HU216185B

HU216185B - Zúzottkőágyazat-mentes felépítmény sínpályákhoz

Info

Publication number: HU216185B
Application number: HUP9201788A
Authority: HU
Inventors: Heinrich Salzmann
Original assignee: Allgemeine Baugesellschaft - A. Porr Ag.
Priority date: 1991-05-31
Filing date: 1992-05-28
Publication date: 1999-04-28
Also published as: SK278427B6; HUT61349A; DE59209382D1; HU9201788D0; EP0516612B1; AT404037B; CZ161792A3; EP0516612A1; CZ281005B6; SK161792A3; ATA110791A

Abstract

A találmány tárgya kőágyazat-mentes felépítmény sínpályák részére,amely teknő alakú alaplemezre fölfekvő, előnyösen helyszíni betőnbólkészített ágyazóréteg közbeiktatásával, célszerűen v sbetéttelkészített előre gyártőtt betőn hőrdlemezt főglal magában, amelylegalább két, őldható kapcsőlattal felerősített sínt hőrdőz, ésplasztikűs és/vagy rűgalmas anyagú közbenső rétegre fekszik f l,miközben előnyösen a hőrdlemezek a felépítmény hősszirányában nagyőbbméretűek, mint keresztirányban, és a mindenkőri végeik közöttilegalább egy nyílás van kialakítva, amelybe az ágyazórétegből mndenkőr egy kiűgró nyúlvány illeszkedik, miközben a kiűgró nyúlvány ésa nyílás közötti rés legalább részben plasztikűs és/vagy rűgalmasanyaggal van kitöltve, és a hőrdlemezek szőmszédős hőmlőkfelül teiközött hézag van elrendezve, őly módőn, hőgy a hőrdlemezek (1) azegymás felé műtató végeiken, a síneket (4) alátámasztó felületátellenes őldalán, előnyösen vasbetétet befőgadó nyúlványőkkal (12vannak ellátva, amelyek az alaplemez (8) nyílásaiba (13) benyúlnak,miközben a nyúlványők (12) és a nyílásők (13) közötti tér legalábbrészben plasztikűs és/vagy rűgalmas anyaggal van kitöltve. ŕ

Description

építmény hosszirányában nagyobb méretűek, mint keresztirányban, és a mindenkori végeik közötti legalább egy nyílás van kialakítva, amelybe az ágyazórétegböl mindenkor egy kiugró nyúlvány illeszkedik, miközben a kiugró nyúlvány és a nyílás közötti rés legalább részben plasztikus és/vagy rugalmas anyaggal van kitöltve, és a hordlemezek szomszédos homlokfelületei között hézag van elrendezve, oly módon, hogy a hordlemezek (1) az egymás felé mutató végeiken, a síneket (4) alátámasztó felület átellenes oldalán, előnyösen vasbetétet befogadó nyúlványokkal (12) vannak ellátva, amelyek az alaplemez (8) nyílásaiba (13) benyúlnak, miközben a nyúlványok (12) és a nyílások (13) közötti tér legalább részben plasztikus és/vagy rugalmas anyaggal van kitöltve.

A találmány zúzottkőágyazat-mentes felépítményekre vonatkozik, amely helyszínen - különösen betonból készülő alaplemezböl és előnyösen vasbetétekkel erősített előre gyártott beton hordlemezekböl áll, amely utób- 15 bi az alaplemezre ágyazóréteg közbeiktatásával fekszik fel, és amelyre legalább két sínszelvény van felszerelve oldható kapcsolattal és rugalmas alátéttel.

A hagyományos pályaépítés során a zúzottkő ágyazatra keresztaljakat fektetnek például fából, acélból vagy 20 betonból, és erre erősítik a síneket oldható kapcsolattal, de ezek felhasználási lehetősége egyre korlátozottabb. Ennek sokféle oka van. Lakókörzetekben és vasúti állomások környezetében a zajkibocsátást alacsonyan kell tartani, és így a zajcsillapítással készülő, ágyazatmentes 25 felépítmények elsőbbséget élveznek. A föld alatti létesítmények elsőbbséget élveznek. A föld alatti létesítményeknél vagy alagutaknál kis, alacsony űrszelvény és ezzel járó kisebb fejtési munka a kívánatos. Az ágyazat nélküli megoldás eleve kis magasságot igényel.

Nem utolsósorban az is igény, hogy a felépítmény gyorsan készüljön el, és ezzel a vasúti közlekedésben a fennakadás kisebb és a forgalom gyorsabb és biztosabb legyen. A legtöbb ágyazat nélküli felépítmény abban közös, hogy egy kiegyenlített talajra például teknő alakú alaplemezt készítenek, és erre helyezik a hordlemezeket. Ezekre a hordlemezekre kerülnek felerősítésre általában a rugalmas - például gumi vagy más hasonló - alátét közbeiktatásával oldható módon a sínek. Mivel a felépítmény a terhelés során, például a szerelvény révén 40 rugózással mozog, ezért szükséges, hogy az alaplemez és a hordlemez között egy közbenső réteg, például aszfalthabarcs kerüljön közbeiktatásra. Emellett azonban a hordlemezeknek helyzetükben rögzítetteknek is kell lenniük, ennek érdekében a súlyuk mellett járulékosan különböző kialakítások ismertek. így például a DE- Al 19 22055 számú leírás esetében a hordlemez alsó felén hullámos kialakítású, amely az alaplemez megfelelően hullámos kialakításába befekszik. Az ilyenfajta helyzetbiztosítás nagyon pontos kivitelt igényel, amellett az utólagos beállítást, pontosítást nem teszi lehetővé.

Az US-Al 3 382815 számú leírás aljzat nélküli megoldást ismertet, amely betonból készített alaplemezt tartalmaz kiálló részekkel úgy oldalt, mint középen, és ezek a hordlemezek megfelelő negatívjaiba benyúlnak.

Ezek a kiálló részek lehetnek négyszögletesek vagy kör alakúak, és a lemezekben lévő injektálónyílásokon keresztül az alaplemez és a hordlemez közé aszfalthabarcs réteg juttatható be. Az erőátvitel a lemezek és a kiugrások között olyan felületen jön létre, amelynek a magassága a lemez vastagsága szerint korlátozott. Utólagos beállítás szükségessége esetén ez az aktív felület tovább csökken.

Az EP-A1 170631 számú találmányból ismert megoldás szerint a hordlemezek lefelé kiálló félhenger alakú elemekkel vannak ellátva, amelyek az aljzat megfelelő üregeibe nyúlnak be. A hordlemezek ilyen kialakítása mellett az oldaleröket nem lehet megfelelő mértékben egyensúlyozni.

Az AT- B 390 976 számú leírásból megismerhető alépítménymentes felépítménynél a hordlemezeken mélyedésszeru kihagyások vannak, amelyekbe az aljzat kiálló részei belenyúlnak. Az összeköttetés a hordlemezek között hengeres elemek révén jön létre, miközben a felépítmény hosszirányában csak homlokfelületükön támaszkodnak, és a hordlemezeknél az emelöhatás következtében csak csekély oldalirányú helyzetigazítás jöhet létre, különösen az ívekben.

Jelen találmány azt tűzte ki célul, hogy egy olyan ágyazatmentes felépítményt valósítson meg, amely helyzetében könnyen rögzíthető, és a hordlemezek lehetőleg nagy csatlakozási felületet mutassanak anélkül, hogy a hordlemez vastagsága megnőne, továbbá a ma35 gassági helyzetben való rögzítése könnyen ellenőrizhető legyen, egyben az oldalirányú pontos helyzetbeállítás is lehetővé váljon.

A találmány akitűzött feladat értelmében zúzottköágyazat-mentes felépítmény sínpályák részére, amely teknő alakú alaplemezre felfekvö, előnyösen helyszíni betonból készített ágyazóréteg közbeiktatásával, célszerűen vasbetéttel készített, előre gyártott beton hordlemezt foglal magában, amely legalább két, oldható kapcsolattal felerősített sínt hordoz, és plasztikus 45 és/vagy rugalmas anyagú közbenső rétegre fekszik fel, miközben előnyösen a hordlemezek a felépítmény hosszirányában nagyobb méretűek, mint keresztirányban, és a mindenkori végeik között legalább egy nyílás van kialakítva, amelybe az ágyazórétegböl mindenkor 50 egy kiugró nyúlvány illeszkedik, miközben a kiugró nyúlvány és a nyílás közötti rés legalább részben plasztikus és/vagy rugalmas anyaggal van kitöltve, és a hordlemezek szomszédos homlokfelületeí között hézag van elrendezve, a hordlemezek az egymás felé mu55 tató végeiken, a síneket alátámasztó felület átellenes oldalán előnyösen vasbetétet befogadó nyúlványokkal vannak ellátva, amelyek az alaplemez nyílásaiba benyúlnak, miközben a nyúlványok és a nyílások közötti tér legalább részben plasztikus és/vagy rugalmas 60 anyaggal van kitöltve.

HU 216 185 Β

Előnyös kialakítás során a hordlemezek nyúlványai és az ágyazóréteg közötti réteg és/vagy a hordlemez nyílásai és az ágyazóréteg közötti réteg plasztikusabb anyagból van kialakítva, mint a hordlemez és az ágyazóréteg közötti réteg.

Gazdaságos elrendezés esetén a hordlemezek nyúlványai a síneket tartó felülettel párhuzamos metszetükben derékszögű ek, egyben a hordlemez közepe felé eső sarkaik pedig legömbölyítettek.

Eljárhatunk úgy is, hogy az egyenesen futó felépítménynél az ágyazóréteg és/vagy a hordlemez nyúlványai, valamint a hordlemezek és/vagy alaplemez nyílásai között a felépítmény hosszirányára keresztben kevésbé deformálható anyag van elhelyezve, mint hosszirányban.

Célszerű, ha az ívekben az ágyazóréteg és/vagy hordlemezek nyúlványai és a hordlemezek és/vagy alaplemezek nyílásai közötti térnek a felépítmény hosszirányára keresztben lévő részeiben plasztikusabb anyag van elhelyezve, mint a hosszirányban lévőkben.

Egy előnyős kialakításnál a nyúlvány sarkai köré könnyen alakítható plasztikus anyag van vezetve.

Jól bevált az a kialakítási mód, ahol a hordlemezek között a szomszédos homlokfelületeknek legalább az egyike a homlokfelülethez kapcsolt plasztikus és/vagy rugalmas réteggel van ellátva.

Gazdaságos kialakítás érhető el, ha a hordlemezek nyúlványai az alsó, ágyazóréteg felé néző felületeiken az alaplemezhez történő beállításhoz alkalmas réteggel vannak ellátva.

Úgy is eljárhatunk, hogy a hordlemez nyílásai mellett járulékosan az alaplemez felé haladó, további, előnyösen hengeres átmenöfuratok vannak kialakítva az utószilárduló anyag beinjektálásához.

Célszerű kialakítás során a hordlemezek nyúlványai környezetében, különösen a nyúlványokban további átmenőfuratok vannak kialakítva, és legalább három, előnyösen négy furat van a hordlemezek sarokrészeiben elhelyezve, amelyeken keresztül a hordlemezek távolsága az alaplemeztöl például egy állítható magasságú támasszal van kialakítva.

Eljárhatunk úgy is, hogy a nyúlványok alsó, alaplemezzel párhuzamos felületén lévő rétegének vastagsága három-ötszöröse a hordlemez és az ágyazóréteg közötti réteg vastagságának.

Előnyős kialakítás során a hordlemezek egymással szomszédos végein a nyúlványok középen vannak elhelyezve, és homlokfelületük a hordlemezek homlokfelületével megegyező.

Jól bevált kialakítás során két szomszédos hordlemez szomszédos nyúlványait befogadó nyílás az alaplemezben közös nyílásként van kialakítva.

Eljárhatunk úgy is, hogy a hordlemezek nyúlványai azok körülbelül kétszeres vastagságának megfelelő mértékben terjednek a felépítmény hosszirányában.

Célszerű kialakítás esetén a hordlemezek nyílásai a felépítmény keresztirányában nagyobb méretűek, mint hosszirányában.

Előnyös az a kiviteli alak, ahol a csatlakozó hordlemezek homlokfelületei között eröátadó kapcsolattal üres hézag van kialakítva.

Gazdaságos kialakítás esetén a hordlemezek nyúlványai legalább egy, adott esetben két rugalmasan alakítható réteg útján vannak egymástól elhatárolva.

Egy előnyös kiviteli alak során a nyúlványok között helyszíni beton, cementhabarcs, például ágyazóhabarcs vagy más hasonló van elhelyezve.

Eljárhatunk úgy is, hogy a szomszédos hordlemezek közötti hézagban legalább a beton vagy habarcs ágyazóréteg felett részben rugalmas granulátum van, és felette, a külső környezet felé helyszínen formált tömítés, például műanyaggal modifikált aszfalt van.

A találmány szerinti kőágyazatmentes felépítményt rajzok alapján mutatjuk be közelebbről, ahol az

1. ábra köágyazat nélküli felépítmény felülnézete, a

2. ábra II- II keresztmetszet a hordlemez belsejében kiálló nyúlványon keresztül, a

3. ábra III- III keresztmetszet két szomszédos hordlemez közötti résen, a

4. ábra a hordlemez végződésének alulnézete, az

5. ábra a két szomszédos hordlemez felülnézete kibetonozás, illetve tömítés előtt, a

6. ábra a hordlemez végeinél a csatlakozónyúlványok végső kialakítása tömítéssel, hosszmetszetben.

Az 1. ábrán látható, hogy az 1 hordlemezek mérete a felépítmény hosszirányában nagyobb, mint keresztirányban. Az 1 hordlemezek egy 2,5 mm vastag rugalmas poliuretán 2 réteg közbeiktatásával fekszenek fel a 3 ágyazórétegre. A folytonos 8 alaplemez helyszínen előnyösen folyamatosan készülő betontestböl áll, miközben az 1 hordlemez a 6 vasbetétekkel erősített, előre gyártott betontestböl készül. Az 1 hordlemezekre a 4 sínek - itt nem ábrázolt rugalmas alátétek közbeiktatásával - oldható kapcsolattal vannak felerősítve. Az 1 hordlemezek sarkain az 5 furatok vannak kialakítva a pontos beszintezéshez, például utólag eltávolítható állítható magasságú támaszok, orsók segítségével. A már beállított 1 hordlemezek alá az ugyancsak rajtuk lévő 7 átmenöfuratokon keresztül ágyazóanyagot préselnek, ezáltal biztosítva az 1 hordlemezek teljes felfekvését a 8 alaplemezre. A beton oldalirányú kifolyását a 15 oldalzsaluzás gátolja meg. A zajkibocsátás csökkentésére az 1 hordlemezek és a 4 sínek a 16 réteggel betakarhatok. Az 1 hordlemezek két négyszögletes 9 nyílással rendelkeznek. Ezekbe a 9 nyílásokba az aljzatból kiálló részek, a 10 nyúlványok nyúlnak bele. A 10 nyúlvány és a 9 nyílás közötti rés alakú 11 üreg az egyenes pályavezetésnél úgy kerül kitöltésre, hogy a felépítmény hosszirányával párhuzamos részeibe könnyebben bedolgozható és alakítható - például alacsonyabb Shore-keménységű - anyag kerül, mint a hosszirányra keresztben fekvő részeibe.

Az ívek környezetében az anyagkiválasztás fordított. Ezzel az egyenes pályaszakaszokon nagyon pontos hosszirányú helyzetbeállítás érhető el, míg az ívekben az oldalirányú elmozdulás elleni erők optimálisan felvehetők lesznek.

A 2. ábrán jól látható, ahogy a kiálló 10 nyúlvány a nyílásba benyúlik, és hogy az 1 hordlemez és a nyúlvány közötti rés alakú 11 tér más anyaggal van bélelve, mint az elválasztó 2 réteg.

HU 216 185 Β

A 8 alaplemezböl az erősítő 14 vasbetétek állnak ki egészen az 1 hordlemez 9 nyílásába nyúlóan, ami által a besajtolt ágyazóanyag az acélbetéttel együtt vasbeton 10 nyúlványt képez, ami húzóerők felvételére különösen alkalmas.

Ahogy a 3. és 4. ábrákon látható, az 1 hordlemez mindkét végén egy-egy keresztmetszetében négyzetes 12 nyúlvánnyal van ellátva, amely a 8 alaplemez megfelelő 13 nyílásába illeszkedik bele. A négyzetes 12 nyúlvány egyébként 23 vasbetéttel van ellátva, és legömbölyített élekkel van kialakítva. Amint a 4. ábrán is látható, a rugalmasan lágy 15a anyag a négyzetes 12 nyúlvány és a 13 nyílás közötti teret a legömbölyített sarkok körül tölti ki, míg a rugalmasan merev 15b anyag csupán a homlokfelületen van elhelyezve. A négyzetes 12 nyúlvány alatt az elválasztó 2 réteg anyagánál lágyabb 12a réteg van elhelyezve, és ennek vastagsága (ez az ábrán nincs feltüntetve) körülbelül háromszorosa az elválasztó réteg vastagságának. Puhább, illetve könnyebben alakítható anyag alatt gumielasztikus anyagot kell érteni, amely azonos statikus és/vagy dinamikus terhelés esetén nagyobb rugózást mutat, mint egy kevésbé plasztikus, nehezen deformálható anyag.

A 3. ábrán feltüntetett homlokoldal ugyancsak ellátható burkolattal, például puha gumival vagy más hasonló anyagúval, 8,0 mm vastagságban úgy, hogy az erőátvitel kiegészítőleg a homlokfelületek és a 12 nyúlványok között jöjj öt létre.

Az 5. és 6. ábrán a két 1 hordlemez 17 homlokfelülete közötti 18 hézag van ábrázolva, amely mentes a ágyazórétegtöl. Ezek a 17 homlokfelületek egy rugalmas köztes réteget tartalmazhatnak. A 12 nyúlványok az egymás felé forduló 19 felületükön puha 20 rugalmas réteggel vannak ellátva, ahol e réteg puhább, mint az 1 hordlemez és a 3 ágyazóréteg közötti 2 elválasztóréteg, miközben adott esetben több rétegből is állhat. A két 1 hordlemez közötti 18 hézag ezzel nincs még teljesen kitöltve, úgyhogy a 3 ágyazóréteg és a 20 rugalmas réteg az ábrán látható.

A 6. ábrán mutatott metszeten a két 1 hordlemez közötti 18 hézag már tökéletesen le van zárva. Egyrészt a 12 nyúlványok a 20 rugalmas rétegekkel el vannak látva, miközben a két 20 rugalmas réteg közé a 3 ágyazóréteget képező habarcs az 1 hordlemez hengeres 7 átmenöfuratain keresztül be van sajtolva. Ezeket a hengeres 7 átmenöfuratokat akár a 12 nyúlványokban, akár azok környezetében lehet elhelyezni. A 18 hézagban a 3 ágyazóréteg felett - ami nem lehet a 12 nyúlványnál feljebb - gumigranulátum helyezkedik el. A légkör felé történő zárást egy helyszínen öntött 21 tömítéssel, műanyaggal modifikált aszfalttal végezzük. A 21 tömítés és a 3 ágyazóréteg közötti tér a gumi 22 granulátummal van kitöltve, ami a 21 tömítés felhordása előtt kerül elhelyezésre úgy, hogy a 21 tömítés nagymértékű ülepedése, süllyedése a készítés során elkerülhető legyen.

A találmány természetesen nem korlátozódik a rajzokon bemutatott kiviteli alakokra, hanem az igénypontok által meghatározott oltalmi körön belül bármely módon megvalósítható.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Zúzottkőágyazat-mentes felépítmény sínpályák részére, amely teknő alakú alaplemezre felfekvö, előnyösen helyszíni betonból készített ágyazóréteg közbeiktatásával, célszerűen vasbetéttel készített, előre gyártott beton hordlemezt foglal magában, amely legalább két, oldható kapcsolattal felerősített sínt hordoz, és plasztikus és/vagy rugalmas anyagú közbenső rétegre fekszik fel, miközben előnyösen a hordlemezek a felépítmény hosszirányában nagyobb méretűek, mint keresztirányban, és a mindenkori végeik között legalább egy nyílás van kialakítva, amelybe az ágyazórétegböl mindenkor egy kiugró nyúlvány illeszkedik, miközben a kiugró nyúlvány és a nyílás közötti rés legalább részben plasztikus és/vagy rugalmas anyaggal van kitöltve, és a hordlemezek szomszédos homlokfelületei között hézag van elrendezve, azzal jellemezve, hogy a hordlemezek (1) az egymás felé mutató végeiken, a síneket (4) alátámasztó felület átellenes oldalán, előnyösen vasbetétet befogadó nyúlványokkal (12) vannak ellátva, amelyek az alaplemez (8) nyílásaiba (13) benyúlnak, miközben a nyúlványok (12) és a nyílások (13) közötti tér legalább részben plasztikus és/vagy rugalmas anyaggal van kitöltve.

2. Az 1. igénypont szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hordlemezek (1) nyúlványai (12) és az ágyazóréteg (3) közötti réteg (12a) és/vagy a hordlemez (1) nyílásai (9) és az ágyazóréteg (3) közötti réteg plasztikusabb anyagból van kialakítva, mint a hordlemez (1) és az ágyazóréteg (3) közötti réteg (2).

3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hordlemezek (1) nyúlványai (12) a síneket (4) tartó felülettel párhuzamos metszetükben derékszögűek, egyben a hordlemez (1) közepe felé eső sarkaik pedig legömbölyítettek.

4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy egyenesen futó felépítménynél az ágyazóréteg (3) és/vagy a hordlemez (1) nyúlványai (10, 12), valamint a hordlemezek (1) és/vagy alaplemez (8) nyílásai (9, 13) között a felépítmény hosszirányára (a) keresztben kevésbé deformálható anyag van elhelyezve, mint hosszirányban (a).

5 van kialakítva.

5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy ívekben az ágyazóréteg (3) és/vagy hordlemezek (1) nyúlványai (10, 12) és a hordlemezek (1) és/vagy alaplemezek (8) nyílásai (9, 13) közötti térnek (11) a felépítmény hosszirányára (a) keresztben lévő részeiben plasztikusabb anyag van elhelyezve, mint a hosszirányban (a) lévőkben.

6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a nyúlvány (10, 12) sarkai köré könnyen alakítható plasztikus anyag van vezetve.

7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hordlemezek (1) között a szomszédos homlokfelületeknek (17) legalább az egyike a homlokfelülethez kapcsolt plasztikus és/vagy rugalmas réteggel van ellátva.

HU 216 185 Β

8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hordlemezek (1) nyúlványai (12) az alsó, ágyazóréteg (3) felé néző felületeiken az alaplemezhez (8) történő beállításhoz alkalmas réteggel van ellátva.

9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hordlemez (1) nyílásai (9) mellett járulékosan az alaplemez (8) felé haladó, további, előnyösen hengeres átmenöfuratok (7) vannak kialakítva az utószilárduló anyag beinjektálásához.

10. A 9. igénypont szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hordlemezek (1) nyúlványai (12) környezetében, különösen a nyúlványokban (12) további átmenöfuratok (7) vannak kialakítva.

11. Az 1- 10. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy legalább három, előnyösen négy furat (5) van a hordlemezek (1) sarokrészeiben elhelyezve, amelyeken keresztül a hordlemezek (1) távolsága az alaplemeztöl (8) például egy állítható magasságú támasszal van kialakítva.

12. Az 1- 11. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a nyúlványok (12) alsó, az alaplemezzel (8) párhuzamos felületén lévő rétegének (12a) vastagsága három-ötszöröse 25 a hordlemez (1) és az ágyazóréteg (3) közötti réteg (2) vastagságának.

13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hordlemezek (1) egymással szomszédos végein a nyúlványok (12) középen vannak elhelyezve, és homlokfelületük a hordlemezek (1) homlokfelületével (17) megegyező.

14. Az 1- 13. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy két szomszédos hordlemez (1) szomszédos nyúlványait (12) befogadó nyílás (13) az alaplemezben (8) közös nyílásként

15. Az 1- 14. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hordlemezek (1) nyúlványai (12), a vastagságuk körülbelül kétszeresének megfelelő mértékben terjednek a felépít10 mény hosszirányában.

16. Az 1- 15. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a hordlemezek (1) nyílásai (9) a felépítmény keresztirányában nagyobb méretűek, mint hosszirányban (a).

15

17. Az 1- 16. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a csatlakozó hordlemezek (1) homlokfelületei (17) között eröátadó kapcsolattal üres hézag (18) van kialakítva.

18. A 17. igénypont szerinti ágyazatmentes felépít20 mény, azzal jellemezve, hogy a hordlemezek (1) nyúlványai (12) legalább egy, adott esetben két rugalmasan alakítható réteg útján vannak egymástól elhatárolva.

19. A 17. vagy 18. igénypont szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a nyúlványok (12) között helyszíni beton vagy cementhabarcs, például ágyazóhabarcs vagy más hasonló van elhelyezve.

20. A 17-19. igénypontok bármelyike szerinti ágyazatmentes felépítmény, azzal jellemezve, hogy a szomszédos hordlemezek (1) közötti hézagban (18) leg30 alább a beton vagy habarcs ágyazóréteg (3) feletti, részben rugalmas granulátum (22) van, és felette a külső környezet felé helyszínen formált tömítés (21), például műanyaggal modifikált aszfalt van.