HU209170B - Cradling and method for producing walls and similar building structures by help of this cradling - Google Patents

Description

A találmány több, egymással összekapcsolható zsaluelemet tartalmazó, falak és hasonló építményszerkezetek öntéses előállítására szolgáló zsaluzatra vonatkozik, A találmány tárgyát képezi továbbá a zsaluzat felhasználására vonatkozó eljárás is.

Építményalapok, falak, támfalak, járófelületek, födémek betonból vagy más megszilárduló töltőanyagból faanyagú tábla- és deszkazsaluzatok segítségével történő öntéses előállítása idő- és munkaigényes művelet. Az ilyen zsaluzatok nehezek és nehézkesen kezelhetők, azokat daruskocsival kell szállítani, és azok alkalmazása kötőelemeket, valamint számos technológiai részműveletet is igényel, beleértve a szállítást, felállítást, eltávolítást kenést és az elemek tárolását is.

Előre gyártott falazóblokkok és más ilyen elemek alkalmazása hasonlóképpen számos műveletből álló gyári kezelést, költséges szállítást, jelentős helyszíni építési munkát és teljeskörű utókezelést igényel.

A technika állását tükröző szabadalmi dokumentumforrásokként megemlítjük az NO 46 428 sz. szabadalmi bejelentést, a DE2213 358 és a DE 1 684357 sz. publikációs iratot, az US 2 184714, a DE 3 234489 és a DE 3 727 956 sz. szabadalmi leírásokat, a WO 82/04088 sz. nemzetközi publikációs iratot, továbbá a DE 1 812 590, a DE 3 003 446, az SE 206 538 és az FR 1 603 005 sz. szabadalmi leírásokat.

Az NO 46 428 sz. szabadalmi bejelentés olyan cölöpalapzsalut ismertet, amely egymással összekapcsolható üreges részekből áll. A konstrukciós kialakításból és az alkalmazott csatlakoztató szervek jellegéből adódóan az ismert cölöpalapzsalu - amennyiben zsaluzatként használják - csupán egymástól térközzel elhelyezkedő oszlopok öntéses előállítására alkalmas. Nem teszi lehetővé ugyanakkor folytonos fálszerkezetek öntéses előállítását, és vízszintesen vagy átlósan elhelyezkedő erősítő betétrudak használatát sem. A publikált szabadalmi bejelentésből azonban megismerhető olyan csatlakoztató szerv, amellyel szomszédos elemek, ill. elemrészek kellő és tartós szilárdságot adó módon egymáshoz kapcsolhatók.

A DE2213 358 sz. publikált szabadalmi bejelentés flexibilis, erősítőbetétes szövetjellegű zsaluzóanyagot ismertet, amely azonban nem önhordó, és csak faanyagú táblás zsaluzatok véglezáró kiegészítő anyagaként, ill. elemeként használható, lényegében megtartva a táblás zsaluzatok összes alkalmazási hátrányát.

A DE 1684357 sz. szabadalmi leírás egy szintén nem önhordó, szövetjellegű, egymással összekapcsolható csatlakoztató szervek segítségével szilárdan egyesíthető részekből álló zsaluelemet ismertet. Ezen ismert megoldás azonban ugyancsak nem alkalmas folytonos falszerkezetek előállítására, és nem engedi meg keresztezett, ill. keresztirányú erősítő betétrudak használatát sem.

Az US 2 184714 sz. szabadalom ugyan nem zsaluzatra vonatkozik, de tárgyát előre gyártott betonelemek képezik. Az ilyen előre gyártott elemek építmények létesítése céljából történő felhasználása során az épületszerkezet egymással szomszédos betonelemeinek egymáshoz tartását reteszelő rudakkal biztosítják.

A DE 3 234489 sz. szabadalmi leírásban ismertetett szerkezeti kialakítás a fentebb hivatkozott NO 46 428 sz. szabadalmi bejelentés szerinti megoldáshoz több tekintetben is hasonló. A leírásban hozott kiviteli példák alapján ítélve azonban ezen kialakítás sem alkalmas zsaluzatok létesítésére.

A DE 3 727 956 sz. szabadalmi leírás könnyűbeton anyagú, egymással összeragasztható elemekből álló zsaluzatokat ír le. Ezen megoldás elemei, jóllehet hosszirányban nyújtottak, mégis számos szempontból emlékeztetnek a fentebb már értékelt betonelemekre,

A WO 82/04088 sz. publikált nemzetközi szabadalmi bejelentés különböző építési eljárásokat, és öntött betonszerkezetek kialakításához alkalmas ún. bennmaradó zsaluzatot ismertet. Ezen zsaluzat zsaluelemei nem önhordóak, és a belőlük összeállított zsaluzat gyakorlatilag egy hagyományos, szokványos kötőelemeket használó vastagfalú szerkezet.

A DE 1812590 sz. szabadalmi leírás tárgyát számos, különböző alakú elem képezi, amelyek felhasználásával zsaluzatok építhetők, ill. alakíthatók ki. Az egyes elemek összetartásához feszítőszerkezeteket alkalmaznak, aminek következtében számos és sokféle egyedi elemfajta használata szükséges.

A DE 3 003 446 sz. szabadalmi publikáció szerinti falazóblokk-jellegű zsaluelemek lényegében a már említettekkel azonos hátrányokkal és hiányosságokkal rendelkeznek.

Az SE206538 sz. leírás üreges építő-, ill. falazóelemeket ismertet, ezek azonban nem rendelkeznek sem a szomszédos elemek révén egymással közlekedő módon összenyitott belső térrészekkel, sem pedig a jelen találmányt érinthető, az elemek felületéből kiálló, egymással együttdolgozó csatlakoztató szervekkel.

Az FR 1603 005 sz. szabadalmi leírásból megismerhető végül egy adott esetben előre gyártott, egymással átellenes, két rugalmas, ill. flexibilis fallal rendelkező zsaluzat, amelynek flexibilis falait egymáshoz kapcsolható, lényegében vékonyfalú cső alakú, C-jellegű keresztmetszeti szelvényű zsaluelemek alkotják. Két zsaluelemet egymáshoz csatlakoztatva az elempárt képező zsaluelemek egyikének egy hosszirányú kiterjedésű nyúlványa az elempárnak egy nyílás nélküli oldalsó közös falát adja. A bejelentés szerinti megoldás előnyösként ismertetett kiviteli alakjánál a zsaluelemek hajlékony, ill. flexibilis textil- vagy vászonanyagú, tehát nem önhordó szerkezetek. Egy extrémnek tekinthető példa szerint azonban a leírás javasolja a zsaluelemek flexibilis, hengerelt lemezanyagból való előállítását is, amely esetben viszont már önhordó szerkezettel állunk szemben. A leírásban foglaltak szerint az egyes zsaluelemek összekapcsolhatók varrással, ragasztással és hegesztéssel. A fentiekben ismertetett francia szabadalmi leírás szerinti zsaluzat nem rendelkezik belső terében anyagáramlást megengedő közlekedőnyílásokkal, a francia leírás kifejezetten azt írja, hogy az egyes, egymástól a határolófalakkal és a közfalakkal elválasztott térrészeket egymást követően, tehát egyenként kell kiönteni. A kiöntést megelőzően az egymással összekötött zsaluelemeket egy alsó és egy

HU 209 170 Β felső rögzítőkerethez kell kifeszíteni. Ezen művelet szükségessége, valamint az elemek egymáshoz csatlakoztatásának javasolt módja miatt a zsaluzat létesítése és kiöntése egyaránt bonyolult. Amiatt, hogy a zsaluzat belső terében lévő cellák belterei között nincsenek anyagátáramlást megengedő nyílások, nem lehetséges a belső térben vízszintes és/vagy átlós merevítő betétrudak elhelyezése. Az önhordó kivitel esetében továbbá a hengerelt fémlemezanyagú zsaluelemek szállítási és tárolási helyigénye igen jelentős.

A találmány célkitűzését olyan, önhordó, egymással összekapcsolható, egyszer használatos zsaluelemek alakzáró, oldható összekapcsolása útján létrehozható, és különösen falszerkezetek előállításához alkalmas zsaluzat kialakítása képezi, amely lehetővé teszi a betonnal vagy más megszilárduló anyaggal való kiöntés során a szabad anyagáramlást a zsaluzat belső terében az egymással összekapcsolt zsaluelemek belterei között, és így segítségével folytonos, a zsaluzat kiöntés utáni meghagyása esetén a zsaluzat anyagával, példaképpen műanyaggal bevont építményszerkezetek állíthatók elő.

A találmány egy további célkitűzése az ismert zsaluzatmegoldások hátrányainak és hiányosságainak kiküszöbölése, de legalább csökkentése.

A kitűzött célokat olyan találmány szerinti zsaluzat kialakításával, valamint a zsaluzat felhasználásával foganatosítható eljárás alkalmazásával érjük el, amely zsaluzat meghatározó új jellemzőit az 1, igénypont jellemző része, míg az eljárás lényeges, új ismérveit a 9. igénypont jellemző része tartalmazza.

A találmány szerinti zsaluzat egy előnyös kiviteli alakja lehetőséget nyújt keresztezett erősítő betétes öntött építményszerkezetek előállítására is.

A találmány szerinti zsaluzat lényegében cső alakú zsaluelemei úgy vannak egymással összekapcsolva, hogy olyan pl. falszerkezet-zsaluzatot adnak, amelyben a kiöntés során a beton szabadon áramolhat a zsaluzat zsaluelemeinek belterei között, aminek eredményeként a beton megszilárdulása után egymással anyagukban egyesített, lényegében hengeres oszlopok sokasága alkotja az eredő falszerkezetet.

A találmány szerinti zsaluzat alkalmazása lehetővé teszi az erősítő rudaknak a hagyományos mennyiséghez képest csökkentett mennyiségű betonanyagba történő beágyazását, mivel azokat a vízzáró zsaluelemek egyebek között a beszivárgó víz ellen is fokozottan védik.

Alapozások betonöntéses létesítése esetén megtakarítható az alapot védő szigetelő műanyagfólia, és nincs szükség glettelésre, iszapzárásra, ill. vakolatlyukak záró tömítésére.

A találmány szerinti zsaluzat cső alakú zsaluelemeinek szerkezeti anyaga előnyösen mintegy 1 mm vastag nagy ütésállóságú polivinilklorid, mert ezen anyag, amennyiben megmaradó zsaluzatként alkalmazzuk, a betonszerkezetnek vonzó külső megjelenést kölcsönöz. Nincsen azonban elvi akadálya kartonlemez vagy bármely más megfelelő tulajdonságú és/vagy falvastagságú anyag használatának sem.

A zsaluelemek csőalakjuknak köszönhetően kellő mechanikai szilárdságúak, és különösen hajlítással szemben ellenállóak. Kereszmetszeti szelvényük lehet kör alakú, ovális vagy sokszög alakú (pl. nyolc-, tizenhat-, vagy akár többszög alakú is). Szögszelvények esetében az éleket adó szelvénysarkok előnyösen lekerekítettek. Négyzet alakú keresztmetszeti szelvény szintén lehetséges.

Az építményszerkezet létesítése során a kiöntés után a zsaluzat megtartható, de felületburkoló részei kívánt esetben el is távolíthatók. Meghagyásra szánt kivitelek esetén előnyös szerkezeti anyagként használhatók felületkezelt műanyagok, amely esetben karbantartásmentes öntött alapozások és más hasonló építményszerkezetek állíthatók elő.

A találmány szerinti zsaluzat zsaluelemei rendkívül könnyűek és annyira rugalmasan alaktartók, hogy egymásba illesztve máglyázhatók, aminek következtében szállítási térfogatuk és súlyuk megtakarítása a fatáblás zsaluelemekéhez képest akár 98%-ot is elérhet.

Alapok készítése esetén a cső alakú zsaluelemek simított aljazatbetonra vagy akár kavicságyra is telepíthetők. Ha a szerkezet keresztirányú erősítése is szükséges, úgy erősítő betétrudak helyezhetők be függőlegesen, vízszintesen vagy akár átlósan is, amelyek a zsaluzat létesítésekor merevítőkként is szolgálhatnak. Vasalt, tehát erősítőbetétes szerkezetek kialakításához olyan zsaluelemeket alkalmazunk, amelyeken a vízszintes és/vagy átlós elrendezésű erősítő betétrudakat átvezető, azokat felvevő járulékos furatok is vannak, míg a függőleges erősítő betétrudak egyszerűen behelyezhetek felülről a zsaluelemek felül nyitott végein át, amelyekbe majd a betont is öntjük. Egy családi ház szokványos alapozásának bezsaluzását egy személy egy nap alatt elkészítheti.

A fentieken túlmenően, a találmány szerinti zsaluzatokkal való munkavégzéshez a hagyományos fatáblás zsaluzatokkal összevetve lényegesen kisebb a földmunkaigény is.

Támfalak létesítéséhez a földet fagyhatármélységig kiemeljük, majd a zsaluzatot a zsaluelemek összekapcsolása útján a helyszínen telepítjük és bevasaljuk. Szükséges vagy kívánt esetekben a kiemelt föld még a zsaluzat kiöntését megelőzően visszatermelhető. Aszerint, hogy a támfal koszorúvonala egyenes vagy görbült, a zsaluelemeket kívánt, megfelelő méretre vágjuk.

A zsaluelemek csekély súlya és természetes rugalmassága lehetővé teszi pl. két zsaluelem függőleges, hosszirányú toldását. Toldás szüksége esetén előnyös, ha a toldási helyeket minden sorrendben második elemnél az előzőéhez képest függőleges irányban eltoltan helyezzük el úgy, hogy minden sorrendben második alsó zsaluelemet az előzőnél magasabbra hagyunk meg.

A zsaluzat pl. PVC műanyag szerkezeti anyaga színezhető, ill. színes is lehet.

A találmány szerinti egyszer használatos zsaluzat, ill. annak zsaluelemei egyaránt alkalmasak vízszint feletti és vízalatti betonozási munkákra pl. rakpartok, kikötőhidak, dokkok és hasonlók munkálatainál. Víz3

HU 209 170 Β alatti munkák esetében a teljes erősítő vasalás a felszínről, búvárok közreműködésének szükségessége nélkül beépíthető a zsaluzatba.

A találmányt az alábbiakban kiviteli példákon, a csatolt rajzra hivatkozással ismertetjük részletesebben. A rajzon az

I. és 2. ábra egy közönséges és egy sarokalkotó példaképpeni találmány szerinti zsaluelem végirányú nézete, a

3. ábra öt egymással összekapcsolt zsaluelemből négy közönséges elemből és egy sarokelemből - álló zsaluzat felülnézeti vázlata, a

4. ábra egy második kiviteli alakot képező, egymással összekapcsolt két zsaluelemet végirányú nézetben bemutató vázlat, az

5. ábra öt darab, a 4, ábra szerinti kivitelű zsaluelemből összeállított példaképpeni zsaluzat távlati képe, a

6. ábra egy a 4. és 5. ábra szerinti kivitelű zsaluelemnek a vele szomszédos ilyen zsaluelemmel kapcsolódó oldalsó palásttartományát érzékeltető nézetvázlat, a

7. ábra a találmány szerinti zsaluzat zsaluelemeinek egy harmadik példaképpeni kivitelét két ilyen elemet összekapcsolásukat megelőző állapotukban távlati képen bemutató vázlat, a

8. ábra az előző ábra szerinti kivitelű három darab összekapcsolt zsaluelemből kialakított találmány szerinti zsaluzat perspektivikus vázlata, a

9. ábra ugyanezen harmadik kiviteli alakot képező, egymással összekapcsolt bárom zsaluelem felülnézete, a

10. ábra egy, az 1-3. ábrákon bemutatott első példaképpeni kiviteli alakot képező zsaluelem perspektivikus képe, míg a

II. ábra az 1-3. ábrák szerinti zsaluelemek különböző csatlakoztatási és elrendezési lehetőségeit érzékeltető és bemutató vonalas felülnézet.

Az alábbi részletes példa ismertető részben a találmány szerinti zsaluzat egyes példaképpeni zsaluelemeit bemutató ábrákon, így a zsaluelem egy első célszerű kivitelét feltüntető 1-3., 10. és 11. ábrán, a zsaluelem egy második előnyös kiviteli alakját bemutató 4-6. ábrán és a zsaluelem egy harmadik előnyös, példaképpeni kiviteli alakját feltüntető 7-9. ábrán, valamint az ezekre hivatkozó leíró szövegrészekben az azonos vagy megfelelő szerkezeti elemeket rendre ugyanazon hivatkozási számokkal jelöljük.

A taláhnány szerinti zsaluzat egy első példaképpeni kivitelű, a csatolt rajz 1-3., 10. és 11. ábráján bemutatott 1 zsalueleme egy hosszúkás, lényegében cső alakú közönséges vagy alapelem, ugyanakkor az említett ábrák némelyikén látható egy ugyanilyen kivitelű sarokalkotó 1’ zsaluelem is. Az 1 és 1’ zsaluelemek végei nyitottak, és keresztmetszeti szelvényük lekerekített sarkú nyolcszög alakú. A közönséges vagy alapelemként használható 1 zsaluelem el van látva egy vele szomszédos alapelemhez való kapcsolását lehetővé tevő csatlakoztató szervekkel, amelyek a jelen példaképpeni kiviteli alak esetében T alakú 2 bordák és ezeknek megfelelő kiképzésű, szintén T alakú 3 hornyok. A 2. és 11. ábrákon feltüntetett 1’ sarokelem pl. négy oldalsó palásttartományán egymással páronként szembenfekvő azonos kialakítású 2’, 3’ csatlakoztató szerv van elrendezve. Az elemek kapcsolódása a 3. és 11. ábrán bemutatott módon a 2, 2’ bordáknak a 3, 3’ hornyokkal való alakzáró kapcsolata révén biztosított. Belátható, hogy más kivitelű sarokképző 1’ zsaluelemek olyan kialakításúak is lehetnek, hogy csak egymással 90°-os szögeket bezáró két vagy három palástfelületükön vannak csatlakoztató szervek.

Az 1-3., 10 és 11. ábrák szerinti első kivitelű 1, 1’ zsaluelemek egyik oldalsó palásttartományán rendre egy 4, 4’ nyílás van, amely az elem hosztengelyirányában teljes hosszban végigmenő lehet. Az 1, 1’ zsaluelemek egy másik, mint ahogy az keresztmetszeti szelvényeket bemutató ábrákból érzékelhető, a 4,4’ nyílásokkal rendelkező palástfelülettel meghatározott (az alapelemek esetében 180°-os, a sarokalkotó elemeknél 90°-os) szöget bezáró palástfelületén egymástól azonos térközökkel elrendezett 6 nyílások vannak kialakítva, amelyek a 10. ábrán láthatók, és az egymással zsaluzattá összekapcsolt 1, 1’ zsaluelemek között a kiöntő beton(anyag) szabad áramlását megengedő összeköttetést biztosítanak.

Az 1, 1’ zsaluelemek szerkezeti anyaga pl. PVC műanyag, kartonlemez, vagy bármely más hasonló tulajdonságokkal bíró anyag lehet. Az elemek falvastagsága nagyságrendileg 1 mm körüli. Az elemek lényegében csőalakja azok nagy mechanikai szilárdságát és különösen hajlító igénybevétellel szembeni ellenállóképességét eredményezi, miközben az elemek kellő rugalmassággal is rendelkeznek.

Az előnyösen végigmenő 4, 4’ nyílások jelentősen hozzájárulnak az elemek említett rugalmasságához, és lehetővé teszik azok ún. máglyázott, tehát két vagy több elem egymásba helyezett szállítását, ill. tárolását.

A 11. ábra az 1-3. és 10. ábra szerinti első kivitelű 1,1’ zsaluelemekből zsaluzat összeállításának néhány lehetőségét érzékelteti. All. ábra legtetején egymással összekapcsolt három közönséges vagy alapelemként kialakított 1 zsaluelem látható. Rugalmasságuk következtében ezekből görbülettel rendelkező kör alakú vagy ívelt zsaluzat is létesíthető. All. ábra alsó részén bemutatjuk, hogy a „sarokalkotó” 1 ’ zsaluelemek többirányban is egymáshoz sorolhatók és összekapcsolhatók, miáltal lehetőséget adnak széles, nagykiterjedésű zsaluzatok létesítésére az egyes zsaluelemek keresztmetszeti méretének megnövelése nélkül.

A csatolt rajz 4-6. ábráin a taláhnány szerinti zsaluzat létesítésére alkalmas elemek egy második kiviteli alakját képező olyan 1” zsaluelemeket mutatunk be, amelyek kör alakú keresztmetszeti szelvényűek, és egy palásttartományukon alkotóirányú végigmenő 4” nyílással rendelkeznek, aminek eredményeként az egyes 1” zsaluelemek keresztmetszete lényegében, ill. közelítőleg C alakú.

Az 1” zsaluelemeken kívül patkó alakú keresztmetszetű 5 bordákként kialakított csatlakoztató szervek

HU 209 170 Β vannak. Ezen patkó alakú 5 bordák úgy vannak kiképezve és elrendezve, hogy két egymáshoz illesztett 1” zsaliielem szomszédos 5 bordái egymásba kapcsolódnak, ha az egyik 1” zsaluelemet részlegesen beillesztjük a vele szomszédos másik 1” zsaluelem alkotóirányú 4” nyílásába, és ily módon különösen szilárd, oldódásra nem hajlamos zsaluzatot nyerünk.

Minden 1” zsaluelem 4” nyílással átmérósen szembenfekvő palásttartományán a 6. ábrán látható módon egymástól egyenlő térközökben kialakított 6 nyílások is ki vannak képezve, amelyek között még az 5. ábrán érzékeltetett vízszintes (és/vagy átlós) elrendezésű erősítő 7 betétrudak felvételére és átvezetésére szolgáló furatok is vannak. A 4” és 6 nyílások a kiöntő (beton)anyag szabad áramlását teszik lehetővé az egymással zsaluzattá összekapcsolt 1” zsaluelemek belterei között.

A találmány szerinti zsaluzat kialakítására szolgáló elemek egy példaképpeni harmadik kiviteli alakjait képező, más jellegű csatlakozószerv kialakításuk miatt hossztengelyirányban haladva váltakozó keresztmetszeti szelvényű 1”’ zsaluelemeket mutatunk be a csatolt rajz 7-9. ábráin.

A 7. ábrán még összekapcsolás előtti állapotban látható két 1”’ zsaluelem. Az 1’” zsaluelemek mindegyike két egymással átellenes palásttartományában hossztengelyirányban egy sor egymástól térközzel kialakított 8 nyílással van ellátva. A 8 nyílások úgy vannak kiképezve, hogy az egyik palásttartomány nyílássora a másik palásttartomány nyílássorához képest hossztengelyirányban fáziseltolt elrendezésű, így az egymáshoz sorolt 1”’ zsaluelemek egyikének 8 nyílásaiba a szomszédos elem 8 nyílásai közötti 9 falrészek beilleszkednek. A kapcsolatot egy függőleges 10 kapcsolórúddal reteszelni lehet.

A 9. ábrán egy zsaluzat sarokkiképzést mutatunk be, amely egy némileg eltérő kialakítású sarokalkotó 1”” zsaluelemet tartalmaz. Az eltérés az l”’zsaluelemhez képest csupán annyi, hogy itt ezen sarokalkotó 1”” zsaluelemen a csatlakoztató szervekként is szolgáló 8 nyílások sorai nem két egymással átmérősen átellenes, hanem egymással 90°-os középponti szögben elrendezett alkotó menti két palásttartományban vannak elrendezve. A csatlakozató szervek pl. a 4. és 5. ábrán bemutatott kialakítása esetén az 1” zsaluelemek kölcsönös összetartó kapcsolatát a beöntött betonanyag által ébresztett terhelőerő csak tovább erősíti.

Elvégzett gyakorlati kísérletek tanulsága szerint a találmány szerinti zsaluzat és annak zsaluelemei csekély falvastagságuk és súlyuk ellenére is képesek a (betonnal való) kiöntés során ébredő terhelések felvételére és elviselésére. A hagyományos táblás és deszkazsaluzatok az alkalmazási esetek túlnyomó többségében helyettesíthetők a találmány szerinti zsaluzattal. Ezért a jelen leírásban és az igénypontokban is többször említett alapozások, falszerkezetek, támfalak az oltalmi kör szempontjából kizárólag példajellegűek a lehetséges és előnyös alkalmazási területek vonatkozásában. A találmány szerinti zsaluzatok segítségével járófelületek és födémek egyaránt előállíthatók.

Amennyiben a feladat járófelület (járda, útburkolat stb.) előállítása, úgy a fekvő helyzetű zsaluelemek felső faltartományain a (beton)anyag bedolgozására alkalmas nyílásokat kell kialakítani.

A találmány kiterjed több egymással előre összekapcsolt zsaluelemből előformált, előre gyártott zsaluelemegyüttesekre, és az egy vagy több ilyen előre gyártott együttesből előállítható, ill. előállított zsaluzatokra is. Mint már a fentiekben említettük, a jelen leírásban részletesen ismertetett találmány szerinti zsaluzat felhasználásával, az ugyancsak találmány szerinti eljárással igen előnyösen állíthatók elő öntött (beton) fal- és más egyéb építményszerkezetek.

Claims (10)

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Zsaluzat, különösen falak és hasonló építményszerkezetek előállításához, amely könnyűszerkezetű, előnyösen flexibilis, önhordó, lényegében vékonyfalú cső alakú, csatlakoztató szervekkel is ellátott zsaluelemeket tartalmaz, azzal jellemezve, hogy a zsaluelemek (1, 1’, 1”, 1”’, 1””) rendre egymással meghatározott szöget bezáró legalább két (képzelt) síkban fekvő, a csatlakoztató szervek (2, 3; 2’, 3’; 5; 8, 9, 10) által közrefogott palásttartományokban kialakított nyílásokkal (4, 4’, 6; 4”, 6, 8) vannak ellátva, és az önmagában ismert oldható kötést adó csatlakoztató szervek (2, 3; 2’, 3’; 5; 8, 9, 10) a zsaluelemeken (1, 1’, 1”, 1”’, 1””) az utóbbiakat egy a külső környezet felé mindig kifolyás- és szivárgásmentesen lezárt, belső terében ugyanakkor az egyes zsaluelemek (1, 1’, 1”, 1”’, 1””) belterei által meghatározott, egymással szomszédos cellák között anyagáramlást megengedő közlekedőrendszert képező nyílásokkal (4, 4’, 6; 4”, 6, 8) rendelkező zsaluzattá összekapcsoló, az egyes zsaluelemeket (1, 1’, 1”, 1”’, 1””) a szomszédos zsaluelem(ek)re (1, 1’, 1”, 1”’, 1””) közvetlenül felfekvő, vagy azokat a velük szomszédos zsaluelem(ek) be (1, 1’, ”, 1”’, 1””) részlegesen behatoló kapcsolódással összetartó módon vannak kiképezve. (Elsőbbsége:

1988. 08. 15.)

2. Az 1. igénypont szerinti zsaluzat, azzal jellemezve, hogy az egyes zsaluelemek (1, 1’, 1”, 1”’, 1””) vízszintes és/vagy átlós elrendezésű erősítő betétrudak (7) számára kialakított járulékos furatokkal is el vannak látva. (Elsőbbsége: 1989. 07. 10.)

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zsaluzat, azzal jellemezve, hogy szabályos sokszög alakú keresztmetszeti szelvényű zsaluelemei (1) vannak, és a nyílások (4, 6) a zsaluelem (1) két egymással szembenfekvő palástoldalán vannak kialakítva. (Elsőbbsége: 1989. 07. 10.)

4. Az 1. igénypont szerinti zsaluzat, azzal jellemezve, hogy lényegében kör alakú keresztmetszeti szelvényű zsaluelemei (1”, 1”’) vannak, amelyeken a nyílások (4”, 6, 8) egymással átmérősen szembenfekvő két palásttartományban vannak kiképezve. (Elsőbbsége: 1988. 08. 15.)

5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zsaluzat, azzal

HU 209 170 Β jellemezve, hogy legalább egy sarokalkotó zsalueleme (1’, 1””) is van, és ezen sarokalkotó zsaluelemek (U, 1””) nyílásai (4’, 6; 4”, 6, 8) egymással előnyösen 90°-os szöget bezáró legalább két (képzelt) síkban fekvő palásttartományban vannak kialakítva. (Elsőbbsége:

1989. 07. 10.)

6. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti zsaluzat, azzal jellemezve, hogy rendre egy palástalkotó irányban végigmenő nyílással (4, 4”) ellátott, lényegében C alakú keresztmetszeti szelvényű zsaluelemei (1, 1’, 1”) vannak, amelyeken a szomszédos csatlakoztató szervekkel oldható kapcsolódásra alkalmasan kiképzett csatlakoztató szervek (2, 3; 2’, 3’; 5) közvetlenül a végigmenő nyílás (4, 4”) hosszélei mentén vagy azok közvetlen környezetében vannak kialakítva. (Elsőbbsége: 1989.07. 10.)

7. Az 1. vagy 4. igénypont szerinti zsaluzat, azzal jellemezve, hogy a zsaluelemeknek (1, 1’, 1”, 1”’, 1””) a palásttartományok legalább egyikén kiképzett nyílása (6, 8) ezen palásttartománynak csupán meghatározott felületrészére kiterjedő, a palásttartomány hosszirányában, egymástól előnyösen azonos térközökkel elrendezett egyedi nyílások (6, 8) soraként van kialakítva. (Elsőbbsége: 1988. 08. 15.)

8. A 4. vagy 7. igénypont szerinti zsaluzat, azzal jellemezve, hogy minden egyes zsaluelemnek (1”’) a palásttartományok legalább egyikén kiképzett nyílásai (8) a másik palásttartomány(ok)on kiképzett nyílásokhoz (8) képest az elem hossztengelyirányában fáziseltoltan, egy adott zsaluelem (1 ””) nyílások (8) közötti falrészeinek (9) rendre a vele szomszédos zsaluelemiek) (1”’) nyílásaiba (8) illeszkedően használati helyzetben függőleges, reteszelt, oldható kapcsolatot létesítő kapcsolórúd - mely egyben erősítő betétrúd is - befogadására alkalmas elrendezésben vannak kialakítva. (Elsőbbsége: 1988.08. 15.)

9. Eljárás falaknak és hasonló építményszerkezeteknek az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti zsaluzat segítségével történő előállítására, azzal jellemezve, hogy több, egyenként egymással meghatározott szöget bezáró legalább két (képzelt) síkban fekvő, csatlakoztató szervekkel (2, 3; 2’, 3’; 5; 8, 9, 10) közrefogott palásttartományban kialakított nyílásokkal (4, 4’, 6; 4”, 6, 8) ellátott, előnyösen flexibilis, önhordó, lényegében vékonyfalú cső alakú zsaluelemet (1,1’, 1”, 1”’, 1””) egymásra közvetlenül felfekvő vagy egymásba részlegesen behatoló zsaluelemekből (1, 1’, 1”, 1”’, 1””) álló, a külső környezet felé kifolyás- és szivárgásmentesen zárt, belső terében anyagáramlást megengedő közlekedőrendszert képező nyílásokkal (4, 4’, 6; 4”, 6, 8) rendelkező zsaluzattá kapcsolunk össze, majd ezen zsaluzatot betonnal vagy más megszilárduló anyaggal kiöntjük. (Elsőbbsége: 1989. 07.

10.)