HU216861B - Eljárás és berendezés laza állagú hulladék termikus ártalmatlanítására - Google Patents

Abstract

A találmány tárgya eljárás és berendezés laza állagú hűlladék termikűsártalmatlanítására. A találmány szerinti eljárás sőrán a laza állagúhűlladékőt előkezelés nélkül egy első lépcsőben átfőrgatás éstővábbítás mellett, egy, legalább 40% őxigént tartalmazó gázthőzzávezetv pirőlizálják, aminek sőrán – a hűlladék éghetőalkőtórészeire vőnatkőztatva – a sztöchiőmetrikűs mennyiségnél kisebbmennyiségű őxigént vezetnek be. Egy másődik lépcsőben a szilárdpirőlízisterméket éghető alkőtórészeinek, és adőtt esetben apirőlízisgázőknak egy, legalább 40% őxigént tartalmazó gáz beviteléveltörténő elégetése révén megőlvasztják, miközben annyi őxigént vezetnekbe, amennyi az őlvasztási hő fejlesztéséhez szükséges. A találmányszerinti eljárást megvalósító berendezésre az jellemző, hőgy egyrészttartalmaz egy pirőlíziskemencét (1) hűlladéktővábbító és -átfőrgatóeszközökkel, másrészt egy, a pirőlíziskemencéhez 1) csatlakőztatőttőlvasztókemencét (10), ahől mindegyik kemence legalább 40% őxigénttartalmazó gáz bevezetésére alkalmas eszközökkel van ellátva. ŕ

Description

A találmány tárgya eljárás laza állagú hulladék termikus ártalmatlanítására, amelynek során a hulladék éghető alkotórészeinek legalább egy részét elégetik, a hulladék éghetetlen, szilárd alkotórészeit pedig megolvasztják. A találmány tárgyát képezi az eljárás megvalósítására alkalmas berendezés is.

Laza állagú hulladék ártalmatlanítására szolgáló eljárások ismertek például a CH 482 988 és a CH 432 703 számú szabadalmi leírásokból, amelyeknél a hulladék éghető alkotórészeit egy olvasztókemencében elégetik, és az éghetetlen alkotórészeket olvadékként lecsapolják. Valamennyi eddigi ilyen jellegű eljárásnál nagy problémát jelent a hulladék inhomogenitása és az ebből adódó teljesítmény- és nyomásingadozások, ami mindeddig elengedhetetlenné tette a hulladék előkezelését. Az előkezelés szokásosan a hulladék szétválogatásából, előaprításából, valamint összekeveréséből és homogenizálásából áll. Azonban még ezen intézkedések révén sem garantálható, hogy ne tápláljanak be egyszerre jelentősebb, hulladékhoz kötődő vízmennyiségeket az olvasztókemencébe, amelyek ott a robbanásszerű elpárolgás következtében túl nagy nyomásingadozásokhoz vezetnek. A fentiekben említett iratokból megismerhető eljárásoknál ezért a hulladékot egy elkülönített térben előszárítják, hogy azután járulékos tüzelőanyagok hozzáadagolása mellett egy olvasztótérben elégessék és megolvasszák. Az idegen tüzelőanyagok felhasználása a szükséges olvasztási hőmérséklet eléréséhez megdrágítja, és emiatt gazdaságtalanná teszi az eljárást.

A találmány által megoldandó feladat ezért egy olyan, a bevezetőben vázoltak szerinti, de gazdaságosabb eljárás kifejlesztése, amelynél a hulladék nagy ráfordítást igénylő, speciális előkezelése nélkül, és idegen energia felhasználása nélkül is jól kézben tartható, előnyösen állandó nyomásviszonyok hozhatók létre.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében azáltal oldjuk meg, hogy egy első lépcsőben a laza állagú hulladékot átforgatás és továbbítás mellett, valamint egy, legalább 40% oxigént tartalmazó gáz bevezetése mellett pirolizáljuk, aminek során - a hulladék éghető alkotórészeire vonatkoztatva - a sztöchiometrikus mennyiségnél kisebb mennyiségű oxigént vezetünk be, és eközben szilárd pirolízisterméket és éghető pirolízisgázokat állítunk elő, majd egy második lépcsőben a szilárd pirolízisterméket éghető alkotórészeinek és adott esetben a pirolízisgázoknak egy, legalább 40% oxigént tartalmazó gáz bevitelével történő elégetése révén megolvasztjuk, miközben annyi oxigént vezetünk be, amennyi az olvasztási hő fejlesztéséhez szükséges.

Meglepő módon arra a megállapításra jutottunk, hogy a találmány szerinti eljárásból távozó füstgázok csak kevés nitrogén-oxidot tartalmaznak, így a hulladékégető berendezésekből távozó füstgázok tisztításánál egyébként feltétlenül szükséges és nagy ráfordítást igénylő nitrogénmentesítés elmaradhat.

A találmány szerinti eljárás egy további előnyét jelenti a füstgázmennyiség minimalizálása a nagy oxigénhányaddal rendelkező gázok alkalmazása következtében. A füstgázmennyiség jelentős csökkentése azt eredményezi, hogy az utánkapcsolt füstgáztisztító és füstgázhűtő berendezések jóval kisebbre méretezhetők, és ezáltal olcsóbban kivitelezhetők. Ezenkívül egy viszonylag kis távozó füstgázmennyiség az előírt határértékek betartása mellett csekély mértékű károsanyag-kibocsátással jár.

A találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas berendezésre alapvetően az jellemző, hogy tartalmaz egy, az első eljárási lépcsőt megvalósító pirolíziskemencét, amelynek a hulladék tüzelőtéren keresztüli továbbítására és átforgatására alkalmas eszközei vannak, amely tüzelőtérbe legalább 40% oxigént tartalmazó gázt beadagoló bevezetőnyílás torkollik, emellett a berendezés tartalmaz egy, a pirolíziskemencéhez csatlakoztatott és a második eljárási lépcső megvalósítására alkalmas olvasztókemencét, amelynek az első eljárási lépcsőből származó szilárd pirolízistermékhez legalább 40% oxigént tartalmazó gáz bejuttatását biztosító eszközei vannak.

A találmányt részletesebben kiviteli példa kapcsán, a csatolt rajz alapján ismertetjük, amely egy, a találmány szerinti eljárás megvalósítására alkalmas berendezést tüntet fel vázlatosan.

A rajzon 1 hivatkozási számmal egy pirolíziskemencét jelöltünk. A kezelendő hulladékot, főként háztartási hulladékot különleges előkezelés nélkül, különösen homogenizálás nélkül, részletesebben nem ábrázolt módon egy 2 etetőtölcsérbe öntjük bele, és egy, a 2 etetőtölcsér alján elrendezett 3 adagolótolattyú segítségével egy 5 rostélyra toljuk, amely az 1 pirolíziskemence 4 tüzelőterében van elrendezve. A 3 adagolótolattyú minden egyes előretolásával azonos mennyiségű hulladékot juttatunk az 5 rostélyra. Az ilyen jellegű rostélyok önmagukban már ismertek, például a hulladékégetésből.

A hulladékot egy első eljárási lépcsőben az 5 rostélyon továbbítjuk a 4 tüzelőtéren keresztül, és ennek során megszárítjuk és pirolízisnek vetjük alá. Legalább 40% oxigént tartalmazó gáz bevezetése mellett a hulladékban levő éghető gázokat a hulladékréteg fölött elégetjük, és az ezen égetési folyamatból származó sugárzó hő biztosítja a pirolízist. Ennek során az oxigént - a hulladék éghető alkotórészeire vonatkoztatva - egy, a sztöchiometrikus mennyiségnél kisebb mennyiségben adagoljuk be.

A nagy oxigénhányaddal rendelkező gáz 4 tüzelőtérbe való bevezetésére az 5 rostélyon levő hulladékréteg fölött helyileg elosztva több 7 bevezetőelem torkollik az 1 pirolíziskemencébe. A 7 bevezetőelemek kialakíthatók előnyösen gázlándzsákként, fuvókákként vagy radiális furatokkal ellátott csövekként. Oxigént tartalmazó gázként felhasználható technikai oxigén, körülbelül 90% oxigéntartalommal, azután oxigénnel dúsított levegő vagy tiszta oxigén is. A legalább 40% oxigént tartalmazó gáz bevezetése a hőmérséklet-alakulás függvényében a kívánt módon vezérelhető, hogy az 1 pirolíziskemencében jól kézben tartható hőmérsékleti viszonyok legyenek biztosítva.

Az 5 rostélyon levő hulladékréteg fölött a 4 tüzelőtérbe bevezetett oxigén a hulladékból távozó éghető,

HU 216 861 Β illékony anyagokkal együtt lángokat képez. A hulladékréteg a hősugárzás hatására annyira felhevül, hogy pirolízis megy végbe. Az illékony anyagok részben elégnek. A pirolízis szilárd terméke egy éghető alkotórészeket is tartalmazó salak. Az éghető alkotórészek főként szenet jelentenek. A pirolízis során a hulladék szárítására, valamint a hulladék lehetőleg valamennyi illékony alkotórészének elpárologtatására törekszünk, továbbá olyan szilárd, száraz pirolízistermék létrehozására, amely lehetőleg minél nagyobb hányadban tartalmaz éghető alkotórészeket.

Az 5 rostély továbbítási funkciója mellett a hulladék folyamatos átforgatásáról is gondoskodik, így egyre újabb hulladékfelületek vannak kitéve hőkezelésnek a 4 tüzelőtérben. Ebből a célból egy rostélypálya önmagában ismert és részletesebben nem ábrázolt módon több, lépcsőszerűen egymás mögött elrendezett rostélytömbsort tartalmaz, ahol váltakozva helyhez kötött és mozgatható rostélytömbsorok követik egymást. Az 5 rostélyon levő hulladékot a mozgatható rostélytömbsorok tolómozgása előretolja és egyidejűleg átforgatja. A lejtős rostélypálya ezenkívül a hosszában összetevődhet több 6 rostélyelemből is, amelyek mozgatható és helyhez kötött rostélytömbsorokkal rendelkeznek. A rajzon vázlatosan három ilyen 6, 6’, 6” rostélyelem látható, amelyek egymástól függetlenül mozgathatóak. Ezenkívül több rostélypálya is felszerelhető egymás mellé, amelyek együttesen képezik a rostély szélességét. A 6 rostélyelemek és a rostélypályák száma a hulladék előirányzott térfogatáramának nagyságától függ.

A szilárd pirolízisterméket, valamint az el nem égetett illékony anyagokat egy, az 1 pirolíziskemencéhez utánkapcsolt 10 olvasztókemencébe vezetjük.

A 10 olvasztókemencében egy második eljárási lépcsőre kerül sor. A szilárd pirolízistermék éghető alkotórészeit legalább 40% oxigént tartalmazó gáz hozzáadagolása mellett elégetjük, a nem éghető alkotórészeket pedig megolvasztjuk. Az oxigént tartalmazó gáz, előnyösen körülbelül 90% oxigénhányadú technikai oxigén (adott esetben azonban akár oxigénnel dúsított levegő vagy tiszta oxigén) behívását a rajzon vázlatosan csupán egy 11 nyíllal érzékeltetjük, ami azonban a gyakorlatban az olvadékfürdő felszínére, illetve az olvadékíürdőn elégő és megolvadó szilárd pirolízistermékre irányított lándzsákon vagy fuvókákon keresztül valósul meg. A behívás előnyösen olyan sebességgel történik, amely legalább a hangsebességnek felel meg. Ezáltal a hulladékréteg kellő örvényeltetését és átkeverődését éljük el.

A 10 olvasztókemence az egyik előnyös kiviteli alakjánál egy függőleges, hengeres 12 kemencetérrel rendelkezik, amelybe a rajzon fel nem tüntetett módon ferdén lefelé irányított lándzsák torkollanak, egy képzeletbeli körhöz érintőlegesen, így a nagy oxigénhányaddal rendelkező gáz bevezetése révén az olvadék forgásba jön, ami jó átkeveredést, gyors megolvadást és egyenletes elégést biztosít. Ugyancsak előnyös, ha a gázt bevezető füvókák vagy lándzsák a falbéléstől bizonyos távolságra torkollanak a 12 kemencetérbe; ily módon minimális az olvadék mozgása a fal közelében, miáltal a falbélés termikus/mechanikus igénybevétele is minimális lesz. A szilárd pirolízistermék éghető alkotórészei közvetlenül a forgó olvadékfürdőn nyugodtan és nyomásingadozások nélkül eléghetnek, miközben az ezáltal kinyert hőenergia elegendő a nem éghető alkotórészek megolvasztásához, anélkül, hogy járulékos tüzelőanyagokra lenne szükség. Mivel az 1 pirolíziskemencében előállított éghető gázokat a rajzon bemutatott előnyös kiviteli alaknál szintén keresztülvezetjük a 10 olvasztókemencén (bár ezeket az éghető gázokat közvetlenül egy utóégetésnek is alávethetjük, külső hőenergia-hasznosítással), ezen pirolízisgázok egy részét itt el is égethetjük, és szintén felhasználhatjuk az olvasztási folyamathoz szükséges hőenergia előállítására. A mindenkori hőigénynek megfelelően azonban a 12 kemencetér felső tartományába történő járulékos oxigénbehívás révén az olvadékfürdő fölött egy járulékos gázégetés is végezhető. Ez a járulékos hőtermelés a gázégetéskor felszabaduló hő lefelé történő sugárzását eredményezi az olvadék felé, és növeli az olvasztási folyamat hatékonyságát.

A második eljárási lépésben annyi oxigént vezetünk be, hogy a 10 olvasztókemencében végbemenő égési folyamatnál előállítsuk a szükséges olvasztási hőt, azonban nem képezünk oxigénfelesleget, így nemkívánatos oxidációs reakciók sem zajlanak le, és nem jönnek létre kedvezőtlenül magas hőmérsékletek.

Az eljárás két lépésre történő felosztásával letompítjuk a hőmérsékleti és a nyomáscsúcsokat, miáltal az eljárás jobban szabályozhatóvá válik, és csökken a berendezés igénybevétele.

A 10 olvasztókemencéből kilépő, még mindig éghető gázokat egy 14 utóégető kamrában hőenergia kinyerése mellett utóégetjük. A 14 utóégető kamra egy, a keringő fluid ágy elvén működő fluidizációs reaktorként van kialakítva, amelybe a 10 olvasztókemencéből származó gázokat fluidizálógázokként vezetjük be és oxigén és/vagy égéslevegő hozzáadásával (amint a rajzon egy 13 nyíllal jeleztük) utólagosan elégetjük. A fluid ágy szilárd anyagaként felhasználhatunk kvarchomokot, meszet vagy egyéb anyagokat.

A fluidizációs reaktort akkora gázsebességgel üzemeltetjük, hogy a szilárd részecskék legalább egy része kihordásra kerüljön a füstgázárammal együtt a 14 utóégető kamrából. Egy 15 vezetéken keresztül egy 16 porleválasztóba jutva, a szilárd anyagot különválasztjuk a füstgázáramtól. A 16 porleválasztó kialakítható például ciklonként. A leválasztott szilárd anyagot előnyösen egy külső 17 fluid ágyas hűtőn keresztül visszavezetjük a 14 utóégető kamrába, így létrejön a keringő fluid ágy. A 17 fluid ágyas hűtőben a 16 porleválasztóban különválasztott szilárd anyagot egy helyben maradó (stacioner) fluid ágyban közvetlen vagy közvetett hőátadással lehűtjük, majd egy 18 vezetéken keresztül ismét a 14 utóégető kamrába vezetjük. A 14 utóégető kamrában ez a szilárd anyag felveszi a 10 olvasztókemencéből érkezett forró gázok hőjét, és felmelegszik a 14 utóégető kamrában uralkodó keveredési hőmérsékletre. Az is lehetséges lenne azonban, hogy a 14 utóégető kamra falait hűtő-, illetve hőátadó felületekként alakítsuk ki, vagy további hőátadó felületeket rendezzünk el közvetlenül a

HU 216 861 Β fluid ágyban. Ezek a hőelvezetésre szolgáló intézkedések mind önállóan, mind pedig a külső 17 fluid ágyas hűtővel kombinálva alkalmasak lehetnek arra, hogy a 14 utóégető kamrát a szállópor-olvadáspont alatt, körülbelül 900 °C-os optimális hőmérsékleten üzemeltessük.

A keringetett szilárd anyag igen homogén hőmérséklet-eloszlást biztosít a 14 utóégető kamrában. Ez optimális és egységes reakciófeltételeket hoz létre az utóégetéshez. A keringő fluid ágy a forró gázok nagyon hatékony hűtését teszi lehetővé.

Amint azt a rajzon a 20 nyíllal jeleztük, a 17 fluid ágyas hűtőbe oxigéntartalmú gázokat vezetünk fluidizálógázként, amelyeket a rajzon nem ábrázolt módon a fluid ágy fölött további felhasználás céljára elvezetjük.

A kiégett, szilárd anyagtól megszabadított és lehűtött füstgázokat egy 19 vezetéken keresztül további, nem ábrázolt füstgáztisztító, illetve füstgázhűtő berendezésekhez vezetjük, mielőtt azok a környező atmoszférába kerülnek. Mivel a füstgázok mennyisége mind az első, mind a második eljárási lépcsőben, mind pedig az utóégetésnél az oxigén alkalmazása révén az eddig ismert hulladékártalmatlanítási eljárásokhoz képest lényegesen kisebb, így az ilyen berendezések építési térfogata és költségei is jelentősen csökkenthetők.

A 10 olvasztókemencéből származó olvadékot egy harmadik eljárási lépcsőben redukáló feltételek mellett utókezeljük. Az olvadék a 10 olvasztókemencéből folyamatosan egy utánkapcsolt, első 23 salakkezelő kemencébe folyik, ahol az olvadékban levő nehézfémoxidokat redukció útján fémes formájukba alakítjuk át. A hőmérséklet beállítása az olvadék ezen utókezelésénél a kívánt redukciósebességtől függ. Ebből a célból például szénelektródákat alkalmazhatunk fütőelektródákként a 23 salakkezelő kemencében, amely szénelektródák egyúttal redukálószerként is hatnak.

A hulladékégető berendezésekből származó szilárd maradványok feldolgozására szolgáló, a fentieknek megfelelő eljárást és ezen eljárás megvalósítására alkalmas berendezéseket ismertet a 95 11 647.9 számú európai és a PCT/CH95/00204 számú nemzetközi szabadalmi bejelentés.

A kevéssé illékony, redukált nehézfémek folyékony fázisban gyűlnek össze a 23 salakkezelő kemence alján, ahonnan lecsapolhatok (lásd a rajzon a 25 csapolónyílást és a 26 medencét).

Egy előnyös és a rajzon bemutatott kiviteli alaknál az első 23 salakkezelő kemence a felső tartományban egy második 24 salakkezelő kemencével van összekötve. Az első 23 salakkezelő kemencéből kikerülő üvegolvadék a második 24 salakkezelő kemencébe folyik, ahol a még az üvegolvadékban levő fém újbóli ülepítése történik. A 24 salakkezelő kemencében összegyűlt fémolvadékot a 27 csapolónyíláson keresztül eltávolítjuk és a 28 medencében összegyűjtjük.

A második 24 salakkezelő kemencéből kifolyó üvegolvadék - immár a környezetkárosító nehézfémektől messzemenően megszabadítva - egy 29 vízfürdőben védett lehűtés és szemcsésítés (granuláció) után építési anyagként, például klinkerpótlóként felhasználható az építőiparban.

Az első eljárási lépcső, vagyis a hulladékpirolízis elvégzéséhez a rajzon vázlatosan feltüntetett, 5 rostéllyal ellátott 1 pirolíziskemence helyett egy forgó csőkemence is alkalmazható, amelynél a tüzelőtér forgódobként van kialakítva, amelyen keresztül a hulladékot egyidejű átforgatás mellett továbbítjuk, és eközben a legalább 40% oxigénbányadot tartalmazó gáz bevezetése mellett pirolizáljuk. Egy ilyen eljárás, valamint egy ennek megvalósítására alkalmas forgó csőkemence képezi a 95 112657.2 számú európai szabadalmi bejelentés tárgyát.

Az alábbiakban a találmány szerinti eljárást egy konkrét kiviteli példa alapján ismertetjük részletesebben.

Példa

Egy, a találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezésben 6000 kg/h hulladékot adagolunk be az 1 pirolíziskemencébe és 1300 Nm³/h (93% oxigénhányaddal rendelkező) technikai oxigén bevezetése mellett pirolizáljuk. A szilárd pirolízisterméket bevezetjük a 10 olvasztókemencébe, ahol 1000 Nm³/h technikai oxigént adunk hozzá és megolvasztjuk. Az éghető pirolízisgázok utóégetése a keringő fluid ágy elvén működő 14 utóégető kamrában történik 1130 Nm³/h technikai oxigén hozzáadása mellett. A külső 17 fluid ágyas hűtőbe 3000 Nm³/h fluidizálólevegőt vezetünk be. (A Nm³ rövidítés normálköbmétert jelent.)

A 10 olvasztókemencében 1180 kg/h mennyiségű olvadékot hozunk létre. Ebből az olvadékból 1100 kg/h granulátumot mint építőanyagot, például klinkerpótlót, valamint 80 kg/h fémötvözetet nyerünk ki.

Claims (17)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Eljárás laza állagú hulladék termikus ártalmatlanítására, amelynek során a hulladék éghető alkotórészeinek legalább egy részét elégetjük, a hulladék éghetetlen, szilárd alkotórészeit pedig megolvasztjuk, azzal jellemezve, hogy egy első lépcsőben a laza állagú hulladékot átforgatás és továbbítás mellett, valamint egy, legalább 40% oxigént tartalmazó gáz bevezetése mellett pirolizáljuk, aminek során - a hulladék éghető alkotórészeire vonatkoztatva - a sztöchiometrikus mennyiségnél kisebb mennyiségű oxigént vezetünk be, és eközben szilárd pirolízisterméket és éghető pirolízisgázokat állítunk elő, majd egy második lépcsőben a szilárd pirolízisterméket éghető alkotórészeinek, és adott esetben a pirolízisgázoknak egy, legalább 40% oxigént tartalmazó gáz bevitelével történő elégetése révén megolvasztjuk, miközben annyi oxigént vezetünk be, amennyi az olvasztási hő fejlesztéséhez szükséges.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második lépcsőben az első lépcsőből származó, éghető pirolízisgázok részleges elégetésével járulékos olvasztási hőt viszünk be.
3. 3. A 2. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az éghető pirolízisgázok elégetését a második lépcsőben egy, az olvadék fölötti térbe irányuló járulékos

   HU 216 861 Β oxigénbevezetés mellett végezzük, ahol a gázégetés során előállított hő az olvadék felé sugárzik.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az éghető pirolízisgázokat hőkinyeréssel járó utóégetésnek vetjük alá.
5. 5. A 4. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utóégetésnél uralkodó hőmérsékletet 850-900 °C-ra állítjuk be.
6. 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az utóégetést egy, a keringő fluid ágy elvén működő utóégető kamrában (14) végezzük.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a második lépcsőből származó olvadékot egy harmadik lépcsőben redukáló feltételek mellett utókezeljük, aminek során egymástól elkülönítve üvegolvadékot és fémolvadékot nyerünk ki.
8. 8. A. 7. igénypont szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az olvadék utókezelését a harmadik lépcsőben két, egymást követő részlépcsőben végezzük, ahol az első részlépcsőből származó üvegolvadékot a második részlépcsőhöz vezetjük, majd ott utókezeljük és kinyerjük, míg a fémolvadékot a két részlépcsőből külön-külön nyerjük ki.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lépcsőben a hulladékot egy helyhez kötött pirolíziskemence (1) tüzelőterén keresztül egy rostélyon (5), egyidejű átforgatása mellett továbbítjuk, és eközben pirolizáljuk.
10. 10. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy az első lépcsőben a hulladékot egy forgó csőkemence forgódobként kialakított tüzelőterében pirolizáljuk.
11. 11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy oxigént tartalmazó gázként legalább 90% oxigénhányaddal rendelkező technikai oxigént alkalmazunk.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti eljárás, azzal jellemezve, hogy a legalább 40% oxigént tartalmazó gáz bevitelét a szilárd pirolízistermékhez legalább hangsebességgel végezzük.
13. 13. Berendezés laza állagú hulladék termikus ártalmatlanítására, főként az 1. igénypont szerinti eljárás megvalósítására, azzal jellemezve, hogy tartalmaz egy, az első eljárási lépcsőt megvalósító pirolíziskemencét (1), amelynek a hulladék tüzelőtéren (4) keresztüli továbbítására és átforgatására alkalmas eszközei vannak, amely tüzelőtérbe (4) legalább 40% oxigént tartalmazó gázt beadagoló bevezetőnyílás torkollik, emellett a berendezés tartalmaz egy, a pirolíziskemencéhez (1) csatlakoztatott és a második eljárási lépcső megvalósítására alkalmas olvasztókemencét (10), amelynek az első eljárási lépcsőből származó szilárd pirolízistermékhez legalább 40% oxigént tartalmazó gáz bejuttatását biztosító eszközei vannak.
14. 14. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy az olvasztókemencének (10) egy függőleges, hengeres kemencetere (12) van, amelybe az első eljárási lépcsőből származó szilárd pirolízistermékhez legalább 40% oxigént tartalmazó gáz bejuttatását biztosító, előnyösen ferdén lefelé irányított lándzsák formájában kialakított eszközök torkollanak.
15. 15. A 14. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a lándzsák egy képzeletbeli, a kemencefaltól bizonyos távolságra húzódó körhöz érintőlegesen torkollanak a kemencetérbe (12).
16. 16. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a pirolíziskemencének (1) egy helyhez kötött tüzelőtere (4) van, ahol a hulladék továbbítására és átforgatására alkalmas eszközöket ezen tüzelőtérben (4) elrendezett rostély (5) képezi.
17. 17. A 13. igénypont szerinti berendezés, azzal jellemezve, hogy a pirolíziskemence forgó csőkemenceként van kialakítva, ahol a hulladék továbbítására és átforgatására szolgáló eszközöket egy forgódobként kialakított tüzelőtér képezi.