HU218548B

HU218548B - Lenyitható falakkal kialakított konténer

Info

Publication number: HU218548B
Application number: HU9501279A
Authority: HU
Inventors: Josef Furtner
Original assignee: Steiner Freizeitmöbel GmbH. und Co. KG
Priority date: 1992-11-18
Filing date: 1993-10-29
Publication date: 2000-10-28
Also published as: DK0773171T3; RU95113432A; BR9307476A; EP0773171A3; IL107621A0; AU5411694A; AU709267B2; IT230618Y1; ES2147338T3; US5706555A; AT401765B; PT773171E; HU9801567D0; ES2101355T3; AU1899297A; DK0668833T3; HU9501279D0; EP0668833B1; HUT71372A; IL107621A

Abstract

Lenyitható falakkal kialakított konténer (1), amely egy fenéklemezből(11) és erre merőlegesen álló síkokból a fenéklemez (11) síkjábalenyitható oldalfalrészekből (3, 4, 5, 6) áll, amelyek rendre azoldalfalrészek (3, 4, 5, 6) tartományaiban elhelyezkedőcsuklószerkezetekkel (8) kapcsolódnak a fenéklemezhez (11), és azoldalfalrészek (3, 4, 5, 6) között elhelyezkedőcsatlakozószerkezetekkel (35) csatlakoznak egymáshoz. Acsatlakozószerkezetek (35) az oldalfalrészeket (3, 4, 5, 6) afenéklemez (11) hossz- és keresztirányú oldalfelületeinek (7)megfelelő síkokban fekvően határoló homlokfelületek tartományaibanvannak elhelyezve, és egyben az ezekre 90°-ban elhelyezkedőoldalfalrészek (3, 4, 5, 6) átfedési tartományai (31) felé kiállókapcsolószerkezetekként (38) vannak kialakítva. A kapcsolószerkezetekrendre központosító és/vagy reteszelőelemekkel, valamint azoldalfalrészek (3, 4, 5, 6) átfedési tartományaiban (31) elrendezett,a központosító és/vagy reteszelőelemeket befogadó központosító és/vagyreteszelőfoglalatokkal vannak ellátva, és az oldalfalrészek (3, 4, 5,6) között és/vagy ezek és a konténer (1) feneke (2) között egy, aközpontosító és/vagy reteszelőelemek reteszelési irányába előfeszítőerőt kifejtő rögzítőszerkezet van elrendezve. ŕ

Description

Lenyitható falakkal kialakított konténer (1), amely egy fenéklemezből (11) és erre merőlegesen álló síkokból a fenéklemez (11) síkjába lenyitható oldalfalrészekből (3, 4, 5, 6) áll, amelyek rendre az oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) tartományaiban elhelyezkedő csuklószerkezetekkel (8) kapcsolódnak a fenéklemezhez (11), és az oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) között elhelyezkedő csatlakozószerkezetekkel (35) csatlakoznak egymáshoz. A csatlakozószerkezetek (35) az oldalfalrészeket (3, 4, 5, 6) a fenéklemez (11) hossz- és keresztirányú oldalfelületeinek (7) megfelelő síkokban fekvőén határoló homlokfelületek tartományaiban vannak elhelyezve, és egyben

1. ábra

HU 218 548 B

A leírás terjedelme 18 oldal (ezen belül 9 lap ábra)

HU 218 548 Β az ezekre 90°-ban elhelyezkedő oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) átfedési tartományai (31) felé kiálló kapcsolószerkezetekként (38) vannak kialakítva. A kapcsolószerkezetek rendre központosító és/vagy reteszelőelemekkel, valamint az oldalfalrészek (3,4, 5,6) átfedési tartományaiban (31) elrendezett, a központosító és/vagy reteszelőelemeket befogadó központosító és/vagy reteszelőfoglalatokkal vannak ellátva, és az oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) között és/vagy ezek és a konténer (1) feneke (2) között egy, a központosító és/vagy reteszelőelemek reteszelési irányába előfeszítő erőt kifejtő rögzítőszerkezet van elrendezve.

A találmány tárgya lenyitható falakkal kialakított konténer, amely egy fenéklemezből és erre merőlegesen álló síkokból a fenéklemez síkjába lenyitható oldalfalrészekből áll, amelyek rendre az oldalfalrészek tartományaiban elhelyezkedő csuklószerkezetekkel kapcsolódnak a fenéklemezhez, és az oldalfalrészek között elhelyezkedő csatlakozószerkezetekkel csatlakoznak egymáshoz. A találmány szerinti konténerek célszerűen szétszerelhető vagy összecsukható kialakításúak, hogy üres állapotban való szállításukkor kisebb legyen a szállítandó térfogat.

Az EP-A-0211795 számú szabadalmi publikációs iratból ismert egy olyan konténer, amelynél a homlokfalakon és az oldalfalakon több együtt működő nyelv és rés van kialakítva, és ezek rögzítik egymáshoz a konténer falait. Az oldal- és a homlokfalakat egymáshoz képest olyan helyzetben pozícionálják, hogy azok csatlakoztathatók a fenékhez. E kialakítás hátránya, hogy szétszedett állapotban a falak és a fenék egymástól különálló alkatrészeket képeznek, emiatt a konténer összeállítása előtt az alkatrészeket szét, illetve össze kell válogatni, és fennáll az egyes alkatrészek elveszésének veszélye is.

Ismert továbbá az EP-A-0443327 számú szabadalmi irat szerinti konténerkialakítás is, amely önmagába összecsukható, és amelynél a négy oldalfal billenthető módon van a fenékhez erősítve. Az ilyen ismert konténerek összecsukott állapotban egy többrétegű szerkezetet alkotnak. E kialakítás hátránya, hogy az oldalfalak és a fenék közötti csuklószerkezeteknek, attól függően, hogy az oldalfal összecsukott állapotban milyen helyzetben van a fenékhez képest, különböző kialakításúaknak kell lenniük. Emiatt költséges szerszámokra van szükség e konténerek gyártásához, és fennáll a veszély, hogy terhelés esetén eltörnek a csuklós szerkezetek.

Ismert egy, a DE-OS 34 44 477 számú nyilvánosságra hozatali iratban leírt olyan konténer is, amelynek fenékrészéhez annak körbefutó oldalain falrészek vannak csuklósán hozzáerősítve, amelyek felhajtott, a fenékrészhez képest merőleges helyzetükből befordíthatok a fenékrész síkjába. A falrészeknek a fenékrészhez való összecsukása ennél a kialakításnál a hajtási vonalak mentén kiképezett vékony anyaghidak, úgynevezett fóliazsanér csuklópántok mentén történik. Felállított állapotban a falrészeket kötőelemek, elsősorban dugaszolható csatlakozók tartják a helyükön. E kialakítás hátránya, hogy a sajtolt anyaghidak hátrányosan befolyásolják a konténerek stabilitását, ezért ezek inkább a készülékgyártásban használhatók funkcionális elemek csuklós csatlakoztatására, és kevésbé alkalmasak áruk szállítására szolgáló konténerek kialakításához.

A találmány célja egy olyan konténer kialakítása, melynek üres állapotban csekély a szállítási, illetve raktározási térfogata, és amely szállítókonténerként használva képes nagy térfogatú, akár jelentős súlyú áruk befogadására is, és amely csak kevés szerkezeti egységet, illetve elemet tartalmaz.

A kitűzött célt a jelen leírás bevezető bekezdésében felsorolt ismert jegyekkel rendelkező olyan konténer kialakításával és alkalmazásával érjük el, amelynél a találmány meghatározó és új jellemzői szerint a csatlakozószerkezetek az oldalfalrészeket a fenéklemez hossz- és keresztirányú oldalfelületeinek megfelelő síkokban fekvőén határoló homlokfelületek tartományaiban vannak elhelyezve, és egyben az ezekre 90°-ban elhelyezkedő további oldalfalrészek átfedési tartományai felé kiálló kapcsolószerkezetekként vannak kialakítva, a kapcsolószerkezetek rendre központosító és/vagy reteszelőelemekkel, valamint a további oldalfalrészek átfedési tartományaiban elrendezett, a központosító és/vagy reteszelőelemeket befogadó központosító és/vagy reteszelőfoglalatokkal vannak ellátva, és az oldalfalrészek között és/vagy ezek és a konténer feneke között egy, a központosító és/vagy reteszelőelemek reteszelési irányába előfeszítő erőt kifejtő rögzítőszerkezet van elrendezve.

A találmány szerinti fenti kialakítás meglepő előnye, hogy a falrészek homlokoldal-felületeinek tartományában lévő reteszelőelemek a falrészekkel szinte egy síkot alkotnak, és így nem merül fel járulékos helyigény a konténerek szállításánál, illetve tárolásánál, és hogy a rögzítőszerkezet előfeszítéssel történő kialakításának köszönhetően hatásosan megelőzhető a csatlakozószerkezet véletlen kioldása.

Előnyösnek bizonyult, ha a kapcsolószerkezet központosító és/vagy reteszelőelemei egymástól a homlokoldal-felületeknek a konténer mélységét meghatározó magassága irányában mért meghatározott távolságban helyezkednek el, mert ezáltal olyan konténereknél is, amelyek az oldalfalrészek megfelelő magassága folytán nagyobb mélységgel rendelkeznek, biztosan rögzíthetők egymáshoz az oldalfalrészek.

A központosító és/vagy reteszelőelemeket előnyösen léc alakú kapcsolónyúlványok és központosító nyúlványok alkotják, és a kapcsolónyúlványok célszerűen a konténer egyik felső éle mentén helyezkednek el. Ezzel olyan stabil csatlakozószerkezet alakítható ki, amely lehetővé teszi, hogy a falrészeket akár nagy oldalirányú terhelésnek tegye ki a konténerben lévő áru.

HU 218 548 Β

Előnyös, ha a központosító és/vagy reteszelőfoglalatokat az oldalfalrészek átfedési tartományában elhelyezkedő, a kapcsolónyúlványokkal és/vagy a központosító nyúlványokkal együtt dolgozó kapcsolónyílások és/vagy központosító foglalatok, illetve befogadóüregek alkotják. Ez a kialakítás lehetővé teszi a falszerkezet integrálását, és hogy reteszelések és bordák alkalmazásának köszönhetően e csatlakozások igen nagy terheléseket is elviseljenek.

A találmány szerinti konténer előnyös kiviteli alakjai esetében a kapcsolónyílásban egy reteszelőkarként kiképezett falszakasz van kialakítva, amely egy, az oldalfalrészeket határoló szegélylécnél van a belső felület irányába rugalmasan alakváltoztathatóan kiképezve, és a falszakasz síkja a fallemez belső felületének síkjával körülbelül 10°-os szöget zár be. A kapcsolónyúlványnak célszerűen egy, a reteszelőkar számára felfekvőfelületet képező, a homlokoldal-felülettel párhuzamos rés alakú mélyedése van. Ennél a kialakításnál nincs szükség járulékos szerkezeti elemekre a csatlakozószerkezetekhez, így ezek olcsóbban elkészíthetők. Előnyösnek bizonyult, ha a reteszelőkar kapcsolónyúlványában lévő mélyedés reteszelési irányban kúposán bővülő kialakítású, és a mélyedés minimális résszélessége körülbelül a reteszelőkar vastagságának megfelelő méretre van kiképezve. A kapcsolónyúlvány a reteszelőkarok számára kialakított, a homlokoldal-felületek magassága irányában egymástól meghatározott távolságban elhelyezkedő több mélyedést is tartalmazhat. Jónak találtuk továbbá azt is, ha a kapcsolónyúlványt befogadó kapcsolónyílásnál a reteszelőkar homlokfelülete és egy, a kapcsolónyílást határoló belső felület között mérhető távolság a kapcsolónyúlvány szélességénél nagyobb.

A fentebb ismertetett célszerűségi intézkedésekkel elkerülhetők a pontszerűen ható feszítőerők, és a feszítőelemek felületi terhelése kis értéken tartható. A feszítőerő vonatkozásában elérhető a feszítőelemek egészen ütközésig történő egymásba kapcsolódása külön erőkifejtés nélkül. A csatlakozónyúlványok nagy húzóterhelést képesek felvenni. A feszítőerők - az eltérő külső méreteknek, különösen a magasságnak megfelelően - az oldalélek hosszabb szakaszaira vannak elosztva. A reteszelésre szolgáló csatlakozónyúlványok, a központosító elemek helyzetétől függetlenül, könnyen bevezethetők.

A központosító és csatlakozóelemek egyenletes egymásba kapcsolódása érhető el azáltal, ha az oldalfalrész homlokoldal-felületénél lévő központosító elemet egy hosszirányban elhelyezkedő, célszerűen trapéz alakú keresztmetszetű központosító nyúlvány alkotja, amelyhez a fallemez átfedési tartományán elhelyezkedő, egy horony alakú mélyedésként kialakított befogadóüreg van hozzárendelve. Ez megkönnyíti a manipulációt az oldalfalrészek felállításánál és reteszelésénél.

Szerkezetianyag-megtakarítás érhető el azáltal, ha a központosító elemet a homlokoldal-felületből kiálló csonka kúp alakú nyelvek alkotják, amelyekhez a fallemezben az oldalfalrésszel való átfedési tartományban elhelyezkedő furatok vannak hozzárendelve.

A találmány szerinti konténer előnyös kiviteleit képezik az olyan megoldások, amelyeknél az oldalfalrészek és a fenék között lévő csuklószerkezet az oldalfalrészekhez a határoló szegélyléceken csatlakozó bordákkal a tárolótér-felület irányába nézőén kialakított csapokkal van kiképezve, amelyek a fenék hossz- és keresztirányú oldalfelületeiben, illetve szegélyléceiben kialakított hornyokban vannak elforgathatóan ágyazva. Ezzel a kialakítással az oldalfalrészek összecsukott állapotban a fenék síkjába kerülnek, és ezzel csökken az üres térfogat.

Előnyösen lehetővé teszi az oldalfalrészek pontos megvezetését az összecsukás során az olyan megoldás, amely szerint a hossz- és keresztirányú oldalfelületek hosszirányukra keresztben körív alakúra vannak kiképezve úgy, hogy a körív alakú kialakítás sugarának középpontja a csap hosszanti tengelyvonalában helyezkedik el.

A csuklószerkezet csapjának egyik homlokfelületéhez célszerűen egy rugalmasan alakítható, a csapot axiális irányú elmozdulás ellen biztosító, a fenékkel célszerűen egy darabot képező reteszelőelem tartozik, és a fenékben a csap számára kialakított fogadókamra a reteszelőelemmel szemközti végtartományban a fenék alsó oldalának irányában zárva van kiképezve. Ezáltal megvalósítható az axiális elcsúszás elleni tartós és kopásmentes biztosítás, és ezzel az oldalfalrészek véletlen kikapcsolódása a fenékből, illetve a forgócsapok véletlen kiakaszkodása az elfordító foglalatokból. Ezenkívül a záróelem rugalmassága megkönnyíti a csuklószerkezet összeillesztését is.

Lehetőség van olyan előnyös kialakításra is, hogy pontszerűen is elhelyezhetők legyenek az ütközőelemek, és ezzel szerkezeti anyag és súly legyen megtakarítható. Ebből a szempontból célszerűnek bizonyult, ha a rögzítőszerkezetet az oldalfalrészek szegélylécéből a fenék felé nézőén kiálló, a fenékben, illetve a szegélylécekben kialakított, egy támasztófelülettel is ellátott mélyedéshez hozzárendelt ütközők képezik.

Az oldalfalrészek és a fenék között található ütközők támasztófelületei célszerűen a csuklószerkezet hosszanti tengelyvonalához képest excentrikusán helyezkednek el, és egy, az oldalfalrészeknek a fenékhez képesti függőleges helyzetből a fenék síkjával megegyező vízszintes helyzetbe történő véletlen elfordulását kizáró előfeszítő és megtartó szerkezetet képeznek. Ezzel a kialakítással olyan záróhatás érhető el, mellyel az oldalfalrészek felhajtott alaphelyzetüket maguktól megtartják, ami megkönnyíti a reteszelőelemek beakasztását is.

Annak érdekében, hogy az előfeszítő és megtartó szerkezet elemei egyszerűen és olcsón legyenek gyárthatók, előnyösnek találtuk az olyan alternatív megoldást, amely szerint az előfeszítő és megtartó szerkezetet egy, a fenék felületéből kiálló dudorelem alkotja, melyhez az oldalfalrészek szegélylécében elhelyezett mélyedések vannak hozzárendelve.

Könnyebbé válik a csuklószerkezet túlterhelés elleni védelme az oldalfalrészekre a konténer belsejéből kiindulóan ható terhelésekkel szemben, ha a mélyedéssel kiképezett támasztófelületek és a felfekvőfelülettel ellátott nyúlvány egyben a konténer belső terének irányából az oldalfalrészeket terhelő nyomó igénybevétel elle3

HU 218 548 Β ni túlterhelésvédő szerkezet elemeiként vannak kialakítva.

További célszerűségi intézkedések szerint a feneket a hossz- és keresztirányú oldalfelületeknél határoló szegélyléceken a konténer kerülete mentén egymástól meghatározott távolságra elhelyezett, a szegélylécek alsó oldalából a tárolótér-felület irányába kinyúló pozicionálóelemek lehetnek kialakítva. A konténer egyik felső élét képező szegélylécben ezzel szemben a konténer kerülete mentén egymástól meghatározott távolságra elhelyezett befogadó mélyedések lehetnek kiképezve, és a pozicionálóelemek és a befogadó mélyedések a tárolótér felülethez képest függőlegesen nézve egy vonalban helyezkedhetnek el. A pozicionálóelemek tárolótér-felülettel síkban lévő keresztmetszeti szelvénye a befogadó mélyedések keresztmetszeti szelvényének megfelelő kialakítású lehet, és a befogadó mélyedéseket a konténer belső terének irányában maguk a fallemezek határolhatják.

A fenti intézkedések a találmány szerinti konténer olyan továbbfejlesztéseit jelentik, amelyekkel a konténerek pozicionálására szolgáló olyan szerkezetek alakíthatók ki, melyek megkönnyítik egymás fölött, rakatban tárolt konténerek egymáshoz képest elcsúszhatatlan módon történő pozicionálását. A fenéken kialakított pozicionálóelemeknek köszönhetően továbbá az egymásra rakott konténereknél rögzítődnek az oldalfalrészek a felső peremüknél a fölöttük lévő konténerben, és a konténer tartalma által az oldalfalrészekre ható erőket a pozicionálóelemek, illetve a fenék veszi fel.

Igen előnyösnek találtuk végül, ha a kapcsolószerkezettel, a rögzítőszerkezettel és a csuklószerkezettel ellátott fenék és/vagy oldalfalrészek alakos testekként, előnyösen műanyagból egy darabban fröccsöntött, illetve öntött szerkezeti elemekként vannak kialakítva, mert ezáltal kifogástalanul reprodukálhatók a részek, és ezzel gazdaságossá válik a gyártás, különösen nagy darabszámoknál.

A találmány lényegét részletesebben csupán példaképpeni kiviteli alakok kapcsán, a csatolt rajz segítségével mutatjuk be. A rajzon az

1. ábra egy példaképpeni találmány szerinti konténer vonalas perspektivikus vázlata, a

2. ábra a konténer fenekének és az annak síkjába lehajtott oldalfalrészek kiemelt részletét feltüntető vázlat, a

3. ábra egy, a találmány szerinti konténer feneke és oldalfalrésze közötti csuklószerkezetet a

2. ábrán látható III—III sík mentén metszetben ábrázolva bemutató vázlat, a

4. ábra a csuklószerkezet 2. ábrán szereplő IV-IV sík mentén vett metszetben bemutató részletvázlat, az

5. ábra a fenék és egy oldalfalrész közötti rögzítőszerkezetet a 2. ábrán látható V-V metszetvonal mentén metszetben ábrázolva bemutató részletrajz, a

6. ábra a rögzítőszerkezetet oldalnézetben, részben az 5. ábrán szereplő VI-VI metszetvonal mentén feltüntető vázlat, a

7. ábra a találmány szerinti konténer oldalfalrészei közötti csatlakozószerkezetet az oldalfalrészek felhajtott és reteszelt helyzetében bemutató részletrajz, a

8. ábra az oldalfalrészek közötti csatlakozószerkezetnek a 7. ábrán látható VIII nyíl irányából nézett oldalnézeti képe részben metszve, a

9. ábra a kapcsolónyúlvánnyal ellátott kapcsolószerkezet 7. ábra szerinti IX-IX sík mentén elmetszett képe, a

10. ábra a központosító elemmel ellátott kapcsolószerkezetet a 7. ábra szerinti X-X metszetvonal mentén elmetszve feltüntető részletvázlat, a

11. ábra a találmány szerinti konténer rögzítőszerkezetének egy másik kialakítását homloknézeti metszetben bemutató vázlat, a

12. ábra a találmány szerinti konténer feneke és oldalfalrészei közötti pozicionálószerkezet kiemelt részletét egymásra rakott konténerek esetében bemutató vázlat, míg a

13. ábra a pozicionálószerkezetnek a 12. ábra szerinti XIII-XIII metszetvonal mentén vett metszeti képe.

Az 1. ábrán egy példaképpeni találmány szerinti konténer perspektivikus vázlata látható. Látható, hogy az 1 konténer egy 2 fenékből és 3,4, 5, 6 oldalfalrészekből áll, amelyek 8 csuklószerkezetek révén lehajtható módon, csuklósán csatlakoznak a 2 fenék hosszés keresztirányú 7 oldalfelületeihez. A 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek a 8 csuklószerkezetek által billenthetők le a fenékhez viszonyított derékszögű alaphelyzetből a 2 fenék síkjába.

A 2 fenéknek az 1 konténer 9 belső terét határoló 10 felületén egy 11 fenéklemez található, mely egy, a 10 felülettől elfelé néző és egy 12 tárolótér-felület felé néző 13 alsó oldalból és a merevítésre szolgáló 14 bordákból áll. Ezek all fenéklemezzel és a hossz- és keresztirányú 7 oldalfelületeket alkotó 15 szegélylécekkel egy darabbá vannak összeerősítve. A 15 szegélylécek és a 14 bordák 16 magassága megfelel nagyjából a 2 fenék 17 teljes vastagságának.

A 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek a 2 fenékhez hasonlóan a 9 belső tér felé néző 18 fallemezekből állnak, melyek a kerület mentén elhelyezett 19 szegélylécekkel rendelkeznek, amely szegélylécek a 18 fallemeznek a 9 belső térrel ellentétes oldalú 20 külső felületén helyezkednek el 21 bordákkal egyetemben, amelyek a 19 szegély lécekkel és a 18 fallemezzel egy darabbá vannak összeerősítve. A 3, 4, 5, 6 oldalfalrészeken célszerűen 22 nyílások is találhatók a 18 fallemezekben, amelyek az 1 konténerben lévő áruk szellőztetésére szolgálnak. A 3,4, 5, 6 oldalfalrészekben továbbá bordaszerű 23 merevítőelemekkel körülvett 24 megfogónyílások is vannak.

Ha a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek felhajtott helyzetben vannak, tehát a 2 fenékkel 90°-os szöget zárnak be, akkor a 19 szegély lécek és adott esetben a 21 bordák által alkotott külső 25 burkolófelület megegyezik a 2 fenék 26 hosszával és 27 szélességével. Ezáltal az oldalfalrészek 28 magassága mentén, amely megfelel az 1 konténer 29 mélységének, és a 19 szegélylécek által alkotott 30 homlokoldal-felületek és az ezek felé néző 18 falle4

HU 218 548 Β mezek között egy 31 átfedési tartomány jön létre. Ennek 32 szélessége megfelel a 19 szegélylécek 33 magasságának, illetve a hozzá képest merőlegesen álló 4,6 oldalfalrészek 34 teljes vastagságának.

A 30 homlokoldal-felületeken 35 csatlakozószerkezetek találhatók, amelyek a 30 homlokoldal-felületekből kiállnak a 31 átfedési tartományban a velük határos 3, 5 oldalfalrészek felé, és kapcsolódnak az utóbbiakban lévő 36 foglalatokba.

A 2. ábrán az 1 konténer részlete látható a 2 fenékkel és az annak kerülete mentén hosszirányban és keresztirányban található 7 oldalfelületek mentén a 8 csuklószerkezetek fölött elhelyezkedő 3, 4 oldalfalrészekkel. Ezek az ábrán a 2 fenékkel azonos síkot alkotó helyzetükbe lehajtott állapotban láthatók. A 35 csatlakozószerkezetek a 3, 4 oldalfalrészeket all fenéklemez hosszés keresztirányú 7 oldalfelületeinek megfelelő síkokban fekvőén határoló homlokfelületek tartományaiban vannak elhelyezve, és egyben az ezekre 90°-ban elhelyezkedő 3,4 oldalfalrészek 31 átfedési tartományai felé kiálló 38 kapcsolószerkezetként vannak kialakítva. A 4 oldalfalrész 30 homlokoldal-felületén kialakított 35 csatlakozószerkezethez a 3 oldalfalrészen a 31 átfedési tartományban lévő 36 foglalatok tartoznak. A 35 csatlakozószerkezetet egy 37 központosító és/vagy reteszelőelemeket tartalmazó szerkezeti egység alkotja, amelyek együtt működnek a 39 központosító és/vagy reteszelőfoglalatok által alkotott 36 foglalatokkal. A 37 központosító és/vagy reteszelőelemek a 4 és a 6 oldalfalrész 28 magasságának irányában egy-egy léc alakú 40 központosító nyúlványt és egy 41 kapcsolónyúlványt tartalmaznak, amelyek kiállnak a 4, 6 oldalfalrész 30 homlokoldal-felületéből a határoló 3,5 oldalfalrészek irányába. A 40 központosító nyúlvány célszerűen a 2 fenék közelében van elhelyezve, míg a 41 kapcsolónyúlvány inkább az 1 konténer, illetve a 4 oldalfalrész 42 felső éle közelében. A 40 központosító nyúlványnak a hossz- és keresztirányú 7 oldalfelülettől való közepes 43 távolságának, valamint a 40 központosító nyúlvány és a 41 kapcsolónyúlvány közötti közepes 44 távolságnak megfelelően a hozzárendelt 3 oldalfalrész 31 átfedési tartományában helyezkedik el a 39 központosító és/vagy reteszelőfoglalat 45 központosító foglalata és 46 kapcsolónyílása.

A hossz- és keresztirányú 7 oldalfelületek mentén, valamint a 8 csuklószerkezetek mellett helyezkednek el egy, a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészekhez tartozó 47 rögzítőszerkezet elemei, melyek 48 ütközőkkel vannak ellátva, amelyek együtt működnek all fenéklemez 10 felületében lévő 49 támasztófelületekkel. E 47 rögzítőszerkezet garantálja a 3,4, 5, 6 oldalfalrészek billenési szögének hatékony határolását a 21 borda irányában. Ezenkívül a 48 ütközők és a 49 támasztófelületek kialakítása megakadályozza, hogy a 3, 4, 5, 6 felállított oldalfalrészek szabadon elforduljanak a fenék síkjába, mert erre csak a 49 támasztófelület kulissza alakú kialakítása által létrehozott ellenállás legyőzése után van lehetőség.

A 3. és a 4. ábrán a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek között lévő 8 csuklószerkezet a példának okáért a 3 oldalfalrész és a 2 fenék között van ábrázolva. Ezeken a rajzokon a 3 oldalfalrész a 2 fenékkel egy síkot alkotó helyzetében vastagon kihúzott vonallal, a fenékkel 90°-ot bezáró helyzetében pedig szaggatott vonallal van ábrázolva. A 2 fenék a körben fotó hossz- és keresztirányú 7 oldalfelülettel párhuzamosan egy 51 horonnyal van ellátva, amely a 10 felülettel ellentétes 50 alsó oldalon helyezkedik el. A 10 felület felé néző 52 horonyfenék félkör alakú, de az 51 horony 53 mélysége nagyobb annak szélességénél. A 8 csuklószerkezetnek a hossz- és keresztirányú 7 oldalfelületekkel és a 10 felülettel párhuzamos 55 hosszanti tengelyvonala a 2 fenék, illetve a hossz- és keresztirányú 7 oldalfelületet alkotó 57 szegélyléc 56 vastagságának mintegy a közepén helyezkedik el. A hossz- és keresztirányú 7 oldalfelület hosszanti méretére keresztben fotó irányban kör alakúan le van kerekítve úgy, hogy az 55 hosszanti tengelyvonaltól kiinduló 58 sugár megfelel a 2 fenék 10 felülete és az hosszanti tengelyvonal közötti 59 távolságnak. Az 55 hosszanti tengelyvonallal koncentrikusan az 51 horonyban egy, az 55 hosszanti tengelyvonal irányában álló 60 csap található, mely összeköttetésben van a 61 bordán keresztül a 3 oldalfalrésszel, illetve egy, a 2 fenék felé néző 62 oldalfelülettel, mely a 3 oldalfalrészből kiáll a 2 fenéket határoló 19 szegélyléc irányában. A 62 oldalfelület és az 55 hosszanti tengelyvonal közötti 63 távolság megfelel a kör alakúra lekerekített hossz- és keresztirányú 7 oldalfelület 58 sugarának.

A 61 bordánál az 51 hornyot tartalmazó 57 szegélyléc egy 64 mélyedéssel van ellátva a 61 borda befogadásához, amely 64 mélyedés a hossz- és keresztirányú 7 oldalfelülettől a 61 borda fél 65 vastagságának 63 távolsággal megnövelt mértékéig teljed ki a 2 fenék 9 belső térhez hozzárendelt tartományának irányába. Hosszirányban a 60 csap 66 hossza a 61 borda 67 szélessége körülbelül kétszeresének felel meg. Ezáltal a 60 csapnak a 61 bordából kiálló 68, 69 végtartományai képződnek, amelyek segítségével a 3 oldalfalrész elforgatható módon helyezkedik el az 51 horonyban. Mindemellett az 51 horony a 68, 69 végtartományok egyikénél, miként az az ábrán látható, a 69 végtartománynál az alsó oldal irányában, az 54 szélesség mentén le van zárva egy 70 tartónyelvvel. Ezáltal egy 71 fogadókamrát képez a 60 csap 69 végtartománya számára.

A 60 csapnak a 71 fogadókamrák egyikével szemben elhelyezkedő 72 homlokfelületéhez egy, az 51 hornyot hosszirányban határoló 73 reteszelőelem tartozik, amely a 2 fenéken van kialakítva, és a 10 felülettől az 55 hosszanti tengelyvonalig tart. A 73 reteszelőelem a 72 homlokfelület felé egy 74 ütközőfelületet alkot, amely megakadályozza a 60 csap axiális elcsúszását. A 2 fenékhez képest a 73 reteszelőelem, egy 75 réssel kialakított 76 gyengített területnek köszönhetően, függőleges irányban rugalmasan deformálható az ábrán 77 kettős nyíllal érzékeltetett módon. Ez megkönnyíti a 8 csuklószerkezet egymásba illesztését, ami a 60 csapnak az horonyba és a 71 fogadókamrába való bevezetésével történik. A 73 reteszelőelemnek a 60 csapot reteszelő helyzetből való kifordításával szétválasztható a 8 csuklószerkezet, és ezzel elválaszthatók a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek a 2 fenéktől.

HU 218 548 Β

Az 5. és 6. ábrán jobban látható, hogy a 8 csuklószerkezet mellett helyezkedik el a 2 fenékkel összekapcsolt 3 oldalfalrész 47 rögzítőszerkezete.

Az 5. ábrán a 3 oldalfalrészt felhajtott alapállásban a 4. ábrával analóg módon szaggatott vonalak, míg annak síkba lehajtott helyzetét folytonos vonalak ábrázolják. Ezzel szemben a 6. ábrán a fölhajtott helyzet van folytonos vonallal ábrázolva. A 47 rögzítőszerkezetet egy, a 19 szegélyléc 62 oldalfelületéből kiálló, a 48 ütközőt képező 78 nyúlvány alkotja, amelyhez a 2 fenékben egy 79 mélyedéssel kialakított 49 támasztófelület tartozik. A 48 ütköző 80 felfekvőfelülete és a 79 mélyedésnek ezzel együtt működő 49 támasztófelülete egy olyan síkban van, mely a 62 oldalfelülettel, illetve a 12 tárolótér felülettel körülbelül 45°-os szöget zár be, és egy 55 hosszanti tengelyvonaltól a 9 belső tér irányában a síkra függőlegesen mérve 81 távolságban helyezkedik el, amely megfelel a hosszirányhoz képest keresztben kör alakúra lekerekített hossz- és keresztirányú 7 oldalfelület 58 sugarának. Az 55 hosszanti tengelyvonal és a 80 felfekvőfelület között a 81 távolságra merőleges 82 távolság megválasztásával, a 3 oldalfalrész felhajtott helyzetében egy előfeszítő erő jön létre a 49 támasztófelület és a 80 felfekvőfelület között a 3 oldalfalrésznek a 2 fenékkel egy síkot alkotó helyzetbe történő elforgatásának irányában.

A 49 támasztófelület ezzel egyidejűleg egy 84 vezérlőéllel ellátott 83 kulisszapályát alkot a 48 ütköző 80 felfekvőfelülete számára, amelynél a 84 vezérlőéinek az 55 hosszanti tengelyvonaltól mért 85 távolsága nagyobb az 58 sugárnál, miáltal a 3 oldalfalrész csak bizonyos ellenállás legyőzése árán forgatható el a 2 fenék síkjába.

A 49 támasztófelülettel és a 84 vezérlőéllel, valamint a 48 ütköző 80 felfekvőfelületével ellátott 47 rögzítőszerkezet e kialakításának köszönhetően egy 86 előfeszítő és megtartó szerkezet van a 2 fenék és a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek között.

A fentiekben leírt kialakításnak köszönhetően a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek felhajthatok felállított helyzetükbe, és a 37 központosító és/vagy reteszelőelemek egymás után beakaszthatók a 39 központosító és/vagy reteszelőfoglalatokba anélkül, hogy a művelet végrehajtása közben a 3, 4, 5, 6 oldalfalak véletlenül lebillenhetnének a 2 fenék síkjába. Ezenkívül a 86 előfeszítő és megtartó szerkezet a 37 központosító és/vagy reteszelőelemek bekapcsolt állapotában egy, a reteszelés irányába ható előfeszítő erőt fejt ki, amely hatékonyan megakadályozza a véletlen szétkapcsolódást is.

A 7-10. ábrákon a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek, példaként a 3, 4 oldalfalrészek közötti 35 csatlakozószerkezet látható. A 35 csatlakozószerkezet a 41 kapcsolónyúlványból és a 40 központosító nyúlványból áll, amelyek kinyúlnak a 4 oldalfalrész 30 homlokoldal-felületéből a 31 átfedési tartománynál a 3 oldalfalrész irányába, és amelyekhez a 3 oldalfalrészben a 45 központosító foglalat, illetve a 46 kapcsolónyílás tartozik.

A 41 kapcsolónyúlvány egy, a 30 homlokoldal-felület hosszirányába kinyúló 87 elemként van kialakítva, amelynek a 30 homlokoldal-felület irányában elhelyezkedő, rés alakú, legalább egy 88 mélyedése van. Egy, a 30 homlokoldal-felületek egyikével szemben a 88 mélyedés határolását adó 89 felfekvőfelület körülbelül 10°-os szöget zár be a 30 homlokoldal-felülettel úgy, hogy a belső 90 felület felé néző 91 résszélesség nagyobb a külső 25 burkolófelület felé néző 92 résszélességnél. Ez megfelel nagyjából a 18 fallemez 93 vastagságának. A 87 elem 94 szélessége a 4 oldalfalrész 34 teljes vastagsága l/2...2/3-ának felel meg. A 87 elemnek a 25 burkolófelület felé néző 95 oldalfelülete a 25 burkolófelület által alkotott síkhoz képest 96 távolságban helyezkedik el, amely valamivel nagyobb a 3 oldalfalrész 19 szegély lécének 97 vastagságánál.

A 3 oldalfalrész 18 fallemezének a 4 oldalfalrésszel alkotott 31 átfedési tartományban egy 46 kapcsolónyílása van, amelybe belenyúlik egy, a 19 szegély léccel egy darabot alkotó 98 reteszelőkar, amely reteszelt helyzetben beakaszkodik a reteszelési irányban kúposán bővülő 88 mélyedésbe. A 98 reteszelőkar, amelyet a 18 fallemez 99 falszakasza alkot, és annak vastagsága megegyezik nagyjából a 93 vastagsággal, a belső 90 felülethez képest egy 100 szöget zár be a 88 mélyedés kúpos bővítésének irányában, és átfedi a 89 felfekvőfelületet a 87 elemnek körülbelül fél 94 szélességével. A 98 reteszelőkamak a 19 szegély léccel ellentétes irányba néző 101 homlokfelülete a 46 kapcsolónyílást a 19 szegélyléccel ellentétes oldalon határoló belső 102 felületig 103 távolságra van, mely megfelel nagyjából a 87 elem 94 szélességének.

A belső 90 felülethez viszonyítva a 100 szögben elhelyezkedő 98 reteszelőkar a belső 90 felület irányában rugalmasan deformálható módon van csatlakoztatva a 19 szegélyléchez. így a 41 kapcsolónyúlványnak a 3 oldalfalrész 46 kapcsolónyílásába való bevezetése után be lehet vezetni a rugalmasan deformálható 98 reteszelőkart a 88 mélyedésbe, az utóbbi kisebb 92 résszélességének irányából úgy, hogy a 104 leélezések kulisszafelületeket alkotnak, amelyek megkönnyítik a műveletet. A 98 reteszelőkamak a 88 mélyedés kúpos kibővülésének megfelelő eredeti helyzetbe való visszarugózásával biztonságos és magától nem oldódó reteszelés jön létre. Ugyanakkor a 89 felfekvőfelületre a 98 reteszelőkar által a 105 nyíl irányába kifejtett rugóerő hatására egymáshoz nyomódik a 3, 4 oldalfalrész a 31 átfedési tartományban.

Természetesen az is lehetséges, hogy a 30 homlokoldal-felület hosszanti irányában több 88 mélyedést alakítunk ki megfelelő számú 98 reteszelőkar számára, és/vagy a 98 reteszelőkarok 106 szélességét megfelelően nagyra választjuk meg úgy, hogy a reteszelőhatás a 19 szegélyléc, illetve a 31 átfedési tartomány magasságának viszonylag nagy részterületén hasson.

A 41 kapcsolónyúlvány a 46 kapcsolónyílással együtt célszerűen elhelyezhető az 1 konténer 42 felső élének közelében. Különösen az olyan 1 konténereknél azonban, amelyeknek nagy a 29 mélységük, lehetséges több, a 28 magasság mentén elosztott 37 központosító és/vagy reteszelőelem, valamint 39 központosító és/vagy reteszelőfoglalat alkalmazása is.

HU 218 548 Β

A 41 kapcsolónyúlványhoz képest a 2 fenék irányában a 40 központosító nyúlvány a 4 oldalfalrész 30 homlokoldal-felületéből kiállóan van elhelyezve, amelyet egy célszerűen trapéz keresztmetszetű, nyelv alakú szerkezeti elem alkot. A 40 központosító nyúlványhoz a 31 átfedési tartományban a 18 fallemezben egy, a 40 központosító nyúlvány keresztmetszetének megfelelő 107 befogadó üreg tartozik. A 40 központosító nyúlvány 108 magassága megfelel a 3 oldalfalrész 34 teljes vastagsága felének. A 40 központosító nyúlvány 109 alapvastagsága körülbelül az 1/4 része a 34 teljes vastagságnak. A 40 központosító nyúlvány 110 hosszúsága a 30 homlokoldal-felület 28 magassága felének felel meg.

Lehetőség van arra is, hogy több ilyen 40 központosító nyúlványt helyezzünk el a 28 magasság mentén. Továbbá az is lehetséges, hogy a 28 magasság mentén több, golyóban végződő 111 központosító elemet alkalmazzunk a 40 központosító nyúlvány helyett, illetve kiegészítéseként, amely 111 központosító elemek a 18 fallemez megfelelő 112 furataiba kapcsolódnak.

A 40 központosító nyúlványok célszerűen trapéz alakú kialakításuknak köszönhetően játékmentesen illeszkednek a 107 befogadó üregekbe. Ezáltal a különféle, így a konténerek szállítása során az egymással szemközti oldalfalrészekre és általában a rövidebb kialakítású oldalfalrészekre ható terhelések hatékonyan átadódnak a határos oldalfalrészekre. Ezáltal a találmány szerinti 1 konténerek segítségével nagyobb súlyok is szállíthatók.

A 37 központosító és/vagy reteszelőelemekkel és a 39 központosító és/vagy reteszelőfoglalatokkal kialakított 35 csatlakozószerkezet segítségével hatékony csatlakozás hozható létre a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek között, és hatékonyan megakadályozható az oldalfalrészek kihajlása, ha a konténerben tárolt áru oldalirányban terheli a 3,4, 5, 6 oldalfalrészeket.

All. ábrán a 2 fenék és a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek közötti 47 rögzítőszerkezet egy másik kialakítása látható. Ennél a 2 fenéknek egy, a hossz- és keresztirányú oldalfelületekkel párhuzamosan futó, a 10 felületen a

3, 4, 5, 6 oldalfalrészek irányába kinyúló, kidudorodó magasodása van. Hosszanti irányára keresztben e kimagasodás tetőgerinc alakú, és a gerinc egy vonalban fut a csuklószerkezet 55 hosszanti tengelyvonalával. A 3,

4, 5, 6 oldalfalrészeket a 2 fenék irányában határoló 19 szegélylécben el van helyezve egy, a dudor alakú kimagasodás keresztmetszetének megfelelő mélyedés. Ezzel egy együtt működő kulisszakiképzés jön létre, mely a 3, 4, 5, 6 oldalfalak felhajtott helyzetében egymásba akaszkodik, és ellenállást fejt ki a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészeknek a 2 fenék síkjába való elfordításakor. Ezzel felhajtott helyzetben megtartja a 3,4, 5, 6 oldalfalrészeket.

A 12. és a 13. ábrán 113 pozicionálószerkezettel ellátott, egymásra rakott 1 konténerek rakaténak egy részlete látható. A 113 pozicionálószerkezeteket 114 pozicionálóelemek alkotják, amelyek az 1 konténer kerülete mentén egymástól meghatározott távolságra helyezkednek el a 2 fenékkel határos 57 szegély léceken, és kinyúlnak az 50 alsó oldalból. A 114 pozicionálóelemek a felső élt képező és a 3,4, 5, 6 oldalfalrészekkel határos 19 szegély lécekben található, horony alakú 115 befogadó mélyedésekben helyezkednek el. E 115 befogadó mélyedéseket az 1 konténer 9 belső terének irányába a 18 fallemezek határolják. A 2 fenék 15 szegélylécei és a 114 pozicionálóelem közötti 116 közbülső tér 117 szélessége megfelel a 18 fallemez 118 vastagságának.

A 113 pozicionáló szerkezet ezen kialakítása folytán a 3,4, 5, 6 oldalfalrészek az 1 konténerek egymásra rakott állapotában a 42 felső élnél tartalmazzák a 114 pozicionálóelemeket, amelyek a 2 fenéknek a 9 belső tér felé kinyúló 15 szegélylécei és a 18 fallemeznek a 9 belső tértől elfelé néző külső oldala között helyezkednek el. így egyrészt biztosítható az egymásra rakott 1 konténerek biztonságos megtartása, másrészt pedig a 3,4, 5, 6 oldalfalrészekre a 9 belső térből ható terheléseket felveszi a fölötte elhelyezett konténer 114 pozicionálóeleme, illetve 2 feneke. így elkerülhető a 3, 4, 5, 6 oldalfalrészek kihajlása, valamint a 35 csatlakozószerkezetek túlzott igénybevétele is.

A találmány szerinti konténer funkciójának jobb megértetése végett a konténer egyes részel részben vázlatosan és aránytalanul vannak ábrázolva az ábrákon.

Claims

SZABADALMI IGÉNYPONTOK

1. Lenyitható falakkal kialakított konténer, amely egy fenéklemezből és erre merőlegesen álló síkokból a fenéklemez síkjába lenyitható oldalfalrészekből áll, amelyek rendre az oldalfalrészek tartományaiban elhelyezkedő csuklószerkezetekkel kapcsolódnak a fenéklemezhez, és az oldalfalrészek között elhelyezkedő csatlakozószerkezetekkel csatlakoznak egymáshoz, azzal jellemezve, hogy a csatlakozószerkezetek (35) az oldalfalrészeket (3,4, 5, 6) a fenéklemez (11) hossz- és keresztirányú oldalfelületeinek (7) megfelelő síkokban fekvőén határoló homlokfelületek tartományaiban vannak elhelyezve, és egyben az ezekre 90°-ban elhelyezkedő oldalfalrészek (3,4, 5, 6) átfedési tartományai (31) felé kiálló kapcsolószerkezetekként (38) vannak kialakítva, a kapcsolószerkezetek (38) rendre központosító és/vagy reteszelőelemekkel (37), valamint az oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) átfedési tartományaiban (31) elrendezett, a központosító és/vagy reteszelőelemeket (37) befogadó központosító és/vagy reteszelőfoglalatokkal (39) vannak ellátva, és az oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) között és/vagy ezek és a konténer (1) feneke (2) között egy, a központosító és/vagy reteszelőelemek (37) reteszelési irányába előfeszítő erőt kifejtő rögzítőszerkezet (47) van elrendezve.
2. Az 1. igénypont szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a kapcsolószerkezet (38) központosító és/vagy reteszelőelemei (37) egymástól a homlokoldal-felületeknek (30) a konténer (1) mélységét (29) meghatározó magassága (33) irányában mért meghatározott távolságban helyezkednek el.
3. Az 1. vagy a 2. igénypont szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a központosító és/vagy reteszelőelemeket (37) léc alakú kapcsolónyúlványok (41) és köz7

HU 218 548 Β pontosító nyúlványok (40) alkotják, és a kapcsolónyúlványok (41) célszerűen a konténer (1) egyik felső éle (42) mentén helyezkednek el.
4. Az 1-3. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a központosító és/vagy reteszelőfoglalatokat (39) az oldalfalrészek (3,4, 5, 6) átfedési tartományában (31) elhelyezkedő, a kapcsolónyúlványokkal (41) és/vagy a központosító nyúlványokkal (40) együtt működő kapcsolónyílások (46) és/vagy központosító foglalatok (45), illetve befogadó üregek (107) alkotják.
5. Az 1-4. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a kapcsolónyílásban (46) egy reteszelőkarként (98) kiképezett falszakasz (99) van kialakítva, amely egy, az oldalfalrészeket (3, 4, 5, 6) határoló szegélylécnél (19) van kiképezve, és a falszakasz (99) síkja a fallemez (18) belső felületének (90) síkjával körülbelül 10°-os szöget (100) zár be.
6. Az 1-5. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a reteszelőkar (98) a belső felület (90) irányába rugalmasan alakváltoztathatóan van kiképezve.
7. Az 1-6. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a kapcsolónyúlványnak (41) egy, a reteszelőkar (98) számára felfekvőfelületet (89) képező, a homlokoldal-felülettel (30) párhuzamos rés alakú mélyedése (88) van.
8. Az 1-7. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a reteszelőkar (98) felfekvőfelülete (89) a belső felülettel (90) körülbelül 10°-os szöget zár be.
9. Az 1-8. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a reteszelőkar (98) kapcsolónyúlványában (41) lévő mélyedés (88) reteszelési irányban kúposán bővülő kialakítású, és a mélyedés (88) minimális résszélessége (92) körülbelül a reteszelőkar (98) vastagságának megfelelő méretre van kiképezve.
10. Az 1-9. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a kapcsolónyúlvány (41) a reteszelőkarok (98) számára kialakított, a homlokoldalfelületek (30) magassága (33) irányában egymástól meghatározott távolságban elhelyezkedő, célszerűen több mélyedést (88) tartalmaz.
11. Az 1-10. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a kapcsolónyúlványt (41) befogadó kapcsolónyílásnál (46) a reteszelőkar (98) homlokfelülete (101) és egy, a kapcsolónyílást (46) határoló belső felület (102) között mérhető távolság (103) a kapcsolónyúlvány (41) szélességénél (94) nagyobb.
12. Az 1-11. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy az oldalfalrész (3,4, 5, 6) homlokoldal-felületénél (30) lévő központosító elemet egy hosszirányban elhelyezkedő, célszerűen trapéz alakú keresztmetszetű központosító nyúlvány (40) alkotja, melyhez a fallemez (18) átfedési tartományán (31) elhelyezkedő, egy horony alakú mélyedésként kialakított befogadó üreg (107) van hozzárendelve.
13. Az 1-12. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a központosító elemet (lll) a homlokoldal-felületből (30) kiálló csonka kúp alakú nyelvek alkotják, amelyekhez a fallemezben (18) az oldalfalrésszel (3,4, 5,6) való átfedési tartományban (31) elhelyezkedő fúratok (112) vannak hozzárendelve.
14. Az 1-13. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy az oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) és a fenék (2) között lévő csuklószerkezet (8) az oldalfalrészekhez (3, 4, 5, 6) a határoló szegélyléceken (19) csatlakozó bordákkal (61) a tárolótér-felület (12) irányába nézőén kialakított csapokkal (60) van kiképezve, amelyek a fenék (2) hossz- és keresztirányú oldalfelületeiben (7), illetve szegélyléceiben (57) kialakított hornyokban (51) vannak elforgathatóan ágyazva.
15. Az 1-14. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a hossz- és keresztirányú oldalfelületek (7) hosszirányukra keresztben körív alakúra vannak kiképezve úgy, hogy a körív alakú kialakítás sugarának (58) középpontja a csap (60) hosszanti tengelyvonalában (55) helyezkedik el.
16. Az 1-15. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a csuklószerkezet (8) csapjának (60) egyik homlokfelületéhez (72) egy rugalmasan alakítható, a csapot (60) axiális irányú elmozdulás ellen biztosító, a fenékkel (2) célszerűen egy darabot képező reteszelőelem (73) tartozik.
17. Az 1-16. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a fenékben (2) a csap (60) számára kialakított fogadókamra (71) a reteszelőelemmel (73) szemközti végtartományban (69) a fenék (2) alsó oldalának (50) irányában zárva van kiképezve.
18. Az 1-17. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a rögzítőszerkezetet (47) az oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) szegélylécéből (19) a fenék (2) felé nézőén kiálló, a fenékben (2), illetve a szegélylécekben (57) kialakított, egy támasztófelülettel (49) is ellátott mélyedéshez (79) hozzárendelt ütközők (48) képezik.
19. Az 1 -18. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy az oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) és a fenék (2) között található ütközők (48) támasztófelületei (49) a csuklószerkezet (8) hosszanti tengelyvonalához (55) képest excentrikusán helyezkednek el, és egy, az oldalfalrészeknek (3, 4, 5, 6) a fenékhez (2) képesti függőleges helyzetből a fenék (2) síkjával megegyező vízszintes helyzetbe történő véletlen elfordulását kizáró előfeszítő és megtartó szerkezetet (86) képeznek.
20. Az 1-19. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy az előfeszítő és megtartó szerkezetet (86) egy, a fenék (2) felületéből (10) kiálló dudorelem alkotja, melyhez az oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) szegélylécében (19) elhelyezett mélyedések vannak hozzárendelve.
21. Az 1-20. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a mélyedéssel (79) kiképezett támasztófelületek (49) és a felfekvőfelülettel (80) ellátott nyúlvány (78) a konténer (1) belső terének (9) irányából az oldalfalrészeket (3, 4, 5, 6) terhelő nyomó igénybevétel elleni túlterhelésvédő szerkezet elemeiként vannak kialakítva.
22. Az 1-21. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a feneket (2) a hossz- és

HU 218 548 Β keresztirányú oldalfelületeinél (7) határoló szegélyléceken (57) a konténer (1) kerülete mentén egymástól meghatározott távolságra elhelyezett, a szegélylécek (57) alsó oldalából (50) a tárolótér-felület (12) irányába kinyúló pozicionálóelemek (114) vannak kialakítva.
23. Az 1-22. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a konténer (1) egyik felső élét (42) képező szegély lécben (19) a konténer (1) kerülete mentén egymástól meghatározott távolságra elhelyezett befogadó mélyedések (115) vannak kiképezve.
24. Az 1-23. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a pozicionálóelemek (114) és a befogadó mélyedések (115) a tárolótér-felülethez (12) képest függőlegesen nézve egy vonalban helyezkednek el.
25. Az 1-24. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a pozicionálóelemek (114) tárolótér-felülettel (12) egy síkban lévő keresztmetszeti szelvénye a befogadó mélyedések (115) keresztmetszeti szelvényének megfelelő kialakítású.
26. Az 1-25. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a befogadó mélyedéseket (115) a konténer (1) belső terének (9) irányában a fallemezek (18) határolják.
27. Az 1 -26. igénypontok bármelyike szerinti konténer, azzal jellemezve, hogy a kapcsolószerkezettel (38), a rögzítőszerkezettel (47) és a csuklószerkezettel (8) ellátott fenék (2) és/vagy oldalfalrészek (3, 4, 5, 6) alakos testekként, előnyösen műanyagból egy darabban fröccsöntött, illetve öntött szerkezeti elemekként vannak kialakítva.