HU221891B1 - Zúzottkőágyazat nélküli, a síneket hordozó előregyártott beton- tartólemezekkel rendelkező vasúti felépítmény, valamint eljárás azok pótlására - Google Patents

Abstract

A találmány zúzottkő ágyazat nélküli, a síneket hordozó előre gyártottbeton tartólemezekkel (1, 1a) rendelkező vasúti felépítményrevonatkozik, amely beton tartólemezek kiterjedése a vasúti felépítményhosszirányában meghaladja az erre keresztirányú kiterjedésüket. Abeton tartólemezek két, felülről lefelé húzódó nyílással (2, 2a)rendelkeznek, amelyek lefelé nyitottak. Egy aljzaton, példáulbetontesten vagy elegyengetett kőzeten felfekvő, legalább az előregyártott beton tartólemezek (1, 1a) legalább két nyílásába (2, 2a)behatoló ágyazóhabarcs réteg (6, 6a) helyezkedik el. Az előre gyártottbeton tartólemezek és az ágyazóhabarcs között különösen előre gyártottgumiru- galmas réteg (11) van kiképezve, amely célszerűen gumirugalmasanyagú granulátummal van előállítva, és ez a réteg az előre gyártottbeton tartólemezek alsó oldalán van. A beton tartólemezekhomlokoldalaikkal egymástól távközzel vannak elrendezve, miáltalközöttük hézag (20) alakul ki. A találmánynak az a lényege, hogylegalább két szomszédos beton tartólemez (1, 1a) legalább ahomlokoldalaikon a síntalp alatt egymástól eltérő vastagságú, és azágyazóhabarcs (6, 6a) legalább a kisebb vastagságú beton tartólemezalatt legalább kétrétegűen van felépítve. Az ágyazóhabarcs egy felsőrétege (6a) a hézag (20) tartományáig terjed, az ágyazóhabarcs egyalsó rétege (6) pedig, amely különösen közvetlenül az aljzattalszomszédosan helyezkedik el, az eltérő vastagságú beton tartólemezek(1, 1a) alatt húzódik. ŕ

Description

A leírás terjedelme 10 oldal (ezen belül 3 lap ábra)

HU 221 891 Bl lemezek homlokoldalaikkal egymástól távközzel vannak elrendezve, miáltal közöttük hézag (20) alakul ki.

A találmánynak az a lényege, hogy legalább két szomszédos beton tartólemez (1,1a) legalább a homlokoldalaikon a síntalp alatt egymástól eltérő vastagságú, és az ágyazóhabarcs (6, 6a) legalább a kisebb vastagságú beton tartólemez alatt legalább kétrétegűén van felépítve. Az ágyazóhabarcs egy felső rétege (6a) a hézag (20) tartományáig teljed, az ágyazóhabarcs egy alsó rétege (6) pedig, amely különösen közvetlenül az aljzattal szomszédosán helyezkedik el, az eltérő vastagságú beton tartólemezek (1, la) alatt húzódik.

A találmány zúzottkő ágyazat nélküli, a síneket hordozó előre gyártott beton tartólemezekkel rendelkező vasúti felépítményre vonatkozik, amely beton tartólemezek kiterjedése a vasúti felépítmény hosszirányában meghaladja az erre keresztirányú kiterjedésüket. A találmány tárgya továbbá egy, a beton tartólemezek pótlására szolgáló eljárás is.

A sínhez kötött járművekkel végzett forgalomnak mind az áruszállítás, mind a személyszállítás vonatkozásában különös jelentősége van. A gördülő anyagokkal, vagyis a járművekkel kapcsolatos szerkezeti tökéletesítések mellett nagy jelentősége van a vágányfelépítménynek is, mind abban a vonatkozásban, hogy a vágányokon gördülő járművek nagyobb sebességét lehessen biztosítani, mind pedig azért, hogy az utazás kényelmét növelni lehessen. Arra is szükség van továbbá, hogy a vágányfelépítmény, más szóval vasúti felépítmény karbantartásához szükséges időt a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni lehessen, továbbá, hogy az esetleg fellépő meghibásodásokat és zavarokat a lehető legrövidebb időn belül ki lehessen küszöbölni. Ezeknek a feladatoknak a megoldása azonban szükségessé teszi az úgynevezett zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmények lehető legnagyobb hatásfokkal történő továbbfejlesztését. Az ilyen egymástól eltérő szerkezetekkel különféle feladatokat kell megoldani. Mivel a síneknek cserélhetőeknek kell lenniük, oldható kapcsolatokat kell a sínek és az azokat tartó szerkezetek között előirányozni. Ezek a sínek hordozására szolgáló tartóelemek lehetnek vagy vasúti aljrácsok, vagy pedig hosszirányban korlátozott méretű betonlemezek. A vasúti alj rács például egy még meg nem kötött, tehát később megszilárduló betonaljzaton helyezhető el, annak érdekében, hogy a sínek helyzete pontosan megállapítható, illetve biztosítható legyen, amit éppen az tesz lehetővé, hogy a még meg nem kötött betonon a vasúti aljak helyzete állítható. Arra is lehetőség van, hogy olyan tartólemezeket építsenek be, amelyekkel a sínek ugyancsak oldhatóan vannak összekekapcsolva. A sínhosszirányú, valamint erre keresztirányú pontos pozicionáláshoz például a tartólemezek végein félkör alakú bemélyedések alakíthatók ki, amelyek ezeknek megfelelő kör alaprajzú hengerekkel működhetnek együtt, amelyek helyzete merőleges az aljzat síkjára. Ezen túlmenően még az aljzatban is kialakíthatók kör alaprajzú hengeres üregek, amelyekben valamilyen mértékben lefelé nyúló ugyancsak kör alaprajzú részhengerek nyúlnak be. Az ilyen típusú hengeres tartószerkezetek azonban nem biztosítják az egzakt pozicionálást, mivel a henger alakú felületek mentén eltolódások következhetnek be. Egy, az aljzatból felfelé kinyúló elem vagy henger törése esetében a lemeznek ez a vége rögzítés nélkül marad.

Az ilyen tartólemezek rögzítésének egy további lehetséges módszere az aljzaton az, hogy a tartólemezekben nyílásokat, különösen átmenőnyílásokat, például derékszögű négyszög alakú nyílásokat alakítanak ki, miáltal az orientálás mind hossz-, mind keresztirányban a szükséges pontossággal végrehajtható. Különösen nagy erők vehetők fel azáltal, ha a tartólemezben több nagyméretű nyílás van kiképezve. További előnyt jelent, hogy a tartólemezek súlya, illetve tömege a nyílások miatt jelentősen csökken.

Zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmények esetében további lényeges megoldandó feladat az, hogy a felépítménynek a terheléskor nem szabad merev testként viselkednie, hanem a terhelés hatására elasztikusán rugóznia kell. Ilyen rugózásnak néhány milliméter mérettartományban kell bekövetkeznie. Zúzottkő ágyazat esetén ez az elasztikus rugózás a zúzottkő ágyazat kompressziója révén érhető el, amely a tehermentesülést követően ismét kiterjed. Ezek a folyamatok azonban a zúzottkő ágyazat elhasználódásához vezetnek, aminek során a zúzottkő ágyazat szemcséi a vasúti aljak alatt ebből a tartományból kinyomódnak, úgyhogy rendszeres karbantartási munkák végrehajtására, azaz a zúzottkő ágyazat tömedékelésére van szükség, amit különösen a vasúti aljak alatt kell végrehajtani. Zúzottkő ágyazat nélküli felépítményeknél rendszerint saját szerkezeti elem van ennek a rugózó hatásnak a biztosításához előirányozva. Ilyen lehet például egy olyan rugalmasan deformálható réteg, amely a vasúti aljrács vagy a tartólemezek alatt van elrendezve.

Az EP 0,516,612 Bl számú európai szabadalmi leírásból olyan zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmény ismerhető meg, amelynek alapozási lemeze van, amelyet a helyszínen készítenek el. Ez az alapozási lemez teknő alakú lehet. Ezen az alapozási lemezen fekszenek egy - adott esetben vasszereléssel is ellátott betonból készült ágyazóhabarcson a tartólemezek, amelyekkel két sín oldhatóan van összekapcsolva. Ezeknek a betonlemezeknek a helyzetpontos rögzítéséhez az ágyazóhabarcs a tartólemez derékszögű négyszög alakú átmenőnyílásaiba hatolva azokat is kitöltheti. Fennáll továbbá annak a lehetősége is, hogy a tartólemez végein a vasúti felépítmény hosszirányára vonatkoztatva lefelé nyúló kiugró részek legyenek előirányozva, amelyek az alapozási lemeznek egy nyílásába nyúlnak, és a közöttük lévő tér ugyancsak ágyazóhabarccsal van kitöltve. A derékszögű négyszög alakú nyílásokban az

HU 221 891 Β1 ezekbe behatoló ágyazóhabarcs és a tartólemez között egy gumirugalmas réteg lehet előirányozva. Ezek a gumirugalmas rétegek mindig pontosan megfelelnek a tartólemezek külső méreteinek. Egy ilyen szerkezet akusztikai tulajdonságainak javítása érdekében a tartólemezek a levegővel határolt, illetve azzal érintkező felületeiken fedőréteggel lehetnek ellátva. Egy ilyen típusú ismert szerkezet a gyakorlatban bevált ugyan, azonban a létesítésének munkáját rendkívüli pontossággal kell elvégezni, és a rétegek bármiféle sérülését el kell kerülni annak érdekében, hogy az egész felépítmény megkívánt tulajdonságait biztosítani lehessen.

Az AT 399,976 B számú osztrák leírásból, amely a jelen találmány vonatkozásában a mértékadó technika állásának tekinthető, zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmény létesítésére szolgáló eljárás, valamint az ezzel az eljárással előállított vasúti felépítmény ismerhető meg. E megoldás szerint betonból készült előre gyártott tartólemezek a sarkaik tartományában elrendezett csavarorsókkal vannak egy aljzattól távközzel megtartva. A tartólemezekben átmenőnyílások vannak. A tartólemezek az aljzat felé néző felületeiken, valamint a nyílásokban is rugalmas anyagból, például poliuretánból készült réteggel lehetnek ellátva, amelyet folyékony állapotban hordanak fel, és felhordott állapotában keményedik ki. Egy másik lehetőség abban áll, hogy ezeket a gumirugalmas rétegeket előre gyártsák, és a tartólemezek méreteinek megfelelően pontosan helyezzék el az előre gyártott elemeket. Néhány injektálólyukon, valamint a tartószerkezeti nyílásokon át azután ágyazóhabarcsot juttatnak a szerkezetbe. Az ágyazóhabarcs megszilárdulása után a támaszok eltávolíthatók. Ezt követően a sínek a tartólemezekben lévő műanyag feszítőcsapokkal (dübelekkel) együtt működő csavarok révén oldhatóan rögzíthetők. Az ilyen eljárásnál hátrányos tényezőként jelentkezik, hogy rendkívül nagy pontossággal kell a munkát végezni, hogy biztosítani lehessen, hogy a tartólemez teljes alsó felülete csak a gumirugalmas réteg közbeiktatásával helyezkedjék el az ágyazóhabarcson, és ne legyenek olyan tartományok, amelyekben az ágyazóhabarcs a tartólemezekkel direkt érintkezésben áll.

Noha zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítményeket már régóta alkalmaznak, az ezek helyreállításával kapcsolatos problémáknak kevés figyelmet szenteltek. Mivel az erőátadás a vasúti szerelvény kerekeiről a sínekre, azokról pedig a beton tartólemezekre történik, ez utóbbiak, következésképpen az aljzat és a tartólemezek között lévő ágyazóhabarcs is igen nagy igénybevételnek, így törési veszélynek vannak kitéve.

A zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítményt, amely nagyobb szerkezeti ráfordítás révén létesíthető, mint a zúzottkő ágyazatos, elsősorban a vasúti pálya legnagyobb igénybevételeinek kitett tartományaiban alkalmazzák, például ott, ahol a szerelvények a legnagyobb sebességgel haladnak, valamint alagutakban, pályaudvarokon és hasonló helyeken. Az ilyen helyek rendszerint forgalom szempontjából szűk keresztmetszetet jelentenek, ahol az esetleges leállást követően az üzembe helyezést igen gyorsan biztosítani kell, hogy a vasúti forgalom megzavarása, illetve akadályozása a lehető legcsekélyebb legyen. Ez ideig a figyelem elsősorban arra irányult, hogy az „in situ” készült rétegek a lehető leggyorsabban megkössenek annak érdekében, hogy így a nagy sebességű vonatszerelvények leállásakor, éjszaka a szükséges javításokat végre lehessen hajtani.

A találmány feladata, hogy olyan, zúzottkő ágyazat nélküli, előre gyártott beton tartólemezeket tartalmazó vasúti felépítményt, valamint azok pótlására alkalmas eljárást szolgáltasson, amely felépítmény, illetve eljárás segítségével a javítás igen egyszerűen végrehajtható, és a beton tartólemezek cseréje a lehető legrövidebb idő alatt lehetséges.

A kitűzött feladatot a találmány értelmében olyan, zúzottkő ágyazat nélküli, a síneket hordozó előre gyártott beton tartólemezekkel rendelkező vasúti felépítménnyel oldottuk meg, amely beton tartólemezek kiterjedése a vasúti felépítmény hosszirányában meghaladja az erre keresztirányú kiterjedésüket, és amelyek legalább két, különösen szimmetrikusan elrendezett nyílással rendelkeznek, amelyek felülről lefelé húzódnak, adott esetben átmenőnyílásokként vannak kiképezve, sokszög alakúak, különösen derékszögű négyszög alakúak, és lefelé nyitottak, különösen egymástól eltérő hosszúságú oldalaik vannak, és a hosszabb oldalak a vasúti felépítmény hosszirányában húzódnak; és egy aljzaton, például betontesten vagy elegyengetett kőzeten felfekvő, legalább két nyílásba behatoló ágyazóhabarcs, valamint az előre gyártott beton tartólemezek között különösen előre gyártott, gumirugalmas, előnyösen gumirugalmas anyagú granulátummal készült réteg helyezkedik el ez utóbbiak alsó oldalán; és a beton tartólemezek homlokoldalai egymástól távközzel, ily módon hézagot alkotva vannak elrendezve; és amely vasúti felépítményre az jellemző, hogy a legalább két szomszédos beton tartólemez legalább a homlokoldalaikon a síntalp alatt egymástól eltérő vastagságú, és az ágyazóhabarcs legalább a kisebb vastagságú beton tartólemez alatt legalább kétrétegűén van felépítve, és az ágyazóhabarcs egy felső rétege a hézag tartományáig terjed, az ágyazóhabarcs egy alsó rétege pedig, amely különösen közvetlenül az aljzattal szomszédosán helyezkedik el, az eltérő vastagságú beton tartólemezek alatt húzódik.

Az ilyen előre gyártott beton tartólemezek segítségével, amelyekhez a sínek oldhatóan rögzíthetők, a zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmény valamennyi szerkezeti eleme, amelyeknek különösen nagy pontossággal kell rendelkezniük, nem a helyszínen, hanem ipari, gyári előállítási módszerekkel készíthetők el. A beton tartólemezekben kialakított, különösen átmenőnyílások révén a beton tartólemezek tömege, illetve súlya jelentősen csökkenthető anélkül, hogy ez teherhordó képességüket lényegesen befolyásolná, és a sokszögű, előnyösen derékszögű négyszög alakú, főként téglalap alakú nyílások révén a beton tartólemezek pozicionálása az aljzaton nagy terhelés esetén is különösen előnyösen biztosítható. Azáltal, hogy valamely kiegyenlített felületű, sík aljzat, például beton, az azon elhelyezkedő ágyazóhabarcs, és a beton tartólemez között gumirugalmas réteget rendezünk el, amely a beton tartólemeznek

HU 221891Β1 lényegében a teljes alsó oldalára kiterjed, a vágányfelépítmény megkívánt rugózása biztosítható, egyidejűleg pontos pozicionálás esetén a hanghidak kialakulása is kiküszöbölhető. Az egymáshoz viszonyítva távközzel elhelyezkedő beton tartólemezek egymásra még akkor sem fejtenek ki hatást, ha különböző nagyságú hőhatásoknak vannak kitéve.

A kisebb vastagságú beton tartólemez egy javításhoz előirányzott tartólemez, miáltal nincs szükség arra, hogy az ágyazóhabarcsot mint olyat szétzúzzuk és összetörjük, hanem a beton tartólemez a menetes nyílásokba becsavart horgok révén, minthogy azok például a csavarorsókkal eszközölt távolságtartás következtében a tartólemez mindenkori négy sarkán jelen vannak, egyszerűen megemelhető. Ezután csupán arra van szükség, hogy egy kisebb vastagságú tartólemezt helyezzünk el az ágyazóhabarcson, azt pontos helyzetébe beállítsuk, és a kisebb vastagságú tartólemez és az ágyazóhabarcs közötti szabad teret egy további ágyazóhabarcs réteggel töltsük ki. Ezáltal már nincs szükség arra, hogy az ágyazóhabarcsot teljes egészében eltávolítsuk, hanem az új beton tartólemez egy további ágyazóhabarcs réteg révén az eredeti ágyazóhabarcs rétegen helyezhető el. A vágányfelépítményekhez alkalmazott beton tartólemezeket rendszerint különösen szűk tűréshatárokkal gyártják és mindenképpen meglepő volt, hogy kisebb vastagságú tartólemezek rendelkeznek a megkövetelt élettartammal. Járulékos magyarázattal szolgál ehhez az, hogy kisebb vastagságú tartólemezek a síneken keresztül, amelyekkel oldható kapcsolatokkal vannak összekötve, a velük határos tartólemezekre erőket adnak át, úgyhogy kisebbre méretezett, javításra szánt beton tartólemezek valamely vágányfelépítmény teljes élettartamát károsan nem befolyásolják. A tartólemez vastagsága mindig a síntalp alatti vastagságra vonatkozik, mivel a beton tartólemez felső felülete különféleképpen van kialakítva, és csupán arra van szükség, hogy az eredeti ágyazóhabarcs és a beton tartólemez között egy lényegében a teljes alsó felületre kiterjedő további ágyazóhabarcs réteget lehessen létrehozni, a nyílások kivételével.

Amennyiben egy előnyös kiviteli példa szerint az ágyazóhabarcsnak mind a felső rétege, mind az alsó rétege a beton tartólemezek teljes felülete mentén végighúzódik, és lényegében párhuzamos oldalakkal van kialakítva, úgy a beton tartólemeznek az ágyazóhabarcson való teljes felületen történő felfekvése van biztosítva, miáltal kiküszöböltük olyan tartományok jelentkezését, ahol a beton tartólemezek az aljzatra egymástól eltérő nagyságú erőket adnak át, miáltal mind az eredetileg elhelyezett beton tartólemezek, mind az utólag elhelyezett beton tartólemezek élettartama lényegesen megnövelhető.

Amennyiben egy további találmányi ismérvnek megfelelően az ágyazóhabarcs felső rétege a hézagban végződik, úgy az ágyazóhabarcs felső rétegének az alsó rétegbe való különösen zavarmentes átmenete biztosítható.

Ha egy másik kiviteli példának megfelelően az ágyazóhabarcs felső rétege a hézagban legalább részben egy, a kisebb vastagságú beton tartólemezzel összekötött gumirugalmas réteggel van lefedve, akkor az ágyazóhabarcs felső rétegének a járulékos héjelembe való átmenete pontosan és egyszerű módon megvalósítható.

Amennyiben egy másik találmányi ismérvnek megfelelően a gumirugalmas réteg lefelé van hajlítva, egy csökkenő vastagságú átmenetet biztosítunk az ágyazóhabarcs alsó rétegéhez.

Ha egy további kiviteli példa szerint a beton tartólemez gumirugalmas rétege az ágyazóhabarcs felé néző felületén elválasztó anyagot, különösen olajat vagy viaszt tartalmaz, úgy egyrészt a beton tartólemeznek az ágyazóhabarcson való szabad tágulását érhetjük el, amely tágulás az egymástól eltérő hőigénybevételek következtében jelentkezhet, másrészt szükség esetén beton tartólemezek egyszerű módon emelhetők le az aljzatot képező ágyazóhabarcsról.

Ha egy másik kiviteli példa szerint a nyílások falazatán gumirugalmas fedőréteg van, amelyre különösen elválasztóanyag, például olaj vagy viasz van felhordva, akkor egyrészt különösen előnyösen vehető számításba a beton tartólemezek reverzibilis rugalmas mozgása a vágányfelépítmény hosszirányában és arra keresztirányban, emellett továbbá egy elválasztóanyag segítségével a beton tartólemezek eltávolítása különösen egyszerű módon végrehajtható anélkül, hogy az alátéthabarcs kiugró részeinek a mechanikus tönkremenetelével - letörésével - kellene számolni.

Amennyiben egy további kiviteli példa szerint a kisebb vastagságú beton tartólemezben lévő nyílások a vágány síkjával párhuzamos keresztmetszetben tekintve nagyobbak, mint a többi beton tartólemezben lévő nyílások, úgy a beton tartólemezek cseréje alkalmával nem kell ezeket pontosan beilleszteni az alátéthabarcsból felfelé kinyúló részekbe, hanem szabad pozicionálás valósítható meg, miáltal azután a nyílások és az ágyazóhabarcs kiugró részei közötti szabad tér egy további ágyazóhabarcs réteggel tölthető ki.

Ha egy másik kiviteli példa szerint a kisebb vastagságú beton tartólemezek alsó felületükön, különösen a gumirugalmas rétegen távtartó elemmel vagy elemekkel rendelkeznek, akkor a kisebb vastagságú beton tartólemezek különösen gyors és egyszerű pozicionálása valósítható meg, ami mellett még az a további előny is jelentkezik, hogy már a legrövidebb idő után, még ha kisebb sebességgel is, de a javításhoz használt beton tartólemezeken a vonatszerelvények már közlekedhetnek, és miután az ágyazóhabarcs megszilárdult, már nem válnak szükségessé járulékos karbantartási munkák, mint például a csavarorsók alkalmazásával végzett munkák esetében, amely csavarorsókat az ágyazóhabarcs megszilárdulása után el kell távolítani.

Célszerűen a távtartó elem vagy elemek gumirugalmas anyagból vannak felépítve.

Egy másik előnyös találmányi ismérvnek megfelelően a beton tartólemez legalább három, előnyösen négy távtartó elemmel rendelkezik; ebben az esetben a kisebb vastagságú beton tartólemezek különösen pontos pozicionálása valósítható meg, és ezek a tartóleme4

HU 221 891 Β1 zek maguk nagy erőket tudnak terheléskor felvenni az ágyazóhabarcs megszilárdulásának az ideje alatt.

Amennyiben egy további találmányi ismérvnek megfelelően a kisebb vastagságú beton tartólemeznek előfeszített vasszerelése van, amely adott esetben mind a vasúti felépítmény hosszirányában, mind arra keresztirányban húzódó betonacél betéteket tartalmaz, akkor a kisebb vastagság ellenére analóg szilárdulási viselkedés érhető el, úgyhogy a beton tartólemezek különösen egyenletes viselkedése biztosítható, miáltal idő előtti tönkremenetel a javításra beépített lemezek tartományában igen egyszerűen elkerülhető.

Ha egy másik kiviteli példa szerint a kisebb vastagságú beton tartólemezek vastagsága legalább 3,0 mmrel kisebb, mint a többi beton tartólemezé, úgy egyrészt biztosítható az, hogy még kielégítő szilárdságú lehet a csatlakozó beton tartólemez ahhoz, hogy az erőátadás biztonságosan bekövetkezzék, emellett továbbá az ágyazóhabarcs alsó rétege és a javításra beépített beton tartólemez rugalmas rétege közötti szabad tér kitöltése végrehajtható, illetve ez a kitöltés biztonságosan bekövetkezik.

A találmány tárgyát képezi egy eljárás vasúti felépítmény előre gyártott beton tartólemezeinek a pótlására is, amely utóbbiak egy gumirugalmas rétegen és egy aljzaton lévő megszilárdult ágyazóhabarcs rétegen helyezkednek el, és amely eljárás során a pótlásra kijelölt beton tartólemezt egy további előre gyártott beton tartólemezzel pótoljuk, és erre az eljárásra az jellemző, hogy a kisebb vastagságú további beton tartólemezt a pótláshoz előirányzott tartólemezként az ágyazóhabarcs réteg felett tartjuk meg, és a szabad teret további ágyazóhabarcs réteggel töltjük ki.

Ez az eljárás igen kis munkaráfordítással teszi lehetővé egy beton tartólemez cseréjét, mivel nincs szükség az ágyazóhabarcs lemunkálására - eltávolítására -, hanem pusztán a régi, adott esetben károsodott beton tartólemez leemelését kell végrehajtani, és egy újat lehet elhelyezni és pozícionálni, miáltal a közbenső tér vagy a lemez pozicionálása előtt, vagy pedig a lemez pozicionálása után egy további ágyazóhabarcs réteggel tölthető ki.

Az eljárás egy előnyös foganatosítási módja szerint az alátéthabarcs rétegnek egy, a beton tartólemezbe nyúló kiugró része és a kisebb vastagságú beton tartólemez nyílásának a gumirugalmas rétege közötti szabad teret töltjük ki további ágyazóhabarcs réteggel; így utólag is pontosan pozícionálni lehet a beton tartólemezeket a vágányfelépítmény hosszirányában is, és emellett lehetővé válik egy helyzetpontos rögzítés is a megkötő ágyazóhabarcs révén.

A találmányt a továbbiakban a csatolt rajzok alapján ismertetjük részletesen, amelyek a találmány egy előnyös kiviteli alakját és néhány szerkezeti részletmegoldását tartalmazzák. A rajzokon az 1. ábrán egy vasúti felépítmény egy részlete felülnézetben látható;

a 2. ábra a beton tartólemezben kialakított sínrögzítés függőleges metszetben látható;

a 3. ábra az 1. ábrán bejelölt III—III vonal mentén vett metszet;

a 4. ábra az 1. ábrán bejelölt IV-IV vonal mentén vett metszet;

az 5. ábrán két beton tartólemez közötti hézag látható nagyobb méretarányú függőleges metszetben.

Az 1. ábrán négy 1, la beton tartólemez látható, amelyek felülről lefelé átmenő 2, 2a nyílásokat, és ugyancsak átmenő 3 injektálólyukakat tartalmaznak.

Amint különösen jól látható a 2. ábrán, a 4 sínek az 1 beton tartólemezzel oldhatóan vannak összekötve. A tartólemeznek van egy 14 kiemelkedő része, úgyhogy a sínek a tartólemez többi tartományaihoz viszonyítva kiemelten vannak elrendezve. A beton tartólemezben 15 feszítőcsapok, más szóval köldökcsapok vagy „dübelek” vannak előirányozva, amelyek aló csavarokkal működnek együtt, amelyek a síneket 17 szorítólemezek, 18 alátétlemez és egy gumirugalmas 19 közbenső alátétlemez révén oldható kapcsolattal rögzítik a beton tartólemezhez.

Az 1 beton tartólemezek négy sarkán 5 menetes nyílások vannak kialakítva, amelyek csavarorsókkal működnek együtt, és így a beton tartólemezek magassági értelemben állíthatók. Az 1 beton tartólemezek 2400 x 5160 mm-es felülnézeti méretekkel rendelkezhetnek. A szokásos méretek

2000-2700 mmx3700 mm-7000 mm között vannak. Az 1 beton tartólemezek d_t (3. ábra) vastagsága 140 és 250 mm között lehet, előnyösen 160 mm. A 2 nyílások felülnézetben derékszögű négyszög, nevezetesen téglalap alakúak, hosszabb oldalaik párhuzamosak a vágányfelépítmény hosszirányával, 900 mm hosszúságúak, míg a nyílások szélessége 600 mm. A 2a nyílások a 2 nyílásoknak felelnek meg, azonban a vágánysíkkal párhuzamosan nagyobbra vannak kiképezve, és 910x610 mm méretűek.

Amint különösen jól látható a 3. és 4. ábrán, a beton tartólemezek az azokkal párhuzamos síkú ágyazóhabarcsból készült 6, 6a rétegek közbeiktatásával egy aljzaton, mégpedig itt egy 7 betonteknő fenekén fekszenek fel. Ez a 7 betonteknő a 8 gumirugalmas profilok közbeiktatásával a kiegyenlített elsimított 9 aljzaton fekszik fel. Betonteknő helyett betonlemez is alkalmazható aljzatként vagy akár kiegyenlített altalaj is. Lehetséges továbbá profilok helyett átmenő gumirugalmas réteget is használni. Különösen nagy rezgési igénybevételek esetén a 7 betonteknő vagy azt helyettesítő betonlemez számos, külön-külön diszkrét gumirugalmas támaszon helyezhető el, amelyek az aljzaton fekszenek fel. Az 1 beton tartólemezeknek laza 10 vasszerelésük van, amely egyrészt a 2 nyílások előtt végződik, másrészt pedig a felépítmény hosszirányában és arra keresztirányban húzódik. A kisebb vastagságú beton tartólemezek 10a előfeszített vasszereléssel vannak ellátva. A betonfedésnek legalább 25 mm vastagságúnak kell lennie. Mindkét féle beton tartólemez az aljzat felé néző oldalain előre gyártott 11 réteggel van ellátva, amelynek a vastagsága 30 mm, és az 1, la beton tartólemezek külső kontúrjain túlnyúlik. Ez a réteg 15 mm-20 mm közepes nagyságú gumirészecskékkel van kialakítva, amelyek poliuretán kötőanyaggal vannak megkötve, vagyis ilyen anyagba

HU 221 891 Β1 vannak ágyazva. Ilyen rétegként műanyag fröccsöntött fólia is alkalmas lehet. Szélességi értelemben a réteg legalább 5 mm-re nyúlik túl a beton tartólemez oldalsó peremein, míg a sínek hosszirányában all gumirugalmas réteg 2,5 cm-rel nyúlik túl a beton tartólemezen, amennyiben ez a túlnyúlás a beton tartólemeznek mindegyik homlokoldalán jelentkezik. Amennyiben all réteg csak három oldalon nyúlik túl a beton tartólemezen, akkor egy réteg nyúlik túl a résen. Ha a beton tartólemezek nem egy betonteknőben, hanem csupán egy további betonlemezen vagy a kiegyenlített altalajon helyezkednek el az ágyazóhabarcs közbeiktatásával, elegendő, hogy ha két beton tartólemez között fúgatömítést biztosítunk. A fugának vagy hézagnak ezt a tömítését vagy csak az egyik tartólemezen túlnyúló gumirugalmas 11 réteg képezheti, vagy pedig a beton tartólemezek mindkét homlokoldalán túlnyúló gumirugalmas rétegekből alakítható ki. Az ágyazóhabarcs 6 rétege a beton tartólemez 2 nyílásaiba is benyúlik, és e beton tartólemez oldalfalai ugyancsak egy gumirugalmas 12 fedőréteggel vannak ellátva. A nyílásokban lévő, az ágyazóhabarcsból álló 6 rétegbe, azaz a nyílásokat kitöltő ilyen anyagba 13 betonacél betétek nyúlnak be, úgyhogy az ágyazóhabarcs e kiugró részeivel húzófeszültségeket is jobban fel tud venni.

A 4. ábrán metszetben tüntettünk fel egy la beton tartólemezt, amelynek d₂ vastagsága kisebb, mégpedig 3,0 mm-rel, mint amekkora a szabványkivitelű beton tartólemezek vastagsága. A beton tartólemez vastagsága a sínek tartományában értendő, és a beton tartólemez alsó síkja - alsó felülete - párhuzamos a vágány síkjával. A beton tartólemez alsó felülete és az előző la beton tartólemeztől származó 6 ágyazóhabarcs réteg között egy további, ágyazóhabarcsból készült 6a réteget alakítunk ki, úgyhogy az la beton tartólemez, amelynek kisebb a vastagsága, az alsó felületével magasabban helyezkedik el, mint a normál 1 beton tartólemezek. Az la beton tartólemezben kialakított 2a nyílás azonban nagyobbra van kiképezve, mint az 1 beton tartólemezben lévő 2 nyílás, mivel a kiugró 6 réteg és a beton tartólemez között még egy ágyazóhabarcsból készült 6a réteg is ki van képezve.

Amint az 5. ábrán látható, az la beton tartólemez, amely a gumirugalmas 11 rétegre illeszkedik, ugyancsak gumirugalmas 19a távtartó elemek közbeiktatásával fekhet fel az ágyazóhabarcsból készült 6 rétegen. Ezáltal közvetlenül a normál beton tartólemez kicserélését követően a kisebb vastagságú tartólemez közvetlenül helyezhető el az ágyazóhabarcs-anyagú 6 rétegen, mivel ezeknek a 19a távtartó elemeknek csak a javítás céljából elhelyezésre kerülő ágyazóhabarcsból készült 6a réteg vastagságával kell rendelkezniük. A 6a réteg a 20 hézagig terjed. Az ágyazóhabarcs-anyagú 6 és 6a rétegek lefedése a gumirugalmas 11 réteggel magában a hézagban is biztosítva van. A 20 hézag 21 záróelemmel fedhető le, úgyhogy a 6, illetve 6a rétegeket alkotó ágyazóhabarcs megszilárdulása során a gumirugalmas 11 rétegek lefelé hajthatók. így a hézag egy 22 fedéllel felülről lezárható.

Az ágyazóhabarcsból készült fent említett rétegek lehetnek azonosak, de különbözőképpen is kialakíthatók. így például az alsó réteg hidraulikus kötőanyagból készült habarcsból állhat, amelyet adott esetben műanyaggal is lehet módosítani, míg a felső réteg csak töltött műanyagból készülhet. A felső réteg folyósságának különös jelentősége lehet amiatt, hogy igen kis távköz áll rendelkezésre, amikor a javításra szánt beton tartólemezt csavarorsókkal az ágyazóhabarcsból készült alsó réteg felett megtartjuk, és ezt a közbenső teret ágyazóhabarccsal kell kitölteni.

Claims (15)

1. SZABADALMI IGÉNYPONTOK

   1. Zúzottkő ágyazat nélküli, a síneket hordozó előre gyártott beton tartólemezekkel (1) rendelkező vasúti felépítmény, amely beton tartólemezek kiterjedése a vasúti felépítmény hosszirányában meghaladja az erre keresztirányú kiterjedésüket, és amelyek legalább két, különösen szimmetrikusan elrendezett nyílással (2) rendelkeznek, amelyek felülről lefelé húzódnak, adott esetben átmenőnyílásokként vannak kiképezve, sokszög alakúak, különösen derékszögű négyszög alakúak, és lefelé nyitottak, különösen egymástól eltérő hosszúságú oldalaik vannak, és a hosszabb oldalak a vasúti felépítmény hosszirányában húzódnak; és egy aljzaton (9), például betontesten vagy elegyengetett kőzeten felfekvő, legalább két nyílásba (2) behatoló ágyazóhabarcs (6), valamint az előre gyártott beton tartólemezek (1) között különösen előre gyártott, gumirugalmas, előnyösen gumirugalmas anyagú granulátummal készült réteg (11) helyezkedik el ez utóbbiak alsó oldalán; és a beton tartólemezek (1) homlokoldalaikkal egymástól távközzel vannak elrendezve, azzal jellemezve, hogy legalább két szomszédos beton tartólemez (1, la) legalább a homlokoldalaikon a síntalp alatt egymástól eltérő vastagságú, és az ágyazóhabarcs (6, 6a) legalább a kisebb vastagságú beton tartólemez alatt legalább kétrétegűén van felépítve, és az ágyazóhabarcs egy felső rétege (6a) a hézag (20) tartományáig terjed, az ágyazóhabarcs egy alsó rétege (6) pedig, amely különösen közvetlenül az aljzattal szomszédosán helyezkedik el, az eltérő vastagságú beton tartólemezek (1,1a) alatt húzódik.
2. 2. Az 1. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy az ágyazóhabarcsnak mind a felső rétege (6a), mind az alsó rétege (6) a beton tartólemezek (1, la) teljes felülete mentén végighúzódik, és lényegében párhuzamos oldalakkal van kialakítva.
3. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy az ágyazóhabarcs felső rétege (6a) a hézagban végződik.
4. 4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy az ágyazóhabarcs felső rétege (6a) a hézagban legalább részben egy, a kisebb vastagságú beton tartólemezzel (la) összekötött gumirugalmas réteggel (11) van lefedve.
5. 5. A 4. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a gumirugalmas réteg (11) lefelé van hajlítva.
6. 6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a beton tartólemez gumirugalmas rétege (11) az ágyazóhabarcs felé néző fe6

   HU 221 891 Β1 lületén elválasztó anyagot, különösen olajat vagy viaszt tartalmaz.
7. 7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a nyílások (2,2a) falazatán gumirugalmas fedőréteg (12) van, amelyen különösen elválasztóanyag, például olaj vagy viasz van.
8. 8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a kisebb vastagságú beton tartólemezben (la) lévő nyílások (2a) a vágány síkjával párhuzamos keresztmetszetben tekintve nagyobbak, mint a többi beton tartólemezben lévő nyílások.
9. 9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a kisebb vastagságú beton tartólemezek (la) alsó felületükön, különösen a gumirugalmas rétegen (11) távtartó elemmel vagy elemekkel (19a) rendelkeznek.
10. 10. A 9. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a távtartó elem vagy elemek (19a) gumirugalmas anyagból vannak felépítve.
11. 11. A 9. vagy 10. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a beton tartólemez (la) legalább három, előnyösen négy távtartó elemmel (19a) rendelkezik.
12. 12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a kisebb vastagságú beton tartólemeznek (la) előfeszített vasszerelése (10a) van, amely adott esetben mind a vasúti felépítmény hosszirányában, mind arra keresztirányban húzódó betonacél betéteket tartalmaz.
13. 13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy a kisebb vastagságú beton tartólemezek (la) vastagsága legalább 3,0 mm-rel kisebb, mint a többi beton tartólemezé (1).
14. 14. Eljárás zúzottkő ágyazat nélküli vasúti felépítmény előre gyártott beton tartólemezeinek a pótlására, amely utóbbiak egy gumirugalmas rétegen (11) és egy aljzaton lévő megszilárdult ágyazóhabarcs rétegen (6, 6a) helyezkednek el, és amely eljárás során a pótlásra kijelölt beton tartólemezt (1, la) egy további előre gyártott beton tartólemezzel pótoljuk, azzal jellemezve, hogy a kisebb vastagságú további beton tartólemezt (la) a pótláshoz előirányzott tartólemezként az ágyazóhabarcs réteg felett tartjuk meg, és a szabad teret további ágyazóhabarcs réteggel (6a) töltjük ki.
15. 15. A 14. igénypont szerinti vasúti felépítmény, azzal jellemezve, hogy az alátéthabarcs rétegnek (6) egy, a beton tartólemezbe (la) nyúló kiugró része és a kisebb vastagságú beton tartólemez (la) nyílásának a gumirugalmas rétege (12) közötti szabad teret töltjük ki további ágyazóhabarcs réteggel (6a).