HU206645B

HU206645B - Stirring-machine ball mill

Info

Publication number: HU206645B
Application number: HU895926A
Authority: HU
Inventors: Herbert Duerr
Original assignee: Eirich Walter; Eirich Paul; Eirich Hubert
Priority date: 1988-11-18
Filing date: 1989-11-16
Publication date: 1992-12-28
Also published as: DE3838981A1; JP2836629B2; EP0369149B1; RU1820875C; ES2040433T3; CS648989A2; UA19153A; ATE86529T1; AU4435589A; EP0369149A1; DK572889A; CN1042670A; KR960013915B1; DD288987A5; HUT58000A; TR24295A; BR8905846A; AU620462B2; DE58903726D1; CN1017406B

Description

A találmány tárgya keverőműves golyósmalom amelynek őrlőtartálya, hengeres fallal határolt őrlőtere, és az őrlőtérben elhelyezett, elálló keverőszerszámokkal ellátott legalább egy keverőműve van, amelynek középvonala párhuzamos az őrlőtér hossztengelyével, a keverőmű és az őrlőtartály tengelyeik körül hajtás segítségével forgatható, továbbá az őrlőtér egy része szabadon mozgó őrlőtestekkel van töltve, és az őrlőtér őrlendő anyag számára bevezetéssel, valamint őrleményt az őrlőtestektől szétválasztó berendezéssel ellátott Őrleménykivezetéssel rendelkezik.

Szilárd anyagok aprítására hosszú ideje használnak keverőműves golyósmalmokat. Ezeket a gyakorlatban szinte kizárólag az ún. nedves aprításra alkalmazzák, azaz az őrlendő szilárd anyagokat egy folyadékkal, pl. vízzel, oldószerrel, kötőanyagoldattal vagy hasonlóval szuszpenzióban vagy diszperzációban aprítják, és egyidejűleg a folyadékban diszpergálják. A keverőműves golyósmalmokat száraz aprításra is használják, amikor a szilárd anyagokat folyadék nélkül őrlik. Ez a megoldás azonban a gyakorlatban nem vált be.

Ismeretes egy olyan keverőműves golyósmalom (DE-PS 1482391, ill. az ennek megfelelő US-PS 3 311310), amely egy lényegében függőlegesen elhelyezett hengeres őrlőtartállyal rendelkezik, amelyben koncentrikusan egy nagy fordulatszámmal hajtható keverőmű van elhelyezve. Ennek keverőtengelyén lényegében sugárirányban elálló, gyűrű alakú tárcsákként vagy keverőkarokként kialakított keverőszerszámok vannak rögzítve. Ennek a keverőműves golyósmalomnak az őrlőtere szabad térfogatának 75%-áig homokkal, vagy üvegből, acélból vagy más megfelelően kemény anyagból álló őrlőtestekkel van töltve. Az őrlendő anyagot tartalmazó szuszpenziót az őrlőtartály alsó végén szivattyúval nyomják be az őrlőtérbe, és a szuszpenzió az őrleményt az ó'rlőtestektől szétválasztó berendezésen történő áthaladás után felül hagyja el az őrlőteret. A szétválasztó berendezés az őrlőtartály fedelén rögzített gyűrűt és a keverőtengellyel együtt forgó tárcsát tartalmaz. A tárcsa és a gyűrű között az őrlőtértől kifelé kúposán bővülő rés van kialakítva, amelynek szélessége kisebb, mint a legkisebb őrlőtest átmérője. A rés szélessége a tárcsának a gyűrűhöz viszonyított tengelyirányú eltolásával állítható be. Ez a szétválasztó berendezés - egy egyszerű szitával vagy más hasonló szétválasztó szerkezettel ellentétben - lehetővé teszi a nagy viszkozitású anyagok, pl. nyomdafestékek, csokoládémassza stb. őrlését. Ezeknél a keverőműves golyósmalmoknál, amelyek vízszintesen, vagy függőlegesen és vízszintes közötti ferde helyzetben is elhelyezhetők, nem lehetséges a szilárd anyagok száraz aprítása. Ezek az ismert keverőműves golyósmalmok általában egy hőszabályozó köpennyel vannak körülvéve, amely többnyire hűtésre, azaz az őrlésnél bevitt és hővé alakult energia elvezetésére szolgál. A nagy viszkozitású anyagoknál csökkenő hőmérséklettel erőteljesen nő a viszkozitás. Ennek következménye, hogy az őrlőtér falánál, mivel ott intenzívebb a hűtés, egy különösen nagy viszkozitású határréteg alakul ki, amelynek a szigetelő hatása akadályozza, vagy akár majdnem teljesen megszünteti a hőátadást az őrlőtér belsejéből a tartály fala felé. Ez a jelenség korlátozza az ilyen típusú keverőműves golyósmalmok alkalmazását.

Ismeretesek szilárd anyagok száraz aprítására szolgáló keverőműves golyósmalmok. A keverőműves golyósmalmok alapfelépítését, tehát a nagyjából függőlegesen elhelyezett hengeres őrlőtartályt és az ebben koncentrikusan elhelyezett nagy fordulatszámmal hajtható keverőművet, valamint az őrlőtér egy részének örlőtestekkel való megtöltését, ezek a malmok is megtartják. Az aprítandó szilárd anyagot levegővel alulról vezetik be az őrlőtérbe, és az őrlemény a légáram szállító hatásának kihasználásával felül hagyja el az őrlőteret. Gyakorlati próbáknál megmutatkozott, hogy az őrlendő szilárdanyag részecskék tartózkodási ideje az őrlőtérben olyan erősen szóródik, hogy az őrlés eredménye egyáltalán nem megfelelő, mivel nem érhető el kellően egyenletes őrlési finomság. Ezenkívül az anyag az őrlőtér falára rakódik, és ott egy olyan vastag réteg alakulhat ki, amely már számottevően zavarhatja a malom üzemelését.

Ismeretes továbbá egy olyan keverőműves golyósmalom (DE-PS 2811 899, ill. az ennek megfelelő USPS 4304362), amely rés alakú őrlőtémel rendelkezik. Itt egy forgórész és egy állórész között van kialakítva a rés alakú őrlőtér, amelynek teljes keresztmetszete kúp alakú. Az őrlőtestek a forgórész, ill. az őrlőtartály felületén gördülnek le. Itt az őrlőtestek nem mozognak szabadon. Ezért ennél a megoldásnál száraz aprítás nem lehetséges.

Ásványi anyagok folyamatos finom aprítására ismeretes egy olyan gyűrű alakú réssel rendelkező golyósmalom (DE-OS 3 636454), amelynél egy zárt őrlőtartályban egy forgórész van elhelyezve, amelynek külső felülete és az őrlőtartály belső felülete között helyezkedik el az őrlőrés. Az őrlőrésben őrlőtestek vannak elhelyezve. A forgórész felső része és alsó része ellentétes iránybán vékonyodik. Itt nemcsak a forgórész, hanem az őrlőtartály is saját forgató hajtással van ellátva. Az őrlőrés szélességének változtatásához a forgórész, ill. az őrlőtartály hossztengelyükre merőlegesn eltolható, és így változtatható a forgórész és az ó'rlőtartály közötti excentricitás. Ez a megoldás sem biztosítja az őrlőtestek szabad mozgását.

Ismeretes olyan keverőműves golyósmalom (DEAS 1223 236) is, amelynél az őrlőtartály az őrlőtémek a keverőmű tengelyével koncentrikus hossztengelye körül forgatható, hogy az ezáltal az őrlőtestekre ható centrifugális erővel megakadályozzák azt, hogy ezek a sugárirányban belül elhelyezkedő őrleménykivezető nyíláshoz áramoljanak. Ezáltal az őrlőtestek nagymértékben ki vannak vonva a keverőszerszámok hatása alól, és ezért ezeknek a keverőműves golyósmalmoknak az őrlőhatása nagyon csekély. Száraz őrlés esetén az őrlendő anyag és az őrlőtestek az őrlőtér forgó belső falán halmozódnának fel, úgyhoz az őrlendő anyag és az őrlőtestek egymáshoz képest nem mozognának.

Ismeretes egy olyan előkészítő és aprító berendezés (DE-PS 2806315, ill. az ennek megfelelő US-PS

HU 206 645 Β

4243183), amely egy forgatható dobból, és abban elhelyezettforgórészekből áll. Ezt a berendezést terjedelmes, durva és kemény anyagok feldolgozásához, előkészítéséhez, keveréséhez és aprításához használják. A forgórészek olyan szerszámokkal vannak ellátva, amelyek az anyagot ütközéssel aprítják. A rideg anyagok eközben törnek, míg a szívós anyagok szétszakadnak. Ebben a berendezésben golyókat is el lehet helyezni, amelyeket a rotorok szerszámai hoznak mozgásba. A golyók ebben az esetben segítik az aprítást, különösen az aprítandó anyagok felületére kifejtett hatásukkal. Olyan finom aprítás azonban, mint a keverőműves golyósmalmoknál, itt nem lehetséges.

Célunk a találmánnyal egy olyan keverőműves golyósmalom létrehozása, amely nedves aprításra és száraz aprításra egyaránt alkalmas.

A kitűzött feladatot a találmány szerint úgy oldjuk meg, hogy a keverőmű középvonala az őrlőtér hossztengelyéhez képest egy excentricitással eltolva van elhelyezve, továbbá az őrlőtér falánál az őrlőtérbe benyúló, az őrlőtér hosszának jelentős részén végighúzódó, helyben álló terelő van elhelyezve, amely a hossztengely felőli oldalán ferelőfelülettel rendelkezik. Meglepő módon a találmány szerinti keverőműves golyósmalommal egyaránt végrehajtható a keverőműves golyósmalmoknál szokásos nedves őrlés, azaz a nedves aprítási folyamat, valamint az ún. száraz aprítás is. A keverőműnek az őrlőtérben való excentrikus elhelyezése egyrészt biztosítja az őrlőtestek szabad mozgását, másrészt kompresszió és diszpergáló zónák keletkeznek, amelyek következtében javul a hőszállítás, valamint nem képződik lerakódás a tartály belső falán. Itt mind a keverőmű excentrikus elhelyezése az őrlőtérben, mind az őrlőtér falának önálló forgómozgása lényeges. Az őrlőtér falának fordulatszáma, ill. a kerületi sebessége az egyes részecskék igénybevételének gyakoriságát határozza meg, míg a keverőmű fordulatszáma a megmunkálás intenzitása szempontjából lényeges. Az őrlőhatás optimalizálásához tehát össze kell hangolni az őrlőtartály fordulatszámát a keverőmű fordulatszámával.

Az őrlőtartály forgó mozgása és a keverőmű tengelyének az őrlőtérben való excentrikus elhelyezése következtében az őrlendő anyag és az őrlőtestek keveréke kényszerűen egy igen nagy őrlőhatást kifejtő szűkített keresztmetszetbe kerül. Ha az őrlőtér falának állandó értéken tartott kerületi sebessége mellett növeljük a keverőmű fordulatszámát, nagyobb nyíróerők alakulnak ki, és így azoknál az anyagoknál, amelyek nagy nyíróigénybevételt igényelnek, megfelelő mértékű aprítóhatás lép fel. Ha az őrlőtér falának kerületi sebességét növeljük, nagyobb lesz az őrlőtestekre ható centrifugális gyorsulás, aminek következtében az őrlőtér falánál tömörödnek az őrlőtestek és az őrlendő anyag durvább részei. Ennek az a következménye, hogy az erősebb aprítást igénylő durvább részek különösen intenzív aprítóhatásnak vannak kitéve. Az őrlés szempontjából jelentős az is, hogy milyen nagy a keverőműnek az őrlőtérhez viszonyított excentricitása. Nagyobb excentricitásnál, azaz amikor kisebb a sugárirányú távolság a keverőmű külső kerülete és az őrlőtér fala között, az őrlőtartály és a keverömű forgó mozgása által kiváltott nyíróerők egy kisebb térben hatnak az őrlendő anyagra. Ennek következtében növekszik a sarló-, ill. rés alakú intenzív őrlési tér, tehát az őrlőtér szűkített keresztmetszetű részének befolyása, amelyen az őrlendő anyagnak a forgó őrlőtartály szállító hatása miatt át kell haladnia. A legnagyobb igénybevételű zónán történő áthaladás után az anyag az ún. diszpergáló zónába kerül, amely még szintén a szűkített keresztmetszetű szakaszon van. A diszpergáló zónában az aprított részecskék újonnan keletkezett felületeit a folyadék benedvesíti, ami nemcsak az újra összetapadást gátolja meg, hanem stabilizálja is a szuszpenziót, ill. a diszperziót. Az aprítás során ez a folyamat ismétlődik. Száraz aprításnál sem következik be újra összetapadás a keverőmű és az őrlőtér fala közötti legszűkebb keresztmetszetet követő szakaszon.

Az őrlőtér falához hozzárendelt terelő, amely egyidejűleg a falra tapadt anyagot is eltávolítja, lehetővé teszi, hogy az őrlendő anyag és az őrlőtestek áramlását az optimális őrlési igénybevétel tartományába tereljük. A már említett hatásokat ezáltal tovább optimalizáljuk. Egy előnyös kiviteli alaknál a terelő éle közelítően az őrlőtér faláig nyúlik. Célszerű továbbá, a terelő terelőfelülete az őrlőtér falának érintőjével 10-50°-os szöget zár be. Egy másik előnyös kiviteli alaknál a terelő az őrlőtér falának érintőjével egy beállítható szöget zár be. Célszerűen a terelő az őrlőtér helyben álló határolófalán elfordíthatóan van ágyazva. Célszerű továbbá, hogy a terelő szélessége és az őrlőtér átmérője között a következő összefüggés áll fenn: 0,05 D < f < 0,2 D. Előnyösen a keverőmű középvonalának excentricitása az az őrlőtér átmérője között a következő öszszefügés áll fenn: 0,1 D < e< 0,4 D.

A bevezetőben említett őrlőhatás, és másrészt a diszpergáló hatás, amelyek a forgó őrlőtérfal és a keverőmű együttműködése következtében jelentkeznek, tovább optimalizálhatok a különösen intenzív áramlások révén, ha a terelő terelőfelülete és az őrlőtartály forgásirányában a terelőnek az őrlőtér falával szomszédos éle után helyezkedik el. Előnyösen a terelő az őrlőtér szűkített keresztmetszetű szakaszával szomszédos átmeneti tartományban van elhelyezve, továbbá a keverőmű középvonala a szűkített keresztmetszetű szakasz felé abban a tartományban van elhelyezve, amelyet a hossztengelyen átmenő, és a hossztengelyen és a keverőmű középvonalán átmenő síkra merőleges sík határol. Célszerűen az őrlőtartály forgásiránya és a keverőmű forgásiránya egymással ellentétes, és a terelő és őrlőtartály forgásirányában a szűkített keresztmetszetű szakasz kezdetén van elhelyezve. Célszerű továbbá, hogy az őrlőtartály forgásiránya és a keverőmű forgásiránya azonos, továbbá a terelő az őrlőtartály forgásirányában a szűkített keresztmetszetű szakasz végén van elhelyezve.

Egy előnyös kiviteli alaknál a keverőmű középvonala és a hossztengely kb. vízszintes helyzetű, továbbá a terelő az őrlőtér felső részén van elhelyezve. Ennek az elrendezésnek a következtében a terelő a különösen

HU 206 645 Β alacsony ó'rló'test koncentráció tartományában helyezkedik el.

Egy másik előnyös kiviteli alaknál a terelőben az őrlendő anyag számára legalább egy bevezető csatorna van kialakítva, amely egyik végén egy bevezető nyílással az őrlőtérbe torkollik, és másik végén az őrlendő anyag szállítóvezetékéhez csatlakozik. Előnyös továbbá, hogy több bevezető csatorna van kialakítva, amelyek bevezető nyílásai térközzel elválasztva torkollanak az őrlőtérbe. Ezek a megoldások lehetővé teszik, hogy az őrlendő anyag különböző komponenseit az őrlőtér különböző helyein és az őrlés folyamán különböző időpontokban vezessük be.

Egy célszerű kiviteli alaknál a terelőben őrleménykivezető csatorna van kialakítva, amely egy belépőnyíláson át az őrlőtérrel van összekötve, és a belépőnyílásban az őrleményt az ó'rlőtestektől szétválasztó berendezés van elhelyezve.

Előnyösen a keverőmű középvonala és az őrlőtér hossztengelye lényegében függőleges helyzetű, továbbá az őrlőtérnek az őrlemény és az őrlőtestek keverékétől mentes felső szabad terében az őrlemény finom összetevőit elszívó berendezés szívócsöve van elhelyezve. Célszerű továbbá, hogy a szabad térbe öblítőlevegő-bevezető csőcsonk torkollik. Ezek a megoldások különösen a száraz aprításnál előnyösek. A keverőmű és az őrlőtartály fordulatszámának megfelelő beállításával az őrlendő anyagból és az őrlőtestekből álló keverék tölcsérszerű felületének különösen kedvező alakja hozható létre. Az őrlőtartály forgása miatt ezenkívül bizonyos osztályozódás megy végbe, és a durvább részecskék az őrlőtérnek sugárirányban a külső részére kerülnek. Ezáltal a sugárirányban külső részeken nagyobb az őrlőtestek koncentrációja, aminek következtében javul az őrlés. Az öblítőlevegő bevezetése segíti az osztályozodási folyamatot.

Egy további előnyös kiviteli alaknál az ó'rlőteret határoló fenéklap a hossztengely irányában eltolhatóan van kialakítva. Ennek a kialakításnak a következtében változtatható az őrlőtér viszonylagos töltése az őrlőtestekkel, és ezáltal az őrlési hatás is. Ezenkívül az őrlendő anyagból és az őrlőtestekből álló keverék felületének távolsága beállítható az elszívó berendezéshez képest.

Célszerűen a keverőmű az őrlendő anyagot bevezető csatornával van ellátva, amely az őrlőteret határoló fenéklap közelében egy bevezető nyílással az őrlőtérbe torkollik.

Az intenzív őrlés érdekében célszerű, ha az őrlőtérben több keverőmű van elhelyezve, amelyek középvonalai az őrlőtér hossztengelyéhez képest különböző excentricitással vannak elhelyezve. Előnyös továbbá, hogy a keverőművek keverőszerszámai tengelyirányban egymáshoz képest el vannak tolva, és egymást sugárirányban részben átfedik. Célszerűen a keverőművek különböző átmérőjűek.

A találmány egy előnyös kiviteli alakjánál a keverőmű középvonala és az őrlőtér hossztengelye közelítően függőleges helyzetű, továbbá az őrlendő anyag bevezetése egy felső fedélben, az Őrleményt az őrlőtestektől szétválasztó berendezés pedig az átellenes alsó fenéklapban van elhelyezve. Célszerűen a szétválasztó berendezés gyűrű alakú réssel rendelkezik, amely az őrlőtartállyal együttforgó gyűrű és egy tárcsa között kúposán van kialakítva, és a tárcsa a résszélesség változtatására alkalmas módon a hossztengely irányában eltolhatóan van kialakítva. Ezek a megoldások elsősorban száraz aprításnál, vagy különösen nagy viszkozitású anyag nedves őrlésénél előnyösek. Előnyös továbbá, ha a tárcsa a gyűrűhöz képest forgatható. Célszerűen az őrleményt az őrlőtestektől szétválasztó berendezés több kilépőnyílással van ellátva, amelyek átmérője nagyobb, mint a legnagyobb őrlőtest átmérője, továbbá a kilépőnyílásokat lezáró, ill. ezektől lefelé eltávolítható zárólap van kialakítva. Célszerű továbbá, hogy a zárólap szabadon forgatható. Előnyösen a kilépőnyílások lefelé kúposán bővülnek, továbbá a zárólapon alakjukat és keresztmetszetüket tekintve a kilépőnyílásokhoz illeszkedő zárótestek vannak elhelyezve, amelyek és a kilépőnyílások között a zárólapnak a kilépőnyílásokhoz viszonyított állításával beállított szélességű rések vannak. Ezek a megoldások különösen kedvező lehetőséget biztosítanak a változtatható résszélesség beállításán kívül az őrló'testeknek az őrlőtérből való eltávolítására is.

Annak érdekében, hogy az egyes részecskéknek az őrlőtérben való tartózkodási ideje egy lehetőleg szűk spektrumot fogjon át, célszerűen az őrlőtartály egy súlymérő berendezésen át egy gépállványra támaszkodik, továbbá az őrleményt az őrlőtestektől szétválasztó berendezés az őrlemény kivezetésének változtatását megengedő módon vezérelhető. Ezáltal elérjük, hogy a bevezetett őrlendő anyag árama mindig pontosan megfelel a finomra őrölt anyag kivezetett áramának.

További előnyös kiviteli alakoknál a keverőmű átmérője és az őrlőtartály átmérője között a következő összefüggés érvényes: 0,3 D < d, ill. d’ < 0,8 D. Az őrlőtartály hossztengelyével koncentrikusan az őrlendő anyagot bevezető forgó csőcsatlakozó van kialakítva. A keverőmű és az őrlőtér fala közötti legkisebb távolság és az őrlőtér átmérője között a következő összefüggés áll fenn: 0,03 D < h < 0,15 D. A keverőmű térfogata az őrlőtér térfogatának legfeljebb 20%-át teszi ki. A terelő felülről lefelé keskenyedik.

A találmány szerinti intézkedéseket általában a folyamatosan üzemelő keverőműves golyósmalmoknál lehet alkalmazni, amelyeknél tehát folyamatos az őrlendő anyag bevezetése, ill. az őrlemény kivezetése, A találmány alkalmazható szakaszosan üzemelő keverőműves golyósmalmoknál is. A találmány szerinti megoldások előnyei azonban leginkább a folyamatosan működő keverőműves golyósmalmoknál jelentkeznek.

A találmányt a továbbiakban kiviteli példák és rajzok alapján ismertetjük részletesebben. A rajzokon az

1. ábra: a találmány szerinti keverőműves golyósmalom függőleges tengelye mentén vett hosszmetszet, a

2. ábra: az 1. ábra szerinti keverőműves golyósmalom keresztmetszete, ahol az őrlőtartály és a keverőmű ellentétes irányban van hajtva, a

HU 206 645 Β

3. ábra: az 1. ábra szerinti keverőműves golyósmalom keresztmetszete, ahol a keverőmű és az őrlőtartály azonos irányban van hajtva, a

4. ábra: a találmány szerinti keverőműves golyósmalom egy másik kiviteli alakjának függőleges hosszmetszete, az

5. ábra: a találmány szerinti keverőműves golyósmalom harmadik kiviteli alakjának függőleges hosszmetszete, a

6. ábra: a találmány szerinti keverőműves golyósmalom negyedik kiviteli alakjának függőleges hosszmetszete, a

7. ábra: a találmány szerinti keverőműves golyósmalom ötödik kiviteli alakjának függőleges hosszmetszete, a

8. ábra: a találmány szerinti keverőműves golyósmalom hatodik kiviteli alakjának fiiggőleges hosszmetszete, a

9. ábra: a találmány szerinti keverőműves golyósmalom hetedik kiviteli alakjának függőleges hosszmetszete, a

10. ábra: a 9. ábra szerinti keverőműves golyósmalom keresztmetszete, ahol a keverőmű és az őrlőtartály ellentétes irányban van hajtva, a

11. ábra: a 9. ábra szerinti keverőműves golyósmalom keresztmetszete, ahol a keverőmű és az őrlőtartály azonos irányban van hajtva, a

12. ábra: a találmány szerinti keverőműves golyósmalom két keverőművel rendelkező kiviteli alakjának függőleges hosszmetszete, és a

13. ábra: a 12. ábra szerinti keverőműves golyósmalom kersztmetszete.

Az 1. ábrán látható keverőműves golyósmalom egy lényegében hengeres (1) őrlőtartállyal rendelkezik, amely a kívánt hőmérséklet beállítását biztosító (2) köpennyel van ellátva. A (2) köpenybe torkollik a hőszállító közeg (3) bevezetése és a (4) kivezetése. A hőszállító közeg, amely hűtő- vagy fűtőközeg, a (2) köpenyen az (5) nyílnak megfelelő irányban áramlik át. A hengeres (1) őrlőtartály a függőleges (6) hossztengellyel rendelkezik, azaz az (1) őrlőtartály függőlegesen áll. Az (1) őrlőtartályt alul a (6) hossztengelyre merőleges (7) fenéklap zárja le. Az (1) őrlőtartály a (6) hossztengellyel koncentrikusan elhelyezett axiális golyóscsapágyként kialakított (8) csapágyon át a rajzon csak vázlatosan jelölt (9) gépállványra támaszkodik, azaz az (1) őrlőtartály a (6) hossztengely körül forgatható. Az (1) őrlőtartályt a (9) gépállványhoz rögzített (10) motor hajtja, amelynek (11) tengelye a (6) hossztengellyel párhuzamos, és a (12) dörzskerékhajtáson át van kapcsolatban az (1) őrlőtartállyal. A (11) tengelyen a (13) dörzskerék van elhelyezve, amely az (1) őrlőtartály külső kerületén kiképzett gyűrű alakú (14) dörzsfelületre fekszik fel. Mivel a gyűrű alakú (14) dörzsfelület és a (13) dörzskerék átmérője között nagy különbség van, az (1) őrlőtartály viszonylag alacsony fordulatszámmal forog.

Az (1) őrlőtartályban a (15) keverőmű van elhelyezve, amely lényegében a (16) keverőtengelyből és az ezen elhelyezett (17) keverőszerszámokból áll. A (17) keverőszerszámok célszerűen (18) nyílásokkal ellátott keverőtárcsákként vannak kialakítva. A (16) keverőtengelynek a (7) fenéklappal átellenes felső vége a (19) csapágyban van ágyazva. Ezt a csapágyat egy nem forgatható, a rajzon fel nem tüntetett módon a (9) gépállványhoz rögzített (20) fedél tartja. A (20) fedél és az (1) őrlőtartály (21) fedele között a (22) tömítés van elhelyezve, amely koncentrikus az őrlőtartály (6) hossztengelyével.

A (15) keverőművet a (9) gépállvánnyal a rajzon fel nem tüntetett módon összekötött (23) motor hajtja, amelynek (24) tengelye párhuzamos a keverőmű (25) középvonalával, és a (26) szíjhajtáson át van összekötve a (16) keverőtengellyel. A keverőmű (25) középvonala párhuzamos az őrlőtartály (6) hossztengelyével, és a közöttük lévő távolság az „e” excentricitás.

Az (1) őrlőtartály nem forgatható (20) fedelében a különböző komponensek bevitelére szolgáló adagoló berendezések vannak elhelyezve. Az ábrázolt esetben egy (27) csiga juttatja a (28) tölcsérbe adagolt aprítandó anyagot a (29) adagolócsőbe, és ezen keresztül az (1) őrlőtartály (30) őrlőterébe. Ezenkívül egy (31) bevezetőcső is ki van alakítva, amely a (20) fedélen át a (30) őrlőtérbe torkollik, és amelyen át a (32) szivattyú segítségével folyadékot vezetünk be. A (30) őrlőtér legalább 50%-a a (33) őrlőtestekkel van kitöltve. Ez az adat a szabad (30) őrlőtérnek a (33) őrlőtestekkel kitöltött térfogatára vonatkozik. A szabad (30) őrlőtér az (1) őrlőtartály térfogatának és a benne levő (15) keverőmű térfogatának a különbsége.

Az őrlemény a (30) őrlőtérből alul a (34) kivezető csatornán át távozik. A (33) őrlőtestek és a (30) őrlőtérben levő őrlemény szétválasztására a gyűrű alakú réssel rendelkező (35) szétválasztó berendezés szolgál, ahol az (1) őrlőtartály (7) fenéklapjában a (6) hossztengellyel koncentrikusan elhelyezett (36) gyűrű és a (37) tárcsa között a (38) rés van kialakítva, amelynek „a” szélessége jóval kisebb, mint a legkisebb (33) őrlőtest „b” átmérője. Általában az „a” szélesség kisebb a legkisebb „b” átmérő felénél. A (37) tárcsa egy fel nem tüntetett hajtás segítségével a (6) hossztengely körül forgatható. Ezenkívül a (6) hossztengely irányában is eltolható, és ezáltal a (38) rés „a” szélessége a kúpos kialakítás miatt változtatható. A gyűrű alakú réssel rendelkező szétválasztó berendezések a keverőműves malmoknál általánosan ismertek.

A hőszállító közeg (3) bevezetése és (4) kivezetése a (39) forgó csőcsatlakozón át van vezetve, amely a (9) gépállvány felé a (40) tömítéssel van ellátva.

A (30) őrlőtérben a (41) terelő van elhelyezve az (1) őrlőtartálynak a (30) őrlőteret kívülről határoló hengeres (42) falán, vagy annak közelében. A (41) terelő lényegében végigéri a hengeres (42) fal tengelyirányú hosszát. A (41) terelő a felül lényegében sugárirányban befelé nyúló (43) tartókar segítségével a nem forgatható (20) fedéllel, ill. az ehhez rögzített (19) csapággyal van összekötve. Amint elsősorban a 2. és 3. ábrán látható, a sík vagy esetleg ívelt, a (6) hossztengely felé forduló (44) terelőfelülettel ellátott (41) terelő a hengeres (42) falhoz képest nem sugárirányú és nem érintő5

HU 206 645 Β irányú, hanem a (42) fal (45) érintőjével „c” szöget zár be, amely 10° és 50° közötti értékű. A (41) terelő úgy van elhelyezve, hogy az őrlendő anyag és az őrlőtestek áramlását sugárirányban befelé tereli, és ehhez természetesen kellően merevre van kialakítva. A (41) terelő a (42) fal felé forduló (46) éllel rendelkezik, és így az őrelménytér falára tapadt anyagot leválasztó szerkezetként is működhet. A (41) terelő „f” szélessége a (30) őrlőtér D átmérőjének kb. 5-20%-át teszi ki. Az „e” excentricitás a D átmérőnek kb. 2,5-15%-a. A (15) keverőmű „d” átmérőjére a következő feltétel érvényes: D > d+e. A (41) terelő felülről lefelé keskenyedik, azaz „f ’ szélessége a (7) fenéklap közelében kisebb, mint a felső végén. Ennek az a célja, hogy a (33) őrlőtestek - különösen a keverőműves golyósmalom elindításakor - ne torlódjanak össze.

A (15) keverőmű (47) forgásiránya rendszerint ellentétes az (1) őrlőtartály (48) forgásirányával (2. ábra). A (15) keverőmű kerületi sebességének általában nagyobbnak kell lenni, mint a (42) fal kerületi sebességének, hogy a (15) keverömű környezetében, és különösen a (17) keverőszerszámok között, nagyobb legyen az őrlendő anyag áramlási sebessége, mivel az őrlendő anyag rendelkezésére álló szabad keresztmetszetet itt a (17) keverőszerszámok jelenléte csökkenti. A (15) keverőmű (47’) forgásiránya azonban egyező is lehet az (1) őrlőtartály (48) forgásirányával (3. ábra). Ez a megegyező hajtásirány nehezen áramló anyag esetében lehet célszerű, mivel ezáltal megakadályozható, hogy az anyag bizonyos helyeken csak áthengerlődjön, ami egyébként az (1) őrlőtartály és a (15) keverömű ellentétes irányú hajtásakor az egymással ellentétes irányú áramlások találkozásakor előfordulhatna. Egyirányú hajtásnál a (15) keverőmű és a (42) fal között, ahol az őrlőtér keresztmetszete a (15) keverőműnek az (1) őrlőtartályhoz viszonyított excentrikus elhelyezése miatt beszűkül, szivattyúhatás lép fel, ami megakadályozza, hogy az őrlendő anyagot csak helyi hengerlőhatás érje.

Amint a 2. ábrán látható, a (41) terelő ellentétes irányú hajtásnál a (42) fal és a (15) keverőmű közötti szűk keresztmetszetű (49) szakasz kezdetén van elhelyezve. Az örlőtérnek azt a felét nevezzük szűkített keresztmetszetű szakasznak, amelyben a (15) keverőmű van elhelyezve, és amelyet a (6) hossztengelyen átmenő olyan sík határol, amely merőleges a (6) hossztengelyen és a (25) középvonalon átmenő síkra. Egyező irányú hajtásnál a (41) terelő a 3. ábra szerint a szűk keresztmetszetű (49) szakasz végén van elhelyezve, A kialakuló áramlásokat az (50) nyilak (2. ábra) és az (50’) nyilak (3. ábra) jelölik.

Az aprító hatás maga a szokásos módon úgy áll elő, hogy a (33) őrlőtesteket a (15) keverőmű, ill. a (42) fal gyorsítja, ill. fékezi, és a (33) őrlőtestek mozgása az őrlendő anyagban levő szilárd anyagot felaprítja és a folyadékban diszpergálja. A legkisebb „h” távolság a (15) keverőmű és a (42) fal között, tehát a (17) keverőszerszámok külső vége és a (42) fal között, a (30) őrlőtér D átmérőjének 3-15%-a. Amint a rajzon szintén látható, a (15) keverőmű teljes térfogata a (30) őrlőtér térfogatához képest kicsi, mégpedig legfejlebb annak

20%-a. Általában azonban a (15) keverömű térfogata kisebb, mint a (30) őrlőtér térfogatának 10%-a.

A továbbiakban ismertetett kiviteli példáknál, az azokkal megegyező vonatkoztatási jeleket használjuk, anélkül, hogy azokat újra leírnánk. Amennyiben a 4. ábra szerinti kiviteli alaknál bizonyos részek funkcionálisan azonosak, de kismértékben másképp vannak kialakítva, a vonatkoztatási számokat „a” betűvel egészítjük ki.

A 4. ábra szerinti keverőműves golyósmalomnál az őrlendő anyagot szuszpenzió formájában, tehát folyadékban szuszpendált szilárd anyagként, az (51) szivattyú segítségével az (la) örlőtartály (7a) fenéklapján átvezetett (52) szállítóvezetéken keresztül vezetjük be. A bevezetés egy ismert (39a) forgó csőcsatlakozó felhasználásával történik, amelyen a hőszállító közeg (3) bevezetése és (4) kivezetése is átmegy. Az őrleményt az (la) őrlőtartály felső részén a gyűrű alakú réssel rendelkező (53) szétválasztó berendezésen át vezetjük ki. Az (53) szétválasztó berendezés egy (54) réssel rendelkezik, amely az (la) őrlőtartály tetejével szilárdan összekötött (55) gyűrű és a keverőmű tengelyének (19) csapágyán elhelyezett (56) fedőtárcsa között van kialakítva. Az (54) rés szélességének és a legkisebb (33) őrlőtestek átmérőjének viszonyára az 1. ábrával kapcsolatban mondottak érvényesek. A (33) őrlőtestektől elválasztott őrlemény az (53) szétválasztó berendezés mögött egy gyűrű alakú (57) kiömlőtálcára kerül, onnan pedig az (58) elvezető csatornába. A (19) csapágy ennél a kiviteli alaknál az (59) tartókar segítségével a (9) gépállványon van rögzítve. A (41a) terelő az (56) fedőtárcsához van erősítve, és ezáltal egyúttal az (la) őrlőtartályhoz és a (15) keverőműhöz képest is rögzítve van.

Amennyiben az 5. ábra szerinti kiviteli alaknál az eddig leírt részekkel funkcionálisan azonos, de szerkezetileg némi különbséggel kialakított alkatrészek fordulnak elő, ezeket a korábbi vonatkoztatási számok után írt „b” betűvel jelöljük anélkül, hogy ezeket külön ismertetnénk. Az (lb) őrlőtartályt az egyszerűség kedvéért a hőmérséklet-szabályozó köpeny nélkül ábrázoltuk. Az (lb) őrlőtartálynak a (19) csapággyal szilárdan összekötött (20b) fedelében egy (60) adagolónyílás van kialakítva, amelyen keresztül az őrlendő anyag akár szárazon, akár előre elkészített szuszpenzió, vagy külön-külön bevezetett szilárdanyag és folyadék formájában juttatható be a (30) őrlőtérbe. A (19) csapágyat és a (20b) fedelet az (59) tartókar rögzíti a (9b) gépállványhoz.

Az (lb) őrlőtartály (7b) fenéklapjában - a (6) hossztengellyel koncentrikusan - az őrlemény és az őrlőtestek elkülönítésére a (61) szétválasztó berendezés van kialakítva, amely a (7b) fenéklapba behelyezett (62) ürítőlappal rendelkezik, amelynek „g” átmérőjű (63) kilépőnyílásai vannak. A „g” átmérő lényegesen nagyobb, mint a (33) őrlőtestek „b” átmérője. A (62) ürítőlap alatt egy (64) zárólap van elhelyezve, amely egy (65) forgócsapágyon át egy (66) szögemelőre támaszkodik. A (66) szögemelő középső (67) lengőcsapágya a (9b) gépállványon elfordíthatóan van ágyazva.

HU 206 645 Β

A (66) szögemelő másik végéhez egy hidraulikus vagy pneumatikus henger-dugattyú elrendezésként kialakított (68) állítóhajtás csatlakozik, amely szintén a (9b) gépállványra támaszkodik. A (62) ürítőlap (63) kilépőnyílásai lefelé kúposán bővülnek. Ezekbe a (64) zárólapon elhelyezett (69) zárótestek illeszkednek. Ha a (68) állítóhajtás megfelelő működtetésével a (64) zárólapot a (62) ürítőlaphoz legközelebbi állásába hozzuk, akkor egy-egy (69) zárótest elzárja a (62) ürítőlap (63) kilépőnyílásait. Ha a (68) állítóhajtást ellentétes állásába hozzuk, amelyben a (64) zárólap lefelé teljesen le van emelve a (62) ürítőlapról, akkor a (33) őrlőtestek a nyitott (63) kilépőnyílásokon át eltávolíthatók az őrlőtérből. Amikor a (64) zárólap lefelé csak kismértékben van elmozdítva, a (69) zárótestek és a (62) ürítőlap között a (70) rések keletkeznek, amelyeket a (68) állítóhajtás megfelelő vezérlésével úgy állítunk be, hogy a (63) őrlőtesteket visszatartsuk a (30) őrlőtérben, de az őrleményt alul kivezethessük. A (68) állítóhajtás megfelelő vezérlésével tehát beállítható a (70) rés „a” szélessége és ezzel az őrlemény kivezetési sebessége.

A (41b) terelő a (43b) tartókarokon át elfordíthatóan van ágyazva a (20b) fedélben. Az elfordításra egy hidraulikus vagy pneumatikus henger-dugattyú elrendezésként kialakított (71) elfordító hajtás szolgál, amely a (9b) gépállványon van rögzítve. Az el nem forduló (20b) fedél és a forgatható (lb) őrlőtartály közötti tömítést a (72) csúszógyűrűs tömítés (5. ábrán jobbra) vagy a (73) ajaktömítés (5. ábrán balra) valósítja meg.

Az 5, ábra szerinti kiviteli alaknál a (8) csapágy nem támaszkodik közvetlenül a (9b) gépállványra, hanem a (74) mérőasztalra. Ez egyrészt egy csuklós (75) ágyazáson, pl. egy késéles alátámasztáson át, és másrészt egy (76) súlymérő berendezésen, pl. egy erőmérő szelencén át támaszkodik a (9b) gépállványra. A (76) súlymérő berendezés a (77) szabályozón át úgy vezérli a (68) állítóhajtást, hogy a keverőműves malom súlya az őrlendő anyaggal és az őrlőtestekkel együtt állandó marad, azaz a (30) őrlőtér (78) töltési szintjét állandó értéken tartjuk. Más szavakkal ez azt jelenti, hogy az őrlemény kivezetését úgy vezéreljük, hogy az időegységenként kivezetett őrlemény mennyisége megegyezik az időegységenként bevezetett komponensek mennyiségével.

A 6. ábra szerinti kiviteli alakra is érvényes, hogy a korábban leírt kiviteli alakokkal funkcionálisan azonos, de különböző szerkezeti kialakítású alkatrészeket ugyanazokkal a számokkal jelöljük, de ezeket „c” betűvel egészítjük ki.

A 6. ábra szerinti kiviteli alaknál az (le) őrlőtartály (7c) fenéklapja teljesen zárt. Az őrlemény kivezetése ugyanúgy történik, mint a 4. ábra szerinti kiviteli alaknál. Az őrlendő anyag bevezetésére a (41c) terelőben a (80) bevezető csatorna van kialakítva, amely a kívülről az (56) fedőtárcsához vezető (81) szállítóvezetékhez csatlakozik, és amelynek (82) bevezető nyílása a (7c) fenéklap közelében van. A (41c) terelőben egy további (83) bevezető csatorna is kialakítható, amely szintén egy külső (84) szállítóvezetékhez csatlakozik, és amelynek (85) bevezető nyílása jóval a (7c) fenéklap fölött, a (30) őrlőtér középső részén van. Ezen a második (83) bevezető csatornán át pl. egy további komponens vezethető be, amelyet csak akkor kell beadagolni, ha az első (80) bevezető csatornán át a (7c) fenéklap közelében bevezetett komponens egy bizonyos mértékig már meg van őrölve.

A 7. ábra szerinti kiviteli alaknál a korábbi kiviteli alakokkal funkcionálisan megegyező, de különböző konstrukciójú alkatrészeket „d” betűvel kiegészített számokkal jelöljük. Az (ld) őrlőtartály (20d) fedelében az őrlendő anyag bevezetésére a (60d) adagolónyílás van kialakítva. A (7d) fenéklap teljesen zárt. A (41d) terelő üreges. Ez az üreg egy (86) őrleménykivezető csatornát képez, amelynek (87) belépő nyílása a (7d) fenéklap közelében van. A (87) belépő nyílás egy (88) szétválasztó berendezéssel, pl. egy szitával van lezárva, amely lehetővé teszi az őrlemény áthaladását, de a (33) őrlőtesteket visszatartja a (30) őrlőtérben. Az őrlemény a (86) őrleménykivezető csatornán át a külső (89) elvezető csatornába áramlik. A (86) őrleménykivezető csatorna szélessége - ugyanúgy, mint a 6. ábra szerinti kiviteli alaknál a (80, 83) bevezető csatornáké - általában csak néhány mm; a (41d), ill. a (41c) terelő külső profilja olyan, mint a többi kiviteli alaknál.

A 8. ábra szerinti kiviteli alaknál az előző kiviteli alakokkal funkcionálisan megegyező, de szerkezeti kialakításukban eltérő alkatrészek számait, „e” betűvel egészítjük ki. Az (le) őrlőtartályt a (7e) fenéklap zárja le, amelyben a (6) hossztengellyel koncentrikusan a (90) vezeték van kialakítva a (6) hossztengely irányában eltolható (91) vezetőrúd számára, amelyen a (30e) Őrlőteret ténylegesen határoló második (92) fenéklap van rögzítve. A (91) vezetőrúdnak egy fel nem tüntetett hajtás segítségével történő eltolásával a (92) fenéklapot a (6) hossztengely irányában lehet állítani, aminek következtében a (30e) őrlőtér térfogata növekszik, vagy csökken. A (15e) keverőmű (17) keverőszerszámait csak vázlatosan jelöltük. A (16e) keverőtengely üregesre kialakított belseje a (93) bevezető csatornát képezi, amely a (16e) keverőtengely szabad végén, tehát a (92) fenéklap közelében, a (94) bevezető nyílással a (30e) őrlőtérbe torkollik. A (94) bevezető nyílással szomszédos (17) keverőszerszámok forgó mozgása a (93) bevezető csatornán át beadagolt őrlendő anyagot azonnal intenzív érintkezésbe hozza a (33) őrlőtestekkel.

Az (le) őrlőtartály és a (15e) keverőmű forgó mozgása miatt az őrleményt és az őrlőtesteket tartalmazó keverék (95) felülete tölcsérszerű alakzatot vesz fel. A (95) felület és a felső (20e) fedél között az őrleménytől és/vagy a (33) őrlőtestektől mentes (96) szabad tér van. Ebben a (96) szabad térben helyezkedik el a nem forgó (20e) fedélben elhelyezett és ezen átvezetett (97) szívócső, amelynek a (95) felület felé forduló alsó részén a (98) szitanyílások vannak kialakítva, amelyek megakadályozzák a (33) őrlőtestek áthaladását. A (97) szívócső kiszívja az őrleményt, ill. az őrlemény fimon részeit. A (20e) fedélben a (96) szabad térbe torkolló (99) öblítőlevegő-bevezető csőcsonk is el van helyezve, amelyen át öblítőlevegőt fújunk be a (96) szabad

HU 206 645 Β térbe, és ezzel kifúvatjuk az esetleg eldugult (98) szitanyílásokat.

A függőlegesen állítható (92) fenéklap nemcsak a (30e) őrlőtémek a (33) őrló'testekkel való kitöltöttségének beállítására szolgál, hanem arra is, hogy megfelelő távolság legyen az őrleményből és az őrlőtestekből álló keverék (95) felülete és a (97) szívócső (98) szitanyílásai között. A 8. ábrán a terelő nincs feltüntetve; ugyanúgy alakítható ki, mint a 4. ábrán látható kiviteli alaknál.

A keverőműves gyolyósmalómnak a 9-11. ábrákon látható kiviteli alakjánál a korábbi kiviteli alakokkal funkcionálisan megegyező, de szerkezeti kialakításukat tekintve eltérő alkatrészeinek számait „f” betűvel egészítettük ki. Ennél a keverőműves golyósmalomnál az eddig leírt kiviteli alakokkal ellentétben, amelyek állóhelyzetűek voltak, egy fekvő helyzetű keverőműves golyósmalomról van szó. Az (lf) őrlőtartály (6f) hossztengelye tehát vízszintes helyzetű. Ugyanez érvényes a (15f) keverőmű (25f) középvonalára. A (16) keverőtengely szintén egy (19f) csapágyban van ágyazva, amely egy (59) tartókaron át a (9f) gépállványra támaszkodik. A (17f) keverőszerszámok ebben az esetben keverőkarokként vannak kialakítva.

Az (lf) őrlőtartály a (I9f) csapágy környezetében a (100) támasztógörgők segítségével a (9f) gépállványra támaszkodik. A homlokoldalt képező (7f) fenéklap átellenes részén az (lf) őrlőtartály egy üreges, a (6f) hossztengellyel koncentrikusan elhelyezett (101) tengelycsappal van ellátva, amely a (102) csapágyon át a (9f) gépállványra támaszkodik. Az üreges (101) tengelycsapon az (52f) szállítóvezeték van átvezetve, amelyen át az őrlendő anyagot a (30f) őrlőtérbe adagoljuk. Az őrlemény kivezetése a gyűrű alakú réssel rendelkező (53f) szétválasztó berendezésen át történik, ahol az (54f) rés az (56f) fedőtárcsa és az (55f) gyűrű között helyezkedik el. Az (lf) őrlőtartály hajtása a (10) motorral és a (12) dörzskerékhajtással történik. A (41) terelő - az (lf) őrlőtartály és a (15f) keverőmű ellentétes irányú hajtásánál (10. ábra) ugyanúgy, mint a (15) keverőmű és az (lf) őrlőtartály egyező irányú hajtásánál (11. ábra) - az (lf) őrlőtartály legfelső részén van elhelyezve. A nehézségi erő miatt itt a legkisebb a (33) őrlőtestek koncentrációja. Egyébként a (41) terelő elhelyezésére az 1-3. ábra szerinti kiviteli alakokról mondottak érvényesek.

A keverőműves golyósmalomnak a 12. és 13. ábra szerinti kiviteli alakjánál a korábbi kiviteli alakokkal funkcionálisan megegyező, de szerkezeti kialakításukat tekintve eltérő alkaltrészek számait „g” betűvel egészítettük ki. Az (lg) őrlőtartályban a (15g) keverőmű van elhelyezve, amely sugárirányban elálló rudakként kialakított (17g) keverőszerszámokkal van ellátva. A (20g) fedélben egy (103) csapágyban egy második (104) keverőmű van ágyazva, amely a (105) keverőtengellyel és a (106) keverőszerszámokkal rendelkezik. Ezek sugárirányban benyúlnak a (15g) keverőmű (17g) keverőszerszámai közé, és az ütközések elkerülése érdekében ezekhez képest el vannak tolva. A (15g) és a (104) keverőmű különböző d, ill. d’ átmérőjű. A másó8 dik (104) keverőművet a (107) szíjhajtáson át egy fel nem tüntetett motor hajtja. A második keverőmű (108) középvonalának e’ excentricitása az (lg) őrlőtartály (6g) hossztengelyéhez képest más, mint az e excentricitás. Amint a 13. ábrán látható, az (lg) őrlőtartály, a (15g) keverőmű és a (104) keverőmű egyirányban forognak, ahol a második keverőmű forgásirányát a (109) nyíl jelöli. Természetesen a forgásirányok tetszőleges kombinációi is megvalósíthatók.

A (15g) keverőmű és a (30g) őrlőtér fala közötti távolságra vonatkozó adatok a második (104) keverőműre is érvényesek. A (15g) és a (104) keveverőműre egyaránt vonatkozik az, hogy teljes térfogatuk legfeljebb a (30g) őrlőtér térfogatának 20%-át teszi ki.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Keverőműves golyósmalom amelynek őrlőtartálya, hengeres fallal határolt őrlőtere, és az őrlőtérben elhelyezett, elálló keverőszerszámokkal ellátott legalább egy keverőműve van, amelynek középvonala párhuzamos az őrlőtér hossztengelyével, a keverőmű és az őrlőtartály tengelyeik körül hajtás segítségével forgatható, továbbá az őrlőtér egy része szabadon mozgó őrlőtestekkel van kitöltve, és az őrlőtér őrlendő anyag számára bevezetéssel, valamint őrleményt az őrlőtestektől szétválasztó berendezéssel ellátott őrleménykivezetéssel rendelkezik, azzal jellemezve, hogy a keverőmű középvonala (25, 108) az őrlőtér (30) hossztengelyéhez (6) képest egy excentricitással (e, e’) eltolva van elhelyezve, továbbá az őrlőtér (30) falánál (42) az őrlőtérbe (30) benyúló, az őrlőtér (30) hosszának jelentős részén végighúzódó, helyben álló terelő (41) van elhelyezve, amely a hossztengely (6) felőli oldalán terelőfelülettel (44) rendelkezik.
2. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzaljellemezve, hogy a terelő (41) éle (46) közelítően az őrlőtér (30) faláig (42) nyúlik.
3. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a terelő (41) terelőfelülete (44) az őrlőtér (30) falának (42) érintőjével (45) 1050°-os szöget (c) zár be.
4. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a terelő (41) az őrlőtér (30) falának (42) érintőjével (45) egy beállítható szöget (c) zár be.
5. A 4. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a terelő (41) az őrlőtér (30) helyben álló határolófalán elfordíthatóan van ágyazva.
6. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a terelő (41) szélessége (f) és az őrlőtér (30) átmérője (D) között a következő összefüggés áll fenn: 0,05 D < f < 0,2 D.
7. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a keverőmű középvonalának (25) excentricitása (e) és az őrlőtér (30) átmérője (D) között a következő összefüggés áll fenn: 0,1 D < e < 0,4 D.
8. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósma1

HU 206 645 Β lom, azzal jellemezve, hogy a terelő (41) terelőfelülete (44) az őrlőtartály (1) forgásirányában (48) a terelőnek (41) az őrlőtér (30) falával (42) szomszédos éle (46) után helyezkedik el.
9. Az 8. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a terelő (41) az őrlőtér (30) szűkített keresztmetszetű szakaszával (49) szomszédos átmeneti tartományban van elhelyezve, továbbá a keverőmű (15) középvonala (25) a szűkített keresztmetszetű szakasz (49) felé abban a tartományban van elhelyezve, amelyet a hossztengelyen (6) átmenő, és a hossztengelyen (6) és a keverőmű középvonalán (25) átmenő síkra merőleges sík határol.
10. Az 9. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy az őrlőtartály (1) forgásiránya (48) és a keverőmű (15) forgásiránya (47) egymással ellentétes, és a terelő (41) az őrlőtartály (1) forgásirányában (48) a szűkített keresztmetszetű szakasz (49) kezdetén van elhelyezve.
11. A 9. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy az őrlőtartály (1) forgásiránya (48) és a keverőmű (15) forgásiránya (47’) azonos, továbbá a terelő (41) az őrlőtartály (1) forgásirányában (48) a szűkített keresztmetszetű szakasz (49) végén van elhelyezve.
12. A. 9. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a keverőmű középvonala (25f) és a hossztengely (6f) kb. vízszintes helyzetű, továbbá a terelő (41) az őrlőtér (30f) felső részén van elhelyezve.
13. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a terelőben (41c) az őrlendő anyag számára legalább egy bevezető csatorna (80, 83) van kialakítva, amely egyik végén egy bevezető nyílással (82, 85) az őrlőtérbe (30) torkollik, és másik végén az őrlendő anyag szállítóvezetékéhez (81,84) csatlakozik.
14. A13. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy több bevezető csatorna (80, 83) van kialakítva, amelyek bevezető nyílásai (82, 85) térközzel elválasztva torkollanak az őrlőtérbe (30).
15. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a terelőben (41d) őrleménykivezető csatorna (86) van kialakítva, amely egy belépő nyíláson (87) át az őrlőténrel (30) van összekötve, és a belépő nyílásban (87) az őrleményt az őrlőtestektől szétválasztó berendezés (88) van elhelyezve.
16. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a keverőmű középvonala (25e) és az őrlőtér (30e) hossztengelye (6) lényegében függőleges helyzetű, továbbá az őrlőtérnek (30e) az őrlemény és az őrlőtestek keverékétől mentes felső szabad terében (96) az őrlemény finom összetevőit elszívó berendezés szívócsöve (97) van elhelyezve.
17. A 16. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a szabad térbe (96) öblítőlevegő-bevezető csőcsonk (99) torkollik.
18. Az 1. vagy 16. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy az őrlőteret (30e) határoló fenéklap (92) a hossztengely (6) irányában eltolhatóan van kialakítva.
19. Az 1. vagy 16. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a keverőmű (15) az őrlendő anyagot bevezető csatornával (93) van ellátva, amely az őrlőteret (30e) határoló fenéklap (92) közelében egy bevezető nyílással (94) az őrlőtérbe (30e) torkollik.
20. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy az őrlőtérben (30g) több keverőmű (15g, 104) van elhelyezve, amelyek középvonalai (25, 108) az őrlőtér (30g) hossztengelyéhez (6g) képest különböző excentricitással (e, e’) vannak elhelyezve.
21. A 20. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a keverőművek (15g, 104) keverőszerszámai (17g, 106) tengelyirányban egymáshoz képest el vannak tolva, és egymást sugárirányban részben átfedik.
22. A 20. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a keverőműnek (15g, 104) különböző átmérőjűek (d, d’).
23. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a keverőmű középvonala (25) és az őrlőtér (30) hossztengelye (6) közelítően függőleges helyzetű, továbbá az őrlendő anyag bevezetése egy felső fedélben (20), az őrleményt az őrlőtestektől szétválasztó berendezés (35, 61) pedig az átellenes alsó fenéklapban (7) van elhelyezve.
24. A 23. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a szétválasztó berendezés (35) gyűrű alakú réssel (38) rendelkezik, amely az őrlőtartállyal (1) együttforgó gyűrű (36) és egy tárcsa (37) között kúposán van kialakítva, és a tárcsa (37) a résszélesség (a) változtatására alkalmas módon a hossztengely (6) irányában eltolhatóan van kialakítva.
25. A 24. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a tárcsa (37) a gyűrűhöz (36) képest forgatható.
26. A 23. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy az őrleményt az őrlőtestektől szétválasztó berendezés (61) több kilépőnyílással (63) van ellátva, amelyek átmérője (g) nagyobb, mint a legnagyobb őrlőtest (33) átmérője (b), továbbá a kilépőnyílásokat (63) lezáró, ill. ezektől lefelé eltávolítható zárólap (64) van kialakítva.
27. A 26. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a zárólap (64) szabadon forgatható.
28. A 27. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a kilépőnyílások (63) lefelé kúposán bővülnek, továbbá a zárólapon (64) alakjukat és keresztmetszetüket, tekintve a kilépőnyílásokhoz (63) illeszkedő zárótestek (69) vannak elhelyezve, amelyek és a kilépőnyílások (63) között a zárólapnak (64) a kilépőnyílásokhoz (63) viszonyított állításával beállított szélességű (a) rések (70) vannak.
29. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy az őrlőtartály (lg) egy súlymérő berendezésen (76) át egy gépállványra (9b) támaszkodik, továbbá az őrleményt az őrlőtestektől szétválasztó berendezés (61) az őrlemény kivezetésének változtatását megengedő módon vezérelhető.

HU 206 645 Β
30. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a keverőmű (15,104) átmérője (d, d’) és az őrlőtartály (1) átmérője (D) között a következő összefüggés érvényes: 0,3 D < d, ill. d’ < 0,8 D.
31. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósma- 5 lom, azzal jellemezve, hogy az őrlőtartály (la) hossztengelyével (6) koncentrikusan az őrlendő anyagot bevezető forgó csőcsatlakozó (39a) van kialakítva.
32. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a keverőmű (15) és az őrlő10 tér (30) fala (42) közötti legkisebb távolság (h) és az őrlőtér (30) átmérője (D) között a következő összefüggés áll fenn: 0,03 D < h < 0,15 D.
33. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a keverőmű (15) térfogata az őrlőtér (30) térfogatának legfeljebb 20%-át teszi ki.
34. Az 1. igénypont szerinti keverőműves golyósmalom, azzal jellemezve, hogy a terelő (41) felülről lefelé keskenyedik.