HU228016B1 - Reactor and method for gasifying and/or melting materials - Google Patents

Reactor and method for gasifying and/or melting materials Download PDF

Info

Publication number
HU228016B1
HU228016B1 HU0300690A HUP0300690A HU228016B1 HU 228016 B1 HU228016 B1 HU 228016B1 HU 0300690 A HU0300690 A HU 0300690A HU P0300690 A HUP0300690 A HU P0300690A HU 228016 B1 HU228016 B1 HU 228016B1
Authority
HU
Hungary
Prior art keywords
section
gas
reactor
column
pyrolysis
Prior art date
Application number
HU0300690A
Other languages
English (en)
Inventor
Eckhardt Tischer
Frank Wuchert
Original Assignee
Kbi Internat Ltd
Priority date (The priority date is an assumption and is not a legal conclusion. Google has not performed a legal analysis and makes no representation as to the accuracy of the date listed.)
Filing date
Publication date
Family has litigation
First worldwide family litigation filed litigation Critical https://patents.darts-ip.com/?family=7631232&utm_source=google_patent&utm_medium=platform_link&utm_campaign=public_patent_search&patent=HU228016(B1) "Global patent litigation dataset” by Darts-ip is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
Application filed by Kbi Internat Ltd filed Critical Kbi Internat Ltd
Publication of HUP0300690A2 publication Critical patent/HUP0300690A2/hu
Publication of HU228016B1 publication Critical patent/HU228016B1/hu

Links

Classifications

    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G5/00—Incineration of waste; Incinerator constructions; Details, accessories or control therefor
    • F23G5/02—Incineration of waste; Incinerator constructions; Details, accessories or control therefor with pretreatment
    • F23G5/027—Incineration of waste; Incinerator constructions; Details, accessories or control therefor with pretreatment pyrolising or gasifying stage
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G5/00—Incineration of waste; Incinerator constructions; Details, accessories or control therefor
    • F23G5/02—Incineration of waste; Incinerator constructions; Details, accessories or control therefor with pretreatment
    • F23G5/027—Incineration of waste; Incinerator constructions; Details, accessories or control therefor with pretreatment pyrolising or gasifying stage
    • F23G5/0276—Incineration of waste; Incinerator constructions; Details, accessories or control therefor with pretreatment pyrolising or gasifying stage using direct heating
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J3/00—Production of combustible gases containing carbon monoxide from solid carbonaceous fuels
    • C10J3/02—Fixed-bed gasification of lump fuel
    • C10J3/20—Apparatus; Plants
    • C10J3/22—Arrangements or dispositions of valves or flues
    • C10J3/24—Arrangements or dispositions of valves or flues to permit flow of gases or vapours other than upwardly through the fuel bed
    • C10J3/26—Arrangements or dispositions of valves or flues to permit flow of gases or vapours other than upwardly through the fuel bed downwardly
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J3/00—Production of combustible gases containing carbon monoxide from solid carbonaceous fuels
    • C10J3/58—Production of combustible gases containing carbon monoxide from solid carbonaceous fuels combined with pre-distillation of the fuel
    • C10J3/60—Processes
    • C10J3/64—Processes with decomposition of the distillation products
    • C10J3/66—Processes with decomposition of the distillation products by introducing them into the gasification zone
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J3/00—Production of combustible gases containing carbon monoxide from solid carbonaceous fuels
    • C10J3/72—Other features
    • C10J3/74—Construction of shells or jackets
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G5/00—Incineration of waste; Incinerator constructions; Details, accessories or control therefor
    • F23G5/24—Incineration of waste; Incinerator constructions; Details, accessories or control therefor having a vertical, substantially cylindrical, combustion chamber
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2200/00—Details of gasification apparatus
    • C10J2200/15—Details of feeding means
    • C10J2200/152—Nozzles or lances for introducing gas, liquids or suspensions
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2300/00—Details of gasification processes
    • C10J2300/09—Details of the feed, e.g. feeding of spent catalyst, inert gas or halogens
    • C10J2300/0913—Carbonaceous raw material
    • C10J2300/0946—Waste, e.g. MSW, tires, glass, tar sand, peat, paper, lignite, oil shale
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2300/00—Details of gasification processes
    • C10J2300/09—Details of the feed, e.g. feeding of spent catalyst, inert gas or halogens
    • C10J2300/0953—Gasifying agents
    • C10J2300/0959—Oxygen
    • C—CHEMISTRY; METALLURGY
    • C10—PETROLEUM, GAS OR COKE INDUSTRIES; TECHNICAL GASES CONTAINING CARBON MONOXIDE; FUELS; LUBRICANTS; PEAT
    • C10J—PRODUCTION OF PRODUCER GAS, WATER-GAS, SYNTHESIS GAS FROM SOLID CARBONACEOUS MATERIAL, OR MIXTURES CONTAINING THESE GASES; CARBURETTING AIR OR OTHER GASES
    • C10J2300/00—Details of gasification processes
    • C10J2300/12—Heating the gasifier
    • C10J2300/1223—Heating the gasifier by burners
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2202/00—Combustion
    • F23G2202/10—Combustion in two or more stages
    • F23G2202/101—Combustion in two or more stages with controlled oxidant supply
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2202/00—Combustion
    • F23G2202/10—Combustion in two or more stages
    • F23G2202/104—Combustion in two or more stages with ash melting stage
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2202/00—Combustion
    • F23G2202/10—Combustion in two or more stages
    • F23G2202/106—Combustion in two or more stages with recirculation of unburned solid or gaseous matter into combustion chamber
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2205/00—Waste feed arrangements
    • F23G2205/16—Waste feed arrangements using chute
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2205/00—Waste feed arrangements
    • F23G2205/18—Waste feed arrangements using airlock systems
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2207/00—Control
    • F23G2207/20—Waste supply
    • F—MECHANICAL ENGINEERING; LIGHTING; HEATING; WEAPONS; BLASTING
    • F23—COMBUSTION APPARATUS; COMBUSTION PROCESSES
    • F23G—CREMATION FURNACES; CONSUMING WASTE PRODUCTS BY COMBUSTION
    • F23G2900/00—Special features of, or arrangements for incinerators
    • F23G2900/50002—Burning with downwards directed draft through the waste mass

Landscapes

  • Chemical & Material Sciences (AREA)
  • Engineering & Computer Science (AREA)
  • Combustion & Propulsion (AREA)
  • Oil, Petroleum & Natural Gas (AREA)
  • Organic Chemistry (AREA)
  • General Engineering & Computer Science (AREA)
  • Mechanical Engineering (AREA)
  • Processing Of Solid Wastes (AREA)
  • Gasification And Melting Of Waste (AREA)
  • Furnace Details (AREA)
  • Physical Or Chemical Processes And Apparatus (AREA)
  • Catalysts (AREA)
  • Manufacture And Refinement Of Metals (AREA)

Description

NYOMDAPÉLDÁNY
MÁSOLATA
Reaktor és eljárás anyagok gázosítására és/vagy olvasztására
A találmány tárgya, reaktor és eljárás anyagok gázosítására •és/vagy olvasztására, A találmány tárgya különösen tetszőleges, például túlnyomórészt szerves alkotóelemekből álló hulladék - de ugyanúgy különleges hulladék is - anyagként történő értékesítése és/vagy energetikai értékesítése, A találmány szerinti reaktor alkalmas azonban tetszőleges betétanyagok gázosítására és olvasztására is, vagy energianyerésre is szerves anyagok alkalmazásával.
Jő ideje keresnek megoldásokat különböző hulladékok és egyéb anyagok termikus ártalmatlanítására. Az égetési eljárásokon kívül ismertek különféle gázosítási eljárások, amelyek' célja mindenekelőtt az, hogy a környezetet a káros anyagok minél kevésbé terheljék,, és a betétanyagok, valamint emellett a folyamatban keletkező gázok kezeléséhez szükséges ráfordítást csökkentsék. Az ismert eljárásokat azonban költséges és csak nehezen kézben tartható technológia és a kezelendő betéfanyag, illetőleg hulladék ártalmatlanításának ezzel összefüggésben álló magas költségei jellemzik.
A DE 43 17 145 Cl számú szabadalmi irat különböző összetételű hulladék-anyagok ártalmatlanítására a gázosítás elvén alapuló eljárást ír le... Az ismertetett eljárás szerint a keletkező por4 * *
* 4 4 Μ ν * 4 Λ 4 .4 4 χ
4 « « 4 '*' κ 4 4 ** * Λ·Α 4 4 * φ ’♦{ tartalmú gásokat keringetett gázokként teljesen elvezetik, majd az olvasztó és túlhevítő zónában oxigénnel elégetik. A keringetett gáz ilyen vezetése, valamint egyrészt a keringetett gázt elszívó nyílás, másrészt az olvasztó és túlhevítő zóna közötti gázfelesieg továbbiakban leírt elszívása azonban a kísérletek tanúsága szerint nem vezet a kitűzött cél - csak kevés káros anyaggal terheit gázfelesieg létrehozása — eléréséhez. Ha az eljárás foganatosítására az ugyancsak ebben az iratban leírt gázkeringető kapó ló kemencét alkalmazzák,, akkor többek között a gézfelesleg terhelése káros anyagokkal olyan nagy, és ennek következtében a gázfelesieg tisztításához szükséges rendszer olyan költséges lesz, hogy a megfelelő hnlledékanyagok gazdaságos ártalmatlanítása már nem .lehetséges,
A DE 196 40 197 C2 számú szabadalmi irat a hnilaöékaryagok értékesítésére kokszfűtésű gázkeringető kupoiókemencét ír le, Ennek a gázkeríngetö kupolókemenoének az a jellemzője, hogy az adagoló tölcsér alatt van egy járulékos gázelvezetés. Az ezen a belysn elvezetett plrollzísgázokat egy keringető gázvezetéken át a kemence alsó szakaszában megint bevezetik, hogy ott a gázokat elégessék. Mivel a gáz felesleget- elvezető zóna a forró zóna felett van elhelyezve, ezért nemcsak a gázfelesleget szívják el, hanem a píroilzxsgázök nagy részét is, Ezért a gázkeverék többek között nehezen eltávolítható szénhidrogéneket tartalmaz, Emiatt követő gőzrendszer rendkívül költséges lesz, és a környe'helése fokozódik.
A DE 198 16 864 Al számú szabadalmi irat ezzel szemben olyan kokszfütésü gázkeringető kupolókemeneét ismertet, amelyben a
hanem a pír
között nehe
az ezt . köve
zet te rhelé;
A DE 1:
kokszé •j’V t- íS c t; »v d-' o.
Sí gázfelesleget az olvasztó és túlhevítő zóna felett szívják el. Ezzel ugyan javítható a gázfelesleg minősége, mivel az elszívott gázok a túlhevítő zónán átáramolva jelentős mértékben redukálódnak, de a túlhevítő zóna térbeli közelsége következtében a gázfelesleg nagyon forró lesz és ennek lehűtése költséges. Problémát okoz az is,, hogy a választott elrendezésben az utána következő gázáéban salak és por sül rá az alkotóelemekre. Ugyanakkor a hőmérséklet a gázelszivás alatti kemenee.részben már nem elég magas ahhoz, hogy az ott lévő fémolvadékot és salakolvadékot különböző betétfeltételek között folyékony állapotban tartsa.. Ez zavarja vagy teljesen lehetetlenné teszi a szükséges csapolást.
A technika fent leírt állása szerinti valamennyi megoldás alapelve a keletkezett gázok egy részáramának keringető vezetése. Ennek során a gázokat a kemence felső részén elszívják, és az alsó részén megint bevezetik. A szakemberek eddig abból indultak ki, hogy az ilyen gázvezetés a betétoszlopnak az ellenáram elvén alapuló melegítéséhez is szükséges. A gáz keringetésének elvé azonban többek között a következő hátrányokkal jár. Az aknás kemencében felszálló gázok a betétoszlopban lehűlnek, úgyhogy a gáze.lszívási területeken, a gázkeríngető vezetékekben és a keringetett gázok visszavezetéséhez szükséges gázsugárkompresszorokban a piro.lizís termékek kendensálódnak, és ez zavarja a gázkeringető kemence működését. A technika állása szerinti keringető gázelszivás során .kényszerűen porokat és kisebb hullaöékrészecskéket is elszívnak,. Ezek a teljes keringető gázvezetésben, a kondenzáiódott pirolizistermékekkel együtt nehezen eltávolítható lerakodásokat hoznak létre. Emellett előfordulhat,
- 4 hogy a betétoszlopot a felszálló gázok csak viszonylag lassan melegítik, úgyhogy - különösen műanyagokat nagyobb részarányban tartalmazó hulladékok gázosításakor - hulladékrészek ragadnak és tapadnak az akna falára. Ezek végül a kemence teljes eltömödését idézhetik elő,
A találmányunk elé kitűzött feladat ezért tökéletesített, a technika állásának hátrányait megszűntető reaktor és eljárás betétanyagok gázosítására és olvasztására. Különleges feladat egyszerű, olcsó es környezetkímélő eljárás kidolgozása a hulladékok anyagként történő és/vagy energetikai értékesítésére. Elsősorban arra törekszünk, hogy a megfelelő reaktor üzembiztosságát fokozzuk azzal, hogy a keringetett gázok vezetésével járó működési bizonytalanságokat messzemenően elkerüljük. További feladat az elszívandó gázfelesleg káros anyagokkal való terhelésének jelentős csökkentése, hogy az ez után következő gáztisztításhoz szükséges ráfordítást minimalizálni lehessen,
Ezt a feladatot és további feladatokat a találmány értelmében a reaktor tekintetében úgy oldjuk meg, hogy az tartalmaz:
- egy anyagbevezető szakaszt anyagbevezető nyílással, amelyen át a betétanyagok felülről bejutnak a reaktorba, ~ egy pírolizáió szakaszt,· amely a keresztmetszetet növelve alul csatlakozik az előző szakaszhoz, úgyhogy ott kialakulhat a betétanyag betétkűpja,
- gázbevezető eszközöket, amelyek nagyjából a keresztmetszet-növelés síkjában torkollanék a pírolizáiő szakaszba, és amelyeken át forró gázok jutnak a betétkúpra,
- 5 9 «
- egy olvasztó és túlhevítő szakaszt, amely a keresztmetszetet szűkítve alul csatlakozik a pirolízálö szakaszhoz,
- felső befújó elemeket, amelyeken át közvetlenül a keresztmetszet-szűkület síkja alatt nagyenergiájú közeg jut az olvasztó és túlhevítő szakaszba,
-- egy redukáló szakaszt, amely alul csatlakozik a olvasztó és túlhevítő szakaszhoz és gázelszívó elemeket tartalmaz, amelyek á gázfelesleget elszívják,
- egy olvasztöteret, amelynek van egy csapolónyílás-a a redukáló szakasz alatt, és amely .fémolvadék és salakolvadék összegyűjtésére és elvezetésére szolgái, ~ alsó befújó elemeket, amelyeken át közvetlenül az olvadékok felett és a gázelszivó elemek alatt nagyenergiájú közeg jut be az olvadékok dermedésének megakadályozása végett.
A találmány értelmében a gázkeringetés! eljárásnak a technika állása szerint régóta alkalmazott elvét elhagyjuk. Ehelyett reaktorként aknás kemencét alkalmazunk, amely az egyenáramú elv szerint működik. Minthogy a keringetett gáz vezetésének hagyományos módszerét elhagytuk, ezért teljesen elkerüljük a pírolízistermékek kondenzálódásával és nem kívánatos lerakodások keletkezésével kapcsolatos valamennyi problémát. Emellett a betétanyagok a betétoszlop lökésszerű felmelegedése következtében részben már a reaktor felső részében összetömörődnek, úgyhogy rátapadások keletkezése a reaktor belső falán lényegében ki van küszöbölve. Oxigén és éghető gáz (gázkeverékek5 kettős befújasa egyrészt lehetővé teszi a pirolizisgázok elégetését, másrészt kellően manas hőmérséklet fenntartását a reaktor alsó szakaszéφ φ bán, úgyhogy az ott összegyűlő olvadékok folyékony állapotban vannak tartva. & két befújó elem között .redukáló szakasz alakul ki, amelyen elszívás előtt minden gáznak át kell áramolnia, és amelyben következőleg messzemenően redukálódnak.
Egy kiviteli alakban, amely különösen hulladék gázosítására alkalmas,· az anyagbevezető szakaszhoz előtemperálő szakasz csatlakozik. Ebben a hulladék előszárítása folyik például lööcC hőmérsékleten. Módosított kiviteli alakokban ebben az előtemperálö szakaszban bizonyos körülmények között a betét-anyagokat hűteni is lehet, ha ez hasznos az összfolyamat szempontjából.
Λ reaktor egyik előnyös kiviteli alakjában az anyagbevezető szakasz és az eiőtemperáló szakasz együttes hossza többszöröse az anyagbevezető szakasz átmérőjének. Ennek a kialakításnak a révén az anyagbevezető és előtemperálő szakaszban a betétoszlop felfelé záró dugóként hat, amely megakadályozza nagy mennyiségű környezeti levegő beszívasát a reaktorba.
Egy módosított kiviteli alakban a reaktor felső végét zsilip, kettős csappantyúrendszer vagy hasonló berendezés zárhatja. Ezzel még jobban elkerülhető környezeti levegő szabályozatlan .beömlése és gázoknak az adagból, való kilépése.
A reaktor célszerűen lényegében henger alakú, és a gáz.bevezető tér, valamint a gázelszívő tér gyűrű alakú, úgyhogy a gáz bevezetése és -elszívása mindenkor a reaktor kerületén megy végbe. Sz a kiviteli alak különösen alkalmas túlnyomórészt szerves betétanyagok értékesítéséhez. Más kiviteli alakok, amelyek például más betétanyagokhoz célszerűbbek, alapalakja lehet nem ben* . / ..
geres, és gázéiszívó, valamint gázbevezető elemeik helyzete és kialakítása ís más lehet,
Különösen előnyös, ha a reaktor piroüzáló szakasza is kettősfalú, és a falban lévő további üregben hőátadó közeg van vezetve, Ezzel, egyrészt hűthető a fal, ami csökkenti az anyag igénybevételét, másrészt az alkalmazott betétanyagtól és a 'betétoszlopnak ebből adódé hőigényétől függően járulékos hőt lehet bevezetni, vagy a betétoszlopból hőt lehet elvezetni.
A feladatot a találmány értelmében a betétanyagok gázosítására és/vagy olvasztására szolgáló, többek között előnyös módon hulladék és egyéb betétanyagok anyagként történő és/vagy energetikai értékesítésére alkalmas eljárás tekintetében a találmány értelmében úgy oldjuk meg, hogy az a következő lépésekből áll:
- egy akna alakú reaktorban a környezettől lényegében védett betétoszlopot alakítunk ki,
- a betétoszlopot, lökésszerűen felhevítjük úgy, hogy a felső részben forró gázokat vezetünk be, és ezzel a betétanyagokban pirolizíst váltunk ki,
- nagyenergiájú közegek bevezetésével kialakítunk egy Í0G0°C feletti hőmérsékletű, mélyebben lévő forró zónát,
- a párolízistérmékeket elégetjük, az adott esetben előforduló fém és ásványi alkotóelemeket megolvasztjuk, és a betétanyagok maradékanyagait a forró zónában messzemenően eikokszosítjuk,
- lefelé, a betéteszlopon át, a forró zónán át és egy mélyebben lévő redukáló zónán át minden gázt elszívunk,
·-- a redukált gázfelesleget a reaktorból a redukáló zónánál kivezetjük,
- az esetleg előforduló fém- és/vagy salakolvadékokat a reaktor legalsó részében összegyűjtjük,
- 'nagyenergiájú közegeket vezetőnk be közvetlenül az Összegyűlt olvadékok felett, hogy ezeket folyékony állapotban tártsut , ~ az olvadékokat szükség esetén lecsapoljuk.
Az eljárásnak a találmány szempontjából lényeges lépéseit tovább lehet fejleszteni ügy, hogy a betétoszlopot a lökésszerű hevítés síkja fölött körülbelül 100°C~ra melegítve a betétanyagokat előszárítjuk, Ekkor a betétanyag víztartalma lényegében elpárolog. Ez a betétmassza kívánt ömmüködo, lefelé irányuló mozgását is javítja. Az eljárás egy módosított változata során a betétanyagok előszáritását elhagyjuk. A betétanyagok hűtése viszont célszerű lehet, hogy a forró kiinduló anyagoknál elkerüljük. a rátapadást az anyagbevezető· szakasz falára.
Különösen előnyös továbbá, ha a gázok elszívására alkalmazott vákuumot szabályozzuk. Ezt ügy kell végezni, hogy egyrészt a reaktorból felfelé ne távozzon gáz, másrészt csak minimális mennyiségű járulékos környezeti levegőt szívjunk be a betétoszlopon át. A reaktorban lévő hamis levegő minimálisának célja, hogy a gázfeleslegben csökkenjen a nítrogén-oxídok részaránya, és a gáz összmennyisége is kicsi legyen, és igy a rekt gázrendszer egyszerű lehessen.
Találmányunkat., a találmány további előnyeit és továbbfejlesztéseit annak példaképpen! kiviteli alakjai kapcsán ismertetjük részletesebben ábránk segítségével., amely
1, ábra egy találmány szerinti reaktor egyszerűsített metS 5* it C <.
A következőkben az 1. ábra segítségévei leírjuk egy reaktor előnyös kiviteli alakját. A reaktor részleteinek taglalásakor ismertetjük az eljárásnak azokat a lépéseit is, amelyek betétanyagként szerves alkotóelemeket tartalmazó hulladék kezelésekor a reaktorban lejátszódnak. Mint a csatolt szabadalmi igénypontokból látható, a találmány szerinti eljárás foganatosítása nincs kényszerűen a taglalandó reaktorhoz kötve, hanem· adott esetben módosított berendezésekben is foganatosítható. Más betétanyagok alkalmazásakor célszerű lehet a reaktort és/vagy az eljárást módosítani (például a gázbevezetés és gázelvezetés, a reaktorköpeny melegítése, vagy hűtése technikai kivitelének flexibilis elrendezésé és kialakítása}. Általában kombinálni lehet különböző betétanyagokat, nem szerves betétanyagok gázosításakor és/vagy olvasztásakor például nagyobb energiaértékű betét.anyagok (pl. szerves hulladékok, szennyezett öreg fa vagy hasonlók.) hozzáadásával .
Az ábrázolt reaktor felső végén van egy 1 anyagbevezető szakasz. Ebben van legalább egy 2 anyagbevezető nyílás, .amelyen át az anyagként és/vagy energetikailag értékesítendő betétanyag a reaktorba bejut. Ennek a betétanyagnak a túlnyomó része előnyös módon szerves alkotóelem, úgyhogy a reaktor és a leírt eljárás
- 30mindenekelőtt szokványos háztartási széniét és háztartási szeméthez hasonló ipari haliadét kezelésére alkalmas. Ha bizonyos őszszetételö betétanyagokban az éghető alkotóelemek részaránya az égetési és gázosítási folyamatok megvalósításához nem elég nagy? akkor a betét-anyaghoz éghető adalékanyagokat, illetőleg energiahordozókat lehet hozzáadni. Lehetséges a hagyományos módon bizonyos mennyiségű koksz hozzáadása vagy a teljes fűtőérték növelése fa hozzáadásával. Bizonyos körülmények között hasznos lehet más adalékanyagok hozzáadás is, például a beálló pH-érték befolyásolása végett. Az adott szakterületen járatos szakember azonban ismeri ezeket a megoldásokat, úgyhogy ezek részletes taglalása itt elmaradhat.
A betétanyagot és adott esetben az adalékanyagokat alkalmas 3 szállító berendezés viszi be a reaktorba a 2 anyag-bevezető nyíláson át. így 4 betétoszlop keletkezik. A 4 betétoszlop magasságát nem ábrázolt .szintmérő műszerekkel ellenőrizzük. Az oszlop magasságát egy minimális és egy maximális szint között keli tartani. A minimális szintet úgy választjuk meg, hogy a 4 betétoszlop· a reaktor felső részében záró rétegként hasson# amely megakadályozza nagyobb mennyiségű környezeti levegő behatolását a reaktorba.
Az 1 anyagbevezető szakaszhoz alul egy 5 előtemperáló -szakasz csatlakozik, amely az. ábrázolt kiviteli alakban a betétanyagok előszárítására szolgál. Az I anyagbevezető szakasz és az 5 eiőtemperálő szakasz előnyös módon henger alakú vagy kúp alakú. Az utóbbi esetben a keresztmetszetük lefelé kissé nő. Az 5 eiőtemperálő szakasznak kettős fala van. így 6 faiüreg jön lét-Η«« re, amelyben hőátvivö közeget vezetünk. A hőátvivö közeggel a kettős falú 5 előtemperáló szakaszban hőt lehet közölni, úgyhogy a betétanyag előmelegszík, illetőleg előszárad. Adott esetben a falöreg elmaradhat, és a hőbevitel, történhet például hővezetéssel, közvetlenül a reaktor melegebb zónáiból. A hőbevitel úgy van méretezve, hogy a betétanyag bizonyos részeinek rátapadása a falra lényegében ki legyen zárva. Az előszárltáss-al ezen kívül vizet lehet eltávolítani, úgyhogy ez nem terheli járulékosan a további gázosítási folyamatot. Az 5 elötemperáló szakaszban a 4 feetétoszlopot körülbelül 100eC-ra lehet temperálni.
Az elötemperáló szakasz adott esetben teljesen elhagyható, ha. előszáritásra az -anyag összetétele folytán nincs szükség. Különleges esetekben az elötemperáló szakaszt a .betétanyagok hűtésére- alkalmazzuk.
Az 5 előtemperáló szakasz alatt csatlakozik egy 8 pirolízáló szakasz. Az 5 elötemperáló szakasz (ha -az előtemperáló· szakasz elmarad, akkor az 1 anyagbevezető szakasz) és a 8 pirolízáló szakasz közötti átmenetben a keresztmetszet ugrásszerűen megnő-. Az akna szabad keresztmetszete ezen az átmenetrészen előnyös módon legalább a kétszeresére nő«. Ez egyrészt csökkenti a betétanyagok süllyedésének sebességét, másrészt létrehoz egy 9 betétkúpot. A 3 betét kúpot az előszárító szakaszban lévő -4 betétoszlop központosán táplálja. A szélső részeken a 9 betét kúp -el lapul, úgyhogy ott szabad tér keletkezik. A 8 pirolízáló szakasznak ebben a felső szélső részében 10 gázbevezető eszközök vannak, amelyek az ábrázolt kiviteli alakban gyűrű alakú gázbevezető- térként vannak kialakítva. A 10 gázbevezető tér nagyjából a
- 534 ** » arány
Ehelyett a betétanyagok legalább részben összetörni)tődnek.. Ezen kívül a reaktornak már abbén a felső szakaszban megindul a pirolí2iste.rmékek kihajtása. Mivel a bevezetett gáz lényegében inért, ezért ezek a pirolizistermékek csak kis mértékben kerülnek az égésbe, amennyiben levegő szívható be, illetőleg a betétanyaggal együtt levegő kerül be a 9 betétkúp felett feltornyosult 4 betéteszlapba. Ezen kívül a betétanyagok gyors és erős feihevülése következtében a finom porok és kisebb részecskék gyorsan elgázosodnak vagy elégnek, úgyhogy a technika szerinti porkezeiési.problémákat elkerüljük, sőt bizonyos bán porokat és finom összetevőket célzottan hozzá lehet adni a betétanyagokhoz..
A betétanyag ezután a 8 piroiízáló szakaszban tovább süllyed lefelé. Eközben a pirolíxis - többek között a középen vezetett anyagokban is, amelyek hőátviteile'l ugyancsak melegszenek - folytatódik. A 8 pirolxzáló szakasz fala előnyös módon hőszigeteit és/vagy kettősfalú, úgyhogy szükség esetén a képződött falüregben hőátvivő közeget lehet vezetni. A hőszigetelés, illetőleg a hőátvivő közeggel megvalósított kiegészítő höbevezetés úgy van méretezve, hogy a betétanyagok hőmérséklete a 8 piroiízáló szakasz alsó részében előnyös módon meghaladja az 50ö°C~t. Az ezen a helyen kívánt hőmérséklet az adott foetétanyagoktól függően, célzót tan szabáiyo zható.
A 8 piroiízáló szakasz, alatt egy 14 olvasztó és túlhevítő szakasz csatlakozik. Itt a. keresztmetszet szűkül, és ennek következtében a betétanyag süllyedésének sebessége megváltozik. Túlnyomórészt szerves hulladék kezelésekor a keresztmetszet légω.
alább 10 %-ka.l csökken. Est a szűkületet például úgy hozzuk létre, hogy a megfelelő aknarész a vízszinteshez, képest körülbelül 60°' szögben be van húzva.. Ezen kívül a 14 olvasztó és túlhevítő szakaszban 15 felső befújó eleinek vannak. Ezeket az ábrázolt kiviteli alakban több, a kerületen elosztott 16 oxigénlándzsa képezi... A tűlhevülés elleni védelem, céljából a 16 oxígénlándzsák például vízzel vannak hütve. Más kiviteli alakokban, felső befújó elemekként fúvókákát, égőket vagy hasonlókat alkalmazunk, amelyeken át vezérelten különböző éghető gázokat vagy gáskeverékekefc lehet bevezetni, hogy a hőmérséklet az olvasztó és túlhevítő szakaszban a kívánt értékre álljon be. Ha ehhez nem elegendő az oxigén bevezetése, (ha például ezen a helyen rövid ideig ne® állnak rendelkezésre kellően nagy enexgiaértékű betétanyagok) akkor a befújó elemeken át külső éghető gázokat vagy a reaktorban nyert gázfelesleget lehet bevezetni. Az ábrázolt kiviteli alakban a IS felső befújó elem segítségévei közvetlenül a keresztmetszet-szűkület síkja alatt célzottan és adagoitan oxigént vezetünk be. Ennek következtében a 14 olvasztó és túlhevítő szakaszban kialakul egy 17 forró zóna, amelyben előnyös módon lőOÖ’C és 2öüö°C közötti hőmérsékletek állnak fenn. A hőmérsékletet azonban a szóban forgó betéhanyagnak megfelelően kell megválasztani.
A 10 gázbevezető téren át bevezetett (ínért) éghető gázokat és a 8 piroiizálö szakaszban keletkezett pirolízísgázokat átszívjuk esen a 17 forró zónán. Az oxigén bevezetését a 17 forró zónába úgy vezéreljük, hogy az égés oxigénhiányos legyen. Ez végső soron a hőmérséklet további emelkedését és a betétanyag *
maradékanyagainak messzemenő kokszosodását idézi elő. A hőmérsékletet a 17 forró zónában ügy állítjuk be, hogy a salakképző; ásványi alkotóelemek és a fém alkotóelemek ebben a zónában megolvadjanak. Ezekben az olvadékokban a hététanyaóban lévő káros anyagok (például nehézfémek) egy része oldódik. A fémolvadék és a salakoivadék ezután lecsöpög. A lehetőleg messzemenően kokszositott maradékanyagok ugyancsak tovább süllyednek.
A 14 olvasztó és túlhevítő szakasz alatt van kialakítva egy 20 redukáló szakasz, amelyben a kokszosodott maradékanyagok kelló ideig ott tartózkodva tovább süllyednek. A 20 redukáló szakaszban van egy 21 gázeiszívó tér, amelyen át a -gáz feles leget elszívjuk. Így minden· elszívott gáznak át kell áramolnia mind a 1? forró zónán, mind az alatta lévő,· a kofcszosodott maradékanyagok által képzett 22 redukáló zónán. A 22 redukáló zónában a gázokat az ott lévő szén redukálja. Elsősorban a szén-dioxid alakul át szén-monoxiddá. Ehhez a még a betétoszlopban lévő szenet használjuk fel, és így folytatjuk a gázosítást. Ezen kívül a 22 redukáló zónán áthaladva a gázok lehűlnek, úgyhogy az elszívás technikailag kézben tartható, előnyös módon körülbelül S00°C és 1000°C közötti hőmérsékleten mehet végbe. Az elszívott gázfelesleget az ezután következő, nem ábrázolt hűtő és/vagy tisztító fokozatokba és egy alkalmas további tő berendezésre íkompresszorra vagy fúvógépre) vezetjük. Túlnyomórészt szerves alkotóelemekből álló hulladék gázosításakor ezután éghető gáz alakjában például a gázfeiesleg 80'-90 %~a áll rendelkezésre anyagként történő és/vagy energetikai hasznosításra. Ennek kb. 10-20 %-os részáramát saját, gézként a fent említett 12 égőre
- 5 6Í1> * « és/vagy a befújó elemekre lehet vezetni. Ennek a részáramnak a hűtése és/vagy tisztítása a minimálisra korlátozható. Előnyös módon {de nem feltétlenül) a 21 gázéi szívó tér is gyűrű alakú, és egy csatlakoztatott továbbító berendezés szolgál a gázok elszívására .
A 21 gázéiszívó tér alatt tűzálló bélésű 25 olvasztóién csatlakozik. A 25 olvasztótérben gyűlnek össze a fémolvadékok és a salak-olvadékok. Közvetlenül az olvadékok felett és a 21 gázelszívó tér alatt 26 alsó befújó elemek vannak, hogy ezek az olvadékok folyékony állapotban maradjanak. A 25 alsó befújó elemeket az ábrázolt kiviteli alakban ugyancsak több (adott esetben vízzel hűtött) 16 oxigénlándzsa képezi. Az alsó befújó elemeket is lehet másképpen; kialakítani és üzemeltetni, mint ezt a 15 felső befújó elemeknél taglaltuk. Alkalmas mennyiségű oxigén, gáz, éghető gáz vagy hasonlók fcefüjásával az olvadékok hőmérsékletét úgy állítjuk be, hogy az olvadékok folyékonyak maradjanak, és az olvadékokat megfelelően összegyűjtve a 27 osapolőnyíláson át a reaktorból ki lehessen vezetni. Célszerű például a körülbelül 150ö°c hőmérséklet., A .bevezetett oxigén és éghető gáz összmennyiségének. elosztását a 11 égés kamra, a 15 felső befújó elem és a 26 alsó befújó elem között az alkalmazott betétanyagtől és a folyamat több paraméterétől függően úgy keli optimálni., hogy a betétanyagot messzemenően értékesítsük és a káros anyagok részarányát a maradékanyagokban minimálissá tegyük.
Az adott szakterületen járatos szakember számára érthető, hogy például költségcsökkentési okokból oxigén helyett oxigénlevegő keveréket, illetőleg oxigén-éghető gáz keveréket is lehet ***£
Ι7· bevezetni. Ugyancsak nyilvánvaló, hegy a példaként megadott hőmérsékletértékeket & feldolgozott anyaghoz és a folyamat kívánt sebességéhez adaptálni kell. Érthető továbbá, hogy a betétanyagokat, mielőtt azokat a reaktorba bevisszük, bizonyos körülmények között mechanikailag aprítani kell, hogy a dugulást elkerüljük. A betétanyagoktól és a kívánt végtermékektől függően szükség lehet bizonyos adalékanyagokra a fűtőérték stabilizálása, a gázfelesleg kihozatalinak fokozása végett, továbbá, hogy javítsuk a saiakképzodést, a bázikusságot és a salak folyóságát.
Ha a reaktorban folyadékokat ís át kell alakítani, akkor ezeket előnyös módon egy 30 folyadékbólújé elemen át lehet bevezetni, amely a 10 gázbevezető térbe torkollik, illetőleg kombinálva van más gázbevezető elemekkel. A 30 folyadékbefűjö elemen át vizet, vízgőzt vagy más, az ártalmatlanításhoz szolgáló folyadékokat lehet bevinni. A kívánt ártalmatlanítás mellett lehetséges az inért éghető gázok hőmérsékletének, a pirolizáiásl folyamatnak és/vagy a gázfelesleg összetételének és hőmérsékletének szabályozása is,
Emellett szükség esetén ártalmatlanítandó porokat lehet célzott bevinni a folyamatba egy 31 porbevezető eszközön át. A 31 porbevezető eszköz előnyös módon az 1 anyagbevezető szakaszban és az 5 előtemperáló szakaszban központosán vezetett adagoló cső, amely a 9 .betétkúp közelében végződik. Így a. porokat közvetlenül a betétanyagok lökésszerű felhevítésének közeiébe szállítja, úgyhogy azokra az adagoló csőből kilépve azonnal nagy hőmérséklet hat, és ezért a porok elégnek vagy elgazosodnak a nélkül, hogy pufogások vagy hasonlók lépnének fel.
Bár a fentebb taglalt kiviteli alak különösen szerves alkotóelemeket tartalmazó hulladékok kezelésére (gázosítására és olvasztására) alkalmas, az adott szakterületen járatos szakember számára világos., hogy más betétanyagok alkalmazásakor a reaktor .módosítása szükséges vagy célszerű lehet. Általában speciális hulladékokat vagy fémeket nagyobb arányban tartalmazó betétanyagokat .is lehet kezelni.. Ennek során részben a gázosítás elve, részben, az olvasztás elve van túlsúlyban. Különböző betétanyagokat kombinálni is lehet. így például nem szerves betétanyagők olvasztásakor ezekhez célzottan hozzá lehet adni nagyobb energiaértékű .betétanyagokat (például szerves hulladékokat., .szennyezett öreg fát vagy .hasonlót) .
A speciális alkalmazási területeken a találmány szerinti reaktornak és a találmány szerinti eljárásnak lehetnek további módosításai és továbbfejlesztései.

Claims (20)

  1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK
    1. Reaktor betétanyagok gázosítására és/vagy olvasztására, ássál jellemezve, hogy tartalmaz:
    - egy anyagbevezető szakaszt {1} anyaghevezetö nyílással (2), amelyen át a betétanyagok felülről bejutnak a reaktorba,
    - egy pirolizáló szakaszt {8}, amely keresztmetszetnöveléssel alul csatlakozik az. előző szakaszhoz (1,5), úgyhogy ott kialakulhat a betét anyag bet ét kúp ja (9).,
    - gázbevezetö eszközöket (lö), amelyek nagyjából a keresztmetszet-növelés síkjában torkoltának a pirolizáló szakaszba (8), és amelyeken át forró gázok jutnak a betétkúpra f Ώ λ v r ?
    - egy olvasztó és túlhevítő szakaszt {14) , amely keresztmetszet-szűkülettel alul csatlakozik a pirolizáló szakaszhoz felső befújó elemeket (15),. amelyeken át közvetlenül a keresztmetszet-szükölet síkja alatt nagyenergiájú közeg jut az olvasztó és túlhevítő szakaszba (14), egy redukáló szakaszt (20), amely alul csatlakozik a olvasztó és túlhevítő szakaszhoz (14) és gázelszívő elemeket (21 gázelszívő teret) tartalmaz, amelyek a gázfe.lesleget elszívják, egy olvasztóteret (25), amelynek van egy csapolónyllása (27) a redukáló szakasz (20) alatt, és amely fémolvadék és salakolvadék összegyűjtésére és elvezetésére szolgál, * «· * * » - > *··
    -- alsó befújó elemeket {26}, amelyeken át közvetlenül a? olvadékok felett és a gázelszivó elemek alatt nagyenergiájú közeg jut be az olvadékok dermedésének megakadályozása végett .
  2. 2. Az 1. igénypont szerinti reaktor, azzal jellemezve, hogy az anyagbevezető szakasz {1} és a pírolizáiő szakasz (8) között egy előtemperáló szakasz (.5) van elhelyezve.
  3. 3. A 2. igénypont szerinti reaktor, azzal jellemezve, hogy az előtemperáló szakasz (5) egy falüreg (β) kialakítása végett legalább szakaszonként kettősfalú, és a falüregben (6) hőátvivő közeg van vezetve.
  4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti reaktor, azzal jellemezve, hogy a gázbevezető eszköz gázbevezető térként ílöp van kialakítva, amely legalább egy égéskamrába (íl) torkollik; az égéskamra {11} legalább egy égővel {12} van ellátva, amely az égéskamra (11} és a gáztér felett körülbelül 1000oC hőmérsékletű gázokat juttat a betétkúpra (9).
  5. 5. Az 1-4, igénypontok bármelyike szerinti reaktor, azzal jellemezve, hogy az anyagbevezető szakasz (1;, adott esetben az előtemperáló szakasz (5), a pírolizáió szakasz (8) és a redukáló szakasz {20} henger alakú vagy lefelé kissé tágulva kúp alakú, hogy az anyagbevezető szakasz (1} és az -előtemperáló szakasz {5} együttes hossza az anyagbevezető szakasz. (1) felső vége átmérőjének legalább a háromszorosa, és
    X * 9 « ♦ X ♦ ** ♦ 9 * » * hogy a pirolizálő szakasz (8) keresztmetszete legalább kétszer akkora, mint az előtemperáló szakasz (5) alsó végének keresztmetszete .
  6. 6. Az 1. igénypont szerinti reaktor, azzal jellemezve, hogy a gázbevezető eszköz (lö) és a gázelszívó elemek (21) gyűrű alakban a reaktor kerületén vannak kialakítva.
  7. 7. Az 1-6.. igénypontok bármelyike szerinti reaktor, azzal jellemezve, hogy a pirolizálő szakasz (
  8. 8) a faiban lévő további
    ure g kialakítása végett kettősfalú, és a 4- ζ\ < ··; «.·; 1. mX si. A A üregben höátadó k< 5zeg van vezetve, 8. Az 1-7. igénypont •„ok bármelyike, szerinti : jel Ismezve, hogy a felső és/vagy az a1só befújó £. v í több, a reakt .gr kerül étén gyűrü alakba í. i s~. Χλ»\* -u lan dzsa (16) vagy fúvóba képezi, amelyek o xigént,
    hető gázkeveréket vezetnek be.
  9. 9, Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti reaktor, azzal jellemezve, hogy a gázbevezető eszközök (10) össze vannak kötve egy foiyadékfoefújó elemmel (3Ö), .amelyen át folyékony vagy gőz alakú anyagokat lehet bevezetni.
  10. 10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti reaktor, azzal jellemezve, hogy tartalmaz továbbá egy porbevezető eszközt <31), amelyen át porokat lehet közvetlenül az előtemperáló szakasz (5) és a pirolizálő szakasz (8) közötti keresztmetszet-bővülés síkjába bevezetni.
    « « jel gáz nek áll
  11. 11. Az I-lö. igénypontok bármelyike szerinti reaktor, azzal Lemezve, hogy az anyagbevezető szakasz (1)· felfele lényegében ;áróan van lezárva, és a betétanyagok, egy zsilipen át kezűibe ve zetés re.
  12. 12. Eljárás, azzal jellemezve, hogy a következő léi
    olt zrsf váltu: közegek be ve z ékletü, mélyei maékeket elege ványi a: ikotóe.
    egy akna -alakú reaktorban a környezettől lényegében védett betétoszlopot (4) alakítunk ki, a betétoszlopot (4) lökésszerűen felhevítjak úgy, hogy a felső részben forró gázokat vezetünk be, és ezzel a betétanyagokban pirolizíst váltunk ki, nagyenergiájú közegek bevezetésével kialakítunk egy 1ÖOO*C feletti hőmérsékletű, mélyebben lévő forró zónát {17}, ük, az adott esetben előforduló fém és ásványi alkotóelemeket megolvasztjuk, és a betétanyagok maradékanyagait a forró zónában (17.) messzemenően elkokszos.it juk, lefelé, a be tét oszlopon {4} át, a forró zónán (17) át és egy mélyebben lévő redukáló zónán {22} át minden gázt elszívunk, a redukált gázfelesleget a reaktorból a redukáló zónánál (2.2.) kivezetjük, az esetleg előforduló fém- és/vagy saiakoivadékokat a .reaktor legalsó részében összegyűjtjuk, nagyenergiájú közegeket vezetünk be közvetlenül az Összegyűlt olvadékok felett, hogy ezeket folyékony állapotban tartsuk, telett, φ > X * X w
    X « φ »# Φ >
    ♦·♦ » φ « φ φ < φ φ
    Κ Α Φ Φ * * * * Μ «
    - a.z olvadékokat szükség esetén lecsapoljuk.
  13. 13» A 12. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy nagyenergiájú közegekként oxigént, éghető gázokat, az elszívott gázfeiesleg egy részét, folyékony tüzelőanyagokat vagy por alakú tüzelőanyagokat vezetünk be.
  14. 14. A 12. vagy 13. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy további lépései során:
    - ellenőrizzük a reaktor töltési szintjét, hogy a betétoszlop magassága mindig egy minimális érték ás egy maximális érték között legyen,
    - a minimális értéket úgy állítjuk be, hogy a betétoszlop a lökésszerű hevítés pontja felett viszonylag sűrű betétanyaggal a környezettől, védve legyen.
  15. 15. A 12-14, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a betétoszlopot a lökésszerű hevítés pontja fölött körülbelül 10ÖöC~rs melegítve a betétanyagokat eiöszárítjuk.
  16. 16. A 12-15. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a gázok elszívására alkalmazott, vákuumot szabályozzuk, úgyhogy a reaktorból felfelé közel egyáltalán nem távozhat gáz, és csak minimális mennyiségű járulékos környezeti levegőt szívatunk be felülről, a betétoszlopon át.
  17. 17. A 12-iö, igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy további, lépései során
    - az eljárás indításának szakaszában külső tüzelőanyagok égetésével forró gázokat állítunk elő a betétoszlop lökésszerű feihevitése végett,
    - 24— forró gázokat állítunk elő a betétoszlop lökésszerű felbővítése végett a legalább részben tisztított# redukált, a reaktorból kivezetett, adott esetben külső tüzelőanyagokkal kombinált gázfelesleg égetésével,
    IS, A 1.7, igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve# hogy az égetést oxigénhiányban végezzük, úgyhogy inért égési gáz keletkezik, amely lényegében szén-dioxidból és vízgőzből áll,
  18. 19. A 12-18. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a kivezetett gázfelesleget hűtés és/vagy tisztítás végett után.kapcsolt gázrendszerre vezetjük,
  19. 20. A 12-19. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a betétoszlop lökésszerű hevítésének közvetlen közelében értékesítendő porokat, vezetünk be.
  20. 21. A 12-20» igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve# nogy annak során az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti reaktort alkalmazzuk,
HU0300690A 2000-02-17 2001-02-13 Reactor and method for gasifying and/or melting materials HU228016B1 (en)

Applications Claiming Priority (2)

Application Number Priority Date Filing Date Title
DE10007115A DE10007115C2 (de) 2000-02-17 2000-02-17 Verfahren und Reaktor zum Vergasen und Schmelzen von Einsatzstoffen mit absteigender Gasführung
PCT/EP2001/001581 WO2001061246A1 (de) 2000-02-17 2001-02-13 Reaktor und verfahren zum vergasen und/oder schmelzen von stoffen

Publications (2)

Publication Number Publication Date
HUP0300690A2 HUP0300690A2 (en) 2003-07-28
HU228016B1 true HU228016B1 (en) 2012-08-28

Family

ID=7631232

Family Applications (1)

Application Number Title Priority Date Filing Date
HU0300690A HU228016B1 (en) 2000-02-17 2001-02-13 Reactor and method for gasifying and/or melting materials

Country Status (21)

Country Link
US (1) US6662735B2 (hu)
EP (1) EP1261827B8 (hu)
JP (1) JP4426150B2 (hu)
KR (1) KR100770889B1 (hu)
CN (1) CN1212487C (hu)
AT (1) ATE310208T1 (hu)
AU (1) AU4061501A (hu)
BR (1) BR0108578B1 (hu)
CA (1) CA2400234C (hu)
CY (1) CY1105497T1 (hu)
CZ (1) CZ305021B6 (hu)
DE (2) DE10007115C2 (hu)
DK (1) DK1261827T3 (hu)
EA (1) EA004195B1 (hu)
ES (1) ES2253356T3 (hu)
HU (1) HU228016B1 (hu)
MX (1) MXPA02007967A (hu)
PL (1) PL193225B1 (hu)
SK (1) SK288020B6 (hu)
WO (1) WO2001061246A1 (hu)
ZA (1) ZA200206571B (hu)

Families Citing this family (31)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
CH694696A5 (it) * 2000-12-21 2005-06-15 Nesi Plant S A Procedimento e dispositivo per la produzione di idrogeno e anidride carbonica da gassificazione di materie prime.
US20040050678A1 (en) * 2001-01-15 2004-03-18 Kenzo Takahashi Plastic liquefying device
DE10121773A1 (de) * 2001-05-04 2002-11-07 Krupp Polysius Ag Anlage und Verfahren zur Herstellung von Zementklinker
DE20120189U1 (de) * 2001-12-14 2003-04-24 Umweltkontor Renewable Energy Gleichstrom-Schacht-Reaktor
DE20200095U1 (de) * 2002-01-04 2003-05-08 Umweltkontor Renewable Energy Gleichstrom-Schacht-Reaktor
DE20200935U1 (de) * 2002-01-23 2003-05-28 Umweltkontor Renewable Energy Gleichstrom-Schacht-Reaktor
DE102004010407B4 (de) * 2004-03-01 2013-02-21 Kbi International Ltd. Reaktor zur thermischen Abfallbehandlung
DE102004016993B4 (de) * 2004-04-02 2014-11-06 Kbi International Ltd. Reaktor zur thermischen Abfallbehandlung mit einem Zuführkanal und Verfahren zur thermischen Abfallbehandlung
DE102004020919B4 (de) * 2004-04-28 2009-12-31 Kbi International Ltd. Reaktor zur thermischen Abfallbehandlung mit Eindüsungsmitteln
DE102004045926B4 (de) * 2004-09-22 2009-11-26 Mallon, Joachim, Dipl.-Phys. Entsorgungsaggregat
DE102004050098B4 (de) * 2004-10-14 2007-05-31 Martin GmbH für Umwelt- und Energietechnik Verbrennungsanlage, insbesondere Abfallverbrennungsanlage
DE102005052753A1 (de) * 2005-11-04 2007-05-10 Polysius Ag Anlage und Verfahren zur Herstellung von Zementklinker
US20070266914A1 (en) * 2006-05-18 2007-11-22 Graham Robert G Method for gasifying solid organic materials and apparatus therefor
DE102008014799A1 (de) * 2008-03-18 2009-09-24 Karl-Heinz Tetzlaff Verfahren und Vorrichtung zur Herstellung von Synthesegas aus Biomasse
KR100889398B1 (ko) * 2008-05-22 2009-03-19 한국기계연구원 초고온 용융방식 폐기물 가스화로
DE202009002781U1 (de) 2009-02-27 2009-06-10 Kbi International Ltd. Reaktor zur thermischen Behandlung eines Einsatzstoffs
BRPI1104219B1 (pt) * 2011-08-25 2013-04-02 processo de tratamento de resÍduos sàlidos baseado em gradiente tÉrmico composto por duas fontes tÉrmicas distintas.
DE102012009265B4 (de) * 2012-05-11 2013-12-05 L'Air Liquide, Société Anonyme pour l'Etude et l'Exploitation des Procédés Georges Claude Gekühlter Ringgassammler
GB2511756A (en) * 2013-03-11 2014-09-17 Envirofusion Ltd A Reactor for Processing Feed Material
CN112457886B (zh) * 2013-06-12 2023-03-21 瓦斯技术研究所 用于去除熔渣的气流床气化炉及方法
CN103557528B (zh) * 2013-11-04 2016-02-24 赵山山 一体式环保气化熔融焚烧炉
WO2015105989A1 (en) * 2014-01-08 2015-07-16 Sullivan Eugene J Combustion boiler with pre-drying fuel chute
CN104789271B (zh) * 2015-04-07 2017-03-29 龙东生 粉料低温干馏气化装置
ITUB20159583A1 (it) * 2015-12-29 2017-06-29 Microsystemfuel S R L Autocombustore di biomassa.
CN106196080A (zh) * 2016-07-13 2016-12-07 北京保利洁科技发展有限公司 一种固体废弃物资源化的方法
CN106979524B (zh) * 2017-04-01 2019-05-07 广东焕杰环保科技有限公司 一种烟气循环焚烧炉及其焚烧方法
PL240502B1 (pl) * 2018-01-23 2022-04-19 S E A Wagner Spolka Z Ograniczona Odpowiedzialnoscia Sposób termicznej utylizacji odpadów komunalnych i/lub osadów ściekowych
EP3660132A1 (en) 2018-11-28 2020-06-03 Waste & Energy Solutions GmbH Reactor and process for gasifying and/or melting of feed materials
KR102495318B1 (ko) 2018-11-28 2023-02-06 아프리칸 레인보우 미네럴스 리미티드 공급 물질의 가스화 및/또는 용융을 위한 반응기 및 방법
CA3121255A1 (en) 2018-11-28 2020-06-04 Kbi Invest & Management Ag Reactor and process for gasifying and/or melting of feed materials
EP4026885A1 (en) 2021-01-06 2022-07-13 KBI Invest & Management AG Reactor and process for gasifying and/or melting of feed materials and for the production of hydrogen

Family Cites Families (26)

* Cited by examiner, † Cited by third party
Publication number Priority date Publication date Assignee Title
GB456111A (en) * 1935-04-11 1936-11-03 Humboldt Deutzmotoren Ag Improvements in or relating to gas producers with simultaneous up and down draught
US3985518A (en) * 1974-01-21 1976-10-12 Union Carbide Corporation Oxygen refuse converter
AT349596B (de) 1974-09-14 1979-04-10 Kernforschungsanlage Juelich Anlage zum verbrennen von muell
JPS5238459A (en) * 1975-08-14 1977-03-25 Sato Gijutsu Kenkyusho:Kk Waste gas purification method and its apparatus
DE2654041C2 (de) * 1976-11-29 1978-11-09 Kernforschungsanlage Juelich, Gmbh, 5170 Juelich Einrichtung und Verfahren zur Verbrennung von Abfallstoffen
US4213404A (en) * 1978-11-09 1980-07-22 Energy Alternatives, Inc. Solid refuse furnace
DE3523653A1 (de) * 1985-07-02 1987-02-12 Bbc Brown Boveri & Cie Wirbelschichtreaktor
DK222686D0 (da) * 1986-05-14 1986-05-14 Rockwool Int Mineraluldsfremstilling
US4643110A (en) * 1986-07-07 1987-02-17 Enron, Inc. Direct fuel-fired furnace arrangement for the recovery of gallium and germanium from coal fly ash
AT390961B (de) 1986-08-14 1990-07-25 Voest Alpine Ag Vergasungsreaktor fuer die herstellung brennbarer gase aus abfaellen
FR2610087B1 (fr) * 1987-01-22 1989-11-24 Aerospatiale Procede et dispositif pour la destruction de dechets solides par pyrolyse
AT388925B (de) * 1987-01-29 1989-09-25 Voest Alpine Ind Anlagen Verfahren zum vergasen von brennstoffen mit sauerstoff in einem schachtfoermigen ofen
NL8902749A (nl) * 1989-11-07 1991-06-03 Leonardus Mathijs Marie Nevels Werkwijze voor het verbranden van veelsoortig afvalsmateriaal, daarbij te gebruiken oven, alsmede universeel afvalverbrandingssysteem met een aantal van dergelijke ovens.
JP2957627B2 (ja) * 1990-03-15 1999-10-06 大阪瓦斯株式会社 都市ゴミ焼却溶融設備
DE4030554A1 (de) * 1990-09-27 1992-04-09 Bergmann Michael Dr Verfahren und vorrichtung zur thermischen behandlung von abfallstoffen
JPH04156394A (ja) * 1990-10-19 1992-05-28 Ebaa Kooto Kk 葉書等の通信体とその製造方法並びにその通信体製造用の積層シート
US5054405A (en) * 1990-11-02 1991-10-08 Serawaste Systems Corporation High temperature turbulent gasification unit and method
US5318602A (en) * 1991-11-26 1994-06-07 Helmut Juch Fuel gas generator for lean gas generation
DE4230311C1 (de) * 1992-09-10 1993-12-09 Wamsler Umwelttechnik Gmbh Verfahren und Verbrennungsofen zum Verbrennen von Abfällen
DE4317145C1 (de) * 1993-05-24 1994-04-28 Feustel Hans Ulrich Dipl Ing Verfahren und Einrichtung zur Entsorgung unterschiedlich zusammengesetzter Abfallmaterialien
US5588381A (en) * 1995-03-07 1996-12-31 Leslie Technologies, Inc. Method and system for burning waste materials
AT405942B (de) * 1995-03-17 1999-12-27 Voest Alpine Ind Anlagen Verfahren zur reduktion von feinerz sowie anlage zur durchführung des verfahrens
JP3118630B2 (ja) * 1995-09-22 2000-12-18 株式会社日立製作所 石炭ガス化炉
DE19640497C2 (de) * 1996-10-01 1999-01-28 Hans Ulrich Dipl Ing Feustel Koksbeheizter Kreislaufgaskupolofen zur stofflichen und/oder energetischen Verwertung von Abfallmaterialien
DE19816864C2 (de) * 1996-10-01 2001-05-10 Hans Ulrich Feustel Koksbeheizter Kreislaufgas-Kupolofen zur stofflichen und/oder energetischen Verwertung von Abfallmaterialien unterschiedlicher Zusammensetzung
US6021723A (en) * 1997-06-04 2000-02-08 John A. Vallomy Hazardous waste treatment method and apparatus

Also Published As

Publication number Publication date
PL193225B1 (pl) 2007-01-31
CY1105497T1 (el) 2010-04-28
DE10007115C2 (de) 2002-06-27
CZ305021B6 (cs) 2015-04-01
WO2001061246A8 (de) 2001-11-15
EA004195B1 (ru) 2004-02-26
EA200200854A1 (ru) 2002-12-26
HUP0300690A2 (en) 2003-07-28
PL357563A1 (en) 2004-07-26
ATE310208T1 (de) 2005-12-15
AU4061501A (en) 2001-08-27
US6662735B2 (en) 2003-12-16
ES2253356T3 (es) 2006-06-01
DK1261827T3 (da) 2006-07-03
CN1404566A (zh) 2003-03-19
WO2001061246A1 (de) 2001-08-23
SK288020B6 (sk) 2012-11-05
BR0108578A (pt) 2003-04-29
BR0108578B1 (pt) 2009-12-01
SK12912002A3 (sk) 2005-06-02
MXPA02007967A (es) 2004-04-05
DE10007115A1 (de) 2001-09-06
JP2003527554A (ja) 2003-09-16
EP1261827B8 (de) 2006-01-25
JP4426150B2 (ja) 2010-03-03
KR100770889B1 (ko) 2007-10-26
US20030010267A1 (en) 2003-01-16
EP1261827A1 (de) 2002-12-04
CZ20022908A3 (cs) 2003-01-15
KR20020093806A (ko) 2002-12-16
CN1212487C (zh) 2005-07-27
DE50108084D1 (de) 2005-12-22
ZA200206571B (en) 2003-06-12
CA2400234C (en) 2010-01-12
EP1261827B1 (de) 2005-11-16
CA2400234A1 (en) 2001-08-23

Similar Documents

Publication Publication Date Title
HU228016B1 (en) Reactor and method for gasifying and/or melting materials
WO2002021047A1 (fr) Four de fusion a gazeification de dechets et procede de fonctionnement de ce four de fusion
JP2018002808A (ja) 炭化物製造装置、炭化物製造方法、および炭化物製造システム
JPH10246416A (ja) 火格子燃焼設備に由来するフライダストを熱的に処理するための方法と装置
HU216861B (hu) Eljárás és berendezés laza állagú hulladék termikus ártalmatlanítására
RU2343353C2 (ru) Способ безотходной термической переработки твердых коммунальных отходов
US11453830B2 (en) Reactor and process for gasifying and/or melting of feed materials
JP2010084053A (ja) 炭化物製造装置
JP2002372216A (ja) 廃棄物ガス化溶融炉
RU2461776C1 (ru) Способ безотходной термической переработки твердых коммунальных отходов и агрегат для его осуществления
JP2017161187A (ja) 廃棄物ガス化溶融装置及び廃棄物ガス化溶融方法
HUT76073A (en) Method for pirollitic treatment of wastes and pipe-still thereof
JP5605576B2 (ja) 廃棄物ガス化溶融装置
JP3096623B2 (ja) 溶融炉
JP7016292B2 (ja) 二次燃焼炉及びその運転方法
CN114480768A (zh) 一种回转窑结圈在线清理方法
JP3196666B2 (ja) 廃棄物のガス化溶融炉及びガス化溶融方法
JP2001334242A (ja) 廃棄物ガス化処理設備
JP2005113075A (ja) 炭化炉および炭化処理システム
JP2000291919A (ja) シャフト炉式熱分解溶融炉及び熱分解溶融方法
JP2002061816A (ja) 廃棄物ガス化溶融炉と同操業方法
JPS63218793A (ja) 噴流床石炭ガス化法
JP2002022129A (ja) ゴミの熱分解溶融装置
JP2001012711A (ja) 廃棄物直接溶融炉およびその運転方法
JP2001208313A (ja) ゴミ溶融装置

Legal Events

Date Code Title Description
GB9A Succession in title

Owner name: KBI INTERNATIONAL LTD., BS

Free format text: FORMER OWNER(S): MASCHINEN- UND STAHLBAU GMBH., DE

MM4A Lapse of definitive patent protection due to non-payment of fees