HU221917B1 - Zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmény - Google Patents

Abstract

A találmány zúzottkő ágyazat nélküli, a síneket (4) hordozó előregyártott beton tartólemezekkel (1) rendelkező vasúti felépítményrevonatkozik. A beton tartólemezek (1) kiterjedése a vasúti felépítményhosszirányában meghaladja az erre keresztirányú kiterjedésüket. Abeton tartólemezek (1) legalább két nyílással (2) rendelkeznek,amelyek felülről lefelé húzódnak, és sokszög alakúak, célszerűenfelülnézetben téglalap alakúak és alul nyitottak. A felépítmény részétképezi egy ágyazóhabarcs (6), amely egy aljzaton (9), például betononvagy kiegyenlített, elsimított felületű kőzeten nyugszik, és legalábbkét nyílásba (2) az ágyazóhabarcs (6) benyúlik. Az előre gyártottbeton tartólemezek (1) és az ágyazóhabarcs (6) között az előbbiek alsóoldalán gumirugalmas réteg (11) helyezkedik el. A beton tartólemezek(1) homlokoldalaikkal egymástól távközzel vannak elrendezve, és abeton tartólemezek (1) alsó felületén lévő gumirugalmas réteg (11)ezen túlnyúlik, és azonos vastagságú, úgyhogy a homlokoldalak között abeton tartólemez vastagságának mintegy 0,02–0,5-szeresét kitevőszélességű betonmentes hézag (24) alakul ki. ŕ

Description

A találmány zúzottkő ágyazat nélküli, a síneket hordozó előre gyártott beton tartólemezekkel rendelkező vasúti felépítményre vonatkozik, amely beton tartólemezek kiteijedése a vasúti felépítmény hosszirányában meghaladja az erre keresztirányú kiteijedésüket.

A sínhez kötött járművekkel végzett forgalomnak mind az áruszállítás, mind a személyszállítás vonatkozásában különös jelentősége van. A gördülő anyagokkal, vagyis a járművekkel kapcsolatos szerkezeti tökéletesítések mellett nagy jelentősége van a vágányfelépítménynek is, mind abban a vonatkozásban, hogy a vágányokon gördülő járművek nagyobb sebességét lehessen biztosítani, mind pedig azért, hogy az utazás kényelmét növelni lehessen. Arra is szükség van továbbá, hogy a vágányfelépítmény, más szóval vasúti felépítmény karbantartásához szükséges időt a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni lehessen, továbbá, hogy az esetleg fellépő meghibásodásokat és zavarokat a lehető legrövidebb időn belül ki lehessen küszöbölni. Ezeknek a feladatoknak a megoldása azonban szükségessé teszi az úgynevezett zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmények lehető legnagyobb hatásfokkal történő továbbfejlesztését. Az ilyen egymástól eltérő szerkezetekkel különféle feladatokat kell megoldani. Mivel a síneknek cserélhetőeknek kell lenniük, oldható kapcsolatokat kell a sínek és az azokat tartó szerkezetek között előirányozni. Ezek a sínek hordozására szolgáló tartóelemek lehetnek vagy vasúti aljrácsok, vagy pedig hosszirányban korlátozott méretű betonlemezek. A vasúti aljrács például egy még meg nem kötött betonaljzaton helyezhető el, annak érdekében, hogy a sínek helyzete pontosan megállapítható, illetve biztosítható legyen, amit éppen az tesz lehetővé, hogy a még meg nem kötött betonon a vasúti aljak helyzete állítható. Arra is lehetőség van, hogy olyan tartólemezeket építsenek be, amelyekkel a sínek ugyancsak oldhatóan vannak összekapcsolva. A sínhosszirányú, valamint erre keresztirányú pontos pozicionáláshoz például a tartólemezek végein félkör alakú bemélyedések alakíthatók ki, amelyek ezeknek megfelelő kör alaprajzú hengerekkel működhetnek együtt, amelyek helyzete merőleges az aljzat síkjára. Ezen túlmenően még az aljzatban is kialakíthatók kör alaprajzú hengeres üregek, amelyekben valamilyen mértékben lefelé nyúló ugyancsak kör alaprajzú részhengerek nyúlnak be. Az ilyen típusú hengeres tartószerkezetek azonban nem biztosítják az egzakt pozicionálást, mivel a henger alakú felületek mentén eltolódások következhetnek be. Egy, az aljzatból felfelé kinyúló elem vagy henger törése esetében a lemeznek ez a vége rögzítés nélkül marad.

Az ilyen tartólemezek rögzítésének egy további lehetséges módszere az aljzaton az, hogy a tartólemezekben nyílásokat, különösen átmenőnyílásokat, például derékszögű négyszög alakú nyílásokat alakítanak ki, miáltal az orientálás mind hossz-, mind keresztirányban a szükséges pontossággal végrehajtható. Különösen nagy erők vehetők fel azáltal, ha a tartólemezben több nagyméretű nyílás van kiképezve. További előnyt jelent, hogy a tartólemezek súlya, illetve tömege a nyílások miatt jelentősen csökken.

Zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmények esetében további lényeges megoldandó feladat az, hogy a felépítménynek a terheléskor nem szabad merev testként viselkednie, hanem a terhelés hatására elasztikusán rugóznia kell. Ilyen rugózásnak néhány milliméter mérettartományban kell bekövetkeznie. Zúzottkő ágyazat esetén ez az elasztikus rugózás a zúzottkő ágyazat kompressziója révén érhető el, amely a tehermentesülést követően ismét kiteljed. Ezek a folyamatok azonban a zúzottkő ágyazat elhasználódásához vezetnek, aminek során a zúzottkő ágyazat szemcséi a vasúti aljak alatt ebből a tartományból kinyomódnak, úgyhogy rendszeres karbantartási munkák végrehajtására, azaz a zúzottkő ágyazat tömedékelésére van szükség, amit különösen a vasúti aljak alatt kell végrehajtani. Zúzottkő ágyazat nélküli felépítményeknél rendszerint saját szerkezeti elem van ennek a rugózó hatásnak a biztosításához előirányozva. Ilyen lehet például egy olyan rugalmasan deformálható réteg, amely a vasúti aljrács vagy a tartólemezek alatt van elrendezve.

Az EP 0,516,612 Bl számú európai szabadalmi leírásból olyan zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmény ismerhető meg, amelynek alapozási lemeze van, amelyet a helyszínen készítenek el. Ez az alapozási lemez teknő alakú lehet. Ezen az alapozási lemezen fekszik egy - adott esetben vasszereléssel is ellátott - betonból készült ágyazóhabarcson egy tartólemez, amellyel két sín oldhatóan van összekapcsolva. Ezeknek a betonlemezeknek a helyzetpontos rögzítéséhez az ágyazóhabarcs a tartólemez derékszögű négyszög alakú átmenőnyílásaiba hatolva azokat is kitöltheti. Fennáll továbbá annak a lehetősége is, hogy a tartólemez végein a vasúti felépítmény hosszirányára vonatkoztatva lefelé nyúló kiugró részek legyenek előirányozva, amelyek az alapozási lemeznek egy nyílásába nyúlnak, és a közöttük lévő tér ugyancsak ágyazóhabarccsal van kitöltve. A derékszögű négyszög alakú nyílásokban az ezekbe behatoló ágyazóhabarcs és a tartólemez között egy gumirugalmas réteg lehet előirányozva. Ezek a gumirugalmas rétegek mindig pontosan megfelelnek a tartólemezek külső méreteinek. Egy ilyen szerkezet akusztikai tulajdonságainak javítása érdekében a tartólemezek a levegővel határolt, illetve azzal érintkező felületeiken fedőréteggel lehetnek ellátva. Egy ilyen típusú ismert szerkezet a gyakorlatban bevált ugyan, azonban a létesítésének munkáját rendkívüli pontossággal kell elvégezni, és a rétegek bármiféle sérülését el kell kerülni annak érdekében, hogy az egész felépítmény megkívánt tulajdonságait biztosítani lehessen.

Az AT 390,976 B számú osztrák leírásból, amely a jelen találmány vonatkozásában a mértékadó technika állásának tekinthető, zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmény létesítésére szolgáló eljárás, valamint az ezzel az eljárással előállított vasúti felépítmény ismerhető meg. E megoldás szerint betonból készült előre gyártott tartólemezek a sarkaik tartományában elrendezett csavarorsókkal vannak egy aljzattól távközzel megtartva. A tartólemezekben átmenőnyílások vannak. A tartólemezek az aljzat felé néző felületeiken, valamint a nyílásokban is rugalmas anyagból, például poliuretánból ké2

HU 221 917 Β1 szült réteggel lehetnek ellátva, amelyet folyékony állapotban hordanak fel, és felhordott állapotában keményedik ki. Egy másik lehetőség abban áll, hogy ezeket a gumirugalmas rétegeket előre gyártsák, és a tartólemezek méreteinek megfelelően pontosan helyezzék el az előre gyártott elemeket. Néhány injektálólyukon, valamint a tartószerkezeti nyílásokon át azután ágyazóhabarcsot juttatnak a szerkezetbe. Az ágyazóhabarcs megszilárdulása után a támaszok eltávolíthatók. Ezt követően a sínek a tartólemezekben lévő műanyag feszítőcsapokkal (dübelekkel) együtt működő csavarok révén oldhatóan rögzíthetők. Az ilyen eljárásnál hátrányos tényezőként jelentkezik, hogy rendkívül nagy pontossággal kell a munkát végezni, hogy biztosítani lehessen, hogy a tartólemez teljes alsó felülete csak gumirugalmas felület felett helyezkedjék el, és nincsenek olyan tartományok, amelyekben az ágyazóhabarcs a tartólemezekkel direkt érintkezésben áll.

A találmány feladata, hogy olyan zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítményt szolgáltasson, amely egyszerűen előre gyártható betonból készült tartólemezekkel rendelkezik, amelyek kis tömegűek, pontosan rögzített helyzetben rendezhetőek el, ami biztosítja a tartólemezeknek az ágyazóhabarcson való egyenletes rugózását, és lehetővé teszi, hogy az aljzat és a tartólemezek között a hanghidakat a lehető legnagyobb mértékben ki lehessen kerülni.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan, zúzottkő ágyazat nélküli, a síneket hordozó előre gyártott beton tartólemezekkel rendelkező vasúti felépítménnyel oldottuk meg, amely beton tartólemezek kiterjedése a vasúti felépítmény hosszirányában meghaladja az erre keresztirányú kiteijedésüket, és amelyek legalább két, különösen szimmetrikusan elrendezett nyílással rendelkeznek, amelyek felülről lefelé húzódnak, adott esetben átmenőnyílásokként vannak kiképezve, sokszög alakúak, különösen derékszögű négyszög alakúak, és lefelé nyitottak, különösen egymástól eltérő hosszúságú oldalaik vannak, és a hosszabb oldalak a vasúti felépítmény hosszirányában húzódnak; és egy aljzaton, például betontesten vagy elegyengetett kőzeten felfekvő, legalább két nyílásba behatoló ágyazóhabarcs, valamint az előre gyártott beton tartólemezek között különösen előre gyártott, gumirugalmas, különösen gumirugalmas anyagú granulátummal készült réteg helyezkedik el ez utóbbiak alsó oldalán; és a beton tartólemezek homlokoldalaikkal egymástól távközzel vannak elrendezve; és amely vasúti felépítményre az jellemző, hogy a beton tartólemez alsó felületén lévő gumirugalmas réteg e felületen különösen legalább a beton tartólemez vastagságát 0,02-0,5-szörösen meghaladó mértékben, legalább az egyik, különösen azonban legalább három oldalon, de előnyösen a teljes kerület mentén túlnyúlik, és lényegében azonos vastagságú; és hogy a beton tartólemezek homlokoldalai között, amelyek adott esetben gumirugalmas réteggel vannak ellátva, a beton tartólemez vastagságának különösen 0,02-1,5-szeresét kitevő szélességű betonmentes hézag van.

Az ilyen előre gyártott beton tartólemezek segítségével, amelyekhez a sínek oldhatóan rögzíthetők, a zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmény valamennyi szerkezeti eleme, amelyeknek különösen nagy pontossággal kell rendelkezniük, nem a helyszínen, hanem ipari, gyári előállítási módszerekkel készíthetők el. A beton tartólemezekben kialakított, különösen átmenőnyílások révén a beton tartólemezek tömege, illetve súlya jelentősen csökkenthető anélkül, hogy ez teherhordó képességűket lényegesen befolyásolná, és a sokszögű, előnyösen derékszögű négyszög alakú, főként téglalap alakú nyílások révén a beton tartólemezek pozicionálása az aljzaton nagy terhelés esetén is különösen előnyösen biztosítható. Azáltal, hogy valamely kiegyenlített tervezett síkú aljzat, például beton, az azon elhelyezkedő ágyazóhabarcs, és a beton tartólemez között gumirugalmas réteget rendezünk el, a vágányfelépítmény megkívánt rugózása biztosítható, egyidejűleg pontos pozicionálás esetén a hanghidak kialakulása is kiküszöbölhető. Az egymáshoz viszonyítva távközzel elhelyezkedő beton tartólemezek egymásra még akkor sem fejtenek ki hatást, ha különböző hőmérsékleti értékeknek vannak kitéve.

Azáltal, hogy a gumirugalmas réteg túlnyúlik a beton tartólemeznek az oldalsó peremein, kiküszöbölhető, hogy bármiféle közvetlen érintkezés az ágyazóhabarcs és a beton tartólemez között bekövetkezzék, mivel a gumirugalmas réteg túlnyúló peremei a beton tartólemezt mintegy szigetelik, úgyhogy a közbenső tér egyrészt biztonságosan ki lesz töltve ágyazóhabarccsal, másrészt az ágyazóhabarcs direkt csatlakozása a beton tartólemezhez egyszerű és biztonságos módon elkerülhető. Azáltal, hogy a gumirugalmas réteg legalább egy oldalon, mégpedig a homlokoldalon, amely egy további beton tartólemezzel szomszédosán helyezkedik el, túlnyúlik, egyszerű és hatékony módon biztosítható két beton tartólemez közötti hézagnak a tömítése, miáltal mindenféle járulékos intézkedés nélkül az ágyazóhabarcs behatolása a hézagba biztonságosan megakadályozható. Azáltal, hogy a tartólemezt egy teknőben helyezzük el, a beton tartólemezek egymáshoz képesti és a káddal szembeni tömítése elkerülhető, mert a gumirugalmas rétegnek a túlnyúlása három oldalon már kielégítő mértékű tömítést biztosít a teknővel szemben, de a szomszédos beton tartólemezekkel szemben is. Amennyiben a beton tartólemezek homlokoldalai között betontól mentes hézagot kívánunk kialakítani, amely adott esetben még le is van fedve, úgy a beton tartólemezek hő okozta tágulását különösen egyszerű módon lehet számításba venni, és a hézag felszíni vizek elvezetésére alkalmas csatornaként is szolgálhat.

Amennyiben egy további találmányi ismérv szerint a hézagnak az abba benyúló gumirugalmas réteg által képzett feneke van, különösen egyszerű módon elkerülhető az ágyazóhabarcsnak a hézagba való behatolása, és a beton tartólemezek szabad mozgása - például a hőtágulás következtében - biztosítva van.

Amennyiben egy másik kiviteli példa szerint a hézag alján két szomszédos beton tartólemez gumirugalmas rétegének benyúló tartománya(i) lefelé hajló orientáltságúak, és adott esetben össze van(nak) kötve az ágyazóhabarccsal, egyrészt a két tartólemez közötti hézag oly mértékben tömítetté válik, hogy az ágyazóhabarcs nem

HU 221 917 Β1 tud felfelé nyomulni, másrészt fennáll annak a lehetősége is, hogy már a gyártáskor egy záróelemet helyezzünk el a hézagokban, amelynek segítségével a gumirugalmas réteget vagy rétegeket lefelé nyomjuk. Az ágyazóhabarcs megszilárdulását követően a záróelem eltávolítható, és adott esetben a gumirugalmas réteg vagy rétegek kötődni fog, illetve fognak az ágyazóhabarcshoz. Ezáltal olyan hézag keletkezik, amely a záróelem jelenlétéből következően előre meghatározott szélességgel rendelkezik, és a felületre hullott vizek, főként csapadékvizek elvezetésére különösen alkalmas csatornát képez.

Amennyiben a hézag felül fémből, műanyagból vagy hasonló anyagból készült profil vagy léc által alkotott fedéllel van lezárva, úgy hosszú időn keresztül biztosítható a beton tartólemezek szabad, akadálytalan tágulása, úgyhogy a hő okozta alakváltozások által bekövetkezhető rongálódások igen egyszerű módon megelőzhetők.

Amennyiben egy további találmányi ismérvnek megfelelően a gumirugalmas rétegtől, amely a beton tartólemezek alsó oldalán van kialakítva, a beton tartólemezekben kiképzett nyílások méretpontosan szabadon vannak hagyva, úgyhogy a nyílások oldalfalain kialakítandó rétegek különösen pontosan hordhatók fel, és nem jelentkezhetnek olyan hézagok, amelyekbe adott esetben ágyazóhabarcs hatolhatna be, miáltal anyagi kötés jöhetne létre a habarcs és a beton tartólemezek között, ami egyrészt hanghidak kialakulását eredményezhetné, másrészt pedig a szükséges rugózási tulajdonságokat zavarhatná.

Amennyiben a találmány szerinti vasúti felépítmény egy másik előnyös kiviteli alakjának megfelelően a nyílások falazatai különösen előre gyártott, gumirugalmas fedőréteggel vannak ellátva, amely az alsó oldalon a nyílások tartományában lévő gumirugalmas réteget lefedi, úgy különösen biztos borítást biztosíthatunk a beton tartólemez számára, amely azt eredményezi, hogy nem kerülhet közvetlen kapcsolatba ágyazóhabarcs a nyílások tartományában a beton tartólemezzel.

Amennyiben egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a beton tartólemezek hossz- és keresztirányú betonacél betétekből álló, a nyílásokat szabadon hagyó gyenge vasszereléssel rendelkeznek, úgy a beton tartólemez tömege, vagyis súlya különösen csekély lehet, úgyhogy egyrészt a beton tartólemez könnyen kezelhető, vagyis szállítható, tárolható és elhelyezhető, másrészt a vasúti felépítmény inerciája, amely a nagy beton tartólemezek függvénye, lényegesen csökkenthető.

Egy további kiviteli példa szerint a nyílások falazatai csak egy, a nyílásokban elhelyezkedő, gumirugalmas anyagból álló előre gyártott, beragasztott fedőréteggel vannak ellátva. Ez azt eredményezi, hogy rések megjelenése a nyílások saroktartományaiban is kiküszöbölhető. Egy ilyen, a falak számára előirányzott borítás a sarkoknak megfelelően anyagelvékonyodásokat - gyengítéseket - tartalmazhat, úgyhogy ezek deformálva egyszerűen a mindenkori sarkok körüli tartományokban is felragaszthatok.

Amennyiben egy további találmányi ismérvnek megfelelően az ágyazóhabarcs és a beton tartólemez legalábbis részben az aljzaton nyugvó betonlemezen, illetve betonteknőn helyezkednek el, elérhető, hogy az erők nem csupán az ágyazóhabarcsról, hanem járulékosan a beton tartólemezről is a teknő oldalfalazatain át az aljzatra adódjanak át, illetve egy járulékos szerkezeti elem áll rendelkezésre az aljzatra való egyenletes erőátadáshoz.

Egy további kiviteli példára az jellemző, hogy a betonteknő vagy a beton tartólemez az aljzaton, különösen lényegében a teljes felületen, gumirugalmas támasz közbeiktatásával fekszik fel. Ily módon előnyösen különféle szerkezeteknél, például hidaknál, alagutakról és hasonlóknál a rezgések átadódása, és az ebből következő hangtovábbítás és hangtovateijedés különösen előnyös módon gátolható meg, illetve legalábbis gyengíthető.

Amennyiben egy másik találmányi ismérv szerint a gumirugalmas támaszt legalább két, a vasúti felépítmény hosszirányában húzódó profil alkotja, ezek különösen egyszerű módon helyezhetők el, és a teknő egzakt pozicionálása a lehető legegyszerűbb eszközökkel végrehajtható.

Amennyiben a betonteknő vagy a beton tartólemez az aljzaton számos, egymástól diszkréten elválasztott gumirugalmas támaszon fekszik fel, úgy például a támaszoknak az egymástól való távközei megfelelő megválasztása révén a rezgések átadódása a beton tartólemezről az aljzatra egyszerű módon szabályozható, illetve vezérelhető. Az egymástól eltérő távközök révén meggátolható, hogy a rezgések egy meghatározott frekvenciával lépjenek fel és adódjanak át a beton tartólemezekről az aljzatra.

A vasúti felépítmény egy másik kiviteli alakjára az jellemző, hogy a beton tartólemez és a betonteknő oldalfalai között gumirugalmas réteg helyezkedik el, amely a beton tartólemezen van rögzítve. Ennek az intézkedésnek köszönhetően ugyan direkt erőhatás jelentkezik, azonban a rugalmas réteg miatt kiegyenlítődés érhető el, és ezenkívül a hang csak tompítottan teijedhet tovább.

Végül egy további kiviteli példának megfelelően a gumirugalmas réteg lefelé néző felületein elválasztó anyag, különösen viasz van; ennek az intézkedésnek köszönhetően a beton tartólemezek rendkívül egyszerű módon cserélhetőek, mivel a gumielasztikus réteg és az ágyazóhabarcs között semmiféle anyagi kapcsolat nincs.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a vasúti felépítmény egy előnyös kiviteli alakját és néhány szerkezeti részletmegoldását tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábra a találmány szerinti vasúti felépítmény (vágányfelépítmény) egy kiviteli alakja egy részletének a felülnézete;

a 2. ábra az 1. ábrán bejelölt II—II vonal mentén vett metszet;

a 3. ábrán függőleges metszetben látható egy oldható sínrögzítő szerkezet;

a 4. ábra a beton tartólemez állítására szolgáló csavarorsót részben metszetben, részben nézetben tüntettük fel;

az 5. ábrán a beton tartólemez az egyik nyílás tartományában, függőleges metszetben látható;

HU 221 917 Bl a 6. ábra egy, a beton tartólemezben lévő nyíláshoz előirányzott, gumirugalmasságú béléselem nézete;

a 7. ábrán két beton tartólemez közötti hézag kialakításának módját metszetben szemléltetjük.

Az 1. ábrán két 1 beton tartólemez látható, amelyek felülről lefelé átmenő- 2 nyílásokat, és ugyancsak átmenő 3 injektálólyukakat tartalmaznak.

Az 1 beton tartólemezekhez 4 sínek vannak oldható kapcsolatokkal rögzítve. Az 1 beton tartólemezek négy sarkán 5 menetes nyílások vannak kialakítva, amelyek csavarorsókkal működnek együtt és így a beton tartólemezek magassági értelemben állíthatók. A beton tartólemezek 2400x5160 mm-es felülnézeti méretekkel rendelkezhetnek. A szokásos méretek 2000-2700 mm χ 3700 mm között vannak. Az 1 beton tartólemezek vastagsága 140 és 250 mm között lehet, előnyösen 160 mm. A 2 nyílások felülnézetben derékszögű négyszög, nevezetesen téglalap alakúak, hosszabb oldalaik párhuzamosak a vágányfelépítmény hosszirányával, 900 mm hosszúságúak, míg a nyílások szélessége 600 mm.

A beton tartólemezek, amint különösen jól látható a

2. ábrán, az aljzaton lévő 6 ágyazóhabarcson helyezkednek el, amely aljzatot ebben az esetben a 7 betonteknőnek a feneke képezi. Ez a 7 betonteknő 8 gumirugalmas támaszokon - profilokon - nyugszik, elegyengetett, lesimított 9 aljzaton. Betonteknő helyett betonlemez is alkalmazásra kerülhet. Gumirugalmas profil helyett alkalmazhatunk átmenő, vagyis a teljes felületre kiterjedő gumirugalmas réteget is. Amennyiben különösen nagy rezgési igénybevételekkel kell számolni, a betonteknő vagy a betonlemez nagyszámú, egyenként diszkrét gumirugalmas támasz közbeiktatásával fekhet fel az aljzaton. Ezáltal egyrészt elérhető, hogy a rezgések csupán az aljzat diszkrét helyein adódjanak át, és emellett még fennáll annak a lehetősége is, hogy a támaszok egymástól különböző, egymástól eltérő távközökkel legyenek elhelyezve, miáltal kiküszöbölhető, hogy egyetlen meghatározott frekvencia adódjék át az altalajra, vagyis aljzatra. Fennáll annak a lehetősége is, hogy az egyes támaszok közötti távolság egymáshoz viszonyítva úgy legyen megválasztva, hogy például csak kisebb intenzitású rezgések adódjanak át az aljzatra, vagy egyáltalán ne is adódjanak át rezgések. Az 1 beton tartólemezek gyenge 10 vasszereléssel vannak ellátva - azaz gyengén vasalt betonról van szó -, amely vasszerelés a 2 nyílások előtt végződik, másrészt a vágányfelépítmény hosszirányával azonos irányú és azokra keresztirányú betonacél betétei vannak. A betonfedésnek legalább 25 mm-nek kell lennie. Az 1 beton tartólemeznek az alsó oldalán előre gyártott gumirugalmas 11 réteg van, amelynek 30 mm a vastagsága, és az 1 beton tartólemez külső kontúqain túlnyúlik. Ez a réteg 15-20 mm-es átlagos nagyságú gumirészecskékből - gumiszemcsékből van kialakítva, amelyek poliuretán kötőanyaggal vannak összekötve, vagyis ilyen anyagba vannak ágyazva. Műanyag fröccsöntött fólia is alkalmas ilyen rétegként. Szélességi értelemben a réteg legalább 5 mm-re nyúlik túl a beton tartólemez oldalsó peremein, míg a sínek hosszirányában a gumirugalmas réteg 2,5 cm-rel nyúlik túl a beton tartólemezen, amennyiben ez a túlnyúlás a beton tartólemeznek mindegyik homlokoldalán jelentkezik. Amennyiben a réteg csak három oldalon nyúlik túl az 1 beton tartólemez homlokoldalain, akkor egy réteg nyúlik túl a résen. Ha a beton tartólemezek nem egy betonteknőben helyezkednek el, hanem csupán egy másik betonlemezen, vagy pedig egy kiegyenlített, sík felületű altalaj (kőzet)-aljzaton - természetesen az ágyazóhabarcsra illeszkedve - elegendő, ha két szomszédos 1 beton tartólemez között egy fúgatömítést biztosítunk. Ezt a fúgatömítést vagy csak az egyik tartólemezen túlnyúló gumirugalmas réteg képezi, vagy pedig a tartólemezek mindkét oldalán túlnyúló gumirugalmas rétegekből alakítható ki.

A 6 ágyazóhabarcs is benyúlik az 1 beton tartólemez 2 nyílásaiba, és e tartólemez oldalfalai ugyancsak gumirugalmas 12 fedőréteggel vannak ellátva. A nyílásokban lévő 6 ágyazóhabarcsban 13 betonacél betétek húzódnak, úgyhogy ennek köszönhetően az ágyazóhabarcs ezekkel a nyílásokba nyúló kiugró részeivel a húzóerőket is jobban képes felvenni.

Amint különösen jól látható a 3. ábrán, a 4 sínek az

I beton tartólemezzel oldhatóan vannak összekötve. A tartólemeznek van egy 14 kiemelkedő része, úgyhogy a sínek a tartólemez többi tartományaihoz viszonyítva kiemelten vannak elrendezve. A beton tartólemezben 15 feszítőcsapok, más szóval köldökcsapok vagy „dübelek” vannak előirányozva, amelyek aló csavarokkal működnek együtt, amelyek a síneket 17 szorítólemezek, 18 alátétlemez és egy gumirugalmas 19 közbenső alátétlemez révén oldható kapcsolattal rögzítik a beton tartólemezhez.

A 4. ábrán egy 1 beton tartólemez saroktartományát metszetben ábrázoltuk. Ebben a saroktartományban egy beágyazott menetes műanyag hüvely által alkotott 5 menetes nyílás van kiképezve, amely egy 20 csavarorsó menetével működik együtt. Ennek a 20 csavarorsónak 21 füle van, amely a csavarorsó könnyebb működtetésére szolgál. A 6 ágyazóhabarcs injektálásához a beton tartólemezt a négy, a sarkaiban elrendezett csavarorsók segítségével a 9 aljzaton vagy egy 7 betonteknő fenekén pontosan pozícionáljuk. A mintegy 160 mm d vastagságú beton tartólemez ekkor már el van látva a gumiból készült előre gyártott 11 réteggel, amely guminak a Shore-keménysége A 65. A beton tartólemez pontos pozicionálását követően a 2 nyílásokon és a 3 injektálólyukakon keresztül az ágyazóhabarcs is injektálható. A 11 réteg, amint a 4. ábrán különösen jól látható, túlnyúlik az 1 beton tartólemez kontúrjain, és a 7 betonteknő 28 falazatához illeszkedik. Egy további gumirugalmas 27 réteg is rögzítve van a beton tartólemezen, és ez a réteg a 28 falazat és az 1 beton tartólemez között van elrendezve. A 6 ágyazóhabarcs d\ vastagsága 100 mm (3 cm és 20 cm között lehet). A gumirugalmas

II réteg az alsó, a betonteknő felé néző felületén választóanyaggal, például viasszal van ellátva. Ennek köszönhetően amennyiben javításra van szükség, tehát a beton tartólemezt ki kell cserélni, ez utóbbi a helyéről könnyen eltávolítható.

HU 221 917 Β1

Az 5. ábrán a beton tartólemeznek a 2 nyílást tartalmazó részét ábrázoltuk, ahol világosan látható, hogy a gumirugalmas 11 réteg pontosan megfelel a beton tartólemez nyílásnál lévő tartományának, az előre gyártott gumirugalmas 12 fedőréteg viszont a 11 rétegnek a 22 vágási felületét is lefedi.

Amint a 6. ábrán látható, a 12 fedőréteg egy tagban is kiképezhető, és azokban a 23 tartományokban, amelyek a nyílások sarkainak felelnek meg, az anyagot elvékonyítottuk, vagyis meggyengítettük, úgyhogy az előre gyártott réteg négyszög alakú alakzattá hajlítása könnyen végrehajtható.

A 7. ábrán két 1 beton tartólemezt tüntettünk fel, amelyek között 24 hézag van. Ebben a 24 hézagban 25 záróelem van elrendezve, amely az ágyazóhabarcs megszilárdulása után eltávolítható. A gumirugalmas 11 réteg mintegy 2,5 cm-rel túlnyúlik a beton tartólemez kontúrjain a hézag tartományában, és lefelé nyomódik a 25 záróelem révén. így egy vályú vagy csatorna alakul ki, amely a beton tartólemezek alsó felületénél mélyebben helyezkedik el, és így abban a felépítményre kerülő felületi vizek, például csapadékvíz elvezethetők. Szaggatott vonallal tüntettünk fel a 7. ábrán egy, a 24 hézag vagy fúga lefedésére szolgáló 26 fedelet, amely például műanyagból készülhet. A betont nem tartalmazó hézag gumigranulátummal vagy más, komprimálható masszával kitölthető.

Claims (14)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Zúzottkő ágyazat nélküli, a síneket hordozó előre gyártott beton tartólemezekkel (1) rendelkező vasúti felépítmény, amely beton tartólemezek kiterjedése a vasúti felépítmény hosszirányában meghaladja az erre keresztirányú kiterjedésüket, és amelyek legalább két, különösen szimmetrikusan elrendezett nyílással (2) rendelkeznek, amelyek felülről lefelé húzódnak, adott esetben átmenőnyílásokként vannak kiképezve, sokszög alakúak, különösen derékszögű négyszög alakúak, és lefelé nyitottak, különösen egymástól eltérő hosszúságú oldalaik vannak, és a hosszabb oldalak a vasúti felépítmény hosszirányában húzódnak; és egy aljzaton (9), például betontesten vagy elegyengetett kőzeten felfekvő, legalább két nyílásba (2) behatoló ágyazóhabarcs (6), valamint az előre gyártott beton tartólemezek (1) között különösen előre gyártott, gumirugalmas, különösen gumirugalmas anyagú granulátummal készült réteg (11) helyezkedik el a beton tartólemezek alsó oldalán; és a beton tartólemezek (1) homlokoldalaikkal egymástól távközzel vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy a beton tartólemez (1) alsó felületén lévő gumirugalmas réteg (11) e felületen, különösen legalább a beton tartólemez (1) vastagságát 0,02-0,5-szeresen meghaladó mértékben, legalább az egyik, különösen azonban legalább három oldalon, de előnyösen a teljes kerület mentén túlnyúlik, és lényegében azonos vastagságú; és hogy a beton tartólemezek (1) homlokoldalai között, amelyek adott esetben gumirugalmas réteggel vannak ellátva, a beton tartólemez vastagságának különösen 0,02-1,5-szeresét kitevő szélességű betonmentes hézag (24) van.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hézagnak (24) az abba benyúló gumirugalmas réteg (11) által képzett feneke van.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hézag (24) alján két szomszédos beton tartólemez (1) gumirugalmas rétegének (11) benyúló tartománya^) lefelé hajló orientáltságúak, és adott esetben össze van(nak) kötve az ágyazóhabarccsal (6).
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hézag (24) felül fémből, műanyagból vagy hasonló anyagból készült profil vagy léc által alkotott fedéllel (26) van lezárva.
5. 5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a gumirugalmas rétegtől (11), amely a beton tartólemezek (1) alsó oldalán van kialakítva, a beton tartólemezekben (1) kiképzett nyílások méretpontosan szabadon vannak hagyva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a nyílások (2) falazatai különösen előre gyártott, gumirugalmas fedőréteggel (6. ábra) vannak ellátva, amely az alsó oldalon a nyílások (2) tartományában lévő gumirugalmas réteget (11) lefedi.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a beton tartólemezek (1) hossz- és keresztirányú betonacél betétekből álló, a nyílásokat (2) szabadon hagyó gyenge vasszereléssel (10) rendelkeznek.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a nyílások (2) falazatai csak egy, a nyílásokban elhelyezkedő, gumirugalmas anyagból álló előre gyártott, beragasztott fedőréteggel (6. ábra) vannak ellátva.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy az ágyazóhabarcs (6) és a beton tartólemez (1) legalábbis részben az aljzaton nyugvó betonlemezen, illetve betonteknőn (7) helyezkednek el.
10. 10. A 9. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzaljellemezve, hogy a betonteknő (7) vagy a beton tartólemez (1) az aljzaton, különösen lényegében a teljes felületen gumirugalmas támasz (8) közbeiktatásával fekszik fel.
11. 11. A 10. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a gumirugalmas támaszt (8) legalább két, a vasúti felépítmény hosszirányában húzódó profil alkotja.
12. 12. A 10. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzaljellemezve, hogy a betonteknő (7) vagy a beton tartólemez (1) az aljzaton számos, egymástól diszkréten elválasztott gumirugalmas támaszon fekszik fel.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, ózza/ jellemezve, hogy a beton tartólemez (1) és a betonteknő (7) oldalfalai között gumirugalmas réteg (27) helyezkedik el, amely a beton tartólemezen (1) van rögzítve.
14. 14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a gumirugalmas réteg (11) lefelé néző felületein elválasztó anyag, különösen viasz van.