magában foglalja a préslemezek (itt nincsenek ábrázolva) között összekapcsolt 61A, 61B és 61C összekötőrudakat. A 63 forgófej úgy van felszerelve, hogy el tudjon forogni a 61B összekötő rúd körül. A 61 forgófej két köralakú 65A, 65B tárcsából tevődik össze, ezek a 61B összekötőrudat körülvevő 67 agyra vannak rászerelve. A 65A és 65B tárcsák részlegesen vannak ábrázolva az 1. ábrán. A 3. ábrán 65 A tárcsa látható. Peremén 69 fogazás van kialakítva 71 meghajtólánc felvételére. A 71 lánc öszszekapcsolódik egy kisebb 73 fogaskerékkel. A 73 fogaskerék kapcsolódik egy nagy inerciájú, elektromos vagy hidraulikus motorral és egy fékrendszerrel, amelyet a 63 forgófej előrevitelére, leállítására és a kívánt helyzetbe való állítására használunk önmagában ismert módon.

A 63 forgófej négy 74A-74D préshüvely tartóval rendelkezik, ezeket négy köralakú 75A-75D nyílás alkotja az egyes 65A-B tárcsákban, amikoris az egyik 65A-B tárcsában lévő nyílás konform módon van beállítva a többi tárcsán lévő nyíláshoz képest.

Az egyes tartókban két 77A és 77B vezetőléc van egymással szemben, az egyik nyílás kerületétől a másik nyílás kerületéig. A 21A-21D préshüvelyek a megfelelő 74A-74D préshüvely tartókban helyezkednek el. Mindegyik préshüvelyben egy egymással szembenlévő axiális 79A és 79B horony van kialakítva, így a préshüvelyek elcsúsztathatóan vannak elhelyezve a megfelelő 74A-74D préshüvely tartókban a 77A és 77B vezetőlécek segítségével.

Mindegyik préshüvely vége túlnyúlik a 65A tárcsa felületén és 83 gyűrűhoronnyal van ellátva, ahogy az az 1. és 4. ábrákon látható. Rögzítésük a 63 forgófejhez képest gyorsan oldható 85 retesz segítségével történik.

A 4. ábrán látható módon a 85 retesz olyan 87 emelőt foglal magában, ami 89 csap körül elforgatható, a 65A tárcsához van csatlakoztatva és abból kinyúlik. A 87 emelő egyik végén 91 fejrész található, amely úgy van kialakítva, hogy össze tudjon kapcsolódni a préshüvellyel a 83 gyűrűhorony egyik ívelt szegmense mentén. A 97 emelőt a tartállyal való összekapcsolt helyzetében 93 rugó tartja. Ez 95 csapra van rászerelve, amely viszont 97 emelővel van a 65A tárcsa felületére ráerősítve. A 87 emelő 96 hornya veszi fel a 93 rugó végét. Mindegyik 87 emelőkamál a 93 rugóval szemben - hidraulikusan működtetett 98 dugattyú van elrendezve, amely megszünteti az összekapcsolódást a 91 fejrész és a 83 horony között elforgatván a 87 emelőkart a 89 csap körül, a 93 rugó eltérítő erejével szemben.

Adott esetben az egyes 87 emelőkarokat külön működtető hidraulikus dugattyú helyett egyetlen hidraulikusan működtethető dugattyú illeszthető a 63 forgófej külső részéhez, amely összekapcsolódik az egyik 87 emelőkarral, amikor egy adott préshüvely ürítési helyzetben van, ahogy azt a 10-12. ábrákkal kapcsolatosan ismertetni fogjuk.

A forgófejek alkalmazásánál visszatérő problémát jelent a megfelelő préshüvely hossztengelyének a sajtoló berendezés sajtolási tengelyvonalával való szintbehozatala. Ez tulajdonképpen kettős problémát jelent, mivel a sajtoló berendezés forgófejét eleve úgy kell felszerelni hogy az egyes préshüvelyek hossztengelye elforgatható legyen úgy, hogy egybeessék a sajtolási tengelyvonallal és a forgófejnek vezérelhetőnek kell lenni, hogy a forgófejet előre lehessen vinni, illetve le lehessen állítani, hogy pontosan szintbe lehessen hozni az adott préshüvely hossztengelyét a sajtolási tengelyvonallal. A 3. ábrán ábrázolt forgófej mindkét problémát egyidejűleg megoldja.

Ahogy az a 3. ábrán látható, 99 alsó szerelőlap van rögzítve a 101 alapegységhez. Ennek 103 sík vezető felülete párhuzamos egy 10 sajtolási tengelyvonalon és a 61B összekötő rúd geometriai tengelyén áthaladó síkkal. Látható továbbá a 104 felső szerelőlap, amelyen félköralakú 105 horony van a 67 agy felvételére, továbbá egy 106 sík vezető felület, amely a 103 sík vezető felületre fekszik fel. A felső 104 szerelőlap úgy van kialakítva, hogy a 67 agy egy imaginárius vonalon helyezkedjék el, ami összeköti az extrudáló tengelyt a 61B összekötőrúd középpontjával. Ekkor nem kell mást tennünk, minthogy elmozdítjuk a felső szerelőkonzolt a 103 sík vezetőfelület mentén mindaddig, amíg az adott préshüvely hossztengelye egybe nem esik a sajtolási tengelyvonallal. Amikor ez bekövetkezik, a 104 felső szerelőlap helyzetét a 103 sík vezetőfelületen rögzítjük akár csavarokkal vagy a 104 felső szerelőlapot ráhegesztjük az alsó 99 alsó szerelőlapra. Hasonló alsó szerelőlapok találhatók a (3. ábrán nem ábrázolt) másik 65B tárcsa külső oldalán.

Amikor a forgófej úgy van felszerelve, hogy a tartályok hossztengelye elforgatható az extrudáló tengelyen át, ki kell alakítani egy megfelelő állító mechanizmust, amely biztosítja, hogy a préshüvelyek hossztengelye pontosan a sajtolási tengelyvonalon állítható meg. A nagy tehetetlenségű motor és a fékrendszer, amely meghatározott szöggel elforgatja a forgófejet, amely biztosítja a durva szintbehozatalt a préshüvely és a sajtolási tengelyvonal között. Ekkor további beszabályozásra van szükség, hogy a préshüvely hossztengelyét és a sajtolási tengelyvonalat lényegében egybeeső helyzetbe hozzuk.

Hogy a fentemlítetteket el tudjuk végezni, két hidraulikusan működtetett 107 arretáló szerkezet van a 101 alapra felszerelve a 63 forgófej mindegyik oldalán ezek közül az egyik látható a 3. ábrán a 65A tárcsa oldalán. Mindegyik arretáló szerkezet oly módon működtethető, hogy 111 csapja beilleszthető a 65A tárcsán kialakított négy 109 furat egyikébe. Ekkor a forgófej abban a helyzetében van rögzítve, amelyben az egyik préshüvely hossztengelye pontosan szintben van a sajtolóberendezés sajtolási tengelyvonalával.

HU 209 715 B

Az 5. ábra a 107 arretáló szerkezet metszetét ábrázolja, amely magában foglalja a hidraulikusan működtetett 111 csapot, amely 112 kúpos szakasszal van kialakítva. Az ábrán a 107 arretáló szerkezetet a 109 furattal együtt láthatjuk, amely a 113 betéten van kialakítva, ami a 65A tárcsához van rögzítve. A 109 furat ugyancsak a 114 kúpos szakasszal van kialakítva, ami megfelel a 111 csap 112 kúpos szakaszának.

Üzemelés közben a 71 láncot meghajtó (itt nem ábrázolt) motor mozgatni és leállítani tudja a 63 forgófejet, hogy durván beállítsa a préshüvelyt a 10 sajtolási tengelyvonalhoz képest. A 111 csap 114 kúpos szakasza és a 111 csapot felvevő 109 furat korrigálják az esetlegesen még fennálló hibát, amikor a hajtómotor a forgófejet megállította.

Amikor az összekapcsolódás megtörtént, a rögzítőcsap biztosítja az adott préshüvely szintbehozatalát a sajtológép extrudáló tengelyével.

A 6-9. ábrák a 115 adagoló egységet mutatják, amely egyszerre helyezi be a nyomótárcsa és a szerszám között elhelyezkedő felhevített hengertuskót a préshüvely üregébe, amelyet a 63 forgófej hoz megfelelő helyzetbe. A 6. és 7. ábrán látható maga a 115 adagolóegység a 116 kerettel. A V-alakú 117 adagolóvályú a 210 préshüvely és a behelyezést végző 129 dugattyú között van. A129 dugattyú olyannyira tolható ki, hogy be tudja tolni a 117 adagolővályún koaxiálisán szintbehozott matricát, a préstuskót és a préslemezt a préshüvely üregébe.

A 117 adagolóvályúra a 118 préstárcsa a 119 nyomótárcsa adagolóról kerül rá, amely egy 121 bölcsővel van felszerelve és alkalmas a 118 préstárcsa megtartására. A 121 bölcső kapcsolatban áll a 123 billenőkarkarral, amely elfordul a 125 tengely körül. A 119 nyomótárcsa adagoló a 121 bölcső mindkét oldalán felfele ívelt 127A és 127B támaszok vannak, amik meggátolják, hogy a kerületi felületén álló nyomótárcsa átbillenjen. Ugyanakkor egy stacioner 130 ívelt felület megakadályozza, hogy a préstárcsa kiessen a 121 bölcsőből, amikor a 123 billenőkar elfordul felfele mindaddig, amíg a tárcsa el nem éri a 117 adagolóvályút. A nyomótárcsák egy 131 csúszdán kerülnek a 121 bölcsőre, a csúszda magában foglal egy U keresztmetszetű rámpát, és kismértékben lejt lefele a 121 bölcső felé, ezen gördül le a 118 préstárcsa, amely egy (itt nem ábrázolt) tárolóhelyről kerül ki, és jut el a 121 bölcsőre.

A 117 adagolóvályú a sajtolószerszámot a 133 matrica adagolóról kapja. Ez hasonlóan van kialakítva, mint a préstárcsákat továbbító 119 préstárcsa adagoló, azzal a különbséggel, hogy a 117 adagolóvályú végénél helyezkedik el, a 21D préshüvely mellett. Ily módon a 133 matrica adagoló magában foglalja a 135 bölcsőt, a 136 billenőkart, a felfele ívelt 137A és 137B támaszokat és a stacioner 139 ívelt felületet. A 135A támasz fogadja az (itt fantomábrázolásban mutatott)

140 matricát a szerszámtárolóból (itt nem ábrázolva) a

141 csúszdán keresztül ami hasonló módon van kialakítva, mint a préstárcsát továbbító 131 csúszda. Itt nem ábrázoltuk külön sem a csúszdát, sem pedig a matrica adagolót, ez az ábrázolás ugyanolyan lenne, mint a 7.

ábrán látható elrendezés és a berendezés úgyanúgy működik, mint a 119 préstárcsa adagoló. A 119 préstárcsa adagoló 123 billenőkaqa és a 133 matrica adagoló 136 billenőkarja merev kapcsolatban állnak egymással a 138 tengely útján, amely koncentrikus a 125 tengellyel, úgy hogy mindkét berendezés szinkronban mozog az alábbiakban ismertetett meghajtó mechanizmus segítségével.

A 117 adagolóvályúra a felhevített tuskó a 143 tuskó adagolóról kerül, amely magában foglalja a 145 görgő pályát, valamint a 146A és 146B oldalfalakat, amelyek kifele nyílnak a 145 görgő pályáról és ellenkező végükkel a 147A és 147B szegmensekhez vannak csatlakoztatva. Ezek a 149 tengely körül elforgathatok. A 143 tuskó adagoló fogadja a felhevített 148 tuskót (fantomábrázolásban látható a 6. ábrán) az itt nem ábrázolt kemencéből, a 151 konveyoron át, amelyen a tuskó a nehézségi erő folytán gördül le. Előnyösen a 151 konveyor görgőinek átmérői folyamatosan változnak, az egyik végen nagy átmérőtől a másik végen lévő kis átmérőkig, és úgy vannak egymással szemben elredendezve, hogy egy csatornát alkotnak a szállítóberendezés közepén, így nincs szükség oldalsó megvezetésekre.

A 146A és 146B oldalfalak úgy vannak elhelyezve, hogy amikor a 147A és 147B szegmensek elfordulnak a 149 tengely körül, a 143 tuskó adagolóban lévő tuskó átgördül a 146A oldalfalon és begördül a 117 adagolóvályúba.

A 7. ábra mutatja a meghajtómechanizmust, ami mozgatja a 119,133 és 143 adagolókat. A 8. és 9. ábra a berendezések egymást követő helyzeteit mutatja a berakodási művelet során. Ahogy az a 7-9. ábrákon látható, a rakodócsoportot meghajtó mechanizmus magában foglalja a 157 hidraulikus munkahengert, amelynek 159 dugattyúja egyik végével a 161 fogasléchez van csatlakoztatva. A 161 fogasléc ellenkező végével szemben található a 163 érzékelő, amely egy vezérlőjelet ad, amikor működés közben a 161 fogasléccel ütközik. A 161 fogaslécet a 164 támasztó henger hordozza, amely a 161 fogaslécet felfele kényszeríti. A161 fogasléc felső felületén vannak a 165 fogak, amelyek összekapcsolódnak a 169 fogaskerék fogazásával. Ugyanakkor a 169 fogaskerék összekapcsolódik egy további 171 fogaskerékkel, amely a 143 tuskó adagoló 147B szegmenséhez van rögzítve, amely elfordul a 149 tengely körül. A 169 fogaskerék összekapcsolódik továbbá egy részleges 173 fogaskerék fogaival, ami viszont a 119 préstárcsa adagoló 127A támaszával kapcsolódik össze, amely elfordul a 125 tengely körül.

Hivatkozással a 7. és 8. ábrára, a 159 dugattyú teljesen visszahúzott helyzetében van ábrázolva, ez az a helyzet, amelyben a 119, 133 és 143 adagolókról, illetve a csúszdákról a rakodás végbemegy. A 8. ábrán láthatunk egy 148 tuskót és egy 118 préstárcsát a megfelelő 143, illetve 119 adagolóban. A 133 matrica adagolóban lévő sajtolószerszám a 8. ábrán nem látható. A matrica, a tuskó és a préstárcsa együttes szállításához a 117 adagolóvályúra, működtetjük a 157 hidraulikus munkahengert, így a 159 dugattyú kitolásával a 161

HU 209 715 B fogasléc elmozdul a 8. ábra jobboldala felé. Ennek következtében a 169 fogaskerék el kezd forogni az óramutató járásával ellentétesen, ami által a 171 fogaskerék és a 173 fogaskerék elfordul az óramutató járásával egyezően, elforgatva a megfelelő berendezéseket a 8. ábrában jelzett nyíl irányában, a 9. ábrán látható helyzetbe. A 159 dugattyú olyan távolságra tolódik ki, ami szükséges ahhoz, hogy az egységek el tudjanak fordulni abba a helyzetbe, hogy a rajtuk lévő elemek a nehézségi erő folytán le tudnak gördülni a 117 adagolóvályúra, ahogy a 9. ábrán látható. A 159 dugattyú kitolódásának mértéke a 163 érzékelővel való beállítással szabályozható. A 163 érzékelő összekapcsolódásakor a 159 dugattyú visszahúzódik, ennek folytán valamennyi fogaskerék ellenkező irányban mozdul el és az adagolókat az új matricát, tuskót és préstárcsát felvevő helyzetbe hozzák.

Amikor a matrica, a tuskó és a préstárcsa az előbbiekben leírt módon a 117 adagoló vályún vannak, a 129 dugattyút (6. ábra) működésbe hozzuk. Ez betolja a matricát, a tuskót és a préstárcsát a préshüvely átmenő furatába. A 129 dugattyú megfelelő távolságra tolódik ki ahhoz, hogy biztosítsa, hogy a préstárcsa teljes egészében bekerüljön a préshüvelybe, úgy hogy a forgófej szabadon el tudjon fordulni, hogy elhelyezze a megrakott préshüvelyt megfelelő szintbe a sajtolási tengelyvonalhoz képest.

A találmány egy másik jellemzőjének megfelelően a 10. és 11. ábrák egy második forgó egységet mutatnak be, amely a 3. ábrán látható forgófejjel van kapcsolatban, azzal a céllal, hogy megkönnyítsük a préshüvelyek cseréjét (például különböző átmérőjű tüskök préselése esetén), valamint hogy könnyebben lehessen eltávolítani a hulladékot a préshüvelyből a sajtolási ciklus befejeztekor. A 10. ábrán olyan 181 forgótárat láthatunk, amelynek négy 183A-183D préshüvely tartója van, amelyek egymáshoz képest 90°-kal helyezkednek el a 185 geometriai tengelyhez képest. A 187 tengely 189 csapágyházban van csapágyazva: ez a 189 csapágyház acélkeret közbeiktatásával - amely például I gerendákból van kialakítva - a 63 forgófej fölötti 181 forgótárat tartja. A181 forgótárat, hasonló módon, mint a 63 forgófejet az itt részben ábrázolt 194 lánc, a nagy inerciájú motor és a fékrendszer (ezek itt nincsenek ábrázolva) hajtják meg.

A préshüvelyek cseréjére és a hulladék eltávolítására szolgáló 181 forgófej tartalmaz több különböző méretű 189A-189D és 191 A-l91D tartályt, amelyek a 185 geometriai tengely körül helyezkednek el. A 189 tartályok belső átmérője és a 191 tartályoké eltérő lehet, attól függően, hogy milyen átmérőjű tuskót sajtolunk az adott ciklus alatt.

All. ábra a 63 forgófej keresztmetszetét és a 10. ábra szerinti - a préshüvely cserére és a hulladék eltávolítására szolgáló 181 forgótárat mutatja a hengerdugattyúegységgel kombinálva, amely szükséges a préshüvelyek cseréjéhez és a hulladékos tartályok eltávolításához. All. ábrán láthatjuk a 63 forgófejhez tartozó 65A és 65B tárcsákat, aholis a préshüvelyek elcsúsztatható módon vannak a 77A és 77B vezetőléceken elhelyezve. All. ábra szerinti megoldásnál a 21B préshüvely van megfelelő helyzetben a 63 forgófej préshüvelycserélő és hulladékeltávolító helyzetéhez képest. Ugyanez az ábra mutatja a 181 forgófejet, amely ugyancsak tartalmaz két köralaku 193A és 193D tárcsát, a 181 forgófejben lévő minden egyes tartálytartóban. A 193A és 193D tárcsában nyílások vannak, az egymással szemben lévő 195A és 195D tartórudakkal, amelyek összekötik a tárcsákat a nyíláspárok kerülete mentén, ugyanúgy, mint a 63 forgófej esetében. A 11. ábra szerinti 181 forgótárnál a 183C préshüvely tartó megfelelő helyzetben van a 63 forgófej 21D préshüvelyének felvételére. A 183C préshüvely tartó 195A és 195D tartórúdja úgy helyezkednek el, hogy megfeleljenek a 63 forgófej 21B préshüvelyében kialakított axiális hornyoknak.

A 12. ábrán mindegyik hulladékeltávolító 189A189D és 191A-191D tartály tartalmaz 197 hengert, amelynek 199 karimája van az edény végénél, a forgótár szomszédságában.

A 199 karimához legalább két 201 csavar van felszerelve egymással szemben a hengerhez képest. Ezek átnyúlnak a 193A tárcsán és a 203 csavarfejben végződnek. A 193A tárcsa és a 203 csavarfej között 205 rugó támaszkodik fel az egyes csavarokon. így tehát minden egyes hulladékfelvevő tartály merőlegesen elfordul egy, a forgófejtől távolabbi helyzetbe, hogy ne akadályozza a forgófej forgását.

Ahogy az a 11. ábrán látható, három 206, 207, 208 hidraulikus munkahengerek helyezkednek el a 63 forgófej bal oldalán és ugyanígy, három 209, 210 és 211 hidraulikus munkahenger van a préstartály cserélő és hulladékeltávolító 181 forgótár jobb oldalán. A külső 206,208 és 209, 211 hidraulikus munkahengerek feladata, hogy a préshüvelyeket a 63 forgófejtől a 181 forgótárhoz tolja. így például ahogy ez a 10. ábrán látható, a 63 forgófej bal oldalán lévő 206 és 208 hidraulikus munkahengerek betolják a 21B préshüvelyt a 181 forgótárba. Hasonló módon, ha például a 21B préshüvely a 181 forgótárban lenne, a 181 forgótár jobb oldalán lévő két külső 209, 211 hidraulikus munkahenger tolná el a 21B préshüvelyt a 63 forgófejhez.

Teljesen egyértelmű, hogy a 63 forgófej és a 181 forgótár elrendezése folytán - ahogy az a 10. és 11. ábrákon látható - a préshüvely eltávolítható a 63 forgófejről és helyette egy másik préshüvely helyezhető be viszonylag egyszerű művelettel néhány perc alatt, ellentétben az eddigi megoldásokkal, ahol ez a művelet több órát vett igénybe. Egy ilyen művelet során a sajtolásban résztvevő forgófejet megfelelő szög alatt el kellene fordítani, hogy behelyezze az eltávolítandó tartályt a préshüvelyt cserélő és hulladékeltávolító helyzetbe (a 21B préshüvely helyzete a 3. ábrán), megfelelő szögben el kellene fordítani a 181 forgótárat, hogy behelyezzen egy üres préshüvelyt a préshüvelycserélő és hulladékeltávolító munkahelyen: működtetni kellene a 98 dugattyút (4. ábra), hogy szétkapcsolja a 87 emelőt a 83 horonytól: ki kellene tolni és vissza kellene húzni a 206 és 208 hidraulikus munkahengereket, hogy eltolják a sajtoló préshüvelyt a 63 forgófejtől a 181

HU 209 715 Β forgótár egy üres préshüvely helyére: megfelelő' szög alatt el kellene fordítani a 181 forgótárat, hogy a pótlásként szolgáló préshüvelyt szintbe hozza a most éppen üres préshüvelytartóval a sajtolást végző forgófejben. A 209 és 211 hidraulikus munkahengereket ki kellene tolni és vissza kellene húzni, hogy az újabb préshüvelyt behelyezzük a sajtoláshoz tartozó forgófej üres préshüvely tartójába, majd pedig le kellene venni az energiát a 98 dugattyúról, hogy a 87 kar össze tudjon kapcsolódni a megfelelő henger 83 hornyába.

Ahhoz, hogy a sajtolás után eltávolítsuk a hulladékot a tartályból, mint például a 21B préshüvelyből, a préshüvelycserélő és hulladékeltávolító forgófej megfelelően méretezett hulladékedényét elforgatjuk, hogy szintbe hozzuk a 21B préshüvely üregével a hulladékeltávolító helyzetbe. Amikor ez megtörtént, a középső 210 hidraulikus munkahengert, amely a 181 forgótártól jobbra helyezkedik el, kitoljuk, hogy eltolja a hulladékgyűjtő edényt a 21B préshüvely felé, és rányomja az edény 199 karimáját a préshüvely végfelületére. Ezt követően a sajtolásban résztvevő forgófej baloldalán lévő 207 hidraulikus munkahengert hozzuk működésbe, hogy kitolja a hulladékot a préshüvelyből a hulladékgyűjtő edénybe. A hulladékgyűjtő edénynek és ugyanígy a 210 hidraulikus munkahengernek megfelelő reakcióerőt kell kifejteni a préshüvellyel szemben, hogy kellő módon ellenálljon annak az erőnek, ami ahhoz szükséges, hogy a hulladék ki legyen nyomva a préshüvelyből anélkül, hogy a forgófej hajlítónyomatéknak lenne kitéve. Amikor a hulladék végül bekerül a hulladékgyűjtő edénybe a 210 és 207 hidraulikus munkahengerek teljesen vissza lesznek húzva, amikor a 63 forgófej és a 181 forgótár megfelelő szög alatt elfordulhat a következő művelethez.

A fent leírtak esetében számtalan módozat lehetséges, változtatások és adaptálások, természetesen az igénypontokban részletezett oltalmi körön belül.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Indirekt sajtoló berendezés, amely meleg préstuskót, matricát és préstárcsát befogadó, tengelyirányú átmenő furattal ellátott, tengelyirányban rögzített, legalább egy préshüvelyt, valamint a matrica felől a préshüvely átmenő furatába illeszkedő üreges préstüskét és adagolóegységet, továbbá a préshüvely másik oldalán olyan támasztóelemet tartalmaz, amelynek átmérője nagyobb, mint a préshüvelyek átmenő furatának átmérője, azzal jellemezve, hogy olyan tengelyirányban rögzített forgófejjel (63) van ellátva, amelyben préshüvelyek (21A-21D) vannak forgástengely körül egy sajtolási tengelyvonalba (10) és azon kívülre forgathatóan elrendezve; adagolóegysége (115) a matrica (27) és a préstárcsa (29) között elhelyezett préstuskót (25) befogadó módon van kialakítva és a forgófej (63) mellett úgy van elhelyezve, hogy tengelye a sajtolási tengelyvonalon (10) kívül van; továbbá a támasztóelem (31) a préshüvelyeknek (20A-21D) a préstuskóval (25) szemközti oldalán, azoktól függetlenül tengelyirányban rögzítetten van elhelyezve és a préstárcsa (29) sík homlokfelületére felfekvő sík homlokfelülete van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a préstárcsa (29) henger alakú palástjának közepén gyűrűhorony (53) van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a támasztóelem (31) furatán keresztülnyúló és a préstárcsa (29), a préstuskó (25) és a matrica (27) furatába benyúló alternálótüskéje van.
4. 4. A 3. igénypont szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a tüske (41) forgathatóan van ágyazva és olyan vállrésze (49) van, amely a sajtolás befejező szakaszában a préshüvely (21A-21D) belsejében helyezkedik el és átmérője nagyobb, mint a matrica (27) furatának átmérője.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a forgófej (63) mellett forgótárral (181) van ellátva, amelyben préshüvely tartók (183A-183D), valamint a matricát (27), a préstárcsát (29) és a köztük lévő préstuskó (25) maradványát befogadó tartályok (191A-191D, 192A-192D) vannak oly módon elrendezve, hogy geometriai tengelyeik forgási pályája érinti vagy metszi a forgófejben (63) lévő préshüvelyek (21A-21D) geometriai tengelyeinek forgási pályáját.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a forgótárhoz (181) és a forgófejhez (63) kapcsolódó préshüvely kitoló, illetve betoló hidraulikus munkahengerei (206, 208 és 209, 211) vannak oly módon elrendezve, hogy a préshüvelyek (21A-21D) geometriai tengelyeinek pályája és a préshüvely tartók (183A-183D) geometriai tengelyeinek forgási pályája érintési, illetve metszéspontjaival a hidraulikus munkahengerek (206, 208 és 209, 211) geometriai tengelyei egybeesnek.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a préshüvelyek (21A-21D) a forgófejre (63) erősített vezetőlécekkel (77A-77D) vannak a sajtolás geometriai tengelyvonalával (10) párhuzamos helyzetben elfordulás ellen rögzítve és oldható reteszekkel (85) vannak ellátva.
8. 8. A 7. igénypont szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a reteszek (85) működtető rugóval (93) vannak ellátva.
9. 9. A 7. vagy 8. igénypont szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a reteszek (85) hidraulikus működtetésű dugattyúval (98) vannak ellátva.
10. 10. A 7-9. igénypontok bármelyike szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a préshüvelyek (21A-21 D) egyik vége a forgófejből (63) kinyúlóan van kialakítva és a kinyúló részen körhorony (83) van, a reteszekben (85) pedig ezekbe a körhornyokba (83) illeszkedő fej résszel (91) ellátott emelő (87) van.
11. 11. A 10. igénypont szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy az emelő (87) csap (89) körül elforgathatóan van ágyazva és a rugó (93), illetve a dugattyú (98) a fejrésszel (91) szemközti karhoz illeszkedően van elhelyezve.
12. 12. Az 5-11. igénypontok bármelyike szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a préstuskó (25)

    HU 209 715 Β sajtolási maradvány anyagát a préshüvelyekből (21A21D) a forgótáron (181) lévő tartályokba (191 A, 191D, 192A, 192D) kitoló hidraulikus munkahengerekkel (206,208) van ellátva.
13. 13. Az 5-12. igénypontok bármelyike szerinti sajtoló berendezés, azzal jellemezve, hogy a forgótáron (181) lévő tartályok (191A, 191D, 192A, 192D) a forgófej (63) felé rugó (205) ellenében tengelyirányban elmozdíthatóan vannak kialakítva.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a forgófejen (63) egy sík vezetőfelülettel (103) ellátott alapegysége (101) van, ahol ez a sík felület (103) párhuzamos a sajtolási 5 tengelyt (10) és a forgófej (63), geometriai tengelyét magába foglaló és a sík vezetőfelület (103) egy olyan második sík felülettel (106) illeszkedik, amely része egy - a forgófej (63) tengelyét ágyazó felső - szerelőlapnak (104).